2012.08.07. kedd
Már a szakképzést is fizetőssé tennék Orbánék Az MSZP valódi megoldást kínál Kelet-Magyarország felzárkóztatására
Mindennapi bukás Fidesz-módra A kormány újabb győzelmi jelentése mellé Bársonyszék helyett forgószéket Matolcsynak!
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Már a szakképzést is fizetőssé tennék Orbánék Akár diákok ezrei is fizethetnek a jövőben a szakképzésért, ami az ombudsman szerint sérti az ingyenes oktatás alkotmányos alapjogát. A szakképzési törvény ügyében Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult. A korábban a felsőoktatási és a köznevelési törvényt is bíráló alapjogi biztos úgy vélte, nem lehet egyéni mérlegelés nélkül fizetős oktatásba kényszeríteni azokat, akiknek önhibájukon kívül tolódik ki a képzési ideje vagy képzést váltanak. Ez a rendelkezés a kormány szándékai ellenére még jobban elriaszthatja a fiatalokat a szakképzéstől, ráadásul a szakiskolák tömeges bezárása miatt lehet, hogy nem is lesz hol tanulniuk. Káosz vár a szakképzésre a 2012/2013-as tanévben - mondta lapunknak Sós Tamás. Az Országgyűlés oktatási bizottságának MSZP-s tagja szerint a szakképzési törvény a "selejtet termelő" parlamenti törvénygyár eredménye, amelyet túl későn, elkapkodva nyújtottak be, holott a kormánynak két éve volt annak elkészítésére. A szocialista képviselő azután beszélt erről, hogy a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) Szabó Máté. Az alapjogi biztos szerint a tavaly elfogadott, de már idén tavasszal módosított jogszabály számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására - vélte. A szakképzési törvény miatt egyébként az év elején a Pedagógusok Szakszervezete is az Ab-hoz fordult. Az ombudsman beadványában bírálta az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztését. Ez a rendelkezés csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül - a duális képzésben 3 év alatt - megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé, azaz, ha valaki évismétlésre kényszerül vagy másik szakmát kezd el tanulni, már fizetnie kell az oktatásért.
Szabó Máté szerint ez nincs összhangban az alaptörvényben meghatározott ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel. Ez a szabályozás ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni mérlegelésre pedig nincs lehetőség. Így az is eleshet az ingyenes oktatástól, aki neki nem felróható okból - hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt - kényszerül egy már megkezdett képzésről másikra váltani. Ráadásul a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére tovább csökkennek a szakképzésre fordítható költségvetési források. Mivel jövőre az összes oktatási intézményt államosítják,
a
kormány sokat
spórolhat
a
szakiskolák tömeges bezárásán,
összevonásán. A jogszabály szerint ugyanis egy állami intézményfenntartóhoz csak egy szakképző intézmény tartozhat, azaz elképzelhető, hogy óriási, több ezer tanulót befogadó megyei szakképző központokba vonják össze a szakiskolákat. Ez a lépés illetve a közismereti oktatásnak (idegen nyelv, történelem, matematika, stb.) a képzési idő 33 százalékában való maximálása - több ezer pedagógus elbocsátásával járhat. A vidéki szakmunkástanulók pedig kénytelenek lesznek a lakóhelyüktől jelentősen távolabb lévő szakiskolákba járni, feltéve, ha nem töltik be a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt. Utána ugyanis a szakiskolák nem lesznek kötelesek foglalkoztatni őket. A szocialisták szerint a jogszabály nem csak a társadalmi mobilitást lehetetleníti el, hanem sérti a művelődéshez való alkotmányos jogot is, hiszen szinte kizárólag a nagy cégek érdekeit vették figyelembe a megírásakor. Sós Tamás úgy vélte, mivel a felmérések szerint csak a hazai vállalkozások 2 százaléka vesz részt a szakképzésben, nem működhet a kormány által erőltetett duális képzési rendszer, hiszen az az oktatási intézmények és a cégek együttműködésén alapul. Mivel a szakképzési hozzájárulást már nem írhatják le adójukból, a kisebb cégek már nem is lesznek érdekeltek a szakiskolák, tanműhelyek támogatásában. Tehát hiába növelné a Fidesz a szakmunkások számát, elképzelhető, hogy nem lesz hol tanítani őket - tette hozzá a szocialista politikus. "A melós fiatalokkal törődni kell..." (Orbán Viktor a szakképzésről, 2012. július 24.) - Nem kérte ki a kormány a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét, csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igényeit vették figyelembe
- Több száz szakiskolát zárhatnak be a szakképző intézmények tömeges összevonása miatt - Az év elejétől megfelezték a tanműhelyeknek járó képzési normatívát - A cégek már nem írhatják le az államnak fizetett szakképzési hozzájárulásból a szakiskoláknak közvetlenül adható támogatást - Az új Nemzeti alaptantervben meghatározott közismereti tananyag legfeljebb a szakiskolai tananyag 33 százalékát teheti ki - A szakmunkástanulók már 14 éves koruktól magáncégeknél dolgozhatnak, a minimálbér ötödéért Főbb ombudsmani kifogások Közoktatás: -
a
3
éves
nincs
kortól kellő
kötelező idő
a
óvoda
sérti
a
jogalkalmazásra
szülők való
nevelési
jogait
felkészülésre
- nincsenek meg a mindennapos testnevelés személyi és tárgyi feltételei az iskoláknál Szakképzés: - nem elég részletes a jogszabály, nem készülhetnek fel az alkalmazására - az első szakképzés ingyenességének megszüntetése szembemegy az ingyenes, mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel Felsőoktatás: - a hallgatói szerződést nem kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni - a hallgatói szerződés érinti a foglalkozás szabad megválasztásának jogát
- a felvéltei keretszámokról döntő kormányhatározat sérti a hatályos felsőoktatási törvényt. Molnár Richárd / Népszava A teljes cikk megtekinthető: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=574892
Az MSZP valódi megoldást kínál Kelet-Magyarország felzárkóztatására Az MSZP a Borsod megyében élők helyzetének javítására tett ígéretet, a szocialisták szerint ugyanis 2014 után nekik kell majd felzárkóztatniuk a Fidesz miatt válságba került térséget.
Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és parlamenti képviselője kedden, Budapesten - három politikustársával közösen tartott - sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Fidesz és "a vele közösen zászlót lengető Jobbik" is megbukott Borsod megyében. Mint mondta, a kormány elhibázott adó- és gazdaságpolitikája miatt ma tényleg rosszabbul élnek a borsodiak, mint két évvel korábban, ezért az MSZP 2014-től a megye és Miskolc vezetésének átvételére készül. A szocialista párt ezért kezdett bele Kelet-Magyarország című programjának kidolgozásába, amellyel elsősorban a nehéz helyzetben élők felzárkóztatását kívánják elérni - fejtette ki Gúr Nándor.
Káli Sándor, Miskolc volt polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő szerint a borsodi megyeszékhely jelenlegi vezetésének legnagyobb hibája nem a város magas eladósodottsága, hanem az, hogy megfelelő lobbierő hiányában ezen nem képes javítani. Ezzel összefüggésben elismerően szólt a fideszes Lázár Jánosról, aki - mondta -ugyan az ország három leginkább eladósodott önkormányzatának egyikét vezette, mégis kapcsolatai révén el tudta érni Hódmezővásárhely tartozásának átütemezését.
Az MSZP miskolci elnöke, ugyancsak szocialista képviselő Simon Gábor szerint Miskolc krízisbe került az elmúlt két évben, a kormány ígéretei alapján ugyanis 20 ezer új munkahelyre számíthattak a helyiek, ám ezzel szemben a Fidesz kormányzása a korábbinál ezerrel több munkanélkülit eredményezett. Kiemelte, hogy a kormánypárt szavai ellenére mégsem indult újra a diósgyőri kohászat, továbbá számos régóta működő nagyvállalat, így a miskolci cementgyár is bezárta kapuit. Frakciótársa, Varga László leginkább a Jobbik és a Fidesz miskolci együttműködését bírálta, szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a város pénzügyi bizottsági elnöki posztját nem a kilenctagú szocialista képviselőcsoport, hanem a három jobbikos képviselő egyike kapta.
Mindennapi bukás Fidesz-módra Kormányozni, várost vezetni továbbra sem, alaptalanul vádaskodni viszont hiába tud a Fidesz. Ez ugyanis nagyon kevés lesz a bukás elkerüléséhez. Budai Gyula, Papcsák Ferenc, Németh Szilárd és a Fidesz rögtönítélő tagozatának prominensei aligha ismerik a mondást: a bukástól való félelem tönkretesz. A hét végén épp az derült ki, hogy megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációjával kapcsolatban, tegnap pedig arra derült fény, hogy a csepeli MSZP vezetője elleni fideszes vádak sem állják meg a helyüket. Alig múlik el nap, hogy ne halna hamvába egy, a Fidesz és lakájmédiája által jó előre elítélt ellenzéki politikus elleni büntetőügy bűncselekmény hiányában. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy minél közelebb a Fidesz ostoba és igazságtalan kormányzásából következő bukásának napja, annál görcsösebben ragaszkodik ahhoz, hogy kardcsörtetéssel terelje el a figyelmet a kudarcáról. Az elmúlt két évben alaptalan vádak ezreit megfogalmazó Fidesz ezekkel a mondvacsinált ügyekkel is csak a saját kormányzóképtelenségét buktatja le. Ami mára egyébként nyilvánvalóvá vált a magyar választók előtt. Pedig ha a leszámoltatásra fordított energiát akár csak az önkormányzatokban is az ellenzék véleményének meghallgatására fordította volna, ma aligha ott tartana, ahol. Az országról nem is beszélve. Török Zsolt szóvivő
A kormány újabb győzelmi jelentése mellé Örülünk, ha javul az egészségügyi dolgozók bérezése, annál is inkább, mivel az elmúlt két évben ezen ágazat bérei veszettek a legtöbbet a vásárlóerejükből a közszférában. Méltánytalannak és megalázónak tartjuk ugyanakkor, hogy az alapbérfüggő ügyeleti díjakat a kormány befagyasztotta, hogy az ápolók csupán alamizsnát kaptak (a pályakezdő nővérek semmit!), továbbá teljesen kimaradtak a béremelésből az alapellátásban dolgozók, a háziorvososok, valamint a védőnők. További üröm az örömben, hogy az idei, visszamenőleges illetményemelés fedezetét a kórházak és a szakrendelők működési költségvetésének terhére biztosították, vagyis a béremeléshez szükséges pénzt a kormány a betegellátásból vette el. A jövő évi költségvetésben a béremelés forrásaként megjelölt jövedékiadó-emelést pedig – a hangzatos bejelentések ellenére – még el sem kezdte tárgyalni a parlament. Kökény Mihály az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke
Bársonyszék helyett forgószéket Matolcsynak! Orbán Viktor kisebb és olcsóbb államot ígért. Mára azonban kiderült, ez sem vált valóra: kormánya csak az idén 354 millió forint értékben vásárolt irodabútorokat. Ez volna a fideszes takarékosság? Írásbeli kérdést nyújtottunk be július végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez a kormányzati bútorköltekezésről. A válasz lesújtó. 354 millió forintért vásároltak bútort ebben az évben úgy, hogy februártól kormányhatározatban rendelték el ennek tilalmát. Ebből világosan látszik, a kormány még a saját játékszabályait sem tartja be, a maga által hozott rendszabályok alól is kibújik. Elfogadhatatlan az a Matolcsy-féle unortodox válasz, hogy a tilalom alól vannak kivételek. 354 millió kicsit nagy kivétel a kasszából.
Álszent és felháborító, hogy a nemzeti luxuskormány úgy költ százmilliókat ruhafogasra, forgószékre, meg lábtámaszra, hogy közben négymillióan élnek a szegénységi küszöb alatt; úgy költ milliárdokat parlamenti őrségre, hogy nincs rend az országban; úgy akar luxusóvodákat nyitni a saját oligarcháinak csemetéi számára, hogy országszerte családok ezrei éheznek. Reméljük, Matolcsy György a saját bársonyszékét tervezi a most beszerzett százezer forintos forgószékre cserélni (amit egyébként feleennyiért is meg lehet kapni a webáruházakban), hogy beleülve nagy lendülettel kipenderüljön az ország vezetéséből. Józsa István, frakcióvezető-helyettes
