Ü
,
e$ t t
200t. rz,tír"cius XII, óafolyar n 1 . s z .
I
Eclytörténctt Ért"eÍt6
A Kakas vendéglő egyleti helyiségében fertály őtán át zű'gon.a taps.A Herta fivérek bejelentették,hogy a
következő vasárnap űjra e|őadják a Nótás kapitányt. Ozönlöttek az emberek, hogy a jegy árával támogassák az tJjpesti Munkásotthon megalapítását.A Szociáldemokrata Párt hozzájáru|ási blokkokat bocsátott ki' a helyi kereskedők bevételük öt százaIékát ajátlották ÍeI, az asztaltársasá. gok pénzt utaltak át. Jöttek a Íások,az építők, avasasok, a bőrösök, a szállítők, a textilesek, a húsosok' a szabók, a borbélyok, a pincérek, a kereskedők ésa beszkártosok. A szövetkezet tészjegyein az egyes szak-
mák ésnéhány magánző osztozkodott, ^z esztefgomi káptalantól vásároit épületben, _ a Gyár utca 41. szám a|att _ 1909. december 5-én megnyílt a munkásotthon. S zínházterem, tucatnyi iro da, kár q aszoba, bi|iárdasztal ésa friss napisajtő várta abetérőket. Esténként a zenekat és a dalárda prőbáIt, hétvégéna szín1átszőké volt a ház. Közösen színre vitt Bánk bán előadásuk híre még Pestre is eljutott. A jelmezeket nagy míivészekkölcsönözték, a díszleteket ügyes kezű' asztalosok és festők készítették.A Tisza-parti jelenet fíizfáit az újpesti Duna-partr őI szállították a színpadra.óriási volt a siker az egykori Kakas vendéglő helyén. n Rojkő Annarutír"ia
Iőzsef Attila emlékezete Í937-1947 'Nem akarok vádolni senkit, se eg'yest, se csoportokat, se hivatalos, se''félhivatalos.. szerveket. Csak a tény á|l.apítom meg: József Attilának semmiféleelismerésnem jutott azokrészétől, akik a társadalomban, államban vagy kultúrában hatalmi pozíciőkat birtokolnak. Csak a tényt állapítom meg: náiunk a költészet dicsőítése még mindig együtt jár a vakságga| az igazí s é1őköltészet iránt. Itt élhet éssikolthat szenvedésébenegy nagyszeríi ember: süket fulekre talál főképp azok körében, akik a|egszívesebben nevezgetik magukat a kultúra hordozóinak. József Attilának csak egy közönsége volt, amely megható rajongássalcsüggött rajta élete végéig,amely ha fölkereste, ünnepelni tudta s egy időre megvigasztalni keserűségében: a szeÍvezett munkásság',, Fejtő Ferenc (Szocializmus,1937. december) ,,...A hangot, amely tőle indult el' a mozdonykerék halálos kattogása elnyomni nem tudia' ez ahang otr'tezeg, ott é1a lelkekben, visszhangzik, elmrilhatatlanul bennünk marad, ott marad a haladó fiatal nemzedék kiizdelmeiben és szavaiva|, verseivel, szellemével tragikus elbukása ellenére is biztat, ott ál1 mellettünk ésa kétségpillanatában bátorítőan, a sorba állva mondja - mint ahogyan valamikor írta_: ''EnJózsef Attila, itt vagyok!..'' Molnár Tibor (Brassói Lapok fRománia], 1937.december12.) ,,Súlyos szemrehányásokat kap a jobboldalés az egésznacionalista maryar é|et.Yádoló hangok, szemrehányó írások özöne arról beszél,hogy a magyarság - íme _ ismét veszni hagytz egyik nagytehetségiífiát József Attilát, a költőt. A Zsoltok éslgnotusok fejlett technikája a megföllebbezhetetlens ég szuggesztivitásával olvassa ránk, hogy milyen súlyos a vétkiink a kóLtő haIáIában. Bíínösök vag.yunk valamennyien _ magyarok _, magánemberek és az á||am, egyén és közösség' - mert kozönytink és rneg nem értésünk e|zátta a ttszta irodalom űgait járő tehetség eIőtt az érvényesülés útját. A költőt ez a szellemi ostrotnzár őrölte fel testben éslélekben,mely eddig min-
2
Úi*-E*-i
den magyar tehetség felé megmutatkozott a pedig ebben az kozonytinktren. Különösen esetben, mikor egyszeríi paruszts sorból önerejébő|felktizdott tehetség kereste a kibontakazás űgát _ a szellemi és kenyérbeli meg(Osszetartás,|937 . december 19.) értést.', ,,''A költő hasztalan vonít.. mondjaJóde az ő keserűségeésmagányossáAttila, zsef ga merőben kiilönbözik elődeinek sorsától: József Attila elhagyatottságábanis érzi a nagy kollekívumhoz va|ó tartozását. [...] művészi tevékenységeegybeesik a fasizmus felfelé íve|ő pá. Iyájáva|.[.. .] József Attila nem lett volna igazán nagy ko|tő,ha ava|őságot szebbéhazudta volna." (Szabad Ujpest, 1945. december 8') ,,[...]elismerésselkell szólnunk aJőzsef Acrila Tfusaság működéséről, mert a rövid idő alatt, amióta ismét megkezdette működését,a máris bizonys ágot tett arpáIyázat |
Múltidéző
r
U
Az Újpesti Helytörténeti Alapítvány lapja Alapító szerkesztő: Kqorncxl'urrs GÉzÁ, A szerkesztőbizottság elnökel Dn. Su,os L.XJos
a
2005. rt'drcittsXII. éafolyamÍ. sz. 1)
,
N,S,*L,l
A" szerkesztőbizotts{ g tagi ai: HInr,raxrx LxzLó Dt' Kónos ANonÁs Ro6ó Alwrt'llÁzue Szerkesztő: Ro1ró Almtluínrt' Munkatársak: Ivr$mNÉ KoxnÁo Gzr,ll.q, Kón.os al^*rró KnIzsÁl..S'iNnot Dn. Ser,r-arJÁNos SzÖrrosy Menr'q]\'xo Számunk szetzői: Fnzucs,4x Kro'ltNx talztír GorrÉru IstvÁN, n, Ú1put Galériauezetője HRl't'A.N\rL lszt .
Az egykori Munkdsatthon Úip,'t,,
RoJrónl'a*l.-l"vrÁnn Munkisottbon, 1909
Miilt;.déző
József Áttila emlékezete1937- 1g47 Osszeállította Szon (i sv,A4lqlr{:rl,x.p
4
9 ii 14 16 17 19 2I )) )l
Szerkesztőség: 1041Budapest,Istvánút 14. TeI; 23 I-3160, fax:231-3 I 6l Kiadia: Újpeston kormán1'zata Lapterv: B.rxce FpRpNc Műszaki szerkesztő: GprrÉnr KqrertN Nyomdai kivitelezés: Nlc;y É:s TÁns.l Fe|elős vezet'ő:Nacy LÁszli
(.észk)
25 28 31 )l
TanulmánrrVerecni ANN'I JtízsefAttita Újp€sten
rrt:fulu4tt t,t:ty! qs?!b!4iso!!tt__ .cnr@, ÁoZlemenveI( KnrzsÁx SÁNoox Újput községfőtxcója a 19. szdzadbart, 1. r,ész Dn. SzBnÉxrnAlirerNÉ Az újpestielemiiskoldk története,2. rész lvÁxreJÁNos Rejtettnépsegek Újpex uxdirl Lőnwcz Rórpnr A labdanígrís kezdeteiÚ1pe,t,,,3. rész Hmna^*x L lszto Az ú1pestí eltenfon,aclaíoru GnrrÉru Isn'.'rN Ujpe.rttől Pórizsig VértuxIarcell, a Montm.artr.efutőie FBRtcsÁx KÁrr,lqN- |,{agy geieraiií a szakmdban ésa: iskolríbnn Dn. Krusre Gyoncy Megpezsdiiltuizek Józsor Arrne Lebukott Híres újpestiek HtmlurN Lxsztó Gozsdu,Emlínuel Interiú Szolrosv I4ARL{N.NE lgrckszem,nz életnapos oldalin itírni
LJvilei].ídánk6ót---
Sere'l,loN La1os A kir,títyasszanyloaagja
Helytörténeti hírek
Úin*-st:
Varecru Arrxe ,
Jőzsef AttilaUipesten Garabonciáskalandok, kurzusok a szabadég atatt A ferencvárosiszületésűJőzsef Attila a húszas évekvégétő| gvakran kivillamosozott a főíárosból Újp"'t'", hogy fölkeresseköltőbará!át, Berda Jó-
zsefet,később pedig illegális mozgalmi munkája is erre a környékre szőIította. Berd aJőzseÍ igy idézteföl,kapcsolatukat. ,József Attila sokat járthozzímlJjpestre, a Megyeri csárdába, az Illik-féle haIászcsárdába és a volt Pannónia kávéházba' Nagyokat iddogáltunk, de még többet vitatkozcunk, jókedvűen, de sokszor konokul ragaszkodván szempontjainkhoz' Jőzsef Attila ugyanis konokul ragaszkodott ama nézetéhez,hogy''a költészet - csak de ebnyelv... Sok mindenben egyetértettiiLrrk, nem." ben az egyben lu ételre,jő szőra, szeretetre sővárgó, gyermeklelkíí garabonciások szellemi rokonságát a kritiL-usok is fölismerték, s egynáshoz viszonyították lírai teljesítményüket.Forgács An. ta| így írt róluk a Kortárs 1930-as évfolyamá_ ban: ,,Megszületik a maryar líra két nagy csavargőja,Jőzsef Attila és Berda József, és megszületik velük a csavargó líra"Jőzse{ Attila szereti magát villoni gyökerekhez kötni, pedig egészéninnen sarjadozik a mawar talajból [.. .] BerdaJózseÍ költészete ug.yanetőbő| Íakad,de beIőIehiányzikmindenszociáIisf eI!<ívánkozás.,, Németh Lász|ő, a N1'ugat kritikusa azonban mindkettejükről gunyoros:fölényes idegenkedésselnyilatkozot.. L folyóirat 1930. címíí 1arulátl-jeiszámában, BerdaJózsef oröm kötetéről sző|va,eg1más mellett említetteaz újpesti költő ésJózsef Attila nevét, akinek Nincsen anyám, se apám című kötetét kéthónappal korábban lgyanő frts,rnáltale a Babits Mihály szerkesztette folyóiratban. Németh LászLő ezúttal így vont párhuzamot közttik ,,Mennyi idej e, hó gy J ó zsef Attila csavar gó|írájával fo g|alkoztunkÍ S íme, egy tótszemő Jőzsef Attila. őszintébb csavargó, de szelídebb legény''.A megbírált Berda sistergő sértettséggelreagált
Úitr:s:t*i
ésJózsef Attilához hasonlóan nem Némethrg hanem B abitsra, a főszerkesztőre haragudott. o azonban _ óvatosabb duhajként nem nyiivánosan, hanem kioktató-fölényes magánlevélben érzékeltetteszakító szándékát,visszakérve Babitstól addig behildött kéziratait.A Berdával és JózseÍAttilával szolidáris Illyés Gyula hiába p'ábált. megvédeni barátait a Nyugat hasábjain. a betegesen érzéke*y,jóvátehetetlenül megbántott Éabits Mihály hallani sem akart a kritika klitlkájáról'. 1930 első hónapjaiban tehát mindkét kóItő izgatott, kimerítő napokat él át. Huszonnyolcadik születésnapjátBerda'Jőzsef haráti k8rben ünnepelte _ deJózsef Attila ez(tttaltávol maradt, ésa szemrehányő üzenetre 1930' február 5-éna következő levéllel mentette ki magát: ,,Dr6ga Berda JőzseÍ, pénteken nem mef,"tt.- el, mert délben fektidvén le, elaludtam és csupán tízkor ébredtem. Ao"io rengeteg gondom, bajom éslegyíírniva1óm van, hogy üdvöioha fogadko ztam etősen- levélbensem zölhettem. Istenem, vegyen csak egy adag gyomorbai t" társadalomb iztosító kezelte egészséget az idegekben, ehhez éppa szőban forgó napok t^,t^,iá,^ kettős fogg1rrlladást, aztán egy rakás vál]alt,noha nem fizetett, ám teljesítendőmunkát - mindiárt visszatéremberekbe vetett, aYaw vethető bizdima, amel1mek,|ám, rajtam keresztül kellett legyen megrendülnie... Köszonöm, hogy megvédett'de a pokol minden pápáinak se *o"djo'' t. miattam valóságos előnyökről' Elveszett ember vagyok én_ azért merészelemaz elevenek zörejéve| háborítani ezt a finomságos irodalmi életképet.Igazság, nem józanság maga mégvi gyázhatmagáta- amit ír (nagyobbrésit) el todj" t'.ty."ni - én már ritkán vakkantok, mint a süket h.y', akkor se nagyon kozolhetőt. Most kiilönösen nekikeseredett volnék ennek tudja be levélkémszokatlan ütemét.Magának egye\őre komolyan örülök.. Udvözlöm í".,"t"tt*.i, mígnem találkozhatunk is. Jőzsef Attila."
Tanulmóny
Megrendítő,depresszívlelkiállapototttikröznek ezeka sorok - éseszünkbeidézikJózsefAttila akkori labilis érzelmi állapotánaklehetséges kiváltó okait: a Babits-affér közeli, idegp}obalo élménye e|őttpárhónappal- t929.októberko-
Sündisznótor címíí, novellisztikus írásában idézteföl aJózsef Attila Emlékkönyvben, láwányosan érzékeltewez sze|íd-szolid-nagylelkű költő erkölc si l
ÚiÍ;--ej|n
di kiránduláson hallotta, az ana|itikus kezelés során emlékezetébeidézte, majd rögtön le is gépeltea szövegét. Jőzsef Attila pedig --rendt.i"titi memőrtá)át bizonyítandó _ e\ejétőL végéigfölmondta bírái előtt a tiltott-büntetendő költemény.) Andrásfi Gl'ula, egykort ctpészmunkás (az ötvenes évekvégénazűjpesti tanács elnöke) akkoriban csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz, amikor Jőzsef Attila marxista és Rákosszeríináriumokat tartott Újp"'t.'' - 1931 _,,i''"'.m1ékezése szerint palotán. i iavaszán találkozott e|őszor a koltővel Dinda Béla és feleségerákospalotai, Imre utcai lakásán, ahol a tudományos szocializmus iránt érdeklődő munkások összegyűltek.,Jőzsef Attila úgyjött be oda, mint egy idegen fiataiember, s a nevétpersze nem kérdezttik.Azt viszont mindjárt láttuk, hogy szépen,szabatosan beszé!, szépenejti ki a szavakat,, _ tdézte föl később (ai ötvenes évek közepén) egykori benyomásait a régitaníwáuy'_,,A ',Schönstein.féle marxista flizetekből tanított (ezek akkor mégcsak németülvoltak meg). Ismertettea ktilön_böZő pártkiadványok tartalmát, a kommunista újságotis többször megvitattuk, így ment ezhéttő| hétre.'' A ..nételen,, szemináttumvezető,,önleleplezéséről''is ebből a visszaemlékezésbő|értesülhetünk. Amikor az egyik hallgató g-unyorosan idéztea költő egyik versét:,,Hej, burzsoá, hej, proletárl _ én,Jőzsef Attila' itt vagyokl'',En ,,"í.kó' buggyant ki belőle: >>Eztén írtarn, vagyok József Attila... Elcsodálkoztunk persze,bár nem nagyon' hiszen nemigen tudtuk, milyen nagy kölrrő ez a kedves, jókedvű fiú. Attól kezdve mindenesetre solrszor mondogatta el nektink a saját verseit, mi mes vitatkoztunk vele, lassan már ott tartottunk, hogy több szó esett a versekről, mint más marxista tanokról' Egyiket-másikat nehezen is tudtuk megérteni, az olyanokat, hogy ''Csibor hilzzon tüisökzenét undok urad udvarába!.., szőva|az Ot szegértyszőI című versét.De ő az. tán megma gyarázta, hogy ezek az átkok nemcsak a.io'"i lll"tik, hanem gazdájátis aki nem engedi még fiirödni se, egy kicsit felüdülni se a fáradt vándorlegényeket _, s magyarán azt te. szik fulladjo'' *"g. S így dögöijön meg az el-
6 uinn$*-i
nyomó világ minden őrzője, csősze.,botosa, sodorja el őket a szegényekáradatja',,. Nincs ugyan konkrét adatunk arról, hogy aZ o sztá|yharcra föl esktidt J ó zsef Attil a tartott- e marxista szemináriumot baloldali barátainak (például Berdának) _ de elképzelhető, hogy áegpróbálko Zott a fejtágítással, hiszen még élei{ársát,Szántó Juditot is módszeresen okította' mert mozgalmi múltjaellenéreromantikus forradalmárnak tartotta a proletárköltő Hidas Antal elvált feleségét. Az illesális előadásokól. a konspiráció szabá|yainak megfelelően _ azonban barátai előtt sem beszéit.Kornol1an vette a biztonsági eket. Szántó Judit följ egy ezte:,,Ery intézkedés szet azehtársaim arra kértek, tudván azt,how Yan egy főbérleti lakásom (amit ugyan kiadtam), aájam.átillegális célokra'Attila ezt kereken viszSzautasítottá.Elég, ha a családban egy végez illegális munkát. Féltett engem. A szava1ásokat, re''ds zerint a VS [Vörös Segély] jal,ára "mlk történtek, nem kifogáso1ta.'' N"m.sak magánlakásokon tartott szemináriumot a költő, hanem később ,,konspirációs szempontok miatt, és hogy több hallgatója legyen _ szemináriumainak a-turákon folytatta e\őadásait''. Gyakori vendége v o|t az Uj p esti -Munkásotthonnak is. Itt adták elő először a Lebukott címűversétis, amelyet eredetilegAndrásfiéknál nrlB Páncél ,,kézze|vetettpapkra, erről tanulta sehol akkoriban í'á1,*",, ez a-forradalmi verse Minden sem jelenhetett meg nyomtatáSban.'' bizoányal a műsoros kulturesteken is gyakran tés,tvőtt, amikor a Vándor-kórus vagy a Szalmás-kórus szerepelt _ hiszen Vándor Sándor -, több József Attila-verset is megzenésített és az irádaImi estekről sem hiányozhatott' amikor Major Tamás, Baló Elemér,Jákő Pál vag}'Horvátí Ferenc mondott verset. Egész biztosan saját verseit is hallhatta a színpadrő|,hiszen az újpesti ,,ifik jó részekötetnyi v9r-Se!ta'n']lt meg tái" e' más magyar vagy kiilföldi költőktől. Lelkeket forradalmasított,mdást kózv etített,szép_ érzéktenevelt.'' A' t1rázni járó József Attilára úgy emlékeztek vissza az eg,ikori újpesti fiatalok, hogy viselte ;zegénys-1 ,.szemérmesszégyéllősséggel hogy éhes.Az ifik meg' iuuotta ''"* ,oh' sét f,o"o.. felengedett, együtt evett a ,,kőzös kajá.
Tanulmdny
ból<<, együtt éneke]tvelük. Szemináriumot tartott részükre.['..] Attilának ritkán volt pénze, ezt azonban nem mondotta. Az elwársai pénzt adtak neki össze villamo'''. o azonban cigarettát vett a pénzértésgyalog ment haza. Később, mikor az e|vtársak erről rudomást szereztek, megváltották a villamos jegyét.,, Elettársa az újpesti kiruccanások pozitív lelki hatásáról is beszámolt; ,,Egyszerkeso ejjel, nyakig sárosan, boldog arccal jött haza Attila. >>TeJutka, ma rájöttem valamire. Képzeld el, Ujpesten egy koporsóüzemben tartottam előadást a dialektikáról. Ésahogy írvavan, szépelméleti mondatok, kereken tisztán adtam tovább. Voltak vagy neg'yvenen' talán többen is. Ultünk a forgácsok között' vagy koporsókban, komoly, nehéz munkásarcokat láttám magam előtt, fiatalokat, voltak őszfe1íiekis, és előádásom alatt itt-ott horkolást hallottam. Áoill'''t ag.yamon:Attila, ezek egésznap nehezen dolgoznak, fáradtak. A leninizmus és marxizmus tudomány. Attíla, tudomány. Ezt így továbbadni kéthetenkéntvagy egy hónapban egyszer kevésésnem megemészthető. Es akkor, ami a vi|ágon égerőproblémavolt, bedobtam a tömegbe' Rendes beszé|őszavakkal emlíwe a két ositályt, amely szemben á||,használvaa burzsoá és proletariánrs kifejezéstésmegszűnt a horkolás. Es elmondtam' ami itt a kis hazánkban történik. Távol vittem, idegen országoba alkalmaztam, párhuzamot Vontam az események között. Majd a rendes terminológiáva|bézártam t...] Erthetővé, é\ővévált előttünk az egészI...] A kétórás előadásból mélyen az éjszakábanyúlva, mégmindig beszélnemkellett' Még mindig kérdésekettettek fel. Es eg.yszerrenyílik ai ajtó, egy drága öreg proletár néni lábasban grízes tésztáthozott nektink. Nem volt tányér.x'gy tenyerekbe, papírba,lábosból, egy-kétvilla is előkerült, szedttik l
Tanulmány
retetlensóg érzete,ami olyan sokszor uralta Attilát, feloldódott, hiszen az édesan51átott találta meg a grízes tésztát osztogató proletáraszszonyban, majd ott találta a gyári munkások kérdéseiben,akik néha családi panaszaikkal is Attilához fordultak' éső, a|
Jőzsef Attila (Mészölyfeluétele,1928, Petőfi ll,odatmiMtízeum)
Úinci.'xi
A gödi úráI
vő ehtársakat, ésúgy gyűjtötte össze a pénzt a börtönben levő elvtársak, illewe azok hozzátar tozői részére- mint ahogy akkor szokás volt mondani _ a V' S. részére.''
ui.íi;*.-l$
Tanulmón1
KruzsÁxSÁxoon
tljpest közs ég Íőutcájaa !9. században, !. tész A mai Arpád út legfőbb feladata a Duna, valamint a pest _váci országút (ma: Váci út) és Palota (Rákospalota) koz-
tosításavolt. Az újpest_fót-gödöllői törvényh atósági útr észét képezte,vonala a v áci 6||ami országíttó| egészenPalota falu központjáig, a mai Kossuth utcai református templom heIyéná||ő kö zségházighúzódott (innen töréssel a Kossuth utcán átvezetett tovább Fót felé).
Az 1830-as évekvéséna Duna melletti, n;rugati vége vált |akoítá, Ujmegyer (Uipest) település új épületeit első polgárai ekkor kezdték felépíteni.A telep a két legfontosabb út, a pest_váci országőt, valamint a rákospalotai út mentén folyamatosan terjeszkedett észak,il|ewe kelet felé. Itt iparosok, kereskedők leltek otthonra. A község fejlődését jőI je||emzi, hogy 1870-ben már 5I9 |akőház állt itt. Keleti irányú }iterjedése 1877-ben már ,,egy negyedmérföldnél nagyobb szélességbenterjedt", nagy1ábó| a mai Arpád Kórház térségéiglehetett háza|d
A Fő (na: Árpód) út híci titi aóge a 19-20. század, fordulőjdn
Ktizlenlények
másik korabeli térképa lakott területen kíviili r észétfasorral szegé|yezett útkéntábr ázo|ja,A községen belüli szakaszán va|őszíníi|eg vtz_ e|vezető árokhűződott. Korai nevénekhio"t'los megállapításátó| nincsenek információk, csak irányát követve nevezhették Rákospalotai útnak, illewe forga|mát, szerepét tekinwe Fő útnak. A Rákospalotai út kövezése Az utat kezdetben homok borította. Száraz időben, szeles időjárás eseténvagy gyorsabban hajtó kocsi után nagy por keletkezett, esőzések alkalmával pedig a gödrökben termett pocsolyákat kerülgetve, sárban kellett közIekedni. Ezen az állapoton kívánt vá|toztatni U;pest e|öIjárősága, 1870-ben elhatározta a Rákospalotai "*iko, út kikövezését. A burkoIatot 6 öl (11,4 m) szélességbena község, a fennmaradó 4-5 ölnyi (7,6.9,4 m) részt_ bele_a számíwaa járdák2 ölnyi (3,8 m) szélességét házn|ajdonosok költsé gén |<:vántákmegépíttetni, 40 ö1 (75,9 m) hosszúságban.A munkálatokra Schipl István és Gottfried Ferenc válIalkozókat kérték fel. A szerződés meEkötése után az építkezésjúlius 1-jénkezdődön. Ez a rövid útszakaszonlétesítettburkolat csak kismórtékben segített, az ttt nagyobb részeaz időjfuásnak megfelelően még mindig hol poros, hol pedig pocsolyás, sáros volt. Javításának fedezésére1871-ben a közsés kölcsönöket vett fel, ehhez az a&ori legnalyobb
Úipssri
9
ipari üzem tulajdonosa, Stern Ignác szeszg5ráros anyagi felajánlása nagy segítségetnyújtott. Am a meglévő kővezetet ez év augusztusában részben felszedték,ugyanis épultaz újpest_rákospalotai lóvasút vágánya, A község vezetőségekifogásolta, hogy a lóvasúti társaság értesítésnélhil fogott bele a munkába, s tudta nélkiil kezdődött meg az űtYáci út felőli végén lévő emelke d ő szinwon alának l ejjebb szá||ítása. Augusztus 29-én bírői e|iárás során megtaftott helyszíni szemlén a megyei mérnök rendben zajmegállapította, hogy az építkezés lik, azonban a lóvasúti cégetkötelezte afelszedett kövezet ugyanakkora nagyságban történő visszahelyezésére,illetve aho| az úttest szintjét csökkentették, a jfudák szintjét is lejjebb kellett vinni. A megbontott kövezetet ug.yanolyan minőségben azonban már nem tudták helyreállíta ni, javítására csak később kerülhetett sor. Stern Ignác ismételt fe|ajánlása folytán t876_77-ben újabb szakaszon került sz|Iárd burkolat a Fő útra, így már a Duna ésaLővy köve(Aradi) utca között teljes szélességében zeten járhatott Uipest lakossága. A községi elöljáróság felhataimazta Horváth Ferenc bírót' hogy az 1878. évi költségvetésterhére pétzt veg'yen fel a Fő út kövezési munkáinak foLytatására. Lz 1880-as évek legelején a Fő út először lerakott, váci országúthoz kozelj kövezete már igencsak rossz állapotban volt. Javítására1881 májusában Stern Ignác tett ajánlatot, mely szerint ő hajlandó a kövezetet ingyen aközség tészére bocsátani, ha a község áI|jaa kövezési munkák kiadásait. A képviselő-testület köszönettel el-
A m,ór lebontom Arpód út 33/b' és33/c. A két épület hom. lokzata nem eg uoialban belyezkedett el, mindei utal az út ére egt enetlen zloriála ezetés
10 Úi,msr-i
fogadva az ajánlatot, megbíztaaz elöLiáróságot Később a munka mielőbbi megszervezésével. miatt heigénybevétel a nagy útburkolatot az Az ak. kövezni. lyenkéntmegint csakát kellett kori helyi ttjság,az Ujpest ésVidéke 1885 novemberébenszámo|tbe a Fő út kövezetének ismételt javításáró|. 4,Í,tvtlá$tása Ujpest község területénkorábban nem volt semmilyen vlIágítás.Ez ügyben az e|ső Iépések 1870-bentörténtekmeg, amikor is az akkori bíró aláírtaaz osztták (később:Osztrák -Magyar) Légszesztársulattala szetzőóést az vonatkozóújpestigázvt|ágításkivitelezésére aváct ország6t,a!ózsef an. Ennek értelmétren (ma:József Attila) utca ésaz á|taIunktárgyalt Fő út kapott vllágítást.1871-benmegkezdték is, ám e|őszőr csak 1872. a lámpák fe|á||ítását december27-éngyultak ki a légszeszlámpák Ujpesten.Ekkor összesen 39 |ámpaüzemelt. 1874-ben a községi vi|ágítás kiterjesztésén munkálkodtak, október I5-tő| a József utcában ésa Fő úton már az Iswán utcáig lámpafénybenlehetett sötétségidején közlekedni. hiáI87 6-ban azonbana község a költségvetés |égszesztársaa fizetni nya miatt nem tudott ságnak,ígyaz eladósodáskövetkeztébetazév átmenetilegszünetelt a világítás.Csak végétőI első felétől,apénzugyek 1877 augusztusának rendezéseután üzemeltek újraa gázlámpák. Újp".t piaca az út mentén A piac kezdetben a Fő út váci országít felőli végénalakult ki' A mindinkább emelkedő kocsiforgalom,majd az t872.ben megindultlóvasútközlekedéseakadá|yoztawavolt a kereskedők, termelők kocsijai, szekerei, sátrai miatt. Elöljáró ságtrhatározat alapján a szerdán és szombatontartandó hetivásároknak az űj piac. téren,a mai Szent Iswán térenjelöltek ki helvet. itt árusíthattakiparcikkeket is. A sátraklor *ro árusításta Fá útonnem engedé|yezték.A nagy fotgalmú,a Beniczky (ma: Berzgiczy Gergely) utcáig terjedő,a Fő útkéto1dalán elnyúló piac végleg csak egy évnzed múltán,1883-bansziíntmeg' illewe került át a piactérre.Addig a gyalogosan szá|Iíthatő portékávalrendelkező piacozők értékesíthették itt áruikat, majd délelőtt 9, télen 10 óra utánháza|ni mehettek. @olytatjuk...) Közlemények
Dn. SzpnÉxyrAxrerxÉ
Az újpestielemi iskolák története' 2. tész l8ó8-ban Ujpest nagyközség lett, Ez nemcsak akozigazgatásban hozott válto zást, ttj fe|adatokat, hanem többek között az oktatásban is. A községlakóinakszáma rohamosan nőtt. A népoktatás kérdéseelőtérbe került Újp".t"'' is. Az első magyar nyelvű népiskolai rendelkezésés szabá|yzat,mely 1845-től 18ó8-ig érvényben volt, kimondta, hogy a községeknek kell fenntartani az a|ső, I-II. osztályú elemi iskolákat 6_12 éveskorú gyermekek számára. A tanügv terén a kor nagy politikai eredménye volt, hogy megerősítette a tankötelezettséget. A törvény kötelezte a községeket iskolák létesítéséreéstanítók a|kalmazására. I869-ben négy elemi iskola működött , Ujpesten. Anyagiakban egyik sem bővelkedett. A községi számadáshoz 7867-ben fíizőtt megjegyzés: ,,LZ izrae|ita adőzó polgárság hozzájárv| a rom. kath. iskola fenntartásához, szabad akaratból pedig a templom ésaz oskola építéséhez, ezéttméltányoshogy a község is hozzájárújon az izrae|ita oskola fenntartásá. hoz.,, Ez meg is történik, a községi hozzájánl|ás az izrae|ita iskolának 200 Ft-ot irányoz elő, a helvétiskolának i00 Ft-ot juttat, a katolikus iskola államsegélybenrészesül' A Fő u. 12.-ben lévő ,,oskolaház,,értékét az 18ó8-as és 18ó9-es számadások ellentmondőan határozzák még, ó000, il]ewe 3ó00 Ft értékben.Az eltérésoka valószíníi|eg az, hogy a költségvetésbeszámítja a korábban megvett Attila utcai ház értékétis. A felszereltsésről mindössze néhány adatunk van. Annyit aionban ki ]ehet olvasni az értékmegállapításokból'hogy az intézmény3 vaskályhával (értéknélkiil), fekete táb|áva| (80 kr), egy svájci és egy közönséges ,,oskolaóráva1"(10 kr) rendelkezett. Tanítói fizetéskéntazt869-es költségvetésévi400 Ft-ot, a,yándortanítóknak'' (valószínűleg a segédtanítóknak) 300 Ft-ot irányoz e|ő. Az izrae7ita iskolának és a helvét iskolának összesen 400 Ft-ot. Igy u,oktatás személyikiadása 1100 Ft. A,,vándort anító,, a|ka|mazására vonatkozóan Kiizlemények
ezt olvashatjuk,,Az iskolakötelezett g.yermekek száma a 400-t meghaladja, akiket az eddi. gi községi tanító képtelen tanítani, közműveltség emelése cé|jábő| elkerülhetetlenül sziikségesmég egy tanító abban a reményben, hogy a legközelebbi jövőben egy általános községi oskola felállíttatik.'' A ,,vándortanítő,, beá|lítását az is szükségessé tette, hogy a ,,község oskolájában egy tanulóterem volt, de ebbe részbennem fértek be a megszaporodott tanulók, részben annylra zsúfoltvolt, hogy mindenfélebetegségnekvoltak kitéve, tehát elhatároztatott még egy tanulóterem felépítése.''Az elől)áróság előtt ezért kettős feladat állt: tanítót biztosítani éstantermet építtetni.A tanítói ,,á||omására,,|
A mai Árpdd út 2I. szdm alatti egtkori kijzséghlízítiskula céliórn is hnszrzóltík
Úin"ejj'.pi 11
képviselő-testtiletiülésen részt vett PeSt megye tanfelü gy eIője, S zász Kár o|y, s me gáI|apította' a tankötelezett gyermekek száma csaknem ezer' a vallásfelekezetnélktili iskola befogadóképessége140, esetleg t60 fő. Legkevesebb még két tanterem lenne szükséges.A község az Att:.la utcában vásárolt házbankét tantermet létesített, és ehhez államsegélyt pá|yázatot kért. Ujabb két tanterem építésére írtak ki. Ezzel kapcsolatban az e|öIjáróság azt kérte a kormánytól, hogy a létesítendőkéttanterem építésiés berendezési költségeihez járuljon hozzá' Akét újtanterem építésére Ehrenwald Simon újpesti po|gár kapott megbí zást. A' polgárok segítőkészségét mutatj a' ho gy 1000 db téglát, azE|ső Pest-FiumeiHajőgyár aZ Első lJjpesti Szeszfinomító (igazgató Eppinger Farkas) 3000 db tég|át, Wolfner Gyula kereskedő 100 Ft-ot adományozott. A tantermek megnyitása 18ó9. október 25.én történt. 45 tanulóval. IJjpest erőfeszítéseia tantermek számának növeléséte) aZ oktatás fejlesztésére kivívták Szász Károly tanfelügyelő elismerését' A megyei iskolatanács 1870. augusztus 3i-i ülésén így nyilatkozott: ,,A lelkes lJjpestet emelem ki itt, mely egy év e|őtttgazán semmiből két tantermet épített, két tanítói állomást szeÍvezett (felszerelésben állami segély mellett), s most egy évmúlva már ismert két tanterem van készen (felerészbenugyancsak államsegéllyel)s ismétkét tanítói állomást szerYezett a törvényes minimumokat tetemesen meghaladó fizetésekkel. Ide nézzetek|' Itt a homoksivatagból egy község emelkedik s gyarapodik hihetetlen gyors számarányokban, fekvő birtok nélktil, csupa zsellérnéppei,kisiparosok- s gyári munkásokból, nem ura eg.y garas biztos közjövedelemnek, s egy év alatt négy oskolát állított, négy tanítőságot szervezett semmiből. Semmiből? Dehogy, blzgóságból. S mindez az újpestiiskolaszékelnökének, dr. Boskovitz Alajosnak az érdeme',,Ujpest tekintélyemegnőtt' S neve országosan ismertté vált, mert a Hon szeptember 2_i számában rövid hírben számolt be az iskolatanácsban elhangzottakról. AZ újabb tanítói á1lomásokra 52 aján|kozás érkezea, a 700 Ft-os helyre szabad lakással ismét Tipray Míhály
1,2
Úini;e-s:t-i
kapott megbízást, a 650 Ft-os helyre szabad lakással Schwarcz Mőr. Lz 550 Ft-os állást Kövér Jőzsef abaűjszántój tanító foglalta el. Kerner Vince segédtanítónak' aki az e|ső osztályb an v égzett tevékenységévelkiérdemelte a mint rendes tanítónak 3 50 köz megbecsülését, Ft-ról 500 Ft-ra emelték flzetését szabad lakással és 50 Ft pótlékkal a torna tanításáétt. A Pest m9gye oktatási vérkeringésébe bekapcsolódott Ujpest egésztanügyi munkája megbecsülésénekjele, hogy a megyei iskolatanácsba 1870. szeptember 29-énbeválasztották Tipray Mihályt és Schv'arcz Mőrt, aL
Közlerrlőnyek
tani' Ezt bizonyít)a, hogy fegyelmi eljárást indítottak Kerner Vince tanítő ellen egy diák bántalmazása miatt' A község áIlandó anyagi hiánnyal ktiszködött. Az 1871-es iskolai költségvetésfedezetlen htánya 4339 Ft. A megyei iskolatanács pártolólag terjesztettefel az újabbsegélyiránti kérelmet., IJgyanakkor rosszallólag említi meg, hogy Ujpest nem nyit felsőbb népiskolai osztályokat (III_IV. o.)' s ezért a hiányosságért elmarasztalja az e\ö|járóságot. Ezze| egy idő_ ben az iskolaszék szigorú figyelmeztetést kapott' mert elmulasztotta Záros határidőn belül benrutatni a községi iskolára vonatkozó szám. adásokat' A következő években tanítővá|tozásoknak, rendetlenül fizetett tanítói illetményeknek gondja terhelte az iskolaszéket.1873ban a tanítói fizetésekpontatlan kifizetéseésa tanfelügyelői rendelkeiésekkésedelmesvégrehajtása miatt a megyei iskolatanács szolgabírói vizsgálatot rendelt el. A községi eloljáróság módosította a segédtanítói illetményt. Az I87 3/74_es tanévtől a segédtanítójárandósága 450 Ft készpénz,állandó lakás (szoba, konvha, kamra) volt, a kertilletményhelyett 50 Ft készjárt. Ha|á|a eseténöZve. pénz fizetéskiegészítés gye fé|évig kaphatta ezt aZ összeget. Ebben a tanévbenállamsegél,vként 3450 Ft-ot utaltak ki. Az 1873' éw számadáS mutatja a gondokat. Az összes bevételentuli kiadás 1559 Ft ó4 kr volt. Az l874, augusztusi iskolaszékiülés is. mét foglalkozott a tanítók anyagi ésdologi járandóságaival. Megerősítette és kibővítette a korábbi döntést: a pedagógusoknak járkétpadozott szobás lakás, havonként előre fizetés' haláIa eseténnemcsak az özvegy, de az án,ákis me gkapj ák az illetményt. Az iskolas zék szerve. zésébenis r'áltozás történt. Már nem népsza. vazás ístjándöntöttek' mint az első iskolaszék fe|á||ításakor,az 1840-es években, hanenr szolgabírói felhívásraa képviselő-testületáltal kijelölt személyekbő| választottak. Az újak csaknem vaIamennyien a régi testÍiletheztartoztak. Elnök lett SzentesiJózsef. A szolgabíró előremutató víLtozást várt az jsko|aszéktőI, ez azonban csak néhány ér.múlva következett be' Egyelőre a 4000 Ft-os államsegélyből csak 3000 Ft-ot kapott meg aZ elöljáróság, 1000 Ft-ot csak akkor, ha igazolni tudják aközség vag.yontalanságát.A megyei iskolatanácsvezetősége utasította az elö|járőságot, létesítsenisKözlemőnyek
kolaalapot, amelyből a felmerülő kisebb |
osztil,yterem a 19. szízad uégén
Úiíi-ffii
13
IvÁxnJoo9'
Rejtett szépségekUipest utcáin és egy. docens által megindított ,,részletképzés kompozíció,, címírfakultatív tantá1g keretében is taa III. ésrV. évesépítészhallgatók1Jjpesten épületerészleteket: méltó láltak megörökítésre ket, kapukat, kovácsolwas korlátokat ésdíszeket. A történelmi emlékeket őrző kapú feltanszékének belső folyosóin egy sajátosá||andő részt vett az tljpesti \'árosr'édő kutatásában fel azidegen és akarra beiratkozott kiállításkelti hallgató figyelmét.A falakonkapuk,épületrész- Egyesület néhány taga _ Kadlecovits Géza őnláthatók. zetlen, irányttő támogatásával _, 'Bk címeket adelemek fényképei letek, épületdíszítő ^ 19_20. század fordulójának építészhal|gatőjava segítettéka diákok munlcáját. ok tárták fel a Hogy a városházakaptugyanis egy ma már ta|án megmosolyogtató város rejtett szépségeit. tantárgyatis tanult,amelyet,,ékítrnén1tan''.nak1a gyonyőrtí,,aZ teÍmészetes.De hogv miiyen híltak. Akkor ugyanisnem volt elég,hogy egy szépaLőrinc utca 32., aYirág utca 33lb. szám épületfunkcionálisanmegfeleljen,szerkezetileg alatti - egyébkénttalán jelentéktelen_háznaka kapuja, a }őzsef Attila utca 37. számúházban a vo.lt,hogy szépis legyen. megálljon,szükséges vagy a Szent István (ma: Egyesü- lépcsőkorlát díszítése, 1995őszén-az Epítéstudományi |et azőta már megszűnt,a századfordulóépíté- Ave Maria) patika maratott iiveg belső ajtaja,az - konfe- talán eddig nem is tííntfel. Ha ezeket a kapukat, zésére szeteszakosztá|yánakkezdeménye portálokat, lépcsőkorlátokata valóságban tekintrenciáttartottak,'Historizmusésszecesszió_ Az jük meg, beleéljük magunkat az adott.kor hankörnyezet védelme''círnmel.Ezen a konépített ferenciánmegfogalmazódon,hogy mi, magya- g,l'Iatába, egy pillanara n1'ugodtabb világban rolq akik nem rendelkeztinkgótiLrrsemlékekkel, érezzik magunkat. A feldolgozott épületrészemint a franciák, ókori ésreneszánszemlékekkel, ket, kapukat többek között {"'y Beáta Yirág, mint az olaszok,a |9_20.századfordulójánépült Kegyes Brassai orsolya, Szita Eva, Pete Balázs és eklekikus épületörökségiinkrelegyiint büszkék. SzékelyGyörgy hallgatók dolgozták fel. A hallgatók felmérésitervei mellett a|aálQpest is ebben az időszakbanfejlődött kedvetis növelte, s lításon,egy tárlóban régrújpestiképeslapokat,al. várossá.A fejlődésaz építési az építtetőkszerettékvolna megmutatni gazda- manachokat mutattak be. Az Apolló mozit, a kogodásukat, feltörekvő szándékaikat.Igyekeze- rábbi északiösszekötő hidat, azAngyal pankát, a tük eredményeneves tewezők megbízása,az híd tövében a l.illamos-végállomást,amit a köigényeis. zelmúltbanújítottakfel. igényeshilső, a részletekszépségének Erdekes gyöngyszeme volt a kiállításnak Nem volt véletlentehát, hogy a Mííegyetem az I93 I-32 -re datá|hatő várostérképKarabélyos Karán a RadványiGyorgy DLA Építészmérnöki A Budapesti &Iííszaki Egyete. men (mai nevénBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), az Epítészniérnöki Kar rujzi és formaismeretek
sdín (feldolgoztdk: Bró dy Imre G iru'nózium,maj ol i ko ker íté Balízs Lónlő ésFarkas Zsófu építszhallgatők_ 199-9)
t4
Úiffp'..p".,*
A Dunasor 14. sz. lakőhtÍz koutícsolnas kapuja (feldolgoz,ta: _ 1999) Mezei Katalin építészhallgató
Közlemónyek
Gyula elemi iskolai igazgató szerkesztésében és Hosszú Pintér G1'rrlafestőművészkiállításában. ,,Ignoti nulla cupido'' _ mondja bölcsen a latin közmondás: ,,amit ma nem ismeriink. azután nem vágyakozunk'', vagy máskéntfordíwa ,,atudatlannak nincsenek vágyai,,.Az egykorivá-
rost' a régi korok mesterségeit,a részletekszépségétmeg kell ismerni, meg kell ismertetni nemcsak az építészekkel, de rnindenkivel. Mert ha megismerjük, saját kezünk munkájával újraéljiik az egykor volt mester btltykos keze nyomán kiÍej|ő szépséget,vágyakoznt fogunk annak megtartására, a magunk és kózösségi.ink érdekében annak megőrzéséte,ésakkor a múlt nem eltörlendő, ósdi fejezetelesz szűkebb éstágabb történelmiinknek, hanem az a szellemi fundamentum, amelyre q.ugodtan építhetjükmégoly modern világunkat is, hiszen ,,az embeÍhasonlóvá válik ahhoz, amiben gyönyörködik'' (Platón). l -Az UjpestiHel}tcirténeti GffiteményszervezésébenkiáIlításon mutatták-be 2002júliusában az Újpest Ga]ériában a Műegyetem Epítészmérnöki Kara haltgatóinak felméréseit'amelyeken a városr észépítészeti részleteit dolgozták fel. A felmérésiterveket Radvánl György DLA építészmérnök,tanszékvezető-helyettes,a fotókat a hely. történeti g5íijtemény szívesengedélyévelköz<;ljük. A kiál. lítás csaknem teljes anyaga megtekinthető CD-n, a Helytörténeti Gyűj teményben. Jelen cikkben nem szerepelnek azon kapuk felmórési tervei, amelyek az Ujpesti Helytörténeti Alapítvány 2000. évi fa|inaptárában megjelentek.
4, 4,p,i4 út 46. sz. alatti patika belső ajtaja (feldolgozta: SzékelyGytirg éptténhallgritő- l999)
ltízref Attila u. 'j7.-n. .lakőhóz koaócsoltzlas lépcsőkorhítja _ t 999) (feldolgozta: Buday Lószló építészhallganÍ
Közlerrzények
A Nddor u. 7' sz. lakóbóz kapuja (felttolgozta:Mtízes Péter építészb allgató - 19 9 9)
ÚinÉ.u''n 15
Lőnrxcz RóBn,nr
A labdarú,gáskezdetei Ujpesten, 3. tész Az űj évszázadfriss lendületet adott az újpestiklubok )átékának. Az Ujpesti Athleticai Club az UFC-bál napján,1900.no. vember11-én'az FTC Soroksári úti pá|yáján mérkőzött a Ganz Wagongyári Tiszwiselőkkel, akik felett az UFC három héttel eze|őtt első győze|mét aratta. A tiszwiselők a piros-zöldeken vettek revansot az a|d
16
U'PssÍ".t
-f-
a ttoi -,hr:il
,.! I : o
túrák következtében csak papíron maradt m€ $ : tényleg megszíínt. Annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük azt a nagyszeríi, nemes mozgalmat, amely a Tornaeg'vesület feltámasztását cé|ozza t...] úgy értesültünk, hogy az új tornaeg1'let a footballistákkal eg1'etemben, a régi tornaegyesület alapján fog felépülni''. Mindekozben az lJjpesti Footbail Club 1900. december 23.án|ejátszotta évadzfuő mérkőzéséta F.erencvárossal. Az összecsapásra azWC Soroksári úton lévő páIyáján került sor, és a mérkőzés a zöLd-fehérek 2:1 lmévelvégződótt' S most időben elérkeztünk alrhoz a naphoz, amikor is az Ujpesti Football Club valójában beleolvadt az tTjpesti Torna Egyesiiletbe. A pontos dátum 1901. február lt-e' E napon tartotta vá|asztmányi üléséta frissen újjáalakult UTE, dr. Sugár Bódog községi képviselő elnökletével.A 35 felvett új tag legnagyobb része az UFC tagjai közül való volt. A tagok száma így rnár a százat is meghaladta. Kimondták, hogy az egyesület a működését1901. február 25-én este 7-kor kezdi meg a Lőrinc utcai elemi iskola tornatermében. Lz Ujpesti Football Club tehát ezennel megszűnt, és a labdarúgás az IJTE keretein belül folpatódott. Az UTE 1901. február 2I-i tisztujító közg5íil|ésekimondta, hogy a klub a futbalit is felveszi a sportágai kózé, és haladéktalanul belép a labdarúgók nemrég alakult országos szövetségébe, a már megsziínt,másodosztályba soroltatott IJFC helyére. Az I90I' mfucius 9-i MLsz_gyíi|ésen az UTE, Kéméndy a szöErnő révén,be is jelentette belépését vetségbe. A magyar labdarúgópá|yákon 1901' március 25-én bukkant fel először az IJTE neve, ekkor játszotta ugyanis első mérkőzését ezefi a néven az egykori Qpest FC ésUjpesti AC játékosaiból alakult csapat.A mérkőzésen az újpestiek 7:I arányban |egyőzték a BudaDesti.|ofna Club csapatát' J
Kiizlemények
Hrnunxtq Lxszl-ó
M űjpesti ellenforradalom Az első világháborut követő időszakban tÍjp"'t nehéz időket élt át. Az őszirózsás forradalom alatti hatalomváltás politikai bizonytalanságot teremtett. I9I9 februát1ában a második polgármesteri időszakát töltő Ugró Gyulát leváltották, helyére Miklós Móric kormánybiztos kertilt. Az új városvezető egyéttelműen azon munkálkodott, hogy előkészítsea proletárdiktatúra hata]omra )utását. + Tanácsköztársaság kikiáltása átrajzolta Ujpest politikai térképét. A már említett Miklós Móriccal az é|en,Apáthi Sándor és Potyondi JőzseÍ tagokkal' direktórium vette kezébe a vezetést. A tanácshatalom a lakossás számára hozott említésreméltó szociálpolitikai reformokat: az é|e|mezésjavítására a megyeri lóversenytéren baromfitelepet létesítettek,közös konyhákat állítottak fel a szegénycsaládok számára, a városi a|ka|mazottak családi pótlékát felemelték. A városban azonban abiz,onytalanság ésaz erőszak hulláma söpört végig. A belügvi népbiztos március 25_énelrendelte a vörös őrség megszervezését,Az újpesti zász\ő-
alj parancsnoka Hepke Rezső ésSzentgyörgyi Imre volt, az igazságigy megbízott Klein Sándor, a politikai megbízott Pénzes György ésTanossy Istvárr.A vörös őrség állománya a későbbiekben eg}'re inkább felhígult. Páncél György Pest megye Munkás-, Katona- és Földmívest anácsa Intéző Bizottságának ülésén már arrőIszámo|tbe, hogy azttjpestivörös őrség 90%-a megbízhatatlan elemekbő| á||, ,,['..] akik a harcból visszajöttek, s munkát nem találtak, rnert a munkának ellenségeivoltak, s menedé|{tázat találtak a vörös őrségnél. Ezekre v an bízva Uj p". t közbiztonsága.'' fr em volt egyedi aZ az ese\ amelynek során két vörösőr meggyilkolt egy,,ismeretlen, úriasanöltözött férfi''-t. Klie Gyrrla ésHorváth Lajos az egyik kocsmában figyeltek fel az (triemberce, akinél fizetéskor nagyobb mennyiségií kézpénzt \áttak. A vendéglőbő| távozva követték, majd a &Iauthner gyár és a Duna közötti lakatlan teriileten agyonverték és kirabolták. A hasonló események alapján irta a Tanácsköztársaság bukását követően Ujpestet iránytő végrehaitő bizottság elnöke, Klima Lajos, hogy ,,a vörös őrség szuronyai [....]rettegésben tartották a védtelenpolgárságotl'.
A Tanócskiizttírsaslígóldozatainak emléktóblája a Deók Ferenc utcóban
Közlerrlények
r7 uiÍi",pji.,.'r'i
A gyorsan felszámolt ellenforradalom megtorlás7;amásnapkerült sor. Klein Sándor oa,"ancsá,atöbb felkelőt letartóztattak. A 'Paksi Tó zsef elnökletével tjsszeülő rö gtönítélő bítósig tagjai Pick Ignác, L-fw-Sándor, Potyo"ai;oá"f, valamint dr. IllésBélaügyvédA vésztörvényszék ,halálos 1átott,le.outi író voltak. ítéleteitmégaznapdélután,az újpesti ítlr! k:rv.égző; rendőrségudvarán végrehajtott 35 év ki'rüli Béla Martinóvics osztaggőtyoi eg5nkvezetőiévelis. 32 évesés Imre 1919.június24-énBudapes. ke,"'t"áő.,eI, Orczy Karó Papp Imre fel nem tüntetett koru gyári munten harcok robbantak ki a takással végeztek. nácshatalom megdöntése célAz erőszakhul|ámezze|nem értvégeta iáva]'. Fe|Iázadtak a Ludovika ,Katonai városban.Júniv 27.éla vörösterror újabbhaAkadémia hallgatói, követelt. A hatalom akózel]'á. támogatták őket a Dunán szolgálatotteljesítő lálos áldozatot tást csakközponti elosztássaltudta megoldani. őrnaúádok, a monitorok is. Ezekbe az összecukorosztáshozkétvörösőrt, Petku csapásokbakapcsolódtak be az újpestifelke- Lz aznapi rendeltek ki, hogy az ostrom és Lőv,1, nevezetííeket, lőllis. Mikor három őrhajő legénysége éhezőembereketfékentartsák.Az egyik sora\á vette a Clarisseumot, ahol akkor karhaban álló férfi,,T akátsKároly kifo gásolta a feg51 talmisták szálláskörlete volt, a Mauthner bőrhangnemét.SzóváItás támadt, gyárbanis kitííztéka felkeléstjelképezőnem- veresek durva mire Petku agyonlőttea fegyvertelenembert. zász|ót.Az üzemhez beosztottLipZLn színí3 A Taiácsköztátsasággal szembeni elták Lajos vörösőrt lelőtték(a SzekftíGyula utcsupán fegyweresekfejtettékki id,eigaz ő nevétviselte).A hírekhalla- lenállást nem ,^ Yárady-Zsismondjegyző,aki 1891"gy tára ívöröJ őrségországosparancsnokaigyor- Úip",t",,. telepúléshivatalnokainak sorában, san cselekedtek.SzépJánosnak, a gyári mun- tT alk. a ozia, hogy a város.számára fontos kásezredekbudapestiparancsnokánakvezeté- megakadály Biztondolá-",,tomokat megsemmisítsék. sévelmegerősítettalakulatok száI\takki Uiésa lajstromokat adókivetési E]őbb a Mauthnet bőrgyárban és a ságbahelyezteaz pestre. .Clarisseumnál meg kímélte kártól számolúk fel az ellenállást, fof,onweket, így tetemes e|lenéresem sikehelytállása Bátoi. maid vadászni kezdtek a városban szétszőrő- Ú|p".t"t. okiratot megmenteni,Illés Béla doít felkelőkre. SzépJános gépkocsibaültette ,tilt *i''d"'' hogy rengetegdo. visszaemlékezéseiben, társait, Kovács Iswánt, az újpestimunkásta- leírta . kumentumotégetettelsaját kezéve|.' nács elnökét ésVrafkó Sándort, a (óvárosi váA Tanáóskö ztársaságbukását követően góhíd munkásszázadánakparancsnoká1.Lz elismeréstkaptak. Yárady filmszerííenperegtek.A Váci úton az eL|enáIIőkméltó ésemények Zsigmondot kitüntették,később-utcát neveza vízmivek felé haladva, az akkori Werkner Újp..t"'' (ma;Semmelweisutca).A wár e\őtt találkoztak a felkelők e5yik gépko- tek"elróla .íó,"tt, valamint a lovégzettfelkeő'iiawt. Automobiljukkal egyenesen nekiro- harcokban pedig két évazedigemléktábla haítak az üldözöttek járművének,az abban lők emlékét őrizte az akkőri rádőrség épületén.Ez a véülőkre rálőttek. Az utasokközi| az egyik megkövesett márványlapa második világhábon.u1 halt, a többiek súlyossebet kaptak. A- vöröstően eltűnt,de ma újraemléktáblaörökíti meg őrök erre kiszálltak kocsijukból, hogy közvet. ztát saság újpesti áLdozatainaknevét len közelről lőiék le ellenfeleiket,a kocsiban a Tanácskö a Deák Ferenc utca23, számíház Ía|án.*Ú tr\őDezs!óElemér 25 éveshivatalnokoqHajden László 26 évesfestőművészt,Rojcsek *A forrás dr. Váry Albert koronaügyész-helyet. LászI6 19 éveshadapródot ésSzűcsJános 30 jelentéseitfeldolis, Szép kapott tesneka PeswidékiKirályi Ügyészség évessofőrt. A tíízharcbansebet bocsátoftaren. Miklós Dobai ktinyvet A munkája. hasba gozf az eg5nksebestiltfelkelő utolsó erejével delkezésünke. lőtte.
A, í,j rezsimmel szemben elégedetlen újpestiek egy tészetitokban eilenforradalmi 'á"*""kedé.be kezdett. Dr. Juhász Jőzsef, Tassy BetzKáro|y ésAltenbach Róbert voltak a száwezők. Irányításuk alatt gyári munkások, kiskereskedők,hivatalnokok készülteka hatalom megdöntésére,aZ ellenforradalomra. Kapcsolalba léptek Romanelli ezredessel, a Migyarors,ágra hildött angol-olasz misszió
18
Úi,ffi..'IJ
Kijzlemények
GrrrÉnrIsrvÁx
tljpesttőI Pánzsig Vértes Marcell, a Montrrrartfe festője IJjpesten, a Y áci út_Árpáci út kereszteződése kornyékén, nem messze a régi temetőtől, 1895. augusztus 15-én látta meg a napvilágot Vértes
Marcell. A többgyeimekes iaualíoza fia so-
vány, nyrrghatadan természetíívolt. Sok minden érdekelte- legkevésbéaz órákrafelosztott iskolai anyag. Blériot repülésénekhírérekacérkodott a repülőgép-téwezői hivatással, de nyughatatlan-bohókás vénájanem tudott azonosulni a mérnöki fegyelem precizitást követe|ő hétkőzn|P.iaiual, Nővére tanácsára a képzőmíiv észetfelé fordult, szobr ászattal fo glalkozott Za|a Gyfugy műtermében. A neves udvari szobrász néhány prőbá|kozás után eltanácsolta. Az tf1űVértés szorgalmasan róma Úipestrrtcáit, a pest-budai rakpart macskaköveit, s a látottakról krokik garmadá)át készítette. Immáron felcsepered,," b.-b"lítogatott Vendé'glőkbe és kávéházakba, hogy a] ott diskuráló művészeket megismerve,-írailgatva ismereteit gyarapítsa.E taláikozások''y.,, got ",'y, adnak karcolatszerű, eg.yre ká''''yeá.6b, ugyanakkor lényegre törő ,,írásai,, izámára. PárizsróI e|őször Szomory Dezsőtő| és Szép Ernőtől hallott. Míivészek, irodalmárok, hírlapírók és szerkesztők'.. Szinte magától adódik, Logyl."laki ,,észrevegye,, a teheiségesfiatalembJrt. és rövid időn belül számos munkája jelenjen áeg a Szamát, a Borsszem Jankó, valamini a nem kevesbe pikáns Fidibusz című lapokban. Apja - |áwa fia szépenalalarló grafikai kitelieseáését_ beletörődve a korábban erőszakolt műs.z{i pa|yatól való elfordulásba, egyre büszkébb lett fiára. Vértes a képzőmíivészeti akadémián F9r9ncz-y Károlytól újabb lökést kapott a vibráló, csillogó és átnyékosPárizs fel3. Az t. világháboru idején azonban nem a francialiővárosból tudósított, hanem frontszolsálatos katonaként a ga|íciai frontról kiildte ínyagait az Közlemények
itthon maradottaknak. Közben Molnár Ferenc ésKarinthy Frigyes míiveihez is készített illusztrációkat. Az 19 18-as őszirőzsás forradalom, va|amint a '19-es Tanácsköztársaság idejénerőteljes agitatív politikai plakátokat készített. A forradalmak után kénytelen volt emigrálni. A sors akaratából ekkor nyílt meg előttó a lehetőség,hogy rövid időt tölwe a monarchia volt főv ár osában útjaP árizs felé fordulj on. A Julien Képzőmíivészeti Akadémia, valamint Toulouse-Lautrec mííveinek ..testköze|i,, megismeréseszinte az úiraszüleíéssel egyenértékűlendületet adott munkássásának. Párizs |evegője, buja éjszakai vi|ága, íz őszi Szajna-part,a Bois de Boulogne, a Montmartre, a Pigalle rövid idő alatt valódi otthona lett. I ,itográfrai sorozatok sokasága került ki keze alól: onagysága egy napja, Rue Pigalle, A csavargónő, Les Maisons ésa Dancins. A Riéve című erotikus lap megbízásábő| rajío|taa Női szakasz című sorozatát. 1'932-ben indul szín-
... }*t.€ . ^,t:r^,?, c. y';
Vitl,*,|-ő
,. ,
Illasztníció Karintby Fngtes: Tandr úr kéremcímííkiÍtetéhez
T9 Úi,Fi"É#.,il
mekkoruk kül önbo ző szakaszaiban. Vándorki állításokon való bemutatók után aZ anyag ew dallasi múzeunrbakerült. Angliában forgatják a Moulin Rouge című filmet. A filmben Toulouse-Lautrecizabadon szárnva|ő vonalai az ő keze áItaIkapnak megjelenítést.Vértes Marcell eleméb.'u",', é1éslobog, örü1, éséWezí Szeretett Párizsának minden ízét,i|Iatát, szabadságát és szabadosságát.Apollinaire- és Verlaine -műveket illrrsztrál' falfestményeket ború kitörése előtt. készíta New York-i Hotel Waldorf Astoria Ny'ughatatlan vére 1939-ben a francia számára, rézkarcokat a Daphnis ésChloéhoz. hadseregbe ,,visz|,,.Húsz év után _ a humá19ó0-barr Budapestre látogatott a \,,Iű. num jeg.vében_ ismétpolitikai plakátokat kécsarnok kanraratermében[!] rendezett kiállíszít, színie|őadásokat éshozzá1uk tarto ző dísztásának megnyitójára, néhánykarikaturát kéleteket szervezéskészíta fronton harcolók pigúszítetta L.udas Muty' számáta, keménven henő idejének kellemesebb eltöltése céljából. nyolva, pellengérre állíwa az öncélír' üres A második világháború után, immár kiteljesefustlovagjait'' ' dett grafikai stílusánakmegfelelő, Szaggatott' absztrakció Röviddel itthoni 1átogatásaután 19ó1 lágy iitmusú, könnyed vonalvezetésűlitográhanem novemberében nenr újabbsikereiről, níÉes ratzoksokaságát készíti.Többek között tragikus hirtelenséggel bekör,etkezett haláláegy sorozatot, amely-benhíres embereket' pl. ról tudósítottak az újságok. n dó Gaulle, Cocteau, Sartre stb' ábrázol gyer-
házi és filmes rr1urrkássága:Maivaux és P. Louis műr,einek díszleteitésjelmezeit teÍvezte. Még a háború kitörése előtt hosszabb-rövidebb időt töltött Amerikában - természetesen itt is kiilönb öző fe|kéréseknekeleget téve. De Újpest, a szülőföld, a szi\őháznáI szo|gáIó paloiai lányok emléke, a régen|átott ká"ehazak és az ifiúkori élmények legalább egy |átogatásta hazahozták a szörnyí3ségeshá-
,., W,ru't]* "J$g*r1
ffi;"
''-." '. ..l'
.lt :;:
' i . .i:., :
*..."
fu.
IJ l!
UI -'t
'Fi
..'* j
'1:..qjiÍ :.r:. i
l-
i I
f r ' . y . 1 + .t , r , t * l -
*
L-l
. : _ , .-r..- .^- F. . ,.w. : . _
i{ t'l.l.*;t il*-***
.1**.
4X**1r. r-., ft'-c..1 rr1 ,,...
* Í(l trh$s? T*snes llsÍt *lfi*gör *cf,*t * kezábtll ... I{arikattiraa LudasL4aryi 1960-aséuJblyarnóban
20
Úi,É#;ti
Közlernények
FprucsÁx KÁLMÁN
Nésy generáció a szakmátbanés aziskolában A Kozma LafosFaipariSzakkcizépiskolában és "Iőd"ib.,' generációrólgenerációra öröklődött a faiparszeretete.A Ke-
lemen családból négyentanulták h az asztalosmesterséset. A szakmát magas szinten tanulni vágyő fl. atalok az I879-ben, Trefort Ágo,to,, kultuszminiszter á|ta| alapítottBudapei=tiNt.*i Közép. ipartanodában kezdtékmeg tanulm ányaikat. Az 1904,július15-én,Sümegen születem Kelemen Ferenc szakmát tanulni |Jtt fel Buda1922-benfejezte be tanulmányait a NépPe.st1e.' színház utcai Budapesti A]lami Felsőipariskoia talpan agozatán, majd Reich Ferenc mesterhez került. 1922 és 1951 közőtta Reich_Pichler erzsébemárosi asztaIosműhelyébendolsozott. Kezdetben általános faipari munkákat iég,,tt, később péklapátkés zítő vált belőle, meft az üzemben arra szakosodtak.1940.ben átvene a műhelyt, ésönálló iparoskéntdolgozott tovább. 1951.ben államosítottáka céget,*műhelvét elyet1ék,így került az lkarus-gyárba, ahol aközlejárműveken található fallegészítőket és ]<ed9s1 burkolatokat készítették. Néhány é"vmúlva már mint az Ikarus sablonkészítőjevá|t ismertté a szakmában. 1969_ig do\gozott azüzemben, majd ny'ugdíjbament' Fia, Kelemen Imre 1929. október 31-én született, Budapesten.A polgári iskola elvégzése szaktnáját váIasztotta,Az akkori, úgo"f: :w ru előírásokszerint Kelemen Ferenc sütőlaoátkészítő asztal'osműhelyében egy évig katelezZ gyakorlatot teljesítert,amely alapján 1945-ben-felvételizettaz akor Fa ésFémipari Felsőiskola faipari tagozatára,,amelyet három évmúltán,l948el, Ujpesten. Az érettségi PT "Íg'* "- mellett hét kiilön boző faipari szakma végzésé re mesteryizs- végbizonyíwányt kapom. gával egyenérté|d3, 1948 és 1951 között ap,;.anyomdokain haladva vállalt munkát. A kezdeti gyakorlati évekuún ő is péHapárkészítőlett. Kelemen Imrét 1951-ben behíwák katonának, 1953-ban szerelt |e. Az á1|aszakmájábannem nrdott elhelyez3o;i|a1után kedni. 2002_ig keramikuskéntkereste kenyerét.
Ktizlemények
A harmadik generáció képviselője a családban _ Kovács Jánosné Kelemen Gyöngin _ szintén a faipart vá|asztotta. I97 4-ben érettsésiZett az iskolában. 1974 és 1975 között faipiri technikus tanárként dolgozott egykori iskole1aban, .L975.februárjátó| a Budapisti Bútoripari Y áLlalatná| anyagnormásként válla]t *.,.,Lát. 1977-ben szerezte meg a technilrusi oklevelet, izsgatémája egy barokk hálószobabútor volt' Később szakmai felkészültsége ésszorgalma alapján a főmérnök mellett termeléspro amozővá lépett elő. 1992-ig a BUBw-ban.do|gozott. Az élettőle is változtatástkövetelt: 1992-;ő1az M és Kft . (faipari) irodavezetője, majd iz! |zeryzln letkcitőjelett. 2003-bana kft. beleolvadt^,El^^trade Kft.-be. Ennél a cégnélirodavezetőkéntés termékmenedzserként tevékenykedik. Gyermeke, Kovács drsolya 2004-ben sz.etez.te meg a Kozmalajos Faipari Szakközépiskolában az ötéves általános faipari technikus végzettséget'!
Ke lemen Imre a égbizony ín óny a
Úini;+.sti2 I
Dn. KruSKA GYÓRGY
M"gpezsdült vizek tősek a szennyező anyagok visszatartásában, a földi klíma szabály ozásában, A kemény fagyok elmúltával a pocsolyák alkalmas terei lesznek az é|ettavaszi megújulásának. A föld repedéseiben rcjtőzkódő túlélők és kitartóképződményeik, a tartóspeparányi Ujhetjük a tavaszi vizek élőlényeit. ték új életrekelnek, ésintenzív szaporodásuk pest erdős és fiives területein, a Palotaieredményekéntóriási egyedszámbannépesítik szigeten, a városszéli réteken és parlagokon be az tdőszakos vizeket. Ilyenkor, ha kirándukicsiny pocsolyák ezrei csillognak a kora talásurrk során egy üvegbe pocsolyavizet mevaszi napsütésben. A lassan e|szivárgő rünk, szabad szemmel is megvizsgálhatjuk a olvadékvizet itt-ott smaragdzöldre színezik a milliméteres Vag.y még kisebb lények hömszabad szemmel ]áthatatlan lebegő algák töpölygő tömegét. Ha valaki alaposabban meg megei, míg máshol a talajból kioldódó huakar ismerkedni a mikrokozmosz ktilonös lamuszsavak varázso|ják éjfeketévéaz aprő wzgyülemléseket.Ezek az önmagukban jelenték- kóival, mikroszkópra van szüksége.Ez az esz_ telen, de összességükben nagy kiterjedésií köz nagy nagyításban és felbontásban tárja elénk a víz ki.ilönös lényeit. élőhelyek fontos részétképezik a vizes élőheA pocsolyák gyakori lakói a kandicsrályeknek. A vizes élőhelyek átmenetet alkotnak kok, amelyek az evező|ábú rákok közé tartoza szárazfo|di és a vízi élőhelyek között. nak. Lz evező|ábú,rákok fajainak többsége a Részben e|vá|asztják ésössze is kötik ezeket az tengerek lakója, de a kontinenseken is előforökológiai rendszereket. Szerteágazó táplálékhálózatuk ésjelentős biológiai sokféleségük dulnak szinte minden víztípusban' Megtalálmiatt kiemelkedő szerepük van a növény- és hatjuk őket tavakban' pocsolyákban, mocsarakban, de az áram|6 vizeket, forrásokat, foáI|awilág gazdagságának fenntartásában, a lyókat is benépesítik.Egyes fajaik levélhüvefajok visszatelepiilésének menedékhelyekésa biztosításában.Néhányan a vizes élőhelyeket lyek kicsiny vízgytilemléseiben, nedves sziklafalakon, mohapárnákban és az avarban is a ,,táj veséjének''is nevezik, mivel igen jelenmegélnek. Az evező|ábúrákok többsége 1-2 mmes állat, de a legnagyobbak testhosszasem haladja meg a 10 mm-t. A testet körtilvevő átlátszó kiiltakarón keresztül jól tanulm ány ozható A test az evezőLábúrákok belső testfelépítése. belseiébenerőtelies harántcsíkolt izomrostok húzódnak, amelygk jól segítik az á|Iat űszását. A test középvonalában a háromszakaszú'bé|csatorna taláIható, amely kc;rtil g1'akran l'öröses, sárgás olajcseppeket láthatunk, ezek a planktonikus fajoknál a test fajsúlyának csökkentésévelléhetővé teszik a vízben való lebegést. Az evező|ábú rákok egy része planktonikus vagy fenéklakó életmódot folytat, de vannak olvanok is. amelvek halakon élősködLebegő élermódtikandicsrók, al,jzaton élő kanrlicsrtík ésuízinek. Ez o.obbi"k nősténvei áLta|ábana halak bolha
A téli hótakaró elolvadásával újra szemünk elé tárul környezetünk növény- és állatvtlága. Márciusi, áprilisi kirándulásaink során felfedez-
22 urPs,*r"t Jf-a
f i l i i l . , . t , \ t l . r t . tr ,
Közlemények
bőtéhez, uszonyához kapcsolódnak, de az is Iá fej|ődtek.Avíziatkákstakáltalábannégyszeelőfordu| hogy a szájürégbelsejébenyagy a mük van, amelyek kozi| a két jobb olá"li e' kopoltyúlemezekközött iztv1ák gazdájt{ íé- kétbal oldali egy-ew szemtokbanül. A száitét,Az élősködő egyedekt..t" fajokná| szeryek állkapcsi készülékké nőttek össze, leegyszeríísödött, hogy"gy.' nem csupán amely egv alapi részbő| és az ormánvból áll. "*y'..1evező|ábi:' rák, hanem mégÍzé|dábú mivoltuk Belsejébena csáprágőkbót kialakult, előreis csak nehezen állapíthatómeg. hátra mozgathatő,sz(ltó szewektalálhatók. A A pocsolyák gyakori lakói még a vízi- wzjatkák négypár lábát ktilönösen az á||ówzi, bo]hák,amelyeketaz ágascsápú rákok*kozé so- planktonikus fajok esetébenhosszú,selyemrolunk. Az ágascsápúrákok kis mérerű. fényű'evező szőt ök borítják. 0,25_18mm-es állatok. Testiik oldalról öszA víziatkák petéiketkicsiny lepények . szenyomott vagy karcsúésmegnyúlt.TöbbÍotm6jában rukják l e ktil onb
Úi,r*e.sr:i 23
Józsnr Arrne
Lebukott
Megvallattah hogy vérzefta husunk. Elvtársunk, ki még sétáIsz,mint a fény, gondolj reánlq kik fel-le futkosunk ésmesszenéziinkcellánk szögletén. Lágyult az izmwk, fekhelyiink kemény, eledelünket kikopi a szánk, gyomor- s ttidőbajt ítéltekreánk s ha nem pusztulunk,elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Teswér,segítsda lebukottakat. onhon a t6zhe|yhűvös ésrepedt, hideg fazékbankészülaz ebéd, a csarnoknyirkos kövéről szedett kis káposztalevéléshulladék. Az asszonyszédül,szidja gyerekét a gangon kiabál, s a szomszédné hogy tőlünk sosemkapjavissza már az ujinyl' kevéslámp aolajat. Té1lesz, ragyoga fagy s az éhhdráL Teswér,segítsda lebukottakat. Gondoljatok a btidtls kiblire, mely ködgomolyban küld úi nyava|yát. Adjatok szappant'lóhúst s télire apadttesttinkreadjatokruhát. Küldjetek könyvet, bármily ostobát, mert megőrjíta patkánypuhaéj, az asszonynélkiil gyötrő szenvedély. Enyhítsd kínunlg ha munkás vagy s szabad, Elwárs, hisz te vaw aVörös Segély! Testvér,segítsda lebukottakat. Ktizdtiink híven a forradalomért, nem halhatunk meg, élnünkkell tovább. Zizegve várnak a röpcsik" a hék s éhbérrelvárnak mind a burzsoák. A mozgalom vár, munka éscsalád, míg megbukik a kizsákmányolás, a sarló villan, sújta kalapács s börtönről, gyárrő|lehull a lakat. Eljen a Szovjet,a munkástanács! Testvér,segítsda lebukottakat. 1930.november
24
Úim"i
Közkrnények
HmmellN Lxszró
Gozsdu Emánuel Az Ujpest mai területén lábuAz ijz|etj érzé|á<e| is rendelkező Gozskat megvető e|ső telepesek du l826_ban saját üg1wédi irodát nyitott közösségének legismertebb Pesten' Jogtörténeti érdekesség, hogy az első tagja Mildenberger Márton. magyat nyelvíí keresetleve|et - az általánosan Az ,,alapító atyák,, körének elfogadott latint mellőzve _ ő szerkesztette. legmegbecstiltebb tagja volt, hiszen az ő ot|e- Arra is volt gondja, hogy a város görögkeleti tére hasított ki a tulajdonos gróf itteni birvallásúgyülekezeténekeredetileg németnyel. tokából területeket szőlőmíívelés cé|jára. víi,ir atanyagát magy arra átiiltess e. Ugyanakkor korántsem ő volt a legjelentő1831-benGozsdu Emánuel- amint arsebb gazda az Iswán-hegyen. A megtelepedők rő| már szó esett _ sző!őbfutokot bérelt a mai |ktáján legnagyobb birtokkal egy bizlnyos Ujp"'t területén'A telepesek örülhettek, hogy Gazda Emánuel és neje képviseltettékmagujogi végzettségűtársuk akadt, felkérték a kat, 28 fertálynyi, azaz mintegy 224 kataszthegyközség jegyzői teendőinek el|átásfua. L rális holdnyi bérleménnyel. hivatal betöltőjeként az uradalomma| valő A magyarosított nevű bétlőt eredetileg kapcsolattartás volt a fe|adata. 1833-ban ő Emanuil Gojdunak nevezték.A macedoromán szóvegezte azt abeadvány,t, ame|yben Károlyi család, amel1meksarja volt, a I8, századvégén István gróftól engedélyt és egyben 3000 db menekiilt a török elől a mai Albánia területén téglát kértek kápolna építéséreaz Isrtánlévő Moscopoiis városból Lengyelországr:n át hecyen. Magyarorczágta. Az erdélyi Nagrwáradon telepedtek le, itt született Gozsdu Manó (ahogy nevét honosífva leggyakrabban használtá) 1802. február 22-én'A helybeli román nvelvű alapfolni iskolát követőeí a város katoliL.,, középiskolájában tanult. A magyar kultúra iránt fogékony' ug.yanakkor szír,'vel-lélekkel román identitású, görögkeleti vallású if1ű ezt követően jogi tanulmányokat folytatott. Pozsonyban, majd a fővárosiszerepét Pozsonytól fokozatosan visszanyerő Pesten tanult. 1823_ ban, végzett jogászként, királyi úb|ajegyzőként kezdte meg pályafutását. Vitkovics Mihály ügywédiirodájában helyezkedett el. Munkaadőja a kor ismert költóje volt,házában megfordultak a maryar kultura akkori tudatformá|ói: Kazincz1 Berzsenyi, a Kisfaludyak és Fáy András is. A reformkori literátorokat az if1il Gozsdu is megismerte, talán éppen a fóti szőlőbirtokos Fáy Andrástól hallott e|őször artő|, hogy a Pest közeli Káposztásmegyeri Pusztával kapcsolatban parceIlázási tervek merültek fel. Az ügywédbojtár saját kedvteléséreverselni kezdett, írásai a SzépliteraruraiAjándék (182ó) c. lapon kívül román nyelvű kiadványokban is megjelentek. G ozsdtl Em tÍntlel díszm ag ar|l an Híres újpestiek
ÚiEsni
25
Gozsdu 1833-ig kotődott Újpesthez. Ezt követően üzleti éshivatali igyeivégleg az ikerfővároshoz láncolták. |832-ben 30 ezer forintért megvásárolta Wilhelm Sebastian Király utcai házát, amely később a|apjalett a vagyonának. 1848 Gozsdu életébenis jelentős időszak volt. A magyarországi románság döntő többsége magyarellenes álláspontra helyezke.dett. Közismert, hogy Erdélyben Avram Iancu vezetésével pogromokra is sor került. Gozsdu Emánuel ezze| szemben a mesbékéléshíve volt. Társait a Batthyány-kormány melletti kiá|Lásraszólította fel, elnökölt azon a nag5rg5í3,lésen,ahol a szélsőségesRajacic patriarchasága ellen foglaltak állást. A szabadságharc katonai vereségétköVetően a császári adminisztráció Bihar megye élérekormánybiztosnak kérte fe|, ő azonban Deákhoz hasonlóan a passzív rezisztencjátválasztotta, ésa felkéréstudvariasan, de határoZottan visszautasította. Energiáját üzleti és hivatali ügyeinek szentelte. Ug}'Védiv édőbeszédei olyan remekbe szabottak voltak, hogv azok szövege tananyagként szerepelt a pesti egyetem jogi fakultásán. A népes ügyfélkör álta| fizetett tiszteletdíjakból 1854-ben átépíttettea Király utcai épülettömböt, üzlethelyiségeketés raktárakat alakíwa ki' 18ó0-ban, mikor az abszolutista császári kormányzat engedményekre és az országgyíilés összehívására kényszerült, Gozsdu Krassó megye főispánja ésa főrendiház jegyzője lett' Ebből az időbő| származ1kaz a metszet' amely díszmagyarban, karddal, kitüntetéssel a mellén ábrázo|ja a politikussá
Gozsdu Emdnuel emékwíit'étmtírciusban auatiák fel iinnepélyeskeretek kijzött a budapesti Kerepesi úti t:emeíőben
26
a t . , . - . , . u . . r. ',, . , , .
urRs,*l.l
-r-
vált ügywédet,Az önkényrrralmi kormányzáshoz visszatérő hatalmat nem akarta kiszolgálni, ezétt i8ó1-ben lemondott tisztségéről, és tehetségéta civil szfétábanhasznosította a továbbiakban. Elnökségi tagja lett a Pesti Biztosító Társaságnak, valamint a Concordia Gőzmalmot működtető testtiletnek is. 18ó5-ben a Bihar megyei Tenke település választókörzetében ismét mandátumot nyert. Az itteni románság kulturális szintjét láwa jutott aÍÍaaZ e|határozásra, hogy vag.yonát anyanyelve fejlesztésérefordítja. Jelentős összegekkel támogatta a pesti eg.yetemromán nyelvű kiadványait, maga is publikált e nyelven. Calendariulu lui Neagve, Biblioteca roman, Viatia lui Cristom címmel jelentek meg miívei. Deák Ferenc támogatójaként aZ osztrák*magyat kiegyezés mellett a román_ mawaÍ megbékéléshíve volt. Jogi pá|yájának csúcspontjára már a dualizmus idején, 18ó9-ben került' mikor a legfőbb ítéLőszékbírá1alett. Ebben az évben keletkezett végrendelete is. Gozsdu Alapítvány néven felajánlást tett a magyarországi görögkeleti vallású diákok támogatására. Az alapíwány vagyonát a Gozsdu-udvarként ismertté vált Király utcai ingatlaneg.yüttes, kuratóriumát pedig, nagyszebeni székhellyel, román egyházi méltóságok alkották. Gozsdu Emánuel 1870' február 3-án hunyt el, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök ny-ugalomra. Az a|apíwány ezután évtizedeken keresztül töredenül működött. 1871 és 1919 között közel hatezer diáknak nyújtott anyagi segítséget tanulmánya i fo|y,tatásához. Trianont követően a testület tevékenységeellehetetlenült. A kuratórium tagjai a határon kívül rekedtek, az a|apíwány vagyonához nem férhettek hozzá. Elhúzódó pereskedésvette kezdetét, amelynek nem kedvezett Románia és Magyarország feszilt viszonya. Megegyezésa második világháborúig sem sziiletett, végül a Gozsdu-udvart 1952-ben államosították. Az épületegyüttes azóta egyre romló állapotban vár)a sorsa jobbra fordulását. Király utcai bejárata mellett ma kémyelvű, arcképes emléktábla hirdeti Gozsdu Emánuelnek, a román_magyar megbékélés elkötelezett hívének emlékét,aki _ bár,erú| atáb|a nem emlékszik meg _ egy ideig Ujpest jogelődjének jegyzője is volt.
Híru rijputiek
A Gozsd'u-udzar j eleniegi óllapotában
Budapest \'1I. kerülete, ahoi a Király utca ésa Gozsdu-udvar a|á|ható, Erzsébetváros néven ismert. A városnegyed egyidős a székesfővárossal:
rának jeles építészetervezte, akinek jelentősebb munkái között tartjákszámon a Kereskedeimi, !'endéglátóipari ésIdegenforgalmi Főiskola épületét,a Budapesti Mííszaki Egyetem kémiai ésfizikai pavilonját, a Gourmand eszpPest, Buda ésObuda 1873.évi egyesítésekor resszót ésa Széchenvifiirdőt. alakítottákki ezt a kerületet a Felső-kiilvárosA Király és Dob utcát összekötő 4800 ból. Az Erzsébewáros elnevezés 1881-ből négyzetméteresudvarláncot hét épület és az származik, mikor is eldöntötték, hog7 az aképületek álta| kőzr ezárt hat udvar alkoqa. Ez a kori Szegényház téren(ma:Rózsák t"i") t"-psajátos és egyedi passzázs egfia1ta átjfuóházlomot építenekSzent Erzsébet tiszteletére.A láncot alkotva kati-frizi egybe a két párhuzaSteindl Imre által tervezett katolikus templom mosan futó belvárosi utcát. Az épülettömbcik méltó társai lettek idővel a Ludvris Förster ál1épcsőházai az udvarokat összekapcsoló bolttal jegyzett Dohány utcai zsinagóga, valamint íves átjárőkból nyrlnak' A létesítménya lega Városligeti fasor két imaháza, Petz Samu szebb szecessziós formanyelven fogaImazőevangélikus, illetve Arkay A]adár református dott meg. A néhol eklektikába hajló tereket temploma. Ez utóbbi utca büSzkélkedheta vicsiszolt ésmaratott üvegfelületek, tiikörbera|ághíríi tudósok sorát képező Evangélikus kásos mennyezetek, kovácsolwas lépcsőkorláGimnáziummal is. tok díszítik.A Gozsdu-udvar ;.elenlegkísértetErzsébetváros egyik éke a Gozsdu-udjárta he|y" Üres udvaraiban Íeginkább csak a var. Az alapí*ányevő hagyatékának jelentős fiimesek fordulnak meg' rnegfelelő környezerészétképezték a Dob utcában, Holió utcában tet keresrre századfordulós témáiú alkotásaikésKirály utcában a|álható ingatlanok' Az ete_ hoz. Azépülettömtröt 1999-ben értékesítenék deti épületek helyén az űj komplexumot a magánbefektetőknek' ezze| megteremtve anGozsdu Napítvány 1900-ban kezdte teweznak lehetőségét,hogy az egykoron Budapest tetni, rnajd két élvel később építtetni.A Gozsegyik leg.szebbépületénektartott Gozsdu-uddu-udvart Czigler Győző egyetemi tanár, kovar űjra régi pompájában tiindököljön. n Kitekintés
uixsn
27
Szolrosy Allqrunxrxn
Igyekszem az éIetnapos oldalán já,,ii Simon Gy'ula vaskereskedő 1913.december1 1-énszületett, Ujpesten. Szüleivel és három fiútestvérévela Tavasz utcában laktak. 2002ben ,,Ad Honorem Ujpest'' emlékérmetkap ott az Uj pesti Kö zmíive|ődési Körtől' _ Milyen aolt a gtennekkora? Kérem, mondjon pdr sztít a csaltídről,amelyben neaelkedett! ' <1 , - r.bdesapám, Simon János kereskedő volt. Szüleim házasságának negyedik évében kitört az első világháború. Apámat behívták katonának. Nagyon nehéz korülmények közé kerülttink. Sokat nélkülozttink, édesanyám batyuzni járt vidékre. Iparcikket cserélt élelemre. Ketten voltunk gyerekek, a bátyám, Lajos és én. Míg édesanyám vidéken járt, a szomszédok vigyáztakránk. Engem, mint másodszülöttet, kislán1mak vártak. Már születésem előtt készenvolt a párnám, benne volt a monogram' a G berű, hiszen Gizi leszek, édesanyám után. Mikor világra jöttem, nagy volt a megdöbbenés. A párnára hímeztek egy y-t, így lettem Gy'ula' Tulajdonképpen kétszer születtem. A nálunk dolgozó |ány szabadságra atazott haza, Nyitrfua. Anyám engedélyével
Simon Jtínos aaskereskedéseaz Arpid
28
-r-
út 1l2. ndm alatt
engem is magával vitt. Akkor hatévesvoltam. Torokgyíkfertőzést kaptam, anyám megáimodta, hogy hívom. Azonnal utánunk jött. Az akkor gyógyíthatatlan betegségbőI ő kezelt ki. Petróleumos ronggyal törölgette a torkomat, így imádkozott vissza az é|etbe. Ocséim a háboru után születtek 1918ban Ernő, 1927-benJancsi. Edesapám 1925ben önállósította magát, megnyitotta vas- és asztaloscikktiz|etétaz Arnád út l 12.-ben' - Mi uolt a kedaeic jdtékuk, kik aoltak a bardtaik? - Gyermekkoromban a Tavasz utca is földes volt, s mi, gyerekek sokszor nyakig elástuk eg1rrnást a homokba. Volt egy család, a gyerekek nag'yon kedves barátaim vo|tak, az édesapjuk városházi tiszwiseló volt, Einwagnak hílták őket' Sokat fociztunk rongylabdával, más nem volt. Harisnyát tömtünk ki és tekertünk össze, abból csináltunk labdát. Minden öröm volt. Később sokat jártunk a Katolikus Körbe, a Liszt Ferenc utcába és persze a Tungsram strandra. Ez az említett barátom kikerült Németországba, Münchenben lett tisztviselő. Jól megtanult némettil, és olyan kiválóan alkalmazkodott a körülménye|
a,r',.,,...,^.rr,,,,..,
urPgs,t".t
Interjú
Scháffer Alberték. Ők *i''d''yájan nagyon jő ben tudok élni. A versírásról annyit, hogy azt bútorokat gyártottak, a háború előtt még szoktam mondani, bennem három ktlltő veAngliába is exportáltak. A 20 újpesti cégközül szett el: alakom olyan, mint Petőfié, a szám a Simon Vaskereskedésbenvolt a legnagyobb Arany, az aryam meg Tompa. avá|aszték.olyannyira, hogy a konkurencia is * Kezdjük talón az utazrÍsokkal,bol, rrler"hozzánk kiildte a vevőket, mert nálunk minre jtírt? den kapható volt. Ezért nem szenvedtiink - Társasutazással sok helyen. Korábsemmiben hiányt, mindenünk me gvolt. ban a feleségemmel együtt jártam a vt|ágot, _ Hogan alakult az életiika htÍborui utdn? sajnos, ő már meghalt, azőta egyedül utazom. oniiket is elérteaz líllaruosítás? Japántól Európán át Kubáig sok helyen meg- 1945-ben és a következő fordultam. _ évekbenmindannfan az uzJapán egzltikus orszóg. Van-e olyan élletben dolgoztunk. Jancsi mény{,amit szíaesenmegosztil.naaelünk? - A MalévJapánba tartó első közvetlen öcsém gépkocsival intézte a beszerzést és a L
Úirx.*:i
29
togattuk. Régi vágyam volt egy kis nyaraló errefelé. Volt ugyan egy telktink Fenywesen, de az avíztő|nagyon messze van. 10 évve|ezelőtt lehetőségadódott a vételre,mert egy idősebb házaspár, akiknek Füreden és Szentenclrén is volt egy ilyen tulajdonuk, az ingázás elkerülése miatt eladták a balatonit. Sikerült másfél millió forintért megvenni. Most éppen!'alentin-napra írok egy verset a sógornőmnek, akiueI a héwégéketle gtöbbször együtt töltj ük ott' O némettanárnő' hétközben el van foglalva, én is kötök néha egy--együzletet a régi kapcsolatokon kereszttil. Es a bridzs is időt vesz el. _ Eg szépat"anyémnetltítok a falon. Ez e? eg spol.tsiker.eredru,ény - 85 éves koromban tészt vettem az öbölátuszó versenyen. Wesselényi-emlékverSeny eZ tulajdonképpen, Füred ésTihany között, a táv 3600 méter. Egy videokamera fel is vett engem, rám ismertek, mert e]kiabáltam magam a ru)tná|, hogy Hajrá Ujpest! Az aranyérmet 199B-ban kaptam, korosztá-
Sirnon Gyula a Baross utcai üzletben
30
ÚiH;+-s-t-i
lyomban első lettem. N.gy próbatétel volt. A Marinában tréningeztem, mindennap leúsztam 1000 métert. De más az éIővíz.Az áram|atokon kívül déli szélis volt, éppenszembe fujt. Az eg5nk őrhajónak állított vitorlásról be is kiabáltak nekem, hogy bácsi, nem akar kiszállni? Nem, mondom, most már látom a céLt,már nem szállok ki. A Volkswagen tulajdonostársának Fü. reden van a vitorlása, az a legnagyobb hajó ott. Voltam ntár azon is, mert ő is bridzspartnerem. - Ez a bridzsszenuedélymióta talt?
_ Mfu ötven éve játszom. Á|talában a társaság van előbb, ésvalaki tud bridzselni. A másik pedig kezdi lassan-lassanelsajátítani,mert
ez is olyan, mint a sakk. Egyszerre nem lehet megtanulni. Nagyon g'yorsan kell kapcsolni, ésa rengeteg variációt mind tudni kell alkalrnazn| Epp ezért komoly irodalma van a játéknak. Ezer és ezer vaúációja miatt nag'yon érdekespartik alakulnak ki' Ilyen volt most a legutóbb az obudai Társaskörben. Megkért egy kolléga, segítsem ki. mert az ő partnere akkor éppen vidéken volt. Egyébként két partiban játszom' Az egyik a Külvárosi Kávéházban éppen ma lesz. Partnereim itt Lányi Csaba festőművész, Mező János testneYelő tanár ésegy volt patikus' Darányí Sándor. _ A testi ésszellerni kapacitós fo$amatos karbantaltósa nagyonjól konzer.ulíl,jaaz ernber,t, Aktír" búsz éuetis letagadbatna, Milyen teruei uannak az idei éure? - Én is így vagyok ezzel. Nem érzema korom szerencsére.Bükfiirdőn voltam a lányommal, aki gyógyhatású termékek forgalis, namazásávaIfoglalkozik. Voltam }{é.u:'zen a Balaton mát nyáron gyon kellemes volt. A következik. - Gyennekei, unokdi ueszik köriil. _ Zsuzsa lányom Budán lakik, nagyon szép hely.en, a Schmitt-kastél1mál. A fiam mérnök. ot unokám van) a legkisebb most fog érettségizni"Sokszor van együtt a család, iinnepeinken ew-ew saját verssel szoktam köszönteni őket' Hálás vagyok a sorsnak' hogv ilyen szép életem van, remélem' a Jóisten megsegít, és a 100. születésnapomatiS megéremmajd. tr
Interjú
SeremoNLeJos
A királyasszony lovagja Négy bohém fiú élt Ujpest belvárosában, az 1920-as években. Művészetpártolók voltak, ésmagas beosztásúak lettek. Az e|ső dr. Kovács József, akkor még rendőrkapitány, később tanácsos. Édesanyjá'val lakott a Lőrincz utca 66,-ban, a saját-házukban. Jóska és édesanyjaaz utcai frontot lakták, kiilön-ktilön. A két eg'y_szobás lakás teljesen fiiggetlen volt, ktilon bejárattal. Kovács dr. iakása az agg|egényekmódján volt berendezve, keskeny, hosszúe]őszoba gardróbszekrénnyel, mely szekrények bejáraá ktil.l''bo"a helységeket rejtettek vécét,mosdót, ftirdőszobát,kamrát. A második szemé|y_ apám _, dr. Salamon Lajos szintén rendőrkapitány volt, akkor méga Máúautca 71.-ben lakott' a Lőrinc utca és Deák utca között. A szüieive| é|t, al
Erdeklődni kezdtem a festővel való feltételezett rokonságukról. Miután a baráti beszél. getéssel azonosítottÁk az újpesti rokonságot (magát a festőt), megkértem, mondják meg a mester címét,szívesenmeglátogatnám. Londonba érkezve a szá||odából felhír,tam őket. Nagyon barátságosan fogadtak, miután közöl= tem, hogy ki vagyok lJjpestről. Megbeszélttik a randevút, hogy felkeresem őket másnap. A szá||odátőL elég sokat kellett gyalogolnom, amígvégrea lakásukhoz értem.'odon bérház kapualjából a földszinten nyílt a lakásuk, melyben 3-4 szoba vo|t, század eleji bútorokkal berendezve. Népes család fogadott. A 90 év folotti mestert mosdatúk, öltöztet"kko' ték. Család tagjai tört magyarsággal beszéltek, sőt volt olyan, aI
Idősebll Salarnon Lajos ésfe leségeZstítérÁkos fesnnényein
Úir;***
3l
Kiadványok Ujpestről
Adomány Dr. Horváth József, a Lisys Fényrendszer Bt. elnöke hasznos adománnyal lepte meg azUjAz áLtaLánosiskolák pesti Hel},történeti Gyűjteményt. Az intézszámára készült oktatási segédanyag mény raktározási feltételeinek javításához a Karinthy Frigyes polcrendszereket adományozott. Ez a segítség lehetőséget teremt a gyíijteménymás önálló AMK és a Homoktövis Környezet\ré- gyűjteményi egységekkel történő gyarapítására is. delmi Oktatóköz-
pont gondozásában jelent meg. Szerkesztője és szakszövegírója dr. Kriska
György. A film hat nagyobb egységrebonwa mutatja be körnÉktink élővilágát, biológiai értékeit. Megtudjuk belőle, hogy a homoktövis Magyarországon ma már csakazittLévő természewédelmi terÍileten található meg természetes élőhelyén. Megismerkedhetíink a Farkas-erdő fafajtáival' és az ártéri lápos növényzette|.Az itt|évő ftizfé|ékközött éIa tajtékos kabóca, a keringőbogár vagy a búvárpók, mely gyermekkorunk,,csodapókjaként'' talán ismertebb lehet. Az érdeklődők három patakunk - Szilas, Csömöri, Mogyoródi - é|őv1|ágátis megismerhetik. Mindent megtudhatunk a még megmaradt két dunakeszi tőzegrőról ésa Palotai-szigetről is. A 80 perces videofilm mellett erről a témárő| multimédiás CDváItozatis készült. A Homoktövis Környezetvédelmi oktatóközpont kiadásában megjelent videofilm I
választott háztar tási papírhulladék'úgát a ÍeLdoIgozőizemig. Betekintéstnyerhettink a papírhulladékfeldolgozásának fázisa1baa bá|ázástó| a hullámpapírelkészültéig. Mindkét videofilm megtalálható a könywá r ában. helytörténeti g5ríijtemény
32 Uini*S.*-i
Kriszt La|os-díj 2005. janlfu 28-án az újpesti városháza tárgya|ótermében átadták a Kriszt Lajos néhai újpesti Íőszámvevő emlékérealapított díjat. A kuratórium döntése a|apján az idei kittintetést Gera Antalné, a polgármesteri hivatal pénzügy,tosztá|yának munkatársa vehette át. kiállítás Iskolatörténeti A városligeti Vajdahunyadvárban március 2án megnyílt a Könyves Kálmán Gimnázium fennállásán ak századik évfordulój a tiszteletére rendezett iskolatorténeti kiállítás. A tárlat március 27-ig tekinthető meg. Helytörténeti vetélkedő Idén is lesz helytörténeti vetélkedő, ezúttal általános iskolák részére.Az április 15-énsorra kerülő Versen}.re kilenc intézmény neveZett'.^ helytörténet: a|apíwány tagjai ianwár 28-án a Íelkészítőtanárok részvételévelkonzl|tációt tartottak. Tárnogatókat várnak Az lJjpest Helytörténeti Alapíwány, több mint egy évtizede kutatja, ápo|ja {Jjpest helytörténeti emlékeit, évi rendszerességgel helytörténeti vetélkedőt szervez. Lz a|apítvány az elkövetk ező i dő szakban elkészíti és kiadja az Ujpest digitális |e|tárát tarta|maző CD-t. A kuratórium tagjai kérik, hogy _ aki teheti - személyi j öve delema dőjának L "/"- áv aI támogassa az a|apíwányt, amelynek adőszáma: 18040ó09-1-01.
Márciusi számunkban az \.,9,, 10.' 11', 14. és a 15' oldalon látható fotókat és dokumentumokat az Ujpesti Helytörténeri Gyííjtemény bocsátotta rendelkezésünkre'
Helytiirténeti hírek
