müterem’90 ÉPÍTÉSZ IRODA BT. Tolna, Magaspart utca 24. Mobil: 30 / 246 78 33
[email protected]
KUTATÁSI TANULMÁNY Római katolikus plébánia épület (Tolna, Kossuth L. u. 30. hrsz.: 589/1) statikai megerősítés engedélyezési tervéhez
Tolna, 2014. november 10.
Práger Mária építész és Lajtai Zoltán építész É/2-17-0342 É/1-17-0342
1. IRODALMI FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÁSA (eseti forráskritikával) A tolnai római katolikus plébániával összefüggésbe hozhatóan az alábbi szakirodalomban és tanulmányokban találtunk adatokat: • Tolna mezőváros monográfiája (Lechmann Antal, Tímár György, Szakály Ferenc, T. Mérey Klára, Glósz József, Gaál Zsuzsanna, Dobos Gyula, V. Kápolnás Mária) - (Tolna 1992) • A Ripa Pannonica Magyarországon (Visy Zsolt) – (Akadémia Kiadó 2000) • A középkori Tolna megye templomai (K. Németh András) – (Pécs 2011 – IDResearch Kft./Publikon Kiadó) • Fedeles Tamás - KNA: A tolnai és regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez. Századok 140 (2006) 2. sz. 397-433. (K. Németh András) • Emlék-lapok Tolna mezőváros Multjából és jelenéből (Pécsy József) – (Budapest 1896) Forráskritika: tévedéseket is tartalmazó történetleírás. • A tolnai templom építéstörténete 1773-1973 (Fricsi Ádám S.J.) – (kézirat 1974 a Tolna megyei levéltárban) • Kettős vallásváltoztatás Tolnán: Helyi és egyháztörténeti tanulmány (Fricsy Ádám S.J.) – (kézirat 1970 a Tolna megyei levéltárban) • Historia Parochae Oppidi Tolna 1944-1974 (Fricsy Ádám S.J.) – (kézirat 1980 a Tolna megyei levéltárban) 2. FORRÁSKUTATÁS (eseti forráskritikával) 2.1
A műemléki könyvtárban, tervtárban és fotótárban (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ) nem találtunk anyagot az épületről. 2.2 A Magyar Országos Levéltárban sem található az épületről semmilyen adat. 2.2 Szekszárdon a Wossinszky Mór Megyei Múzeumban sem találtunk anyagot az épületről, de Ódor János igazgató ajánlására K.Német András rendelkezésünkre bocsátotta a tárgyban írott fentiekben jelzett cikkét, és könyvét. 2.3 A Tolna Megyei Levéltárban csak a kézirattárban találtuk a fent jelzett kéziratokat. 2.4 A Tolna megyei Könyvtár helytörténeti részlegében sincs adat, az egyéb helyen már megtaláltakon kívül. 2.5 A Pécsi Püspöki Levéltár Egyházkormányzati Iratanyagában végzett kutatásaink során átnéztük az alábbi iratokat: - Brüsztle, Jozephus: „Recensio universi cleri dioecesis Qinque-Ecclesiensis” IV. kötet 1880. - Szepes Ignác püspök tolnai egyházlátogatási jkv. III. kötet (Hiv.:1058/1828) - Eszterházy Pál László püspök egyházlátogatási jkv. 1784. - Király József püspök egyházlátogatási jkv. 1811. 2.5.1 A tolnai római katolikus plébánia levéltárában az alábbiakat használtuk fel: - a plébánia Historia Domusa: „Historia parochiae oppidi Tolna” Josephum Pécsy 1850 Forráskritika: A történetírás első része később,utólag készült,ezért adatai kevésbé pontosak lehetnek, és tévedéseket tartalmazhatnak.
2
- A plébánia épület 1928-as felújításának költségvetése - A trafik építés és egyéb iratok, tervek. - Fricsy Ádám: Tolna templomai (kézirat, mellékelve e tanulmányhoz) Forráskritika: Tényszerű forrásanyagokra alapozott kutatás, hivatkozásokkal, de nem mindig egyértelmű, mi az idézet és mi a saját hozzáfűzés (nem ellenőriztem hivatkozásainak eredeti dokumentumait). A templomok szerinti fejezeteken belül is sokszor összekeveredett helyszín- és templom-azonosításokkal találkoztam (nyilván a Tolnán tisztázatlan topográfiai helyzetek miatt).
- Szászi Béla: Tolna templomainak építési sorrendje (kézzel írott összefoglaló, feltételezhetően az előző Fricsy Ádám kézirat alapján) - Fricsy Ádám: Vallásváltoztatás Tolnán a XVIII. században (kézirat 1968) - Tolna város templomai (1995 Kántor János, Lendvai István) Forráskritika: A nyomtatott kis füzet rövidebb összefoglalónak tűnik Fricsy Adám: kézirataiból (benne a plébánia hivatalban őrzött „Tolna templomai” című kéziratának tévedéseivel), de annak kritikája is megjelenik, és egyéb forrásokból (pl.: Historia Domus) történt kiegészítésekkel készült.
2.6 2.7
Tolna városközpont részletes rendezési terv Műemléki vizsgálata (Cifka Anna 1994.) Korábbi levéltári és egyéb kutatásainkból itt is felhasználtunk régi térképeket, képeslapokat, városkép grafikákat, fotókat és saját Tolnavár rekonstrukciós rajzainkat a „Tolna Holt-Dunapart rendezése” című 2009-es tervünkből.
3.
ÉPÜLETLEÍRÁS
Tolnán a Kossuth Lajos utca 30 szám alatt, a római katolikus templommal közös telken (hrsz.:589/1), épült a plébánia épülete. A jelenlegi plébánia épület több ütemű barokk kori építésű. Tetőszerkezetét 1900 körül átépítették, 1928 körül utcai homlokzatát átalakították, utcai ablakait kicserélték. A délkelet-északnyugat irányú utcavonalra 8 helyiség néz, kilenc azonos ablakú homlokzattal. Közülük 7 helyiség boltozott, ebből 5 haránt dongaboltozatos (fiók boltozatokkal) és kettő csehsüvegboltozattal fedett, melyen belső stukkódíszítés van. A két északnyugati helyiség eltérő íves és nagyobb fiókboltozatokkal készült. Mögöttük folyosó, amely valamikor nyitott, pilléres-boltíves tornác volt, és később lett külső síkon vékony fallal (alul szélesebb ülő-parapetfallal) befalazva, a kosárív boltozatok közepén ablakokkal, és két helyen ajtóval. A templom felé néz a síkmennyezettel készült plébánia hivatal (kettéosztott) helyisége, további három nagyobb ablakkal. A magastetős épület a templom felőli kis térre néző délkeleti vége - az utcai homlokzat stílusában kialakított – oromzatos. Az oromzatos homlokzat mellett indul a barokk kerítés rész, melyen ívvel fedett kiskapu bejáró van, utána nagykapu és egy melléképület. Az épület az északnyugati végén L alakban beforduló tömeggel épült. A beforduló épületben dongaboltozatos étkező és konyha van (boltozatának közepén valamikori füstös konyhát sejtető kiemelkedő boltozat), alatta boltozott pince, mellette pincelejáró és padlásfeljáró, kazánház, tárolók. Mögötte befordul a folyosó is, melynek hátsó kijárata van. Itt egy keskenyebb melléképületrésszel folytatódik az épület, melyben kamra, átjáró (az északkeleti kertbe), garázs és raktárak vannak.
3
Az épület szerkezeti kialakítása és állapota: Az épület 88 cm vastag hosszfalas, és 70 cm vastag harántfalas tömör tégla szerkezetű. A folyosó dongaboltozata belül a hosszfalra, kívül boltívekkel 64x64 cmesre vakolt pillérekre támaszkodik, melyeket külső síkon vakolt 15-ös, alul vakolt 30as parapet téglafalakkal falaztak be. Ez a fiókboltozatos dongaboltozat károsodott, nyílt meg hosszában középen (szakaszonként egy téglasor ki is esett), mert a külső pillérek és fal kifelé megdőlt (egy erősen esős időszak után). Itt a folyosó pillérek -1 m mély tégla alapon nyugszanak, a befalazás vékony falai alap nélküliek (- 20 cm-nél indulnak). Az épület helyiségeinek síkfödéme, boltozatai és a konyhánál beforduló épületrész nem károsodott. A padlástérben is látható a folyosó felett a padlástégla burkolat megsüllyedése. A tetőszerkezet kétállószékes, főállásban kötőgerendás, mellékállásokban fiókgerendás fedélszék. Cserépfedéssel fedett. Csapadék levezető függőeresz- és lefolyócsatornái réz anyagúak, de az udvaron nem megfelelőek, helyenként átcsap a csapadékvíz a függőeresz csatornán, és áztatja a fal tövét. Kapcsolt gerébtokos faablakok készültek, a helyiségeken zárható fa spalettákkal. Az ajtók is fából készültek. Egyedül az ebédlő kétszárnyú ajtaja a folyosó felől vakolatkeretezéssel díszített (amely nincs összhangban folyosó pillérkiosztásával). 4.
ÉRTÉKLELTÁR (fotódokumentáció mellékelve)
A plébánia épület több periódusban igényes barokk boltozatokkal, térképzéssel, párkány- és részletképzéssel, helyenként díszítésekkel készült. 1928-as homlokzati átépítése is megtartandó (a jelenlegi tudásszinten), mely döntés homlokzati falkutatás után esetleg újraértékelhető. Javasolt az udvari boltíves árkádok befalazásának elbontása, vagy - a zárt folyosó megtartásának igénye esetén – a boltívek középvonalában hőszigetelő üvegfelületre való kiváltása. Megőrzendő az épület tömege és boltozott térképzése, síkmennyezetes és barokk boltozott helyiségei (leválasztások lehetőleg eltávolítandók). Megőrzendők mennyezeti és fali stukkódíszei, tetőszerkezete, utcai homlokzatai, és udvari homlokzatai, párkány tagozataival, de a folyosó udvari boltívei alatti befalazások kibontása előnyös megoldás lenne, hogy belülről és a kert felől is megjelenhessen az eredeti igényes barokk árkádos udvarház jellege az épületnek. Megőrzendők az 1928-ban beépített ablakainak belső ablakai és spalettái, belső ajtók közül különösen a két csehsüvegboltozatos helyiség folyosó bejáratának belső barokk ajtói, a pinceajtó és kamraajtó, esetleg az épület egyes padlóburkolatai és egyes berendezési tárgyai, illetve csatlakozó barokk kerítése. Ezeket külön szakértőkkel meg kell vizsgáltatni. 5.
FELMÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
(mellékelve M 1:50 léptékben, külön tartalomjegyzékkel)
4
6.
ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI ÉS TELEKTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓ
A/ Középkori előzmények keresése: A barokk korban épült, és feltételezhetően több ütemben bővített, jelenlegi plébániaépület (és templom) középkori előzményei bizonytalanok, mivel a jelentősebb múltú kikötőváros, a középkori Tolnavár (mezőváros) egy részét alámoshatta és elpusztíthatta a Duna, amikor a török korban és utána az elnéptelenedett város áradások elleni védelmét elhanyagolták1. A középkori város feltételezhető területére épült a selyemgyár is, ami akadálya volt a kutatásoknak. Emiatt és térképek hiányában, a középkori város alaprajzára, templomainak elhelyezkedésére csak bizonytalan hitelességű grafikákból, topográfiailag kevéssé beazonosítható szöveges beszámolókból, vizitációk jegyzőkönyveiből és útleírásokból következtehetünk2. A középkori város feltehetően az Alta Ripa néven számon tartott római településre, annak anyagából épülhetett, de ez - bizonyítékok hiányában – szintén csak feltételezés3. A sok kérdés eldöntését alapvetően meghatározó középkori Tolnavár feltételezett helyével a „Tolna Holt-Dunapart rendezése” (2009.) terv kapcsán magam is foglalkoztam. Ebben Cifka Anna ötletét követtem, aki 1994ben – a Tolna városközpont részletes rendezési tervéhez készített - műemléki vizsgálatában az Ottendorf Henrik-féle térképvázlatot4 próbálta a mai térképen elhelyezni5. Ugyanitt Cifka Anna egy másik rajzon - az 1812-es Tolna térképet ráhelyezve a maira6 – mutatta, hogy a selyemgyárhoz tölcsérszerűen térré szétnyíló Festetich utca a barokk Tolna városközpontjának főterére vezetett. Viszont ez a Buda-Eszék hadiút részeként, akkor középkori előzményekre utalhat. Appelshoffer Ferenc várelhelyezési próbálkozása a domborzati viszonyok és az ebből lehetséges várárkok jelentőségére hívta fel a figyelmemet. Tehát az 1. rekonstrukciós rajzon7 én is a mai térképre próbáltam elhelyezni Ottendorf Henrik 1663-as rajzát (összhangban az 1686-os Hallard metszetre2 alkalmazott rekonstrukciómmal). A Dunával párhuzamosan jelölt főutat – ami a Buda-Eszéki hadiút volt - nem a valószínűtlen Duna árterületre, hanem a mai főutcára helyeztem, ami a római limes menti hadiút feltételezett iránya is3 Így a középkori vár a selyemgyárra, és a később földesúri 1
Fedeles Tamás – K. Németh András: A tolnai és regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez. (Mellékelt kivonat 12. old) 2 A középkori Tolna megye templomai (K. Németh András) – (Pécs 2011 – IDResearch Kft./Publikon Kiadó) (164-166. old.) A középkori várat magas partra építették, de lent is lehettek épületek. Szerintem az a legnagyobb templom, ami az 1686-os Hallard grafikán a magaslaton levő váron belül látszik, nem lehet azonos azzal a lenti rommal, amit alacsony vízállásnál többen láthattak, hiszen a föntről vízbeomló templomból akkora szintkülönbséggel nem maradtak volna alapok sem. 3 A Ripa Pannonica Magyarországon (Visy Zsolt) – (Akadémia Kiadó 2000) (91-92. old. és 23. térképszelvény) Számomra a kézenfekvő védelmi szempont inkább a „magas part” értelmezést erősítené. A magas parti erődítés mellett szól az is, hogy évszázadok alatt a Duna épp ezeket a magaslatokat kímélte meg, és maradtak mélyen keletre benyúlva az árterületen, mert valószínűleg mesterségesen is védték a partját a kimosódástól. 4 Ottendorf Henrik vázlat és leírás Tolna városközpont részletes rendezési terv Műemléki vizsgálatából kimásolva (Cifka Anna 1994.) 5 Cifka Anna rekonstrukciós rajza 6 Cifka Anna elemzése (az 1812-es térkép a maira helyezve) 7 1. rekonstrukciós rajz 1663 (A Bajcsy Zsilinszki út építéskor talált csónak maradvány és a domborzat alapján, a feltételezett várárkok vízbefolyási helyét is jelöltem.)
5
kastély telkekre esik. (Cifka Anna javaslata ellen szól az I. katonai felmérés 1782-85 térképe is11.) Ugyanezt az elhelyezést alkalmaztam az 1686-os Hallard féle metszetre2 is (2. rekonstrukciós rajz8), melyben nem azt feltételeztem (mint Cifka Anna), hogy a vár félig belemosódott a Dunába, hanem, hogy a várat kinyitották a Duna felé, és oldalsó falait kétoldalt a Dunáig meghosszabbították. Ebben az esetben Rómer Flóris 1864-ben az „új postaház előtt” talált gótikus épületfaragványa2 épp a volt nagytemplom alá esik, és a Hallard garfikán2 a váron kívül levő egyik templom lehetne épp a mai római katolikus templom. A grafikán jelzett török kupolás épület a ferences kolostor területére esne, és a váron kívüli másik templom az Ottendorf rekonstrukciómban jelzett egyetlen templom helyére kerül (ahova Fricsy Ádám „Tolna templomai” című - egyébként tévedéseket is tartalmazó - leírásában9 feltételezi, és feltehetően erre alapozva Szászi Béla10 is megerősíti). A Hallard grafikán jelölt északi kiegészítő palánkvonal is (azonosan az Ottendorf rekonstrukciómon feltételezettekkel) a mai Malom utcát követő törtvonalú várárok mellé kerülhet. Az itt ábrázolt hajósoros katonai átkelő-híd vonalát követte a - később ide horgonyzott - vízimalmok sora is az, I. katonai felmérés térképén11 (feltehetően akkor is a biztonságos vízmélység miatt). E korábbi rekonstrukcióim is ellentmondásosaknak bizonyultak, mert kérdés, hogy a váron belül jelzett középkori nagy templom akkor miért tűnt el szinte nyomtalanul, és az írásokban olvasottak szerint, hogyan veszélyeztethette volna a Duna? Kitisztulni látszik a kép, a további megbízható írásos dokumentumok áttanulmányozása, az eddig ellentmondónak látszó helyszín feltételezések és korábbi adataink egyeztetése után (azért majd érdemes lenne a Fricsy kézirat9 hivatkozott forrásait is ellenőrizni, mert nem eléggé egyértelmű a szövegben, mi a forrás adat, és mi az abból – úgy tűnik, sokszor fejezeten belül is váltogatva félreértett – helyszín feltételezés. Mindenesetre a forrásokban említett minden leírást „összenézve”, az azokban „leírt adatokból” és helyszínekből most számunkra kirajzolódni látszik egy koherensnek tűnő képlet a templomok elhelyezkedéséről, amit persze még megcáfolhatnak további adatok.) „A középkori Tolna területén Forrásaink egy plébániatemplomot és egy kápolnát említenek (bár egy főesperesi templomnak is léteznie kellett), az újkori adatok három templomról tudnak. (…) A tolnai plébániatemplommal először a pápai tizedszedők feljegyzéseiben találkozunk. 1429-ben egy vatikáni kérvény Szent István király tiszteletére emelt templomát említi.”2 „(...)a plébánia telkén álló épület vélhetőleg a jelenlegi római katolikus templom környékén keresendő. Funkciójára talán a középkori Tolna plébániatemplomának Szent István király titulusából következtethetünk. A patrocínium alapján behatárolható, hogy a plébániatemplomot legkorábban a 11. század végén, az államalapító király 1083. évi szentté avatása után építhették fel, ám ekkor már néhány évtizede bizonyosan állt az (…) esperesi templom. Ezek alapján a későközépkorban említett plébániatemplom valószínűleg a 18. század elején mindössze egyszer említett templommal lehet azonos.”1
8
2. rekonstrukciós rajz 1696 Fricsy Ádám: Tolna templomai (kézirat) 10 Szászi Béla: Tolna templomainak építési sorrendje (8. pontjában) 11 I. katonai felmérés 1782-85-ös térképe 9
6
Úgy gondolom most - Gaál Attilával egyetértve -, hogy a selyemgyár területén lehetett a váron belüli középkori legnagyobb templom (megmaradt része). Ebben az esetben az 1686-os Hallard grafikán levő Duna eredeti, magasabb partvonala, mintegy 30 év alatti alámosásokkal jelentősen felfelé tolódhatott volna („házsorokat is elsodorva”). Így a vár felét és benne a nagytemplomot a török utáni időkben valóban egyre inkább rombolhatta a Duna. Ebben az esetben Fricsy Ádám hivatkozott forrásokkal említett9 „templáriusok templomának” kellett lennie a Hallard metszeten a váron kívüli, kisebb, Dunához közelebbi másik templomnak (ami így később szintén a Dunának áldozatul eshetett). Akkor ennek az 1312-ben feloszlatott lovagrend középkori templomának kellett lennie, ha a tovább használt templomon bizonyíthatóan később is ez a név maradt rajta: „A prépostság tulajdonát képező u.n. Templárius templomban is működhetett pap (...)”12. „A tolnai vár tövében állt a templárius lovagok temploma, melyet Wallis 1724-ben is még ilyennek ismer.”9. A török a váron belüli nagytemplomot török templomként2, és mindkettőt Dunapartközeli erődként is használhatta: „A Duna partján álló templárius templom török kézre került(…)”12 Talán ezért is kellett a metszeten levő harmadik – a Dunától távolabb eső, közepes nagyságú – „nagy”templomnak a plébániatemplomnak lennie, olyannyira, hogy a pasa parancsára akár kettéosztva is, de ott kellett működnie: „A pasa határozatára meg kellett osztani a nagytemplomot a katolikusokkal és az evangélikusokkal.”12 Ebben az esetben viszont a mai római katolikus templom középkori előzménye a Szent Istvánnak szentelt plébánia templom lehet, ami a Hallard grafikán a váron kívül a Dunától távolabbi közepes méretű templom (történetesen éppen a 3 oldalsó ablaka - mint a mainak - jelzi méretét). A Szent Bertalan kápolna olyan kicsi, hogy a Hallard grafikán az egyik kis rom is lehet, és így a későbbi használata is logikusan beleillik a leírásokból jelzett a képbe. Tehát a Hallard metszeten három középkori templomrom maradt a török után: 1. A váron belüli legnagyobb templom eredetileg az esperesi templom lehetett, amit a török templomnak is használt, és aminek a lerombolása évszázadokig hadicélokra is használva zajlott, majd a Duna alámosásával története lezárult. 2. A váron kívül a Dunához közelebbi kisebbik templom a templomos lovagok, a „templáriusok temploma” lehetett, melyet a plébániatemplomból kiűzött ferencesek használtak később, végül szintén a Duna martaléka lett (köveit a mai zeneiskola épületnél a ferences templomba építhették be), de ez nem lehet azonos az alacsony vízállásnál sokak által látott kőfal maradványokkal, mert az – interjúink alapján - a vár másik oldalán, a Fürdőház utcánál volt a Dunában. 3. A váron kívüli a Dunától távolabbi közepes méretű templom lehetett az eredetileg Szent István tiszteletére emelt plébániatemplom, mely a mai római katolikus templom helyén valószínűsíthető, és végig plébánia templomként használták (amikor használható volt, nem lerombolt, leégett rom). Tehát valószínű, hogy a mai római katolikus templomnak (esetleg a plébániának is) középkori előzményei vannak, mégpedig az eredetileg Szent Istvánnak szentelt plébániatemplom. A mai templom hatalmas vakolatlan lábazati köveinek és a mai plébánia pincéjének a kora is vizsgálható lenne, de a plébánia kertjében és a templom körül ásatások is választ adhatnának Tolna középkori múltjának egyes 12
Kettős vallásváltoztatás Tolnán: Helyi és egyháztörténeti tanulmány (Fricsy Ádám S.J.)
7
kérdéseire. A leírások összevetései alapján, azt gondolom, hogy a vizitációk „plébániatemplom” leírásai a mai r.k. templomra és előzményeire illetve a plébánia területére vonatkoztak, melyek a jelenlegi plébánia épületen talált építési periódusokra is jól „ráilleszthetőnek” bizonyultak. B/ A római katolikus plébánia és templom újkori építési periódusai: a./ „Amikor Tolna felszabadult a török alól, a fehérvári prépost azonnal jelentkezett. Most még, szomorúbb állapotok fogadták a prépost megbízottját, Greoritz Ferencet, aki 1692-ben a tolnai prépostság összeírását végezte. Három romba dőlt templomot talált és 15 családot ugyanannyi házban.”12 (Ez az 1686-os Hallard grafikával egybevág.) „Mint ismeretes, Tolna a 17. században a reformáció egyik hazai központja volt, jelentős iskolával, messzire kisugárzó kulturális hatással. Ez a közösség azonban – a török uralom alóli felszabadító háború során – szétbomlott, az iskola Kecskemétre került, még a hajdani templomharang is Bogyiszlón szólt. A török kiűzését követően 1688-ban ferences-rendi szerzetesek jelentek meg a kipusztított, elnéptelenedett Tolnán. (…) Wallis tábornok egy levelében arra hivatkozott, hogy 1716-ban Tolnán csupán a ferenceseket találta, a reformátusok (…) főleg Bogyiszlóra költöztek át. Ezért úgy döntött, hogy – az akkor „szabályoknak” megfelelően, vagyis az egyvallású közösségek kialakításának érdekében-, Tolnára katolikus vallásúaknak engedélyezi a betelepülést.”13 III. Károly „1718. március 25-én Wallis Olivér György és Wallis Ferenc grófoknak adományozta – hadi érdemeik elismeréseként – Tolna oppidumot (mezővárost)…”14 „Egy 1718-as adat szerint Tolna birtokosa, Wallis Olivér gróf engedélyt kért Nesselrode püspöktől, hogy a Duna által már majdnem elnyelt régi templomot lebonthassa és anyagát új templom építéséhez használhassa fel.”2 Feltehetően nem kapta meg, mert 1725-ben „(…) Nesselrode pécsi püspök és tolnai főispán megbízottja nevében tiltakozik amiatt, hogy Tolna birtokosai, a két Wallis gróf és a helyi lakosok „(…) a tolnai egykori pompás templomot, mely a Duna partján volt felépítve, könnyű munkával a Duna áradásától meg nem őrizték, a Dunába vízbe omlani engedték, holott könnyű munkával a templomot megmenthették volna (…)”.”2 b./ 1722. „(…) évben sor kerül (…) a cannonica visitatio-ra, ami a plébániák helyzetének tüzetes felmérését jelentette. (…) A plébánia fundusának közepén ekkor egy régi templom állott, amely kőből és habarcsból (coemento) készült, harmadrészben zsindellyel volt fedve és páduai Szent Antal tiszteletére volt felszentelve. (…) Ugyanakkor megemlít a városon kívül, a Duna partján fekvő két másik, omladozó régi templomot is. (…) Nesselrode püspöknek nyilvánvalóan nem tetszett a ferences plébános, aki távol állhatott a század ellenreformációs, nyugtalan szellemétől. 1724-ben világi papot nevez ki Tolnára plébánosnak, Franciscus Antonius Turcsán személyében. Kinevezése nagy riadalmat keltett a ferencesek körében. (…) A plébános kitette a ferenceseket a plébániáról, akik a Duna partra költözködtek, és a régi, égetett téglából készült romos templomot helyrehozták”15 (ugyanebben a történetben másutt „templárius” templomnak nevezik). „A világi pap plébánosnak első otthona egy hitvány viskó volt, melyet még a ferencesek rendeztek be 1723 előtt.”23 13
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (188. old.) Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (179. old.) 15 Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (189. old.) 14
8
A plébános „Feljelentő levelek özönével árasztotta el először a földesurakat, majd a megyét azzal, hogy Tolna nem katolikus lakói házaknál tartanak istentiszteletet. Majd a földesúr ellen kezdett panaszkodni, aki eltűri, sőt a „rácoknak”, az óhitűeknek még templom építését is engedélyezte.”15 Ezekből az időkből való a Fricsy által talált iratban, hogy „A vármegye utasítja Turnicsayt 1724. március 1-én, hogy buzdítsa a lakosságot új megfelelő helyiség építésére, istentiszteleti célokra.”9 Tolna jó adottságai vonzották a betelepülőket, és komoly fejlődésnek indult. „1720 és 1728 között eltel 8 év alatt a mezőváros lakosainak a száma legalább négyszeresére nőtt.” Optimistának ítélt számítások szerint „(…) mintegy 2000 fős lakossággal kellene számolnunk.”16 c./ „1728-ban (…) beiktatták (…) Kapuváry Mártont (…) A magas képzettségű plébános kinevezése arra mutat, hogy a mezőváros fontos volt a pécsi püspöknek is.”17 Talán időközben leégett az 1722-ben említett templom, mert Kapuváry „(…) azt írja leltárában, hogy ideérkezésekor, 1728. június 21-én egy szobát talált, amit imaház vagy templom céljára használtak. (…) Nunkovics János plébános 1761ben már csak hírből ismerte azt a szoba-megoldást, és azt írja Festetics Pálhoz intézett levelében, hogy ez a kis kápolna ott állt, ahol most a plébánia pincéje van. Ezt az átmeneti kápolnát Oláh János polgár építette, fogadalomból, miután letelt bírói tiszte. Fából, deszkából épült ez a kis imaház. Magánbuzgóság állította, szükségmegoldás képpen, míg meg nem oldódik az új templom felépítésének kérdése. Ennek feltétele azonban Turnicsay plébános elhelyezése volt. Sem a földesúr, sem a hívek nem szívelték.(…) Az Oláh-féle kápolna kb. tizenöt évig volt a plébánia központja. Csak akkor bontották le, amikor felépült és használhatóvá vált a Kapuváry-féle új templom 1742-ben.”9 De vajon lebontották-e? Vagy inkább erre vonatkozik Pécsy József leírása: „1745-ben nagy tűzvész pusztított Tolnán, fele város elégett. A lángok martalékává vált a Dunaparton levő kisded plébánia templom is a szerény kis plébániaházzal együtt.”18 (talán az „Oláh-féle” Szent Sebestyén kápolna lehetett?). A Historia Domus 8. oldalán: Kapuváry: „1728. június 20. Ebédlő és egy lakás, ahol én laktam 2 éven keresztül. A fából készült kápolnában havonta egy misét tartottak a templomépítésért.” A Fricsy szöveg 7. oldalán a Nunkovics által hírből ismert „szoba megoldás”, ami hivatkozással ellátottan, a mai plébánia helyszínén volt. Kérdés, hogy ez azonos-e az Oláh kápolna helyszínével? Lehet az is, hogy inkább azzal, amit a 13. oldalon említett: „A Sebestyén kápolna közel a Dunához, az uraság kúriája mellett állt.”9, amit a Kapuváry templom és torony leégése után is használniuk kellett „nyolc keserves esztendőt kellet a kápolnában kihúzniuk.”9 Ahogy a 12. oldalon írja: „Templom dolgában ott voltak tehát negyven év után, ahol 1724-ben kezdték. Egy rozzant deszkabódé, a Sz. Sebestyén-kápolna lett a „plébánia templom”.”9 A Sebestyén kápolna helyszín leírása alapján akár a 2005-ben Ódor János Gábor által feltárt Szent Bertalan kápolna is lehetne19, aminek megmaradt romfalaira ácsolhatták az ideiglenes deszka kápolnát, és a használati korszaka is azonos az itt leírtakkal. Tehát a Fricsy által említett három kápolnát azonos helyen levőnek sejteném.
16
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (192. old.) Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (190-191. old.) 18 Emlék-lapok Tolna mezőváros Múltjából és jelenéből (Pécsy József) – (Budapest 1896) 19 Szt. Bertalan kápolna feltárása (tabló kifüggesztve Tolna polgármesteri hivatalában) 17
9
„(…) Tolnát és a hozzá tartozó Kakasdot, Belacot, vagyis az egész tolnai uradalmat, illetve annak haszonvételét báró Apponyi Lázár megvette 32 000 forintért 1732. december 9-én gróf Wallis Olivértől (Ferenc ekkor már meghalt) (…) Tolna oppidumban 1733. június 8-án kelt az az urbárium, amelyet báró Apponyi Lázár adott a tolnaiaknak, s amely azután annyi keserűség forrásává vált.”20 „Wallis 1746-ban bekövetkezett halála után,(…) Festetics Józsefre(…) szállott át a tolnai uradalom (…) Hivatalosan (…) 1746-ban (…)”21 d./ Kapuváry Márton 1728-as „(...) kinevezését követő évben került sor az újabb vizitációra.(…) A legmegdöbbentőbb adat, hogy Tolnán ekkor nem volt templom. Az istentiszteletet háznál végezték.(…) A plébánia a város közepén álló, szilárd alapzatra épült téglaépület, nagyobb része náddal fedett. Körülötte sövénnyel bekerített kert, melyben több fa van. Az épület egyik szobájában végzik az istentiszteletet, a másikban a plébános lakik. Szomszédságában fából készült cellák vannak.”17 Feltehetően a templomok romosan, fedetlenül, használhatatlan állapotban „nem voltak templomok” a leíró számára. A mai plébánia ELSŐ PERIÓDUSÁNAK22 két szobájára „ráismerhet” az ember a leírásból. A beiktatásakor építhette Kapuváry a két szobát náddal fedve, talán épp az Oláh-féle fa imaház volt az, amit celláknak írnak le, vagy amit átalakíthatott cellákká. Ezt erősítik a Nunkovics plébános levelében leírtak, mert épp ott az „a szoba megoldás” (majdnem) a plébánia mai pincéje fölött (de talán hozzáépítve ott lehetett az Oláh kápolna is, mert az tényleg „a pince fölé” kerülhetett, ahogy írja). Nyilván Kapuváry akkor azon a helyen építette (át) a plébániát is, ahol találta. A templomépítés is sürgető feladat volt. „Kapuváry Márton Tolnára érkezése után azonnal hozzáfogott a tervezéshez, pénzgyűjtéshez és építkezéshez. Vállalkozása nem volt könnyű dolog. Az új lakosok a XVIII. század elején szerényen éltek. Sokat dolgoztak, hogy maguknak építsenek először hajlékot. A földesúr uradalma is még nagyon kezdőképet mutatott, még sok beruházásra volt szükség, hogy a gazdaság hozzon is valamit.”9 e./ „Kapuváry tíz év alatt mégis összeszedett annyit, hogy 1740-ben, amikor Tolnáról Pécsre távozott, a templom falai már vállmagasságig álltak. Kőalapon álló téglaépületet tudott emelni.(…) Apránként beszerezték az építőanyagot. Kapuváry távozásakor a gerendák felfűrészelve ott hevertek a ferences atyák kertjében, a Dunaparton. A sindelyek a plébánia kertjében voltak felhalmozva (…)”9 „Kapuváry Márton idejében új plébánia épült. Két szoba, konyha, mellette házvezetőnői szoba, kamra, majd pince, istálló fészer. A város építette, de a padlózást a plébánosnak kellett fizetnie, valamint a kocsiszín, szénapajta és a kocsis szobácskájának építési költségét is. Az épület cseréptetős volt, több, mint 20 évig állt.”23 (Feltehetően ekkor „füstös konyha” épült). Ez a színezett alaprajzon22 a plébániaépítés MÁSODIK PERIÓDUSA lehet. „Kapuváry utóda folytatta a templomépítést, és 1742-ben már annyira jutott, hogy Istentiszteletet tarthatott az épületben. A templom felszentelésére az egyházmegyei hatóság Kapuváry Mártont, akkor már pécsi kanonokot küldte ki Tolnára, hogy ő áldja meg az általa kezdett épületet.”9 „A templom védőszentjéül Kapuváry Nepomuki Sz. Jánost, a hajósok és halászok egyik védőszentjét választotta. A barokk korban 20
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (193. old.) Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (195-196. old.) 22 Plébánia építési periódusok (színezett alaprajz) 23 Tolna város templomai (1995 Kántor János, Lendvai István) 21
10
általánosan köztiszteletben álló szentnek Tolnán már akkor is nagy kultusza volt. A Wallis gróf és Luster Péter által állított szobrok már akkor álltak, és ma is mindkettő hirdeti a kor Szent János tiszteletét. A védőszent ügyében a döntés azonban már Kapuváry utóda idején történt, s ekkor nem tudni mi okból, a mennyekbe fölvett dicsőséges égi királynőt választották védőszentül. A Kapuváry féle templom az új általa nyitott temető mellett állott. Egészen közel állt hozzá a plébánia épülete is. (…) bizonytalanságban marad a templom nagysága, méreteinek kérdése is. Az írásos emlékek nem árulnak el semmit.”9 (Fricsy a templom helyét nem tudja megadni.) Az 1995-ös „zöld füzet” viszont igen: „A templom a mai templom helyén áll, (…)”23 f./ „A plébános „Kapuváry Márton utóda lett Pitznacker József … Őt még az évben Mikics László váltotta fel… Mikics plébános idején, 1755-ben került sor ismét canonica visitatióra, egyházlátogatásra. Tudjuk, hogy 1745-ben a templom is leégett a fél várossal együtt. 1755-ben a vizitátor egy félig szilárd anyagból épült, a város felőli részen lécekből és deszkákból összerakott templomról ír, amelynek tetejét jó karban tartják.”24 g./ „Tornya azonban nem volt a templomnak még 1755-ben sem. Ez csak 1761 után készülhetett el;”9 Van Tolnáról egy – a monográfiában reformkorinak datált és eredetileg színezett „Ungern Markt Tolna” feliratú- grafika 25, amelyiken egyértelműen nem az akkor már létező (mai) templomot látjuk, hanem más formájút, más fajta toronnyal. Az akkori Tolnára sem ismerhetünk rá (egy korábbira talán…). Szembetűnő a különbség, ha összehasonlítjuk az 1825-ös céhlevélen szereplő Tolna látképe grafikával26, ahol felfedezhető az összes ismert barokk épület (ha kissé más szögből is készült ez a – nem egészen - látkép, mint az előző). Lehet pontatlan elnagyoltság, fantáziarajz is egy-egy ilyen képen, de már korábban is azt valószínűsítettem, hogy jóval korábbi a színezett kép. Felismerni vélném a város vizitáji-domborzati viszonyait, a templom mögött talán a korábbi kastélyt és körülöttük a házak viszonyait, és azt is vélelmeztem, hogy esetleg a Kapuvári féle templomot ábrázolja, amikor épp volt tornya, tehát 1761-65 közötti a kép (vagy inkább akkor készült az a kép, amiről feltehetően átmásolták?). E grafikán a templom mellett épp megfelelő távolságban a Kapuváry által épített plébánia korabeli képét vélném felismerni! Ez esetben viszont 1761 körül, a frissen elkészült toronnyal örökítették meg az eredeti látképet, mert 1765-re már meghosszabbították a plébánia épületét a templom felé, (tehát már elkészült a plébánia harmadik periódusa is). „1761-ben (…)”27 „Nunkovics plébános új plébánia építését sürgette. Festetich gróf méltányolta ez igényt, és bár gazdatisztje és a város el akarta halasztani az építést, úgy határozott, hogy 5 tágas szoba egy cselédszoba, konyha, kamra, pince és tágas istálló épüljön. A város bírája Klein János az esküdtekkel egyetértésben úgy döntött, hogy 400 forintot ad az építéshez, de a tervezést és kivitelezést vállalja az uraság. Festetich ezt elfogadta és az uradalom részéről a dunai halászat jövedelmét ajánlotta fel erre a célra. A város megfúratta a kutat, és nagy mennyiségű téglát adott. Ezután elakadt a támogatás. Az uradalom jobban állt, felhúzatta a falakat és tető alá hozta az épületet, majd az intéző azt 24
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (206-207. old.) Tolna a Duna felől a reformkorban (Tolna mezőváros monográfiában fekete fehérben ezzel a felirattal szerepel, de itt az eredeti színes metszetet mellékelem) 26 A város látképe a halász céhlevélen, 1825 (Tolna mezőváros monográfiája) 27 A tolnai templom építéstörténete 1773-1973 (Fricsi Ádám S.J.) – (kézirat 1974) 25
11
írta a grófnak, hogy nincs több pénz.(…) Úgy látszik, ennek ellenére a munkát folytatták, mert 1765 tavaszán a mesterek sorra jelentkeztek a bérükért. Ez év Úrnapján amikor a templom (Kapuváry temploma) leégett, a plébánia épületét sikerült megmenteni. Egy kiálló gerendába kapott bele a tűz, de azt eloltották, a sövénykerítést lebontották az épület körül, hogy a tűz terjedését megakadályozzák. A templom leégése miatt még kevesebb pénz jutott a plébániára, mert az uraság a pénzt „az új templom fundamentumához kéntelenítette fordítani.”23 Ez a színezett alaprajzon22 a plébánia építés HARMADIK PERIÓDUSA lehet. Az új torony „sajnos négy év múlva a templommal együtt a tűz martaléka lett.”9 „1765 Úrnapján (…) Minden sátornál díszlövéseket adtak le áldáskor. (…) puskapor és lövöldözés okozta a szerencsétlenséget. (…) A tornyot elkapták a lángok, s ez rádőlt a templom tetőzetre. Majd a leszakadt mennyezet lángba borította az egész épületet. A hívek azonnal szétfutottak vízért, de az épület magassága, másrészt a nagy hőség miatt segíteni nem tudtak a tűz elállításában. Csupán arra lehetett gondolni, hogy megakadályozzák a tűz tovaterjedését. Festetich azonnal intézkedett, hogy a plébániaépületet, melynek egyik gerendája máris tüzet fogott, és a közeli házakat biztosítsák. A nép gyorsan lebontotta a plébánia területét és a temetőkertet körülvevő kerítést is, hogy a tűz ezekbe ne kaphasson bele. A hőség egyébként oly nagy volt, leperzselte a plébániakert fáiról a lombozatot és letarolta a veteményeskert növényeit.”9 A templomban maradt értékmentésre történt kísérlet. „A plébános (…) Az ablakon keresztül behatolt a sekrestyébe is, mely a torony alatt volt. De nem sikerült megmenteni a négy harangot, az orgonát, a keresztelő kutat a szent olajokkal és néhány kisebb értékű képet. (…) üszkös gerendák és kormos falak rendetlen halmazává vált. Templom dolgában ott voltak, ahol 1724-ben kezdték. Egy rozzant deszkabódé, a Sz. Sebestyén kápolna lett a „plébánia templom. A komor hangulat azonban szólásra késztette a földesurat, és sok vendége és a népsokaság előtt ünnepélyesen kijelentette, hogy most megvalósítja, amit már régóta tervezett, és egy új nagy templom építésébe fog kezdeni. E célra 20 000 forintnak részletekben való fizetését ígérte. Utasította a plébánost, hogy takaríttassa el a romokat, hisz azokból úgysem lehet semmit sem felhasználni, és kezdje meg apránként az anyagbeszerzést. Így a tűzvész napján tulajdonképpen le is rakták mindjárt az új templom alapkövét.”9 Ez inkább képletes megjegyzés lehet, mert: „Az építésnél felhasználták az 1765-ben leégett templom használható anyagát. Nincs tudomásunk új alapkő letételéről, tehát a mai templom alapkövét a Kapuváry-templom alapköve képezi. A középkori pálos templom kövei is beépültek, sőt, Kajdacs határában is volt egy romtemplom, amelynek köveit a följegyzések szerint elhordták az épülő tolnai templomhoz.”23 h./ „A nagy birtokszerző Festetics generális után hatalmas adósság maradt… végülis a Festeticsek bérbe adták Tolnát a kalocsai érseknek. Pécsy szerint: Batthyányi József érsek, a Festeticsek rokona, látva hogy azok nem tudják Tolnán felépíttetni a leégett templomot, felajánlotta, hogy bérbe veszi az uradalmat tisztességes jövedelmet biztosít a grófoknak, templomot és paplakot emeltet, majd minden adósság nélkül visszaadja nekik az uradalmat.”28 „Az érsek átvállalja a Festeticsek 170 ezer forintból álló adósságának kifizetését, s ennek fejében 1768. 28
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (208. old.)
12
május 1-étől 14 éven át megkapta a birtokot „árendába”.”29 „Gróf Batthyányi József érsek számára terhessé vált a tolnai uradalommal való foglalkozás és ezért 1769. május 1. kezdettel a bérleményt „albérletbe” adta Demkovics Józsefnek 13 esztendőre, vagyis saját bérleti idejére.”30 „(…) 1769-ben elkezdődött az 1745-ben leégett templom helyett egy újnak az építése. Batthyányi érsek megtartotta ígéretét. Az oppidum közepén kezdték el a nagyméretű impozáns, Tolna mezővárosi rangjának megfelelő templom és a hozzá tartozó parókia építését. Ekkor már - az 1760-61 közt a tolnai plébániát vezető Egervári Pál után – Nunkovits János volt Tolna plébánosa… 1773-ra a város közepén felépült a templom és felszentelésére még ez évben sor került.”31 „A pécsi püspök 1783-ban történt egyházlátogatása idején készült feljegyzés szerint a tágas és „elegáns” szilárd anyagból épült, és Mária mennybemetelének tiszteletére felszentelt templomban öt oltár volt.”32 i./ Első renoválás 1774ben. Vihar ledöntötte a templom, plébánia, kastély, sörfőző cserepeit.33 j./ 1800 táján nagyobb tetőjavításokat végeztek egy vihar után.32 Ezekben az években épülhetett a plébánia „TOVÁBBIAK” PERIÓDUSA feltételezésünk szerint, mivel az 1812-es térképen34 már a teljesen kiépült mai plébánia látható, a templom felőli melléképülettel együtt. Ekkor épülhetett a templom felőli síkmennyezetes nagyszoba (a három ablakkal), folytatásában nyitott tornácként az árkádíves-boltozatos folyosó, befordulva a melléképületig. A szélesebb épületre egységesen új tetőszerkezet épülhetett. (Mindezek Fricsy Ádám szövegében nem szerepelnek, de hivatkozásaiban, esetleg Pécsy József Historia Domusba írt korábbi latin szövegeiben, és a latin nyelvű vizitációkban lehetne utána nézni.) k./ Az 1812-es térképen34 már a teljesen kiépült mai plébánia látható, a templom felőli melléképülettel együtt. l./ 1828-ban Szepes Ignác püspök tolnai egyházlátogatási jkv. III. kötetében az alábbiakat írja le az épületről (Ágoston Imre kántor fordításában): „A plébánia épület dél-észak irányban helyezkedik el, az északi oldalon befordulva. Vastag fala van. Keletre szabad tér fákkal. Ez alkalommal az ablakokat elhagyták (levették?). 1763-ban jött létre Festetich Pál kegyes pénzbeli jótékonysága által. Az egész ház egységesen kemény anyagból van felrakva. Hosszában körülbelül 29 öl és 3 lépés, szélességében 5 öl és 2 lépés. A templomig 14 lépés távolság van. A plébánia használatára 4, a káplánoknak 2 hálószoba és konyha. Az egész bolthajtásra téve, öblös cseréppel befedve. A ház körül szabad tér kezdődik, minden oldaláról körülvéve a házat, amelyben bőséges jó víz két kútból, vaskatlan ellenőrizve, és zsindely tető. Hosszával nem olyan jó fogadóhely a szekereknek, két istálló a lovaknak.”35 29
Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (213. old.) Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (216. old.) 31 Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (220-221. old.) 32 Tolna mezőváros monográfiája (Tolna 1992) (222-223. old.) 33 A tolnai templom építéstörténete 1773-1973 (Fricsi Ádám S.J.) – (kézirat 1974) 34 Tolna 1812-es térképe (a Tolnatext emlékszobájában az eredetiről készült fotóról) 35 Szepes Ignác püspök tolnai egyházlátogatási jkv. III. kötet Tolna fejezet 5-6. oldala 30
13
m./ 1853-58-ig nagy felújítás volt a plébánia teljes területén, Pécsy József idejében, Sina báró és helyi kereskedők támogatásával. Ekkor állították a négy utcai szobrot, készült a tér kövezete is. Új cserépfedés készült a plébánián is, új ajtók és ablakok kerültek elhelyezésre.33 Feltehetően - a kor szokásai szerint – ekkor falazhatták be a tornác boltíveit is, tengelyben ablakokat, ajtókat beépítve, és a templom felőli helyiségből előteret választhattak le. n./ Az 1860-as kataszteri térképen36 elnagyoltabbak a plébánia épületei, de már meg van a Pécsy József idején a templom mögött épült klasszicista fiúiskola épülete. o./ A templomon a tető 1863-ban teljesen új szerkezetet kapott, utána a külsőt is rendbe hozták.32 (Ezzel összefüggésben ekkor talán a plébánián is tetőszerkezet csere lehetett?). p./
1876-ban volt templom és plébánia javítás.
q./ 1900 körüli képeslapok fotói37 mutatják meg, milyen utcai homlokzata volt a plébániának a mai előtt. Teljes vakolatkeretezésük volt (amennyire kivehető: fent zárókő dísszel, lent kétoldali alsó függő dísszel). Zsaluk láthatóak az ablakokon, és a beforduló épületnél az utcai szomszéd telek felé deszka oromzat látszik a fotón (nem lekontyolt, mint ma). Még kerítés van, a mai kis üzlet épület helyén. r./
1909. május 24. plébánia tatarozás: tető átrakás, festés (Pirgi Ferenc).38
s./ 1918-ban is még a régi (talán az 1853-58-as klasszicista?) kétrétegű ablakok voltak a plébánián, melyek külső (kifelé nyíló) szárnyait nyáron zsalugáteres szárnyakra cserélték. Ezt bizonyítja Pécsy József leírása a Historia Domus 175-176. oldalán (az utcai zavargások idején): „A legtöbb házon, így a plébánián is, már fel voltak rakva a téli ablakok; a délután folyamán visszarakattuk a redőnyöket, hogy az ablakbeveréseket elkerüljük.” t./ 1928-ban a plébánia épületen nagy felújítás volt. Építésze vagy fővállalkozója Rózsássy építész. Kivitelező: Pirgi és Námh tolnai építőmesterek.39 A kor stílusában ekkor átalakították át az utcai és a templom felőli homlokzatot, ugyanígy kicserélve ott az ablakokat is, lecserélték a folyosó téglaburkolatát a mai mintás mozaiklap burkolatra, az első nagyszobából korábban leválasztott előtérben egy fürdőszobát választottak le az ablak felől (emiatt átrakták a szobaajtót, és az előtérben a könyvszekrényt a mai helyére). Ekkor átépítették a kéményeket, megszüntették a folyosóról a tisztítóajtókat és szobánként vaskályhákat helyeztek el, a konyhára nagyobb ablakot építettek. A fürdőszobához a tetőtérben víztartályt helyeztek el, és vízöblítéses WC-t építettek be (feltehetően szikkasztót is az udvarban). Új kutat is fúrtak ekkor. A tetőcserepezést átrakták. Ekkor alakították át a templom felőli melléképületet a 36
1860 Tolna kataszteri térképe Képeslapok (melléklet) 38 Tolna plébánia levéltárából egy iraton 39 Tolna plébánia levéltárából egy iraton 37
14
mai formájára, fészer-kocsiszínből 4 káplánlakássá, és az összes kerítést is felújították, közte a főbejárati kerítést is. Az épületen a megmaradó ablakokat javították, és festés mázolás is készült.40 u./ Az első világháború után Bauer Ádámné hadiözvegy igénylésére, trafiképítést engedélyeztek a plébánia telkén, az utcavonalon északkelet felől41. 1924-ben volt egy terv, ami végül egy 1931-es kérvény és tervváltozat szerint valósult meg. Még az 1970-es fotón is láthatóan,37 (akkor készült, amikor az OTP emeletes épület építésekor bontani kezdték a szomszéd épületeket), ez az épület volt meg, a régi kerítés egy mezőjét meghagyva. Később bővült a plébánia felé az épület, csupán egy kis hézagot hagyva (a fotódokumentáció szerint). v./
1968-ban a plébánia új nagykaput kapott.42
x./ 1997 körül bontották el a téglajárdát a plébánia utcai homlokzata előtt, betonjárda készült helyette. y./ 2007-ben készült az első statikai szakvélemény a boltozat szétnyílásáról és a kapunál megrepedt (ebben fotón látható, azóta elbontott) pincelejáratról (felmérési terv helyszínrajzon a lezárt pince jelölve). A tovább romló sürgősségi helyzet miatt, 2011-ben újabb statikai szakvéleményt kértek. Ekkor felmértük és fotó dokumentáltuk az épületet, alapfeltárás készült (amit egy alaprajzra vázlatosan dokumentáltunk, és tereprendezési vázlattal kiegészítettünk). Ideiglenes megtámasztás készült, majd 2013-ban több pillérre kiterjesztették a megtámasztást (mindezek a tervek mellékelve vannak az engedélyezési tervhez). Azóta több támogatási pályázat felmerült, de eddig nem sikerült megoldani e problémát.
40
A plébánia épület 1928-as felújításának költségvetése Trafik építés irat, tervek (plébánia levéltárból) 42 Historia Parochae Oppidi Tolna 1944-1974 (Fricsy Ádám S.J.) – (kézirat 1980) 41
15
7.
FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSOK
Az 1. és 2. pontban felsoroltak. 8.
FELHASZNÁLT (RELEVÁNS) FORRÁSOK MÁSOLATA (mellékletben)
9.
RONCSOLÁSOS KUTATÁS
Nem készült, mert a pályázat előkészítő tervezéshez a szűkös források nem tették lehetővé. 10.
JAVASLAT TOVÁBBI KUTATÁSOKRA: a. Az épület statikai megerősítésének, és az ezzel összefüggésben végzett állagvédő vakolatjavításos felújításának terjedelmében, a kivitelezés folyamán, bármely vakolatleverés vagy falbontás előtt falkutatás szükséges (esetleg díszítőfestés szondázása), mert az épület bővítéseinek feltételezett periódusai csak így igazolhatóak megnyugtatóan. Meg kell határozni a plébánia épületen a továbbiakban szükségesnek tartott falkutatás helyeket, a különösen értékesnek és megőrzendőnek tartott padlóburkolatokat, nyílászárókat. Egyidejűleg – kormeghatározás céljából – meg kellene vizsgáltatni a jelen levő falkutatási szakemberrel a konyha alatti boltozott pince és – roncsolás nélkül a templom látható kő lábazati felületeit. b. További vakolatjavítások esetén azok terjedelmében később is folytatni kell a szakemberek által szükségesnek jelzett helyeken a falkutatást, díszítő festés szondázását, stb. (a csehsüveg boltozatos helyiségekben állítólag volt ilyen). c. Padlófelbontások előtt szakemberrel ásatást kell végeztetni, esetleges előzmények tárgyak, stb. kutatása és feltárása érdekében. d. Érdemes lenne (kivitelezésektől függetlenül) a helyszínrajzon a kerti nagykapunál jelölt lezárt pincét is megvizsgálni, valamint a templom körüli és a plébánia kertben is ásatásokkal keresni az előzményeket (esetlegesen középkori előzményekre is számítva).
11.
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLAT
Jelenlegi tervezési feladat (melyhez e kutatási tanulmány készült): A károsodott és életveszélyes folyosó - kívülről ideiglenesen megtámasztott megnyílt boltozatainak végleges statikai megerősítése volt jelenlegi tervezési feladatunk. Ezzel összefüggésben, a visszajavításokat és az épület olyan legfontosabb állagvédő munkálatait kell betervezni, amelyek a további épületromlásokat megelőzhetik.
16
Értékelés: A plébánia épület több periódusban igényes barokk boltozatokkal, térképzéssel, párkány- és részletképzéssel, helyenként díszítésekkel készült. 1928-as homlokzati átépítése is megtartandó (a jelenlegi tudásszinten), mely döntés homlokzati falkutatás után esetleg újraértékelhető. Javasolt az udvari boltíves árkádok befalazásának elbontása, vagy - a zárt folyosó megtartásának igénye esetén – a boltívek középvonalában hőszigetelő üvegfelületre való kiváltása. Megőrzendő az épület tömege és boltozott térképzése, síkmennyezetes és barokk boltozott helyiségei (leválasztások lehetőleg eltávolítandók). Megőrzendők mennyezeti és fali stukkódíszei, tetőszerkezete, utcai homlokzatai, és udvari homlokzatai, párkány tagozataival, de a folyosó udvari boltívei alatti befalazások kibontása előnyös megoldás lenne, hogy belülről és a kert felől is megjelenhessen az eredeti igényes barokk árkádos udvarház jellege az épületnek. A károsodott folyosó boltozat vonóvasakkal való statikai megerősítését a szerkezettel összhangban levőnek tekinthetjük, és ha el is tér az eredeti megjelenéstől, attól nem idegen megoldás. Megőrzendők az 1928-ban beépített ablakainak belső ablakai és spalettái, belső ajtók közül különösen a két csehsüveg-boltozatos helyiség folyosó bejáratának belső barokk ajtói, a pinceajtó és kamraajtó, esetleg az épület egyes padlóburkolatai és egyes berendezési tárgyai, illetve csatlakozó barokk kerítése. Ezeket külön szakértőkkel meg kell vizsgáltatni. A jelenlegi felújításhoz a „10.” pontban javasolt további kutatások közül minimum az „a.” pontban leírtakat kell elvégezni. A mai helyzet: Az épület 88 cm vastag hosszfalas, és 70 cm vastag harántfalas tömör tégla szerkezetű. A folyosó dongaboltozata belül a hosszfalra, kívül boltívekkel 64x64 cmesre vakolt pillérekre támaszkodik, melyeket külső síkon vakolt 15-ös, alul vakolt 30as parapet téglafalakkal falaztak be. Ez a fiókboltozatos dongaboltozat károsodott, nyílt meg hosszában középen (szakaszonként egy téglasor ki is esett), mert a külső pillérek és fal kifelé megdőlt (egy erősen esős időszak után). Itt a folyosó pillérek 1 m mély tégla alapon nyugszanak, a befalazás vékony falai alap nélküliek (- 20 cm-nél indulnak). Az épület helyiségeinek síkfödéme, boltozatai és a konyhánál beforduló épületrész nem károsodott. Kapcsolt gerébtokos faablakok készültek, a helyiségeken belül zárható fa spalettákkal (az utcai külső ablakréteg láthatóan már - azonos osztással – lecserélt). Az ajtók is különböző korúak, fából készültek. Egyedül az ebédlő kétszárnyú ajtaja a folyosó felől vakolatkeretezéssel díszített (amely nincs összhangban folyosó pillérkiosztásával). A padlástérben is látható a folyosó felett a padlástégla burkolat megsüllyedése. A tetőszerkezet kétállószékes, főállásban kötőgerendás, mellékállásokban fiókgerendás fedélszék. Cserépfedéssel fedett. Csapadék levezető függőeresz- és lefolyócsatornái réz anyagúak, de az udvaron nem megfelelőek, helyenként átcsap a csapadékvíz a függőeresz csatornán, és áztatja a fal tövét. Az udvari tereplejtés nem megfelelően tartja távol a csapadékvizet az épülettől, ezért kisebb további süllyedések láthatóak az épületsarkoknál. Az épület teljes felújításra szorulna. Talajmechanikai szakvélemény és külön statikai szakvélemények készültek a károsodott tartószerkezetekről.
17
Jelenlegi (I. ütemű) helyreállítási javaslat: 1. A külön statikai szakvélemények (2007-2011-2013.) és a most készített statikai engedélyezési terv alapján, a jelen állapotában fixálni kell az életveszélyesen megnyílt boltozatokat. Tehát a károsodott folyosó - kívülről ideiglenesen megtámasztott - megnyílt boltozatait, pillérenként 20 mm átmérőjű köracél vonóvasakkal kell összehorgonyozni (összesen 7 db) 2,9 m magasságban. Kívül a pilléreket átfúrva, belül fúrt lyukba beragasztva, helyiségek boltozatival való ütközése miatt. 2. A kiesett téglasorokat pótolni kell. 3. Ezek teherbíró megszilárdulása után - talajmechanikai szakvéleményre alapozott statikai terv szerint – a folyosó károsodott hosszabbik szakaszán a pillér- és fal alapok aláalapozandók a teherbíró talajig, azaz – 1,5 m-ig. 4. Javasolt esetleg az első ütemben elbontani az udvari boltíves árkádok utólagos befalazását, és beépíteni hőszigetelő üvegfalakat, mert akkor elmaradhat most e falak (később feleslegessé váló) aláalapozása (1,5 m mélyen), elég az üvegfalaknak egy könnyen beépíthető gerenda alátámasztás (ez most kb. 3 millió Ft-al több lenne, viszont azonnal végleges, korszerű és esztétikus műemléki megoldást eredményezne). Ezzel összefüggésben felmerül a plébániahivatalba – a folyosó érintése nélküli – új bejárat kialakítása a templom felőli homlokzaton (vagy az udvarról közvetlenül). 5. El kell bontani a folyosó összes vezetékeit, radiátorokat, falburkolatokat, stb. 6. El kell végeztetni a falkutatást a folyosón és annak udvari homlokzatán is. 7. A folyosó falain és pillérein (az udvari külső homlokzati részen is) le kell verni a cementes, nem megfelelő felületű vagy lepergő vakolatokat, és a kiszárított falakra mészhabarccsal a vakolat visszajavítást el kell végezni. 8. Elektromos hálózat teljes cseréje az érintett folyosón és megvilágításának korszerű áttervezése, rekonstrukciója. 9. Festés mázolás készül az érintett helyiségben és homlokzaton. 10. A padlástérben a folyosó boltozat feletti megsüllyed padlásburkolat rétegek helyreállítása. 11. Az épület mellett az udvari terepen – az épület mellett a 0,00 szintről indulva a lejtést kis mértékben módosítani kell, hogy csapadékvizet az északkelet felé lejtő kert alsóbb szintjeire vezesse.(Korábbi tereprendezési tervvázlat alapján.) 12. Az épület körül 60 cm széles téglajárda készüljön (esetleg a kibontott téglafalak mészhabarcstól könnyen letisztítható tégláiból). Ugyanilyen szerkezetű folyókákkal a lefolyócsatornákból a vizet az épülettől 3 m távolságig el kell vezetni. 13. A függőeresz csatornák lejtéseit korrigálni kell a csatornakampók áthelyezésével. A sarokba is kell tenni lefolyócsatornát és üstöt, hogy a vápából lefolyó csapadékvíz ne folyjon ki a csatornából. 14. A szennyvízvezetékeket víztartási próbával, a vízvezetékeket nyomáspróbával kell ellenőrizni, hogy nem okoznak-e a talajban szivárgást, mely áztatja az alapokat.
18
II. ütemben megvalósítandó helyreállítás: A plébánia első egybenyíló 5 szobájának helyreállítása. 1. Az e területre vonatkozó kutatások elvégeztetése. 2. Az utcai (és a templom felőli) homlokzati ablakokat, a belsőkkel azonos részletképzésű hőszigetelő üvegezésűre kell cserélni, nemcsak a helyreállított helyiségeken, hanem a maradék három helyiségen is. 3. A folyosón – amennyiben az I. ütemben nem készült – el kell bontani a boltívek alatti befalazásokat, és üvegfalakkal leváltani a külső térelhatárolást. Ezzel együtt a plébániahivatali részbe új homlokzati főbejárati ajtó készüljön. 4. Vizesblokkok (és alapvezetékeinek) átalakított felújítása oly módon, hogy plébánia előterében és a szobából nyíló vizesblokkokat el kell bontani, és új az eredeti helyiséggel összhangban levő és a boltozatos teret lehetőleg szabadon hagyó - vizesblokkot kell beépíteni. 5. A helyreállítandó szakaszon központi fűtés kialakítása, ablakok alatti radiátoros fűtéssel (a falban vezetett fűtéscsövekkel) és a folyosón padlófűtéssel. 6. A széles fapadló burkolatok felújítása a helyreállítandó helyiségekben. A vizesblokkokban fal- és padló lapburkolat készül. A folyosón az eredetihez hasonló tégla jellegű burkolat készüljön, melyhez az épület körüli járda is azonos burkolattal hozzáigazítandó. 7. Elektromos hálózat teljes cseréje (a II. ütem helyiségeiben), különösen a boltozott helyiségek megvilágításának korszerű áttervezése alapján való rekonstrukciója (internet csatlakozás kiépítése). 8. Vakolatjavítás, festés mázolás.
19
III. ütemben helyreállítandó: A további összes helyiség és a beforduló folyosószakasz: 1. Az e területre vonatkozó kutatások elvégeztetése. 2. A beforduló folyosószakaszon is el kell bontani a boltívek alatti befalazásokat, és üvegfalakkal leváltani a külső térelhatárolást. 3. Vizesblokkok (és alapvezetékeinek) átalakított felújítása oly módon, hogy a szobából nyíló vizesblokkokat el kell bontani, és új - az eredeti helyiséggel összhangban levő és a boltozatos teret lehetőleg szabadon hagyó vizesblokkot kell beépíteni. 4. A helyreállítandó szakaszon központi fűtés kialakítása, ablakok alatti radiátoros fűtéssel (a falban vezetett fűtéscsövekkel) és a folyosón padlófűtéssel. 5. A széles fapadló burkolatok felújítása a helyreállítandó helyiségekben. A vizesblokkokban fal- és padló lapburkolat készül. A folyosón az étkező és a konyha területén az elkészült hosszú folyosószakasszal azonos tégla jellegű burkolat készüljön. 6. Elektromos hálózat teljes cseréje (a III. ütem helyiségeiben), különösen a boltozott helyiségek megvilágításának korszerű áttervezése alapján való rekonstrukciója. 7. Vakolatjavítás, festés mázolás.
Tolna, 2014. november 10.
Práger Mária építész és Lajtai Zoltán építész
Mellékletek: 4. ponthoz: fotódokumentáció (témánként csoportosítva) 5. ponthoz: felmérési tervdokumentáció M 1:50 léptékben (külön tartalomjegyzékkel) 8. ponthoz: felhasznált releváns források, irodalom részletek másolati mellékletként
20
