No title

„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN”

Munkafüzet

BIOLÓGIA

10. évfolyam

Péntek Szilvia

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ............................................................................................. 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4 1. A növényi sejtalkotók ............................................................... 8 2. A növények festékanyagai ...................................................... 13 3. A növényi szövetek ................................................................ 17 4. A növényi szervek ................................................................. 21 5. A növényi szervek II. ............................................................. 26 6. A magvak csírázása ............................................................... 32 7. A magvak csírázása II. ........................................................... 37 8. Növényhatározás ................................................................... 42 9. Növényhatározás II. .............................................................. 47 10. Plazmolízis és ozmózis vizsgálata ............................................ 53 11. A csírázás és a sejtlégzés vizsgálata ........................................ 57 12. A növényi szövetek vizsgálata II. ............................................ 61 13. A fotoszintézis vizsgálata ........................................................ 66 14. Keményítővel kapcsolatos vizsgálatok ...................................... 69 15. Mohák, harasztok, gombák vizsgálata ...................................... 73 16. Termések ............................................................................. 78 17. Virág, virágzat ...................................................................... 81 18. Talajjal kapcsolatos vizsgálatok ............................................... 85 19. Levegővel kapcsolatos vizsgálatok ........................................... 89 20. Vízvizsgálatok ....................................................................... 92 Források ........................................................................................ 96 Fogalomtár .................................................................................... 97

Munkafüzet – Biológia, 10. évfolyam

ELŐSZÓ Kedves Diákok! A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos megfigyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet megértése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre követeli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munkafüzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz. Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati feladaton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használhatóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme maradandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajátításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem feltárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a felfedezés örömét. A szerző

-3-


A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kémcsőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

-4-


13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása 1. 2. 3. 4.

Levegőnyílás elzárása Gyufagyújtás Gázcsap megnyitása Gáz meggyújtása

1. ábra

2. ábra

-5-


A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok

Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok

Mérgek

Maró hatású anyagok

Emberre ártalmas

Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében:

R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amelyek jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! -6-


A hypo esetében: R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó!

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást. S 26

Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni!

S 50

Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Vigyázz!

Vigyázz!

Forró felület!

Alacsony hőmérséklet!

Védőkesztyű használata kötelező

Vigyázz! Vigyázz! Tűzveszély!

-7-

Mérgező anyag!


A NÖVÉNYI SEJTALKOTÓK Bevezető/Ismétlő feladatok: Rajzolj prokarióta és eukarióta sejtet! Az eukarióta sejt legyen a zöld szemesostoros! Miért jelentős a zöld szemesostoros a táplálkozását és evolúciós szerepét tekintve? Milyen közös sejtalkotók vannak a két sejtben?

1. kísérlet – Hagymalevél sejtjeinek vizsgálata Eszközök: tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vöröshagyma, metilzöld oldat, eozinoldat, itatóspapír, óraüveg, 50%os alkohololdat, híg ecetsavoldat

A kísérlet leírása: Készíts a vöröshagyma húsos alleveléből három nyúzatot! Az elsőre cseppents vizet és fedd le fedőlemezzel, majd vizsgáld a mikroszkóppal! A másodikat tedd egy kevés eozinoldatba (óraüvegre néhány csepp eozinoldat), majd egy percig hagyd benne, miközben csipesszel néha megmozdítod! Ezt követően tedd híg ecetsavas oldatba egy percre, majd tárgylemezre téve fedd le, és vizsgáld meg! A harmadik metszetet helyezd metilzöld oldatba 2-3 percre, szintén mozdítsd meg néhányszor! A festés után egy percre tedd 50%-os alkohololdatba! Fedd le a harmadik metszetet is, és vizsgáld!

-8-


Feladatok: 1) Rajzold le a látottakat, és nevezd meg a ténylegesen látott sejtalkotókat! Írd a körökhöz, hogy melyik festési eljárással készítetted a metszeteket!

2) Mi a látott sejtalkotók feladata?

3) Miért volt szükség az eozinoldatra?

4) Mi lehetett az ecetsav feladata?

5) Mit festettünk meg a metilzölddel?

6) Mi lehetett az alkoholos áztatás funkciója?

2. Színtestek vizsgálata Eszközök: Tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szike, csipesz, desztillált víz, pletykanövény, paradicsom

-9-


A kísérlet leírása: Vágj ki egy kis darabot szikével egy érett paradicsom termésfalából, majd kend szét a tárgylemezen, fedd le! Készíts a pletyka növény levelének fonákjáról nyúzatot! Tedd tárgylemezre, kissé vizezd be, majd fedd le! Készíts a pletyka növény levelének színéről is nyúzatot! Vizezd, majd fedd le! Rajzold le a látottakat, és válaszolj a kérdésekre!

Feladatok:

paradicsom

pletyka levél fonákja

pletyka levél színe

1. Mit tartalmaznak a paradicsom termésfalának sejtjei?

2. A pletyka levelének melyik szövetéből készült a nyúzat? 3. Mi jellemző erre a szövetre?

4. Milyen alakúak a pletykalevél színéről készült nyúzat sejtjei?

5. Miket látsz, az előbbi nyúzat sejtjeiben?

6. Látsz-e különbséget a gázcserenyílások számában a pletykalevél fonáki és színi részéről készült nyúzatain?

- 10 -


3. Sejtüregek, zárványok vizsgálata Eszközök: tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vöröshagyma, Sansaveria és fikusz levele, pirospaprika (kaliforniai) itatóspapír, óraüveg, éter

A kísérlet leírása: Feladatok: 1. Készíts keresztmetszetet a Sansaveriából! Fedd le vízzel! Figyeld meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a látottakat! 2. A fikusz leveléről készíts vékony keresztmetszetet! Fedd le vízzel! Figyeld meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a látottakat! 3. A kaliforniai paprika termésfalából készíts két keresztmetszetet! Az egyiket fedd le vízzel, a másikra cseppents étert! Hasonlítsd össze a két metszetet!

Kérdések: 1) Melyik növényi szöveteket látod a Sansaveria levél keresztmetszetében? Mi az egyes szövetek feladata és jellemzője?

2) Milyen különbséget veszel észre a fikusz és a Sansaveria keresztmetszetét összehasonlítva?

3) Milyen tartalék tápanyag van a paprikában? Hogy hatott az éter?

- 11 -


4) Miért oldhatatlan formában raktározzák a növények a tápanyagokat?

Sansaveria

fikusz

paprika

Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

- 12 -


A NÖVÉNYEK FESTÉKANYAGAI Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyik szerves vegyületcsoport képviselőjét látod az ábrán?

2. Milyen jellegzetes tulajdonságuk van? Felépítésük miként szolgálja biológiai szerepüket?

3. Írj további példákat erre a vegyületcsoportra!

Valóban „csak” zöld színű a levél? Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld színét a zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják?

1. kísérlet – Zöld növényi levél festékanyagainak szétválasztása Eszközök: dörzsmozsár, kvarchomok, spenótlevél vagy friss fűnyesedék, olló, hurkapálca, óraüveg, szűrő, főzőpohár, magnézium-karbonát, 85%os aceton, szűrőpapír, hajszárító, benzol, petroléter, gázfelfogó henger

A kísérlet leírása: A spenótleveleket/fűnyesedék ollóval aprítsd fel! Tedd a dörzsmozsárba és kevés kvarchomokkal, csipetnyi magnézium-karbonáttal 85%-os acetonban dörzsöld szét! Az oldatot szűrd át főzőpohárba, a szűrőn maradt anyagot mosd át acetonnal! Egy 10x2 cm-es szűrőpapír csíkra a szélétől 2 cm-re cseppentővel vékony vonalban vidd fel a kapott oldatot! Rögzítsd hurkapálcához! Szárítsd meg hajszárítóval! Helyezd egy 500 ml-es gázfelfogó hengerbe, amibe előzőleg benzol:petroléter 3:1 arányú elegyét öntöt- 13 -


ted! Ez lesz a futtatókeverék. Fedd le óraüveggel és az eredményt körülbelül 20 perc múlva láthatod. (A szűrőpapírnak egyenletesen bele kell érnie a futtatókeverékbe, de az oldószer ne érje a startvonalat.) 1) Miért volt szükség a kvarchomokkal történő dörzsölésre?

2) Milyen színű lett a szűrlet? 3) A sejtek mely részéből szabadíthattuk ki az oldat színét adó festékeket?

4) Mi a neve annak a módszernek, amivel dolgozol? Hogy működik?

5) Milyen sorrend alakult ki a szétválasztott színanyagok közt? Kezd azzal, amelyik a legtávolabbra jutott!

6) Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld színét a zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják?

7) Milyen fontos elemekhez juthatunk hozzá, ha spenótot, vagy más zöld növényi részeket fogyasztunk? Milyen szerepe van ezeknek az emberi szervezetben?

- 14 -


2. kísérlet – Antociánok vizsgálata Eszközök: vöröskáposzta, reszelő, konyhasó, szűrő, gumikesztyű, ecet, ultrás víz/híg NaOH, kémcsövek, kémcsőtartók, cseppentők

A kísérlet leírása: A vöröskáposztát reszeld le, sózd meg alaposan, keverd össze a sóval, majd várj addig, amíg levet ereszt! Szűrd le, kezeddel nyomkodd is ki a káposztát, majd a levét hét kémcsőben kell elosztani. Egy kémcsőbe ujjnyi mennyiséget tegyél! Számozd meg a kémcsöveket és helyezd őket a kémcsőtartóba növekvő számsorrendben! Az első kémcsőbe három csepp ecetet, a másodikba két cseppet, a harmadikba egy cseppet tegyél! Az ötös kémcsőbe egy csepp ultrásvíz, a hatosba 2 csepp, a hetesbe 3 csepp kerüljön! Figyeld meg a változásokat és válaszolj a kérdésekre!

Feladatok: 1) A vöröskáposzta lé készítésekor milyen kémiai folyamat játszódott le? Magyarázd a jelenséget!

2) Milyen színű a 4-es kémcsőben az oldat?

3) Miért nem cseppentettünk semmit a 4-es kémcsőbe? 4) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe sav hatására?

5) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe lúg hatására?

6) Mely növényi részeket színezhetik meg az antociánok?

- 15 -


7) Tavasszal virágzik a nefelejcs, aminek a fiatal virágai pirosak, később kékre színeződnek. Az elvégzett kísérlet alapján magyarázd a jelenséget!



- 16 -


A NÖVÉNYI SZÖVETEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Rajzolj egy növényi sejtet az üres részre! Nevezd meg a részeit! 2) Húzd alá azon sejtalkotókat, amelyek kizárólag a növényekre jellemzőek! 3) Miben különbözik a lerajzolt sejt egy baktériumsejttől? 4) Mi a szövet fogalma?

1. kísérlet – Lilahagyma bőrszövetének megfigyelése Eszközök: tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, lila- és vöröshagyma, íriszlevél, ciklámenlevél,

A kísérlet leírása: Készíts a lilahagyma húsos alleveléből vékony bőrszöveti nyúzatot! Rajzold le, és nevezd meg azon sejtalkotókat, amelyeket látod! Készíts a ciklámenlevél fonáki részéről, és az íriszlevél valamelyik oldaláról nyúzatot! Add meg a nagyítás mértékét!

- 17 -


1) Mi jellemző a bőrszöveti sejtek elhelyezkedésére?

2) Mely sejtalkotók nem láthatóak? Mi lehet az oka?

3) Milyen függelékei lehetnek a növények bőrszövetének?

2. kísérlet – Ciklámen és írisz bőrszövetének megfigyelése Eszközök: tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, lilahagyma

A kísérlet leírása: Készíts a ciklámenlevél fonáki és színi részéről, és az íriszlevél mindegyik oldaláról nyúzatot! Kevés vízzel akadályozd meg a metszetek kiszáradását! Rajzold le a ciklámen fonáki oldalán látottakat! Rajzold le az egyik íriszről készült levélnyúzatot is!

ciklámen

írisz

nagyítások:

Feladatok: 1) Miben hasonlít egymásra a négy metszet?

- 18 -


2) Milyen különbségeket látsz az általad lerajzolt metszetek közt? 3) Miért lett volna elegendő az írisz levelének csak az egyik oldaláról készíteni a metszetet?

4) Miben különbözik a ciklámen leveléről készült két metszet? Mi lehet a különbség oka?

3. kísérlet – Alapszövetek vizsgálata Eszközök: tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, begónia

A kísérlet leírása: Készíts keresztmetszetet a begónia levélnyeléből! Tedd tárgylemezre, kissé vizezd be, majd fedd le, és vizsgáld! Rajzold le a látottakat! Válaszolj a kérdésekre!

1) Mekkora a nagyítás?

2) Mely növényi szöveteket látod?

3) Milyen szöveteket láthatnál még a metszetben?

4) Milyen sejtalkotókat látsz a sejtekben?

- 19 -


5) Milyen jellegzetesség utal a metszeten látható alapszövet feladatára?

6) Mely anyagok épülnek be a sejtfalba?

7) Milyen kísérlettel győződnél meg arról, hogy a metszeten látott sejtekben megtalálható-e a sejthártya?



- 20 -


A NÖVÉNYI SZERVEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Válassz az állításokhoz nagybetűt! (Előfordulhat, hogy több betű is megoldás lehet.) A) gyökérzet B) szár C) levél D) virág E) termés a) Reproduktív szerv b) A hajtást alkotja c) Csak a zárvatermőknél jelenik meg d) Rögzíti a növényt e) Feladata a fotoszintézis és a párologtatás f) Lehet fás vagy lágy g) Összeköti a növény szerveit egymással h) Zónákra osztható i) Módosult levelekből áll j) A nyitvatermőknél jelenik meg először k) A növény vegetatív szervei l) Felveszi a vizet és az oldott ionokat m) Nincsenek rajta gázcserenyílások n) Viasz boríthatja o) Ebben található az érett mag

Tudunk-e következtetni egy növény leveléről a többi szerv jellemzőire? A csoportok kapnak egy növényi levelet (kukorica, írisz, hárs, nyír, fűz, ….), amiről az első feladat végén meg kell tudniuk mondani, hogy kétszikű vagy egyszikű növényről szedtük. Állításukat indokolni kell!

- 21 -


1. kísérlet – Egyszikűek és kétszikűek szerveinek összehasonlítása Eszközök: élő, virágos/terméses növények (egyszikű fűféle vagy a laborban hajtatott tulipán/nárcisz; kétszikű, lágyszárú növény pl. pásztortáska, kamilla, lucerna), nagyító, Növényhatározó, ismeretlen növény levele, sárgarépa, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkóp, burgonya, vöröshagyma, szőlőhajtás, vadszőlő/borostyá hajtás, karfiol, aloe vera levél, fagyöngy fotó, kukorica gyökérzet/fotó, lucerna gyökérzet/fotó

A kísérlet leírása: Figyeld meg a két növény szerveit! A látottak alapján töltsd ki a táblázatot! Megfigyelési szempontok

Kétszikű növény

Gyökérzet jellemzői

Szár jellemzői

Levél jellemzői

Virág jellemzői

Termés jellemzői

- 22 -

Egyszikű növény


Az ismeretlen növényi levélről:

2. kísérlet – Gyökér vizsgálata Eszközök: sárgarépa, szike/kés, tálca, tanulói mikroszkóp, kész preparátum (gyökércsúcsról) vagy mikrofotó

A kísérlet leírása: Vágd hosszában félbe a sárgarépát! Figyeld meg a különböző zónákat a gyökéren és tapasztalataidat rögzítsd!

Feladatok: 1. Írd a rajz megfelelő részeihez az elnevezéseket!

3. ábra

2. Mi a neve a sárgarépagyökér módosulatának? Mi a feladata?

- 23 -


3. Nézz meg mikroszkópban egy előre elkészített növényi preparátumot/tekintsd meg a mikrofotót! A gyökér mely zónájáról készülhetett? Miért?

4. Készíts a „c” zónából egy nagyon vékony hosszmetszetet! Nézd meg a mikroszkóppal! Milyen alakú sejteket látsz?

5. Mi az „a” zóna feladata?

3. kísérlet – Szervek és módosulataik Eszközök: növényi részek (burgonyagumó, vöröshagyma, karfiol, aloe vera levél, lucerna gyökérzete/fotó, borostyán/vadszőlőhajtás, kukorica gyökérzete/fotó, fagyöngy fotó, tavirózsa fotója, szőlővessző kacscsal)

A kísérlet leírása: Ismerd fel, hogy mely növényeket látod a tálcán és a fotókon! Töltsd ki a táblázatot! Az utolsó oszlopban csak abba a cellába írj, ahol nincs szaggatott vonal! Növény neve

Szerv, aminek a módosulata

Feladata

Jellegzetes növényi szövete

Burgonya Vöröshagyma

----------------

- 24 -


Karfiol

----------------

Aloe vera Lucerna

----------------

Borostyán/vadszőlő

----------------

Kukorica

---------------

Fagyöngy

----------------

Szőlő

----------------



- 25 -


A NÖVÉNYI SZERVEK II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyek a levél részei? Rajzolj egy levelet és nevezd meg a részeit!

2. Nevezd meg a levél szöveti felépítésén a részeket!

4. ábra

- 26 -


3. Mely hatások juttatják el a levelekig a gyökérzet által felszívott vizet és ionokat? Vizsgáljuk meg a növényi levelet morfológiailag és élettanilag! Keressünk választ az óra végén a következő kérdésekre: - Függ-e a párologtatás mértéke a lombkorona leveleinek számától? - Függ-e a párologtatás mértéke a légmozgástól? - Működik-e a gyökérnyomás a hajtás eltávolítása után is?

1. kísérlet – Levélmorfológia Eszközök: élő növények levelei (körülbelül 10-15 féle növényről, amelyek valami miatt jellegzetes alakúak),Növényismeret c. könyv, vonalzó a méréshez

A kísérlet leírása: A Növényismeret c. könyv oldalai alapján állapíts meg minél több jellemzőt a tálcákon található levelekről! Készíts rajzot a levelekről és írd mellé a főbb jellemzőket!

- 27 -


2. kísérlet – Élettani megfigyelések a párologtatással kapcsolatban

Eszközök: kémcsövek, orgona levele, szára, olaj, alkoholos filctoll, ventilátor, csapvíz, vízben oldódó festék (tintapatron)

A kísérlet leírása: A kísérletet célszerű előző nap összeállítania a labor személyzetének, hogy jól láthatóak legyenek a folyadékszint csökkenések. Hét kémcsőbe egyenlő mennyiségű csapvizet teszünk (kb. 2/3-ig). A kémcsöveket számozzuk! Az első kémcsőbe beletesszük az orgonaágat, de csak egy levelet hagyunk rajta. A második kémcsőbe 3 levél legyen az orgonaágon, a harmadik és negyedik kémcsőbe 5 levéllel helyezzünk el orgonaágat! Jelöljük a kémcső oldalán az eredeti vízszintet, majd öntsünk rá étolajat, annyit, hogy zárja el a víz tetejét! Az első 3 kémcsövet szobahőmérsékleten tároljuk, a negyediket tegyük hűtőbe! Az ötödik, hatodik és hetedik kémcsövet is tegyük 2/3-ig vízzel (fontos, hogy egyszerre állítsuk be a két kísérletet az összehasonlíthatóság miatt), jelöljük az eredeti vízszintet a kémcső oldalán! Mindhárom kémcsőbe 5 leveles orgonaágat tegyünk! Öntsünk étolajat a víz tetejére! Az ötös kémcsövet helyezzük el úgy, hogy a közelében ventillátor működjön a foglalkozás kezdete előtt már 2-3 órát! A hatos kémcső a kontroll, amit a ventillátortól meszsze helyezünk el, de szobahőmérsékleten! A hetes kémcső közelébe tegyünk hősugárzót/vagy helyezzük a kémcsövet a működő radiátorra!

- 28 -


Feladatok: 1) Mérd meg az egyes kémcsövekben a vízszint csökkenését! Eredményeidet írd a táblázatba! A kémcső száma

A vízszint csökkenése (mm)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Olvasd el a kísérlet elkészítésének leírását és válaszolj a kérdésekre! 2) Mi lehet az olaj szerepe?

3) Milyen összefüggést tudsz megállapítani a vízszintcsökkenés és az első három kémcsőbe helyezett orgonaágak levélszáma között?

4) A 3. és 4. kémcsőben mivel magyarázod a mérések eredményeit?

5) Mivel magyarázod az 5. és 6. kémcső esetében tapasztaltakat?

- 29 -


6) Mi a magyarázata a 6. és 7. kémcsőben mért adatoknak?

7) Mi segítette az orgonaágak vízfelvételét?

8) Miért volt fontos, hogy a 3-7 kémcsőben 5 levelet hagytunk az orgonaágon? 9) Miért kísérletnek nevezzük, és nem megfigyelésnek ezt a vizsgálatot?

3. kísérlet – Mikroszkópi vizsgálat Eszközök: gyári mikrometszetek, tanulói fénymikroszkóp, tűlevél, szike, tárgylemez, fedőlemez

A kísérlet leírása: Tanulmányozd különböző nagyításokban a tűlevél, az egyszikű és kétszikű növények leveléről készült gyári metszeteket! Készíts a tűlevélből vékony keresztmetszetet! Vizsgáld meg ezt is!

Feladatok: 1) Melyik metszetben találhatóak gyantajáratok?

2) Milyen különbségeket látsz az egyszikűek és kétszikűek levél keresztmetszete közt?

- 30 -


3) Milyen formában jelenik meg a levélben a szállítószövet?

4) Mi alapján lehet megkülönböztetni a háncsrészt a farésztől?

5) Rajzold le az általad készített tűlevél metszetet!



- 31 -


A MAGVAK CSÍRÁZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mit értünk megporzás alatt?

2) Mit értünk megtermékenyítés alatt?

3) Nevezd meg a rajzokon az egyszikűek és a kétszikűek magjának részeit! A kétszikű mag részei:

5. ábra

Az egyszikű termés részei:

6. ábra

4) Milyen külső és belső feltételekre van szükség a csírázáshoz?

- 32 -


1. kísérlet – Magvak vizsgálata Eszközök: vízben áztatott babmag (vetőmag minőségűek), itatóspapír, szike, tálca, nagyító, milliméterpapír, főzőpohár, műanyag tálca, vatta, színes ceruza, hűtő

A kísérlet leírása: A zöldségesnél beszerzett nagy szemű fehér vagy tarkababbal dolgozzunk (de csak az egyikkel, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek). A foglalkozás előtt 24 órával áztassunk be babokat csapvízbe. A foglalkozást megelőző 4. napon is áztassunk babszemeket 24 órán keresztül, majd vegyük ki őket a vízből, tegyük 2 db műanyag tányérra benedvesített vatta közé. Az egyik tányért helyezzük a hűtőbe, a másikat tartsuk szobahőmérsékleten. Naponta ellenőrizzük, hogy ne száradjon ki a vatta.

Feladatok: 1) Vegyél ki 3 száraz babszemet és mérd meg őket milliméterpapírral! A három eredményből számítsd ki, hogy milyen hosszú és széles a babszem szárazon!

2) Vegyél ki 3 db-ot a 24 órán át áztatott magokból, végezd el a méréseket! Állapítsd meg, hogy mekkorák átlagosan a beáztatott magok?

3) Hogy nevezzük azt a folyamatot, ami a vízben áztatott magokkal történt?

4) Adj magyarázatot biokémiai tudásoddal a jelenségre!

- 33 -


5) Rajzolj körbe kék színnel egy száraz, és egy beáztatott babot pedig zölddel a munkafüzetedbe. Rajzolás előtt töröld szárazra! A rajzokat úgy helyezd el, hogy egyértelműen látható legyen a változás!

6) Vágd ketté az egyik beáztatott babot, és keresd meg az első feladatban lerajzolt részeit! Vágd ketté az egyik 4 napos szobahőmérsékleten tárolt csírázó magot is! Milyen változások zajlottak le a három nap alatt?

7) Vágj le egy vékony réteget a 3 napos csírázó mag szikleveléből és cseppents rá Lugol-oldatot! Mit tapasztalsz?

8) Mi lehet a sziklevelek feladata a csírázás folyamatában?

2. kísérlet – A hőmérséklet hatása a csírázásra Eszközök: műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), milliméterpapír

A kísérlet leírása: Az első kísérletnél hűtőbe tett magokat is vegyük elő! Vágjuk ketté mindhármat! A szobahőmérsékleten tartott magok közül is vágj ketté hármat úgy, hogy a csíra a lehető legjobban látható legyen! Mérd meg a csírákat milliméterpapírral!

Feladatok: 1. Milyen következtetést tudsz levonni a mérések alapján?

- 34 -


3. kísérlet – A hőmérséklet hatása a csírázásra 2. Eszközök: műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), milliméterpapír, sütő, tepsi

A kísérlet leírása: A Kísérlet összeállítása a gyakorlat előtt 5-7 nappal szükséges. A bab vetőmagokat 80°C-os sütőben szárítsuk 1-2 órán át, majd áztassuk 24 órára vízbe, ugyanekkor áztassunk be hasonló mennyiségű bab vetőmagot is egy másik edénybe! Tegyük a magvakat műanyag tányérra vizes vatta közé, átlátszó műanyag zacskóban szobahőmérsékletre, egymás közelébe! A vízpótlást a gyakorlatig végezzük rendszeresen! A hőkezelést írjuk rá a tányérra!

Feladatok: 1) Számold meg a babmagokat mindkét tálcán! Számold össze azokat, amelyek csíráznak! Számold ki a csírázóképességet százalékban!

2) Milyen következtetést tudsz levonni a tapasztalatokból?

3) Magyarázd meg, hogy mi lehet az oka annak, hogy az óvodások „babzsákját” (vagy a magokkal töltött párnákat) szárított magokból készítik!

- 35 -




- 36 -


A MAGVAK CSÍRÁZÁSA II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Melyek a csírázás külső feltételei?

2) Melyek a csírázás belső feltételei?

3) Eddigi tanulmányaid alapján írd le a csírázás főbb lépéseit sorrendben!

1. kísérlet – Csírázó magvak megfigyelése Eszközök: vetőmag minőségű bab, szárazbab magvak (zöldségesnél beszerezhetők), műanyag tányérok, víz, vatta, zacskó, alkoholos filctoll

A kísérlet leírása: A foglalkozás megkezdése előtt 15 nappal el kell kezdeni a csíráztatást. Naponta 20 db vetőmag minőségű és zöldségesnél beszerzett 10 db száraz babot tegyünk 24 órára vízbe (külön edényekben áztassuk a kétféle magot!). A következő napon helyezzük őket nedves vattába, tányérra, zacskóba csomagolva. A vetőmagokat két tálcára tegyük (10-10 db) Az egyik tálca minden nap szekrénybe/sötét helyre kerüljön! A tálcákra a dátumot és a sötétben/fényben jelzést írjuk alkoholos filctollal, amikor vattába tettük a magokat!

Feladatok: A csírázó magvak a műanyag tányéron, tálcán mindenkihez jussanak el! Nézd meg a dátumot az aktuális tányéron és a csírázási %- 37 -


ot írd a táblázat megfelelő cellájába! Keress további jellemzőket a csírázó magokon a táblázatban megadott szempontok alapján és írd a cellákba! (Minden laborfoglalkozás előtt/közben a szaktanárnak is ki kell töltenie a saját táblázatát, az aktuális kísérleti eredményekről, mert a csírázási százalékok minden kísérletnél eltérhetnek a korábbi eredményektől. Általánosságban elmondható, hogy a vetőmag csírázása 90-100%, a nem vetőmag minőségű magok csírázása 30-70% közt mozog. A vetőmagból fejlődő csírák kissé fejlettebbek a nem vetőmag minőségűhöz képest)

Napok száma

Csírázási százalékok, egyéb jellemzők a csírázás folyamatában (maghéj repedése, oldalgyökerek megjelenése, megkapaszkodás, lomblevelek száma) Vetőmag szobahőmérsékleten, fényben

Vetőmag szobahőmérsékleten sötétben

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

- 38 -

Nem vetőmag minőségű magok szobahőmérsékleten fényben


11. 12. 13. 14. 15.

Válaszolj a kérdésekre! 1) Hányadik napon reped fel a maghéj?

2) Hányadik napon jelennek meg az oldalgyökerek a gyököcskén?

3) Hányadik napon látszanak már a rügyecskén az első lomblevelek?

4) Hányadik napon kapaszkodik meg a csíra a vattában annyira, hogy nem vehető ki belőle?

5) Látsz-e gyökérgümőket a csíranövények gyökerein? Mi lehet a tapasztaltak oka?

6) Hányadik naptól fejlődik eltérően a két vetőmagminta? Mi lehet erre a magyarázat?

- 39 -


7) Mi lehet az oka annak, hogy csávázzák a vetőmagokat? Magyarázd a tapasztalataid alapján!

8) Miért érezhető a csírázás bizonyos szakaszában furcsa szag a vattán? Magyarázd! Melyik szakaszban tapasztaltad?

9) Mi lehet az oka annak, hogy a vetőmag és nem vetőmag minőségű bab csírázási aránya nem egyforma?

10) Milyen módosult szerveket látsz a babnövényen? Mi a feladata?

11)

Milyen szerepe van a fénynek a bab csírázásában?

2. kísérlet – Kétszikűek és egyszikűek csírázása Eszközök: bab és kukorica vetőmag, műanyag pohár, termőföld

A kísérlet leírása: 5-7 nappal a foglalkozás előtt el kell vetni a magokat. Csoportonként 1-1 műanyag poharat meg kell tölteni földdel, a vetőmagon feltüntetett mélységre helyezni néhány magot az edényben. A földet végig nedvesen kell tartani! Minden edény szobahőmérsékleten és fényben tartandó.

- 40 -


Feladatok: 1. Vizsgáld meg szemrevételezéssel a két edényben fejlődő csíranövényeket! Melyikben találod az egyszikűt? Válaszod indokold!

2. Hogy nevezzük az egyszikűek csírázását? 3. Mi a neve a kétszikűek csírázásának? 4. Milyen más egyszikű növény magját lehetne a kukoricán kívül csíráztatni?

5. Milyen egyéb magvak lennének alkalmasak a babon kívül csíráztatásra?



- 41 -


NÖVÉNYHATÁROZÁS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen jellegzetességei vannak a kétszikű növényeknek?

2) Milyen alakja lehet a növények levelének?

3) Rajzolj egy párosan szárnyasan összetett levelet, egy karéjos levelet a Növényhatározó c. könyv segítségével!

A környezetünkben élő gyomok értékes növények lehetnek? Határozzunk meg néhány növényt a mai órán, és egyéni kutatásként derítsd ki, hogy van-e köztük gyógynövény!

1.kísérlet – Növényhatározás közösen - pásztortáska Eszközök: tálca, nagyító, élő pásztortáska növény, Növényhatározó c. könyv

A kísérlet leírása: Határozzuk meg közösen a tálcán levő növényt!

Feladatok: 1) Írd le a határozás menetét!

- 42 -


2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg?

4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra!

2. kísérlet – Növényhatározás párban Eszközök: tálca, élő növények (pl: fehér akác, vérehulló fecskefű, lándzsás útifű, korcs here), nagyító, Növényhatározó c. könyv

A kísérlet leírása: Határozz meg további növényeket is a Növényismeret c. könyv segítségével!

Feladatok: Első növény határozása 1) Írd le a határozás menetét!

2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

- 43 -


3) Milyen élőhelyen található meg?


Második növény határozása 1) Írd le a határozás menetét! 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg?


Harmadik növény határozása 1) Írd le a határozás menetét!

2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

- 44 -


3) Milyen élőhelyen található meg?


Negyedik növény határozása 1) Írd le a határozás menetét!

2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg?


- 45 -




- 46 -


NÖVÉNYHATÁROZÁS II. Bevezető/Ismétlő feladatok: Írd le a képeken látható növények/növényi részek főbb jellemzőit!

7. ábra

8 8. ábra

1. kísérlet – Növényhatározás párban Eszközök: tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bodza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce)

A határozások leírása: Első növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!

- 47 -


2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg?

4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra!

Második növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!



Harmadik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!

- 48 -




Negyedik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!



- 49 -


2. kísérlet – Növényhatározás egyénileg Eszközök: tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bodza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce)

A határozások leírása: Első növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!



Második növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg?

- 50 -



Harmadik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!



Negyedik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!

2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

- 51 -


3. Milyen élőhelyen található meg?




- 52 -


PLAZMOLÍZIS ÉS OZMÓZIS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mit tanultál a diffúzióról?

2) Gyorsítható-e a diffúzió? Hogyan?

3) Mit nevezünk féligáteresztő hártyának?

4) Mi lehet féligáteresztő hártya az élő szervezetben?

1. kísérlet – Az ozmózis megfigyelése szabad szemmel Eszközök: (kígyó)uborka, burgonya, káposzta, kés, vágódeszka, tál, konyhasó

A kísérlet leírása: Szeleteld fel vékonyan az uborkát, a burgonyát, a káposztát! Tedd tálba! Sózd meg! Néhány perc múlva figyeld meg az eredményt!

Feladatok: 1. Miben hasonlít egymásra a három tapasztalat?

2. Magyarázd meg a jelenséget!

3. Miért tapasztalhatjuk a természetben, hogy a cseresznye és a szőlő termése felreped, ha sok eső esik, mikor érnek?

- 53 -


2. kísérlet – Ozmózis megfigyelése nagyobb és kisebb koncentrációjú közegben Eszközök: főzőpoharak, nejlonzacskó, spárga, növényi levél, tömény keményítő oldat, tömény sóoldat, desztillált víz, papírtörlő, hurkapálca

A kísérlet leírása: Rajzold körbe a füzetedben a lomblevelet, majd tedd a főzőpohárba! Önts rá annyi tömény sóoldatot, hogy bőven ellepje a levelet! Tegyél a tömény keményítőoldatból a nejlonzacskóba, kösd be a száját spárgával és erősítsd egy hurkapálca darabra, hogy bele tudd lógatni a főzőpohárba, amibe desztillált vizet öntöttél. Az egész zacskó merüljön el a vízben. A zacskó külső oldaláról előzetes töröld le a keményítőoldatot, ha kifolyt belőle. A desztillált vizet fesd meg pár csepp kálium-jodidos jódoldattal. A két kísérlet eredményére 20 percet kell várni, ezért előtte végezd el a harmadik kísérletet!

Feladatok: 1. Rajzold körbe a növényi levelet mielőtt a sóoldatba helyezed! Várj 20 percet, majd vedd ki a sóoldatból, töröld szárazra, és egy másik színnel rajzold körbe a levelet úgy, hogy az előző rajz levélnyelére illeszted a levélnyelet! Mit tapasztalsz? Válaszod írd a rajz mellé!

2. Mit tapasztaltál a nejlonzacskót kiemelve a desztillált vízből?

3. Milyen méretűek a KJ-os jódoldat molekulái a tapasztalatod szerint?

4. Mivel helyettesíthetted volna a nejlonzacskót, ami hasonló eredményekhez vezet?

- 54 -


3. kísérlet – Plazmolízis megfigyelése növényi metszeten Eszközök: víz, papírtörlő, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, szike, lilahagyma, 10%-os kálium-nitrát, 40%-os kalcium-klorid

A kísérlet leírása: Készíts 3 db vékony nyúzatot a lilahagyma húsos allevelének lilás bőrszövetéről! Az egyikre cseppents vizet, a másikra 10%-os kálium-nitrátot, a harmadikra 40%-os kalcium-kloridot! Nézd meg a metszeteket a mikroszkópban! A vízzel kezelttel kezd, mert a másik kettőnek kell néhány perc várakozás!

Feladatok: 1. Melyik metszetek esetében tapasztalsz változást?

2. Mi történt a második tárgylemezen?

3. Rajzold le a látottakat!

konvex

konkáv

- 55 -




- 56 -


A CSÍRÁZÁS ÉS A SEJTLÉGZÉS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Milyen főbb lépései vannak a sejtlégzésnek?

2. Melyik sejtalkotóban zajlik a sejtlégzés?

3. Röviden foglald össze a sejtlégzés lényegét!

1. kísérlet – Magvak duzzadásának megfigyelése Eszközök: kémcső, víz, hurkapálca, mustármag

A kísérlet leírása: Töltsd meg a kémcsövet mustármaggal kb. 2/3-ig (jelöld filccel ameddig a magok vannak), majd önts rá vizet! Tedd a magok közé középre a hurkapálcát, az alja érjen le a kémcső aljára és tedd egy biztonságos helyre a kémcsövet. A tapasztalatokat 30-40 perc múlva figyelheted meg, addig végezd el a többi vizsgálatot!

Feladatok: 1. 30-40 perc múlva fogd meg a hurkapálcát és próbáld kihúzni a kémcsőből! Mit tapasztalsz?

2. Mivel magyarázod a jelenséget?

3. Miért tudtak őseink vízzel locsolt hüvelyesekkel sziklát repeszteni?

- 57 -


2. kísérlet – Csírázó babmagvak gázképzése Eszközök: főzőpohár, 6 napos babcsíra (levele még ne legyen, de viszonylag nagy legyen rajta a csíra), óraüveg, gyurma, gyufa, hurkapálca

A kísérlet leírása: A főzőpohárba tegyél 5 csírázó babnövényt, fedd le óraüveggel, az óraüveg és a főzőpohár közti részt zárd le légmentesen gyurmával, majd 20 perc múlva gyújts meg egy hurkapálcát! Addig végezd el a harmadik vizsgálatot! Óvatosan húzd le az óraüveget, majd tartsd az égő pálcát a főzőpohárba!

Feladatok: 1. Mit tapasztalsz, amikor beletartod az égő hurkapálcát a főzőpohárba?

2. Melyik gáz táplálta volna a légzést?

3. Miért nem volt a főzőpohárban az égést tápláló gázból?

4. Melyik gáz halmozódott fel a főzőpohárban, aminek a tapasztaltakat köszönhetjük?

3. kísérlet – Vizsgálatok csírázó borsószemekkel Eszközök: kémcsövek, melyekhez van perforált gumidugó, amibe mindkét végén nyitott üvegcső van, 5 napos borsócsíra (levele még ne legyen, de viszonylag nagy legyen rajta a csíra), fenolftaleines NaOH-oldat, olaj, cseppentő

- 58 -


A kísérlet leírása: A vizsgálati anyagot célszerű a laboránsnak összeállítani a nap reggelén vagy előző nap délutánján, hogy az időkeretbe beférjen a három kísérlet, illetve jól látható legyen a változás. Csoportonként két kémcsőre van szükség, Mindkettőbe azonos számú csíranövényt kell tenni, a másodikba egy NaOH pasztilla is kerüljön, majd bedugaszolni a kémcsövek száját a gumidugóval. Ezt követően az egyik üvegcsőbe kb. a dugóból kilógó cső közepébe kell helyezni a fenolftaleines NaOH-oldat cseppet, a másik üvegcsőbe (NaOH pasztillásba) pedig olajcseppet. Mindkét üvegcsövön alkoholos filctollal be kell jelölni a cseppek elhelyezkedését, hogy a diákok a foglalkozáson lássák a változást!

Feladatok: 1) A csírázó magvak melyik gázt használták el a légtérből?

2) Melyik gáz keletkezett csírázás közben? Melyik kísérlet, és hogyan bizonyítja ezt?

3) Milyen változások tapasztalhatók az olajcsepp mozgásában?

4) Milyen változást tapasztalnál, ha egy nagy lombikba élő állat (lisztkukacok vagy egér) lenne elhelyezve hasonlóan üvegcsővel bedugaszolva és olajcseppel ellátva? Miért?

- 59 -




- 60 -


A NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyek a növényi szövetek főbb csoportjai? 2. Melyik növényi szövet végzi az anyagok szállítását? Hol és milyen formában fordul elő egy lágyszárú kétszikű növényben?

3. Melyik növényi szövet adja a levelek zöld színét? Mi jellemző erre a szövetre?

4. Milyen alapszöveteket tanultál még?

1. kísérlet – Bőrszöveti függelékek vizsgálata Eszközök: muskátli levele, keskenylevelű ezüstfa vagy ezüsthárs levele, szöszös ökörfarkkóró levele, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkópok, víz, cellux

A kísérlet leírása: A kapott növényi levelekről készítsünk kaparékot, vagy ragasszunk rájuk (a szőrösebb oldalukra) rövid celluxcsíkot és húzzuk le róla. A muskátlilevélről ajánlott inkább bőrszöveti nyúzatot vagy keresztmetszetet készíteni. Vizsgáljuk a mikroszkóp különböző nagyításaival őket!

Feladatok: 1) Mit látsz az ezüstös levelekről készült kaparékokban?

- 61 -


2) Mit látsz a szöszös ökörfarkkóróról készült kaparékban?

3) Miket találsz a muskátli levelén?

4) Milyen bőrszöveti függelékeket lehetne még vizsgálni a következő növények esetében, és ezeknek mi a feladata? csalán kereklevelű harmatfű gyermekláncfű termése fekete kökörcsin

9. ábra

fekete kökörcsin

10. ábra

nagy csalán

11. ábra

gyermekláncfű

12. ábra

kereklevelű harmatfű - 62 -


2. kísérlet – Szállítószövet vizsgálata Eszközök: lomblevek különböző fás szárú növényekről (szezontól és elérhetőségtől függően pl. bodza, orgona, hárs) tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, víz,

A kísérlet leírása: A levélből ferdén visszafelé húzva kitépjük a levéleret, főleg a végét vizsgáljuk mikroszkóp alatt különböző nagyításokban. Egy csepp vízzel akadályozzuk meg a metszetek kiszáradását.

Feladatok: 1) Milyen szövetelemek építik fel a növények szállítószövetét?

2) Milyen jellemzők alapján lehet elkülöníteni az előbbi feladatban megnevezett szövetelemeket?

3) Mi az egyes szövetelemek feladata?

4) A metszeteken is észrevehető, hogy nem ugyanabból a növényből származnak. Mi árulkodik erről?

5) Milyen alakúak a szállítószövetek sejtjei? Mennyiben szolgálja ez a szövet működését?

- 63 -


3. kísérlet – Víztartó és levegőztető alapszövetek vizsgálata Eszközök: lomblevek különböző pozsgás növényekről (aloe vera, varjúháj, kövirózsa, majomkenyér), apró békalencse vagy tavirózsa levele, tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez

A kísérlet leírása: Készíts a növényi leveleket kettévágva tanulmányozható kenetet a kocsonyás állagú víztartó alapszövetből a tárgylemezre! Fedd le és vizsgáld különböző nagyításban! Készíts keresztmetszetet és hosszmetszetet is a békalencséből/tavirózsa leveléből! Vízzel akadályozd meg, hogy kiszáradjon a metszet! Tanulmányozd!

Feladatok: 1) Milyen alakúak a pozsgás növény alapszöveti sejtjei?

2) Hogy védheti a növény az általa raktározott vizet?

3) Rajzold le a levegőztető alapszövetet!

4) Hogy szolgálja a levegőztető alapszövet a feladatát?

- 64 -




- 65 -


A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Foglaljuk össze röviden a fotoszintézis lényegét!

2) Melyik két szakaszra oszthatjuk a fotoszintézist? 3) Melyik sejtalkotóban zajlik a fotoszintézis? 4) Mely élőlények képesek fotoszintézisre?

5) Milyen más energiát használhatnak az élőlények saját szerves anyagaik előállítására?

1. kísérlet – A szén-dioxid hatása a fotoszintézisre Eszközök: kémcsövek, kémcsőtartó, átokhínár vagy más akváriumi növény, 0,5%-os és 1%-os NaOH-oldat, csapvíz, forralt víz, olaj

A kísérlet leírása: Négy kémcsőbe állítsuk össze a kísérleteket! Mindegyik kémcsőbe egyenlő mennyiségű folyadék kerüljön, és a növények nagysága is egyforma legyen! Számozd a kémcsöveket alkoholos filctollal! Az első kémcsőbe forralt vizet öntsünk, a másodikba csapvizet, a harmadikba 0,5%-os NaHCO3-oldatot, a negyedikbe 1%-os NaHCO3oldatot! Mindegyiknek a tetejére rétegezzünk egy kevés étolajat! A kémcsöveket olyan helyre tegyük a kémcsőtartóba, ahol azonos fényviszonyok közt vannak! Figyeld és számold a percenként keletkező buborékok számát!

Feladatok: 1. Miért keletkezik buborék a növények vágásfelszínén?

- 66 -


2. Melyik kísérletben keletkezik a legkevesebb buborék? Mi lehet az oka?

3. Mi lehet az olaj szerepe?

4. Melyik kémcsőben keletkezik a legtöbb buborék? Mi lehet az oka?

5. Miért fontos, hogy minden kémcső azonos fényviszonyok közt legyen?

6. Milyen általános következtetést tudsz levonni a kísérletből a fotoszintézis intenzitásával kapcsolatban?

2. kísérlet – A megvilágítás hatása a fotoszintézisre Eszközök: kémcsövek, kémcsőtartók, indigó festék, nátrium-hiposzulfit, forralt csapvíz, csapvíz, átokhínár vagy más vízinövény, hurkapálca, gyurma/gumidugó, gyufa, asztali lámpa

A kísérlet leírása: Három kémcsövet számozz meg! Mindegyikbe egyforma mennyiségű indigó nevű szerves festéket önts nátrium-hiposzulfittal redukálva (ekkor színtelen)! Két kémcsőbe csapvíz kerüljön, de az elsőt sötétben kell tartani, a másikat fényben! A harmadik kémcsőbe forralt víz kerüljön, és fényben helyezzük el! Mindhárom kémcsőbe azonos méretű vízinövény kerüljön! A fényben tartott, csapvízbe tett növény kémcsövét zárjuk le gumidugóval vagy gyurmagolyóval! 10 perc elteltével izzítsunk be egy hurkapálcát, majd óvatosan vegyük le a kémcső szájáról a dugót/gyurmát!

- 67 -


Feladatok: 1) Mi történik az első kémcsőben? Mit bizonyít a megfigyelés?

2) Mit tapasztalsz a második kémcsőben? Magyarázd a tapasztaltakat!

3) Mit tapasztalsz a harmadik kémcsőben?

4) Mit tapasztalsz, amikor az izzó hurkapálcát odatartod a kémcső szájához? Mi az oka? 5) Ezt a kémcsövet világítsd meg asztali lámpával és néhány perc múlva számold össze az egy perc alatt keletkező buborékokat! Hasonlítsd össze az eredményedet a korábbiakkal! Magyarázd a különbség okát!



- 68 -


KEMÉNYÍTŐVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen monomerekből áll a keményítő? 2) Melyik két nagy szerkezeti egységre tagolható a keményítő? 3) Hol fordul elő a növényekben a keményítő?

4) Miért lehet kék színreakciót előidézni a Lugol-oldattal a keményítőt tartalmazó növényi részeknél?

1. kísérlet – Keményítő kimutatása különböző növényi magvakból Eszközök: tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, Lugol-oldat, cseppentő, szike, duzzadt babmagok, burgonya, duzzadt búzaszemek

A kísérlet leírása: A babot és a búzát 24 órán keresztül be kell áztatni, hogy megduzzadjanak. Készíts mindhárom növényi részből kaparékot, amikre cseppents Lugol-oldatot! Vékonyan rétegezd a tárgylemezre, fedd le és vizsgáld különböző nagyításokban!

Feladatok: 1) Melyik növény rendelkezik a legnagyobb keményítőszemcsével?

2) Melyik növénynek a legkisebb a keményítőszemcséje?

3) Melyik növény keményítője koncentrikus rétegződésű?

- 69 -


4) Melyik keményítőszemcse excentrikus rétegződésű?

5) Rajzold le a különböző keményítő szemcséket! bab

burgonya

búza

2. kísérlet – A keményítő oldódásának vizsgálata Eszközök: kémcsövek, kémcsőfogók, keményítő, víz, kémcsőtartó, gázégő, gyufa

A kísérlet leírása: Tegyünk egy kémcsőbe egy csipet keményítőt, töltsük fel a kémcsövet harmadáig vízzel, majd jól rázzuk össze. Forrald fel ezt az oldatot! Várj, amíg kihűl (addig végezd el a harmadik kísérletet), majd tegyél bele 1-2 csepp Lugol-oldatot! Ha nagyon fekete lett az oldat, akkor önts bele annyi vizet, hogy a színe kék legyen! Ezt követően forrald fel! Jeges vízbe téve a kémcsövet hamarabb kihűl ismét. Tapasztalsz-e valamilyen változást?

Feladatok: 1) Mit tapasztalsz, amikor a keményítőt összerázod a vízzel?

2) Milyen változást okozott a melegítés?

- 70 -


3) Milyen változást láttunk a második melegítés után? Magyarázd a megfigyelést!

4) Mi történt a hűtés után?

5) Mi lehet az oka annak, hogy a keményítőt a növények oldhatatlan formában raktározzák?

3. kísérlet – Levelek Eszközök: növényi levelek (pletyka), alkohol, Lugol-oldat, itatós papír, tálca

A kísérlet leírása: Egy hétig takarjunk le sötét szövetzsákokkal annyi levelet a pletyka növényen, amennyi csoport van a laborfoglalkozáson! Minden csoport kapjon egy sötétben tartott és egy megvilágított növényi levelet. Áztassuk a leveleket alkoholos oldatban, hogy fakuljanak ki! A leitatott leveleket tegyük Lugol-oldatba néhány percre, majd ismét itassuk szárazra őket!

Feladatok: 1) Mit tapasztaltál a kísérlet elvégzése után?

2) Magyarázd meg, mi lehet a megfigyelések oka!

3) Miért lehetett fontos az alkoholos áztatás?

- 71 -




- 72 -


MOHÁK, HARASZTOK, GOMBÁK VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Milyen testszerveződések fordulnak elő a különböző növénytörzsek közt?

2. Miben hasonlítanak a gombák a növényekre?

3. Miben hasonlítanak a gombák az állatokra?

4. A képek segítségével ismételd át a mohák és harasztok nemzedékváltakozásos fejlődését!

14. ábra

13. ábra

mohák:

harasztok:

- 73 -


1. kísérlet – Mohapárna vizsgálata Eszközök: mohapárna, nagyító, tálca, főzőpohár, laboratóriumi mérleg, csapvíz

A kísérlet leírása: A háztetőmohát jól szellőző helyen előzetesen szárítsuk ki, majd ezt a párnát mérjük le, utána csapvízben áztassuk (kb. 30 percet), majd ebből kivéve ismét mérjük le! Egy mohanövénykét csipesszel távolítsunk el a mohapárnából és mikroszkópi vizsgálat után nevezzük meg a részeit!

Feladatok: 1) Hasonlítsd össze a két mérési eredményt és magyarázd a tapasztaltakat!

2) Hol veszi fel a mohapárna az áztatás során a vizet? 3) Milyen feladata van ökológiai szempontból a moháknak?

4) Gyakran fatörzseken telepszenek meg a mohák és a zuzmók is. Milyen ökológiai kapcsolatban vannak a fákkal?

5) Miről tudod megállapítani, hogy a mohapárnában található-e ivartalan nemzedék?

6) Milyen színű a mohák ivaros és ivartalan nemzedéke?

7) A mohanövényke részei:

- 74 -


2. kísérlet – Harasztok vizsgálata Eszközök: különböző harasztok (erdei pajzsika – lehetne teljes növény, mezei zsúrló, virágboltban beszerezhető még páfránylevél), édesgyökér, nagyító, Növényismeret c. könyv

A kísérlet leírása: Vizsgáld meg a páfrány részeit! Nézd meg nagyítóval a zsurlót és állapítsd meg, hogy a spóratermő vagy a fotoszintetizáló hajtását látod! Állapítsd meg a Növényismeret c. könyv segítségével, hogy milyen elágazásokat tartalmaz a zsurló! Nézd meg a páfrányleveleket! Vizsgáld a spóratartó tokok alakját! Kóstold meg az édesgyökeret!

Feladatok: 1) Figyeld meg a páfrány részeit! Rajzold le és nevezd meg a részeit!

2) Nézd meg nagyítóval a zsurlót! Milyenek a levelei?

3) Mivel fotoszintetizálnak a zsurlók?

4) Nézd meg a Növényismeret c. könyvben, hogy milyen elágazású a zsúrlók hajtásrendszere!

5) Figyeld meg a páfránylevélen/leveleken a spóratartó tokokat! Hol helyezkednek el?

- 75 -


6) Miben hasonlít a mohák és harasztok szaporodása egymásra?

7) Miért tudták meghódítani a harasztok a szárazföldet, és nőhettek akár fatermetűvé is?

8) Kóstold meg az édesgyökeret! Ez az édesgyökerű páfrány gyöktörzse. Mit tapasztalsz? Mire használható?

3. kísérlet – Gombák vizsgálata Eszközök: különböző harasztok (erdei pajzsika – lehetne teljes növény, mezei zsúrló, virágboltban beszerezhető még páfránylevél), édesgyökér, nagyító, Növényismeret c. könyv

A kísérlet leírása: Vizsgáld meg a penészes kenyeret nagyítóval és sztereomikroszkóppal! Helyezz a penész fekete részéből egy keveset tárgylemezre, cseppents rá metilénkéket és fénymikroszkóppal vizsgáld! A befőtt tetején levő penészből is helyezz a tárgylemezre, majd metilénkékkel fesd meg! Nézd meg különböző nagyításokban! Az élesztő-szuszpenzióból tegyél tárgylemezre egy cseppet! Figyeld meg fénymikroszkóppal! Ezt követően metilénkékkel 10 percig fess meg egy csepp élesztő-szuszpenziót, majd vizsgáld mikroszkóppal!

Feladatok: 1) Rajzold le a penész sztereomikroszkópos képét!

- 76 -


2) Rajzold le a megfestett penészgombát!

3) Rajzold le a befőttről vett penész mikroszkópi képét!

4) Rajzold le az élesztőgomba sejtjeit!



- 77 -


TERMÉSEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen szerepe lehet a zárvatermők termésének? 2) Milyen száraz terméseket tudsz felsorolni? 3) Mikor beszélünk valódi és áltermésről?

4) Mi a különbség az egyszikűek és kétszikűek termési közt?

1. kísérlet – A termés részei, jellemzői Eszközök: almatermés, szilva, paradicsom, szőlő, uborka, kés, tálca, törlőpapír

Feladatok: 1) Rajzold le az almatermés keresztmetszetét! Nevezd meg a részeit!

2) Miben hasonlítanak a tálcán található termések?

- 78 -


3) Miben különbözik a szilva termése a többitől?

4) Hogy segítik a növényi termések azt, hogy az állatok terjesszék a magjaikat?

2. kísérlet – Miért nem csíráznak az almában a magok? Eszközök: Petri-csészék, alkoholos filc, itatós papír, víz, gyümölcs centrifuga, növényi tápoldat, búza

A kísérlet leírása: Két héttel a laborfoglalkozás előtt el kell kezdeni a búza csíráztatását. Minden csoportnak 3x20 búzaszemet csíráztassunk petricsészében itatóspapíron! Alkoholos filctollal minden edényre írjuk rá a csíráztatás kezdetének dátumát, és amivel öntözzük a csírákat. Az elsőt csapvízzel, a másodikat növényi tápoldattal, a harmadikat almából préselt lével öntözzük! A diákok a 2 hetes csírákat kapják meg egy tálcán. Minden csíra szobahőmérsékleten és normál megvilágítású helyen fejlődjön.

Feladatok: 1) Mit tapasztalsz a vízzel öntözött tálkában? Miért lehet ez a kontroll minta? 2) Mit tapasztalsz a tápoldattal öntözött magvaknál? Magyarázd a látottakat!

3) Mi történt az alma préselt levével öntözött magvakkal? Adj magyarázatot a látottakra!

- 79 -


3. kísérlet – A termésfal cellulóztartalmának modellezése Eszközök: víz, permetező palack, fatartalmú durva papír, olló, papírragasztó, hajszárító

A kísérlet leírása: Vágjunk csíkokat a papírból, az egyik csík a papír rövidebb oldalával párhuzamosan készüljön, a másik csík vágásiránya ezzel 45°-os szöget zárjon be. Mindkét csíkot vágjuk ketté. Papírragasztóval ragasszuk össze a csíkokat úgy, hogy egymás után a különböző vágásirányúakat ragasszuk össze. A permetező palackba töltsünk vizet és permetezzük le a csíkot, majd hajszárítóval szárítsuk meg!

Feladatok: 1) Mit tapasztalsz száradás után?

2) Mi lehet a tapasztaltak oka?

3) Melyik terméstípust modelleztük a kísérlettel?



- 80 -


VIRÁG, VIRÁGZAT Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mi a virág feladata?

2) Mit értünk egyivarú virág alatt?

3) Mikor kétlaki egy növény?

4) Melyik növénytörzstől jelent meg a virág?

1. kísérlet – Tobozvizsgálat Eszközök: fenyők tobozai (vörösfenyő, lucfenyő, ezüstfenyő, feketefenyő, erdei fenyő, selyemfenyő), tobozbogyó, Növényismeret c. könyv, kettévágott lucfenyő toboz, fenyő szárnyas magjai

A kísérlet leírása: A Növényismeret c. könyv segítségével határozd meg, hogy melyik toboz melyik fenyőé! Párosítsd a rajzokkal! Tanulmányozd és rajzold le a félbevágott tobozt! Magasról (állj fel a székre) ejtsd le a fenyő szárnyas magját! Mit tapasztalsz?

Feladatok: 1) Határozd meg a fenyőket!

- 81 -


_____________ ________________ _________________ 2) Tanulmányozd és rajzold le a félbevágott tobozt!

3) Miért lehet a magnak „szárnya”?

4) Hányasával állhatnak a fenyők tűlevelei? Keress választ a Növényismeret című könyv segítségével! Írd le a tűlevélszám mellé az adott fenyő nevét is!

5) Miért számít kivételnek a fenyők közt a páfrányfenyő?

2. kísérlet – A virág részeinek vizsgálata Eszközök: pillangós virág (pl. akác, borsó, lucerna, bab), nagyító, Növényismeret - 82 -


A kísérlet leírása: A Növényismeret könyv segítségével tanulmányozd a pillangós virág részeit! Írd a virág rajza mellé a virágrészek neveit! Számold meg a porzókat is!

Feladatok: 1) Mit tudsz megállapítani a pillangós virág részeiről? Rajzolhatsz is, de magyarázd a rajzot szavakkal is!

3. kísérlet – Virágzatok Eszközök: fészekvirágzat, ernyős virágzat, barkavirágzat, torzsavirágzat, fejecske, vadrózsa virág, nagyító, Növényismeret c. könyv, csipesz

A kísérlet leírása: A Növényismeret c. könyv segítségével azonosítsd a kapott virágzatokat! A virágzatok feltárásában segít a csipesz.

Feladatok: 1) Vegyél ki a fészekvirágzat széléről és a közepéből is virágokat! Milyen virágok vannak a fészkesek virágzatában?

2) Számold meg az ernyősök virágának sziromleveleit!

3) Milyen megporzású lehet az a növény, amelyiknek barkavirágzata van? Mely jellemzők utalnak erre?

- 83 -


4) Mely jellemzői vannak a torzsavirágzatnak? Melyik növény virágzatát láthatod?

5) Vizsgáld meg a fejecskevirágzatot! A korcs here virágzata ilyen. Állapítsd meg, hogy milyen virágokból áll!

6) Számold meg a vadrózsa virágtakaró leveleit!



- 84 -


TALAJJAL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Határozd meg a talaj fogalmát!

2) Mely folyamatok során alakul ki a kőzetekből a talaj? Mi a részfolyamatok lényege?

3) Nevezz meg olyan talajtípusokat, amelyek előfordulnak hazánkban!

1. kísérlet – A talajok ülepedésének vizsgálata Eszközök: talajminták (homok, agyag, erdőtalaj, humuszos talaj), mérőhenger, főzőpohár, víz, kanál

A kísérlet leírása: Önts a mérőhenger segítségével a talajminták számával azonos számú főzőpohárba 100-100 ml vizet, tegyél mindegyikbe 2 kanállal az egyes talajmintákból! Keverd el és figyeld meg az ülepedés sebességét!

Feladatok: 1) Melyik ülepedik a leggyorsabban?

2) Melyik ülepedik a leglassabban?

3) Mi lehet a magyarázat az eltérő eredményekre?

- 85 -


2. kísérlet – A talajok vízmegkötő képességének vizsgálata Eszközök: 50 ml-es mérőhenger, üvegtölcsér, vatta, mérleg, víz, talajminták (agyagos, homok, humuszos, tőzeges)

A kísérlet leírása: A mérőhengerek tetejére helyezd el az üvegtölcsért, tégy egyenlő mennyiségű vattát mindegyikbe! Mérj ki 20 ml vizet minden talajmintához, a talajokból 25 g–ot! Tedd vattára a talajmintákat és öntsd rájuk a vizet! Figyeld meg a vízáteresztő képességeket!

Feladatok: 1) Melyik engedi át a legtöbb vizet?

2) Melyik engedi át a legkevesebb vizet?

3) Mi lehet az eltérő vízáteresztő képesség oka?

4) Miért viselkedik eltérően a tőzeges és agyagos talaj?

3. kísérlet – A talajok adszorbeáló képességének vizsgálata Eszközök: 50 ml-es mérőhenger, üvegtölcsér, vatta, mérleg, víz, tinta

A kísérlet leírása: A mérőhengerek tetejére helyezd el az üvegtölcsért, tégy egyenlő mennyiségű vattát mindegyikbe! Színezd meg a vizet tintával, hogy közepesen legyen sötét színű! Mérj ki 20 ml vizet minden talajmintához, a talajokból 25 g-ot! Tedd vattára a talajmintákat és öntsd rájuk a vizet! Figyeld meg a vízáteresztő képességeket!

- 86 -


Feladatok: 1) A talajminták közül melyik kötötte meg leginkább a festéket?

2) Melyik talajminta kötötte meg legkevésbé a festéket? Miért?

4. kísérlet – A talajok kémhatásának vizsgálata Eszközök: talajminták, kémcsövek, kanál, desztillált víz, univerzális indikátor

A kísérlet leírása: Egy kanál talajmintát tegyél minden kémcsőbe, majd 20 ml vizet, ezt rázd össze! Cseppents bele univerzális indikátort és értékeld az eredményeket!

Feladatok: 1) Homoktalaj kémhatása:

2) Agyagtalaj kémhatása:

3) Humuszos talaj/általános virágföld kémhatása:

4) Tőzeges talaj kémhatása:

5. kísérlet – A talajok mésztartalmának vizsgálata Eszközök: talajminták, óraüveg, cseppentő,10%-os sósav

A kísérlet leírása: Az óraüvegekre tegyél a talajokból! Cseppents rá sósavat! Figyeld meg, mi történik!

- 87 -


Feladatok: 1) Mire következtetsz a pezsgésből?

2) Melyik talajmintánál tapasztalsz intenzív pezsgést?

3) Van-e összefüggés a talaj kémhatása és mésztartalma közt?



- 88 -


LEVEGŐVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen a levegő összetétele?

2) Melyik gáz mennyisége befolyásolja az üvegházhatást és hogyan?

3) Milyen előnyei vannak az üvegházhatásnak?

4) Mire jó az ózon? Hogy keletkezik?

1. kísérlet – A levegő porszennyeződésének vizsgálata Eszközök: cellux, mikroszkóp, tárgylemez, olló, nagyító

A kísérlet leírása: A labor környezetében tegyél egy sétát. Különböző növények felszínére illessz ragasztószalagot! A ragasztószalagokat egy-egy tárgylemezre helyezd! Ragassz celluxot a labor közelében levő szobanövényekre is! Nagyítóval/mikroszkóppal vizsgáld mindegyik mintát!

Feladatok: 1) Melyik a legszennyezettebb mintavételezési hely? Miért?

2) Szerkessz grafikont az eredményeid alapján!

- 89 -


2. kísérlet – Savas eső modellezése Eszközök: főzőpohár, víz, gyufa, kénszalag, üveglap, indikátor

A kísérlet leírása: Gyújtsd meg a félig vízzel telt főzőpohárban a kénszalagot! Fedd le üveglappal! Mérd meg indikátorral a víz kémhatását!

Feladatok: 1) Milyen gáz keletkezett?

2) Mikor játszóik le hasonló a természetben?

3) Milyen lett a víz kémhatása?

4) Miről tudhatjuk, hogy vannak-e kénes gázok egy adott helyen?

5) Mely károkat okozzák a savas esők a környezetükben?

6) Melyik élőlénycsoport érzékeny a levegő kénes gázokkal való szennyezettségére? Hogy jelzi ezt?

3. kísérlet – A levegő páratartalmának kimutatása Eszközök: óraüveg, kobaltpapír

A kísérlet leírása: Helyezz a labor ablakába egy száraz óraüvegre kobaltpapírt! Figyeld meg a színváltozást! - 90 -


Feladatok: 1) Milyen színű lett a papír?

2) Magyarázd a színváltozás okát!

3) Mi az üvegházhatás? Van-e szerepe benne a levegő páratartalmának?

4) Mi a guttáció? Hogy kapcsolhatod a levegő páratartalmához?



- 91 -


VÍZVIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen szerepe van a víznek az élőlények szervezetében?

2) Ismertesd röviden a víz körforgását!

1. kísérlet – A vizek átlátszósága, kémhatása és ammónia-tartalmának kimutatása Eszközök: vízminták a lehetőségektől függően (ásványvizek, csapvíz, pocsolya, patak, folyó, tó, esővíz, kútvíz), kémcsövek, cseppentő, Nesslerreagens, univerzális indikátor, alkoholos filctoll

A kísérlet leírása: Önts a vízmintákból kémcsőbe! Figyeld meg a színüket, zavarosságukat! Állapítsd meg univerzális indikátorral a kémhatásukat! Minden vízmintából tölts 10 ml-t kémcsövekbe! Jelöld, hogy melyik kémcsőbe miből öntöttél! Adj hozzájuk 3 csepp Nessler-reagenst! Rázd össze a kémcsöveket és figyeld meg, hogy milyen színváltozás következik be!

Feladatok: 1) Vedd sorra a vízmintákat átlátszóság szerint!

- 92 -


2) Milyen az oldatok kémhatása?

3) Mit állapítottál meg a vízmintákról? Tapasztalataidat összegezd!

4) A Budapesten gyűjtött csapadékvíz pH-ja 4 körüli. Mivel magyarázod?

5) Hogy hat ez a jelenség a környezetre?

6) Milyen színváltozásokat figyeltél meg a Nessler-reagens hozzáadása után? Mire utalhatnak az eltérő mértékű elszíneződések?

2. kísérlet – A nitrát-tartalom kimutatása Eszközök: vízminták, kémcsövek, kémcsőtartó, 10%-os sósav, keményítő oldat, 3-5 csepp kálium-jodid oldat

A kísérlet leírása: Minden vízmintából tegyél 10 ml-t egy-egy kémcsőbe, majd adj hozzájuk egyenként 3 csepp 10%-os sósavat, 3-5 csepp keményítő oldatot, és 3-5 csepp kálium-jodid oldatot. Rázd össze őket! Figyeld meg mi történik!

- 93 -


Feladatok: 1) Milyen színtartományban mozog az oldatok színe?

2) Mire utalhat az elszíneződés mértéke?

3) Miért nem alkalmas a nitrites/nitrátos víz emberi fogyasztástra?

3. kísérlet – A kloridion kimutatása Eszközök: kémcsövek, kémcsőtartó, cseppentő, ezüst-nitrát oldat, vízminták

A kísérlet leírása: A kémcsövekbe tölts minden vízmintából 10 ml-t, jelöld, hogy melyik vízminta van a kémcsőben, majd cseppents a mintákhoz 3 csepp ezüst nitrátot! Figyeld meg a változásokat!

Feladatok: 1) Milyen színű anyag keletkezett? MI lehet ez?

2) Miért klórozzák az ivóvizet?

4. kísérlet – A szerves anyag kimutatása a vízmintákban Eszközök: kémcsövek, kémcsőtartó, permanganát oldat

cseppentő,

- 94 -

vízminták,

kálium-


A kísérlet leírása: 20-20ml vízmintát tegyél a kémcsövekbe, jelöld, hogy melyik honnan származik. Minden vízmintához csepegtess a káliumpermanganátból, de úgy, hogy minden csepp után rázd össze! Számold meg, hogy hány cseppet adtál hozzá, addig, amíg lila színű maradt az oldat!

Feladatok: 1) Mit tapasztaltál az egyes minták esetében? Melyik színtelenedett el legelőbb?

2) Mire következtettél az eredményekből?



- 95 -


FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Berend Mihály - Dr. Szerényi Gábor: Biológia II. Budapest: Műszaki Kiadó. Berend Mihály - Gömöry András - Dr. Kiss János - Dr. Müllner Erzsébet - Dr. Tóth Géza: Biológia I – II - III. Budapest: Műszaki Kiadó. Dr. Lénárd Gábor (1987): Biológiai laboratóriumi vizsgálatok. Budapest: Tankönyvkiadó. Dr. Németh Endre - Szécsi Szilveszter (1990): Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. Dr. Szerényi Gábor (2011): Biológia érettségizőknek 1- 2. kötet. Szeged: Mozaik Kiadó. Erdélyi Lajos - Faiszt József - Fehér Ottó - Hollósi Gábor - Kurucz Mihály (1976): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatásuk. Budapest: Tankönyvkiadó. Gál Béla (2010): Biológia Az élőlények változatossága. Szeged: Mozaik Kiadó. Jakucs Erzsébet - Kriska György - László Lajos - Molnár Kinga (2013): Biológia. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Kiszely György (1975): Biológiai gyakorlatok. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Müllner Erzsébet (1999): Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 912. osztály. Szeged:Mozaik Oktatási Stúdió. Oláh Zsuzsa (1995): Biológia II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Perendy Mária (1980): Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest: Gondolat könyvkiadó.

Képek forrásai: 

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra)



http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)



(http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=print page&pid=110) 3. ábra)

- 96 -


        

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9A_level_es_mukodesei-102466 (4. ábra) http://www.regi.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/elovilag2.html (5. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9A_megporzastol_a_termeskepzesig-102470 (6. ábra) www.felsofokon.hu (7. ábra) http://www.szintiavirag.hu (8. ábra) http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=fekete-kokorcsin-erdeiviragok (9. ábra) http://gazigazito.hu/ (10. ábra) http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=109 (11. ábra) http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereklevel%C5%B1_harmatf%C5% B1 (12. ábra)

FOGALOMTÁR Dr. Németh Endre - Szécsi Szilveszter (1990): Biológiai fogalmak és öszszehasonlító táblázatok. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió.

- 97 -

No title

Recommend Documents