A két fogalom szorosan összetartozik, mint a kulturált meáelenés alapfeltétele, a hivatalos es a magánéletben etyaÍánt. A testi lipoltsóg és az öltózet ópoltsága kieÉészi1|a fuházatra vor:ülkozó kÍvá. nalmakkal, szokásokkal, szabáIyokkal, sót e|óínisokkal. Minek enőI beszélni| Hisz€n hozzátártozik mind€nnlapi életünkbóz. A Íeklá. mok pedig naponta su|yko|ják b€|énk a |egkú|önbább szappanok' testápo|ó szeÍek, foékÉmek- (stbl) - használatiít. t€het példálózni a hazai, egy róÍejutó fogkémíogya.sztás alaGony szintjév€l, de mennyivel kellem€l|enebb, ha a vil|a. moson miis he|y keres€sére kén}62aÍülünk miások bizon}'os i/lolal miatL..
Minden klasszikus Lirsadalmi ku|túra nagy hangsúlyt fektetett a testi ápoltságra és az öltözetre, valamint az ö|tőzet Lisztaságá ?' Az emberi mentalitás azonban nem kerülhette el a nagy e|tévelyedéseket sem.
r. JoI.APoLTSÁG Az ősi Kinában népi szo*dJ \,olt a nyilviínos Íúídí
Indiliban \a||ási szertaÍtások ÍoÍmáiba ment át a rolyóban va|ó tisztálkodás mindennaDos szokiísa.
Mezopolómilit Íénykorában jól jel|emzi, hoty az Euírátesz mel|ett emelt kitályi palota magas szintú hiEiéniai berendezésekkel (fúÍdószobá, tusolók, fo]yó viz€s
illemhely€k).
Az ambok Íej|e|| ÍiÍd.si kultúÍiival rende|k€ztek
a c5á1ádi é5 a
társadalmi élet
terén egyaránt.
A /ó,?dia,t kedvenc ;dótó|t.* \o|L
|árqgalós és d bcszé|Éetésa iürdóben. ^ caracalla rómaicsászár j' sz.217.ben 2300 vendéget befogadni képes fütdót építi€t€tt, am€Iynek a|aPteÍülete 220 x ll5 méter !olt. Rómában i. sz. 300 köÍül több mint 850 nyi|vános Íűrdóház iizeme|L
223
Dllmpában a Íej\ődés hitelen más irányzatot vesz. Amikor a nyu€nti tótok AlaÍich v€zetéséve| i' sz' 410'b€n b€vonu|nak Rómába és megdó| a Római Biroda|om, a kontin€nsÍe a kosz év€zrede köszónl Ez semmikéDpen sem irható a "barbáÍok" Íovására. A m€ghalirozó szerep€t
a tudománvtalan hiedelmek játszották. Az eredmény minden€setre elszomorító. sljÍga" ÍoÉa|mát.íni\€l az említett úrhólÉJ az A festészet örökólt€
'/zobella fogadalmat tett' hogy (alsóÍuhaként vis€|t) ineét addi€ nem leszi 1e' amig kedvese ki nem szabadu! íogságából' Ehhez hos.\zú idó kellett... A spango! ki/ál!/ Panaszkrd\k: ,lolvok' penésa tér!]"l''-'i és mutatja a prém' szeÉélyalattinyüzsgést' A uelencei hólggeki&n ngy€sek vo]tak a szépsééápolásban. De alsóruháZatü. kat nem azéÍtviselték,hoÉ, testük ápoliságát megórizzék' hanem íelsóö]töze. tüket óvták (ápolatlan) alsón€múiktól. bolhaprén di'rat)a. ez arra \'olt hivatott, hoÉJ szomorúan megmosolyottató ^ összeéyújtse a2 elegáns dámák testi élósködóit. De nemcsak a Íelsó körókben van eZ igy| il katonák bárom hónapig is viseltek €gy ;nget' A tudomány és a jóé|zés haz ]assan változást. Raá"la's (1494-1553) már javasoIja a labdajátékosoknak' hogy váltsanak fehérneÍli]t, ha megizzadtak. A iezsui|a Íen(! e|őija a X{l. száZadban, hogy taÉJainak havonta eéysz€t' l620 pedig már hetente kétsz€r kell friss utien máÍ hetente, a xv|l' szá,ad véÉén inget öIteniúk' A fúÍdószoba az e|óke|óbbek |akásában' l'ancíaoÍszíqbana XIX' szdzad ?147' j€lenik meÉ' A szegényebb néposztályok kóÍében még mindig szokás a S;'inában való ÍüÍdéséventc néhány a|kalommal. De még mindig évtized€. ket ke|l váfni a kóroko7n baktériumok felfedez€séÍe: a xlx' század köZepétól dzonban Íohamosan terjed a tisztasiiti kultúra.
A |?st(ipol(is nem napi egyszeti (vagy ké|szeri: reÉige|és este otthon)aktus. A napi llroÉramok soÍán sztrkségszerű, és mindig van lehetőség egy kézmosásra, fésülködésre, hölgyeknél a futó javÍtja' Délutáni, esti arápolásra: ez frissít és meÉjelenésünketis oroÉramoknál (ha nincs közben szabad idónkt különö5en kivána. in.' Ké"itá.kánkb"n, retikülünkben elore felkészülhetünk rá.
a testés a munkaruházat beszennyezése olajjal, a munka tárgyái kép€Zó vagy a technológiából vaEy más' vegyszenel, szénnel nem szégaen, tapasztiilhatj uk is, hoEy egy a kosz Ilyenko| s"iimazó anyaÉÉal' nyú.jtásával vála5zol. De a munka utáni csuklója kéznyújtásra autószeÍeló;
sok szakmához hozzátartozik
tisztálkodás' a munk'ruha gyakoribb tisztítala nélkülózb€t€tlen'
ápoltgig többngire láthatatlan' de jól érzékelhető' Ha nem i5 tudom, a másik mikor zuhanyozott utoljára, vagy mikor mosott fogat, éÍzéke|em,hogy tiszta, hogy a l€helete kellemes.
A'
224
testi
ILellK me8 es ameIyek konnyen e|ronthatják a ró|unk alkotott jó véleményt.
A haj ápolLsága szembeöt|o. A frizura a divatot kóveti, mivel pedig manapsíg sokÍé|ediva|iÍányzat é| egymás mell(tt' soktele tehei. LÉyaranl e|fogadotl a íerfiakná| a hosszú hirj. a nilkné| a njAyon rövid is' A rnindennapi éIetben józan megfontutis atapjan i"'Íriiit -.mé.g il hL]ltyek is - J h.Jnv''lult |lrizrlrjk.rI. nrclynek í|kés/ilcsg leggelenle idoigenyes' de rettJbrIl tJr|ásához' ila./i|á. ::,1:,"'I sanoz nJpkozben sem ddotlJk mindjÉ J köriiimúnyck' Ázukbln ;. munKakomkbel). áhol cgészségügyi. viÉy bizlol]sjgi t|öÍriisUk nti' ve(losisakor k
';
I
A-kopaszság mint láttuk, lehet vallási szokás és c]ivaI is' de nálunk többnyire lermészeti adoll5ág' Úgy tekintendó' mint az Jlacso. nyabb vaÉy magasabb lermel' a karcsúsáÉvagy molettség' Semrn|.
225
tEJIcszlÚ g!U' t(lnovo maganyos na]szal nevelsegcs lellcl' d ^Updsz szakosan Íáfésült és alkalmasint elcsúszó haj sem esztétikus' Aki pedig végképp nem biÍ me€alkudni saját kopilszságával és a haját. iiltetés fájda|mas és hosszadalmas módszeréhez sem kíván fordulni
(feltételezve' hogy már túl van mindennemú hajnövesztó szer kipÍóbálásán, amelyekhez most megiegyzést fölósleges tenni), aZ fordulhat a legrégebbi hajpót|ó eszkózhóz.
r\rJ uoJusz
udtsy DdJ Llsz udBy gooq, mononato el, es a ^!r tsulu) bajusz legveszélyesebb he|yzeLe az étkezés.A bajusz szórszá]ain megiiló ételcsöppek gusztustalanok, de maga a bajusz viselóje nem Játhatja' tehát az éLkezésküIönös €ondossáÉot követel. Mint máf szó esett r.o|a, nem i||ik bajuszunkat húzogatni, tépkedni, pödörgetni Ínégakkor sem' ha ez utr]bbi a kuruckorban és egyes ifodalmi múvekben nagy divat i5 vo|t.
érzelmeketa tiifs.$ágban, ha tudják' hogy az il]etó tegnap még kopasz \rolt, ám ilyesmit észrevételeznisem illik. De ha az illetó véletIenülvélt haiába túr, bizony szárnolnia kell a nevelségessé válással.
A szaká|| visele|e évezredek ota a jog és a divat kérdése.kultusza tehát.igen kifinomult' AZ ókori EgyiIt()mban a |áraok e]ójoga volt a szakáll viselete. a kőznépnek horotválkoznia l(ellett (a hÍonz borotva volt az eÚe hivaLott kírnélctlcnszefszám)' Ezen e]ó'iogÉa] egyútt járt az is' hogy a nóuralkodó - mint tlacsepszut kiráúnó - a prrrtoko||át.ts ulkaImaknn áIszJkilll v.)Il kölc|(s Viselnl' zsidóknál a szakáll ápoIása a vallás, a szabadság és a jáÍnboiság . -A jele'volt, és vallásos kórben n1a is szigofúan tovább él. Euríipában a XIl. századtól tekintik a szakállt - a lrosszú hajjal együit _ a szabadság, a méItóság kifejezésének. A divat nem ismert kor]álo kal századunk szakállviseletéból clég meÉemlÍteni a ferencjóska pofaszakállt' a kis ango| bajuszt. a íavoft (az a|.cot keretezó kes keny pofaszaká|I' ame|y a kéziral kószítésekol a kormánvbó| is visszaköszün)' a barkó hosszának ús vjgásszoÉénck vá||oz;sát' A|i$ néhány éve volt divat a 'híromnapos boÍotvá|atlanság''. ami ke|thette ugyan a keméiy lerfiasság képzetétis' ám többnyire aZ ápolatlansဠérzetét váltot|a l(i' Ugyanígy visszatetszó' ha gyenge arcJzórzetű féIfiak igyekeznek szakállt nö\,eszteni: a fitkás szakálI nem javítja a fér6as meÉjelenést,s.jt' eIlentéLes hatást feit ki. Á szakállviseletnek az egyét]iséghczkell igazodnia, ugyanúg'\, nint a frizurának, az ijltözl(ijdésnek; és akármilyen mógoldást választunk' a szakállvise]et terén (ha már ncm nrondunk le I.óla)' a2 alar\veld doloÉmlndig ir szakii|| ip.,itsjÉJ i5 lü.la|.,s VisíIeIe. A szJkáll húzoÉaIjsa.Ii|L](sé<e ippcn .llyutl visszJletszésl szül' mint a bajusz esetében.
A bajusz változó divatszokásai a mai kor embere számára sokkal érzékletesebben maradtak fenn, Éyakmn nevekhez vagy koÍszakokhoz kótódve. A Rákticzi. vagy Jávor.bajusz között és körü|
Az arc ki|tészítésedivatos angol kifejczéssel a ..make-up'. a hölgyek napi meÉiielenésenektartozéka' A mindennapi munka sem a Íutó. sza|ag mel|ett' sem a Irivatalban nem igényeI 5emmiféle
A parólca több évezred€s taláImány, már az ókofi egyiplomiak
is
hordták védekezésülaz erős napsütés ellen' Európáhan a paróka |énykoÍa _ minden túlzásával együtL _ a tÍancia udvaÍ volt. Parókát viseltek a lérfiak és a nók egyafánt.'|ermészetesen a nói volt a díszesebb. egyúttal magasabb, nehezebb is' 1774.ben a nói haj. költemények olyan nagusra nóLtek, hogy a száj vonala a talp és a ffizura teteje közótti távolságot éppen fedezte' A hajba öltött pásztotjelenetck, szélmalmok, háÍon]árbocos hajók súlyát a nyak
aijg bifta viselni, rögzítésükhöz is küli]n technika kellett. Ez a túlzó divat nem é|i mep többet néhány évtizednél. Bizonyos körök. ból gyorsan kikopott, más körökben viszont anakronisztikusan fennmaradt: az anAol ügyvédek l988.ban indítottak mozÉalmat, ho€y a táÍÉyalóterembcn mel|őzni lehessen a lovak fehérített farok- és sórényszóréból készített rentlkívül kényelmet|en "fej. díszt', amely az angot jogrendszeÍ nélkü|özhetetlen tartozékát ielenti. Ma a paróka a hölÉyek alkalmi viselete' ha nincs idejük fodrász. ra, ha meg akaÍják változta|ni hajszinüket és frizurájukat, ha kedvük úgy taÍtja. szÍnpadon, múvészekfellépéseinélaz öltözkö' dé5 lermésletes kcllekcnek tekinIendo. Féffiak manapsáÉ ritkán hoÍdanak parókát, s ]ü igen, akkor is inkább a koptr"sz lejrészt takaró póthajat. EZ c.sak akkor kelt különijs
226
sminket.
A
természetes a legszebb' mondja a régi bölLsesség. De ha fáradtak vagyunk, ha belesápadtunk a télbe, ha szeretnénk kicsit jobban kinézni, a mai kozmetikai kultúra mellett ki tilthatja meg, hogy',besegítsünk'' a természetnek? A mindennapokban elég egy kis arcpir, púder' rúzs' szemfesték, ünnepélyes alkalmakkor a hölgyek megtalálják az alkalomhoz illó megjelenéshez szükséges rafináltabb eszközijket. A férÍiaknál az arc kikészitése a borotválkozásra, a hajusz és a szakáll ápoltságára vonatkozik' A hajfestés magánügy. bá| nen olyan magától értetódően fogadják, mint a hólgyeknél. A termé. szetesen egészséges é]etmódra va]ó törekvés egyre erósebb ilány. Zata mellett féIfiakná1 csak a legkorszerúbb |9stápolószerek fogad. tatnak e], mint az aÍcszesz és a dezodor'
A paÍfüm, a dezodoY és minden1é]e hasonló illatosítószernél akár a napi, akár az alkalmi használat esetén kerülendó a feltűnó, az erós illat. A széles kínálatból mindenki kivá1aszthatja az egyéni5é. péhez, az ö|tózetéhez, az alkalomhoz illó r,á]tozatot' A kóröm ápoltsága sokak számára a legfontosabb véleményformáló tényezó mások testi ápoitságára vonatkozóan' Nehezen megváltoz. tatható Íossz benyomá5t kelt a koszos, lenótt, ápo]atlan, beszakadt körmök látványa. A |eÍmészetes szennyezódésse L j áró szakmákban is lehetőség van a köÍönr alá rakódó por, piszok, szén eltávolítására a munkaidó végeztével' A külsó hatások miatt erősen veszélyezte. tett köróm egészségesen é5 tisztán taÍtásáÍa is megvan már minden lehetóség' E leszélyeztetettség ]egszélesebb körét a háztartási munkákat ellátó asszonyok köImei jelentik.
A fogak ápoltsága minden kapcsolatnái azonnal szembetúnó. I-e' nyúgöznek vagy elkápráztatnak a vakÍtóan fehér, egészséges fo-
Éak;eszÍéLikailag ke]]emetlen ]átványt nyújtanak, és alkalmasint Íossz illatú lehelettel jáÍnak a lyukas, odvas vagy hiányzó fogak. Mentség eue nem található, a íogorvosok viszont minden ilyen pÍoblémán 5egíteni tudnak.
2' ÖLTÖzKoDÉs, ÖLTÖZET A ruhával akkor kezdünk el foglalkozni, ha befejeztük a testápo. lást. csak a nók tudják igazán, mennyiféle megfontolást kell érVé. nyesiteni: napj progÍamok, alkalomhoz illő öltözet, ékszer, kieÉé. szítők' a várható vendégek' idójárás, a kolléganók ö]tözködése, csinosság, praktikusság a munkaidó utáni bevásárláshoz, a színek összeáilítása, a divat kiegészÍtésetetszés szednt.
A RUHÁZAT ÁPoLTSÁGA Az ápoltság ebben aZ esetben az öltözet, minden ruhadaÍab tiszta. ságáL, frisseségétés jó]vasaltságát (ahol a vasal|ság szükséges)
jelenti. otthonról való induláskot ez nem jelenthet ploblémát' Hosszabb utazáskof is felkészüihetünk erre, a megfe]eló váltás megfeleló csomagolásálal' A ]egkönnyebb ez turistaúton, amikor a könnyú, vagy szabadidó.oltözeiek rendben tartása nem igényel munkaigényes múveleteket. Hivatalos úton szúkségesetén (fóleg a íérfiaknak) igénybe kell venni a szállodai szolgáltatásokat, mint a mosatás, vasalás. Egy gyűrött ing, egy leszakadt gomb is kelle. netlen benyomást kelthet, s azután nem éftjük paftnerünk visszafogott magatartását. Egyes divatirányzatok, vagy helyesebben egyes társadalmi moz. Éalmak ruhaviselete készakarva szembeszállt az öltözet ápoltságával is. Az elmúlt években ilyen r'olL a rongyos' a kopott, a rojtos farmernadrág, de a hippydivat vad koÍszakát kinóve ezeket az öltözeteket is tisztán viselik, a koptatás-nyűvés mesterséges' a foltozás is' A munkaruháná1a divat háttérbe szorul, é5 a viselet praktikussá. ga összefonódik a tisz|án tarthatósíg, a moshatóság, a tartósság követelményeivel. EzekeI a követelményeket ma már pIofesszjonista cégek eiégítikki. A divatlapok, a divatrovatok' az óltözködési jó tanácsok meile|t éIdeme5 összefogla]ni néhány, tóbbnyire a változó dilatokat túléló szoká5t.
imint az a|1eo| kiÍá|y átázott nadrillijának száritása következtében bedolgozott éi) századokra kjhaLó divatot eredményezhet. DivaI születhet kényszefból. poiitikai tendszet.'áltásbóI, társadalmi átalakulások következtébeo, tudatl)s divatváltoztatásj mego|dás
törekvésekból, vagy ösztönö5
divatújÍtásokból'
A DIVATTÖRTÉNETBóL csIPEGET\,D Erden]e5 visszatekinteni, mit is jelentett más korokban az dés, hogyan alakultak ki mai rtrhadarabjaink' Az öltözködés
öitözkö. szoká-
sai természetesen igazodtak az éghajlathoz: míg az ókítfban délen az ágyékkötó és változatai voltak neÉhatározók, északon az állatbórók és -prémek képczték az öltözkijdés alapanyag..lt' /n.l'll ósi tönrén!'e akas,tídra| hi]ntette.lzokat. i mísik nem Íuháit
'kik
íelijIlik'
Azi'c' lillg iúonlban a iijk nem takarták be keblűket' a vállpánt()s szoknyaíéle csák iú i' e' x|v' sz'itd l;iján vá|t divattá. mindk.t nem számiiri|' Á disz ós az éks,er vjszont Jnnyira í()ntos Volt. hogy i|okai a hnl(lttak mtl]é temett.k' (I,i]Í1:'|hLltenkhamon kincs.it).
babil!'nidk.saz asszlroti'
száadhnn inÉszerli Í(Ihadnlabot alkalnraz. néha tcstükón k.]rbecsaviru (fe|tehtlóen a Íjmai és a szakál|t'ise|€t a korabeIi áhrizo]ások s'.erint Íonios e' V||.
^ lak' néha váIIukon át!.th'€.
tunika íjse).
hai
jelentijséÉÉeI ^birt' A kÍólai kuIúÍ|i.e. a xx. é\,váz;!d tól) láLszólat visszakószon a szijknya |€l.clé s2Úki]ló' laÉy hal'anÉszeÍÍ|enbóvúló íormájibin sok óvszázad UtÍn is (vagy a viss,Jléró divaijiitszik !eIünk).A derékban íúzijttrész csak késóbb emelk€dctl metl' hanÉ\lilyoz\'a a korábban fedetl€n kebleket' -Al (ikori .qíj'íjad,líruháznla nencsak köZvetve kényvfrítetteókct a testiiDo. ljsÍa, a he]yes lesltartásü és aZ egészség€s .letmódÍa: sZillte alt is kőt'etclte, hogy !l is gondolkodjanilk a harn](]tliáról és a szépséfri'l'"A testúk kiiÍétekerték, megc|ósitve' Íérfiak és'lyapjúszóvetet nók egyaránt' 'Já|lukon tüt'e| (KiÍejezó a nók i]ltözelénck neve - mely azeÉyik oldJlolr nyitdt volt:peplosz' azaz mutató''). Keleti szomszédaikiól azonban át\'ettók a mintegy 'comboi combközépig éÍó inÉ57€rú ruhadörabot is' l,ényegében el az öltözet honosu] meg ltáliában az etfuszkokná|ésa rónlaÍak. ünnepélyes, náI' ]'örtén€1mileg emlékezetes a íómáiak tógája' 'viselójén€k emelkcdett külsót kölcsönzótt-' liÉys74Yú!'olt' mig azután a nók díszileni k€7-dték és i. sz.21s'ben k]Ívényintézkedctt az ilyen pazarlások c!len- Hasonló intelmek késóbb is elhangzanak.'' Bbln. €leint€ a római ijltözköd€si szokás()kat köv€ti, d€ a x|' száZadban az udvarhan és a hivalabkban szúk, záÍL egyt€ ho\szahb ruhákat hoÍdanak.
(Mint kós(jbb a spin|yol clikc|then - Úrezllct(] .rl'kseg'} lj'l]ranakkí'r a pom|r ilz a|annya|' a bíborszínnei eirlÍalkodik, nem !élei]cn a7 uralkodó n]cÁnevcz(r. se:''i]iboÍban sziiIcictt., (l){,Íphirogennetos)' [:uÍóN eÉyéb|és,,cik iuö|tiizkiidés a ncmzetiis helyisajátoi9ágokhóla]akuI ki. bár nem hag}ható figyelmen kiviil .| göÍi'É. rómaj' hizánci beí()|yás scÍ]' A rendi kiilönbségck növekcrlósc azonban hamlrrrsiD eIijíriisos meÉkÍ]iijnbii7' t€tésekei ke,d a|kaInaznia, cÉyes tárvldalnli oszti|yok |a{aira v('lilikoz(]nn' /fu]"q2ln.,/ltl késó É(]tikus \isc|ctév€l iskolát tercnt: heÉves Íolnlák i| "kalcsú' ruhán, ci|)ii1l' flrjÍedíin', l divat nindcnt karesúsíl, il ni]k |ialal]ji lól mélIr magas kúp' tátylaik viszont a |'ö|t|ig érn!k' ruháik mélyen kiviiÉottak. Az eiikell itt is mindcnt sábí|yozni kiv'n: a hcrcegek J lábuknál két és |.lsZ€Í. i' íónemcstk kélszeÍ,ü lovagok DásÍéls2er hosszahb cjpóorroi Vis€|heitek, mí! a szeÉélrytkcsak l.l lábnyiviL| |Írsszahbíthatták meÉ cipójiik€t. Mindkét nem' nél eltcr.jedt a csi'rÉó' és cs.n{ódiszílés' a ruha színeinek Íüggo|tÉes vonal|ill való kcttúosztási.. mí[ nZ ilitn |ú1zás()kit is rendc|et€k kezdlék me{tiItani. renesninsz ,is,||I áttért lz criis' sz.les \'lill!i féÍfiak.il tcli iL|illiú .iik
,|.iikröZik ^ divatjárJ. czt:l kolnhcli festmón)'ek' s .|zt is. ho'l) az arc kil\észÍtésc !ég|etes nlcst€rkldósbe meÉv iit. A spanÚo| etikell az ö]Lö.'cl rcndel|et.se nó!. szoríto|tn a dekorilliv hatíst. A tesi i]rmája elvÉsz a szoros ijltózetbcn. a szoÍ{N gallér mal{]nkerékk. válik a nyakon' a vállon' a m€llen .s a nadl'ígbán tómósck. e|tril('z!a a te|nrészetes |ormákat: mindez merev testtartásÍa kényszerít. kiíejezendíi a spa yok,k zár. kózoitságiit és ha]lÉat;lgsáÉiit,komolysiiÁál és mÉ]tí]s.jtál.lmit egy szl] foÉhI óssze j Érandezza' { Men nyirc miis a m:li spanyol ki]zem ber: közrc tlen szÍvélves' hangos. Écsztikulálú') lÍüncia diL,ataz |660.as évcktó| kczdle diktálni a2 euróDiLi divatot. llamaro.
a Iegújabb div t szerinl i'|tijztetClt bábÜkat Európ: a szokás már tiibb mint sáZ é."1e ismert |tá|iáhnD' máig
^ san havonia ki]Idtek
Í.'városniba. (Dz
meÉmarádi e]ne\tzé$ visl()nt a holland nyelvhíll nyerie cl nemzctki]zi hasz' nálaLát: mannekin = kis cmh€r manöken. ilhoÉy a ii)lalonr éÍ|elmezése
-
iLaliikul.)
Napkirdu (Xl|/. /,a./?' új dlvatját nrindig Mnrc Montcspan kczdte viselni
^ (nruiatta be'
diktá|ta
ahoÉy .Íielmt22ük)'
ljz a kor tercmti nleÉ. XTII' sz'ad násodik íc|iben a mni fór6di\,i|t háron leÉfontoslbb el€mÚt. a zakó elóiutárál (J.ustaucorps testre szahntl)' a mtl' lényt és a nadÍágol' A francia fonadal('m (1789) UÉyano|yan meAr'kíjdtaiást jtlcni 0urópa társil. dalmában' nrint divatjában' A Íonnda|on ho72a divatba a buÍgl.('s nadrág h€lyett a láb vonalít kóv€tó naLlrágoi (sans.culotle térdnldrág né|kiiI). ami a nai lérfinadráÉi;sén€k tekinLhekl'
-
-
Az európai divat ezután sajátosan összekusá|ódó utakat kóvet. Az egyszerúsítésösszefonódik a divat rafinériáival. csak néhány kiragadott példa említhetó. Angliában az éghajlnt, a gyarmatokon \'a|ó taítózkodás. a hosszl] l.no.ri
bJn'',/ J1É'I
A \|\' VJl'|d
di.J
\P,aptot.,tjohon
$
tjanciao|s
lgho1ii
eIutJIhod k'
eIcIe a dJnd\k íen!kr'J vuk egy'égÍe]'Inl||1i a Iesli ' tulajdonsá€okat, a mozdulaiokat, a beszéd formáit ésaz öltö7ködést. Kifályub ceorge Bq'an Brumnel (] 778-1840) ,,titka az e€ysz€rűség - 'simplicity" - vo1t '.. amI azóta is a férfrdjlat alapehr€'. Adósságai elól végül Párizsha menekül' s ott foIytatja di\ratiskoláját' A l.mnc1a ÁlÍrcd d,oÍsav \iszont Áng1iában lesz egy idóre divatkirá]y' Mégis, a.francia eleÉáns vjselkedéskuItúra .llapitója az angol cr'*l* r.'"a"'i"i,
A leghÍr€sebb olasz divatkreátorok'
Ntme Schiaparelli és Nina lijcci olaszok voltak, dc Párizsban Ínűködt€k' Aneikából jndul e| a s2abadidó divat' eurófai di.ht nemz€tközivé lett két érte]enben: öt\j.jzódnek a7 egyes ^z n€mzdek európai divatjai, de alkalmilag és sajátosan be|ogadják az nldi;i, a távo|.keleti, a szlátl hatásokat is'
Mai szokiisainkban és gyakorlatunkban a hagyományos é5 az új szokásaink éÍtelemszeÍűenötvözTdnek' A Üisszatéó diÜatok éppúgym€gszokottak, mjnt a divat elvei. nek változásai. Rendszeresen visszatérnek régi korok divatjai (az akLuáIis djvat szerint azé|t modernizálva), változnak a szin.összeál. ]Ításj elvek, a szabásformák stb. Ta1án elég utalni il hosszú, a midi é5 a mini szoknya diVatjára: az utóbbi kettó az elmúlt évtizedben is szÍvesen VáItoÉatta egymást. mikijzben a hosszli szok. nya mindig is meÉmaradt a 1egünn€pélyesebb rendez!ények
öItózkijdési szo kásakéni' Nem is o|,an régen ütötte egymást a ruházatban a kék és a zöld szín, utána tliszont minden nó kék-zóld ósszeáIiitásban járt' De a féffdivat is hasonló: va]amikor iiliotta a csíkos ing és a csíkos vagy mintis inEi együtteséi: mai mindennapi (hi!'atali) éle|ünkben ez már nem kelt feltúné5t'
A nagy !iivatcégek évent€' sót évszakonként határoznak meg divatszineket és ruhaíormákal, amikei a divatosnak mutalkozni kivánók (ki nem az?)jelentós anyagi áldozatok árán is próbálnak köveini'
Ez a könyv mélls a hagyonóngos ölt(jzk(idési etL)eket pÍóbá|ja . |öviden bemutatni, kiindulva abból az elvbol, hogy a hagyományos mindig elegáns, a divathóbortok követése sok esetben visszaietszést szü], a mértékiartás megbecsülést eredményez.
MINDENNAPI RUHADARABJA]NK kialakulásának, |öÍténe|ének áttekintése segít5égetad]üt viselkedésünk jobb megértésébez'Haladjunk fejünk búbjától lábujjunkig.
A kalap részint gyakoriatias viselet a fej, a haj védelmére,részint szertartásos kellék, Íészint divat. A rómaiaknál a felszabaditott rabszolÉa ÍöveÉet kapott ajálrdékul' Mint a2 egyéni szabadság jelk.p€. más korokban is elófofdtll' A Íeudaliznusban iL hatalom és a tekjnté|y kií€jezí'évé !álik, formája és nagysága hangsúlyi ad viselójének' Viselet€ koronként \ráltozó| a klasszikus spanyo] udvarban kiválI ság a kalap viselete a király je]enlétébeni ma a férfiaknak iilik lelenniük, akárhola beIépnek j amerikiii szokás szerint (ta1án vadnyuÉaii öÍők\ég) viszont nem mindig \'eszik le Zárt hel)en \'agy iáÍsa]Éfu közh€n'
Sokféle formája és változata van. A könnyú, széles karima véclte a-hölgyek arcát a napsütéstól, a sisak a férfiaknak a harcban, a párviadalban, háborúban nyújtott védelmet. A diplomáciai etikett hagyoÍnányosan mint az óltözet szükségszerú tartozékát irta elő ünnepélyes alkaimakra. M" a ka]ap a djvatot követi, {'zínben és formában igazodik a .kabát,a ruha szinéhez, szabásához. (Ami a hoieveket ne; gaáij; rneg végtelen számú variáció összehozásában.) A nói kalapviselet erósen kötódik a helyi szokásokhoz is. A téli kalapoknak izámta. lan, melegségétól is fúggó divatváItozata van, nyáron inkább a fantázia és a dekorativitás határozza meg. Köszönéskor a hölgyek nern emelnek kalapot és zárt helyen is a fejükon tarthagak. Le kell lenniük azonban, ha asztal m€iletti étkezésle kerüI sol (egy kerti partin viszont nem). vagy szinhizbarr. rnuzibarr, tperibai, ahol násokat a látásukban zavar. A kalapemelés a köszönés alapvetó forma]itásai kózé tartclz1k. Ut.án feÍfiaknál a hagyomány szeÍint e, a kalap vállmagasságig való leenelésétjelentette, az üdvözölt személlyel ellentétei olda"lú kézze|, g,a u köÍülményeitól flicgoen (taÍneg vagy üÍe; 'tu161yo,ás utca) hangsúlyozott kalapemelés. Zárt heJyisé$ben túpnan tartózkodni férfiaknak nem il]ik. Nók viszont nem veszik le kalapjukat zárt helyiségben sem' kivéve hosszabb Lartózkorlás ese|én. A kalaphordásnak más vallások és kultúrszokások szerint ettól eltéró, sót ellentétes szokásai ]ehetnek: a zsidó temolomban a
ot(rr
^otdPUdIi
Lársaságban is fejükijn tartják'
A gallér és díszei fontos jellemzói a divatnal! de ma mát távolról
sem olyan domináló jegyei. mint a spanyol köfgallér volt malomke' rék jel]egéveL, megrneÍevitve a nyakat és a fejLartást' Szabás' ho5z'
szúság é5 Iegombo]tság tekjntetében a divat vá]tozó és ti]re]mes'
a katonáknál keletkezett' íeltehetóen a hideg e]]eni védekezésill:a római légionáIiusok diva|,ját XlV. Lajos 1ran. cia ka|onái l(.iveLték' elsósorban a hoFvát IegimeDt, fe]tehe|óen innen szátmazik neve is, a hof'át szó francia nyelvú'croate,' A francia foÍÍadalomban harc íolyt a tévescn ejtetl ''kravat''jábó]. széles íekeLe és fehér nyakba kötött kendó között a politikai hovatattozás kifejezéseként'A xlx. században a nyakkendij kötése olyan bonyolulttá vált' hogy Lankijnyveket ke1lett róla írni. A mai divat a múlt század végénalakult ki' s azóta is változik sZélesség. ben, hosszúsáÉban' nagy és kis csomóVa] va]ó kötésében'..
A nyakkendő
ó5e
A fehérnemúa tehetósebb osztá1yoknál a kózépkortól kezdett meg' honosodni az alsóing, ing' késóbb trikó formá.jában' A mai fehérne" nű vise1et az 1920.as években alaku]| ki, dc minden nó megmond' hatja, ma is mennyire függ a divattó]. a !áltozó szokásoktó]. A protokoll kóztuilomásúlag mindenre képes e]óilást tcremteni, igy a diplomácia eÉykor még a fehérnerlű.viseletle is tartalmazott kötelezó szabályokat' Mára ezt átengedte a divatnak é5 egyéni ízlésnek,valamint a felsóruházat kendózó haLásának'
A zokni a férÍiaknál sohasem íeltúnó. s bár a hagyományos alape]v az, hogy a kiegészítő tartozékoknak kell egymássa] harmonizál. niuk, gyakorlatilag a rüha és a cipó szinárnyala|ához igazodjk. (Ha szürke ruhálloz bordó nyakkendót kötünk, e]ónyösebb a sZüÍke, mint a fekete cipő fölött esetleg kivil]anó botdó zokni')
A hadsnya (ma már gyakotlatilag a harisnyanadIág) a hö1gyeknél időjárástó1 függó viselet, de únnepélyes,protokolláÍis alkalmakkoÍ mondaná a szerzó, ha nem éppen a szigorú ango] kötelezó
-
234
d^dlJdr
llegrL)
Lolt'al Legye,
Nyáron, utcán, bevásáriáskor' gyefeksétáltatáskol és sok hason' ló esetben semmisem indokoihatja a harisnya viselését:sót egész ségtelen is lehet' De ha vaiaki harisnyaviselés nre]]ett tlönt' mjVel csúnya a hibás' lefutott hafisn},a, vigyen magáva] tarLa]é](ot.
A zseblrendő a ruhához tartozik' FéfÍiaknak célszefúségiés egész. ségügyi okokbó] ajánlatos a jobb belső Zakózsebbcn türtaniul(, igy bal kézzel ü1és közben is kényelnresen elóvehetó. a mozdulat ne!I zavarja a tá|saságában jobb oldalon üló hölByct' valamint nem feÍtózi a kézfogásra basznált jobb kezet' Nókné] a kézitáska egy. szerú és kényelmes megoldást nyújt. l''onlos' hoÉy a zsebkcnciíj mindig tiszta legyen, a zsebnél kisebb nléretre.jsszelrajtva. rlasz. Dálatánál a leltúnésmentességre keil törekedni, ]átványosan kibon. tani, ósszehajtogatDi gusZtustalan' A papirzsebkendó, bátmentryire is e]teljedt és pI.aktil(u5. nenr ajánlatos; hivataiban, szűkebb kórú táÍgyaláson nég elmegy, de protokol1áris rendezvényeken' ünnepélyesebb a]kalmakról nem is beszélve. már nem elégítiki a jó iZ]és kö\leteiményeit. 1lyen esetek. ben vászon. vagy batisztzsebkendó a kivánatos. A kesztyű télen a férfiaknál, nóknél egyaránI az utcai öltözet része. nyáron Löbbnyire csak a nóknél, a nagyon ünnepéJyes alkalmalron a férfiaknál is. Xézfogásnál a férfiak az u|cán a kesztyút lehúZZák' a nók nem. Hivatalos alka]maknái a Íérfiak számára a kesztyút a (diplomáciai) eLikett csak frakkhoz (fehér bórkesztyú)és a látoga. tó ö|tözékhez (szürke vagy fehér bőrkesztyú) írja elő' a nóknél a na€yestélyihez (könyökón felüI éró kesztyú)' A ]nindennapi hi\,ata. los nemzetkóZi kápcsolatokban nem e]óirás sem férllak' sem nók számára, izlés szeIint váiasztható vagy elhagyható, á]ta]ában ritkán Viselik' Ha iÉen, táÍsaságban és étkezéskor nrindig ]e kell venni'
A cipő szinében és Íazonjáhan az ő|ti)zeLhez igazoclik' A férÍiak á1talában félcipót ltotdanak, nyáron kórrnyebb, .jobban szellózó kivitelben. Az utóbbi iclóben igen elterjedt a sportcipó, vagy a 5poltos, szabadidőjellegú cipók hordása. Tetszés és alkalon szerint viselhetjük, de öl|önyhöz sohasem illik!
--6...,.. !l ^lllycF kozűl is lehet divatosat választani. A cipó levétele sok otthonban szokás. Erre vendégeinket is nyugodtan megkérhetjük, ha készÍtettünk nekik papucsot. De m€sebb
nem érdemes rnegkérni a javíL'ist.szeÍeléstvégzo mesterembere. ket, a viz'ezeték.szeÍe|ot, a Íe1e'JÍziószere|őt' Inkább hajtsuk fel, yagv húzzuk e| a szónyeget; padlószónyeg esetén jól törö|tes.sük le a cipójét.
A.kabát szabását már nem Írják eIó etikettszabá]J,ok, egyidejúleg töhbÍéle divalforma é|. szinben i5 eleggé et''ur''uai a"J"-t lo] ls: vannak sdlét árnyJlaiú ilrneneti kabátok é5 'eJl'. vi|ágos lónusú télikabátok. Nem ke|l attól tartanunk' hogy a|katmilú haszná]t kabá-Iunkka] fe|tL]nésl keltünk. vaÉy melisértjük az illernel' 5lk Lndrc. ké5óbhi washingtoni nagykövetünk még kuIturális attasé.korában meghívásl kapolt egy színházi bemulatóra, aho| Írakx es a protokoll szerint speciá|is Íelsőkahá| volt elöírva fehér sallal (chamberlain). Hoíszúutánjárással és nagy költseggel sikerült beszereznie - de csak 1úI nagy rnérc|ben: o teny7i'.il"n' nenez Íuhadarabot. és ó volt az egyetl(n. aki ebben ie|enI meÉ. az ő|tözet Íeltúnó e|eme. Itt i5 érvényesek a régi igazsá^z'ékszeÍ €o k] szép az' ami egyszerú, a kevesebb néhu t.;iu n
a tú|ékszerezettséget,mert az hiva|kodás és lzléstelen. "al'1.i.]iilr. Ékszerkáni
nem szabad oicsó utánzatol(at használni, vagy a szélesen eIterjeái olcsó utcaidivato| kövelni a gyurük' karnerecek' |áncok bó használaIava]. A Jó iz|és egyik Iegszigorúbb fokmóröje az ékszer nlér|ék. |ar|ó haszná|aLa l.érÍiakn(ita ieÉveyúrues a r'ecsétgyürü szoká. sos. a lrakkora lánccal kjment a divatbóI' A mandzsettagomb ne Iegven feItüno' ha nappal horL|juk: csIe lehet elegánsJhúiViteiü. LByen e{szer (a rnost divatos nyaklánc' csukló|ánc sth.) hivala|os i||ik' ha va]aki tnéPsen] Iud mcgválni trrlc. viselje 1]|1|::1'i,l"T' mlnel Inkabb alkaIomhoz iIlóen. EP'v jrJekL'ss(s' ü |u|hl!J]ó trÍd(l|l
[:l',;J.:ij lJi1ili-'.'iiliILjk.
236
LulUpaoall d gallol{ cs a germanoK ^€|E!tUlszdllt|.rzl^' útján származott át r frankokhoz. A xl|' századbJn a harisnyanaJ. rág a férÍiak szokásos viselete, a Xv. századtól a bu!f,]yos nadrág. A francia forradaiom terjesztette el a pantallót, s azoLa ezL az
A !uu,dg
alapformát csak a divat változtatja. Á zakó neye az olasz nyelvból származik' cle már bronzkoti sírokban is ta|áltak ujjas kiskabátok maradványait. Európáhan a bizánciak kezdték használni, majd kialakult a szúk, gótikus kabát' illetve a katonai egyenruha (0usztáv Adolf svéd király vezette be elsóként seregénél),amelynek hosszú zul]bonya fokozatosan lou. dútt és így polgáriasodott' Ma számtalan változata van - ugyancsak dival szerint. , Az ölttinli- a|apveLően a ketto egyúttese adja, de hozzátartozik még 5ámo5 részlet: a hozzáilló ing' nyakkendó. zokni' cipó.
Anói öltözet emlitett fejlódésen túli teÍmékei a blúz, a női puIóver' a blézet' és sok minden. A kosztüm, minL a Íérliöltöny viszonzása' melmaradt, mint az elegáns öltiizet megtestesitóje. A szoknya
mellett azonban hordható még számos kabátszerű fe]sófész is. A hosszúnadráÉ a nói ruházat szerves elemévé vált még a Íarmef m€gie]enése elott. Ízlé5és alkalom szerint azonban különbséget kel| tenni a hivatalban és a magánkapcsolatokban való meáelenés között. A hölgyek hosszúnadrágos kosztümje ünnepé|yes alkalmakra elegáns, de Íigyelembe kell venni a meghívó szokásait.
A felsóÍuházat kiválasztása mindenekelőtt a hivatali öltózködés-
hez adunk néhány jó tanácsot, amely a divat változásai melleti is tartósan érvényes' . Az öltözet szÍnárnyalata áltaiában kóveti az évszakot (nyáron világosabb, té|en sötétebb), klasszikus kivéte|t jelentenek a diplo. máciai etikett által előirt féiünnepélyesalkalmak sötét szineikke]. - A kiegészító tartozékok (nyakkendo, zokni) egymás6a| harmoni. zálnal! a cipó szine a Íuha szinével, ámyalaliban összhangban van. . A napszak is motivál, ma sokkal inkább, mint tégen: délelotti, ünnepélyes alkalmakon is elófordul a viláéo5 öltöny, de nyáron esti informális rendezvényeken is illó a sötétebb árnyalat. 237
-
illik.
Illcl tc^tdt
L()
Kov€tcsc.
Mintás inghez egyszínú,egyszínű inghez mintás nyakkendó
_ csíkos vagy kockás ruhához egyszillu ing jiir' egyszinú ruhí. hoz vehetünk íin()rn mintás inget is. -A divat újításaitiihbnyire szélsóségesck' csak bizonyos id.' uián mennek;iI a közíziésbe, méÉpedigmértékletesíormában és még később _ vagy soha (lásd: miniszoknya) _ a hivatalos, még inkább a nemzeLkijzi-hjvatalos érintkczés etikettjébe' ezéft a diva' tot mértéktartóan ke1l követni. _ Egyes _ íd|eg lej|ódo - országok bcl- és kü|lij|dön a nemzetkii. zi kapcsolatokban is tudatosan használják nemzeti \'agy hazai szokás szerinti viseletüket, amit itthon el kell fogadni hivatal()s oltözetként' külti'ldijn pedig nem szabad utánozni' - Az öltözködésné] fel kel] készülni mindcn váratlan lehetóséÉ. re, például külföldi paÍtner !áratlanu] is éfl(czlret, s kellemetlen, ha nincs kéznéla zakó' nyakkendó' vaÉyvalame]yik munkatáÍsunk helyett inf()rmális rendezvényen kel] részl Vcnoünk, amit kínos azzal elháfítani' lroEy nen vagyunk megÍclelóen öltözve' Az öltözködés mindig az alka]omhoz igazodik. A nagánéletben viszonylag önhataln]úlag döntjük el, mit taÍtunk ünnepélyesjelle. gú alkalomnak. lhrátunkat meglátogáthatjuk szabadidóruhában vagy óltiinyben, tiirsaságot fogadhatunk nyakkendó nélkül. insuij. ban (feltéve teÍmészetesen. lrogy ezt ir lazítási lehetóséget nekik is felkinájjuk)' A mozjba menve sem ,,öIlözünk ki'', de színházba, ope|ába elmcnni iarrnerban, tornacipóben, nyakkendíj nélküi, bor. zasan, a múvészettelés a művészekkel szemben i]letlenség, izlés. sértó és neveletlenség a többj nézóvel szemben is. A hiva[alos életben az öltözködésnek még lbntosabb szerepe van, ezért itt az alkalmakat az űnnepé|yesség |bka szerint rangso. rolják és eszeljnL ktilönböztetik meg az ölttizclet: l. Hivatali ruha (nincs ünnepi iel|ege). 2. Alkalni ruha: d) infornrális á,/ félünnepélyes c, ünnepélyes. 3' Speciális alkaln]i ruha (kirándulás, sl]()rt sth')' 2:18
Ma jól megkiilönbóZtethetó óltózködési módokat jeli'lnek. Alig néhány évtizede a hivatali ö|tözet és az utcai viselet |ényegében még azclnos vo|t' a szabadidóÍUha nregieIenésével az()nban egyÍe jelentósebb kúlönbség alakult ki közóttúk. A szabadidóÍuha utcai visejetté is vált (lásdI iarnlenadrág, farmerruha)' sót behatolt a hivatali öltözet területére és nagyméÍtékbenálvette a munkaruha szeÍepét. A kép íÉymanapsáÉ meg]ebetós€n kevert' néhány fogal. mj zavart talán nen] árt tisztáZni' A hi,a|ali óltö1et a ÍéÍfiaknálrna is az öltiin!,t jeIenti, tefmésze. teseD a di\'at soklele lehetóségeit feihaszná|va: hölgyeknél a választék jóval sokÍ.tűhb' liz az öltözet elvárhaki mindazokt.,l akik munkaköI-ükból acióclr-ran ügyÍ.e|ekkel, úzIeti paÍtncrekkel. külfóI' diekkel kapcsolatha kcrülnek' Egyértelmúen kjzárandó a hivatali őltóZet fogalniihóla Íarmer- és bármilyen divakls is -a szabailidó. ruha minclcn váll()Zata' Dz pe$ze nem jelentheti azt, hogy egy irodaépüIet minden részébijlszáműzni kell ezcket az öltözködési Íormáka|' 5.'mIni nInr lnJ''ko|ja. ||Uily a l('|€il,nkUzn.'lllUs i,ll.'nv. ben üljöD a munkahclyén, vagy a leíróirodában a liatal gépiÍól]ó ne járhasson he farmcÍruhában' A hi\,atalos ö|tözet Íontos e|eme az. lrogy óltiizködésemmel meÉtisztelen partncrcnret' ahogy minden mis t.ÍrsasáÉirendez'-é nyen is. AZ elvát.t normák teljesítésenem jclenthet m€gterheiést és néhány gYilk()r|ati rnegoldással mindig kénye]messé tehetők. Meleg nyári napokon elég a zakót és a nyakkendót a hivatalban [artani' nem kcli aZ ijltiilyben már a regÍleli l.orgalomban megiz. Zadni' Doigozhatunk ingujjban' ile vegyünk Zak(-)l a bejelenteL| látogató érkezéstelótt; hasonlóképpen járhatunk el a n!,akken. dóve1'
Társasi{gi iletilnkbelr nagyrnértékben eluraIkodott a kötetlen' ség. FigyeIemhe vévc az etikett és protokoll évszázados Íejlodését a szúkségtclen' elteImetlcn ceren]oniáIi5 megnyilvánu|ások csök' kentése Íelé,cZ alapvetóen krlrunk szelleméhez illó |olr'amat' A kötetlenség azlrnban néila a megszokások elé fut és sajátos körülmények kijzött ét.uéDyesül.A nók strandon nár elíogadott topl€ss divatja 5em a l'eln.)tleket' sem a íjatalkorúakat nem ütköZ. tetj meg. önmagllkban' Í)e hogyan reagáI az apa és az anya, ha
239
l'€suDot dz lsl\UldDdl|. r-5 Illlt llIEJEl UsZLdtyLdI5d!'dí\j Ds xIEts mennyi kérdésmerül fel ennek kapcsán? Ez és hasonló helyzetek mai életünkhöz tartoznak. Kitagadni, betiltani nem lehet' nem is érdemes. A nevelési kultúrának kell felnónie ahhoz. hogy gyerek és szüló természetesen keze|,je a tiirsadalmilag természetes hasonló megnyilvánuliásokat' Másrészt egyéni viselkedéskultúránknak keIi alkalmazkodnia társadalmi meáelenésünk kültinbózt, he|yz'eteihez. Ha a tanárnó a strandon topless is' az isko|ában jól iiltiizött é5 mértéktartó. A diák nern \'eri dobra élményét,a szülók nem qsinálnak skandalumot t hiszen az ó ruhaviseletük is az alkalom szeIint változhatott. A szokásos hiÚdtali (iltózet tehát
férfiaknál _ öltöny, !ilágostól a sótétebb (de nem fekete) szÍnárnyalatig' egyéni iz1é5 szerint; eltéró színii Zakó és nadrág; _ fehér vagy pasztellszínü, esetleg enyhén mintás ing' minden esetben hozzáilló nyakkendóve| - a cipó szine a ruha színéhezigazodik; - nem illik a farmeInadrág, a pulóver, a garbó, a kihajtott ing (és a nadrágon kivül viseIt ing) vise|ése külföIdivel való táÍgya|ás. kor. de zakó alatt nagy melegben a Íövid ujjú ing megengedett. Nőknél: - szoknya és blúz vagy pulóver, egybeszabott ruha' kosztüm. mindig egyszerü, nem erósen kivágott fazonnal; - nadrág, nadrágkosztüm elfogadot|, a farmelnadfág vagy far. mefszoknya viszonI tjszteletlenség. ;
ALKALMI OLTOZET Az öltözet neve is kifejezi, hogy bizonyos esetekben, helyeken vagy egyéb alkalmakkor az öltözködés az ünnepélyességhez igazodva hangsúlyozottan fontos. InfoÍmális óltözet (uniform infoÍmal, tenue de ville. dunkler Anzug) Alkalmai: minden olyan déielótti vagy dé|utáni rendezvénv, amelyre a meghívó nem ír eló mást' illetve nem tartalmaz az
240
L!!L rolu6oLorv^ul,
Férftaknól: a hivata|| ruha általában megfel,e]lő, az évszakhoz és napszakhoz igazodó színekkel. Nőknél: e|Íogadhatő a hivatalos öltöz€t (télen célwerúa kosztúm). A félünnepélyes és ünnepélyes öltözet között a hivatalos protokoll kü|önbsépet tesz, itt azonban együtt tárgyalandók, mert átfedik egymást, az óltózet hagyományosan nem a meghivott választásától függ' hanem a meghívó irja eló a meghívón. Ma az ilyen elóírás egyre kevésbészokasos, szinte csak rendkivü|i alkalmakon fordul elő' s így többnyire rnégis a meghívott saját megítélésérevan bízva az ünnepé|yesség fokának és a megfeIeIö öltözet meghatározása. Alkalmak: esküvti, jegyzókönyv aláírása, kiállitás megnyitása, fi lmbemutató, étkezésesmeghívás, szoboravatás, gyászszertaftás, erniékmű-koszorúzás, koktélpatti, koncert, színházi és opera.elóadás, házi hangveÍseny, diplomáciai tendezvények, fogadás. Ezek közül félünnepélyesnek tekinthe|ók a nappali, nem diplomáciai iendezvények' ünnepélyesnek pedig minden esti' illetve diplomáciai rendezvény. Ha nincs a meghivón az öltózetre vonatkozó e|óírás: télünnepélges öltözet férliaknak: sótét árnya|atú öttöny (sötétbarna, sótétkék, szürke), fehér ing, nem élénkvagy fe|túnó mintás nyakkendóve|, sötétbarna vagy fekete cipo; nappal kosztűm, esetleg egybeszabott ruha' este kisesté]yi; ünnepélues öltözet férfiaknak: fekete öltöny, fehér ing, szürke vagy sötétmin. tá5 nyakkendö, fekete cipó; nappal kosztüm, este nagy€stélyi.
-
nóknek:
-
nóknek:
Hangsúlyozni kell, hogy ez a közép.európai és íóleg a hazai gyakorlatot tükrözi. Nyugat-Európában ma is ünnepélyes ö|tözetnek számít, és az említett alkalmakon vis€lt a zsakett, esetleli a Stresemann, va|amint más e|nevezésekkel ezekhez hason|ó ö|tözet. 247
-
black
tie
,bnl zt;l'
-
nóknél: ul1íte tíe féÍfiaknál:
nókné]:
:\i\ss\Ni\iss-\\.R\\s'stc\\e'\1'\\\-
(cravate noire, azM
kendó):
]!:s
szno,?/2g /el)é/'i/)ÁI'/e/reb cso*o/,),2**endő'
Íekete ( lakk) cípő, szertartásosan Íekete puhavagy keménykalappa|; kisestélyi; nyakken. (cÍavatc blance; fehér csokor! dó): frakk, lehér me]lény, fehér (keményitett) ing' Íehércsokornyakkendó. fekete (|akk) cipó, szertartásosan cilinderrel és fekete kesztyűvel; naÉyestélyi,hosszú ruha'
-
-
A frakk tehít a nemzeLközi protokoll szeÍint a legünncnélyesebb öltözet. A katonai egyenruha kabátviseletéból ered. a polgári öltö. zetben a leAiellemzóbb újítás a szárnyakkal va|ó szabás volt. A XVIII' század második felében lett a mindcnnapi polgári ruházat
része, eleinte térdnad|ággal, majd hosszú pantallóval' Bizonyos loglalkozásokban a frakk ma is a,,munkaruháZatot" jelenti; karmesteÍeknél, múvészekné|,elókeló éttermek pincérei. nél.
A szmoking a frakkból alakult ki és lett némi botlányok után a férfiöltözködés eÉyik legiclóállóbb darahja' New York közelében
egy milliomosoknak fenntartott údülóhelyen 1866.ban egy e|ókeló |iatalember, Griswold Lori||ard azzal botránkoztatta meg egy party résztvevóit, hogy levágatta az elóírásosan kötelezó frakk két szárnyát. A közvélemény felhördülése bizonnyal hozzájárult ah. hoz' hoÉy a szmokingból divaI tett' 1888.ban l,otd su|heÍland mát Angliában is bevezeti, és népszerúségétsemmi sem képes lnegálli |ani- Amerikában a szmokinÉot a jeles eset em|ékére - lévén,hog1y a Tuxedcl Parkban tartották ezt a paftyt _ ma is tuxedónak hivják'
Az ango]Llk sem szmokingnak hívják, hanem dinner jacketnak (vacsoraöltözék), zék)'
242
vagy ZsaÍÉonban monkcy suit-nak (majomöltó.
k\:<\\ss\<{\iSS-r:s::*\x
á\\i l\ban.d Íége\\i.\opo\\, tir.oa$i\\rmen\ sétához fft'"i""'"'lá["| t'".""álják t!i : spof thoz, kiránduláshoz. minden. meÁtetelo a szabarliooruházat, bizon-vos spr)rt&ná\ rcdig (síelés). Min. kie]eve felkészül a szükséges speciális fclszereléssel is dennapjainkban ezek az alkaimí ruhák [ulajclonképpen ncm speciálisak. q.j - is \]fi({il(\0t(h\. A, \i\ata\os e\etbs'\ is g](k{(r\ ke\ü\ ssl Ía, \,árosnézésre, kirándulásra stb. Ehhcz néhány öltiizkiidési jó
ü'iJiii*""r.*r'""
tanács:
Tudományos, ku|turális intézménybenlÍtl)gatáskor a hivaLali vagy iníormális öltözet megÍelelő, hiszen munkaalkalomnak tekintendó (kivéve ternrészetesen aZ ünnepélyes esemén-veken va|ri tészvé' relt).
Ipari üzemekben tett látogatásnál a hivatali ruha eleÉendő. a fogadók részéról pedig ngyelmesség (esetenként elóírás). ha kö. penyt vagy védöruhát adnak a vendégeknek' nehogy olajos. potos berendezésekhez éwe ruhájukat ósszepiszkítsák' BiZonvos he|ye. ken kötelezii a védősisak fe]tétele.
Mezőgazdasáti létesítményelrbenvaló látogatáskor a helyi és a7 aznapi program ismeretében a hivatal05 ijltiizéken is lazitani lehet' Ertelmet|en zakóban, nyakkendóben sétálni a nyári hóségben éró búzatáblák, vagy akár viráÉágyak kőzött. lla azonban utáDa díszebéd következik, kéznélkc]l Jennie a nyakkendónek és a zakó. nak rs. Sportrendez,vények ]átoÉatiisánál \,agy sp(n.tje||egú rendczvénye. ken va|ó lészvételné|aZ ijltiizct sportos. HJ ilyennel nenr rendclke. zünk, megt€szi a hivaLaIi ruha,,átalakíLása''I a nadÍáÉés ing' elhagyva a l]yakkencliit és a zakót;nóknél a szoknya és a blúz' sót szoknya hclyett a nadÍáÉis'
24:l
