No title

Németh Tamás — Kihívások az agrárium elıtt

A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése

Kihívások az agrárium előtt, az élelmiszer-biztonság fő kérdései

Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia

2009. November 25. Budapest



Világunk méretei


„Új, kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é ez most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait társadalmi, gazdasági és politikai szervezetté. Léte attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák. Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel; olyan aggyal, mely nem sokat változott azóta, amióta kialakult. Idejemúlt

gondolkodással, intézményekkel és módszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudományos világba kapaszkodnak, és azt hiszik, hogy a problémák megoldásának az egyetlen módja a csalafintaság, a kétszínűség, ...” Szent-Györgyi Albert


Értekezés KÁLTI MÁRK a XIV. században élt krónikaíró fehérvári és veszprémi kanonok az 1370-ben elkészült latin nyelvő magyar krónikájában, ami a hunok történetét dolgozta fel a honfoglalás befejezéséig, azt írja:

„Akié a föld, a víz, a fő – azé minden!”


Jean-Jacques ROUSSEAU (1712 – 1778) filozófus, író és zeneszerzı

Értekezés az emberek közötti egyenlıtlenség eredetérıl és alapjairól: „Az elsı ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani, hogy: ez az enyém… ”

Németh Tamás— Kihívások az agrárium elıtt

Leonardo da Vinci (1452 – 1519) Olasz polihisztor, tudós, matematikus, gépész, feltaláló, anatómus, festő, szobrász, építész, botanikus, zenész és író

“Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, mely a lábunk alatt van.” “Azt mondhatjuk, hogy a Földön a szellem a növekedés; a talaj a hús.”


A hozamok alakulása Európában a XIII-XIX. század között

terület

idıszak

átlaghozam (az elvetett maghoz képest)

Anglia

1200-1249

3,7

Franciaország

1200 elıtt

3,0

Anglia

1250-1499

4,7

Franciaország

1300-1499

4,5

Németország, Dél-Skandinávia

1500-1699

4,2

Kelet-Közép- és Kelet-Európa

1550-1820

4,1

Slicher van Bath (1963) nyomán


Gabonahozamok alakulása

Parlagos gazdálkodás

- 0,1-0,2 t/ha

Ugaros gazdálkodás

- 0,4-0,6 t/ha

Vetésforgó a századfordulón

- 1,0-1,5 t/ha

Magyarország az 1970-es években

- 3-4 t/ha

Élenjáró üzemek az 1970-es években

- 5-6 t/ha

Élenjáró üzemek az 1990-es években

- 8-10 t/ha Kádár, 1979


Az életminőség alapvető meghatározói - tiszta víz; - jó levegő; - megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer.


KAP támogatás felmérés 2004. november 22 – december 19. (25 tagállam 25 ezer polgára)

Prioritás: 1, Gazdag, stabil és megfelelő jövedelem – 36 % 2, Egészséges és biztonságos élelmiszer – 30 % 3, A környezet védelme – 28 %


AZ AMSZETERDAMI SZERZİDÉSSEL SZAKÍTOTTAK A FELZÁRKÓZTATÁSI POLITIKÁVAL, MÚLTÉVÁ TETTÉK AZ EGY SZINTRE HOZÁS ELMÉLETÉT. EHELYETT A KÜLÖNBÖZİ FEJLETTSÉGI SZINTEK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI EGYMÁS MELLETT LÉTEZÉSÉT HÍRDETTÉK MEG.

Dr. Kovács János


Centrum

Periféria-1 Periféria-2

Dr. Kovács János


AZ ÚJ, HOGY EGY RENDSZEREN BELÜL LÉTEZIK A CENTRUM ÉS A PERIFÉRIA (PERIFÉRIÁK)

Dr. Kovács János


Dr. Kovács János


MIÉRT KELLETTEK AZ ÚJ TAGOK? * ÖNMAGUKBAN ÉLETKÉPTELENEK LETTEK VOLNA AZ „ÚJ DEMOKRÁCIÁK” → ÖNSZERVEZİDÉS INDULT VOLNA MEG, VAGY VISSZARENDEZİDÉS * KIHASZNÁLHATÓ VOLT A TÁRSADALMAK ATOMIZÁLTSÁGA, NAIVITÁSA „NYUGATI SEGÍTSÉG”, A PARTNERSÉG VONATKOZÁSÁBAN * BAJBAN VOLT ÉS VAN MAGA AZ EU IS! Dr. Kovács János


TÖBB LAKOST KELL ELTARTANIA KEVESEBB FOGLALKOZTATOTTNAK, ALACSONYABB TERMELÉKENYSÉG MELLETT •CÉL A CENTRUM VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA – ÚJ FEJLESZTÉSI FORRÁSOK KERESÉSE – TERM. VOLUMEN NÖVELÉS, DE RÁFORDÍTÁSI KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSSEL, A TERMELÉSI BIZTONSÁG MEGTARTÁSÁVAL •DIFFERENCIÁLT MEGOLDÁS • CENTRUM – GYORSÍTOTT FEJLİDÉS, ÉLETSZÍNVONAL MEGTARTÁS • PERIFÉRIA – SZABAD KÉZ A CENTRUMNAK, PUFFER SZEREP, TİKEKIVONÁS, KÖVETİ ÉLETSZÍNVONAL POLITIKA (AKÁR CSÖKKENÉS IS)

Dr. Kovács János


CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY •A PERIFÉRIÁN ELÉRHETİ EXTRA JÖVEDELEMMEL PÓTOLHATÓ A CENTRUM ORSZÁGOK ALACSONYABB HATÉKONYSÁGA, KIEGÉSZÍTHETİ A FEJLESZTÉSI FORRÁS •EGY RENDSZEREN BELÜL BIZTOSÍTAHATÓ A TİKE, AZ ÁRU SZABAD MOZGÁSA •A KÖZÖSSÉGI ÉS AZ ORSZÁGOS SZABÁLYZÁSI RENDDEL KETTÉ VÁLASZTHATÓK A GAZDASÁGI- ÉS A TÁRSADALMI FOLYAMATOKAT ÉRINTİ KÉRDÉSEK •CÉL: A CENRTUM ORSZÁGOK POZÍCIÓ MEGİRZÉSE USA-VAL ÉS JAPANNAL SZEMBEN Dr. Kovács János


AZ ÚJ TAGFELVÉTEL GONDOS ELİKÉSZÍTÉSE •AZ EU TAGSÁG „MENTİÖV”, KITÜNTETÉS A CSATLAKOZÁSI LEHETİSÉG A FEJLETT VILÁGHOZ. •A CSATLAKOZÁST KI KELL ÉRDEMELNI, OLYANNÁ LENNI, AMILYENNÉ KÍVÁNJÁK. •SZABADSÁG, VALÓDI DEMOKRÁCIA •JÓLÉT SEJTETÉS, DE NEM ÍGÉRÉS! •NEMZETI ÖNRENDELKEZÉS GAZDASÁGI ALAPJAINAK LEROMBOLÁSA Dr. Kovács János


MAGYARORSZÁGI MÓDSZER A MEGFELELİ PARTNER KIVÁLASZTÁSA – ÉS TÁMOGATÁSA (FELHASZNÁLÁSA) •ELSİ ÜTEM - ROMBOLÁS: HÁROM TERÜLETRE VALÓ FÓKUSZÁLÁS • MEZİGAZDASÁG • IPARI NAGYVÁLLALATOK • FELSİOKTATÁS •MÁSODIK ÜTEM GAZDASÁGI POZÍCIÓK ÁTVÉTELE • BANKI SZEKTOR ÁTVÉTELE • TÚLSÚLY ELÉRÉSE A KERESKEDELEMBEN • MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK FÖLÉNYÉNEK ELÉRÉSE AZ IPARBAN • KVARTER SZEKTOR ELHAGYÁSA •SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI, OKTATÁSI, FOGLALKOZTATÁSI STB. KÉRDÉSEK – A SZUVERÉN ORSZÁG BELÜGYE Dr. Kovács János


HASZNOS SZEM ELİTT TARTANI!

A szabadkereskedelem-liberalizmus az erısebbnek jelent nagyobb hasznot. A szabad kereskedelem elınyösnek tekinthetı Az EU mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott periféria ország szempontjából. A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont nagymértékben elınyös a keveseknek.

Dr. Kovács János


LÉTEZIK KÖZÖSSÉGI POLITIKA ÉS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ, DE A KÉNYES KÉRDÉSEK A PERIFÉRIÁN AZ „BELÜGY”, A NEMZETI SZUVERENITÁS RÉSZEI

Dr. Kovács János


VÁLSÁGRA ADOTT VÁLASZ • CENTRUM ORSZÁGOK: HIKS GAZDASÁGFILOZÓFIÁJA - NEW DEAL TOVÁBBFEJLESZTÉSE – ÁLLAMI BEAVATKOZÁS, CSÖKKENTIK A VÁLLALATI NYERESÉGET, NÖVELIK, VAGY SZINTEN TARTJÁK A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST • JÖVEDELEMELSZÍVÁS A PERIFÉRIÁTÓL! • PERIFÉRIA: TERMELÉS LEÉPÍTÉS, LAKOSSÁGI MEGSZORÍTÁSOK, ÉLETSZÍNVONAL VISSZAFOGÁS, KISZOLGÁLTATOTTSÁG NÖVELÉSE Dr. Kovács János


A földterület használatának alakulása világviszonylatban

Egyéb 31 %

Termőterület 11 %

Erdő 32 %

Legelő 26 %


A talaj és talajvíz természeti erőforrások veszélyeztetettsége a potenciális szennyező források és azok túlhasználata miatt Potenciális talajszennyezési források Öntözés, műtrágyázás, növény védőszer használat, geogén szennyezési források, városiasodás, felszíni víztestek, szemét elhelyezés, meddőhányók, gyárak, természetes és mesterséges talajvíz feltöltések, víztározók speciális használata Szennyezés kockázata

Talaj és talajvíz, mint természeti erőforrás túlhasználat kockázata

A mezőgazdasági és erdészeti termelés intenzitásának növekedése, talajvíz kivétel ivóvíz, ipari és mezőgazdasági felhasználásra, talajvíztestek felszínre kerülése különböző terepmunkálatok során

Talaj és talajvíz használat


Gál Gyula: Gyarmatként kezelték Magyarországot Ha azt halljuk, hogy valaki a futamidı alatt a kapott pénzt sokszorosát fizeti vissza, és a végén egy összegben beszedik tıle a kamatokkal növelt teljes tıkét is, akkor csóváljuk a fejünket, mondván: tudatlan emberek megint egy gyorshitelezı uzsorással szerzıdtek. Pedig nem. A leírtak megfelelnek annak, amit a tendergyıztes Suez nevő francia és az RWE nevő német világcég elért akkor, amikor szerzıdést kötött a Fıvárosi Vízmővek kisebbségi tulajdonának megszerzésére. A történet 1997-ben kezdıdött, amikor a két külföldi óriásvállalat, erıit egyesítve, megszerezte a Fıvárosi Vízmővek 25 százalék plusz egy szavazatának tulajdonjogát, és a szerzıdésnek köszönhetıen a vízmővek üzemeltetési, azaz menedzsment-jogait közös cégük, a Hungáriavíz Zrt. részére. Utóbbi azért fontos, mert ennek révén hordták ki a pénzt az országból. Amikor a fıvárosi önkormányzat megkötötte a szerzıdést – legyünk jóindulatúak –, még nem látta, hogy a vízszolgáltatás kiváló üzlet, és csak az lebegett a szeme elıtt, hogy megszabadul a közszolgáltatás pillanatnyi nehézségeitıl. Az önkormányzati közszolgáltató cégek vezetıi ugyanis az úgynevezett közmőzsarolás eszközével próbáltak újabb és újabb pénzeket kisajtolni a fıvárosból, hogy fenntarthassák a pazarló rendszereket. A privatizációs pályázaton, amellyel ebbıl a kutyaszorítóból akart kimenekülni a fıváros, 8 cég vett részt. A tender kapóra jöhetett a Sueznek, hiszen ebben az idıben igazoltan korrupción nyugvó privatizációs technikával terjeszkedett, s amelynek legnagyobb feltárt botránya a grenoble-i vesztegetési ügy volt, ami végül a polgármester és több Suez-tisztviselı elítélésével zárult.

Az ivóvíz ára az elmúlt 12 év alatt három és félszeresére növekedett Budapesten, aminek révén a kisebbségi tulajdon megszerzésére nem egészen 17 milliárdot költı francia–német üzemeltetı évente körülbelül 3 milliárd forint menedzserdíjat tudott kivinni az országból. A Fıvárosi Vízmőveket már a privatizáció idején is lehetett gazdaságosan üzemeltetni, hiszen sem a fıváros mint többségi tulajdonos, sem a német– francia közös cég soha egy fillér plusztıkét nem tett a vállalatba. A mőködtetéshez és fejlesztéshez – a pécsihez hasonlóan – itt is banki kölcsönöket vettek igénybe. A privatizációs szerzıdés egyébként szokatlan garanciá-kat biztosított a Suez–RWE közös vállalatnak: például Budapest elvileg alacsonyabb áron is adhatná az ivóvizet, ám a szerzıdésben leírt vízdíjképlettıl lefelé való eltérés esetén a francia–német szaktudás árát, a menedzsmentdíjat ki kell egészíteni a hiányzó összeggel. A 25 évre kötött szerzıdésben garantált az is, hogy a szerzıdés megszőnésekor a Fıvárosi Vízmővek piaci értékének rá esı részét vissza kell fizetni a befektetınek. Informátorunk szerint a Hungáriavíz gyakorlatilag látszattevékenységet végez, a menedzsmentdíj kiszivattyúzására szolgál. Az üzemeltetéssel járó költségeket – például a vezetık szolgálati lakásának bérleti díját is! – a vízmővek terhére számolják el. Összefoglalva: a kisebbségi tulajdonosok magyarországi cégükön keresztül a kezdetektıl fogva olyan magas menedzsmentdíjat kértek és kaptak, amely rendszeresen elvitte a teljes nyereséget. 2009. November 19.


Magyarország földhasználatának alakulása az 1931 és 1950 közötti időszakban (átlagban)


Magyarország földhasználatának alakulása a 2003-as évben


A világ megművelt területeinek változása 1850-1980 között (1850 = 100 %)

Dél-Ázsia Délkelet-Ázsia Európa Észak-Amerika Kína Latin-Amerika Szovjetunió Trópusi Afrika Összesen IIED-WRI, 1987

296% 770% 96% 409% 179% 777% 247% 388% 279%


Az egyre növekvő népesség ellátása

Forrás: L.M. Maene – IFA (FAQ)


Mezőgazdaság

Uniós költségvetés

- 40 %

EU tagállamok költségvetése

- 1%


Magyarország szerepe

- önellátás - lakosság megtartása - vidéki élet minősége


Az ésszerű talajhasználat

az állam • a földtulajdonos • a földhasználó • az egész társadalom •

részéről megkülönböztetett figyelmet igényel,

átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé! stratégiát rövid-,

közép-, és hosszú távú akcióprogramokat tudományosan megalapozott intézkedési tervet gazdaságilag jól indokolt


ÉRTÉK

ÉRZELEM

Az állami vagyon körülbelül 50 ezer milliárd forint ÉRDEK

3400 milliárd forint a termıföld és az erdı értéke ÉRTELEM


„A tehetség mindent megtanul, a zseni mindent tud .” Geothe

„Minden megoldás új problémát szűl.” Arthur Bloch

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” „Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” Szent-Györgyi Albert


Luc Ferry időszerű gondolat „A globalizációval a fejlődés széles körben automatikus és vak folyamattá vált. Az igazat szólva, fogalmunk sincs már arról, hogy a fejlődés vajon fejlődés-e. Hagyjuk, hogy mesékkel csapjanak be minket – olyanokkal, mint a demokrácia ígérete. Ám ma a pénzpiacok olyan logikája, mint például a delokalizáció (az üzemek áttelepítése egyik országból a másikba) a demokráciától való tényleges megfosztást eredményezi.” 2002 -2004 francia oktatásügyi miniszter

Németh Tamás — A termıföld több mint …

Város 0 5 0 Vidé k

100



„Az ország boldogulása a szürke állomány és a barna állomány óvásán, gondozásán és érvényesülésén alapul.” Stefanovits Pál nyomán


A lakosság és a rendelkezésre álló földterület alakulása


Fenntartható-e ezek után a fejlıdés?

IGEN

NEM


Köszönöm megtisztelı figyelmüket!

No title

Recommend Documents