UjpestÍ HelytörténetÍ ,
Ertesítő -'i :
i:
A SZABADSAGHARC 7
\a,rr"t"$l { ";:.
HOSE f,
LEBSTÜCKnnÁnlA
H itel es fényképfelvétel (archívkép,Maglar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtóra)
Új pesti He|ytiirténetiÉrtesítő
FejesAntal*
1999.március
Szemelvények Ujpest történetéből
A török vi|ág ésaz újkor Újpest mai terÍiletén
század elejéntűnnek fel. Palota 1619-benKoháry Péterftileki kapitány birtokába került, akito| az az Ujfalussy Gergely szerezte meg 1633-ban, aki M á r a X Y . s z á z a d v é g é t ő lm e g i n d u l t a z a korábban a nádortól adományként megkapt.aa pusztásodási folyamat, amely az észak-pestihatár lakott Fótot ésaz e|pusztásodottSikátort. Ujfalussy vezetett.A fiai 1668-banjobbágyokat telepítettekPalotara, és településeineklassúelnéptelenedéséhez jellemzóje az, hogy a község határához csatolták a Spáczyaktól pusztásodás leglényegesebb egy kisebb' rossz természet-fö|drajzij ellemzőkkel me1szeÍzettlakatlan Káposztásmegyer területét.A rendelkező falu lakosságátidővel egy szomszédos, fentiekből kiderül az, hogy az igencsak megjobb helyi adottságúfalu szívia el. Térségünkben fogyatkozott jobbágyság nem menekedhetetta eZ az extenzívenfejlődő településa Káposztás- kettős adőztatás terhe alól, így nem csak a mindenkori torök birtokosok deftertárjainak, megyertől nem messzefekvő Palota volt. Ezt az erőteljes folyamatot tette végérvényesenh a n e m a m a g y a r b i r t o k o s o k a d ó s z e d ő i n e k i s visszafordíthatatlannáaz 1541-es török hódítás. fizetnie kellett. A zömmel a budai vár katonatisztjei koztil Közvetlenül a megszállástkövető időszakban nincs is lakott falu a környékünkön, amint ezt egy 1546- k i k e r ü l ő t í m á r b i r t o k o s o k s z i n t e s e m m i t s e m os török adőjegyzéktanúsítja.A lassan vissza. törődtek a középkori birtokhatárokkal' ennek szivárgó lakosság elhagyva hajdani aprófalvait, a következtében a környék birtokviszonyai a XVII. egyetlenvalamennyirevédhetőtelepülésére, század végéreteljesen összekeveredtek. Ez az térség a pusztásodás miatt amúgy is megnövekedett összevisszaság lehetőségetadott arra, hogy a határu Palotára költözött be. Az 1562-ben'Ali bin felszabadító háborúkat követően az észak-pesti Nassah tímárbirtokos szpáhi részérekészített határ birtokosai minél nagyobb és értékesebb adóösszeírás világosan mutatja a korabeli hely- földterületeket szerezzenek rneg - nemegyszer elpusáult középkori falvak zetet, mivel a környéken az egyetlen lakott hetrység egymás rovására Palotafalu volt. az A visszatelepültek gazdáIkodásának a|apjéú. elpus ztult falvak határáb an fo lytatott külterj es jelentette, de ezt a gazdálkodásí állattenyésztés módszert is erősen kor|átozták a török földbirtokosok, akik a parasztok kárára a legjobb réteketés legelőket a budai helyorséglovainak takarmányozására használták fel. Térségünkbitokviszonyairól eléggéhézagosak de így is biáosan tudjuk azt,hogy az értesüléseink' a káposáásmegyeri pusáa török földesura a XVII. század közepén egy bizonyos Gömila.budai aga volt. A magyar birtokosokról szóló adatok a XVII'
hataraiból. Pest város tanácsa ez okból kifolyóan kért határjárást a vátmegyétő|, amelyet 1695. szeptembet 26-án szabályosan le is folytattak. A már hárorn éúirr'debirtokos Ujfalussyak foldjei és Pest városa közti határ kijelölését a mai Újpestisziget északi csúcsáruílkezdték' melyet akkoriban Csigás- avagy Sabán-szigetnek neveztek. A határkijelölés kiindulópontja a sziget felső részéné|,a váci országút melletti halmon elhelyezett régi határjel volt, aminek rendbe. Keleti irányban hozatalával mindkétfél egyetér:tett. még további négy határjelet újítottakmeg, és
* A szerző az ELTE levéltdr-szakoshallgatója, helytörténetikutató
l999.március
Új pestiHelytörténetiÉrtesítő
tizennégyúj határjelet helyeztek el. A határjárás végénkerült sor a Palota birtokot,Pest városát ésa Szentkirályi-pusztátelválasztó hármas határjel kijelöléséreis. Az 1703-as megisméte|thatárjárás az 1695.ös határokat vá|tozat|anulhagyta, ésa kétbirtokos fél között egészen1737-ig semmilyen konfliktus sem vo|t. |737-ben azonbanUjfalussy János a megyeg y ű l é s e n b i r t o k h á b o r í t á s s a lv á d o l t a a p e s t i t a n á c s u r a k a t .U j f a l u s s y s z e r i n t a P e s t v á r o s szo|gáIatában á1ló béresek a káposztásmegyeri birtokhoz tartoző északi szigetcsúcsonj ogtalanul fúzfavesszőtvágtak, ésa hasonló célból odaérkező palotai jobbágyokat erőszakkal elűzték.Az 1737. október 17-énke|tezetttiltakozást a város küldötte
A gróf gultÍnthai Fekete.család címere tudomásul vette, de az ügyben semmilyen érdemi intézkedéSnem történt. A fentiekben vázo|t eseményekfő mozgatórugója valószínűleg az lehetett' hogy a folyamatosan növekvő lakosságú Pest városa földjeinek állandó növeléséretörekedett, nem mindig a tisztességeseszk
áthelyezésével végződött;de a város a per fő cé|1át, a Csigás-sziget északirészénekmegszerzését továbbra sem tudta elérni.A sikertelenpereskedés után a város vezetésetaktikát változtatott,és ho sszú tárgyalássorozat után 52 0 aranyforintnak megfelelő 100 dukát ellenébenUjfalussy Jánost szabályosan lemondatták a sziget északi részének haszná|atijogáról. I d ő k ö z b e n a b e v é t e l e i k e te g y é b m ó d o n i s növelni akaró pesti polgárok az 1748' december 13-ai tanácsüléseneIhatározták' hogy a forgalmas váci országútmellett, a Csigás-szigettel szemköái parton határkocsmát építenek.|749 nyarán a kocsma már készená||t, hiszen augusztus I3-án a magisztrátus aZ épület bérbeadásáról döntött. A
Az Ujfa l ussy-csaldd címer e korabeli térképekenPesther Hotter Wirtshaus (Pesti Mulatóház) névenemlegetetthatárcsárda egy csapásraelvette a palotai jobbágyok legfőbb k i e g é s z í t oj ö v e d e l m é t , ' a m e l y a r e n d s z e r e s borkiméré sekbol származott. l J j f a l u s s y J á n o s 1 74 9 - b e n b e k ö v e t k e z e t t ha|á|áva|fiágon kihalt az Qfalussy.csa|ád, és az uralkodóra visszaszállt birtokot Mária Terézia királynő kedvelt hívének,galánthai Fekete György helytartósági tanácsosnakadományoúa. A Pozsony vármegyei Ga|ántárő| származő,
Újpesti He|ytiirténetiÉrtesítő
l999.március
k ö z n e m e s i s o r b a n é l ő f a m í l i a f e l e m e l k e d é s é tban végezÍe,majd rosszul sikerült házassága után Fekete Gyorgynek köszönhette; aki kozügyvédből belépetta hadseregbe.Lovass ági vezérőrnagyként előbb királyi ügyvédi tangla, majd pedig l730-tól szerelt |e, ezután kinevezték császári és királyi császáti és királyi helytartósági tanácsosi posztra kamarássá' 1790 és |196 között Arad vármegye e m e l k e d e t t ,1 7 5 1 - t ő l h a l á l á i g A r a d v á r m e g y e követe azországgyűlésben.I. Ferenc császát trónra főispánja, 1752-tő|királyi személynök, majd a léptekorvisszavonulta politikai kozélettől. Mivel gyakran anyagi nehézségeitámadtak. Szent István.rend közép, utóbb nagykeresztjének tulajdonosa.A királynő 1755-benmagyar grófi ezért I]94. január 4-énFótot, Palotát és Megyert címet adományozott Feketének,majd Lotharingiai 18 évrebérbeadta Batthyány hercegprímásnak, Ferenc császár különleges uralkodói kegyként' negyedéventefizetendő évi 18.000 forint árenda elengedve a négy grófi ős bemutatását,német- e l l e n é b e n .A z o n b a n h a m a r e 1 e s e t t e t t o 1 a rendszeresjövedelemtol, mivel a hercegprímás római szent birodalmi grófi rangraemelte. Galánthai Fekete Györgyöt 1750. január 8-án 1 7 9 9 - b e n m e g h a l t . 1 8 0 1- b e n , m á r j ó c s k á n iktatták be újjószágába. Fekete beiktatása ellen a elszegényedveígy írt erről a kissé balul sikerült l :,,a rnegboldogult prímás,midőn város magisztrátusa február 8-i tanácsülésén v áI|a|kozásáró azonnalitiltakozást jelentett be a vármegyénél'de a jószágomat kiárendálta, aranyhegyeketígért,de azt benyújtottkeresetetPapics János városi tigyész március 16-i hatállyal visszavonta. A t é r s ó gu t o l s ó , 1 7 5 5 - ö s b i r t o k p e r é b e na fentebb már említetthatárcsárdavolt a fószereplő' a pesti hatáfi.mintegy 90 lépéssel mivel építésekre északabbratolták el, hogy így megszerezzékaz addig a káposztásmegyeri uradalomhoz tartozó agyagbányákat' Az éppenebben az évben a értékes' felsőbb arisztokráciaköreibe került Fekete György legfőbb célja ezeknek az agyagbányáknak a visszaszerzésevolt' mivel elvesztésükhatalmas okozott az újdonsültgrófnak. A anyagi veszteséget p e r v a l ó s z í n ű l e gb é k é sm e g e g y e z é s s ezl á r u l t , u g y a n i s a l e v é l t á r a k b ó 1n e m k e r ü l t e k e l ő a
is elhatta romlani ami volt, s ha újat csiná|t, az nekem minden tekintetbenhaszontalan". Az ekkoriban már Pesten élő, magányába visszahúzódottFekete János az elhunyt hercegprímás rokonai á|ta| - igen rendszertelenül és csonkán - folyósítottbérletidíjból élt. A B a t t h y á n y a k l 8 0 1 . j ú n i u s2 6 - á n v i s s z a . juttatták a foti kastélyt' a csomádi házat; valamint átengedtéka regálékat,igy a vadászatijogot Fóton, Csomádon, Palotán, Sikátoron ésKáposztásmegyer-pusztán és a halászati jogot a megyeri Duna-szakaszon'Átadták méga mindenkori uraság részétefenntartott dunai szigetet mulatóhely cé|jára,a rajta lévő ,,mulatságosépületekkelés
tanúkihallgatástkövető eljárás iratai. Ezután több eszköztjkkel kedve szerinti hasznáIatra',, de a - nagy m i n t m á s f é L é v s z á z a d i ga P e s t e t é s Ú j p e s t e t hasznot hozó bir1okok - például a földek maradt. részea Batthyányak kezelésében e|v áIasztő határ v á|tozatlan maradt. A teljesen eladósodott gróf 1802-benkénytelen Az elkövetkező időszakban, a XVIII. század második felében vidékünk legje1entősebb volt kölcsönt felvenni Schedius Lajos pesti eseményeaz űrbéfirendezésvolt, amelyet I]70. e g y e t e m i t a n á r t ó l , m i n t e g y 1 0 . 0 0 0 f o r i n t n y i január 11-énkezdtek el, ésmárcius 20.án zártak|e összegben. A kölcsön biztosítékáula káposztásmegyeri birtokból 3 hold fcjldetajánlottfel. az urbéripátens vármegyei bemutatásával. Gr. FeketeJánost 1803.július2|-énbekövetkeAz időközben Bécsbe költözött gr. Fekete zettha|á|a után a birtok é|éna fia, Ferenc követte, s benne Káposztásmegyer-pusztát.Az írónak sem aki miután felbontotta a Batthyányakkal kötött j e l e n t é k t e l e n f ő ú r , a f e l v i l á g o s o d á s 1 e l k e s e l ő n y t e l e n s z e r z ő d é s t '1 8 0 3 . d e c e m b e r 5 - é n p r o p a g á t o r a I 7 4 1 - b e n s z ü l e t e t t C s a b r e n d e k 510.000 forintértátengedte-eladtaa fóti birtokot községben.TanulmányaitBécsben,a Theresianum- Csekonics J őzsef ezredesnek. György után a fia, János örökölte
a fóti uradalmat'
l999. március
Újpesti HetytörténetiÉrtesítő
A Káro|yi.család biÉoktástörténete 1831.ig Csekonics József ezredes,aki a napóleoni háborúk idejéntett szert hatalmas vagyonára, mint az osztrák hadsereg legfőbb hússzállítója, uz|eti érdekeltségei miatt döntött úgy,hogy nregvásárolja a Pesttel szomszédosfóti uradalmat.Azonban néhány év múlva, amikor már gazdasági
elgondolásáról egyik levelébenígy írt: ,,sokkal t a n á c s o s a b b l é v é n a k é s z p é n z tm i n d e n k o r megmaradandóingatlanjószágokba tenni, ésmind a bátorságot, mind pedig a capitalist a hasznos interessel együtt magáná| tartani és keresni, mintsem másokra akármicsoda ígéretekkelmintegy v áItoző szerencse vi szontagságaira bizni.,, De nem hagyta hidegen gyermekeinek további politikai pályafutása sem, s ezért ildomosnak
kapcsolatai inkább Pozsonyba szólították,túladott a számárafeleslegessévá|t birtokon. A vevő gróf Keglevich Ágostonné.születettgróf Waldstein Erzsébetvolt, aki az első, gróf Károlyi Józseffel kötött elso házassásábő| származő három
tartotta,hogy az egyre fejlődő székvároshozköze| e s ő b i r t o k k a l r e n d e l k e z z e n e k 'm i v e l h a , , a z uralkodó királynak s a hazának hivatalj alba,, lépnek, ,,dZ ország közepén, a fővárosba kényszeríttetnek lakást venni, ésígy a közel fekvő
K an itz J otÍch i m p oszttigy úr a ( Tuc hfu br ik) P aIota h ató r úban fia, Károlyi István, Lász|ő és György számára jószágokra legnagyobb szükségük lészen'',de szereztemeg a birtokot l808. november 23-án, legfontosabb szempontnak azt tartotta, hogy a m i n t e g y 7 0 0 . 0 0 0 f o r i n t é r t .A g r ó f n ő t a j ő z a n , , k ü l ö n ö s e n i s a z a n y a v á r o s h o z k ó z e l l é v ő számitás vezette erÍe a lépésre,mivel a korabeli j ó s z á g o k n a k m i n d e n k o r l e g n a g y o b b b e c s e é s Volna''. nagy infláció idejéna legbiztosabb befektetésnek értéke A Károlyi-csa1ád megérkeztealaposan aZ ingatlanok vásárlása |átszott. Erről aZ
l999.március
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
felforgatta az addigi megszokott - ámbátor igencsak elmaradott ._ gazdá|kodási rendszert. A 1809-tő1 kezdve fokozatosan Károlyiak felülvizsgáIták az e|őző birtokosok által kötött ki'ilönféle bérleti (árenda) ésjogátengedési szerződéseket.Ennek a felülvizsgálati módszernek köszönhetően a földesúri jogok (az lln. regálék) visszatérteka birtokos kezelésébe,így pé|dáu|az i 8 1 0 - e s é v e k t o li s m é ta g r ó f o t i t l e t t e a n a g y jcivedelmethozó kocsma- ós malomtartásijog. Az I813-I4. évtől kezdve az összes addigi iejárt árendás szerződéstnem újítottákmeg, és a grófi család ettol kezdve saját gazdá|kodással hasznosítottaa birtok területét. A fóti uradalmon belül a földesúri nrajorság területe Káposztásmegyerenigen számottevő volt, ezen belül mintegy 205 hold szántő,600 hold rét, 61 hold nádas,4 hold szőlo és 1023 hold legelő a Megyeri ispánsághoz. tart.ozoÍt A legelőterület hatalmas méretébőladódik az, hogy Megyeren a gazdáIkodást legfóképpen a meg, s ezen belül külterjes á|Iattenyésztéshatáro,zta volt. is a vezető ágazatmindenkora juhtenyésztés
='"rtl 15-5'": "',iT*,i_ _'"" A Megyeri ispánságállatállománya l816-ban
Közönségesbirka(racka) oregtehén Üsző ' Bika . Tinó. Jármosökor. Hámosló... Sertés Baromfi Méhanya
......143 .. ..,4I .....11 .....16 .....98 ....'18 .....75 ..... . ..413 ........27
nagyjából 3000 darab birka élta megyeri ispánság legelőin. E rendkívül nagy állomány rendszeres nyírásából tetemes mennyiségű gyapjú szátmazotÍ., például az 1827-es évbenpontosan 800 font (kb. a00 kg) gyapjútnyertek' A Megyeren lenyírt gyapjú hasznosításátaa Károlyiak már az 181O.esévek elejétőlkezdve többféle módot kerestek. Elobb külföldi - főleg az árut, de angol - kereskedőknek értékesítették amikor Kanitz Joáchim posztógyáros 1815-ben aj án|atot tett egy fi no mpo sz tő gy ár f e|á||ításár a, v á|toztattakaddi gi ál l áspontjukon. Az óbudai születésű,de már régebbenPesten élő Kanitz 1804 és 1806 között az Udvari Haditanács (Ho fkrie gsrat) kö ltségéntanulmányozta a posztógyártás legújabbmódozatait a csehországi és sz1Iéziaiüzemekben. Hazatérte után társult a céggel, pesti Kadish-Mauthner gyapjúkereskedelmi főleg Kanitz amel.v néhány évvel később előbb a Komárom vármegyei Majkon, ötletéből utóbb pedig az egyÍenövekvo haszonból Pesten is posztógyáratalapított,amelyeta kor legmodernebb gépeivelszereltekfel. A majki és a pesti gyárakban készült,posztót azonbanforgalombahozás előtt kallózás céljából a morvaországi Brünnbe kellett szállítani, ami okozott' nem is beszélve hatalmast<jbbletköltséget a négy-öt hónapos szállítási időről, amely rendkívül módon megdrágítoÍtaaz árut. Ezért Kanitz éstársai e|határozták,hogy a pesthez közel fekvő Rákospalotán kallómalmot s alkalomadtán
.Nrrrcazr"*ory--'-'-'-'-\ or&
|826-ra már számos épület á||t a majorság területén,igy |étezettmár ispán-, haidú-,béres-és csőszlakás' továbbá szecskavágó-gyár' kukoricagóré, pálinkafőző, göb
l999. március
Új pestiHetytörténetiÉrtesítő
kisebb posztogyárat építenek.Ezen a módon a birodalmi fizetőeszköz negyedérevaló leértékelése p o s z t ő g y á r t á s e g é s z f o l y a m a t á t e g y h e l y e n hatására Kanitz 1822 decemberéregyakorlatilag koncentrálhatták volna. c s ő d b e j u t o t t , é s 1 8 2 4 - b e nm á r 2 4 5 6 f o r i n t Hogy saját és társai szándékátérvényesítse,árendával tartozottaz uradalomnak. 1815 tavaszán Kanitz a Károlyiaktól árendába A gyár megmaradásaérdekébena grófi család kérte a palotai felsomalmot, hogy azt ka|Iő- elengedte Kanitz tartozását, és az évi árendát malommá alakíthassaát. A grófi család az aján|atot mindössze 450 forintban határozták meg. Az kedvezően fogadta,és 1816.június 30-i hatállyal e n g e d m é n yf e l t é t e l ea z v o | t , h o g y a p a l o t a i 33 évrebérbeadták a malomépületetévi 800 bécsi ü z e m b e n b e k e l l e t t f e j e z n i a v e s z t e s é g e s értékűGulden ellenébenazza| a feltétellel'hogy posztógyártást, s ettől kezdve csak textilfestéssel Kanitz a nem messze fekvő őrlőmalmot is felújítja foglalkozhattak, ami a gyár fő profilja maradt és üzemelteti, Az tizlet a Károlyi-család számára egészenmegszűnéséig. nagy haszonnal kecsegtetett, mivel a bérleti A Károlyi-birtokok |827-es felosztásasorán a szerződésbenkiköt<jtték,hogy a 33 év letelte után f ó t i u r a d a l o m h o z t a r t o z ő 7 2 7 7 m a g y a r h o l d az územ az uradalom tulajdonába megy át. területűpalotai birtokrész,benne káposztásmegyelMindazonáltaI még az is vátható volt, hogy a pusztával az if1t Károlyi Istvánnak jutott. Az ilj posztómanufaktúrasikere további vállalkozókat b i r t o k o s f o l y t a t v a a c s a l á d i h a g y o m á n y o k a t , akik ',által a regáléknöveked- továbbfejlesztettea majorságot, a gazdasági válság csalogat a térségbe, hatására országosan terjedő okszerű gazdálkodás hető jövedelrnébőljeles haszon kerekedhetik''. A kallómalom építése amely végig Kanitz szellemében'Az újbirtokközpont a későbbiIstvánelterülő költségénfolyt - 18l8-ban fejeződött be, és a hegytől északra,a mai Baross utca végénél majorságbanjött létre. következő kiadásokkal j árt: Az |830 körül elkészültmajorság egyik 15402,13 bére.'..'...... SpiegelJózsefácsmester legjelentősebb,ésmind a mai napig álló épületea bére..........3 579,37 KasselikFidélépítőmester Fóti út 48' szám a|atti udvarház volt' amely napszámosok...'.......'3 608'00 Mesteremberek, Budapestegyik jelentős klasszicista stílusú ...,....732,22 Robotokért műemléke.A mára már többszörösen átépítettU A n y a g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................4.6.3.7,. 5 . .2. . . . . alakú épületegyüttesfőépületébenvolt a tiszttartoi ......30065"24 Osszesen lakás, s az oldalső szátnyakban helyezkedtek el az A rákospalotai posztőgyár megnyitása után istállók. Az udvar végébenhajdan gazdaságiépület felvette á ,,K. K. privilegirten Fein.Tuch-Fabrique emelkedett.A jobb oldali istállóval szembená||,az zu Rákos-Palota (Rákospa1otaicsászári-királyi a hatszog|etű,későbarokk porticusszal ellátott és kiváltságolt Finomposztőgyár) nevet, és igen kartussaldíszítettépület,ami 1790körül. méggróf hamar gyors fejlődésbe kezdett, amit mi sem F e k e t e J á n o s b i r t o k l á s a i d e j é n e r e d e t i l e g bizonyítjobban annál, hogy 1820-banmintegy 152 sörfozdénekkészült. munkást, köztük 30 gyereket és 25 hadirokkantat A káposztásmegyeri birtokrész történetének foglalkoztatott.Az üzem éventeátlag 600 mázsa k ö v e t k e z ő , s i m m á r o n a z e l j ö v e n d ő Ú j p e s t Í . t s z t av, a g y l 0 0 0 m á z s a k ö z e p e s é s g y e n g e létrejötténekszempontjából is jelentős eseménye minőségűgyapjútdolgozottfel. Szent István-hegyhegyközség megalapításavolt A napóleoni háborúk vége azonban nagy S 1831-ben. egybenvégzetescsapástmérta posztógyárra,mivel I822-re az ad,digilegnagyobb megrende|ő, a császári-királyi hadsereg Sem igényeltmár annyi posztót katonák öltöztetésére,mint aze|őtt. A kedvező gazdasági konjuktúraösszeomlása, és a
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
l999. március
Gróf Károlyi lstván adományozőirata
éven túli 1840, óprilis 5-énadta ki gróf Kórolyi minthogy e szerződés harminckét újabb megIstván Újpest kozségalapító levelét,hogy m e g s z ü n t e t é s é n e k , v a g y akár pedig a körülményekhez jogilag is rendezze aZ ttt élő 100 telepes erősítésének, jogát' helyzetét.Ezt követően jelentős fejlődésnek képest,újabb szerződéskötésének indult a község és 1843.június 23-án aláírt kizárőIag magamnak ésmaradékaimnak - tartomfenn, a adományozó irat szerint, Károlyi István mindenviszonosságnélkül fel nem elérkezettneklátta, hogy a kóposztásmeg,leri kerti birtokosok szerzódésüknek nem m a j o r s á g ó n a k e g y r é s z é t , , c s i n o s í t ó sm o n d h a t n a k , s e m v i s s z a v á l t á s t követelhetnek. kerteknek,,kiossza. tekintetéből Az alábbiakban kazaljak a eredeti lévéncéIjaa ker1osztásnak,a 2.) Szépít.és adománvozo okiratot.,. vállalkozók minden beruházást szabadon tehetnek'és ennek biztosításatekintetéből >x{ arra aZ esetre,ha a kerteket harminckétév vissza kívánnák É n n a g y k á r o l y i g r ó f K á r o l y i I s t v á n , múlva énvagy utódaim kötelezem magamat és császári királyi kamarás' adom tudtára az váItani, ezennel mindennemű- habár illető és illetendőknek azt, hogy tekintetes örököseimet, hogy éspedig kebelezettfóti kényelmi- beruhtnások'értékeik, nemes Pest vármégyében akár egyezkedés uradalmamhoz tartoző káposztásmegyeri akár törvényes becsüs, fizetésselkártalanítjuka m a j o r s á g o m n a k e g y r é s z é tc s i n o s í t á s szerint' készpénz ők tehát haszonbéres tekintetébőlkerteknek, következő - engem kerti birtokosokat, egy - a kerti birtokosokat bizományukat csak a kikötott vá|tságdíj ésmaradékaimat és nem előbb, pedig más, részintkötelező fe|tételekalatt lefizetésekortafioznak, visszaadni. engedtemkiosztatni,j elesül:
egy - rendesen 1.) Az érdekeltkerti floldekethaszonbéres 3.) A vállalkozók minden u t á n é v e n k é n at birtokként adom át a vállalkozóknak 8 0 0 n é g y s z ö g ö l h o l d - egy, a harminckét egymás után folyó esztendőre' szerződéskezdetétőItiz esúendeig a harminckettedik oly világos kijelentésfeltétellel'miszerint tizenegyedikévtől pedig - három ezüst fenntartommagamnak és maradékaimnak évigbezárőIag, évenként esztendőként azoT|jogot,hogy az említettharminckétév forintot tartoznak éspedig án tartandó leteltévela nevezettkerteket,ha tetszene,a ápri1is végső vasárnapj mú1hatat1anu1 második pontban meghatározott törvényes k e r t b i r t o k o s i g y ű 1 é s e n zeru ftzetés lefizetni, mi végre az uradalom beszedőt értéks becsüs, Vagy egyezkedéses, is ellenőrzi. mellett visszaválthassuk.Ehhez képest, küld' ki egyúttaljogaimat
|999. március
Új pesti Hetyt'örténetiÉrtesítő
4.) Kötelesek a vá||akozők kertjeik allé m e 1 l e t t- l e r a k n i m e l y ö s s z e g a k e r t i (fasor)mellékioldalát húszölnyire díszkerttéközpénztámak esik, hasonló büntetésésakár a l a k í t a n,i é l ő k e r í t é s s eb1e s z e g n i ' S e a költségek megtérítése alatt tilalmas a munkálatot a vállalás napjátőL számítandó kertekben ártalmas v agy tisztáta|anállatokat egy év alatt folyamatba is venni, mer.taz azt tartani, olyannyira' hogy azok, kártevésben elmulasztó kerti birtokos vállalt birtokától, érve,ha be nem hajthatók,meglövetnek. m i n d e n e d d i g i k ö l t s é g e i é sb e r u h á z á s a nélkül,egyszeníenelesik. megtérítése 8.) Ki a harmadikpontbanmeghatározott es tartozásánakeleget, legkésőbben haszonbér 5 . ) A k i k ö t ö t t k e r í t é s i ,h ú s z ö 1 e s , az év végéignem tesz' annak keni birtoka' ültetvényesbennetalán leendő eperfákat minden intésnélkül, árverésrebocsáttatik. pedig a kerti leleveleznitilos, egyébként F'rre az uradalmi törvényhatóságomárverési hogy a birtokosok kerítéskörüli ültetéseket, tizenöt napos határt'dot túz ki és ha a majorságbanakilátás.gátolvane legyen,az fizetésben.késettféIez.idő alatt tartozását annak idején'kijelelölendővonal szerint' nem tisztázza, kerti birománya, bármi|y vigályitni magokatkötelezik. csekély áron, a legtöbbet ígérőnekadatik,az 6 . ) T i s z t e s s é g e sé p ü l e t e k e ta v á l l a l t így kapott pénzbő| a haszonbér és a költségek levonása után .maradó összegért kertekben állítani szabad, de azokb kivéve a kertekbenelőállítottterményeknek bírói kézbefog letéteni. maguk minőségébenárusitását - egyéb vagy mesterséget, kereskedést' üzérkedést, 9.) A nyolcadikpontbankörülírott árverési bármi földesúri jogot gyakorolni,minden eljárást fogja az uradaLomfenyítésképpen előforduló esetreszabottegyszáz ezüst forint használni az ötödik és hatodik pontban a ti1almazott kitérések utáni bűndíjak bűndíjterhemelletttilos, mely büntetésben k i t é r ő a z u r a d a l o m j a v á r a a n n y i s z o r , beszedésére nézveis, ha az elmarasztottfél amennyiszertörvényesidézésután, uradalmi idejekoránelegetnem tenne. törvényhatóságomá|ta|az L832l6 XX-ik és 1839140XI-ik törvénycikkekértelmeszerint az illető {0.) Kerti birtokuk haszonvételét elmarasztaltatik,ésha az szükségesetén vállalók eladhatják, de ezen eladás csak árverésútjáneladandó, kertje árábőI ki nem a k k o r é r v é n y e sh, a u r a d a l m i f ő t i s z t e m telnék, akárho1 ta\áIhatő vagyonából, helyben hagyja, ezértminden ilyen irányú megkereső levél iltján foglalással fog szerződéshozzá küldendo... megvétetni. 7.) Tilalm aztatik a kertek előtt ai űton vagy a kertek széleinhúsz ölnyire trágyát, Vagy más dísztelentárgyat- minden egyes kitéréstérőtíz pengő forintnyi büntetésterhe
Kelt Fóton az 1843.éviiúnius22.kén. gróf K. I.
l0
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
l999.március
gfuw&ffi&wwee-ffi,
,' cgági*ri :kir*tyi Krymarás,'
nüüssP&sT nr l|lctiits lll*tmrl$Én*k turltiiril artran .azt,,lory tekbtctar Mtonúk*'1t saüás n ngyt r l s{iTIl"Irn{nlmnmhor litbeltztt* iiirlrrcgytbün * gnimsÍtrig &fft*Xngk, küY$tftüÍ{} toklntr:í*bi}l .rrxrriil nr*i*rsiig*mn&&'*gy.rdsndü pttl|g.bá$, |i0{ollxii esy* a *ertlblrü*krxfitxt ffi;t%.*a'arld[i*nt '-'!? ftlrnt{*ttti, a|atÍgnggltun Jülgsul:','l' Íeltit*Ig*
h*rmincrl*íegpor!* át a. tdllnl&oaó&.grk .' "." |' *r órd*}l*trtk*rli ÍBld*ir*l[ts*gnb*re*birtÜbkiÍttad*m maryrn1*!9x mísz.erigi íontart.an áo Í*li*tc|lcl, kijol*nl*r vil*gos o}ly us'*uac,*, r'iyo ;ü; |rgtmi't**hálóv lgtoltáve|, Ü' nsv9íGlt&*rlehat , hogY á3 e|'1lits{t aron j*got,. rlaladé}rí&n''n "*ísuólt p*otl*a megic|ároaol.t'. tsfYényfí}trstlr, va5y.egyez&ed*res.' ía l*lsrsnd*ns,.' d. g*ereürié* E,lre' tépesl,. nninth.ogy *rt*lrsa*rs|trti*c m*|loitviarsravr{lthcE*.ri' "áernincrlét iéne{, a, thár pedig lórü|ményekl.. ujebb'no5crüsitósónch, vagy óventrilimegsriintttésánek, * viszonossas minden ós maradátimnal magamnak hia{tó|ag kó|ósrlnet'jogát, uiabbsaeirddés vigesat. |ol nom *andh*lntk' soÍN| ii|]t'ir : tarlriraíe*, a' torti ÚirtokusÜkor*rziirl{sükrt*k kóy*tglfu{rrsk, n*& vr{ltig{ levin 6:ó[a *' kari osalris*rk, t' rúllnlLozóhminderrnonilbprthárá*glal*rabad*ntsíet* *'""-t.';;-;*;;k" l. sr$dt** " birt*titásn{sti'tt{s*bfisron *sglre, lrs ü'hgr|gkst}arrnigartótóy rogltr én i:ngYui'íd'il visa*e*iYinnrikr.áltani,'*rgnnelldtele-r*mmagogai ér $r6kóeaimd-rrra,'|togy értéL*ih,és.pcdQttrir.t&rvrínyar-teosri'' N,,ind*nns$*'* ba brir |r$oyolmi* Ú*ru|rúa&rok, lei{i bir{oko*ohat'6l tofuÉt hórielnxitanrtjrlk,n' |Irnlós*ol &ds*pérx sreritl, iiii-igr*'i'.ués ó* nemelóbÚ, tlnsgontite*bironríny:ll*í,esnb g' kihól** vÁltsági díj leíir*iór*kortarlnrnak, vicxesadni' g'.'zeüüdis lü'dt. nind* cgy * rrndcstc fi{l{til $l**}$a $*n ér*nhórrt,._ .ffiii-;il"*sutunc*ig . vlrl|*lkolók 1}. ". Á. órig beráró|ag' a o$y, o' tirru*gy*dih$yt$l p*dig a" h*rmi*g*tettcdÍt gr Ágri|ir rwdcoan esziénílötkétt $*. * taitarnuk, rorinttl *ií*i 9odi6. * sv*tr&i*t hírom lellagtní;mi vrigreaz Urr. r,lcsr-i]o';'o'pir{ntartanrló}orlbiltohosigyülós színón.molhailanu| hiildcnd; ki c$y uttaljogaimis el|on'JÍrzünüt. daíumbós*edíit kr:r{jeiltn|lérmcllriki oldalát húsafi|xyirc *jsrlort1röct$!ta11l öls.teri .1.'K$t*|*stt "*i.i*,*l t' tó}l*lkoerik 's a" ánnh*|ntat*j v{ll*lás aap.jdtril*lql$ííi *gy.év r|*{t bésargli, |o}ryyllry i* 's , mindon cddtgi b'öltsúgti YÉnlli.'s*í! ttz *li *lmglaszltih*r{i lrirtgkgs ?{i{ült bi|[{&áÍó| *lgsi&" berultli*isalllcgtdriiós{'nó|[fil $$Y$esriisÍ l*lgtolcenitíln|nartaliÍ; .í. Í. ." ti}ii{örr httitisi, h*sx iil**o ulktr*n1erfun ns{*|!ini**n{t{cpatÍákat Mnj$rsr{gbani }iló{tiE a, h.rrgy ült'elÁsci*eí, &ür*l úgritóst bídohoson |rtrri p*rlii; n' ;il;b'hint &.jte}*zilt, n*'golttt vigí|yiíili secrini, *s$*| kíj*lalgrrtir anna* irlejón *x eíi{,.* n0 i*gv*u.
l999.március
Uj pestiHetytörténetiErtesítő
il
$' Yrxrl*s*é*ps *piil*tr:h*t n, r.l{tlalt &*rt*li}:e$ ritlitani*rabat|,d* nao&'bln.* ki!'otda *' k*rl*!tb*n t*tx*s*|xri:r.x*hneh s}iöi4i}ii*t{ :ntg*h rrrinssdgóbeui árulÁsrit* egy$úaü.eór}et*i , }orss&*dóst, v*gy bóttxi í$Id*s*rijclgoü g1.ak*ro}*$, * mind*nei$fgrdtll*ssetre *s*bolt m*s&*rs*g*t' rgyse*r erust itrini }iindij telh* *}xl! ti}a]m*gt*lik;x*ily.*radg|ad b*nlqté*bet t' }i{,ár*ga Ürc*al*nt *- mr:*lyiseer Íürvóoycs .iatl{r***n.vi*axr i*dg$s'xl*n t$x{nyhatósísom áltsl nz , ',s tsJ: X"\lhÉst8lu..no X}ik T'irt]dnycli}.Jti|r értelma sgorintgl$araselailh, há ix, szÜtsÉg " gse&{ben *rr*rósu{i$aelnrtnndó,Xeríj*l{EébóI &i **n,l{*|niiX,c}*{r*rri i**l'stó rigycn*bd}, r**gk*r*s$ lcvli! rngllg{tfx5lalr{* xlján f*g nop${*inÍ. ;. Til$lm$rtet.ik n' }ertg|telűtt'ns riton, rogy n. k*rt*l&rr'úlainhrisl slnyir* tr*gyr&lo vngy rrr*s disg{cle*trirgyot,* n!*den*gy*s&l{dró*tér$tla pongiíforintnyibitni*t** tu'ilrgilrlt iereltni" *.'"nrl|y $*c|*[*. l*etli}.rapóru{$rn*lt oxi&; hcsonldbüatctés,'s n,}Ár *s kstts$golmcgté* ti{esoolt({ti}ulm*s n' lrctlehb*{t l{r{a}nm txgy tisstÉ{xlo* *tl{t{skst {artrni, *lyanníir*, bogi *uuk' &úl{r^i{*lb*x frgívéx m*$$t*tneh. n ha bé xam íxjt&ntrikn $' |ir n.liarÍnni'ik pÜntben mcglrntároeolt tgr|Ügásánnh hrrszonbóres eleget,legfté*$bien az üv vópeis. * E, v}ci.' ncntlesl , 8l!fiekkrrti brríoka nélh*l ' mltld.:nirrtés , r:trctósalri boosátatih. l.lodaJmiTrtrrónyÍrnltisíqrlm irvcrÉsiIiÍenütn*poshtiarid.jt{ii*hi ós hkdtl!*{''* ha a' Íiie. tr:xben&ésettflil *;t irlö *lq{t {sr{s.?lislit-* ü* *}ioe*ii &*}[si!gcktilg ncru ti*rtr{aaa,kor{i bir*m**5;t'b1'w m{}}y rrsi:&ölyr*ron,s }sgtsbbc$ adx|,ib,ha {ovóbbÉ isét&aglí at iglí kerüg' ::g$-?**b$r }*rl*cttpérlabsÍ ós XüIls{g*kl*ysni{s*xl*{nmgrxrldögsletürtaa illetö xrag.{thar* mitri"".x ttxp!n|*}1.ri** *{*íttre}xj*I*niep$* a; birsi kslü* t*g Í*t.Jt*Ísi. j\. l}. po*{bs* n}Ü.|*r*di|t iri}ít Árl.*ri:xi *Ijdrús[ tagj* rr t.lr*d*lom íegylt*pon lr*srn&lniae si*, 'k.irill !1. s$ p*txltt*tt.ti}glmur*ll&l'*rris*hxtrini *sa{ijxk b*s*oéóqi'trr$*ti ;*, Ii* na *l$areq?t{it. Íé|írle3e karón elegoüBÜmlúnne' pe il|etsvrillaÍdk Ít}.}icrtíbírtrikuk bgsrÜrrvótelét c|adhatják,do eren otaitisesa}u*yárrányes"tra uradn|mi |ötisJíBmhelybenhagyrisa hozz{Járut,mire nózvo miadang' tr{rgyuírerz.5ddilg í.,';á jrivri|rag:;ti: }ri}t}nnd$h" h*tye csahoh**i'teüs'} bí e' srr''*** -rnegts$adr{sr{*vk "sg;**biki*t.a. rlÉgsrr|Ícm$t*l lx ujabirCtnltg*lus*l|enkgexr!*' &$l{sótox *r {l$.t3J ***r*y*loax*lzltogyv*n&armadih óvi |gnius??kóir.
trrdf ,}íriroÍgff.sfs dn.
"rr'##, ,7/t
7f*, .'/:{a'lt4
!
a--/'
Ertesítő ÚjpestiHe|ytörténeti
t2
l999.március
Fericsán Kálmánné*
A Ferenc József tértő| a Tanoda térig t:ténet,,l889.1998 Iskotati5
újonnankinevezetttagiainak a királyi tanácsos és a királyi tanfelügyelő előtt teendő hivatali megbizást A z e l s ő n y i l v á n o s j o g ú m a g á n p o l g á r i esküj ét meghallgassa. Igazgatői fiúiskolát1889.október I].én 46749sz. a|att GreisingerIstvánkapott. kelt miniszteri engedélyalapján Bolla János Az Újpesti Ál|ami Polgári Fiúiskola á l l í to ttafe l Ú jpes t en s a já t t ulajdonábanés e|ső.évei igazgatásaa|att, A megnyitáskorkilenc növendéke volt az Az iskola a volt magániskolaÁrpád riti helyiintózetnek.Az évekmúlásával a növendékek 1 - j é nk e z d t e m e g száma is gyarapodott,így az I892l93. tanévben s ó g e i b e n 1 8 9 4 . o k t ó b e r 143 berendezését, i 10,majd 127 növendeketttintetettfe| a korabeli működését.Átvette annak tanfuait A tanitás négy s ta ti s z ti k a . Ak k o riba n hé t t aná n és hár om tanulóját és meglevő Az első osztáIyba olyan hitoktató tanítottaz intézetben,dúsanaratva az osztályban zajlott. tanulókat vettek fel, akik a 9. évüketmégnem erkolcsi sikereket. egyrenagyobbgond töltötték be, és abeiratás napján mégnem léptók A |étszámemelkedésével valamint az e|emtiskola IV. volt, hogy az épi|etszűkös lett, a kiadások tiil a L2, életévüket, l bizonyítványuk égzesérő emelkedtekannak ellenéreis, hogy a község osztá|yának sikeres elv 1200 forint volt. elöljárósága ésképviselőtestülete A diákok 14 rendes'tantárgyattanultak,de támogattaaz iskolát, valamint a évjáradékkal rendkívüli a szülők kérésére s z e g én ys o r s út anulók at t a nk öny vekkel és lehetőségükvolt (gyorsírás,kézügyeseI láttael. Bolla János kénytelenvolt a tárgyakóráin is résztvenni írószerekk fordulni 600 forint további ség"latin). képviselőtestülethez teljesítményét ö tf okú tanuló k valamint az iskola állami kezelésbe A .járadékért, A legkiemelkedőbb első alkalommal érdemjegyekkelértékelték. is szorgalmarta, Kérését vételét ajándéktárgyvagy elutasították,ezérta szülőkkel karöltve 1893. teljesítményeketkönyv, növe n d éke k június 8-án másodszoris felkerestékgr. Csáki pénz jutalom kísér te. A tett, hogy az ügyet v a l 1 á s e r k ö 1 c s i n e v e 1 é s é r ke ü l ö n g o n d o t Albin minisztert, aki ígéretet január hónapig, immár tárgya|tatja,s minden lehetőt el fog fordítottak:a tanévkezdetétől végéigfelügyelet követni, hogy a kérvényezőkóhajának eleget majd március 1-jétőla tanév mellett jártak a tanulók templomba.Minden tehessen. hovatartozásaszerinti 1 8 9 4 . o k t ó b e r e l s e jé n a z i s k o l a á l l a m i tanuló rószt vett felekezeti ez hitoktatásban' és a , vallási ü n n e p e ke t kezelésbekerült. A községi képviselőtestület alkalomból rendkívüli gyűlésttartott,hogy megtarthatta." " voltak az iskola életében események Jelentős testület a v a lam int b e i k ta s saaz t j is k o lá t , Az iskola alapításának előzrnényei
* A szerző tandr, az iskola igazgatója volt.
l999.március
Új pestiHetytörténetiÉrtesítő
l3
a z á | | a m i ü n n e p e k ' m e l y e k e t i g y e k e z t e k kívüli ülésttartott.Rendes gyűléseina tanulmányi előmenetellelés az egységestantervi megtaftani. színvonalasan A z i s k o l a i n e velé s nekfo nt o s ré s zevolt a k ö v e t e l m é n y e k k e 1 ,v a 1 a m i n t a t a n u l ó k rendszereskirándulás.Ez éventekétalkalommal szor galmár a és magaviseletér evonat koz ó foglalkoztak.Ittjelölték ki az iskolai történt, szigorúantervezettenés földrajzi|ag kérdésekkel szerét ésköv etelmény-rend bő vül ő m ér e tek ben,bejá rt á k a z a kkor i dol gozatok Í.émájéÍ. j elentős részét. is. Magyarország Í'eru|etének A z 1 9 0 5 / 0 6 .é v b e nm e g n y i t o t tk ö z s é g i iskola első éveimeggyőztéka Az á||amosított Az gimnázium az I. sz. polgári fiúiskolát nem hatóságokataz iskola létjogosultságárő|. egyre gyarapodó |étszámújabb,főleg elhelyezési befolyásolta sem a megkezdettpunkájában, sem mindössze 10 A létszámcsökkenés gond o k a t o k o z ot t . Ezen k ív á nt s egítenia |étszámában. képviselőtestület, ésaz I902l03. tanévetmár tfi fő volt. é p ül e tb e nn y i th at t am eg aZ is k o la' ugyanis A kétvilágháború közötti időszak Újpest község 600 négyszögölnyi telket a dom á n y o z o tti s k o laé pít écsé |já raa F er enc Az első világháború kitörése ezt aZ Józ s ef tér e n .E zen a t erü 1 et ené pü lt fel az e r e d e t i l e ge g y e m e l e t e si s k o l a ' A m á s o d i k intézménytis bizonytalan helyzetbe sodorta. volt, hogy lefoglalják-e hadi e m e l e t e t 1 9 2 5 - b e n e m e l t e r á a v á r o s a Sokáig kérdéses Ek k o r m á r 546 kőr ház cé|jfua,ezér t a tanév ünnep ól ye s l e ány l í c e u me l hely ezé s é t e. tanulója volt a polgári fiúiskolának'melyben a megnyitásáracsak szeptember|4-énkerülhetett rendes tanulókon kívül magántanulók is helyet sor. A tantestületésa diákok szüntelenülarra kaptak,kiknek vizsgáztatásaminden évbennégy törekedtek, hogy a háborúokozta problémákon enyhítsenek'a tanításbankomolyabb fennakadás alkalommalttirtént. Az iskolai könyvtárat minden tanuló haszná|_ ne történjen,hiszen ekkor már a 12 osztá|yba hatta. Állomány a ÍO41kötet, me|yhez 526 625 tanu|ő iratkozott be, akiket 16 kinevezett tanár és 4 hitoktató nevelt, igen n ag y könyv' mint tanári kézikönyvtérjáru|t. Az intézetügyeinek előbbre vitelénvállvetve ugybuzga|ommal.A rendkívüli tárgyak sorát az munk á l k o d o tt a t anfelü gy e|ó, az is kolai olajfestésse|gazdagitották.Nem mondtak |e az g o n d n o k s á g , a k ö z s é g i e l ö l j á r ó s á g é s a iskolai ünnepélyekmegtartásárólsem,bfu ezeket azon kívül, a z e | ő z ó é v e k s z o k á s a i v a l s z e m b e n n e m A királyi tanfelügyelőség tantestíilet. hogy több izben személyesenis ellenőrizte az együttesen,hanem osztályonkénttartottákmeg, iskolát, még55 leiratot is intézett.Az Állami mert a tornatermeta katonaságmár lefoglalta. Az 1916|17.tanévoktóberénekelső napján Iskolai Gondnoksághárom alkalommaltartott olyan gyűlést,melyen kizáró|ag a polgári iskola elhunyt az iskola e|ső igazgatója, Greisinger tigyeit tárgya|ták. A község anyagilag is István. Az igazgatói teendők e||átásáraez időtő| támogatta az isko|át, kö lt ségeinek fedezéséhez Jenkovszky Sándor kapott megbizást, aki ez továbbra is 1200 forinttal járult hozzá, t00 idáig az iskola helyettes igazgatőja volt. A f ori n to s h a v i ré s zlet ek ben, v a lamint kinevezetttanárokközött első ízbentűnik fel női m e g v á s á r o l t aa B o l l a - f é l e p o l g á r i i s k o l a név:báró Sommarugánész. Than Irma, aki butorzatát, I25 forint értékbenúj tiútorral természettudományiés mennyiségtanszakos rendelkezett. képesítéssel rendeztebe az igazgatoiirodát. jelentek Az I920l21. tanévbenúj nehézsógek A tantestületa kitartó pontossággalteljesített A közegészsé g üg yi rendesnapi munka mellett 10 rendesés5 rend- meg'az iskola életében.
t4
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
1999.március
miatt inkább az e|emi iskola V. ésVI. osztá|yába ír atta be. Gondot okoz ott az is , h og y a miatt a tanításcsak október leánylíceumépítése 22-énkezdődhetett'akkor is csak délelőttiés csak délutániváltással.November 5-éntérhettek vissza a rendes tanításirendhez.Ekkor az 55I 7-énzárták 534 oszÍá|yozott t a n u l ó b ó l 5 7 , a | é t s z á m9 , 7 o Á - ar é s z e s ü l t tanulóval. Az elengedetttandíjö sszeg Az 1923l24. tanévstatisztikája szerint az tandíjmentességben. K volt. iskolaévvégéig682 beírttanuló volt , ebből 19.380.000 rendszeresen627 fő járt. Sikerrel végzett466, Ebben az évbenemlítésreméltó esemény javítóvizsgáralta|t I07, osztá|yozővizsgára 52, többek között az if1tsági sportkör megalakulása, osztá|yzatotnem kapott 2 tanuló. ,,I. sz. P olgár i FiúiskolaSpor tkör e , Újp e st' ' A húszasévek elejénekkonszo|idáciőját néven.Tiszteletbelielnöke Jenkovszky Sándor' nagymértékben elősegítette,hogy a Bethlen- ifiúsági elnöke Schnitta Lajos IV/b osztályos kormány kultuszminiszteri tárcája egy valóban tanuló volt. A spor tkör minden s z omb aton rátermettkultúrpolitikus,KlebersbergKunó részinta tornateremben,részinta szabadban eit pedig k e z é b e k e r ü l t . A k u l t ú r a K l e b e r s b e r g sportdólutánttartott,fiileslabda-tréningj bonyolítottale. politikájában többszörös jelentőségretett szert. vasárnapdélelőttönként Az 1927. évi 12. tc. a polgári iskolát A magyar társadalom belső szerkezetének fokozatos és igen óvatos áta|akíÍásátaz köz épfokú iskolává minősítette . F' z n e m i skol áztatás tartalmának megv á|toztatásával, vá|toztatott azan a tényen' hogy érettségi e g y fa i ta , , t udá s beruhá zá s s al'' kívánta hiányában csak tanító-és óvóképzőbe nyitott rnegvalósítani.Sokat tett a tömeges sportolás utat, egyetemrenem. A népiskolanegyedik után a tanulók 14-16 oÁ-a tejlesztésé ért,mégminisztersógeelőtt, l921-ben osztá|yánakelvégzése Ez iratkozottbe a polgáriba, kiknek szü1ei főleg törvény születettaz iskolai testnevelésről. minden iskolábankötelezővétettea testnevelést kisiparosok,kiskereskedőkvoltak. Mivel Újpest fiúknakéslányoknakegyaránt.A minisáer élve lakossága zömében az e|őzőekből került ki, ezze| a tö r v én y adt a lehet ő s é gek k el,k ötelezte a érthetőa polgári iskola létjogosultsága, játszótereket biz tosították a feltör ekvő kö z ép r éte g községeket ésvárosokat arca,hogy ésépületeket adjanakát testnevelési gyermekeinekmagasabbszintűiskolááatását. létesítsenek Az 1929l30-astanévtő|az iskolai oktatásba c é l o k r a .A m i i s k o l á n k i l y e n s z e m p o n t b ó l , sazt igen jól s z e r e n c s é sh e l y z e t b e nv o l t , h i s z e n m á r a S Z e r V e s e nb e k a p c s o 1 ó d o t té az oktató filmelőad ás. E kkor t e r v e z é s k o r g o n d o l t a k a t o r n a t e r e m kiegészítette megépítésére, mely részét alkotta ésalkotja ma alakult a ,,Már ia kongr egáció '' 14 0 r ómai katolikusnövendékrészvételével. is az épü|etnek. Az i932l33. iskolai évaz erőteljesebb Az 1925126.tanóvbenaz iskola fennállásaóta első esetbenkövetkezett be, hogy a diákok munkálkodásjeryében zaj|ott.Az Újpesti 1. sz. s z á ma n e m em elk edé s tha , nem c sökkenést Polgári Fiúiskolagr. SzéchenyiIstván tnképzőm u t a t o t t : 1 1 5 t a n u l ó v a l k e v e s e b b d i á k köre ésvöröskeresztes testületeis igen aktív jelentkezettfolvételre,mint az e|őző évben.Az munkát végzett,de büszkeséggeltöltötte el az ok nem csak demográftai,azaz a háborúsévek iskola tanáraitésa tanulóifiúságot,hogy a Los kö'vetkezménye,hanem azon körülmény, hogy Angelesbenmegtartottolimpiai játékokona volt a magastan- ésmellékdíjak t a n u l ó k k ö z ü l n é g v e n i s r é s z t v e t t e k é s sok szülő gyermekét b i z o tts á g Ujpes t ös s zes is k o lá já t bez átatta általános vérhas-járványmiatt, majd a beállott keményhideg időjárás miatt kellett majdnem három hónapos szénszünetet tartani. A következő tanév még mindig nem mondható nyugalmasnak.A tanévetcsak július
UjpestiHelytörténetiErtesítő
l999. március
I
Á
l5
Az I94Il42. tanévetbúcsúzássalkezdte a t é rt ekhaza,jeles ü l: Halassy a ra n y ér e m mel olivér,ÉnekesIstván,NémethJános ésHegedűs tanári kar ésa tanulóifiúság.Jenkovszky Sándort nyugdíjbahelyezték.44 évet saját kérésére János. négy töltött tanügyi pálryán.34 évetaz iskolában Az 1931l38.évtől az iskola épületének melyből 6 évetmint tanár, 4 ftildszintitermébenésa tomaterembena VI. sz. tevékenykedett, Levente Egyesület tag|ait oktatták esténként.évetmint igazgatóhelyettes,majd 24 évetmint Ebben a tanévbenindult meg aZ iskolaorvosi igazgatő.Sok súlyosmegpróbáltatásonát v ezette szo|gáIatis, mely igen nagy hiányt pőto|t' Az s i k e r e s e n .a z i s k o l á t . A 2 0 - a s é v e k b e n iskolaorvos dr. Schiff András minden tanulót meghurcolták, egy időre az igazgatástól is törzslapot fektetett megfosztották,E|zárásábő|csak Kun Béláék megvizsgált,ésegészségügyi bukása után sz abadult, ekkor állásá b a i s fe| az évenkénti vizsgá|ato|
i rla*ű"#,e #',r,
:-^"Á,,ű,e %viá
í/
ffi"
@
rtr,
'rr{
wa
perfi", ery #{.t ,t-rr##*-& Rész.Iet Ujp est n ugl kö zség tan ác sún ak j egyzőkö qtv ébőI' I 890-bőI : ,,Bollo Jdnosnak, mint a Jiú polgóri iskolu tulajdonosdnak, az l891-ik polgdri évre600 forint segély egyhangúlag megszavztatik, ozon vildgos kijelentéssel, hogy iskoltÍjtÍtalkalmus helyiségbenhe$lezze el, mely az elöljdrósúg tÍItalis elfogadható, hogy a tanulók egésaégene veszélyeztessék, ésa kormóny dltal előíroÍttanrendet tartsa be.,,
r6
UjpestiHelytörténetiErtesítő
1999.március
avagy tanulmányaikat abbahag yn i u k. A rendkívüli időkre való tekintettel a V. K. M. Az isko|aműködése megfelelően rádión közölt rendelkezésének a háborúsévekben október 28-án a rendes tanítástmár meg is újabbmegráző időszaka a kellett szakítani.A háborúsállapotok, az épiJlet Az iskola életének II. világháború,mely súlyosan érintetteaz megrongálódása, a túze|őanyag-hiányés az orosz katonai célokravaló intézménytis. A katonai hatóság |efog|a|taaz iskola nagy részének hadikórház cé|jaira,melyből l e f o g l a l á s a m i a t t c s a k á p r i l i s I 6 - á n iskola épületét 1943.februárközepénkellett kiköltözni. Az 562 folytatódhatott. A fentiekből következően a r e n d e s t a n u l ó a z I . s z . R l l a m i P o l s á r i tanulók számára kényszerelhelyezéstkellett biztosítani.Nógy helyiségetsikerült szetezní Leányiskolában nyert elhelyezést. A z 1 9 4 3 l4 4 .t anóv ben 5 2 . 5rend es tanuló három különböző helyen, igy azÁllami Könyves iratkozottbe az iskolába.A rendkívüliviszonyok Kálmán Gimnáziumban,a Katolikus Körben miatt elmaradtaz iskolai év ünnepélyesmeg- (későbbi tl ttorahaz1ésa Kultúrházban ( elenleg nyitása,valarnintaz 50. évfordulómegünneplése az Ady Művelődési Ház Arpád úti épülete). is. A rendestanításcsak november3-án vette Három csoportreggel 1 őrátőleste 6-ig vá|totta A szorgalmiidő kezdetéiga tantestület egymást.Az egyes csoportoktanulói három és kezdetét. feladatait a tankerületi kir. főigazgatő á||apitotta fél ó r ai tanulásbanr ész esültek,p ad ok n e m pontról voltak, sok tanulónak még aszta|sem jutott. Ez meg, a rendeletetközös értekezleteken a 8 hónapos az á||apot egészenmájusig tartott, amikor a pontra megtárgyaltiák,megbeszélték rövidítetttanmeneteket Könyves Kálmán Gimnáz ium II. e me l e tén szorgalmi időre készített ésazokat a módszeres eljárásokat,melyek az sikerült 8 tanteremhezjutni. A rendszeres,ám e g y s ég e so k t a t ói-nev elő im unk a biztosítása mégkorántsemkielégítőoktató-nevelőmunka céljából feltétlenfontosnaktartottak.A helyben t u l a j d o n k é p p e nc s a k e z u t á n i n d u l h a t o t t ' l a k ó t a n u l ó k b ó l e g y - e g y k i v á | ó b b k ö r é Tankönyvhiány is nehezítettea munkát. Az vagy ne ve z h e tjük csoportokat szerveztek.A csoportok egymás iskolában kér ésr e bevezettékaz önkormányzatot, lakásán felváltva gyülekeztek,éshallgatták a utasításnakis , , r á d i ó - i s k o lá t ', . F o gla lk o zt a k a tananyag ami nem jelentettkülönösebb problémát,mivel egy-egyidősebbtanuló, majd tanár ebben az iskolában a demokratikusésszociális ismétlésével, szellembenvaló nevelésa kezdetektőlfogva mellettidőnkéntújanyaggalis. vezetése és A váratlan harctérieseményekmiatt a rövid ér vényesült.A tanuló k felvét e 1 én él i sk o l a év e táprilis els ejé nbefejezték.A sok elbírálásanála korábbi időszakbansem számított jírő 1944145.tanévoktóber4- a vagyoni helyzet. a származásésa felekezeti megpróbáltatással mindig érdemszerint énvette kezdetét.Az iskola létszámaekkor 431 hovatartozás,értékelésük n y i l v á n o s t a n u l ó b ó l á l l o t t ; k i m a r a d t 1 1 , történt. Rendkívüli tárgykénta tanévmásodik felében tanulmányainakfolytatásárapedig 150 tanuló nem jelentkezett.Ennek oka főleg az volt, hogy bevezettékaz orosz nyelv oktatását heti 2 miatt őr ában, Ez t a lehetőséeet45 tan u l ó ve tte a vidékitanulók a közlekedésinehézségek A igénybe. voltak az iskola megközelítésére. képtelenek Az iskola vagyonábana háborúmérhetetlen tanfui kar egy vizsgáztató bizottságot hozott létre,ésa tanévvégénFótra kiszállva oldotta kár okat okozott. Maga az é p ül e t i s meg a vizsgáztatást, hogy ne kelljen a megrongálódott,miután a közelében több bomba tanulóknak önhibájukon kívül évetismételniük, ós akna robbant.Az összes ajtó- és ablaküyeg
l999.március
Uj pestiHetytörténetiErtesítő
maradt néhányterembenindították épségben meg. Az 196I. évi III. sz. törvény a tankötelezettséget14 éveskorról 16 éveskorra emeltefel. Az általános iskola fejlődése megt o r p a n á s o k k a lt e l i f o l y a m a t v o l t . A 6 0 - a s Az á|lamiá|ta|ánosiskolakia|akulása évekbennem sikerült elérni a tananyagoly csökkenését, amely megfeleltvolna a mértékű Az l948l49-es tanévvelelkezdődött a tanügy gyermekek óletkori sajátosságainak,szellemi A 70-es évekelejéna gyökeres áta|akítáLsa, az iskolákat az 1948. évi teherbíróképessógeinek. X X X I I I . t o r v é n y á l l a m o s í t o t t a . E n n e k bukásmentesiskoláértindult kampány.I970l7Ié rt e l méb e na t ané v k ezdet é n m á r teljes ben az addig különálló leány- és fiú i skol át nyolcosztályosállami általános fiúiskolakezdte összevonták, melynek vezetője a volt fiúiskola meg működésétSzemere Bé|a igazgatása alatt, igazgatőja, Hetényi János maradt' A tanulók majd rövid idő múlvaőt Siklósi Bélakövette az ]5 %-a fizikai dolgozók gyermekevolt. Nagy igazgatői székben"aki 1955-ig igazgatta az előnyt jelentett az összevonásnál az, hogy a kibővült épülettelminden felsős tanuló délelőtt iskolát. ásáva| Az első új tanterv l946-ban született és tanulhatott.Az Újpes ti D őzsa SC trímogat tagozatlétesült, ekképp foga|maz:,,az á|ta|ánosiskola célja, a keriiletbenelsőkénttestnevelés hog y a ta n u l ó t egy s é gesa, lapv et ő nemzeti a tagozatososztályba a minden tekintetben gyemekekkerültek. mű v e l tség h e z jut t as s a ' m indenir ányil legjobbképességű Az iskola körzetébenhatalmasrekonstrukció tegye, ésönnevelósre képessé továbbnevelésre kezdődött el, mely több gondotés problémátis közösségi életünktudatostagává nevelje.'' 1 9 5 0 - b e nÚ j p e s t o k t a t á s ü g y ea f ő v á r o s okozott az aműgyis túlterhelttantestületnekésa irányitása alá került, iskolai körzeteket hoztak tanulóifiúságnak. A lakáshe|yzetés a gyermekek |étszáma lótre, ahovákóte|ező volt beíratnia 6 óves kort e l ór t g y e r me k ek et .Fo k o zo t t go ndo t kellett napról napra vá|tozott.Az arány|agnagy mérettí f ord í ta n i a m unk á s s zá rm azá s u t anuló k lakásokba többgyermekes családok k
Az betört, aZ ajÍ.ő-ésablakkeretekmegsérültek. i f j úsá g i k ö n y v t á r' a t erm é s zet rajzi, a termószettani,a történelmiés a sportszertári egységek á||ománya szinte teljesen me g s e mm i s ü l t,ezé rta k öv et k ező é v etis a gimnáziumbankellettátvészelni.
{'I
,il
l7
l8
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
l999. március
F ő v á r o s i é s k e r ü l e t i é r d e k e k r eé s a miatt a gyermekek számára egéSzségtelen volt. o k tó b e r v ég é rea t a né veleji 4 8 1 -r ől 6I]- r e demogr áfiai hu1lámr ahivatkoz y a , h ossz as tárgyalásokután 1986-banazután10 tantermeta emelkedetta tanulók |étszáma. 19]6-ban HetényiJános betegségére való folyosóajtők |ezárásáva| a Kanizsay Dorottya Szakközépiskoláhozcsatoltak. h i v a t k o z á s s a l k é r t e a t a n é v k ö z b e n i Egészségügyi A rendszerv áItoztatás i smét névv áltoztatással nyugdijazását, melyet a kerületi tanács el is fogadott,ésa tanévvégéigideiglenes igazgatót járt: Április 4. térből Tanoda térrélettünk. A bízottmeg annak ellenére,hogy a tantestület testneveléstagozatfokozatosan megszűnt,annak érte|.Az t e l j e s l é t s z á m b a n , v a l a m i n t a s z ü l ő i ellenére,hogy igen széperedményeket j elent'ős r ész ét eszköz
l999.március
Uj pestiHelytörténetiErtesítő
l9
Dr' Hilscher Rezső emlékezete Ujpesten A közelmúltbanemléksarkotavattak Lljpestena ha||gatójavo|t a berlini egyetemfi|ozőfia karának' Klauzól utca ]0. sz. alatt dr. Hilscher Rezső l 9 3 0 v é g é t őal , , S z o c i á l i sH a l a d á sN e m z e t k ö z i szociólpolitikus emlékére.Ez az épület volt E , g y e s ü l e t e ,m, a g y a rs z e k c i ó j á n a k ,a , , M a g y a r működésénekszínhelye,ma a Jóléti Szolgólat Társadalom-politikaiTársaságnak''főtitkára lett. Alapítványónak ad otthont, és ez az alapítvány E b b e n a m i n ő s é g b e ns z e r k e s z t e t t ea t á r s a s á g kezdeményezteaz emlékhely létrehozását is, k i a d v á n y a i t : a S z o c i á l i s T r a k t o r o k a t , a Életút.1ának bentutatásávalhívjukfel olvasóink T á r s a d a | o m p o l i t i k aFiü z e t e k e té sa T á r s a d a l o m figyelmét egy gazdag és eredményeséletűú.jpesti po|itikai Könyvtárt. 1938-baneloadásokattartotta polgárra. Szövetségálta| ésMunkásvédelmi Népegészségiigyi + a fenntartotttanfolyamonis ".A munkás részesedése Dr. HilscherRezső 1890-benszületettBudapesten. haszonból''címmel.l938 végétől tagja volt több, Iskoláit id. Hilscher Rezso kereskedőVo|t. Édesapja, bizottságnak.l 939-től elnöke munkabér-megállapító r e f o r m á t u s u t c a i L ó n y a i a v é g e z t e , Budapesten 1942volt a Textilipari Szakmai Családpénztárnak. vizsgái előtt, b e n a K ö z g a z d a s á g t u d o m á n y E fogimnáziumból,közvetlenu|az érettségi i g y e t e me l ő a d ó i diákcsíny m e g h í v á s á m egy forradalmijellegű,Habsburg-ellenes t e g e r ő s í t e t t e1,9 4 3 - b a na M ű s z a k i miatt tobbedmagáva|eltanácsolták.és ernlattaz G a z d a s á g t u d o m á n y iE g y e t e m e n v é g l e g e s í t e t t bizony ítványát a nagykőrösi református e g y e t e m i( i n t é z e t i )t a n á r . | 9 4 4 - b e na M i s k o l c i érettségi gimnáziumbanszereztemeg. 1907.benaz újpesti Jogakadémiánnyilvános rendes tanár. I946-ban városházán közigazgatási gyakornok lett' és kitiintetésként az,,egyetemirendkívülitanár,,címet u g y a n e b b e na z é v b e nf e l v e t t é kB u d a p e s t e na z kapta. szakra,aho| egyetemre,a jog- ésá|lamtudományi 19 4 9 - b e na p é c s it u d o m á n y e g y e t e jmo g - é s doktori l 9l 3-ban majd 19l2-benvégbizonyítványt. közigazgatás-tudományi karához a Ya|lős- és d i p I o m á tn y e r t .1 9 l 4 - b e na z ú j p e s tvi á r o s h á z á n Közoktatásügyi Minisztériumbeosztottaa köza | j e g y z ő , é s a h a r c t é r e nl e v o V r á n y i T e o f i l lőadójaként.l 950. igazgatásiés pénzügyi j og tanszék-e közigazgatás-iigyi tanácsos helyett ot bízták meg az á p r i l i s l 8 - á n í r o t té l e t r a j z á b a tnö b b e k k ö z ö t t a ü g y o s z t á l yv e z e t é s é v e1|9.l 7 - b e n , , S z e g é n y ü g y ' ' következőketolvashaduk: c í m m e 1f o I y ó i r a t o ti n d í t o t t .1 9 2 0 - b a n , ' Ú j p e s t i ,,onállóan kilenc tudomónyosmunkómjelent meg, megjelenő,el|enzéki Szemle''címmel,egy hetenként a szociólpolttikába< kaztakfőntűvenl a slBevezetés hír|apotszerkesztett.Mikor Ú;pestena Pamutgyár címií.Hosszabb tanulmányaimjelentek meg a t ö v é b e n ,a n g o l m i n t á r af e l é p ü | at z E | s ő M a g y a r a a lMagy,ar Sze.mlében<, rMunkaüg,,i Szemlében<, a BudapestiKözigazgatási Egyetem ..Settlement'', éseg,léb folyóiratokban. Tagja i >SzocialisSzemlében< Erődi-HanachBé|aegyetem Szociálpol itikai Intézete, Magyar Jogószszóvetségnekésa Magyar tanár aján|ására őt hívták meg az intézet vagyok a | 920-banegyetemi Néprajzi Társaságnak. néphivatalánakmegszervezésére. : Európa szómos országában voltam,tanulmónyúton adjunktus'majd intézetitanár lett. l928-ban az egyetemi közgazdaság-tudományikar, 1936-banpedig Svédországban, Norvégiaban, Dánióban, a J ő z s e fN á d o r M ű s z a k i é sG a z d a s á g t u d o m á n y iHollandiában, l948-ban és ]957-ben Svájcban, az Egyetem Közigazgatás-tudományiKara.egyetemi ottani Népfő iskol ai Szöv etség meghívásór a.,, után betegentért 1957.benutolsó tanulmányútja magántanárráhabi l itálta az a|ka|mazott szociálpo1itika haza. Gyenge szívénekmegártotta fárasztő,hosszú tárgykörből. A z 1 9 2 9 - 3 0 .t a n é v r ee l n y e r t e a z A l e x a n d e r utazás,ésoktóber 19-én'67 éveskorában,kínos utánmeghalt. Humboldt Stiftungnemzetközi ösztöndíját. Egy évig szenvedés
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
20
HeJ-yrü'örtén'eEi
l999.március
rr'írek...
..r Dr. SZERENYI ANTALNE tanárnőt, a ktiztiszteletbenálló helytörténetikutatót, több é v t i z e d e sm u n k á s s á g a e l i s m e r é s é ü l , , A r a n y k a t e d r a ' ' - d í j j atl ü n t e t t é kk i . A z e l i s m e r é s h e z szívből gratulálunk! .g. l999. február 6-án az Újpesti Városvédő Egyesület közgyűlésén ,,Arany horgony'' e m l é k é r e m m e lt ü n t e t t é k k i n a g y t i s z t e l e t ű ZSENGELLÉR rózsEF református lelkész urat, a z ú j p e s t - b e l s o v á r o s ri e f o r m á t u s g y ü l e k e z e t
nagytermébenrendeztékmeg az á|ta|ános iskolák A versenyben negyedik helytörténetivetélkedőjét. tizenegy iskola csapata vett részt, mégpedig a Bajza, a Borfestő, a Langlet Waldemár, a Munkásotthon, a Pozsonyi' a Szigeti József, a Virág utcai, továbbá a gróf Károlyi István, a Mód Aladár, a Szőnyi István ésa Szűcs Sándor iskolák diákjai. Ajó hangulatúvetélkedőbenelső helyen a POZSONYI utcai, a második helyen a vóo ALADÁR, a harmadik helyen pedig a utcai iskola csapata végzett, lelkipásztotát, E'zze| ismertékel a lelkész úr több MUNKÁSOTTHON mint három évtizedesmunkáját' amivel az újpesti Több különdíjat is kiosztottak' így az Újpesti egyházak ktizötti párbeszéd és együttműködés K ö z m ű v e l ő d é s i K o r é s a z A s c h n e r L i p ó t létrejöttétsegítette.Murtkáját mi is köszönjük, az A l a p í t v á n y d í j a i t i s . N a g y ö r ö m e t s z e r z e t t K)Z}/rA SÁNDOR cukrászmester ajándéka,egy elismeréshezgratulálunk! .g A közeljövőben megkezdődik az ..Újpesti finom torta, amit a dijazottak azonnal megettek. A séták''c. dokumontumfilm második részének r e n d , e z ó Ú j p e s t i H e l y t ö r t é n e t i A l a p í t v á n y Íbrgatása.A folytatás ,,Híresújpestieksírjai''eírnet kuratóriuma eziton is gratulál a verseny valak a p j a ' é s a M e g y e r i ú t i k ö z . , v a l a m i n t a mennyi résztvevőjének,ktiszöni a tanárok közel r á k o s k e r e s z t ú r i z s i d ó t e m e t ő b e n t a l á l h a t ó féléveselőkészítő munkáját, a szponzotoknak a síreirtlékeketmutatja be. Tervek szerint a film f e l a j á n l o t t d í j a k a t . K ü l ö n k ö s z ö n e t i l l e t i igazgatóhe|yettesurat, aki a harnrinc perces lesz' ésFOGAS JÁNOS operatőr- HIRMANN rdszrő segítetteésa vetélkedőtvezette. reirdező készíti.A sorozat harmadik részétősszel felkészítést g Alapítványunk és a BME Építészmérnöki forgatják, ésaz újpestiipari rnűemlékeketdo|gozza fel. Renrényeinkszerint 2000-ben elkészülheta negyedik és az ötödik rész is. Többek érdeklőd é s é r ek ö z ö l j ü k , h o g y a f i l m e k e t ú j p e s t i intézmények- iskolák, kultúrházak,k
Kar Középület-tervezési Tanszékeeg1.üttműködési megál1apodástkötött, amelynek keretébenaz építé szha||gatók segítségével néhány.hel yt orténeti vonatkozásúfelméréskészül újpestiépületekről. A z e | v é g z e t tm u n k á r ó l o l v a s ó i n k a t k é s ő b b tájékoztatjuk.
Kiadja: az Ujpesti He|ytörténetiA|apítvány Elnök: Dr. Sipos Lajos Szerkesztő: Kad|ecovitsGéza Szerkesztőségl1047 Bródy Imre u. l. Tel./fax: 233-1976 Tipográfi a: Wagner Atti|a Készítette: a Spácium Bt. Fe|e|ős:Koós Gábor
