No title

Winkler

A

FÕTÉR

NYUGATI

KAPUJA

A

HUNGÁRIA

ÚT

R.

fényképész

felv.

FELETT

I.

A

A múlt

ben

jelentõs

õstermelõ

és

ez

zést.

ban,

század

elsõsorban

Az

ország

valamint

szerint

is

Ám

életbe

a

újabb

és

a

gyáriparnak

a

lendület

újabb

özönlött

felé

Az

egymás

jobb

úgy,

megnövekedett.

hogy

A

az

kifeje-

gócpontjá-

emelkedtek

és

gyors

fel

európai

fejlõdése

ipari

a

gyár-

fogalmak

vidékek

ipari

maga

növekvõ

a

gazdasági

társadalmi

és

létesített

munkástöme-

munkásnépének

városok

gyors

a

központokban

lehetõségek

népesség

lendült,

nyert

fogyasztói

alatt

állandóan

Távoli

kereseti

felé

fejlõdött.

alakult

nagyvállalatok

a

idõ

megteremtette

újonnan

magukhoz.

és

életé-

kizárólagosan

iparosodás

után

rövid

közgazdasági

majdnem

fejlõdésében

forgalmi

hirtelen

mellett

az

hatalmas

fõváros

leírása

hazánk

addig

erõsen

gyárvárossá

gyáriparnak

is.

Az

nagyobb

bányaterületein

fõképpen

bajait

centrumok

elõ.

közgazdasága

minden

vonzottak

serege

évtizedeiben

állott

jelentékeny

hozott

szociális

geket

s

keletkezése,

utolsó

változás

ország

kémények,

felül

telep

reményében

népessége

felszaporodása

az

egész

ipari

mértéken

maga

után

6

vonta

a

viszont

fogyasztás

az

drágulása

lépett

hatásaitól

is

méreteket

A

ugyan,

tokat

a

úgy,

s

közszükségleti

azután

hovatovább

folyamatba

hatásaiban

a

és

az

ennek

nagyobb

és

nyomába

cikkeknek

általános

a

szaporodása,

lakásokban

és

minden

idézett

messze

elõ.

mögötte

különösen

nagyarányú

lakásviszonyai

piac

következményeiben

lakásviszonyokban

szaporodásának,

osztály

emelkedését,

más

hogy

táplálva,

drágasági

de

mégis

felelõ

és

a

meg-

világdrágaság

elviselhetetlenebb

öltött.

bérlakások

ság

nagyarányú

élelmiszernek

a

hiány

hamarosan

ága

állapo-

A bérházépítés,

maradt

szerényebb

állott

bekapcsolódott

legsúlyosabb

elõ

s

városi

hogy

a

fejlõdtek,

ezzel

lakos-

igényeknek

úgy,

olyanokká

a

meg-

munkás-

amelyek

ellenkeztek a közegészségügy, valamint a közerkölcsiség és a huma-

nizmus

legelemibb

A

követelményeivel

lakásviszonyok

gyorsan

nagy

elfajulása

gyárvárossá

és

egyaránt.

természetszerûleg

forgalmi

központtá

a

példátlanul

fejlõdött

fõváros

életviszonyait támadta meg legsúlyosabban, mert ott a lakáskereslet

és

kínálat

között

mizériáknak

idézte

a

teirõl,

kellõ

fogalmat

normálistól

érdemes

kiragadott

A

ugyanis

üresen

néhány

a

messze

legféktelenebb

kiható

lakás-

lakbér-uzsorát

maradt

sainak.

mindjobban

lakásviszonyai-

alakulásáról

és

székesfõváros

annak

maradt

lakás

volt:

.

.

.

.

.

.

.

4.883

=

2,67%

.

.

.

.

.

.

4.296

=

2,34%

1902-ben

.

.

.

.

.

.

.

3.185

=

1,72%

1903-ban

.

.

.

.

.

.

.

1.902

=

1,02%

1904-ben

.

.

.

.

.

.

.

905

=

0,48%

1905-ben

.

.

.

.

.

.

.

610

=

0,32%

1906-ban

.

.

.

.

.

.

.

417

=

0,22%

1907-ben

.

.

.

.

.

.

.

390

=

0,20%

az

Ettõl

normális

állapot

A

közölt

az

csupán

ha

évben

1,72%-át

évrõl-évre

üresen

lakásainak

adatokból

1902.

bérlakások

(0,20%)

lakásviszonyait

biztosítja,

fent

már

fogva

kínált

mére-

statisztikájából

.

lakások

390

a

fõváros

1900-ban

marad.

kiadásra

eltérõ

a

adattal.

üresen

nagyvárosok

az

alkothassunk

1901-ben

Budapesten

csak

aránytalanság

és

megismerkednünk

Budapesten

ték

nagy

okozójává,

fel.

Hogy

nak

beállott

vált

2—3%-a

látható,

hogy

megszûnt,

tették

ki

rohamos

számában

maradt

tapasztalás

a

lakás

fõváros

csökkenés

úgy,

ez

mert

hogy

szerint

állandóan

a

az

biztosí-

üresen

összes

1907-ben

találtatott

laká-

észlelhetõ

a

már

Budapesten,

7

s

ebbõl

tehát

is

201

olyan,

lakásnak

Amilyen

emelkedtek

év

alatt

a

a

alig

arányban

lakásgondok

közé

A

a

a

200

koronán

lakáskínálat,

hogy

az

alul

olyan

1900—1907-ig

átlag

mintegy

néposztály

hanem

minden

szükséglethez

viselnie

állott,

és

a

mértékben

terjedõ

50%-ot

nemcsak

kellett

egészségügyi

szünetelt,

1900—1905-ig

mint

a

nyolc

ért

el

a

legsúlyosabb

nagyváros

erkölcsi

az

90-es

hitelek

a

év

az

jövedelmet

is

hogy

alatt

lakás-

következmé-

csak

és

inkább

a

a

telek

és

és

a

épült

a

telekjáradék

munkabérnek

folytonos

amerikázása,

nagyon

kényelmesebb

nagyobb

említsek,

lakás

a

drágább

tényezõt,

szûkre

kezeléssel

lakások

a

gyakori

nagyvárosok

elkedvetlenítette;

s

volna.

legválságo-

példát

kevesebb

legszámottevõbb

terérõl,

a

egy

magatartása

és

nagyfokú

esztendejében.

építõmunkásoknak

bizonytalan

építkezés

ellensúlyozhatta

lakáskrízis

jóval

árának

megbénította

ígérõ

az

a

megszorítása,

lakásépítkezés

tevékenységében

éppen

bármelyik

egyébként

teljesen

eltûnt

hat

évek

nyilvánuló

lakástermelésében

vállalkozást

azonban

épületanyag

valamint

sztrájkokban

csupán

lakástermelés

úgyannyira,

terjedõ

a

A pénzintézeti

megdrágulása,

emelkedése,

lakáshiányt

igazodó

tevékenység

éveiben

fõvárosban,

sabb

úgy,

szegény

katasztrofális

ezirányú

tõke

bére

is.

irama,

az

a

jutott,

nyomorúságának

sabb

csökkent

kislakás-kategóriákban

miáltal

Az

évi

minõsíthetõ.

lakásbérek

bérdrágulás,

nyeit

amelynek

volt

a

magán-

a

magán-

korlátozott

járó

s

bizto-

építésére

szo-

rítkozott.

Maga

tényezõ

a

lakásmizériáktól

számításba

sem

sújtott

jöhetett.

A

néposztály

mint

munkásosztály

lakásépítõ

nemcsak

híjá-

val volt a legszerényebb magánlakás felépítéséhez megkívánt anyagi

eszközöknek,

ellenséges

mutatott

probléma

több

megoldásában

és

a

biztosítson,

közömbös

A

a

lévõ

csak

lakás

a

kötelezi

saját

és

s

tud

A

arra,

magántulajdon

volna

is.

A

érzülete

között

vállalata

hajlandóságot

számítani

nagyipari

iránt

sem

számára

viszony

minél

hajlékot

ugyanis

hangulata,

fennálló

az

tisztességes

mért

munkaadóra

és

lakás-

nemcsak

munkásai

igényeikhez

a

vállalatoknak,

munkaadót

hogy

azoknak

érdeke

munkásai

úgy

a

szerzésére.

lehetett

felgazdagodott

munkásainak

közte

munkaadó

a

gondoskodjék

hanem

közömbös

ideológiának

atmoszférájában

közremûködésére.

humanizmus

elhelyezésérõl

lehet

szociális

ébresztõ

jogosultsággal

munkaadóknak

erkölcs

a

magántulajdonban

Annál

a

hanem

érzületet

nem

nem

lehet

alakulása.

több

és

minél

8

állandóbb

közötti

kásai

munkaerõt

viszonyt

megelégedettek.

határozzák

Eltekintve

zetétõl,

nok

a

meg,

A

azonban

voltak,

vagy

néhány

a

pedig

hogy

tudja

megelégedettséget

munkásai

megoldani,

téren,

úgy

maga

pedig

nagyobb

iparvállalat

vállalat

vagy

létesített

viselték

a

munkásai

ha

a

komoly

a

mun-

életviszonyok

kelléke

lakásnyomorúságát

magukon

az

elsõrangú

általuk

és

fejleszteni,

ezeknek

legtöbb

az

a

barátságosabbá

márpedig

amellyel

törekedett

ezen

biztosítani,

szorosabbá,

maga

semmit

lakás.

igyeke-

erejébõl

sem

munkáslakások

kényszerlakásnak

tett

olya-

minden

bélyegét.

Ezek

után

a

lakásprobléma

megoldása

azokra

a

tényezõkre

hárult, amelyeket a közegészségügy és a közerkölcsiség utal a tömeg-

nyomorral

és

az

való

foglalkozásra

és

azoknak

orvoslására:

a

városra

államra.

Maga a székesfõváros minden idõk egyik legnagyobb és legele-

venebb

lakásépítõ

tényezõje

volt,

építkezései

azonban

egyrészt

a

város gazdasági érdekeit célozták, másrészt pedig annak fejlesztését

és

szépítését

zatot

csak

szolgálták,

azokkal

zad

elsõ

való

tekintettel

bérházat,

Azokkal

gosan

feladat

amelyek

teszik,

zott

a

de

az

érdekek

a

hogy

ilyen

könnyen

való

feladatnak

ítélve,

lesz

Súlyos

szanálására

ereje

és

a

a

s

hogy

is

a

társadalom

lakásválságok

bizonyul

tevékenysége,

az

üzleti

és

fõváros-

a

várost

kizáróla-

annak

az

a

a

közvetlen

és

akár

Az

túl-

állam-

köztudatban

megoldását

terén

állami

érdektelen

és

szemben.

amikor

többi

lehetõvé

építkezések

magántõke

azonban,

különösebb

feltételeket,

adja.

tevékenysége

a

a

a

érdekbõl,

bérbe

megoldásával

idején

az

azokat

lakásügyek

és

a

építkezéseket

azokat

elegendõnek

állam

az

akár

túlzott

kislakásos

tevékenységében.

biztosítsa

és

szá-

mérvére

amelyek

tisztán

elsõsorban

számára

lakásproblémák

nem

és

irány-

tömegesebben

ezer

bocsátott

szemben,

a

terén

és

jelen

rendelkezésére.

államot

támaszthat

végre

több

a

nagy

évrõl-évre

módon

az

ebben

építsen

kifejtett

felfogásokat

ily

célokkal

vezetik

feladata,

hivatottságáról,

közömbös

és

megteremtse

irányban

téves

lakásnyomor

azután

késztetik,

házakat

a

jelleget

amelyeket

szükséglakást

lakásépítés

lehet

szociális

öltött,

néposztály

magántevékenység

nem

és

alatt

és

sorsú

okokkal

gyámkodásból

nak

felébe

év

kislakást

szegény

államra

hárul,

pár

elsõsorban

szociális

Az

utolsó

hogy

hatósági

lakásépítésre

tevékenysége

kezdeményezett,

úgy,

nyomorgó,

s

építkezéseivel

évtizedének

végrehajtott

ban

az

a

lakásmizériák

lakásépítõ

cselekvõleges

tényezõ

beavat-

9

kozása

nemcsak

minden

a

közállapotok

Amint

években

ries

és

a

fentebb

szociális

enyhítse,

és

a

láttuk,

a

bajok

fõváros

és

azért

már

magukban

el

nemcsak

hogy

nem

hanem

közvetlen

is,

szükség

a

az

hogy

csupán

1900-as

az

embe-

legsúlyosabb

társa-

viselték.

a

kormány,

azért,

hogy

hogy

annak

tevékenységével

példát

annak

van,

legyenek.

lakásviszonyai

határozta

rendezésébe,

meggátolja

ki,

is

ellenkezõleg,

orvosolhatók

amelyek

csíráit

között

hanem

eszközeire

bajok

váltották

viszonyok

hanem

anyagi

olyanokká,

lakásügyek

elfajulását

és

javíthatók

tiltakozását

Ilyen

nyúl

nélkülözhetõ,

súlyára

fejlõdtek

érzés

dalmi

nem

erkölcsi

mutasson,

a

bele-

további

nyomort

valamint,

hogy

az általános drágaságra mérsékelõ, a lakásbérekre szabályozó hatást

gyakoroljon.

A kormány mindenekelõtt a lakásmizériáktól legjobban sújtott

munkásosztály

vetve

a

többi

Budapest

lakásszükségleteit

néposztályok

székesfõváros

munkásházak

építését

Építkezõ

és

környékén

határozta

tervének

kívánta

rendezni,

lakásviszonyain

állami

is

s

azáltal

segíteni.

költségen

E

köz-

célból

létesítendõ

el.

végrehajtására

az

1908.

XXIX.

t.-c.

alapján

felhatalmazást nyervén, a kormány 10.000 munkáslakás létesítését

vette

programjába,

rozta

el,

koztatott

munkások

Hogy

teljesebb

az

és

állami

pedig

egyelõre

alkalmazottak

eléressék,

amelyeknek

6.000-nek

vállalatokban

munkásházak

a

és

felépítését

üzemekben

részére.

építésével

szándékolt

közegészségügyi,

olyan

beruházási

hatá-

foglal-

lakóházak

költségei

cél

minél

kényelmi

építésérõl

lehetõvé

stb.

kellett

teszik

olcsó

bérbeadásukat.

A munkásházak

nálkozott

pedig

állami

figyelembevételével

gondoskodni,

való

az

mértékben

szempontok

áron

ebbõl

elsõsorban

olcsó

kihasználásra,

olcsó

az

építõanyagnak

elõállítására

egyik

olcsó

lehetõleg

a

különösen

telkekre

két

tényezõ

építkezés,

helyszínen

való

a

kí-

másik

elõállítása.

A telekkérdést az építkezések végrehajtásával megbízott m. kir.

pénzügyminisztérium

zetén

meg

kívül,

de

négyzetölenként

övezeten

átlagos

úgy

annak

belül

forgalmi

fekvõ

oldotta

meg,

hogy

tõszomszédságában

6,50

koronás

fõvárosi

értékének

vételáron.

telkek

csak

a

fõváros

nagy

Ez

határöve-

területet

az

összeg

négyzetölenként

mintegy

harmada

szerzett

a

határ-

számított

volt.

A megszerzett terület néhai Sárkány József örököseinek tulaj-

dona

volt,

472.000

északnyugati

négyszögölet

szögletében

terül

tett

el.

ki,

Az

s

Kispest

összefüggõ

község

határának

szabályos

négyszög

10

alakú

területtömböt

formán

kiépült

Erzsébetfalva

nyugat

felé

választja

—

ma

pedig

el.

Az

északkeleten

Kispest

szélsõ

Pesterzsébet

a

budapesti

egész

terület

és

délkeleten

házsorai

—

belterületével

Határ

Kispest

az

út

akkor

övezték,

a

már

határos,

fõváros

belterületével

jó-

délnyugatról

észak-

külterületétõl

úgy

függ

össze,

hogy azt bátran belteleknek lehetett minõsíteni, habár tulajdonosai

külterjes

mezõgazdálkodást

csõszház

a

Duna

és

és

kút

csepeli

fõvároséval.

felett

áteresztõ

alkalmas,

fõvárostól

mas

gázai,

odáig

fõvárostól,

el

nem

hat,

hogy

munkahelyükre

hogy

Ezzel

a

másfelõl

az

és

szemben

hogy

6

annak

ott

ér

homok,

el,

Átlagos

megegyeznek

és

viszont

szennyezõ

szüntelen

elég

közel

anélkül

szánt

fennállott

távol

kevésbé,

geológiai

a

de

és

alatta

a

a

lakóhelyül

klimatológiai

munkások

kilométernyire

üdülésre

munkahelytõl

fekszik.

egy

méter,

foglalkoztató

is.

foglalkoztatott

gyorsan

pihenésre

a

fogva

állandóan

úgyszintén

értelemben,

gazdálkodásra

hanem

mintegy

levegõjét

121

magasságot

mélységig

egészséges

távolságánál

A

méter

kilométernyire

méter

mindössze

átlagosan

csapadék-viszonyai

fogva

fogva,

fõváros

20

nemcsak

helyétõl

a

6

Területén

felett

kavicsréteg.

viszonyainál

való

rajta.

pedig

0,50—2,00

Talajviszonyainál

kiválóan

ûztek

tengerszint

valamint

Talaja

könnyen

A

mellékágától

hõmérséklete,

vizet

volt.

közép-vízállása

ennek

évi

két

fekvõ

terül

el,

gyártelepek

zaja,

van

szédítõ

a

juthassanak

idejükbõl

a

és

el

a

ártal-

abban

az

alkalmazottak

és

sokat

onnan

vissza,

veszítenének.

kedvezõtlen

lakásokat

egyfelõl

és

sürgés-forgása

fõvároshoz

munkások

az

tehát

füstje

körülmény,

közlekedés

költsége

megdrágítja. Errenézve azonban a törvényjavaslatot benyújtó pénz-

ügyminiszter

azt

a

utazó

még

törvény

munkások

konkurens

Az

olcsó

lehetõleg

a

területnek

homokja

ismert

ban

a

megnyugtató

részére

a

tette,

lehetõ

építkezés

helyszínen

jó

kevésbé

másik

leendõ

elõállítását

kínálkozott

méltányolt,

használt

de

a

beállításával

feltételét,

biztosították,

anyagul

széltében

kapcsolatban

hogy

is

olcsó

nálunk

jóeleve

ide-oda

ha

biztosítani

kell,

fogja.

épületanyagnak

magának

külföldön,

homoktégla

viteldíjat,

a

amennyiben

a

már

naponként

legkedvezõbb

közlekedõ-vállalat

talajviszonyai

igen

és

már

indokolásával

kijelentést

megvásárolt

annak

akkor

fõképpen

finom

még

alig

Németország-

gyártására.

Ezt a kedvezõ körülményt kihasználandó, a pénzügyminiszter

1908

õszén

megbízást

homoktéglagyárat

adott

állítson

egy

föl

konzorciumnak,

és

a

terület

hogy

a

homokjának

helyszínen

felhaszná-

11

lásával

homoktéglát

akkori

a

több

mint

számban

szemben

100%-os

felépítéséhez

a

gyártson.

téglaárakkal

árkülönbség

szükséges,

2.700.000

Ily

módon

korona

minden

elmondhatjuk,

Az

kálatok

terület

hogy

1908.

is

a

év

kispesti

õszén

az

felosztására,

ezrenként

téglát

a

vett

tervbe

90.000.000

megtakarított

házhely

megkezdõdtek;

az

megtakarítást

is

homokot

a

módon

koronás

mintegy

fuvardíj-különbözetben

téglamennyiséghez

Ily

28

az

tégla

nem

a

Ez

kerek-

számítva

összeget.

úgy,

szükséges

hogy

önmagából

építkezéseket

elõ.

munkáslakás

felemelésére

szolgáltatta

nevezetesen

koronás

árában

jelentett,

munkástelep

berendezésére,

6.000

jelentékeny

épület

maga

58

állítottak

megelõzõ

bátran

nõtt

ki.

egyéb

mun-

pénzügyminisztérium

valamint

a

háztípusok

a

tervezé-

sére nyilvános pályázatot írt ki, s ennek eredményeképpen a terület

szabályozására 30, a háztípusokra szintén 30 pályaterv érkezett be.

A

tervek

iránt

közvetlenül

egyik

beosztási

nököt

bízták

A

tott

Gyõri

de

szelíden

széles

átlós

négyzetes

A

belsõ

az

és

fõútvonalak

kozó

utcák

sére

való

A

lehetõleg

erõs,

Az

ezt

6

és

mindenfelé

és

az

és

északkeleti

8

utcái

vízlevezetõ

keményen

lomblevelû

délkeleti

befásítására

a

telep

15

és

két,

26

és

20

kisebb

az

meg.

széles,

terekkel

válta-

hálózzák

be.

összefüggé-

el,

hogy

kifutnak,

azokkal

széles,

adja

méter

topográfiai

peremére

méter

elterülõ

méter

körút

rendeztettek

és

elhajló

26

közepén

„közök”

telepnek

azok,

Kispest

szélességben

anyaközséggel

is

való

biztosíttatott.

rendszerû

árokkal

fák

építmények,

elválasztott,

lehengerelt

bokrokkal

12,

uralkod-

itt-ott

változatossá.

szánt

szoros

úgy

az

szintén

úgynevezett

Ezzel

is

a

szögû,

területet

és

fõmér-

megvalósí-

vonalak

összekötõ

pontjában,

összetalálkozzanak

makadám

teszik

sarkait

községgel

telep

azonban

Ottmár

során

egyenes

egyhangúságát

félköröndökkel

Kispest

Gyõri

építkezések

lebonyolítására

széles

kapcsolata

díszcserjékkel,

és

telep

határolt

megegyezzenek.

utcák

ezért

merõleges

metszési

a

pénzügyminisztert

s

elkészítésével.

körülövezõ,

méter

ki,

enyhítik

a

forgalom

utcáival

úttesttõl

helyek

ezek

tekintettel

szerves

beszórt

a

annak

megfelelõ

jellegét

által

telepnek

amelyek

vonalak

köröndökkel,

és

terv

merevségét

az

nagyobb

helyenként

az

út,

kiviteli

egymásra

görbülõ

tér

érdeklõdõ

elégítette

elkészített

az

beosztás

sem

egy

által

ezeknek

A

a

meg

tervezetben

nak,

és

terv

széles

szegélyezik,

és

mintegy

és

darab

Az

árnyékolják,

fát

oldalon

kavicstörmelékkel

járdákkal.

virág-gruppokkal

70.000

mindkét

utcákat

a

parkírozták.

használtak

tereket

A

fel.

köz-

12

Az

utcák

Az

ságra

és

terek

utcasarkok

fekszenek.

líthetõség

Ez

az

egész

egymástól

a

területnek

általában

körülmény

szempontjából

igen

a

helyi

27,5%-át

100—200

foglalják

méter

közlekedés

és

el.

távol-

megköze-

kedvezõ.

Az utcák által bezárt telektömbök téglalap-, trapéz- és három-

szög-alakúak,

nak.

A

alapján

ebbõl

50—70

Az

jelleget

20

utcák,

típusainak

külsõ

tozatosságot

a

a

hangulatos

A

A

a

mód

úgy

és

következõ

a

is

nagy

a

az

el,

és

egész

terület

a

többi

területnek

nemcsak

esztétikai

Ez

a

beosztásában

célszerûség

súlyt

fektetve

szokványos

a

kertváros

szempontokból

és

arra,

a

lakóházak

a

szépészeti

hogy

a

egyhangúságot

az

épületeknek

törekedtek.

terveikbe

érvényesült,

színezésében

az

hogy

a

Ilymódon

sokféleség

úgy

mellett

az

telep

és

az

egész

telekbe

több

eredetiséget

építésében

fõképpen

valamint

a

legcélszerûbb

építéssel

legtöbb

a

Erre

hasonló

lehetõleg

lakásbeosztásokban,

kínálkozott,

akik

külsõ

a

telepnek

vál-

mintegy

homlokzat

épületeknek

olyan

és

kikép-

különbözõ

változatos

és

kölcsönöz.

mintegy

marad

bennük

típusokat

a

szabadon,

ezeknek

foglalt

földszintes,

kisebb

behelyezve,

közvetlenül

földszintes

70%-a

háztípusok

vannak

elõkert

házak

foglal

szolgál.

telepnek

kivitelben

bele.

földszintes

méteres

irányelv

négyszögöl

lakás

udvarok

a

területének

háztípus

képet

fõutcákban

és

ami

sokféleségre

lakóházaknak

A

céljaira

háztípusokban,

meg,

házak

háztelekbe

a

a

az

elhelyezésében.

a

telep

vitték

különbözõ

zésében,

kert

a

váltakoz-

olyan

momentum.

Azért

bíztak

maga

között

beosztása

70—90

egészségügyi

architektonikus

építészt

4

hanem

behelyezésében

épület.

ki,

négyszögöl

való

lakásra

kertek

teszik

érvényesültek,

megoldásként

48

és

lakóház-telepeken

elkerüljék.

való

udvar

megválasztásában

szempontok

jellegû

minden

terek,

kölcsönöz,

kedvezõ

2.500—5.000

házhelyekre

négyszögölet

80%-át

Valamint

a

hogy

négyszögöl

mintegy

igen

általában

történt,

jusson,

is

s

telektömböknek

hogy

az

az

utca

emeletes

vonalában

lakások

és

30%-a

utcákban

a

emeletes

épültek,

felõl

házak

a

ellenben

helyeztettek

szobák

és

általában

száma

mutatják:

ház

4

lakással,

egyenként

2

szobával

„

„

2

„

„

2

„

„

„

2

„

„

3

„

emeletes

„

6

„

„

2—3

„

„

„

8

„

„

2—3

„

„

„

12

„

„

2

„

el.

szerint

13

SZENT

IMRE

UTCA

14

Az

is

emeletes

házakban

lévõ

lakások

közül

62-höz

bolthelyiség

tartozik.

A

bele

a

telepi

Fõ

tér

négyzetes

felelõ

lakóházaknak

körül

térnek

arányos

épített

csak

ezekbe

házak.

A

monumentális

keretet;

a

tér

köré

a

típusába

mintegy

építkezés

tervezett

nem

11.500

illeszthetõk

négyszögölnyi

adhatta

házak

meg

a

meg-

ennélfogva

két-

emeletesek, architektonikus kiképzésükbe a telep többi épületein is

fellelhetõ

ben

motívumokat

gazdag

változatokban

és

nagyobb

méretek-

alkalmazták.

A

térnek

Hungária

aztán

út

az

kettõ,

fenntartva,

2—3

nyugati

díszes

zárt

biztosították.

2—3—4

a

szobás

A

és

épített

épületcsoportok

fokozottabban

házból

keleti

fölé

többi

is

az

itt

eddig

lakásokkal

lakóház

ezeket

kapcsoltattak

összefüggését

Az

szobás

nyolc

házsorai

kapuval

s

megszakító

össze,

esztétikai

már

felépített

tisztviselõk

munkáscsaládok

ezzel

hatását

tíz

lakó-

számára

számára

van

épült

lakásokkal.

fõtéri

épületek

földszintjén

több

kisebb

és

nagyobb

üzlet-

helyiség van, ezeket különbözõ fogyasztási és értékesítõ szövetkezetek

bérelik.

Itt

A

nyert

fõtér

matban,

s

Az

itt

a

és

elrendezése

és

egészségi

a

a

bejárata

kettõs

ajtó

kis

másik

pótolja,

162

a

lévõ

az

mellett

külsõ

hideg

a

a

folya-

hajlékot.

beosztása

lakók

kényelmi

okból

minden

más-más

oldalán.

lakóhelyiség

ebbõl

is.

van

belsõ

ez

épület

lakásban

az

a

készült;

az

nyílik

esetben

most

nyer

fõképpen

lehetõleg

Sok

gyógyszertára

építése

munkáslakások

tekintettel

van,

oldalon.

egyetlen

munkáscsalád

elõszobából

ebben

védi

való

telep

házsorainak

célszerûség

érdekeire

külön

konyha

elõtér

a

déli

lakóházakban

Rendesen

a

és

közeljövõben

egyes

lakásnak

elhelyezést

északi

zárt

nyíló

az

elõszobát

belsõ

egyik,

nyitott

helyiséget

ellen.

Az összes helyiségek területe kétszobás lakásokban 46 négyzet-

méter,

háromszobásban

lakástípusokban

kétszobás

16

lakásban

négyzetméter,

két

szoba

62

négyzetméter.

helyiségenként

a

az

egyik

a

szoba

háromszobásban

egyenként

16

Ez

a

terület

következõképpen

12

négyzetméter,

egy

négyzetméter.

szoba

Mindkét

12

az

egyes

oszlik

a

meg:

másik

négyzetméter,

típus

konyhája

és

az éléskamrája egyformán 8, illetve 4,5—5 négyzetméter területûek,

az ezután még fennmaradó terület az elõszobára, illetõleg az elõtérre

és

a

mellékhelyiségre

A

úgy,

szobák

hogy

a

jut.

magassága

kétszobás

minden

lakásokban

munkáslakásban

egy

öt

tagból

álló

2,90

méter

családnak

15

minden

pedig

vezõ

személyére

25

köbméter

állapot,

szabályzata

légûrt

ha

a

állapít

A

körülbelül

ûrtér

jut.

köbméter,

meggondoljuk,

túlzsúfoltság

meg

házak

16

Egészségügyi

egy-egy

alapját

hogy

a

elkerülésére

háromszobás

tekintetbõl

székesfõváros

minimálisan

lakásban

ez

igen

ked-

lakásügyi

10

köbméter

személyre.

és

falazatát

a

helyszínen

gyártott

homok-

téglából építették fel. Ez az anyag tartósság és egészségi tekintetben

valóra

váltotta

a

hozzáfûzött

reményeket.

A

nedvesség

felszívódá-

sának megakadályozására az alapra aszfaltlemezeket alkalmaztak.

Az

elõszoba,

szobák

nyers

vastag

részben

utóbbi

palát

a

és

klozett

épült

portland

vannak

kátránypapíros

hornyolt,

években

erre

kamra

puhafa-deszkával

talajtól

tetõfedése

az

konyha,

pedig

részben

néhány

betonnal,

kipadlózva,

réteg

szigeteli

közönséges

lakóházon

de

el.

a

lakó-

ezeket

Az

a

épületek

cserépfedés,

alkalmaztak

s

csak

eternit-

célra.

Takarékossági szempontból a földszintes munkásházakon mel-

lõzték a fedél- és lefolyó-csatorna alkalmazását, s ilyenekkel a tiszt-

viselõi

házakon

kívül

csak

az

Ugyancsak

takarékoskodásból

mint

fõtéri

—

a

pótlására

Minden

A

az

éléskamrákat

lakás

házakat

házakon

a

hazák

mellõzték

kívül

—

szabták

konyhájába

hozzájuk

emeletes

egy

a

a

pincék

kerttel

is.

vala-

Ezeknek

terjedelmesebbre.

kagyló

együtt

felszerelve.

kifestését,

építését

normálisnál

vízvezetéki

tartozó

vannak

szobák

van

léc-

beszerelve.

vagy

sodrony-

kerítéssel vették körül, s a kerteket a talaj természetének megfelelõ

csontmagvú

A

gyümölcsfákkal

telep

szükségleti

lakóházainak

és

közegészségi

ültették

be.

építésével

egyidejûleg

szempontokból

haladt

elsõrangú

a

köz-

fontosságú

közüzemi intézmények, a vízvezeték- és a csatornahálózat kiépítése.

Azt

a

tervet,

csõhálózatba

módon

hogy

biztosítsák

fõváros

a

kapcsolják

arra

vízmûveinek

telep

s

a

való

vízvezetéki

telepnek

jó

tekintettel,

szolgáltató

hálózatát

ivóvízzel

hogy

képessége

a

a

való

a

fõvárosi

ellátását

rohamosan

munkástelep

ily

fejlõdõ

vízellátá-

sával túlságosan megterheltetett volna, alaposabb megfontolás után

elejtették,

s

töttek,

ennek

bányai

szédos

és

ú.n.

inkább

Óhegyen

Pesterzsébet

A vízmû

községtõl

emel

fel,

külön

állami

tervezett

és

Kispest

szívótelepe

délre

és

egy

csõhálózatába

feltárt

szállít

a

a

vízmû

kispesti

állami

lakótelepen

községek

is

Csepel-szigeten

kutakból

Duna

létesítése

alatt

kívül

és

a

dön-

a

kõ-

szom-

bekapcsoltattak.

van

elhelyezve.

nagymennyiségû,

medre

mellett

munkástelep

és

a

kitûnõ

telepi

A Csepel

ivóvizet

Hungária

út

16

hosszában

között,

a

lefektetett

vasúti

A telep

ban,

s

a

a

gyûjtõjébe

a

azt

a

létesítése

A

Dunába,

a

intézményeket

való

az

és

is

Kõbánya—Óhegy

Hungária

árkaiban

csapadékvizet

központi

egy

út

hosszá-

párhuzamosan

külön,

halad,

alkalmazott

a

fõváros

fõ-

szivattyútelepe

költséges

szi-

szivattyú-

vált.

a

villamosközlekedésnek

bevezetése

azóta

a

ezzel

utcák

fõváros

miáltal

villanyvilágításnak

s

és

víztoronyhoz.

fõgyûjtõje

ömlõ

szükségtelenné

folyamán

Kispest

mellett

valamint

ahonnan

a

felállított

csatornákba

vezeti,

vattyúzza

zések

csatorna

szennyvizét,

nyelõcsöveken

telep

mellett

csatornahálózatának

vízvezetéki

telep

fõvezetéken

vonal

nélkülözi

elmaradt

a

telep.

és

Az

az

sajnos,

esti

építke-

ezeket

fényárban

az

úszó

székesfõváros közvetlen szomszédságában, a villanyvilágítással bõven

ellátott

és

ékelve,

a

a

modern

lamossal

arra

villamosvasutakkal

telep

lakossága

világítással

való

ségét

azt

a

látjuk

és

a

is,

behálózott

úgyszintén

viteldíjban

a

telep

továbbra

munkáslakóinak

üzemekben

a

azt

is,

telepre

hozzáférhetõbbé

lakói

is

ezrei

dolgozva,

a

közé

igényekkel

megkönnyíttessék.

villamosvasútnak

hogy

községek

fokozottabb

ellátását,

számára

számára

annak

telep

gyárakban

hogy

lakók

kedvezményes

A

való

közlekedés

gondolunk,

tésével

sûrûn

hovatovább

tegyék,

hogy

Itt

a

vil-

nemcsak

való

beveze-

hanem

múltakban

be-

várja

szük-

biztosított

részesüljenek.

a

székesfõvárostól

naponta

olykor

távol

négy

lévõ

ízben

is

kénytelenek igénybe venni a villamosközlekedést, s ez a mai viteldíj

mellett

óriási

téktelen

A

s

ez

telepet

csak

kímélve

távol

anyagi

vissza

úgy

olyan

a

befejezésre

keresztülhúzta.

részére

s

foglalta

folytatására

ezt

követõ

szakolt

sejtett

mérvû

adni

ha

súlyos

azt

egyben

eredeti

annak

a

telepi

lakások

szociális

mér-

rendeltetésének,

munkáslakossága

áldozatoktól,

telep

tervét,

a

nemzet

nyílt

amelyek

gazdasági

a

meg

lesz

munkahelytõl

álló

üres

a

építkezéseket

közben

minden

újból

után,

újból

és

le

kellett

a

A

valamint

csak

a

legkésõbb

világháború

energiáját

is

beállott,

legélesebben

terület

kitört

lehetõség.

nyomán

nyomor

vált

az

a

építésérõl

forradalom

békekötés

alakulásában

hogy

sajnos,

további

1919-ben

romboló

rendelkezésre

a

juttatja,

háború

A

igazságtalan

vezõtlen

még

A

le.

csak

két

el,

s

számukra.

következményei.

kormánynak

1915-ben

jelenti

kell

érhetõ

anyagi

lakásnak

A

megterhelést

megdrágulását

a

maga

mondani,

háború

a

és

reánk

addig

az

erõ-

soha

nem

lakásviszonyok

ked-

érezhetõvé.

felhalmozott

A

telepen

építõanyag

17

ELÕD

UTCA

18

önként

kínálkozott

felvételére

gekhez

még

és

képest

mindig

várja,

hogy

nyomor

a

A

építkezésnek

lakásnyomor

több-kevesebb

nagy

üres

ezeknek

Wekerle

lakással,

az

a

telep

újból

a

állandóan

nagy

való

lehetõsé-

kiépítése,

nagymennyiségû

kísértõ

de

tégla

lakás-

koncepciójú

elkészült

42

év

és

végéig

összesen

átvétetett

terve

végén

lakóház

148

„

„

137

„

560

„

1911.

„

„

260

„

1.179

„

1912.

„

„

265

„

1.147

„

„

„

71

„

382

„

1914.

„

„

57

„

309

„

1915.

„

„

83

„

304

„

1919.

„

„

9

„

36

„

1920.

„

„

16

„

50

„

1921.

„

„

1

„

7

„

1922.

„

„

16

„

59

„

1923.

„

„

48

„

231

„

1924.

„

„

1

„

1

„

1925.

„

„

—

„

—

„

az

1925.

és

év

lakások

végén

a

munkásházak

4.412

különbözõ

ház

.

.

4.345

.

.

.

67

lakással.

szempontok

következõképpen

munkásház egyéb

lakóház

lakással;

közül

földszintes

.

.

.

2.103

lakással

emeletes .

.

.

.

2.242

lakással;

.

.

.

67

lakással;

25

.

földszintes

1

közül

.

.

.

munkásházakban

szobás

lakás

.

.

van

22

2

„

„

.

. 1.813

3

„

„

.

.

emeletes

1

268

munkásházakban

szobás

osz-

meg:

lakással

275

házak

szerint

oszlanak

707

egyéb

ház

lakással

1913.

1.007

1.007

az

év

25

az

és

Azóta

1910.

982

a

területen

1909.

lakóházak

az

folyik

Sándor

1909—1925.

ebbõl

együtt

a

a

jusson.

4.412

A

eréllyel

területtömbök

és

munkástelepen

tályozva,

ezen

enyhítésére.

felhasználásával

enyhíttessék,

befejezésre

épült

az

ezzel

lakás

.

.

van

7

2

„

„

.

. 2.081

3

„

„

.

.

154

(ebbõl

62

bolthelyiséggel

is)

19

az

A

egyéb

lakás

.

.

5

3

„

„

.

.

49

4

„

„

.

.

8

5

„

„

.

.

5

telepen

iskolacsoport

18

tervezett

szolgáló

és

két

1912-ben

telepen,

de

a

el,

—

minden

remény

lásával

és

szép

a

megvan

ezen

szigorú

hogy

béreknek

48

díszes

pedig

még

népfürdõ

mindig

felépítésének

hogy

még

a

és

a

nem

a

tanterem-

épületét

és

a

postamesteri

többi

kapott

tervét

nem

gazdasági

fennálló

A

tervezett

hajlékot

ejtette

el,

viszonyok

hiányok

a

és

javu-

megszüntetése

létesítésével

koronázza

meg

telekárba,

évi

építési

fektetett

szobából

álló

az

lakás

a

amelyek

telep

takarékos-

munkáslakásokat

lehetõvé

a

tette

lakók

célzott

megszerezte,

a

évi

munkás)

ötszobásé

munkás,

csakhogy

a

lak-

anyagi

szociális

ren-

a

1.196

az

telepen

igyekezett

és

az

ehhez

bére

tartozó

fejében

korona

korona

állami

volt.

a

üzemet

megtartani.

A

díj

kétszobás

négyszobásé

évi

bére

hogy

702,

megérthetjük

tanúsított

elhagyta,

két

fizettek,

meggondoljuk,

átlagos

lakásjogosultságot

azt

koronát

tartozó

könnyen

szemben

beren-

bérlõk

vízhasználati

330

Ha

A

mellékhelyisé-

380—500,

lakások

volt,

modern

meg.

lakás-kategóriába

lakásokkal

is

házak

lakásért

kétszobás

való

a

figyelembevételével

állapították

háromszobásé

1.650

telepi

aki

telep

háromszobás

300—360,

a

a

4%-ában

udvarnak

háromszobásoké

szempontok

valamint

Budapesten

munkáselemnek

ezen

költségbe,

tõkének

(nem

bére

1.100—1.200,

Sok

alkalmazott

olyan

költsége

megállapítását,

bérét

220—260,

egyéb

ugyanakkor

beruházási

lakásnak,

kertnek,

évi

sikerült

megfeleltek.

lakások

betudásával

mindvégig

alkalmazkodásával

dezésébe

geknek,

folyamán

betartásával

mérvû

való

deltetésének

tért,

évben

intézmények

azoknak

olyan

viszonyaihoz

sét.

nép-

négy

rendeltetésének.

arra,

lakásokban

építkezések

elvek

építeni,

a

—

ezek

létesíttetett

rendõrkapitányság

át

a

1911—1914-ig

tornacsarnokkal.

következõ

adatott

sajnos

kormány

Az

míg

fedett

mindenekelõtt

fel.

mûvét.

kodási

a

és

óvodaépület

két

a

a

közül

emelték

munkáskaszinó,

kormány

a

és

felépítették

kórház,

közintézmény

után

különálló

laktanyát,

készült

A

középületek

épületeket

óvodahelyiséggel

lovasrendõri

hivatal

van

szobás

oktatás-ügyet

mel,

házakban

2

oda

a

érdeklõdé-

ismét

vissza-

megszerezze,

munkaadó

s

ha

állam

20

viszont

minden

erkölcsi

tõkét,

viszonyában

bérét

a

a

kategóriába

500,

700,

bérei

nek

sem

törlesztését

haszon,

Azon

a

szegényes

olyan,

a

amelyet

mint

és

év

építészeti

alatt

város

A

egész

a

azt

a

nagy

bérlõ-munkás

mindkét

fél

javára

négy-,

és

az

A

némi

hogy

ma

már

a

ház-

összeg-

az

az

a

az

köz-

biztosít.

még

sivár

csak

ezelõtt

városrész

nyújt

alkotás

sivárságát

tételére

lakáséit

változatosságot

nem

páratlan

alap-

fedezi

valamint

elõ,

lakás-

A telep

fektetett

bõven

elér,

virágzó

talaj

fel.

összességnek

Magyarország

is

egyéb

ötszobás

évtizeddel

amelynek

ma

az

emelte

azonban

másfél

kedvessé

úgy,

illetve

évrõl-évre

állott

munkáslakások

felépítésébe

hiányt

világon

1924-ben

a

úgy

lakók

irányuló

telep

emelkedik,

hasonlót,

szorgalma

törekvése

egy

de

szociális,

virágzó

pár

kert-

mutatja.

telep

egyben

s

szempontból.

eltüntette

megteremtõjének,

miniszternek

de

az

a

telep

nyújtott,

környékének

képét

hogy

és

aranykoronára,

államnak

nemcsak

csak

kétszobás

annak

amelyet

borítottak,

nemében

lakásuk

és

aranykoronára

meg

a

az

vegetáció

a

500

kamatát,

amelyet

amelyhez

maga

hozzák

és

változás

három-,

1.880

területen,

homokbuckák

a

két-,

illetve

értékszaporulat,

vetett

kormány

tartozó

így

vonatkozólag,

gyarapítsa

béreiben

háromszobásét

1.300,

még

arra

öregbítse,

lakások

pénzügyi

400,

megtett

háztulajdonos-munkaadó

tegye.

telepi

amikor

a

létesült,

gyümölcsözõvé

A

lehetõt

amely

maradandó

dicséri

azokat

néhai

emlékét

a

Wekerle

õrzi

ez

a

Sándor

szép

v.

pénzügy-

szociális

tisztviselõ-munkatársait

is,

alkotás,

akik

buzgó

és lelkes tevékenységükkel a telep létrehozásában õt nemcsak támo-

gatták,

hanem

osztályának

megértéssel

azután

vezetõi,

intézik

mint

meleg

is

a

a

pénzügyminisztérium

szívvel

telep

és

a

lakók

munkástelep

iránti

emberséges

ügyeit.

II.

A

A

Wekerle

közvetlen

noki

állami

intézésére

hivatalt

telep

a

m.

létesített,

s

lakossága

munkástelep

kir.

belsõ

gazdasági

pénzügyminisztérium

ennek

hatáskörébe

utalta

a

ügyeinek

telepen

minden,

gond-

a

telep

épületein, üzemi és egyéb berendezésein szükségessé vált apró javí-

tások

elvégzését,

gondoskodást,

beszedését

és

a

a

köztisztaságra

lakások

és

a

bérbeadását,

elszámolását,

valamint

javak

és

a

a

megõrzésére

bérnek

a

irányuló

lakóktól

munkástelepen

épült

való

bér-

21

házakra

megállapított

szabályok

betartásának

ellenõrzését.

A tele-

pen épített bérházakra vonatkozólag a bérlõnek a háztulajdonoshoz

való

viszonyát

zettségeit

a

és

a

bérlettel

„Házirend”

megszerzett

szabályozza.

jogait

Ennek

és

fõbb

vállalt

kötele-

intézkedései

a

következõk:

A

jelölt

bérelt

célra

helyiséget

Átruházása

nokság

A

reknek

akkor,

lakásban

nak

ha

a

ennek

fennforgása

csak

a

A

tetben

de

utáni

telep

kivételes

gazdasági

a

telepgond-

a

gyermekeket,

testvéreket

befogadni,

és

és

azokat

testvé-

is

csak

fenntartott

és

az

esetén

tilos.

albérletbe

említett

rokonsági

történhetik

tilos

személyre

is

meg.

egyáltalában,

Ugyancsak

egy-egy

adás

viszony-

a

tehát

még

lakások

legalább

10

túl-

köb-

utólag

negyedévenkint

nyugalomra

is

arra

elzárt

egyfelõl

a

oldalról

a

s

esetleg

bérlõ

tartozik

ebben

nagyobb

teleptulajdonos

a

nyugalmát

gazdasági

teremtettek,

tekintettel

a

felfüggesztette,

udvarokká

nemcsak

szorítani,

helyen,

telep

egészségügyének

lakóinak

elõre,

fizetendõ.

a

tekin-

háziállatok

tarthatók.

más

sanyarú

való

gatólagosan

is

csak

nem

állapotokat

érdekeire

meg-

felelõs.

szabályok

célozzák,

évek

csak

házastársát,

hajadon

rendszerint

háziállatok

a

albérlõre,

létesítése

hozzátartozóit

egyáltalában

a

kibérléskor

jutnia.

képest

fenntartásával,

sával

esetén

hozzátartozóiért

megóvását

nak

a

tartoznak.

tisztaságra,

köteles

Ezek

és

szabad

lakásokban

összeg

rendre,

Apró

pedig

csak

meg.

vagy

ágyrajárás

kell

bérleti

bérlõt

beigazolása

megállapodáshoz

A

és

esetleg

körülménynek

és

bérelt

légûrnek

ügyelni,

bérlõ

engedélyezésének

a

fennállása

zsúfolása.

A

a

nõtlen

gyermekeit

Úgynevezett

rokonság

a

engedhetõ

háztartáshoz

gondnok

csak

méter

bérlõre,

nagyszülõket,

ellátatlan

A

tehát

más

beleegyezésével

szülõket,

csak

használhatja.

és

és

békéjét

tûrte,

süllyedjenek

és

a

életének

a

a

lakók

megóvá-

A

háború

telepen

virágos

idegen

is

pillanatnyi

alkalmazását

telep

lakásai

javainak

tisztaságá-

szolgálják.

szigorú

hogy

és

azonban

gondnokság

szabályok

és

erkölcsi

viszonyai

a

állam

rendjének

hall-

kertjei

albérlõkkel

megsûrûsödjenek.

A gazdasági

viszonyok

potok

megszûnnek,

tosan

újból

és

érvényre

a

javulásával

házirendben

jutnak.

Az

erre

remélhetõleg

lefektetett

irányuló

ezek

szabályok

törekvés

az

álla-

fokoza-

észlelhetõ

22

úgy

a

mert

hoz

telep

gondnoksága

immár

a

belátja,

telepi

részérõl,

hogy

lakóknak

az

mint

ésszerû

magasabb

a

lakosság

szabályok

erkölcsi

magatartásából,

szigorú

és

betartásá-

egészségi

érdekei

fûzõdnek.

A munkástelep az állami kezelésben lévõ vállalatok és üzemek

munkásainak

a

és

alkalmazottainak

munkásházak

hogy

ott

janak.

sok

Az

igen

sában

és

építésérõl

magángyári

idegen

az

elv

részét

nyilvánul

alkalmazottai

elõnyben

rendelkezõ

magánüzemi

alkalmazású

jelentékeny

az

és

Ennek

törvény

át,

hogy

megõrizze

létesült

módot

munkások

munkások

engedi

meg,

prioritását

részesítse.

elhelyezésére

részére

mégis

az

s

megfelelõen

a

telep

nyújt

az

állam

a

a

saját

lakás

de

arra,

hajlékot

lakások

állam

ezeket

a

is

ugyan,

talál-

a

laká-

bérbeadá-

munkásai

igénylésekor

lakásainak

mintegy

3/4-részét állami munkások és alkalmazottak bérlik, a többi 1/4-részét

pedig

magánüzemi

munkások

és

alkalmazottak,

valamint

azok,

akik a telep belsõ igazgatását, oktatását, egészségügyét, rendészetét

és

üzletgazdaságát

zottai,

a

állami

rendõrség

A

öt

telep

telepen

évenkint

szolgálják,

tanítói,

orvosai,

kispesti

lakó

közölt

tehát

a

iparosai

telepgondnokság

és

kereskedõi,

kirendeltségének

családok

a

kimutatásban

a

családfõ

alkalma-

valamint

az

tagjai.

alkalmaztatása

következõképpen

1909.

1914.

szerint

oszlottak

1919.

meg:

1924.

végén

1.

Máv.

2.

„

3.

„

4.

M.

gépgyári

.

.

.

.

.

132

979

987

995

északi

fõmûhelyi .

.

.

.

.

—

458

513

530

egyéb

.

.

.

.

.

.

—

559

669

775

távírda

.

.

.

.

—

642

727

849

.

.

.

.

—

—

8

10

.

.

.

.

.

—

38

21

27

ipariskolai

.

.

.

.

—

—

7

7

.

.

.

.

—

718

425

423

kir.

posta

.

.

. és

.

.

.

5.

„

„

állami

6.

„

„

dohánygyári

7.

Állami

8.

Magángyári

9. 10.

felsõ

.

Székesfõváros Budapesti

nyomda

11.

Székesfõvárosi

12.

Grafikai

13.

Egyéb

14.

Telepi

.

.

alk.

15.

Üzletbérlõ,

16.

Állami

A

rint

volt:

v.

.

vasúti

.

.

.

.

—

—

55

55

.

.

.

.

—

—

—

23

szemétüzemi

(nyomdász) .

.

tisztv. keresk.,

rendõrségi

telep

élesebben

.

.

gázgyári

egy.

egy.

.

lakóinak

kidomborítja

.

.

.

—

—

—

4

.

.

—

—

187

184

.

.

.

.

.

.

—

—

11

13

.

.

.

.

.

.

—

—

285

334

iparos

.

.

.

—

40

55

64

.

.

.

.

—

118

115

119

Összesen:

132

3.552

4.065

4.412

.

.

foglalkozás

szerint

százalékokban

való

való

megoszlását

kimutatásuk.

E

még

sze-

23

1909.

1914.

1919.

1924.

végén

l.

Állami

munkás

2.

Idegen

3.

Telepi

üzemi

alk.

és

áll.

A telepen

könnyen

pen

közel

és

az

állami

tovább

családok

nyert

s

már

nyert

16,0%

0,0%

4,5%

11,2%

11,5%

épp

is,

polgári

ennélfogva

elsõ

évében

tagjai

úgy

ami

üzemek,

addig

fõképpen

munkásai,

idegen

tanárok

teleprõl

a

továbbá

tele-

üzlet-

el.

a

következõ

a

évek-

munkás-

alkalmazottainak

telepen

nagyobb

arányszámának

a

alkalmazású

fõképpen

állami

felépített

valamint

munkások,

foglalták

telepgondnokság

mellett

iskolai

ezek

az

viszonyszáma

az

a

kizárólagosan

1914-ben

tisztviselõk,

megnövekedése

és

72,5%

16,7%

idegen

munkáscsaládok

csökkent,

tanítók

tásával,

72,1%

20,2%

magángyárak

rendõrség

viszonyszáma

aránylagos

75,3%

0,0%

elhelyezést.

25%-át

állami

100,0%

alk.

létesítésének

találtak

megközelíthetõ

Az

ben

és

rendõrségi

alkalmaztatást

bérlõk

alkalmazott

tehát

munkáscsaládok

lakásoknak

és

munkás

alkalmazást

arányú

szaporí-

megnövekedésével

függ

össze.

A

ejtett

munkástelep

két

A

általános

1910.

év

végén

1920.

„

„

népességnek

szetesen

telepítés

mértékben

abszolút

sem

az

szerepel,

igen

ban

lánosan

elõ,

sulttá

ehhez

és

a

a

6—11

éves

6—11

„

Arra

a

azok

tény

úgy

a

szaporodás

is

azonban,

a

fõképpen

hogy

a

az

hogy

—

sem

sajnos

pedig

munkástelep

mint

a

klinikáin

pedig

a

munkástelep

a

helyi

önállóan

és

kórházai-

Az

az

az

álta-

ország

természetes

helyet

—

mert

halálozások

munkáselem

elsõ

termé-

milyen

egyrészt,

anyakönyvelve.

hogy

mindenkor

feltevést,

a

fõváros

vannak

történetében,

nincsenek,

születések,

közelfekvõ

ott

539

felszaporodása

statisztikában,

meg-

3.803

vonatkozólag,

adataim

óta

volt:

„

természetes

mert

fennállása

ebbõl

nyilvántartásokban

statisztikájában

azt

telep

szerint

rendkívüli

létre.

számszerû

része

és

elismert

teszi

alatti

népmozgalmi

népmozgalmának

porodás

év

a

adatai

3.314,

jött

másrészt,

jelentékeny

fordult

tíz

bíró,

országos

száma

19.073,

útján

járult

értékkel

kimutatásokban

nem

lakóinak

népszámlálás

foglalja

el,

népessége

sza-

jogo-

is

igen

jelentékeny részben a természetes úton való szaporodásnak köszön-

heti

számbeli

Ez

a

emelkedését.

feltevés

számszerûleg

is

igazolható

egy

rendelkezésre

álló adattöredékkel, mely szerint 1912. évi október 1-tõl 1913. március

31-ig

a

telepen

elhalálozott

57

született

gyermek,

311

gyermek,

vagyis

s

minden

a

7

éven

1.000

aluli

telepi

lakosságból

lélekre

—

az

24

egész évre számítva — jutott 41,2 születés és 7,6 gyermek-halálozás.

Ha

a

telep

lozási

születési

viszonyokat

országos

tenünk

viszonyokkal

a

telep

A telepi

lására

6—11

éves

dezett

Ez

és

a

össze,

kedvezõ

akár

a

viszonyszám

a

lévõ

Kispest

r.

állami

t.

az

szaporodásának

igazo-

összes

a

két

az

telep

közösségben

Az

átlagban

(a

mai

általános

tehát

minden

telep

viszony-

Kispest

vagy

az

ren-

ország

népszámláláskor

a

fent-

alakult:

lakóinak

végén

1920.

végén

16,3

19,9

13,0

13,1

8,6

9,0

13,2

13,9

leszámí-

Magyarország

területén)

Amíg

a

össze.

székesfõvárosban

országos

ha

álló

élõ

székesfõváros,

tásával)

Budapest

is,

lakossághoz

munkástelepen

(a

átlagos

tekin-

szolgáltat

hasonlítjuk

következõleg

városban

az

kell

1910.

A Wekerle

gyermekhalá-

akár

kedvezõnek

természetes

adatokat

Budapest

viszonyszámaival

helyeken

valóban

közigazgatásilag

város,

alatt

viszonyaival,

szaporodását.

tanulságos

vele

korhatár

községek

gyermeklakosainak

akár

nevezett

fenti

vetjük

lakosság

tanácsú

megfelelõ

a

más

természetes

érdekes

számát

és

akár

100

lakosra

Kispesten

1910-ben

13,0,

1920-ban 13,1, Budapesten 8,6, illetve 9,0, az országos átlagban 13,2,

illetve

a

13,9

Wekerle

között

élõ

A

a

fõképpen

megfelelõ

képpen

gyermek

jutott

higiénikus

abban,

hogy

fokán

állott,

telep

a

a

esett,

illetõleg

100

telep

munkásság

.

.

leli

hogy

családi

nemzetiség

a

élete

és

ilyen

években

korhatárok

lakosra.

kedvezõ

alakulása

magyarázatát,

munkáslakossága

az

magasabb

érintetlen

vallás

hanem

életszínvonal

kultúra

rafi-

maradt.

szerint

a

következõ-

meg:

1910.

.

ugyanezen

19,9

telepi

viszonyaiban

absz.

Magyar

addig

népszaporodásának

valamint,

lakossága

oszlott

16,3,

minden

természetes

telep

hatásaitól

A

éves

munkástelepen

gyermek

telep

nemcsak

nált

6—11

.

.

.

végén

számban

.

.

3.227

1920.

%-ban

absz.

végén

számban

%-ban

97,39

18.614

97,59

Német

.

.

.

.

.

.

.

.

70

2,11

313

1,64

Tót

.

.

.

.

.

.

.

.

.

7

0,21

88

0,46

Oláh

.

.

.

.

.

.

.

.

.

—

—

11

0,06

Ruthén

.

.

.

.

.

.

.

.

—

—

—

—

Horvát

.

.

.

.

.

.

.

.

l

0,03

16

0,08

Szerb

.

.

.

.

.

.

.

.

3

0,09

3

—

Egyéb

.

.

.

.

.

.

.

.

6

0,19

27

0,14

25

1910.

absz.

Római

1920.

%-ban

absz.

végén

számban

%-ban

katholikus

.

.

.

.

2.535

76,50

14.200

„

.

.

.

.

17

0,51

163

0,85

.

.

.

.

459

13,85

3.019

15,83

.

.

.

182

5,49

972

5,10

.

.

.

12

0,36

34

0,18

Görög

Református

Ágostai

Görög

végén

számban

.

.

evangélikus

keleti

.

.

.

74,45

Unitárius

.

.

.

.

.

.

.

—

—

52

0,27

Izraelita

.

.

.

.

.

.

.

104

3,14

615

3,22

Egyéb

.

.

.

.

.

.

.

5

0,15

18

0,10

.

A népesség nemzetiségi megoszlásának 10 éves alakulásában

a

magyar

elemnek

a

többi

nemzetiség

rovására

történt

némi

meg-

erõsödése érdemel figyelmet, míg a vallási megoszlásban legfeltûnõbb,

hogy a római katholikusok 10 év alatt viszonylagosan több mint 2%-

kal

fogytak,

a

református

Magyarul

A

nak

rövid

A

2%-kal

.

.

.

.

.

.

3.287

=

99,19%

1920-ban

.

.

.

.

.

.

19.038

=

99,82%

nem

idegenbõl

ideje

alatt

tudó

került

lakossága

nem

akik

szaporodás

az

a

óta

útján

az

növekedett.

25.000-re

s

a

azok-

alkal-

magyar

nyelvet.

beköltözködés

végén

közeljövõben

fog

és

és

ott-tartózkodásuknak

újabb

év

azokból

munkások

elsajátítani

1925.

a

lakos

gyári

történt

építkezéseknek

mintegy

telepi

mint

telepre,

tudták

1920.

emelkedett;

pedig

néhány

ki,

szakadtak

még

természetes

sével

közel

beszélt:

magyarul

telep

pedig

1910-ben

családtagjaiból

mazottak

felekezet

mintegy

22.000-re

tervezett

felnövekedni,

s

és

befejezé-

minthogy

az

építõ program befejezésével a telep területi terjeszkedése végképpen

megszûnik,

lakosságának

Honnan

Milyen

etikai

magával,

és

Hogy

kellett

helyét.

ezek

rendezni.

Padányi

lelkesen

karának

a

Ennek

Andor

Úr

s

érdeklõdni.

a

telep

ezért

mert

gyökerei?

szokásokat

hozott

mindenekelõtt

családban

részérõl,

köszönetemet

a

telep

fejezem

a

ki.

telepen

találtam

közremûködésével

oktató-személyzete,

mint

adatok

külön-külön

kellett

támogatást

s

meg

házastársaknak

természetû

összeírást

megértõ

úr

és

ilyen

minden

Valóságos

õméltóságának,

leghálásabb

jellegzetes

családfõknek

volt,

tanfelügyelõ

fog.

vissza

meg?

lebonyolításában

kir.

stabilizálódni

nyúlnak

megfelelhessünk,

lakó

feladat

rendelkezésre,

segédkezett

a

õrzött

is

Hová

etnográfiailag

mit

telepen

Nehéz

száma

nép?

kérdésekre

iránt

tanfelügyelõ

ezen

a

vonásokat,

ezen

állottak

kellett

ez

mindebbõl

állapítani

születési

nem

ered

amiért

tanítói

úgy

és

a

kir.

tanári

26

A

3.844

kibocsátott

(87,12%)

letéshelyét

sikerült

Ezek

össze,

dott

fel.

Nincs

ne

az

az

idegen

lakosság

az

—

hogy

Budapest

Solt-Kiskun

a

telep

a

áll

(3,56%),

Szolnok

nõ

Duna

családja

közül

(házastárs)

szü-

az

is

de

(2,04%),

való

a

beleértve

jelentékeny

egyéb

36,87%-ával,

többi,

kisebb

vidékeivel

megoszlását

—

és

Tolna

Pest-Pilis-

(10,21%)

arányban

Heves

járultak

vannak

(4,02%),

(2,98%),

(1,88%),

tekintve

vármegyék

elsõsorban

vm.

Somogy

(2,65%),

Nyitra

Duna—Tisza

szomszédos

Fejér

(4,05%),

(3,50%),

a

kép-

magyar

kapcsolatban.

számmal

Bács-Bodrog

és

szívó-

itt

ország

lakosság

ország

szerint

és

az

nembeliek

A

verõdött

amelyik

jobbpartja

képviselve.

részébõl

szegletébõl

vidéke,

mindkét

(28,23%)

Vas

minden

kontingenst

származásilag

(4,12%),

Gyõr

a

legnagyobb

Komárom

(2,13%),

4.412

minden

egyetlen

a

székesfõvárost

(2,96%),

ország

vármegyék

vármegye

Zala

telep

(88,91%)

ország

arányban

gyarapodásához,

viselve

megye

van

több-kevesebb

látjuk,

az

legnagyobb

elõbbi

37,27%-kal

A születéseknek

azt

a

elsõsorban

országokkal

a

3.923

az

országnak

mégis

vidékei,

százaléka

alapján

és

megállapítani.

a

szolgáltatja;

utóbbi

(családfõ)

csatornákon

volna,

lakosságú

köze

szerint

különbözõ

viselve

kérdõívek

férfi

kép-

Veszprém

Jász-Nagykun-

(2,38%),

Bihar

Pozsony

(1,75%)

vár-

is.

Legvékonyabb szálakkal a Királyhágón túli országrész fûzõdik

a

telephez;

Háromszék,

számmal

A

az

innen

csak

Marostorda

1.

Székelyföld

Udvarhely

négy

vármegyéje:

vármegyék

vannak

Csík,

nagyobb

képviselve.

születéseknek

alábbi

a

és

táblázat

A Duna

vidékek

és

vármegyék

szerinti

megoszlását

mutatja:

jobb

partja:

férfi

nõ

vármegye

.

.

29

24

53

Fejér

„

.

.

397

396

793

Gyõr

„

.

.

82

77

159

Komárom

„

.

.

134

138

272

Moson

„

.

.

22

20

42

Somogy

„

.

.

186

126

312

Baranya

együtt

Sopron

„

.

.

39

50

89

Tolna

„

.

.

115

117

232

Vas

„

.

.

159

156

315

Veszprém

„

.

.

126

151

277

Zala

„

.

.

141

179

320

1.430

1.434

2.864

27

2.

3.

A Duna

bal

partja:

férfi

nõ

Árva

vármegye

.

.

3

—

3

Bars

„

.

.

29

33

62

Esztergom

„

.

.

36

32

68

Hont

„

.

.

29

36

65

Liptó

„

.

.

1

8

9

Nógrád

„

.

.

27

41

68

Nyitra

„

.

.

71

75

146

Pozsony

„

.

.

82

84

166

Trencsén

„

.

.

16

18

34

Turóc

„

.

.

1

9

10

Zólyom

„

.

.

A Duna

—

Tisza

Bács-Bodrog

20

47

356

678

206

köze:

127

79

„

49

32

81

Heves

„

99

86

185

Jász-Nagykun-Szolnok

126

104

230

Pest-Pilis-Solt-Kiskun

457

590

1.047

552

594

1.146

1.410

1.485

2.895

A Tisza

vármegye

székesfõváros

jobb

Abauj-Torna

partja:

vármegye

Bereg

5.

27

322

Csongrád

Budapest

4.

együtt

„

31

26

57

7

15

22

Borsod

„

31

24

55

Gömör

„

24

23

47

Sáros

„

1

6

7

Szepes

„

21

18

39

Ung

„

3

3

6

Zemplén

„

16

21

37

134

136

270

A Tisza

bal

partja:

Békés

vármegye

.

.

.

57

45

102

Bihar

„

.

.

.

70

66

136

Hajdú

„

.

.

.

36

15

51

Máramaros

„

.

.

.

12

13

25

Szabolcs

„

.

.

.

31

18

49

Szatmár

„

.

.

.

39

26

65

Szilágy

„

.

.

.

18

16

34

Ugocsa

„

.

.

.

10

4

14

273

203

476

28

6.

A Tisza—Maros Arad

szöge:

vármegye

Csanád

7.

„

26

együtt

38

.

.

12

12

24

„

.

.

11

9

20

„

.

.

12

21

33

Torontál

„

.

.

30

24

54

77

92

169

túl: .

10

12

22

Beszterce-Naszód

„

.

—

—

—

Brassó

„

.

7

1

8

Csík

„

.

10

9

19

Fogaras

„

.

—

—

—

Háromszék

„

.

26

23

49

vármegye

19

Hunyad

„

.

10

9

Kisküküllõ

„

.

—

3

3

Kolozs

„

.

15

8

23 40

Maros-Torda

„

.

31

9

Nagyküküllõ

„

.

3

1

4

Szeben

„

.

—

—

—

Szolnok-Doboka

„

.

1

—

1

Torda-Aranyos

„

.

5

7

12

Udvarhely

„

.

és

83

283

Fiume

.

.

—

2

2

Horvát-Szlavonország

.

13

31

44

Külföld: Ausztria

már

hiába

népeivel

ifjúkor

(a

a

.

.

.

.

22

46

68

.

.

.

4

14

18

26

60

86

keressük

etikai

való

emlékeit.

megsemmisültek

régi)

külföld

szülõföldnek

vidékek

.

42

124

8.

Ma

kerülete

41

159

9.

Egyéb

és

12

Krassó-Szörény

Királyhágón

10.

a

nõ

.

Temes

Alsófehér

ban

férfi

.

A

és

a

telep

néprajzi

huzamos

város

népies

nagy

élet

lakosainak

együttlakás

átalakító

üde

életnyilvánulásai-

sajátságait,

szokásait.

elmosta

kohójában

virágai,

s

ha

a

A

más

gyermek-

elhervadtak,

itt-ott

a

néplélek

megnyilvánulásainak némi foszlányaira bukkanunk is, azok annyira

eltorzított alakban jelentkeznek, eredetük annyira bizonytalan, hogy

azokból

következtetéseket

Még

sajátságok

zamatos,

a

az

is

embert

elmosódtak,

székelyföldi

hanglejtésnek

csak

levonni

legtovább,

szabad.

sokszor

átalakultak,

jóízû

ritkán

nem

és

a

sírig

elkallódtak.

beszédmódnak,

igen

elmosódott

kísérõ

A

nyelvi

dunántúli

hanghordozásnak,

árnyalataival

talál-

29

kozunk

jában,

egy-egy

de

dosan

és

jában,

az

konzervatívabb

ifjúkorban

aggodalmasan

kifejezéseiben

említsek

jellemû

elsajátított,

kerüli,

mert

„elúriasodik”,

—

a

dunántúli

anyám”-ból,

a

Duna-Tisza-közi

a

székelyföldi

„tata”,

„eédes

„mama”,

sõt

A születés

a

dal.

Egy-egy

asszonyainak

nak

él

és

még

hordozással

és

apám”,

ifjúkori

egy-egy

ugyan,

szól

a

Ides

Ne

így

azokat.

lesz

„édös

—

nótája

ajkán.

bár

A

a

csak

egyet

apám”,

„édös

anyám”-ból

„vater”,

gon-

Beszédmód-

hogy

„ides

apám”,

beszédmód-

kifejezéseket

„ides

anyám”-ból,

a

kényeskedõ

„mutter”.

legmaradandóbb

fel-felcsendül

néplélek

népbõl

a

gazdag

kiszakadt

hamisítatlan

hagyatéka

munkás

nép

kedélyvilágá-

ezen

emberek

nyelvjárással

és

hang-

hogy:

anyám

Amellikkel

Attad

s

lakóhely

szirom

és

nóta,

szégyenli

„eédes

jellegzetes

férfiainak

magyar

Debrecen-vidéki

tudálékos

az

vidék

virágaiból

között

a

és

telepi

megszokott

vóna

nevétél

hun

van

az

katonának

azt

a

vóna

piciny

fel

az

ides

téj,

nevétél?

macskádnak,

katonának.

De ez a nyelvjárás többé már nem a természetes és öntudatlan

naivitásból

a

Igen

annak

feleletek

kozást

míg

ezen

A

vidék

aki

az

a

telep

kedett.

férfiú

Oláh

és

a

mellõl,

és

vidéknek

a

meg

és

ügyességét

erkölcsi

és

pedig

a

mint

vasúthoz.

a

belsõ

utat

közül

került

a

s

föld-

és

Nagy

és

a

az

foglalko-

ez

kétségen

igazolja.

telepre

leginkább

közjogi

szak-

cseléd-

mostani

hogy

foglal-

nem

tanulékonyságát

magas

hiányos

földmíves

származnak,

világából

lakosai

egyszerre

az

elérni

mostanit

csak

vasutasok

foglalkozásuktól

tették

a

megállapítható,

részben

Dunántúlról

Dániel

a

véltem

kérdésre

rendõrök

gyáriparhoz

munkás

munkássorsból

E

a

kíséri

lakosságának

vonásokban

munkásság

keresztül

egyszerû

telep

postások

eke

lakóinak

a

vonatkozó

nagy

eredeti

egészséges

gunyorosság

megállapításokat

volt

erre

ipari

túlnyomóan

vidék

is,

Az

számú

akik

mi

mégis

az

a

sajátságait.

tanulságos

kerültek

inasságon

Ezek

inkább

népi

hogy

részben

azoknak,

zásukig.

és

is,

be,

nagy

része

urasági

férfi

élõ

munkások

száma

ezen

foglalkozása.

ûztek,

képzett

kívül

érdekes

érkeztek

telepen

ipari

hanem

eltérõ

kutatásával

megelõzõ

a

fakad,

köznyelvtõl

az

kivált,

pozícióba

a

és

emel-

volt.

1881. március 28-án a Borsod megyei Mezõnagymihályon szü-

letett

iparos

került,

és

ott

szülõktõl.

a

polgári

Az

elemi

iskola

iskola

két

elvégzése

osztályát

is

után

Miskolcra

elvégezve,

lakatos-

inasnak állt be, majd megszerezte a gépészi képesítést is. Budapestre

30

18

éves

korában

államvasutak

jött,

s

ettõl

gépgyárában

az

volt

idõtõl

egészen

1919-ig

a

magyar

alkalmazva.

Mint a ker. szociálista párt tagja élénk részt vett a pártéletben,

és

ebben

akkori

ségekkel

tanács

tárca

a

minõségében

megáldott

nélküli

hetenként

megjelenõ

pártnak

1919.

hívta

jelentõs

nem

a

is

lépett

az

fel.

27-i

képes-

miniszteri

képviseletére

nov.

24-én

volt.

A

a

megejtett

betegeskedés

Balatonfüreden,

c.,

történt

a

ker.

politikával

hogy

Újság

c.

két-

lemon-

egyhangúlag

minõségében

úgy,

1922-ben

Munkás

Könyvtár

volt.

lelkesedéssel

a

tagja

Hosszú

korában,

a

Munkás

fõszerkesztõje

1919.

megtámadták

s

hó

érdekeinek

megalapította

Magyar

nagy

ebben

parlamenti

erõsen

éves

s

augusztus

István

szónoki

meg.

alatt

Újpest

Friedrich

képzettségû,

munkások

folyóiratnak

választotta,

visszavonult,

42

az

valamint

1920-ban

szervezetét

alig

összeköttetésbe

kiváló

Friedrich-kormánynak

után,

viselõjévé

már

ennek,

a

ipari

miniszterré

s

hamar

az

minisztersége

napilapot,

A

aki

munkást

határozatából

Rövid

dása

került

miniszterelnökkel,

kép-

szociálista

járó

izgalmak

közszerepléstõl

csak-

képviselõválasztásokon

után

ahol

1923.

szept.

gyógyulást

17-én,

keresett,

elhunyt.

III.

Közoktatásügy

a)

Elemi

iskolák,

továbbképzõ

ismétlõ

iskolák,

óvodák

A telep felépült házcsoportjainak benépesítésével együtt haladt

mindazon

kulturális

Az

intézmények

szükségleteit

elemi

iskola

veztetett

meg

számban

azonnal

tanköteles

úgy,

korú

vannak

mindjárt

hogy

felállíttatott,

az

helyén

abbahagyta.

osztályfokozatban

osztályok

megfelelõ

is,

hivatva

az

annak

gyermeknek

abban

Az

megszervezése

elsõ

amelyek

miáltal

a

folytatni,

helyiség

lakóinak

beköltözésével

fokozatú

módjában

telep

szolgálni.

telepesek

minden

a

osztálya

telepre

állott

a

költözött

elemi

amelyben

hiányában

szer-

kívánt

minden

tanulmányait

azt

elõbbi

erre

a

lakó-

célra

át-

alakított munkásházakban helyeztettek el, s ezekben folyt a tanítás

egészen

addig,

amíg

1911-ben

elkészülvén,

az

megfelelõ,

felszerelt

jól

elemi

oktatás

az

a

I.

és

II.

modern

helyiségekben

nyert

számú

kor

iskolacsoportok

követelményeinek

végleges

elhelyezést.

31

A

telep

további

párhuzamosan

úgy,

hogy

az

teremmel

Az

el,

hogy

1914/15.

szolgálta

egyes

a

kiépítésével

felépítették

a

a

tanévben

telep

körzetükbe

tartozó

szögû

veszi

és

gyorsan

körül.

A

csoportok

szárainak

két

el.

hiányzik,

A

az

fel,

épült

és

ki,

az

az

úgy

48

is

tan-

helyeztettek

gyermekek

a

rendszerint

egészet

díszes

iskolaépület

két

köny-

a

az

a

tornacsarnok,

lakás

s

díszes

háromszög

telektömb

igazgatói

elhelyezést.

három-

vasrácsozat

keskeny,

szárnyával

háromszögû

illetõleg

nyertek

iskola

ügyét.

területén

Különálló,

alapvonalában

lakások

korszerû

NÉPISKOLA

s

míg

szaporodásával

iskolacsoportokat

tanköteles

csúcsában,

óvodaépület,

telektömb

tanítói

óvó-

fõépülete,

telektömb

irányában

szögében

tetett

a

számú

négy

telep

ELEMI

épültek

lakosságának

IV .

oktatásának

a

odajuthassanak.

telektömbökön

homlokzatával

és

és

már

elemi

iskolacsoportok

ÁLLAMI

nyen

III.

ott,

másik

helyez-

ahol

ez

32

Az

iskolacsoportok

épületek

külön-külön

ségeikkel

külsõleg

is

Az

és

a

telep

méltó

dezésükre

elsõrangú

és

teremmel,

szobával

a

emeletesek,

olyan

Az

a

elhelyezett

és

fontos

egyes

építészeti

szép-

hívatottságuknak

és

nemcsak

is

teljesen

földszinten

szobával,

az

meg,

és

alagsorban

is

látható,

intézmények,

pedig

vannak

hogy

a

amelyekhez

6—6

irodával,

otthon

külön

és

elren-

Maguk

emeleten

igazgatói

napközi

elhelyezés

belsõ

azonosak.

az

fûtõanyag-raktár

leírásból

külsõ

hanem

a

az

tan-

orvosi

fiú-

és

központi

elhelyezve.

wekerletelepi

hasonlóakkal

isko-

maga

dicsekedhetik.

elemi

iskolák

közoktatásügyi

és

egyeznek

fürdõszobák,

gépház

alig

a

lakással,

rövid

korszerû

is

beléjük

épületei

nézve

tanácskozó

szolgai

szolgáló

fõváros

egyes

beosztásukra

leány-munkatermek,

Ebbõl

a

alkotásai,

tekintetében

tanítói

és

s

méreteikkel

szimbólumai.

stílus

iskolaépületek

lák

egészben,

impozáns

iskolacsoportok

építészeti

fûtésre

is,

állami

minisztérium

jellegûek,

és

fennhatósága

a

m.

alá

kir.

vallás-

tartoznak

és

nemcsak

tanulmányi irányítás és ellenõrzés szempontjából, hanem az iskolák

és

óvodák,

tanítói

valamint

lakások

tekintetében

Az

látja

el.

elemi

telepgondnok,

kifejtett

séggel

elnöki

helyi

dologi

és

felügyeletét

tisztét

miniszteri

a

munkálkodását

telep

s

elemi

a

kezdettõl

tanácsos

telep

szolgáló

és

a

az

igazgatói

személyi

iskolai

fogva

tölti

kulturális

mindig

ezzel

helyiségükbe

helyeztetett;

folytán

Bartha

író

való

be,

Gyõri

õ

a

és

költségei

legnagyobb

gondnokság

Ottmár,

volt

tanítóságnak

nívójának

is

a

két

Pál

jó

létesítésüktõl

elsõ

éveiben

elemi

hírt

iskolai

szerzett

elhelyezésével

késõbb

1924-ben

külön-külön

iskolái

szervezés

népnevelésügyi

dása

iskolák

terén

Igazgatásuk

illetve

lakásul

kezelési,

emelése

megértéssel

és

a

körül

kész-

támogatta.

A

sítva,

természetbeni

is.

Ennek

népoktatás

a

fenntartási,

pedig

az

legnépesebb,

alá

az

és

I.

és

Az

iskola

járó

IV .

mint

iskoláknak

saját

igazgatás

teendõk

fiú-

voltak.

központo-

aki

külön

számú

azoknak

volt

megbízva,

nevének.

minden

osztottak

kézben

tanító

igazgatással

kettéosztatott,

igazgatás

fogva

egy

iskola

és

alá

felszaporo-

1918-ban,

leányosztályai

rendeltettek.

A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a telep népoktatás-

ügyével szemben tanúsított különös gondoskodása a munkástelepen

igen

és

hálás

talajra

méltányolná

a

talált.

Nincs

népoktatás

néposztály,

nagy

amely

jelentõségét

a

jobban

megértené

munkásosztálynál,

33

s

a

hatóságok

osztályéhoz

kájában,

A

iskolai

a

A

kényszer

való

és

rt.

korú

alapján

az

városban

gyermek

létszám

oszlott

Ez

a

nem

küldi

jogcím

ellenkezõleg,

jövõjét

annak

gyer-

kellõ

isko-

a

az

állását

1925/26.

6.323,

város

mai

ebbõl

az

a

rendelkezésre

kívánom

tanévben

elemi

belterülete

és

volt

mindennapi

iskolába

a

telep

álló

megvilágítani.

beiratkozott

között

a

követ-

tankötelesek

száma

elemi

iskolába

járt

3.714

3.289

=

88,5%

2.608

2.399

=

91,9%

1925/26.

a

tanévben

tankötelesek

viszonyszám

hogy

a

csak

a

fokozatú

még

hogy

a

tehát

és

iskolába

3,4%-kal

kedvezõbben

iskola

még

ezen

kötelékébe,

a

iskolatípusába

telep

alakul,

tankötelezettség

5—6%-a

valamelyik

mintegy

beiratkozott

múlta

járó

felül

arányszámát.

mindennapi

mintegy

telepen

viszonyszáma

idevonatkozó

állítani,

nevelés

nélkül

telepen

felsõbb

keinek

mun-

belterületen

középoktatás

lehet

a

kifejt.

meg:

gyermekeknek

mely

sõt

munkás-

a

belterület

vesszük,

érdekében

felfogásában

kibúvásra,

a

abban

a

mindennapi

a

talál

alkalmazása

õ

alábbiakban

mindennapi

Az

az

boldogabb

közoktatásügyének

adatok

a

alól

sem

támogatást

emelésének

szegénység

jobb

és

látja.

Kispest

tanköteles

Ez

minden

A

övénél

telep

számszerû

néposztálynál

megértést

népmûveltség

kötelezettség

az

egyik

odaadó

iskolába.

lázottságában

kezõleg

tanító

munkásszülõ

mekének

5.688.

a

amelyet

gyermekét

az

és

hasonló

mindennapi

2—3%-a

nem

ha

korhatár

polgári

lép

át,

az

elõtt

korú

iskolai

levõ

vala-

iskolába,

úgyhogy

tanköteles

részesül

számításba

korhatáraiban

vagy

bízvást

gyerme-

oktatás

és

áldásaiban.

Az általános népszámlálás idevonatkozó adatai szerint a tele-

pen

írni

és

Az

10%-kal

csak

olvasni

1910-ben

a

1920-ban

a

írni-olvasni

emelkedett.

akkor

tudjuk

belterületének

1910—1920-ig

írni-olvasni

potának

tudott:

lakosság

„

tudók

tudók

tízéves

száma.

.

.

.

73,6%-a,

.

.

.

.

83,6%-a.

a

ha

fokmérõjével

83,2%-ra,

Még

alakulása

tehát

növekedésnek

méltányolni,

mûveltségi

74,9%-ról

.

.

arányszáma

Ennek

kellõen

.

az

tehát

kedvezõbb

országos

10

év

leforgása

jelentõségét

azt

ismét

hasonlítjuk

8,3%-kal

a

telep

és

csak

alatt

értékét

Kispest

össze,

ahol

emelkedett

mûveltségi

arányszámmal

való

az

álla-

össze-

34

hasonlításában,

68,3%-ról

A

akár

telep

ez

az

(a

mai

vagyis

mûveltségi

Kispest

viszonylagos

s

amely

76,4%-ra,

fokának

belterülete,

növekedését

elsõbbség

doskodásának

Magyarország

8,1%-kal

vagy

akár

az

eredménye,

az

a

iskolát

hanem

1910—1920-ig

abszolutus

ország

tekintjük,

nemcsak

területén)

növekedett.

telep

mindenképpen

fenntartó

dicséri

a

emelkedését,

arányszámaihoz

állam

telep

különös

tanítói

való

vezet,

gon-

karának

fáradhatatlan buzgalmát, és munkáslakosságának megértõ támoga-

tását

egyaránt.

A telep

következõleg

A folyó

gatta,

ehhez

kisegítõ

napi

elemi

iskoláinak

tanévben

még

iskola

78

A

síttetett,

tályok

bennük

folyó

mert

úgy,

száma,

teszi

74

tanerõ

1925/26.

tanévben

iskolát

ami

hogy

a

2.321

az

2.399-et

telep

tanköteles

alább

tett

összes

láto-

tárgyalandó

ki

a

minden-

mindennapi

tan-

ki.

befogadására

látja

azonban

azokból

elemi

számítanunk

gyermekek

elhelyezésére

kezésre,

az

kell

tanulóját

91,9%-át

tanköteles

tehát

hozzá

iskolalátogatók

köteleseinek

statisztikája

alakult:

el

csak

tizenkettõt

az

64

oktatást

36

az

rendes

elemi

osztály

és

rendszere-

nevelést.

tanterem

iskolák

áll

Az

osz-

rendel-

épületeiben

ideiglenesen hajlékot nyert polgári fiú- és leányiskolák foglalnak le.

A tantermeitõl részben megfosztott elemi iskolák osztályainak

elhelyezését

csak

a

megmaradt

tantermek

többszörös

kihasználásá-

35

val,

s

más

sítani,

Az

amikor

a

helyiségeknek

de

még

így

iskolák

a

háborús

évek

kolttá,

mára

s

rövid

immár

tervbe

erõsen

belül

erõsen

ez

a

még

de

a

várható

iskolaépületek,

nem

szülöttei

lényeges

a

az

korú

polgári

V .

a

nép-

indo-

iskolák

számú

ma,

gyermekek

megnövekedése

úgy

valamint

bizto-

vannak

veszélyezteti

tanköteles

teszi

tudják

túlzsúfoltak.

kényszerállapot

megfogyatkozott

elkerülhetetlenné

vett

bevonásával

származó

munkáját,

idõn

való

osztályok

korhatáraiban,

eredményes

számának

egyes

elhelyezésébõl

tankötelezettség

oktatás

tantermül

is

elemi

szá-

iskola-

csoport sürgõs felépítését is, mert eredményes kultúrmunkát mindkét

iskola-típus

lehet

részérõl

1921-ben

1921/22.

meg.

a

IV .

csak

azoknak

jó

és

kényelmes

elhelyezésével

várni.

Ezt

az

telepen

2

1922.

osztályok

A

a

tanévben

egy

évben

a

III.,

felállításával

oktatás

és

iskola

és

majd

ez

a

szerveztetett,

mintegy

az

bõvítették

kultuszminiszternek

gyógypedagógiai

kisegítõ

osztállyal,

mely

növendékkel

1925.

év

az

nyílt

szeptemberében

ki.

korszerû

nevelés

40

intézményes

elveinek

újabb

újítása

gyõzelmét,

a

s

a

humanizmusnak az iskolába fokozottabb behatolását jelenti. Tanuló-

anyaga

azokból

kekbõl

kerül

az

ki,

tanulótársaikkal

A

mileg

nagy

kisegítõ

fogyatékos

háború

a

akik

lépést

népesebb

gyengébb

A

háború

években

elõtt

számuk

korú

gyerme-

képességüknél

fogva

képesek.

a

háborús

évek

a

3%-ra

jelentõs

szelle-

nyertek

Magyarországon

szellemileg

mintegy

után,

megnövekedésével

ugyanis

volt

igen

tanköteles

szellemi

számának

1,5%-a

helységekben

beírt

nem

fõképpen

gyermekek

átlagosan

utáni

iskolákba

tartani

iskolák

jelentõséget.

köteleseknek

elemi

a

fogyatékos,

emelkedett,

számban

tan-

de

a

úgyhogy

vannak

olyan

gyermekek, akik normális szellemi fejlettségû társaikkal nem képe-

sek

az

iskolában

fogadásában,

gyermekek

s

a

s

versenyt

még

azután

hátra

tankötelezettség

terségét

sem

részérõl

való

tartani

kevésbé

maradnak,

hat

képesek

az

újabb

azoknak

állandóan

esztendejében

elsajátítani.

foglalkozás

a

és

Az

normális

újabb

képzetek

appercipiálásában.

még

ilyen

osztályt

az

írás,

Az

ismételnek,

olvasás

gyermekekkel

fejlettségû

be-

ilyen

tanulók

a

mes-

tanító

rovására

menne, s azért a tanítók rendszerint kénytelenek elhanyagolni õket,

úgyhogy

iránt

lük.

a

teljes

semmittevés

veleszületett

Ennek

bûnözõk

szeretete

azután

nagy

nagy

százaléka

a

és

és

gondtalanság

fogékonysága

része

van

szellemileg

abban,

is

mellett

teljesen

hogy

a

a

munka

kivész

belõ-

csavargók

fogyatékosokból

kerül

ki.

és

36

A

kisegítõ

teljesen

a

gyermekekkel

foglalkoznak,

oktatói

és

s

alapon

a

tanuló

velük

elemi

a

Az

iskolába

beírt

összes

négy

derék

Fodorné

és

szeretõ

A

tanító:

Imreh

J.

Raffay

gondossággal

oktatása

célra

igen

tanítók

módon

leegyszerûsített

redukált

sokat

nevelése

megfelelõ

eredményesen

némileg

által

és

kiképzett

képesek

el-

tananyagát,

mentenek

is

meg

számára.

telepen

78

gyermek,

3,2%-a

vagyis

utaltatott

az

a

elemi

kisegítõ

Andor igazgató szakszerû vezetése mellett

Erzsébet

mindennapi

a

a

nívójához

nemcsak

tanköteleseknek

iskolába, és ott Bertók

és

szellemi

nevelés

tanévben

Erre

egyéniségüknek

iskolának

munkástársadalom

1925/26.

gyermekek

és

anyag

módszerrel

az

munkaszeretetre

közülük

a

történik.

egyénenként

nevelõi

végeztetni

hanem

iskolákban

individuális

a

Dezsõ,

neveli

Mina

és

János,

oktatja

természettõl

tankötelezettség

Hajós

emberfeletti

sújtott

kis

korhatárát

M.

Elemér

türelemmel

embertársainkat.

túlhaladott

gyer-

mekek 15. életévük betöltéséig, három évfolyamon keresztül tovább-

képzõ

ismétlõ

valamely

igen

iskola

más

kevesen

látogatására

iskolába

be

látogatják

erre

kötelezett

gári

iskolába

az

korosztályú

jár,

vagy

nem

a

vannak

kötelezve,

iratkoztak.

ismétlõ

iskola

gyermekek

középiskolát

A

feltéve

telepen

tanfolyamait,

túlnyomó

látogatja.

része

A

ha

aránylag

mert

vagy

a

tanköteles

az

pol-

fiúk

egy része ezenkívül, mint iparostanonc a teleprõl eltávozik, a leányok

közül

a

pedig

évenként

közelfekvõ

ismétlõ

Mária

iskolába

továbbképzõ

Az

járnak,

iskola

így

mintegy

60—70-en

Valéria-telepen

s

ott

elméleti

megcsökkent

a

a

Kispest

létesített

kézimunka

tananyagát

ismétlõ

is

korú

belterületén,

angol

és

foglalkoztató

tanulásán

kívül

a

tanulják.

tanköteles

gyermekekbõl

az 1925/26. tanévben, 2—2 osztályba csoportosítva 74 fiú és 122 leány

látogatta

elemi

az

ismétlõ

iskolai

Az

telepen.

óvoda

Az

és

IV .

Az

és

egy

óvónõi

volt

az

ezzel

megbízott

elemi

iskolával

—

egyidejûleg

éppúgy,

elhelyezve,

és

mint

csak

iskolacsoportban

felépített

V .

és

VI.

az

szerveztetett

elemi

1911-ben

az

elhelyezett

számú

iskola

I.

és

és

a

meg

—

II.,

majd

késõbb

óvodaépületekben

a

mun-

a

még

nyert

hajlékot.

óvoda-épületek

játékszoba

lakást

Az

Továbbképzésükrõl

gondoskodnak.

évben

számú

különállóan

végleges

az

elsõ

kásházakban

III.

iskolát.

tanítók

és

két

óvodai

mindenike

mellett

kisebb

két

magukban

helyiséget

kötelezettség

a

tágas

foglalkoztató

foglalnak

a

még

egy

gyermekgondozó

törvény

értelmében

2

terem

szobás

részére.

mindazon

37

3—6

éves

nyainál

ügyelet

gyermekekre

és

vonatkozik,

foglalkozásuknál

alatt,

s

ennélfogva

fogva

óvodai

akik

nem

a

szülõk

állanak

gondozásra

kereseti

állandó

viszo-

szülõi

fel-

szorulnak.

A telepen, ahol a munkás szülõk napi elfoglaltsága az állandó

felügyeletet

nagy

a

gyermekekre

jelentõsége

és

fontos

lehetetlenné

hivatottsága

ÁLLAMI

talnunk,

hogy

tingense

nélkülözi

szülõi

az

gondozást

Az

óvóköteles

és

óvónõkre

az

óvodai

az

mégis

óvodának

azt

kell

igen

tapasz-

ÓVODA

gyermekeknek

felügyeletet,

felügyeletet

és

teszi,

van,

s

még

igen

nagy

valószínûleg

kon-

a

kellõ

feladat,

hogy

is.

tanítószemélyzetre

hárul

a

egyébként a kulturális élet minden megnyilatkozása iránt fogékony

munkásszülõkkel

jövõ

életére,

megértesse

szellemi

és

ennek

jellembeli

az

intézménynek

fejlõdésére

kiható

a

gyermek

jótékony

be-

38

folyását,

és

amilyent

A

számát

az

a

telep

telep

tesszük.

Az

az

céljánál

felének

nem

felel

meg

tehát

az

1925/26.

az

de

úgy,

hogy

számát

évben

a

az

az

tanévben

az

egyes

száma

a

tényezõvé

hiányában

rendszerint

a

hat

óvodákban

fele

a

közel

járunk,

1.400-ra

összesen

740

látogatta.

beírt

következõképen

pontos

mindennapi

tanévben

óvodáját

a

azok

a

valósághoz

mintegy

gyermekek

alakult:

sz.

óvodában

a

gyermekek

száma

óvónõk

száma

5,

helyiség

3

II.

„

„

„

„

„

132,

„

„

4,

„

3

III.

„

„

„

„

„

130,

„

„

3,

„

3

IV .

„

„

„

„

„

140,

„

„

5,

„

3

V .

„

„

„

„

„

120,

„

„

4,

„

3

VI.

„

„

„

„

„

138,

„

„

5,

„

3

a

gyermekek

Összesen:

Az

gatók

óvodák

látják

el,

igazgatását

a

helyi

80,

tegye,

megérdemel.

1925/26.

telep

óvodaköteleseknek

óvónõk

kulturális

fogva

összeírása

tudjuk,

óvodaköteleseinek

alkalmazott

I.

közkedvelt

és

óvodaköteleseinek

Ugyanebben

gyermek,

és

olyan

megállapítani

tankötelesek

ha

óvodát

hivatottságánál

száma 740,

az

ezzel

felügyeletet

óvónõk

száma 26,

megbízott

pedig

az

elemi

iskolák

helyiség 18

iskolai

igaz-

gondnoksága

gyakorolja.

b)

A

Wekerle

áll.

közoktatásügyét

vételével

Polgári

munkástelep

tisztán

konstruálták

csak

meg

a

iskolák

berendezésének

kötelezõ

úgy,

hogy

tervébe

népoktatás

az

óvodán

annak

figyelembe-

és

az

elemi

oktatás intézményein kívül semminemû magasabb fokú intézmény-

rõl

gondoskodás

A

nem

történt.

munkástelepnek

mindkét

nembeli

távol

iskolákba

esõ

igen

ifjúsága

volt

jelentékeny

ennélfogva

kénytelen

a

számban

telepen

beiratkozni.

tovább

kívül,

tanuló

olykor

igen

Legtömegesebben

—

már aránylagos közelségénél fogva is — a Kispest belterületi polgári

fiú-

és

leányiskolát

iratkoztak

be

leányiskola

miatt

elsõ

kénytelen

szüleinek

két

az

úgy,

újabb

látogatták,

hogy

a

s

párhuzamos

elsõ

évrõl-évre

tanévben

jelentkezõ

elutasítani.

vallás-

ott

1916/17.

osztályba

volt

kérésére

az

és

Az

140

a

telepi

iskolából

közoktatásügyi

osztálynak

fokozódó

számban

kispesti

leányt

kiszorult

gyermekek

miniszter

felállítását,

s

polgári

helyszûke

elrendelte

ezek

a

telepi

II. számú elemi iskola két emeleti tantermében nyertek elhelyezést.

A

és

következõ

tanévben

körülmények

évfolyamát

két

a

között

leányiskoláéhoz

a

polgári

párhuzamos

teljesen

fiúiskola

osztállyal

is

hasonló

kénytelen

kibõvíteni

s

okokból

volt

azokat

I.

más

39

helyiség

gében

hiányában

a

telepi

IV .

számú

iskola

souterrain

helyisé-

elhelyezni.

A

telepre

így

kihelyezett

osztályok

egyelõre

a

Kispest

bel-

területi két polgári iskola kötelékében, s azok igazgatóinak vezetése

alatt

maradtak,

elválasztva

tettek.

míg

önálló

végre

jelleget

Ugyanekkor

a

az

1918/19.

nyertek,

fiúiskola

a

és

III.

tanévben

külön

az

anyaintézettõl

igazgatás

számú

elemi

alá

helyez-

iskola

emeleti

helyiségeiben az elõbbinél jobb és kényelmesebb elhelyezést is talált.

Az

önállósított

leányiskoláéval

gári

iskolai

Darabánt

iskolák

mányi

fiúiskola

pedig

igazgató,

András

Csapó

ennek

polgári

igazgatói

is

igen

sorsa

és

ütemben

is

haladt

fejlõdés

zett

az

a

elemi

tanulóknak

70—75%-a

mába,

terjedõ

magasabb

a

és

a

átlép

telep

kulturális

mûködnek

mutat.

tanulóinak

IV—VI.

osztályait

leányoknak

a

polgári

A

hanem

tanul-

a

közre.

két

iskola

további

Mindkettõ

gyors

állandóan

mint

a

elvég-

fiúknak

valamelyik

körében

telep

fejlesztésében

eredményesen

úgy,

a

pol-

polgári

iskolák

létszáma

iskola

lakossága

meg.

életének

megszületett

tanár,

Sándor

elhalálozásával

álló

munkát,

tüneteket

János

Kövér

bízatott

alatt

kulturális

útján,

iskola

évrõl-évre

üdvös

között

hasonló

éspedig

bizonyságul

igazgató

vezetésük

ki

Lucza

majd

bekövetkezett

tevékenységgel

körülmények

fejlõdése

emelkedett,

a

életében

tiszteletreméltó

A hasonló

iskolai

fejtenek

munkástársadalmának

tanár,

1923-ban

nemcsak

irányításában

igazgatásával

Róza

évfolya-

mindegyre

jobban

igényeknek.

A két polgári iskolába beiratkozott tanulók száma 1920/21-tõl

1925/26-ig

terjedõ

hat

tanévben

a

a

következõképpen

fiúiskolában

.

.

.

.

.

427

553

1921/22

„

.

.

.

.

.

465

559

1922/23

„

.

.

.

.

.

530

556

1923/24

„

.

.

.

.

.

558

573

1924/25

„

.

.

.

.

.

562

601

1925/26

„

.

.

.

.

.

565

542

3.107

3.384

A tanulók

létszáma

fokozatosan

mutatkozik,

tanuló

ségek

zõtlen

kétségen

mindkét

emelkedett,

ahová

iratkozott

nésben

alakult:

leányiskolában

1920/21-ben

Összesen:

évre

a

az

be,

kívül

mértéktelen

természetes

1925/26.

mint

az

nagy

nembeli

visszaesés

tanévben

elõzõ

része

emelkedésének,

az

Ebben

a

de

a

oka

kevesebb

létszámcsökke-

háborús

az

évrõl-

leányiskolában

iskoláztatással

valamint

népszaporodásának,

iskolában

a

ötvenkilenccel

évben.

van

polgári

csupán

az

járó

évek

örökös

költ-

kedve-

bizony-

40

talanság

dóan

is,

amely

fenyegeti.

ennélfogva

és

biztosító

a

a

nõi

gyermekei

szívesebben

megélhetést,

létet

fõképpen

A

a

gyors

gazdasági

szabad

latájnerek

jövõjét

kereseti

alakulásától

választja

azok

állan-

mérlegelõ

lehetõségeket,

viszonyok

pályákat

egzisztenciáját

gondosan

a

szülõ

biztosabb

függetlenebb

számára.

A polgári iskola tanulóinak állandó nagy létszáma két, három,

sõt

négy

párhuzamos

tanévben

mûködik

a

osztály

fiúiskolában

20—20

tanár,

felállítását

11,

a

illetve

teszi

szükségessé.

leányiskolában

tanárnõ

vezetése

pedig

A

13

mellett,

folyó

osztály

úgy

a

fiú-,

mint a leányiskolának 6—6 tanterem áll rendelkezésére. Az iskolák

tanári

karának

osztályok

évrõl-évre

elhelyezésével,

s

súlyos

ez

problémát

csupán

a

kell

megoldaniok

tantermek

és

tanerõk

az

sok-

szoros kihasználásával, s a tanterem céljaira kevésbé alkalmas más

helyiségek

igénybevételével

Valóban

zésével,

s

a

a

legfõbb

válik

ideje

tantermeknek

lehetõvé.

volna

az

elemi

a

polgári

iskolák

iskolák

részére

kellõ

elhelye-

leendõ

vissza-

adásával mindkét iskola-típus eredményes munkáját lehetõvé tenni,

s

a

tanítószemélyzet

csak

a

szellemi

személyzet

munka

és

helyzetét

fizikai

erejében

lelkesedésére,

eredménye

megkönnyíteni,

idõnap

elõtt

idealizmusára

kétségessé

mert

és

végre

is

megrokkant

kitartására

tisztán

oktató-

alapítva

a

válik.

IV .

Társadalmi

A telepnek

elsõ,

élet,

közmûvelõdés,

egymásra

teljesen

ismeretlen

és

sport

idegen

lakói

kezdetben az összeismerkedés, és a családok közötti társadalmi kap-

csolat

megteremtésének

szabály

kult

a

ki

nélküli

a

telep

elsõ

szorosabb

védelme,

körében

való

telep

nok

tanítói

nevéhez

irányú,

és

a

kívül

fûzõdik,

legönzetlenebb

A

társadalmi

és

kulturális

1910.

egyhangúlag

Társasköre.

a

és

Célja

létesítése,

irányú

Társaskör

támogatóját

A Társaskörnek

összejövetelekbõl

fõképpen

akiben

megkötöttség

az

viszony

kulturális

minden

Ezekbõl

nemzeti

terjesztése.

karán

társadalmi,

közgyûlése

tartottak

Lakóinak

társadalmi

érdekek

a

szervezett

Kispest-Munkástelep

között

céljából

összejöveteleket.

mûvelõdésnek

Ottmár

lakossága

jótékonysági

egyesülete,

telep

közös

megszervezése

Gyõri

telep

a

a

akkori

és

ala-

lakói

gazdasági

a

a

lakosok

munkás-

telepgond-

minden

nemzeti

törekvésében

ma

is

tiszteli.

évi

június

Komora

havában

Árpád

máv.

megtartott

gépgyári

alakuló

mûvezetõt

41

ültette az elnöki székbe, ki ezen minõségében, rövid megszakítással,

11

évig

tozás

vezette

csak

dött,

és

1925.

a

Társaskör

1921-ben

elnökké

év

Biró

tavaszán

tisztikarban

és

sokkal,

Ottó

Reck

A

híven

a

eredeti

megõrizte

ügyeit.

elõ,

József

iskolai

vezetõ

a

tisztikar

tisztújító

való

semmiben

jellegét,

meg.

a

változá-

elnökké.

ezen

változások

érintették,

megalapítói

Az

ugyancsak

személyi

választotta

beállott

vál-

kicserélõ-

választották

közgyûlés,

sem

amellyel

lényegesebb

teljesen

lényeges

igazgatót

személyeiben

intencióit

azt

a

lapszerkesztõt

megtartott

elemi

A tisztikarban

mikor

választmányban

Társaskör

egyesület

állott

a

kör

az

mindig

felruházták,

és

mindig a telep kulturális és gazdasági életének szolgálatában maradt.

Hogy

és

vállalt

alosztályokat

küzdõ

lehetõvé

autonóm

ágát,

kifejteni,

nélkül

igen

de

szeparálódó

egyesület

a

A

telep

Tagjai

akik

—

folytonos

léssel

A

a

s

Ez

tûztek.

ami

külön

oly

lét

ily

kebelében

nehézségeivel

fogadott,

de

ezeknek

biztosít,

támogatva,

körében

a

meg-

képesek

momentum

meg,

alosztály

szervezkedett

azt

függetlenített

mûködést

kísértõ

nyilvánul

amivel

de

mûveltségnek

módon

kulturális

erõsen

abban

a

könnyebben

saját

mûködést

Az

megizmosodott

hogy

az

kiváljon

is

a

anya-

annak

egyesület

illesz-

életébe.

között

is

azokból

valamely

sõt

helyen

a

telep

részt

az

kerületi

sem

való

hogy

a

szeptember

ahol

említést

1910-ben

tagokból

kötelékébe

életében

dalosversenyen,

díjat

egyidejûleg,

társasköri

emelték,

év

érdemel

áldozatokat

társas

1925.

a

dalárda

anyagi

színvonalra

második

elsõ

anyaegyesülettel

tagjait

fáradtságot,

a

lakosság

egyben

az

elsõ

addig

vehetett

között

a

teljesen

énekpróbákkal,

ver-

tartoztak.

kímélve

élénk

siker

szerep-

minden

havában

kilenc

—

Rákos-

versenyzõ

nyerte.

Munkás Zenekar 1920-ban alakult meg a Társaskör kebelé-

épp

telep

A

belsõ

már

rendezett

dalárda

lett

s

dalkarukat

ligeten

független

alosztályai

meg,

többnyire

kebelébe

mozgékony

alatt

mint

feladatának

Társaskör

anyaegyesülettõl

elé

és

kulturális

idõt,

reményével

ben,

fürge

Énekkar.

szerveztetett

és

az

maguk

Társaskör

buválta,

életet,

ezek

a

meglévõ,

terjesszék

szárnyai

Munkás

és

törekvésekre,

és

társadalmi

alosztályául

önállóságuk

kötelékébõl,

kedjék

hogy

amelyet

alosztályok

a

szervezett,

teszi,

kötöttség

és

megfelelhessen,

egyesületeket

széleskörû

az

kulturális

hathatósabban

úgy,

mint

az

énekkar,

társadalmában

Társaskör

életére

kebelében

semmi

csakhamar

elõforduló

zavaró

elõfordult

hatással

kedvelt

szereplõje

ünnepségeknek.

válságok

nem

voltak,

e

a

két

alosztály

társas

életnek

42

olykor

és

felzaklatott

volt

idõ,

alosztályának

ereje

szenvedélyhullámai

amikor

A

és

meghasonlásban

mûködésében

szilárdabban

vénynél

a

élt,

kapcsolja

ezekhez

alélt

soha

bizonyságául

együvé

az

fel

Társaskör

annak,

embereket

nem

értek,

csupán

e

hogy

minden

két

a

dal

írott

tör-

szabálynál.

Sakk-kör,

mint

a

Társaskör

alosztálya,

a

sakkozás

nép-

szerûsítésével foglalkozik, e célból saját tagjai között sakkversenye-

ket

rendez,

hívja,

s

minden

és

szimultán

élénk

külsõ

játszmáira

érdeklõdéssel

eseményt

munkásifjúságából

Az

1925.

alosztálya,

dalmi,

bára

beli

a

évben

Mûvészeti

A

és

Társaskör

2.000

K.

tára

javára

is

A

tagjai

rendes

legtöbb

havi

adásaikat

rendszerint

sükre

A

Társaskör

a

is

meg-

összefüggõ

Társaskör

kötelékébe,

(WTC),

Egyesület,

színi

tanuló-

mint

valamint

melynek

pályára

tagjainak

tagsági

tagjai

készülõ

az

ezenfelül

Irodalmi,

50.000

K

belépõdíj

ennek

az

Iro-

nagyob-

mindkét

a

díj

is

a

nem-

tagsági

a

olykor

Mûvészeti

azzal

550

2.074,

tagjait

mely

tagsági

nélkül

könyvtára

s

létszáma

díjjal,

mûködésüket

magába,

telep

a

gondnoksága

Társaskör

hanem

négy

Társaskör

Torna-Club

a

tagjait

saját

díj

pénz-

meglehetõsen

és

Tudományos

fizetésére

kötelezik

bizonyítják,

hogy

elõ-

rendezik.

kötet,

tagoknak

jobbára

egész

éven

szépirodalmi

át

rendelkezé-

legteljesebb

megértéssel

áll.

kísérte

vel,

önzetlen

foglal

nagyobbára

alosztály

képvisel,

pl.

s

mûvet

és

sakk-körök

sakkmûvészettel

toborzódnak.

magukat,

A

a

a

ki.

Tudományos

megterheli

összeget

alosztály

lépett

hallgatók,

soraiból

havi

magas

Tagjai

kerülnek

Wekerletelepi

fõiskolai

ifjúság

is.

idegen

kísér

anyagilag

is

munkáslakásból

pénzügyminisztérium

mérsékelt

bérfizetés

Mint

mindenkor

munkálkodását,

támogatta,

álló

azt

a

Pannónia

helyiségeit

jóváhagyásával

ellenében

fennebb

s

láttuk,

a

a

a

s

nemcsak

erre

a

út

Társaskör

15.

célra

évrõl-évre

Társaskörnek

erkölcsi

sz.

erejé-

háznak

átalakítva,

ingyen,

a

késõbb

átengedte.

kereteiben

minden

kultu-

rális törekvés helyet talált, és érvényesült, kebelében minden telepi

lakos

megtalálta

a

hajlamainak

és

tehetségének

megfelelõ

teret.

A telep minden kulturális és társadalmi mozgalma sokáig a Társas-

kör

keretei

szervezésére

az

közé

életkoruknál

részére

koncentrálódott,

komoly

törekvések

fogva

alakították

társasköri

meg

lelkes

s

nem

rajta

igen

tagságra

tanítók

kívül

álló

egyesületek

mutatkoztak,

még

1911-ben

nem

a

és

csupán

érett

ifjúság

Kispest

Munkás-

43

telepi

a

Ifjúsági

hazafias

lése,

illemre,

retekben

Egyesületet,

érzületben,

külön

alatt

tanköteles

életmódra

továbbképzése

az

ifjúsági

leányegyesületet

400

a

válogatott

kort

vallás-erkölcsös

mértékletes

való

1925-ben

s

a

túlhaladott

életben

szoktatása,

való

és

a

ifjúságnak

továbbneve-

hasznos

isme-

céljából.

egyesületbõl

alakítottak.

könyvbõl

álló

annak

Az

leánytagjai

egyesület

könyvtárt

rövid

létesített,

kiváltak,

fennállása

elõadásokat

rendezett, s ennek jövedelmét részben jótékony és kulturális célokra

fordította.

Kiválóan

buzgó

tanítónõ

vezetésével

dulást

tettek.

is

A

radalom

nagy

néplélek

A

az

megfertõzõ

képességét

hogy

vesztett

a

tanításaival,

gyászos

erkölcsi

életben

visszaterelése

Andorné

kirán-

széles

befolyást

tág

reparációja

hanem

tanokkal

az

és

bukásával

a

meg

meg-

szellemi

és

is.

a

meddõ

ésszerû

hatóságoktól

kritikai

mételyezte

körül

a

hazafiatlan

hamis

nyílt

pótlása,

közszellemnek

a

tere

for-

gyakorolt.

zûrzavarában

rétegét

élet

két

fejlõdésében

hiányokat,

szellemével,

idõk

hiányok

kulturális

követõ

fokozatos

közszellemet

igen

csupán

a

azt

proletárdiktatúra

hanyatlás

észlelt

megmételyezett

a

igen

munkának

beállott

az

nagy

válságos

emlékû

iskolázásban

való

tervszerû,

erkölcsellenes

a

Widder

tanulságos

meg

és

kedvezõtlen

nemzetnek

konstruktív

útjára

és

több

indult

háború,

hagyott

igen

törekvéseivel,

kezdett

Az

is

vallás-

érlelõ

A

iskolázás

és

Dr .

160.

mozgalom

országszerte.

alakulására

gondolkodást

giákkal

erõs

igazgatójuk,

hónapokban

száma

visszaesést,

forradalom

úgy,

után

terén

nemcsak

okozott

nyári

A tagok

háború

fejlesztése

a

ügyv.

ideoló-

gondolkodás

legmesszebbmenõ-

leg támogatott társadalmi munkával látszott elérhetõnek. Az ország-

szerte

megindult

mozgalomnak

társadalmi

intézmény

szellemi

erkölcsi

annyi

és

között

jelentõségre

A

ezt

az

háború

is

a

már

munkája

Lyceum

korábban

megszervezett

amelynek

kereteiben

megindulhatott,

intézménye

a

iskolafokon

Wekerletelepi

polgári

képes

jutott

de

a

mind-

legnagyobb

és

az

iskolai

elsõk

olyan

végigment

Lyceum

Társasköre

elemi

az

és

közé

tartozott,

színvonalra

emberek

hol

emelték,

tovább

mûve-

szolgálni.

Szabad

Lakóinak

tanárok

munkástelep

megteremtették,

magasabb

Munkástelep

János

után

eredményesen

A

iskolai

konstrukció

Szabad

sok,

rendelkezésére,

országszerte.

intézményt

amelyen

lését

a

állott

isk.

igazgató

alapjait

a

Wekerle

támogatásával,

tanítók

1919-ben

a

Állami

polgári

közremûködésével

vetette

meg.

A

fiú-

Lucza

Lyceum

44

elõadásait

a

Társaskör

helyiségeiben

rendezte,

kezdetben

igen

gyér

látogatottság mellett. Az elõadások érdekessé tételének fokozásával

és

színvonalának

szélesebb

csakhamar

elõadások

termébe.

ifjúság,

az

a

helyét

az

át

elismert

kellett

tenni

zenekar

hogy

a

Szabad

a

telepi

lakosságnak

Társaskör

vendéglõ

és

meg

nagy

kibõvült,

énekkara,

mellékszámai,

vezetõsége

iránti

de

teljessé

s

az

elõadó-

a

telepi

valamint

nagynevû

elõadókul,

elõadásai

mind

helyiségei

befogadására,

mindjobban

mûvészi

nyert

a

a

hallgatók

zenekara

Lyceum

Lyceum

hogy

a

kerete

munkás

szakembereket

a

érdeklõdés

úgy,

bizonyultak

Társaskör

pedagógus

az

át

elõadások

körülmény,

ságnak

terjed

szûknek

Itt

a

kispesti

emelésével

rétegeire

a

leginkább

tudósokat,

tette

elismerését

a

és

lakos-

érdek-

lõdését.

A

vallás-

népmûvelés

mûvelési

III.

közoktatásügyi

egyöntetûség

Bizottságok

b./1922.

kívüli

és

terén

számú

módszerrel

és

megszervezése

rendelete

Népmûvelési

miniszternek

megteremtését

alapján

Bizottsággá

keretek

között

tárgyában

a

Lyceum

alakult,

folytatja

és

az

iskolánkívüli

célzó,

és

kiadott

vezetõsége

mint

ilyen

mûködését,

a

a

Nép-

132.243.

Iskolán-

régi,

melynek

bevált

hatását

legtalálóbban a Kispesti Iskolánkívüli Népmûvelés az 1924/25. évben

címû

ismertetõ

„az

füzet

következõ

iskolánkívüli

eresztett

a

szavai

népmûvelés

társadalmi

életbe

úgy,

a

fejezik

ki:

Wekerletelepen

hogy

ez

az

erõs

gyökeret

intézmény

ma

már

szinte nélkülözhetetlen ebben a munkás városrészben, s oly temploma

a

közmûvelõdésnek,

a

lakosság

évre

tások,

kulturális

hogy

sok

vasutasok

hallgatni,

érzésben

távoztak.

a

hol

és

mindig

távol

vezetõ

anyagot,

titka

tartották

és

és

jöttek

a

az

az

napi

és

és

onnan

politikát,

elõadásokat

az

s

a

az

tették

elõadásokat

hazafias

mindenkor

vezetõség

a

felekezeti

tisztán

az

népmûvelési

munkások,

a

mindig

mint

évrõl-

gazdagsága,

teljessé

gyári

erõsséget,

hogy

vezetõk,

tudományossága,

eredményessé

körébõl

s

állott,

a

elõadásoknak

megfogó

egyszerû

lelki

nyertek,

abban

Az

mellékszámok

oly

altisztek

élvezetet,

elmélyedést

A siker

lelkét

mûvészi

más

szervezõk

változatossága

nép

életet,

százan

szellemi

való

a

a

tekinthet.

témák

mégis

bekapcsolódó

iskolánkívüli

munkát,

és

úgy

büszkén

száma,

magas

ügyesen

melyre

méltán

fokozódó

elõadók

az

is

és

pos-

meg-

vallásos

elégedetten

és

az

elõadók

súrlódásokra

tudományos

tartalommal és nemes érzéseket fakasztó matériával töltötték meg”.

A Lyceum egy 1.023 kötet könyvet tartalmazó könyvtárt szer-

vezett,

mely

az

év

legnagyobb

részében

a

lakók

rendelkezésére

áll.

45

A

telep

képpen

kelti,

a

és

a

A

társas

divatos

telep

mely

a

a

lakosságnak

WSC

mûvelése,

mintegy

de

minimális

Az

tagot

A

bekerítette,

rúgó

egyesület

Ferenc

annak

azért

a

áll.

élet

Club

tömöríti.

van

Sport

említett

a

telepen,

kielégítésére;

Club

(SzSC).

buzgólkodásából

Célja

a

kapva,

labdarúgó

dalkar

alakult.

tervszerû

azt

A

és

nagy

és

sport

1925.

telep

óta

sportterét

anyagi

fejlesztésére

(ILSz)

áldo-

alkalmas

A

Gyula

részesít,

és

az

azoknak

eszközökkel

tagja.

álló

Elnöke:

minden

pedig

a

az

és

sportkedvelõ

Ifjúsági

Labda-

intézményének

egységébe

ilyen

a

a

hatósága,

komoly

legteljesebb

emelni,

intézményt

cselekvõleg

város

minden

irányú

is

élénk

fõképpen

kulturális

erkölcsi

és

támogatás-

legmesszebbmenõ

elõmozdítani

közös

olvasztani,

szellemében

azokban

fejlõdését

is

testnevelés

helyezettje.

kultúra

és

a

részben

egyenlõség

gondnoksága

nemcsak

3.

kulturális

támogat,

polgármester

hanem

és

és

célja

egyesület

annak

lakossága

fogad,

intézményt

támogatással

Az

nemzeti

színvonalát

telep

dr .

és

alakult,

legnagyobb

130.

társadalmi

a

munkásifjakból

Szövetségnek

fõtiszt.

tagjai

tagja,

munkás

túlnyomóan

1923-ban

számuk

sokféle

telep

társadalmi

ban

is

Fõ-

érdeklõdést

fennebb

egyesület

osztály,

bérbe

360,

rendõrségi

és

mûveltségi

vesz.

Válya

már

Szondi

meg.

Labdarúgó

fejlesztése,

leghálásabban

részt

s

két

a

csapat

sport

jelenleg

munkásosztályt,

a

a

Magyar

Sport

állanak

Szövetség

a

A

Szondi

A telep

célja

és

mûkedvelõ

s

sportnak.

sportszenvedélyének

alakult

ellenében

a

legtöbb

egyesületekbe

telepgondnok

levente

van

a

helyezte.

kulturális

ifjakból

álló

bérösszeg

számlál.

Kálmán

a

kebelében

még

(WSC)

1913-ban

tagból

árán

állapotba

nyújt

Club

szerepe

amely

tartozó,

kívül

Ottmár

alatt

40

módot

Sport

Gyõri

védnöksége

zatok

Clubon

az,

ifjúságát

kötelékébe

Torna

Wekerletelepi

A

jelentõs

sport

sportkedvelõ

Társaskör

Wekerletelepi

életében

labdarúgó

anyagi

törekszik.

V .

A

A

az

nép

lelki

ismeretet,

kell,

azért

vallási

és

életének

amelyet

egy

szükségesnek

erkölcsi

életére

megnyilatkozásaival

hitélet

ismerete

község

tartom

nélkül

ebben

a

kiterjeszkedni,

foglalkozni.

hiányosnak

lakosságáról

munkámban

s

tartom

magunknak

annak

a

azt

alkotni

lakosság

legbensõbb

lelki

46

Szükségét

munkáselembõl

érzem

álló

amikor

a

ismerés

elemeivé

A

viszonyok

hazája”.

erõsen

Hát

ez

hatása

egyéni

így

amely

támogatására

e

lelkiélet

több

mint

95%-ban

ismertetésekor,

megnyilatkozásait

a

és

helyes

ma,

meg-

avatták.

általában

nem

alatt

élet

fõképpen

népességének

legvallástalanabb

befolyásnak,

sõbb

a

munkásságot

társadalom

ennek

lakótelep

áll

igaz.

annak

minden

érzéseinek

háta

mögé

úgy

szokták

elemét,

A

a

beállítani,

amelynek

„sem

munkásosztály

hatalmi

tekintély

tömegeket

megtagadásával,

törekszik

sorakoztatni,

a

sem

tagadhatatlanul

törekvésektõl

lesorvasztásával

mint

Istene,

de

mozgatott

a

legben-

önös

és

érdekei

a

munkásság

nem minden kritika nélkül kíséri ezeket a törekvéseket, és fõképpen

nem

hajlandó

dobni.

Azok

a

a

kapcsolatban

lélek

nemesebb

megítélések,

hajtásait

amelyeket

lépten-nyomon

hallunk,

és

a

gyümölcseit

munkásság

csak

egy

áldozatul

lelkiéletével

elenyészõen

kis,

de

annál hangosabb és agresszívebb munkástöredék megnyilatkozásai-

ból

alakultak

A

munkásság

szívében

mely

éppen

más

A

fogva

ki.

oly

része

éppen

érzést

olyan

táplál,

mély

mint

a

lelkiéletet

él,

társadalom

és

bár-

osztálya.

telepen

három

jelentõsége:

zetnek,

nagy

vallásos

a

a

vallásfelekezetnek

lakosság

református

74,45%-át

felekezetnek,

van

kitevõ

mely

a

számbeli

róm.

súlyánál

kath.

lakosság

feleke-

15,83%-át

jelenti és az 5,10%-kal szereplõ ág. evangélikus felekezetnek. Ennek

a

három

felekezetnek

házközségek

meg

a

míg

a

kebelébe

telepen

kisebb

egyházközség

A

meg.

róm.

az

telepi

tartoztak,

önálló

számú

róm.

ág.

kath.

és

megszervezett

Az

két

paptársával

híveinek

lelki

igen

az

a

Kispest

az

utóbbi

belterületi

években

református

továbbra

1924.

megszervezése

nak

érdemei.

és

a

egy-

alakult

egyházközség,

is

a

belterületi

maradtak.

közremûködésével

nagy

csak

kath.

egyházközség

és

sokáig

evangélikusok

kötelékében

Létrehozása

hívei

férfi

egyházközség

eredményes

gondozásában,

s

körül

év

a

január

Held

1-én

Imre

alakult

hitoktató

Mária-kongregációnak

elsõ

plébánosa,

munkát

fejt

ki

a

egyházközségének

Winkler

telep

van-

József

katholikus

kiépítésében.

A

lelkipásztorok dicséretes munkájának sikere, hogy vasár- és ünnep-

napokon

úgy,

rán

a

hogy

is

végig

a

hívek

rendszerint

az

ezrével

kápolnává

vesznek

felavatott

több

istentiszteletet.

száz

és

részt

a

szentmise-áldozatokon

megáldott

kintrekedt

hívõ

tornacsarnok

szorong,

és

udva-

hallgatja

47

A

legbensõbb

fõképpen

sében

hívõ

a

nyilvánul

élt

a

ban

az

is

pénz-

és

és

jut.

más

megteremtése,

még

a

a

és

mintegy

jelen

A

év

tavaszán

évben

lelkipásztor

nagy

örvendetes

lelki

teljes

és

a

mintegy

fejlesztése

befogadására

Ez

élé-

20.000

szentáldozásban.

élet

megnyilatkozásán

és

berendezése,

mind

betetõzése

telepen.

szorgalmas

cselekedetekben

adakozásából

mértékû

hívõ

például

beszerzése

való

való

részesült

bensõ

kápolna

koronája

oly

református

évben

és

szolgáló

kellékek

2.000

Ugyanezen

val

A

a

fellendült

eszközeivel

1925.

érzülete

természetben

áldozatkészségének

hogy

az

célokat

kifejezésre

örvendetesen

kegyelem

szentségével,

vallásos

egyházi

miseruhák

a

meg,

bûnbánat

A hívek

kívül

hitélet

híveknek

a

adakozások-

a

kegyszerek,

hívek

önkéntes

fedeztetett.

mégis

volt,

a

amely

tervezett

A

hívek

templom-alap

lehetõvé

templom

teszi,

építését

megkezdhetik.

egyház

az

iktatták

szónoki

sikereket

1923.

be

év

január

Bogdán

képességével,

ért

el

a

1-én

Gyula

kitartó

református

önállósíttatott.

lelkészt.

és

buzgó

hívek

A

kiváló

munkájá-

hitéletének

fej-

lesztésében.

Istentiszteleteiket

tartják,

de

szolgáló

fogtak.

már

1925

helyiségekkel

A

falazat

már

vasakarata

kezés

a

Az

folyó

egyházi

humanisztikus

karon

kívül

a

ez

házat

elhunyt

Az

és

tagjai

1925.

pénzekbõl

évben

pedig

15

a

hívek

teszi

egy

után,

belül

utca

megkezdi

korona

építésébe

és

hogy

több

vallási,

lelki-

az

épít-

K

131.

adó

be

a

megalakították

önsegélyzõ

segélyt

szám

emberbaráti

folyt

hazafias

megszervezték

700.000

egyházfenntartási

millió

közcélokat

templom

jut.

temetkezési

Kisfaludy

helyiségében

egyházi

reményünket,

létesítettek,

családjának

a

és

áldozatkészsége,

gyermek-énekkart,

mely

berendezése

s

keretein

létesítettek

souterrain

nagyszabású

befejezésre

is

iskola

parochiával,

jogosulttá

szervezet

létesítettek,

ségében,

van,

intézményt

férfi-

számú

kombinált

évben

cserkész-csapatot,

tet,

IV .

kész

pásztoruk

még

a

tavaszán

címén

az

utal

alatt

és

vegyes-

az

„Erõ”

egyesüle-

ki,

levõ

árva-

helyi-

mûködését.

75

egyház

millió,

persely-

pénztárába.

VI.

Egészségügy,

A

sába

telep

olvad

egészségügyi

bele

úgy,

hogy

népjólét

igazgatása

a

telep

Kispest

rt.

város

egészségügyének

igazgatá-

részletes

tár-

gyalása, konkrét és számszerû adatok nyújtása a telep egészségügyi

48

viszonyairól

ságban

vajmi

nehéz

feladat,

s

ezért

arról

csak

nagy

általános-

szólhatunk.

A telepen

delkezik

megvannak

mindazon

viszonyai

a

mindazon

berendezkedéssel,

legkedvezõbben

természeti

amelyek

alakulhatnak.

feltételek,

mellett

és

ren-

egészségügyi

Klimatikus-

és

talaj-

viszonyai, a telep építkezési rendszere, szigorúan szabályozott lakás-

viszonyai,

utcáinak,

egészséges

igen

ivóvize,

kedvezõen

Van

dezett

még

és

orvosa,

felszerelt

nem

épült

A lakótelep

hiányzik,

hiányzik

alkalmas

a

A telep

azok

csupán

a

elhelyezett

sorsú

népjóléti

meleg,

a

a

s

a

rendelõje,

de

üde

és

amelyek

be

a

egy

kórháza

súlyosabb

jól

—

betegeket,

beren-

sajnos

fertõzõ

szenvedõket

kispesti

tervezett

telepen,

közelében

a

—

és

fõváros

mentõegyesület,

intézményei

otthont

gyermek

és

még

bõséges

a

de

a

szintén

lakások

nyári

vagy

lévén

meg;

naponként

II.

itt

s

fürdõzésre

várossal,

azért

számú

mintegy

gondos

min-

részébõl

volna.

Kispest

elhelyezve,

telep

még

nagy

szabad

szükség

közösek

említem

részesül

a

nagy

vannak

fenntartott,

közfürdõ

ahol

igazán

belterületen

által

egészséges

orvosi

betegségben

közfürdõre

napközi

iskolás

s

szállítják

pedig

sincs,

község

fel,

tényezõk,

egészségügyére.

gyógyszertára,

létesítésekor

már

rendszerint

telep

tisztántartása,

olyan

mentõkocsiján.

fürdõszoba,

víz

a

igénylõ

klinikáira

telepgondnokság

dig

be

állandó

mind

ugyanannyi

állami

beavatkozást

kórházaiba,

a

folynak

négy

mindig

mûtéti

köztereinek

csatornázása

e

helyen

iskolájában

60

szegény-

felügyelet

mellett

élelmezésben.

VII.

Gazdasági

Üzleti

berendezkedés,

A telep

napi

2

1

be

van

szükségleteit

tejcsarnoka,

bútor-,

1

3

rendezve

kereseti

sütödéje,

1

2

viszonyok,

mindenfajta

beszerezheti.

edényüzlete,

ügyek

Van

23

vendéglõje,

l

üzlettel,

fûszer-

ruha-,

asztalosmûhelye,

2

és

2

életmód

ahol

5

a

lakosság

hentesüzlete,

szabó-,

6

cipész-,

papírkereskedése,

3 dohányárudája, 4 borbélyüzlete, 1 kézimunka-elõnyomdája, 1 moso-

dája

és

egy

Az

hogy

a

hessék.

fényképezõ-mûterme.

üzletek

lakók

tervszerû

mindenfajta

elhelyezése

üzletnek

a

telepen

valamelyikét

lehetõvé

könnyen

teszi,

elér-

49

A

sítõ

és

telep

belsõ

üzleti

fogyasztási

visszatérítést,

A legtöbb

s

telepi

A telepen

a

tagjaiknak

lakó

az

négy

Általános

Máv.

és

a

értékesítõ

Az

A

m.

kir.

utóbbi

országos

Fogyasztási

Alkalmazottainak

a

és

után

fogyasztási

az

értéke-

jelentékeny

osztalékot

adnak.

tagja.

szövetkezet

van:

Szövetkezet,

Szövetkezet,

Fogyasztási

Fogy.-Term.

szövetkezet

központjuknak

Wekerletelepi

van

vevõiknek

szövetkezetnek

és

postás-személyzet

három

jelentõsége

ezek

ilyen

Fogyasztási

Köztisztviselõk

társulásban

nagy

üzletrészeik

valamelyik

Wekerletelepi

a

életében

szövetkezeteknek,

és

Szövetkezete

Értékesítõ

jóléti

a

Takarék

Szövetkezete,

szövetkezetével.

székesfõvárosban

székelõ

fiókjai.

Fogyasztási

Szövetkezet

a

pénzügyminiszté-

rium kezdeményezésére, a telepgondnokság közremûködésével még

1912-ben

a

elsõnek

szövetkezeti

önvédelemre

alakult

eszme

serkentse.

„Hangya”-központ

tött

be

a

telep

meg,

azzal

szolgálatába

Mint

égisze

gazdasági

alatt

a

céllal,

tömörítse,

a

telep

igen

s

hogy

lakóinak

fontos

és

a

ezáltal

lakosságot

gazdaságilag

szövetkezete,

áldásos

hivatást

a

töl-

életében.

Fejlõdésének és megizmosodásának központi fekvésénél fogva

szilárd

alapot

nyújtott

a

Fõtér

1.

szám

alatt

bérelt

terjedelmes

üzlethelyisége, ezt azonban 1918. december havában terrorszerû nyo-

másra,

teljes

demokrata

Általános

rendezte

berendezésével

központi

Fogyasztási

oda

megfosztott

függesztette,

hatása

s

alatt

azóta

zatos

a

József

helyiségétõl,

fogyasztási

csak

éledt

Fõtér

A

A

a

telep

szám

még

szövetkezet

1.670

belsõ

élelmiszer-,

napi

pénteken

tagja

van

üzleteken

gyors

tartott

ményeivel

kívül

és

is

a

termékeivel

a

közeli

a

1.000

piactéren

K

A

keresi

vidék

egy

fel-

foko-

különbözõ

Baranyay

szövetkezetnek

bódék

üzletrésszel.

szaporodó

igyekeznek

kétszer,

eladásra

termelõ

idõre

viszonyok

kívül,

állandóan

fel

fiókját

akaratából,

telep

értékû

hetenként

szociál-

mûködõ

felszerelésétõl

mozzanatai

gyümölcsös

szívesen

és

fõüzletén

fûzõdnek.

s

a

számú

politikai

létesített

à

63.

egyöntetû

fejlõdésének

darab,

átadni

mûködését

megváltozott

kielégíteni,

hetipiacát

azután

berendezett

és

volt

irányításával

berendezésétõl

nevéhez

5.880

és

lakosságának

fiókot

mészárosüzletek

szükségleteit

a

alatt

két

ez

szövetkezet

1920-ban,

újra

11.

kénytelen

vezetésével

Szövetkezetnek,

ügyvezetõ-igazgató

jelenleg

telep

és

fejlõdéssel

pontjain.

Ezen

be.

telepi

együtt

szervezet

népe

is.

kedden

szánt

a

és

ter-

50

A

telepnek

javarészét

és

napi

iparosai

A

tisztességes

telep

válságosabb

munkásság

ket,

már

nak,

és

idõkben

jórészt

is

ha

csakhogy

ezt

keresetre

kereseti

gyárak

is,

keresetének

telep

még

gazdaságilag

voltak,

ezek

állandóan

kereskedõi

szert.

a

kielégítõek

alkalmazottai,

tehetik,

munkásaik

a

tesznek

viszonyai

tekintetekbõl

nem

közönsége

miáltal

viszonylagosan

állami

szociális

vagy

fogyasztó

fordítja,

állandó

lakosságának

csak

keznek,

kizárólagosan

szükségleteire

pedig

mert

fenntartani

munkaidõ-redukcióval

elbocsátásával

a

a

üzemü-

igye-

dolgoz-

munkanélküliséget

ne

növeljék.

A

közül

telepnek

2.300

fizetéses

mintegy

órabéres

vasutas-

és

és

4.500

önálló

hetibéres

ipari

postás-altiszt,

keresettel

munkás,

bíró

a

családfõje

többi

rendõrlegénység

2.200

és

fix-

havidíjas

tisztviselõ.

Az

óra-

fizetéssel

és

hetibéres

javadalmazott

illetményeinek

havi

kategóriába

tisztviselõk

átlaga,

és

tartozó

munkások,

altisztek

autentikus

és

keresetének,

forrásokból

merített

a

fix-

illetve

adatok

alapján megállapítva, az 1925. év végén a következõképpen alakult:

az

óra-

idõ

2.200.000,-

.

1.600.000,-

K

„

.

.

.

.

.

1.200.000,-

„

a

tisztviselõké

.

.

.

.

.

.

.

.

2.800.000,-

„

telepi

.

tett

munkás

állandó,

gondozása,

kis

csak

házon

kertjének

gyermekeinek

állásokban,

szolid

s

számban

köz-

A

ritkán,

kívül

esõ

rendben

A

és

jelentõs

nagyvárosi

csak

rendkívüli

tartása,

éppen

felnõtt

a

munkát.

mintegy

el

viszonyok

viszonyok

Gazdasszonyi

apró

elég

állandó

mértékben

teen-

háziállatainak

munkát

családtagok

helyezkednek

keresetükkel

és

mintegy

havi

telep

megegyezik

2.500

magánhivatalaiban,

vállalatoknál

átlagosan

keresete

és

gondot

azonban

annál

keresetet

nyújtó

pótolják

a

családfõ

keresetét.

Hozzávetõleg

és

havi

eltérõleg

nevelése

munkásasszonynak.

jelentékenyebb

összesített

ki.

asszonya,

munkásokétól,

házának,

a

.

családfõknek

koronát

vállal

nél

.

.

.

élõ

bözõ

.

.

.

között

elég

.

.

.

keresõ

postás-altiszteké

munka-

.

rendõrlegénységé

között

ad

órai

a

millió

és

100

kerekszámban

vasutas-

A

dõi,

hetibéreseké

a

A

9.000

és

mellett

a

1

családtag

gyárakban

elhelyezkedve,

millió

koronának

felel

munkáslakosságának

munkásságnak

és

van

van

és

fõváros

üzemekben,

olyan

keresete,

külön-

cégek-

amely

meg.

életmódja

általános

a

és

nagy

közismert,

s

vonásokban

minden

más

51

néposztályétól

sok

szembeszökõbb

A

vagy

munkás

legyen

hétrõl-hétre

nem

tesz

terébõl

jai

Ilyen

vannak

s

a

jobb

keresetét

napok

teljesen

elõrelátása,

hajló

—

s

legyen

némi

keresetébõl

nem

szelleme,

hiányzik,

számítása

melyben

leg-

élni”.

takarékoskodik,

tõkegyûjtésre

szellemi

teljesen

hetek

nyabb,

olykor

A

telep

a

az

válságos

tartalékol.

a

legfeljebb

kevés,

szórakozásra

idõkre

Karak-

földmívesosztály

jövõbenézõ,

a

mint

nagy

és

s

igen

a

tervezõ

gond-

szombattól-szom-

sûrû

a

és

igen

és

a

munkás

élet-

hatásainak

változásai

szélsõséges

egyszerre

életmódja

sze-

ingadozá-

a

a

legsová-

legalacso-

süllyed.

életmódját

lényegesen

kedvezõen

kispolgári

és

és

elõ-

befolyásoló

paraszt

mentali-

együttlakás.

és

földmíves

józan

családokból

postás

és

igen

munkáslakosságra,

maradandóbb

és

ennél

nyomokat

elem,

az

konzervatív

jótékony

de

származó,

vasutas

életfelfogásával,

tagadhatatlanul

és

azoknak

felfogását

elhelyezkedett

egyszerû

gyakorol

és

a

viszonyok

napokat

józan

való

kispolgári

mélyebb

és

színvonalára

például

számban

azután

munkás-család

környezõ,

példájával

befolyást

fokozottabb,

függenek,

legdúsabb

népelemmel

örökölt

jellemével

A

nyomorgás

javarészben

apáktól

pedig

mellett

gazdasági

munkáslakosságának

átitatott

A

azoktól

is.

módosítják

telepen

életfelfogás

általános

követik,

körülmények,

tástól

még

életmódja

nyösen

és

az

alárendelve,

nyabb

nyítõ

egész

életmódjával,

jól

szükségleteire,

nem

törekvése

variálódik,

sokkal

a

elkölti,

eltérõ

„szeret

terjed.

viszonyai

rint

testi

semmit,

kispolgár

nincsenek,

batig

—

fillérig

vagyonszerzõ

hogy

munkabérét,

sok

félre

a

tekintetben

jelenség,

terméke-

még

hagy

sokkal

a

telep

munkáslakóinak életfelfogásában az a hatás, amelyet lakásviszonyai

váltanak

A

mert

nek

—

—

olcsó

ki.

telep

ha

állandó

egyébként

akár

lakása,

élete

nem

otthont,

megfelel

végéig

kell

biztos

az

biztosítva

kapzsi,

tûzhelyet

ottlakhatáshoz

van

üzérkedõ

az

nyújt

lakójának,

kötött

állandó

háziurak

feltételek-

és

aránylag

lelketlenségétõl

állandóan rettegnie, s gyakori és kényszerû költözködéseknek nincs

kitéve.

A biztonságnak ez a megnyugtató tudata lelkére nemesítõleg,

szelídítõleg

désre

hat,

törekszik,

tisztességes

háztartásában

és

lassú,

de

kényelmes

fokozatos

lakásberendezésre

tesz

és

állandó

gyarapodással

szert.

berendezke-

legalább

is

52

A

telepi

mindazt

a

szüksége

munkásember

kényelmet,

van,

sõt

a

jól

amelyre

legtöbb

berendezett

napi

lakásában

munkájában

munkásház

nem

megtalálja

kifáradt

nélkülözi

testének

a

szellemi

táplálkozásra megkívánt felszereléseket és eszközöket sem. Kiváltsá-

gos

lakásviszonyai,

s

az

ennek

köszönhetõ

ésszerûbb

életmódja

derült, békés családi életet biztosít számára, azért a munkás jól érzi

magát

otthonában,

kávéházba,

amint

munkásoknál

Az

ládok

nak

olyan

állandó

kölcsönöz

a

között

a

irányításába,

fejlesztett,

bele

a

a

népet

kötelességét,

venni,

s

falusi

igyekszik

alig

munkásság

akad

tagja

és

értelmisége

oktatva,

amelyet

a

az

között

ne

is

és

élõ

a

a

társadalmi

életbe

olyan,

aki

volna.

világába,

mûveltsége,

csa-

megértésével.

volnának

legmegfelelõbb

gyámolítva,

színt

és

társadalom-

közöttük

egyesületek

is

kedvezõ

emberek

jellegû

közvetlenségével

szervezetek

telep

korcsmába,

és

etikai

életének

felvilágosítva

tudása,

azok

módon

tágasabb

teljesít-

látóköre

reája.

A

kodó,

munkásság

de

mutat.

és

s

a

vágyik

téren

együttélés

szervezetnek

társadalmi

ahol

társadalmi

munkásember

részt

társadalmi

kapcsolódhatna

ró

vert

abban

nem

lakásviszonyai

tapasztalható.

huzamos

viszonyt

s

züllött

hatása

A

intimizmusával,

terrénumok,

hetné

otthon

gyökeret

Ezek

a

körében,

fõváros

sajnálatosan

állandó

bekapcsolódni,

valamelyik

a

telepnek.

minden

A telepen

családja

az

attól

A

sopánkodás

érettük

ragadnia

hogy

ciális

a

dolgozni.

magyar

azután

szellemi

elvadulásán,

ridegen

és

a

helyett

A

a

erkölcsi

hazafiatlan

ember

munkásság

életközösségbe

vele

közösen

Magyarország

és

közé

szánalmas

kell

értelmiségnek

szellemi

ezt

magatartásán

bizarr

munkásság

fajmagyar

társadalomnak

eszméinkért

ideálunkat:

elzárkózó

az

és

vezetve,

dolgozva

feltámadását.

menni,

kell

erkölcsi

értékes

a

nemzeti

érhessük

el

velük

magához

irányítását,

elemét

nagy

sopán-

figurát

magyar

és

szo-

legnagyobb

FÜGGELÉK

A

telep

utcáinak

1.

Aba

2.

Apafi

3.

Álmos

4.

Bajza

5.

Balassa

6.

Baross

7.

Bercsényi

8.

Botond

9.

Corvin

és

tereinek

utca

tér

utca

köz

10.

Csaba

betûsoros

névjegyzéke

36.

Nádasdy

utca

37.

Pannónia

38.

Pálffy

út

köz

39.

Pázmány

köz

40.

Peterdy

utca

41.

Petúr

42.

Rákos

43.

Reviczky

44.

Rozgonyi

45.

Sárkány

46.

Szabolcs

utca

47.

Szemere

köz

48.

Szendrõ

49.

Szent

Imre

50.

Szent

István

körút

51.

Szent

László

utca

52.

Szigetvári

53.

Szilágyi

54.

Szondi

tér

55.

Szõnyi

köz

56.

Taksony

utca

utca

körút

köz

11.

Dobó

12.

Drágfy

Katica

13.

Drégely

14.

Elõd

15.

Endre

16.

Etele

17.

Fõtér

18.

Garay

19.

Gellért

20.

Géza

21.

Gyáli

22.

Határ

23.

Huba

24.

Hungária

25.

Kálmán

26.

Kapisztrán

27.

Kenyérmezõ

28.

Kund

29.

Laczfy

30.

Madách

31.

Margit

32.

Martinovics

33.

Mikes

34.

Murányi

35.

Nagy

utca

köz

köz

utca

király

utca

utca

köz

utca

utca

út

út

utca

út

király

utca

utca

utca

utca

köz

utca

utca

utca

utca

utca

Lajos

körút

utca

köz

utca

utca

57.

Tas

58.

Tárnok

59.

Thököly

60.

Thurzó

köz

köz

utca

köz

utca

köz

Erzsébet

utca

utca

utca

utca

köz

61.

Turul

62.

Újlaki

utca

63.

Vajk

64.

Verbõczy

65.

Vereckei

utca

utca

utca

köz

66.

Zalán

utca

67.

Zboró

köz

68.

Zoltán

69.

Zsigmond

utca

körút

utca