EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI U. 18.
KOCKÁZATIKOCKÁZATI- ÉS LIKVIDITÁSI STRATÉGIÁJA 2012 2012-2014 évek évekre ekre
Bevezetés A Takarékszövetkezet három éves időtávokra készíti el Stratégiai tervét, tervét amely az üzleti tevékenységünk alapja. A Stratégiai terv kiemelt támpontjai a KockázatiKockázati- és a Likviditási Stratégia, tratégia amelyeket évente felül kell vizsgálni. A Kockázati Stratégia Stratégia a belső tőkeellátottság meglétének hosszú távú biztosítására irányul. Az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokhoz való viszonyulását. A stratégia az alábbi témakörökre terjed ki: 1. Kockázatvállalási politika, 2. Kockázatvállalási hajlandóság, kockázati étvágy, 3. Kockázati szerkezet, 4. A Kockázatkezelés szervezete. Az összetett pénzügyi eszközök elterjedése, a piacok globalizálódása, a piaci alapú finanszírozás előtérbe kerülése miatt a kockázatokon belül egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a likviditási kockázat kezelésére, erre irányul a Likviditási Stratégia. Stratégia A Likviditási Stratégia önálló stratégiaként való kezelését, annak fontosságát hangsúlyozva, Felügyeleti irányelvek írják elő. A kockázatok más típusaival való összefüggések miatt azonban szükséges a likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elvárásoknak a jogszabályok és a felügyeleti iránymutatások által rögzített általános, kockázatkezelésre vonatkozó követelményeken belül való értelmezése. Ez indokolja, hogy a két stratégiát együtt kezeljük. Jogszabályi előírásoknak megfelelően a kockázati stratégia nyilvános dokumentum, azt tehát elfogadását, módosítását követően nyilvánosságra kell hozni. A kockázati stratégiát az ügyvezetés készíti el, összhangban az OTIVA tagszervezeteivel, és az elkészült anyagot az Igazgatóság hagyja jóvá. 1. Kockázatvállalási politika 1.1. Alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelési értékelési folyamatát, hogy az segítse a biztonságos működést, mindenkor megfeleljen a Takarékszövetkezet tulajdonosai által elvárt és a jogszabályok, illetve a Felügyelet által megkövetelt biztonsági szintnek. A meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. - Biztonságos működés működés elve 2. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok kontrolljáért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett
2
kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy az azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. - Összeférhetetlenség Összeférhetetlenség elve 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott, a felügyelettel előzetesen egyeztetett szabályzatokat. Együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében, a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, ellenőrzésében. - Együttműködés Együttműködés elve 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a jogszabályok és belső szabályzataiban meghatározott keretek között és mértékig vállal(pl.: nagykockázat vállalás, önkormányzati hitelfelvételi korlát stb,). Belső szabályzataiban a jogszabályoknál szigorúbb feltételeket és limiteket is előírhat. A meghatározott limitek betartása minden döntéshozó testület részére kötelező. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, figyeli és amennyiben értelmezhető, méri is. A számszerűsíthető kockázatokat jogszabályok és belső szabályzatok által meghatározott limitekkel és belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázati kontrolling ezek alakulásáról rendszeres jelentést készít. - A lényeges kockázatok kezelésének elve 6. A kockázatkezelési módszereknek, és kontrolloknak illetve a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állnia a kockázat mértékével. - Költség – haszon elve 7. A Takarékszövetkezet a kockázat vállalással kapcsolatos döntési hatásköreinek és kockázati limitjeinek kialakításánál figyelembe veszi az OTIVA erre vonatkozó ajánlatait. - Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásait olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja és korlátozza, amelyek esetében kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére, nyomon követésére. 9. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi funkciók ellátásáról: - kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, - kockázatok mérési módszereinek meghatározása, a kockázatok számszerűsítése, - a kockázatok kezelése, kockázati döntések szabályozása, kockázati kitettségek csökkentése,
3
-
a kockázatok alakulásának figyelése, a kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések elkészítése.
10. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökkenhet. 11. A Takarékszövetkezet nem folytat számára nem engedélyezett tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más ismert pénzintézet számára már veszteséget okozott. Tiltott tevékenység elve. elve. 12. A kockázatvállalási döntések meghozatala során alapelv, hogy a kintlévőségek az adós munka-, vállalkozási vagy egyéb bevételéből térüljön meg, ne a fedezeti eszközök értékesítéséből.
1.2. Kockázatkezelési célok 1.2.1. Általános célok - A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény, a belső tőkemegfelelős értékelési folyamatában a tőkeszükségletét a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg, az Integráció által elfogadott közös elvek és módszerek alapján. - A Takarékszövetkezet csak olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, ügyfélismerete nagy biztonságot jelent a kockázatok megítélésénél. - A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri. A limittel kezel kockázatok esetében figyeli a limit kihasználtságát, telítődés esetében megteszi a szükséges korlátozó intézkedéseket. - A Takarékszövetkezet a jogszabályok alapján rendszeresen elkészíti kockázati jelentéseit a Felügyelet részére. Erről rendszeres tájékoztatást nyújt az OTIVA, a Takarékszövetkezet Igazgatósága és a Felügyelő Bizottsága részére. - A Takarékszövetkezet nagy hangsúlyt fektet a kockázat-tudatosság erősítésére a szervezeten belül és a tulajdonosok irányában is. - A Takarékszövetkezet a kockázatokat igyekszik az árazásba beépíteni. 1.2.2. Hitelkockázat-kezelési célok - A problémás hitelek részarányának csökkentése, - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a kockázatok, a problémák minél korábban történő felismerése, - A fedezetek értékének és fő jellemzőinek folyamatos felülvizsgálata, a megfelelő fedezettség biztosítása érdekében. 1.2.3. Partnerkockázati célok A Takarékszövetkezet nem kíván a Pkr. szerinti, partnerkockázatot jelentő ügyeleteket kötni. 4
1.2.4. Devizaárfolyamkockázat-kezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetésben devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból ne származzon a Kkr. szerinti tőkekövetelménye. 1.2.5. Kamatkockázat-kezelési célok - A Takarékszövetkezet termékeinek kamatozását úgy igyekszik meghatározni, hogy azok rugalmasan módosíthatóak legyenek a piaci folyamatok változása esetén, a szerződési fegyelem betartása, és az ügyfelek előzetes tájékoztatása elvének betartása mellett. - A rögzített kamatozás mellett köthető betéti típusú ügyletek futamideje maximálisan 1 év lehet. 1.2.6. Működési kockázat – kezelési célok - A működési kockázati veszteség-eseményeket gyűjteni és elemezni kell. - A kockázatokat, kitettségeket folyamatosan monitoringolni szükséges a gyors, hatékony időbeni reagálás, illetve a veszteség képződés megelőlegezése érdekében. - Hatékonyabb munkafolyamat-szabályozási, informatikai támogatási módszerek alkalmazásával mérsékelni kell a tevékenységből fakadó kockázatokat. - Fokozott figyelmet kell fordítani a csalási kockázat elleni védekezésre. - Növelni kell a dolgozók képzettségi szintjét oktatással, s ha szükséges minőségi cserével. 1.2.7. Koncentrációs kockázatkezelési célok - A túlzott koncentrációk elkerülése érdekében koncentrációs limitrendszer alkalmazása a jogszabályi követelmények alapul vételével. - A koncentrációs kockázati elvek monitoringja, kontrollingja. 1.2.8. Likviditás kockázatkezelési célok - Túlzott betétesi koncentráció elkerülése, folyamatos figyelése. - A likviditásmenedzsment, a treasury kiemelt vezetői figyelemmel kísérése - A lejárati összhang javítása. 2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja kitenni magát, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat.
5
A kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (I. pillér) 100 %-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő a Takarékszövetkezet számára, b) Hpt. 76/K. § (1) alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet. c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege. d) Hpt.-ben engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A kockázati étvágyat meghatározó célkitűzések
Kockázat típusa
Kockázati étvágy
Indoklás
Ügyfélkockázat
közepes
A céloknak megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében történő mérsékelt kockázat vállalása.
Partnerkockázat
alacsony
Nem vállalunk fel partnerkockázatot hordozó ügyfeleket
Elszámolási kockázat
alacsony
Elszámolásainkat az integrációs tag MTB-n keresztül bonyolítjuk.
Koncentrációs kockázat
közepes
Az ügyfélkört igyekszünk diverzifikálni, de egy nagyobb jogi személyiségű ügyfelekkel szembeni kitettséget üzletpolitikai szempontból fel kell vállalnunk, az ügyfél limit erejéig.
Devizaárfolyam kockázat
alacsony
Minimális mértékű nyitott pozíciókat vállalunk fel.
6
Nem kereskedési könyvi kamatkockázat
mérsékelt
Alapvetően változó kamatozású termékeket forgalmazunk.
Működési kockázat
mérsékelt
Külső-belső ellenőrzések. IT-biztonság audit oktatások.
Likviditási kockázat
közepes
Folyamatos likviditás menedzsment, az integrációhoz való tartozás szintén csökkenti a likviditási kockázatot.
Stratégiai kockázat
mérsékelt
Három évente megállapított, évente felülvizsgált stratégia.
Növekedési kockázat
mérsékelt
Folyamatos és rugalmas reagálási képesség a piaci folyamatok változására.
mérsékelt
Működési területünk vegyes jellegű. Lefedi a régió legfejlettebb, és az egyik elmaradott térségét is. A városok adta diverzifikálási lehetőség csökkenti a területi kötöttség adta szűk mozgástér kockázatát.
Területi kockázat
7
3. Kockázati szerkezet
Kockázati típus Hitelezés kockázat Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Tőkepuffer
Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény (millió (millió Ft) 2011 2011. 11.12.31 tény
2012 2012. 12.12.31 tény
2013 2013. 13.12.31
2014 2014.12.31
435
453
470
485
5
3
5
5
110
107
110
112
110
114
117
120
A stratégiákban illetve a belső szabályokban meghatározott limitrendszer kialakításánál a jogszabályokon túlmenően figyelembe vesszük az Integrációs tapasztalatokat és az OTIVA ajánlásait. A Hpt. 80. § (1) m. pontjában foglaltak alapján az MTB-vel, mint számlavezetővel szembeni kockázatvállalásra nem alkalmaz a Takarékszövetkezet limitet. 4. Kockázatkezelési Szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki és fejleszti, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott feladat és felelősségi szabályok alapján a kockázati típusokra vonatkozó információk gyűjtéséért és a tőke tervezéséért a back office-t felügyelő ügyvezető a felelős. A kockázati elemzés és a kontrolling önálló frakcióként a kontrolling tevékenységhez lett telepítve az SZMSZ módosításával, az összeférhetetlenségi elvek figyelembevételével. A kockázat kezelésének szervezeti felépítése az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti felépítéshez igazodik, attól nem tér el. A tevékenységet a megfelelő jogszabályok és belső szabályzatok által végzi a Takarékszövetkezet, a kockázatkezelés egyes feladatait, felelőseit az SZMSZ határozza meg. A Takarékszövetkezet a szervezet alakítása során figyelembe veszi a Felügyelet és az OTIVA ajánlásait.
8
5. Likviditási Stratégia A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy a Takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. 5.1. Alapelv A Takarékszövetkezet folyamatosan rendelkezzen olyan mértékű likvid eszközökkel, illetve likvid forrásokhoz való jutás lehetőségével, amely egy jelentősebb, akár 20 %os egyidejű betétkivonás esetén is biztosítani tudja az ügyfelek kiszolgálási lehetőségét, jelentősebb veszteség nélkül. 5.2. Eszközök • A Takarékszövetkezet rendelkezik a likviditási helyzet folyamatos figyelését, a tresury tevékenységet ellátó szervezettel, a back- office területet felügyelő ügyvezető irányításával. • A Takarékszövetkezet számára az Integráció olyan gyors forrásbevonási lehetőséget jelent, amely a likviditási kockázatokat csökkenti, válságkörülmények között is. • A Takarékszövetkezet rugalmas kamatpolitikájának következtében gyorsan tud reagálni a piaci forrásbevonás területén. • A likviditási kockázatot csökkenti a problémamentes minősítésű hitelek állományának növelése, illetve a kintlévőségek behajtási hatékonyságának erősítése. • A likvid eszközök költségeit csökkenti a látra-szóló források állományának növelése. • A Takarékszövetkezet minden üzleti szervezete, belső szakmai szervezetei (pl. Eszköz-Forrás Bizottság) legfontosabb feladatai közé tartozik az eredményes és likvid működés fenntartása. Az ellenőrzés az Ügyvezetés feladata. • Fontos, hogy a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kísérje a lejáratok a lejáratok összhangjára. • A Takarékszövetkezet folyamatosan fenntartja a maximum 70 0 % mértékű hitel/betét arányt. • A Takarékszövetkezet igyekszik elkerülni a nagybetétektől való függést. 100 millió forintot meghaladó betétlekötés egy ügyféltől vagy egy Hpt. szerinti ügyfélcsoporttól csak az Ügyvezetés engedélyével fogadható. • A szabályoknak való megfelelést támogatja az OTIVA rendszeres monitoringja illetve a rendszeres stressztesztek. • Likviditási vészhelyzetben elsősorban az OTIVA, az Integráció és a Takarékbank segítségére, együttműködésére számít a Takarékszövetkezet. 5.3. •
Feladatok, felelősök A likviditási stratégia meghatározása a Takarékszövetkezet Igazgatóságának a feladata.
9
• • • • •
•
A likviditás figyelése, a treasury feladatok a Számviteli osztály feladata A napi szakmai felügyelet és ellenőrzés a Back Office területért felelős ügyvezető feladata. A szabályozás, a kondíciók meghatározása az Eszköz-Forrás Bizottság hatásköre. Az ügyvezetés negyedévente beszámol a Takarékszövetkezet cash-flow és likviditási helyzetéről az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein. Az Integrációs szervezetekkel való kapcsolattartás egyik formája az OTIVA monitoring felé történő adatszolgáltatás, ami a Számviteli szakterület feladata. A vezetői kapcsolattartás az ügyvezetés feladat és hatás köre. Az ellenőrzésben kiemelt szerepe van a Belső ellenőrzési osztálynak, amely jelentési kötelezettséggel tartozik a tulajdonosok képviseletét ellátó Felügyelő Bizottság irányában.
6. Kockázat mérséklő limitek Kockázat 20 legnagyobb adóssal szembeni kitettségi limit Nagy egyedi betétektől való függőség
Limit leírása Mérték 20 legnagyobb kitettség(hitelintézet, Szavatoló tőke önkormányzat, állam nélkül 250 %-a
Megjegyzés
Készpénz,számlapénz,likvid értékpapír,rövid lejáratú bankközi kihelyezés/nagy egyedi betétek összege
Nagy egyedi betétnek minősül a szavatoló tőke 15 %-át meghaladó nagyságú egyedileg elhelyezett betét Nagybetétesnek minősül , ha az elhelyezett összes betéte meghaladja a szavatoló tőke 15 %-át Likviditási pozíció nem lehet negatív
Nagy betétestől Készpénz, számlapénz, való függőség likvid értékpapír, rövid lejáratú bankközi kihelyezés/nagybetétesek betéteinek összege
Likviditási tartalék/puffer ágazati függés
Min. 150 %
Min. 100 %
Min. a tartalékköteles források 10 %-a önálló TEÁOR kóddal rendelkező gazdasági ágazat hitelállománya / össz. Vállalkozói hitelállomány
10
Max. 33 %
A Takarékszövetkezet a likviditási kockázat vonatkozásában nyilvánosságra hozatali kötelezettséget a Felügyelet elvárásai alapján.
is
betartja
A 2012-14. évi Kockázati- és Likviditási Stratégia elfogadásra került az Igazgatóság 2012. április 25-i. ülésén. Felülvizsgálatra került: az Igazgatóság 2013. április 10-i ülésén. Határozatszám: 2/9/2013.04.10.
……………………………….. elnök-ügyvezető igazgató …………………………………. hitelesítő
…………………………….. hitelesítő
11
