No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/16

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2007. október 1.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. október 1. EU egészségügy.........................................................................................................................................3 Munkaidő-irányelv: az Európai Bizottság rendreutasítása ......................................................................3 Eurobarométer- felmérés: „Egészség az Európai Unióban”....................................................................3 Közös cselekvés egy egészségesebb Európáért....................................................................................6 Egészségpolitika .........................................................................................................................................7 Az egészségügyi törvénymódosítások helyzete Szlovákiában ...............................................................7 Hillary Clinton késznek tartja Amerikát a teljes egészségügyi lefedettségre...........................................8 Egészségügyi rendszerek működése..........................................................................................................9 Reflektorfényben a román kórházszektor ...............................................................................................9 Egészségügy Kanadában 2007............................................................................................................10 A betegek szolgáltató-, illetve orvosválasztásának ára.........................................................................11 Egészségügyi szolgáltatókról szóló információk az Egyesült Királyságban..........................................12 Népegészségügy ......................................................................................................................................14 Szeptember 30.: a Szív Világnapja.......................................................................................................14 Tanulmány a daganatos megbetegedések okairól ...............................................................................14 Allergia: egyre inkább népbetegség......................................................................................................15 Kórházügy.................................................................................................................................................16 Gazdasági Kutatóintézet a kórházi kiadások alakulásának monitorozására.........................................16 Szlovákia kormánya jóváhagyta a kórház-átalakítás leállítását szabályozó törvényt............................16 Magánkórházi ellátás Írországban ........................................................................................................17 Finanszírozás............................................................................................................................................18 Szlovákia: kampány az egészségbiztosítók pluralitásának megtartásáért............................................18 A holland egészségbiztosítási törvény értékelése ................................................................................18 Egészségügyi informatika .........................................................................................................................20 Anamnézis a biztosítói visszatérítések tükrében ..................................................................................20 Humánerőforrás ........................................................................................................................................21 Cseh háziorvosok sztrájkja a jobb anyagi elismerésért ........................................................................21 Gyógyszerügy ...........................................................................................................................................22 Az EU-csatlakozás hatásai a két új tagállam gyógyszeriparára............................................................22 A generikumok a gyógyszer infláció csökkentésére .............................................................................23

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2007. október 1.

Spanyolország gyógyszerhelyzete .......................................................................................................23 Kötelező elektronikus receptfelírás a Medicare-ben .............................................................................24 A belga „Mutualités Libres” és a gyógyszerészeti innováció.................................................................25 Egészségügyi reformok.............................................................................................................................26 Egészségügyi reformtörekvések és egyenlőség átmeneti helyzetben..................................................26 Az elavult háziorvosi ellátás reformja....................................................................................................28 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .......................................................................................................29 A WHO kiemelten kezeli a gyermekgyógyszerek biztonságosságát.....................................................29 Az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos fokozódó követelmények az európai egészségügyi rendszerekben......................................................................................................................................30

2


EU egészségügy Munkaidő-irányelv: az Európai Bizottság rendreutasítása Az európai ombudsman, Nikoforos Diamandouros bírálta az Európai Bizottságot amiatt, hogy egy német orvos 2001 novemberében benyújtott panaszát máig figyelmen kívül hagyták. Az orvos ugyanis arra szólította fel a Bizottságot, hogy tegyenek jogi lépéseket a Németország ellen, mivel nézete szerint a német klinikákon nem tartják be az európai munkaügyi előírásokat. A panasztevő különösen azt kritizálta, hogy az ügyeletek miatti túl hosszú munkaidő veszélyezteti a dolgozók és a páciensek egészségét. A Bizottság utalt az európai munkaidő-irányelv elintézendő módosítására, és ezzel nyugtatta meg a panaszos felet. A tagállami kormányok képviselői azonban mindeddig nem jutottak megegyezésre a Miniszteri Tanácsban az EU- irányelv revízióját illetően. Diamandouros egy évvel ezelőtt ismét felszólította a Bizottságot arra, hogy reagáljon az orvos panaszaira, annál is inkább, mert 2004 februárjában hatályba lépett az új német munkaidő törvény. Az európai hatóság azonban továbbra is tétlen maradt. Diamandouros egy részletes jelentésben fordult az Európai Parlamenthez (EP). Az európai ombudsman azt akarja megtudni az EP- képviselőktől, hogy véleményük szerint hogyan kellene eljárni a Bizottságnak a panaszt illetően. Diamandouros úgy véli, hogy a hatóságnak mindenféleképpen reagálnia kell, akár elutasítja a panaszt, akár szerződésszegési eljárást indít Németország ellen. Az ombudsman úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság semmit nem tenne, az ellentétben állna a jó kormányzási gyakorlat alapelveivel.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29844 2007-09-25 11:27:58

Eurobarométer- felmérés: „Egészség az Európai Unióban” Az európai polgárok többsége általában véve tudatában van a preventív orvosi ellenőrzések fontosságának, nagy többségük mégsem veti magát alá a vastagbélrák- és prosztata-szűrésnek – derül ki az uniós szintű felmérésből. Az „Egészség az Európai Unióban” című Eurobarométer- felmérés, amelyet szeptember 15-én, a Prosztata Világnapon tettek közzé, azt mutatja, hogy az európai férfiak mindössze 13%-a veti alá magát a prosztata-specifikus antigén teszteknek, és a válaszadóknak csak 8%-a vesz részt vastagbélrák-szűrésen. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az európaiak általában tisztában vannak a megelőző vizsgálatok fontosságával, mivel 60%-uk évente jár fogászati ellenőrzésre, 40%-uk pedig szemészeti vizsgálatra. Hallásvizsgálaton azonban csak 16%-uk vesz részt. Az EU egészségügyi biztosa, Markos Kyprianou így kommentálta az Eurobarométer eredményét: „Szükséges, hogy még inkább tudatosítsuk az emberekben a prosztata- és vastagbélrák megelőzésének fontosságát. A férfiaknak konzultálniuk kell az orvosukkal a rendszeres szűréseket illetően. Nem elég emlékeztetni az embereket arra, hogy vegyenek részt a szűrésen. Erőteljes ösztönzőket kell beépíteni az ilyen célú programokba és kampányokba.” A vastagbélrák-szűrés Németországban a legelterjedtebb, ahol a válaszadók 19%-a vett részt szűrővizsgálaton a felmérést megelőző évben. Ez az EU- átlagnak (8%) több mint kétszerese, és többnyire azoknak a válaszadóknak tudható be, akik saját kezdeményezésre vettek részt a vizsgálaton 3


(arányuk Németországban 10%, az uniós szinten pedig csak 3%). Ausztriában is magas a szűrővizsgálaton résztvevők aránya: a megkérdezettek 17%-a vesz részt szűrésen évente. A skála másik végén Ciprus áll, ahol a férfiaknak csak 1%-a veti alá magát rendszeresen a tesztnek, de hasonlóan alacsony az arány Szlovéniában, Romániában és Horvátországban is (mindenhol 2%). A magyarok 4%-a vett részt ilyen szűrővizsgálaton. Ausztria jó eredményt ért el a prosztata-szűrések terén is. A megkérdezett osztrák férfiak 12%-a nyilatkozta, hogy a nemzeti szűrőprogram keretén belül részt vett szűrésen, ami 6-szor akkora, mint az EU- átlag (2%). Összességében az osztrák férfiak 28%-a csináltat tesztet évente, az EU- arány azonban csak 13%. A német férfiak körében is magas a szűrésen résztvevők aránya (28%), de csak 2%-uk vett részt ilyen vizsgálaton szűrőprogram keretében. A szűrésen résztvevők aránya Bulgáriában, Romániában (3-3%), valamint Észtországban (4%) a legalacsonyabb. Magyarországon a részvételi arány 9% volt a prosztatavizsgálaton. Az általános egészségügyi szűrésekre vonatkozóan jobbak az eredmények. A válaszadók 62%-a vesz részt fogászati szűrésen évente, és 35% végeztet szemészeti vizsgálatot. A specifikusabb vizsgálatok tekintetében különösen magas a röntgen- és ultrahangvizsgálaton résztvevők aránya. 2003 óta az ilyen szűréseken való részvételi arány 5%-kal nőtt (33%-ról 38%-ra); ez elsősorban annak tudható be, hogy az orvosok több beteget utalnak be ilyen vizsgálatokra. A rákszűrések tekintetében országonként eltérő a részvételi arány. Az osztrákok meglehetősen magas arányban végeztetnek ilyen szűrővizsgálatot, többnyire nemzeti szűrőprogram keretében. Az Eurobarométer különös részletességgel taglalja a nők egészségének védelmét. Ezen a területen biztató jelek mutatkoznak a szűrővizsgálatokon való részvétel növekvő trendjére. Manuális mellvizsgálaton például a megkérdezettek 43%-a vett részt. A legmagasabb részvételi arány szintén Ausztriában volt. A magyar nők körében a csontritkulás-vizsgálatokon résztvevők aránya az EUátlagnál (14%) jóval magasabb: 25%. Nyilvánvalóak azonban az egyenlőtlenségek az egészségi állapot terén: a magasabb képzettségű és jobban kereső nők körében magasabb a vizsgálatokon való részvétel aránya. A vérnyomásmérés jelentősen elterjedtebb az idősebb lakosság körében. Az 55 év fölötti válaszadók 79%-a vett részt vérnyomásmérésen az Eurobarométer- kutatáshoz történő adatgyűjtést megelőző évben, a 15-24 év közöttieknek azonban csak 36%-a. A nők 62%-a, a férfiaknak pedig 55%-a mérette meg vérnyomását. Biztató, hogy majdnem minden hatodik európai (59%) évente megméreti a vérnyomását, ami a 2003. évi adatokhoz képest 9 százalékpontos növekedést jelent. (Magyarországon ez az arány magasabb: 67%). Ugyanakkor a tesztelés és felderítés csak egy része az egyensúlyi szint kialakításának, mert amennyiben a páciens vérnyomása magas, létfontosságú a páciens részéről történő életmódváltás. Azonban azoknak a válaszadóknak, akik hosszú távú kezelés alatt állnak, és ennek egyik oka a magas vérnyomás, csak mintegy fele állította, hogy változtatott életmódján a vérnyomásának csökkentése érdekében. Az európai válaszadók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett koleszterin teszten. A vérnyomás-teszthez hasonlóan itt is jelentős növekedést tapasztalhatunk a 2003-as adatokhoz viszonyítva. (A magyar válaszadóknak 35%-a ellenőrizteti évente koleszterinszintjét.) Szintén az idősebb korosztályban magasabb a szűréseken részt vevők aránya: az 55 év fölöttiek körében hatszor annyian nyilatkozták, hogy részt vettek a megelőző évben szűrővizsgálaton, mint a 15-24 év közötti korosztály esetében. Az Eurobarométer szerint az EU- polgárok jelentős többsége úgy véli, hogy jó egészségi állapotnak örvend. Valójában kevesebb, mint a válaszadók 7%-a állította, hogy egészségi állapota rossz (6%) vagy nagyon rossz (1%). 4


Az EU- polgárok többsége (73%) véli úgy, hogy jó egészségi állapotnak örvend. Ezen belül 24% tartotta egészségi állapotát nagyon jónak. A képzetlenebbek körében azonban kétszer annyian (14%) voltak elégedetlenek saját egészségi állapotukkal. A tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb az aránya (15%) azoknak a válaszadóknak, akik saját egészségi állapotukat rossznak értékelték. Ugyanennyi volt az arány a csatlakozni kívánó Horvátországban is. A tagországok közül csak Lettországban és Bulgáriában (14%) voltak hasonlóan elégedetlenek a válaszadók. Az európaiak 29%-ának van elhúzódó betegsége vagy krónikus egészségügyi problémája (2005-ben még csak 24% nyilatkozott így). Elsősorban a mediterrán országokban tapasztalható növekedés ezen a téren. Ugyanakkor a növekvő trend nem érvényes minden országra, mert az északi országokban csökkenés tapasztalható ezen a téren (Dániában például 7%-os a visszaesés). A magyar válaszadók 38%-a nyilatkozta, hogy valamilyen krónikus egészségügyi problémával küzd, ami az európai átlaghoz képest elég magas arány. Minden negyedik EU- polgár hosszú távú orvosi kezelés alatt áll. A legmagasabb az arány Finnországban (33%), Csehország (32%), Svédországban és Magyarországon (31-31%). A skála másik oldalán Hollandia és Olaszország (18-18%), valamint Ausztria (19%) áll. A hosszú távú kezelések legáltalánosabb oka a magas vérnyomás: a tartós kezelés alatt álló válaszadók 36%-a nyilatkozta, hogy a magas vérnyomás az egyik vagy az egyedüli oka a kezelésnek (magyarok esetében ez az arány 45%). Ezt az izom-, csont- és izületi problémák követik (24%). A diabéteszt a válaszadók 15%-a említette, 10% pedig a mentális problémákat (pl. krónikus aggodalom, depresszió) jelölte meg. A bolgár válaszadók 28%-ának magas a vérnyomása, de hasonlóan magas az arány Litvániában és Magyarországon (27-27%), valamint Szlovákiában (25%) is. Az izom-, csont- és izületi problémák prevalenciája Magyarországon a legmagasabb (33%). Ezt Belgium követi (31%). Kimondottan alacsony arányt mutat Görögország (12%), Ciprus (13%) és Írország (10%). Számos egészségügyi probléma nagyobb gyakorisággal fordul elő a nők, mint a férfiak körében. Ezek a következők: tartós izom-, csont- és izületi problémák (nők: 26%, férfiak 18%), migrén vagy gyakori fejfájás (22% vs. 11%), allergia (20% vs. 14%), krónikus aggodalom vagy depresszió (12% vs. 6%), osteoporosis (8% vs. 2%). Az európaiak 29%-a tapasztalta azt, hogy egészségügyi problémája bizonyos mértékben korlátozta napi tevékenységét a megkérdezés előtti fél évben. A balti és a kelet-közép-európai államokban több válaszadó nyilatkozta azt, hogy egészségügyi problémája akadályozza napi tevékenységét: Magyarországon 39%, Észtországban és Lettországban pedig 38-38%.(AZS) Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_publication/eb_health_en.pdf 2007-09-20 14:32:50

5


Közös cselekvés egy egészségesebb Európáért Az Európai Unió kiadott egy könyvecskét „Együtt egészségesebben az EU-ban” címmel (Healthier together in the EU). A kiadvány ismerteti az EU által az egészségügy területén végzett munkát és támogatást nyújt az európai polgároknak az egészséges választások és az egészséges életvezetés terén. Az EU segítséggel lehet az egészség javításában és a betegség megelőzésében, s ezt azzal érheti el, hogy a tagállamok közösen tárgyalják meg milyen működőképes stratégiák léteznek. Az Európai Unió az európai polgárok egészségének védelmét és javítását hivatott végezni, ezt a Közösséget létrehozó szerződés alapozza meg. Szerepe nem abban áll, hogy megkettőzze a már nemzeti szinten elvégzett munkát, hanem abban, hogy olyan kérdésekben cselekedjen, amelyekkel az egyes országok önmagukban nem tudnak teljes mértékben megbirkózni. Az Európai Unió 27 tagállama csaknem félmilliárd lakost fed le és az egészségügyi kihívásokra adott koordinált válaszadás sok esetben döntő fontosságú lehet. Az egészségpolitika többnyire a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, azonban az európai szintű cselekvés szintén lényeges, kiváltképp a következő esetekben: ` az egészségben fennálló egyenlőtlenségek megvitatása és szolidaritási mechanizmusok kidolgozása ` határokon átívelő kérdések, mint a fertőző betegségek elleni harc vagy a betegmobilitás ` ha kulcsfontosságú egészség meghatározók jobban kezelhetők közvetlen EU-s beavatkozással ` ha a közös cselekvés növelheti a rendelkezésre álló forrásokat és szakértelmet ` amikor az együttműködés és a legjobb gyakorlatok átadása segítheti a tagállamokat a komplex életmód kérdésekre való megfelelő válaszadásban ` amikor fontos globális szereplők, mint nagyvállalatok vagy nemzetközi szervezetek kerülnek képbe ` annak biztosítása, hogy különböző EU-s politikai területek – környezet, gazdaság, ipar, szociális kohézió – hozzájáruljanak az egészség javításához, mivel az emberi egészséget számos tényező befolyásolja. Tevékenységeinek támogatására az Európai Unió 353 millió eurót allokált a népegészségügy fejlesztésére a 2003-2008-ig terjedő időszakra. Emellett más EU-s befektetések, mint a Strukturális Alap vagy a Kutatási Programok is hozzájárulnak az egészségi állapotban fennálló jelentős különbségek csökkentéséhez és az egészségügyhöz való hozzáférés javításához. Mindez annak növekvő tudatosulását tükrözi, hogy egy egészséges lakosság a gazdasági fellendülésnek fontos követelményét képezi, míg a betegség terhe a magas egészségügyi és szociális költségekben jelenik meg (betegállomány, alacsonyabb termelékenység, hiányzás, korai nyugdíjazás). A kiadvány rávilágít néhány fontos egészségpolitikai területre, ahol az EU aktívnak bizonyul: elhízás elleni harc, alkohol, dohányzás, AIDS, véradás és szervátültetés, ritka betegségek, fertőző betegségek, betegmobilitás, egészségügyi információ. (SZL) Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_information/documents/healthier_en.pdf 2007-09-18 15:34:23

6


Egészségpolitika Az egészségügyi törvénymódosítások helyzete Szlovákiában A kormány általi jóváhagyások Szlovákia kormánya augusztus 8-i ülésén elfogadta az egészségbiztosítókról szóló törvény, valamint szeptember 19-én az egészségügyi ellátásról, az ellátás mértékéről, valamint a szolgáltatókról szóló törvény módosító javaslatait. Ezzel egyetértését adta az egészségügyi tárca által előkészített összes jogszabályozási javaslathoz, a minimális hálózatról szóló kormányrendelet kivételével, amelynek véglegesítéséhez még további széleskörű tárgyalásokat tartanak szükségesnek. Az egészségügyi miniszter meg van elégedve az eddigi fejleményekkel, azonban a különböző szakmai szervezetek aggályaikat fejezték ki az egészségbiztosítók és az egészségügyi intézmények működésével kapcsolatban, és más megoldásokat javasolnak. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége folytatja küzdelmét az egészségügy pluralitásának megőrzéséért. Az egészségügyi miniszter tájékoztatója Az egészségügyi miniszter a kormány szeptember19-i ülése után megelégedését fejezte a javaslatok elfogadásával kapcsolatban. Meg van győződve arról, hogy az állam megfelelően tud gazdálkodni, és felkészült arra, hogy ezt belátható időn belül be is bizonyítsa. Egyik fontos lépés a szolgáltatókról szóló törvény módosítása, amelynek lényege, hogy megállítsák az egészségügyi intézmények részvénytársaságokká alakításának folyamatát. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium irányítása alatt álló kórházak számára új gazdálkodási szabályokat írtak elő, és ezt már tükrözik az első félévben elért eredmények. A miniszter szerint a törvénymódosítások közül fontos elem az egészségügy informatikai fejlesztésének megalapozása, az egészségügyi ellátásban a prevenciós szűrővizsgálatok és a korai diagnosztizálás fejlesztése, az orvosi körzetek visszaállítása, az egészségbiztosításból fedezett gyógyfürdői ellátás kiterjesztése, a standardon felüli szolgáltatások körének pontosítása. Szabályozták a szakorvosi beutalók vitás kérdését. A betegeknek nem kell a háziorvostól szakorvosi beutalót kérniük abban az esetben ha - akut betegség vagy sérülés esetén - 24 órán belül közvetlenül szakorvoshoz fordulnak. A törvénymódosításokkal kapcsolatos észrevételek A törvénymódosító javaslatokkal kapcsolatban a szakmai társadalom részéről leginkább az a kritika hangzik el, hogy az egészségügyi tárca vezetői nem tudtak eddig felmutatni előremozdító intézkedéseket. Az egészségbiztosítók pluralitása mellett kiállt a szakmai társadalom nagy része. Aggodalmak vannak a kórházak adósság mentesítésének és az egészségügyi dolgozók bérezésének megoldatlansága miatt. Az észrevételek, ellenvélemények közül a leghatározottabb küzdelmet az Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) folytatja, mégpedig az egészségbiztosítók működésével, nyereségképzésével, valamint a kórházak átalakításával kapcsolatban. A ZZP ismételten deklarálta, hogy tekintettel az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó kórházak növekvő adósságaira, feltétlenül szükséges lenne hozzáfogni a megfelelő részvénytársasági formára való átalakításukhoz. Támogatják azt a képviselői javaslatot, amely szerint meg kellene valósítani a kórházak ún. szakági részvénytársasági formáját, amellyel erősíteni lehetne az 7


egészségügyi intézmények egyenjogúságát, valamint felgyorsítani a gazdasági menedzseri aktivitásokat, s ezzel csökkenteni az egészségügyi intézmények adósságait. A ZZP ügyvezető igazgatójának nyilatkozata szerint az egészségügyi miniszter nem rendelkezik megfelelő stratégiával a kórházak stabilizálására és adósságainak megoldására. Szerinte a helyzetet nehezíteni fogja az új munkatörvénykönyv gyakorlati bevezetése is, amely hatással lesz az egészségügyi dolgozók bérezési helyzetére. Az alacsony bérek emeléséért hosszabb ideje küzdenek a szakszervezetek és a szakmai szervezetek. A probléma megoldása sürgető feladat az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalásának korlátozása szempontjából is. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk TASR, 2007. 09. 19/20/21/26 2007-09-28 13:06:19

Hillary Clinton késznek tartja Amerikát a teljes egészségügyi lefedettségre Hillary Clinton szerint az Egyesült Államok felkészült az univerzális egészségügyi ellátás bevezetésére, ő maga pedig rendelkezik a megvalósításhoz szükséges hozzáértéssel és vízióval. Ez nem az első alkalom az univerzális egészségügy kiharcolására tett kísérletre, Clintonné már 14 évvel ezelőtt is megpróbálta, amikor a férje volt az elnök. Azóta a téma nem volt egyetlen elnökjelölt napirendjén sem. A helyzet azonban megváltozott, és bármelyik elnökjelölt, aki jó eséllyel akar indulni a választási versenyen, gondoskodik arról, hogy az egészségügy kérdése beszédeinek előterébe kerüljön. Hillary Clinton weboldalán kiemeli, hogy az USA-ban 45 millió embernek nincs egészségbiztosítása, köztük 9 millió gyermeknek. Ehhez a számhoz hozzáadandó még az alulbiztosítottak száma, plusz azok, akik rendelkeznek biztosítással, de nem jutnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez vagy műtétekhez. Clintonné szerint aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt hat évben a biztosítási díjak majdnem kétszeresére növekedtek. Tapasztaltnak tarja magát ahhoz, hogy felvegye a harcot a biztosítótársaságokkal és együttműködjön mindkét párt kongresszusi képviselőivel. Nyilvánvaló különbségek léteznek a republikánusok és a demokraták egészségügyre vonatkozó elképzeléseiben. A demokraták azt szeretnék, ha a kormány vállalná magára, hogy minden lakos számára garantálva legyen az ellátáshoz való hozzáférés, míg a republikánusok az egyéni felelősségre fektetik a hangsúlyt. A republikánusok szerint a demokraták javaslata Amerikát a bürokrácia útvesztőjébe és egy hatástalan szocializált egészségügyi rendszerbe vetné, ezért ők inkább adókedvezményt indítványoznának a fedezet kiszélesítésére és kifizethetővé tételére. Azonban választók szemében az egészségügyi fedezet kérdése fontos helyen áll, és egy felmérés szerint a legtöbb ember elfogadná az adók emelését, ha az valóban egyetemes lefedettséget jelentene. Az egészségügyön kívül az amerikai gazdaság bármilyen más ágazata úttörő szerepet játszik és gyakran példamutató más országok számára. Ellenben az Egyesült Államok messze lemarad Kanada, az Európai Unió és Japán egészségügyi rendszeréhez viszonyítva. Gyakran rávilágítanak más fejlett országokban fellelhető hiányosságokra, mint a várakozási idők, de míg ezek az országok képesek megbirkózni a problémákkal, addig az Egyesült Államok egészségügyi rendszere egyre kezelhetetlenebbé válik. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/82665.php 2007-09-17 14:31:58

8


Egészségügyi rendszerek működése Reflektorfényben a román kórházszektor Románia kórházszektorát forradalmasította a telemedicina bevezetése egy, a kormány által irányított, átfogó kísérlet alapján, amelynek célja innovatív és költség-hatékony módszerek alkalmazása a deficit kezelésére. A Business Monitor International (BMI) megvizsgálta és értékelte azt, hogy az EUcsatlakozásnak és a kormányzat egészségügyi terveinek általánosságban milyen hatása van a kórházszektorra nézve. A román telemedicina- próba 3 éven keresztül tartott, és a Duna-deltában volt a központja. A kutatók mobil műholdas kommunikációs technológiát alkalmaztak az ultrahangvizsgálatok Románia más területén, ill. az USA-ban tevékenykedő szakértőknek való közvetítésére. Azt remélik, hogy ezzel a módszerrel a távoli területeken élő betegek számára is kezelést tudnak biztosítani. Mivel a lakosság mintegy fele a vidéki területeken él, sokak számára korlátozott a legkorszerűbb orvosi ellátáshoz történő hozzáférés. Becslések szerint a rendszer sikeres alkalmazása hozzáférhetővé tenné a háziorvosi ellátást, a diagnosztikát, valamint az orvosi leletek adatbázisait megközelítőleg 9 millió ember számára, akik a városokon kívül élnek. Ezeket a térségeket alkalmanként olyan természeti katasztrófák sújtják, mint a földrengések vagy árvizek, és egy ilyen műholdas szolgálat, ami orvosi segítséget nyújthat, meglehetősen hasznos lenne ilyen esetekben. Romániának már van egy műholdas technológián alapuló alapszintű telemedicina hálózata, amely összeköti a főbb egészségügyi központokat. Ezt elsősorban konzultációkra, oktatásra és kórházi adatok cseréjére használják. Ennek a rendszernek az egész országra való kiterjesztése azonban bonyolult és költséges lenne a földön kívüli kommunikációs hálózatok vidéki területeken való hiánya miatt. Az földfelszínről irányított rendszerek (pl. a száloptika) olcsóbbak ugyan, de nem biztosítanak olyan teljes mozgóközvetítésű képet, mint a műholdfelvételek. Becslések szerint egy vidéki műholdas létesítmény beindítása 100.000 dollárba kerülne, habár ez még mindig olcsóbb lenne, mint egy működő orvosi központ létrehozása. Románia keresi a módot az egészség és a kórházi ellátás fejlesztésére, és más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan finanszírozási deficittel küszködik. A BMI adatai szerint Románia csak a GDP 4%-át fordítja az egészségügyre, miközben az EU-25 átlag 8,8%, az EU-10 átlag pedig 6,4%. A kórházszektor különösen rossz helyzetben van. Az EU adatai szerint Romániában 100.000 főre 196 orvos jut, ami jóval alacsonyabb, mint az EU- átlag (343). A kórházak száma is jelentősen alacsonyabb, 100.000 főre csak 1,9 jut (az EU- átlag 3,2). Az elmúlt 15 évben számos kormány próbálkozott a deficit kezelésével, az egészségügyi miniszterek és kórházigazgatók is meglehetősen gyakran cserélődtek ebben az időszakban. Az intézkedések ellenére a halálozási arányok magasabbak, mint a születési ráták, hasonló helyzet korábban csak a háború idején volt. Az egészségügyi indikátorok meglehetősen aggasztó eredményeket mutatnak: a várható élettartam például 71 év (az EU- átlag 78). A fő halálokot a szív- és érrendszeri megbetegedések képezik, az ischaemiás szívbetegségek incidenciája 100.000 főre 236, ami jelentősen magasabb, mint az EU- átlag (104). Habár a daganatos megbetegedések okozta elhalálozás kissé alacsonyabb, mint az uniós átlag, Romániában évente 10-szer annyi az új méhnyakrák megbetegedések száma, mint az EUban. Az öngyilkosságból és önkezűleg okozott sebesülésekből eredő halálesetek száma 100.000 főre nézve 14 (az EU- átlag 12).

9


A kórházak többségét az állam működteti, és a BMI szerint a magánszektor térnyerése fejleszthetné a kórházak finanszírozását. A korrupció magas szintje miatt jelentős a hálapénz mértéke. A jobbközép kormány megpróbálta leküzdeni a rossz minőségű egészségügyi ellátást jogi folyamatok révén. Az új törvények megtiltották a kórházigazgatóknak, hogy köztisztséget viseljenek. Az intézkedés célja a korrupció és az érdekkonfliktusok megakadályozása. Az új törvény gondoskodik országszerte 8 új sürgősségi kórház megépítéséről 2007-ben, és 20 meglévő osztály felújításáról. Továbbá ígéretet tettek az alulfejlett alapellátó-rendszerbe való befektetésre. Azt remélik, hogy a magán kórházszektor terjeszkedni fog a rosszul funkcionáló állami szektor rovására. 1994 óta csak 7 privát kórház jött létre. Az alacsony jövedelmek gátolják a magánbiztosítás kötését, és sokan azok közül, akik meg tudják fizetni a magán ellátást, külföldön kezeltetik magukat. Ez a helyzet azonban változhat, a kelet-közép-európai bázisú magán egészségügyi ellátó, a Medicover fontolgatja, hogy kórházlétesítésbe fektet Bukarestben. A létesítmény mintegy 20 millió EUR-ba kerülne. A Medicover számos magánklinikát működtet Romániában, de eddig nagyobb kórházba még nem invesztált be. A virágzó magánszektor elvonzhatja a legjobb munkaerőt az állami intézményekből, a jobb fizetéseivel. A kormány a 2008-ra vonatkozó költségvetési tervben bejelentette, hogy az egészségügyi szektor a GDP 4,7%-ának megfelelő támogatást fog kapni. A kritikusok szerint azonban a többletkiadásoknak csupán csekély hatásuk lesz az infrastruktúra súlyos gyengeségei miatt, ami jelentősen leszivattyúzza mostanában a megnövekedett költségvetést. 2006 márciusában a kormányzat elkötelezte magát az egészségügyi infrastruktúrába történő 1 milliárd USD nagyságú beruházásra, beleértve a rosszul ellátott vidéki területeken való gyógyszertárakat is. A 2007-es költségvetési évben az egészségügyi minisztérium 4,5 milliárd USD-t kapott, ami a GDP 4%ának felel meg, ez az elmúlt 16 évben a legmagasabb arányú részesedés volt. A költségvetési támogatás mértékének növelését a 2006-os reál GDP 7,7%-os növekedése tette lehetővé. A költségvetési terv új csoportok egészségbiztosítási alapba történő bevonását is szükségessé tette, beleértve nyugdíjasokat, védelmi erőket, rendőrtiszteket, bírói testületet. Ezek a csoportok korábban privilegizált helyzetben voltak, nem kellett társadalombiztosítási hozzájárulást fizetniük. Ahhoz, hogy a kedvező hatás érvényesüljön, a gazdaságnak fenn kell tartani jelenlegi gyorsulását. A BMI ezt valószínűnek tartja, 2007-re 6,7%-os GDP-növekedést prognosztizáltak.(AZS) Forrás: Spotlight On Hospital Sector. In: Emerging Europe Pharma & Healthcare Insight. October 2007, Issue 18. Business Monitor International. 2007-09-28 11:31:21

Egészségügy Kanadában 2007 A Kanadai Egészségügyi Információs Intézet (CIHI) publikálta a nyolcadik „Health Care in Canada” kiadványát. Az idei jelentés a legfontosabb egészségügyi kérdésekre összpontosít, hogy hasznos referencia eszközként szolgáljon az egészségügyi döntéshozók és a lakosság számára. A kiadvány áttekintést nyújt az Információs Intézet és mások által végzett analitikus munkáról, ahol a legfőbb kutatási területet a következők képezik: ` Egészségügyi finanszírozás: becslések szerint Kanada 148 milliárd dollárt költött egészségügyi szolgáltatásokra 2006-ban. A jelentés ezen fejezete megvizsgálja hogyan finanszírozzák a rendszert és miért fizetnek az emberek. 10


` Humán erőforrások az egészségügyben: minden tizedik kanadai lakos az egészségügy vagy a szociális szolgáltatások területén dolgozik. Ez a fejezet ismerteti Kanada egészségügyi ellátóit – kik ők, honnak jönnek, migrációs mintái és az általuk végzett munkában levő változások, az egészségügyi alkalmazottak jóléte. ` Az ellátás minősége és a betegek biztonsága: a szívbetegség túlélésétől a gyógyszerezési problémákig a fejezet megvizsgálja mi ismeretes és mi nem az ellátás minőségéről és a betegek biztonságáról Kanadában. ` Az ellátáshoz való hozzáférés: naprakész információ az egészségügyi szolgáltatások széles körének elérhetőségéről, mint orvosi vizit, gyógyszer és fogászati biztosítás, műtéti várakozási idők. ` Népegészségügy: az egészség és a betegség nagy részben annak függvénye hogy hol és hogyan élünk, tanulunk, dolgozunk és játszunk. Ez a fejezet szemügyre veszi a lakóhely és az egészség kapcsolatát, a testmozgást, az étkezést és az életmód egyéb körülményeit. (SZL) Forrás: http://secure.cihi.ca/cihiweb/dispPage.jsp?cw_page=media_20sep2007_e Jelentés: http://secure.cihi.ca/cihiweb/products/hcic2007_e.pdf 2007-09-25 15:04:00

A betegek szolgáltató-, illetve orvosválasztásának ára A betegek a legtöbb országban adójuk illetve társadalombiztosítási járulékaik fejében lényeges joguknak tekintik az egészségügyi szolgáltató megválasztását. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának összefoglalója nem foglalkozik a magánbetegek és magánellátók közötti olyan kapcsolatokkal, amelyek teljes egészében a közfinanszírozáson kívül zajlanak. Érdeklődésük középpontjában azok a helyzetek állnak, amelyekben a választásban valamilyen formában jelen van az állami részvétel, pl. amikor a beteg magánszolgáltató választását a társadalombiztosítás vagy az NHS (részben vagy egészben) finanszírozza, illetve amikor a beteg állami, önkormányzati, társadalombiztosítás által finanszírozott intézményben megválasztja az őt kezelő orvost. Az alapellátásban a választás joga többnyire érvényesül, a betegek szabadon választhatnak háziorvost. A választásnak azonban - bármennyire is szabadnak tekintett - vannak korlátai. Az Egyesült Királyságban például igazodnia kell a területi beosztáshoz, Írországban a Medical Card tulajdonosai (szociálisan rászorultak, gyermekek, nyugdíjasok stb.) adott terület listájából választhatnak. Dániában a betegek két kategóriára oszthatók. Azok számára, akik háziorvost választanak, a háziorvosi, illetve a beutalóval igénybe vett szakorvosi konzultáció ingyenes. A 2. csoportba tartozó betegek szabadon kereshetik fel az általuk választott általános és szak- orvosokat, illetve egészségügyi központokat, de kiegészítő díjat fizetnek. Az egészségbiztosítás az 1. csoport tarifái szerint nyújt támogatást a költségekhez, az ezen felüli kiadások önrészként a 2. csoport betegeire hárulnak. A társadalombiztosítás által finanszírozott rendszerekben az orvosválasztás az orvos és a biztosító között meglévő szerződéshez kötött. Kivételt képez ebből pl. Ausztria, ahol a társadalombiztosítás részben a nem szerződött választott magánorvos által nyújtott ellátást is fedezi. A kezelőorvos megválasztása egy társadalombiztosítás által finanszírozott intézményben pl. Németországban és Ausztriában magánbetegeknek járó előjog, ehhez alkalmazkodó finanszírozással. 11


Ez a gyakorlat főorvosi rendszer néven vált ismertté, mivel a magánbeteg ellátását a főorvosnak van joga szervezni, erre az intézménnyel kötött megállapodása ad felhatalmazást. A befektető orvosi státusz Németországban terjedt el. Ebben a formában a betegnek lehetősége van arra, hogy az ambuláns ellátásra választott orvosa végezze a kórházi kezelését is, ha a szerződéses orvos erre a jogosultságot megszerezte. A fekvőbeteg ellátásban tulajdonviszonyoktól függetlenül választhat a beteg kórházat pl. Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban, Franciaországban a társadalombiztosítással szerződött kórházak közül, az Egyesült Királyságban ma még lista alapján, 2008-tól tervezetten szélesebb körben, a Healthcare Commission standardjainak megfelelő és az NHS árain belül ellátást nyújtó intézmények közül. Ez a beteg számára nem jár többletköltséggel. A magánkórházak legtöbb szolgáltatását is fizeti a biztosító vagy az NHS. 2007-09-24 16:15:47 A teljes tanulmány az ESKI honlapján olvasható: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1266

Egészségügyi szolgáltatókról szóló információk az Egyesült Királyságban Túl vagyunk már azokon az időkön, amikor az angol NHS páciensei az orvostól várták annak eldöntését, milyen kezelésre van szükségük és azt hol vehetik igénybe. A mai beteg beleszólást akar a döntésbe. Miután a kormány meggyőződése szerint az egészségügyi ellátás javításának kulcsa a beteg választása, 2005-ben elindította a "Choose and Book" (Válassz és foglalj) számítógépes rendszert, amit a háziorvosok és a betegek együtt használhatnak az egészségügyi szolgáltatók kiválasztásában. Az eredmények azonban nem túl fényesek. Bár a kormány 90%-os arányt képzelt el a rendszeren keresztül történő beutalásokra, ez ma még 40%. Az orvosok szerint a rendszer lassú és körülményes a használata. A British Medical Association elnöke szerint a rendszer kaotikus romhalmaz. Ezek a problémák rendezhetők. Súlyosabb viszont az a tény, hogy a páciensek és a háziorvosok nem rendelkeznek elegendő információval a választáshoz. A szakorvosok nem akarják közzétenni tevékenységük eredményeit, sokszor azt sem tudják, hogyan mérjék azt. Az információhiány lassan enyhül. Az elmúlt évben azok a kórházak, amelyek szívsebészeti műtéteket végeznek publikálni kezdték a túlélési rátákat azokkal a rátákkal együtt, amelyek európai szintű kalkulációkkal a kezelt betegeknél elvárhatók lettek volna. A szívsebészek ezt az úttörő szerepet két okból vállalták fel. Először is könnyű az eredményt mérni, az a sebész, akinek a páciensei életben maradnak, bizonyítja a kompetenciáját. A másik ok az volt, hogy ezt a szakterületet mélyen megrázta egy a Bristol Royal Infirmary-ban 2001-ben végzett vizsgálat, amely eredménye szerint 1984 és 1995 között legalább 30 gyermek halt meg a részleg gyenge standardjai következtében, és bár a gondok nem csökkentek, gyakorlatilag semmi nem történt. Sokan dolgoznak azon, hogy más területekről is legyenek hasonló információk. Ez év júniusában indult az NHS választásai honlap, amelyen a betegek különböző szempontok alapján (inkább a várólista, tisztaság, mint az eredményesség mutatói) hasonlíthatják össze a szolgáltatókat. 2008 áprilisáig ez

12


minden szakterületet tartalmaz majd. Nagy munkával próbálnak értelmes indikátorokat találni azokra a területekre, ahol a túlélési arány nem használható mutatószám. Vannak, akik aggódnak ennek a rendszernek a nem szándékolt hatásai miatt. Egy kicsit az iskolák bajnoki tábláihoz hasonlítják a dolgot, amikkel kapcsolatban vádként fogalmazódik meg, hogy manipulálják a felvételeket hogy megszabaduljanak a nehezen tanuló diákoktól. Biztos lesznek ennek a rendszernek is nehézségei, a betegeknek azonban objektív információkra van szükségük, ha maguk is foglalkozni akarnak a gyógyulásukkal. (BI) Forrás: Economist. 9/1/2007, Vol. 384 Issue 8544, p51-51 2007-09-20 13:54:04

13


Népegészségügy Szeptember 30.: a Szív Világnapja A szív- és érrendszeri megbetegedések – beleértve az eseményekbe szívrohamot és a stroke- ot – világszerte a legfőbb halálokot képezik: évente 17,5 millió emberéletet követelnek. A Szív Világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a szívbetegségek és a gutaütés rizikófaktoraira, valamint elősegítse a prevenciót. Világszerte 155 millió a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma. A szülőknek jelentős szerepük van abban, hogy csökkentsék a fő rizikófaktorokat azáltal, hogy odafigyelnek gyermekeik életmódjára, egészségesen étkezésére és a rendszeres testmozgásra. Épp ezért a Szív Világnapja idén az „Együtt az Egészséges Szívért” témára fókuszál. A Szív Világszövetsége a WHO- val való partnerségben több mint 100 országban szervez programokat. Ilyen rendezvények például az egészségügyi vizsgálatok, szervezett séták, futások és fitness napok, nyilvános beszélgetések, színpadi előadások, tudományos fórumok, kiállítások, koncertek, karneválok és sportversenyek.(AZS) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/events/2007/world_heart_day/en/index.html 2007-09-24 15:15:38

Tanulmány a daganatos megbetegedések okairól „A daganatos megbetegedések okai Franciaországban 2000” című, 2007. szeptember 13-án kiadott tanulmány elősegítette azoknak a daganatos eseteknek a kiértékelését, amelyeket speciális rizikófaktorok idéztek elő, mint például dohányzás, elhízás, orális fogamzásgátlók, ill. a környezetszennyezés. A tanulmány értelmében a dohányzás bizonyult továbbra is a daganatos megbetegedések fő rizikófaktorának, ezt követi az alkoholfogyasztás, miközben a környezetszennyezés csak meglehetősen kevés kockázatot jelent. A fejlett országokban az ismert karcinogéneknek való kitettség az ’50-es évek óta csökkent, miközben a daganatos megbetegedések száma emelkedett. A kutatás rávilágít arra, hogy az általános aggodalom a környezetszennyeződés miatt „aránytalan az ilyen szennyeződések rákkeltő hatásával”. Ugyanakkor a jelentés szerint a daganat okai a férfiak körében a megbetegedések 55%-a, a nők körében pedig 70%-a esetén nem voltak azonosíthatóak. A tanulmány szerzői ezért azt javasolják, hogy további hosszú távú tanulmányokat végezzenek az egészséget befolyásoló tényezők jobb megértése érdekében. Az EU Közösségi Népegészségügyi Akcióprogramja (2003-2008) prioritásként jelölte meg az egészség életmóddal kapcsolatos meghatározó tényezőit, beleértve a dohányzást és táplálkozást.(AZS) Forrás: 166775

http://www.euractiv.com/en/health/lifestyle-blame-cancer-environment-study-shows/article-

2007-09-24 13:14:30 14


Allergia: egyre inkább népbetegség Szakértői előrejelzések szerint 2050-ben az európai lakosság fele fog valamilyen allergiás megbetegedésben szenvedni. „Az egyre növekvő számú kórképet tekintve az allergia korunk egyik legnagyobb problémája” – nyilatkozta a német szövetségi fogyasztóvédelmi miniszter, Horst Seehofer (CSU) a tárca által szept.12-én Berlinben megrendezett allergiakonferencia megnyitóján. Becslések szerint a német állampolgárok 40%-a szenved allergiás megbetegedésben. Seehofer szerint a kezelés során a beteg egyéniségét kell a középpontba állítani. Az allergiás reakciókat nem lehet mindig a higiéniai okok, a környezetszennyezés, a táplálkozásváltozás vagy genetikai hajlam számlájára írni. Seehofer úgy véli, hogy az átfogó információk közzététele segíthet az érintetteknek a megelőzésben. A miniszter által szept. 12-én megnyitott www.aktionsplan-allergien.de weboldal szintén segítséget nyújthat a tájékozódásban. Márciusban Seehofer egy allergia-ellenes akciótervet mutatott be a fogyasztók jobb védelme érdekében.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29796 2007-09-17 15:12:24

15


Kórházügy Gazdasági Kutatóintézet a kórházi kiadások alakulásának monitorozására Roselyne Bachelot, francia egészség-, ifjúság- és sportügyi miniszter szeptember 10-én nyitotta meg az Állami és Privát Hospitalizáció Gazdasági Kutatóintézetét Franciaországban. Az új intézmény feladata az egészségbiztosítás hospitalizációs költségekre fordított kiadásainak figyelemmel kísérése. A kutatóintézet, melynek felállítása már a társadalombiztosítás 2007-es évi finanszírozására vonatkozó törvény előirányzatában is szerepelt, egyeztető fórumként fog működni az állam, az egészségbiztosítás és az egészségügyi létesítményeket képviselő szervezetek között. Az új létesítmény kutatásainak az aktuális adatokból kiindulva kell hozzájárulnia az Egészségbiztosítás kiadásaira vonatkozó Országos Célkitűzés (ONDAM) következő évi kidolgozásához. Az ONDAM már hagyományosan részét képezi a Társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó Törvénytervezetnek (PLFSS). A Szociális ügyek Átfogó Felügyelete (IGAS) által irányított kutatóintézetnek félévente kell jelentést készítenie a Kormánynak és az Országgyűlésnek, és javaslatot benyújtania minden az év folyamán a létesítményeket érintő tarifacsökkentést megelőzően. Az új gazdasági kutatóintézet tevékenysége kiegészíti az egészségügyi létesítmények finanszírozásában kompetens hatóságnak - a Hospitalizáció Tanácsának – a PLFSS-t előkészítő feladatkörét. (ZLL) Forrás: http://www.premier-ministre.gouv.fr/information/actualites_20/un_meilleur_suivi_depenses_57225.html 2007-09-28 12:43:21

Szlovákia kormánya jóváhagyta a kórház-átalakítás leállítását szabályozó törvényt A kormány szeptember 19-i ülésén jóváhagyta az egészségügyi szolgáltatókról szóló (578/2004.) törvény módosító javaslatát, amely megakadályozza a kórházak részvénytársaságokká alakítását. A törvénymódosítás a végleges jóváhagyás után 2008. január 1-jén (a kórház-átalakításra vonatkozó rész 2007. december 30-án) lép érvénybe. Az egészségügyi tárca ezt a lépést azzal indokolja, hogy a kórházak részvénytársaságokká alakításával gyengül az állam hatásköre az egészségügyi ellátás irányítása és az egészségpolitika gyakorlása terén. A minisztérium állítja, hogy az átalakítás folytatása lelassítaná a strukturális alapokból való felhasználás folyamatát, amelyre az egészségügyi operatív program keretében van lehetőség. A törvény garantálja, hogy az oktató, az országos hatáskörű és a rendkívüli helyzetek feladatait megoldó kórházak az állam tulajdonában maradnak. Jelenleg a törvénymódosítás az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó egészségügyi intézmények helyzetét orvosolja. Későbbi időpontban kerül sor a területi önkormányzatok hatáskörébe tartozó intézmények problémáinak megoldására, a Pénzügyminisztériumnak az észrevételezési eljárás keretében benyújtott követelménye szerint.

16


A törvénymódosító javaslat definiálja az egészségügyi szolgáltatók hálózatát. Változásokat vezet be az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése, valamint a szakmai szervezetek rendszerében. (VM) Forrás: TASR, 2007. 09. 19. 2007-09-24 10:27:43

Magánkórházi ellátás Írországban Az ír egészségügyi rendszerben központi szerepet játszik a kórházi ellátás. Az ország több mint 100 általános kórháza közül vannak regionális, megyei és körzeti kórházak. A nonprofit magánkórházakat közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza, a profitorientált magánkórházak privát tulajdonban és irányítás alatt vannak és nem részesülnek támogatásban az államtól. A magánellátást választó betegnek teljes egészében téríteni kell a felmerülő költségeket. Magánbiztosítás fedezheti a költségek egy részét vagy egészét. A magánkórházak szabadon szabhatják meg áraikat. Magánkórházakban nem lehet állami szolgáltatásokat igénybe venni, és az ellátáshoz háziorvosi beutaló szükséges. Magánellátást vagy részbeni magánellátást nyújthatnak állami és önkéntes kórházakban is, ez esetben az állami fekvőbeteg ellátás díjain felül „fenntartási” díjat is kell fizetni. 2007. január 1-től ennek összege a kórház és a magánellátás jellegétől függően 146-689 euróig terjed: Regionális kórházak, önkéntes kórházak, oktató kórházak: 689 euró (magán), 540 euró (részben magán), 496 euró (nappali ellátás) Megyei kórházak, önkéntes nem oktató kórházak: 460 euró (magán), 370 euró (részben magán), 329 euró (nappali ellátás) Körzeti kórházak: 197 euró (magán), 168 euró (részben magán), 146 euró (nappali ellátás) Forrás: http://www.dohc.ie/public/information/hospitals/private_and_semi_private_hospital_care.html 2007-09-19 12:23:53

17


Finanszírozás Szlovákia: kampány az egészségbiztosítók pluralitásának megtartásáért A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) az egészségbiztosítók pluralitásáért és egyenjogúságáért országos kampányt indított, amely keretében szeptember 12-én mintegy 160000 aláírással petíciót nyújtottak be. A cél az, hogy még a törvények parlamenti tárgyalása előtt a kormány foglalkozzon a benyújtott észrevételekkel. A ZZP folytatja kampányát, és a lakosság körében vélemény-nyilvánítási akciót szervez az egészségbiztosítók pluralitásáról és a lakosság szabad választásának akadályozásáról. Az akciót fokozatosan több szlovák városban szervezik, a véleménygyűjtés szeptember 20-tól október első hetéig tart. Az Egészségügyi Minisztérium elutasítja a szervezett kampányt, és félrevezető hírek terjesztésének gyanújával feljelentést tett a ZZP ellen. A minisztérium honlapján ismertette álláspontját, miszerint az előkészített törvénymódosító javaslat nem tiltja az egészségbiztosítóknak a nyereségképzést, hanem meghatározza számukra azt, hogy a pozitív gazdasági eredményt az egészségügyi ellátásra fordítsák. Nem szünteti meg az egészségbiztosítók pluralitását, és nem veszi el az állampolgároktól az egészségbiztosítók szabad választásának jogát. A minisztérium csökkenti az egészségbiztosítók adminisztrációs költségeinek határát (a beszedett járulékok 4%-áról 3%-ra), és tevékenységüket úgy szabályozza, hogy a pozitív eredményt kizárólag a biztosítottak javára fordítsák. A minisztérium cáfolja és félrevezetőnek tartja a ZZP-nek azt az állítását, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az állampolgárok véleményét. Egy 2007 augusztusában szervezett, 1200 főre kiterjedő véleménykutatás szerint a megkérdezettek közel háromnegyede helytelenítette az egészségbiztosítóknak a részvényesek javára történő nyereségképzést. A ZZP tájékoztatója szerint a kampányt az egészségbiztosítók magán részvényesei saját eszközeikből finanszírozzák, és a törvénymódosító javaslatban rejlő problémákra hívják fel a figyelmet. Meggyőződésük szerint a pluralitás kiszorítása az egészségbiztosításból a szolgáltatások rosszabbodásához és pazarláshoz fog vezetni. Ezért törekednek arra, hogy a törvénymódosítást vegyék le a napirendről. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk TASR, 2007. 09. 18/19/21 2007-09-28 13:07:35

A holland egészségbiztosítási törvény értékelése Hollandia 2006. január 1-én léptette hatályba az új egészségbiztosítási törvényt. 18 hónappal a törvénybeiktatás után a Business Monitor International megvizsgálta azt a kérdést, hogyan befolyásolja az „irányított verseny” politikája az egészségügyi ellátást, és hogy képes-e magasabb színvonalú ellátást nyújtani, miközben leszorítja a költségeket. A holland rendszer a magánbiztosítók közötti versenyen alapul, akik a szolgáltatásaikat az ár és az ellátás minősége szerint differenciálják. A piaci elvek értelmében a biztosítók várhatóan lejjebb viszik a 18


biztosítási díjakat, ösztönzést nyújtanak a fogyasztóknak az egészséges életmódra, és nyomást gyakorolnak a kórházakra a jobb és olcsóbb ellátás nyújtására. Az új egészségbiztosítási törvény kötelezővé teszi minden felnőtt lakos számára a biztosítási fedezet vásárlását. A biztosítóknak szolgálniuk kell egy alapcsomaggal minden jelentkező számára, kortól és egészségi állapottól függetlenül. Az alacsony jövedelműek támogatásban részesülnek az államtól speciális adózáson keresztül. A holland biztosítótársaságok már alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. A Menzis nevű cég saját alapellátási központokat nyitott tagjaik ellátására, arra az elvre alapozva, hogy a legtöbb panasz kórház igénybevétele nélkül kezelhető. Az UVIT biztosító kedvezményes utalványokat ajánl fel azoknak a betegeknek, akik alacsony koleszterinszintű élelmiszereket vásárolnak, valamint támogatást nyújt fitnesz klubok tagságához túlsúlyos emberek számára. A fiatal és egészséges ügyfelek megcélzásának elkerülésére az állam létrehozott egy kockázatkiegyenlítő pénztárt, így valamennyi egészségbiztosító részt vállal az idős és kevésbé egészséges betegek ellátásában. Mindez jót jelent az ellátás színvonalát illetően, a várakozási idők is csökkenek, amint a biztosítók innovatív megközelítéseket alkalmaznak a betegek gondozására. 2006. végére a biztosítási díjak is csökkentek. A fő kérdés azonban abban áll, hogy az új rendszer befolyásolja-e az egészségügyi összkiadásokat. A rendszer bevezetésének évében, 2006-ban az egészségügyi kiadások 2,5%-kal növekedtek, előrejelzések szerint 2007-ben ez 4,9%-nál áll be majd. A gyógyszer költségek a 20062011-ig terjedő időszakban előreláthatóan 2,3%-kal emelkednek csak. Ez az alacsony ráta részben annak tudható be, hogy a kormány 40%-os árcsökkentést alkudott ki a generikus gyógyszergyártókkal. Emellett néhány biztosító jutalomban részesíti a generikus gyógyszereket felíró orvosokat. Tehát az egészségügyi költségek inflációjáért elsősorban a költséges kezelési területek felelősek, mint a kórházi vizitek. A modell sikerességéhez elengedhetetlen lesz a kórházi kiadások visszafogása. Az új rendszer bírálói szerint az iparág ellenőrzése hiányosságokat szenved, és aggodalomra ad okot, hogy az árak lefelé nyomása kedvezőtlenül hat az ellátás minőségére. Emellett az ágazat konszolidációja csökkentheti a versenyből adódó előnyöket. Már négy biztosítótársaság egyesült: Agis, Menzis, DeltaLloyd és Ohra. A Business Monitor International azonban bízik abban, hogy a kormány megfelelően ellenőrzi a rendszert olyan egészségpolitikai intézkedésekkel, mint a kötelező minimum csomagok, a szegények garantált ellátása és a kockázatkiegyenlítés. (SZL) Forrás: BMI Evaluates The Dutch Health Insurance Act Business Monitor International - Western Europe Pharma & Healthcare Insight, October 2007, Issue 18 2007-09-27 15:21:53

19


Egészségügyi informatika Anamnézis a biztosítói visszatérítések tükrében Franciaországban 2007. július vége óta, a háziorvosok számára 12 hónapra visszamenőleg elérhetővé vált a betegeiknek nyújtott biztosítói visszatérítések listája. Az előzőekben csak négy megyében (AlpesMaritimes, Val-d’Oise, Seine-Saint-Denis és Yvelines) folytattak erre vonatkozóan kísérleteket. Az orvosok részére – betegeik beleegyezése mellett – a kiterjedtebb alkalmazás révén elérhetővé vált számos információ a keresőképtelenség, radiológiai vizsgálatok, gyógykezelések, gyógyszerelés stb. vonatkozásában. Idővel a betegszállítás biztosítási támogatását is tartalmazni fogja a visszatekintés. Az Egészségbiztosítás szerint, az orvosok számára átfogóbb információt nyújtó gyakorlat révén jobban el lehet kerülni a vizsgálatok szükségtelen megismétlődését és a gyógyszerkölcsönhatásokat. Újonnan jelentkező páciens esetén, az orvos gyorsan tájékozódhat a beteg számára legutóbb nyújtott visszatérítésekről, és ezek alapján célzottan teheti fel kérdéseit az előzőekben alkalmazott gyógymódra vonatkozóan. A betegről és gyógykezeléséről átfogóbb képet nyújtó szolgáltatás feltétele a francia egészségbiztosítási kártya a „Carte vitale”. (ZLL) Forrás : http://www.medisite.fr/medisite/+L-historique-de-vos-remboursements+.html

20


Humánerőforrás Cseh háziorvosok sztrájkja a jobb anyagi elismerésért 2007. szeptember 19-én mintegy 5800 háziorvosi rendelő (85%) maradt zárva. Az orvosok ezzel fejezték ki tiltakozásukat az alacsony fizetések ellen, és nyomatékot akartak adni több éve tartó követeléseiknek. A Háziorvosok Egyesülése hosszabb ideje küzd a szakma helyzetének javításáért, és figyelmeztet az alulfinanszírozás veszélyeire. Nem jut elég pénz a háziorvosok továbbképzésére és a szakma fejlesztésére. Ennek következménye, hogy az orvosok átlagos életkora egyre magasabb, az utánpótlás hiányos. Rámutatnak arra, hogy míg a fejlett országokban az egészségügyi kiadásoknak kb.10%-a jut az alapellátásra, Csehországban ez az arány csak 5% körüli. Az érdekképviseleti szerv szerint a hosszú távú alulfinanszírozás a szakma széteséséhez vezethet. A háziorvosok már több ízben tiltakoztak a rossz anyagi helyzetük miatt. A mostani akciót az robbantotta ki, hogy nem tudtak megegyezni az egészségbiztosítókkal a jövő évre történő szerződési díjak tárgyában. Az egész országra kiterjedő tiltakozással igyekeztek elérni, hogy a szolgáltatók és az egészségbiztosítók végleges tárgyalását megelőzően ígéretet kapjanak szolgáltatásaik árának emelésére. Az egészségbiztosítók engedtek a nyomásnak. Az Általános Egészségbiztosítóval sikerült előzetesen megállapodni abban, hogy a havi fejkvótát a jelenlegi 36 koronához képest 42 koronára emelik, ezt a háziorvosok nagy része kompromisszumként elfogadta (követelésük 50 korona volt). A szakágazati egészségbiztosítók 40 korona fejkvóta díjat, ezen kívül a teljesítményért járó pontérték-emelést is ígértek. Az előzetes megállapodások után nincs végleges döntés. Az ígéretek azonban meghiúsultak, mert a szolgáltatók és az egészségbiztosítók szeptember 19-i záró tárgyalásán az ambuláns szakorvosok és a kórházak képviselői nem értettek egyet a háziorvosok fizetésének ilyen mérvű emelésével. Azt elismerték, hogy a háziorvosoknak több pénzt kell kapniuk, ugyanakkor meg kell tartani a megfelelő arányokat az ellátás egyes típusai között. A törvény szerint a szolgáltatók és az egészségbiztosítók megállapodásának hiánya esetén az Egészségügyi Minisztérium hoz döntést a kérdésben - 2 hónapon belül. A háziorvosok követeléseivel egyetért a Cseh Orvosi Kamara és számos szervezet. Az egészségügyi miniszter szükségesnek tartja az ügy megfelelő lezárását, a háziorvosok teljesítmény szerinti finanszírozásának erősítésével, összhangban az egészségügyi reformmal. A háziorvosok is azt állítják, hogy nem a reform ellen, hanem mellette tüntetnek. (VM) Forrás: CTK, 2007. 09. 10/18/20/21. DNES, 2007. 09. 19. Právo, 2007. 09. 20. Lidové noviny, 2007. 09. 19. 2007-09-24 10:23:03 21


Gyógyszerügy Az EU-csatlakozás hatásai a két új tagállam gyógyszeriparára Románia és Bulgária 2007. január 1-én csatlakozott az EU- hoz. A Business Monitor International megvizsgálta, hogy a közös piacra történő belépés hogyan érinti a gyógyszerszektort ezekben az országokban, különösen az export és import vonatkozásában, továbbá a lehetséges jövőbeni hatásokat is felvázolta. Románia Értékszempontú megközelítésben a román gyógyszerpiac növekedését nagymértékben az import generálja. Az importált gyógyszerek piaci részesedése növekvő. A külföldi cégek belépése a román gyógyszerpiacra – amelyet az EU- csatlakozás nagymértékben elősegített – az elkövetkezendő években fel fogja lendíteni a gazdasági növekedést, főleg, hogy néhány vállalat azt tervezi, hogy több új terméket vezet be, valamint exportbázisként alkalmazza Romániát. Ahogyan más kelet-közép-európai országok esetében, a túlélő helyi cégeknek diverzifikálniuk kell az árukibocsátásukat, és növekvő arányú hazai terméket kell exportálni keletre, a FÁK gyorsan növekvő piacaira. Termelésüket korszerűsíti azon gyógyszerek megszüntetésének szükségessége, amelyeket az EU- szabályozások már nem engedélyeznek. A kereskedelmi mérleg az elkövetkezendő 5 évben várhatóan az import javára fog billenni. Ez a trend leginkább a krónikus betegségek kezelésére alkalmazott receptköteles gyógyszerek, valamint a vénynélküli gyógyszerek szempontjából kedvező. Az EU-ba való belépést követő árnövekedésnek szintén pozitív hatása van az importpiac összértéke szempontjából. A BMI szerint Romániában az egy főre jutó GDP-növekedés felülmúlta a legtöbb EU- tagországét (2006-ban 20%-os volt a növekedés, Magyarországon ezzel szemben csak 2%). A gazdasági fejlettség terén azonban vannak még lemaradások: az egy főre jutó GDP még mindig csupán 30%-át teszi ki az uniós átlagnak, a lakosság 40%-a él vidéki területeken, a mezőgazdaság pedig a GDP 10%-át termeli, és a munkaerő 25%-át foglalkoztatja. Bulgária 2005-ig a kórházrendszer felhalmozódott adósságai miatt Bulgária gyógyszerpiaca volt az egyik leglassabban növekvő a kelet-közép-európai országok közül. Lettországhoz hasonlóan az egy főre jutó gyógyszerkiadás jelentősen alacsonyabb, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Szlovéniában. Az EU- csatlakozás azonban az elkövetkezendő években előmozdíthatja a piacot. Az EU- csatlakozás kritériumai számos régi, rossz minőségű és másolt gyógyszer forgalomból történő kivonásához, valamint a jó gyártási gyakorlat standardjainak implementáláshoz vezettek a hazai termelésben, ami a teljes piaci potenciált fellendítette. Az előrejelzési periódusban várhatóan mind az export, mind az import növekedni fog, az EU- csatlakozás gazdasági és piaci változásainak köszönhetően. Bulgária EU-tagsága elősegítette a külföldi – elsősorban Németországban gyártott – gyógyszerek térnyerését. A bolgár gyógyszerimport további fő forrásországai Svájc, Franciaország, Dánia és az USA.

22


További befektetések, mint például EU- alapú exporttermelési bázis 2007-ben, valamint az elkövetkezendő években új belépők, ill. a piacon már jelenlévő multinacionális vállalatok révén az előrejelzési periódusban nagyobb exportnövekedést eredményezhet. A modernizáció és a nemzetközi standardokhoz történő harmonizáció szintén elősegítheti az exportnövekedést, mivel a helyi gyártók egyre inkább tudatára ébrednek a hazai gyógyszerek exportpotenciáljának. Ezt elősegíthetik az alacsony hazai termelési költségek, feltéve, ha a létesítményeket összhangba hozzák az EU minőségi és biztonsági előírásaival. A kulcsfontosságú export célországok Oroszország, valamint egyéb regionális piacok.(AZS) Forrás: EU impact on new accession states. In: Emerging Europe Pharma & Healthcare Insight. October 2007, Issue 18. Business Monitor International. 2007-09-28 12:17:27

Generikumok a gyógyszer infláció csökkentésére Az Egyesült Államokban a vényköteles gyógyszerek inflációja 1% volt az elmúlt évben a 2005. évi 4,4%-hoz képest. 30 év alatt ez volt a legalacsonyabb ráta a munkaügyi minisztérium fogyasztói árindexe szerint (Consumer Price Index, Bureau of Labor Statistics, Department of Labor). A közgazdászok a gyógyszer infláció csökkenését többnyire a generikus gyógyszerek növekvő használatának és több originál gyógyszer generikus változatban való megjelenésének tudják be. Az elmúlt év őszén a Wal-Mart havi 4 dolláros díjért több generikus gyógyszer árusítását kezdte meg, majd számos üzletlánc követte hasonló programokkal, mely megnövelte a helyettesíthető termékek eladását. Emellett a gyógyszer juttatásért felelős Medicare vezetők is támogatták a generikus gyógyszerek felírását. 2006-ban az azonos hatóanyagú gyógyszerek a receptek 63%-át tették ki, ez 2005-höz képest 13%-os növekedést jelent. A kitöltött vények száma alapján a generikumok legnagyobb szállítója a Teva Pharmaceutical nevű gyógyszergyár. Az elmúlt 18 hónapban több elterjedt gyógyszer termék generikus változata érte el a piacot, mint Zocor (antikoleszterin), Ambien (altató), Norvasc (hipertónia). A gyógyszer infláció csökkenése hitelességet kölcsönözhet a választási versenyben az elnökjelöltek egészségügyi indítványainak, akik a generikumok használatának kiterjesztését követelik a költségek csökkentése érdekében. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/83355.php 2007-09-28 12:05:27

Spanyolország gyógyszerhelyzete 2007 márciusában, a gyógyszerekre új referenciaár-szabályozási rendszert vezettek be Spanyolországban. A márkanévvel rendelkező gyógyszerek és ezek generikus megfelelői az új rendelkezések szerint egy csoportba tartoznak, és áruk az azonos terápiai kategóriába eső legolcsóbb szerek árának átlaga alapján kerül meghatározásra. Az intézkedések révén az éves gyógyszerköltségvetés előreláthatólag csökkenni fog, de ennek mértékére igen eltérőek az előrejelzések. A gyógyszerkiadások a 2006-os évben is emelkedtek a lakosság elöregedése és az innovatív terápiák iránti fokozódó kereslet miatt. Az innovatív készítmények

23


ára Spanyolországban a legalacsonyabbak közé tartozik, és a kormány rendelkezései a továbbiakban valószínűleg a paralel importnak fognak kedvezni. Egy, a Farmaindustria megbízása alapján készült jelentés szerint a Gyógyszertörvény legújabb módosításai nélkül, a gyógyszerpiaci forgalom erőteljesen növekedett volna, (4,36%-os átlagos éves növekedési aránnyal a 2006-2008-as időszakban), de az új intézkedések erőteljesen visszafogták a növekedés ütemét (1,34%). Ezzel együtt a spanyol piac hosszú távú növekedésre való kilátásai a legjobbak között szerepelnek Nyugat-Európában. Előreláthatólag a biotechnológia lesz az egyik kulcsfontosságú mozgatórugója a növekedés ütemének. Ugyanakkor a lakosság egészségi állapotában megmutatkozó problémák, így pl. az obezitás is, melynek prevalenciája a spanyol lakosság körében mintegy 50, a gyermekeknél pedig 26,7%-os, a későbbi szövődmények (kardiovaszkuláris betegségek, diabetes) kialakulása miatt, lipidszintre vagy cukorbetegségre ható szerek kifejlesztését teszik szükségessé. (ZLL) Forrás: Spain – Country Profile, Western Europe Pharma & Healthcare, 2007, Oct., 11. 2007-09-27 10:58:16

Kötelező elektronikus receptfelírás a Medicare-ben A gyógyszeres ellátás irányításában tevékenykedő szövetség (PCMA) szerint az elektronikus receptfelírás Medicare programban történő alkalmazása csaknem 1,9 millió gyógyszerezési hibát akadályozhatna meg, és az elkövetkezendő 10 évben 29 milliárd dollár megtakarítást jelentene. Az elektronikus receptfelírás támogatói úgy vélik, hogy az olvashatatlan vények, a gyógyszer túlfogyasztás és a káros gyógyszer reakciók által okozott hibák megakadályozhatók. Ez év őszén a Kongresszus tervbe veszi egy olyan jogszabály megalkotását, miszerint a Medicare programban résztvevő orvosok kötelezve lennének az elektronikus receptfelírás használatára. Az Archives of Internal Medicine orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint a káros gyógyszer reakciókból eredő halálozás megháromszorozódott 1998 óta. Az adatok felvértezhetik a kormányt arra, hogy a követelményt törvénybe foglalják és ezzel megakadályozzák a Medicare orvosok térítésének jövő évre tervezett 10%-os csökkentését is. Az elektronikus vényfelírás követelményéből adódó megtakarítás egy része az orvosokhoz kerülhet. A Centers for Medicare & Medicaid Services vezetője azonban nincs megbizonyosodva arról, hogy egy ilyen kötelezettség csökkentené a káros gyógyszer reakciókat, és nem érzi időszerűnek, hogy a fizetési rendszert kelljen használni érvényesítésére. Az Amerikai Orvosszövetség (AMA) elnöke úgy véli, hogy bár az orvosok lelkesen fogadják a betegek biztonságát és az ellátás minőségét javító új technológiákat, de az elektronikus receptfelírás kötelezővé tétele pénzügyi támogatás nélkül tarthatatlan, miközben a kormány 10%-kal akarja csökkenteni Medicare orvosi térítéseket. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/82634.php 2007-09-25 10:04:43

24


A belga „Mutualités Libres” és a gyógyszerészeti innováció A belga „Mutualités Libres” (Kölcsönösségi biztosítókat átfogó Szervezet- ML) a kedvező tapasztalatok ellenére visszafogottan nyilatkozik az olcsó gyógyszerek forgalmazása révén létrejövő megtakarításokról. Biztatóak az ML 2003-2006-os időszakra vonatkozó vizsgálati eredményei: a kedvező árú gyógyszerek volumene megkétszereződött, a generikumokat fogyasztók száma ugrásszerűen megnőtt, és az orvosok is betartották a gyógyszerrendelésre vonatkozó előírásokat. Az Egészségbiztosítás és a betegek egyaránt megtakarítást értek el a gyógyszerfogyasztás átfogó növekedése ellenére is. Mindazonáltal az ML szerint az olcsó gyógyszerek inkább a költségvetési túllépések megfékezésére, mint a valós árrések kialakítására hatnak az innovatív gyógyszerek forgalmazásában. Azzal, hogy egyre több generikum jelenik meg a piacon, nem új molekulákról, hanem csak új csomagolásról van szó. Az orvosok sokszor fenntartással fogadják a generikumok alkalmazását a súlyos betegségek kezelésében. A gyógyszerköltségek visszafogása mellett, az innovatív molekulák megjelenését is támogató intézkedések érdekében, az ML Innovációs Alap felállítását szorgalmazza az innovatív szerek költségeinek mielőbbi visszatérítésére. Végezetül a referenciaár-rendszer megszilárdítához a következő lépéseket tartja szükségesnek: 1. az originális készítmények árának csökkentése a generikumok olcsóbb árfekvésének kialakításához, 2. originális szerek esetén a költség-visszatérítés alapjának kiszélesítése, 3. a referenciaár visszatérítésére alkalmazott rendszer három hónapos időszakokban való működtetése, 4. lejárt szabadalmú gyógyszerek esetén a generikumok kifejlesztésének ösztönzése, 5. a gyógyszerek árának összehasonlításához több elektronikus információ hozzáférhetővé tétele a betegek számára, 6. a szakemberek fokozottabb tájékoztatása a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekről az Egészségügyi értékeléseket folytató Helyi Csoportok által. (ZLL) Forrás: http://www.mloz.be/jsp/internal.jsp?id=96&idDoc=3573&idFolder1=96&language=Fr&origin=Mloz 2007-09-24 16:04:16

25


Egészségügyi reformok Egészségügyi reformtörekvések és egyenlőség átmeneti helyzetben Kelet- és Közép-Európa (CEE) valamint a hajdani Szovjetunió országainak (FSU) közös ideológián alapuló egészségügye a rendszerváltás előtt nagymérvű hasonlóságot mutatott. Az ezeken a területeken alkalmazott Szemaskó modell számos előnnyel rendelkezett: a mindenki számára elérhető szolgáltatásokhoz könnyen hozzá lehetett férni, és széles körben megvalósulhatott az egyenlőség. Az idővel fellépő strukturális problémák és anyagi megszorítások miatt azonban romlani kezdett az ellátás színvonala, egyre szélesebb körűvé vált az egyenlőtlenség, mely magával hozta az informális kifizetések megjelenését a rendszerben. A rendszerváltás alapvető politikai, gazdasági és szociális változásokat, egyebek között piacliberalizációt és magánosítást idézett elő a régióban. Az állami egészségügyi rendszerek irányítása hatékonyságát vesztette. A területen jelentkező eltérő reformtörekvések jelentős különbségekhez vezettek az országok között. Az átmenet komoly társadalmi következményekkel járt. A gazdasági krízisek és a makroökonómiai instabilitás a lakosság elszegényedéséhez, munkanélküliséghez és az erőforrások kimerüléséhez vezetett. A jövedelmek területszerte gyorsan differenciálódtak. Az állami bevételek csökkenése különösen érintette a társadalombiztosítási rendszereket és más állami szolgáltatásokat. A legtöbb helyen az egészségügyi rendszerek továbbra is biztosítottak alapvető ellátást a lakosság számára, de a beruházások hiánya romló infrastruktúrához és a technikai eszközök elavulásához vezetett. Az átmenettel járó gazdasági terhek, és ennek következtében a reformtörekvések állami támogatásának csökkenése komoly hiányjelenségeket idézett elő a régió majdnem minden egészségügyi rendszerében. Ezzel együtt, míg Oroszországban és a balti országokban az egészségügy finanszírozása viszonylag stabilnak volt mondható, Grúziában és Örményországban a GDP 1-2%-át tette ki az 1990-es évek folyamán ((TransMONEE 2007 Database, UNICEF IRC, Florence). Az állami finanszírozás csökkenése a közvetlen kifizetések előtérbe kerüléséhez vezetett az ellátáshoz, gyógyszerekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében. Az országok közötti eltérések ellenére, meglepő konvergencia mutatkozik a régió főbb reformirányaiban: 1. A főbb egészségügyi finanszírozási reformok az adóalapú rendszertől a kötelező egészségbiztosítási rendszer felé mozdultak el, ily módon kívánva megoldani a lakosság széles körű fedezetét és a hozzáférést az átfogó szolgáltatásokhoz. Mindazonáltal a társadalombiztosítási modellre való áttérést megnehezítette a technikai és információs háttér alacsony színvonala. Nem sikerült jelentős növekedést elérni az egészségügy anyagi erőforrásaiban sem. Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán a közösség által irányított mikro-biztosítási rendszereket vezetett be azzal a céllal, hogy hatékonyabb fedezetet nyújtson vidéki lakosságának. Jóllehet ezek a rendszerek alapvető fontosságú szolgáltatásokat és az infrastruktúra fejlesztését finanszírozzák, az ellátás tartalma és minősége korlátozott, a részvételi arány alacsony, a feladatok megoldása viszont komoly kihívást jelent.

26


2. Az alapellátás reformjának iránya az általános orvosi ellátás felé való orientálódás. Annak ellenére, hogy egyre elterjedtebb az alapellátás jelentőségének felismerése, az egészségügyi rendszerek gyakorlatilag továbbra is a kórházi ellátáson alapulnak. 3. A technikai képzés és az egészségügyi szektor irányítása a régió sok területén korlátozott, a vezetői feladatok ellátása többnyire a klinikákon dolgozó szakemberekre hárul. 4. A privát szektor fejlesztése. A klinikai szolgáltatásokat nyújtó privát szektor szerepe a legtöbb országban elenyésző a közvetlen kifizetések gyakorlatának, a biztosítási piacok fejletlenségének és a magas belépési költségeknek tulajdoníthatóan. A privát ellátásra való igény csak a városokban jelentkezik, ahol nagyobb a fizetési hajlandóság. A legtöbb CEE/FSU országban a magánbiztosítás szerepe az állami egészségbiztosítás kiegészítésére korlátozódik, jóllehet a kötelező biztosítás egyébként is átfogó fedezet nyújtására törekszik. Szlovénia önkéntes biztosítása, mely a privát egészségügyi költségvetés 60%-át teszi ki, kivételt képez az általános tendencia alól. A magánszektor térhódításának informális kifizetéseket csökkentő hatására azonban kevés az evidencia. 5. A legtöbb ország - hatékonyságot növelő intézkedésként - bizonyos mértékig decentralizálta egészségügyét, de ez sok esetben a funkciók megkettőződéséhez vezetett. 6. A professzionális szervezetek fokozódó szerepet játszanak a szakemberképzésben, az engedélyezési eljárásokban és a klinikai irányelvek kidolgozásában, mégsem töltenek be kulcsfontosságú pozíciót az egészségpolitika irányításában. Míg egyes országokban (Fehéroroszország és Oroszország) az ellátáshoz való hozzáférés megfelelő, máshol komoly problémák jelentkeznek a formális és informális kifizetések gyakorlata miatt. Az informális kifizetések egyenlőségre gyakorolt hatása országonként változó. A tanulmány a finanszírozási reform különböző típusait tárgyalja, valamint az informális kifizetések csökkentésére és az alapellátás fejlesztésére irányuló tendenciákat tekinti át. Konklúziói a következők: A CEE/FSU országokban az ellátáshoz való hozzáférést nehezíti az egészségügyi erőforrások és az extenzív infrastruktúra hiánya, és ez a hiányjelenség is alátámasztja a jól működő rendszerek felállításának és a hatékonyság növelésének a jelentőségét. A régió anyagi nehézségekkel küzdő országai szűkös anyagi erőforrásokból kiindulva hoznak erőfeszítéseket lakosságuk átfogó fedezetének biztosítására (pl. közösségi finanszírozás a Kaukázusban). Örményország a bizonyos területein sikeresen működő rendszerek eredményeit kívánja országos szintűvé tenni. A biztosításon alapuló rendszerek jelentős országos kapacitást igényelnek. Egyenlőségre gyakorolt hatásuk még további vizsgálatokat igényel. A régióra jellemző tendencia az irányelvek kialakításánál, nemcsak egyes reformfolyamatok átvétele, hanem komplett reformcsomagok átültetése más környezetbe a helyi viszonyok és kapacitás figyelmen kívül hagyása mellett. A reformoknak azonban kezdettől fogva tartalmazniuk kell az anyagi nehézséggel küzdő populációk érdekében folytatott monitorozást. (ZLL) Forrás: http://www.wits.ac.za/chp/kn/Balabanova.pdf 2007-09-28 10:09:13

27


Az elavult háziorvosi ellátás reformja Az üzleti vezetőket tömörítő Brit Ipari Szövetség (CBI) szerint a vállalatok 38 millió munkaórát és 1 milliárd fontos pénzösszeget veszítenek évente amiatt, hogy a munkavállalóknak munkaidő alatt kell orvoshoz menniük. A háziorvosi ellátáshoz való hozzáférés központi témája lesz az új egészségügyi miniszter NHS-t érintő vizsgálatának. A minisztérium elismeri, hogy a rendelési idő rendszerének meg kell változnia, ami jelenleg 9-5-ig tart hétköznap, hétvégén pedig zárva vannak a rendelők. A CBI jelentés szerint az elveszett idő nagy része elkerülhető lenne, ha a GP rendszer rugalmasabb lenne. Szükség van az NHS szolgálat alapos átértékelésére, mely alig változott az 1948-as alapítása óta. A 2004-ben megújított szolgáltatási szerződés a háziorvosi fizetések hatalmas növekedéshez vezetett és lehetővé tette az esti és hétvégi ellátás felhagyását, de nem járt együtt a szolgáltatások javulásával. A CBI kiváltképpen azokon a területeken követelt hosszabb rendelési időket, ahol erre igény áll fenn. A Szövetség szintén kifejtette, hogy lehetővé kell tenni a betegeknek, hogy több háziorvosi praxisnál jelentkezhessenek le, a gyógyszerészeket pedig jobban be kellene vonni az egészséges életmódra vezető tanácsadásába és az enyhébb betegségek kezelésébe (pl. köhögés és megfázás). A reformokat illetően az alapellátást nyitottabbá kellene tenni a magánellátók felé – a kormány NHS-t érintő reformjai eddig a kórházi ellátásra összpontosítottak. A CBI vezetője kiemeli, hogy a jelentés nem az NHS privatizációjáról szól, csak azt kívánja hangsúlyozni, hogy nincs innováció az alapellátásban, és milliárdokat költenek egy olyan GP rendszerre, amely nem képes válaszolni a betegek szükségleteire. Ezzel szemben a Brit Orvosszövetség háziorvosi bizottságának elnöke úgy véli, hogy a GP praxis drámai módon megváltozott az elmúlt években, ahol a családorvosok egyre inkább részt vállalnak olyan tevékenységekben, mint a diabetes és a szívbetegségek ellátása. Az elnök felveti annak a lehetőségét is, hogy az üzleti vezetők talán abban reménykednek, hogy részt vállalhatnak az egészségügy jövőbeli privatizációjában, ezt a vádat a Brit Ipari Szövetség azonban elutasítja. (SZL) Forrás: http://news.bbc.co.uk/1/hi/health/6999264.stm 2007-09-20 15:06:07

28


Egészségügyi Világszervezet (WHO) A WHO kiemelten kezeli a gyermekgyógyszerek biztonságosságát A gyógyszerek gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatos megbízható klinikai adatok hiányában a patikaszerek fokozott monitorozására és szigorúbb gyógyszerbiztonsági intézkedésekre van szükség. Ez az alapvető üzenete a WHO 2007. szeptember 21-én kiadott a „Gyermekgyógyszerek biztonságosságának előmozdítása” című kiadványának. A dokumentum a gyermekeknél jelentkező gyógyszermellékhatások elkerüléséhez fontosnak tartja a bejelentési rendszerek konzekvensebb működtetését és az együttműködést a kormányok, hatóságok, kutatóintézetek és a gyógyszeripar között. A kiadvány részét képezi annak a tág terű kezdeményezésnek, mellyel a WHO hozzáférhetővé kívánja tenni a biztonságos és hatékony medicinákat a gyermekek gyógyszerelése számára. „Szükséges további ismereteket gyűjtenünk arról, hogy a gyermekek szervezete hogyan reagál a medicinákra, csak ily módon érhetünk el érzékelhető javulást a gyermekegészségügyben szerte a világon. Emiatt annyira fontos feltérképezni a gyermekpopulációkban jelentkező potenciális mellékhatásokat. Ez a tevékenység végsősorban életeket ment, és tudásbázist is kiépít a jövőbeli alkalmazások számára” nyilatkozta Dr. Howard Zucker, a WHO Egészségügyi Technológiákat és Gyógyszereket felügyelő főigazgató-helyettese. A felnőttek körében jelentkező gyógyszermellékhatások vagy kedvezőtlen reakciók nagy része a nem megfelelő alkalmazásnak tulajdonítható, és ily módon el is kerülhető lenne. A gyermekek gyógyszerelésénél a legnagyobb problémát a klinikai adatok hiánya jelenti. Ennek következtében kevesebb gyógyszert fejlesztenek ki kifejezetten a gyermekek számára. A gyermekek sokszor olyan szert kapnak, melyet csak felnőttek körében teszteltek, és gyermekpopulációban történő alkalmazásuk hivatalosan nem is engedélyezett. A gyermekek számára történő megfelelő dozírozás hiányában, a jelentés szerint a potenciális ártalommal járó gyógyszerelési hibák háromszor gyakrabban fordulnak elő gyermekek körében, mint felnőtteknél. A gyermekgyógyszerek kiszerelése is nagyon fontos tényező, hiszen kisgyermekek nem képesek lenyelni a nagyobb tablettákat. A piacon lévő innovatív készítmények a gyermekekre vonatkozó javallatokat is tartalmazzák, de az idővel jelentkező jótékony hatásra vagy rizikóra vonatkozó evidencia nem áll rendelkezésre. A HIVfertőzött gyermekek antiretrovirális terápiája során, 30%-ban jeleztek olyan mellékhatást, mely a dozírozás megváltoztatásával vagy alternatív gyógyszer kiválasztásával elkerülhető lett volna. A kiadványban közölt becslések szerint a súlyos gyógyszerreakciók kevesebb mint 10%-át jelentik be világszerte, és ez annak tulajdonítható, hogy a fejlődő országok még nem állították fel gyógyszerbiztonságot monitorozó, illetve a bejelentési kötelezettségre épülő rendszereiket, vagy ezek működtetéséhez nincs elegendő anyagi erőforrásuk. Az egészségpolitikusok, gyógyszergyártó cégek, gyógyszerellenőrző hatóságok és kutatók számára készült kiadvány a gyermekgyógyszerek biztonságosságára vonatkozó ajánlások egész sorát tartalmazza, pl. minden országnak fel kell állítania országos és regionális rendszereit a gyermekek kezelésében fellépő súlyos gyógyszerreakciók és orvosi műhibák monitorozására, a

29


gyógyszergyártóknak pedig figyelemmel kell kísérniük a piacon lévő termékeik alkalmazása során esetlegesen fellépő mellékhatásokat. Emellett a szabályozó hatóságoknak szorgalmazniuk kell a gyermekegészségüggyel foglalkozó klinikai kutatások színvonalának emelését, aktív post-marketing ellenőrző programot kell kidolgozniuk, és naprakész információkat tartalmazó közösségi adatbázisokat kell kifejleszteniük a gyermekgyógyszerek biztonságos és hatékony alkalmazására vonatkozóan. Az országos erőfeszítésekhez a WHO a következőképpen nyújt támogatást: - hivatalos listát ad ki az alapvető gyermekgyógyszerekről, - továbbra is ráirányítja az országok vezetésének és a kutatóközösségeknek a figyelmét a mielőbbi monitorozás szükségességére a gyermekek gyógyszerelését illetően, - meghatározza a gyermekmedicinákra vonatkozó kutatások hiányosságait, - protokollokat készít a gyermekek körében alkalmazott gyógyszerek káros mellékhatásainak monitorozására. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2007/pr51/en/index.html 2007-09-25 13:21:01

Az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos fokozódó követelmények az európai egészségügyi rendszerekben Ahogy a lakosság átlagéletkora nő a WHO Európai Régiójában, egyre nagyobb az egészségügyi munkaerő iránti igény, jóllehet az egészségügyi dolgozók létszáma csökkenő tendenciát mutat. A kevésbé kedvező gazdasági helyzetű országok dolgozói sok esetben külföldön vállalnak munkát, ahol jobbak a kereseti lehetőségek, de kevesebb jog illeti meg őket, mint kollégáikat. A döntéshozók 2007. szeptember 17-20. között, Szerbia fővárosában, Belgrádban cseréltek eszmét az egészségügyi munkaerőhelyzetről. A WHO Európai Regionális Bizottságának 57. ülésén az 53 tagország több mint 300 képviselője vett részt. A Regionális Bizottság a várakozások szerint olyan határozatot hoz, mely regionális tervek kidolgozására nyújt lehetőséget az egészségügyi dolgozók országok közötti mobilitását lehetővé tevő megállapodások révén. Az elkövetkező években előreláthatólag hiány lép fel a szakképzett egészségügyi dolgozók alkalmazásában. Az ápolónők átlagéletkora 41-45 év Dániában, Franciaországban, Izlandon, Norvégiában és Svédországban, illetve 40 év fölötti az Egyesült Királyság szakdolgozóinak több mint a fele is. Így becslések szerint a következő évtizedben ápolónőhiány lép fel számos országban. Az Európai Unió kiszélesedésével az egészségügyi dolgozók migrációja fokozódik. Míg az Európai Régió középső és keleti részén nehézségekbe ütközik az ottani országok által képzett egészségügyi dolgozók megtartása, addig egyre erősödik az igény az etikai irányelvek kidolgozására a nemzetközi munkaerőtoborzást illetően, mivel Nyugat-Európában a külföldön képzett egészségügyi dolgozók száma jelentősen megemelkedett az utóbbi 30 évben.

30


Ezekre a növekvő és széles körben elterjedt munkaerő-problémákra válaszul olyan hatékony egészségügyi rendszerekre van szükség, melyek képesek alkalmazkodni az ilyen változásokhoz, valamint a Régión belül integrált mechanizmusra a problémák kezelésére. A Regionális Bizottság 57. ülésszakán folytatott tárgyalások ezeket a kérdéseket továbbterjesztik a WHO Egészségügyi rendszerekkel foglalkozó Európai Miniszteriális Konferenciáján történő megvitatásra, melyre „Egészségügyi rendszerek, egészség és jólét” címmel Észtország fővárosában, Tallinban kerül sor 2008. június 25-27 között. A munkaerő-helyzeten kívül a Regionális Bizottság napirendjén szerepel az egészséges táplálkozásra vonatkozó második európai akcióterv megvitatása, valamint az Európai Régió eredményeinek áttekintése az Egyesült Nemzetek Milleniumi Fejlesztési Céljainak elérésében. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/mediacentre/PR/2007/20070917_2 2007-09-17 12:58:18

31

No title

Recommend Documents