No title

BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC - PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA

Pestszentimre Városközpont Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégiája Készítette:

Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia – Pestszentimre Városközpont

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...........................................................................................................................3 2. Akcióterületi helyzetelemzés ............................................................................................................4 2.1 A településközpont megközelíthetőségének vizsgálata .........................................................4 2.2 A településközpont szerkezetének értékelése a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből ....5 2.3 A településközpont arculatának vizsgálata .............................................................................6 2.4 A biztonság és komfortérzet a településközpontban ............................................................. 6 2.5 Pozicionálás, a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek összetételének, számának, minőségének vizsgálata ..........................................................................................................7 2.6 Tulajdonviszonyok vizsgálata.................................................................................................10 2.7 Az adott terület foglalkoztatási szerkezete ...........................................................................15 2.8 Együttműködések vizsgálata ...................................................................................................16 2.9 A helyi kereskedők összefogásának értékelése.....................................................................17 2.10 Helyzetelemzés – Pestszentimre‐városközpont akcióterület SWOT analízise .................17 2.11 SWOT analízis .........................................................................................................................18 3. Gazdaságfejlesztési stratégia ..........................................................................................................20 3.1 A stratégia célja ......................................................................................................................20 3.2 Célfa ........................................................................................................................................21 3.3 Az akcióterületi fejlesztés keretében megvalósuló projektek............................................25 3.4 Monitoring és az eredmények értékelése ............................................................................26 3.5 Az akcióterületi fejlesztés várható hatásai ..........................................................................26 3.6 Akcióterületi fejlesztés multiplikátor hatása.......................................................................28

2


1.

Vezetői összefoglaló

Pestszentimre Budapest XVIII. Kerületének általában háttérbe szoruló kerületrésze. Ugyanakkor az utóbbi években a városész erőteljes fejlődésnek indult. A lakosság lassú, de állandónak látszó növekedést mutat, ezzel együtt Pestszentimre presztízse is emelkedik. Ezt a növekedést azonban nem követte a városközpont minőségi átalakulása, az funkcionális és városképi szempontból egyre kevésbé felel meg az igényeknek. Az átmenő forgalom az M0‐ás autópálya keleti részének megnyitása óta sem került korlátozásra; a parkolás kaotikus, gyakran akadályozza a járdákon a gyalogosforgalmat. Az üzlethelyiségek általában családi házakban kerültek kialakításra és felújításra szorulnak, nagyrészük szűkös, sokuknak kicsi‐, vagy nincs is kirakata. A környéken több bevásárlóközpont és hipermarket nyílt az utóbbi években, azonban ezek a helyi kiskereskedelem gyengesége és a rendezetlen parkolási helyzet következtében jelentős elszívó hatást fejtenek ki, tovább hátráltatva a központ fejlődését. A Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia átfogó célja, hogy a városközpont és környéke Pestszentimre valódi centrumává váljon, amely vonzó mind a vállalkozások, mind az itt dolgozó, és itt élő emberek számára. A cél végső soron a városrész lakossága életminőségének javítása, valamint a településen megjelenő szolgáltatások bővülése. Ennek érdekében kiemelten fontos a városközpont megújítása, a közlekedési és parkolási viszonyok rendezése, az épületállomány megújítása, a meglévő funkciók minőségének erősítése valamint új funkciók megjelenésének elősegítése. Ezek a tevékenységek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a városközpont valódi közösségi térré alakuljon át, mely nem csak a lakosság közvetlen igényeit elégíti ki, hanem a helyi identitást erősítő szereppel is rendelkezik. Mindezen intézkedések meghatározásakor komoly szerepet kapott ‐ az IVS‐ben is megfogalmazott ‐ zöldövezeti, kertvárosi jelleg megőrzése, a lakossági szolgáltatási funkciók növelése, a közintézmények, üzletek épületeinek külső, belső megújítása, a rekreációs és a szabadidő eltöltésére alkalmas intézmények megújulása.

3


2. Akcióterületi helyzetelemzés

2.1 A településközpont megközelíthetőségének vizsgálata A településközpont megközelíthetőségét az akcióterület műszaki‐fizikai és infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, a problémák feltárása című fejezete taglalja. Az akcióterületen áthalad a Nagykőrösi út, ami az M5‐ös autópálya bevezető szakasza felé vezető forgalmat bonyolítja le.(650‐700 Ej./óra/irány). A terület fő tengelye a Nemes utca, amely az Üllői út, illetve Pestszentlőrinc irányába biztosít összeköttetést. (csúcsidőben 350‐450 Ej/óra/irány) Az akcióterületet közvetlen buszjárat köti össze a Határ út és a Kőbánya‐Kispesti metróállomások, valamint Gyál, Soroksár és Szemeretelep irányába. A területen keresztülhalad a Budapest‐ Lajosmizse‐Kecskemét vasútvonal, melyen elővárosi forgalmat bonyolódik, és komoly fejlesztési potenciállal bír. Pestszentimrén a modal split (közlekedési módok aránya) egyfajta átmenetet mutat a városi jegyek (alacsony arányú autóhasználat, intenzív közösségi közlekedés használat) és a vidékies közlekedés (alacsonyabb arányú közösségi közlekedés használat, intenzívebb autóhasználat) között. A következő táblázat a pestszentimreiek munkábajárási közlekedési módjait mutatja be. Ez alapján elmondható, hogy a közösségi közlekedés túlsúlya jellemző a városrészben, de a helyi lakosok több, mint harmada személygépkocsival jár munkahelyére.

Közlekedési mód BKV busz Autó Metró Gyalogos Vonat Kerékpáros Villamos Távolsági busz

Arány 45,58 35,29 19,11 14,7 14,7 13,23 7,35 1,47

Pestszentimreiek munkábajárási közlekedési módja Forrás: Kiskereskedelmi Stratégia Pestszentimre városközpont részére, 2008

Tömegközlekedési kapcsolatok Az akcióterületet érinti a Budapest ‐ Lajosmizse ‐ Kecskemét vasútvonal (MÁV 142‐es vonal), amely a tervek szerint a jövőben kétvágányosra bővül. Az akcióterületen lévő vasútállomáson elővárosi utasforgalom bonyolódik, amely komoly fejlesztési potenciálokkal bír. Az utasfelvételi épület nemrégiben került felújításra, állapota a magyarországi vasútállomások között kimagasló. 4


Ugyanakkor az épület nem korszerű, nem vonzó, nincsen benne kiskereskdelmi funkció, nem kapcsolódik hozzá P+R illetve B+R kapacitás. Jellemző az elővárosi vasút – jelenleg még kihasználatlan – lehetőségeire, hogy Kőbánya‐ Kispestről hétköznap 15 vonat érkezik, és oda 17 indul. (a vasútvonal tervezett kétvágányúra való bővítésével ez a szám minden bizonynal jelentősen nőni fog.) A vonat e távolásgot 14 perc alatt teszi meg. Ugyanez az út a BKV Zrt. autóbuszaival (98‐as és 184‐es) 45 percig tartana (a www.bkv.hu oldal útvonaltervezője szerint). Parkolás A parkolás neuralgikus pontja az akcióterületnek, amelyről a városközpont rehabilitáció fejlesztése keretében gondoskodni kell. A városközpontban a kiskereskedelem versenyképességét hátrányosan érinti ez a probléma, ezért a jelenleg meglévő parkoló kapacitásokat tovább kell növelni új felszíni parkolók illetve a fejlesztésekhez kapcsolódóan teremgarázsok kialakításával. Az akcióterületen a kereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek számához képest igen kevés a kiépített parkolóhelyek száma. Jelenleg parkoló a Vasút utca 48. szám alatt lévő Pestszentimrei Közösségi Házzal szemben, a vasút oldalában, a Hősök terén, valamint a Pestszentimrei Sportkastély területén található. Ezen kívül ideiglenesen parkolóként használja a lakosság a Nemes utca 11. szám alatti üres telket. A Nemes utca egyébként is jelentős átmenő forgalma miatt a vásárlási szándékkal érkező autósok kénytelenek a mellékutcákban vagy rosszabb esetben szabálytalanul parkolni. Kijelzés Az akcióterületen illetve közvetlen környékén a kijelzés nem megoldott. A helyi turisztikai vonzerő erősítése érdekében, valamint az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve a kijelzésre további források fordítása szükséges, hogy az ide látogató turisták, érdeklődők és a látássérültek is használni tudják a területet. Gyalogos kapcsolatrendszer A Nemes utcán forgalomcsillapítása javasolt, mert a gyalogos közlekedés veszélyes, időnként lehetetlen az akcióterületen. A területen mintegy 8 gyalogátkelőhely található.

2.2 A településközpont szerkezetének értékelése a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből A városközpont a Nemes utca és a Nagykőrösi út csomópontjánál illetve a Nemes utca mentén hosszan elnyúlva helyezkedik el. Ez lineáris szerkezet részben előny, mert a kiskereskedelmi egységek, szolgáltatók, közintézmények ebben az utcában koncentrálódnak, ugyanakkor hátrányt is jelenthet, mivel a különböző funkciók e tengely mentén viszonylag szétszórtan, egymástól távol helyezkednek el. A területen több intézmény is található (pl.: Művelődési ház, szakorvosi rendelő, templomok stb.) melyek nagyobb népességet vonzzanak a területre. Ezek 5


mágnesként funkcionálhatnak a kereskedelmi funkciók szempontjából is. A boltok, intézmények megközelítése a nagy átmenő forgalom és a parkolási gondok miatt mind gyalogosan, mind személygépkocsival egyaránt nehéz. A hosszan elnyúló főutcán több hely is alkalmas kisebb terek kialakítására, mint például a Hősök tere vagy a szakorvosi rendelő előtti terület, melyeknél rekreációs funkció (pihenőpark, játszótér) alakítható ki.

2.3 A településközpont arculatának vizsgálata Egy településrész megfelelő arculata nagymértékben hat az ott működő kereskedelmi egységek sikerességére, hiszen a megjelenés, arculat, befolyásolja a vásárlói döntéseket. Egy városrész arculata egyrészt a fizikai környezet, vagyis az épületek, terek megjelenése, utak minősége, másrészt pedig az adott helyhez kapcsolódó társadalmi‐gazdasági környezet révén alakul ki. Ehhez kapcsolódóan fontos a megfelelő imázs kialakítása, melyet az épített környezet, a közterületek állapota, az itt élők és dolgozók viselkedése, és a településrészhez köthető üzenet egyaránt alakít. A Nemes utca vonzerejét mutatja az ide koncentrálódó vállalkozói tevékenység. Ugyanakkor a tevékenységi kör, az üzletek minősége valamint a sok elhanyagolt állapotban lévő épület jelzi, hogy egy egységes városképpel rendelkező, jól működő és a helyiek körében népszerű városközpont nem alakult ki. A településrész nem rendelkezik olyan műemlék jellegű, emblematikus épülettel, amely a városkép mellett a helyi identitás megerősödéséhez is hozzájárulhatna. Ezért is fontos a már meglévő, jól funkcionáló épületek, intézmények megőrzése, továbbfejlesztése illetve új és színvonalas épületekkel a településkép javítása, és ezen keresztül a helyi gazdaság fejlesztése. A központ jó működése szempontjából elengedhetetlen a közlekedési konfliktusok mérséklése, a Nemes utca felújítása, közlekedésfejlesztése, illetve szükséges lenne új parkolók kialakítása. A 2009. november 25‐én rendezett lakossági meghallgatás során a fejlesztésekkel egyetértett a lakosság, azonban néhány elemet – például a közlekedésfejlesztést – kiemeltek, ami szintén jelzi a kérdés fontosságát.

2.4 A biztonság és komfortérzet a településközpontban A lakossági felmérésekből kiderült, hogy az itt élők a városközpontot nem tekintik biztonsági szempontból különösebben problémás területnek, a bűncselekmények száma nem haladja meg budapesti átlagot. Ilyen szempontból elsősorban a városrész külső, akcióterülethez nem tartozó részei vannak hátrányban, ahol gyakoriak a betörések, és a kisebb értékű lopások.

6


2.5 Pozicionálás, a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek összetételének, számának, minőségének vizsgálata Az akcióterület vegyes funkcióval rendelkezik: lakó‐, intézményi, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók, illetve jelentős a közszféra jelenléte is. Az északi részen helyezkedik el a Kastélydombi Általános Iskola és a Vezér utcai Gyöngyszem óvoda, a Sportkastély illetve a tanuszoda. A Nemes utca mentén 157 kiskereskedelmi és szolgáltató egység található (posta, bank, gyógyszertár, ruházati bolt, fitneszterem, zöldséges, ingatlaniroda, ügyvéd iroda, stb.). Bár ezek tevékenységi köre sokszínű, többségük elsősorban a helyi igényeket elégítik ki, és elsősorban alapvető fogyasztási cikkeket kínálnak. A Nemes utca mentén több ún. „mágnes bolt” is található (pl.: Spar) Az üzleteknek helyet adó épületek állapota sok esetben nem illeszkednek a városképbe, mivel ezek zömében magántulajdonban lévő épületek, és a tulajdonosok nem rendelkeznek a felújításhoz szüksége pénzügyi forrással. Az üzleteket működtető cégek és magánvállalkozók számára az üzlethelyiség mérete miatt korlátozott az eladótérben bemutatható termékkínálat, továbbá az ingatlanok tulajdonosai jellemzően magánszemélyek, emiatt az üzlethelyiségeket befogadó épületek (családi házak) teljes felújítása elég gyakran nehézségekbe ütközik. Az ingatlanok tulajdonosai sok esetben nem rendelkeznek az épület teljes felújításához, akár átépítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal. Az üzleteket működtető vállalkozók pedig csak abban az esetben hajlandóak felújítani az épületet, ha a tulajdonos a bérleti díjban kedvezményt ad számukra. Ezek miatt számos olyan üzletet találhatunk az akcióterületen, melyeknek külső megjelenése rontja a városképet. A kerületi lakosság szórakozási és étkezési igényeinek a kiszolgálására 280 vendéglátóhely áll rendelkezésre. Ezek közül 16 működik az akcióterületen. A kerületben található szálláshelyek száma igen alacsony, mindössze 9, melyek közül 3 magánszálláshelynek minősül. Ezek közül egyik sem az akcióterületen található. A fenti adatok alapján állítható, hogy pezsgő városközpont gazdasági, idegenforgalmi és kiskereskedelmi életének elősegítéséhez mind a kereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek épületeinek felújítására, megújítására lenne szükség. A gazdasági – pénzügyi szolgáltatók jelenléte az akcióterület nagyságának megfelelően alakul. Összesen 3 bankfiók található a területen. A kerületi viszonylatban 10 legnagyobb helyi adófizető cég közül egy sem rendelkezik sem székhellyel, sem telephellyel a kijelölt akcióterületen. A kerületben működő vállalkozások által az előző években megfizetett helyi adó összegét az a következő oldalon található táblázatban ismertetjük.

7


Működő vállalkozások (db) Év Összesen

Társas Egyéni vállalkozás vállalkozás

2004

8 281

4 856

3 425

2005

8 249

4 960

3 289

2006

7 966

4 863

3 103

Vállalkozások által fizetett helyi adó (Ft) Összesen 2 383 674 182 2 479 993 010 3 085 831 458

Társas Egyéni vállalkozás vállalkozás 2 291 920 843 2 386 520 531 2 990 358 210

91 753 339 93 472 479 95 473 248

A kerületben működő vállalkozások száma és az általuk fizetett adó összege (20042006) Forrás: Fővárosi Önkormányzat

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy míg a működő vállalkozások száma 2004 és 2006 közötti időszakban 315‐tel csökkent, addig megfizetett helyi adó összege 29%‐kal növekedett. Elsősorban az egyéni vállalkozások számában mutatkozik tendenciaszerű csökkenés, míg a társas vállalkozások száma kisebb ingadozással stabilnak tekinthető. Ez megmutatkozik a fizetett helyi adóban is, mivel a táras vállalkozások 30%‐kal több adót fizettek meg 2006‐ban, mint 2004‐ben. Mivel az akcióterületen többnyire mikrovállalkozások működnek, melyek között számos magánvállalkozó is található, így becsléseink szerint az itteni vállalkozások adófizetési potenciálja viszonylag alacsony.

A kereskedelmi vonzáskörzet értékelése A központban a kiskereskedelmi és a szolgáltatási egységek elsősorban a forgalmasabb útvonalak mentén helyezkednek el, főleg a Nemes utca Nagykőrösi úthoz közelebb eső szakaszán. Az akcióterületen 157 db üzlet működik, amelyek között leginkább a kisebb kereskedelmi, vendéglátó‐ipari és szolgáltató egységek vannak jelen. Az akcióterületen található üzletek elsősorban a helyi fogyasztókat szolgálják ki, de a városrész az agglomeráció településeinek, elsősorban Gyál számára is egyfajta kereskedelmi és szolgáltató központ szerepet tölt be. Az elmúlt években a közelben nyílt multinacionális áruházak némiképp csökkentették ezt a szerepkört, de a városrész továbbra is nagy potenciállal rendelkezik ezen a téren. A vizsgált akcióterületen a 2008. évi adatok szerint közel 150 vállalkozás működik. A kerületben működő vállalkozások 2%‐a az akcióterületen található. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteknek 6%‐a működik a vizsgált területen, melyeknek közel a felét magánvállalkozók üzemeltetik.

8


Kiskereskedelmi üzletek száma Működő Magán vállalkozások vállalkozók Élelmiszer Ruházati száma száma Összesen jellegű jellegű

Budapest XVIII. kerület Akcióterület Akcióterületek működő vállalkozások aránya

8204

3559

1656

357

356

145

48

103

22

17

2%

1%

6%

6%

4%

Vállalkozások, vállalkozók és kiskereskedelem a kerületben és az akcióterületen Forrás: önkormányzati nyilvántartás (2008)

2009 őszén az akcióterületen 157 kiskereskedelmi egység működött, amelyek közül 16 vendéglátással foglalkozott. Ezek tevékenységi kör szerinti megoszlását a következő táblázat foglalja össze: db

%

Élelmiszer‐ és élelmiszer jellegű Étterem, vendéglátás, cukrászda Ruházati jellegű Bútor‐, műszaki cikk‐ és vasáru Iparcikk Gépjármű‐, kerékpár‐ és alkatrész Könyv, újság, papír, egyébiparcikk Használtcikk Virág, ajándék Fotó, optika, óra, ékszer Dohányáru Háztartási vegyi áru Illatszer Textil Egyéb

46 16 14 13 13 9 8 5 5 4 2 1 1 1 19

29,30 10,19 8,92 8,28 8,28 5,73 5,10 3,18 3,18 2,55 1,27 0,64 0,64 0,64 12,10

Összesen:

157

100,00

Tevékenységi kör

Kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek tevékenységi kör szerinti megoszlása az akcióterületen (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2009)

Az akcióterületen működő vállalkozások tevékenységi köre igen sokszínű, ennek eredményeként a területen élő lakosság alapvető fogyasztási cikkekhez helyben hozzájuthat, sőt lehetősége van ritkábban vásárolt egyéb áruk beszerzésére is (pl. bútorok, műszaki cikkek, vasáru stb.). 9


Az üzletek száma és változatos profilja a területen élő 500‐600 fő részére mindenféleképpen megfelelőnek minősíthető, viszont az üzletek mérete, környezeti minősége, és a kínált választék már nem minden esetben tud versenyezni a nagyobb áruházakéval, többek között az akcióterülettől nem túl messze lévő hipermarketével. Az üzletek jelentős része családi házakban került kialakításra, emiatt többnyire kis alapterületen működnek. Mivel az akcióterületen található ingatlanok jelentős része magánszemélyek tulajdonában van, így a kereskedők egy része bérleményben végzi a tevékenységét.

2.6 Tulajdonviszonyok vizsgálata Az akcióterület tulajdonviszonyai az önkormányzati adatszolgáltatáson és tulajdonlapokon alapulnak, ezt pedig a Tulajdonviszonyok értékelése című fejezet részletesen tárgyalja az előzetes akcióterületi tervben. Összességében elmondható, hogy az akcióterületen túlsúlyban vannak a magántulajdonú ingatlanok. Az önkormányzati ingatlanok elszórtan helyezkednek el az akcióterületen belül. A tervezett teljes programot és az alprogramokat is csak partnerség kialakításával lehet megvalósítani, illetve fenntartani. A partnerség kialakítása érdekében az önkormányzat helyi akciókat szervezett. Az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban az önkormányzat saját tulajdonában lévő vagyonát képes egy fejlesztési akció szolgálatába állítani, azaz olyan fejlesztéseket eszközölni, amelyek az adott területen magas hozzáadott értéket jelenthetnek mind a városlakók életminőségének szempontjából, mind pedig felértékelik az adott ingatlanokat. Az akcióterület mérete szűken értelmezve 25 ha / tömbökben 62 ha. Az akcióterületen összesen 200 db önálló helyrajzi számmal rendelkező terület található, melyek közül 172 db ingatlan és 28 db közút. Az akcióterületen belül található valamennyi ingatlan címét, helyrajzi számát és tulajdoni formáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Tulajdoni forma egyházi tulajdon magántulajdon (magánszemély) magántulajdon (vállalkozás) önkormányzati tulajdon Összesen

Telkek száma Db Megoszlás 4 2,3% 140 81,4% 13 7,6% 15 8,7% 172 100,0%

Telkek mérete Terület (m2) Megoszlás 8 533 4,6% 100 971 54,6% 12 746 6,9% 62 781 33,9% 185 031 100,0%

Akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyai utak nélkül (Forrás: tulajdoni lapok)

10


Az akcióterületen belül található, nem közterületnek minősülő ingatlanok jelentős többsége (90%) magántulajdonban van. A magántulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosai között a magánszemélyek dominálnak (81%), vállalkozások tulajdonában viszonylag csekély számú ingatlan található (7,6%). A kerületi önkormányzatnak kihelyezett szervezeti egységei valamint intézményei összesen 15 ingatlanon működnek. Bár az ingatlanok számossága tekintetében a magántulajdonosok vannak többségben, viszont a telkek méreteit vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat az akcióterületen belül található ingatlanok egyharmadával rendelkezik. Az akcióterületen belül 3 egyház működik, melyek templomai és egyéb épületei számszerűen 4 ingatlanon találhatóak. Az akcióterületen belül 28 közútnak minősülő terület található, melyek jellemzően a kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. Az akcióterületet átszelő Nagykőrösi út a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában található, a Nagykőrösi út és a Nemes utca kereszteződéséhez közeli vasútállomás és maga a vasútvonal pedig a Magyar Államvasutak tulajdonát képezi.

Tulajdoni forma Állami tulajdon (MÁV) Fővárosi önkormányzati tulajdon Önkormányzati tulajdon Összesen

Telkek száma db Megoszlás 1 3,6% 1 3,6% 26 92,9% 28 100,0%

Akcióterületen belül található utak tulajdonviszonyai (Forrás: tulajdoni lapok)

Az akcióterület zömében beépített, az ingatlan nyilvántartás szerint szabadon álló terület nagysága 1,1 hektár, melyből valamivel több, mint a fele (0,5856 hektár) az Önkormányzat tulajdonában van. A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyait a következő oldalon található táblázatban foglaltuk össze. 11


A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyai Helyrajzi szám

Utca, házszám

140624 Nemes utca 28.

Tulajdoni forma

Tulajdoni hányad

egyházi tulajdon

1/1

templom

Terül et 950

Tulajdonos Magyarországi Baptista Egyház

Budapest XVIII. Kerület 3563 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre 442 Önkormányzat Budapest XVIII. Kerület 893 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat


önkormányzati tulajdon

1/1

emlékmű

140766 Vasút utca 48/B.


1/1

szolgáltató ház

140767 Vasút utca 48/A


1/1

művelődési ház


3 albetét: 1. Pharmanova Vagyonkezelő Zrt. 3395/10000 2. Budapest XVIII.ker. társasház több tulajdonos Önkormányzat 4977/10000 3.Budapest XVIII.ker Önkormányzat 1628/10000

Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc ‐ 932 Pestszentimre Önkormányzat, Pharmanova Vagyonkezelő Zrt.



1/1

épület

Budapest XVIII. Kerület 729 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat


cégtulajdon

1/1

telek

546


egyházi tulajdon

1/1

templom

140477

140482/7

Nemes utca 1.‐ 57.


1/1

közterület

Nemes utca 56.‐ önkormányzati 60. tulajdon

1/1

Közterület

12

Művelési ág

Fotó M Optika ker. és Szolg. Kft.

Pestszentimrei 3075 Római Katolikus Egyház Budapest XVIII. Kerület 2044 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat Budapest XVIII. Kerület 263 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat


Helyrajzi szám

Utca, házszám


141513

Vasút utca 47.‐ 48.

Tulajdoni forma

Tulajdoni hányad

Művelési ág


1/1

Építési telek


1/1

Közterület

Terül et

Tulajdonos

Budapest XVIII. Kerület 554 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat Budapest XVIII. Kerület 213 Pestszentlőrinc ‐ Pestszentimre Önkormányzat

Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyait a következő oldalon található térképvázlaton szemléltetjük. A közutak tulajdonosait a jobb áttekinthetőség érdekében külön színnel nem jelöltük. Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyainak vizsgálatával kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a városközponti jelleg ellenére igen magas a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok száma. Ennek egyik eredménye, hogy területen működő közel 150 vállalkozás számottevő része bérleményben végzi az üzleti tevékenységét.

13

14/14


14

15/15


2.7 Az adott terület foglalkoztatási szerkezete Az önkormányzat által vezetett népesség‐nyilvántartás szerint az akcióterületen mindössze 541 fő él. Az alacsony népességszám a városközponti jellegével magyarázható. A népesség korosztály szerinti megoszlása nem mutat jelentős különbséget a kerületi adatokhoz képest. Az aktív korú lakosság meghatározó része közép‐ illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezik, viszont a kerületi átlaghoz képest markánsan alacsony a területen élő felsőfokú végzettségűek aránya, viszont magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az akcióterületen viszonylag alacsony a foglalkoztatási arány. Az itt élők több mint fele (54,4%) gazdaságilag nem aktív, és viszonylag magas azoknak a háztartásoknak a száma, melyekben nincs rendszeres munkajövedelemmel rendelkező családtag (37,2%). Az akcióterületen élő lakosság foglalkoztatási és jövedelmi viszonyait reprezentáló alapvető adatokat, mutatókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Budapest XVIII. kerület

Akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül

36,10%

34,90%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

11,00%

13,30%

Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül

59,1

60,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

35,0

37,2

35,9

Mutató megnevezése

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

54,4

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

7,1

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

3,1

Azon aktív korúak (15‐59 éves) aránya, akiknek 2001‐ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

6,5

Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001).

A 2001‐es népszámlálási adatok szerint az országos tendenciákhoz hasonlóan mind a teljes kerületre, mind pedig a kijelölt akcióterületen élő munkaképes korú lakosságra jellemző, hogy relatíve alacsony a foglalkoztatottsági arány. Az akcióterület foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó adatok nem mutatnak jelentős eltérést a kerületi átlagtól. Mint már korábban említettük, az akcióterületen élő népesség átlagos 15


16/16

képzettsége alacsonyabb a XVIII. kerületénél. Ez a foglalkoztatási viszonyokra is kihatással van, hiszen a munkanélküliség jellemzően nagyobb mértékben sújtja az alacsonyabb végzettségűeket. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy viszonylag magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, a foglalkoztatottaknak pedig több mint egyharmada alacsony presztízsű munkát végez (35,9%). Az akcióterületen élők valamivel több, mint fele (54,4%) gazdaságilag nem aktív, eltartásra szorul. A segélyezettek száma a XVIII. kerületben 2009 őszén 9200 volt, az álláskeresők számának alakulását az alábbi táblázat mutatja:

Év

Nyilvántartott álláskeresők száma a XVIII. kerületben (fő)

1997

2513

1998

1847

1999

1507

2000

1093

2001

907

2002

857

2003

916

2004

1008

2005

905

2006

909

2007

998 Forrás: www.ksh.hu

2.8 Együttműködések vizsgálata Az akcióterületen lévő épületek fizikai állapotának javítása, a városkép építése, a területen ma még meglévő, a városközpont funkcionalitását befolyásoló problémák megoldása minden tulajdonosi kör számára fontos szempont és feladat. Alapvetően öt tulajdonosi csoportot különböztethetünk meg a területen: vállalkozások, magánszemélyek, önkormányzat, egyházak és az állam. Összefoglalva: az együttműködésben rejlő lehetőségeket felismerve, az önkormányzat, valamint az üzleti‐, és a magánszektor szereplői együtt kívánnak működni a közös célok elérése érdekében, azaz a tartós gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek megteremtésében. Az önkormányzat feladata ennek során a fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra és a kistérségi központi szerepkörhöz kapcsolódó közszolgáltatások 16


17/17

megteremtése, fejlesztése és olyan adópolitika folytatása, amely kedvező feltételeket biztosít a vállalkozások beruházásai, befektetései számára. A helyi önkormányzatoknak tehát nagy szerepük van a vállalkozásbarát üzleti környezet kialakításában, és a munkahelyteremtésben. A magánvállalkozások feladata pedig az önkormányzat által biztosított alapokra támaszkodva anyagi javak, munkahelyek és jobb életkörülmények teremtése a helyi közösség számára. Az akcióterületen működő potenciális partnerek részt kívánnak venni a funkcióbővítő munkában. Egyház •

Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia

•

Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista Gyülekezete

Magánszemélyek, vállalkozások: •

JAG MK. 3. Kft.

2.9 A helyi kereskedők összefogásának értékelése Általánosságban elmondható, hogy a helyi kiskereskedők összefogásra való hajlandósága viszonylag csekély, amit legtöbbször a pénz és időhiánnyal magyaráznak. Civil szervezetek részéről megjelent az igény az összefogás erősítésére, és a helyi üzletek összefogásának elősegítésére, ezek a kezdeményezések azonban még kezdeti fázisban vannak, további erősítésük szükséges. A konkrét Nemes utcai projekt kapcsán több körös megkeresés alapján a tulajdonosi szándékok eltérőek voltak. A vegyes tulajdonú (önkormányzati és magán) ingatlanok esetében a magántulajdonos a területen a fejlesztés megvalósulása miatt érdekeltté vált a fejlesztésben, így jelezte csatlakozási szándékát. A Nemes utca 6‐8., valamint a Nemes u. tulajdonosai az előzetes egyeztetés során azonnal részvételi szándékukat jelezték a projektben. Így elmondható, hogy az ingatlantulajdonosok támogatják az akcióterület fejlesztési céljait és az egyéni megállapodásokat követően, többségében hozzájárulnak annak megvalósulásához. Az egyeztetések folyamán a Nemes u. 8. tulajdonosa, mint konzorciumi partner került bele a pályázatba.

2.10 Helyzetelemzés – Pestszentimrevárosközpont akcióterület SWOT analízise A városközpont sikeres gazdaságfejlesztésének alapját a széleskörű, mindenre kiterjedő helyzet, és az ennek eredményei alapján készített SWOT elemzés adja, amely megmutatja a város

17

18/18


erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket, valamint a lehetőségek alapján a helyi gazdaság fejlesztésének kitörési pontjait, az ehhez megtenni szükséges feladatokat.

2.11 SWOT analízis Erősségek •

növekvő lakosságszám;

Gyengeségek •

•

alacsony munkanélküliség;

Városközponttal szembeni elvárásnak nem megfelelés

•

• kulturális, szabadidős tevékenységek, sportolási lehetőségek feltételei adottak (Pestszentimrei Közösségi Ház, • Pestszentimrei Sportkastély)

számos városképet rontó épület található a területen;

•

sokszínű kereskedelmi tevékenység jelenléte;

•

az üzlethelyiségek jelentős része régi építésű családi házban lett kialakítva, emiatt kicsi az alapterületük;

•

a mikrogazdaság kreatív és gyors reagálása;

•

a területen nincsenek termelő üzemek;

•

•

a vállalkozók nyitottsága az önkormányzattal való együttműködésre;

a területen működő vállalkozások alacsony adófizetési potenciálja;

•

hiányzik a gazdasági szereplők közötti együttműködés;

•

kiszámítható, vállalkozásbarát helyi politika;

•

•

az önkormányzat kidolgozott koncepciókkal rendelkezik a terület infrastrukturális fejlesztését illetően;

a közigazgatási funkciók különböző épületekben, relatíve kis területen, egymástól szétszórtan vannak elhelyezve;

•

a területen kevés idegenforgalmi érték található;

•

jó és javuló infrastruktúra;

•

•

hatályos szabályozási terv megléte a területre vonatkozóan;

relatívan nagy távolság a főváros központjától;

•

kevés a kiépített parkolóhelyek száma;

•

magántulajdon magas aránya.

•

kerékpárút és kerékpártárolók hiánya;

•

javításra és bővítésre szoruló közlekedési hálózat;

•

a csatornahálózat nem teljesen kiépített;

•

hiányos csapadékvíz‐elvezető rendszer;

•

nagy átmenő járműforgalom;

•

fokozódó zaj‐, rezgés‐, fény‐ és vizuális szennyezés;

18

az ingatlan tulajdonosok közül sokan nem rendelkeznek a felújításhoz szükséges pénzügyi forrásokkal;

19/19


Lehetőségek

Veszélyek

•

Pestszentimre agglomerációban betöltött szerepének erősítése;

•

a lakosság öregedése az aktív dolgozó rétegekre egyre nagyobb terhet ró;

•

a meglévő funkciók megerősítése és új gazdasági, közösségi funkciók megjelenése;

•

helyi vállalkozások kevésbé versenyképesek, mint a külföldiek, emiatt egy részük tönkre mehet;

•

kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, kiskereskedelmi funkciók erősítése;

•

a periférikus fekvés oldódásának hiánya stagnáló hatást eredményezhet;

•

a gazdasági szereplők közötti együttműködés serkentése

a forgalomtorlódásokból, túlzsúfoltságból eredő nagy környezetterhelés;

•

vonzó városi környezet, városkép kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat;

tovább romolhat a városkép, ha az ingatlantulajdonosok pénzügyi forrás hiányában nem újítják fel az épületeket;

•

szabad és fejleszthető területek az önkormányzat tulajdonában;

az átmenő járműforgalom további növekedése;

•

parkolási anomáliák fokozódása;

•

a vásárlók elpártolása a helyi üzletektől;

•

a beruházások elmaradása miatt a városközpont gazdasági szerepe és a település vonzereje csökken.

• •

• • •

•

közigazgatási funkciók új épületbe történő elhelyezése, közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, fenntartási költségek csökkentése;

•

városképet rontó épületek felújítása a vállalkozókkal együttműködve;

•

kiépített parkolóhelyek számának növelése;

•

forgalomcsillapítási intézkedések bevezetése; igényes, magas minőségű élettér kialakítása, pezsgő, élettel teli városközpont kialakítása, találkozóhelyek kialakítására alkalmas terek létrehozása;

•

•

vállalkozók bevonásával új szolgáltatóházak létesítése;

az elérhető állami támogatási források igénybevétele;

19


20/20

3. Gazdaságfejlesztési stratégia 3.1 A stratégia célja A Pestszentimre‐városközpont akcióterület gazdaságfejlesztési stratégiájának célja, hogy a városközpont és környéke Pestszentimre valódi centrumává váljon, amely vonzó mind a vállalkozások, mind az itt dolgozó, és itt élő emberek számára. A cél végső soron a városrész lakossága életminőségének javítása, valamint a településen megjelenő szolgáltatások bővülése. •

Új gazdasági és közösségi funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése.

•

Vonzó városi környezet kialakítása, épített környezet minőségének fejlesztése, amely ösztönzi a további magánberuházásokat.

•

Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a kistérségi társulások feladataival.

•

Az akcióterület fejlesztési céljainak összeállításakor figyelembe vettük az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott célkitűzéseket, hangsúlyosan az akcióterületre vonatkozó fejlesztési koncepciókat. Az IVS‐ben meghatározott tervek és koncepciók mellett a helyzetelemzési fejezetben bemutatott hiányosságokra, problémákra, a feltárt lakossági igényekre, az akcióterületen működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseire is támaszkodtunk az akcióterületi célok meghatározásakor.

A városrész hosszú távú célkitűzéseit tartalmazó, társadalmi egyeztetésen alapuló Jövőkép, illetve ezzel összhangban az akcióterület fejlesztésének célja a magasabb életminőséget biztosító feltételek megteremtése, Pestszentimre dinamikus fejlődésének elősegítése, a városközpont fizikai megújítása, vonzerejének növelése, a társadalmi kohézió erősítése, új gazdasági, közösségi és közszféra funkciók megjelenésének az elősegítése, a meglévő funkciók megerősítése, a helyi közösségek támogatása, valamint a helyi identitás erősítése. A lakossági felmérés eredményeként elmondható, hogy a fő prioritások közé tartozik a helyi gazdaság fejlesztése. Ez elsősorban a helyi kiskereskedelem, a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások, illetve további, a kertvárosi jellegbe illeszkedő gazdasági tevékenységek megerősítését jelenti.

20

21/21


3.2 Célfa

Magasabb életminőséget biztosító feltételek megteremtése, Pestszentimre dinamikus fejlődésének elősegítése Városközpont fizikai megújítása, vonzerejének növelése, a társadalmi kohézió erősítése, új gazdasági, közösségi és közszféra funkciók megjelenésének az elősegítése, a meglévő funkciók megerősítése, a helyi közösségek támogatása, valamint a helyi identitás erősítése.

Meglévő funkciók megerősítése és új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása

Jelen projekt 11 fő projektje

Vonzó városi környezet kialakítása

Jelen projekt „soft” elemei

Kiskereskedelm i funkciók megerősítése, magánberuházá sok ösztönzése

Közszféra projekten kívüli tevékenységei

21

Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése

Közösségi programok fejlesztése

Magánbefektetői szféra projektjei


22/22

A városközpont megújítását és helyi kiskereskedelem megerősítését szolgáló lépéseket három stratégiai cél köré lehet sorolni: 1. Fő utca átalakítása Fontos, hogy az utca váljon valódi közösségi térré, ahol az emberek találkoznak, ügyeiket intézik. A célok eléréshez elengedhetetlen a városközpont közlekedésének átalakítása, ami mindenekelőtt az átmenő forgalom csökkentésével jár. Ezzel párhuzamosan fontos a célforgalom számára parkolók kialakítása, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a kiskereskedelmi forgalmat. A kiszámíthatatlan parkolási viszonyok az autósok számára visszatartó erővel hatnak, a nem megfelelő parkolás ugyanakkor a kereskedők és a gyalogosok számára is kellemetlenségekkel jár. Ez amellett, hogy élhetőbb, a helyi identitást erősítő környezetet alakít ki, hozzájárul a helyi kiskereskedők hipermarketekkel szembeni versenyképességének erősítéséhez is. 2. Portálok, kirakatok megfelelő kialakítása Fontos a városrész megfelelő arculatának kialakítása, a kereskedelmi, szolgáltató és közintézmények megjelenésének javítása is, hiszen a forgalmas kereskedelmi egységek, illetve a jól működő intézmények a helyi lakosság vonzásával tovább erősítik a terület központi jellegét. A kiskereskedelmi egységek megjelenése nem csak az adott üzlet, bolt, vendéglátó helyforgalmára hat, de hat az utcaképre, a városképre, és így Pestszentimréről kialakuló véleményekre is. Ezért fontos a városrészben a meglévő, elavult épületállomány felújítása, illetve új, színvonalas, a kor igényit kielégítő és a városképbe szervesen illeszkedő épületek építése. 3. Együttműködés erősítése A jól működő városközpont, és az erős kiskereskedelmi hálózat kialakítása érdekében elengedhetetlen a helyi szereplők – például üzlettulajdonosok – összefogása. Az egyes boltok, üzletek, vendéglátóhelyek összefogásának eredményeképpen külföldön már számos üzletutca‐ típusú, szervezet működik, melyek szerepet vállalhatnak az utcák, terek igényesebb kialakításában és gondozásában, közös marketingkoncepciót alakíthatnak ki, közös reklámtevékenységet folytathatnak. Ezek a tevékenységek növelhetik a városközpont népszerűségét, és ez által fokozhatják a terület versenyképességét. A helyi üzletek, vendéglátóhelyek közötti együttműködés egyik lehetséges formája lehet a civil szervezetek által már megrendezett, portálok, kirakatok közötti verseny, melybe a szavazáson keresztül a helyi lakosság is bevonható. Az esztétikus kirakatok az üzletek, vendéglátóhelyek számára nem csak anyagi előnyt jelentenek, de a lakosság felől morális megbecsülést, elismerést is eredményezhetnek.

22

23/23


A gazdaság fejlesztési stratégia célkitűzéseit, az egyes tevékenységek felelőseit, a támogató partnereket, a megvalósításhoz rendelhető forrásokat és a mérhető határidőket az alábbi táblázat foglalja össze. Célkitűzés Feladatok

Felelősök

Rövid távú célkitűzések 20102012 Infrastrukturális önkormányzat beruházások: 1. városközpont fejlesztése, közintézmények bővítése, felújítása, energia felhasználás hatékonyságának növelése, 2. közterület fejlesztések, A helyi befektetésekhez önkormányzat előnyös környezet biztosítása: 1. egyszerűsített (egyablakos) ügyintézés biztosítása, 2. kedvező helyi adópolitika folytatása, 3. igényes kialakított ideális gazdasági környezet, amely vonzza a helyi vállalkozások telephelyeit Középtávú célkitűzések 20132014 Társadalmi megújulás önkormányzat biztosítása: 1. hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek aktivizálása, felzárkóztatása, 2. a munkaerőpiacon lévő rétegek képzése, 3. a fejlesztések során kialakult állandó, időszakos vagy 23

Támogató partnerek

Erőforrások

Határidő

helyi vállalkozások, kereskedők, civil szervezetek, oktatási intézmények, egyházak, lakosság

EU‐s pályázati 2012. források március.

Pénzügyi, gazdasági vállalkozások, tanácsadók

önkormányzati saját forrás

civil szervezetek, egyházak

önkormányzati 2013. dec. saját forrás, pályázatok, pl. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2012. jún.


24/24

munkahelyek létrejötte,

4. helyi erősítése,

identitás

5. társadalmi kohézió megerősítése. Az üzleti világ igényeihez önkormányzat igazodó oktatás, képzés megvalósítása 1. helyi iskolákban a nyelvoktatás további erősítése, 2. tovább‐ és képzések, felnőttoktatási tanfolyamok indítása a helyi munkaügyi központtal együttműködve, 3. tudás alapú, innovatív vállalkozások vonzása a településre

24

munkaügyi központ, oktatási intézmények, nagyobb helyi vállalkozások

önkormányzati 2014. szept. saját forrás, pályázatok, pl. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, EU‐s pályázatok

25/25


3.3 Az akcióterületi fejlesztés keretében megvalósuló projektek Az Akcióterületi Terven szereplő projektek a Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia céljaival összhangban lettek kialakítva. Azok egyrészt a városközpont közlekedési helyzetének javítását, a közterületek megújítását valamint a helyi kereskedelmi és szolgáltató intézmények fejlesztését tartalmazzák. Az Akcióterületi Terv logikája szerint minden projektelemet be kell sorolni valamelyik tevékenység típushoz (gazdasági funkció fejlesztése, közterületek fejlesztése, közösségi funkció fejlesztése, közszféra funkció fejlesztése, stb.). Meg kell jegyezni, hogy számos intézkedés nem csupán egyetlen célt szolgál, hanem komplexen, többfunkciósan szolgálja a részcélokat. Egy városképileg alapvetően fontos helyen álló közösségi ház megújulása például nem csak a közösséget szolgálja, mivel hatással lehet a közterületek fejlesztésére, illetve a gazdasági funkciók fejlesztésére is. Az alábbi táblázatban kerültek besorolásra az egyes projekt elemek.

Tevékenység típusa

1. Gazdasági funkció fejlesztése

2. Közösségi funkció fejlesztése

3. Közter ületek fejlesztése

4. Közszfér a funkció fejlesztése

“Soft” tevékenység

Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

1.Új szolgáltató ház építése Nemes utca 15. sz. alatt

2/B Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése

6. Hősök tere felújítása

9. Közvetlen támogatás: Városmarket ing program[t1]

helyszíne

1188 Budapest, Nemes utca 15.

1188 Budapest, Vasút utca 48.


hrsz

hrsz: 144364

hrsz: 140767

hrsz: 140694

8.Önkormán yzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításáv al 1188 Budapest, Nemes utca 31.-Póth Irén utca 80. hrsz144472

Projektelem neve

2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése[t2]

3. Imre-ház kialakítása a meglévű épület felújításával, emeleti szint átalakításával

helyszíne

1188 Budapest, Vasút utca 48. hrsz: 140767

1188 Budapest, Nemes utca 14. hrsz: 140695 4. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása 1188 Budapest, Nemes utca 17-19. hrsz: 144399

7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, Nemes- Vasút utca parkolóépítés 1188 Budapest, Nemes utca hrsz: 140477

hrsz Projektelem neve helyszíne hrsz

11.Tájékoztat ás és nyilvánosság

25

10. Közvetett támogatás: Adattárértékttár, helyi identitást erősítő programok

ESZAtípusú tevékenys ég ESZA

Magán beruházás Nem támogatott


Projektelem neve helyszíne hrsz

26/26

5. Baptista Imaház külső felújítása

1188 Budapest, Nemes utca 28. hrsz:140624

3.4 Monitoring és az eredmények értékelése A stratégia megvalósításának hatékonyságát, az elért eredmények mérését nagyban szolgálja a folyamatos monitoring és értékelés. Ezek megmutatják, hogy a stratégia mely elemei működnek jól és melyek nem, ez utóbbi esetben hol van szükség a stratégia korrekciójára. Ennek érdekében az önkormányzat és a funkcióbővítésben érdekelt partnerek egy rendszeres programértékelési metodikát kívánnak meghonosítani, melynek keretében minden a stratégia részét képező program és tevékenység irányításába bele lesz építve az értékelés. Az értékelést a program megvalósításában résztvevő szakemberek végzik, akiknek munkáját időlegesen külső szakértők is segítik. A szakértők véleménye alapján az önkormányzat és partnerei évente értékelik az elért eredményeket és szükség szerint korrigálják a stratégia célkitűzéseit.

3.5 Az akcióterületi fejlesztés várható hatásai Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja a városközpont megújítása, ami összetett folyamat, számos eltérő jellegű projekt eredményeként valósul meg. Ebből adódóan a várható hatások összetettek.

Társadalmigazdasági hatások A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a terület központi jellegének erősítéséhez, a jól működő városközpont kialakításához, amely mind a helyi kereskedem fejlesztése, mind a helyi identitás erősítése szempontjából fontos lehet. A PIK épülete mellett található szolgáltatóház külső és belső felújítása révén megújulnak az üzlethelyiségek, illetve új, magas színvonalú üzlethelyiségek kerülnek kialakításra. Ez várhatóan előnyös hatással lesz az ott működő vállalkozások forgalmára, illetve ösztönzőleg hathat a városközpontban található többi üzlet számára is a megújulásra. Az új önkormányzati ügyfélszolgálati épület kialakítása, illetve a Közösségi‐ház és az Imre ház felújítása, programokkal való megtöltése sok embert vonz az akcióterületre, ami tovább erősíti a központi jelleget, illetve forgalmat generálhat az itt található kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára. 26


27/27

A tervezett programok a helyi identitás és kötődés megerősítéséhez, a lakosság színvonalas műsorokkal való ellátáshoz járulnak hozzá, a vállalkozások számára pedig forgalomnövekedést eredményezhetnek. A Nemes utca közlekedésének fejlesztése, a közterületek, járdák felújítása, kerékpárút építése, új és esztétikus utcabútorok kihelyezése mind a lakosság, mind az akcióterületen működő vállalkozások, közintézmények, civil szervezetek érdekeit is szolgálja.

Esélyegyenlőségi hatások Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat a hatályos munkaügyi és egyéb jogszabályok betartása és betartatása mellett működik. A beruházással összefüggésben a következő esélyegyenlőségi intézkedéseket tervezzük végrehajtani: •

Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása

•

Esélyegyenlőségi terv készítése

•

Az önkormányzat döntéshozói, munkavállalói számára esélyegyenlőségi képzés tartása

•

Épületek akadálymentesítése

•

Infokommunikációs akadálymentesítés

•

Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak bérezése

•

Munkaidő‐kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez

•

Esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványok, civil szervezetek támogatása

•

Nők és férfiak igényeinek figyelembevétele a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor

•

A beruházások tervezésekor kiemelt figyelem fordítása a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonságára való tekintettel

A projekt keretein belül a lakosság valamennyi rétegének lehetőséget biztosítunk a projekt eredményeinek megismerésére, illetve az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánításra, javaslatra. A projekt előkészítése során a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit érvényesítő civil szervezeteket meghívtuk az integrált városfejlesztési stratégia valamint az előzetes akcióterületi terv megvitatása meghirdetett fórumokra, továbbá az önkormányzat honlapján fórumot indítottunk a hivatkozott dokumentumok társadalmi vitára bocsátása érdekében.

Környezeti hatások Az önkormányzat és partnerei az akcióterületi tervben szereplő fejlesztések tervezésekor kiemelt figyelmet fordított a környezeti fenntarthatóság szempontjaira. A tervezett fejlesztéseknek (épület‐felújítások, parkosítás, utak, közterületek felújítása, közvilágítás 27


28/28

korszerűsítése, templomok, imaházak felújítása, új épület létesítése stb.) közvetlen környezetszennyező hatása nincs. A tervezett közlekedésfejlesztések (forgalomcsillapító intézkedések, kerékpárút kiépítése, járdák korszerűsítése) valamint parkosítási, növényzet megújítási tevékenységek végrehajtása révén a lakosság számára élhetőbb környezet biztosítható. A tervezett épület‐felújítások révén az épületek hőszigetelése jelentősen javul, így azok fenntartásának energiaigénye, környezeti terhelése csökken. A projekt végrehajtásával összefüggésben a következő környezeti fenntarthatósági intézkedések kerülnek végrehajtásra: Az akcióterületi tervben szereplő projektek végrehajtásával összefüggésben a fent leírtakon túl a következő környezeti hatásokkal számolunk: •

Városkép jelentős javulása.

•

Városközponti funkció felértékelődése.

•

Zöldterületek növekedése.

•

Élhetőbb környezet az itt lakók számára.

•

Közúti forgalom csökkenése a végrehajtásra kerülő forgalomcsillapító intézkedések eredményeképpen, ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedés (különösen a kötöttpályás közlekedés), a gyalogos közlekedés, és a kerékpáros közlekedés fizikai környezete fejlesztésre kerül.

•

Az akcióterület zöldfelület fejlesztési intézkedése javítja a terület mikroklímáját.

•

A városközpont szennyezettségének csökkenése.

•

P + R (park and ride) parkolók számának növekedése.

•

Az épületek felújítása az energiatakarékossági szempontok figyelembevétele mellet történik.

•

A projekt során megvalósításra kerülő promóciós tevékenységek egyik fontos eleme a lakosság környezettudatosságát fokozó előadássorozat megvalósítása, melynek célja a létrehozott és már meglévő környezeti elemek hosszú távú megőrizhetősége, a lakosság környezeti szemléletének formálása.

Az építés során az útburkolat, illetve az egyes épületrészek elbontása, a bontási munkák és a törmelék elhelyezése, az állványzat felállítása, továbbá lebontása jelent komolyabb légszennyező, zaj‐ és rezgés‐kibocsátó, illetve hulladéktermelő tevékenységet. Külön gondot okoz, hogy viszonylag kis kiterjedésű területen, ugyanakkor a városrész egyik leglátogatottabb pontján folynak majd a bontási és építési munkálatok. Ezen felmerülő problémák megfelelő kezelése már a közbeszerzés során fontos kiválasztási szempont lesz.

3.6 Akcióterületi fejlesztés multiplikátor hatása A Pestszentimre‐városközpont megújulásával Pestszentimre valódi centrummá válik, mely kedvező hatással lesz mind az emberekre, mind pedig a helyi vállalkozásokra. Mindenki számára fontos a városrész vonzerejének a növelése, hiszen ezzel hozzájárulnak a városközpont központi jellegének erősítéséhez.

28


29/29

A PIK épületének, illetve a mellette található szolgáltatóháznak a felújításával megújulnak a meglévő üzlethelyiségek, illetve ennek hatására újabb üzlethelyiségek kerülhetnek kialakításra. A Közösségi‐ ház és az Imre‐ ház felújításának köszönhetően lehetőség nyílik különböző programok, rendezvények megtartására, amely sok embert vonz az akcióterületre. Illetve ezzel forgalmat generálhat a meglévő, és újonnan létrejött kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásoknak. A Nemes utcán lévő közterek kialakításával, és a Hősök tere felújításával különböző szabadtéri programok kerülhetnek megrendezésre, mely jelentősen hozzájárulhat a lakosság identitástudatának és kötődésének megerősítéséhez. Összességében ezek a fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy Pestszentimrének egy jól működő, az igényéket maximálisan kielégítő városközpontja jöjjön létre.

29

KIHASZNÁLTSÁGI TERV Pestszentimre Városközpont megújítása KMOP-5.2.2/B-09-2f-2010-0005

1

Tartalom 1. Az igényfelméréshez szükséges adatok begyűjtésének módjáról ........................................3 2. Akcióterületi terv keretében megvalósítandó projektek .........................................................5 3. Kihasználtsági terv ........................................................................................................................................7 3.1. Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése............................................... 7 3.2. Imre‐ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával .. 9 3.3. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása .......................................... 12 3.4. Baptista imaház külső felújítása ....................................................................................... 13 3.5. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával ........................ 13

2

1. Az igényfelméréshez szükséges adatok begyűjtésének módjáról A Pestszentimre városközpont megújítása c. pályázatban szereplő projektek esetében igényfelmérést végeztünk. Az igényfelmérés során törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint változatos módszerek alkalmazásával minden elsődleges érintett csoportot bevonjunk a projektfejlesztés folyamatába. A Fejlesztés kapcsán érintett elemzést végeztünk, melynek első lépése a célcsoportok azonosítása. Az analízis keretében első lépésben reakciójukat tekintve homogén csoportokat hoztunk létre azokból, akiket a fejlesztés közvetve vagy közvetlenül érint. A következő lépésben megvizsgáljuk, hogy ezek az érintett csoportok hogyan viszonyulnak a tervezett fejlesztésekhez. Amennyiben véleményük pozitív, a projekt célcsoportjává válnak. Ha véleményük negatív vagy semleges, olyan intézkedéseket kell végrehajtani, hogy a projekt célcsoportjává válhassanak. Pestszentimre lakossága pozitívan reagált a fejlesztésekre, ezért a felmérést a lakosság teljes körére kiterjedően végeztük. A célcsoportoktól az adatok begyűjtését primer kutatással végeztük. Ez elsődleges, eredeti adatfelvételt jelent, melynek adatait négyféle módon lehet összegyűjteni: fókuszcsoportoktól, megfigyeléssel, megkérdezéssel és kísérlettel. Az igényfelmérés során először megvizsgáltuk a lakosság igényeit arra vonatkozóan, hogy a pályázatban szereplő projektek milyen fontossági sorrendben jelennek meg a körükben. Ez azért volt fontos, hogy minél nagyobb figyelmet tudjunk fordítani, azokra a területekre, amelyek a lakosságot a leginkább érdeklik. Ezt követően kisebb csoportokban került sor az adott projekthez tartozó igények felmérésére, amelynek eredményeit a későbbiekben láthatjuk.

A lakosság fontossági sorrendjének kialakítása során szavazásos módszert használtunk, az egyes projektekről való megkérdezések során pedig szabad kezet adtunk a résztvevőknek igényeik kifejezésére. Ez azért előny, mert így olyan igények és problémák is felmerülhetnek, amelyek addig még meg sem fogalmazódtak. Valamint ez a módszer alkalmas érzelmi szempontok megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül.

3

A lakosság által támogatott projektek prioritási sorrendje A 2009. November 25‐én megtartott lakossági tervezői fórum alapján, az alábbi prioritási sorrend került megállapításra a lakosság által, azon projektek alapján, amelyek 2009 novemberében még a projekt listában benne voltak.

sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Projekt neve össz.pont Közösségi Ház felújítása 102900 Gyermekorvosi rendelő külső homlokzati felújítása 61450 Nemes utca közlekedésfejlesztése 54100 Hősök tere (Patika tér) átépítése 46300 Római katolikus templom felújítása 45100 Közösségi ház funkcióbővítése, szolgáltatóház felújítása 36250 Kastélydombi Általános Iskola felújítása 28650 Posta melletti üzletsor átépítése 22550 Nemes utca‐Bányai u. sarok 20650 P+R parkoló kialakítása a Vasút utca mentén 17750 Tanuszoda felújítása 17600 Régi gyermekorvosi rendelőben új funkció kialakítása 17250 Nemes utca köztérfejlesztés 16550 Vezér utcai óvoda felújítása 13700 PÜSZI felújítása 11350 Baptista Imaház felújítása 7000

1. táblázat – Pestszentimre városközpont megújítása

A táblázatban felsorolt projektek sorrendje alapján a lakosság egyértelműen a közösségi, illetve közszféra, valamint közterületi projekteket tartja fontosnak. Ezáltal a Közösségi Ház, a Gyermekorvosi rendelő külső homlokzati felújítása, a Nemes utca közlekedésfejlesztése, amely magában foglalja a parkolási gondok megoldását is, valamint a Római Katolikus templom külső homlokzati felújítását is.

4

2. Akcióterületi terv keretében megvalósítandó projektek A KMOP‐2009‐5.2.2/B Pestszentimre Városközpont megújítása c. pályázat keretében a következő projektek valósulnak meg:

Tevékenység típusa







ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA





helyszíne




hrsz

hrsz: 144364

hrsz: 140767

hrsz: 140694


Projektelem neve



helyszíne


1188 Budapest, Nemes utca 14. hrsz: 140695 4. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása 1188 Budapest, Nemes utca 17-19. hrsz: 144399 5. Baptista Imaház külső felújítása


hrsz Projektelem neve

helyszíne hrsz

Projektelem neve helyszíne hrsz




5



Az Akcióterületi Terv mellékleteként a közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése. A Pestszentimre Városközpont megújítása c. pályázat keretében a következő projektek tartoznak a fenti kategóriákba 1. 2.

Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése – Vasút u. 48. Imre‐ház – kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával– Nemes u. 14. 3. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása ‐ Nemes u. 19. 4. Baptista Imaház külső felújítása – Nemes u. 28. 5. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával

6

3. Kihasználtsági terv A pestszentimrei közösségi élet jelenleg túlságosan belterjes és elszigetelt, ezáltal sokak kimaradnak belőle. Célunk az infrastrukturális fejlesztéseken túl a helyi közösségi élet programkínálatának, lakossági elérhetőségének növelése, amely összességében a helyi identitás megerősítését szolgálja.

3.1. Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése Igényfelmérés Célcsoport

Igényfelmérés módszere

Módszer indoklása

Pestszentimre lakossága

Szavazásos módszer Online, papír alapú kérdőív

Minél szélesebb kör bevonása, eredmények egyszerűbb interpretálása

Polgármesteri Hivatal

Folyamatos egyeztetés

Az Önkormányzat folyamatosan részvétele a projektfejlesztésben

Igényfelmérés eredménye A lakosság igényfelmérése során kiderült, hogy A PIK eddig is számos olyan funkcióval rendelkezik, ami a lakosság érdekeit szolgálja és ezeket a lakosság szívesen is veszi igénybe. A Közösségi Ház programjait évente 10‐11000 fő látogatja, nem csak az itt szervezett programok, hanem például az internet hozzáférés miatt is. A lakossági tervezői fórumon megfogalmazottak szerint a lakosságnak, a civil szervezeteknek, valamint a PIK dolgozóinak is igényük van arra, hogy a közösségi ház külső és belső megjelenésében is megújuljon, új programoknak, tárlatoknak biztosítson helyet, valamint, hogy a gazdasági funkció is megerősödjön.

7

Konkurens intézmények Rendezvényterem esetén konkurenciaként jelenik meg a Pestszentimrei Sportkastély, mely jellegét tekintve sport ‐ és rendezvénycsarnok. Noha hozzá kell tenni, hogy egy más dimenzió, programjainak folyamatosságát illetően pedig össze sem vethető a PIK‐kel. A 2,1 hektáros területen épült 4727 négyzetméteres sportlétesítménynek minden igényt kielégítő játéktere van, a legmodernebb felszereltséggel rendelkezik. Süllyesztett játéktérrel, 1100 fős befogadó képességű lelátóval rendelkezik, de egyes rendezvényekre bővíthető a nézőtér, így akár 3800 nézőt is le tudnak ültetni például egy koncerten. A technika és a csarnok tereinek kialakítása lehetővé teszi a sporteseményeken kívül színházi előadások, koncertek megtartását is. Kihasználtsági terv Mindezek érdekében egy külső és belső felújítás, egy emelet ráépítése, valamint egy nagy terem kialakítása történik meg. A teljes felújítás és bővítés a különböző programok látogatottságát, programok számának növekedését eredményezi, tehát az épület látogatottabbá válik. Az előzetesen felmért és amúgy is túlhasznált épület (110%) az új programok és funkciók által vonzóbbá, látogatottabbá válik, így kihasználtsága 1,3‐szeresére növekszik. Az új 72m2 hasznos területű bővítés a jelenlegi 657m2‐hez, valamint a 3. projektben ide kapcsolódó 149 m2 alapterülethez a jelenlegi területet 34%‐al bővíti. A Pestszentimrei Közösségi Ház felújítása és bővítése során kialakított és a megvalósítás után nem hasznosított padlástérként[t3] jelölt helyiségek a későbbiek során bevonhatóak a közösségi funkciók körébe. Az emeleti szinten található, a belső udvarra tájolt padlástér a későbbiekben kiállítótérként illetve galériaként, helytörténeti állandó kiállítótérként hasznosítható. Az oldalkert felé eső nagyobb területű emeleti padlástérben multimédiás olvasótér illetve klubhelyiség működhet. Az épület külsejét tekintve, igényes építészeti megoldással többek között a bejárati portál hangsúlyosabbá, „hívogatóvá” válik. A közösségi ház kihasználtságát növelik az itt megjelenő új soft funkciók, mint páldául a „Pestszentimre adattár‐értéktár” program elindítása. A „Pestszentimre adattár‐értéktár” program elindításával az ide látogató lakosság, másrészt a programban dolgozó személyek is igénybe fogják venni a felújított épületet, valamint a program által létrehozott kiállítások is sok látogatót vonzanak majd.

8

Jelenlegi programok

Program

Összejövetel gyakorisága

Értékelés

Kiállítás

Időszakos kiállítás

Helytörténeti kiállítások

Sport programok

Hetente egyszer/kétszer

Különböző Sport tanfolyamok

Tanfolyamok


A lakosság minden rétegének

Összejövetel gyakorisága

Értékelés

Színházi előadások

Havonta egy‐két alkalommal

Színházi darabok bemutatása, a helyi iskolások előadásában

Fotókiállítások

Időszakos kiállítás

Helyi fotóművészek képeiből kiállítás szervezése

Sport programok


Különböző sport tanfolyamok

Tanfolyamok


A lakosság

Kreatív foglalkozás

Hetente egyszer

Gyerekeknek készségfejlesztő

Programterv táblázat

Program

foglalkozások

3.2. Imreház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával Igényfelmérés Célcsoport


Módszer indoklása







9

Igényfelmérés eredménye A civilek legfontosabb problémaként azt jelölték meg, hogy forráshiányosak, a környezet nem ismeri a szervezet tevékenységét és nem érzik, hogy beleszólásuk lenne a környezetük alakulásába. Az infrastrukturális hiányt azon civil szervezetek, melyek rendelkeznek állandó klubhelyiséggel nem kezelték jelentős problémaként, azon szervezetek azonban, ahol a szervezetnek „nincs otthona”, ez a probléma jelentős értéket ért el a skálán. Valamennyi válaszadó támogatta az Imre‐ ház létrehozását, mert remélik, hogy ezzel otthont találhatnak saját szervezetiknek. Konkurens intézmények Míg a Pestszentimrei Közösségi Ház illetve a Sportkastély a kulturális és sporteseményeknek ad otthont, addig az Imre‐ház kifejezetten a civil szervezetek eseményeinek biztosítana helyszínt. Az épület funkciójából adódóan várhatóan hozzájárul a ma még gyenge lábakon álló civil szervezetek megerősítéséhez, az együttműködés elmélyítéséhez. A funkcióból adódóan is az Imre‐ház, mint a városrész egyetlen helyi védettség alatt álló épülete, Pestszentimre ikonikus épületévé válhat. Kihasználtsági terv A projekt alapvető célja a helyi védettség alatt álló ingatlan felújítása, ami a vonzó városkép kialakításához járul hozzá. A belső helyiségek felújításával illetve jelenleg használaton kívüli terasz hasznosításával új közösségi funkciók helyezhetők el az épületben. A beavatkozás követően az épület helyt adhat a helyi civil szervezetnek, a helyi művészek rendezvényeinek. Az egyemeletes épületben jelenleg egy gyógyszertár, a Pestszentimrei Ügyfélszolgálati Iroda (PÜSZI), illetve egy lakás található. A projekt keretében sor kerül az épület külső és homlokzati, valamint az emeleti termek belső felújítására. Az épület a belső megújulás után helyt adhat a helyi civil szervezetnek, a helyi művészek rendezvényeinek. A teljes felújítás során mintegy 199 m2 terület valamint 607 m2 homlokzat felújítására kerül sor. Az itt kialakított Imre‐ház látogatottsága a mostani ad‐hoc jelleg helyett rendszeres napi 30‐50 fő látogatót fogad. Pestszentimrén összesen 36 civil szervezet van bejegyezve, melyek nagy része nem rendelkezik saját klubhelyiséggel, vagy csak olyannal, mely nem alkalmas nagyobb összejövetelek, rendezvények lebonyolítására. Az újonnan kialakított civil‐ház helyet biztosítana a helyi civil szervezetek eseményeinek, valamint az újonnan megalakult Civil Kerekasztal találkozóinak.

10

Pestszentimrei Önálló Néprajzi Ipar- és Helytörténeti Gyűjtemény Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság Pestszentimre Jövőműhely Egyesület Pestszentimrei Polgárőr Csoport Lőrinc Kertváros Polgárőr Csoport Együtt a Környezetünkért Egyesület Alacskai Környezetért Egyesület Pestszentimre Környezetéért Egyesület Pro Canibus Alapítvány Első Pestszentimrei Ifjúsági Lovas Sportegyesület Magyarországi Leonberger Klub Egyesület Pestszentimrei Sportkör Pestszentimrei Birkózósport Egyesület PIK Kulturális és Szabadidő Sport Egyesület Pestszentimrei Óvodássport B25 Postagalambsport Egyesület Okinava Goju Ryu Karate Alap. Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesület Északi és Szánhúzókutyások Kynológiai és Sportegyesület Szent Lőrinci Football Club Cabaret Sport Club Poligon Barlangkutató Geológiai Hidrológiai Egyesület Fecskefészek –Schwalbennest Oktatási Alapítvány Ady és Rákóczi u-i Óvodák Gyermekeiért Alap. Pestszentimrei Ady Iskola Gyermekeiért Alap. Alapítvány a Táncsics Utcai Ált. Iskoláért Alapítvány a Kapocs Iskoláért Podhorszky János Ált Isk. gyermekeiért Alapítvány Kastélydombi Alapítvány a Gyermekekért Lila Fecske Alapítvány Pik- Ganz- Kertváros Nyugdíjas Klub Pestszentimrei Fiatalokért Egyesület

11

Pestszentimrei Nagycsaládos Egyesület Diótörés Alapítvány Hajnalcsillag Missziós Alapítvány Somogyi László Pestszentlőrinc-pestszentimre Szegényeit Támogató Alapítványa

3.3. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása Igényfelmérés Célcsoport


Módszer indoklása







Kihasználtsági terv A projekt alapvető célja, hogy a római katolikus templom külső felújításával a templom állagmegőrzését biztosítsa, hozzájáruljon Pestszentimre városképének javításához. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a Pestszentimrén élő római katolikus vallású lakosság. (~ 12 300 fő) Másodlagos, az épület városképi jelentősége által érintett célcsoport a városrész teljes lakossága (~20.500 fő). A templomot jelenleg vasárnaponként a szentmiséken 300‐400‐an látogatják, hétköznapokon pedig mintegy 50‐100 ember vesz részt a szentmiséken, szentségimádásokon. E mellett a templom alkalmas hangversenyek megrendezésére is, amelyre eddig is igénybe szokták venni, és mivel az itt tartott rendezvények időpontjai jól eloszlanak az év során, ezért a kihasználtság ebből a szempontból egyenletesnek mondható. A megvalósuló homlokzat‐felújítás és akadálymentesítés következtében várhatóan még több ember fogja látogatni a templomot, valamint a megvalósuló felújítás nem csak az oda járó emberek, hanem a város többi polgára számára is javítja a városképet. A projekt során 656 m2 tető, valamint 1531 m2 homlokzat kerül felújításra.

12

3.4. Baptista Imaház külső felújítása Igényfelmérés Célcsoport


Módszer indoklása







Kihasználtsági terv E projekt elvégzése során megtörténik az imaház tetőhéjazatának cseréje, nyílászárók cseréje, mobilrámpa segítségével akadálymentesítés, valamint park kialakítása. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a Pestszentimrén élő baptista vallású lakosság. Másodlagos, az épület városképi jelentősége által érintett célcsoport a városrész teljes lakossága (~20.500 fő). A megvalósulást követően egy sokkal szebb környezet fogadja majd mindazokat, akik hitüket gyakorolják, valamint a városkép javulása által azokat is, akik csak arra közlekednek. Az imaházat vasárnaponként általában mintegy 150 ember használja, hét közben pedig a hittanórák keretén belül használják a hívők. A nyílászárók cseréjére a kihasználtság mellett a hatékonyabb energiagazdálkodás miatt is szükség van. Az imaház átalakítása során 252 m2 tető, valamint 498 m2 homlokzati rész fog megújulni.

3.5. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával Igényfelmérés Célcsoport


Módszer indoklása







13

Kihasználtsági terv Az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységei jelenleg különböző épületekben, és az akcióterületen kívül, a városközponttól viszonylag távol vannak elhelyezve. Ez a közigazgatási ügyek intézésének az időigényét jelentősen megnövelik. A beavatkozás célja a gyermekorvosi rendelő kiköltözése után az épület (1188 Budapest, Nemes utca 31. ‐ Póth Irén utca 80.) külső felújítását és belső átalakítását követően új, önkormányzati funkció elhelyezése. Itt kerül elhelyezésre a kerületrészi ügyfélszolgálati iroda és az okmányiroda. A felújítás révén a jelenleginél jóval korszerűbb, és kedvezőbb elérhetőségű okmányiroda illetve ügyfélszolgálati iroda kerül kialakításra, ami jelentősen megkönnyíti a helyi lakosság ügyintézését, és egyben új közösségi funkció megjelenését is jelenti az akcióterületen. A fejlesztés célcsoportja a városrész lakossága (~20.500 fő).

14

Kihasználtsági táblázat Célcsoport/korosztály

Látogatószám (fő/hét) fejl. fejl. előtt után

Sorszám

Funkciók (ERFA)

1.

Új szolgáltató ház építése Nemes utca 15. sz. alatt

2.

Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése

3.

Imre‐ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával

helyi lakosság

4.

Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása

helyi katolikus hívő közösség

helyi katolikus hívő közösség, helyi kultúra iránt érdeklődők

600

700

helyi baptista hívő közösség

helyi baptista hívő közösség, helyi polgárok, helyi kultúra iránt érdeklődők

200

250

5.

fejl. előtt

Baptista Imaház külső felújítása

üresen álló ingatlan

alkalomszerű

fejl. után kerületrész lakossága (cukrászda, optika, egyéb szolgáltatás) 600 fő

kihasználtság (óra/hét) fejl. fejl. után előtt

a Közösségi Ház felsorolt alkalmi és rendszeres látogatói, 200 300 30 továbbá új célcsoportok: 800 fő Imre‐ház alkalmi és rendszeres látogatói, nem köztük, civilek, alkalomszer 160 folya‐ művészek, ű matos vállalkozások (500 fő)

15

programok gyakorisága (db/hét) fejl. előtt

fejl. után

40

10

10 folyamatos, nem szervezett, továbbá heti 4 szervezett

30

nem folya‐ matos

4 folyamatos, nem szervezett, továbbá heti 2 szervezett

16

20

8

10

6.

Hősök tere felújítása

7.

Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, Nemes‐Vasút utca parkolóépítés

8.

Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával

9.

kisgyermekek, szülők,

Közvetlen támogatás: Városmarketing program

10.

Közvetett támogatás: Adattár‐ értéktár, helyi identitást erősítő programok

11.

Tájékoztatás és nyilvánosság

16

17

BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC - PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA

Pestszentimre Városközpont Megújítása Akcióterületi Terv KMOP-5.2.2/B-09-2f-2010-0005

Pestszentimre Városközpont Megújítása Akcióterületi Terv

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló...................................................................................................................................................... 4 1 Településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása........................................................................... 5 1.1 Lehatárolás .....................................................................................................................................................................5 1.2 Jogosultság igazolása...................................................................................................................................................8 2 Helyzetelemzés ..................................................................................................................................................... 10 2.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése................................................................................................. 10 2.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenység bemutatása....................................................................................... 14 2.2.1 Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az önkormányzat teljes területén ......... 14 2.2.2 Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az akcióterületen belül ........................... 17 2.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ........... 20 2.3.1 Demográfia ......................................................................................................................................................... 20 2.3.2 Foglalkozási és jövedelmi helyzet................................................................................................................... 22 2.3.3 Gazdaság............................................................................................................................................................ 23 2.3.4 Környezeti értékek bemutatása ....................................................................................................................... 27 2.3.5 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte.................................................................. 28 2.3.6 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása .......... 28 2.3.7 Lakáshelyzet ...................................................................................................................................................... 33 2.4 Funkcióelemzés .......................................................................................................................................................... 35 2.4.1 Igényfelmérés..................................................................................................................................................... 35 2.5 Tulajdonviszonyok értékelése................................................................................................................................... 38 2.6 Tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése...................................................................................... 43 2.6.1 Vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok .................................................................................................. 43 2.6.2 Magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok .................................................................................... 43 2.6.3 Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok.................................................................................................. 44 2.6.4 Egyházi tulajdonban lévő ingatlanok .............................................................................................................. 44 2.6.5 A Magyar Állam tulajdonban lévő ingatlanok................................................................................................. 44 2.7 Piaci lehetőségek felmérése ..................................................................................................................................... 45 2.8 Problémafa................................................................................................................................................................... 49 2.9 SWOT analízis............................................................................................................................................................. 50

2


3 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai................................................................................................. 52 3.1 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai....................................................................................................... 52 3.2 Az akcióterület beavatkozásai................................................................................................................................... 57 3.3 Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége......... 57 3.4 Beavatkozási típusok ................................................................................................................................................. 58 3.5 Regionális Operatív Program 2007-2013 között város rehabilitációs célú pályázat tartalma.......................... 58 3.6 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról.............................................................................................. 66 3.7 Összefoglaló indikátor tábla ...................................................................................................................................... 67 3.8 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása ............................................................................................. 68 3.9 Szinergia vizsgálat....................................................................................................................................................102 3.10 Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemelés érdekében ..................................................106 3.11 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok.....................................................................................109 3.12 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ......................................109 3.13 Kapcsolódó fejlesztések – pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen......................................................................................................................................................................111 3.14 A tervezett fejlesztések várható hatásai ................................................................................................................114 3.14.1 Társadalmi-gazdasági hatások......................................................................................................................114 3.14.2 Esélyegyenlőségi hatás ..................................................................................................................................115 3.14.3 Környezeti hatások ..........................................................................................................................................117 3.15 Kockázatok elemzése ..............................................................................................................................................121 3.16 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..........................................................................................124 4 Pénzügyi terv ....................................................................................................................................................... 125 5. Megvalósítás intézményi kerete........................................................................................................................... 131 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ...............................................................................................131 5.2 Kapcsolódás az önkormányzat jelenlegi intézményrendszeréhez......................................................................134 5.3 Kapcsolódás a regionális operatív program városrehabilitációs konstrukcióihoz ..............................................134

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Pestszentimre Budapest XVIII. Kerületének általában háttérbe szoruló kerületrésze. Ugyanakkor az utóbbi években a városész erőteljes fejlődésnek indult. A lakosság lassú, de állandónak látszó növekedést mutat, ezzel együtt Pestszentimre presztízse is emelkedik. Mindeközben a kerületrész városközpontja funkcionális és városképi szempontból egyre kevésbé felel meg az igényeknek. Az átmenő forgalom az M0-ás autópálya keleti részének megnyitása óta sem került korlátozásra; a parkolás kaotikus, gyakran akadályozza a járdákon a gyalogosforgalmat. Az üzlethelyiségek általában családi házakban kerültek kialakításra, így nagyrészük szűkös, sokuknak kicsi-, vagy nincs kirakata. A környéken több bevásárlóközpont és hipermarket nyílt, amely a helyi kiskereskedelem gyengesége miatt városközponti funkciókat is átvesz. Bár a kerületrészben élők igen erős identitástudattal rendelkeznek, a helyi közösségi funkciók infrastrukturális háttere megújulásra szorul. Hasonlóan megújítást várnak a városközpontban lévő szociális- és önkormányzati funkciók. Mindezek hatására a kerületrészt elkerülni látszanak a jelentősebb befektetések; a foglalkoztatottság nem éri el a kívánt szintet.

Mindezen problémák kezelésére olyan akciócsomag került kialakításra, amely nem csupán intézkedések csoportja, hanem olyan beavatkozások, komplex tevékenységek együttese, amelyek szinergikus hatása egymást sokszorozza.

Az akcióterületi terv átfogó célja, hogy a Pestszentimrén lakók számára minél magasabb életminőséget nyújtó feltételeket teremtsen, ezen átfogó cél eléréséhez alapvetően a kerület kertvárosi jellegének kihasználása, a társadalmi tőke és a lokálpatriotizmus erősítése, a lakossági magán és közszolgáltatások minél teljesebbé tétele és a foglalkoztatás feltételeinek (elérhetőség, képzettség) javításán keresztül kíván eljutni, miközben a különböző generációk érdekeit és igényeit is figyelembe veszi. Mindezen intézkedések meghatározásakor komoly szerepet kapott - az IVS-ben is megfogalmazott - zöldövezeti, kertvárosi jelleg megőrzése, a lakossági szolgáltatási funkciók növelése, a közintézmények, üzletek épületeinek külső, belső megújítása, a rekreációs és a szabadidő eltöltésére alkalmas intézmények megújulása.

4


1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 1.1

LEHATÁROLÁS

A Pestszentimre városközpont fejlesztése által érintett terület az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltakkal összhangban került kijelölésre. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 8 kerületrészt nevesít, melyek közül a 6. számú, Pestszentimre kerületrészben található a funkcióbővítő város-rehabilitáció akcióterülete.

1. ábra: Budapest XVIII. kerület városrészi lehatárolása az IVS-ben (6. kerületrész – Pestszentimre)

5


6. kerületrész – Pestszentimre - rövid jellemzése Lehatárolás: A hatodik kerületrészt – Pestszentimre - határoló utcák a következők: Alacskai út, Kacsóh Pongrác u., Gesztenye u., Ózon u., Dózsa György u., Ültetvény u., Búzakéve u., Somberek sor, Szélső u., Hunyadi J. u., KettősKörös u., Oszkó u., Szálfa utca, Határ u. (Forrás: IVS, III.1.2. „Városrészek lehatárolása” című fejezet). Városszövet: Alapvetően családi házas jellegű lakófunkcióval rendelkező terület. Gazdaság: Gazdasági aktivitás csak a fő útvonalak mentén található, a lakó és gazdasági funkcióval rendelkező területek markánsan különválnak egymástól. A nagyobb, összefüggő lakóövezeti területek zárt körzeteket alkotnak. A Nemes utca mentén, Pestszentimre városközpont felé haladva jelenik meg kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, többnyire a lakófunkciót is szolgáló alacsony építésű családi házakban. Lakosság: lokálpatrióta szellemiséggel rendelkező, mintegy 21 ezres közösség, melynek lakossága ápolja identitását és alakítja saját összetartozás érzését. Közepes társadalmi státuszú lakosság. A lakosság státuszát alapvetően meghatározza a városszövet, a telkek mérete. Terület: 757,52 ha. (Forrás: IVS, III.2. Kerületrészek jellemzése)

Pestszentimre városközpont megújítása akcióterület rövid jellemzése Lehatárolás: Nemes utcának az István utcától a Nagykőrösi útig tartó szakasza, illetve a Nagykőrösi út - Felleg utca Bocskai utca - Pamut utca által határolt terület, valamint az István utca – Nemes utca – Podhorszky utca – Vezér utca által határolt tömbök, és ezek közvetlen mögöttes környezete (két-három telekmélységű terület).

6


2. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése Pestszentimrén belül

Az akcióterület mérete szűken értelmezve 25 hektár (0,25 km2), a tömbhatárok alapján 62 hektár (0,62 km2). Ez Pestszentimre területének 3,3 illetve 8,2%-a. Az akcióterületen élő lakosság: szűken értelmezve 541 fő, tömbökre vonatkoztatva 1.952 fő. Ez 2,6 illetve 9,5 %-os részesedést jelent a kerületrész lakosságából.

Terület (km2) Népesség Népsűrűség (fő/km2)

Pestszentimre

Szűken vett akcióterület

Tömbhatárokkal lehatárolt terület

7,5752 20 500 2706

0,25 541 2164

0,62 1952 3148

A fenti adatokból kiderül, hogy a szűken vett akcióterület viszonylag ritkán lakott, viszont az egy a városrész átlagánál jóval nagyobb népsűrűségű lakóövezet központjában található. Az akcióterületen található valamennyi ingatlan címe és helyrajzi száma az 1. számú mellékletben található.

7


3. ábra: Az akcióterület térképi lehatárolása

1.2

JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

A fejlesztés érdekében kijelölt terület jogosultságának igazolása az akcióterületen tervezett fejlesztés EU támogatásra való jogosultságának igazolását jelenti. Az akcióterületen tervezett komplex fejlesztés a kerületi központ funkcióbővítő jellegű fejlesztési elemeit tartalmazza. A funkcióbővítő jellegű városrehabilitációs fejlesztések alapkövetelménye, hogy a fejleszteni kívánt akcióterület a városrész központi területén, a város életében meghatározó gazdasági - társadalmi szerepet betöltő területén helyezkedjen el. Emellett vizsgálni kell a területen a már meglévő funkcióellátottságot, így a közintézmények, közszolgáltatások, illetve kereskedelmi–, szolgáltatói- és pénzügyi vállalkozások, üzletek jelenlétét is. A fenti követelményeknek eleget téve a kijelölt akcióterület jogosultságát az alábbi tényekkel támasztjuk alá. a)

Gazdasági funkciók

8


A működő vállalkozások közül 2009 őszén 157 kiskereskedelmi tevékenységet folytatott; az akcióterületen 13 vendéglátóhely működött. Az akcióterületen belül a vállalkozásokra széles tevékenységi kör jellemző. A kiskereskedők és vendéglátóhelyek mellett banki szolgáltatás (3 db), biztosításközvetítés (1 db), lottózó (4 db), szolárium, kozmetika, fodrász és autószerviz, autógumi szerelő is található a vizsgált területen. b)

Közlekedési funkciók Az akcióterületen a Nagykőrösi út – Nemes utca csomópontban vasútállomás található, az itt lévő vasútvonal a városrészt a Nyugati-pályaudvarral köti össze. Pestszentimre központja és a 3-as metróvonal között több autóbuszjárat biztosít kapcsolatot a Határ úti állomás felé, illetve Kőbánya - Kispest végállomás felé. Pestszentimrének, és így az akcióterületnek is közvetlen autóbusz kapcsolata van a szomszédos területekkel Gyál, Soroksár, és Szemeretelep felé. Ezen kívül helyi igényeket elégítenek ki a Pestszentimre-busz és az Iskola-busz járatok. Az Alacska-busz a Népligeti buszpályaudvarral biztosít közvetlen kapcsolatot. A tervezési területen, a Vasút utcánál van a 193-as járat végállomása, a Nemes utcában az Ady Endre utcánál, a Kisfaludy utcánál és a Damjanich utcánál vannak megállók.

c)

Közösségi funkciók Az akcióterületen egy művelődési ház, egy sport- és rendezvénycsarnok (Sportkastély), valamint egy tanuszoda üzemel.

d)

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Az akcióterületen található egy okmány- és hatósági iroda valamint külön épületben önkormányzati ügyfélszolgálat, továbbá a kihelyezett polgármesteri kabinetiroda (pestszentimrei referens). Pestszentimrén külön részönkormányzat működik. Ezen kívül az Imrei Polgárőr Csoport működési területébe tartozik a kijelölt akcióterület is.

e)

Humán szolgáltatási funkciók Az akcióterületen három gyógyszertár, két óvoda, egy általános iskola, egy gondozási központ (idősek nappali intézménye) működik. Ezeken kívül jelenleg egy szakorvosi rendelő, egy felnőtt orvosi-, egy gyermekorvosi-, egy fogorvosi-, és egy nőgyógyászi rendelő is működik a lakosság ellátása érdekében.

Összességében megállapítható, hogy a kijelölt akcióterületen a közigazgatási, közszolgáltatási funkciók mellett a közlekedési, humán szolgáltatási, szabadidős és rekreációs szolgáltatások is megtalálhatók. Külön ki kell emelnünk

9


az akcióterületen működő, jelentős számú és széles tevékenységi körrel foglalkozó vállalkozásokat. Egyértelműen megállapítható, hogy a területen jelenlevő funkciók helyi városközponti jelleget mutatnak.

2 HELYZETELEMZÉS Az előzetes akcióterületi terv összeállításakor egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalos úton nyújtott adatokra támaszkodtunk. Ezen túl az önkormányzat helyi nyilvántartásaiban és dokumentumaiban szereplő adatokkal dolgoztunk, valamint a KSH internetes tájékoztató adatbázisából lekérdezhető, a teljes kerületre vonatkozó adatokat is felhasználtuk a jelenlegi helyezet bemutatásakor. A KSH-tól hivatalos levélben megkért adatokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az adatokat a KSH az akcióterület tömbhatáraira vonatkoztatva tudta csak szolgáltatni, így néhány adat az általunk kijelölt akcióterülethez képest kissé nagyobb területre vonatkozik.

2.1

AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A Pestszentimre városközpont megújítása érdekében lehatárolt terület az összefüggően elhelyezkedő L2/A – kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület és I – intézményterület építési övezeti besorolású településrészt öleli fel, amelyet összesen két szabályozási terv érint. Az egyik a Vezér utca – István utca – Nemes utca – Kisfaludy utca által határolt tömb (Kastélydomb) szabályozását tartalmazza, melyet az önkormányzat a 20/2005. (III.29.) számú rendeletével hagyott jóvá. A szabályozási terv a kerületi nyilvántartásban a 78. számot viseli (fővárosi nyilvántartási száma TRT/XVIII/36). A másik a Vezér utca – Határ utca – Juhász József utca – Csokonai utca – Nagykőrösi út által határolt területre vonatkozik melyet az önkormányzat a 40/2007. (XI. 6.) számú rendeletével hagyott jóvá. A szabályozási terv a kerületi nyilvántartásban a 100. számon szerepel. A Pestszentimre városközpont megújítása érdekében lehatárolt terület a két szabályozási terv által érintett területen belül helyezkedik el.

10


4. ábra: Akcióterület szabályozási tervlapjának áttekintő ábrája (Forrás: Budapest XVIII. került Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat)

—100. számú szabályozási terv által érintett területek (többségében L2/A) —78. számú szabályozási terv által érintett területek (Intézményi) A 78. számú szabályozási terv szerint a Kastélydomb az I-XVIII/KI, valamint I-XVIII/KI-2 intézményi építési övezetekbe van sorolva, amely alapján az építési övezetekben elsősorban oktatási, kulturális, művelődési, egészségügyi és sport rendeltetésű intézmények és azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el. A Kastélydomb területén jelenleg is több intézmény működik (Kastélydombi Általános Iskola, uszoda, 11


Gyöngyszem Óvoda, Pestszentimrei Sportkastély), viszont egyelőre még néhány családi ház, valamint élelmiszerüzlet, autószerviz is található. Az I-XVIII/KI ill. I-XVIII/ki-2 jelű övezetekben a következő funkciók helyezhetők el: Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, művelődési, sport rendeltetésű, egészségügyi, szálláshelyszolgáltató létesítmények, irodaépület valamint azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el. Az építkezésekre az alábbi határértékek vonatkoznak: Kialakítható Építési övezet

legkisebb telek

Beépítési mód

Terepszint alatti beépítés

Legnagyobb beépítettség

Legkisebb

Legnagyobb

építmény-

építmény-

magasság

magasság

Legkisebb zöldfelület

Legnagy. szintter. mutató

I-XVIII/KI

2000 m2

SZ

50%

45%

4,5 m

12,0 m

40 %

1,5 m2/m2

I-XVIII/KI-2

4000 m2

SZ

50 %

25 %

4,5 m

10,5 m

50 %

0,8 m2/m2

Az akcióterület többi része a 100. számú szabályozási terv hatálya alá tartozik. A területen található ingatlanok az L2/A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületi keretövezetbe tartoznak. A szabályozási terv az ingatlanok többségét L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezetbe sorolja, melyekre a következő építési előírások vonatkoznak: (1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával. (2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető. (3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t. (4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épületnek az (1) bekezdésben jelzett funkciók elhelyezését célzó átalakítása során a főút felőli kerítést el kell bontani. (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5 m b) a hátsókert legkisebb mérete: 10,5 m.

12


(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Építési

Kialakítható

Beépítési

Terepszint

Legnagyobb

Legkisebb

Legnagyobb

Legkisebb

Legnagyobb

övezet

legkisebb

mód

alatti

beépítettség

építmény-

építmény-

zöldfelület

szintter. mutató

magasság

magasság

telek

beépítés

L2/A XVIII/Ü-3

500 m2

Zártsorú

75%

65%

9,0 m

10,5 m

25%

2,5 m2/m2

A szabályozási terv négy ingatlant az L2/A-XVIII/A építési övezetbe sorolt, melyekre a következő építési előírások vonatkoznak: (1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el. (2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Kialakítható Építési övezet

legkisebb telek

L2/A -XVIII/A

6000 m2

Beépítési mód Szabadon álló

Terepszint alatti beépítés 50 %

Legnagyobb beépítettség

25 %

13

Legkisebb

Legnagyobb

építmény-

építmény-

magasság

magasság

6,0 m

10,5 m

Legkisebb zöldfelület

50%

Legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/ m2


2.2

MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

2.2.1

AZ ELŐZŐ 10 ÉV FONTOSABB VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJES TERÜLETÉN

-

Az Üllői úti városrehabilitációs program keretén belül 1997-től kisajátításra, illetve szanálásra került összesen mintegy 60 ingatlan. Egy részükön megindult az új városközpont intenzív beépítésű együttesének kialakítása összesen mintegy 290 lakással és 1.500 m2 kereskedelmi-szolgáltató területtel. Ugyancsak épült több vegyes lakó / kereskedelmi / szolgáltató rendeltetésű egyedi lakóépület. A teljes beruházott összeg (zömmel magántőke) mintegy 3 milliárd Ft. Az Önkormányzati illetve a XVIII. kerületi Vagyonkezelő Zrt. (Vagyon18 Zrt.) beruházásban, illetve közreműködésében, az alábbi táblázatban 1-2-3-4. számmal jelölt projektek valósultak meg.

-

Szintén az Üllői út mentén került sor az úgynevezett Piros Iskola bővítésére, felújítására. Az iskola az Üllői út két oldalán lévő, két épületben működött. A bővítés során az egyik, avult épület bontásra került, így az itt lévő terület felszabadult. A másik épület viszont 6 tanteremmel és tornacsarnokkal bővült, valamint a meglévő, megmaradó épületrész teljes felújítása is elkészült. A beruházás teljes költsége: 243 millió forint volt. Lásd alábbi táblázat 5. számmal jelölt projekt.

-

Az Üllői út menti régi piac felszámolásra, a terület szanálásra-, és az itt lévő épületek bontásra-, egyes részek kisajátításra kerültek – 1999-2000-ben, tisztán saját erőből, mai napig mintegy 75 millió forint beruházásával. Cél a Főutca program keretében a terület megújítása.

-

Az új piac, új helyszínen vállalkozói tőkéből valósult meg, de az Önkormányzat ingatlanán. A létesítményt 2001-ben adták át, itt az Önkormányzat mintegy 20 milli forintot költött és bevont 150 millió forintot (ezt az épület és parkolók kialakítására fordították). Cél egy korszerű, színvonalas, és jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, saját parkolóval ellátott, a hagyományos piac jellegét megőrző szolgáltatókereskedelmi egység létrehozása volt. Lásd alábbi táblázat 6. pontja.

-

Az Önkormányzat 2007-ben létrehozott Jó egészséget Pestszentlőrinc-Pestszentimre programja az alábbi fontosabb feladatokat, terveket tartalmazza: rendszeres ingyenes szűrővizsgálatok, egynapos sebészet, szakrendelői hálózat fejlesztése és bővítése, összesen 11 háziorvosi és szakorvosi rendelő megépítése, (lásd alábbi táblázat 7-8. pontja), meglévők akadálymentesítése, felújítása. Ugyancsak a program része például a nyitott tornaterem akció, diákolimpia szervezése, a Sportkastély megnyitása ingyenes használatra, drogprevenciós program.

14


-

A kerületi lakosság összetételének változása miatt (lakásépítés, ehhez kapcsoltan a fiatal házasok számának növekedése miatt) több óvodai- és bölcsődei férőhely biztosítása vált szükségessé. Ennek érdekében az Önkormányzat az elmúlt időben jelentős óvoda-, bölcsőde-építésbe, fejlesztésbe kezdett. Jelentősebb beruházásokat az alábbi táblázat 8-9-10-11. sorai tartalmazzák.

-

Halomi úton lévő volt laktanya szabad területeinek hasznosítása érdekében az intenzív kisvárosias L2/A övezetében az Önkormányzat megbízása és vállalkozók bevonása mellett, a kerületi Vagyonkezelő Zrt. a közműveket kiépítette. A közművesítés előtt a kerületi Városüzemletető Kht. által a terület mentesítésére, az itt lévő utcák kialakítására is sor került. A beruházás teljes költsége: 93 millió forint volt. Lásd táblázat 12. sora. A terület előkészítését követően a vállalkozók által eddig 610 lakás épült.

-

A kerület csatornázottságának folyamatos javítása. Az előző években mintegy 40-45 km szennyvíz csatorna épült, összesen 2,5-3 milliárd forint értékben. Lásd táblázat 13. számú sora.

-

A kerületi közutak burkolatainak helyreállítására 2002-2007 között összesen 344 millió forintot költött az Önkormányzat, ebből mintegy 287 km úthosszban történt felújítás.

-

Játszótér felújítási program végrehajtása során 2000-től több mint 30 játszótér felújítása, átépítése, pihenőpark létesítése történt meg. Ennek költsége kb. 300 millió forint volt, melyek nagy részét a Kerület a Zöldfelület Fejlesztési Alap (főváros), a Stratégiai Alap, az ISN/GYSM minisztériumi pályázatokból tudta finanszírozni. Célja a családbarát, rekreációt ösztönző környezet kialakítása.

-

Fásítási program keretén belül 1997-től a közterületek fásítására, új növényzet telepítésére, meglévő faállomány frissítésére, újítására, kb. 100 millió forintot fordított az Önkormányzat, főleg a KVvM forrásait bevonva. Célja a zaj- és porártalom csökkentése, a kerület kertvárosi jellegének őrzése, megerősítése.

Önkormányzat közreműködésében megvalósuló főbb projektek Sorszám

1.

Fejlesztés helyszíne

Bp. XVIII. ker., Üllői út 365.

Rövid tartalma

24 lakásos társasház + 6 db üzlet

Összköltsége

202,0 MFt Külső befektető bevonásával, önkormányzati rész 100,0 MFt

15

Hatásai

Igénybe vett állami támogatás forrása

Elavult, földszintes komfort nélküli önkormányzati bérlakások helyett összkomfortos lakások,

Fővárosi Városrehabilitációs Keret:

Kerületközpont városképi arculatának javítása

40,0- MFt


Sorszám

2.


Bp. XVIII. ker., Üllői út 339-343.

Rövid tartalma

39 lakásos társasház + 8 db üzlet

Összköltsége

434,3 MFt XVIII. ker., Vagyonkezelő Zrt.* bevonásával,


Hatásai

Elavult, földszintes komfort nélküli önkormányzati bérlakások helyett összkomfortos lakások, bérlakás-szám növelése.

-

Üres telek beépítése. Kerületközpont városképi arculatának javítása

-

Elavult, földszintes épület helyett reprezentatív irodák, üzletek. Kerületközpont városképi arculatának javítása

-

önkormányzati rész: 214,6 MFt 3.

Bp. XVIII. Ker. Üllői út 324.

12 lakásos társasház

Bp. XVIII. ker., Üllői út 455.

földszinten üzletek, emeleti szinteken iroda

5.

Bp. XVIII. ker., Üllői út 380-382. Német Nemzetiségi Általános (Piros) Iskola bővítése

Iskola bővítése 6 tanteremmel, tornacsarnokkal

243,0,- MFt

Tagiskola megszüntethetőség, korszerű igényeknek megfelelőség-biztosítása

Címzett támogatás: 174,4,- MFt

6.

Bp. XVIII. ker., Haladás utca vásárcsarnok építése

Régi piac bontása és új helyen vásárcsarnok építése

1.400 MFt

Új, korszerű, előírásoknak megfelelő, nagyobb piac létrehozása. Lakóövezet mentesítése

-

7.

Bp. XVIII. ker. Bercsényi u. 73.

Háziorvosi rendelő építése

60,0,- MFt

Korszerű háziorvosi ellátás biztosítása

-

8.

Bp. XVIII. ker. Attila u. 9.

125 férőhelyes 4 csoportos óvoda és gyermekorvosi rendelő

451,0,- MFt

Óvodai férőhely hiány enyhítése, gyermekorvosi ellátás biztosítása

Címzett támogatás: 422,- MFt

9.

Bp. XVIII. ker. Bükk u. 6.

Bababirodalom

361,0,- MFt

Modellértékű, Integrált EUszemléletű gyermekjóléti szolgáltatás

EU-HEFOP: 240,- MFt

4.

120,2 MFt Megvalósító XVIII. ker., Vagyonkezelő Zrt.* 280,0 MFt Külső befektető bevonásával, Önkormányzati rész: 67 MFt

Külső befektető bevonásával, Önkormányzati rész: 170 MFt

integrált bölcsőde és szolgáltató központ létrehozása

16


Sorszám


Rövid tartalma

Összköltsége


Hatásai

10.

Bp. XVIII. ker. Üllői út 681.

Csemete nevelde Óvoda bővítése csoportszobával és tornaszobával

60,0,- MFt

Tagóvoda megszüntetésének lehetősége, korszerű igények kielégíthetősége

-

11.

Bp. XVIII. ker. Üllői út 679.

Csemete nevelde Óvoda bővítése két csoportszobával

54,0,- MFt

Óvodai férőhely hiány enyhítése

-

12.

Halomi úti volt laktanya közművesítése

A terület I. ütemének teljes közművesítése tereprendezéssel.

93,0,- MFt

Az I. ütemben a terület 50%-ban beépült, a területen 610 db lakás épület.

-

8100 lakás bekötése a szennyvízcsatorna hálózatba családi házas beépítésű területen

Cél, CÉDE és Főv. Sstrat alap. támogatások: 5.524,- MFt

Halomi út, Kétújfalu u.,Kétújfalu u. melletti terület

13.

Bp. XVIII. ker.

Területen lévő vállalkozók bevonásával, XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt.* bonyolításában, önkormányzati rész: 23,2 M Ft

67,26 km hosszúságban szennyvízcsatorna építése

6.737,- MFt

Megjegyzés: * A XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt. új rövidített neve: Vagyon18 Zrt.

2.2.2 -

AZ ELŐZŐ 10 ÉV FONTOSABB VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEI AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜL A terület és környezetének teljes csatornázottsága érdekében az összes csatornázatlan utca terveit az Önkormányzat elkészíttette és elkezdte annak kivitelezést is, melyet jelenleg a Fővárosi Önkormányzat fejez be a tervek szerint 2010-re.

-

A Nemes utca mentén lévő L2/A – kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületbe intenzívebb beépíthetősége és a Kisfaludy utca melletti intézményterület fejleszthetősége érdekében Önkormányzat elkészítette és jóváhagyta a területre vonatkozó szabályozási terveket.

-

Átadásra került az intézményterületen egy 1000 fő sport- és rendezvénycsarnok - „Sportkastély”, ami fogadja a környező gyermek-intézményeket, de a lakosság számára is nyilvános. Ez PPP konstrukcióban jött létre. Az Önkormányzaté az ingatlan, a terveztetés és beruházás költségei – összesen 1,2 Mrd Ft – a

17


vállalkozót terhelték. A csarnokot az Önkormányzat tulajdonában lévő Vagyon18 Zrt. üzemelteti, az Önkormányzat pedig visszabérli-lízingeli az épületet, amely a lízing végén, csekély maradványértéken Önkormányzat részére visszavásárolható. Lásd alábbi táblázat 1. számmal jelölt projekt. -

A Sportkastély területén az Önkormányzat parkot építetett, ami szintén szabadon látogatható. Itt kapott szobrot közadakozásból Szent Imre. 2007-ben került átadásra, mintegy 30 MFt volt a költsége és a helyi identitás erősítése és a település névadójának-védőszentjének történő emlékezés megörökítése volt a cél.

-

A sportcsarnok építésével párhuzamosan a Kisfaludy utcában közmű és burkolat felújításra került sor. Itt a teljes szélességben történő burkolat-helyreállítás több mint 60 fm hosszban mintegy 15 MFt-ba került.

-

A Nemes utcában, a Kastélydombi Iskola melletti tanuszoda belső felújítása 45 Mft értékben. Lásd alábbi táblázat 2. pontja.

-

A területen épült egy központi körzeti és szakorvosi rendelő és gyógyszertár épület az önkormányzat megbízásából. A beruházás főösszege 450 MFt és mintegy 1.100 m2 hasznos alapterületű lesz az épület. Lásd alábbi táblázat 3. számú sora.

-

Címer utca 88. szám alatt a Kerület öregek napközi otthonát létesített saját beruházásban. - Táblázat 4. számmal jelölt pontja.

-

A Nemes utca 11. szanálásra került, az üres ingatlan beépítésre vár.

-

A Vasút utca mentén csapadékvíz elvezetése érdekében a meglévő szikkasztó árkok mélyítésére, rendbe hozására, illetve új vízelvezető árkok kialakítására került sor.

Sorszám

1.

2.


Rövid tartalma

Összköltsége

Bp. XVIII. ker. Kisfaludy u. 33/c.

1000 fős, 4135 m2 alapterületű sport- és rendezvénycsarnok építése

1.200,- MFt

Bp. XVIII. ker. Nemes u. 58.

Meglévő tanuszoda belső felújítása

45 Mft

Lízing, XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt.* bonyolításában

18


Hatásai

az üresen álló terület hasznosításával a városrész korszerű multifunkcionális létesítménnyel lett gazdagabb.

-

Belső tér és gépészeti felújítás (új vízforgató berendezés)

-


Sorszám

3.

4.


Rövid tartalma

Összköltsége

Bp. XVIII. ker. Nemes u. 18-20.

Szakorvosi rendelő építése

450 MFt

Bp. XVIII. ker. Címer u. 88.

Idősek napközi otthonos Gondozási Központja

74,0,- MFt

építés folyamatban

Hatásai

Korszerű területi szakorvosi orvosi ellátás biztosítása

-

Idősek napközbeni ellátásának biztosítása egészségügyi felügyelettel

-

Megjegyzés: * A XVIII. ker. Vagyonkezelő Zrt. új, rövidített neve 2007. Vagyon18 Zrt.

19



2.3

AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA

2.3.1

DEMOGRÁFIA

Az akcióterület lakónépességének számára vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Év

Budapest XVIII.ker. összesen

Pestszentimre


Akcióterület (önkormányzati nyilvántartás alapján)

2001

96 353

19 714

1 801

391

2008

97972

20440

1952

541

Változás (fő) Változás (%)

1 619 2%

726 4%

151 8%

150 38%

Népességszám változása 2001 és 2008 között a kerületben, pestszentimrén illetve az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001), önkormányzati nyilvántartás (2008)

Az akcióterületen az önkormányzat által vezetett népesség-nyilvántartás szerint 541 fő él, ami a pestszentimrei lakosság 2,6%-át jelenti. A relatív alacsony lélekszám és népsűrűség az akcióterület városközponti jellegével magyarázható, mivel a területen jelentős számú vállalkozás és közintézmény működik. A 2001-es értékekhez képest az egész kerületben nőtt a népességszám, ami elsősorban a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. A kerületi átlagnál nagyobb bővülés volt tapasztalható Pestszentimre esetében. Arányait tekintve a legnagyobb népességszám-növekedés a tényleges akcióterületen volt, ahol bár kevesen élnek, de az elmúlt években megindult, és várhatóan a jövőben is folytatódó társasházépítéseknek köszönhetően jelentősen emelkedett a beköltözők száma.

A lakosság kor szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az ott élők többsége az aktív korosztályba tartozik, viszont az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is viszonylag alacsony a gyermekek száma. Az akcióterületen illetve a kerületben élő lakosság korosztályos jellemzői között nincs lényeges eltérés.

20


Korcsoport


Akcióterület

0-14

14,90%

14,60%

15-59 60-

64,70% 20,40%

63,70% 21,70%

Az egyes korcsoportok aránya a XVIII. kerületben és az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001)

Az aktív korú lakosság meghatározó része közép- illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezik, viszont a kerületi átlagnál jóval magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és markánsan alacsony a területen élő felsőfokú végzettségűek aránya. Ez vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a területen elsősorban régi építésű családi házak találhatók, melyek nem elég vonzóak a magasabb iskolai végzettségűek számára. A jövőben várhatóan javulni fognak mind a korszerkezetre, mind a képzettségre vonatkozó mutatók a korábban már említett társasházépítéseknek, illetve fiatalabb, képzettebb népesség beköltözésének köszönhetően.


Akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

19,80%

23,00%

Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebbek körében

15,00%

9,80%

Iskolázottság a XVIII. kerületben és az akcióterületen Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001)

21


2.3.2

FOGLALKOZÁSI ÉS JÖVEDELMI HELYZET

Az akcióterületen élő lakosság foglalkoztatási és jövedelmi viszonyait reprezentáló alapvető adatokat, mutatókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.


Akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

36,10%

34,90%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

11,00%

13,30%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

59,1

60,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

35,0

37,2

Mutató megnevezése

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

35,9

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

54,4

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

7,1

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

3,1

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

6,5

Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001).

A 2001-es népszámlálási adatok szerint az országos tendenciákhoz hasonlóan mind a teljes kerületre, mind pedig a kijelölt akcióterületen élő munkaképes korú lakosságra jellemző, hogy relatíve alacsony a foglalkoztatottsági arány. Az akcióterület foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó adatok nem mutatnak jelentős eltérést a kerületi átlagtól. Mint már korábban említettük, az akcióterületen élő népesség átlagos képzettsége alacsonyabb a XVIII. kerületénél. Ez a foglalkoztatási viszonyokra is kihatással van, hiszen a munkanélküliség jellemzően nagyobb mértékben sújtja az alacsonyabb végzettségűeket. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy viszonylag magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, a foglalkoztatottaknak pedig több mint egyharmada alacsony presztízsű munkát végez (35,9%). Az akcióterületen élők valamivel több, mint fele (54,4%) gazdaságilag nem aktív, eltartásra szorul.

A segélyezettek száma a XVIII. kerületben 2009 őszén 9200 volt, az álláskeresők számának alakulását az alábbi táblázat mutatja:

22


Év

Nyilvántartott álláskeresők száma a XVIII. kerületben (fő)

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

2513 1847 1507 1093 907 857 916 1008 905 909 998 Forrás: www.ksh.hu

2.3.3

GAZDASÁG

A vizsgált akcióterületen a 2008. évi adatok szerint közel 150 vállalkozás működik. A kerületben működő vállalkozások 2%-a az akcióterületen található. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzleteknek 6%-a működik a vizsgált területen, melyeknek közel a felét magánvállalkozók üzemeltetik.

Kiskereskedelmi üzletek száma

Működő vállalkozások száma

Magánvállalkozók száma

Összesen


8204

3559

Akcióterület

145

Akcióterületek működő vállalkozások aránya

2%

1656

Élelmiszer jellegű 357

Ruházati jellegű 356

48

103

22

17

1%

6%

6%

4%

Vállalkozások, vállalkozók és kiskereskedelem a kerületben és az akcióterületen Forrás: önkormányzati nyilvántartás (2008)

23


2009 őszén az akcióterületen 157 kiskereskedelmi egység működött, amelyek közül 16 vendéglátással foglalkozott. Ezek tevékenységi kör szerinti megoszlását a következő táblázat foglalja össze: Tevékenységi kör Élelmiszer- és élelmiszer jellegű Étterem, vendéglátás, cukrászda Ruházati jellegű Bútor-, műszaki cikk- és vasáru Iparcikk Gépjármű-, kerékpár- és alkatrész Könyv, újság, papír, egyébiparcikk Használtcikk Virág, ajándék Fotó, optika, óra, ékszer Dohányáru Háztartási vegyi áru Illatszer Textil Egyéb

Összesen:

db

%

46 16 14 13 13 9 8 5 5 4 2 1 1 1 19 157

29,30 10,19 8,92 8,28 8,28 5,73 5,10 3,18 3,18 2,55 1,27 0,64 0,64 0,64 12,10 100,00

Kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek tevékenységi kör szerinti megoszlása az akcióterületen (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2009)

Az akcióterületen működő vállalkozások tevékenységi köre igen sokszínű, ennek eredményeként a területen élő lakosság alapvető fogyasztási cikkekhez helyben hozzájuthat, sőt lehetősége van ritkábban vásárolt egyéb áruk beszerzésére is (pl. bútorok, műszaki cikkek, vasáru stb.). Az üzletek száma és változatos profilja a területen élő 500-600 fő részére mindenféleképpen megfelelőnek minősíthető, viszont az üzletek mérete, környezeti minősége, a kínált választék már nem minden esetben tud versenyezni a nagyobb áruházakéval, többek között az akcióterülettől nem túl messze lévő hipermarketével. Az üzletek jelentős része családi házakban került kialakításra, emiatt többnyire kis alapterületen működnek. Mivel az akcióterületen található ingatlanok jelentős része magánszemélyek tulajdonában van, így kereskedők egy része bérleményben végzi a tevékenységét.

24


Nemes utca elején található üzletek (3 szám)

Nemes utca elején található üzletek (4-6 szám)

Az üzleteket működtető cégek és magánvállalkozók számára az üzlethelyiség mérete miatt korlátozott az eladótérben bemutatható termékkínálat, továbbá az ingatlanok tulajdonosai jellemzően magánszemélyek, emiatt az üzlethelyiségeket befogadó épületek (családi házak) teljes felújítása elég gyakran nehézségekbe ütközik. Az ingatlanok tulajdonosai sok esetben nem rendelkeznek az épület teljes felújításához, akár átépítéséhez szükséges

25


pénzügyi forrásokkal. Az üzleteket működtető vállalkozók pedig csak abban az esetben hajlandóak felújítani az épületet, ha a tulajdonos a bérleti díjban kedvezményt ad számukra. Ezek miatt számos olyan üzletet találhatunk az akcióterületen, melyeknek külső megjelenése rontja a városképet. A kerületi lakosság szórakozási és étkezési igényeinek a kiszolgálására 280 vendéglátóhely áll rendelkezésre. Ezek közül 16 működik az akcióterületen. A kerületben található szálláshelyek száma igen alacsony, mindössze 9, melyek közül 3 magánszálláshelynek minősül. Ezek közül egyik sem az akcióterületen található. A fenti adatok alapján állítható, hogy pezsgő városközpont gazdasági, idegenforgalmi és kiskereskedelmi életének elősegítéséhez mind a kereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek épületeinek felújítására, megújítására lenne szükség. A gazdasági – pénzügyi szolgáltatók jelenléte az akcióterület nagyságának megfelelően alakul. Összesen 3 bankfiók található a területen. A kerületi viszonylatban 10 legnagyobb helyi adófizető cég közül egy sem rendelkezik sem székhellyel, sem telephellyel a kijelölt akcióterületen. A kerületben működő vállalkozások által az előző években megfizetett helyi adó összegét az alábbi táblázatban ismertetjük.

Működő vállalkozások (db) Év

Vállalkozások által fizetett helyi adó (Ft)

Összesen

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás

Összesen

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás

2004

8 281

4 856

3 425

2 383 674 182

2 291 920 843

91 753 339

2005

8 249

4 960

3 289

2 479 993 010

2 386 520 531

93 472 479

2006

7 966

4 863

3 103

3 085 831 458

2 990 358 210

95 473 248

A kerületben működő vállalkozások száma és az általuk fizetett adó összege (2004-2006) Forrás: Fővárosi Önkormányzat

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy míg a működő vállalkozások száma 2004 és 2006 közötti időszakban 315-tel csökkent, addig megfizetett helyi adó összege 29%-kal növekedett. Elsősorban az egyéni vállalkozások számában mutatkozik tendenciaszerű csökkenés, míg a társas vállalkozások száma kisebb ingadozással stabilnak tekinthető. Ez megmutatkozik a fizetett helyi adóban is, mivel a táras vállalkozások 30%-kal több adót fizettek meg 2006-ban, mint 2004-ben. Mivel az akcióterületen többnyire mikrovállalkozások működnek, melyek között számos magánvállalkozó is található, így becsléseink szerint az itteni vállalkozások adófizetési potenciálja viszonylag alacsony.

26


2.3.4

KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA

Minthogy az idő jelentős részét töltjük közterületen, utcán; ezért az utcaképnek fontos biológiai, tudati, esztétikai szerepe van. A helyi parkokat elsősorban kisgyermekek, szülők, tizenévesek és az idősebb korosztályok használják. A megfelelő parkhasználathoz, illetve a park különböző funkcióinak (pihenés, játék) megfeleléshez elengedhetetlen a jó minőségű felszereltség. A cél az egységes utcakép megteremtése, melyhez hozzátartozik az egységes burkolat, fasor, növénytelepítés, az egységes utcabútorzat (szemetes kosarak, kerékpártárolók, parkolás gátló oszlopok, kandeláberek stb.) is, valamint: -

a meglévő padok felújítása, illetve indokolt esetben újabb padok kihelyezése;

-

a kutyafuttatási lehetőségek javítása, a parkok tisztaságának, közbiztonságának javítása érdekében körülkerített kutyafuttatók kialakítása;

-

a meglévő szemétgyűjtő edények felújítása, új szemetes kosarak kihelyezése.

A XVIII. kerületben nagyon kevés az egységes, azonos korú és fajú fákból álló fasor. A fasori állományt több, mint 30 faj alkotja, amelyek között legnagyobb részben akác, juhar, hárs vadgesztenye, platán szerepel. A fasorok telepítésénél vizsgálni kell a fák várostűrő képességét, amely képesség több, korábban kedvelt faj esetében jelentősen lecsökkent. A kerület tapasztalatai kedvezőek a kőrisfákkal, juharfákkal. A fák telepítésénél a korábbi évtizedekben a mennyiségi szemlélet volt jellemző és nagyon gyakran nem megfelelő törzsátmérőjű, előnevelt fák elültetésére került sor. A lakosság a fák elültetésénél nem mindig veszi figyelembe a szakmai szempontokat, ezért elektromos vezetékek alá nagyra növő nyárfa, nyírfa csemetéket ültetnek, illetve szűk utcák esetében nem veszik figyelembe az útszabvány biztosítását. Gyakori a közterületre történő gyümölcsfaültetés is, amelyek szakszerű ápolása, növényvédelme gyakran elmarad, illetve nem rendszeres. A kerület fasorai néhány kivételtől eltekintve elöregedettek, hiányosak, a meglévő fák sem esztétikai, sem élettani elvárásoknak nem felelnek meg. Fontos tehát a hiányzó fák pótlása, ami azonban nem merülhet ki facsemeték ültetésében, hanem gondot kell fordítani ápolásukra, öntözésükre, koronaalakító metszésükre is. A meglévő egészséges, de a légvezetékek védelme érdekében egyoldalú szempontok szerint végrehajtott gallyazások miatt, csökevényes vagy torz koronájú fák szakszerű gallyazása, metszése szükséges. A beteg, elöregedett fák cseréjét meg kell oldani a tuskók kiszedésével együtt, a városi körülményeket jól tűrő és kifejlett állapotban is megfelelő méretű fajták egyedeivel, pl.: gömbjuhar, gömbakác, vérszilva.

27


Szükségessé válik indokolt esetben teljes fasorok komplett felújítása, amennyiben a fák egészségi állapota vagy mérete az épületek, közművek állagát veszélyezteti. A felújítási munkákat lehetőség szerint több lépcsőben kell megvalósítani, részleges leváltással, hiszen a zaj- és levegővédelem, valamint az utca-, és városkép elsődleges szempont. Az elmúlt években elindult a faállomány cseréjének első szakasza, a Nemes utca Nagykőrösi úttól Címer utcáig tartó szakaszán új fasor került kialakításra. A későbbiekben szükséges a fasorok további felújítása.

2.3.5

KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK JELENLÉTE

Az akcióterületen egy művelődési ház, egy sport- és rendezvénycsarnok, és egy uszoda üzemel. Az akcióterületen található okmány- és hatósági iroda, valamint önkormányzati ügyfélszolgálat. Itt működik a kihelyezett polgármesteri kabinetiroda (pestszentimrei referens). Az akcióterületen három gyógyszertár, két óvoda, egy általános iskola, egy gondozási központ (idősek nappali intézménye) működik. Ezeken kívül egy szakorvosi rendelő, két felnőtt orvosi rendelő, egy gyermekorvosi rendelő, és egy fogorvosi rendelő is működik a lakosság ellátása érdekében.

2.3.6

AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA

2.3.6.1 KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT Pestszentimrén a modal split (közlekedési módok aránya) egyfajta átmenetet mutat a városi jegyek (alacsony arányú autóhasználat, intenzív közösségi közlekedés használat) és a vidékies közlekedés (alacsonyabb arányú közösségi közlekedés használat, intenzívebb autóhasználat között. A következő táblázat a pestszentimreiek munkába járási közlekedési módjait mutatja be. Ez alapján elmondható, hogy a közösségi közlekedés túlsúlya jellemző a városrészben, de a helyi lakosok több mint harmada személygépkocsival jár munkahelyére.

28


Közlekedési mód

Arány

BKV busz

45,58

Autó

35,29

Metró

19,11

Gyalogos

14,7

Vonat

14,7

Kerékpáros

13,23

Villamos

7,35

Távolsági busz

1,47

Pestszentimreiek munkábajárási közlekedési módja Forrás: Kiskereskedelmi Stratégia Pestszentimre városközpont részére, 2008

Tömegközlekedési kapcsolatok Az akcióterületet érinti a Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal (MÁV 142-es vonal), amely a tervek szerint a jövőben kétvágányosra bővül. Az akcióterületen lévő vasútállomáson elővárosi utasforgalom bonyolódik, amely komoly fejlesztési potenciálokkal bír. Az utasfelvételi épület nemrégiben került felújításra, állapota a magyarországi vasútállomások között jónak mondható. Ugyanakkor az épület nem korszerű, nem vonzó, nincsen benne kiskereskedelmi funkció, nem kapcsolódik hozzá P+R illetve B+R kapacitás. Jellemző az elővárosi vasút – jelenleg még kihasználatlan – lehetőségeire, hogy Budapest-Nyugati-pályaudvarról hétköznap 15 vonat érkezik, és oda 17 indul. (a vasútvonal tervezett kétvágányúra való bővítésével ez a szám minden bizonnyal jelentősen nőni fog.) A vonat e távolságot 25 perc alatt teszi meg. Ugyanez az út a BKV Zrt. autóbuszaival (98-as és 184-es) 45 percig tartana (a www.bkv.hu oldal útvonaltervezője szerint).

Pestszentimre vasútállomás 1940 körül; a vasútvonal 120. születésnapja; a vasútállomás jelenleg

Pestszentimre központja és a 3-as metróvonal között több autóbuszjárat biztosít kapcsolatot a Határ úti állomás felé, a Kőbánya - Kispest végállomás felé. Pestszentimrének, és így az akcióterületnek is, közvetlen autóbusz kapcsolata van a szomszédos területekkel, Gyál, Soroksár, Ferihegyi reptér felé. A 254E a Népligeti autóbusz-pályaudvar felé 29


nyújt közvetlen összeköttetést. A tervezési területen, a vasútállomásnál van a 166-os és a 266-os járatok végállomása, a Nemes utcában az Ady Endre utcánál, a Kisfaludy utcánál és a Damjanich utcánál vannak megállók. Ezen kívül helyi igényeket elégített ki a tanítási napokon közlekedő Pestszentimre Iskola - később 293i jelű - busz, ez azonban 2010 júniusától nem közlekedik, mivel annak üzemeltetését az önkormányzat nem tudja tovább finanszírozni.

Az akcióterület közösségi közlekedési kapcsolatai

Az akcióterület közösségi közlekedési kapcsolatai Forrás: www.bkv.hu

Közúti hálózati kapcsolatok Pestszentimre főúthálózati kapcsolatait a területen áthaladó másodrendű főutak biztosítják: -

A Nagykőrösi út az M5 autópálya bevezető szakasza felé irányuló forgalmat bonyolítja le, 2x1 forgalmi sávos, csúcsidőszaki forgalma a pestszentimrei szakaszon 650-700 Ejármű/óra/irány.

30


-

A Dózsa György u. - Nemes u. - Királyhágó utca Soroksár és az Üllői út irányában osztja szét Pestszentimre forgalmát, a Nemes utca a központ közúti tengelye is, csúcsórai forgalmi terhelése 350-450 Ejármű/óra/irány.

-

A Kisfaludy utca - Lőrinci út (Gyál) útvonal Pestszentimre és Pestszentlőrinc központjának közvetett közúti kapcsolata, a 2x1 sávos úton csúcsidőszakokban 280-300 Ejármű/óra/irány forgalom bonyolódik le.

A terület többi közútja kétirányú forgalmú kiszolgáló utca, kivéve az észak felé – egy szakaszon - egyirányú Vasút utcát.

Forgalomtechnikai helyzet A Nemes utca útpályája 9-10 m széles, 2x1 sávos, a déli oldalon a parkolás tiltott, az autóbusz megállókat a forgalmi sávok kikerülik. A Nagykőrösi úti csomópont a szintbeli vasúti átjáró által befolyásolt jelzőlámpás szabályozású. A Kisfaludy utcai szintén jelzőlámpás csomópont, ahol a balra kanyarodó forgalom számára külön sávot alakítottak ki. A főutat keresztező gyalogos forgalom számára az autóbuszmegállóknál van kijelölt átkelőhely. A főutak többi csomópontjában az elsőbbséget jelzőtábla biztosítja. A Nemes utca -Kisfaludy utca - Csokonai utca Vasút utca által határolt terület Tempó 30 övezet, ezen kívül a terület mellékutcáiban 3,5t össztömeg korlátozás van érvényben. A Nemes utca és a Kisfaludy utca kivételével a terület teljes úthálózatán 3,5t az időszakos teherforgalmi korlátozás.

Parkolási lehetőségek Az akcióterületen a kereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek számához képest igen kevés a kiépített parkolóhelyek száma. Jelenleg parkoló a Nemes utca nyugati oldalán, a Vasút utca 48. szám alatt lévő Pestszentimrei Közösségi Házzal szemben, a vasút oldalában, a Hősök terén, valamint a Pestszentimrei Sportkastély területén található. Ezen kívül ideiglenesen parkolóként használja a lakosság a Nemes utca 11. szám alatti üres telket. A Nemes utca egyébként is jelentős átmenő forgalma miatt a vásárlási szándékkal érkező autósok kénytelenek a mellékutcákban vagy rosszabb esetben szabálytalanul parkolni.

Kerékpározás Jelenleg az akcióterületet kerékpáros út nem érinti. Ugyanakkor a kertvárosi jelleg erősítése érdekében, a kellemesebb, vonzóbb, élhetőbb városrész létrehozása érdekében, a környezettudatos és fenntartható életmód

31


népszerűsítése érdekében mindenképpen célszerű a kerékpáros infrastruktúrák erősítése. A kerékpárút hálózat fejlesztése része jelen Akcióterületi Tervnek. 2.3.6.2 KÖZMŰHÁLÓZAT Vízellátás A vizsgálatba vont terület – Vasút utca - Vezér utca - Határ út - Juhász J. utca -Csokonai utca által határolt térség – vízellátása megoldott. Gázellátás A Fővárosi Gázművek Zrt. nyilvántartási adatai szerint a vizsgált területen - a Határ út - Juhász J. utca - Csokonai utca - Vasút utca - Vezér utca által határolt térségen belül olyan gázhálózat üzemel, amely jelenleg biztosítja az egész terület gázigényét. Csatornázás A terület elválasztott rendszer szerint csatornázott; a terület csatornázási ellátottsága részleges. Szennyvízelvezetés A Nemes utcában üzemelő A13 jelű szennyvízátemelő átépítése megtörtént. A korábban az Alacskai lakótelep felé vezető hosszú nyomócső helyett új, rövid nyomócsövön keresztül juttatják az átemelt szennyvizet a Nemes utca Rákóczi utca nyomvonalon kiépült új szennyvízcsatornába. A terület azon utcáiban, ahol még nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, emésztős vagy zárt szennyvíztározós megoldással, szippantással oldják meg a szennyvízkezelést. A tárgyi terület elválasztott rendszerben csatornázandó. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Délpesti szennyvíztisztító-telep vízgyűjtőjéhez tartozik. Csapadékelvezetés A területen a csapadékvíz elvezetés csak részben megoldott. A Nemes utcában, a Vasút utca és Határ út között van egyedül kiépített elválasztott rendszerű csapadékvíz csatorna, ami csak az útburkolatról lefolyó csapadékvizet gyűjti össze és vezeti el. A kerület természetes befogadója – amelyet a Csatornázási Művek távlati tervei is kijelölnek – a Gyáli patak 7. ága. Erre a befogadóra évtizedet meghaladóan nem lehet befogadói nyilatkozatot kapni és erre belátható remény a közeljövőben sincsen. Ennek megfelelően a kerület a helyi gyűjtés és szikkasztás lehetőségét próbálja megteremteni. Erre Pestszentimrén, mint a csapadék és talajvíz problémákkal fokozottan terhelt területen,

32


kidolgozott tervekkel rendelkezik az Önkormányzat és erejét meghaladóan is igyekszik beruházni. Jelenleg is pályázik ilyen tárgyban. Villamos energia ellátás Az akcióterületen 3 db 20 kV-os földkábelen vagy légvezetéken betáplált transzformátorállomás található. A terület kisfeszültségű villamos energia ellátása és közvilágítása e transzformátorállomásokon és a hozzájuk csatlakozó hálózatokon keresztül biztosított. Közvilágítás A területen a közvilágítás teljes egészében ki van építve, az üzemeltetés és karbantartás folyamatos. Távközlés, internet, kábeltévé A területen több kábelszolgáltató jelen van, ezért tényleges versenyhelyzet van a kábeles és egyéb technikájú szolgáltatók között mindhárom szolgáltatási ágban. 2.3.7

LAKÁSHELYZET

Pestszentimre és a városközpontja is kertvárosias jellegű, az akcióterület jellemzően családi házas beépítettségű. Az akcióterület intenzívebb beépíthetőségének biztosítása érdekében az önkormányzat 2006-ban L2/A (kisvárosias, jellemzően zártsorú) lakóterületi építési övezetbe sorolta át a területek többségét. Az önkormányzati nyilvántartás szerint 2001-ben még csak 138 lakás volt az akcióterületen, viszont az időközben végrehajtott, elsősorban társasházas építkezéseknek köszönhetően azóta 66 új lakás épült.

Pestszentimre


Akcióterület (önkormányzati nyilvántartás alapján)

96 353 fő

19 714 fő

1 801 fő

391 fő

2008

97972 fő

20440 fő

1952 fő

541 fő

Változás (fő) Változás (%)

1 619 fő 2%

726 fő 4%

151 fő 8%

150 fő 38%

Év

Budapest XVIII.ker. összesen

2001

Lakások száma a kerületben és az akcióterületen (db) Forrás: KSH népszámlálási adatok (2001), valamint önkormányzati nyilvántartás (2008).

33


2001-ben az akcióterületen tapasztalható lakósűrűség a kerület átlaghoz képest (2,26 fő/lakás) valamivel magasabb volt (2,83 fő/lakás), viszont az eltelt időszakban enyhén csökkent (2008-ban 2,65 fő/lakás). A lakások közel egyötöde (17,1%) alacsony komfortfokozatúnak minősül, melyek között számos komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakás is található (14,8%). A családi házak dominanciájának megfelelően a lakások jellemzően több szobásak, csak kis részük egyszobás (14,8%). Közcélú létesítmények állapota Az akcióterületen a közszolgáltatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota sok esetben nem megfelelő. Ez negatívan hat a városközponti funkciók megítélésére, és az itt élők általános hely-képére, identitására is. Éppen ezért az akcióterületen működő közcélú intézmények fejlesztése e projekt szerves részévé vált.

34


2.4

FUNKCIÓELEMZÉS

Pestszentimre domináns funkciója a lakó funkció. Az akcióterület Pestszentimre kerületrész központja, az akcióterületen tehát olyan városrész-központi funkciókat találhatunk, amelyek a környékbeliek gyakori igényeit elégítik ki. Ilyenek elsősorban az élelmiszer boltok, az oktatási intézmények (óvoda, iskola), az egészségügyi intézmények. Meg kell említeni, hogy Pestszentimre városközpontja jelenleg nem felel meg korszerűen az elvárásoknak. Több intézmény megújulásra és felújításra szorul, a helyi kiskereskedelem átalakulóban van, a főutca (Nemes utca) jelenleg alig mutat városközponti jegyeket. Ez utóbbiakat a helyiek erősen hiányolják, és ez összefügg a (csaknem minden közvélemény-kutatásban, interjúban, beszélgetésben megjelenő) erős lokálpatrióta érzésekkel.

2.4.1

IGÉNYFELMÉRÉS

Az akcióterületi fejlesztéssel kapcsolatos igények felmérésének módszerei A Pestszentimre városközpont fejlesztési elképzeléseire vonatkozó egyeztetések már évekkel ezelőtt megkezdődtek. 2003-ban a képviselő-testület tárgyalta és kisebb módosításokkal elfogadta Pestszentimre városközpont városfejlesztési koncepcióját. A már hivatkozott koncepció összeállítását is megelőzte a lakossági igények felmérése.

Az Önkormányzat vezetése és a tervezést végző szakemberek, a jelenlegi akcióterületi terv

összeállításával kapcsolatban, több alkalommal folytattak egyeztetést mind a lakossággal, mind a vállalkozókkal, valamint a civil szférával. •

Az akcióterületi terv előkészítése kapcsán az Önkormányzat a területen érdekelt vállalkozókat fórumra invitálta, ahol tájékozódott a vállalkozók fejlesztési elképzeléseiről, valamint befektetési szándékairól.

•

Az Önkormányzat akcióterületi tervet előkészítő szakemberei folyamatosan gyűjtöttek információt az akcióterületet érintő befektetési szándékokról.

•

Az akcióterületi terv előkészítésének fontos dokumentumát képezték a különböző fejlesztési dokumentumok, melyek szintén befolyásolták a város-rehabilitációs elképzeléseket: -

Pestszentlőrinc - Pestszentimre Jövőkép (2005-2014);

-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Gazdasági Programja (2007-2010);

-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatának Civil Koncepciója;

35


-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata: A kerületi egyházak támogatási rendszere;

-

Zöldfelület-gazdálkodási koncepció;

-

Környezetvédelmi Program (2008-2012);

-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Lakóépület- felújítási programja (2005-2008);

-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja;

-

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatának Média Koncepciója.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő fejlesztési igények a lakosság, civil szervezetek, közintézmények, helyi vállalkozók számára szervezett fórumokon, rendezvényeken felmerül javaslatok alapján kerültek megfogalmazásra. 1. Pestszentimre kertvárosias jellegének megőrzése A Pestszentimrén lakók fontosnak tartják a terület kertvárosias jellegének megőrzését, a zöldövezet jelleg csökkenésének visszafordítását. Az épített terek, a zöldövezet megóvására, a környezetszépítésre, közösségi együttműködésre, közös részvételre lenne szükség. 2. Közintézmények fejlesztése, közigazgatási, közösségi funkciók megerősítése A Pestszentimrén élő lakosság elemi érdeke, hogy az oktatási, közművelődési szolgáltatások minél nagyobb részéhez helyben, utazás nélkül is hozzájuthasson. Az intézmények épületei felújításra szorulnak, melynek keretében

gondoskodni

kell

a

közintézmények

akadálymentesítéséről,

energetikai

ellátórendszereik

korszerűsítéséről. Az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységei jelenleg különböző épületekben vannak elhelyezve, amely a közigazgatási ügyek intézésének az időigényét jelentősen megnövelik. Mind a lakossági igények, mind az épületek fenntartási költségeinek racionalizálása érdekében indokolt lenne az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységeinek egy épületben történő elhelyezése, és egyúttal az épülethez tartozó parkoló létesítése. A lakosság a jelenleg helyben elérhető közigazgatási szolgáltatások körének a bővítését is indokoltnak tartja. A vallásos életet élő lakosság igényeinek kielégítése érdekében fontos lenne a templomok, egyházi ingatlanok felújítása, ami hozzájárulna a közösségi identitás megerősítéséhez, és a városkép fejlődéséhez is.

36


3. Városközpont vonzerejének növelése, városkép megújulásának elősegítése Pestszentimre központjának városképe jelenlegi formájában nem elég vonzó sem az ott élő lakosság, sem az átutazók, odalátogatók számára, ezért a városkép teljes megújítására lenne szükség, figyelembe véve a kertvárosias jelleg megőrzését. Ennek érdekében célszerű lenne felújítani az épületek többségét, az erősen leromlott műszaki állapotú, gazdaságosan már nem felújítható épületek esetében pedig új épületek létesítése lenne indokolt. A városközpont vonzerejének növeléséhez jelentősen hozzájárulna a Nemes utcában található templomok, imaház felújítása is. 4. Közterek bővítése, pihenőparkok megújítása, új növényzet telepítése Pestszentimre egyik fontos adottsága a kertvárosias jellege, viszont a közterei, parkjai tekintetében számos fejlesztésre lenne szükség. A parkok növényzete sok helyen fiatalításra szorul, a kihelyezett utcabútorok elhasználódottak vagy éppen hiányoznak. A közterek, parkok hangulatosabbá tétele érdekében új szobrok kihelyezése is indokolt lenne. 5. Közművelődési programok választékának bővítése Pestszentimre városközpontjában működik a Közösségi Ház, illetve a Kastélydombon a Sportkastély, viszont a lakosság közművelődési, kulturált sport- és szabadidős tevékenységének a biztosítása érdekében szükség lenen a programok választékának a további bővítésére. 6. Helyi gazdaság fejlődésének elősegítése A lakosság vásárlási igényeinek kielégítése érdekében elengedhetetlen, hogy elegendő számú kereskedő és szolgáltató működjön a városközpontban, viszont a vállalkozások száma mellett legalább olyan fontos a kínált választék sokszínűsége, a szolgáltatások minősége. A mai kor igényeinek megfelelő üzlethelyiségek biztosítása érdekében szükség lenne az épületek felújítására, számos városképrontó épület bontására és helyettük új szolgáltatóházak építésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő, nagy forgalmat bonyolító szolgáltatóház, amely a Vasút utca – Nemes utca sarkán található, szintén megérett a teljes felújításra. 7. Közlekedési viszonyok fejlesztése, környezeti ártalmak mérséklése -

közlekedési feltételek javulása,

-

parkolási lehetőségek javulása,

-

zöldfelületek növelése,

-

átmenő járműforgalom csökkentése,

37


8. Lokálpatriotizmus támogatása, társadalmi kohézió erősítése -

környezettudatos lakókörnyezet használat elterjesztése;

-

civil szervezetek tevékenységének fokozására alkalmas rendezvény helyszín biztosítása;

-

Egyéb, az infrastruktúrák használati módját célzó, a helyi identitást tudatosan segítő intézkedések, tevékenységek.

2.5

TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE

Az akcióterületi beavatkozások megtervezése és megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének vizsgálata. Az akcióterület mérete szűken értelmezve 25 ha / tömbökben 62 ha. Az akcióterületen összesen 200 db önálló helyrajzi számmal rendelkező terület található, melyek közül 172 db ingatlan és 28 db közút. Az akcióterületen belül található valamennyi ingatlan címét, helyrajzi számát és tulajdoni formáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Tulajdoni forma

Telkek száma

Telkek mérete

Db

Megoszlás

Terület (m2)

Megoszlás

egyházi tulajdon

4

2,3%

8 533

4,6%

magántulajdon (magánszemély)

140

81,4%

100 971

54,6%

magántulajdon (vállalkozás)

13

7,6%

12 746

6,9%


15

8,7%

62 781

33,9%

Összesen

172

100,0%

185 031

100,0%

Akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyai utak nélkül (Forrás: tulajdoni lapok)

Az akcióterületen belül található, nem közterületnek minősülő ingatlanok jelentős többsége (90%) magántulajdonban van. A magántulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosai között a magánszemélyek dominálnak (81%), vállalkozások tulajdonában viszonylag csekély számú ingatlan található (7,6%). A kerületi önkormányzatnak kihelyezett szervezeti egységei valamint intézményei összesen 15 ingatlanon működnek. Bár az ingatlanok számossága tekintetében a magántulajdonosok vannak többségben, viszont a telkek

38


méreteit vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat az akcióterületen belül található ingatlanok egyharmadával rendelkezik. Az akcióterületen belül 3 egyház működik, melyek templomai és egyéb épületei számszerűen 4 ingatlanon találhatóak. Az akcióterületen belül 28 közútnak minősülő terület található, melyek jellemzően a kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. Az akcióterületet átszelő Nagykőrösi út a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában található, a Nagykőrösi út és a Nemes utca kereszteződéséhez közeli vasútállomás és maga a vasútvonal pedig a Magyar Államvasutak tulajdonát képezi. Telkek száma

Tulajdoni forma

db

Megoszlás

Állami tulajdon (MÁV)

1

3,6%

Fővárosi önkormányzati tulajdon

1

3,6%

Önkormányzati tulajdon

26

92,9%

Összesen

28

100,0%

Akcióterületen belül található utak tulajdonviszonyai (Forrás: tulajdoni lapok)

Az akcióterület zömében beépített, az ingatlan nyilvántartás szerint szabadon álló terület nagysága 1,1 hektár, melyből valamivel több, mint a fele (0,5856 hektár) az Önkormányzat tulajdonában van. A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A tervezett fejlesztések által érintett területek tulajdonviszonyai Helyrajzi szám

Utca, házszám

Tulajdoni forma


cégtulajdon

140766 Vasút utca 48/A


140767 Vasút utca 48/B


Tulajdoni hányad

39

Művelési

Terüle

ág

t m2

Tulajdonos

Foto M Optika Ker. és Szolg Kft.

1/1

épület

546

1/1

művelődési ház

Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc 893 Pestszentimre Önkormányzat

1/1

szolgáltató ház



Helyrajzi szám

Utca, házszám

Tulajdoni forma


több tulajdonos


egyházi tulajdon


egyházi tulajdon





Nemes utca 1.140477 57.


Nemes utca 56.140482/7 60.




Vasút utca 47.141513 48.


Tulajdoni hányad 3 albetét: 1. Pharmanova Vagyonkezelő Zrt. 3395/10000 2. Budapest XVIII.ker. Önkormányzat 4977/10000 3.Budapest XVIII.ker Önkormányzat 1628/10000

Művelési

Terüle

ág

t m2

Tulajdonos

társasház

Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre 932 Önkormányzat, Pharmanova Vagyonkezelő Zrt.

1/1

templom

3075 Római Katolikus Egyház

1/1

templom

1/1

1/1

emlékmű

épület

950

Magyarországi Baptista Egyház

Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc 3563 Pestszentimre Önkormányzat Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc 729 Pestszentimre Önkormányzat

Közterület


1/1

Közterület


1/1

Építési telek


Közterület


1/1

1/1

Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyait a következő oldalon található térképvázlaton szemléltetjük. A közutak tulajdonosait a jobb áttekinthetőség érdekében külön színnel nem jelöltük.

40


Az akcióterületen belül található ingatlanok tulajdonviszonyainak vizsgálatával kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a városközponti jelleg ellenére igen magas a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok száma. Ennek egyik eredménye, hogy területen működő közel 150 vállalkozás számottevő része bérleményben végzi az üzleti tevékenységét.

41


2.6

TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE

Az akcióterületen lévő épületek fizikai állapotának javítása, a városkép építése, a területen ma még meglévő, a városközpont funkcionalitását befolyásoló problémák megoldása minden tulajdonosi kör számára fontos szempont és feladat. Alapvetően öt tulajdonosi csoportot különböztethetünk meg a területen:

2.6.1

VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONÁBAN LÉVŐ INGATLANOK

Az üzlethelyiség- és vendéglátóhely tulajdonosok elemi érdeke, hogy a terület gazdaságilag prosperáló legyen, illetve a tulajdonosok ingatlanjaik bérbeadása vagy értékesítése során sikeresek legyenek. Ehhez megfelelő minőségű környezetre van szükség, mely egyaránt vonatkozik a fizikai jellemzőkre (közterületek, épületek állapota, esztétikai megjelenés, tisztántartás, stb.) és a terület szubjektív értékére (hírnév, városmarketing, mentális térképen való megjelenés). A vállalkozások a tulajdonukat képező üzletek felújításában, állagmegóvásában érdekeltek, mivel ezek értéknövelő tényezők, de ha ezen felújítási folyamatok lassúak, nem összehangoltak, akkor a várt hatás nehezen mérhető, sőt el is maradhat. A területen a tulajdonosok pénzügyi lehetőségei erősen korlátozottak. Az akcióterületi terv készítését megelőző fórumok, vállalkozói egyeztetések során a meglévő üzletek homlokzatának felújítására és portálfelújítására vannak tulajdonosi szándékok, de ezt a többség egy későbbi időpontban kívánja megvalósítani.

2.6.2

MAGÁNSZEMÉLYEK TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÓINGATLANOK

A lakástulajdonosoknak is alapvető érdeke az épület- és közterület megújítások támogatása, hiszen egyrészt az itt élők napi életterének minőségi javulásáról van szó, másrészt a rendezett, biztonságos környék értéknövelő hatású, ami az ingatlanárakban is megmutatkozik. A jelenlegi funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázati projekt keretében a lakóépületek homlokzatának felújítása nem támogatható. Az akcióterületen található társasházak épület- illetve lakás-felújítási tervét az önkormányzat pályázati úton elnyerhető támogatással kívánja elősegíteni (lásd a társasházak, lakásszövetkezeti épületek részére juttatható felújítási, korszerűsítési támogatás feltételeiről és pályázati elbírálás rendjéről szóló 7/2008. számú önkormányzati rendeletet). Ezen kívül a Magyar Állam különböző állami támogatások, kedvezményes kamatozású hitelek igénybevételének lehetőségével támogatja a lakosság lakáskorszerűsítési szándékait – többek között:

•

Nyílászárók cseréje illetve utólagos hőszigetelése (Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP-2008-1);

•

Fűtés és melegvízellátás korszerűsítése (NEP-2008-2);

43


•

Lakóépületek utólagos hőszigetelése (NEP-2008-3);

•

Komplex energiatakarékossági beruházások (NEP-2008-4);

•

Megújuló energiafelhasználást ösztönzése (NEP-2008-5).

2.6.3

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK

Az önkormányzat az akcióterületen található ingatlanok közül 14-nek a tulajdonosa, kezelője. Az önkormányzat így közvetlenül is érintett és érdekelt a tulajdonában lévő, közigazgatási és közszolgáltatási funkcióknak helyet adó épületek felújításában, a szükséges mértékű átalakításában, bővítésében. Az önkormányzat számára – a rendelkezésére álló költségvetési források mellett – a város-rehabilitációs pályázati lehetőségek és támogatások megszerzése, valamint a magánszférával kialakítható partnerség teremtheti meg az akcióterület rehabilitációjának pénzügyi hátterét.

2.6.4

EGYHÁZI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK

Az akcióterületen három egyháznak is található temploma, illetve imaháza. Az egyházi tulajdonban lévő épületek kisebb-nagyobb felújításra szorulnak, emiatt mindhárom egyház jelezte, hogy részt kíván venni a városrehabilitációs programban. Az érintett egyházak a következők: •

Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia;

•

Pestszentimrei Református Egyházközség;

•

Pestszentimrei Baptista Gyülekezet.

2.6.5

A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK

Az akcióterületen található vasútállomás állami tulajdonban van, melynek a fenntartása és fejlesztése a MÁV Zrt. hatáskörébe tartozik. A vasútállomás épülete 2007-ben a MÁV és pestszentimrei vállalkozók közös finanszírozása révén felújításra került. Bár maga az épület megújult, annak használata, funkciói, működése, és az épület környéke felújításra vár, amire pénz hiányában eddig nem került sor. Mindez összefügghet a vasútvonal kétvágányúra való tervezett bővítésével.

44


2.7

PIACI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE

Az akcióterületen jelenleg üres, beépítetlen terület nem sok van. Ugyanakkor sok a régi felújításra váró lakóépület, melyekben kereskedelmi – szolgáltató célú helyiségek is találhatóak. A XVIII. kerületben klasszikus értelemben vett irodaház nagyon kevés található, az akcióterületen jelenleg egy sincs. Lakásárak A kerületben található lakások árai budapesti viszonylatban a középmezőnybe tartoznak. A fővárosi lakosság zöld övezetbe történő költözésének eredményeképpen a kerület a viszonylag mérsékelt lakásáraival a nyolcvanas évek végétől és a kilencvenes években egyre népszerűbbé vált a belvárosi kerületekből és a panellakásokból elköltözők számára. Részben ennek köszönhetően a lakásárak 2000 óta folyamatosan növekedtek, de még így is elmaradnak a fővárosi átlagtól. Az utóbbi körülbelül egy évben a lakásárak – követve a kereslet hirtelen visszaesését – meredeken estek; ez a folyamat megfelel Budapest egészének ingatlanár mozgásával.

Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest

Használt társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m2) Budapesten 2000 – 2006 között 2000 2001 2002 2003 2004 2005 178 228 240 270 301 313 201 254 246 305 322 335 124 165 169 211 245 255 101 130 144 162 195 203 176 211 219 255 298 310 133 149 168 209 276 287 110 135 150 185 216 225 98 115 126 164 197 205 116 152 165 215 257 267 94 118 129 149 204 212 132 187 183 227 256 266 193 244 262 291 308 320 121 168 176 232 257 267 123 156 172 200 234 243 104 130 135 157 187 194 109 129 163 183 233 242 94 136 135 171 205 213 97 131 140 170 199 207 95 134 152 190 192 200 92 116 123 157 192 200 92 122 125 150 165 172 91 152 150 186 202 210 92 117 98 142 166 173 129 162 170 215 240 250 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum.

Használt társasházi lakások éves árváltozása (előző év %-ban) Budapesten 45

2006 368 383 315 203 380 304 241 213 275 219 313 363 286 257 208 255 220 236 210 217 218 248 183 283


Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest

2000 – 2006 között 2002 2003 2004 2005 5 13 11 4 -3 24 6 4 2 25 16 4 11 13 20 4 4 16 17 4 13 24 32 4 11 23 17 4 10 30 20 4 9 30 20 4 9 16 37 4 -2 24 13 4 7 11 6 4 5 32 11 4 10 16 17 4 4 16 19 4 26 12 27 4 -1 27 20 4 7 21 17 4 13 25 1 4 6 28 22 4 2 20 10 4 -1 24 9 4 -16 45 17 4 5 26 12 4 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum

2001 28 26 33 29 20 12 23 17 31 26 42 26 39 27 25 18 45 35 41 26 33 67 27 26

2006 18 14 24 0 23 6 7 4 3 3 18 13 7 6 7 5 3 14 5 9 27 18 6 13

2001-06 107 91 154 101 116 129 119 117 137 133 137 88 136 109 100 134 134 143 121 136 137 173 99 119

A kerületben 2006-ig jelentős vásárlói igény volt a lakásokra, mivel a lakásárak 2001-2006 közötti összesített árváltozása tekintetében a kerületben az élmezőnyben szerepelt a 143%-os növekedésével. Az új építésű lakások árai 2000 és 2005 között dinamikusan növekedtek, de még így is a fővárosi átlag alatt maradtak. A táblázat alapján érdemes kiemelni, hogy 2005. év után az újonnan épült társasházi lakások árai (a lakáshitel konstrukciók megváltozása hatására) csökkenésnek indultak. Új társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m2) Budapesten 2000 – 2006 között Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

2000 360 320 235 200 n.a. 220 185 155 230 195 245

2001 440 410 310 240 n.a. 280 230 190 255 220 280

2002 500 460 340 255 n.a. 310 265 225 270 240 310

2003 560 520 360 270 n.a. 350 295 265 295 265 335

46

2004 605 560 375 290 750 375 330 285 320 280 355

2005 650 560 405 300 800 390 380 290 330 290 365

2006 690 620 420 290 n.a. 360 370 295 350 275 405


XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest

370 225 230 190 225 185 180 175 180 160 200 185 220

450 255 255 230 250 220 210 205 220 190 230 215 263

480 550 290 300 295 330 255 260 275 305 225 245 240 265 230 260 240 265 210 235 250 275 220 245 290 320 Forrás: www.realio.hu

600 315 340 270 315 260 290 265 280 260 315 260 361

600 310 330 280 315 265 305 270 280 280 340 250 373

600 335 340 300 305 240 280 260 275 265 340 n.a. 363

A Pestszentimrén és az akcióterületen található használt lakások árai az elmúlt évbeli hitelválságot megelőzően jellemzően 200-280 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát. Ez összefüggésben van azzal, hogy az akcióterületen jelentős számú, régi építésű földszintes családi ház található, melyeknek a műszaki állapota és komfortossága a mai elvárásoknak már nem minden esetben felel meg. Viszont Pestszentimrén és az akcióterületen belül is az elmúlt években számos társasház épült, melyek méretükben, belső térelosztásukban, felszereltségükben versenyképesek; ugyanakkor a kerületrész értéket képviselő kertvárosias jellegét sokak szerint veszélyeztetik. A Pestszentimrére és az akcióterületre jellemző, az elmúlt év hitelválságát megelőző időszakra jellemző használt lakás árait az alábbi ábrán szemléltetjük.

47


Használt lakásárak Pestszentimrén a hitelválságot megelőzően (Forrás: www.realio.hu)

Kereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek Az akcióterületen jelentős számú vállalkozás működik. Az üzlethelyiségek jellemzően régi építésű földszintes családi házakban lettek kialakítva, emiatt sok, kis alapterületű üzlet működik a területen. Az üzlethelyiségek a méretük, külső megjelenésük miatt jelenleg elsősorban a magánvállalkozók által keresettek. Az üzlethelyiségek adottságai miatt az árak is jóval kedvezőbbek, lényegében a használt lakások árait követik, a gazdasági válságot megelőző időszakban többnyire 180-250 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát. Az elmúlt évek ingatlanfejlesztései révén az akcióterületen számos új üzlethelyiség is létesült, ezek jellemzően a társasházak földszintjén lettek kialakítva. Iroda célját szolgáló ingatlanok A kerület professzionális irodaházzal gyengén ellátott, az akcióterületen belül egy sem található.

48


2.8

PROBLÉMAFA Pestszentimre városközpontja funkcionálisan és városképileg nem felel meg az igényeknek

Jelentős befektetések elkerülni látszanak a területet

Átmenő forgalom nincs korlátozva

Közösségi funkciók infrastrukturális háttere nem megfelelő

Épületek megjelenése, városkép nem vonzó

Munkahelyek száma az akcióterületen nem nő az elvárt mértékben

Lokálpatriotizm us a fiatalokban nem alakul ki

Parkolás kaotikus

49

Utcabútorzat nem megfelelő

Környékbeli bevásárló-központok és hipermarketek sok városközponti funkciót átvesznek


2.9

SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek •

•

alacsony munkanélküliség;

Városközponttal szembeni elvárásnak nem megfelelés

•

• kulturális, szabadidős tevékenységek, sportolási lehetőségek feltételei adottak (Pestszentimrei Közösségi Ház, Pestszentimrei • Sportkastély)

számos városképet rontó épület található a területen;

•

növekvő lakosságszám;

•

sokszínű kereskedelmi tevékenység jelenléte;

•

a mikrogazdaság kreatív és gyors reagálása;

•

a területen nincsenek termelő üzemek;

•

a vállalkozók nyitottsága az önkormányzattal való együttműködésre;

•

kiszámítható, vállalkozásbarát helyi politika;

•

az önkormányzat kidolgozott koncepciókkal rendelkezik a terület infrastrukturális fejlesztését illetően;

•

jó és javuló infrastruktúra;

•

hatályos szabályozási terv megléte a területre vonatkozóan;

•

magántulajdon magas aránya.

az ingatlan tulajdonosok közül sokan nem rendelkeznek a felújításhoz szükséges pénzügyi forrásokkal;

•

az üzlethelyiségek jelentős része régi építésű családi házban lett kialakítva, emiatt kicsi az alapterületük;

•

a területen működő vállalkozások alacsony adófizetési potenciálja;

•

hiányzik a gazdasági szereplők közötti együttműködés;

•

a közigazgatási funkciók különböző épületekben, relatíve kis területen, egymástól szétszórtan vannak elhelyezve;

•

a területen kevés idegenforgalmi érték található;

•

relatívan nagy távolság a főváros központjától;

•

kevés a kiépített parkolóhelyek száma;

•

kerékpárút és kerékpártárolók hiánya;

•

javításra és bővítésre szoruló közlekedési hálózat;

•

a csatornahálózat nem teljesen kiépített;

•

hiányos csapadékvíz-elvezető rendszer;

•

nagy átmenő járműforgalom;

•

fokozódó zaj-, rezgés-, fény- és vizuális szennyezés;

50


Lehetőségek

Veszélyek

•

Pestszentimre agglomerációban betöltött szerepének erősítése;

•

a lakosság öregedése az aktív dolgozó rétegekre egyre nagyobb terhet ró;

•

a meglévő funkciók megerősítése és új gazdasági, közösségi funkciók megjelenése;

•

helyi vállalkozások kevésbé versenyképesek, mint a külföldiek, emiatt egy részük tönkre mehet;

•

kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, kiskereskedelmi funkciók erősítése;

•

a periférikus fekvés oldódásának hiánya stagnáló hatást eredményezhet;

•

a gazdasági szereplők közötti együttműködés serkentése

•

a forgalomtorlódásokból, túlzsúfoltságból eredő nagy környezetterhelés;

•

vonzó városi környezet, városkép kialakítása, amely ösztönzi a további magánberuházásokat;

•

tovább romolhat a városkép, ha az ingatlantulajdonosok pénzügyi forrás hiányában nem újítják fel az épületeket;

•

szabad és fejleszthető területek az önkormányzat tulajdonában;

•

az átmenő járműforgalom további növekedése;

•

parkolási anomáliák fokozódása;

közigazgatási funkciók új épületbe történő elhelyezése, közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, fenntartási költségek csökkentése;

•

a vásárlók elpártolása a helyi üzletektől;

•

a beruházások elmaradása miatt a városközpont gazdasági szerepe és a település vonzereje csökken.

• • •

vállalkozók bevonásával új szolgáltatóházak létesítése;

•

városképet rontó épületek felújítása a vállalkozókkal együttműködve;

•

kiépített parkolóhelyek számának növelése;

• •

forgalomcsillapítási intézkedések bevezetése; igényes, magas minőségű élettér kialakítása, pezsgő, élettel teli városközpont kialakítása, találkozóhelyek kialakítására alkalmas terek létrehozása;

•

környezeti nevelés fejlesztése, környezettudatos szemléletmód kialakítása (örökbefogadás);

•

az elérhető állami támogatási források igénybevétele;

51


3 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI 3.1

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA, RÉSZCÉLJAI

Illeszkedés A „Pestszentimre Városközpont Megújítása” Akcióterületi Terv alábbiakban bemutatásra kerülő célkitűzései illeszkednek egyrészt a Közép-magyarországi Operatív Program 5. prioritástengelye, a „települési területek megújítása” intézkedéshez, azon belül a „települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével” című alintézkedés céljaihoz: •

Új gazdasági és közösségi funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése.

•

Kulturális értékek, szellemi és épített örökség fenntartható megújítása.

•

Vonzó városi környezet kialakítása, épített környezet minőségének fejlesztése, amely ösztönzi a további magánberuházásokat.

•

Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a kistérségi társulások feladataival.

Az Akcióterületi Terv céljai illeszkednek a Közép-magyarországi Régió Stratégiai Tervében meghatározott, „a minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti környezet revitalizálása” prioritástengely „települési központok, közterületek fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével” című intézkedés céljaihoz is, továbbá összhangban vannak a településszerkezeti és szabályozási tervvel, a helyi építési szabályzat előírásaival (HÉSZ), valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel. Az akcióterület fejlesztési céljainak összeállításakor figyelembe vettük az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott célkitűzéseket, hangsúlyosan az akcióterületre vonatkozó fejlesztési koncepciókat. Az IVS-ben meghatározott tervek és koncepciók mellett a helyzetelemzési fejezetben bemutatott hiányosságokra, problémákra, a feltárt lakossági igényekre, az akcióterületen működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseire is támaszkodtunk az akcióterületi célok meghatározásakor. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokkal összhangban az akcióterület átfogó célja a következőképpen lett meghatározva:

52


Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a pestszentimrei és az agglomerációban élő lakosság számára magasabb életminőséget biztosító feltételek megteremtése, Pestszentimre dinamikus fejlődésének elősegítése, melynek megvalósulása érdekében a városközpont fizikai megújítása, vonzerejének növelése, a társadalmi kohézió erősítése, új gazdasági, közösségi és közszféra funkciók megjelenésének az elősegítése, a meglévő funkciók megerősítése, a helyi közösségek támogatása, valamint a helyi identitás erősítése. A stratégiában meghatározottak elérése érdekében a várostervezők, a döntéshozók, a befektetők - vállalkozók és a lakók együttműködéséből az alábbi akcióterületi specifikus célok kerültek kitűzésre:

1. Meglévő funkciók megerősítése és új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása Elsősorban a már meglévő közösségi funkciók megerősítése a cél, hiszen a városrészben mára aktív és sokrétű közösségi élet zajlik. A meglévő közösségi funkcióknak teret adó intézmények (elsősorban a Pestszentimrei Közösségi Ház - PIK) épületállománya fejlesztése a cél. A PIK épületének felújítása az épített szerkezetek, az épületgépészeti rendszerek és a rendezvények megtartásához szükséges technikai háttér tekintetében egyaránt, továbbá a PIK programválasztékának, valamint szervezett tanfolyamainak és rendszeresen működő szekcióinak bővítése. A meglévő, de kiállítótérrel nem rendelkező helytörténeti gyűjtemény részére olyan, az anyagukat bemutató terek létrehozása, amely több, más közösségi funkcióra is használható. Az egyházakkal együttműködve szükésges felújítani a kulturális és szellemi értékeket képviselő templomokat, egyházi épületeket, melyek megújítása révén a városközpont idegenforgalmi vonzereje is növekedni fog. A sportkastély bővítésére a terület rendelkezésre áll, a bővítés kiterjed mind alapterületben, mind a nyújtható sport- és kulturális szolgáltatások körét illetően. A gazdaságosabb működtetés érdekében egyetlen épületbe szükséges összevonni az akcióterületen található - Pestszentimrét kiszolgáló - önkormányzati igazgatási és szolgáltató egységeket. Racionalizálni kell a Kastélydombon lévő önkormányzati létesítmények épületgépészeti rendszereit. Megújuló energiaforrás - földenergia - igénybevételével tervezzük az ott található sportkastély, uszoda, Kastélydombi Általános Iskola és Gyöngyszem Óvoda meleg víz és fűtési energia igényének kiváltását. A fejlesztési akcióterületen lévő közintézmények, parkok és közterületek akadálymentesítésének befejezése elengedhetetlen.

53


2. Vonzó városi környezet kialakítása A vonzó városkép kialakítása érdekében a romos, elhanyagolt épületek bontásával helyet szükséges biztosítani közösségi, közszolgáltatási funkcióknak teret adó új épületeknek. Szükséges a Nemes utca teljes szélességben történő felújítása mind a szegélyek és burkolatok, mind a fasorok, növényzet, köztárgyak tekintetében. Ehhez a faállományt fel kell mérni, majd tervszerűen cserélni, fiatalítani kell. Megoldandó a Nemes utca teljes hosszában a közterületi parkolás műszaki hátterének szervezett kialakítása, a jelenlegi parkolási anomáliák megoldása érdekében, továbbá tervünk a Nemes utca teljes hosszában új kandeláberek elhelyezése korszerű, energiatakarékos világítótestekkel. Kiépítendő a Nemes utca teljes hosszában egy elkülönített kerékpárút, amely összeköti a jelenleg kiépítésre előkészített Vasút utcai kerékpárutat a már korábban elkészült Királyhágó utcai kerékpárúttal. Javasolt a Hősök tere burkolatainak, fáinak, növényzetének és köztárgyainak felújítása - igényes pihenőpark kialakítása. A sportkastély körüli park továbbfejlesztése fák, növényzet, és köztárgyak - ezen belül egy új ivó- és szökőkút kihelyezésével.

3. Kiskereskedelmi funkciók megerősítése, magánberuházások ösztönzése Az elavult, gazdaságosan már nem felújítható épületekben működő vállalkozások számára új üzlethelyiségek építési feltételeinek a megteremtése, előkészítése, magántőke bevonásával szolgáltatóházak létesítése. Az önkormányzat tulajdonában álló, gazdasági funkcióknak teret adó épületek felújítása az üzlethelyiségek tulajdonosaival együttműködve. A vonzó városközponti környezet kialakítása révén új vállalkozások betelepülésének az elősegítése, magánberuházásból megvalósuló építkezések ösztönzése. A vállalkozások közötti együttműködés elősegítése (lásd bővebben “Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége”c. fejezetben).

4. Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése Pestszentimre vasútállomás környékének felújítása és revitalizációja. Az elővárosi és kistérségi közlekedés javítása érdekében és a vasútállomás melletti buszvégállomás áthelyezése és kiépítése. A Nemes utca hosszában a BKV Zrt. buszmegállóinak minőségi fejlesztése. Nyilvános WC létesítése és üzemeltetése a Nemes utca és Nagykőrösi út kereszteződése környékén.

54


5. Közösségi programok fejlesztése A pestszentimrei lakosság lokálpatriotizmusának, környezettudatosságának erősítése, valamint a szabadidő hasznos és kulturált eltöltése érdekében a meglévő közösségi programok választékának a bővítése, melynek révén megnő a városközpont látogatottsága, továbbá a fejlesztések eredményei a lakosság számára is ismertté és elfogadottá válnak. A programok hozzájárulnak a helyi közösségi élet élénkítéséhez, a helyi identitás megerősítéséhez. A fejlesztett környezet fenntarthatósága érdekében közmunkák szervezése, melynek keretében a közterületek tisztítására, a parkok növényzetének gondozására kerül majd sor. Az átfogó és a specifikus célok az alábbi táblázatban kerülnek összefoglalására:

1. táblázat Az Akcióterületi Terv átfogó és specifikus céljai Átfogó cél:

Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a pestszentimrei és az agglomerációban élő lakosság számára magasabb életminőséget biztosító feltételek megteremtése, Pestszentimre dinamikus fejlődésének elősegítése, melynek megvalósulása érdekében a városközpont fizikai megújítása, vonzerejének növelése, a társadalmi kohézió erősítése, új gazdasági, közösségi és közszféra funkciók megjelenésének az elősegítése, a meglévő funkciók megerősítése, a helyi közösségek támogatása, valamint a helyi identitás erősítése.

Specifikus célok:

1. Meglévő funkciók megerősítése és új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása 2. Vonzó városi környezet kialakítása 3. Kiskereskedelmi funkciók megerősítése, magánberuházások ösztönzése 4. Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése 5. Közösségi programok fejlesztése

55


Célfa

Magasabb életminőséget biztosító feltételek megteremtése, Pestszentimre dinamikus fejlődésének elősegítése Városközpont fizikai megújítása, vonzerejének növelése, a társadalmi kohézió erősítése, új gazdasági, közösségi és közszféra funkciók megjelenésének az elősegítése, a meglévő funkciók megerősítése, a helyi közösségek támogatása, valamint a helyi identitás erősítése.

Meglévő funkciók megerősítése és új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása

Jelen projekt 11 fő projektje

Vonzó kisvárosi környezet kialakítása

Kiskereskedelmi funkciók megerősítése, magánberuházá sok ösztönzése

Jelen projekt „soft” elemei

Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése

Közszféra projekten kívüli tevékenységei

56

Közösségi programok fejlesztése

Magánbefektetői szféra projektjei


3.2

AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI Az akcióterület beavatkozásait három csoportba sorolhatjuk: 1. Önkormányzat által megvalósítandó beavatkozások 2. Magánszféra által megvalósítandó beavatkozások 3. Közszféra által megvalósítandó beruházások

3.3

AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROS REHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE

Az önkormányzat számos olyan tevékenységet folytat, illetve tervez folytatni a területen, amely nem beruházási jellegű tevékenység, de a fent megfogalmazott célok elérésében közrejátszik. Ezen tevékenységek az alábbiak: •

Városrész stratégia rendszeres frissítése, aktualizálása, szükség szerinti újrafogalmazása.

•

Városrész marketing stratégia elkészítése, rendszeres frissítése, aktualizálása, szükség szerinti újrafogalmazása.

•

Önkormányzat és beruházó / fejlesztő igényeinek, elvárásainak, terveinek egyeztetése, harmonizálása az elvárt eredmények lehető legoptimálisabb elérése érdekében.

•

Kiskereskedelemben résztvevő szereplők érdekeinek, lehetőségeinek egyeztetése, esetlegesen “Bevásárló utca” típusú szervezet létrehozása elsősorban a marketing feladatok közös ellátása érdekében. Ennek létrehozása a helyi önkormányzatnak is érdeke, hiszen a helyi kiskereskedelem megfelelő marketingezése a település egészének megítélését is javíthatja. (Lásd bővebben: Kiskereskedelem Budapesten – A VITAL CITIES project főbb budapesti eredményei, INTERREG III B CADSES, Studio Metropolitana 2006.)

•

Funkcióvesztett, kiüresedett ingatlanok új funkcióval való megújításának előnyben részesítése új épületek építésével szemben; beleértve a lakóingatlanok megújítását, a kiskereskedelmi-, és vendéglátóhelyek megújítását is.

•

Közlekedési igények kielégítésekor a fenntartható megoldások (kötöttpályás közösségi közlekedés, közúti közösségi közlekedés, gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés, komplex Közlekedési Tervek kidolgozása stb.) előnyben részesítése.

•

Jelen projekt eredményeinek fenntartásához a lakosság, illetve helyi civil szervezetek bevonása (például a szimbolikus, nem jogi értelemben vet örökbefogadás intézményén keresztül). 57


3.4

BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK

A beavatkozási típusokat három csoportba sorolhatjuk: 1. A regionális Operatív Program város rehabilitációs célú állami támogatás (jelen pályázat) keretében megvalósítandó 2. Magánszféra által megvalósítandó 3. Közszféra által megvalósítandó A specifikus célokat fentebb, az 1. táblázat foglalja össze. Mivel az egyes projektelemek szervesen összefüggnek, az egyes elemek megvalósítása esetenként egy másik elem meglétének feltétele; ez, és a projektek típusa, specifikus célja, és időbeli ütemterve is az alábbi táblázatban kerül összefoglalásra:

3.5

REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROS REHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA

Jelen Akcióterületi Terv Pestszentimre Városközpont megújítását célozza. A tervezett tevékenységeknek, beavatkozásoknak csak egy része eleme a Regionális Operatív Program 2007-2013 programnak. (Azokat a tevékenységeket, és beavatkozásokat, melyek a Regionális Operatív Program 2007-2013 programnak nem elemei, a fentiekben kerültek bemutatásra.) Az alábbiakban a Regionális Operatív Program 2007-2013 program elemeit mutatjuk be részletesen.

Gazdasági funkció fejlesztése: 1. ÚJ SZOLGÁLTATÓHÁZ ÉPÍTÉSE N EMES UTCA 15. SZ . ALATT A fejlesztés célja a gazdasági funkciók erősítése, illetve új funkciók megjelenésének elősegítése, ezzel is erősítve a terület városközponti jellegét. Az akcióterületen jelenleg viszonylag kevés jó minőségű, üzleti tevékenység folytatására alkalmas épület található, ezért mind a városkép, mind a vállalkozók szempontjából indokolt egy korszerű, üzleteket befogadó épület kialakítása a városrész egyik legforgalmasabb pontján, ezzel is erősítve a terület városközpont jellegét.

58


Az igények feltárása vállalkozók számára szervezett fórumokon keresztül került sor. A projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja. A telken új, pince+földszint+2 emelet beépítésű szolgáltatóház épül, a földszinten üzletekkel, az emeleten irodákkal, szolgáltató célú helyiségekkel. A parkolás a teremgarázsban, illetve a telken belül megoldható.

Közösségi funkció fejlesztése: 2 . P ESTSZENTIMREI K ÖZÖSSÉGI H ÁZ (PIK) FELÚJÍTÁSA , BŐVÍTÉSE A Közösségi Ház felújítása kulturális, használati, funkcionális és városképi szempontból is megalapozott. A földszint + tetőtér beépítésű közösségi ház (PIK) több évtizede szolgálja a kerületrész lakosságát. A jól működő intézmény az igényeket tekintve mára már kinőtte az épületet, továbbá a felépítmény korának megfelelően avult, és nemcsak külső, hanem belső felújításra is szorul. A szükséges építészeti és gépészeti felújítás, korszerűsítés mellett, a beépítési lehetőségeket figyelembe véve emeletráépítéssel lehet a jelentkező igényeket kielégíteni, mely során az akadálymentesítés lift beépítésével kerül megoldásra. A felújítás során a nagyterem feletti tető is átépítésre kerül, ami a jelenlegi héjjalás cseréjét is magába foglalja (azbesztmentesítés). A teljes felújítás és bővítés a különböző programok látogatottságát, programok számának növekedését eredményezi; az épület vonzóbbá válik. Az épület külsejét tekintve, igényes építészeti megoldással többek között a bejárati portál hangsúlyosabbá, „hívogatóvá” tétele kívánatos. A bővítés miatt többletparkoló az épület előtti vasúti töltés melletti parkolórész bővítésével biztosítható. A kivitelezéssel egy időben a telek szennyvízcsatornával való ellátását is meg kell oldani. A szomszédos közösségi házzal összeépült önkormányzati tulajdonú épületben több szolgáltató funkció is helyet kapott: földszinten bank, cukrászda, kerékpárszaküzlet, emeleten magánorvosi rendelő, Nagycsaládosok Egyesülete helyiségei találhatók. A projekt keretében csak az üzlethelyiségek külső homlokzata kerül megújításra, belső átalakítás csak a központi gépészeti rendszerek felújítása, vagy bejárat-áthelyezés miatt várható. Teljes belső felújítás csak a BKV-helyiség esetében lesz, mivel ez új helyen kerül elhelyezésre az épületen belül. A közösségi ház alapterületénél fogva még egy emeletráépítés esetén sem képes biztosítani kellő területet. A PIK épület bővítésével összhangban, az épület földszintes részén emeletráépítésre, valamint a közösségi háznak megfelelő magastető kialakítására is sor kerül; ezzel egy időben a külső homlokzat is megújul. Az épület a település hangsúlyos pontján található, ezért külső megjelenése a városkép egészére hat. A Pestszentimrei Közösségi Ház felújítása és bővítése során kialakított és a megvalósítás után nem hasznosított padlástérként

[t1]jelölt

helyiségek a későbbiek során bevonhatóak a közösségi funkciók körébe. Az emeleti

szinten található, a belső udvarra tájolt padlástér a későbbiekben kiállítótérként illetve galériaként, helytörténeti

59


állandó kiállítótérként hasznosítható. Az oldalkert felé eső nagyobb területű emeleti padlástérben multimédiás olvasótér illetve klubhelyiség működhet. A Közösségi Házat jelenleg a Pestszentimrén élők (~20.500 fő), elsősorban a fiatalok, a gyermekes házaspárok, a nyugdíjas korúak, és az alacsonyabb jövedelmű rétegek látogatják. Ez utóbbi tényező miatt az intézkedés kifejezetten elősegíti az egyenlő hozzáférés elvének megvalósulását. A Közösségi Ház programjait évente több tízezren látogatják, a lakosság és a PIK dolgozói részéről is igény van arra, hogy Pestszentimre legrégebbi közösségi háza a rendelkezésre álló széles programválaszték mellett külső, belső megjelenésében is megújuljon, új programoknak, tárlatoknak is helyet biztosítson. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények számára szervezett fórumon, valamint az intézmény vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja. A Pestszentimrei Közösségi Ház felújítása, bővítése c. projekten belül a gazdasági (2/A) és közösségi (2B) funkciók mind a terveken, mind pedig a költségvetésben megosztásra kerültek az eltérő támogatási intenzitás miatt.[t2] 3.“I MRE -H ÁZ ” KIALAKÍTÁSA A MEGLÉVŐ ÉPÜLET FELÚJÍTÁSÁVAL , EMELETI SZINT ÁTALAKÍTÁSÁVAL Az egyemeletes társasházban jelenleg egy gyógyszertár, a Pestszentimrei Ügyfélszolgálati Iroda (PÜSZI), illetve egy lakás található. Szükséges a helyi védettségű épület teljes külső felújítása, modernizálása, valamint az emeleten lévő PÜSZI helyiségeinek és a tárgyalóhelyiségnek teljes belső felújítása. A PÜSZI az épületből elköltözik, a gyógyszertár az épületben marad. A fejlesztés során meg kell oldani a patika és a volt ügyfélszolgálati helyiségek akadálymentesítését. A munka során mintegy 199 m2 alapterület valamint 607 m2 homlokzat felújítására kerül sor. Az itt kialakított Imre-ház látogatottsága a mostani ad-hoc jelleg helyett rendszeres napi 30-50 fő látogatót fogadhatna. A beavatkozás célja a helyi védettség alatt álló ingatlan felújítása, ami hozzájárul a vonzó városkép kialakításához is. A belső helyiségek felújításával illetve a kert hasznosításával új közösségi funkciók helyezhetők el az épületben. Az átalakítás során az épület többfunkciós „Imre-házként működne, amely helyet adna a helyi civil szervezeteknek, művészeknek is. Pestszentimrén összesen 36 civil szervezet van bejegyezve, melyek nagy része nem rendelkezik saját klubhelyiséggel, vagy csak olyannal, mely nem alkalmas nagyobb összejövetelek, rendezvények lebonyolítására. Az újonnan kialakított civil-ház helyet biztosítana a helyi civil szervezetek eseményeinek, valamint az újonnan megalakult Civil Kerekasztal találkozóinak. Az épület megjelenése és funkciója révén hozzájárulhat a helyi közösségi élet élénkítéséhez, a helyi identitás megerősítéséhez.

60


A fejlesztéssel egyidőben a Pharmanova Zrt. pályázaton kívül fel kívánja újítani a tulajdonában lévő gyógyszertárat, és elvégzi annak akadálymentesítését is. Az Imre-ház kialakítására és a gyógyszertár felújítására vonatkozó tervek egymással összehnagoltan kerültek kialakításra. Az „Imre-ház felújítása” c. projekten belül a gazdasági és közösségi funkciók mind a terveken, mind pedig a költségvetésben megosztásra kerültek az eltérő finanszírozás miatt.

4. P ESTSZENTIMREI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM KÜLSŐ FELÚJÍTÁSA A tevékenység célja a római katolikus templom felújításával a templom állagmegőrzésének biztosítása, akadálymentesítése, valamint Pestszentimre városképének javítása. Ennek érdekében az alábbi fejlesztések kerülnek végrehajtásra: • Templom tetőszerkezetének cseréje; • Templomtorony külső vakolatának felújítása • Templom főkapu cseréje és a bejárat előtti terület felújítása, akadálymentesítése; A beavatkozás hozzájárul a városkép javításához, a közösségi funkciók elősegítéséhez, a helyi identitás fejlesztéséhez. 5. B APTISTA I MAHÁZ KÜLSŐ FELÚJÍTÁSA Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista Gyülekezete imaháza külső felújítása, illetve park kialakítása révén hozzájárul a városkép fejlesztéséhez, a közösségi programok, a helyi identitás erősítéséhez. A Baptista Imaház tetőhéjalásának cseréje, azbesztmentesítéssel, továbbá az energiahatékonyság növelése érdekében a nyílászárók cseréje szükséges. A nyílászárók cseréjét követően a homlokzat (spaletták) helyreállítását is el kell végezni. Az imaterem akadálymentes megközelítése mobilrámpán keresztül történik. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint a Baptista Gyülekezet vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor. A beavatkozás céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja.

Közterület fejlesztése: 6. H ŐSÖK TERE FELÚJÍTÁSA A tevékenység célja a Hősök tere (Patika tér) felújítása, átalakítása. A cél egy vonzó közösségi tér kialakítása zöldterület növelésével, illetve új kerti berendezések és szobrok kihelyezésével, amely a környező 61


zöldterületekkel együtt egy lazább beépítésű térrendszert alkot; rekreációs, szakrális és egyéb közösségi funkciókkal, egyfajta ellenpontot képezve a Nemes utca sűrűn beépített kezdeti szakaszával szemben. A pestszentimrei lakosság erős helyi identitással rendelkezik, a meglévő kulturális, történelmi értékeihez ragaszkodik. A Hősök terén található emlékmű és emléktábla kulturált környezetben való megőrzése indokolttá teszi a park teljes felújítását, növényzetének és bútorzatának megújítását. A városrész kertvárosi jellegéből adódóan is fontos a zöldterületek védelme, és a városképbe jobban illeszkedő, lazán beépített terek és parkok megőrzése illetve kialakítása. Az igények felmérésére a civil szervezetek, egyházak, oktatási és közművelődési intézmények, vállalkozók számára rendezett fórumokon valamint az önkormányzati képviselőkkel történt egyeztetés során került sor. 7. N EMES UTCA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE , KÖZTERÜLET ÁTALAKÍTÁSA , N EMES -V ASÚT UTCA PARKOLÓÉPÍTÉS

Az intézkedés célja a Nemes utca akcióterületen belüli részének közlekedési fejlesztése, amely hozzájárul a „vonzó városi környezet kialakítása” specifikus cél megvalósulásához. A Nemes utcában átmenő jelentős járműforgalom már ma is számos közlekedésszervezési problémát vet fel, amelynek a kezelését mind az ott élő lakosság, mind a Nemes utcában közlekedő járművezetők igénylik. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint az önkormányzat vezetőivel vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor. A projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja. A Nemes utca Pestszentimre elnyújtott központja. Azonban az átmenő gépkocsi - főleg tehergépjármű forgalom a parkolási gondok, és az ebből adódó gyalogosközlekedési problémák miatt a központ igen zsúfolt, nem vonzó a lakossága számára. Az MO dél-keletpesti szakaszának átadása után lehetővé vált az utca forgalomcsillapítása. A Nemes utcára merőleges lakóutcák, családi házas övezet átmenő forgalomtól való védelmét kell biztosítani azok egyirányúsításával, illetve korlátozó táblák, útakadályok (pl. dézsás növények) kihelyezésével. A Nemes utcai átmenő forgalom sebességének csökkentése érdekében célszerű sebességmérő műszereket, sebességet fizikailag korlátozó eszközök (útjelek, középszigetek, sávelhúzások stb.) felszerelni. Az útpálya felújítása előtt a hiányzó csatornaszakaszokat meg kell építeni, illetve az átépítés, felújítás során a csapadékvíz elvezetését is meg kell oldani. Jelenleg a Nemes utcában a parkolás igen esetleges, nincs elegendő parkoló a kereskedelmi, szolgáltató egységekhez; illetve sokszor a parkoló autók miatt a gyalogosforgalom nem biztosítható. Ennek feloldása

62


érdekében a Nemes utca mentén szükséges parkolók kijelölése, építése (útszegély-átalakítással, útburkolati felfestéssel, megkülönböztetett burkolattal). Ez azonban csak korlátozott számú parkolóhely kialakítását teszi lehetővé, mivel a közterületet sok esetben célszerűbb járdafelületeknek, kandelábereknek, zöldfelületeknek szentelni, hiszen ez jobban szolgálja a városközponti igények kielégítését. A kiskereskedelmi igények kielégítéséhez szükséges parkolóhelyeket a Nemes utca szomszédságában, a Vasút utcában kialakítandó parkoló biztosítaná. A létesítmény 27 gépjármű elhelyezésére lesz alkalmas, és a közterület átépítésével, ferde beállású parkoló-sor kialakításával kerül megvalósításra. Emellett szintén parkoló lenne kialakítva a Nemes utca 11. szám alatt található, önkormányzati tulajdonú telken. A Nemes utca megfelelő városközponti arculatának elérése érdekében járdaburkolatok felújítására, közvilágítás fejlesztésére (kandeláber-csere), zöldfelületek felújítására, kialakítására (növényfrissítés és telepítés, virágládák kihelyezésére) közterületi utcabútorok (pl.: padok, szemetesek, hirdetőtáblák stb.) elhelyezésére van szükség. A járda Viacolor burkolattal történő átépítése szakaszonként, a felújított, új építésű vagy jelentős felújítást, átépítést nem igénylő épületek, ingatlanok előtt a parkoló építésével párhuzamosan történik.

Közszféra funkció fejlesztése: 8 . Ö NKORMÁNYZATI FUNKCIÓ ELHELYEZÉSE MEGLÉVŐ ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSÁVAL Az önkormányzat kihelyezett szervezeti egységei jelenleg különböző épületekben vannak elhelyezve, amely a közigazgatási ügyek intézésének az időigényét jelentősen megnövelik. A beavatkozás célja a gyermekorvosi rendelő kiköltözése után az épület (1188 Budapest, Nemes utca 31. - Póth Irén utca 80.) külső felújítását és belső átalakítását követően új, önkormányzati funkció elhelyezése. Itt kerül elhelyezésre a kerületrészi ügyfélszolgálati iroda és az okmányiroda.

Soft tevékenységek: 9. K ÖZVETLEN TÁMOGATÁS : V ÁROSMARKETING , PROGRAM [t3] A projekt célja egy városmarketing program kidolgozása, a szükséges tájékoztató és marketinganyagok elkészítése – városrészi információs és társasági újság kiadása, amelynek célja: 1.

Pestszentimre értékeinek a megismertetése a helyiekkel, - társadalmi egyeztetés lehetséges csatornája

2.

civil szervezetek aktivitásának nyilvánossága,

3.

a kerületrész és a városközpont nem helybéli befektetőkkel, vállalkozókkal, turistákkal való megismertetése, vonzóvá tétele,

4.

működő tőke bevonásának az elősegítése.

63


A városmarketing fő irányainak meghatározása, stratégia elkészítése, az akcióterületen történő fejlesztések eredményeinek kommunikálása. A város üzeneteinek megfogalmazása, az üzenetek célba juttatásának eszközeinek feltárása. Marketingeszközök alkalmazása; marketinganyagok elkészítése: -

PIK honlap tartalmi megújítása

-

Befektetés-ösztönző marketinganyagok elkészítése nem helyi vállalkozások számára

-

Lakossági marketinganyagok készítése, a helyi kötődés erősítéséhez

10. K ÖZVETETT TÁMOGATÁS : A DATTÁR - ÉRTÉKTÁR , HELYI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ PROGRAMOK Az adattár- értéktár program célja, hogy tudatosítsa Pestszentimre lakossága körében az épített és természeti környezet megóvásának fontosságát, a meglévő értékek digitális kataszterének elkészítése. Az adattár és értéktár a helyi civil szervezetek segítségével, valamint a meglévő történeti anyagok feldolgozásával készülne el. A program keretében emellett előadások és szabadtéri közösségi programok szervezésére kerül majd sor. A pestszentimrei lakosság jelenlegi környezeti és épített értékeinek megóvása érdekében előadásokat kívánunk szervezni „Környezetünk, helyi értékeink” munkacímmel. 11 . T ÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG A cél a pestszentimrei lakosság téjékoztatása a „Pestszentimre Városközpont megújítása” című pályázat előrehaladtáról, különböző marketing és tájékozataó anyagok elkészítésével. Sajtóközlemény megjelentetése a projekt indulásáról, zárásáról és fontosabb mérföldköveiről. Sajtótájékozatató a helyi media számára, valamint sajtó események szervezése a projekt fontosabb eseményeihez kapcsolódóan. A projekt tevékenységeinek és eredményeinek valamint a beruházást támogatóknak (EU-s konstrukció) részletes bemutatása a kerület honlapján, valamint a helyi és országos nyomtatott és elektronikus médiában. Sajtó megjelenések gyűjtése, fotódokumentáció készítése a projektekről. A projekt helyszínén A és D típusú táblák elkészítése és elhelyezése, valamint a projekt eredmények megjelentetése szórólapokon és egyéb kiadványokban. Lakossági fórum, illetve nyílt nap szervezése az érintett civil és gazdasági szervezetek részvételével. Visszacsatolások gyűjtése a lakosoktól a fejlesztések eredményeiről, eredményességéről.

64


65


3.6

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOKRÓL

Az Akcióterületi Terv logikája szerint minden projektelemet be kell sorolni valamelyik tevékenység típushoz (gazdasági funkció fejlesztése, közterületek fejlesztése, közösségi funkció fejlesztése, közszféra funkció fejlesztése, stb.). Meg kell jegyezni, hogy számos intézkedés nem csupán egyetlen célt szolgál, hanem komplexen, többfunkciósan szolgálja a részcélokat. Egy városképileg alapvetően fontos helyen álló közösségi ház megújulása például nem csak a közösséget szolgálja, mivel hatással lehet a közterületek fejlesztésére, illetve a gazdasági funkciók fejlesztésére is. Az alábbi táblázatban kerültek besorolásra az egyes projekt elemek. Tevékenység típusa







ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA





helyszíne





hrsz: 144364

hrsz: 140767

hrsz: 140694

Projektelem neve

hrsz



helyszíne


1188 Budapest, Nemes utca 14. hrsz: 140695 4. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása 1188 Budapest, Nemes utca 17-19. hrsz: 144399 5. Baptista Imaház külső felújítása


hrsz Projektelem neve

helyszíne hrsz Projektelem neve helyszíne hrsz




66




3.7

ÖSSZEFOGLALÓ INDIKÁTOR TÁBLA

67


3.8

A ROP ÁLTAL TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Az alábbi táblázat nem tartalmazza a “Soft” tevékenységek bemutatását; az a “Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma” című fejezetben, föntebb került bemutatásra.

Tevékenység sorszáma

1.

Tevékenység neve

Új szolgáltatóház építése Nemes utca 15. sz. alatt

Tevékenység gazdájának megnevezése JAG MK 3. Építőipari és Projektszervező Kft. Tevékenység helyszíne

1188 Budapest, Nemes utca 15. (hrsz: 144364)

A tevékenység helyszínének tulajdoni

A terület a Fotó M Optika ker. és Szolg. Kft. 1/1 tulajdonában állt. A

viszonyai

területet a JAG MK 3 Kft. vállalkozásába apportálta. Gazdasági funkció fejlesztése (ERFA), melynek célja az akcióterület jövedelemtermelő képességének fejlesztése, a helyi kereskedelem, szolgáltatások, vendéglátás minőségének javítása, termékpalettájának

Illeszkedés az útmutatóban

bővítése, a gazdasági szereplők és a települési önkormányzat közötti

meghatározott támogatható

együttműködés ösztönzése. A beavatkozások eredményeként

tevékenységekhez

elsősorban bővül az igénybe vehető szolgáltatások köre, vagy a korábbiak magasabb minőségben válnak elérhetővé. Külső felújítás és belső átalakítás mellett bővítésre és új építésre is lehetőség van gazdasági szolgáltatóház esetén.

Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkció fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA A fejlesztés célja a gazdasági funkciók erősítése, illetve új funkciók

Tevékenység célja

megjelenésének elősegítése, ezzel is erősítve a terület városközponti jellegét. Épített hasznos alapterület: 937 m2 ebből:

Megvalósulást mérő indikátor

686 m2 hasznos alapterületű új épület

(megnevezés, mértékegység, célérték) 251 m2 teremgarázs pince szinten A telken új pince+földszint+ 2. emelet beépítésű szolgáltatóház építése. Tevékenység szakmai leírása

A földszinten üzletekkel, az emeleten irodákkal, szolgáltató célú helyiségekkel. A parkolás a teremgarázsban, illetve a telken belül

68



1.

Tevékenység neve

Új szolgáltatóház építése Nemes utca 15. sz. alatt megoldható.

Célcsoport bemutatása

A kerületrész lakossága, (~20.500 fő), az épületben működő vállalkozások. Az akcióterületen jelenleg viszonylag kevés jó minőségű, üzleti tevékenység folytatására alkalmas épület található, ezért mind a városkép, mind a vállalkozók szempontjából indokolt egy korszerű,

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

üzleteket befogadó épület kialakítása a városrész egyik legforgalmasabb pontján, ezzel is erősítve a terület városközpont jellegét. Az igények feltárása vállalkozók számára szervezett fórumokon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja.

Megvalósítás tervezett kezdete

2011.11.21.

Megvalósítás tervezett vége

2013.01.11.

Adott tevékenység teljes költsége (Ft)

224 837 500 Ft

Adott tevékenység elszámolható költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költséghez viszonyítva (%)

179 870 000 Ft 44 967 500 Ft 25,000000%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

134 902 500 Ft

További források megnevezése

Nincs A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint

Projekt-előkészítés helyzete

a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A terület tulajdoni helyzetének rendezése az apportálási folyamattal lezárult.[t6] A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult.

69



1.

Tevékenység neve

Új szolgáltatóház építése Nemes utca 15. sz. alatt

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység sorszáma Tevékenység neve

A projekt megvalósításának előkészítése érdekében be kell szerezni a még szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a kiviteli tervet, ki kell választani a kivitelezőt.

2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (Gazdasági funkció fejlesztése)[t7]

Tevékenység gazdájának megnevezése Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Tevékenység helyszíne

1188 Budapest, Vasút utca 48 (hrsz: 140767)


A PIK 100%-ban Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre

viszonyai

Önkormányzata tulajdonában áll. Gazdasági funkció fejlesztése (ERFA), melynek célja az akcióterület


jövedelemtermelő képességének fejlesztése, a helyi kereskedelem,


szolgáltatások, vendéglátás minőségének javítása, termékpalettájának

tevékenységekhez

bővítése, a gazdasági szereplők és a települési önkormányzat közötti együttműködés ösztönzése

Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkció fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA Az épület szolgáltatóház funkcióinak a megerősítése érdekében a külső


felújítási munkák végrehajtása, melynek eredményeképpen a projekt hozzájárul a „kiskereskedelmi funkciók megerősítése, magánberuházások ösztönzése” specifikus cél megvalósulásához is.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Felújított és új hasznos alapterület: 1926,1 m2 A szomszédos közösségi házzal összeépült önkormányzati tulajdonú épületben több szolgáltató funkció is helyett kapott: földszinten bank, cukrászda kerékpárszaküzlet, emeleten magánorvosi rendelő,

,1Tevékenység szakmai leírása

Nagycsaládosok Egyesülete helyiségei találhatók. A PIK épület bővítésével összhangban, az épület földszintes részén emeletráépítésre, valamint a közösségi háznak megfelelő magastető kialakítására is sor kerül, ezzel egyidőben az egységes utcakép kialakításának érdekében a külső homlokzat is megújul. Az épület

70



2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (Gazdasági funkció fejlesztése)[t7] szintek közötti akadálymentesítése érdekében lift kerül megépítésre. Mivel maga az épület szolgáltatóházként is működik, amelyben több üzlethelyiség található, így az épület felújítása révén a gazdasági funkciók megerősítésére is sor kerül, bár maguk az üzlethelyiségek csak részbeni felújításra kerülnek, ami elsősorban a homlokzati nyílászárókat és a gépészeti rendszerekhez való csatlakozást jelenti. A kivitelezéssel egy időben a telek szennyvízcsatorna-bekötését is ki kell építeni.


A kerületrész lakossága (~20.500 fő). Az épület gazdasági funkcióinak a megtartása és megerősítése is indokolt, mivel az épületben működő vállalkozások jelentős forgalmat bonyolítanak le, és az akcióterületen jelenleg viszonylag kevés jó minőségű, üzleti tevékenység folytatására alkalmas épület található. Maga az épület Pestszentimre városközpontjának legforgalmasabb

Tevékenység iránti igény bemutatása,

területén található, ami mind a vállalkozók, mind a közművelődési

indokoltsága

lehetőségek biztosítása szempontjából kedvező. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint a PIK vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatta.


2011.10.26.[t8]


2012.12.18.


12 579 374 Ft[t9]


12 579 374 Ft 3 144 844 Ft 25,000000%


9 434 531 Ft


Nincs

71



2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (Gazdasági funkció fejlesztése)[t7] A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint


a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A tervező kiválasztására tervpályázat került lebonyolításra. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve (engedélyezési szintű) és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult.



A projekt megvalósításának előkészítése érdekében be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a kiviteli tervet, közbeszerzési eljárás keretében ki kell választani a kivitelezőt.

2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése)


1188 Budapest, Vasút utca 48 (hrsz: 140767)


A PIK 100%-ban Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre

viszonyai

Önkormányzata tulajdonában áll.


Közösségi funkció fejlesztése (ERFA), melynek célja a helyi identitást,


közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése. Kulturális

tevékenységekhez

központ, közművelődési intézmény külső felújítása és belső átalakítása.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkció fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA A közművelődési intézmény működése érdekében felmerülő külső,


belső felújítási munkák elvégzése valamint a közművelődési szolgáltatási körének bővítéséhez szükséges alapterület biztosítása. A tervezett

projekt

72

az

„új

közösségi,

közszolgáltatási

funkciók



2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése) megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése” specifikus cél megvalósításához járul hozzá. Az épület szolgáltatóház funkcióinak a megerősítése érdekében a külső felújítási munkák végrehajtása, melynek eredményeképpen a projekt hozzájárul a „kiskereskedelmi funkciók megerősítése, magánberuházások ösztönzése” specifikus cél megvalósulásához is.


Felújított és új hasznos alapterület: 1926,1 m2 A földszint + tetőtér beépítésű közösségi ház (PIK) több évtizede szolgálja a kerületrész lakosságát. A jól működő intézmény az igényeket tekintve mára már kinőtte az épületet, továbbá a felépítmény korának megfelelően avult, és nemcsak külső, hanem belső felújításra is szorul. A szükséges építészeti és gépészeti felújítás, korszerűsítés mellett, a beépítési lehetőségeket figyelembe véve emeletráépítéssel lehet a jelentkező igényeket kielégíteni, mely során az akadálymentesítés lift beépítésével kerül megoldásra. A felújítás során a nagyterem feletti tető is átépítésre kerül, ami a jelenlegi héjjalás cseréjét is magába foglalja (azbesztmentesítés).

Tevékenység szakmai leírása

A teljes felújítás és bővítés a különböző programok látogatottságát, programok számának növekedését eredményezi; az épület vonzóbbá válik. Az épület külsejét tekintve, igényes építészeti megoldással többek között a bejárati portál hangsúlyosabbá, "hívogatóvá" tétele kívánatos. A bővítés miatt többletparkoló az épület előtti vasúti töltés melletti parkoló rész bővítésével biztosítható. A kivitelezéssel egyidőben a telek szennyvízcsatornával való ellátását is meg kell oldani. A PIK épület bővítésével összhangban, az épület földszintes részén emeletráépítésre, valamint a közösségi háznak megfelelő magastető kialakítására is sor kerül, ezzel egyidőben az egységes utcakép kialakításának érdekében a külső homlokzat is megújul. Az új emeleti

73



2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése) részen kaphat helyet a többször költöztetett helytörténeti kiállítás, valamint többfunkciós foglalkoztató terem. Az épület szintek közötti akadálymentesítése érdekében lift kerül megépítésre. A kivitelezéssel egy időben a telek szennyvízcsatonbekötését is ki kell építeni.


A kerületrész lakossága, különösen: fiatalok, gyermekes házaspárok, nyugdíjasok, alacsony jövedelmű rétegek (~20.500 fő). A Közösségi Ház programjait, melyek igen népszerűek, évente több tízezren látogatják. A lakosság és különböző civil szervezetek által igényelt további rendezvények szervezésére csak újabb közösségi tér biztosításával nyílik lehetőség, emiatt indokolt a jelenleg bankfiókként működő terület funkcióváltásának megvalósítása. Az épület gazdasági funkcióinak a megtartása és megerősítése is indokolt, mivel az épületben működő vállalkozások jelentős forgalmat


bonyolítanak le, és az akcióterületen jelenleg viszonylag kevés jó minőségű, üzleti tevékenység folytatására alkalmas épület található. Maga az épület Pestszentimre városközpontjának legforgalmasabb területén található, ami mind a vállalkozók, mind a közművelődési lehetőségek biztosítása szempontjából kedvező. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint a PIK vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatta.


2011.11.16.[t10]


2012.12.18.


309 543 626 Ft[t11]

Adott tevékenység elszámolható költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes

309 543 626 Ft 235 226 177 Ft 75,991284 %

74



2/A Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése)

elszámolható költséghez viszonyítva (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

74 317 450 Ft


Nincs A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint


a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A tervező kiválasztására tervpályázat került lebonyolításra. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve (engedélyezési szintű) és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult.




3. Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával

Tevékenység gazdájának megnevezése Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

1188 Budapest, Nemes utca 14. (hrsz.: 140695) Társasház 3395/10000 tul.hány. Pharmanova Vagyonkezelő Zrt. 6605/10000 tul.hány. XVIII ker. Önkormányzat

75



3. Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával Közösségi funkció fejlesztése (ERFA), melynek célja a helyi identitást,


közösségformálást erősítő terek, létesítmények felújítása. Muzeális


intézmény, kiállító terem épülete, a helyi közösség számára jelentős

tevékenységekhez

kulturális javak fennmaradására, használatára, bemutatására szolgáló helyi védelem alatt álló épület.


ERFA A helyi védettség alatt álló ingatlan felújítása, ami hozzájárulna a vonzó városkép kialakításához. A belső helyiségek felújításával illetve jelenleg használaton kívüli terasz hasznosításával új közösségi funkciók


helyezhetők el az épületben. Pestszentimrei Ügyfélszolgálati Iroda (PÜSZI) elköltözik az épületből, ahol a beavatkozás követően a helyi civil szervezetnek, a helyi művészek rendezvényeinek helyt adó “Imre Ház” jönne létre.


298,3 m2 felújított homlokzat 305,3 m2 felújított tetőfelület 182,1 m2 felújított belső hasznos alapterület Az egyemeletes épületben jelenleg egy gyógyszertár, a Pestszentimrei Ügyfélszolgálati Iroda (PÜSZI), illetve egy lakás található. Szükséges a helyi védettségű épület teljes külső felújítása, valamint az emeleten lévő helyiségek teljes belső felújítása. A fejlesztés során az emelet akadálymentesítése érdekében lift beépítésére kerül sor, emellett a


külső homlokzat is teljesen megújul. A kivitelezéssel egyidőben a telek szennyvízcsatornával való ellátását is meg kell oldani. A fejlesztéssel egyidőben, de pályázaton kívül a Pharmanova Zrt. el kívívánja végezni a saját tulajdonában lévő gyógyszertár belső felújítását és akadálymentesítését.


A kerületrész lakossága, (~20.500 fő), civil szervezetek, az épületben működő vállalkozások.


A régóta felújításra váró épület helyi védettség alatt át, ami különösen

indokoltsága

indokolja az építészeti beavatkozást.

76



3. Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával Az épület a belső megújulás után helyt adhat a helyi civil szervezetnek, a helyi művészek rendezvényeinek; az előzetes egyeztetések alapján egyfajta “Imre Ház” jöhet létre. Ez utóbbi funciókra több felmérés, interjú, beszélgetés alapján határozott igény van.


2011.11.16[t12].


2012.06.26.

Adott tevékenység teljes költsége (Ft) Adott tevékenység elszámolható

45 900 000Ft 37 398 824 Ft[t13]

költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költséghez viszonyítva (%)

26 179 185 Ft 70,000000%


11 219 650 Ft


Nincs A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek,


agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult.



77



4.

Tevékenység neve


Tevékenység gazdájának megnevezése Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

1188 Budapest, Nemes utca 17-19. (hrsz:144399) 100%-ban Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia tulajdonában áll.




közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése. Templom,

tevékenységekhez

egyházi tulajdonú közösségi épület esetén külső felújítás.


ERFA A római katolikus templom felújításával a templom állagmegőrzésének biztosítása valamint Pestszentimre városképének javítása. A templom


külső felújítása révén hozzájárulás az „új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése”, valamint a „vonzó városi környezet kialakítása” specifikus célok megvalósulásához.


Felújított tetőfelület mérete: 656 m2

(megnevezés, mértékegység, célérték)

Felújított homlokzat mérete: 392 m2 A felújítás során az alábbi fejlesztések kerülnek végrehajtásra: a templom tetőszerkezetének teljes felújítása, átalakítása, a templom külső homlokzatán lévő falbeugrásoknál lévő fallezárások


vízorrképzésének javítását követően a toronyhomlokzat hibáinak, károsodásainak (vakolatleválások) megszűntetése. Az akadálymentesítés jelen pályázaton kívül, a projekttel párhuzamosan futó urnatemető- és közösségiház-építés keretében valósul meg. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a Pestszentimrén élő római


katolikus vallású lakosság. Másodlagos, az épület városképi jelentősége által érintett célcsoport a városrész teljes lakossága (~20.500 fő). A templom tetőszerkezete kialakítása miatt rendszeresen, több helyen,


nagy felületen beázik, továbbá a nem megfelelő vízorrképzés miatt a templom külső vakolata sok helyen mállik, hullik. A templom bejárata nem akadálymenetesített. Az igények felmérésére a plébánia vezetőjével történt interjúk keretében került sor.

78



4.

Tevékenység neve



2012.06.01[t14]


2012.12.27.


40 901 040 Ft


40 901 040 Ft 30 675 780 Ft 75,000000%


10 225 260Ft




agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve (vázlatterv) és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult.


A projekt megvalósításának előkészítése érdekében be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a kiviteli tervet, ki kell választani a kivitelezőt.


5.

Tevékenység neve


Tevékenység gazdájának megnevezése Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista Gyülekezete Tevékenység helyszíne



100%-ban a Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista

viszonyai

Gyülekezete tulajdonában áll.




közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése. Templom,

tevékenységekhez

egyházi tulajdonú közösségi épület esetén külső felújítás.

79



5.

Tevékenység neve


Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciók fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA Az imaház külső felújítása illetve park kialakítása révén hozzájárulás az


„új közösségi, közszolgáltatási funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése”, valamint a „vonzó városi környezet kialakítása” specifikus célok megvalósulásához.


Felújított tetőfelület mérete: 252 m2


Felújított homlokzat mérete: 476 m2 A Baptista Imaház tetőhéjalásának cseréje, azbesztmentesítéssel, továbbá az energiahatékonyság növelése érdekében a nyílászárók


cseréje szükséges. A nyílászárók cseréjét követően a homlokzat (spaletták) helyreállítását is el kell végezni. Az imaterem akadálymentes megközelítése mobilrámpán keresztül történik. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a Pestszentimrén élő baptista


vallású lakosság. Másodlagos, az épület városképi jelentősége által érintett célcsoport a városrész teljes lakossága (~20.500 fő). Pestszentimre vallásos lakossága és az imaházat fenntartó egyház szükségesnek tartja az imaház külső felújítását, hogy a vallásos közösség továbbra is megfelelő környezetben tudja gyakorolni hitbéli


tevékenységeit. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint a Baptista Gyülekezet vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatta.


2012.03.16[t15]


2012.06.21


11 052 625 Ft


11 052 625 Ft 8 289 469 Ft 75,000000%

80



5.

Tevékenység neve



2 763 156 Ft






A projekt megvalósításának előkészítése érdekében be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a kiviteli tervet, ki kell választani a kivitelezőt.


6.

Tevékenység neve

Hősök tere felújítása




100%-ban Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre

viszonyai

Önkormányzata tulajdonában áll

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közterületek Fejlesztése (ERFA), melynek célja a városközponti és alközponti területek attraktivitásának növelése, a közlekedési konfliktusok kezelése. Közterek, szabadtéri közösségi terek felújítása, bővítése, közparkok, közkertek, egyéb zöldfelületek felújítása, bővítése.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közterületek Fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA A Hősök tere felújítása, átalakítása. A zöldterület növelésével, illetve új kerti berendezések kihelyezésével, a meglévő játékok felújításával és


kiegészítésével a cél vonzó közösségi tér létrehozása, amely a környező zöldterületekkel együtt egy lazább beépítésű térrendszert alkot, rekreációs, szakrális és egyéb közösségi funkciókkal, egyfajta

81



6.

Tevékenység neve

Hősök tere felújítása ellenpontot képezve a Nemes utca sűrűn beépített kezdeti szakaszával szemben.


felújított park területe: 3430 m2 A kertészeti terv alapján történő parkfelújítás egyrészt a zöldfelület megújítását, öntözőrendszerek kiépítését, kerti berendezések (padok,


hulladékgyűjtők) kihelyezését, valamint a már elhasznált, megrongálódott játékok felújítását jelenti. Ugyanakkor az emlékművek körül a térburkolat építése és a térvilágítás megújítása is szükséges.


Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) A pestszentimrei lakosság erős helyi identitással rendelkezik, a meglévő kulturális, történelmi értékeihez ragaszkodik. A Hősök terén található emlékmű és emléktábla kulturált környezetben való megőrzése indokolttá teszi a park teljes felújítását, növényzetének és


bútorzatának megújítását. A városrész kertvárosi jellegéből adódóan is fontos a zöldterületek védelme, és a városképbe jobban illeszkedő, lazán beépített terek és parkok megőrzése illetve kialakítása. Az igények felmérésére a civil szervezetek, egyházak, oktatási és közművelődési intézmények, vállalkozók számára rendezett fórumokon valamint az önkormányzati képviselőkkel történt egyeztetés során került sor.


2012.03.01[t16]


2012.06.06.


24 775 000 Ft


24 775 000 Ft 17 342 500 Ft 70,000000%


7 432 500 Ft


nincs


A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem

82



6.

Tevékenység neve

Hősök tere felújítása igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve (vázlatterv) és a költségbecslése elkészült..




7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, NemesVasút utca parkolóépítés

Tevékenység gazdájának megnevezése Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1188 Budapest, Nemes utca, (hrsz: 140477, 140482/7) Tevékenység helyszíne

1188 Budapest, Vasút utca (hrsz. 141513) 1188 Budapest, Nemes utca 11. (hrsz. 144362 )

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

önkormányzati tulajdon Közterületek Fejlesztése (ERFA), melynek célja a városközponti és


alközponti területek attraktivitásának növelése, a közlekedési


konfliktusok kezelése. Közterek, szabadtéri közösségi terek felújítása,

tevékenységekhez

bővítése, kialakítása, forgalomcsillapított övezetek kialakítása, fejlesztése.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közterületek fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA Nemes utca akcióterületen belüli részének közlekedési fejlesztése,


közterületének átalakítása, amely hozzájárul a „vonzó városi környezet kialakítása” specifikus cél megvalósulásához.


1980 m2 közút építés


1226 m2 parkoló építés

83



7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, NemesVasút utca parkolóépítés 2073 m2 járda építés 793 m2 zöldfelület A Nemes utca Pestszentimre elnyújtott központja. Az átmenő gépkocsiforgalom, a parkolási gondok, és az ebből adódó gyalogosközlekedési problémák miatt a központ igen zsúfolt, nem vonzó a lakossága számára. Az MO dél-keletpesti szakaszának átadása után lehetővé vált az utca forgalomcsillapítása. A Nemes utcára merőleges lakóutcák, családi házas övezet átmenő forgalomtól való védelmét kell biztosítani azok egyirányúsításával, illetve korlátozó táblák, útakadályok (pl. dézsás növények) kihelyezésével. A Nemes utcai átmenő forgalom sebességének csökkentése érdekében célszerű sebességmérő műszereket, sebességet fizikailag korlátozó eszközök (útjelek, középszigetek, sávelhúzások stb.) felszerelni.


Az útpálya felújítása előtt a hiányzó csatornaszakaszokat meg kell építeni, illetve az átépítés, felújítás során a csapadékvíz elvezetését is meg kell oldani. Jelenleg a Nemes utcában a parkolás igen esetleges, nincs elegendő parkoló a kereskedelmi, szolgáltató egységekhez; illetve sokszor a parkoló autók miatt a gyalogosforgalom nem biztosítható. Ennek feloldása érdekében a Nemes utca mentén szükséges parkolók kijelölése, építése (útszegély-átalakítással, útburkolati felfestéssel, megkülönböztetett burkolattal). Ez azonban csak korlátozott számú parkolóhely kialakítását teszi lehetővé, mivel a közterületet sok esetben célszerűbb járdafelületeknek, kandelábereknek, zöldfelületeknek szentelni, hiszen ez jobban szolgálja a városközponti igények kielégítését. A kiskereskedelmi igények kielégítéséhez szükséges parkolóhelyeket a Nemes utca szomszédságában, a Vasút utcában kialakítandó parkoló biztosítaná. A létesítmény 27 gépjármű

84



7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, NemesVasút utca parkolóépítés elhelyezésére lesz alkalmas, és a közterület átépítésével, ferde beállású parkoló-sor kialakításával kerül megvalósításra. Szintén parkoló lenne kialakítva a Nemes utca 11. szám alatt található önkormányzati tulajdonú telken. A Nemes utca megfelelő városközponti arculatának elérése érdekében járdaburkolatok felújításának folytatása a páratlan oldalon a Címer utcától, a páros oldalon az Ady Endre utcától a Kisfaludy utcáig; közvilágítás fejlesztésére (energiatakarékos kandeláber kihelyezése), zöldfelületek felújítására, kialakítására (növényfrissítés és telepítés, virágládák kihelyezésére) közterületi utcabútorok (pl.: padok, szemetesek, pollerek stb.) elhelyezésére van szükség. A járda térkőburkolattal történő átépítése szakaszonként, a felújított, új építésű vagy jelentős felújítást, átépítést nem igénylő épületek, ingatlanok előtt a parkoló építésével párhuzamosan történik.


Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) A Nemes utcában átmenő jelentős járműforgalom már ma is számos közlekedésszervezési problémát vet fel, amelynek a kezelését mind az ott élő lakosság, mind a Nemes utcában közlekedő járművezetők igénylik. A Nemes utca mentén található közterületekre utcabútorok kihelyezése,


növényzetének részben őshonos fajokkal történő megújítása, a

indokoltsága

közvilágítás korszerűsítése a pestszentimrei lakosság alapvető igénye. Az igények feltárása civil szervezetek, egyházak, oktatási, közművelődési intézmények, vállalkozók számára szervezett fórumokon, valamint az önkormányzat vezetőivel vezetőjével folytatott interjúkon keresztül került sor, továbbá a projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatta.


2012.03.01[t17]


2012.09.12.


118 178 023 Ft

85


Tevékenység sorszáma Tevékenység neve Adott tevékenység elszámolható költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költséghez viszonyítva (%)

7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, NemesVasút utca parkolóépítés 118 178 023 Ft 82 724 616 Ft 70,000000%


35 453 407 Ft






Tevékenység sorszáma Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne


8. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1188 Budapest, Nemes utca 31. - Póth Irén utca 80. (hrsz: 144472)


100%-ban Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre

viszonyai

Önkormányzata tulajdonában áll


Közszféra funkció fejlesztése (ERFA), melynek célja a közszféra


ügyfélvarát szolgáltató funkciójának erősítése. Helyi közigazgatási

86


Tevékenység sorszáma Tevékenység neve tevékenységekhez

8. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával funkciót ellátó épület kialakítása.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkció fejlesztése ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA A gyermekorvosi rendelő kiköltözése után, az épület felújítását


követően új, önkormányzati funkció elhelyezése. Itt kapna helyet a városrész jelenleg több épületben működő ügyfélszolgálata és okmányirodája.


275, 5 m2 felújított belső hasznos alapterület

(megnevezés, mértékegység, célérték) Az épület külső felújítása és teljes belső átalakítása, annak érdekében, hogy alkalmas legyen az új önkormányzati funkciók ellátására. Fontos szempont a korszerű informatikai rendszer, Tevékenység szakmai leírása

energiatakarékos épületgépészeti berendezések kiépítése, energiahatékony épület létrehozása, és az akadálymentesítés megoldása. A kivitelezéssel egy időben a telek szennyvízcsatornával való ellátását is meg kell oldani.


Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) Az ügyfélszolgálati iroda jelenlegi helyén kerül kialakításra az ún. Imre-ház. A pestszentimrei okmányiroda a Nemes utcától beljebb,


az Ady Endre utcában található. Az ügyfélszolgálati iroda és az

indokoltsága

okmányiroda Pestszentimre központjába, egy helyre történő költözésével új, korszerű ügyfélszolgálat alakítható ki, megkönnyítve ezzel a helyi lakosok ügyintézését.


2011.10.11.[t18]


2012.04.23.


43 926 861 Ft


43 926 861 Ft 30 748 803 Ft 70,000000%

87



8. Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával


13 178 058 Ft


Nincs A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, az egyházak a szervezett fórumokon, valamint


a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák előzetes műszaki tervezése és a költségbecslése megtörtént. A hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi


szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák engedélyes műszaki terve (vázlatterv) és a költségbecslése elkészült. Az építési engedélyezési eljárás megindult. A projekt megvalósításának előkészítése érdekében be kell

Adminisztratív és eljárási

szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a

kötelezettségek

kiviteli tervet, közbeszerzési eljárás keretében ki kell választani a kivitelezőt.


9.

Tevékenység neve


Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata; 1188 Budapest, Vasút utca 48/A. (PIK) önkormányzati tulajdon Városmarketing akció: projektportfólió elkészítése

meghatározott támogatható 88



9.

Tevékenység neve


meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

„Kiegészítő szoft” tevékenység az infrastrukturális megújításhoz kapcsoltan” ERFA Jelen tevékenység keretein belül a településrész városmarketing


programját kívánjuk kialakítani.


Városmarketing esetén: városmarketing akcióprogram kidolgozása


1 db és projekt portfólió összeállítása 1 db 1. Városmarketing akcióprogram kidolgozása Pestszentimre értékeinek a megismertetése a helyiekkel, és ide látogatókkal; 2. projekt portfólió elkészítése amelynek célja a kerületrész és a városközpont nem helybéli befektetőkkel, vállalkozókkal, turistákkal való megismertetése, vonzóvá tétele, működő tőke bevonásának elősegítése.

Tevékenység szakmai leírása A Városmarketing program keretében kialakításra kerül egy városmarketing akcióprogam, amely részletesen tartalmazza azokat a lépéseket és feladatokat, amellyel a városrész fel tud kerülni az ország települési térkpére. Ezt a munkát támogatja a helyi projekt portfólió elkészítése, amely tartalmazza mind a magán, mind pedig az állami és önkorményzati potenciális befektetési területeket, amelyekre beruházót, befektetőt várnak. Célcsoport bemutatása

Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) Pestszentimre értékeinek a megismertetése, a kerületrész és a


városközpont nem helybéli befektetőkkel, vállalkozókkal, turistákkal

indokoltsága

való megismertetése, vonzóvá tétele, működő tőke bevonásának az elősegítése.


2011.09.06.[t19]

89



9.

Tevékenység neve



2012.12.10


6 100 000 Ft[t20]

Adott tevékenység elszámolható

6 100 000 Ft

költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költséghez viszonyítva (%)

4 270 000 Ft 70,000000%


1 830 000 Ft


nincs A városmarketing program tervezete elkészült közbeszerzések


lebonyolítása érdekében.


A közbeszerzések lebonyolítása, szerződések megkötése.

kötelezettségek Tevékenység sorszáma Tevékenység neve

10. Közvetett támogatás: Adattár-értéktár, helyi identitást erősítő programok

Tevékenység gazdájának

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre

megnevezése

Önkormányzata

Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

1188 Budapest, Vasút utca 48. (PIK) 1188 Budapest, Pestszentimre Városközpont önkormányzati tulajdon A helyi természeti és épített környezet értékeinek felmérése, kataszter


és gyűjtemény készítése, valamint a helyi identitást erősítő


rendezvények szervezése és lebonyolítása, helyi a projektben

tevékenységekhez

megvalósuló fejlesztésekről és programokról szóló kiadványok előkészítése és kiadása.

Tevékenység besorolása funkció

„Kiegészítő szoft” tevékenység az infrastrukturális megújításhoz

szerint

kapcsoltan

ERFA vagy ESZA típusú

ERFA

90




tevékenység Az „adattár- értéktár” program célja a Pestszentimre lakossága körében az épített és természeti környezet megóvásának tudatosítása, Tevékenység célja

a meglévő értékek kataszterének elkészítése. Az adattár és értéktár a helyi civil szervezetek segítségével, valamint a meglévő történeti anyagok feldolgozásával készülne el.


a rendezvényeken összesen 200 fő, az elégedettségi felmérésben

(megnevezés, mértékegység,

résztvevők száma 20 fő; Adattár és értéktár elkészítése digitális úton:

célérték)

1 db; szervezett eddig meg nem valósult programok száma: 5 db. Az „ adattár- értéktár” program keretében előadások és szabadtéri közösségi programok szervezésére kerül majd sor. A pestszentimrei lakosság jelenlegi környezeti és épített értékeinek megóvása


érdekében előadásokat kívánunk szervezni „Környezetünk, helyi értékeink” munkacímmel. Az elkészített katasztert, és az értéktár (értéktérkép) bemutatásra kerül a Pestszentimrei Közösségi Házban, és a projekt weboldalán is.


Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) Az épített és természeti környezet megóvása és fejlesztése, a

Tevékenység iránti igény

környezettudatos szemléletmódnak a pestszentimrei lakosság körében

bemutatása, indokoltsága

történő megerősítése, terjesztése, a lakosság bevonása különböző szabadtéri akciókba.


2011.09.06.[t21]


2012.12.10.

Adott tevékenység teljes költsége (Ft) Adott tevékenység elszámolható költsége (Ft) Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes

20 575 000 Ft 20 575 000 Ft 14 402 500 Ft 70,000000%

91





6 172 500 Ft


Nincs


A program előzetes szakmai terve és költségbecslése rendelkezésre áll. Közvetett támogatások pályázatának lefolytatása, hirdetésével


kapcsolatos feladatok ellátása, kiadványok megterveztetése és elkészíttetése, a rendezvény helyszíneinek biztosítása, valamint az értéktár kialakításának költségei, jogdíjak, tárgyi feltételek biztosítása, illetve a városmarketing és kommunikációs stratégia végrehajtása.


11.

Tevékenység neve


Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 1188 Budapest, Vasút utca 47/A. (PIK) önkormányzati tulajdon Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: Tájékoztatás és nyilvánosság Promóció. Önmagában nem támogatható, de a fenti

Tevékenység besorolása funkció szerint

tevékenységekkel együtt kötelezően megvalósítható tevékenységek: városmarketing.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

ERFA A pestszentimrei lakosság téjékozatatása a „Pestszentimre Városközpont megújítása” című pályázattal előrehaladtáról,

92



11.

Tevékenység neve

Tájékoztatás és nyilvánosság különböző marketing és tájékozataó anyagok elkészítésével. Hirdető táblák elhelyezése: 7 db Cikkek, interjuk: 3 db


Televizió, rádió, internet: 5 db Rendezvények: 3 db Sajtótéjékoztató: 2 db Sajtóközlemény: 3 db Szórólap, nyomdai kiadvány: 2000 db Sajtóközlemény megjelentetése a projekt indulásáról, zárásáról és fontosabb mérföldköveiről. Sajtótájékozataó a helyi media számára. Sajtó események szervezése a projekt fontosabb eseményeihez kapcsolódóan. A projekt tevékenységeinek és eredményeinek valamint a beruházást támogatóknak (EU-s konstrukció) részletes bemutatása a kerület honlapján, valamint a helyi és országos nyomtatott és


elektronikus médiában. Sajtó megjelenések gyűjtése, fotódokumentáció készítése a projektekről. A projekt helyszínén A és D típusú táblák elkészítése és elhelyezése, valamint a projekt eredmények megjelentetése szórólapokon és egyéb kiadványokban. Lakossági fórum, illetve nyílt nap szervezése az érintett civil és gazdasági szervezetek részvételével. Visszacsatolások gyűjtése a lakosoktól a fejlesztések eredményeiről, eredményességéről.

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Pestszentimre lakossága (~20.500 fő) Pestszentimre városközpont megújítása c. pályázat megismertetése a helyi lakossággal. A pályázat célja a kerület vonzóvá tétele, melyel elősegíthető a müködő tőke bevonása.


2011.09.06.


2013.01.21.


6 632 123 Ft

Adott tevékenység elszámolható költsége (Ft)

6 632 123 Ft

93



11.

Tevékenység neve


Adott tevékenységre igényelt támogatás (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költséghez viszonyítva (%)

4 443 552 Ft 66,999999%


2 188 601 Ft


Nincs


Előzetes tájékoztatási terv és költségbecslés rendelkezésre áll. A sajtó téjékozatók meszervezése, lebonyolítása, illetve a


kiadványok megterveztetése és elkészíttetése. Hírdetőtáblák elhelyezése a megfelelő helyekre. Lakossági fórumok és nyílt napok szervezése, lebonyolítása. Végül visszacsatolások gyűjtése a lakosoktól.


12.

Tevékenység neve

ATT kidolgozása


1184 Budapest Üllői út 400. (hrsz.155288)


Mivel az akcióterületi terv elkészítése nem köthető konkrét helyszínhez,

viszonyai

annak tulajdoni viszonya jelen projektelem esetében nem releváns.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható

Az akcióterületi terv elkészítése a projektelőkészítés részét képezi.

tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint Projektmenedzsment ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA Az akcióterületi terv célja, hogy feltárja az akcióterület társadalmi-


gazdasági problémáit, és az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban olyan akciócsomagot alakítson ki, amely nem csupán

94



12.

Tevékenység neve

ATT kidolgozása intézkedések csoportja, hanem olyan beavatkozások, komplex tevékenységek együttese, amelyek szinergikus hatása egymást sokszorozza.


nem releváns Az akcióterületi terv célja, hogy feltárja az akcióterület társadalmigazdasági problémáit, és az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban olyan akciócsomagot alakítson ki, amely nem csupán intézkedések csoportja, hanem olyan beavatkozások, komplex tevékenységek együttese, amelyek szinergikus hatása egymást sokszorozza.


Az akcióterületi tervben az IVS alapján kerül lehatárolásra az akcióterület. A helyzetelemzés során bemutatásra kerül a városrész társadalmi, gazdasági, környezeti állapota. Ezt követi a terület szabályozási tervének illetve a korábbi beruháztások áttekintése. A funkció-elemzést és az igényfelmérést követően összegzésre kerülnek a városrész problémái, lehetőségei, majd bemutatásra kerülnek a pályázat fejlesztési céljai, az erre épülő projektek, és az ezekhez tartozó költségvetések, valamint a projektek várható társadalmigazdasági, környezeti és esélyegyenlőségi hatásai.

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása,

Igény és kihasználtság indoklása az akcióterületi terv készítése

indokoltsága

esetében nem értelmezhető.


2009.09.30


2010.08.30.


5 000 000 Ft.


0 Ft[t22] 0 Ft 0%

95



12.

Tevékenység neve

ATT kidolgozása


5 000 000 Ft


Nincs


Az akcióterületi terv a képviselő testület által elfogadásra került.


Az inetgrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv a képviselő testület által elfogadásra került. Jelen pályázat keretében csak az akcióterületi terv költségei kerülnek elszámolásra.


13.

Tevékenység neve

Projektmenedzsment

Tevékenység gazdájának megnevezése Városrehabilitáció18 Zrt. Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

1184 Budapest, Üllői út 423. A projektmenedzsment, mint tevékenység nem kötődik konkrét helyszínhez. A Városrehabilitáció18 Zrt. irodási önkormányzati tulajdonban vannak.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható

Projektmenedzsment

tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint Projektmenedzsment ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA A projektmenedzsment felel a pályázat előkészítéséért, szerződést köt,


lebonyolít és terveztet. Felel a pályázati anyag összeállításáért, valamint sikeres pályázat esetén a projekt végrehajtásáért.


megvalósuló projektek A tervezett fejllesztések végrehajtásával és a projektmenedzsment szervezet működtetésével az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Vagyon18 Zrt. által létrehozott Városrehabilitáció18 Zrt. lett


megbízva. A Városrehabilitáció18 Zrt. az a szervezet, amely felel a pályázat előkészítéséért, szerződést köt, lebonyolít és terveztet. Felel a pályázati anyag összeállításáért, valamint sikeres pályázat esetén a projekt végrehajtásáért. A pályázat 2. fordulójában irányítja és

96



13.

Tevékenység neve

Projektmenedzsment koordinálja az akcióterületi terv és a dokumentáció részletes kidolgozását. A támogatási szerződés aláírásáig a projekt előkészítésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzat polgármesteri hivatalának munkatársaival együttműködve látják el. A projektmenedzsment feladata az egyes építési beruházások lefolytatásának előkészítése, a megvalósítás műszaki-pénzügyi szempontok szerinti lebonyolíása, koordinálása, ellenőrzése, utógondozása. Megvalósítás során az egyes szereplők pályázat során történő kiválasztása, a feladatok ellenőrzése. A soft elemek megvalósítása során a közvetett támogatások esetében a kedvezményezett civil szervezetek kiválasztása, a folyamat koordinálása. Programok szervezésének előkészítése, lebonyolítása, gazdasági-pénzügyi felügyelete.Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel, beszámolók készítése.

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása,

Igény indoklása a Projektmenedszment esetében önmagában nem

indokoltsága

értelmezhető.


2010. 03. 08.


2013. 03. 29.


33 750 000 Ft[t23]


33 750 000 Ft 23 287 500 Ft 69,000000%


10 462 500 Ft


Nincs A tervezett fejllesztések végrehajtásával és a projektmenedzsment szervezet működtetésével az önkormányzat kizárólagos tulajdonában


álló Vagyon18 Zrt. által létrehozott Városrehabilitáció18 Zrt. lett megbízva. A projektmenedzsment szakmai háttere biztosítja a megfelelő működést.

97



13.

Tevékenység neve

Projektmenedzsment A tervezett fejllesztések végrehajtásával és a projektmenedzsment


szervezet működtetésével az önkormányzat kizárólagos tulajdonában

kötelezettségek

álló Vagyon18 Zrt. által létrehozott Városrehabilitáció18 Zrt. lett megbízva.

Tervezett projektek bemutatása kedvezményezett típusa és a projekt jövedelemtermelő hatása alapján:

Projekt neve

Beavatkozás típusa Kedvezményezett típusa alapján Jövedelemtermelés alapján Önkormány -zat, vagy Civil Kis- és Nem Működési Jelentős annak szerve- Egyház középválllal jövedelemköltségekhez jövedelmet intézménye, zet kozás termelő hozzájáruló termelő vállalkozás a

1. Új szolgáltató ház építése Nemes utca 15. sz. alatt 2/A. Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (gazdasági funkció fejlesztése) 2/B Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése) 3. Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával 4. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása

X

X

X

X

X

X

X



X

X

X

X

X

X

X

98

X


Projekt neve

7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, Nemes-Vasút utca parkolóépítés 8.Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával 9. Közvetlen támogatás: Városmarketing program

Beavatkozás típusa Kedvezményezett típusa alapján Jövedelemtermelés alapján Önkormány -zat, vagy Civil Kis- és Nem Működési Jelentős annak szerve- Egyház középválllal jövedelemköltségekhez jövedelmet intézménye, zet kozás termelő hozzájáruló termelő vállalkozás a

X

X

X

X

X

X

X

10. Közvetett támogatás:

Adattár-értéktár, helyi identitást erősítő programok

11. Tájékoztatás és nyilvánosság

X

X

X

X

A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A pályázati program keretében megvalósítandó projektek esetében a gazdasági funkcióhoz kapcsolódó fejlesztések közvetlen célcsoportjai a tulajdonosok, bérlők, működtetők, az önkormányzat, a kis- és középvállalkozások, illetve egyéni vállalkozások, magánszemélyek, önkormányzat által létrehozott non-profit szervezetek. A közvetett célcsoportot az akcióterület, a kerület és az agglomeráció teljes lakossága, illetve a városba látogató hazai és külföldi turisták, akik a fejlesztések eredményeként létrehozott szolgáltatásokat igénybe veszik, használják. A közösségi célú projektek kiemelt célcsoportja a kultúra, művelődés iránt érdeklődők, illetve a fiatalabb korosztály, továbbá az idősebb és pihenő emberek. A magánszféra beruházásának követlen célcsoportja a tulajdonos és bérlő kis- és középvállalkozások. Közvetett célcsoportjai az akcióterület, a város és a kistérség teljes lakossága, illetve a városba látogató hazai és külföldi turisták.

99


A közszféra által megvalósítandó tevékenységek közvetlen célcsoportja a tulajdonos önkormányzat, a működtető vállalkozó/vállalkozás, szervezet. Közvetett célcsoportjai az akcióterület, a város és a kistérség teljes lakossága, illetve a városba látogató hazai és külföldi turisták. A célcsoportnak a kultúra, művelődés, szórakozás iránt érdeklődő csoportok speciális szegmense érintett leginkább. Tervezett fejlesztések célcsoportok igényeihez való illeszkedése Célcsoportok Terezett fejlesztések

Lakosság

Vállalkozások

1. Új szolgáltatóház építése Nemes utca 15. sz. alatt

X

X

2/A. Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (gazdasági funkció fejlesztése)

X

X

2/B Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (közösségi funkció fejlesztése)

X

X

Közintézmények

Civil szervezetek, egyházak

X

X

X

X

3. Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával 4. Pestszentimrei római katolikus templom külső felújítása

X

X


X

X


X

7. Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, Nemes-Vasút utca parkolóépítés 8.Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával 9. Közvetlen támogatás: Városmarketing program 10. Közvetett támogatás: Adattár-értéktár, helyi identitást erősítő programok 11. Tájékoztatás és nyilvánosság

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

Valamennyi tervezett fejlesztés hozzájárul a lakossági igények kielégítéséhez. A PIK épülete mellett található szolgáltatóház külső és belső felújítása révén megújulnak az üzlethelyiségek, amely várhatóan előnyös hatással lesz az ott működő vállalkozások forgalmára. Az önkormányzati épület átalakítása és a kihelyezett szervezeti egységek egy épületbe költöztetése megkönnyíti mind a lakosság, mind a vállalkozások számára az ügyeik intézését, mivel ezután már egy épületben vehetik igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat – ezen kívül az ott dolgozók számára is egyértelmű előnnyel jár az új épületbe költözés, mivel tágasabb irodákban, megszépült környezetben végezhetik a munkájukat. Az önkormányzat épületfenntartási költségei várhatóan csökkeni fognak, mivel ezután elegendő lesz egy épület rezsijét fizetni. A Nemes utca közlekedésének fejlesztése, a közterületek, járdák felújítása, kerékpárút építése, új és esztétikus utcabútorok kihelyezése mind a lakosság, mind az akcióterületen működő vállalkozások, közintézmények, civil szervezetek érdekeit is szolgálja.

100


A templomok, egyházi ingatlanok felújítása hozzájárul a vallásos lakosság és az egyházak igényeinek a kielégítéséhez. A tervezett programok a helyi identitás és kötődés megerősítéséhez, a lakosság színvonalas műsorokkal való ellátáshoz járulnak hozzá.

101


SZINERGIA VIZSGÁLAT Jelen Akcióterületi Terv átfogó célja a városközpont megújítása. Ennek érdekében a tervezett projektelemek úgy kerültek megállapításra illetve kiválasztásra, hogy azok együtt, egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve érik el a közös célt. A projektelemek szinergikus hatása két szempontból vizsgálható. Szinergia funkcionális alapon

1. Gazdasági funkció fejlesztése ( l ki k

k d l


)

2. Közterületek fejlesztése

(pl. közösségi programok)

(városkép)

4. Közszféra funkció fejlesztése

1. A gazdaság, a kiskereskedelem pozitívan hat a közterületek fejlődésére és a városkép fejlődésére, hiszen az elegáns boltok vonzó üzletportálokat, fényes kirakatokat alakítanak ki, amelyek nagymértékben befolyásolják a városrész megjelenését, az arról kialakuló véleményt, mentális térképet. 2. A közterületek fejlesztése, a városképet fejlesztő tevékenységek ugyanakkor segítik a gazdasági funkciók, a kiskereskedelem fejlődését, hiszen egy vonzóbb városközpontban az emberek szívesebben sétálnak, így több vevő, vásárló lesz.

102


3. A gazdaság, a kiskereskedelem segíti a közszféra funkcióit, hiszen együttesen komplexebb programkínálatot nyújtanak, amely sokkal inkább megfelel a városközpontokkal szembeni elvárásoknak. 4. A közszféra funkciói segítik a kiskereskedelmet, hiszen azok potenciális vásárlókat vonzanak a városközpontba. 5. A gazdaság, különösen a kiskereskedelem (ide értve a vendéglátást is) segíti a közösségi funkciókat, a közösségi programokat, hiszen együttesen komplexebb programkínálatot nyújtanak, amely megfelel a városközpontokkal szemben I elvárásoknak. 6. A közösségi funkciók, közösségi programok segítik a gazdaságot és a kiskereskedelmet, hiszen azok potenciális vásárlókat vonzanak a városközpontba. 7. A közösségi funkciók, közösségi programok segítik a közterületek fejlesztését, a városkép fejlődését, hiszen a megerősödő identitás, lokálpatriotizmus hat mind a ROP projekt keretében létrejövő értékek védelmére (pl. örökbefogadás révén), akár a projekt hatására a magántulajdonú ingatlanok megújítására. 8. A közterületek fejlesztése, a városkép fejlődése segíti a közösségi funkciókat, közösségi programokat, hiszen a fejlettebb identitástudatú, lokálpatrióta érzelmű lakosok intenzívebben látogatják a közösségi programokat. 9. A közösségi funkciók, a közösségi programok, akciók segítik a közszféra funkciót, hiszen komoly szerepet vállalna a célok és módszerek népszerűsítésében, az ismeretterjesztésben, az együttműködés szervezésében. 10. A Közszféra segíti a Közösségi funkciót mind az együttműködések széleskörű szervezésével, mind pedig a rendelkezésre álló források megfelelő elosztásával. 11. A közösségi funkció segíti a közterületek fejlesztését mind az identitás fejlesztésével, mind az ismeretterjesztéssel (fenntartható életmód, környezetbarát módszerek stb.). 12. A közterületek fejlesztése, a városkép fejlődése segíti a közösségi funkciót a városrészről kialakuló vélemények, érzelmek pozitív befolyásolásával, a mentális térképen való megjelenés pozitív befolyásolásával, a helyi identitás, a lokálpatrióta érzelmek serkentésével.

Szinergia területi alapon

103


Jelen Akcióterületi Terv a tervezett intézkedéseket egy viszonylag kis területen belül, Pestszentimre főutcája (Nemes utca) mentén kívánja megvalósítani. Így az intézkedések egymásra való pozitív hatása a közös cél elérésére többszörösen hat. A tervezett intézkedések területi elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be:

104


105


3.10 BEVONANDÓ PARTNEREK A MEGVALÓSÍTÁS ÉS FENNTARTHATÓ ÜZEMELÉS ÉRDEKÉBEN Jelen Akcióterületi Terv átfogó célja a városközpont megújítása. Ennek érdekében a projekt előkészítő szakaszában számos szervezettel létesült kapcsolat. Ezeket a kapcsolatokat a projekt megvalósítása során fenn kell tartan, azokat a közös cél érdekében kívánatos felhasználni. A projekt megvalósítása érdekében néhány partnerrel szorosabb együttműködésre van szükség; ők a projekt konzorciumi szintű partnerei. A konzorciumi szintű partnerek az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra:

Konzorciumi partnerek bemutatása: Az 1. partner neve: A partner gazdálkodási / jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft): Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege: Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban / üzemeltetésben

Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia Egyház önálló szervezete 40 679 650 igen 30 675 780 igen 10 225 260 Római katolikus templom felújítása, akadálymentesítése, Pestszentimre városképének javítása, közösségi funkciók támogatása. Ennek érdekében az alábbi fejlesztések kerülnek végrehajtásra: • templom tetőszerkezetének cseréje (650m2); • templomtorony külső vakolatának felújítása (250 m2); • templomkert Nemes utcai fő frontján lévő kerítés felújítása; • templom főkapu cseréje és a bejárat előtti terület felújítása, akadálymentesítése; • a templom és a plébánia körüli kert parkosítása, régi plébániaépület lebontása. Fentebbi konkrét tevékenységeket, azok munkatervét a partner tervezi meg. Fentebbi konkrét tevékenységeket a partner bonyolítja le. Partner a jövőben is fenn kívánja tartani eddigi tevékenységeit, így tehát a megújult épületet is üzemeltetni kívánja.

106


A 2. partner neve: A partner gazdálkodási / jogi formája: A parner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft): Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege: Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?


A 3. partner neve: A partner gazdálkodási / jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft): Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege: Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista Gyülekezete Egyház önálló szervezete 11 052 625 igen 8 289 469 igen 2 763 156 Magyarországi Baptista Egyház Pestszentimrei Baptista Gyülekezete imaháza külső felújítása, illetve park kialakítása révén hozzájárulás a városkép fejlesztéséhez, a közösségi programok, a helyi identitás erősítéséhez. Ennek érdekében: A Pestszentimrén a Nemes utca 28. szám alatt lévő Baptista Imaház külső falfelületének és tetőszerkezetének felújítása, továbbá az energiahatékonyság korszerűsítése érdekében a nyílászárók cseréje szükséges. A városkép javítása érdekében kívülről a lelkészház is felújításra kerül. Ezen kívül a projekt keretében az Imaház udvara nyilvánosan látogatható parkká alakul, melyben a gyerekek számára játszótér is elhelyezésre kerül. Fentebbi konkrét tevékenységeket, azok munkatervét a partner tervezi meg. Fentebbi konkrét tevékenységeket a partner bonyolítja le. Partner a jövőben is fenn kívánja tartani eddigi tevékenységeit, így tehát a megújult épületet is üzemeltetni kívánja.

JAG MK 3. Építőipari és Projektszervező Kft. Korlátolt Felelősségű Társaság 224 837 500 igen 44 967 500 igen 134 902 500 A fejlesztés célja a gazdasági funkciók erősítése, illetve új funkciók megjelenésének elősegítése, ezzel is erősítve a terület városközponti jellegét. Az akcióterületen jelenleg viszonylag kevés jó 107


minőségű, üzleti tevékenység folytatására alkalmas épület található, ezért mind a városkép, mind a vállalkozók szempontjából indokolt egy korszerű, üzleteket befogadó épület kialakítása a városrész egyik legforgalmasabb pontján, ezzel is erősítve a terület városközpont jellegét. Az igények feltárása vállalkozók számára szervezett fórumokon keresztül került sor. A projekt céljait a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat is támogatja.


A jelenleg vállalkozási célra használt magántulajdonú ingatlanon lévő szerkezetileg avult földszintes épület és zöldségesként működő bódéépület elbontása után új szolgáltatóház épülne, a hatályos szabályozási tervnek megfelelően a földszinten üzletekkel, a felső szinteken irodákkal, szolgáltató célú helyiségekkel. Fentebbi konkrét tevékenységeket, azok munkatervét a partner tervezi meg. Fentebbi konkrét tevékenységeket a partner bonyolítja le. Partner a jövőben is fenn kívánja tartani eddigi tevékenységeit, így tehát a megújult épületet is fenntartani és üzemeltetni kívánja.

Mindezek mellett a projekt megvalósítása érdekében számos szervezettel létesült kapcsolat; ezen szervezetek a projekt megvalósításával párhuzamosan, de a ROP pályázat keretein kívül járulnak hozzá a közös cél megvalósításához. A teljesség igénye nélkül ezen szervezetek: •

Református egyház: A református templom felújítása a Nemes utcában;

•

Pharmanova Zrt.: Az Imre-házban történő gyógyszertár felújítása

•

MÁV Zrt: A vasútvonal kétvágányúra bővítése, a vasútállomás fejlesztése (kiskereskedelmi funkciókkal), P+R és B+R kapacitások kialakítása;

•

Helyi óvodák és iskolák: környezettudatos világkép kialakítása, beleértve az épített környezet védelmének védelmét is, így a ROP projekt eredményeinek védelmét, fenntartását is;

•

Stb.

108


3.11

A JELLEMZŐEN AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK

A projekt megvalósításához ingatlan kivásárlásra, meglévő magas-, vagy mélyépítmények elbontására, kármentesítésre nincs szükség. A Pestszentimrei Közösségi Ház esetében a telekegyesítés a projektgenerálás időszakában megtörtént. A projekt megvalósításakor új út nem létesül. A Nemes utca megújulása helye szerinti hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek (intézmények, civil szervezetek, érdekvédelmi szerezetek, agglomerációs települések vezetése) a szervezett fórumokon, a közösségi ház honlapján, valamint a kerületi lapban (Városkép) tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. A felújítási, bővítési munkák előzetes műszaki tervezése és a költségbecslése megtörtént. A projekt megvalósításának előkészítése érdekében el kell készíteni az engedélyes műszaki tervet, be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket, össze kell állítani a kiviteli tervet, közbeszerzési eljárás keretében ki kell választani a kivitelezőt. Zöldterületek fejlesztése az akcióterületen a Hősök tere felújításakor, és a Nemes utca fejlesztésekor történik. A Hősök tere esetében a felújított park területe: 1620 m2, a megépített térburkolat: 330 m2, a megnövekedett zöldfelületek nagysága: 15 m2. A zöldfelületek fejlesztését, és fenntartását, gondozását az Önkormányzat vállalja. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények fejlesztését érinti a Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és funkcióbővítése, az “Imre Ház” kialakítása, valamint a gyermekorvosi rendelő helyén önkormányzati funkció (PÜSZI) elhelyezése. Önkormányzati tulajdonú lakóépület rehabilitációjára nem kerül sor. Jelen Akcióterületi Terv által tervezett beavatkozások mindegyike megfelel az akadálymentesség elvárásainak. Szintén megfelelnek az intézkedések a szükség szerinti azbesztmentesítés igényeinek. A fejlesztéssel érintett középületek mindegyike energahatékonyság szempontjából korszerűbbé válik, ami a fenntartási költségek, és a környezetterhelés jelentős csökkentését is eredményezi.

3.12

MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI

NYOMÁN A Pestszentimre városközpont megújítása érdekében lehatárolt akcióterület két szabályozási terv által érintett

területen helyezkedik el. Az érintett szabályozási tervek fentebb kerültek részletes bemutatásra. A szabályozási tervek természetesen bárki számára hozzáférhetőek, megismerhetőek, így a befektetők számára a fejlesztés feltételei is.

109


Ugyanakkor az Önkormányzat deklaráltan törekszik a befektetőkkel való tárgyalásokra, azok eredményes levezetésére: törekszik az önkormányzat és a befektetők / fejlesztők igényeinek, elvárásainak összehangolására. Az előzetes számítások szerint az akcióterületen a projekt eredményeképpen 2013-ig legalább 150 millió forint értékű magántőkéből megvalósuló beruházás valósul meg. Ez elsősorban a meglévő ingatlanok fejlesztését jelenti, ami érinti a lakóingatlanokat, és a kiskereskedelmi ingatlanokat is. (Ez a számítás a 2008-ashoz hasonló hitelválsággal nem számol.) A jövőben megvalósuló, magánszféra által magvalósítandó projektek kevéssé ismertek. A jelenleg ismerteket az alábbi táblázat mutatja be:

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztése nyomán: Projekt neve

Református templom felújítása

Szolgáltatóház építése Nemes u. 22. sz. alatti telken

Gyógyszertár belső felújítása

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne

Projektgazda

Az ingatlan 1/1 arányban egyházi tulajdon, összesen 2145 m2. Pestszentimre három működő egyházközségének így mindhárom, az akcióterületet is érintő temploma 6 imaháza megújul. Az önkormányzat a terület felszabadítását követően az ingatlant értékesítette. Az új tulajdonos a telken a szomszédos épülő szakrendelővel hasonló megjelenésű épületet hoz létre, melynek földszintjén bank, illetve üzletek kerülnek elhelyezésre, az emeleten pedig irodák, -ig lakások.

Rákóczi Ferenc utca 81. hrsz 144470

Pestszentimrei Református Egyházközség

1188 Budapest, Nemes utca 22

OTP Bank Nyrt.

1188 Budapest Nemes utca 16.

Pharmanova Zrt.

A társasház földszintjén működő, gyógyszertárként funkcionáló magántulajdonú ingatlanrészt belső felújítása.

110

Előkészítettség

A szolgáltatóház engedélyezési tervei elkészültek. A megvalósítás a beruházó pénzügyi szándékaitól függ. Az engedélyezési tervek az épület homlokzati felújíására és emeleti átalakítására vonatkozó tervekkel együtt kerülnek kialakítésra.

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

2010

2011

2010

2012

2010

2011


3.13 KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK – PÁLYÁZATON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN

Jelen Akcióterületi Terv átfogó célja a városközpont megújítása. Ennek érdekében a projekt előkészítő szakaszában számos olyan projekt is körvonalazódott, amely nem része a ROP pályázatnak, és nem a magánszféra közreműködésével valósul meg. (Az alábbiak közül több projektterv megvalósulása bizonytalan, ezek esetében a táblázat egy-egy sora üres.) Mindezeket a projekteket összegzi az alábbi táblázat:

Kapcsolódó fejlesztések (tervezett és lehetséges projektek): Projekt neve: Projekt rövid leírása:

Projekt helyszíne: Projekt gazda: Előkészítettség: Tervezett összköltség: Megvalósítás lehetséges kezdete és vége:

Projekt neve:

Projekt rövid leírása:

Projekt helyszíne: Projekt gazda:

Vasútállomás és környékének átépítése Tekintve, hogy az akcióterületet érintő vasútvonalat a MÁV Zrt. két vágányúra kívánja bővíteni, ezért az elővárosi forgalom megfelelő kiszolgálására szükségessé válik az utasfelvételi épület korszerűsítése. Ez magában foglalja az épület funkcióinak bővítését is, a kiskereskedelem igényeinek megfelelően, ami – nem mellékesen – a közbiztonságot, a biztonságérzetet, a comfort érzetet is növeli. 1188 Budapest, Vasút utca MÁV Zrt Koncepció elfogadás alatt 200 000 000 2020

Kisfaludy utca, Nemes utca találkozásánál sportés szabadidőközpont építése, meglévő épületek bontásával A meglévő, a tömbben kialakult funkcióval ellentétes 2 db családi ház, autógumi-szerelő műhely és kiskereskedelmi üzlet (összesen 4 db ingatlan) felvásárlásával, megszüntetésével, elbontásával a terület felszabadítására kerül sor. A telken a Sportkastélyhoz kapcsolt üzleti alapon működő szabadidőközpont kerül megépítésre, mely létesítményben igény szerint edzőterem, fittnescentrum, bowling-pálya, szépségcentrum, stb. jön létre. 1188 Budapest, Nemes utca Önkomrányzat 111


Előkészítettség: Tervezett összköltség: Megvalósítás lehetséges kezdete és vége:

Projekt neve: Projekt rövid leírása:

Projekt helyszíne: Projekt gazda: Előkészítettség:

Tervezett összköltség: Megvalósítás lehetséges kezdete és vége: Projekt neve: Projekt rövid leírása:


Tervezett összköltség: Megvalósítás lehetséges kezdete és vége:

150 000 000 Ft 2015

Vezér utca – István utca – Gyöngyszem Óvoda közötti területen bölcsőde építése A Vezér u. – István u. – Gyöngyszem Óvoda területén a családi házak felvásárlásával kialakult területen bölcsőde építése szükséges 1188 Budapest, Vezér utca Önkormányzat A projekt megvalósításának helye szerinti hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. 100 000 000 Ft 2012 Kastélydombi általános iskola felújítása Az általános iskola külső felújítása során a homlokzat és a lapostető utólagos hőszigetelését tervezzük valamint a külső homlokzati nyílászáróit. Az oktatási intézmény akadálymentessé tétele is feladata 1188 Budapest, Nemes utca 60. Önkormányzat A projekt megvalósításának helye szerinti hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. 60 000 000 2010.06.01.

112



Tanuszoda A tanuszoda épületének átépítése és új fedett medence építése. A bővítés során az épület előteret, galéria-építéssel új területet, illetve az épület mögé tervezett fedett medencét kapna.

Projekt helyszíne:


Projekt gazda: Előkészítettség:

Tervezett összköltség:

Önkormányzat A projekt megvalósításának helye szerinti hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. 180 000 000

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége:

2010.06.01.


Vezér utcai Gyöngyszem óvoda felújítása Az óvoda külső felújítása szükséges; ez a homlokzat és a lapostető utólagos hőszigetelését jelenti, melyet az épület akadálymentesítése egészít ki. 1188 Budapest, Vezér utca 46. Önkormányzat A projekt megvalósításának helye szerinti hatályos szabályozási terv rendelkezésre áll, módosítást nem igényel. A lakosság, a vállalkozók és az egyéb érdekelt szervezetek a szervezett fórumokon, valamint a kerületi lapban tájékoztatásra kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. 35 000 000 2010.06.01.


Tervezett összköltség: Megvalósítás lehetséges kezdete és vége:

113


3.14

A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI Jelen Akcióterületi Terv átfogó célja a városközpont megújítása. Minthogy ennek elérése érdekében maguk a tervezett intézkedések is sokfélék, úgy a várt hatások is összetettek, komplexek. Az alábbiakban a várható hatások kerülnek bemutatásra. 3.14.1 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK A tervezett fejlesztések a lakosság életminőségének a javulásához járulnak hozzá. A PIK épülete mellett található szolgáltatóház külső és belső felújítása révén megújulnak az üzlethelyiségek, amely várhatóan előnyös hatással lesz az ott működő vállalkozások forgalmára. Az új önkormányzati ügyfélszolgálati épület kialakítása és a kihelyezett szervezeti egységek egy épületbe költöztetése megkönnyíti mind a lakosság, mind a vállalkozások számára az ügyeik intézését, mivel ezután már egy épületben vehetik igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat. A Nemes utca közlekedésének fejlesztése, a közterületek, járdák felújítása, kerékpárút építése, új és esztétikus utcabútorok kihelyezése mind a lakosság, mind az akcióterületen működő vállalkozások, közintézmények, civil szervezetek érdekeit is szolgálja. A templomok, egyházi ingatlanok felújítása hozzájárul a vallásos lakosság és az egyházak igényeinek a kielégítéséhez. A tervezett programok a helyi identitás és kötődés megerősítéséhez, a lakosság színvonalas műsorokkal való ellátáshoz járulnak hozzá, a vállalkozások számára forgalomnövekedést eredményezhetnek. A kulturális és közéletre gyakorolt társadalmi hatások alapvetően a központi funkcióerősítés, a helyi identitás megerősítése mentén érvényesülnek. A létrejövő infrastruktúra a funkciók hatékonyabb ellátását teszi lehetővé, a funkciók egy helyen történő összpontosulása egyszerűsíti az ügyintézést. A funkciók térségi központi megjelenése magával vonja számos kulturális és társadalmi szerepkör megerősödését, a pályázat keretében számos tevékenység konkrétan ezek további megerősödését is célozza. A megújuló városközponti arculat, a bővülő foglalkoztatási lehetőségek, a gazdasági élet dinamizálása, a helyi értékek közvetítését szolgáló kulturális és társadalmi események nagymértékben hozzájárulnak a helyi identitás megerősödéséhez, ezáltal Pestszentimre népességmegtartó erejének növeléséhez, ami a kerület hosszú távú céljai között az egyik legelőkelőbb helyen szerepel.

114


3.14.2 ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁS Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat a hatályos munkaügyi és egyéb jogszabályok betartása és betartatása mellett működik. A beruházással összefüggésben a következő esélyegyenlőségi intézkedéseket tervezzük végrehajtani: 1)

Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása Az önkormányzatnál jelenleg is dolgozik főállású esélyegyenlőségi referens, akinek - többek között – feladata, hogy felmérje a legfontosabb esélyegyenlőségi hiányosságokat, illetve ezek orvoslására javaslatokat tegyen és részt vegyen az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzat vállalja, hogy a jövőben is, a fenntartási időszak végéig esélyegyenlőségi munkatársat fog alkalmazni.

2)

Esélyegyenlőségi terv készítése Az önkormányzat jelenleg is rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, amelynek a rendszeres, évenkénti felülvizsgálatáról és szükséges mértékű kiigazításáról a projekt fenntartási időszakának végéig gondoskodni fogunk.

3)

Az önkormányzat döntéshozói, munkavállalói számára esélyegyenlőségi képzés tartása Az önkormányzat a munkavállalói számára évente legalább egy esélyegyenlőségi képzést fog tartani, amelyen a döntéshozók és az alkalmazottak legalább fele részt fog venni. A képzések közvetlen, előadások formájában kerülnek megvalósításra, melyeket részben az esélyegyenlőségi referens, humán erőforrás vezető, részben pedig meghívott esélyegyenlőségi szakértők fognak tartani.

4)

Épületek akadálymentesítése Az önkormányzat tulajdonában álló intézmények épületei közül jelenleg 8 akadálymentesített. A tervezett fejlesztések megvalósítása révén az akadálymentesített épületek száma 10-re fog emelkedni. Az önkormányzat vállalja, hogy a projekt keretében tervezett épület-felújítások műszaki tervezésekor a pályázat mellékleteként kiadott „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” című dokumentumban foglalt követelményeknek eleget fog tenni.

5)

Infokommunikációs akadálymentesítés Az önkormányzat által működtetett honlap (www.bp18.hu) infokommunikációs szempontból jelenleg nem akadálymentesített. Az önkormányzat vállalja, hogy a honlap infokommunikációs akadálymentesítését a projekt megvalósítás végéig végrehajtja.

115


6)

Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak bérezése Az önkormányzat nagy figyelmet fordít arra, hogy az azonos munkakörben dolgozó munkatársai azonos bérezésben részesüljenek. Ezt az intézkedést a jövőben is fenn kívánjuk tartani.

7)

Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez Az önkormányzat eddig is és a jövőben is támogatni fogja a munkavállalóit, hogy a munkaköri feladataik eredményesebb elvégzése, illetve a szakmai karrierjük előmozdítása érdekében tovább képezzék magukat. Az önkormányzat a dolgozók továbbképzését tanulmányi szerződés megkötésével és a tanulmányok sikeres elvégzéséhez szükséges munkaidő-kedvezménnyel biztosítja.

8)

Esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványok, civil szervezetek támogatása Az önkormányzat jelenleg is támogat olyan alapítványokat és civil szervezeteket, amelyek alaptevékenységüknél fogva az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javításáért tevékenykednek. Az önkormányzat vállalja, hogy az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket a jövőben is támogatni fogja.

9)

Nők és férfiak igényeinek figyelembevétele a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor Az tervezett épület-felújítások illetve új épület műszaki tervezésekor figyelmet fogunk fordítani a nők és férfiak eltérő igényeire. Ennek megfelelően az illemhelyek építése illetve felújítása során a nemek sajátos igényeit figyelembe véve fogunk eljárni.

10) A beruházások tervezésekor kiemelt figyelem fordítása a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonságára való tekintettel Valamennyi újonnan kialakítandó, vagy felújításra kerülő járda, gyalogút esetén szem előtt tartottuk az akadálymentesítés feltételeit, mind a burkolatok anyagának kiválasztásánál (felületi érdesség), mind a lehetőség szerinti lejtési viszonyok kialakításánál, mind a különböző műtárgyak, utcabútorok elhelyezésénél. A fogyatékkal élő emberek igényei mellett az akcióterület közlekedési kapcsolatainak tervezésekor az akadálymentesítést az időskorúak, a gyermekkel közlekedők és a nők speciális igényeinek figyelembe vételével alakítottuk ki. Mindezekkel biztosítani akarjuk, hogy az akcióterületen belül, a közterületeken végrehajtásra kerülő fejlesztések mind a nők és a férfiak, mind a fogyatékkal élő emberek számára a sajátos közlekedési igényeik figyelembevétele mellett legyenek megvalósítva.

116


A projekt keretében megvalósuló promóciós tevékenységek programsorozata a lakosság valamennyi rétege részére

lehetőséget

biztosít

a

projekt

eredményeinek

megismerésére

és

ezzel

kapcsolatos

véleménynyilvánításra, javaslatra. A projekt előkészítése során a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit érvényesítő civil szervezeteket meghívtuk az integrált városfejlesztési stratégia valamint az előzetes akcióterületi terv megvitatása meghirdetett fórumokra, továbbá az önkormányzat honlapján fórumot indítottunk a hivatkozott dokumentumok társadalmi vitára bocsátása érdekében. A projekt fenntartása során az Önkormányzat különös hangsúlyt fektet arra, hogy közterületek fenntartási, karbantartási tevékenységébe társadalmilag hátrányos helyzetűnek minősíthető személyeket vonjon be munkavégzés céljából. 3.14.3 KÖRNYEZETI HATÁSOK Az önkormányzat és partnerei az akcióterületi tervben szereplő fejlesztések tervezésekor kiemelt figyelmet fordított a környezeti fenntarthatóság szempontjaira. A tervezett fejlesztéseknek (épület-felújítások, parkosítás, utak, közterületek felújítása, közvilágítás korszerűsítése, templomok, imaházak felújítása, új épület létesítése stb.) közvetlen környezetszennyező hatása nincs. A tervezett közlekedésfejlesztések (forgalomcsillapító intézkedések, kerékpárút kiépítése, járdák korszerűsítése) valamint parkosítási, növényzet megújítási tevékenységek végrehajtása révén a lakosság számára élhetőbb környezet biztosítható. A tervezett épület-felújítások révén az épületek hőszigetelése jelentősen javul, így azok fenntartásának energiaigénye, környezeti terhelése csökken. A projekt végrehajtásával összefüggésben a következő környezeti fenntarthatósági intézkedések kerülnek végrehajtásra: 1) Környezettudatos tevékenységek végrehajtása Az önkormányzat jelenleg is rendelkezik környezetvédelmi programmal, melynek kétévenkénti felülvizsgálatát és a program megvalósulásának dokumentálását az Önkormányzat vállalja. Az Önkormányzat rendelkezik környezetvédelmi alappal, melyet a jövőben is működtetni kíván (a helyi környezet védelméről, a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 29/2006. (V.2.) számú önkormányzati rendelet)

117


Az Önkormányzat jelenleg is alkalmaz környezetvédelmi megbízottat, és vállalja, hogy a projekt fenntartási időszak végéig nem szünteti meg a munkakört. Az Önkomrányzat vállalja, hogy évente az alkalmazottai több mint a felét a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos képzésben részesíti. 2) A fejlesztés időszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erősítő programok szervezése Az akcióterületi terv egyik promóciós tevékenysége a lakosság környezettudatos szemléletének a fejlesztésére lett kidolgozva, melynek keretében előadások, a lakosság bevonásával történő szemétgyűjtés, település takarítás stb. kerül megrendezésre. 3) A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése Az akcióterületre vonatkozó szabályozási terv tartalmazza a növényzet megújítására vonatkozó szabályokat is. Cél, hogy az elöregedett, veszélyessé váló, valamint az allergiás panaszokat okozó fák megújításra kerüljenek, melynek keretében többek között őshonos, a tájegységre jellemző-, illetve a helyi viszonyokat jól tűrő fafajták kerülnek telepítésre. Az akcióterületi tervben szereplő projektek végrehajtásával összefüggésben a fent leírtakon túl a következő környezeti hatásokkal számolunk: •

Városkép jelentős javulása.

•

Városközponti funkció felértékelődése.

•

Zöldterületek növekedése.

•

Élhetőbb környezet az itt lakók számára.

•

Közúti forgalom csökkenése a végrehajtásra kerülő forgalomcsillapító intézkedések eredményeképpen, ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedés (különösen a kötöttpályás közlekedés), a gyalogos közlekedés, és a kerékpáros közlekedés fizikai környezete fejlesztésre kerül.

•

Az akcióterület zöldfelület fejlesztési intézkedése javítja a terület mikroklímáját.

•

A városközpont szennyezettségének csökkenése.

•

P + R (park and ride) parkolók számának növekedése.

•

Az épületek felújítása az energiatakarékossági szempontok figyelembevétele mellet történik.

118


•

A projekt során megvalósításra kerülő promóciós tevékenységek egyik fontos eleme a lakosság környezettudatosságát fokozó előadássorozat megvalósítása, melynek célja a létrehozott és már meglévő környezeti elemek hosszú távú megőrizhetősége, a lakosság környezeti szemléletének formálása.

Az építés során az útburkolat, illetve az egyes épületrészek elbontása, a bontási munkák és a törmelék elhelyezése, az állványzat felállítása, továbbá lebontása jelent komolyabb légszennyező, zaj- és rezgéskibocsátó, illetve hulladéktermelő tevékenységet. Külön gondot okoz, hogy viszonylag kis kiterjedésű területen, ugyanakkor a városrész egyik leglátogatottabb pontján folynak majd a bontási és építési munkálatok. Ezen felmerülő problémák megfelelő kezelése már a közbeszerzés során fontos kiválasztási szempont lesz.

FENNTARTHATÓSÁG ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG Közlekedés •

Közösségi közlekedés használatát segíti mind a Nemes utca megújításakor a buszmegállóhelyek kialakítása, mind a vasútállomás megújulása, illetve az ahhoz kapcsolódó P+R és B+R kapacitások kialakítása

•

Az átmenő forgalom csökkentése Nemes utca megújulásakor

•

Környezetbarát elérhetési módok (gyalogos, kerékpáros) előnyben részesítése

Környezeti minőség •

Környezettudatos magatartás ösztönzése (akciók, képzések, tájékoztatók, stb.), aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés

•

Ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása

Zöldfelület-gazdálkodás •

Zöldfelületek fejlesztése mind mennyiségben, mind minőségben

•

A fejlesztésekkor az őshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók, illetve a helyi viszonyokat jól tűrő fajok előnyben részesülnek

119


Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasz-nálás mértéke

Mértékegység

teljes vízfelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége teljes energiafelhasználás

Fajlagos energiafelhasz-nálás mértéke Ártalmatlanítás Ártalmatlanításra ra kerülő kerülő hulladék hulladék összes hulladék arányának mennyisége mértéke A kistérségben Kistérségben élő élők foglalkoztatottak foglalkoztatotts száma ágának A foglalkoztatottak mértéke száma A Tudásmegosztásba fenntarthatósá n résztvevők száma ggal Összes kapcsolatos munkavállalói tudásmegoszt létszám áson részt vet munkavállalók száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma

Típus (output / ered-mény

Bázis érték

Minimálisan elvárt célérté k

m3

4350

Célér téke elérésé -nek időpontj a 2012

változó: m3

16,63

2012

16,63

16,63

kWh

417000

2012

417000

417000

változó: óra t

0

0

2012

0

0

0

0

2012

0

0

t

340

2012

340

340

fő

Célérték a projekt megva-lósítási időszak végén

Célérték a fenntartási idő-szak végén

4350

4350

Mutató forrása

Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói

Nem értelmezhető

fő

268

fő

0

fő

268

db

0

db

0

2012

268

268

2012

0

0

2012

268

268

3

2012

3

5

Kedvezményezet t beszámolói

5

2012

5

5

Kedvezményezet t beszámolói

0

120

Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói Kedvezményezet t beszámolói


3.15

KOCKÁZATOK ELEMZÉSE

Az alábbiakban ismertetjük a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő kockázatokat és az elkerülésük, illetve kezelésük érdekében kidolgozott intézkedéseket. Projektköltségvetés túllépése Bár elég alacsonynak tartjuk a valószínűségét, hogy a projekt tervezett költségvetését túllépjük, viszont ha ez bekövetkezne, igen jelentős hatással lenne a projekt finanszírozhatóságára. A projekt költségvetés túllépésének elkerülése érdekében már a projekt előkészítésébe tapasztalt szakértőket vonunk be, akiknek naprakész ismeretük van hasonló tárgyú és méretű fejlesztések tervezésében, költségvetésének összeállításában. A projekt költségvetésének és finanszírozási tervének szakszerű elkészítése érdekében tapasztalt közgazdászt vonunk be a projektbe. Az indokolatlan költségnövekedések elkerülése végett minőségügyi rendszert működtetünk. Alkalmatlan kivitelező, szállító kiválasztása A kivitelező, beszállító cégek közbeszerzési eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. Már a közbeszerzési eljárás kiírása előtt tapasztalt szakemberek közreműködésével kidolgozzuk a kivitelező, szállító és egyéb tanácsadó cégekkel szemben támasztott alkalmassági feltételeket. A közbeszerzési felhívásban az alkalmassági feltételek között a jelentkezők számára hasonló munkák elvégzésre vonatkozó referenciák meglétét írjuk elő. Támogatás nem időben történő folyósítása A projekt finanszírozásához részletes cash-flow tervet készítünk, figyelembe véve a közreműködő szervezet finanszírozási gyakorlatát. A cash-flow tervet a projekt előrehaladása során folyamatosan aktualizáljuk, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a projekt finanszírozhatóságáról. A kifizetési igényeket a közreműködő szervezet mindenkori elvárásainak megfelelően nyújtjuk be, elkerülve a dokumentumok hiánypótlásával járó időveszteséget, továbbá a közreműködő szervezettel való rendszeres kapcsolattartás révén figyelemmel kísérjük a támogatás folyósításának előrehaladását. A szállítók nem időben, nem megfelelő minőségben történő teljesítése A szállítók, kivitelezők kiválasztása során - ahol csak lehetséges - nyílt közbeszerzési pályázatot kell kiírni annak érdekében, hogy valós verseny valósuljon meg. Ennek egyik része, hogy a leendő szállítók, kivitelezők megfelelő módon legyenek motiválva (pénzügyi szankciók, jó teljesítési garanciák, komolyabb rész csak a teljesítést követően kerüljön kifizetésre) és a szerződés végrehajtását a projekt folyamatosan monitorozza, minőség biztosítsa, elkerülve a komolyabb időbeli csúszás bekövetkeztének valószínűségét. A projektben előállítandó termékek megfelelő minőségben való leszállítása érdekében minőségügyi rendszert működtetünk.

121


Projekt megvalósításához szükséges humán erőforrás biztosítása A projekt megvalósításához szükséges humán erőforrás biztosítása érdekében Városfejlesztő Társaságot kívánunk létrehozni, amely biztosítani fogja a szükséges szakértelmű humán erőforrást és a működtetni fogja a projektmenedzsment szervezetet. Projekt megvalósításának időbeli csúszása A projekt megvalósításának időbeli csúszásának elkerülése érdekében részletes feladat- és időterv kidolgozása és betartatása szükséges, emellett a kivitelezőkkel, szállítókkal, szerződéses biztosítékokat (pl. kötbér) kell alkalmazni. A fejlesztést befolyásoló jogszabályok változása Bár csekély a valószínűsége annak, hogy a vonatkozó jogszabályok a fejlesztés során megváltoznának, azért számolunk ennek a lehetőségével is. A projekt keretein belül, az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezetet biztosító Vagyon18 Zrt. folyamatosan figyelemmel kíséri majd a releváns jogszabályok módosulásait, és a változásokat azonnal beilleszti a projektbe a változás-kezelési (projekt mechanizmusok) eljárásokkal összhangban. A projekt megvalósítása során felmerülhető kockázatok elemzése Kockázat leírása A fejlesztést befolyásoló jogszabályok változása Támogatás folyósításának lassúsága

Alkalmatlan kivitelező, szállító kiválasztása

Valószínűség (17)

Hatás (17)

4

5

Jogszabályok figyelése, szükséges projektmódosítás

6

Részletes cash‐flow terv készítése, számolva a támogatás folyósításának várható időigényével

5

Kivitelező, beszállító cégek közbeszerzési eljárás keretében történő kiválasztása, referenciák előírása

3

2

A szállítók nem időben, nem megfelelő minőségben történő teljesítése

3

6

Projekt megvalósításának időbeli csúszása

5

2

122

A kockázat kezelésének módja

Minőségbiztosítási rendszer működtetése, külső tanácsadók, szakértők igénybevétele, szerződéses garanciák (pl. jóteljesítési garancia) kikötése Részletes feladat‐ és időterv kidolgozása és betartatása a kivitelezőkkel, szállítókkal,


Kockázat leírása

Projekt megvalósításához szükséges humán erőforrás biztosítása Projekt költségvetés túllépése

Valószínűség (17)

Hatás (17)

1

5

4

6

123

A kockázat kezelésének módja szerződéses biztosítékok (pl. kötbér) alkalmazása Városfejlesztési Társaság létrehozása révén a szükséges szakértelmű humán erőforrás biztosítása Alapos projekttervezés, szakértők bevonása a projekt előkészítésébe, műszaki tervezésébe, következetes projektvégrehajtás, szerződéses garanciák.


3.16

A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE

124


4 PÉNZÜGYI[t24] TERV Összesített költségvetés Elszámolható költségek I. Projekt előkészítési költségei 1. Tanulmányok, tervek elkészítése, engedélyek 1.1. Kötelezően előírt előzetes tanulmányok elkészítése 1.1.1. Kötelező előzetes tanulmányok (IVS, ATT, hatástanulmány, hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok, szakvélemények pályázati háttérdokumentáció elkészítésének költsége) 1.1.2. Terület-előkészítéshez szükséges előzetes felmérő munkálatok költsége 1.1.3. Városfejlesztő társaság létrehozásával, bejegyzésével kapcsolatos, a pályázó önkormányzatnál felmerült költségek.

Nettó költség (HUF)

Le nem vonható ÁFA (HUF)

Elszámolható Támogatás összes tartalom költség (HUF) (HUF) 36 744 771 36 744 771

Önerő tartalom (HUF)

Támogatás intenzitás (%)

16 398 69,142225% 979 16 398 69,142225% 979

43 215 000

9 928 750

53 143 750

43 215 000

9 928 750

53 143 750

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

125

0

0

0,000000%


1.1.4 Előkészítéshez kapcsolódó szakértői tanácsadás díja 1.2. Tervek, engedélyek, tanulmányok 1.2.1. Engedélyezési és kiviteli dokumentumok, tender- és műszaki tervek és ezek hatósági díjai 1.2.2. Örökségvédelmi hatástanulmány készítése 1.3. Közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is) 1.4 Ingatlanvásárlás és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

0

0

0

0

31 265 000

6 941 250

38 206 250

25 783 189

31 265 000

6 941 250

38 206 250

25 783 189

0 11 950 000 0

0

2 987 500

14 937 500

0

0

0 10 961 582 0

0,000000%

12 423 67,484218% 061 12 423 061 0 3 975 918 0

67,484218%

0,000000% 73,382976% 0,000000%

438 409 032 438 409 032

279 965 61,027954% 101 279 965 61,027954% 101

1 428 000

1 080 645

347 355 75,675420%

108 419 227

716 946 133

437 328 387

279 617 60,998779% 746

502 594 488

82 348 622

584 943 110

345 558 698

239 384 412

59,075608%

2.2.2. Út, kerékpárút, járda felújítása, építése

40 644 130

10 161 033

50 805 163

35 563 614

15 241 549

70,000000%

2.2.3. Közterület fejlesztése, felújítása

50 538 288

12 634 572

63 172 860

44 221 002

18 951 858

70,000000%

II. Beszerzések 2. Építés (átalakítás, bővítés, felújítás) 2.1. Komplex terület-előkészítés (tényfeltárás, bontás, ingatlanrendezés, rekultiváció, kármentesítés) 2.2. Projekt tevékenységekhez kapcsolódó építés (új építés, átalakítás, bővítés, felújítás) és építményi infrastruktúra 2.2.1. Építés, felújítás, bővítés (Épület és közvetlen környezete)

609 669 306 609 669 306

0

0

108 704 827

718 374 133

108 704 827

718 374 133

1 142 400

285 600

608 526 906

126


2.2.4. Közművek és közvilágítás kiépítése, felújítása 3. Eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése 3.1. Projekt tevékenységek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges új eszközök (gépek, berendezések, felszerelések) 3.2. Infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztést kiegészítő "soft" tevékenység(ek)hez kapcsolódó, a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges forgóeszközök költsége (városmarketing tevékenység kivételével) 3.3. Immateriális javak beszerzése III. Szolgáltatások 4. A projekt megvalósításához szorosan kapcsolódó, külső, harmadik féltől megrendelt szolgáltatások igénybevétele 4.1 Műszaki ellenőr költsége 4.2. Könyvvizsgálat költsége 4.3. Nyilvánosság biztosításának költsége 4.4. Tervellenőr költsége 4.5 Megvalósítás során felmerülő hatósági eljárási, igazgatási szolgáltatási díjak (pl.:

14 750 000

3 275 000

18 025 000

11 985 073

6 039 927

66,491390%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

32 315 698

7 698 925

40 014 623

27 261 093

12 753 68,127828% 530

32 315 698

7 698 925

40 014 623

27 261 093

12 753 68,127828% 530

4 880 000 980 000

870 000 215 000

5 750 000 1 195 000

3 511 941 797 505

2 238 059 397 495

61,077235% 66,736820%

5 255 698

1 313 925

6 569 623

4 401 647

2 167 967

66,999999%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

127


használatbavételi engedélyezési eljárás díja) 4.6. A beruházás megvalósításához szükséges szakértői költségek: pl. építész, épületgépész, belsőépítész, informatikai szakértő, felelős műszaki vezető, tervezői és egyéb szakfelügyelet alkalmazásával kapcsolatos költségek stb. 4.7. Jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek (jogi tanácsadás díjai, közjegyzői díj és költségtérítés, jogi biztosítékok költségei) 4.8. Városmarketing akciók szervezéséhez és a beruházások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások 4.9. Infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztést kiegészítő "soft" tevékenység(ek)hez kapcsolódó képzési költségek (oktatók személyi jellegű és utazási költségei, képzéshez kapcsolódó tanácsadás költségei) IV. Általános költségek 5. A projekt céljára elkülönített bankszámla/alszámla nyitásának, vezetésének költsége

16 400 000

4 100 000

20 500 000

14 350 000

6 150 000

70,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

4 800 000

1 200 000

6 000 000

4 200 000

1 800 000

70,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

128


V. Projekt menedzsment 6. Személyi jellegű költségek, bérjárulékok 6.1. Projekt menedzsment bérköltsége 6.2. Projekt menedzsment bérköltségét terhelő járulékok 7. Projektmenedzsmentet segítő szakértői szolgáltatások VI.Tartalék Projekttevékenységek összesen

27 000 000

6 750 000

33 750 000

23 287 500

10 462 69,000000% 500

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

0

0

0

0

0

0,000000%

27 000 000

6 750 000

33 750 000

23 287 500

10 462 500

69,000000%

0 712 200 004

133 082 501

845 282 505

0,000000% 525 702 396

319 580 62,192609% 109

Projektenkénti költségvetés

Srsz.

1.

Projekt megnevezése Új szolgáltatóház építése Nemes utca 15. sz. alatt

Önrészt vállaló szervezet

Tervezett bruttó összeg

JAG MK 3. Építőipari és 224 837 500 Ft Projektszervező Kft.

Önrész %

Önrész nagysága

Önkormányzati önrész

Támogatás

75%

134 902 500 Ft

0 Ft

44 967 500 Ft

Pestszentimrei Közösségi Ház

2/A (PIK) felújítása, bővítése

Önkorm.

12 579 374 Ft

75%

9 434 531 Ft

9 434 531 Ft

3 144 844 Ft

Önkorm.

309 543 626 Ft

24%

74 317 450 Ft

74 317 450 Ft

235 226 177 Ft

(gazdasági) 2/B

Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása, bővítése (kö ö é i)

129


(közösségi)

3.

Imre-ház kialakítása a meglévő épület felújításával, emeleti szint átalakításával

4.

Önkorm.

45 900 000 Ft


Egyház

40 901 040 Ft

5.


Egyház

6.

Hősök tere felújítása Nemes utca közlekedésfejlesztése, közterület átalakítása, NemesVasút utca parkolóépítés Önkormányzati funkció elhelyezése meglévő épület átalakításával Közvetlen támogatás: Városmarketing program

7.

8.

9.

30%

25%

11 219 650 Ft

10 225 260 Ft

13 770 000 Ft

0 Ft

26 179 185 Ft

30 675 780 Ft

11 052 625 Ft

25%

2 763 156 Ft

0 Ft

8 289 469 Ft

Önkorm.

24 775 000 Ft

30%

7 432 500 Ft

7 432 500 Ft

17 342 500 Ft

Önkorm.

118 178 023 Ft

30%

35 453 407 Ft

35 453 407 Ft

82 742 616 Ft

Önkorm.

43 926 861 Ft

30%

13 178 058 Ft

13 178 058 Ft

30 748 803 Ft

Önkorm.

6 100 000 Ft

30%

1 830 000 Ft

1 830 000 Ft

4 270 000 Ft

10.

Közvetett támogatás: Adattárértéktár, helyi identitást erősítő programok

Önkorm.

20 575 000 Ft

30%

6 172 500 Ft

6 172 500 Ft

14 402 500 Ft

11.


Önkorm.

6 632 123 Ft

33%

2 188 601 Ft

2 188 601 Ft

4 443 522 Ft

130


3.

MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

5.1 AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA Az akcióterületi terv megvalósulásának felelőssége az Önkormányzaté. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc– Pestszentimre Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő Vagyon18 Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Vagyonkezelő zártkörűen működő Részvénytársaság (rövidített elnevezés: Vagyon18 Zrt.) feladata az önkormányzati vagyon működtetése, kezelése, karbantartása, ingatlanfejlesztések előkészítése, megvalósítása. A különböző típusú (üzemeltetési és fejlesztési) feladatokat elkülönülten működő divíziók hajtják végre. A Vagyon18 Zrt. működését, munkáját az Önkormányzat a Vezérigazgató közreműködésével irányítja, illetve felügyelő bizottságon keresztül ellenőrzi, melyben kerületi képviselők vesznek részt. A Zrt. által lefolytatott beruházások egy része saját forrásból, illetve megbízás alapján önkormányzati vagy külső megbízói finanszírozással valósulnak meg. A saját forrás biztosítása részben a korábbi beruházások eredményéből történik. Jelen projekt projektmenedzsmentjét a cég szakemberei, valamint esetenként megbízás alapján külső szakemberek segítik. Vagyon18 Zrt. bonyolításában, beruházásában eddig megvalósult jelentősebb projektek: -

Bocskai u. 36-38. – 10 lakásos sorház jellegű társasház - saját beruházás

-

Bem u. 2. (Üllői út 324.) - 12 lakásos garzonház - saját beruházás

-

Üllői út 339-343. -Endrődi ház – 39 lakásos társasház létrehozása (Városrehabilitáció II. ütem) – önkormányzattal közös beruházás

-

Halomi úti volt laktanya területének őszközművesítésének lebonyolítása a területen lévő vállalkozók és az Önkormányzat megbízása alapján – I. ütem

-

Kisfaludy u. 33/c – Sport és rendezvénycsarnok (Sportkastély) megvalósításának előkészítése, megvalósítás felügyelete

-

Halomi út, 63 lakásos társasház - projekt előkészítés

-

Halomi út, 86 lakásos társasház - projekt előkészítés

131


Vagyon18 Zrt. munkaszervezetének divízionális felépítése: -

Vezérigazgató

-

Vezérigazgató - helyettes

-

Kontroller

-

Jogász

-

Informatikai vezető

-

Központi Igazgatási Divízió

-

Minőségügyi vezető

-

Pénzügyi és Számviteli Divízió

-

Önkormányzati Szolgáltatási Divízió

-

Létesítménygazdálkodási Divízió

-

Média és Kommunikációs Divízió

A Vagyon18 Zrt. fennállása óta sokrétű tevékenysége révén az építőipar, ezen belül is kivitelezési, beruházás szervezés területen komoly szakmai tapasztalatokra tett szert. Az elmúlt évek során a cég szakember gárdája kibővült, így tervezői, szakértői, beruházó-szervezői tevékenység végzésére is alkalmassá vált. A társaságon belül felmerült az igénye annak, hogy a Vagyon18 Zrt. Stratégiai és Városfejlesztési Divíziójának feladatait egy olyan társaságba szervezze ki, mely a jelenleg működő formánál alkalmasabb a városfejlesztő társaság feladatainak ellátására. Ennek megvalaósítása érdekében a Vagyon18 Zrt. Igazgatósága 2009. december

16.

napján

megalapította

önálló

városfejlesztési

és

városrehabilitációs

társaságát,

a

Városrehabilitáció18 Zrt-t. A Vagyon18 Zrt. az önálló városfejlesztő társaság alapításánál tekintettel volt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott második Városfejlesztési Kézikönyv iránymutatásaira és arra a lehetőségre is, hogy az Önkormányzat városfejlesztési feladatait lehetőség szerint befektetők bevonásával lássa el. A Vagyon18 Zrt. akkori Igazgatósága javaslata szerint 2010. június 1. napjától a Stratégiai és Városfejlesztési Divízió munkatársai a Városrehabilitáció18 Zrt-hez kerültek át és ezen időponttól már az új városfejlesztési társaság látja el a folyamatban levő „A Havanna lakótelep integrált szociális rehabilitációja” (KMOP-5.1.1/C-2f2009-0003) és a „Pestszentimre Városközpont megújítása” (KMOP-2009-5.2.2/B) elnevezésű Európai Uniós támogatás felhasználásával megvalósuló projektek projektmenedzseri feladatait is. A Városrehabilitáció18 Zrt tevékenységének célja a XVIII. kerület ingatlanfejlesztési programjának kidolgozásában és végrehajtásában való közreműködés, az infrastrukturális ingatlanfejlesztés megvalósítása, a

132


forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon hasznosítása, az ezzel kapcsolatos szervezési, technikai, valamint jogi feladatok ellátása. A Városrehabilitáció18 Zrt . feladatai részletesen: -

ingatlanfejlesztési programok, koncepciók kidolgozása;

-

hasznosítási tanulmányok, beépítési tervek, javaslatok elkészítése;

-

beruházások előkészítése, lebonyolítása – menedzselése;

-

fővállalkozás keretén belül kivitelezés-szervezés;

-

műszaki-, gazdasági tervezés, szaktanácsadás, (költségvetések-, pénzügyi és megvalósulási ütemtervek készítése, finanszírozás szervezés);

-

közbeszerzési és egyéb kivitelezéssel, tervezéssel kapcsolatos pályázatok készítése, lebonyolítása;

-

pályázatkészítés társasházak részére;

-

meglévő és építendő lakások és középületek épületszerkezeti szakvélemények készítése;

-

épületek tervezése, vagy a tervezés koordinálása;

-

kivitelezés szervezése;

-

műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés (mélyépítés, magasépítés, egyéb szakági műszaki ellenőrökkel).

Az önkormányzat és a Városrehabilitáció18 Zrt megállapodást kötött a városrehabilitáció megvalósítására, amely legalább a következőket tartalmazza: •

a városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen,

•

az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el,

•

a negyedéves beszámolás és az akcióterületi terv szükség szerinti aktualizálásának rendjét,

•

az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét,

•

a társaság díjazását.

A Városrehabilitáció18 Zrt kiemelt feladata az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatainak ellátása. Ezek részletesen: •

akcióterületi terv szükség szerinti felülvizsgálata;

•

gazdaságfejlesztési elemek integrációja;

•

a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása;

•

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel); 133


•

fenntartás koordinációja;

•

további pályázati és egyéb, pl. befektetői források felkutatása;

•

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (jelen projekt esetében nem releváns);

•

a terület előkészítési munkák irányítása: bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében (jelen projekt esetében nem releváns);

•

a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

•

az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

•

a magánvállalkozások, egyéb partnerek építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése);

•

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele);

•

a fejlesztésekkel kapcsolatos döntés előkészítői folyamatok menedzselése és szervezése a Településfejlesztési Bizottság bevonásával;

•

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a polgármesteri hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

5.2 KAPCSOLÓDÁS AZ ÖNKORMÁNYZAT JELENLEGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉHEZ A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, illetve legfőbb döntéseit a Településfejlesztési Bizottság jelöli ki illetve hozza meg; a további szakmai munkát az arra szakosodott társaságnak, a Városrehabilitáció 18 Zrt.-nek kell elvégeznie.

5.3 KAPCSOLÓDÁS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM VÁROSREHABILITÁCIÓS KONSTRUKCIÓIHOZ A Pestszentimre városközpont funkcióbővítő rehabilitációja során a kedvezményezett az önkormányzat. A Városrehabilitáció18 Zrt. lesz a projekt menedzsment szervezet – az önkormányzat számára látja el a feladatot, számlatulajdonos továbbra is az önkormányzat. Az önkormányzat megbízási szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a város rehabilitációs akció teljes körű lebonyolításával és fenntartásával. Az alvállalkozók bevonása egyedi vállalkozói szerződéssel történik.

134

No title

Recommend Documents