FOMTERVHil p ő v Á R 0 S Im É n u o r rt E R V Ez ő n É s z v É N y r Á n s e s Á c
FoMTERVHüRAl@ akadállyal, amelyek után - ha hajlamos önmagát menteni - már mondhat,;.a is: jobban csináltam volna ha ... már megint azok a fránya dombok... Áz infrastruktúrafejlesztésekorül mindig sok érdekforog. A megrendelőé,a befektetőé,a hatóságé,a mérnöké, ahvit'e|ezőé,azizemeItetőé, a politikusé ... s mégki tudja kié ... szeretneva]ami Mondják, az ember már csak olyan, hogy éIetével
Az érdekekúwesztőjébenatewező számára egy szempont min-
nyomot hagyni. Arra tör, hogy jelenléténeklegyen valami értel-
dig iránytű lehet.Áz, hogy ater:lez.őe|sősorban avégtermékért
me. ÉIetfelfogástól,fi lozófi ától, vallási meggyőződéstőlfüggően
felel! A végtermék minősíti leginkább
Persze más ésmás az értelemfogalma, de ha most nem a különbözót, hanem a megegyezőtkeressi.ik,akkor azt valószíníiIegab-
kább az l tigye!A megrendelőéaz,hogy olcsó legyen, a befekte-
ban találjuk meg, amivel hozzá tudunk kapcsolódni a nagy kör-
ráciának, a mérnöké,hogy,,sima'' Iegyenaz,,ügy'', a L
forgáshoz.Jobb lett, vagy rosszabblett.e tőlünk a világ? Annak az a pici szeglete,amelyhez kapcsolódni tudtunk?
hogy nyereségelegyen belőle, az izemeItetőé,hogy gazdaságosan
L tewelLőt. Ez legin.
tőé,hogy profitot hozzon, a hatóságé,hogy megfeleljen a bürok-
működjék, a politikusé, hogy szavazattőkérelegyen váltható. Mindezért együtt, meg a minőségért,tehát azért,hogy mi épül
Ezeket a kérdéseket Persze nem teszi fel nap, mint nap magának
meg a jövő számára, s ami megépnIaz gazdagit1a-eavárost, az
az ember. Helyette teszi a dolgát. Ez így természetes.De attól
ország építettkörnyezetét, mindezekért a tervező felel. E fele-
mégnap, mint nap talrílkozika kihívással,találkozik a pillanatta]
lősséghez morálisan fel kell nőnie.
ami ítél,hogy jobb, vagy rosszabble:t.ető|eazőtőIelő környezet. Csodáljuk a múlt fantasztikus alkotásait éslegfeljebb véletlenül Pár éwel korábbi főmterves belső anyag idézte,a gondolatot:
botlunk bele a mögöttes valóba, hogy milyen gyötrelmek, drá-
,,mindn4ájan mélyenhiszünk abban, hog hegtehetlennénhhépesek
mák kisértéka mű létrejöttét.Kit érdekelma már? A lényeg,ami
rnozgatni,ha ualahi a his dornbobatelhordaná előlünk''. Ez azídé.
megmaradt a jövőnek. Az pedig a vé5ermék. Csodáljuk a jelen
zet a mindennapokra hordoz útravalót.Nap, mint nap a dolgun.
nagyszer(ialkotásait kicsiben ésnagyban Európa városaiban, s
kat végezve,kényelmünk, nem cselekvéseinkönigazolásául hány-
nem értjük. Ők miért, s mi miért nem? Csak Iátszó|agigazo| a
szor éshányszor ta]á'Jkozunkazokkal avélt hegyeket takaró frá.
könnyíí, de hamis váLasz,hogy hát a pénz...Nem ez az ígazíok.
nya dombokkal. Hegyek ritkán adódnak, dombok nap mint nap.
Sokkal inkább ok az ember ésa folyamatminőség.Az emberi alkotásvágynak teret adó folyamatminőségésa folyamat akadá,Iyait
A ftmterves Iéta magánéletkihívásaitól fuggetlenül is naponta
átlépni képes emberminőség, amelyiknek elemévévrílt, hogy
adja esélyét egy-egy domb elhordásának, egy-egy nyom megha. gyásának' Hármas esélyétadja akár a jelen jobbításának, yagy a
étezzemunk;íia hatását a jelenre, s a jövőre.
Gondoltunk-e
már ígazábóIbele abba, hory ery rossz forgalmi állapot, egy rossz építési állapot miatti forgalmi torlódás - van belőle bőven - hány
jövő építésének. féttem.e valami jót ma a velem együtt dolgozó
rúgjafel, programját leember napját teszi tönkre, családi békéjét hetetlenítiel - sót megkockáztatható -, hány emberi drámát hor-
munkatársam, a mellettem ülő kollégám napjához, vagy éppen elvettem b előle ? Tettem-e éphtőkőv et a rŐutnRv iőv őjéhez, vag;r ink,ább kivettem egyet? Gttem -e hozzáönmagam tudásá-
doz, életsorsotbefolyísol egy lekésettcsatlakozás, vagy egy e|ké-
szakmámon át a jobb úthoz,hídhoz' vasúthoz, ból, felelősségéből
sett találkozás miatt? Belegondoltuk-e, milyen mérhetetlenszak-
a szebb építettkörnyezethez, vagy tudásom, felelősségemelégte.
mai ésdöntéshozói cinizmus mindezt csupán annyival letudni,
lenségeivelinkább gátoltam mindezt? A társam napja, a FŐM.
hogy ,,neüljön autóba,,?
TERV holnapja, a város mindennapja jobb lett, vary rosszabb lett ma tőlem? Éstegnap?Ésholnap? Rakódik egymásranapjaink
Nem volt ez így mindig. De miértjutott oda - például . aközle-
hordozva rólunk, mint ünnepi pil. egyenlege,igazabb megítélést
kedésiszakma, mint ahová jutna az egészségigy.remélhetően csak feltételesmódban -, ha a páciens halílát, az emberi éIetleg-
lanatok kötelezően emelkedett,ígygyakran hamis mondatai.
következményekéntkezelve, be sem akarna avat. természetesebb Számunlrra itt a pŐMTERV-ben
ftiggetlenül attól, hogy felada.
kozni? Nos egy ilyen szakmai ésmorális közegben kell azt mon-
tunk a tervezés,vagy a tervezéskörüIményeinek megteremtésea
danunk, hogy itt és most, benniinket a végtermék minősít.
munkánk, munkahelyünk révénmegadatott az a többlet, hogy
Múltunkból eredő tartós fennmaradásunk záloga identitásunk
alkothatunk, ezzel pedíg saiát mikrokörnyezetiinkön
túlmu-
ríllandósága.Ambícióink nem kevesebbek,mint hogy a gyerme-
tató kitiintetett nyomot is hagyhatunk. Nyomot a jelennek, a
kek ésunokák generációjaelőtt se kelljen lehajtott fejjel vállalni a
ésnyomot a jövőnek, a vávárosi emberek mindennapi éIetéhez
nekik hagyott örökséget, s hogy inkább adjuk meg nekik az ősök.
rosi környezet alakításában.Jó nyomot hagyni, az nem megy ingyen. Ki ne találkozott volna már munkája során megannyi
re va]ó büszke emlékezésesélyét. Akkor is, ha csak a dombokat van módunk elhordani. MolnárLdszló
3
FAWHfiRAI@
MUNKANKHATTERE GoNDoLAToK ARRóL. HoGY MIÉRTÉs
állomány ésahí]ózatfejlődésenem követi, ha a ktizlekedéssúlya ésjelentőségetovábbra sem élvezdöntéshozatali legitimációt. Kell.e indokolni, hogy a globális faluvá,,fejlődött''
világban,
egy itányitő, kereskedelmi, logisztikai funkciókat
magáénak
tartó város fejlődesében a könnyű Számos tanulmány, koncepció, vitaanyag éspolitikai nyilatkozás
a minőségi éskiszámítható szríllítrísnakésközlekedésnek mekkora a jelentősége?Kell-e indokolni, hogy mi.
foglalkozott már a ,,BudaPest szereppel'', Budapest lehetséges szerepkörével a megvítozott geopolitikai térben.Mitől lehet a város egy fontos hely' Mitől lehet versenykéPesez európai nag).városok éskülönösen
elérhetőségnek,az inter.
modalitásnak'
ért alapvető Budapest számára kihasználni a lehetőséget,hogy transzeurópai közlekedési folyosók metszésébenfekszik, hogy
a közép.európai nagyvárosok rend-
közúti., vasúti.,vízi- éslégiközekedésipályák ésterminálok cso.
szerében? Melyek a komPoratívelőnyei, melyek lehetnekft erős-
mósodásának ad helyet térsége? Kell-e indokolni, hogy mekkora
ségei?Grmészetes,hogy e kérdésekmegváIaszo|ásáraépítettstra-
veszélythordoz az esélyekkihasznrílrísa szempontjábóI az, hogy
úgiá/<számára, v onzó célkitíízés a', tudásváros'' koncepció, vonzőak az innovációra, kultúrára építettjövőképek. Ez így he|yes,
szonyok,hogy közúton alig lehet a városbabejutni, hogy lerom-
Budapest megközelíthetőségébenma rosszak az elérhetőségivi-
ma a világban magasszintűtudás éskiterjedt kulturális életnélktil
lottak a prílyaudvarok,hogy a repülőtérnehezenelérhető?
egyetlen város sem páIyázhat kiemelt szerepkörre. De éppen ezért,majd minden európai nagyvároscélkitűzésében benne van-
De kell-e indokolni azt, hogy üzleti központtá csak olyan város fejlődhet, ahol jó élni, ahol kedvezőek a környezeti viszonyok,
nak ezekaz értékek, Budapestnek pedig BéccselésPrágával ktilo-
ahol élénka kulturá.lis élet,ahol vonzóak a közterek ésszínvonalasa köztereket jelentősen elfoglaló közlekedés?
nösen nehézversenyt kell vívnia e területekértKözép-Európában.
De! Van-e ma nagyváros Európában, amelynek közlekedése
Kell tehát még valami! Valamilyen többlet képesség,többlet
lényegében a XDL
előny, amitől aváros, a térségfontos szercp|ő lehet az eg;riia. miíködő európai térben.Amitől a világban, a ma újabbésújabb
tósebb út?Van-e város Európában ahol a legbelsőkörúton mint
század' végénkialakult
rendszerre épiil, ahol 20 évenem fejlődött a gyorsvasútésl 0 évenem épültjelen.
lehetőségeketkereső befektetői, vállalkozói érdeklődéside irá. nyul, amitől növekszik a felhasználható forrásháttér,ami ióhát-
például Bécsbena Operringen kamionok k<;zlekedhetnek(Al-
teret teremt a ,,tudásipar'' ésaz innováció fejlődéséhez, a főváros kulturális arcának erősítéséhez.
a kivitelező ízléseszerint hónapokra zárnak le alapvető utakat, s
kotás utca-Margit krt.), ahol napok alatt elvégezhetőmunkákért zárhatnakle egyszerreakárhányat, ahol a közterületeken, a köz.
Ez az eIőny' ez az ado nságmár m egvan. Ez az adotsági tt van m ár régtől,s ennek a városnak voltak már nagy korszakai. Ez az adott.
utakon mindenki azt csináI,amit akar ésa forgalmi dugók hosz. szát a hivatal, a döntéshozó teljes közönye
ság nem más, mint Budapest fekvése,geopolitikai he|yzete az újraformált globrális politikai-gazdasági
kíséri?Van-e város,
amelyik a rossz aL|agűinfrastruktúraésa hatalmas torlódások mi. att, szinte megközelíthetetlen?Jó esetben,mosolyra késztető,jó
kiifnyezetben. Külö-
nösen ma, ésméga követő évtizedekben,a kelet feléterjeszkedő
szándékúa]modozó a szakmában az, aki bátorságot, koncepciót,
európai szándékokban,az Európa felétörténő keleti érdeklődés-
integrációt, a közlekedő ember figyelembevételét'minőségétúj
ben. Budapest egy nagyszerűtermészetiadottságokkal ésépítészeti örökséggel rendelkező tradicionális város. Egy város, eg;r
szemléletethirdet. Az építő,a megvalósító, a vállalkozó, neki van hitele.Acél egyjobb k
térségazeurópai folyamatok ésKözép.Európa
közepén. Egy
téshez,a v:íllalkozáshozaforrásmegszerzéséhe,.Igy az alkotás,a
város, ami mellett azonban e történelmi helyzet ése történelmi lehetőségekjó részeegy megfelelő város stratégiahiányában saj.
mű, mint végterméknéhacsúfosfricskát ad az eredeti célnak,egy j obb ktizlekedési,környezeti állapot elérésének.
nos maelhalad.
Nem csoda, hogy zavaros hátterű környezetben ritka, hogy alig
Egy stratégiai ftildraizi hely alkalmas arra, hogy ott kifejlődjenek a regionrílis kereskedelmi, szolgríltatói, iizleti funkci-
áll össze valami egésszé. Hogy ahálózati elemek nem érnekegybe
ók, hogy a hely iizleti központtá fej|ődjék Az a város, amelyik
zői erőfeszítésre válik valós minőséggé,hacsak csodáljuk Párizs'
regionális üzleti központtá fejlődik, a tőke tartós megtelepedésére számíthat. Központi funkciókat magáénakvalló várostérsé-
London, Madrid, Berlin, München ésBécskiválóan szervezettés jól megépítettlétesítményeitéskérdezzük, ők hogy csinálják?
gekbe nagyobb készséggel érkezik a ,,rudásgazdaságot''fe|építő tőke is, hiszen ő hosszabbtávústratégiákatvalósíthatmeg. Mind-
teznek, hogy a hivatalokban a kettő között különbséget tenni ké-
rendszerré,hogy a létesítmények minőségelegfeljebb extra terve-
Hát ugyl Hogy számukra nem projektek, hanem rendszerek lé.
ehhezazonbanajó elérhetőség, ajó közlekedésalapfeltétel. Aközlekedés ma Budapest€n egyszerÍelehet áldás ésátol<.A
pes hivatalnokok léteznek,hogya minőségelvárásésa projekt.
város geopolitikai pozíciója, fekvése,történelmileg kialakult kti-
terrorizá|t szemlélet,hogy ,,elmindentől, ami zauarbatja a vnegua-
ben érdekeltekemberminőségeis elvárás.Mert a politika által
töttpályás hálózatszerkezete kiváló adottságokat biztosít ahhoz,
hsítást,,végeredményében általában egereketszül. Hogy áll majd
hogy a ktizlekedésáldás legyen a városversenyben kiaknázható
unokája elé,aki az ezredfordu\ó táján felelős viszonyba került a
lehetőségeivel.De átokká válhat, ha tovább nő a mobilitási mo.
hazai közlekedéssel, aki részeselehetett
tivációk átalakulása és a közlekedési technológiák mozdulatlansága közötti feszültség,ha az igényeknövekedésétaz eszköz.
ha|ózati, minőségiésmorális nyomorának?
tr,tÁV a MAHÁR]I a " Malév lezüllésének,az utak állagromlásának, a városi ktizlekedés
4
FOMTERVHfiRAI@ eltérések is, mint a 4.es metró Virágpiacig, a 2-es metró Budagyöngyéig vezetése,vagy a még alig publikált Mill.Fav. Budára vezetéseis ugyanannak a miíhelynek a javaslatai.E mű-
Az otszÁgközlekedésének, de kiilönösen Budapest közleke. désfejlesztésének,a budapesti közlekedés stratégiai ésopera. tív menedrcelésének léptéketkell vríltania. E léptékváltáshoza
közötti
helyzet minden oldalról megérett.A közlekedési technológiák avultságaésa mobilitás elvárásoktól való elmaradása,valamint a változtatáshoz szükséges eszközállomány elégtelenségemára
helyt úgyhíÚák, hogy FŐMTERV Nagy a felelőssége ma a budapesti, Budapest környéki közle. kedésben dolgozó tervező, szakembereknek abban, hog;n a
szakmai éstársadalmi oldalról egyarántáltalánossá tette az ál|ag. megóváson túlnyúló, a kiskorrekciós szemléletetmaga mögött hagyó tudatos ésmarkáns beavatkozásiránti igényt.
város közlekedése es fei|ődéseiavfua használják ki e sorsdöntő pillanatokat. Nem azzal a szemléletteléskishitűséggel,ame. lyet az elmúlt évtizedekkudarcai alakítottakki, hanem azza]'abá-
Ehhez az uniós csatlakozáseredményezteforrásbővilés, a2oo7. tő| kezdődő új EU.s költségvetési időszak finanszírozási le. hetőségei a korábbinak reráIisabb hátteret jelentenek Felté-
torsággal,amellyel az európaívárosok sorra újítjákmeg közleke. désirendszereiket. Bátorsággal és igényességgel.Bátorsággal, ha hagyományos
ve, ha a város képes élni a megnövekedett lehetőségekkel, ha valóban tudatosabb ésmarkánsabb fejlesztésistratégiátkövet, ha napi működésétésrendszerelvű képesmenedzselni a k
előírások feladásáról ésújkorszerű módszerek alkal mazásáróI van ha a közlekedési eszközök, létesítmények, szó, ésigényességgel,
fejlesztését.
illewe területek esztétiká1áról,minőségé tőI, v onzerejérőlvan szó. ,Erezd'jól magad, amíg közle.
Fel kell számolni a koncepciók ésa napi gyakorlat közötti szakadékot,
kedsz'' szóI az üzenete a közössé. gi közlekedés eszköztárának. Sztár
ill. intézményesítenikell a kon.
építészek sora szállt be k
cepcionális elhatározások vég. rehajtási |áncát időben, üteme-
ban szerteszét.Szinte új szakmává
zésben, forrásmenedzsmentben, döntéshozatalban, előkészítésben,
mivált, közlekedésilétesítmények nőségi,esztétikus,a kellemes kör-
megvalósításban együtt gondolkodva. A lokílis beavatkozások,
nyezetetme8teremtő tervezése. A mobilitás korában a mozgás, a helyváltoztatás több mint közle-
az integráciőt, együttműködést elutasító szemlélet kora lejárt. Lejárt a k
kedés.A mozgás életforma,áthatja a munkavégzéstésa szabadidőt egyaránt, az éIet szerves részévé
r ezignációv aJ,szemlélő döntésho. zői magatartáskora is.
ségetközvetlenül befolyásolja.
vílt, így minősége az éIetminőA közlekedés ma a közösségi viselkedés legáItalánosabb formá. ja, a közterület egyben kozlekedé.
És valóban, Budapest közleke. dése ktlrtil megmozdult volna valami. Ami 4 éve,8 éve,|2 éve, 16 éve még elképzelhetetlenelképzelésvolt, napjainkra valősággá vrílt.A vetélkedő politikai erők egyik sarka]atosúmát1ama Budapest közlekedése.Az eddig parciálisan kezelt kérdésközpontivá vált. Talán az európai csatlakozásnak, talán az uniós források adta lehetőségeknek,ta|án a lassanérleltpolitikusi felismerésnekköszönhető, hogy mozdult a
si terület is, a közlekedési eszköz lényegébenmozgó közterület, a közterületi minőség a városi közösség minőségéneklenyomata ésmeghatározójaís, így avárosi életnek,a városminőségnekmeghaúrozójais. A városok versenyképessége az új európai irányelvek első. számú priori tásávávált. Az urbanizációs prioritások előretörése
he|yzet,változott a kép és nőtt az esély.Budapest fejlesztéseés Budapest közlekedésema központi problémaésközponti téma lett. Annyi elszalasztottév'elvesztettlehetőségután' éppenideje volt. A politikai pártok fejlesztésijavaslatainakvan egy reménykeltő,a
hatalmas változás a korábban csak regionális léptékbengondolkodni képeseurópai döntéshozatalban. A fő vezétszavak ma: minőségi urbanizáció, város éskörnyéke kapcsolatrín.k f.j. lesztése, a városi környezet minőségének javítása kötöa-
pártpolitikában, kampánystratégiábanszokatlan, de reménytkeltő furcsasága.Majd ugyanazokat mondják fejlesztésifeladatnak mindnyájan Budapestre.4.es metró, 5.ös metró, elóvárosivasút,
térbe helyezése.
M0-ás körgyűrű, kétújDuna-híd, parkolás, belvárosi csillapítás. Mindez bizonyíqa annak a sok éveséskiterjedt műhelymun. amellyel 2001kának a megalapozottságát éseredményességét, ben elkészültésmár akkor is négypárti konszenzussalelfogadásra került Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztésiférve' amelyből aztán továbbépíiltBudapest VárosfejlesztésiKoncepciója ésa Budapesti Agglomeráció FejlesztésiTánács Területfej. lesztésiKoncepciója. De még az o|yan kisebb pártprogramok
pályás közlekedési hálózadejlesztés, a,,tiszta forgalom'' elő. Azuj prioritások, avelük egynttjáró újszemléletetgyorsan elsajátító városokn ak, váJ|aIkozásoknak,tervezőknek nagy lehetőséget hordoznak. A FŐMTERV
Budapest fejlődéséhez,fe,jlesztéséhez ma ismét számos szállal, projekttel k
úgy vagy ta|án számunkra nem is olyan újszeméletképviseletével javunlrra' használhassuk ki lehetőségeinket a hogy az ná. lunk, csak a vríros számára legyen hasznosabb. MolnárLászló
Fo.MTERVHüRA@
Buda ésPest között az első állandó Duna hidunkként tízévesépí. tésimunka végeredményerévénl849-re elkészülta Lánchíd. Első hidunk indította me1 azt a folyamatot, melynek révénPest,
hegy tömbjét, ésezze|nagykerülőt tett m eg' Afej|ődővárosvezetéseebben az időszakban kezdte megtervezni a Duna szabí|yo. zását, rakpartok kiépítését, a közúthálózatot, szerencséreigen nagy e|őr egondolással ésf antániáv aI. Tulaj donképpen B udap est belvárosát, a hidak elhelyezését ésa Duna part képéta mai napig
Buda ésTbuda immáron a Dunától sem széwálaszwa egy várossá vált és l873.ben Budapest névenegyesíilt.Az 1848-49-es szabadságharc leverésétkövetően gazdasági éspolitikai vílságban voIt az ország,azonban az |867.es kiegyezésnagy gazdaságife|-
is ezen időszak döntései határozzík meg. Jelentős társadalmi vita alakult ki arról, hogy a Lánchídtól (felső híd),vagy délre(alsó híd) épüljön a következő híd. észa]
lendülésthozott és30-40 évenkeresztül óriási fejlődéstörtént az egészországban. Ekkor épültekmeg a vasútiftvonalak, ekkor lett a százezresPest, Buda ésTbuda lakosságából egymilliós Buda-
Végül is Tbuda északielhelyezkedése,a három eryesülni szándékozó város súlypontja miatt született a döntés az észa]
pest.Ez az időszak ftvárosunk világvárossáválásának időszaka.
helyezésre.Az,3j híd megépítése azonban ütközött a magánvá|lalkozásban építettLánchídhoz kötődő t
|87l.re a Lánchíd forgalma hihetetlenül megnőtt, me|yet az -, egyértelmíivéváIt,hogymár nem alábbi adatok is érzékeltetnek
az |840. évi)ooilX. törvénycikkben az a kikötés szerepelt,hogy a Lánchíd forgalomba helyezését követő kilencven éviga Dunán ezen hídtól egy.egy magyat mérfuldtin(kb. 8 km) beltil másik híd
tudia ellátni aváros közlekedési feladatait.
11000 000 930 I31 3I9 972 többek között 476000 akó szeszesital |8 694 aprő1ószág
gyalogos könnyű szekér nehézszekér percenként 36 szemé|y 5 kocsi nem építhető'Ez a kötelezettség1936-banjárt volna le, ugyanis annak idején ennyi időre becsülték azt az időszakot, amikorra szülrséglesz Budapesten egy másik hídra.A rohamosan növekvő város forgalmi igényeezt nwon hamar meghaladta, ésigy az
A forgalom legnagyobb részea Nyugati ésa Déli pályaudvar kö. zöttzaj|ott, mert mégnem készültel a Déli összekötő vasútihíd. A Nyugati ésa Déli k
6
FolgEEyHfiRA@ hídszerkezet, a többi hídon nem látjuk, hogy mi van alattunk.A híd számos részleteismerhető meg Dr. Gáll Imre ,,Budapesti Duna hidak'' című most megjelentúj kiadásúköny.vébőI(Dr. porgalomtecbnikaiosztál4ának uolt a ue. Gáll Imre a pltwrrnv
1B70. éviXXX. törwénybenmegváItottákazLánch'ídelőző jogait ésígyaz állam maga dörrthetett az új átkelőhely helyérőlésidőpontjáról. amelyre Ez az 187O' évi törvény rerrdelkezetta híd építéséről, volt a híd nemzetköZi pá|yázatotírtakki. Hatalmas érdeklődés iránt 43pályamű érkezetta megjelölt határidőre,mely. tervezése minősítettazsíjri.Hat pályaműkerüIt bőI23-at elfogadhatór-rak részletes bírálatraésa kétkiírt iutalomdíibóI az elsőt . ezer tíz-
zetőjeaz 5).es éuekben)' g }.:tt Í.!$]
li....itl
rr,:":.ri:t :'r':',,
frankosaranyat. Ernest Gouien franciavállalkozó mérrrökterue, míga második díjat- ötszáztízfrankosaranyat. a Kraft ésFörster nyertékel. osztráképítészek A díjnyertesnekelőjoga volt a kiviteli megbízásra,ésezértő is
!elt
feladatot.A kivitelezéstErnest Gouien vállalata kapta a tervezési A hatde Construction du Batignollesvégezte. a francia Société süllyeszhídfőit vasszekrények hídszerkezet pilléreit és nyílású tésévelalapozták. A szerkezetetlapokra támaszkodó acélívek
Ma úgyismerjiika Margit hidat,mint a Nagykörúthídját.E,pírésekorazonbanmégnem volt körírt, csak tervekvoltak arranézve, hogy a városfalattúllépőtömbökön keresztülhogy kellenevégig.
hordják, melyekre rácsos szerkezetteltámaszkodtak a másod. rendű l-rossz.és kereszttartók. Az eredeti szerkezetetdonga. majd homokba len'rezekfedték'melyre kiegyenlítőaszfaltréteg' rakott fa kockarétegker.ült.A járdák tölgyfapallós kialakításúak
törni a Nagykörút nyomvonalát, de ez is csak mintegy 20 él.vel későbbvalósultmeg,mint a hídátadása. - a mai rrapigez működik .' A kialakult körúti keresztmetszet és1936volt, mint a hídkeresztmetszete azonbanmár szélesebb is vált a híd eredetilegnégyfőtartós rend. 37-|:en szükségessé a híd jelentős szélesítése. szerénekhat Íőtartóssávaló átépítésével
voltak. A Margit híd 1876-rakészültel, ésrögtön átadásaután nagy forgalmat bonyolított' E,kkor mégnem épüItmeg a Margit sziaz csak24 él'velkésőbb,1900-ra készültel getrevezetőszárr-ryhíd,
ki a támaszlapokattáEkkor emeltékmeg a hidat éscserélték masz-csuklókkáésezzeIszabályosabbátettéka hídszerkezeterőjátékát.A szélesítés után középre kerültek azeddigszélenhaladó
hozzá. az' hogy a közepén 3O"-ostöréssel A Margit híd kLilonlegessége éptilta híd, azaz az egyetlenhidunk' melyen haladva látható a
villamosvágányok.
H
i,''
i_ 7
FoMTERVHüRA@
:,
*;ff i,ff"t-.'"t 't-f 4#t ry r.
ffi
\-
'ág,
i J
a
II
E !
$ t
i É.il
fffi I ffi
"ép;
1944. november4.-énvéletlenkörülmények között csúcsforgalom idejénfelrobbanta Margit hídhárom nyílása,pontosabban egy robbant fel, de másik kettő is összeomlott a robbanásokozta
Tiírsaságunkfolyamatosanrésztvett a7 egyre sűríísödő hídvizsdönésaz elmúltévbenkétszeris készítettünk gá|atokvégzésében tanulmánytervet a rekonstrukció módjára, a ketéselőkészítő
következtébenéscsak a szigeti kövízszinteserők terjedésének zépső nagy pillértömb akadályozta r':'e1az összeomlás továbbTobb mint százan pusztultak el ésfulladtak vízbea terjedését. balesetkövetkeztében,köztük jelentős számban azok a német l 945. ianuáriában utászok,akik a robbanó tölteteteketszerelték.
a esetleges hídszélesítésére, optimá[isberendezésére, resZtmetszet szigeti csatlakozásnálaz ívviszonyokmegjavításáraés a par.ti módosítására. Sajnosdöntésekmégnem születtek. csatlakozások de reméljtik,hogy sikerestewezői versenyzésünkután minderre sor kerülhet. Az építés előre láthatólagcsak kétidényalattvégezhetőel ésez je-
a híd másik felétis felrobbantották.A helyébeépnltManci híd
de az építés alatt is lentősen fogja zavarni a főváros közlekedését, biztosítható],esza 4-6-os villamosokforgalmaideiglenesvágányokon.Időpontjama mégpontosannem ismerhető,de biztos. hogy a 2-esmetró rekonstrukciója után, azazleghamarabb200itban képzelhetőel. Ekkorra reményekszerint már működhet aZ
1948-igszolgált. híd a mai naprajelentősál[ag. Az 7948-rakétfelbenújraépített még viszonylag megfelelő romlást szenvedett.Az acélszerkezet állapotú,de nagyon leromlottak a pá|ya|emezillewe a pályale. mezt közvetlenül alátámasztó másodrendű szerkezetek.Már jelenleg is öwen kazetta ideiglenesaláfogássalfeleltethetőcsak
M0 északihídja,amely az Arpád híd forgalmát tudja segíteni,az a Margit hídrói kiszoruló forgal. Árpád híd pedig kis mértékben mat is tudja szolgálni. sokszor fog el. Reméljük,a Margit híd neve a pŐuteRvben
meg a kocsipálya forgalmának, de évről évreésegyre gyorsuló tempóban további kazettákatis alá kell támasztani.Jelentős káelsősorbarra kőanyagok rosodásaivannak a pillérszerkezeteknek,
hangzani azkövetkező években.
lazulása.törése.elmozdulásamiatt. A szigeti szárnyhidat nem robbantották Fel a világháborúalatt, ezértaz eredeti 106 évesszerkezetmég a helyénáll' Annak ellenére,hogy a szigetrehaladó forgalom korlátozvavan, ennek a
,. fi
és a leromlása,hogy a főtartó szerkezeteket nyílásnakoly mértékű kell erősíteni, résztkomoly mértékben minden továbbiszerkezeti j avítani,esetlegcserélni.
t ,:
í ,,: {
í,1
de a tervező folynak már a felújítás végrehajtására, E,lőkészületek ki. mégnem választatott
8
.SchulekJános
FOMTERVHfiRA@
A D I.JNAÚIVA'ROSI D LINA-H Ío kételem csatlakozásivonala fölé. Ezután elhelyeztéka további öt vízszint ftjléérta kéregelemekfolső kéregelemet.EzzeI az építési szintje,s a körülhatárolt területről kiszivatryúztákavizet.Aszáraz munkaterületen elbonthatták a colopok ftilösleges felső rééskibetonozhattáka pillértestet. szét,beépíthették a vasszerelést szinténnem mindennapi A jobb parti ártérihidak felszerkezetét módon építik.A 20-25m magasoszlopok tetejérenem volt célszerő á|Iványon összeszerelni a szerkezetet,ezértfelmerült annak betolása.Ezt lehetettvolna - szokásosmódon . a pillérekktlzé végrehajtani, de ez ii sok anyagot építettsegédjármoksegítésével ésidőt igényeltvolna.
ésméreteiben A DunaújvárosiDuna-híd nemcsakszerkezetében is alkalmazott technológiák hanem a kivitelezésnél kulonleges, egyedülállóak Magyarországon.
ALágyA mederhídpilléreita Duna medrébenkell megépítent' kí. már alkalmazott technológiát Duna-híd építésénél mányosi vánta a kivitelező itt is megvalósítani,de a sokkal nagyobb mére. tek miatt azt módosítani kellett' Az eredeti korrcepció (és gyakorlat)szerint a mederfenékree|őregyártottvasbetonkéregú.n. készített elemekethelyeztekIe,ezekrepedig acéIlemezekból őrfalakat' helyeztek. A, így körülhatárolt terület belsejéből kiszivattyűzták a vizet, s száraz munkateriileten építhettékmeg a pilléreket.A DunaújvárosiDuna-híd pilléreinekbefoglalómére. tei (42*I4m szilvamag a|akuvízszintes metszet) olyan nagyok, vált. Az eme. hogy a kéregelemekmegemelhetőségeis kétségessé lésitömeg korlátjai miatt a kéregelemeka pillérkontúrvonalánál nagyobbak nem lehettek, ezértazok bentmaradó zsaluzatkéntis szolgálnaka munkaterüIetkörülhatárolásán úI. Igy elmaradt az vízszint{blötti magasságigkizá. acélőrfalak h aszná|ata,az építést rólag egymásrahelyezettvasbeton kéregelemekkelrekesztettékki a bal parton a Duna vizéta munkaterületről. A kéregelemeket egymáson betonozva. gyártották, pillérenkéntaz egyeselemeket kéregelemek csatla. lehetővé tette, hogy az egyes Ez a megoldás legyenek. kozási vonalai minimális tö mítésselvízzáróak
::'sil Döntően ezazutóbbi érvszólt amellett,hogy megpróbál,junkegy ritka' hazánkban eddig csak egyszer,azt is sokkal kisebb mére. tekben alkalmazottmegoldást:a betolásnála híd első mezőjének tolás közben egyébkéntkonzolos végétegy úgynevezettvendéghídrafelfüggeszteni.
összeállítottésleA csepeliszerelőtéren teljeskeresztmetszetében mánok 17m hosszú gyártási egységeket(gyártmányokat) Ieúszat1ákaDunán, s a |3.I4 jelií'támaszokkozott felállítottszerelőá||ványra emelik. |tt hozzáhegesztik az e|őző gyártmányhoz, majd a felszerkezeteta pillérekretámaszkodó egymássalösszehangolt rendszerbenműködő sajtókkal előretolják.A vendéghíd eleje a következő plIlértetejéretámaszkodik, végepedig magána felszerkezetekiépítettsínpályán nyugszik. Amint a felszerkezet eléria pillért,a vendéghidatelőre tolják a következő pillérig.Az hallatlanul nagyi egy l7m hosszúgyárt. elérthaladási sebesség
A kéregelemeklegyártása után a mederpillérekhelyénvízszintes síkotkotortak, majd 600 mm átmérőjűacélcsöveket vertekle az azonosmagasságelemekkontúrvonalamentén.A csőc
9
HfiRA@ Az úsztatásiműveleteket, az á||ványokat altervezők tervezték,a Híd Iroda összefogta,irányítottaésellenőrizte a munkát. Áz el. lenőrzéssokszormélyebbésrészletesebb volt, mint magaa tervezői számítás.Nem lehetett ez másként' mert a feladatot teljes mi látjuk át éstartjuk kézben.Az ellenőrzéstérzékenyegészében ségvizsgrílatokkal egészítettükki, melyekkel a legkényesebbszerkezeti részleteketvizsgáltuk (ésvizsgáljuk) a legktilrinbozőbb és legkedvezőtlenebbhatásokra, figyelembe vévea szélsőséges véletlen eseteketis. A legkényesebbmííveletelrevégrehajtásiforgatókönyve(ke)t készítünk'
mányt 5 óra alatt tolnak egy egységnyive|, azaz l7m-rel előre. A vendéghídmozgarásaktil
A legizgalmasabb,legösszetettebbés legkényesebbépítési feladat a mederhídh e|yéreú,sztatása lesz.A bal parton kialakított szerelő. térencölöPjármok tetejénszerelik össze a mederhíd felszerkezetét.Az ív ósszezárasaután leeresztik állványait, majd a kábelek befűzésével ésmegfeszítésével a páIyaszerkezetetfelveszik a cöl
A műveletsor terveit teljességükreéselvi helyességükretekintet. tel a németLeonhardt Andrá und Partnerscégszakértőjeellen. őrízte ésrendben találta. Bizonyos részleteketa brit ove Arup fogja számításokkalis ellenőrizni. A kivitelezéstjelentősen hátráltatta akéső őszi hosszan tartó kisvíz, a ú|t jégzaj|ás,majd az áprtlisiárvíz.
Az úsztatóművek4.4 bárkából lesznekösszeállíwa.Ezeken hatalmas állványok fogadják a hidat. A teljes úsztatotttömeg kb. 10500 tonna lesz. A beúsztatástkét nap alatt tewezzik végre. hajtani. A pillérekreletett hidat először 5 méterrelmegemelik, majd a pilléreketalatta felbetonozzák. EzzeI a 15 jelti pillér el is készül.A 14 je|íipíI|ér tetejéna hidat további mintegy 5m.rel kell emelni, hogy véglegeshelyzetébekerüljön. Ez ap1IIérezután be. tonozható be teljesen.A pilléreken a felszerkezetetsarura helyezik, beépítika dilatációs szerkezeteketéselkezdhetik abefqező munkákat. A kényesműveletsornak elkészülteka kivi-teli tervei.
Mai tudásunk szerinta beúsztatásra októberben kerülhet sor, de addig is feszítetttempóban kell dolgoznia akivirc|ező éstervező csapatnaK. Horuáth Adrián irodauezető
10
FOMTERVHfiRAI@
A BUDAPESTI KOZPONTI
SZENNWíZTIiZTÍTŐ 2OO2'bena plvtE,Rv
tewezőkonzorci. Rt. egysvéd.magyar
um tagjakéntrésztvett a Budapesti Központi szennyvíztisztító E munka ke. tervezésében. telepéskapcsolódó létesítményeinek a beruházáskomplett Kohéziós retébent
terjedtel a szakmaikortikTsz.:72.000)'amely,'keretterv''-ként már épült. a Dél-oestiszennvvíztiszt.ító ben. A terv készítésekor A tervezők ismertették,hogy a fővárosi Duna-szakasz vízmlnő. kisebb-nagyobb rendszerességgel már 60 évevizsgil1ákésaz ségét |953-tóI rendszeresenvégzettelemzésekkimutatták a Duna Mindvizének fokozatos és nagy mértékű elszennyeződését. jutottak hogy a budapesti arra a következtetésre' ezeketelemezve szennyvizeket a befogadóba történő bevezetéselőtt oly mérték. ben meg kell tisztítani,hogy a budapesti Duna-szakasz szennye. zettségemegszűnjön. Atew az épülő Dél-pesti szennyvíztisztító telep mellett végül több valtozatvizsgálata után további három telep létesítését irányozta elő (Angyalföld, Dél-Buda, CsepelÉszak[azRSD mellett]). .|007 ezer A számításokszerint a csepelitelep távlati terhelését m./d-re becsülték.l960.ban a lakásszámravetített csatornávízmennyiség174'| m1|zottságkb. 7 5o/o.osvolt, az értékesített hasznát fel. lió m,, amelyből a lakosság72,2 m1IIióm3-t (4L,5o/o)
tének F Ő MTERV.es vo natkozásait.
I975.re a lakónépességszámát 2,1 millió főre, a lakások számát (1960: 1,805millió fő;536 ezerlakás),míg 733 ezerrebecsülték a távlati szárazidei szennyvízmennyiséget1,5 millió m,/d-re. A
1959-6I évekbenkészült az eIső a teljes fóvárosi közigazgatási területet fel
távlati terv elsősorban a lakásépítésiprogramhoz kapcsolódó h,áJózatfej|esztésre koncentrált, a csepeli szennyvíztisztítótelep megvalósítását1980 utánra prognosztizálta ugy, hogy 2000 utánra is jutott beruházásiköltség.
'** Él*.;i
+
+ai
\
&: {$.-.th*
rotó: Sali.pffi
FOMTERVHfiRA@ |964.ben u1 vízngyi törvény szÍiletett,majd ennek végrehajtá. sára kormányrendelet (l968). A törvény ésa rendelet követel-
ti szennyvízmennyiségeket|,25 mi|]ió m,/d énékkelvette figye. lembe, amelyből a Központi telepen avízkormányzási elhatáro.
ményeinek betartását 1968.7I között vizsgálták ésennek nyomán rendeltékel, hogy a fóvárosra is ki kell dolgozni azizemi és telepúlésiszennyvíztisztítótelepek rekonstrukciójának ésa hi. ányz,ó berendezésekpótlásának a programját. E munka kere. tében készült eI |974.ben A fruáros szennyuízeluezetéséneb és
zások fúggvényében 655 vagy 605 ,,,, ^,ld mennyiségettisztí. tottakvolna. A tanulmány elkészültétkövetóen hevesvita bontakozott ki, eg,v. re másra késziiltekktiltinfele tanulmányok éstovábbi helyszíneket vettek számításbaésa korábbi koncepció gyökeres feliilvizs. gálata is szóba került. Új helyszínkéntvetődöft fel a Csepel Mű. vek déli területrésze,a Hárossziget, az Albertfalvai szivattyútelep környezete stb. A vit:ík lezárásakénta Fővárosi Kőzgyű|és |993 végénugy határozott,hogy a Központi szennyvíztisztítótelepet a keletioldalán kell megvalósítani.Az újésújabbhel1'Szigetcsúcs színeketmindig a helykijelöléssel érintettönkormányzat kifogá. solta, elismerve ugyan' hogy alapvető környezewédelmi érdekaz elvezetett szennyvizek megtisztítása,de miért pont az igazgatásuk alá tartozó területen? Az 1990-esévekelejérenyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi távlati tervek egyrésztavízfogyasztásnagyon erőteljes visszaesése, másrészta lakónépesség csökkenése,az ipari szerkezewá|tásstb. miatt teljesfelülvizsgálatra szorul, ezénkészi|tA jőuáros csatornázlísiés szenn1tuízt i szt ítási hosszú táuú bomplexfe ladatterue (F ŐMTER\' Tsz.: 20.93.091) 1993 végén.A feladattervBudapest ,jelenlegi csatornázási ésszennyvíztisztításihe|yzetéb ő| kiindulva, a távlati városfejlesztésiésnépességi adatok figyelembevételével határozta meg a 20|5.ig szükségestennivalókat. A feladatterv elemezte a várható népességszámot, a lakáshelyzetet, ahálózatok éstelepek anyag szerinti összetételét. A felállapotát, életkorés építési adattervaz elemzettadatokból levezewem eghatározta a fejlesztés alapelveit,az e|érendőcélokatésprioritásokat.Meghatározta a tervezett ésmeglévő-bőv ítendő szennyvíztisztítótelepek helyét' a számát ésa tisztításihatásfokot. A táv|atiszennyvízmennyiséget
szennyuíztisztításának programja címíi dokumentáció (FŐMTERV Tsz.: 7|0.823)' Íw 1960-as évek elején végzett, vizsgálatok megállapításai szerint a magyar Duna.szakasz vízminőségetovább romlott, amelyhezBudapestjeletősmértékben járuk hozzá. Célkitűzéskéntazt fogalmazták meg, hogy az országbóI kilépő Duna vízminőségeI. osztályú legyen. A terv továbbra is négy szennyvíztísztító teleppel számolt, de azÉszak. budapesti telep helye egy tewpá|yázat eredményekéntAngyalf
feladattervátlagosan I,O42 ml||ió../d-..
nuárjában készült' ennek szennyvíztisztítással foglakozó fqezete szerint a Központi szennyvízrisztítótelep I. ütemének (420 ezer
becsülte, a mérték-
adőt 1,25 millió m./d.re.A Központi szennyvíztisztító telepeta
m./d; építését 1986.ban kívánták megkezdeni l995-ös üzembe helyezéssel. A koncepció a teljesk<;rűbiológiai szennyvíztisztítás megvalósítását 20 l 0 körülre prognosztizálta. Az l974.ben készültprogfam az l980-as évekközepén megje. lent új vízminőségijogszabályok miatt felülvizsgálatraszorult, ezértkészült 1985-ben A jöuáros szennyuizeluezetése ésszenqtuíz-
feladattervkétütembenjavasoltamegvalósítani2X3|5.0Oom3l d kapacitással. Ugyancsak a főváros csatornázási és szennyvíztisztításihosszú távú komplex feladattervébólkiindulva készült l994 októberébena Meguahisításiprogram afruáros szenqluíztisztító telepeinek megualósítására címő dokumentáció (pŐtr,t|ftRv tsz.: 20.94'348), ame|y aztvizsgá|ta,hogy milyen feltételekkellehet-
tiszthása 1974. éuiprogramjának feluluizsgálata ésaktualizáIása című dokumentáció (FŐMTERV Tsz.: 663.2|9). Megállapítofták, h'ogyaz I974-es program e|ől'rányzatáhozképestjelentős a lemaradáskülönösen ahá|ózati rekonstrukció, valamint a szi. vattqrutelepfejlesztésésrekonstrukció ésa szennyv íztisztításika. pacitás esetébenugyanis a fejlesztéseketszinte ktzáró|ag a lakás. programnak rendeltékalá' A szenn1vízmennyiségi felüIépítési vizsgálat ekkor még aztva|ószín.ősítette, hogy a távlati 2,0 milló
ne Budapest akkori kb. 2IO ezer m./d-os szennyvíztlsztítókapacitását2000-re, illewe ZOO4.re735 ezerm./d.re emelni. Három műszaki ütemezésiva]tozatkészÍilt,ezek mindegyikéhez három vizsgáltak (hitelfelvétel, fi nanszírozásilehetőséget csatornadíjba épülő fejlesztésihányad, állami költségvetésstb.). A program vizsgáIa azt is, hogy az egyes iitemezések és finanszírozási változatok függvényébenhogyan alakul a csatornadíj20|5.ig. A programban a Központ szennyvíztisztítótelep I. üteménekmeg.
m,/d reális hosszabb idő távlatában.Az uj ütemterv szerint a Központi szennyvíztisztító telepI. ütemét(42O,0OOm./d; zoooig' a II. ütemet (843.000 -./d) zooo után javasoltákmegépíteni.
va.lósítása szerepelt3l 5.o00mr/dkapacitássa|. A hosszútávú feladatterv meghatározott néhány olyan részterü. Ietet, amelyek hiányos ismeretanyagának bővítésenélkül a to. vábbi tervezések nem végezhetőkel kellő alaposságga|. |995 feb. (kazrileti) ruárjában késznltA fruárosi ipari szennyuízhibocsátáso k mennyiségiésminőségiadatainab feldolgozása című dokumen. táció (FŐMTERVTsz.: zO.94.63|),amely a budapestiipari üzemek :íltalkibocsátott jogszabályban rögzített határértéketmeghaladó minóségű szennyvizeket elemezte. A tanulmány a víz-
Az 1985-ben elkészültprogramfeliilvizsgálatbanelhatározottak érdekébenl99l-ben készültA budapestiszennyuíztisztító rcbpek elh el7ezés i lebetőségeineh uizsgálata cím(i tanulmány (FŐMTERV Tsz.: 20.91 .117), ez négyvá|tozatotvizsgált. A IV változat azt is vizsgáJta,hogy a Csepelszigetennem létesültisztítótelep;a Ferencvárosi szivatryúteleprevezetettszennyvizeket annak közvet. len környezetébenlétesülőtelepen tisztítanák.A vizsgálat a távla.
T2
Fo'úlE,tsyHfiRA@ A tervezett Közp onti s zennyv íztisztító telep tef iilete
grííjtő területenkéntösszegyííjtött adatokat feldolgozta, hogy a már meglévő éstervezett szennyvíztisztítótelepek létesítésénél előzetesen becsiilni lehessenaz íparijellegű szennyvizek tisztítá. sával, illewe hatásával összefu ggő feladatokat. A másik elemző tanl|mány a szintén|995 februárjában elkészült címí Budapest csapadéhuiszonyainahfeáolgozáw és értékelése Tsz.: 20'94.632). Budapest jelenlegi anyag volt (FŐMTERV csatornahálózatának túInyomó hányada egyesített rendszerű, emiatt rendkívül fontos a hil,ózatot. terhelő csapadékvizek mennyiségénekmeghatározása és becslése.A tanulmány feldolgozta az 196|.|993 közötti időszak éves,havi, napi észáporcsapadékait.Megállapítást nyert, hogy az utóbbi években nafelhasznrílhatóadatok gyon lecsökkent a csatornázástervezéséhez észlelése ésfeldolgozrísa,különösen vonetkozik ez a csapadékok intenzitásánakmérésére. A Fővárosi KözgyűIés l995 novemberébendönteni óhajtott a hosszútávú(20l5.ig szóló) csatornázási és szennyviztisztítási program ery részének2004.í9 történő megvalósítrísárőIezért
l998-ra nyilvánva|őváví|t, hogy a budapesti vizfogyasztásésezzel összeftiggésbenaz elvezetettszennyvízmennyiségcsökkenése
készíttetteeI a Aftuáros bosszútáuú csatlrnázfui ésszennyuíztisztításiprogramja gaz,daságimeguahjsításacímő, a ktizgyűlési előterjesztéstmegalapozó számításokat(FIMTERV Tsz.: 20.95'|83, 20.95'309,20.95.456). A FŐMTERV
A fruáros csatornázá.siésszenny. tovább folytatódott, ezértkész;j.|t uíztisztításibosszútáuúkomplexfehdatterue. Átdolgozás című do. Tsz.: 20'99.266, 20.99.267, kumentáció (FŐMTERV
RI által többszöri mó-
20.00,225), ame|y az előző fe|adattervelkészülte utáni hat év statisztikai adatainak, valamint a jogszabáIyivá]tozásoknak ésa
dosítás ésátdolgozás után elkészítettanyag rész|eteziaz egyes feladatokat, azokat több változatban ütemezi éstöbbfele finan-
közeli EU-hoz való csatlakozás várható követelményeit is figye.
szfuozási v áltozatot vizsgál,elemezve azok csatornadíjra gyakorolt hatásátis. Időközben Budapest Áltaknos RendezésiTirumek 1ÁnT) keszí. téseis előrehaladott f;ízisbajurott. AzÁRT közgyűlési tá,rgyilása
lembe vette. A felülvizsg:ílatlegfontosabb megílapítása az vo|t, hog7 lényegesencsökkent az e|vezetett szennyvízmennyiség, ezí]ta|,a budapesti szennyvíztisztító telepek tervezett kapacitása
során merült fel, hogy a Szigetcsúcsnyugati oldalán is megvizs.
is csökkenthető volt, a Központi telep távlati terhelése330.350
gálandó a telepítésfeltételrendszere.Ezt a területet korábban a csepeli kikötők fejlesztésére tartották fenn ésgyakorlatilag sem.
Az Európai Unióhoz
ezerm' l d értéLre adódott.
milyen formában nem lehetett figyelembe venni a szennyvíztisz. tító helyekénl |996 végénFCSM Rt. pályázatot írt ki az újabb helyszínvizsgí|atára,illewe mííszaki-pénz;úgyi összehasonlításá.
való csatlakozás elősegítéseérdekében
források nyíltak meg, amelyek környezervédelújabbsegélyezési mi fejlesztésekmegvalósításáhoznyújtanakvissza nem térítendő támogatást.Ezen egyik forrás az ún.ISPA.támogatás. Ezen forrás mellett jönne számításbaa költségvetésitámogatás. A költség.
ra a korábbi tervekkel. A páJyáaateredményekéntkészült a Főudrosi Közpznti szennluíz.
vetésitámogatás megszerzéseérdekébenkészült l999 augusztusában a Beruházási koncepció afruárosi Központi (Csepeli) szenny-|sz': uíztisztító építésére című dokumentáció (FŐMTE,RV
tiszthó telep újabb altematíu he|ének hijelölése. Döntéselőhészhő tanulmtiny 1997 júniusában (FŐIVíTERV Ti;z.: 20'97.035), amely megáIlapította,hogy műszakilag nincs akadálya annak, hogy a kívánt kapacitásúszennyvíztisztítótelep a vizsgríltterüIe. ten megvalósulhasson (a döntéselőkészítőtanulmány két tech.
20.99.352). A beruházási koncepció már a felülvizsgált szennyvízmennyiségeketvette alapul, azaz 350 ezer m,|d szennyvízmennyiségge| és I,45 millió lakosegyenértéknekmegfelelő
nológiai megoldás hagyományos eleveniszapos és ún. fixágyas fi gyelembevételével készülr). ^z q helyszínmár nagyobb egyetértésre talát, bár Csepel tnkormányzata mégfenntartásait han-
szennyező anyagterhelésselszámolt. A beruháási koncepció elfogadásátkövetően készültek2000 áp. rilisában a beruházás szakmai programjának munkarészei,majd
Boztatta'ktilontis tekintettel a feltételezettszaghatásokozta környezeti hatásokra.
ennek alapján került sor a svéd-magyarkonzorcium által elnyert
1998 októberébentöbb éveselőkésziiletután a Fővárosi Közgyű. lés rendeletet alkotott a Fővárosi SzabáJyozasiKerettervről. A
A Központi
Szabályozási Keretterv komp rom isszumos megoldrískénta Szigetcsúcsnyugati oldalát jelölte ki a tervezett Központi szenny.
szen szinte bizonyos, hogy e tervek nélkül nem sikerült volna
munka versenyeztetésére. szennyvíztisztítótelep ktizel 50 évestörténetének
áttekintéserámutat a hosszú időtávú tervezésfontosságára, hi. ilyen hosszúidőn keresztü| ,,megőrizni,, a szennyvíztisztítóhe. lyét, de rámutat arra is, hogy a FŐMTERV mérnökei milyen meghatározó szerepetjátszottak ésjátszanak mégma is Budapest szennyvízelvezetésének és.tisztításánakfejlesztésében.
víztisztítótelep helyeként,de a keleti oldali terúletetis úgynevezett városüzemeltetésitartalékterületkéntnevesítette,amelyet csak a véglegesnektekinthető döntések meghozatala után enged más célrahasznosítani.
r3
SaliEruil
FOMTERVHfiRA@
HÁRoM
FELVoNÁsoS
AVAGY
sZÍNDARAB,
SZE,NNW ZtrLVE,ZtrTSI PRCDRAM A Dél-budai szennyvíztisztítótelep éskapcsolódó létesítményeinek előkészítése már hosszúidőre nyulik vissza.A szennyvízrisz. tító telep elhelyezéséről, szükségességéről ésa hozzá tartozó vízgyííjtőterület kijelöléséről- Budapest tekintetében. e|őször az |962-ben elkészültAfruáros csatornázísánaktáukti teruec. dokumentáció tett említést.A terv Budapestet négy nagy vízgyíij. tőre osztotta ésehhez egy.egy szennyvíztisztítótelepet kapcsolt. A Dél-pesti,a' És'akpesti,a Csepel izigetenéptilőKr;zponti ésa Dél.budai szennyvÍztisztítótelepet.Aztán teltek az évek... ... Az l990-es évekelejérebár anégyszennyvíztisztítótelep közül kettő (a Dél-pestiésaz Eszak-pesti)részbenmegépült,a budapes. ti szennyvíztisztítók fejlesztési ésépítési kérdése ismétnapirendre került. Ennek keretébena pivTgRv megbízástkapott a négy telepre vonatkozóan M egualó síthatósági Tiznulmtínyo h e|készíté. sére. Ésakkor megkezdődött az első felvonás. Egy reggelSa]i Emil (az öreg király), mint közmű főmérnök négyfiatal mérnököt (csak virtuálisan voltak a fiai) hívott magíhoz.Hogy aszavakatne sza. porítsam,miután az e|ső három telep kiosztásrakerült, végüla Dél-Budai szennyvíztisztítótelepet megkapta a legkisebb mérnök, ésútjáraengedtékazza],hog1rte mégelégfiataIvagy ahhoz, hogy talán megéreda megvalósítását.Hát ígykészülte| 1995. ben a Dél-Budai főgfijtőre, illewe Szennyvíztisztítóteleprevonatkozó e\sőM egualó síthatósági tanulmá n1,(F 1MTERV Rt. Tsz.: 20.95.464). A tanulmányban mégaz akkori vízfogyasztásoknak megfelelően több ütemű megvalósításés teljes kiépítésében 120'000 m3/dkapacitásszerepelt.Á tanulmány elkészültét követően az útravaló jóslat bevált, ésmint a négytelep közül a legkisebba megvalósításéstovább tervezés tekintetébenis a sor végére került. Négy évmúlva, ahogy az ország életébenugy akörnyezewédelmi kérdésektekintetébenis új lehetőségeknyíltak meg. A EU.os csatlakozáselőszeleként,EU-os pénzügyialapok (PHARE' Is. PA) jelenetekmeg, amelyek pénzúgyitámogatástbiztosítottaka környezewédelem felzárkózratása érdekében.Es akkor amikor már a Dél.budaitelepmár majdnem feledésbe merült' ,iött a rendező leporoltaaz addigielőkészületeket éselkezdődött a második felvonás. A Fővárosi CsatornázásiMűvek Rt. fantáziát látott a telep meg. valósításában.Az EU-os lehetőségekkelösszekapcsolvamegkerestéka pŐvtTp,Rv.et ésmegrendeltéka támogatás megszerzéséhezszükségesISPA páIyázat,idokumentáció elkészítését. A dokumentáció akorábbi Megualósíthatóságitanulmány ujraírásából valamint Pénzügli ésKörnyezetuéde lmi munkarészekelkészítéséből állt. Ez a felvonás a korábbi tervezésifeladatok kiegészíté. sekéntmár elkezdett foglalkozni az agglomeráció csatlakoztatásának lehetőségével, ésezze|a Program területi lefedettségét ille. tőleg jelentősen megnőtt. tsszességében,így már nem csak Budapest, hanem Erd, Diósd, Tárnok, Sóskút (későbbkivált), Budaörs éstovábbi csatlakozókéntBudakeszi ésSzázhalombatta csatornázásiproblémáinakmegoldásátis magábafoglaltaa tervezésifeladat.A munkában mindenképpenúj színfoltotjelentet Budapestésazagg|omerációkapcsolatánaklétrehozása, ami nem csak műszakilag, hanem a közös projekt megvalósításáhozszük. ségesdöntési kompromisszumok megteremtése tekintetébenis közben sok feladatothozott. ApáIyázati dokumentáció készítése ha már EU-os projekt,legyenteljesjeligéve|tewezői oldalról sikerült a programot kiegészíteni az érintettbudapesti kerületek ()oil. kerület' )oflI. kerület,ésrészbenaXI. kerület)mégellátat-
I4
lan területek csatornázásával.Ígya teljes tervezésiterületen létrcjött az a teljes körű szakmai koncepció' ami az EU-os elvárások. nak megfelelően rendezi a szennyvízgyűjtés, a Íőműveken történó elvezetéséstisztításmegoldandó feladataita térségben' Mint ahogy egy rendesszínpadielőadásbana második felvonás végére már minden kezdettösszeállni, de hát jött a jól ismert szi.i. net, ésmindenki érdeklődvevárta, hogy lesz.e harmadik felvo. nás, amelynek meg kell majd hozni a megoldást.A programban részwevők számának ésa projekt nagyságának növekedése, ter. mészetesennem egyszerűsítette a tovább haladást.A részwevő önkormányzatoknak előzetesen meg kellett egyezni az eIőkészítésfinanszírozásaésa későbbiüzemeltetési,elszámolásihatárok tekintetében.Ekkorra már Budapestis kezdtemagáénakéreznia projektet ésígyáwette a vezető szerepet.
\::'
Budsll+
i..
.tt
.
, !. :i,,
-.:.
A szünet kicsit hosszabbrasikeredett'de eljött a harmadik felvonás ! 2004 nyarán elindult az Elui uízjogiengedéIyezési teruebésaz következtében Kohéziós Alap pályázati dobu. EU-os csatlakozás a A előkészítés a|apjána projekt szakmaitar. menturnoke|készítése. talma teljessév:í|t.A részwevőhat településenés Budapesten kcizel500 km elosztóhálózatot kell ma,jdmegvalósítani,megépül a Dél-budai főgyí1tő, a hozzá tartozó Budafok-belvárosi közbenső ésVasútutcai végátemelővel.A csepeli szenny.izekáwezekell tésérea Vas Gereben átemelő telepnélDuna keresztezést létesíteni,ésvégezetüla vízgyí4tő területről érkező szennyvizek az 57.50O m./d kapacitásúa Dél.budai regionális szennyvízrisz. tító telepreérkeznek.A program szempontjából a Budakeszi és Százhalombattafizikailagnem kapcsolódik a regionálisrendszerhez ésígy itt önálló szennyvíztisztítótelepi rekonstrukciót kell majd végrehajtani.A Kohéziós Pá|yázat részekéntelkészültek azok a projekt süatégiaitervek,amelyekelemzik ésrendszerezik az elvégzendőfeladatokat. Ennek a|apján ez évtavaszánmeghirdetésre került a Vízjogi lhaítési engedéfezésiterueb e|készítése. amelyetáprilis végével a pŐtvt.fpRv Rt. sikeresenmegnyert.Ezt a feladatot ez évvégéigkellelkészíteniésezt követően jövőre van lehetőséga tender tervek elkészítésére. Az előzetestervek szerint a beruházástlegkésőbb2008 elejénkell elkezdeni és20l0 végéig kell befejezni. A harmadik felvonásmégtart.A szereplőka kezdetekóta kisséta. pasztaltabbaklettek' de remélik,hogy mint minden jó történetitt is minden részleta helyérekenéla harmadik felvonásvégére rül. Erre minden reménymegvan'csakközösen végigkell csinálnunk azt' amit annak idejénelkezdtünk. Jancsti Bék a Víz-gáz Iroda uezetője
szAKr4al"utl FoMTERVHüRA@
-
2005. október 4.énindult a FŐMTERVválogatott csapataatraa súlyostapasztalatokkal gazdagító tíIéIőtl3rára,amely Spanyolor. szág északnyugati,ésFranciaország déli vidékeinek megismerte. hivatott kiterieszteni a részwevőkkulturális ésszakmai istésével meretanyagát' A hajnali repülőút fantasztikus volt. Madridba érveegy kedves idegenvezető nőt,Inezt kövewe eljutottunk a minket váró autó. buszig. férmészetesenspanyolul nem nagyon tudtunk kommu. illewe az íde. nikálni' így angol nyelven folr"k a beszélgetések, genvezetés. A spanyol fővárosban zqlott az IFEMA nemzetközi köz:tribizRt. képviselői is tonságiechnikai kiállítás, amelyre a r.ŐvtBRv kincseit tekintettük hivatalosak voltak. l6 kiállítóterem értékes méItó az automatikus meg, amelyek ktiztil kiváltképp említésre forgalomterelő berendezés,ésa p r ecíziósvonalvezetéstbiztosító sávki,ielölő jármíí,amelyeknek többfele kivitelétis szemtigyrevehettük, ésműködés közben is láthattuk őket. Rengeteg prospektussal gazdagodtunk, éssok fenyképetis készítettünka modern találmányokról. A ffváros egyik kozponti helyénélszálltunk meg, közel apálya. udvarhoz ésa metrócsomóponthoz. Metróval aváros legtávolabbi pontjai is könnyen elérhetők,több átszállási góc is van. Ezek több szintes elrendezésűek,kapcsolódnak egy-egyvasútríllomáshoz, páyaudvarhoz, ésa felszíniközlekedés nagy forgal muátszí]lóhelyeihez, végíllomásaihoz.Összetettkapcsolatok egyszeríi,jó| működő megoldásokkal természetesena spanyol életérzéshez idomulva. A második napon a közeli Escorialba mentünk, hogy csodá1áta járjunk a fényt4000 ablakon át magába szívó hatalmas gránittömegnek, amely II. Fülöp csendesvisszavonuló kolostor-palotarezidenciájavolt, éshűen őrzi a spanyol uralkodók történetének, történelménekemlékeit.
Erős hangulawáltás volt, amikor Toledo városába értünk. Már az utazás is elkápráztatott Don Quijote ésSancho Pansa hősi tájár'al,amely mégígy,azaszály idejénis merőben szépa maga kopás lényegével.Toledo a sziklákból nőtt ki. Hatalmas kőrengeteg, gótikus katedrális, apró utcácskák, vigalom, nyüzsgés,napÍény... .{,zélményektömegében meg kell említeni, hogy utunk talán mindenki számáraa Iegkultúráltabbéslegbarátságosabbvendég. lőjében fejedelmi ebédetkaptunk. Ti alazac, szardíniaéshúspástétom ízviIágána süIt húsok észöldséges köretek kavalkádja tárult elénk,ésa legfinomabb borokkal tetézhettükétkezésünket. ÉjszakáraMadridban mégszakmai Program várta az éberérdek-
I5
lődőket: a metróhllózat bebolyongása ésa pálmaházzá avatott régifőpályaudvar épületénekmegtekintésevolt napirenden. A harmadnapi buszos utazás során az át|agosmadridi fennaka. dások jellemeztéka dé|eIőttöt,ugyanis nem lehetett olyan területet kiszemelni messzehatárban, ahol ne ált volna pár daru azt jeIezvén,hogy komoly építkezés folyik ott. Thpasztalatokatsze. helyszínéreMadrezni indultunk egy metróállomás átépítésének rid egyik ktizponti helyére.Anagy forgalmúríllomástrésfalakkal felújították, körülzárták, majd'a páJyfuésa felsővezeték-rendszert többi részét: meg az állomás mellett építették ésátmenő forgalom a peronokat, ahozz!4ukvezető léPcsőket,ésaz egyébkiszolgáló létesítményeket. ottjártunlca a szerkezetekelkészültek már, a ésa burkolatok kialakítása volt még hátra nem szereIvényezés csak a felszín ilatt. Az áthaladó szerelvényekről' az infrastruk. munkálcól fenyképekésvi. turális alrendszerekről ésaz építési deofelvételekis készültek. Zarugozában megtekintettük a fftéren rílló templomot, tettünk egy esti sétáiaz egyre nyizsgőbbé váló tömegben, ugyanis az ema teret, berek a másnapi nemzeti ünnepre készülődtek díszítették hozták a szüks égeshozzávalókat,ésfokozták a hangulatot. Pamplona felévettük az irányt. A Pireneusokvonulatait szerpen. tineken szeltük át. Aszewezett terepjáró-túraalkalmával egy fe|vittek bennünket a hegységmagaslataiba,ahol az ottani flórát és faunát tanulmányozhattuk. Többen felmásztunk egy magasvíz. esésmellett a szirtfokra, a bátrabbak mégmeg is kóstolták a friss paqk nedűjét.Legszebb természetfotóinkekkor
Másnap a Guggenheim Múzeum volt a cél, Bilbao felé indultunk. Á múzeumban kétrészreoszlott a csaPat' ugyanis egy cso. porthoz túl sokan lettünk volna. A láwány meghökkentő volt, áradt ugyanakkor hihetetlen rendszerezettség,fantázia ésszépség az alkotásokból. Szakmai szempontból a keskeny nyomtávú metróvonalak érde. melnek említést'illewe a szinténkeskeny nyomtávú, a múzeum k
FOMTERVHfiRA@ nem értfel a Guggenheim Múzeum nyújtotta élményekkel,de feltétlenülemlítéstérdemeIazutazásalatti kiváló komfortérzet'a megfelelő utastájékoztatás(nem sikerült eltévedni),ésaz óramíj' pontosság. Irúnban szálltunk meg' s a nap fáradalmait vezetői utasításra whiskyvel vezetttik le. Vidám estevolt. A következő úti célBarcelona volt' kisebb kerülővel. Dél.Franciaország területén meglátogattuk Toulouse városát. Később mindannyiunkat ámulatba ejtett a Milleau.híd, Európa legnagyobb völgyhídja, amelyen autópáIya vezet át a két szomszédos orom között. Lent, a mélyben kis folyócska csordogált, vadre. gényeskörnyezetben ' A műtárgyat, műalkotást tetőtől talpig, pontosabban talptól tetőig végíg1ártuk,autóbuszos túra keretében.Megtekintettük a tervezésésépítés folyamatáról készült kisfilmet' a kiállított maketteket, és természetesena környék nevezetességeirőlszóló reklámfilmeket is. A hídnak nemcsak a kc;zlekedéstegyszerűbbétevő funkciója van itt, hiszen viszonylag forgalmas turistaláwányosság is, amely a beszedetthídpénzmellett a beruházás további megtérülését biztosítja.Norman Foster angol mérnök volt a megálmodó, a kivitelezéspedig túlnyomórésztfrancia munkások részvételével zailott.
Montpellier meglátogatása volt a délutáni program. Itt legin. kább csak a jol szewezett tömegközlekedést, ésa főtéren le és felszílló utasokat néztÍikaz alkonyodó nap sugarai ésegy-egy korsó sör mellett. A sétálóutcánvégighaladó,kockaköves burkoIatúvillamospálya mindaddig fel sem keltette a figyelmünket, amígegy halkan köze|edő jármű el nem takarta az egyik míves templombejáratot. Andorra következett, de előbb át kellett hágnunk a Pireneuso. kon. Egy hosszanti völgyvonulat köti össze az Atlanti óceánt a Földközi-ten gerr eI.Ez egy ígazik
Még korábban volt egy rövid megállás a Földközi-tenger partján, hogy érezzika különbséget a hatalmas vizek között. A homokos part ezernyi kagy|óvd,díszített,Fátlansétányvolt egy hosszúftildnyelven. Ezt az éIményt ellensúlyoztaa Pireneusokon át kanyar. gó szerpentin, amely a felfoghatatlan meredélyek,sziklafalak és szakadékokszorításában,ftlelmetes ésizgalmas helyeken vezetett Andorráig' A reggeliborongós idő itt esősrefordult, ennek ellea maga vásárlókőrít1ára, kihasználva a néremindenki szétszéledt vámmentességadta előnyöket. A következő naPon a Dalí.múzeum megtekintésefelüdtilésvolt annak ellenéreis, hogy rengetegember hemzse1ettazépületben. Levegőtlenségésabszurditásszorult az e|eveszürreálisra tervezett kiállítótermekben. A napot egy tapas-bárban folytattuk, ahol megérezhettüka lényegétennek a nemzeti jellegzetességnek. Ktiltinb
Élményvolt a SagradaFamilia ésaz olimpiai városrészmegtekin. tése.Többen vállalkoztak a madridi stadion után a barcelonai meglátogatásárais' A természetesena helyi tömegközlekedés kipróbálása sem maradhatott el. Este fejedelmi vacsorával ésflamenco táncbemutatóval kedveskedteknekünk. kiváló tapasztalatokkal szolgáIóútvolt mind szakÖsszességében mai, mind kulturrílis értelemben,ésaz ott szeÍzett,az eddiginél komolyabb ésaz élményeksorán jelentősebbévált ismeretségek azt hiszem, mindannyiunk számára nagyajándékotjelentenek' Luhács Gergő . Vasútlroda
FOMTERVHilRA@
ZIA OKI-JALA LTJMPTJR KUAIÁ LUMPUR. CAMERON HIGHLANDS . PENANG . LANGKA\rI n
F
-r4tq
9r
sÍ-r.
FOMTERVHfiRAI@
AZ ÉvKnÓNtt<Á JANuÁn
JULIUS
. M60 pécsibekötési szakaszeng. terv ésKT . Népliget-Csarnok térI. l20 kV-os kábelvonal csere KT
. Dunaújvárosi Duna-híd és csatlakozó gyorsforgalmi út KT . Monitori n g eszközbeszerzésműszaki-g azdaságiteryezése, engedélyeztetése
FEBnuÁR . Europa Törony Projekt közúti híd eng. terv ésKT . Ferihegy 1-esterminál közúti előtere tanulmányterv
AUGUSZTUS . M6 ap. (Szekszárd - Bátaszék)eng. terv ésKT . Budapest IV kerület Szi|ágyi út felújításKT . Vasúthálózat FelújításiProgram ISPA támogatással: Szajol.Mezőtúr vasúthálózatszakaszra tanulmányterv éstenderterv . Budapest Ferencváros-Vecsésszakasz fe|ujítás, Budapest-Szolnok-Ltiktisháza vasúwonala
uÁncIUs . Ml (M6) Barackos úti csp. közötti szakaszépítési terve . M0 déli szakasz(M6) Barackos úti csp 5|. sz. főut ktiz
SZEPTEMBER . M6 (Szekszárd - Bátaszék)eng. terv ésKT . Autópálya Rehabilitációs Program ISPA támogatással: 2-es ÍőútVác.Parassapusztafelújítás . Budapest, XI. Polgármesteri Hivata] feladatk
ÁpnILIs . PécsszennyvizeIvezetési rendszer fejlesztésKT . 4, sz. metróvonal I. szakasz l0 állomás koncepcióterve éseng. terv . 4. sz. metróvonal I. szakasztendertervek éselőkészítő tevékenységek
OKTTgBN . M3 autóprílya (G
MÁJUs . M6 ap. Dunaújváros Szekszárd szakaszeng. terv, KT . Aquincum Ujpesti Duna.híd éskapcsolódó utháIózat eng. terv . Gyoma Békéscsaba vonalszakaszkorszeríísítés KT és tender dok.
NOVEMBER . 2-es főút Vác Parassapuszta . Aquincum Ujpest Duna-híd éskapcsolódó íthálózat . Budai Alsórakparti út szélesítése ésBudai Duna.parti főgyíjitő engeáélyezési terve . Nyíregyháza éstérsége szennyvízelvezetése éstisztítási Programra . M0 autóprílyaD-i szektor Hárosi Duna.híd
JÚNIUs . Szentendrei HÉVbudapesti szakaszánbiz.ber csereeng. terv . Budapest Ferencváros Vecsésvonalszakaszfe|u1ítása eng. terv
Robognak Bennem, Mert nem Sohasem
DECEMBER . Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza projekt komplett műszaki és pénzngyielőkészítésre vonatkozó tervezésifeladatok . Dél.budai szennyvíztisztításiprogram Csepel modellezés iszap tanulmány . Budapest,IIt. Tbudai Fűtőművet ellátó DN 300 a. gáze|ősuó vezeték KT
Aztakaet,
Viszontlátásra:mondom mégis, Viszondátásra . holnap. Vagy ha nem holnap, Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
Í*r.;ru;;#ffiJ#k'*
Viszontlátásra a ftlldnek\poráÜan, Viszontlátásra az égisugírban. Viszontlátásra a hold udvarán, Vagy a Ejút valamely csillágán ,,Vidám viszondátásra"mégis,
Felsőfokú képzésbenrésztvett 29 fő Nyelvtanfolyamon résztvett 40 fő Belftjldi szakmai konferencián résztvett 125 fő Külfrldi konferencián résztvett 12 fő Külfrldi szakmai tanulmányúton résztvett. 59 Íő
Viszonttltásra
18
FOMTERVHIRAI@
FoTÓmW/ffio2005 A második alkalommal kiírt fotópályázat témakötei a tavalyi taPasz. talatok alapján kissémódosultak éskibőviiltek a malro ésa humoros besorolással.Az idei összemérésben1 15 pályam{ívett részt.A legnépesebbéslegtartalmasabbkategória most is a tájképekévolt, a legsoványabbváltozatlanul a munkrík bemutatása.Gratuláunk a győzte. seknek ésjövőre feltehetőlegújrakiírásrakeru|ő pályazat előtt sok kül
FOMTERVHfiRA@
SPOMRO FocIBAJNoKsÁG
2005. június 25.énmegrendezésrekerült a Céges kispáfuáskbdaúgti torndk nevű viadal, amin Cégünk is képviseltettemagát. A bajnokság az LRI-MALÉV lport Klub füves labdarúgó palyájája adott otthont. Cégünk az Epítőípari Kupa csoportjában olyan csapatok ellen kÍizdött mint a Beton útRt. ésa VIADOM Rt. AzÉpítőipariKupa csoportjában Cégünk csapataerejénfeltil tel. jesítettde ígyis csak az 5. helyet tudtuk megszerezni. A csapattagjai : Berszán Ern ő, D ob ó ZoItán' H ideg Loránt, Göndics Zoltán, P:ílinkásBGisztián, SüleAttila. Ezúton is gratulálunk a részwevőknek!
t
FŐMTERv
f\
csapatának' a 2005. évi
b
t'. 't;
\
,$ F.
IL
eitufimnrf, cégeságazaúkispáIyás labdarugó tornán elért
V
! Ef,J"Irnrnuozrsr PONT
r'-:*=
,
20. PLUS NEIvíaTI(tu BI']DÁPEST MARAToN (42.195kn.)
Miután egyedtil nem sikerülne - kivéveMolnár Janinek - 2005 őszénelhatároztuk hogy összedobjuk erőinket, ésöten teljesítjük a nevestávot a 20. PIus Nemzetközi Budapest Maratonon. Csapatunk MolnárJános, Csordás Eriká, Ernyei Balázs, Keszthelyi Tibor ésFeketeAndrás. Kicsit borongós, de remek futóidőben indultunk neki a jubile. umi maratonnak a Városligetből. Janin kívül - aki a teljes távot teljesített. a többieknek 8-12 km-es szakaszokjutottak Én a margitszigeti futást választottam' BaLázsa rakpartot (azza| már volt sok dolga úgyis) Keszi az egyetemek (műszaki-közgán) írá. nyába indult nosztalgiából, András pedig a befutónk volt, vá]lalvaezzel az állatkert melletti nem túl illatos futást. Áz úwonal ésa hangulat remek volt, ésjól el is fáradtunk' Eredményi.inkkel- a fiúknak köszönhetően cégünkhírnevétöregbítjük, a246 induIó v á|tób ó| az 52. he|yet fo glaltuk el 3 :2 8 :4 0. es idővel. Igaz, hogy a nyertes kenyai futó (odhiambo, Jackton 2:22:0L) majdnem egy órátvert ránk egyedül, de ez csöppet sem csökkentette örömünket. Idén ha van kedvetek több csapattal is indul. hatunk! Gyertek, megéri! 2l. Plus Nemzetközi BudaPestMaraton,2006, október 1. CsordásErika
FOMTERVHfiRA@ --\-...'......-..7
MIKULAS
GYE,REKEKNEK
És FELxŐTTE,KNE.K
FotúIE.syHfiRALBD
K
ffi ffi ,
,,"}.ry
,"A =Í' '.é-
bE,
i
sJ
-r*-
FAlIEryHnRA@
FOTÓALBI]M CSALÁDI
23
Ea![EryHfiRA@ ,
CSALADIFOTOALBT]M
24
Fo/ú]EByHilRABD
FOTÓALBI]M CSALÁDI
25
FOMTERVHfiRAI@
T
A
R
T
A
o
M
2006...
J
Munkánk háttere, gondolatok arról, hogy miért éshogyan tervezziik Budapestet
4
130 évesa Margit híd
6
A dunaújvrírosiDuna.híd építése
9
Á budapesti Központi SzennyvíztisztítóTéleptervezése
l1
Hrírámfelvonásosszíndarab, avagy regionális szennyvízelvezetési program
1,4
Szakmai út Spanyolorszá,gbanésFranciaországban
5
Szakmai ut. Malájzia-Kuala Lumpur
17
Az ev krónikíia.2005
18
FotópáIyánat. 2005
19
Sportrovat
20
Mikulás gyerekeknek ésfelnőtteknek
2I
Nők nap,ia
22
Családi fotóalbum . esküvők
23
Családi fotóalbum . gyermekek
24
FOMTERVHfiRA@ ==--^-. 2006.május.Vévfolyam a
Felelős kiadó: Molná r LászIó elnök.igazgató Főszerkesztő: PellénéPaczoIay Katalin marketing éskereskedelmi igazgató Szerkesztő: Ludvig Ágnes Munkatársak Babus Helga, JőzannéSalamin Ágnes A kiadvánvt , . tervezte: Gárdai Lász|ó Köszönet azoknak a kollégáknak, akik írásaikkal, fotóikkal segítettékaz ujság tartalmának összeállítását. Megjelenn 300 példányban
26
Csendéletcsatorna csövekkel fotó: Szikszay Ágna
