No title

Mûegyetemi

Öregdiák 2008. ősz

„Az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdődik.” /Dr. Péceli Gábor/

„Munkám során a műszaki szemléletre mindenképpen szükségem van!” /Kocsis-Kövér Orsolya/

„Peking azért szép, mert az, hogy az ember harmadszor is olimpiát tud nyerni, ez még így utólag is hihetetlennek tűnik.” /Dr. Molnár Tamás/

ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. A ThyssenKrupp konszern a világ egyik legnagyobb acélipari egyesülése. Egyik meghatározó célja a világ autóiparának kiszolgálása különbözõ, általa fejlesztett és gyártott részegységekkel, mint pl. a jármûvek kormányrendszere. Ezen rendszerek fejlesztéséért felelõs a ThyssenKrupp Technologies szegmensének Automotive Solutions üzletága. Ezen üzletág keretein belül foglalkozik a ThyssenKrupp budapesti fejlesztõ központja személygépjármûvek elektromos kormányrendszerének fejlesztésével 1999 óta, szorosan együttmûködve liechtensteini és német partnervállalatokkal. Budapesten található a vezérlõegység elektronika, szoftver, elektromos motor illetve a szenzorfejlesztés kompetencia központja. Az elmúlt években számos, jól ismert jármugyártó autójába építettünk elektromos kormányrendszereket, mint pl. BMW, Daimler, Ford, VW, Audi, Renault, stb. Megrendeléseink megkövetelik a folyamatos fejlõdést, dinamikusan bõvülõ csapatunkba keresünk:

FEJLESZTÕMÉRNÖKÖKET

Ajánlatunk: • versenyképes fizetés és széles körû juttatások, • részvétel nemzetközi projektekben, • folyamatos szakmai fejlõdést biztosító, sikeres és gyorsan növekvõ vállalat.

Kérjük, hogy amennyiben a hirdetés felkeltette érdeklõdését, küldje el jelentkezését a [email protected] címre! Látogassa meg honlapunkat a www.thyssenkrupp-presta.hu oldalon és tekintse meg nyitott pozícióink leírását!

ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. A Company of ThyssenKrupp Technologies

PRO M EDIA

Személyiség: • eredményorientált gondolkodás, • csapatmunkára termettség, • jó kommunikációs és kezdeményezõ képesség, • határozottság, • szisztematikus munkavégzés, rendszerszemlélet.

ThyssenKrupp

Területek: • vezérlõegység elektronika fejlesztés, • beágyazott szoftver fejlesztés, • tesztszoftver fejlesztés, • elektromos motor fejlesztés, konstrukció, • rendszerfejlesztés.

Elvárások: • villamosmérnök, gépészmérnök (autógépész) vagy mûszaki informatikus, • C programozási és tesztelési tapasztalatok pl. valós idejû beágyazott környezetben, • teszteljárások automatizálásában vagy motorvezérlésben szerzett tapasztalat elõnyt jelent, • legalább középfokú angolnyelv-tudás, • a németnyelv-tudás elõnyt jelent.

ELÕTÉR

Elõtér Melyek voltak életének legfelhőtlenebb, legemlékezetesebb évei? Erre a kérdésre az öregdiákok többsége általában gondolkodás nélkül az egyetemi esztendőket említi meg és azt is hozzáteszi, hogy sajnos ez az időszak a kelleténél is gyorsabban elszállt. A BME Öregdiák Szervezet jelen kiadványa az egyetemi évek szépségeit, örökre emlékezetes pillanatait kívánja, ha csak néhány percre is visszahozni, feleleveníteni. Bízunk benne, hogy aktuális számunk ismét örömteli perceket szerez olvasóinknak. Egyetemi barangolásunkat egy interjúval kezdjük, amelynek főszereplője Kocsis-Kövér Orsolya, a MOL projektmenedzsere. Ezt követően olvashatnak egy érdekes beszélgetést egyetemünk idén megválasztott rektorával, Dr. Péceli Gáborral. Ezt egészíti ki Dr. Andor György rektorhelyettesnek az egyetemi ingatlanfejlesztési terveivel kapcsolatos írása, valamint Szabó Tibor főtitkárnak az egyetemet érintő szervezeti átalakulást bemutató összefoglalója. A kiadványban még olvashatják az aktuális egyetemi eseményekkel, fejleményekkel kapcsolatos híreinket is. A 2008. év egyik aktualitása természetesen a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok, amelynek éremszerzői között szerepelnek egyetemünk volt és jelenlegi hallgatói is. Cseh László úszó valamint Dr. Molnár Tamás a magyar vízilabda válogatott tagja mesél az olimpiai szerepléssel kapcsolatos érzéseiről, jövőbeni terveiről, tanulmányai alakulásáról.

Beszámolunk az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Egyetemi Napok rendezvénysorozatról, valamint megpróbálunk összefoglalót adni a BME helyéről a felsőoktatási intézmények között a felvételi ponthatárok alapján. Kulturális rovatunkban ezúttal egyetemünk könyvtárával, a BME OMIKK-kal kapcsolatban olvashatnak kevésbé közismert részleteket, információkat. Végül, de nem utolsósorban közzétesszük felmérésünk eredményét, amely a 2004. és 2006. évben végzett frissdiplomások elhelyezkedési helyzetét mutatja be. Reméljük aktuális kiadványunk átolvasása örömteli, nosztalgikus perceket szerez Önnek, így erősítve tovább a Műegyetemmel ápolt kapcsolatát! Amennyiben korábbi kiadványaink valamelyike nem jutott el postai úton Önhöz, de szívesen átolvasná, illetve további információra lenne szüksége, tájékozódhat a www.oregdiak.bme.hu honlapon. Kellemes időtöltést és jó olvasást kívánunk!

Szabó Imre Diákközpont igazgató

Impresszum A Műegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa, 2008. ősz Felelős kiadó: Szabó Imre, Diákközpont igazgató Főszerkesztő: Ignácz Szilvia Szerkesztő: Czimmer Krisztina Grafikai kivitel: Balogh Tamás Nyomdai kivitel: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Postacím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K épület I. emelet 52. E-mail: [email protected] Web: www.oregdiak.bme.hu Megjelenik 16.000 példányban.

Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

INTERJÚ

„Munkám során a mûszaki szemléletre mindenképpen szükségem van!” Beszélgetőtársam Kocsis-Kövér Orsolya, aki 2002-ben egyetemünk Vegyészmérnöki karán végzett, jelenleg a MOL projektmenedzsere. Hol kezdődött a pályafutásod? Az utolsó egyetemi félévemben már dolgoztam. Az első munkalehetőséggel egy ismerősöm talált meg, így kerültem irodavezetőként egy vegyipari kft-hez. Bár a végzettségemhez nem feltétlenül kapcsolódott a feladat, mégis a munkám során sikerült betekintenem a vállalat működésének szakmai részébe, és megismerhettem az ott alkalmazott technológiákat. A vezetés mennyire volt nyitott erre? Teljes mértékben. Azért is kerestek vegyészmérnök végzettségű embert, hogy ő egy személyben a szakmai ügyfélszolgálatot és az irodavezetői pozíciót is be tudja tölteni. Ezt, amennyire a cég megkívánta, én teljesítettem is. Itt öt évet töltöttem el, ez az idő nagyon jó iskola volt, ahhoz, hogy gazdasági irányba is kitekintést kapjak. Ez a cég egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi leányvállalata, akkor nyolc főből állt, így nem volt továbblépési lehetőségem. Ezért határoztam el, hogy munkahelyet váltok – ekkor kerültem a MOL-hoz. Mi volt az a döntő momentum, amikor azt mondtad, most tovább kell lépned? Bár nem voltak munkahelyi konfliktusaim, mégis rájöttem, hogy egy másfajta munkára vágyom, ezért döntöttem a váltás mellett. Megkértem az ismerőseimet, ha hallanak hozzám illő lehetőségről, akkor értesítsenek. Valószínűleg jókor voltam jó helyen, mert három helyről is kaptam megfelelő ajánlatot, végül a MOL mellett döntöttem, mert ebben a cégben láttam a legnagyobb perspektívát. Azon viszont el kellett gondolkodnom, hogyan fogom majd megállni a helyemet, amikor egy kisvállalati körből egy nagyvállalati környezetbe kerülök. Úgy érzem, sikerült. Mivel foglalkozol most a MOL-nál? Körülbelül másfél éve projekt-menedzserként dolgozom. Mivel a MOL-nál a projektek általában több évesek, így ahhoz, hogy az ember igazán beletanuljon ebbe a munkába,

több évet kell egy bizonyos pozícióban eltölteni. A jelenlegi projektedben mennyire tudod hasznosítani vegyészmérnöki tudásod? Ahhoz hogy projektmenedzser lehessek, a vállalatnál a mérnök végzettséget mindenképpen elvárják, a gazdasági ismereteket pedig előnynek tekintik. Mindennapi munkám során a műszaki szemléletre mindenképpen szükségem van, így természetesen segít, hogy vegyészmérnöki ismereteim vannak, de az egyéb kiegészítő tantárgyak során megszerzett tudásomnak is hasznát veszem. Százhalombattán a Dunai Finomítóban dolgozom, ahol finomítói és logisztikai projektekben is részt veszek, így ezek az ismeretek mind kellenek ahhoz, hogy átlássam a folyamatokat. Eszerint Te Százhalombattán dolgozol. Milyen kapcsolatban vagytok a budapesti központtal? Változó, hogy mennyire szoros a munkakapcsolat. Mivel a felső vezetés Budapesten van, így az előterjesztések elfogadása itt zajlik, és rendszeresen jelentenünk kell azt is, hogy az adott projekttel hol tartunk.


INTERJÚ A horizontális kapcsolatok intenzitása projektenként eltérő lehet, attól függően, hogy egy-egy projekt milyen team-összetételt kíván meg. Van, hogy olyan kollégákkal kell együttműködni, akik Budapesten vannak, de az is előfordul, hogy Zalaegerszegen vagy akár a Tiszaújvárosban dolgoznak. Egy projektben hány ember munkáját kell összefognod? A projektnek abban a fázisában, amelyben a menedzselés az én feladatom, elkülöníthető egy úgynevezett „core-team”, vagyis az adott csoport magja. A core-team általában öt főből áll, ahol a különböző, elsődlegesen érintett szakterületekről érkező munkatársakkal dolgozom együtt. Emellett vannak még további, úgynevezett támogató team-tagok, az ő számuk öt és tíz között változhat. A létszám így teljes mértékben attól függ, hogy milyen jellegű az adott projekt és ahhoz milyen szakismeret és támogatás szükséges.

Mik a legkedvesebb emléked ebből az időszakból? Igazából a kollégiumi évek voltak a legkedvesebbek. Az ottani közéleti tevékenység az, amire szívesen visszaemlékszem, általa nagyon sok embert ismertem meg egy másik oldaláról. A lényeg az volt, hogy mindig pezsegjen körülöttünk az élet, és hogy élvezzük, amit csinálunk. Ott is azt szerettem, hogy megyek és teszem a dolgomat, mindez nagyon jó volt arra, hogy felkészítsen az életre, és lássam, hogyan bírom a munkát.

A férfiak mennyire fogadnak el téged vezetőjüknek? Igyekszem következetesen és hitelesen betölteni ezt a szerepet, így ezt ők is könnyebben elfogadják. Nem azt látják, hogy egy nő „dirigál”, hanem hogy a koordináció, a menedzselés jó, mert halad a projekt. Úgy érzem, hogy egy nőnek, ha ugyanazt akarja elérni mint egy férfi, nagyobb kitartásra van szüksége, és előbb kell letennie produktumot az asztalra. Hogy alakul nálatok a munkaidő? Reggel héttől három húszig dolgozunk, mivel én Budafokon lakom elég fél hatkor felkelnem. Amint az ember bioritmusa megszokja a korai kelést, már nincs gond, és megvan az a hatalmas előnye, hogy még a reggeli és a délutáni dugó előtt megyek dolgozni és jövök haza. Milyen tantárgyak voltak azok, amik a leginkább megfogtak az egyetemi évek alatt? Természetesen voltak tantárgyak, amelyek szimpatikusak voltak, és voltak olyanok, ahol csak annak örültem, hogy végre túl vagyok rajtuk. Olyan típusú mérnök vagyok, aki a gyakorlatból mindig többet tanul, így amikor a laborgyakorlatokat végeztük, minden sokkal gördülékenyebben ment.


Tartod a kapcsolatot „évfolyamtársaiddal”? Amióta kreditrendszer van, azóta az évfolyamtárs, mint fogalom, kicsit elveszett. Egy kisebb társasággal máig összejárunk és tartjuk a barátságot. Egyszeregyszer sikerül összefutnom még egykori „évfolyamtársammal” is és így mindig eljut hozzám valami információ a többiekről. Korábban szerveztünk egy évfolyam-találkozót is, azokkal, akikkel együtt kezdtük az egyetemet, ez nagyon jól sikerült, meglepően sokan eljöttek. Furcsa volt látni, hogy ki merre ment, és mit ért el.

INTERJÚ

Hallottál már korábban a Műegyetemi Öregdiák Szervezetről? Igen, a kiadványotokat rendszeresen kapom és elolvasom, sőt azon kevés emberek közé tartozom, akik, amikor kérdőíveket küldtök, vissza is küldöm kitöltve. Jelenleg részt veszel valamilyen képzésen, vagy tervezed? Éppen most fogom befejezni az MBA képzést a BME-n, ami tetszett, bár a munka mellett fárasztó volt. Mivel szombatonként jártam, így fel kellett vállalnom, hogy csak egy pihenőnapom marad egy héten. Úgy érzem, az itt megszerzett tudást nagyon jól lehet kamatoztatni a mindennapi életben. A MOL mennyire támogatja a munkavállalóit abban, hogy különböző képzéseken vegyenek részt? A MOL általában maga szokott képzéseket szervezni, és teljes mértékben támogatja a folyamatos tanulást. Minden évben van új képzési terv, ezen belül a vállalat azokat a tanfolyamokat, továbbképzéseket preferálja, ami a munkakör betöltéséhez szükséges tudást gyarapítja. Mit tanácsolsz a jelen végzős BME-s hallgatóinak? A MOL-nál az utóbbi időben odafigyelnek a fiatalokra, és arra hogy folyamatosan érkezzen friss diplomás munkaerő, ennek érdekében különböző programokat indítunk,

melyek a tehetséges fiatalokat segítik. Szerintem, a BME-n végző vegyészmérnökök közül magas arányban vannak olyanok, akik „pályaelhagyók” lesznek, vagyis végül nem a választott szakirányával azonos szakterületen helyezkednek el. Ez ma már természetesnek mondható, így én azt mondom, nyugodtan vágjanak bele más dolgokba, az egyetemi képzés kellően széleskörű ahhoz, hogy másik szakirányban is megállják a helyüket. Az egyetemi évek alatt megszerezett mérnöki ismeretek soha nem fognak elveszni, ezt a tudást soha senki nem fogja elvenni tőlük. Én például textilipari szakirányon végeztem, ettől ma nagyon messzire elmentem, de máig emlékszem azokra, amit tanultam. Úgy érzem, hogy egy kis energia befektetéssel bármikor vissza tudnék menni erre a szakterületre, de jelenleg jól érzem magam itt. A mérnöki tanulmányok egy szemléletet is adnak, amelynek a segítségével egy-egy problémát sokkal ügyesebben, gyorsan meg tudunk oldani. Te miért szeretsz a MOL-nál dolgozni? A MOL saját erejéből érte el, hogy ma már az egyik legnagyobb magyar gyökerű vállalat, és egyben egy intenzíven növekvő nemzetközi cég legyen, ami komoly elszántságot mutat. Az egyetemen megszerzett nyelvismeretet jól lehet hasznosítani, mert amióta multinacionális cég lettünk, az angol vált a hivatalos nyelvvé. Az előterjesztések, szabályzatok ma már mind angolul jelennek meg, így aktívan tudjuk gyakorolni a nyelvet. Mindemellett számomra nagy előny, hogy az alapvetően magyar kultúra nemzetközivel ötvöződik. Természetesen van belső átjelentkezési lehetőség. Ignácz Szilvia


Mérnök nõk helyzete A nők felsőoktatáson belüli száma az 1950-es évek óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ennek eredményeként két jelentős változás következett be a felsőoktatás területén: többszörösére nőtt a diákok száma és a kilencvenes évek vége óta több hallgatónő vesz részt az alapképzésében, mint férfi. A nők aránya tudományterületenként nagyon eltérő, a társadalom- és bölcsészettudományokban a legmagasabb, míg a műszaki tudományokban a legalacsonyabb. A mérnökképzés legfontosabb intézménye hazánkban a II. világháború előtt a Királyi Magyar József Műszaki Egyetem volt Budapesten, amely több felsőfokú tanintézetből alakult 1871-72-ben. Az első mérnökhallgató nők egyetemünkre 1918-ban nyertek felvételt. Az első próbálkozás arra, hogy nő egyetemi magántanár legyen, 1919-re tehető: dr. Götz Irénnek nyílt volna lehetősége kémia-előadásokat tartania, Madame Curie laboratóriumában töltött időszaka eredményeként. 1919 őszén a műegyetem rektora saját hatáskörében kizárta a nőket a Vegyészmérnöki Karról. 1927-ben született meg az a rendelet, amely szerint nők nem folytathattak mérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki tanulmányokat a Műegyetemen. Az Építészmérnöki Karon, a hallgatók összes számának 5%-a erejéig vehettek fel nőket, ha nem volt elég férfi jelentkező. 1936-ban a Mérnöki és Építészmérnöki Kar kérte, hogy különleges alkalmakkor a női

felvételre vonatkozó 5%-os keretszámot megemelhesse. A nőhallgatók százalékos aránya a Műegyetemen az első világháború utáni időben igen alacsony szintről indult és alig növekedett a második világháborúig. Az 1946. évi XXII. törvény (A nők egyetemi és főiskolai felvételéről) nyitotta meg az egyetemek, így a Budapesti Műszaki Egyetem kapuit is a nők előtt. Ezt követően a nők felsőoktatáson belüli aránya fokozatos növekedésnek indult. Napjainkban a tanulni vágyó és mérnöki diplomát szerző nők sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint említett nőtársaik. Ennek ellenére a mérnöki pályán elhelyezkedő női munkavállalókat gyakran éri hátrányos megkülönböztetés akár erkölcsi, akár anyagi téren. Az összes tudományterület közül a műszaki az, ahol a legkisebb a női munkavállalók aránya és ezen a tudományterületen szerezték a nők a legkevesebb tudományos fokozatot. A női egyenjogúság erősítése érdekében jött létre a WiTEC (European Association for Women in Science, Engineering and Technology) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek magyar koordináló szervezete a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ez a nemzetközi hálózat, melyben egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok, magánszemélyek is tagjai, támogatja a nők részvételét a mérnöki pályákon, műszaki tudományok területén. Ösztöndíjakat, munkahelyi cserelehetőségeket, gyakorlati lehetőségeket kínál a tudományos életben, műszaki és mérnök pályákon. Összeállította: Czimmer Krisztina


REKTOR

Interjú Dr. Péceli Gáborral, Egyetemünk rektorával „Az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdõdik.” A Magyar Köztársaság Köztársasági elnöke 2008. augusztus 1-től 2012. július 31-ig terjedő időre bízta meg Dr. Péceli Gábor egyetemi tanárt (Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék) a BME rektori feladatai ellátásával.

Milyen célokkal pályázott a rektori pozícióra? Szeretnék hozzájárulni a Műegyetem értékeinek megőrzéséhez, új értékek létrejöttéhez, és mindahhoz, aminek révén az egyetemen folyó oktatás, a kutatás és alkotó mérnöki tevékenység színvonala és eredményessége javítható. Az ehhez vezető út meglehetősen összetett, sok emberi, belső képzési, szervezési és gazdálkodási probléma, ill. feladat egyidejű megoldását igényli. Ezt tehát azt is jelenti, hogy a problémák megoldására szeretnék törekedni inkább, mint a problémákkal való kényszerű együttélésre. Ezen az úton járva szeretnék tevékeny munkása lenni annak, hogy a Műegyetem továbbra is a reálszféra vezető, nemzetközileg elismert felsőoktatási intézménye legyen, amely magas színvonalon tesz eleget a vele szemben támasztott akkreditációs és minőségi követelményeknek. Milyen fő célokat szeretne elérni a fontosabb területeken rektori tisztsége alatt? A fentiekben megfogalmazott általános célkitűzések megvalósulása érdekében öt

területen szeretnék munkatársaimmal együtt előbbre lépni: (1) Kooperatív és rendszerszemléletű vezetési stílus érvényesítése, amely a dékánokkal, és rajtuk keresztül a tanszékvezetőkkel történő rendszeres konzultációkra alapozott döntések mechanizmusára épít; (2) A gazdálkodás szervezeti és költséghatékonysága, amelyet vállalatszerű működést biztosító szervezeti és működési formák bevezetésével szeretnénk elérni, és amelyben a felelősségi szintek és a személyes felelősségek a jelenleginél egyértelműbbek; (3) Tudatos ingatlan-, vagyon- és energiagazdálkodás elsősorban a költségvetési mozgástér megőrizhetősége érdekében; (4) A folyamatok átláthatósága és a munkahelyi légkör, mely egyfelől megfelelő adatbázisok meglétét, másrészt a megfelelő eljárásrendek következetes alkalmazását teszik szükségessé; (5) Újfajta oktatói-hallgatói partnerség, amely igyekszik elősegíteni az értelmiségivé, azon belül az alkotó mérnökké válás folyamatát. Több kutatás, felmérés és munkáltatói vélemény utalt arra, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átstrukturálására lenne szükség. Mit gondol erről? Mit tud tenni az Egyetem? Szerintem sok mindent lehet jól csinálni akár egészen eltérő képzési struktúrák mellett is. Így aztán azt sem gondolom, hogy a képzési rendszer átstrukturálása önmagában meg tudja oldani a felsőoktatás problémáit. Az természetesen igaz, hogy a munkáltatók által felkínált állások különböző szintű ismereteket és készségeket, és ennek megfelelően különböző szintű végzettségeket tételeznek fel. Ennek egyfajta kiszolgálását teszi lehetővé a felsőfokú szakképzés, az alapképzés (BSc), és végül a mesterképzés (MSc) kínálata, azaz a bolognai folyamat eredményeképpen létrejövő struktúra. De praktikusan ugyanezeket az igényeket a korábbi képzések is kielégítették. Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

REKTOR A problémakör egy másik vonatkozása a rövid távra és a hosszú távra történő gondolkodás, ill. felkészülés dilemmája. Egyes munkáltatói vélemények – szerintem – túlhangsúlyozzák az azonnal felhasználható tudás jelentőségét a teljes életpályára szóló készségekkel és képességekkel szemben. Az egyetemi képzés felelőssége a megfelelő tartalom mellett a készségek megfelelő arányú fejlesztése, a módszereket illetően sok esetben hagyatkozva korábbi tapasztalatokra és a hagyományokra. Leginkább ez a felelősség, ill. kötelezettség veti azt fel, hogy a képzési rendszerek átstrukturálását nagyon nagy körültekintéssel szabad csak kezdeményezni, mert az állandó átalakítások, az elhúzódó átmeneti időszakok könnyen értékek elvesztését eredményezik vagy, mint azt most ezekben az években is megtapasztaljuk, jelentős többletterhelést okoznak hallgatónak és oktatónak egyaránt. A struktúra kérdések sokkal élesebbek az intézmények és a szakok számosságát illetően. Ezek szorosabban kötődnek a finanszírozáshoz, amelynek hatékonysága mindig kulcskérdés. Hazánkban a jelenleginél kevesebb intézmény és azon belül szak megfelelő színvonalú fenntartása lehet csak reális célkitűzés. Ebben a vonatkozásban a Műegyetem méreténél fogva nincsen kritikus helyzetben, de megítélésem szerint esetleges összevonása más intézménnyel rövid távon – a várható mellékhatások miatt – nem lenne racionális. A közeljövőben hogyan képzeli el az Egyetem helyét a magyar felsőoktatásban? Természetesen a Műegyetemnek továbbra is meg kell őriznie a reálszféra egyetemi szintű képzési igényeinek kielégítésében betöltött vezető szerepét, hazai és nemzetközi ismertségét, valamint elismertségét. Ennek megvalósulásához folyamatos és következetes munka, kiszámítható feltételrendszer, kooperatív légkör, mindannyiunk elkötelezettsége elengedhetetlen követelmény. A képzések kialakításában a munkáltatói vélemények megjelenését több szakmai dokumentum is kiemelten fontosnak tartja. Az Egyetem milyen lépéseket tervez a gazdasági szféra szereplői felé történő további nyitás érdekében? A munkáltatói vélemények megjelenésének fontosságát a képzések kialakításában nem vitatom. Vallom azonban, hogy a Műegyetem képzési programjai nem a gazdasági szféra egy-


egy vagy néhány szereplőjének igényeit hivatottak kielégíteni, hanem olyan értelmiségieket szeretnének képezni, akik egyfelől műszaki és gazdasági szakemberek, másfelől felkészültek és nyitottak a legkülönfélébb szakmai környezetben problémák megoldására, munkatársaik irányítására, önmaguk folyamatos fejlesztésére, képzésére. Különösen a műszaki pályákon egy-egy konkrét eszköz, berendezés, technológia ismerete a hihetetlen gyors fejlődés következtében csak rövidtávon elegendő. A gazdasági szféra szereplői felé történő további nyitás kérdésében az a véleményem, hogy a Műegyetem esetében sokkal inkább a kapcsolatok mélységének és minőségének folyamatos javítása érdekében kell munkálkodnunk, mint azok mennyiségén. Mindezt a meglévő vállalati kapcsolatok mellett nagyon fontosnak tartom az akadémiai és ipari kutatóintézetek, és a reálszféra egyéb szakmai szervezetei felé is. Ennek eszközei a rendszeres eszmecserék mellett leginkább a szoros szakmai együttműködések, elsősorban közös kutatásifejlesztési projektek keretei között. A gazdaság szereplőinek megkeresésének másik (áttételes) módja az Öregdiák Szervezet sikeres működtetése. Mit gondol erről? Ezzel teljes mértékben egyetértek. Megtoldanám azzal, hogy szerintem az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdődik, hiszen az éppen befejezett képzéssel kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatok legélesebben a friss diplomások körében fogalmazódnak meg. Természetesen a gazdaság szereplőivel való együttműködés elősegítésében a korban előbbre járók lehetőségei a mérvadók. Napjaink súlyos problémája, az egyes országokban a gazdasági növekedés mértékét is gátló mértékű műszaki szakember hiány. A Műegyetem ennek ellenére tényleges kapacitását nem kihasználó hallgatói létszámokkal dolgozik. Ennek egyértelmű oka, hogy a műszaki pályák társadalmi megítélése nem túl kedvező: viszonylag kevés fiatal jelentkezik a műszaki szakok valamelyikére, és ebből adódóan korlátozott a felvételi pontszámmal meghatározott minőségi követelményeket teljesítők száma. Az Öregdiák Szervezet – véleményem szerint – sokat tehetne a műszaki pályák népszerűsítése, társadalmi megítélésének javítása érdekében. Természetesen teljesen nyitottak vagyunk minden olyan javaslatuk befogadására, amellyel a Műegyetem küldetésének teljesítését segíteni tudjuk. Ignácz Szilvia

BME

BME létesítmények – új koncepció, új irányok A BME gazdálkodási problémáinak legjelentősebbjei inkább irányukat, tendenciájukat tekintve mélyek, a pillanatnyi állapotokhoz képest az állapotváltozási irányok aggasztóbbak. Ilyen problémahalmazt jelent a BME létesítményegyüttese is. Itt az általános problémát az adja, hogy mialatt a létesítmények műszaki állapota rohamosan romlik, évről-évre egyre többet költünk fenntartásukra. E folyamatot meg kellene fordítanunk: egyre jobb létesítményállapotokat kellene elérni egyre alacsonyabb – reálértékben nem növekvő – fenntartási költségek mellett. A főbb megoldási lehetőségek kézenfekvőnek tűnnek: a felesleges, pazarló létesítményhasználat megszüntetése; a jelenlegi létesítmények alacsonyabb üzemeltetési költségűekre való átalakítása, elcserélése; létesítményeink mindennapi ésszerű, takarékos használatának elérése. Mindezekhez elsősorban kari szintű lépésekre és beruházásokra van szükség. A létesítményproblémák sajátja, hogy rendszerint igen lassan oldhatók meg, a tervezésiengedélyeztetési-közbeszerzési fázisok eltartanak egy évig is. Ez az oka annak, hogy az átalakítások döntési pontjait a négyéves rektori programjának elejére teszi. A koncepció alapjai már nyáron megszülettek, a részletes programot pedig az idén szeretnénk a Szenátussal elfogadtatni. Külön meg kell említeni a – 2010 tavaszán – belépő új Q épületet, ami már önmagában is alapvetően megkeveri a kari létesítményhasználatot. A létesítménykoncepció a szokásos egyetemi karbantartási, felújítási tevékenység felett két nagyobb csomagból áll: középtávú kari elhelyezési programból és egyetemi szintű létesítményprogramokból.

Középtávú kari elhelyezések

Az egyetemi szintű értelmes létesítménygazdálkodáshoz mindenekelőtt a kari szintű létesítménygazdálkodás kereteit kell összehangolni. Ehhez első lépésként középtávra rögzíteni kell az egyes karok létesítményhasználatát, elhelyezkedését. Itt két szempont kerül előtérbe: 1) Egyetemi szinten komplett épületek kiürítésére törekszünk, ezzel együtt a fennmaradók teljes megtöltésére. Ennek oka, hogy érdemben hasznosítani (leginkább bérbe adni) vagy lebontani csak teljesen kiürített

épületeket lehet, az itt-ott felbukkanó párszáz négyzetméter üres területekkel nem sokat lehet kezdeni. A két kiürítésre, majd bérbeadásra jelölt épület a Z és a V2. Említést érdemel továbbá a Hauszmann utcai sporttelep értékesítésének, ezzel együtt ÉL épület egy részének Sportközponttá alakításának terve, távlatilag felmerült a Bartók Béla úti kollégium kiváltása és a Balatonfüredi Hotel Uni eladásabérbeadása is. 2) A másik lényeges szempont az egyes karok egymáshoz közeli épületbe való koncentrálása, campus jellegű elhelyezése. Kifejezetten törekszünk egy-egy kar által kizárólagosan használt épületek kialakításra is. Emellett az irány mellett több érv is felsorakoztatható: • Közösségileg, szakmailag tekintve előnyösebb, ha egy kar (azon belül nagyobb tanszékei) összefüggő területen helyezkednek el. • Sokat remélünk a „kari otthon” szemlélet erősödésétől. Ez részben magasabb igényszintet jelenthetne a kari környezettel szemben, több figyelmet a tanszéki területek mellett a tantermekre, folyosókra stb. Jelentősebb átrendeződést tervezünk a nem kari egységeknél is. Itt számos egyetemi szintű kiszolgáló egység költözne el a K épületből, bővülne viszont a KTH R épületi területe.

Egyetemi szintû létesítményprogramok

E programok annyiból jelentenének különbséget az eddig megszokott egyetemi szintű beruházási, fejújítási tevékenységhez képest, hogy többéves, külön tárgyalt és megszavazott beruházási, fejújítási csomagokat takarnának. Első helyen az egyetemi sportlétesítmények átalakítását, bővítését, korszerűsítését kell említeni, majd – a Hallgatói Önkormányzattal közösen – a központi tantermek felújítási csomagja érdemel említést. Az energiaracionalizálást, ezzel együtt a fogyasztásmérést, mint célt külön is meg kell említeni, itt elsősorban mérési pontok kialakításáról, illetve nagyobb energiaracionalizálási programokról – pl. átállás távfűtésről egyedi gázfűtésre – lenne szó. Végül – vágyainkhoz sorolva – égetően szükség lenne nagyobb laborjaink átfogó felújítására is, ezt viszont külső támogatás nélkül nem tudjuk megvalósítani. Dr. Andor György Általános rektorhelyettes Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

BME

Szervezeti átalakulás A BME Szenátusa 2006 nyarán fogadta el az – akkor új – felsőoktatási törvénynek megfelelő Szervezeti Felépítés és Működési Rendet (SZFMR-t). E szabályzat felhatalmazásai alapján készül a többi szabályzat, utasítás, körlevél, tájékoztató stb. Az eltelt időszak változásai indokolták a szabályzat áttekintését, melyek két nagyobb téma köré csoportosíthatók: 1. A 2006-ban létrehozott divizionális szervezet továbbfejlesztése. A szervezetet – a centralizáció jegyében – jelentősen egyszerűsítettük, mert • a stratégiai irányítás az új rektori ciklusban a rektor és a dékánok közös feladata, ellentétben a korábbi, funkcionális rektorhelyetteseken, igazgatókon és bizottságokon keresztüli megoldással, • időközben olyan gyakorlat alakult ki, amelynek során a stratégiai irányítást segítő szervezetek szolgáltatások nyújtására is berendezkedtek, emiatt párhuzamosságok jöttek létre a szolgáltató szervezetek között pl.: a Nemzetközi Igazgatóság szolgáltatásainak nagy része a Központi Tanulmányi Hivataléval (KTH) szakmailag, ill. tartalmilag átfed. Ennek következtében az egyetemi szintű feladatokat ellátó önálló szervezeti egységek számát csökkentették. • a tudásközpontok, speciális szervezeti egységek karokon kívüli működtetése az egyetem számára lényeges előnyt nem jelentett, ugyanakkor ezek a szervezetek több szempontból is a karok versenytársaivá váltak, ami egyetemen belül nem lehet cél, • a karok továbbképzést célzó, önálló szakmai aktivitása az utóbbi években jelentős mértékben megerősödött, ezért a Mérnöktovábbképző Intézet önálló, karoktól elkülönített, azokkal versengő működése nem indokolt. 2. Az eltelt két év működési tapasztalatai. Ennek keretében: • A Belső Ellenőrzési Csoport, és a Gazdasági Tanács tekintetében felesleges jogszabályi ismételgetéseket a szabályzatból töröltük. • A Szenátus tanácskozási jogú tagjai (állandó meghívottjai) között szerepeltetjük az előző rektort és az EHBDT elnökét is. • Az önállóan gazdálkodó szervezeti egység – definiálhatatlan - fogalma helyett az átfogó Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

szervezeti egység fogalmát vezettük be, minden olyan szervezet számára, melynek SZMSZ-ét a Szenátus fogadja el. Az SZFMR 2008. évi módosításainak fő célkitűzéseit alapvetően a szervezetfejlesztési célokkal összefüggésben fogalmaztuk meg: • A stratégiai irányítást segítő tevékenységek újraszervezése, a stratégiai irányítást segítő szervezetek megszüntetése, szolgáltató funkcióiknak a rendszerüzemeltető és rendszerfenntartó szolgáltatásokat végző szervezetbe (Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság), vagy az oktatást-kutatást szolgáltatásaikkal támogató szervezetekbe (KTH) integrálása, a stratégiai irányítást segítő funkcióiknak a Rektori Titkárságba (Kabinetbe) illesztése. • A tudásközpontok, a Mérnöktovábbképző Intézet és az Informatika Központ kari felügyelet alá helyezése • A KTH-n belül oktatási igazgatói és nemzetközi igazgatói megbízások kiadása, akik – közvetlen rektori hatáskörben és felügyelettel – képviselik az Egyetemet, közvetítenek a külső partnerek és a karok között. Az átalakítással az a célunk, hogy az oktatástkutatást segítő folyamatok és az ezeket szervező szervezetek közvetlenül a karokat, a hallgatókat és az oktatókat-kutatókat szolgálják, és ezt lehetőség szerint teljes körűen, az eddigieknél jobb minőségben tegyék. Erős, robosztus szolgáltató szervezetekre teszünk javaslatot, amelyek kihasználják az adminisztráció különböző területeinek szinergiáit, illetve méretében elég nagyok ahhoz, hogy professzionális menedzsmentet rendeljünk hozzájuk. Ilyen keretek között az egyetemi életben tipikusan jelentkező „ügyhullámok” jóval gazdaságosabban kezelhetők. Az átalakulást a jelenlegi szervezeti feladatokat megtartva kívánjuk megszervezni. Ennek megfelelően az átalakulás folyamán létszámleépítést (létszámemelést) sehol nem tervezünk, e lépéseket az új szervezet és működés folyamatában, a munkáltatói jogokat gyakorlóknak célszerű megtenni. Szabó Tibor Főtitkár

AKTUÁLIS

Hírek a BME-rõl BME tanévnyitó ünnepség 2008/2009 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008. szeptember 1-én 10.00 órakor tartotta 227. tanévének megnyitó ünnepségét. A 2008/2009-es tanévben közel 4200 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait az egyetem nyolc karán. A tanévnyitón ünnepi beszédet mondott Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke és Dr. Péceli Gábor, egyetemünk rektora. Dr. Péceli Gábor, az egyetem új rektora arról beszélt, hogy a Műegyetemen végzettek keresettek, diplomáik mindenütt népszerűek, világszerte elismertek. Utalva arra, hogy a VII. Nevelésügyi kongresszus mottója az volt, hogy az oktatás közügy, azt mondta: „a Műegyetem is közügy”. A műszaki végzettségűek iránti igény felismerése önmagában nem elegendő. Megköszönve az eddigi segítséget, ezért azt kérte a kormányzat és a gazdaság szereplőitől, tegyenek még többet lehetőség szerint, támogassák az intézményt erkölcsileg és anyagilag, szakmailag egyaránt.

„Kutatók éjszakája” A „Kutatók éjszakája” (KÉ) az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű eseménysorozat, amelynek célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése, közelítése a társadalomhoz. 2008. szeptember 26-án Európa számos országában, egy időben kerültek lebonyolításra tudományos-szórakoztató rendezvények a programsorozat keretében. Itthon, az Európai Bizottság támogatásával 15 városban több, mint 300 érdekes, színes programmal várták az érdeklődőket a szervező intézmények. A programsorozat lebonyolításában egyetemünk is kiemelkedő szerepet vállalt. A Műegyetemen több programot valósítottak meg, úgy mint EU-sarok, Német-magyar felsőoktatási napok, Kármán Tódor szélcsatorna, Atomenergia közelről, Intelligens anyagok, Mitől jó, amit megeszünk?, A kémia szépségei, Semmi varázslat csak fizika, A titkok matematikája.

Folytatódik a Központi tetõszerkezetének felújítása

épület

A BME Központi épülete a XX. század eleji fővárosfejlesztés kiemelkedő alkotása. Az

10

1906-1909 között Hauszmann Alajos tervei alapján elkészült középület méreteiben és színvonalában csak a szintén Hauszmann tervei alapján készült Budai Vár átalakításával vagy a Steindl Imre által tervezett Parlament építésével mérhető. Ezt ismerte el 1987-ben az UNESCO, amikor a budapesti Duna-partot, melynek a műegyetemi épületek is a részei, a Világörökség részévé nyilvánította. Az épület Dunára néző homlokzatának hossza 200 m, a hasznos alapterület ma mintegy 50.000 m2. Hauszmann Alajos kiemelkedően díszített, nemes alkotást kívánt létrehozni. A felbecsülhetetlen értékű, közel 100 éves épület jelenlegi állapota megkövetelné a teljes rekonstrukciót, hisz az építés időpontjától a mai napig egyszer sem került sor olyan felújításra, mely az állagmegóvást hosszabb időtartamra biztosította volna. Az épülésének közel 100. évfordulóját ünneplő, a világörökség részét képező Központi épület tetőszerkezetének egy része kerül felújításra. A tervek a tavalyi évben készültek el, melyeknek készítésében oroszlánrészt vállaltak az Építészmérnöki Kar nagy tanítási tapasztalattal rendelkező oktatói is, akik tudásukkal és együttműködésükkel erősítették az éppen zajló ütem biztos mérnöki alapjait. A felújítás során a tetőszerkezet egy részére kerül új cserép. A díszítőelemeknek szigorúan korhűnek kell lenniük, és számos minőségi követelménynek meg kell felelniük.

Dr. Molnár miniszter lett

Károly

tárca

nélküli

Dr. Molnár Károly a Műegyetem leköszönő rektora, május 5-ei eskütételével a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter lett. Hasonló pozíció mindeddig egy alkalommal létezett 1990-1994 között, akkor is BME-s oktató, Dr. Pungor Ernő töltötte be. A miniszter tervei között szerepel a pályázati rendszer központosítása, valamint a K+F ráfordítások GDP-hez mérten legalább 2%-ra emelése. Törekvései közé tartozik még a magyar tehetségek itthon tartása. Emellett cél, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten létesüljön. Összeállította: Czimmer Krisztina Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

You

Are

Cognizant?

9Xebè^ =èXeZ`Xc J\im`Z\j

?\Xck_ZXi\

We have a passion for building stronger businesses for our clients and earning their trusted relationships. Our employees have a relentless passion for making a difference. We are Cognizant. Are you?

@ejliXeZ\

@e]iXjkilZkli\ DXeX^\d\ek J\im`Z\j

9ljè\jj GifZ\jj FlkjfliZè^

;XkXnXi\_fljè^

If you'd like to work for a fast-paced, truly global organization that fosters excellence and personal growth, Cognizant is the place for you. Cognizant is a trusted business and technology partner for several leading Global 2000 companies. Cognizant is a global provider of information technology, infrastructure, software, consulting and business process outsourcing services. With more than 40 global delivery centers and over 59,000 employees as of June 30, 2008, our unique global delivery model is infused with a distinct culture of high customer satisfaction.

For more information, please contact: Judit Urban, HR Manager Cognizant Hungary 1117 Budapest, Infopark, Neumann J. Street 1/B Phone +36-1-577-5454 | Fax +36-1-577-5497 Email [email protected]

BME

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története elnevezései mentén Az egyetem elnevezései, ha a kronológiai sorrendbe állítjuk őket, latinul, magyarul, németül majd ismét magyarul jelentek meg az adott kor hivatalos dokumentumain. Bár az egyetem épületei mindig a főváros területén épített otthont magának, két kar 1950-től 1966-ig átszervezés miatt Szolnokra került. 1782. INSTITUTUM GEOMETRICO – HIDROTECHNICUM = Mérnöki Intézet (mindennapi szóhasználatban); Latin oktatási nyelv időszaka, 1782-1850-ig a Szigorlati Szabályzat alapján 1275 mérnöki oklevelet adtak ki latin körfeliratú, 1777-es évszámú körpecsételővel. A Tudomány Egyetem és a Mérnöki Intézet közösen használták ezt a pecsételőt. Az alapító okiratot az Országos Levéltár őrzi. 1846. KIR. JÓZSEF IPARTANODA A megnyitó ünnepségen 1846. november 1-én megjelent gróf Széchenyi István is, aki azt javasolta, hogy az intézet vegye fel József nádor nevét. Bár az oktatói kar Széchenyi nevét látta volna szívesen az intézmény homlokzatán, ám a gróf ezt a felkérést elutasította. 1849. JOSEPH INDRUSTIE-SCHULE és Mérnöki Intézet (=INSTITUTUM) A német elnevezés továbbra is megmaradt, azonban az oklevélkiadás megszűnt. Ezért az intézmény (Sztoczek József akkori igazgató vezetése mellett) 1850-től 1873-ig díszes kivitelű “ABSZOLUTORIUM”-ot adott ki, amely minden mérnöki munkára feljogosította birtokosát. Az 1848/49-es évek után, a megtorlások utáni időszakban a Helytartó Tanács a Budai Vár területére költöztette az összevont intézetet, hogy szem előtt legyenek az INSTITUTUM polgárai. 1856. K. K. JOSEPHS-POLYTECHNIKUM (főiskolai szint) Megmaradt az igazgatói vezetés által kiadott absolutorium az oklevél helyett. 1862. KIR. JÓZSEF MŰEGYETEM Elindult magyar nyelvű oktatás. Bizonyítvány hitelesítésre Stoczek József igazgató magyarnyelvű körfeliratos, 1862-es évszámmal ellátott pecsételőt készíttetett. 1871/72. tanévtől, br. Eötvös József miniszter segítségével, rektori és dékáni kinevezések mellett az egyetemen ismét életbe lépett a Szigorlati

12

Szabályzat, és újra jogot kapott az intézmény oklevelek kiadására. Szakáganként Oklevél Törzskönyvet (=Főkönyvet) hoztak létre, amely segítségével az elveszett okleveleket hiteles másolatokkal tudták pótolni. 1919. JÓZSEF MŰEGYETEM (a kir. Jelző elmaradt) 1920. MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF – MŰEGYETEM 1934. MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM (1934-ben került a “nádor” szó az egyetem nevébe, ami valójában anakronisztikus, mert az 1864. évi 7. tc. a nádori jogkört eltörölték, és 1920-tól kormányzói kinevezés lépett életbe.) Az intézmény hivatalos rövidítése a JÓZSEF MŰEGYETEM lett. 1934-től 1949-ig az átszervezéseknek köszönhetően a Bánya-, Kohóés Erdőmérnöki Kar az egyetem kötelékébe került. Ebben az időszakban az intézményhez került a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar. 1949. JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI EGYETEM – MŰEGYETEM (az egyetem bélyegzőjén mindkét megnevezés szerepel) 1949. BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM (A Budapest szó bekerülésével nemzetközi vonatkozásban könnyebben be tudták azonosítani az intézményt.) Az egyetem hivatalos rövidítése a BME lett. 2000. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME nyolc egyetemi karral működik a budai lágymányosi területen, valamint az új beépítésű Info-park elegáns épületeiben. Az egyetem két hivatalos rövidítést használ: BME és MŰEGYETEM. Pedroni Emma Anna művészettörténész


OLIMPIA

Arany fényben ragyogó ezüstök! Három arany, öt ezüst és két bronz. Ez a magyar csapat mérlege a 2008-as Pekingi Olimpián. Ebből Cseh Laci három igen értékes ezüstöt úszott össze, ezúttal ugyanis a mi klasszisunkat csak Michael Phelps tudta megelőzni mindannyiszor. Lacival a nagy megmérettetés előkészületeiről tavaszi számunkban beszélgettem. Most néhány gondolatban értékelte nekünk az olimpiát és teljesítményét, illetve megosztotta jövőbeni terveit. Hogy értékeled teljesítményed, elégedett vagy? Hogy tetszett az olimpia? Teljesen elégedett vagyok a teljesítményemmel, úgy érzem mindent kiadtam magamból. Ahogy egyre jobb és jobb eredményeket érek el, úgy nő a motivációm is. Mindig van tehát valami, ami hajt előre. A pekingi olimpia pedig nagyon tetszett, szuperül meg volt szervezve minden. Korábbi interjúdban azt mondtad, nem vagy izgulós típus, nyugodt tudsz maradni egy-egy verseny előtt. Sikerült? Egy kis izgalom természtesen volt bennem, de nyugodt tudtam maradni a rajtnál is. Azt hiszem, az egyik legjellemzőbb tulajdonságom az, hogy kifejezetten nyugodt ember vagyok. Néhány dolog persze engem is ki tud hozni a sodromból – ilyen például, amikor egy helyben kell vesztegelnem a dugóban –, de alapjában véve elég csendes, békés természetem van. Pekingben azt nyilatkoztad, hogy most egy hatalmas pihenés következik… Betartod? Mivel töltöd időd? Amióta hazajöttél voltál edzésen? Sok pihenésre nem jutott időm, csupán a Balaton mellé tudtam lemenni néhány hétvégére, másra nem volt időm. Rengeteg helyre kellett mennem, most meg már az egyetemi tanulmányaimra koncentrálok. Tanulással meg némi kikapcsolódással telnek a napjaim. Sok meghívást kapok, ahol illik megjelennem, és ezeknek igyekszem eleget tenni. Az uszoda közelébe még nem sikerült eljutnom, az edzéseim majd csak januárban kezdődnek.


Jut időd a kikapcsolódásra? Meglehetősen sokat járok moziba. Filmrajongó vagyok, s szeretném bepótolni a lemaradásomat. Jó pár filmet láttam eddig, de még így is bőven akad olyan, amit meg kell néznem. Fotózni is szeretek, ezt most fedeztem fel magamnak. A versenyekre is magammal viszem a gépet, próbálok minél több képet készíteni. Egyelőre még nem űzöm profi módon, de éppen a napokban kaptam egy lehetőséget, hogy egy tanfolyamon jobban elmélyedjek a fotózás rejtelmeiben. Most több időt tudsz szentelni tanulmányaidnak is… E téren milyen célt tűztél ki magadnak? Ebben a félévben szeretném behozni a lemaradásaimat. Igyekszem bejárni az órákra, bár nem mindig sikerül és szeretnék minden zárthelyin ott lenni és elsőre teljesíteni. Ignácz Szilvia

13

OLIMPIA

Gyõzelemre született! Egyetemünk hallgatója, Dr. Molnár Tamás harmadik olimpiai aranyérmét nyerte meg Pekingben, azonban az olimpia után sem lassít a tempón. Klubjával készülnek a következő megmérettetésekre, közben egyetemre jár, egymás után adja az interjúkat, meghívásoknak tesz eleget, s mindemellett igyekszik minél több időt tölteni családjával. Ezekről beszélgettünk egy őszi péntek délután. hogy a vizsgáimat úgy tudjam csinálni, hogy az összeegyeztethető legyen a sporttal, akkor az iskolától már minden elvárható segítséget megkaptam – ez az elmúlt években így is volt. Már csak öt vizsgád van hátra a BME-n… Látod már itteni tanulmányaid végét? Én nagyon szeretném látni már a végét. Ez is csak attól függ, hogy mikor tudok leülni és kezembe fogni a könyvet. Hogyha ez megtörténik, hónapokon belül be tudnám fejezni. Úgy tervezem, hogy a januári vizsgaidőszak végére pontot tehetek itteni tanulmányaim végére.

Hogy telik egy napod klubidényben és hogy, amikor a válogatottal készültök egy-egy világversenyre? Nagyon hasonlóan. Az a különbség, hogy a válogatottal való készülés az sokkal többet vesz ki mind fejben, mind fizikailag az emberből. Ha azt nézzük, az napi nettó hat óra edzés, e mellett bele kell számolni, hogy el és haza kell menni az edzésre, így ez napi nyolc órás elfoglaltság. E mellett, ha az embernek van családja, az maximálisan kitölti a napját, ez nálam sem volt másként. A nyári felkészülés az csak a munkáról és a családról szólt. E mellett nem nagyon fér bele más. A klubszezon egy kicsit más, abból a szempontból, hogy gyakorlatilag tíz hónapra nyúlik el, nem kell olyan intenzív felkészülés, hétről-hétre kell jól játszani, hétről-hétre csak egy meccsre kell mindig felkészülni. Az edzések intenzitása, mennyisége sem olyan nagy, azért ettől függetlenül ebben az időszakban is napi kettőt kell edzenünk, de az edzések mellett lehetőség van másra. Nyilván azt is nagyon jól meg kell szervezni, hogy az időn túl az energiába is beleférjen az egy-egy napi program, mint például nekem az iskola. Mennyire tudod összeegyeztetni tanulmányaid a sporttal? Szerencse az iskola nagyon rugalmas ebben, hiszen ha már annyi segítséget megkapok,

14

Jogra jártál, most BME-s vagy. Mi a következő lépés? Jelen pillanatban ezeket szeretném befejezni, azaz a BME-s tanulmányaimat. Illetve a jogot elvégeztem, de odáig még nem jutottam, hogy leszakvizsgázzak, az a következő lépés, ami egy igen nagy lélegzetvételű dolog lesz. Miért pont ezt a két területet szeretted volna megismerni? Mennyire egészíti ki egymást ez a két tudásbázis? Szerintem a mai világban, különösen Magyarországon rengeteg jogászt képeztek. Ma egy jogi diploma nem elég, nyilván nem azt mondom, hogy értéktelen, de valami hozzáadott értéket kell produkálni és úgy gondoltam, hogy egy pénzügyi, gazdasági másoddiploma nagyon hasznos lesz. Három olimpia, három aranyérem. Tudsz köztük különbséget tenni? Melyik mit jelent neked? Mindenféleképpen van különbség. Mindegyik más a maga nemében. Sydney volt az első, nyilván egy sportoló életében egy olimpiai győzelem a legmerészebb álom. Mi mertünk álmodni és meg is valósítottuk. Tehát Sydney azért fontos, mert az volt az a siker, amiért egész életünkben küzdöttünk. Utána még fiatalok voltunk, tehát utána még arról szó sem lehetett, hogy abbahagyjuk. Csináltuk tovább, világbajnokságot nyertünk és az athéni olimpiára is úgy mentünk, hogy esélyesek vagyunk. Esélyesnek megfelelően Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

OLIMPIA játszottunk is, minden meccsünket megnyertük, igaz a végén egy olyan mérkőzést játszottunk a szerb csapattal, amit az utolsó pillanatban tudtunk megfordítani. Athént az teszi széppé, hogy egy olyan élet-halál harcot vívtunk a döntőben, amit az utolsó pillanatban fordítottunk a magunk javára és így nyertük meg az olimpiát. Peking meg azért szép, mert az, hogy az ember harmadszor is olimpiát tud nyerni, ez még így utólag is hihetetlennek tűnik. Én azt gondoltam az olimpia előtt is, hogy ha már érmet nyerünk, az már egy óriási siker, ezen belül, hogy az már milyen lesz, az tényleg csak pillanatnyi forma és a körülmények döntik el, hogy ez hogy alakul. Mi ezt megnyertük és ez óriási dolog. Nekem ezt az teszi még szebbé a dolgot, hogy már a hároméves fiaim is szemtanúi lehettek. Hogy érzed, London belefér még? Erre pontosan tudom a választ, nem. Lehet, hogy beleférne, de én ezt már az olimpia előtt eldöntöttem. Bárhogy alakul, a válogatottban nem szeretnék többet szerepelni. Nagyon sokat kaptam ettől a sporttól és úgy érzem, hogy itt az ideje átadni a fiataloknak a lehetőséget. Nagyon nehéz, de tudni kell abbahagyni. És az, hogy saját döntésem alapján a csúcson tudom befejezni, ez teszi az egészet széppé. Londonban lehet, hogy érted nem szoríthatunk majd, de Pekingben ott voltál. Mennyire tudtátok kint követni a magyar sportolók teljesítményét? A vízilabda torna az olimpia elejétől a végéig húzódik, nekünk a legfontosabb az, hogy a saját dolgunkat tegyük. Kimentünk, akklimatizálódtunk, csináltuk a dolgunkat. Edzettünk, készültünk a meccsekre és pihentünk. Lépésről-lépésre haladtunk előre és ennek az lett a következménye, hogy nyertünk. Igazából semmivel nem foglalkozunk, csak önmagunkkal. Ha volt szabadidőnk, akkor a szálláson lévő zárt láncú tévén minden sporteseményt meg tudtunk nézni, de igazából arra sem lehetőségünk, sem pedig energiánk nem volt, hogy élőben kövessük akár a női vízilabdát, ami közel áll hozzánk, mert mégiscsak a saját sportunk. Nyilván drukkoltunk minden magyar sportolónak, tisztában voltunk azzal, hogy ki hogy szerepel, azt nagyon sajnáltuk, hogy sokáig a magyar sportolók nem nyertek aranyérmet. Ránk ez nem volt hatással, az utolsó pillanatban talán úgy volt, hogy ha nyerünk az óriási pluszt ad a szurkolóinknak, hogy igen, a vízilabdázóink megint megmutatták!


Figyelemmel követed a rólatok megjelent cikkeket, könyveket? Ha Csurka Gergely könyvét vesszük, akkor igen, abból kapunk támpéldányt is, amibe természetesen beleolvasok, de nem olvasom el, mert nekem sok újat nem tud mondani. Én örömmel veszem, ha rólunk ilyen színvonalú dolog jelenik meg. Gergő már jelezte, hogy lesz újabb könyv, de ezúttal kicsit mással készül, mint amilyenek az eddigiek voltak. Mennyire fontos neked, hogy a médiában szerepet kapjon a sport, az hogy a közélet megismerjen titeket? Én ezzel soha nem foglalkoztam, nyilván ez egy járulékos dolog, ha nyerünk, akkor azért, ha kikapunk, akkor meg azért. Ezzel együtt kell élni és tudomásul kell venni, hogy a mai sport a média nélkül már nem működik és a média képviselőit is a lehetőségekhez képest minél jobban ki kell szolgálni. Sok jó vízilabdázó van ma Magyarországon. Nagydolog bekerülni a válogatott keretébe… Mennyire okoz konfliktus helyzetet egyegy világverseny előtt a válogatott keret névsorának kihirdetése? Nem hiszem, hogy a kimaradó és az utazó játékosoknak egymással lenne konfliktusuk, hiszen aki utazik, az nem tehet arról, hogy mellette döntöttek. Nyilván nagyon fájdalmas dolog itthon maradni és én ezt személyesen is tudom, mert az egyik legjobb barátom, Szívós Marci az utolsó pillanatban maradt ki, immár másodszor. Én nem tudok úgy tenni, mintha nem lettem volna ott az olimpián, az ő feladata viszont az, hogy minél hamarabb túltegye magát ezen, és csinálnia kell tovább, hinni és dolgozni azért, hogy Londonban ott lehessen és megmutassa, hogy ő is aranyérmet érdemel. Hogy tervezed a jövődet, klubszinten vízilabdázol tovább? Klubszinten még mindenféleképpen szeretném folytatni egy három-négy évig. Utána meg meglátjuk, hogy mi lesz, az még nagyon távol van, annyira nem látok előre. Azt tudjuk, hogy te biztosan otthagyod a válogatottat. Hogy érzed, Kemény Dénes marad még? Szerintem folytatni fogja, de ez az ő döntése, ami heteken, hónapokon belül el fog dőlni, ha már nem dőlt el. Ignácz Szilvia

15

SPORT

BME Formula Racing Team Az Egyesült Államokban az Society of Automotive Engineers elindította a Formula SAE versenysorozatot, amelyben amelyen évente mintegy 140 diákcsapat vesz részt. A sorozat mára Ausztráliától Európáig a világ számos pontjára eljutott. A BME Formula Racing Team 2007 januárjában alakult azzal a céllal, hogy sikeresen vegyen részt a 2008-as Formula Student sorozatban, és ezzel hagyományt teremtsen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A csapat Egyetemünk több karának hallgatóiból áll. A verseny összetettsége abban rejlik, hogy az elméleti tudást egy komplex projekt keretein belül kell a gyakorlatba ültetni. Nem csak tervezési, de pénzügyi, szervezési és oktatási feladat is. Beszélgetőtársam Bári Gergely, Egyetemünk Gépjárművek Tanszékének doktorandusz hallgatója, a csapat egyetemi koordinátora, akivel az autó előkészületi fázisában, előző lapszámunkban már készült egy interjú. Ezúttal az azóta történtekről mesélt. Korábbi számunkban beszámoltunk jövőbeni terveitekről. Mesélnél nekünk arról, hogy sikerült az autó? Legutóbbi beszélgetésünkkor épp elkezdődtek az autó gyártási munkálatai. A váz gyártását gyorsan befejeztük, de utána az építés sajnos sokáig szünetelt, mivel több fontos részegység nem érkezett meg időben, így hónapokig nem tudtunk haladni a munkálatokkal. Ekkor kevesen hitték, hogy sikerül időre elkészülnünk, de szerencsére a legkilátástalanabb helyzetekben is mindig jött valaki, akinek a segítségével tovább tudtunk lépni. Így végül hosszú átdolgozott éjszakák, és óriási erőfeszítések árán sikerült behoznunk a több hónapos lemaradást és augusztus elején el tudtunk indulni a német versenyen. Milyen lett az autó? Kérlek, értékeld pár szóban a tudását! Olyan lett, amilyennek elképzeltétek? A hallgatók biztonságának érdekében, mind a szabályzat előírásai, mind a pályák kialakítási olyanok, hogy ne lehessen nagy sebességeket

elérni, így ezek az autók körülbelül 80-90 LE teljesítményűek és 120-130 km/h között van a végsebességük. Ez így elsőre sokaknak nem tűnik meggyőzőnek, azonban mivel a járművek tömege csak kb. 200-300 kg között, és a hajtáslánc áttételének megválasztása az említett sebességtartományhoz alkalmazkodva rendkívül rövid, ezért egy ilyen autót vezetni hihetetlen nagy élmény. A mi autónk a német verseny utáni teszteken alig több mint 4 másodperc alatt tette meg álló helyzetből a 75 méteres távot. Hány versenyen jártatok tavasz óta, és hogy sikerült a szereplésetek? Az autó nagyon jól sikerült, büszkén mondhatom hogy messze az előzetes elvárások felett teljesített. Legelső versenyünkön a németországi Hockenheimringen 78 indulóból a 49. helyen végeztünk, így mi lettünk a 2. legjobb újonc csapat. Ha az utolsó versenyszámban nincs műszaki hibánk, akkor meg is nyertük volna ezt a kategóriát.

16


SPORT

MBA és Felnôttképzés

Milyen jövőbeni terveket szeretnétek megvalósítani az elkövetkezendő időszakban? Mindenképp szeretnénk továbbjavítani az eredményeinken, amihez nagyon fontos, hogy ha a jövő évi autónk minél hamarabb elkészüljön, és az ideinél többet, és hatékonyabban tudjunk tesztelni. Szeretnénk továbbnövelni a projektet, és még több hallgatót bevonni. Célunk az is, hogy az elért eredményeinkről, és a csapatról minél több céghez eljussanak a hírek, így további iparvállalatokkal alakíthassunk ki szorosabb együttműködést.

Magyarországon láthatunk titeket versenyezni? Több rendezvényen is megjelenünk az autónkkal, például a Műegyetemi Állásbörzén is itt voltunk és sokhelyütt még, így menet közben is megfigyelhetik a kíváncsiskodók a járművet. Sajnos kimondottan Formula Student verseny azonban itthon még nincs. Talán 5-6 éven belül ez is kialakulhat, de addig igazi versenykörülmények között, itthon sajnos nem látható az autó.

Szakirányú továbbképzési programok ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Angol nyelvû MBA Mérnök-közgazdász Jogász-közgazdász Orvos-közgazdász Gyógyszerész-közgazdász Humánmenedzsment HR Business Partner Program Informatikai menedzsment Logisztikai menedzsment

Ignácz Szilvia

Felnôttképzési rövidprogramok

www.uni-corvinus.hu

Szeptember végén voltunk egy olaszországi futamon a Ferrari foiránói tesztpályáján. Ez volt a második versenyünk, amire kijavítottuk a hibáinkat, és technikai problémák nélkül a megtisztelő 16. helyen végeztünk.

■ Projektmenedzsment ■ Üzleti tervezés ■ Közbeszerzés

➜ További információk: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Felnôttképzési Hivatal 1093 Budapest, Fôvám tér 8. tel.: 482-5555 (www.uni-corvinus.hu)

A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvû MBA programjára a jelentkezéseket folyamatosan fogadjuk. tel.: 482-5510 www.corvinus-mba.hu


17

AKTUÁLIS

BME Egyetemi Napok 2008 A BME 2007-ben ünnepelte alapításának 225. évét, amely évforduló alkalmából az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) úgy érezte, hogy a különböző kulturális rendezvények, tudományos konferenciák sorába jól illik egy olyan esemény is, mely megmozgatja a hallgatóságot, és fórumot teremt a „múlt és jelen” műegyetemistáinak találkozására.

Ezért az EHK 2007. szeptember 18. és 20. között megszervezte a programsorozat egyik legjelentősebb r e n d e z v é n y é t a z I. BME Egyetemi Napokat. A rendezvény nagy sikert aratott, ezért 2008-ban sor került a II. BME Egyetemi Napok megrendezésére. Olyan eseményről van szó, amely nemcsak szabadidős, hanem kulturális jelentőséggel is bír, valamint az egyetemista célközönség mellett meg kívánják szólítani az itt végzetteket, az öregdiákokat is. A II. BME Egyetemi Napok 2008. szeptember 16-18. között került megrendezésre, sokféle színvonalas programot magában foglalva.

részvételével zajlott. A sportnap végén megválasztásra került, és díjazásban részesült az egyetem legegészségesebb kara. A szeptember 17-ei Öregdiák Találkozó és Kerty Party, hangulatával, szellemével jól illeszkedett a Műegyetemi Napok programjába. Az öregdiákokkal való találkozás és eszmecsere kiváló tapasztalatot nyújthat a Műegyetem jelenlegi hallgatóinak, és lehetőséget teremt arra is, hogy az egyetemen működő alumni mozgalom erősödjön. A BME műveltségi vetélkedő a Központi épület aulájában került megrendezésre, lényege, hogy az egyetemi karok hallgatói, neves oktatói, és a karokról kikerült ismert személyiségek csapatokba tömörülnek, majd így folytatnak színvonalas küzdelmet egymással. A kvízjáték célja a karok aktivizálása egy közös vetélkedőre, ahol játékosan mérhetik össze tudásukat. A rendezvény három napja alatt kulturális rendezvények és koncertek színesítették a programot. Felvonultak a magyar zenei és kulturális élet nagyjai csakúgy, mint az amatőr fellépők, így mindenki megtalálhatta a számára megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. Czimmer Krisztina

A rendezvénysorozat keretén belül került megszervezésre a ma már hagyományosnak tekinthető, évente az EHK és a Testnevelés Központ által közösen megrendezett Egyetemi Sportnap, amely több mint 2000 hallgató

18


AKTUÁLIS

Hírek röviden Visszaemlékezés-gyûjtemény létrehozása Egyetemünk több mint 225 évre visszanyúló, egyedülálló szellemi örökségének megőrzése szép feladat, kötelesség. Fontos része a mindenkori egyetemi polgárok identitásának és közösségtudatának formálása, erősítése, valamint az egyetemi hagyományok ápolásának gazdagítása és színesebbé tétele. Ennek egyik módja az egyetem múltjának újfajta módon, hétköznapi mélységében való feltárása és bemutatása, a személyes történetek, emlékek rögzítése, megőrzése és közreadása. A BME levéltára ennek szellemében visszaemlékezés-gyűjtemény létrehozását tervezi írásos, hangzó és képi dokumentumok begyűjtésével.

• Gépészmérnöki Kar (GPK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Sallai Katalin Tel: 463-1301; Fax: 463-3540; [email protected] • Építészmérnöki Kar (ÉPK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Fónad Ildikó Tel: 463-3521; Fax: 463-3520; [email protected] • Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Bartók Zsuzsa Tel: 463-3571; Fax: 463-3570; [email protected] • Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK): 1111 Bp. Egry József u. 18. Megyeri Zoltán Tel: 463-1502; Fax: 463-3580; [email protected] • Közlekedésmérnöki Kar (KSK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Leinwanderné Juhász Jolán; Tel: 463-3551; Fax: 463-3550; [email protected] • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Selmecziné Lossonczy Györgyi; Tel: 463-2129; Fax: 463-3540; [email protected]

Kérjük az egyetem volt és jelenlegi oktatóit, dolgozóit és volt hallgatóit, hogy közreműködésükkel segítsék tervünket. Olyan írásos, hangzó és képi dokumentumaikat juttassák el hozzánk, amelyek elsősorban az 194060-as évekből származnak, és az Ön egyetemi életével, tevékenységével kapcsolatosak vagy az egyetem történetének valamely szegmensére vonatkoznak. A visszaemlékezést megkönnyítendő, ahhoz támpontokat adó összeállítás letölthető a levéltár honlapjáról (www.omikk.bme.hu). A felhívásban foglaltakkal kapcsolatos információkért kérjük Batalka Krisztina levéltáros munkatársunkat keressék (telefon: (1) 463-1703, e-mail: [email protected]). Együttműködésüket előre is köszönjük.

Mûegyetemi évfordulók 2008-ban

Jubileumi diplomaosztó ünnepségek

135 éve Építészi és vegyészi szakosztály létrehozása (1873)

Egyetemünknek több évtizedes hagyománya, hogy jubileumi diplomában részesíti azokat a volt hallgatóit, akik 50, 60, 65, 70 vagy 75 évvel ezelőtt szerezték meg mérnöki oklevelüket. Az arany-, gyémánt-, vas-, rubin- és platinadiplomák iránti igényt a végzettségnek megfelelő kar dékáni hivatalába kell benyújtani 2009. márciusáig. • Építőmérnöki Kar (ÉMK): 1111 Bp. Műegyetem rkp. 3. Lángné Boda Henrietta Tel: 463-4123; Fax 463-3530; [email protected]


160 éve 1848. május 19-én jött létre az egyetem könyvtára, mai nevén BME OMIKK 160 éve 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az Ipartanoda hallgatóinak 12 pontja 135 éve A Magyar Királyi. József Műegyetem első egyetemi mérnöki oklevele Delvechio Devecis Ferenc részére (1873)

100 éve Baross Gábor (Szent Kollégium megnyitása (1908)

Imre)

15 éve A kreditrendszer bevezetése a Műegyetemen (1993) 15 éve BME Levéltára szaklevéltári státuszt (1993)

elnyeri

a

10 éve

TTK és GTK megalakulása (1998)

10 éve

NEPTUN bevezetése (1998) Összeállította: Czimmer Krisztina

19

KULTÚRA

BME OMIKK, az ország legnagyobb mûszaki könyvtára A Műegyetem könyvtára, hivatalos nevén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ, országos feladatkörű, nyilvános szak- és egyetemi könyvtár. A nagymúltú intézmény idén ünnepli két elődkönyvtárának, a BME Központi Könyvtárnak és az Országos Műszaki Könyvtárnak az alapítási évfordulóját. A Műegyetem Könyvtárát 160 éve, 1848-ban alapította Eötvös József, az OMIKK elődjét, a Technológia Intézet könyvtárát pedig 125 éve alapították. A két könyvtár - mint köztudott - 2001-ben egyesült, jelenleg BME OMIKK név alatt várja olvasóit. Az összevonás után a könyvtár területe kibővült. A Központi épület korábbi előadótermei helyén új olvasótermeket alakítottunk ki, és megtörtént a méltán híres Nagyolvasó rekonstrukciója is. A raktár területe a Központi épület melletti füves terület alatti ún. mélyraktárral bővült, melyet földalatti folyosó köt össze a könyvtár épületével. A kettős évforduló alkalmából 2008. május 19-én nagy érdeklődésre számot tartó szakmai konferenciát és könyvtártörténeti kiállítást rendeztünk Az évfordulós esztendőt 2008. november 19-én „Műszaki és természettudományi könyvtárak a kutatás szolgálatában” címmel szakmai nap zárta. A jubileumi évben érdemesnek gondoltuk magunkat az Év Könyvtára cím elnyerésére, így beadtuk pályázatunkat. Beiratkozott és napijegyes olvasóinkat számos hagyományos és elektronikus szolgáltatással és nyolc, informatikai eszközökkel jól felszerelt olvasóteremben várjuk hétköznapokon 9-20 óra között. Nagyobb rendezvényeink ideje alatt (pl. Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napok, Könyves Vasárnap) hétvégén is várjuk régi és leendő olvasóinkat – korlátozott

20

szolgáltatásokkal. Tájékoztató Szolgálatunk a könyvtár 3 pontján tájékoztat a könyvtár használatának szabályairól, a BME OMIKK állományáról, információs szolgáltatásairól, hagyományos és számítógépes katalógusainkról. A tudományos munkát és a naprakész információkhoz való hozzájutást a világ legnagyobb tudományos adatbázisai és e-folyóiratai segítik elő. Nagyobb rendezvényeink közül mindenképpen említést érdemel a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programsorozat. Minden júniusban, a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton Budapest és az ország múzeum– és közgyűjtemény-látogató közönsége útra kel, hogy érdekes események részese legyen. Könyvtárunk idén másodszor csatlakozott a résztvevő intézményekhez, amelynek során igyekeztünk változatos, a Műegyetemet is bemutató programokkal bevonni a széles tömegeket. Tavaly a Gömböcöt mutattuk be az érdeklődőknek, idén Dr. Stépán Gábor tartott nagysikerű előadást. 2007-ben kb. 600, ezen a nyáron kb. 400 látogató jött el hozzánk. Terveink szerint jövőre is várjuk látogatóinkat. Szeptemberben harmadszorra csatlakoztunk a Kulturális Örökség Napok rendezvénysorozathoz. A célunk az, hogy a műemléki épületek nyitottá, látogathatóvá legyenek. Így szeptember 21-én szakszerű vezetésekkel egybekötött séták indultak a Központi („K”) és a Könyvtár („Kö”) épületben, a könyvtár könyvkötészetén, valamint az egyetemkertben. Az MTA által novemberre meghirdetett „A Magyar Tudomány Ünnepe” eseménysorozathoz 2008-ban is kapcsolódtunk. 2008. november 12-én „S a nagy munkához hordok egy követ…” címmel nyílt Eötvös Loránd munkásságáról és életéről szóló kiállításunk, s utána neves előadók


KULTÚRA részvételével érdekes és szemléltető előadások segítségével mutattuk be Eötvös Loránd munkásságát. A november 19-i szakmai napunk is e sorozathoz kapcsolódik. Kiállításaink rendszerint a könyvtár Aulájában kapnak helyet, de nyílt már tárlat a Sóhajok Hídján is. A kiállítások tematikája igazodik a Műegyetem és a műszaki tudománytörténet aktuális eseményeihez, évfordulóihoz (pl. így emlékeztünk meg Pattantyús-Ábrahám Géza műegyetemi professzorról, vagy a tavaly 100 éves Magyar Kémikusok Egyesületéről). Emellett szívesen kapcsolódunk Nemzeti Évfordulók Titkársága által meghirdetett témákhoz is.

„Épület és alkotója”

Jövőre 100 éves lesz a Könyvtár épülete. Ebből az alkalomból 2009. májusában mellszobrot szeretnénk állítani a tervező, Pecz Samu emlékére a könyvtár előtt. A szobor felállítását adományokból szeretnénk megvalósítani, az adományozásról szóló friss információk a honlapunkon lesznek elérhetőek. Hírlevél-szolgáltatást hoztunk létre, annak érdekében, hogy olvasóink rendszeresen értesüljenek a könyvtári eseményekről, tájékozódjanak új szolgáltatásainkról, beszerzéseinkről. A hirlevé[email protected] címre feliratkozó érdeklődők havonta kapnak tájékoztatást röviden és tömören e-mailen. Fonyó Istvánné főigazgató BME OMIKK

Szeretnénk, ha olvasóink örömmel jönnének könyvtárunkba, ezért fontosnak tartjuk olvasóink igényeit, visszajelzéseit. A honlapon található Vendégkönyv segítségével bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, kérdéseit. Mindenkit szeretettel várunk a Műegyetem könyvtárába!


21

HÁTTÉR

A mûegyetemi frissdiplomások munkaerõ-piaci tapasztalatai A BME Diákközpont tizedik alkalommal végezte el a Műegyetemen diplomázók utókövetéses vizsgálatát, amelyből származó megállapítások, elemzések részét képezik az egyetem minőségbiztosítási rendszerének, és egyúttal hasznos munkaerő-piaci információkat adnak a frissdiplomásokról. A legutóbbi felmérés a BME-n 2006-ban, nappali tagozaton diplomát szerzett magyar állampolgárságú hallgatók körében készült, és a korábbi évhez hasonlóan magába foglalta a két évvel ezelőtt már felmért (2004-ben diplomát szerzett) évfolyam ismételt megkeresését. A 2006-ban végzett 1884 frissdiplomásból 1667-hez jutott el kérdőív, amiből a válaszadók száma 311 fő volt (18,7%-os válaszadási arány). A 2004-ben végzett 1527 végzettből az idén 1496 fő kapta meg a kérdőívet, közülük a válaszadók száma 288 fő volt (19,3%-os válaszadási arány). A válaszolók összetételét mindkét esetben – úgynevezett súlyozási eljárással – az alapsokaság kar és nem szerinti összetételéhez igazítottuk, és az így kialakított adatbázis alapján a következő megállapításokat tettük.

Az egyetemen tanultak hasznosíthatósága

A végzés után másfél-két évvel történő értékelés nyilvánvalóan csak rövid távú tapasztalatokra építhet, de mégis a korábbi évekhez hasonlóan a válaszok most is arra utalnak, hogy az egyetemen szerzett ismeretek elengedhetetlenek (17,8%), vagy jól használhatóak (35,2%). A végzettek 37,8%-a csak részben használhatónak tartja azokat, de ha figyelembe vesszük, hogy egyes szakok ismeretanyagának egy része hamar elavul, ez érthető is.

A szakma erkölcsi és anyagi megbecsültsége

A tavalyi évhez hasonlóan idén is háromnegyednyien válaszoltak úgy, hogy szakmájuk – erkölcsi presztízsét tekintve – a legnagyobb elismertségnek örvend, vagy a jól elismert szakmák közé tartozik. Idén is a Természettudományi Kar és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar végzettjei vélték úgy leginkább, hogy szakmájuk megfelel ennek a kritériumnak, míg a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek a legkevésbé. A szakmájuk anyagi megbecsültségéről

22

pozitívan nyilatkozók összesített aránya 56,0%, amely érték magasabb a 2005-ben végzettek körében mért 50,6%-nál, ugyanakkor jóval alacsonyabb az erkölcsi megbecsültségüket pozitívnak értékelők arányánál.

Munkaerõ-piaci státusz, elhelyezkedés

A 2006-ban végzettek körében másfélkét évvel a diplomaszerzést követően a foglalkoztatottak (munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott és vállalkozó) aránya 91,7%, a doktoranduszok és nappali tagozatos hallgatók aránya 7,1%, valamint az egyéb inaktívak aránya 0,6%. A részmunkaidőben foglalkoztatottak egyetemi összesített aránya 2,5%, ami jelentős növekedés az előző évi arányhoz képest (0,6%). A munkanélküliek részaránya 0,6%, amely lényegében kisebb az egy évvel korábban mért szinttel. Tájékoztatásul: az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája 2007. IV. negyedévében 1,9% és 2008. I. negyedévében pedig 1,4% volt.

A munka szakmaisága, a munkakör

A pályakezdő mérnökök munkaerő-piaci helyzetét jellemzi az is, hogy magas arányban sikerül a végzetteknek szakmájukban elhelyezkedniük. Másfél évvel a diplomaszerzést követően a végzettek 79,4 %-a dolgozott a szakmájában, ami második legmagasabb arány az eddigi felmérések közül. A 2005-ben végzettek körében a szakmájukban dolgozók aránya közel 80%, ami 2%-os növekedés két évvel ezelőtti adataikhoz képest.

Jövedelmi viszonyok

A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a munkaviszonyban, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók adatait elemeztük, mivel a többiek adatai torzították volna megállapításainkat. A kérdőívben rákérdeztünk a 2007. évi bruttó keresetre és az egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokra, valamint a 2008. február havi bruttó átlagkeresetre. A kereseti és jövedelmi adatok közlésekor a KSH módszertani meghatározásait használjuk. A teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,601417&_

dad=portal&schema=PORTAL Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/modsz/modsztoc.html


HÁTTÉR foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi bruttó átlagkeresete 2007-ben 255 580 Ft volt. Az átlagos országos helyzethez képest tehát átlagos végzettjeink továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. A 2004-ben végzettek jövedelme 2 év alatt 38,9 %-kal nőtt, amely növekedés a Gépészmérnöki, valamint a Közlekedésmérnöki Kar diplomásai esetén volt legintenzívebb. Összehasonlítva a 2006-ban végzett férfiak és a nők átlagkeresetét, megállapítható, hogy egy nő, férfi kollégája keresetének (mind a 2007. évi havi átlagkereset, mind a Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/ idoszaki/fmf/fmf20712.pd [2008-10-30]

2008. februári keresetek alapján) átlagosan mindössze 75%-át keresi. Korábbi megfigyelésünk, miszerint a vezető beosztásban dolgozók jövedelme nagyobb, mint a nem vezetőké, ebben az évben nem igazolódott be. mivel A vezető és nem vezető közti kereset-különbség a 2006-os évfolyam 2007. évi átlagjövedelmét tekintve elhanyagolható. A 2004-ben végzetteknél pedig a beosztottak jövedelme átlagosan többet keresnek, mint a vezető beosztásban lévők. Az előzőekben felhasznált és a korábban elkészített munkaerő-piaci tanulmányok letölthetők a www.sc.bme.hu/felmeresek oldalról.

KAROK ÉMK 2008. februári kereset 2007. év 1 havi bruttó átlagkereset 2007. év 1 havi egyéb juttatások 2007. év 1 havi átlagjövedelem*

ÉPK

GPK

GTK

KSK

TTK

VBK

VIK

Együtt

Átlag

296 770 205 380 282 410 321 820 308 040 630 000 233 470 401 450 318 480

Szórás

197 954 117 188 140 045 110 375 155 559 282 006 88 254

Átlag

271 450 199 920 225 610 288 760 261 85

Szórás

165 982 129 425 104 630 98 146

144 433 31 334

88 998

141 820 140 430

Átlag

48 050

32 430

59 070

65 650

22 500

18 620

52 450

49 290

Szórás

43 884

31 151

106 839 34 031

114 321 10 967

10 994

58 602

73 080

Átlag

316 350 217 310 271 866 328 000 343 100 342 500 213 890 382 158 315 815

Szórás

164 000 125 395 173 093 111 126 180 228 42 301

44 230

174 875 169 478

320 000 196 960 344 740 275 000

95 771

154 955 163 266

* Csak az egyéb juttatásaikkal kapcsolatban válaszolókat figyelembe véve

A 2006-ban végzettek jövedelmi viszonyai, karonként [Ft]

KAROK ÉMK Átlag

ÉPK

GPK

GTK

KSK

TTK

VBK

VIK

Együtt

314 820 291 240 345 160 462 090 442 340 539 500 270 570 471 530 393 610

2008. februári kereset

Szórás 215 638 148 376 192729 317 923 302 699 469 672 109 249 199 917 232 827

2007. év 1 havi bruttó átlagkereset

Szórás 136 994 245 880 136 814 188 082 296 153 459 237 112 175 194 972 216 122

2007. év 1 havi egyéb juttatások

83 990

33 800

56 530

38 710

69 740

42 500

20 480

66 720

Szórás 103 579

32 426

101 551

30 793

135 623

16 034

14 949

116 496 101 973

2007. év 1 havi átlagjövedelem*

Szórás 188 575 256 980 158 427 207 449 307 863 445 024 118 955 229 841 238 603

2005. év 1 havi átlagjövedelem*

Átlag

208 740 187 880 229 370 290 320 218 730 361 450 212 160 322 780 260 530

Szórás

81 640

Átlag Átlag Átlag

271 550 337 280 286 680 343 470 420 220 542 920 235 210 457 590 362 980 58 550

333 220 350 690 336 190 375 240 469 720 578 330 250 830 504 980 405 960

72 137

83 682

97 446

52 019

103 702

77 030

129 254 113 276

* Csak az egyéb juttatásaikkal kapcsolatban válaszolókat figyelembe véve

A 2004-ben végzettek jövedelmi viszonyai, karonként [Ft] Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz

23

HÁTTÉR

Összefoglaló a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008. évi felvételi követelményeirõl és eredményeirõl Magas felvételi minimumpontszámokat határozott meg az idei évben a Műegyetem, ezzel is jelezve, hogy a kiemelkedő színvonalat valamint minőséget meg kívánja őrizni, illetve erőforrásainak jelentős részét a mesterképzésre koncentrálja. A BME vezetése már a 2008. évi felvételi eljárás tervezése során úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló magasabb kapacitása ellenére 2007-hez képest nem emeli a felvett hallgatók létszámát. Ezzel a döntéssel elsősorban a BME hagyományosan magas minőségi színvonalát kívánta megőrizni, valamint azt akarta jelezni, hogy stratégiai célkitűzéseinek megfelelően erőforrásainak jelentős részét a 2008-tól induló mesterképzéseire koncentrálja. Az államilag támogatott képzésekre 3446 fő került felvételre (2007-ben ez 3501 fő volt), költségtérítéses képzésre pedig 728 fő jutott be (2007-ben ez 663 fő volt). A nappali képzésben a hallgatói létszám 41 fővel csökkent, a levelező képzésben pedig 31 fővel emelkedett. Így a BME lényegében ugyanannyi hallgatót vett fel, mint az előző évben. Egyetemünk a rendelkezésére álló 6121 fős kapacitásából 1947 főnyi kapacitást (1188 nappali és 759 részidős) nem töltött be.

szak

minimális pontszám

államilag támogatott helyre felvett hallgatók száma

mérnök informatikus

366

492

vegyészmérnök

384

130

fizika

395

63

építész (osztatlan)

414

175

mechatronikai mérnök

426

103

gazdálkodás és menedzsment

441

103

A karok mindegyike magas felvételi minimum pontszámot határozott meg, jellemzően 360 ponttal lehetett bekerülni államilag támogatott képzésre. A Műegyetemre felvételt nyert hallgatók átlag pontszáma jóval 400 pont fölött van. Egyetlen olyan szakunk sincs, ahova 300 pont alatt államilag támogatott helyre lehetett volna bekerülni, viszont több olyan szak is van, ahol a minimálisan szükséges pont az említettnél jóval magasabb volt. Az egyetem több karán is elindult a mesterképzés, összesen 443 hallgatóval

24

(nappali 95, levelező 348). Mesterképzésre először 2009-ben jelentkezhetnek nagy számban alapdiplomával (BSc) rendelkezők, így jövőre a nappali hallgatók létszámának jelentős növekedése várható. Az eredmények azt mutatják, hogy a BME kiváló hallgatókat vett fel mind a műszaki, mind az informatikai, mind a gazdasági , valamint a természettudományi képzési területekre. Népszerűségünket jól mutatja, hogy összesen 8799 fő jelentkezett egyetemünkre, ebből 5231 fő első helyen jelölte meg intézményünket, közülük összesen 4174 nyert felvételt. Az idei felvételi eljárás legfontosabb tapasztalata, hogy a jelentkezők túlnyomó többsége, (országosan 90% feletti része) felvételt nyert a felsőoktatási intézmények valamelyikébe. Ennek fő oka, hogy sok helyen a törvényi minimumot (480 pontból 160-at) elég volt elérni, ez viszont csak egy nagyon gyenge középiskolai teljesítménynek felel meg. A másik lényeges konklúzió, hogy a műszaki, természettudományos és részben az informatikai szakok nem elég népszerűek a jelentkezők körében. A következő táblázat mutatja a ponthatárokat a 2008. évben a BME-n is induló nappali alapképzési szakokon. A többi intézményt a bejutáshoz minimálisan szükséges pontszám szerint rendezve: Ponthatár a BME-n

Szak neve építőmérnöki

303

építészmérnöki

369

energetikai mérnök

337

gépészmérnök

347

műszaki menedzser

328

közlekedésmérnöki vegyészmérnöki

320 384

villamosmérnök

356

Ponthatár más felsőoktatási intézményben SZIE YMÉK: 209, EJF: 192, DE: 183, PTE: 176, SZE: 170 SZIE YMÉK: 270, DE: 234, PTE: 233, SZE: 232 ME: 174 BMF: 232, DE: 160, DF: 160, KF: 160, ME: 160, NYF: 160, PE: 160 PE: 183, BMF: 168, DE: 168, GDF: 168, ME: 168, NYME: 168, SZF: 168, TSF: 168, DF: 166, SZIE: 164, KF: 162, SZE: 160 NYF: 163, SZE: 162 DE: 228, PE: 225 PE: 224, BMF: 162, DE: 162, ME: 162, PTE: 162, SZE: 162


BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

2009 szeptemberében indítja az új felsôoktatási rendszer szerinti, gazdaságtudományi mesterszakjait.

MBA Marketing, valamint Számvitel

,, Master of Business Administration ,,,

mesterszakok levelezô formában.

Pénzügy, Vezetés és szervezés Mûszaki menedzser valamint

mesterszakok nappali formában.

-

Egyetemi szintû (mester) diploma két év alatt. Átfogó üzleti és menedzsment mûveltség specializációs lehetôségekkel. Elektronikus és nyomtatott oktatási segédanyagok minden tantárgyhoz. Levelezô mesterszakokon pénteki vagy szombati óralátogatási lehetôség. Válogatott oktatói gárdával, magasszintû kiszolgálással várjuk hallgatóinkat! A jelentkezés alapfeltétele: egyetemi vagy fôiskolai végzettség. Jelentkezési határidô: 2009. február

További információ: BME, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet, 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 9., T. épület, III. emelet 39. Telefon: (1) 463-20-20, (20) 463-20-20 Telefax: (1) 463-17-40 www.mesterek.bme.hu

No title

Recommend Documents