1
2
3
4
5
Az előadónak és a hallgatóságnak egy időben, de nem feltétlenül egy helyen kell jelen lennie.
6
A webinárium kifejezés azokat az online összejöveteleket jelenti, amikor az internet segítségével különböző helyszíneken lévő emberek egy közös előadáson vesznek részt, és webkamerával vagy chatfelületen keresztül aktívan hozzászólhatnak és kérdezhetnek. A webinárium a jövő távoktatási formája lehet.
7
8
9
Szabadtéri: Általában jelentős létszámú hallgatóság: akár többtízezer fő is lehet. Problémát jelenthet a hangosítás, illetve a láthatóság, valamint az időjárás.
10
Beltéri: Különböző elrendezések lehetségesek, amelyek számottevően befolyásolják a hallgatóság maximális létszámát. Színháztermi: Jellemzően sorokba rendezett székek. Konferenciákon esetleg a székekre felhajtható írólap van erősítve. A hallgatóság létszáma a pár tucattól akár a többezres nagyságrendig terjedhet.
11
Beltéri, tantermi: A résztvevőknek külön asztala (padja) van. Több soros, esetleg több oszlopos elrendezés. A hallgatóság létszáma a pár tucattól a párszázas nagyságrendig terjed.
12
Beltéri, tárgyalótermi: Jellemzően vállalati környezetben fordul elő. A hallgatóság létszáma kb. 5-20 fő között változik.
13
Beltéri, egyéb: Számos egyéb elrendezési mód is kialakítható. Kiscsoportos (8-15 fő) tréningek esetén jellemző elrendezési mód. Kifejezetten kedvez az interaktivitásnak. Nem csak az előadó és a hallgatóság, hanem a hallgatóság tagjai közötti kapcsolat kiépítését is megkönnyíti.
14
A megjelenítő eszköz a helyszín és a pénztárcánk vastagságának függvénye. Beltéri bemutató esetében a projektor a jellemző. Komoly problémát jelent az izzó fényereje, és a környezeti fényviszonyok. Erre tekintettel kell lenni a bemutató tervezése során.
15
Az LCD-fal zárt- és szabadtéren egyaránt használható. Az összekötött monitorok egy vagy több különböző képet képesek megjeleníteni. A LED-fal esetében apró LED izzók sokasága jeleníti meg a képet. Mindkét esetben igen jó a képminőség, minden szögből jól látható. A környezeti fényviszonyok nem jelentenek problémát.
16
A diák sorrendje a bemutató típusából következik. Az élőszavas előadás diáinak sorrendje alapvetően lineáris, azaz a bemutató készítője által meghatározott sorrendben kerülnek egymás után lejátszásra. Vannak esetek, amikor ez a linearitás borul.
17
Előfordulhat, hogy a hallgatóság tagjai azt kérik az előadótól, hogy lépjen vissza egy korábbi (leginkább az előző) diára. Egy ilyen kérés teljesítését nem tagadhatja meg egy valamire való előadó.
18
Az rendelkezésre bocsátott időkeret betartása az előadóval szemben támasztott legalapvetőbb követelmények egyike. Még a legrutinosabb előadóval is előfordulhat ugyanakkor, hogy időzavarba kerül. Ebben az esetben az előadónak kell eldöntenie, hogy mit hagy ki az előadásából.
19
Ha egy előadást több alkalommal is megtartott már egy rutinos előadó tudja, melyek azok a kérdések, amelyeket a hallgatóság jellemzően feltesz. Erre akár előzetesen is fel lehet készülni olyan diákkal, amelyeket alapvetően rejtettre állítanak, de szükség esetén le tudják vetíteni. Ez a linearitás szempontjából speciális eset, hiszen a rejtett dia alapesetben nem része a levetített diák sorozatának.
20
Az élőszavas előadások esetében nagyon ritka esetben fordul csak elő időzítés. Az egyes objektumok megjelenését és a diaváltást az előadó az elhangzó szöveggel összhangban manuálisan vezérli.
21
Pecha Kucha (japán) = locsi fecsi • az összidő: 6 perc 40 másodperc • a továbbítás az előre beállított időzítés alapján
22
A diavetítés legfőbb jellemzője, hogy nincs előadó. Az egyetlen elengedhetetlen kellék maga a bemutató fájl.
23
A felhasználás módjától függően különböző bemutató altípusokat különböztetünk meg.
24
Az egyik ilyen típus az ún. kirakati bemutató. A kirakati bemutató leggyakrabban egy üzlet termékeit vagy egy cég szolgáltatásait reklámozza egy, a kirakatban elhelyezett megjelenítő eszközön. Célja, hogy felkeltse a járókelők figyelmét: megállásra, az üzletbe való betérésre, végül pedig vásárlásra sarkallja a nézőt. Legfőbb sajátossága, hogy a megjelenítő eszközt és a nézőt a kirakatüveg választja el egymástól. Ilyen bemutatókat közlekedési eszközök megállóiban is láthatunk. Egy nagyon kreatív videó: https://youtu.be/BRAM8MpqIeA
25
A diavetítések másik alcsoportját a vásári bemutatók képezik. A vásári bemutatók rendkívül szoros rokonságot mutat a kirakati bemutatóval, pusztán a környezet tér el: ezeket a bemutatókat vásárokon vetítik a kiállítók a standjukon elhelyezett megjelenítő eszközön. A vásári és kirakati bemutató között két jelentős különbség tapasztalható: • egy szakmai kiállítás vagy vásár látogatói nem teljesen véletlenszerűen arra kóborló emberek • a megjelenítő eszköz és a néző egy légtérben vannak, nem választja el őket egymástól semmi
26
A diavetítések harmadik alcsoportjába az elektronikus fényképalbumok tartoznak. Vetített fényképek sorozata, jellemzően háttérzenével. Jellemző témák: szép tájak, virágok, állatok, nyaralás, esküvő, dalai láma bölcs gondolatai ;). Stb. https://youtu.be/DsyrS9ae5Mk
27
28
A kirakati és vásári bemutatók esetében nagyméretű és jó minőségű TV készülék, vagy LCD fal a jellemző megjelenítő eszköz. Az elektronikus fényképalbumok esetében monitor a tipikus eszköz.
29
30
A diavetítés diáinak sorrendje cirkuláris, azaz a diákat nem egy kezdőés végponttal rendelkező egyenes, hanem egy kör mentén kell elképzelni. Minthogy nincs előadó, illetve a nézők sem férnek hozzá a bemutatóhoz, a diák vezérlése időzítés alapján történik. Amikor az utolsó dia is lejátszódott, a bemutató automatikusan újra indul. Ez a folyamat az Escape billentyű megnyomásáig ismétlődik. Ez a néző szempontjából a végtelenséget jelenti.
31
A diavetítéshez hasonlóan az interaktív bemutató esetében sincs előadó. A két elengedhetetlen „kellék”: • a néző • a bemutató fájl Az interaktív bemutatók helyszíne egyaránt lehet beltéri és kültéri. A nézők száma jellemzően egy. A megjelenítő eszköz a felhasználás körülményeinek függvényében többféle lehet: • hagyományos monitor • érintőképernyős monitor • érintés nélküli technika Minthogy nincs előadó, az interaktív bemutatót maga a néző vezérli. Ő dönti el, mit, milyen sorrendben, mennyi ideig, hányszor néz meg. A diák sorrendje fizikailag ugyan meghatározott (lineáris), de a néző ezt a kezelés során előre nem látható módon felülbírálja.
32
Az internethasználat elterjedésével az interaktív bemutatók erőteljesen háttérbe szorultak, felváltottak őket a web-böngészés. Jellemzően alkalmazások vezérlésére, illetve információforrásként használják őket. (Pl. jegyvásárlás, bank-terminálok, ügyfélhívó rendszerek, információ, múzeumi tárlatvezetés, interaktív étlap, stb.) Sok esetben nincs is szó klasszikus prezentációról, de a rokonság nagyfokú.
33
Az interaktív bemutatók újjászületését a marketing fejlődése hívta életre. Egy nagyon kreatív bemutató: https://youtu.be/Mr71jrkzWq8
34
Az interaktív bemutató és a diavetítés kombinációja a két bemutatótípus tulajdonságait ötvözi. A bemutatót a néző vezérelheti, de ha huzamosabb ideje nem nyúl hozzá senki, akkor diavetítés módba vált, és a beállított időzítés szerint „automatikusan” követik egymást a diák. A diavetítéssel járó élénkebb animáció megállásra készteti a járókelőket. Ugyanakkor megfelelő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a bemutató vezérlését a néző átveheti.
35
A felépítést tartalmi és formai szempontok alapján is meg kell különböztetni. Ez a kettősség valamennyi bemutató típusra igaz, de más és más szempontok érvényesülnek az egyes esetekben.
36
Már az általános iskolai fogalmazás órákon megtanultuk a klasszikusnak mondható hármas tagolás alkalmazását (bevezetés – tárgyalás – befejezés). Nincs ez másként jelen esetben sem. Felépítés: • felütés • kifejtés • befejezés
37
A bemutatót felépítő elemeknek több szintjét különböztetjük meg: • dia • objektumok Mozgások: • áttűnés (diaváltáskor) • animáció (az objektumok megjelenésekor) Az animáció speciális esete, amikor nem a mozgás, hanem az pusztán az időzítés miatt alkalmazzuk.
38
39
Vizuális elemek nélküli diák aki ilyet készít, jó eséllyel nem lesz sikeres vizsgája…
40
1. Témaválasztás 2. A cél megfogalmazása (meghatározza az előadás típusát, az alkalmazható eszközöket) 3. A központi gondolat (üzenet) megfogalmazása Fordított tervezés: az üzenetből kell kiindulni, és visszafelé haladni 4. Ötletelés (a mennyiség a lényeg, ne fogjuk vissza magunkat!) 5. A szerkezet kialakítása Önmérséklet! A kevesebb több! Egyszerűsítés: ami nem a központi gondolat megértését szolgálja, kuka… 3-4 a témához illeszkedő kategóriába rendezzük ötleteinket Ciklikusan ismételni, amíg nem megfelelő A szerkezet kialakítása elvételt, kivonást jelent, nem pedig bővítést, hozzáadást!
41
1. Vizuális anyagok összegyűjtése Sokkal hosszabb és nehezebb, mit gondolnánk… 2. Vizuális anyagok szerkesztése Csak minőségi, színvonalas képeket! (Vízjel kizárt!) Szükség esetén képek szerkesztése (elsősorban vágás), ábrák magyarítása. Videók konvertálása, vágása, feliratozása 3. Illusztrációs anyag szoftveres kialakítása (prezentációs szoftver) 4. Jegyzetek Az előadó fontos segédeszköze. Lehet papír (max. egy oldalas vázlat) vagy elektronikus (előadói nézet) 5. Handout Nagyon sok munka, főképp a nyomtatott anyag előállítása. Nem is a prezentációs szoftverben kell megvalósítani!
42
Gyakorlás, felkészülés az előadásra Előkészületek (terepszemle, világítás, stb.) Előadás
43
Szinte minden bemutatót egy „Köszönöm a figyelmet!” feliratú dia zár. Más-más okból ugyan, de teljesen szükségtelen ennek az alkalmazása.
44
Köszönöm a figyelmet!
45
