No title

VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220  88/429-008,  88/412-150 [email protected]

KRISTÓ KATALIN részére

ÚRHÖLGY

Iktatási számunk: 503/2015. e-mailen továbbított anyag!

[email protected] TISZTELT KRISTÓ KATALIN ÚRHÖLGY! A Regnum Consulting Oktatási és Ügyviteli Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaságtól érkezett felhívás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP-1.2.24-2014-2014-0001 azonosító számú, „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekt keretében, egy kérdőívben feltett kérdésekre való válaszadásra. Válaszaink: A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET NEVE: VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

1.

A TESTÜLETI TAGOK KORÖSSZETÉTELE:

A testület a ciklus megkezdésekor is, illetve azóta is 14 tagú. A tagok személye nem változott. A Kereskedelmi és Iparkamara által delegált 5 tag között 1 aktív alkalmazott dolgozó van, ketten ügyvédként tevékenykednek, tevékenykedtek ( 2 hölgy és 3 férfi tag). Az Agrárkamara két delegáltja közül az egyik ügyvéd, a másik aktív dolgozó volt. Korösszetétel (miután nincs meghatározva, hogy milyen –tól –ig között csoportosítsuk a korösszetételt, ezért a születési éveket írjuk le): Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjai között 1936-ban, 1947-ben, az egyik hölgy 1949-ben, a másik 1950-ben, és ugyancsak 1950-ben született egyik férfi delegált is. Agrárkamara egyik delegáltja 1955-ben, a másik 1971-ben született. Az OFE Veszprém Megyei Szervezete 6 személyt küldött a BT-be (1 hölgy és 5 férfi). A hölgy kivételével valamennyien már nyugdíjasok. A korelnök 1930-ban született. A férfiak születési éve: 1934, 1937, 1945, 1954, a hölgy tag pedig 1971es születésű A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület delegáltja nyugdíjas férfi, aki 1947-ben született. (Ebben az évben a vastagon szedettek vettek részt a meghallgatásokon.) 2013. évről készített beszámolóból: „A testületi tagok egy része kérte, hogy átmenetileg különböző okoknál fogva – pl. egészségügyi problémák, munkahelyi leterheltség, változás - mentesítsük őket a közreműködés alól. Két tagunk esetében műtétekre is sor került, munkájukra feltehetően 2014-ben sem számíthatunk. Az új testület felállásáig azonban nem foglalkozunk a tagcsere lehetőségével, így a meglévő létszámmal oldjuk meg a feladatokat. (Természetesen már megkezdtük a tájékozódást a tekintetben, hogy teljesíteni lehessen az aktív-inaktív összetételre vonatkozó, a jelenleg már kihirdetett kiválasztási szabályoknak megfelelő testületet összeállítását. A jogi végzettségű személyek esetében látunk gondot, illetve abban, hogy a megalakuláskor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Az adatokból jól lehet látni, hogy végeredményben öt személy oldotta meg a feladatokat, rajtuk kívüli személy bevonására akkor került sor, ha a Felek valamelyike név szerint kért valakit – és a kért tag elfoglaltsága nem ütközött a kitűzött időponttal. Ha időponti ütközés történt, azt a kérővel előzetesen, vagy a meghallgatáson közöltük, kérve a „pótlás” tudomásulvételét, elfogadását. Itt is jelezzük, hogy az ügyek nagy részét egyedül eljáró testületi tagként oldottuk meg. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvényben kihirdetett, a 2012. évvel azonos nagyságrendű támogatási összeg (360,0 millió forint) arra utal, hogy 2014-ben nem javulnak a testületek anyagi kondíciói. Ezt az ügyek kiosztásánál is fokozott körültekintéssel kell majd figyelembe venni, hiszen az ügyek száma feltehetően továbbra is növekedést mutat majd.” 2014. évről készített beszámolóból: „A testület, továbbra is változatlan összetételben, az akkor kijelölt l4 személlyel működik. Az új testület megalakulásától kezdődően tehát nem volt személycsere, és a következő ciklusig nem is tervezünk változtatásokat. Ahogy azt már az 1. pontban is jeleztük, az Agrárkamara 2 delegáltjának „lecserélésére” sem került sor. Az év folyamán is tartott az az átmeneti állapot, hogy különböző okoknál fogva – pl. egészségügyi problémák, munkahelyi leterheltség, változás – mentesítettük a közreműködés alól az azt kérőket, illetve azokat, akik emiatt nem tudtak bekapcsolódni a munkába. A harmadik illetve negyedik negyedévi pénzügyi„bizonytalanság” miatt nem került arra sem sor, hogy több alkalommal tárgyaltunk volna három tagú tanácsban. Az új testület felállásáig továbbra sem foglalkozunk a tagcsere lehetőségével, így a meglévő létszámmal oldjuk meg a feladatokat. (Természetesen már megkezdtük a tájékozódást a tekintetben, hogy teljesíteni lehessen az aktív-inaktív összetételre vonatkozó, a jelenleg kihirdetett kiválasztási szabályoknak megfelelő testületet összeállítását. A jogi végzettségű személyek esetében látunk elsősorban gondot, mivel a megalakuláskor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Egyenlőre úgy látjuk, hogy az aktív korú jogászok tekintetében lehet elsősorban probléma, figyelemmel a 2/a) pont utolsó bekezdéseiben is jelzettekre.)” „Az adatokból jól lehet látni, hogy végeredményben hat személy oldotta meg a feladatokat, rajtuk kívüli személyek (kettő) bevonására akkor került sor, ha a Felek valamelyike név szerint kért valakit – és a kért tag elfoglaltsága nem ütközött a kitűzött időponttal. Ha időponti ütközés történt, azt a kérővel előzetesen, vagy a meghallgatáson közöltük, kérve a „pótlás” tudomásulvételét, elfogadását. Itt is jelezzük, hogy az ügyek nagy részét egyedül eljáró testületi tag tárgyalta. Ez azt jelentette, hogy a testület elnöke és elnökhelyettese az összes ügyből 153 ügyben [60 + 93 esetben] járt el egyedül, ez 60,5 %-ot tesz ki. Ezen felül 26 esetben (8 illetve 18) voltak eljáró tanácselnökök, és 96 esetben tagként (51 illetve 45) vettek részt a tanácsok munkájában. 21 írásbeli lebonyolítást végeztek el (10 illetve 911 db). Rajtuk kívül 2 esetben más járt el egyedüli tagként.” [A három tagú tanácsban való eljárás és az egyedül eljáró tag kijelölésével kapcsolatosan már 2013-ban is kifejtettük álláspontunkat. Változatlanul célszerűnek tartanánk a jogszabálynak azt a „sugalmazását” enyhíteni, hogy az „egyszerűnek” ítélt ügyekben jár el egy személy, a többiben pedig három tagú tanács [Fgytv. 25. § (4) bekezdése]. Mit értünk „egyszerű ügy” alatt? Ennek” megítélése a testület elnökének jogköre, vagyis elvileg egyedül hoz ebben döntést. (A gyakorlat az, hogy az esetek egy részében konzultáció előzi meg a döntését.) Ezért célszerűbbnek tartanánk ezt a jogszabályi megfogalmazást: „A békéltető testület döntéseit (határozatait és az ajánlást) három tagú tanácsban vagy egyedül eljáró tagként hozza meg.” (természetesen továbbra is fenntartva azokat a szabályokat, amelyek arra irányulnak hogy kit lehet egyedül eljáróként megnevezni, és neki milyen jogosítványai és kötelezettségei vannak). __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 2 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

Az egyedül eljáró tag esetében nem került kijelölésre három tagú tanács egyetlen esetben sem, mivel a 25. § (4) bekezdése csak akkor teszi lehetővé a 3 tag jelölését, ha mindkét fél kéri azt. Célszerűnek tartanánk felülvizsgálni ezt a rendelkezést is. Változatlanul tartjuk azt az álláspontunkat is, hogy ha egyedül eljáró tag kijelölésre kerül sor, akkor abban az esetben is célszerű lenne a 3. tag kijelölése, ha azt csak az egyik fél kéri – és meg is nevezi a kijelölendő tagot – a tanácsban való eljárást. A jelenlegi szabály szerint a három tagú tanácsban való eljárás csak akkor „járható” út, ha azt mindkét fél kéri. Nincs a törvényben tisztázva az sem, hogy ez milyen módon történik meg, a kérő félnek kell-e egyeztetnie a másik féllel a jelölést illetően, vagy a testülethez való beérkezés után a testület köteles-e ezt az egyeztetést lefolytatni. Megjegyezzük, hogy igen ritkán élnek a Felek a tag-jelöléssel, nemcsak akkor, amikor egyedül eljáró tagot jelöl ki a testület elnöke a lebonyolításra, hanem akkor is, amikor három tagú tanácsban jár el a testület. Amikor konkrétan rákérdezünk ennek okára, akkor a Felek általában arra hivatkoznak, hogy „nem ismerik a tagokat”, „megbíznak az elnök kijelölésében”, ezért szükségtelennek is tartják a tagjelölésre való „felszólítást”. Célszerűbbnek tartanák a negatív megközelítést, vagyis hogy csak akkor jelezzenek, ha valamilyen kizáró okot, elfogultságra való jelet találnak valamelyik kijelölt tagnál.] 2015-ben sem változott – egyenlőre – a véleményünk ezekben a kérdésekben. A TESTÜLETEK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÁLLAPOTA (IRODÁK, TÁRGYALÓK, ÉPÜLET, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, BÚTORZAT, INFORMATIKA, MUNKAVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI HÁTTÉRANYAGOK PL. JOGTÁR STB.): 2.

2013-as beszámolóból: „A testület működési feltételeiben az év második felében történt változás. A Kamara az első félévben még a mindenki által ismert, elfogadott helyen (Budapesti út 3.), a megszokott jó színvonalon biztosította a működést, annak technikai és kisegítő személyzeti feltételeit is. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. július 15. napjától új helyen folytatja tevékenységét. A kamarai költözéssel egyidejűleg a testület is átköltözött a Veszprém, Radnóti Miklós tér 1. szám alá, ahol a földszinten 2 irodában került elhelyezésre a testület. Az irodák világosak, egészségesek, megfelelő méretűek, felszerelésük részben be is fejeződött. Az épületben a költözést követően még – október végéig - folyó építési-szerelési munkálatok (pl. konferencia-terem építése, kazán telepítése) a testület működését nem zavarták. „Technikailag” is fejlődött a testület, mivel megoldódott pl. a szkennelési lehetőség is a beállított multifunkcionális eszközzel, illetve a második irodahelyiség is csak a testület használatában van. A meghallgatások helyszínének megközelítése megfelelő, a parkolási lehetőségek is rendezettek, kedvezőbbek, mint a korábbi épületnél voltak, mivel az épület környékén is ingyenesen parkolhatnak a testületet felkeresők. A székház a városközponthoz, a közintézményekhez (pl. Járásbíróság, rendőrség, közigazgatási hivatal, önkormányzat, agrárkamara, stb.) változatlanul közel van, azoktól csak pár perccel nőtt a gyalogos megközelíthetőség. Az irodaépület autóbusz helyi járattal is jól megközelíthető, a Balatonfüred illetve Balatonalmádi felől érkező helyközi járatok a közelben (kb. 2-400 m) állnak meg, de az egyéb távolsági járatok végállomása is csak 7-800 méterre van. A kamarai székhelyváltozásról a honlap is tájékoztatást ad, a megyei napilapban megjelentetett „Békéltető sarok”-ban külön is jelezzük minden alkalommal az új címet, a testület elérhetőségeit, a fogadóórák időpontját.”

__________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 3 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

2014-es beszámolóból: „A testület működési feltételeiben nem történt változás. A Kamara továbbra is, a sokak által ismert, elfogadott helyen, a megszokott jó színvonalon biztosította a működést, annak technikai és kisegítő személyzeti feltételeit is. Mint ismeretes, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. július 15. napjától új helyen folytatja tevékenységét. A kamarai költözéssel egyidejűleg a testület is átköltözött a Veszprém, Radnóti Miklós tér 1. szám alá, ahol a földszinten 2 irodában került elhelyezésre a testület. A szükséges technikai eszközök (telefonok, nyomtató, számítógép, bútorzat, papír-irodaszer, stb.) a szükséges mértékben mindig rendelkezésre állnak. A meghallgatások helyszínének megközelítése megfelelő, a parkolási lehetőségek is rendezettek, kedvezőbbek, mint a korábbi épületnél voltak, mivel az épület környékén is ingyenesen parkolhatnak a testületet felkeresők. A székház a városközponthoz, a közintézményekhez (pl. Járásbíróság, rendőrség, közigazgatási hivatal, önkormányzat, agrárkamara, stb.) közel van. A kamara a BT munkatársainak 2 udvari parkolóhelyet biztosított, illetve arra is van lehetőség, hogy a „vendégparkolóban” a meghallgatásokra érkezők is – korlátozott mértékben tartsák gépkocsijukat a meghallgatás idején. Az irodaépület autóbusz helyi járattal is jól megközelíthető, a Balatonfüred illetve Balatonalmádi felől érkező helyközi járatok is a közelben állnak meg, de az egyéb távolsági járatok végállomása is csak 7800 méterre van. Befejeződött az épület előtti utca korszerűsítése is, a teljes átadás 2015-ben történik meg, ami tovább javítja a testület megközelíthetőségét is.” 2015-ben sincs változás. Természetesen az ügyvédi jogtár használata gyakori, a testület elnökének nemcsak ez, hanem az ADÓ CD jogtár is rendelkezésére áll az otthoni magán számítógépén. A VÁLLALKOZÁSOK 75%-A EGYÜTTMŰKÖDŐ, EZEN BELÜL MENNYIEN JELENNEK MEG SZEMÉLYESEN, MENNYIEN KÜLDENEK CSAK VÁLASZIRATOT? 3.

A kérdés első fordulatában szereplő adat (75%) származási helyét, alapját nem ismerjük. Nem vezetünk külön statisztikát, hogy hány vállalkozás jelenik meg a meghallgatásokon. A Fgytv. 36/B. § - a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.” A testület álláspontja szerint az ilyen magatartást tanúsító vállalkozások „nem működnek együtt”. 2013-ban mindösszesen 33 közzétételre került sor. A közzétett vállalkozások között három olyan is volt, aki 3-3 esetben nem működött együtt a testülettel. Ugyancsak három Vállalkozás 2-2 alkalommal került közzétételre. Egyéni vállalkozó szintén 3 esetben volt a listában. 312 – befejezett ügy. 2014-ben 33 ügyben került sor közzétételre. Egy vállalkozás 4 esetben került közzétételre, és 3 olyan is volt aki 2 alkalommal nem működött együtt. 253 befejezett ügy. 2015. első félévében 14 közzétételre került sor (egy vállalkozás 2 esetben). 159 befejezett ügy.


Az együttműködő vállalkozások nagyobb számban is megjelenhetnének meghallgatásokon, még a helybeli, vagy megyebeli vállalkozások esetében sem mindig jönnek el, mivel általában elegendőnek tartják a válasziratban kifejteni véleményüket. Az egyezségi ajánlatot, illetve alávetési nyilatkozatot tett cégek szinte kivétel nélkül el- jönnek a meghallgatásra. (Találkozhatunk írásbeli egyezségi ajánlattal is.) Egyezség 2013-ban 41, kötelezés 3 (312 ügyben); 2014-ben 26 és 1 (253 ügyben) ; 2015-ben 12 egyezséget kötöttek és 8 kötelezést tartalmazó határozat született a 162 befejezett ügyben. A részvétellel kapcsolatosan évek óta kifejtettük álláspontunkat, legutóbb a 2014-es összefoglalóban az alábbiakat írtuk: „A vállalkozások döntő többsége azonban beéri a válaszirat megküldésével, és nem képviselteti magát a meghallgatásokon. Előfordul, hogy ügyvéd képviseli a céget – a válasziratot is ő készíti el -, azonban többnyire az általánosan előforduló „kimentési szöveget” is tartalmazza a válaszirat: „a meghallgatást kérjük esetleges akadályoztatásom esetén is lebonyolítani”. De többnyire ugyanez a gyakorlat a nagy közszolgáltatást végző cégek esetében is. A nagyobb cégek, a fővárosi, vagy Veszprémtől távolabbi székhelyű gazdasági társaságok is általában csak írásban kommunikálnak a testülettel is, és nem vesznek részt a meghallgatásokon. Hivatkozási alapjuk általában az, hogy „messze van” a központ a megyeszékhelytől és a kiszállási költségek sincsenek arányban a dolog súlyával. Ami természetesen adott esetben igaz is. A testület véleménye viszont változatlanul az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a telephelyei, üzletei, ügyfélszolgálati irodái itt vannak a megyében, nem egyszer a megyeszékhelyen, hiszen a fogyasztó itt vette meg a terméket, itt vette igénybe a közszolgáltatást, ezért talán az volna a helyesebb megoldás, ha a helyi ügyfélszolgálatok, képviselők, üzletvezetők, az adott ügyre vonatkozóan, az ügy vitelére, a döntésre – a központtal egyeztetetten - megkapnák a felhatalmazást. Annál is inkább járható lehetne ez az út, hiszen az ún. központi ügyfélszolgálati szervezeti egység (vagy az erre a célra külön létrehozott Kft.) sem maga állapítja meg a tényállást és a szakmai érveket nem ő sorakoztatja fel – hanem ő is „hozott anyagból” dolgozik. A szakegység álláspontját fordítja le, továbbítja általában a fogyasztó, illetve a testület felé. Ezt meg tudná tenni nem egy esetben a helyi ügyfélszolgálat, üzlet vezetője, alkalmazottja is, ráadásul azzal a „haszonnal”, hogy az ügyfél elégedettségi mutató is javulna pusztán a személyes kontaktus miatt is. Ezt nem egy Fogyasztó is kifejtette az ügyek megbeszélése során. Jó példák, pozitív tapasztalatok is voltak 2014-ben is.  A Zalakerámia Zrt. alávetési nyilatkozatot is tett, és képviselői a meghallgatáson is jelen voltak. A döntés végül is egyezség jóváhagyása volt, így az eljáró tanácsnak nem volt szüksége a kötelezést elrendelni.  A Bakonykarszt Zrt. ismételten alávetette magát a testületi döntésnek, de az ügy megszüntetésre került, mivel nem volt meg a jogszabályi alap a kötelezésre. A meghallgatáson jelen lévő Fogyasztó megelégedéssel fogadta a személyesen jelen lévő illetékes vezető segítség-felajánlását a probléma megoldásához.  Media Markt Székesfehérvár Kft. is képviseltette magát a meghallgatáson.  KLH-MASTERS Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. szintén tett nyilatkozatot, meg is jelent ügyvédi képviselettel – azonban az eljárás megszüntetésre került, mert az eljárásban nem lehetett bizonyítani a vízelfolyással kapcsolatos valamennyi kérdést.  HUMANIC (Leder & Schuh) Kft. változatlanul élt az alávetéssel is, ugyanakkor az egyezségi ajánlatai is korrektek, így a Fogyasztók azt ebben a félévben is elfogadták.  Jogtanácsosa által képviseltette magát az UPC Magyarország Kft.  WORE HUNGARY Kft. ugyancsak jogtanácsosával képviseltette magát a meghallgatáson. __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 5 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

 Az üzletvezető képviselte a FOTEX-OFOTÉRT Kft.-t, és korrekt ajánlatot tettek a Fogyasztónak.” 2013-ban nem megyebeliként megjelentek pl. az OBI, a TONDACH Magyarország Zrt., az Automax Szerviz Kft., a Panasonic Customer Service Europe Dél-Kelet Európai Régió; a Pearl Enterprises Kft., a Lidl Magyarország Kft., illetve a Hungaro Flotta Kft. képviselői. Részt vett a veszprémi Bútorex Kft., az Aktív Szabadidő Kft., illetve a Szatmári Kft., a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. illetékes szakembere is. 2015-ben jelen volt - többek között - az MBS 2001. Bt. képviselője (egyezséggel zárult), a Maller és Kiss Kft. képviselője (kötelezés), Polgár Tisztító Kft. (egyezség), Csomai Ágnes e.v. ügyvéd képviselője, a Szatmári Kft. helyi üzletvezetője(egyezség). (A „nagyobb” vállalkozásokat emeltük ki.) Csak jelezzük, hogy az együttműködéssel, a megjelenéssel összefügg a válasz írásakor még tervezetben lévő törvénymódosításban szereplő „kötelező” megjelenés problematikája is. Azzal együtt, hogy évek óta szorgalmazzuk a meghallgatásokon való megjelenést, úgy véljük, hogy majd a gyakorlat tudja csak kialakítani az „Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson” megvalósíthatóságát, különösen azokban az esetekben, amikor nincs szándék az egyezségre! AMENNYIBEN VÁLASZIRATOT KÜLDENEK, MILYEN ARÁNYBAN TEKINTHETŐ ÉRDEMI VÁLASZNAK? 4.

Annak megítélése, hogy mi tekinthető „érdemi válasznak”, csak a konkrét ügy ismeretében dönthető el. Volt arra példa, hogy az egyik tanácselnök a „nem együttműködő” vállalkozások közé sorolta be azt, amelyik véleménye szerint sablonos válasziratot küldött. Érdeminek minősíthető ugyanakkor adott esetben az is, ha a panasz jogosságát vitatva, megjelöli a Fgytv. 31. § (3) bekezdése valamelyik pontját, hogy arra tekintettel kerüljön megszüntetésre az eljárás. Általában (különösen a 6 hónapos bizonyítások esetében) „szakvéleményt” is csatolnak a véleményükhöz. Meg kell jegyezni, hogy ezek általában szintén sablonosak, már a szövegezéséből felismerhető a „szakértő” személye, és – sajnos – előfordult, hogy nem is nagyon húzható a konkrét esetre rá a kiadott vélemény, vagy nem volt azonosítható a termék, amire hivatkoztak a válasziratban. A c) és a d) pontos megszüntetési okoknál bizonyára – külön vizsgálattal – számszerűen is bemutatható lenne, hogy az ilyen megszüntetésekhez milyen arányban járulhat hozzá az is, hogy nem tárt fel a válaszirat sem minden lényeges kérdést, a képviselet távolléte miatt viszont nem lehetséges a tisztázás, így megszüntetés lesz a megoldás. MEGSZÜNTETŐ HATÁROZATOKON BELÜL MEGSZÜNTETÉSRE, MERT MEGOLDÓDOTT A JOGVITA?

5.

A

MENNYI

AZ,

AMI

AZÉRT

KERÜLT

Ehhez a 31. § (3) bekezdése a) és b) pontos megszüntetését közöljük: 2013-ban a) pontos 16, b) pontos 9 db; 2014-ben a) pontos 24 db; 2015-ben a) pontos 11, b) pontos 8 db volt. 6.

AZ AJÁNLÁSOK MILYEN ARÁNYBAN KERÜLNEK TELJESÍTÉSRE A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL?

Ez egzaktan nem mutatható ki, mivel a fogyasztóra bízza a törvény ennek bejelentését. Problémás a 60 napos – megmagyarázhatatlan időtartamú – közzétételi határidő is, mert addigra nem egyszer„elszáll a mérge” a fogyasztónak, már túllép a „sikertelenségén”, elfeledkezik a bejelentési kötelezettségről, és nem jelzi, illetve vannak bizonyára olyanok is, akik „sajnálják” a postaköltségét. Az __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 6 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

egyik Kft. gyakran teszi meg azt, hogy közvetlenül jelenti be, hogy nem fogadta el az ajánlást. Ezt a 60 nap előtt közzétesszük, megjelölve az „korai” közzététel okát is. 2013-as beszámolóból: „Az ügyek közel 1/3 -ában ajánlást tett az eljáró tanács. A meghozott ajánlásokkal kapcsolatosan 18 esetben került sor - annak nem-teljesítése miatt -, közzétételre. Egy esetben előfordult, hogy a közzétételt követően a Vállalkozás visszafizette az átvett összeget, így ennek bejelentését követően a listából való törlése haladéktalanul megtörtént. 14 Vállalkozást érintett a közzététel. Egy – alapvetően lábbelik értékesítésével foglalkozó Kft., 5 alkalommal került fel a listára. 3 egyéni vállalkozó is szerepelt a közzétettek listáján. Az ügyek egy részében az ajánlás az árubemutatón, internetes kereskedelemben „megvásárolt” áruféleséggel volt összefüggésben, szerződések jogszerű felmondásával kapcsolatos pénzvisszatérítéssel, klubtagság meghiúsulásával volt kapcsolatban. Termékek (cipő, ruha) szavatossági problémáinak orvoslását ajánlották a tanácsok, illetve több esetben nyílászárók cseréjével volt összefüggésben a meghozott ajánlás. Az ajánlások nem-teljesítése több esetben azért is volt „várható”, mert 6 olyan is volt közöttük, akik nem is működtek együtt a testülettel (és ezért azon a listán is közzétételre kerültek). Ugyanakkor itt is jelezzük , hogy több Fogyasztó is kifogásolta az ajánlásra vonatkozó vállalkozói lehetőséget (maga választhatja meg, hogy teljesíti-e vagy sem). A döntések megalapozottságát azzal is lehet bizonyítani, hogy 2013-ban csak egy esetben fordult elő, hogy a Vállalkozás megtámadta a hozott döntést, amelyben az eljáró tanács elnöke is elismerte a felvetés jogosságát [lásd a cc) pontot]. A 60 napos közzétételi szabály nehezen érthető két okból is. Az egyik, hogy a teljesítésre általában – figyelemmel a Fgytv. 33. § (4) bekezdésére is - 15 napot ad az eljáró tanács. A másik, hogy nincs igazán elfogadható indok a 60 nap megállapításának. Fontosnak tartanánk a közzétételre vonatkozó törvényi szabályozás esetleges pontosítását, módosítását, mert megítélésünk szerint egyrészt a 60 napos „kivárás” miatt többen már „el is felejtik” bejelenteni azt, illetve ennyi idő után már kevésbé van közvetlen hatása a cégre, másrészt pedig, ha maga a vállalkozás bejelenti a nem-teljesítést, akkor szükségtelen jelenleg is megvárni, hogy a fogyasztó jelez-e vagy sem. Ez utóbbi esetre 2013-ban is volt példa, amikor ezért nem is vártuk meg a közzététellel a 60 nap elteltét. A közleményben pedig közzétesszük ezt a tényt, vagyis hogy a vállalkozás bejelentése miatt nem vártuk meg a 60 nap elteltét.” 2014-ben 108 ajánlásra került sor. 24 közzététel történt. Egy vállalkozás 6 alkalommal, két másik cég pedig 2-2 alkalommal volt a listán. 2015-ben 16 közzétételre került sor, egy vállalkozás 7 esettel szerepel, míg kettő 2-2 közzétételes vállalkozás. (A 6 illetve 7 közzététel ugyanarra a cipőforgalmazással foglalkozó cégre vonatkozik.) 7.

MIKOR TEKINTIK EREDMÉNYESNEK AZ ELJÁRÁST?

A kérdésre több (a megközelítésből adódóan) féle válasz adható. Az egyik válasz az az, hogy 2006-tól (a BT vezetése ettől az időponttól dolgozik, és 2008-tól lényegében a „törzstagság” sem változott) a mai napig az 1837 befejezett ügyből, mindösszesen 3 (három) esetben fordultak bírósághoz a hozott döntésekkel kapcsolatban! (Ebből egy esetben tárgyalás nélkül elutasították a keresetet, 1-1 esetben a felek megegyeztek, illetve a a BT nem fellebbezett, mert nem volt olyan jelentősége az ügynek.) Tehát ezt értékelve, kijelenthető, hogy az eljárások rendkívül eredményesek. A békéltető testület szempontjából ez a döntő! Az a további felvetés is lehetséges, hogy kinek a szempontjából közelítjük meg a kérdést, vagyis az eredményességet? – bár álláspontunk szerint ez nem helyes kérdésfeltevés, különösen a Fgytv. 24/A. __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 7 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

§-ának figyelembevétele mellett szerint „A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük (…).” A 2013-ban befejezett ügyek megoldásának összefoglaló táblázata: egyezség 30. § (1)

kötelezés 32. § a)

ajánlás 32. § b)

elutasítás 32/A. §

41

3

95

6

a) visszavonta

16

megszüntetés 31. § (3) bekezdés b) c) d) megegyez- lehetet- bármely tek len ok

9

94

43

hiányp. nem teljesítette

1

áttétel hatásilletékör kesség hiány hiánya

2

2

összes ügy száma

312

2014-es adatok: egyezség 30. § (1)


ajánlás 32. § b)


26

1

108

2

a) visszavonta

24


0

55

28


1


6

2

összes ügy száma

253

2015. első félévi adatok: egyezség 30. § (1)


ajánlás 32. § b)


13

8

58

3

a) visszavonta

11


8

30

19


1


5

2

összes ügy száma

159

Ha a fogyasztó oldaláról közelítjük a feltett kérdést, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy pozitív, vagyis eredményes az eljárás, amikor egyezség kötésére és jóváhagyására kerül sor, a kötelezés, és az ajánlás ide-sorolása szintén nem lehet vitás. De ebbe a kategóriába tartozik az a) és a b) pontos megszüntetés is. A közel 60 %-os eredményt a fogyasztók szempontjából egyértelműen eredményesnek tekinthetjük. A vállalkozások ezt nyilván másképpen élik meg, hiszen az ő szempontjaik alapján „eredményesnek” azok a döntések tekinthetők, amelyekben maguk is, „önkéntesen”, felismerve a BT eljárását megelőző gyakorlatukat felülvizsgálva tesznek egyezségi ajánlatot, vagy eljáráson kívül megállapodnak a fogyasztóval. Ezek a 30. § (1) alapján jóváhagyott egyezségek, és a az a) és b) pontos megszüntetések lehetnek. Akár a „lehetetlenségi” okból megszüntetett [c) pontos] eljárások is lehetnek eredményesek, ha úgy gondolkozik a vállalkozás, hogy nem marasztaltak el (nincs ajánlás sem) – tehát eredményes volt az eljárás. Ha elutasítja az eljáró tanács a 32/A. § szerint, vagy a d) pontot azért alkalmazza, mert a kérelem megalapozatlan, akkor az is „eredményes” a vállalkozás oldaláról. 8.

MI MOTIVÁLJA A VÁLLALKOZÁST A SZEMÉLYES MEGJELENÉSRE?

Ezt a kérdést a vállalkozásoknak lett volna célszerű feltenni. Természetesen néha elhangzik a meghallgatásokon, hogy „ügyfélbarát” a cég, hogy a „kapcsolatok ápolása”, a „fogyasztói elégedettség” náluk fontos, hogy a vállalkozás jó hírnevének megóvása, fenntartása érdekében megtesznek mindent. Az új szabályok hatálybalépése után, úgy véljük, hogy a bírságtól való „félelem” lesz az egyik „motiváció” [lásd a Fgytv. 29. § (11), a 45/A. § (1) bekezdése e) pontja mellett a 47/C. § (5) bekezdése e) pontját, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 8 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

12/A . § (2) bekezdésének új e) pontját), mivel nem lesz lehetőség e vállalkozásoknál (sem) a bírságtól eltekinteni.] MILYEN ARÁNYBAN JELENNEK MEG A NAGYVÁLLALATOK, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK, MIKROVÁLLALKOZÁSOK A TESTÜLETNÉL? (SZEMÉLYESEN, ILLETVE AZ ÜGYEK TEKINTETÉBEN MILYEN MEGOSZLÁSBAN?) 9.

A 3. kérdésnél kitértünk a meghallgatáson való megjelenésre is. „Igazi” nagyvállalat nem szokott részt venni a meghallgatásokon. A felsorolásból látható, hogy zömében termék szavatossági/jótállási ügyekben jelennek meg, azonban a szolgáltatási szféra is megjelenik a meghallgatásokon. Pl. 2015-ben a Polgár Tisztító szolgáltatási (ruha tisztítás) ügyben volt érdekelt, a Csomai Ágnes e.v. ügye (felnőttoktatás) szintén szolgáltatásnak minősíthető. Az MBS 2001. Bt. bútort készített a fogyasztónak, a Szatmári Kft. egy kazán vásárlási reklamációban volt érdekelt Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ebben az évben, különösen az utóbbi hónapokban – éppen a költségvetési anomáliák miatt is –gyakrabban kezdeményezzük az írásbeli lebonyolítási lehetőséget [Fgytv. 29. § (7) bekezdés]. Az így befejezett ügyek száma közel 40 volt, vagyis mintegy 25 %-át ebben a formában bonyolítottuk le a befejezett ügyeknek. (Ezt az elnök végzi, egyedül eljáróként, aki az ügyekért külön díjazásban nem részesül, ezzel nálunk jelentős „megtakarítás” mutatható ki, amivel szűkösen biztosítható a három tagú tanácsok esetenkénti működtetése is.) OKOZ-E PROBLÉMÁT A VÁLLALKOZÁSNAK, HOGY NEM A TELEPHELYE SZERINTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETNÉL KELL MEGJELENNIE, HANEM A FOGYASZTÓ ÁLTAL VÁLASZTOTT TESTÜLETNÉL? (EZÁLTAL UTAZNIA KELL) 10.

Az utazás nemcsak a vállalkozásnak okoz problémát a költségek, és más tényezők miatt, hanem a fogyasztóknak is (esetenként műszakot kell cserélnie, szabadságot kivennie, stb annak ellenére, hogy maga a meghallgatás kb. egy órát vesz igénybe). Akkor is problémát okoz, ha megyén belül kell utazni, hiszen a megyeszékhelytől való távolság lehet akár 60-75 kilométer is, gépkocsival sem egyszerű megtenni, tömegközlekedéssel pedig sok esetben csak átszállással oldható meg az utazás. Volt arra kísérlet, hogy egy-egy városba szerveznénk össze az térség ügyeit, azonban az ügyérkezés esetlegessége, illetve a határidők (és nem egyszer a fogyasztók sürgetése) illetve ( a BT költségvetése) miatt ez nem lehet rendszeres. A válasziratokban nem egyszer a vállalkozások az utazási költségekre, a távolságra hivatkozva kérik távollétükben a meghallgatás megtartását. Erre a Fgytv. továbbra is lehetőséget ad, mivel a 31. § (2) bekezdése nem változik. Kérdés, hogy felvállalják-e a 8. pontban írtakat? 11.

HOL ÉRTESÜLHET A FOGYASZTÓ A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET LÉTÉRŐL?

Felsorolás-szerűen: a vállalkozástól (már egyre több alkalommal találkozunk az előnyomott tájékoztatóval is), hatósági tájékoztatás alapján, civil szervezettől, médiumból, ismerősöktől. A szakképzésben a végzős tanulókkal találkozva, a nyugdíjas klubokban, a felnőttoktatásban szintén szerezhetnek információt a testületről. A megyei újságban, annak Üzlet című mellékletében rendszeresen teszünk közzé anyagokat a „Békéltető sarokban”.


Azt az előírást, hogy a költségvetés 5 %-át promócióra kötelező elkölteni, nem tartjuk mi sem indokoltnak. Az ügyszám alakulása – bár nehezen lenne kimutatható az összefüggés - csak kis mértékben függ az elköltött összegtől. MILYEN ÉRTÉKŰ TERMÉKEK/SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYALÁSÁT VÉGZI A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET? (SZÁMADATOKKAL) 12.

Az értékek igen változóak, de nincs külön regisztrálva az esetenkénti forint összeg. (Konkrét számadatokhoz csak a tételes áttekintés után lehetne jutni, annak feltételei azonban nem adottak jelenleg.) Volt 2 500 forintos cipő ügy éppúgy, mint 40 ezer forintos. Volt fél milliós LED TV ügyben eljárás éppúgy, mint 100 ezer forintért vásárolt készülékében. A háztartási nagygépek 100 000 forintos értéke ma nem egyedi. Ún. egészségmegőrző termék-kategóriába soroltak között is volt néhány százezer forintos masszázs-fotel, és néhány tízezer forintos mágneses derékalj is. A 10 000 forint körüli mobil/okos telefontól a 60 000 forintosig minden kategória előfordult. A milliós nagyságrendű üdülési jog értékesítéstől kezdve, a 350 000 forintos „közvetítői” díjas szerződésig, a közel 200 000 forintos „foglalóig” több variáció is előfordult a szolgáltatások között. A 350 000 forintos „anyagra-előleg” is megesett a megyében, teljesítés nélkül. A nyílás záró megrendelések (mint felújítás) és hibás beépítések is széles összeghatárok közöttiek. Az áramszolgáltatásban a 15 000 forintos amperenkénti kötbér félmilliós, illetve ezt is meghaladó összegű vitát is eredményezett már. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET TANÁCSADÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖSZÖNHETŐEN MENNYI ÜGY KERÜLT MEGOLDÁSRA? 13.

Ilyen mutatót nem alkalmazunk, több szempontból sem. Megítélésünk szerint nem is mérhető ez, hiszen nem feladatunk, és ezért nem is kísérjük figyelemmel a tanácsadásokon felvetett problémák további sorsát. Regisztráljuk a témákat, és feljegyezzük a tanácsadó személyét, hogy a tanácsadásos ügyekben ne járjon el a tanácsot adó személy – ha békéltető eljárási ügy lesz belőle. A tanácsadást korábban az elnök és elnökhelyettes végezte, jelenleg pedig zömében az elnök, tehát, ha beadásra kerül a kérelem, és ő(k) adtak tanácsot, akkor kijelölésükre nem kerül sor. De azt már nem regisztráljuk, hogy a beadott kérelem után milyen döntést hozott az eljáró tanács. Nem is tartanánk ezt helyénvalónak, mert esetleg arra „inspirálhatná” az eljáró tanácsot, hogy ha már tanácsot adtunk, akkor lehetőleg pozitív legyen a döntés a fogyasztó szempontjából. Ha nem fordul a testülethez a tanácsot kérő (mert nem is ide tartozik hatáskörileg a téma, vagy meggondolja magát az ismeretek birtokában, stb.), akkor pedig egyáltalán nincs értelme tovább érdeklődni az ügy iránt. Meg kapacitás sincs rá. A 2013-as beszámolóból: „Ismert, hogy a tájékoztatás-tanácsadás kérdéskörben a megyei testület elnöke korábban néhányszor felvetette az ezzel kapcsolatos álláspontját, azokat a dilemmákat, amelyek bonyolíthatják akár az ezzel kapcsolatos törvényben előírt szabályok betartását is. Nincsen ugyanis tisztázva többek között az, hogy ha a testület elnöke, vagy az elnökhelyettese ad tanácsot egy érdeklődőnek, akkor felvethető-e az egész testület kizárása az adott ügy esetleges intézéséből. Ugyancsak nem egyszerű megítélni egy felvetett kérdésben azt, hogy az arra adott válasz meddig tájékoztatás, és mikortól már tanácsadás. Nincs rendezve a tanácsadásért való felelősség sem.” A 2014-es beszámolóból: __________________________________________________________________________________________________________________ „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című projekthez a 10 / 12 Veszprém Megyei Békéltető testülettől

„Az első félévben 38 tanácsadást regisztráltunk. A második félévben növekedett a regisztrált megkeresések száma, 61 esetben válaszoltunk a felvetett kérdésekre, így összesen 99 regisztráció történt, ez 10 %-os növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. Volt megkeresés vállalkozótól is, összesen 10. Pl. az iránt érdeklődtek, hogy milyen formában kell felszólítani a nem fizető felet; mit tehet, ha alvállalkozóként nem fizet a fővállalkozó neki; különböző szaknévsoroktól keresték meg a vállalkozásokat és állítólagos telefoni megrendelésre hivatkozva kérték tőlük a megrendelés díjának kifizetését; pénztárgép-szervizelési problémában kérték a segítséget. A témák egy része továbbra is az árubemutatós értékesítéseket, WEB áruházon keresztüli vásárlásokat, a társasházakat érintette, változatlanok a termékszavatossággal (elsősorban pl. lábbeli, telefon), a közszolgáltatással kapcsolatos konkrét problémák felvetése, telefon előfizetéssel; a felújításokkal, ruhatisztítással, üdülési joggal, de volt a pénzügyi, illetve a munkaügyi szférát érintő megkeresés is.  Megfontolásra ajánljuk annak vizsgálatát, hogy szükséges-e fenntartani a tanácsadó személyének kizárását [Fgytv. 25. § (2) bekezdése] a későbbi eljárásból. Úgy véljük, hogy bárki is végzi a tanácsadást – a testületnél ezt elsősorban az elnökhelyettes, illetve kisebb mértékben az elnök végzi, a jogi szakvizsgával rendelkező egyik tagunk ritka közreműködésével -, ha részt venne az eljáró tanács munkájában, nem sérülne egyik előírás sem. Figyelembe vehető a szabály felülvizsgálata során ezek mellett az is, hogy a Felek általában nem, illetve csak igen ritkán élnek eljáró tag kijelölésével is, illetve a meghallgatáson feltett kérdésre („Van-e kifogásuk az összetétel ellen?”), az elmúlt két teljes ciklusban nem volt nemleges válasz. (Nincs arról sem információnk, hogy 2008 előtt lett volna ilyen bejelentés.) [Nincs az sem tisztázva, hogy milyen eljárást kell(ene) követni akkor, ha pl. a testület elnöke ellen jelentenének be kifogást: a teljes testület kizárása is szóba jöhet-e (még akkor is ha a Fgytv. egyértelműen kimondja a tagok magatartására vonatkozó szabályt (lásd a 24/A. §-t: „utasítást nem fogadhatnak el”).] Fontos kiemelni azt is, hogy a tanácsadásokon nem a konkrét döntést előlegezzük meg, hanem azt mutatjuk be a hozzánk fordulónak, hogy az általa felvázolt „tényállás” alapján, milyen jogai vannak a Fogyasztónak (pl. kihez, miért fordulhat, a hatáskörökről kap részletes tájékoztatást; milyen lehetőségei vannak a Vállalkozás helytállásra való „rászorításának”: milyen tartalmú felszólítást alkalmazhat; a BT eljárás fontosabb kritériumait ismertetjük meg vele;), illetve milyen kötelezettségek terhelik az adott szituációban (pl. a havi díjak megfizetése; a további használat korlátozása, vagy beszüntetése, a helyzet „konzerválása”). Erre ad felhatalmazást ugyanis a Fgytv., és nem többre. Nem vállalja át a tanácsadó személy a tényállás leírásának, a kérelmeknek a megfogalmazását, és arra vonatkozóan sem ad konkrét eligazítást, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket csatolni kell ahhoz, hogy „feltehetően” eredményes legyen az eljárás. Általánosítható az, hogy a hozzánk fordulók bizalommal vannak a testület iránt, érdeklődőek, szeretnek meggyőződni más oldalról is a már – esetlegesen máshol - kapott tájékoztatás „igazság” tartamáról.” 2015-ben félszáz tanácsadást regisztráltunk, ennek 1/5-e került a testület elé. Vállalkozástól 5 megkeresés történt. Nagy értékű munkagép garanciális problémáit osztotta meg az egyik kérdező; egy ruházati boltból az volt a kérdés, hogy milyen módon kell nekik „garanciát” vállalni a termék minőségére; volt akit – szerinte – meg nem rendelt hirdetés díjának megfizetésével „zaklatták”; és volt akinek az ÁFÁ-t nem akarja kifizetni a megrendelő, pedig az árajánlatot elfogadta, és abban szerepelt ez is. Egy TÁMOP-os pályázaton nem nyertek, milyen jogorvoslat lehetséges, ha ennek oka feltehetően az, hogy a projektmenedzser személyét nem fogadták el, és csak a „fellebbezés” után fogadták be a pályázatot – de addigra elfogyott a pályázatra biztosított pénz.


Megszűnt cég esetében hogyan lehet a garanciát érvényesíteni?; problémával éppúgy jelentkeztek, mint tűzhely csere utáni garancia „megtagadás” miatt, használt gépkocsi vásárlással, internetes vétellel, távfűtés korrekciós tényezőjének megállapítási problémájával, lábbeli ügyekkel (benn olyannal is, hogy a gumicsizma beázást nem fogadták be), és mobilokkal összefüggő problémákkal. Ez utóbbinál ismételten előforduló esetet jeleztek, ugyanis a külsérelmi nyomot (karcolás) olyannak ítélték meg, ami miatt meg sem vizsgálták a konkrét meghibásodást. (MEGJEGYZÉS: 2015. SZEPTEMBER 4. NAPJÁIG, SEM A PÁLYÁZATBAN RÉSZTVEVŐ BETÉTI TÁRSASÁGTÓL, SEM MÁS SZERVEZETTŐL SEMMILYEN VISSZAJELZÉST NEM KAPOTT A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET.)


No title

Recommend Documents