MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZŰCS ERIKA ALPOLGÁRMESTER 3525 Miskolc, Városház tér 8. 46/512-707 46/411-276 e-mail:
[email protected] Gyü.: 121.594/2006.
Tárgy: Gyermekvédelmi koncepció 2007-2013 évre vonatkozóan Összeállította: ………………………………….. Dr. Sáfrányné dr. Vörösváry Ildikó osztályvezető
Egyeztetve: ………………………………….. ………………………………….. Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Vagyongazdálkodási Foglalkoztatáspolitikai Főosztály ………………………………….. ………………………………….. Dr. Dobosné Vörös Eleonóra Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon Vezetője ………………………………….. ………………………………….. Kundrák Klára Junior Gyermekotthon Vezetője ………………………………….. ………………………………….. Kósa Árpádné Családok Átmeneti Otthona Otthona Vezetője ………………………………….. ………………………………….. Rézműves Gabriella „Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat Központ Vezetője ………………………………….. …………………………………..
Nyilas Ferencné főosztályvezető Pénzügyi és Főosztály Szegedi Mária Aranyhíd Gyermekotthon Vezetője
Lovas Tibor Gyermekjóléti Szolgálat Vezetője Labancz László Gyermekek Átmeneti Vezetője Czirják Sándor Miskolci Gyermekvédelmi Igazgatója
Kristóf Adrienne Utógondozó Otthon Vezetője Szolgálat ………………………………….. Központ és Dr. Kovács Katalin Megyei Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Vezetője Szolgálat Igazgatója ………………………………….. ………………………………… Gálné Ács Mária Lórántffy Zsuzsanna Segélyszervezet Református Kismamaház Vezetője
Földessy Judit Miskolci Családsegítő Regionális Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat, Módszertani Központ
Rácsók Balázs Magyar Ökumenikus Családok Átmeneti Otthona Vezetője
Törvényességi észrevételre bemutatva: ………………………………….. Dr. Mészáros Miklós jegyző
Gyü: 121.594/2006.
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
Helyben Tisztelt Közgyűlés!
I. Tartalmi összefoglaló: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban Gyvt. / 1997. november 1-i hatálybalépése gyökeresen átalakította a korábbi gyermekvédelmi rendszert. Szétválasztotta a hatósági és szolgáltató tevékenységet, a hatósági feladatokat pedig megosztotta a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal között. A szolgáltató tevékenység ellátására a gyermekjóléti szolgálatok létrehozását rendelte, melyek a gyermekek védelmi rendszerében a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyerekjóléti alapellátások részét képezik. E mellett biztosítani kell a gyermekek napközbeni ellátását és a gyermekek átmeneti gondozását. Miskolc megyei jogú városban jelenleg három gyermekjóléti szolgálat /ebből két gyerekjóléti központ / működik és látja el jogszabályban előírt széleskörű, szerteágazó feladatait, az önkormányzat fenntartásában működik gyermekek és családok átmeneti otthona. Városunk abban a speciális helyzetben van, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátási feladatok keretén belül otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthonokat, lakásotthont működtet és utógondozói feladatokat lát el. A gyermekvédelmi intézményrendszer működtetése és igény szerinti bővítése az önkormányzat számára jogszabályban előírt kötelező feladat, a kialakításhoz és a fenntartáshoz szükséges kiadásokat a költségvetés nagy részben biztosítja. Az újabb feladatok azonban újabb anyagi erőforrásokat igényelnek, ezért a törvényben előírt feladatok megvalósítása érdekében a város gyermekvédelmi intézményei, szakemberei olyan ésszerű és hatékony javaslatokat valósítanak meg, melyek a meghatározott cél elérését minél kedvezőbb pénzügyi ráfordítással igyekeznek biztosítani. II. Az önkormányzat stratégiájához való viszonya:
A Közgyűlés által elfogadott Gyermekvédelmi Koncepció 2006. évig meghatározta azokat az elvégzendő, alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával jelenlegi gyermekvédelmi rendszerünk tökéletesedik. Mindezek a feladatok összhangban állnak a gyermekeket érintő, az önkormányzat által elkészített egyéb stratégiákkal.
III. Előzmények: A városban működő alap-és szakellátási intézmények, hatóságok, civil szervezetek, egyházak közös együttműködésével térségünkben először, elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója 2004-2006 évre vonatkozóan, melyet a Közgyűlés IV-10159.460/2004. sz. határozatával fogadott el. Ez a koncepció első ízen adott jól körülhatárolt programot és célt a gyermekvédelmi szakemberek számára, az átfogott időszakban kitűzött célok teljesedésbe mentek, illetve megvalósulásuk folyamatos. A gyermekvédelmi alap-és szakellátási intézmények, a jelzőrendszer tagjai, a velük szorosan együttműködő civil szervezetek, egyházak készen állnak új feladatok vállalására, az időközben napirendre kerülő problémák megoldására.
IV. Várható szakmai hatások: A Gyermekvédelmi fejlesztési koncepció 2004-2006 év közötti időszaka alatt széleskörű szakmai és emberi kapcsolatokat alakítottak ki a koncepció megalkotásában résztvevő gyermekvédelmi szakemberek, ami nagymértékben megkönnyíti az egymás közötti kommunikációt. Maga a koncepció azzal hat közvetlenül a szakmai munkára, hogy évente a kötelezően előírt gyerekvédelmi beszámolóban bemutatásra kerül a korábbi évben elvégzett munka a gyermekvédelem területé,n, a városban működő gyermekvédelmi alap-és szakellátási intézmények vezetői és munkatársai, a gyermekvédelmi jelzőrendszer képviselői, a hivatal illetékes osztályának munkatársai, valamint az Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság vezetője és szakmailag illetékes tagjai közös folyamatos egyeztetést tartanak. A megbeszéléseken elemezésre kerülnek az elvégzett feladatok, és a még megvalósulásra váró tennivalók, tervek. A megbeszélés olyanfajta rendszerességet visz a munkánkba, melyre még ezen a nagyon egyedi feladat megoldásból összetevődő munkafolyamatban is szükség van. Mindez ösztönző hatással van a gyermekvédelemben dolgozókra.
V. Várható gazdasági hatások: A beszámolónak nincs közvetlen gazdasági hatása, a gyermekvédelmi munkában előírt feladatok költségkihatása egyedileg egyeztetésre került.
VI. Kapcsolódások:
Az 1997.évi XXXI. törvényben és a végrehajtására kiadott 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltak szerint valamint a módosított 15/1998. (V. 30.) NM. sz. rendelet előírásaival összhangban történik a gyermekvédelmi tevékenység szervezése.
VII. Fennmaradt vitás kérdések: Az egyeztetés során nem maradt vitás kérdés.
VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására: A lakosságot tájékoztatása a szokásos módon történhet.
Tisztelt Közgyűlés!
A fentiek alapján tisztelettel kérem a Közgyűlést a mellékelt koncepcióban foglaltak megvitatására és a határozati javaslat elfogadására:
Határozati javaslat:
1./
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta Miskolc Megyei Jogú Város 2007 - 2013 évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciója elnevezésű előterjesztést.
2./
A közgyűlés a családon belüli erőszak felismerése, megelőzése, visszaszorítása érdekében elkészült városi stratégiát elfogadja, felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő, támogassa a bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek védelme, megelőzése érdekében együttműködő gyermekvédelmi alap- és szakellátás intézményeinek munkáját. Felelős: Határidő:
3./
Polgármester 2007-2008. évekre, illetve folyamatos
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a MIK. Zrt bevonásával vizsgáltassa meg, hogy milyen önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba átvehető épületek biztosíthatják a Gyermekvédelmi Központban lévő Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona, Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon, Aranyhíd Gyermekotthon és Junior Gyermekotthon külső telephelyen történő elhelyezését.
Felelős: Közreműködik: Határidő: 4./
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy - a költségvetési lehetőségek függvényében – vizsgálja meg a 15. sz. Bölcsődében (Miskolc, Bokréta u. 1.) további 10 férőhely kialakításának lehetőségét. Felelős: Közreműködik:
Határidő: 5./
Határidő:
Polgármester EBESZ vezetője Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály 2009. december 31.
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg és a költségek függvényében fokozatosan alakítsa ki Miskolc város szociális, család, gyermekvédelmi ellátó rendszerének informatikai adatbázisát, az információk átjárhatóságának biztosítását. Felelős: Közreműködik: Határidő:
7./
Polgármester Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály 2007. augusztus 31.
A Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy - a költségvetési lehetőségek függvényében – vizsgálja meg egy speciális bölcsődei csoport létrehozásának lehetőségét a korai fejlesztésre szoruló 3 éven aluli gyermekek számára. Felelős: Közreműködik:
6./
Polgármester MIK Zrt. 2007. januártól fokozatos megvalósítás 2010.-ig
Polgármester gyermekvédelmi intézmények vezetői Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály 2008. június 30.
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő, támogassa a mediációs és facilitálást végző szakemberek kiképzését a város területén, a MGYK FRHMGY együttműködését a Miskolci Egyetemmel. Felelős: Közreműködik: Határidő:
Polgármester FRHMGY vezetője 2007. januártól fokozatosan
8./
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy támogassa a gyermekotthoni szakmai kutatómunkát – együttműködve a térség felsőoktatási intézményeivel. Felelős: Közeműködik: Határidő:
9./
a.
Polgármester FRHMGY vezetője előkészítés :2007. december 31. megvalósítás: 2008-2013 között folyamatosan
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő a megyei és regionális hatáskörű gyermekvédelmi módszertani intézményeinek további regionális, országos és nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, fokozatosan bevonva a város gyermekvédelmi intézményeit.
b. Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a 2007-2013. évekre megalkotott gyermekvédelmi koncepció mellett készüljön egy intézményi fejlesztési terv, mely biztosítja az egyes gyermekvédelmi ellátási formák normatívákban meghatározott feltételeit. Az intézményi fejlesztési koncepció biztosíthatja a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az Európa Uniós pályázatokban való hatékony részvételt. Polgármester Felelős: Közreműködik gyermekvédelmi intézmények vezetői terv elkészítése: 2007. december 31. Határidő: megvalósítás: 2008-2013 között 10./
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a megnövekedett család-és gyermekvédelmi intézményrendszer hatékony irányítása, szakmai koordinálása, rendszeres monitoring és fejlesztő munka végzése érdekében az Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztályon belül működő intézmény felügyeleti csoport létszámát 1 fő gyerekvédelmi referenssel növelje. Felelős: Határidő:
11./
Polgármester 2007. május 31.
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg egy városi TGYSZ működtetésének tárgyi, személyi, anyagi feltételeit. Felelős: Határidő:
Polgármester előkészítés: 2008. január 1.
12./
Miskolc MJ Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy segítse elő a gyermekvédelemben dolgozók pszichés terhelésének enyhítése érdekében a rendszeres szupervízió lehetőségét. Felelős: Közreműködő: Határidő:
13./
Miskolc MJ. Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a lyukóvölgyi közösségi program megvalósulását támogassa, segítse elő. Felelős: Közreműködő:
Határidő: 15./
Polgármester gyermekvédelmi intézmények vezetői folyamatos
Polgármester Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ vezetője 2007 januártól folyamatos
Miskolc MJ. Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy rendelje el a város gyermekvédelmi alap-és szakellátásában bekövetkező tartalmi, strukturális változásai alapján az intézmények Alapító Okiratainak, Szervezeti és Működési Szabályzatainak teljes körű felülvizsgálatát, a változások átvezetését, aktualizálását. Felelős: Közreműködő:
Határidő:
Polgármester Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály gyermekvédelmi intézmények vezetői 2007. június 10-ig, illetve folyamatos
Miskolc, 2006. december 28.
Szűcs Erika Gyermekvédelmi koncepció 2007-2013 évre vonatkozóan
Bevezető Miskolc megyei jogú város első gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója 2004-2006 évre vonatkozóan készült el, melyet a Közgyűlés IV-10159.460/2004. sz. határozatával fogadott el. A koncepció részletes helyzetelemzést adott a város gyermekvédelmi felépítéséről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény /továbbiakban Gyvt./ szerkezetét követve az alapellátási intézményekre ( gyermekjóléti szolgálatok, bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona ) és a szakellátási intézményekre (gyermekotthonok, utógondozói
otthon ), valamint a civilszervezetekre és a hatósági intézkedésekre kiterjedően. Kiemelésre kerültek az aktuális problémák és határidő megjelölésével a két év távlatában vállalt feladatok, melyek a város gyermekvédelmi munkája színvonalának emelésére szolgáltak és a gyermekvédelem terén olyan szolgáltatások biztosítását tették lehetővé, melyek az itt élő családok és gyermekek helyzetét pozitív irányba változtatták. Az anyag felépítése szerint az elvégzendő feladatok egy része magában a koncepcióban került feltüntetésre másik részük a határozati javaslatban szerepelt az alábbiak szerint: Koncepcióban feltüntetett feladatok 1./ Az oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi tevékenység egységesítése Határidő: 2004. június 30. A kapott feladat megvalósítása érdekében minden oktatási intézmény vezetője részére eljuttattuk az „Iránymutató az iskolai gyermekvédelemhez” címmel összeállított anyagot, mely alapfogalmak tisztázásán keresztül ismerteti a lehetséges veszélyeztetettségi okokat, a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében követendő tennivalókat, az oktatási intézményben folyó gyermekvédelmi rendszer felépítésének jogszabályban előírt feltételeit, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, eszközöket és lehetőségeket a veszélyeztetettség megszüntetésére. Az óvodai, általános-és középiskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök havonta tájékoztatást, segítséget kaptak a felmerült problémák megoldásához, javult a kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatok és a nevelési oktatási intézmények között. 2./ A bölcsődékben 2003 évben tartott vizsgálat során feltárt hiányosságok felszámolása Határidő: 2005. december 31. A 2003 évben tartott fenntartói vizsgálat során több hiányosságot tártak fel a megvizsgált 10 bölcsődénél, melyek közül azok megvalósítása nem történt meg határidőben, melynek elsősorban financiális okai voltak. Pl. akadálymentesítés minden bölcsődében, gyermekek szabadban történő altatásához szükséges fedett hely biztosítása, a játszóterek szabványosítása A megoldásra váró feladatok megvalósítására pl. fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátása a 2007-2013 évre terjedő koncepcióban tesznek javaslatot. 3./ Gyermekek Átmeneti Otthonában a férőhely kihasználtsága érdekében a városkörnyéki települések önkormányzatával társulási-ellátási szerződés megkötése érdekében intézkedés megtétele. Határidő: 2005. szeptember 30. A környező települések önkormányzatával a kapcsolatfelvétel megtörtént, a társulási-ellátási szerződés megkötésére igény nem merült fel, többszöri próbálkozás ellenére sem. Időközben a széleskörű felvilágosító munka eredményeképpen a Gyermekek Átmeneti Otthonában a férőhelyek kihasználtsága az utóbbi években teljes körűvé vált. 4./ A Családok Átmeneti Otthona tárgyi feltételek hiányában csak anya és gyermeke fogadására alkalmas, ezért a Közgyűlés elrendelte, hogy a MIK RT. vizsgálja meg a lehetőségét a Családok Átmeneti Otthona bővítésének, teljes család fogadására alkalmas külső telephelyen. Határidő: 2004. június 30. A MIK. RT. vezetőjével az a Családok Átmeneti Otthona felvette a kapcsolatot, mindeddig az otthon elhelyezésére alkalmas küldő telephelyet nem tudtak felajánlani. A feladat megoldása áthúzódik 2007-2013 fejlesztési évekre. 5./ A Közgyűlés elrendelte, hogy a MIK RT. vizsgálja meg a lehetőségét önkormányzati tulajdonú ingatlan biztosításának az Utógondozói Otthon bővítésére fiatal lányok befogadására is alkalmas külső telephelyen. Tekintettel a meglévő utógondozói ház állapotára célszerű a fiú és leány fiatal felnőtt együttes elhelyezésére szolgálóépület kiválasztása. Határidő: 2004. december 31.
A MIK RT. vezetőjével az egyeztetések ebben a témában nem jártak eredménnyel. Az utógondozói otthon vezetőjének a Koncepcióban megállapított feladat megoldására tett intézkedéseit a 1 sz. melléklet tartalmazza. 6./ A törvényi lehetőségek figyelembevételével a családi nevelés megtartása érdekében indokolt és szükséges a gyermekotthonok működtetési feladatai között nevelőszülői hálózat kialakítása, amihez belső átcsoportosítással létszámot lehet biztosítani. /előkészítés, tanfolyam, működtetés / Határidő: előkészület: 2005. június 30. beindítás: 2006. január 01. A nevelőszülői hálózat városi szintű – gyermekotthonok mellett működő kialakításának – szakmai előkészítése a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon /továbbiakban /FRHMGY / részéről megtörtént. Szükséges a működtetés megkezdéséhez a fenntartó részéről a végleges döntés, ennek megfelelően az Alapító Okirat módosítása, a szülői felkészítés forrásának biztosítása, a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján 1 fő nevelőszülői tanácsadó, 1 fő ügyintéző beállítása. / 2.sz. melléklet a nevelőszülői hálózat működtetéséről / A működés megkezdéséhez vezetői döntés alapján a 2007. évi költségvetésben tervezni kell vele. 7./ A Regionális Módszertani feladatokat ellátó Fruska Gyermekotthon – az országos és régiós tapasztalatokat is figyelembe véve – kidolgozza a lakáshoz jutás városi koncepcióját. Határidő: 2005. március 1. A kidolgozott anyag a fiatalok lakásmegoldásainak körét négy csoportra osztja: - A fiatalok egy része vérszerinti családja, hozzátartozói körébe költözik. Előnye a családegyesítés, hátránya, hogy gyakran a gyermek csak az intézeti éveiben felhalmozott pénze elköltésének idejére maradhat a családjában. - Másik gyakorlat, amikor a kirendelt utógondozó közreműködésével lakást vásárolnak a családi pótlékból, otthonteremtési támogatásból, akinek van árvajáradékból. A rezsi fizetése állandó munkahelyet, jövedelmet igényel, így ennek hiányában gyakran kerülnek eladásra a lakások. - Harmadik változat a lányok esetében a férjhezmenetel vagy élettársi kapcsolat létesítése. Értelemszerűen van sikeres kapcsolat, de gyakran előfordul a gyors szakítás és ez a „hajléknélküliséghez” vezet. - Javasolt a város költségtérítéses lakásrendeletében is a fiatalok lakáshoz jutásához lehetőséget biztosítani. A FRHMGY egy javaslatot dolgozott ki, mely a szociális lakáshoz juttatásban, az első lakáshoz jutás, illetve a „fecskeház” létrehozásában realizálódna. Az FRHMGY vezetője a gyermekotthonokban élő utógondozott fiatalok lakhatási problémáinak megoldásához készített javaslatát felterjesztette Szűcs Erika alpolgármester Asszonyhoz, valamint megküldte az Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottság elnökének. A Bizottság ennek keretén belül támogatja a szociális bérlakás pályázat esetén az utógondozott fiatalokat és érdekeiket kiemelten kezelik. 8./ Szoros együttműködés kialakítása a város munkaügyi szerveivel, munkáltatókkal az intézményes ellátásból kilépő fiatalok átképzése, képzése, továbbképzése, munkába helyezése érdekében. Határidő: 2004. december 31. A fiatalok munkába állítása érdekében jó és hasznos együttműködést alakított ki az FRHMGY a MIOK-kal, ahol gyorsan, aránylag piacképes szakmát szerezhetnek a fiatalok. Felvették a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal, a FIT közvetítővel, Ifjúsági Cetrummal, igénybe veszik a RECIG információs szolgáltatásait és alkalmanként egy-egy munkahelyet közvetlenül is megkeresnek pl. Bosch, Cora stb. A fiatalok részére a TÉR-KÉP Egyesülettel együttműködve álláskeresési tréninget tartanak. Ez a vállalt feladat a kapcsolatok kiépítését követően folyamatosan működik. 9./ A gyermekotthonok európai uniós követelményeinek beépítése a gyakorlati nevelőmunkába. Határidő: 2004. május 1. illetve folyamatos Az európai szintű gyermekotthoni követelmények megfogalmazása az FRHMGY Minőségbiztosítási rendszerében, valamint a Szakmai programban valósul meg, kiemelve a kommunikáció, idegen
nyelvismeret, számítógép-ismeret programokat. A vetetői felkészítést a EFQM Kiválóság modell tréningen való részvétel szolgálta. Az FRGYHM rendszeres kapcsolatot tart a Miskolci Európa házzal is. A gyermekotthonokban élő gyermekek részére „Európai ismeretek” címmel tájékoztatást tartanak pl. munkavállalás, tanulás témakörökben. A FICE Magyarországi Egyesületének közreműködésével felvették a kapcsolatot több holland gyermekotthonnal, személyes tapasztalatcserére is sor került 2006 évben, felvették a kapcsolatot a francia CNAM Egyetemmel, melynek eredményeképpen francia tematika alapján „gyermekotthoni menedzser” képzés előkészítése Miskolcon, gyermekotthoni szakemberek részére folyamatban van. 10./ A gyermekotthonokban élő gyermekek iskolán kívüli idegen nyelv és alapfokú informatikai ismeretek elsajátítása iskolai rendszeren kívül Határidő: előkészítés 2004. december 31. Előterjesztés 2005. március 31. A ME. Továbbképzési Központtal megtörtént erre vonatkozóan a megállapodás, ennek értelmében már 2004 évben 3 fő gyermek nyert felvételt nyári két hetes nyelvtanfolyamra, melyet sikeresen elvégeztek. Folyamatosan 2005, 2006 években is folyt a szervezőmunka a nyelvtanfolyamokra. Az informatikai képzés a Szociális Alap támogatásával 2006 évben megvalósult 20 fiatal vett részt a képzésben, melynek címe „Családon kívül élő gyermek esélyegyenlősége a világhálón”. A megállapodás megkötése után a vállalt feladat ellátása folyamatos. 11./ Bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek fokozott gondozása, használható terápiás módszerek kidolgozása. Határidő: 2005. december 31. Az FRHMGY együttműködve az Aranyhíd és a Junior Gyermekotthonnal és az Észak-magyarországi régió gyermekotthonaival különböző módszereket dolgozott ki a bántalmazott gyermekek gondozására: - közvetlen beutalást követő „krízis helyezet” csökkentése, kezelése, a „normál” állapot visszaállítása –félelem, alvászavar, enurézis stb. – csökkentése, megszüntetése. - rendőrségi, ügyészségi, bírósági meghallgatásokra, szembesítésekre, tárgyalásokra a gyermek pszichés felkészítése, az eljárás utáni feszült állapot levezetése - a szülő-gyermek kapcsolattartási találkozásainak előkészítése, a gyermek védelme az estleges szülői erőszak ellen - a mentálhigiénés csoport segítségével a gyermek mentális nevelésének előtérbe helyezése - a gyermekotthonok munkatársainak a FRHMGY és a ME Állam és Jogtudományi Kar, az ME Felnőttképzési Regionális Központjával megvalósított továbbképzésein való részvétel - a gyermekotthonok és a B-A-Z Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály és a Miskolc Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi csoport munkatársai közötti munkakapcsolat, kiscsoportos foglalkozások megtartása, szükség estén egyéni beszélgetés a fiatalkorúakkal. - a MGYK gyermekotthonainak munkatársai tapasztalat cserén vettek részt a Debreceni Fiatalkorúak Börtönébe, a Budapesti Rákospalotai Javítóintézetbe az agresszív magatartás megelőzése módszereinek tanulmányozására. 12./ Az intézmények felügyeletét ellátó osztály vizsgálja meg a bürokrácia mentes, szakmailag teljes, gazdaságilag részben önálló alap-és szakellátási szakmai egységek szervezeti kereteit, melyeket rögzíteni kell az intézmény Alapító Okiratában. Határidő: 2004. október 31. A Gyermekváros Alapító Okiratának módosítását a Közgyűlés 2005. február 3-i ülésén I16/70.188/2005. sz. határozatával fogadta el. A határozat rendelkezett arról, hogy az Intézmény igazgatója köteles Szervezeti és Működési Szabályzatának kötelező mellékleteként lefektetett megállapodásban részletesen szabályozni a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmailag önálló, gazdálkodási szempontból részjogkörű egységeinek az előirányzatok meghatározott köre feletti rendelkezési jogait, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét illetve az ellátási területét. Elrendelte, hogy az SZMSZ-t a mellékletekkel együtt az Ifjúsági, Idősügyi és Családvédelmi Bizottság véleményezze.
A Bizottság két szakértő tagjának bevonásával szempontokat és mintát adott segítségül az SZMSZ kidolgozásához. 2005. április 18-án és május 9-én a Bizottság megtárgyalta az SZMSZ tervezetét és a hozzátartozó mellékletet. A benyújtott anyag mind szakmai, mind pénzügyi szempontból vitatott volt az önállóság és a részjogkörrel felruházott szakmai egységek jogosítványiról. Az anyagot észrevételekkel és kifogásokkal adta vissza a Bizottság a készítőnek átdolgozásra. Ezt követően a Bizottság 2005. szeptember 27-i ülésén elhangzott a fenntartó részéről, hogy az egységes és törvényes állapot kialakítás érdekében szempontrendszert adott az intézmény igazgatójának, mely rögzíti a fenntartó SZMSZ-el szemben támasztott elvárásait. A Bizottság elnöke szeptember 30-i levelében útmutatást kért a Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztálytól és a Polgármesteri Kabinettől a jogszerű és működőképes kapcsolatrendszer kialakításához. A hosszadalmas munkafolyamat végén a Bizottság megtárgyalta és véleményezte a benyújtott, átdolgozott SZMSZ-t és jóváhagyásra alkalmasnak tartotta azzal a kikötéssel, hogy a szakmai és törvényi szabályozásból adódó ellentmondások miatt a gyakorlati tapasztalatok birtokában 2007 év elején ismét áttekinti a kérdést. A Polgármester Úr az SZMSZ-t 2005.december 02-án jóváhagyta, és külön levélben utasította a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Igazgatóját az Alapító Okirat és az SZMSZ. betartására, a szakmai önállóság biztosítására, az ellentmondások feloldására, azok folyamatos megoldására.
A Koncepció határozati javaslatában megfogalmazott feladatok 1./Miskolc Városban a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkájának segítése érdekében a civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a velük való együttműködés kidolgozása. Határidő: 2004. december 31. A városi önkormányzat fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények a munkájuk során számos civil szervezettel alakítottak ki és tartanak fenn munkakapcsolatot a gyermekekkel való foglalkozás során. /A civil szervezetek részletes megjelölését a minden évben elkészített gyermekvédelmi beszámoló tartalmazza. / Annak érdekében, hogy a civil szervezetekkel, egyházakkal történő közös munkával segítsük a gyermekvédelem színvonalának emelését, a Hivatal Gyámügyi Osztálya felvette a kapcsolatot a RECIK-kel, és az egyeztetés eredményeként a már működő „Ifjúsági civil műhelyen”-en belül kerül sor gyermekvédelmi együttműködésre. A műhelytalálkozón ismertették azokat az elképzeléseket, melyekben a gyermekek elsődleges jogait figyelembe véve a közös együttműködés emelheti az ellátás színvonalát. A műhely résztvevői közös megbeszélés megtartását tervezik a gyermekvédelem önkormányzati alapés szakellátási intézményeinek vezetőivel, dolgozóival, ahol egyeztetik a különböző szolgáltatások kapcsolódási pontjait, és szükség szerint ezeket együttműködési megállapodásban is rögzítik. Ezek a megállapodások elősegíthetik a gyermekek közvetlen segítésén túl a közös pályázati lehetőségeket is, amelyek végső élvezői szintén a gyermekek lesznek. 2./ A gyermekvédelmi alap-és szakellátásban dolgozó munkatársak képzési – továbbképzési programjának kidolgozása, ennek keretében a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolci Egyetem közötti”Együttműködési megállapodás” alapján az Egyetem felkérése a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek képzésére,átképzésére, továbbképzésére, a miskolci székhelyű gyermekvédelmi alap-és szakellátó módszertani központok bevonásával. Határidő: 2004. szeptember 30. A képzések, továbbképzések kidolgozása az alap-és szakellátási intézményekben a két Módszertani Intézet közreműködésével határidőn belül megtörtént. A képzésekkel kapcsolatban jelenleg arra kell törekedni, hogy akkreditált – kredit pontot is érő – képzéseket tudjanak biztosítani a gyermekvédelmi alap- és szakellátásban dolgozó munkatársak részére, annak ellenére, hogy erre vonatkozó anyagi keret jelentős mértékben csökkent. 3. / A minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kidolgozása és gyakorlati bevezetése a FRHMGY-en belül. Határidő: 2006. december 31.
A FRHMGY – egy referencia gyermekotthoni minőségbiztosítási rendszer kiépítése érdekében – több minőségbiztosítási céggel történő tárgyalás, ajánlatkérés után – a 8bit Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal kötött megállapodást 2004. szeptemberi kezdéssel és 2005. december 31.-i végleges befejezéssel, bevezetésével a rendszernek a gyakorlatba. 2005. év végére elkészült a gyermekotthon minőségbiztosítási rendszere, melyet az FRHMGY testülete 2006. január 12.-i ülésén végleges formában megismert és elfogadott. 2006. szeptember 26-án a FRHMGY hivatalos auditálás után „Tanúsítvány”-t kapott. A referencia munkát 2006 évben a város, megye és régió gyermekvédelmi intézményei részére szakmai konferencia keretei között mutatták be. Az elkészült „Minőségfejlesztési program” iránt országosan is nagy az érdeklődés. Az FRHMGY országosan is, mint elsők között megjelenő gyermekotthoni minőségbiztosítási munkát a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete 2006 évi országos konferenciájának napirendjére tűzte és felkértek a „miskolci modell” bemutatására. 4./ A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében a szakellátásban lévő gyermekek részére körzeti óvoda – iskola kijelölése. Határidő: 2004. szeptember 01. A Közoktatási, Sport és Civil kapcsolatok Osztálya a közgyűlés határozatának eleget téve a szakellátásban élő óvodáskorú és iskoláskorú gyermekei számára 2004. szeptember 1.-én kezdődő tanévtől a körzeteket kijelölte. 5./ A Gyermekváros Gyermekjóléti – Gyermekvédelmi Központ /jelenleg Miskolci Gyermekvédelmi Központ / gyermekotthonaiban egy-egy mentálhigiénés munkacsoport létrehozása. Határidő: 2005. május 31. A Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonainak csoportjainál 2005. őszétől működik mentálhigiénés munkacsoport. Ezt megelőzően a FRHMGY és a Miskolci Drogambulancia mentálhigiénikusegészségnevelő és addiktológus szakembereinek közreműködésével 2004 év tavaszán kidolgoztak és módszertani kiadványban összegeztek egy programot, melyet a város és kistérsége valamennyi nevelési-oktatási intézménye is megkapott. Az FRHMGY biztosította az Aranyhíd és a Junior valamint a Fruska gyermekotthonban dolgozó mentálhigiénés csoport munkatársainak szakmai felkészítését egy egynapos tréning szervezésével, valamint szakmai konferenciát rendezett „Mentálhigiénés szemlélet, gondolkodás, gyakorlat a gyermekvédelmi munkában „ címmel. A mentálhigiénés csoportok munkája folyamatossá vált. 6./ A Fruska és az Aranyhíd Gyerekotthonokon belül anya-gyermek együttes elhelyezésére alkalmas helyiség kialakítása. Határidő: 2005. december 31. A FRHMGY előkészítette a gyermekotthonokon belül anya-gyermek együttes elhelyezésének feltételeit, melynek kapcsán előnyben kívánják részesíteni azokat az anyákat gyermekeikkel, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Elkészült az együttes elhelyezés költségvetése is, mely egyszeri beruházással a két gyermekotthonban folyamatosan biztosíthatja az ilyen irányú igények kielégítését, ehhez vezetői döntés szükséges, hogy 2007 évi költségvetésben realizálódjon. 7./ A családon belül bántalmazott és szexuálisan zaklatott gyermekek védelme érdekében a város gyermekvédelmi alap-és szakellátás területén megvalósuló egységes stratégia kidolgozása. Határidő: 2006. december 31. A városi stratégia a családon belüli bántalmazás felismerése, a bántalmazás megelőzése és bántalmazott gyermekek védelme érdekében elkészült, jelen koncepció 3. sz. mellékletét képezi.
A 2004-2006 évi Koncepció értékelése
A 2004-2006 évre elkészített koncepció első ízben adott jól körülhatárolt programot, célt a gyermekvédelmi szakemberek számára, mozgásba hozta az eddig kicsit sztereotip folyamatokat, új szint hozott a feladatok ellátása során, és kifejezetten jó hatással volt a városi gyermekvédelmi munka fejlődésére. Az elmúlt két évben széleskörű szakmai és emberi kapcsolatot alakítottak ki a koncepció megalkotásában résztvevő gyermekvédelmi szakemberek, ami nagymértékben megkönnyítette az egymás közötti kommunikációt. A koncepció a visszajelzések szerint országszerte ismertté vált, több önkormányzat közvetlenül érdeklődött iránta. Összességében úgy ítélhetjük meg, hogy a koncepció által átfogott időintervallum eredményesen telt el, a kitűzött célok, - mint az a részletezésből látható – teljesedésbe mentek illetve megvalósulásuk folyamatban van, a gyermekvédelem alap-és szakellátási intézményei, a velük szorosan együttműködő civil szervezetek készen állnak új feladatok vállalására, új keletű problémák megoldására. Mindezek alapján, további célként hosszabb távra – 2007-2013 között – kívánjuk meghatározni a város gyermekvédelmi fejlesztésének újabb szakaszait azzal, hogy a bölcsődék, gyermekjóléti központok, gyermekek- és családok átmeneti otthona, valamint a gyermekotthonok munkájának vállalt feladatait rögzítjük. A 2007 – 2013 évekre szóló gyermekvédelmi koncepció szerkezeti felépítése szerint: -
az alapellátási majd a szakellátási intézmények jelenlegi helyzetének rövid bemutatásával párhuzamosan történik az intézmények fejlesztési elképeléseinek részletezése, melyek az elkövetkezendő hét évben ütemezve kerülnek megvalósításra.
Helyzetelemzés Miskolc Város gyermekvédelmi szervezetében a fenntartó önkormányzat változásokat tervez 20072013 közötti időben, melynek előkészítése már 2006 éven elkezdődött. A város vezetése a 20042006 évekre vonatkozó koncepcióban láthatóan előrevetítette azokat az elvárásokat, melyek a hatályos gyermekvédelmi törvény előírásainak felelnek meg, nevezetesen, hogy a Miskolci Gyermekvédelmi Központon belül működő alap-és szakellátás egységeinek szakmai önállósága erősödjön, részbeni gazdálkodási önállósággal együtt. 2006 évben a város vezetésének tervei között már szerepelt a Miskolci Gyermekvédelmi Központnak otthont adó Miskolc Egyetem u. 1. sz. alatti – komoly felújításra szoruló – épület, valamint az Utógondozói Otthonnak helyt adó Miskolc, Balassa u. – életveszélyes állapotban lévő – épület hasznosítása. Ezt a lépést elsősorban az indokoltja, hogy az 1997. évi XXXI. törvény szellemében szükségesnek mutatkozik a nagy létszámú intézmény átalakítása és lebontása kisebb, családiasabb intézményekre. Szükségesnek látszik azért is, mert a túlszabályozás, a szervezeti összetartozás a gyermekekben intézményi függőséget alakíthat ki, ennek következtében később nem képesek állandó felügyelet nélküli önálló életvitelre, nehezebb számukra integrálódni a társadalomba, ha „kilépnek az életbe”. Ennek a lépésnek megvalósítását az irányító főhatóság és szakmai felügyelet évek óta szorgalmazza, ellenőrzési jegyzőkönyvekben rögzítetten. Mindezek figyelembevételével olyan átalakításra van szükség, melynek során a Gyermekek Átmeneti Otthona, a Családok Átmeneti Otthona, mint alapellátási intézmény, valamint a Fruska Módszertani Otthon, az Aranyhíd Gyermekotthon és a Junior Gyermekotthon, mint szakellátási intézmény a város területén külön- külön önálló épületbe költözik. A fenntartó önkormányzat elképzelése szerint a Miskolci Gyermekvédelmi Központban működő Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe a városban működő két Gyermekjóléti Központ között kerül megosztásra, az Utógondozói Otthon életveszélyes épületében ellátott 12 fiatal felnőtt utógondozói ellátása pedig külső férőhelyen bérlakásba történő költöztetéssel valósul meg, a meglévő otthon épületének hasznosítása mellett. Az érintett szakemberek ebben a témában megkezdték a megbeszéléseket a MIK ZRT. képviselőjével, aki a jogszabályban előírt paraméterek ismeretében a helyszínt megtekintette és az ott
tapasztaltak alapján állít össze javaslatot a városban meglévő épületek átalakítására, illetve az esetleges építtetési lehetőségekre. A költségek forrásait képezi a meglévő Egyetem u. 1 sz. alatti épület értékesítése, valamint a országos pályázatokon való részvétel. Ennek a vezetői döntésnek értelmében jelen anyag a Gyermekjóléti Szolgálat és az Utógondozói Otthon 2007-2013 évre vonatkozó elképzeléseit nem taglalja jelen formában, az utógondozói otthonban ellátott 12 fiatal felnőtt szervezeti hovatartozásáról a későbbiekben történik rendelkezés. Az önálló külső telephelyre költöző 5 egység /Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Fruska Gyermekotthon, Aranyhíd Gyermekotthon, Junior Gyermekotthon / bemutatásánál az elmondottakat figyelembe vette.
I. Alapellátási intézmények 1/A. Bölcsődék A miskolci bölcsődék 2005. január 01-től az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat / továbbiakban: EBESZ /szervezeti keretei között működnek. Az EBESZ szervezeti keretei között Miskolc M.J.V. Önkormányzata 10 bölcsődében biztosítja az 1997. évi XXXI. Törvény 42.§. - ban előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. Jelenleg a 490 férőhelyen 530 gyermeket gondoznak. A felvételre várók száma 250 fő. A bölcsődei ellátást igénylők száma már 2003 óta növekvő tendenciát mutat. Az anyák munkába állását elősegítő jogszabályi változások miatt az igények 2006-tól tovább nőttek. Az engedélyezett férőhely és csoportlétszám már nem teszi lehetővé az igények maradéktalan kielégítését annak ellenére, hogy 2005. 09. 01-től Miskolc város Közgyűlése 30 bölcsődei férőhelybővítést engedélyezett. A beíratott és előjegyzett létszám változását a következő táblázat mutatja:
Időpont
Férőhely
Beíratott (fő)
2005.01.31. 2005.12.31. 2006.01.31. 2006.03.31. 2006.06.30. 2006.09.30.
460 490 490 490 490 490
538 534 561 607 651 521
Férőhely kihasználtság % 117 109 112 124 134 120
Előjegyzettek száma 116 150 170 200 280 250
Előjegyzettek a férőhely % - ában 25 31 35 41 57 51
A bölcsődék területi megoszlása kielégítő, azonban az egyes városrészekben az igények nincsenek a lehetőségekkel összhangban. A III. kerületben tartósan férőhely hiány tapasztalható. Itt jelenleg két bölcsőde működik: a 9. sz. Bölcsőde (Miskolc, Könyves K. u. 31.) és a 16. sz. Bölcsőde (Miskolc, Kuruc u. 65/a), összesen 100 férőhellyel. Az előjegyzettek magas száma további 20 bölcsődei férőhelybővítést indokolna, amire a 9. sz. Bölcsődében a Tüskevár Óvodától visszakapott helyiségek bölcsődei funkcióra való visszaállításával nyílna lehetőség. A 15. sz. Bölcsődében (Miskolc, Bokréta u. 1.) javasolnak további 10 férőhelybővítést. Ezt a fejlesztést beruházás nélkül, a személyi feltételek biztosításával meg lehet valósítani. A beruházásra és a személyi feltételek biztosítására kidolgozott javaslatot a fenntartónak közvetlenül előterjesztették. A férőhelybővítést 2007. 09. 01-től szeretnék megvalósítani. Ezzel a bővítéssel bölcsődei ellátás jobban megközelítené a lakossági igényeket. Kiemelt szakmai cél a bölcsődei ellátás minőségének javítása. 2006. február 1-től, független szakmai tanácsadó dolgozik a bölcsődékben folyó szakmai munka segítése, a legjobb megoldások felkutatása és teljes körű alkalmazása érdekében. Ebben az évben megtörtént a gondozási munkafolyamatok pontosítása a bölcsődék együttműködésével. A gondozó-
nevelőmunka minőségének a felülvizsgálatát az „új bölcsődei alapprogram” megjelentetését követően, annak figyelembevételével 2008-2009 évre tervezik. A bölcsődék 2006-ban vállalták, hogy előzetes terv szerint évente egy alkalommal, szakmai továbbképzésekkel egybekötött bemutatkozó napot tartanak. A programok témái rendkívül széles skálán mozogtak. Szó volt a beszoktatásról, a családlátogatásról, az élelmezésről, a bölcsődék történetéről, a levegőztetésről, a társas kapcsolatokról, a gyermekek pszichomotoros fejlődéséről, stb. Szinte minden egyes továbbképzési témához filmfelvételeket is készítettek a kollektívák. Ezt szeretnék a továbbiakban hagyománnyá tenni. Szakmai célkitűzés a Regionális Módszertani Bölcsődei cím elnyerésére kiírandó pályázaton eséllyel indulni. Határidő: 2008- 2009. december 31. Felelős: szakmai igazgató, szaktanácsadó, bölcsődevezetők. Fontosnak tartják, hogy a családdal együttműködve segítsék a gyermekek fejlődését a szakmai elvárásoknak megfelelően. A család és a bölcsőde kapcsolatának színterei: a nyílt napok, a szülői fórumok, a gyermeknapok. Ezeket a kapcsolatokat szeretnék fejleszteni az elkövetkező években. 2006-ban minden intézményből részt vettek a vezetők és a gondozónők a „Szülőcsoportos beszélgetések levezetése” témájú felkészítő tréningen. 2007-től ezt a módszert a mindennapi munka részévé kívánják tenni. 2008-tól a játszócsoportok, gyermekfelügyeletek működésének a bővítését tervezik a használaton kívüli helyiségek hasznosításával. Ismételten megvizsgálták a házi gyermekfelügyelet kiépítésének a lehetőségét, az összegzés szerint Miskolcon sem a szülők, sem az intézmény nem tudja biztosítani ennek az anyagi feltételeit. A bölcsődékben szabad ellátó kapacitás nincs, de olyan megoldásra lehetőséget kell találni, hogy egy bölcsőde kötelezettsége lenne az időszakos gyermekfelügyelet biztosítása (ez igény szerinti napok és órák számát jelenti) a teljes–idős (minden nap egész napos) ellátás mellett. Ehhez biztosítani tudnák a megfelelő feltételeket (finanszírozás, szakember létszám, stb.) A felmérések szerint szülők két nagy csoportjának lenne ilyen igénye: -azoknak, akik jelenleg jogosultak a bölcsődei ellátást igénybe venni, de a szokásostól eltérő (éjszakai műszak, kora reggeli kezdés, késő esti munkabefejezés stb.) munkaidejük miatt nem tudják ezt megtenni, - azoknak, akik nem jogosultak bölcsődei ellátásra, de időnként szükségük lenne hosszabbrövidebb ideig tartó felügyeletre.
Az utóbbi probléma megoldására már jelenleg is van lehetőség az intézményekben játszóház és gyermek felügyelet formájában. 2009-től szeretne az intézmény „Gyermeknevelési intézményekben a szülőket érdeklő témákban. Határidő: 2009. szeptember 01. Felelős: Szakmai tanácsadó.
Tanácsadási”
programot
szervezni
az
Egyre nő azoknak a hátrányos helyzetű gyermekeknek a száma, akiknek a fejlődésben való elmaradását a bölcsődei gondozás, a korai fejlesztés hatékonyan képes csökkenteni, a társadalomba való beilleszkedésük esélyét növelni. Ezért pályázatot nyújtottak be 2006 évben a Biztos Kezdet Program beindítására. A program két helyszíne: - 23 sz. Bölcsőde (Miskolc, Szilvás u.39 – Avas városrész lakói), - Központi Védőnői Tanácsadó (Miskolc, Első u.8 – Lyukóvölgyi családok). A Biztos Kezdet Program alapján lehetőség nyílt bölcsődei gyermekvédelmi felelős munkába állítására. Határidő: 2006 –tól folyamatos. Felelősek: a szakmai igazgatók.
A 3 éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított városunkban. Nincs az intézményben gyógypedagógus, konduktor, gyógytornász. Ezt a helyzetet oldaná meg a Korai Fejlesztő Miskolc városi egységének létrehozása az intézmény keretein belül. A védőnők segítségével időben elkezdődhetne a fejlesztő munka. Csökkenteni lehetne a szülők idegenkedését a fogyatékos gyermekek bölcsődébe adásától. Ezekre a gyermekekre emelt finanszírozási normatíva kerül megállapításra. A szolgáltatás haszna hosszú távon jelentős, mert egy önellátásra képtelen személyt egy életen át kell segíteni, a korai fejlesztéssel viszont hónapok, vagy néhány év alatt önállóvá tehetők a fejleszthető gyermekek. Határidő: 2009. december 31. Felelős: intézmény vezetője A Korai Fejlesztő munkájára alapozva 2009-ben egy speciális bölcsődei csoport indítását is tervezik A lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában azokkal a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre jogosult, ezt az országos reprezentatív felmérés is igazolta. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tájékoztatásra, ennek érdekében különböző programokat kell beindítani. Ezt a célt különösen jól szolgálja a 2005-től a Szociális Munka Hete keretében évente megrendezésre kerülő Szociális Információs Nap. Alkalmat ad a bemutatkozásra, tájékoztatásra, kapcsolat felvételre. Az intézmény életét bemutató saját készítésű filmeknek mindig nagy sikere van. 2006. januárjától indult a Miskolci Városi Televízióban „Gyöngykagyló” c. műsoruk, a védőnők szerkesztésében. A bölcsődék is több alkalommal lehetőséget kaptak a bemutatkozásra e műsor keretében. A kisgyermekes családoknak szóló aktuális témákkal való foglalkozást szeretnék az elkövetkező években is folytatni. Határidő: folyamatos Felelősök: a szakmai igazgatók. A miskolci bölcsődék illetékességi területe jelenleg miskolci városra korlátozódik. Igény merült fel Miskolc környékről bejáró, Miskolcon dolgozók gyermekeinek ellátására is. A kistérségi bölcsődei igény felmérését 2009-re tervezzük, amire alapozva 2010-ben kistérségi összefogással új bölcsődei férőhelyek létesítésére kerülhetne sor. Határidő: 2009. december 31. Felelős: Intézmény vezetője
1/B. Védőnői és iskola egészségügyi szolgálat A korábban a két városi kórház által működtetett védőnői szolgálat irányításának, munkáltató joggyakorlásának egységesítését az EBESZ létrehozására vonatkozó 2004. évi önkormányzati döntés megoldotta. 2005 novemberében a Közgyűlés rendeletet alkotott a miskolci területi védőnői és iskola-, ifjúság-egészségügyi körzethatárok megállapításáról és fejlesztéséről (50/2005. (XI.24.) számú rendelet). A rendelet előkészítése módot adott a két körzet összevonására, egy új körzet nyitására, a gondozottak létszámának egyenletesebb elosztására és az ellátási feladatok átcsoportosítására. Jelenleg a területi védőnői körzetek száma 81-ről 80-ra csökkent, a főállású iskolavédőnői státusok száma 11-ről 16-ra, az iskolaorvosi státusok száma 6-ról 8-ra nőtt. Minden középiskolát főállású iskolaorvos lát el és legtöbbjük mellett főállású iskolavédőnő teljesít szolgálatot, ami komoly vívmánynak tekinthető. Gondot jelent, hogy az iskolaorvosok többsége nyugdíjas korú és nincs országosan sem megfelelő utánpótlás. A védőnői munka szakmai felügyelete az ÁNTSZ városi intézetéhez tartozik, a városi vezető védőnők végzik. A munkáltató ezáltal csak a városi tisztifőorvos engedélyével, kérésre jut hozzá a területi védőnői és az iskola-egészségügyi munkát jellemző információkhoz. Jelen helyzet leírására a 2005. évi adatok állnak rendelkezésre. Miskolcon a várandós anyák száma (3.525;+7,5%) folyamatosan nő. Ez a szám lényegesen magasabb az élveszületések számánál, aminek a várandósok helyváltoztatása az oka. Hol az egyik, hol a másik körzetben bukkannak fel és kell őket nyilvántartásba venni. Ezt a tényt alátámasztja a veszélyeztetettek várandósok számának közel 10 %-os emelkedése (1.128;+9,5%). Az otthoni látogatások száma (12.415;-4,2%) – ezen belül a veszélyeztetettek látogatása (4.253;-8,6%) – az
előbbiekkel összefüggésben kismértékben csökken. A veszélyeztetettek aránya összességében nem változott, de a többszörösen veszélyeztetettek aránya némiképp csökkent. A várandós gondozást jellemző mutatószámok közül az élveszületések száma stagnál (1.521;+0,3%). A szülés körüli (perinatális) halálozás nem változott (13,7 ezrelék), a csecsemőhalálozás (9,2 ezrelék) magas és növekvő (+7,4%), ami szorosan összefügg a magas koraszülési rátával (37. hét előtti születés 9,6 %), a kissúlyúak aránya (2500 g alatt:10,2%) ennél is magasabb. A védőnők családgondozói munkája elsősorban a kisgyermekes családokra irányul, amit 2005-től a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség is követ. 2006-ban 10.142 kisgyermekes családot gondoztak. A 0-6 éves gondozottak száma nőtt (9.890;+8,9%), egy családra átlagosan közel 6 látogatás jutott. A gyermek elhanyagolás gyakorisága jelentősen csökkent (1999;-35,1%), a regisztrált gyermek-bántalmazás kisszámú (12 eset), továbbképzéssel próbáltuk javítani a felismerés képességét. Az iskolavédőnői munka fontos részét képezik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok. Az egy gyermekre jutó vizsgálatok számának emelkedése mutatja, hogy a feladat növekvő. Az egy védőnőre jutó tanulói létszám közel négyszerese volt a rendelet által megengedettnek. Elkerülhetetlen volt az átszervezés és létszám bővítés, amivel elérték, hogy az egy védőnőre jutó általános- és középiskolai tanulói létszám a kívánatos 800-1000 főre csökkent. Az iskola-egészségügy területén általánosnak tekinthető probléma, hogy helyhiány miatt a legtöbb iskolában ma már nincs orvosi rendelő, sem orvosi szoba, vagy ha van is, nem alkalmas a feladatok ellátására. Ezért a gyermekorvosok, akik az óvodákban és az általános iskolákban részállásban végzik a feladataikat, a gyermekorvosi rendelőben végzik el a szűrővizsgálatokat, adják be a védőoltásokat. A pedagógusokra ez többlet feladatot ró – el kell kísérni a gyermekeket – és a közlekedésre fordított idő a tanórák rovására megy. Ha az iskolák a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítanák a megfelelő helyiségeket és azok felszerelését, ez a gond megszűnne. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Az intézkedést igénylő esetek (orvosi-, pszichológusi-, egyéb konzultációk) száma ennek ellenére csökkent, ami arra utal, hogy egyre jobban kezelik a védőnők a felmerülő problémákat. Egészségnevelési munka Megnevezés Felvilágosító előadás óvodai általános iskolai középiskolai Résztvevők száma óvodai általános iskolai középiskolai Egyéni tanácsadás óra tanulók száma intézkedések száma
2004
2005
399 1 218 687
340 1 179 979
3 809 11 974 11 961
5 504 14 446 22 285
3 854 2 286 225
2 049 3 653 189
Az oktatási intézményekkel való kapcsolatuk javításával elő kell segíteni, hogy a védőnők a képzettségüknek és felkészültségüknek megfelelő szerepet kapjanak az iskolai egészségfejlesztési programokban. Vannak nagyon jó példák az együttműködésre, pl. a kortárs képzés terén elért eredmények, sikerek, nyári táborok szervezése. Az a cél, hogy a lelkes, új módszereket ismerő pályakezdő fiatal védőnők kapjanak megerősítést, lehetőséget a kibontakozásra.
Pályázatot nyújtottak be az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 5. kiemelt területéhez kapcsolódó ”Betegség megelőző és Egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése” célterületen. A pályázat célja a táplálkozási ismeretek oktatásának átdolgozása és egységes bevezetése az iskola-egészségügy területén valamennyi miskolci oktatási intézményben az óvodáktól a közép-iskolákig -, az érdekeltek (gyermekek, tanárok, szülők) közreműködésével. Arra törekszenek, hogy a kipróbált, tesztelt, szakértőkkel is véleményeztetett oktatási programok továbbfejleszthetők, országosan is bevezethetők legyenek. A pályázat részeként a helyes étkezési, étel készítési szokások elsajátításához japán mintára kialakított tankonyhákat szándékoznak üzemeltetni. Ezekben az egészségesek (pl. várandósok, kisgyermekesek, vegetariánusok és más, speciális étrenden élők) valamint beteg-csoportok (pl. kórosan elhízottak, cukorbetegek, rákbetegek, liszt-, tejérzékenyek). számára szerveznek főzőtanfolyamokat. A szakmai fejlődés érdekében folyamatos erőfeszítéseket tesznek, hogy minél több védőnő, lehetőleg aktívan, előadással vegyen részt a különféle továbbképzéseken és adja tovább a tanultakat és megtapasztaltakat kollegáinak, gondozottjainak. A tárgyi feltételek javítása érdekében 2005. végén – 2006. elején a teljes EBESZ-re vonatkozó felmérést végeztek (épületek, játszóterek, felszereltség) és részletes beruházási tervet adtak át a Beruházási Osztálynak. Ebben rangsorolták azokat a feladatokat, amelyek teljesítése feltétlenül szükséges lenne az intézmény biztonságos működéséhez. Felülvizsgáltatták a bölcsődék játszóudvarainak állapotát is. A 105 eszközből csak kettő kapta meg a megfelelő minősítést. A többi javításra szorul, illetve el kellene bontani, de az intézményi költségvetésben jelenleg erre sincs fedezet. Védőnői területen elmaradt a működtetés tárgyi feltételeinek az ún. minimum követelményekkel való összevetése, a korábban tervezett második centrális védőnői tanácsadó helyének kijelölése. A felmérés alapján a jövőben tervet készítenek mind a védőnői tanácsadók, mind a védőnői szobák kialakítására, átalakítására, rekonstrukciójára, felszerelésének pótlására. Az Igazgatóság elhelyezésének feltételei nem teremthetők meg a jelenlegi telephelyen, a Selyemrét úti Bölcsődében. A 2006. évi javaslatok között a Kassai úti Bölcsődét jelölték meg az új központ helyének. Itt az Igazgatóság és a Műszaki csoport is elhelyezhető lenne a bérlőként elhelyezett civil szervezetek helyén. A Központi Konyha kialakításának előfeltétele a műszaki csoport helyének felszabadítása a Bokréta utcában. A gyermekcsoportok tárgyi feltételeit (bútorok, asztalok, székek, játékok) csak alapítványi befizetésekből tudják fejleszteni. 2006-ban képviselői alapból is valósultak meg kisebb fejlesztések (pl. a 7. sz. bölcsőde udvarának talajcseréje, füvesítése, aszfaltozása, Központi Védőnői Tanácsadó csempézése, stb.). A Műszaki Csoport az év elején felszámolta az elmaradt javítási munkákat és tervszerűen végzi a karbantartási feladatokat. Komoly összeget takarítottak meg az intézetnek a Szilvás utcai Bölcsőde mosodai helyiségeinek átalakításával. Felmérés határideje: 2007. június 30. Felelős: gazdasági igazgató
Élelmezés minőségének javítása jövőbeni célként szerepel terveik között. Az intézmény konyhái nem felelnek meg a HACCP követelményeknek. A konyhákat rekonstrukciós program nélkül a bezárás veszélye fenyegeti. A már említett pályázatban (EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus) vállalták, hogy a védőnők egészségnevelési feladatkörébe illeszkedő, a tudatos táplálkozást elősegítő programokhoz kapcsolódva kidolgozzák a diétára szoruló betegek és a túlsúlyosok diétás étkeztetésének programját. A pályázat forrást biztosítana az élelmezés teljes átszervezésére. Egy központi előkészítő konyha kialakításával a jelenleg 50 %-ban kihasznált, összesen 1400 adagos, 10 önálló kisüzem helyett egy integrált, 1500 adagos élelmezési nagyüzem jönne létre. Ez a kb. 500 bölcsődés mellett további 500 diétára szoruló óvodás és iskolás gyermeket, valamint saját dolgozóinkat, és velük azonos számú vendégétkezőt lenne képes ellátni. Kedvező elbírálás esetén a rekonstrukciós program 2008-ban megvalósulhat.
A program előkészítésén 2006-ban egy bölcsődei munkacsoport is dolgozott, akik a jelenleg érvényben lévő követelményeknek megfelelően átdolgozták a bölcsődei, óvodai és alkalmazotti élelmezési recepturát. Az egységes élelmezés bevezetése érdekében kialakítottak egy központi élelmezési csoportot egy dietetikus vezetésével, akinek a feladata a bölcsődei élelmezés folyamatának irányítása, ellenőrzése. Határidő: 2008-2010. Felelős: önkormányzat, intézet igazgatója
Infrastruktúra: a védőnői tanácsadók alapfelszereléséhez számítógép és nyomtató is tartozik a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet 5. számú melléklete értelmében. Miskolcon a 97 védőnői státusra 14 számítógépes konfiguráció jut, megfelelő szoftver híján gyakorlatilag használhatatlanok, nem lehet velük még a kötelező jelentéseket sem elkészíteni. Egy Miskolc méretű városban képtelenség a papír alapú jelentésekből információt nyerni akár csak a védőnői munka minőségének vagy a gondozottak egészségi állapotának megítéléséhez, az esélyegyenlőség javításához, vagy a veszélyeztetettség alakulásának nyomon követéséhez. Ez a helyzet nagyban rontja a védőnőknek, sőt a gyermekorvosoknak a pályázatokon való sikeres szereplését is. A „Tudatos táplálkozás miskolci modellje” c. pályázat részeként, mint az egészségi állapot monitorozásának eszköze szerepel az informatikai beruházás is. Felelős: az intézet igazgatója
Minőségirányítási rendszer kiépítése, auditáltatása: 2007-től megkezdték a védőnői standardok adaptálását, a szakmai munka minőségének mérésére alkalmas mutatók (indikátorok) fejlesztését. A végső cél az intézmény integrált minőség- és környezetirányítási rendszerének kialakítása. A feladat nehézségét és egyben szépségét a két szakfeladat működtetésének és folyamatos fejlesztésének egységes rendszerként való megvalósítása jelenti, ami a szervezeti kultúra gyökeres átalakítását feltételezi. Határidő: 2010. december. Felelős: intézet igazgató. A bölcsődék működtetésénél a fő probléma továbbra is a finanszírozás. Az állami normatíva /jelenleg 460 e Ft/év / egy gyermek ellátási költségének kb. harmadát fedezi. Az önkormányzatokra tehát a fenntartás és a működtetés is anyagi terhet ró. Az óvodai és egyéb oktatási ellátások finanszírozásával szemben a normatíva nem a beíratott, hanem csak a ténylegesen gondozott gyermekek után igényelhető. A bölcsődék működését viszont arra az időszakra is biztosítani kell, amikor a gyermek pl. betegség miatt hiányzik vagy családi okból távol marad. Sajátos helyzet, hogy a gyermek szempontjából éppen ez a távolmaradás szükséges és hasznos! Országosan és helyben is át kellene értékelni a bölcsődei nevelés társadalmi jelentőségét. A legújabb kutatások egyértelműen bizonyítják a 0-3 éves kor közötti életszakasz meghatározó jelentőségét a gyermeki fejlődésben. Az első életévben a szoros anyai kötődés és az anyatejes táplálás egész életre meghatározza az érzelmi stabilitást. Az e téren elért pozitív változások a védőnők munkáját dicsérik. 1-3 éves kor között viszont a jó minőségű közösségi ellátás az, ami iskolás korban a gyermekek szignifikánsan jobb tanulmányi előmenetelében megmutatkozik. Ennek ismeretében kellene a bölcsődei nevelés-gondozás jelentőségét, társadalmi megítélést, anyagi-erkölcsi megbecsülését átértékelni. A bölcsőde egyben a gyermek szegénység elleni küzdelemnek is hatásos eszköze azáltal, hogy közvetve elősegíti a fiatal anyák munkavállalását, ami javítja a családok anyagi helyzetét. Jelentős többlettámogatást kellene biztosítani azoknak az intézményeknek, illetve azokra a szolgáltatásokra, amelyek felvállalják a hátrányos helyzetű, roma és fogyatékkal élő kisgyermekek integrált nevelését. A területi védőnői munka teljesítmény-elvű finanszírozásánál is hasonló módon kellene eljárni: a gyermekek kora és az ellátási terület jellege mellett a többszörösen veszélyeztetett gondozottak számára is tekintettel kellene lenni.
2./ Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ Az intézmény a szociális alapellátások körébe tartozó családsegítés és speciális szolgáltatások körébe tartozó adósságkezelési tanácsadást, valamint a gyermekjóléti- gyermekvédelmi alapellátások körébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatást és speciális gyermekjóléti szolgáltatást biztosítja működési területén a város lakossága számára. Az alapellátásokon túl az Intézmény a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Szociális és Gyámhivatali kijelölés alapján megyei gyermekjóléti módszertani feladatokat, valamint miniszteri kijelölés alapján regionális családsegítő módszertani feladatokat is ellát az Észak – Magyarországi régióban (B.-A.-Z., Heves és Nógrád megye vonatkozásában). 2005. II. félévében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 4 új feladat (kistérségi családsegítő feladatok, kistérségi gyermekjóléti feladatok, Miskolci Diszpécser Központ, Gyermekjóléti Központ) kialakításával, ellátásával illetve megszervezésével bízta meg az intézményt. Szervezeti és működési keretek
A Miskolci Családsegítő Központ három Területi Szolgáltatási Központtal, TSZK (Budai úti, Kassai úti, Fazola úti), egy Adósságkezelő irodával, az Egészségügyi és Szociális Diszpécser Központtal, valamint a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgáltatással biztosítja az alapellátási feladatokat ellátási területén. A Területi Szolgáltatási Központokon belül a családsegítő és a gyermekjóléti szakmai feladatok ellátása önálló szakmai profilként, a kompetencia határok megtartásával valósul meg. A módszertani feladatokat önálló szakmai egységként a Módszertani Csoport végzi. Az intézmény felépítését a 4 .szám alatt mellékelt szervezeti ábra mutatja. Terepintézményi feladatok: Az intézmény módszertani intézményként terepintézményi feladatokat is ellát. Évek óta folyamatosan fogad felsőoktatási (főiskola és egyetem) képzésből érkező szociálpedagógus, szociális munkás, szociálpolitikus, mentálhigiénés, szociológus képzésben résztvevő hallgatókat, akkreditált középfokú képzésből érkező szociális asszisztens, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző stb. hallgatókat akik különböző szintű és időtartamú szakmai gyakorlatukat töltik intézményünkben. Feladatként tűzik ki szak-és felsőfokú oktatási intézményekkel való együttműködési megállapodások megkötését terepintézményi feladatokra, szakmai gyakorlatokra vonatkozóan. Határidő: 2007. május 30. Felelős: intézmény igazgatója, általános igazgatóhelyettese Az Intézmény telephelyei: •
Budai J. u. 4. sz.
székhely, Igazgatás, Gazdasági iroda, Budai u. TSZK.
•
Kassai u. 19. sz.
Kassai u. TSZK.
•
Fazola u. 4. sz.
Fazola u. TSZK.
•
Aba u. 49. sz.
Adósságkezelő Iroda
•
Jedlik Á. u. 3/a.
•
Arany János u. 37. Miskolci Diszpécser Központ
Módszertani csoport
A három – gyermekjóléti szolgáltatást biztosító - Területi Szolgáltatási Központ rendelkezik működési engedéllyel. Ugyanakkor – a működési engedélyek megléte ellenére – a Budai úti és a Fazola úti épület nem alkalmas a feladatok ellátására, egyik épület sem erre a célra lett átalakítva. A Kassai úti telephely e feladat céljára lett átalakítva, így megfelel a szakhatósági előírásoknak, ugyanakkor itt is problémát jelent az épület túlzsúfoltsága. Feladatellátásuk szempontjából pillanatnyilag a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy egyik telephely sem rendelkezik megfelelő számú és alapterületű munkatársi szobával. A családgondozók zsúfoltan, méltatlan körülmények között végzik munkájukat. További problémát jelent, hogy a csoportszobákban, és a tanácsadó/interjú helyiségekben csak nagy körültekintéssel, szigorú időbeosztással biztosítottak a szolgáltatások. A körültekintő munkaszervezés ellenére 2005. év végére állandósult az a probléma, hogy klienseknek 1-1,5 órát is várakozniuk kell. Szolgáltatásaik egy részét a munkatársak szükségszerűen külső helyszínen oldják meg – iskola, óvoda, stb. – ennek ellenére a fenti probléma nem változott. A Jedlik Á. u. 3/a. alatti telephely a Módszertani Csoport elhelyezését biztosítja. Szakmai munka végzésére minden szempontból alkalmas, erre a célra lett kialakítva. A szakhatósági elvárásoknak megfelel. Működési engedélyre nem köteles, miután közvetlen lakossági szolgáltatás eddig itt nem folyt. A tárgyi és személyi infrastruktúra javítása a hatékonyabb szakmai munkavégzés biztosítása érdekében mindenképpen indokolt. Határidő: folyamatos
Az intézmény működési területe: • • • • •
•
Családsegítés és speciális szolgáltatások tekintetében (adósságkezelési tanácsadás, diszpécser központ) - Miskolc közigazgatási területe az Avas városrészt kivéve Gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében – Miskolc közigazgatási területe, kivéve: Avas városrész, Martin kertváros, Szirma, Görömböly, Tapolca, Hejőcsaba Regionális családsegítő módszertani feladatok tekintetében: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Kistérségi családsegítő szolgáltatás tekintetében: Sajóvámos, Sajósenye, Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajóbábony, Szirmabesenyő, Kistokaj, Harsány, Bükkszentkereszt, Répáshuta Kistérségi gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében: Sajóvámos, Sajósenye, Sajókeresztúr, Sajóecseg, Szirmabesenyő,, Harsány, Bükkszentkereszt, Répáshuta
A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei: A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerint a gyermekjóléti központokra vonatkozó előírásokkal számolva a szakmai létszámok az alábbiak 40.000 lakosonként: Vezető 1fő Családgondozó 5fő (gondozotti létszám 45 gyermek vagy 25 család) Fejlesztő pedagógus 20óra Asszisztens 2fő Jogász 10óra/hét Pszichológus 15óra/hét + a speciális szolgáltatások létszám és óraszáma utcai, lakótelepi szociális munka 2fő kapcsolattartási ügyelet 2fő/heti 10óra kórházi szociális munka 1fő Az Intézményben a gyermekjóléti szolgáltatás területén a szakmai létszám a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet előírásait alapul véve az alábbi módon alakul:
Munkakör
Jelenlegi létszám
2
15/1998. (IV.30.) NM. rendelet által előírt létszám 3
Vezető
-1
Családgondozó
20
15
+5
Fejlesztőpedagógus
1
1,5
-0,5
Asszisztens
5
6
-1
Pszichológus
Heti12 óra
Heti 45 óra
-33 óra
Jogász
Heti 6 óra
Heti 30óra
-24 óra
Módszertani szaktanácsadó Összesen
2
1
+1
30fő
26,5fő
+3,5fő
Hiányzó/többlet létszám
Pályázati tevékenység Az elmúlt években számos pályázati kiírásra nyújtottak be szakmai programot, ezek jelentős része pozitív támogatásban részesült. Az elmúlt esztendőben két jelentősebb bűnmegelőzési pályázat megírásában és lebonyolításában vállaltak szerepet. A két pályázatból elnyert támogatás: 4.000.000.-Ft. A Hefop 2.2. „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” témában benyújtott „Képzéssel a szociális hálóért” címmel nyert pályázatuk. Az elnyert támogatás: 25,5 millió Ft. A pályázat célja a különböző szakterületek együttműködési lehetőségeinek fejlesztése, ágazatközi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a területen dolgozó szakemberek képzése. Szakemberek szakmai, mentális támogatása: A kollégák havi rendszerességgel esetmegbeszélő csoporton, szakmai stábon vesznek részt, ahol lehetőség nyílik az eseteikkel kapcsolatos kérdéseik megbeszélésére. • Indokolt esetben lehetőség nyílik a pszichológussal, jogásszal való konzultációra is. • A nagy leterheltségből adódóan fontosnak tartja az intézmény a kiégés (burn-out) megelőzését segítő programok támogatását. Az elmúlt évben burn-out csoport alakult az intézményben. • A szakmai továbbképzési rendszer lehetőségeit kihasználva – jelentősen lecsökkent a financiális támogatás – biztosítja az intézmény az adekvát képzési lehetőséget a kollégái számára. • Hosszú távú célok között szerepel az intézményi minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, teljesítményértékelés • Folyamatos, adekvát szakmai továbbképzéseken való részvétel biztosítása Határidő: folyamatos Felelős. Intézmény igazgatója •
Gyermekjóléti szolgáltatás Viszonylag új eleme a gyermekvédelmi rendszernek, korábban nem volt a hatósági munkát megelőző személyes szolgáltatásokat nyújtó szervezet. A gyermekjóléti szolgáltatás a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás. Ez a gyermek érdekeit védő speciális személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek a felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség csökkentését, megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek
visszahelyezését. A feladatokat elláthatja önálló személy, társulás, intézmény. A gyermekjóléti szolgáltatás minden esetben térítésmentes. Feladata : - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - a családból kiemelt gyermek visszahelyezése, utógondozás biztosítása érdekében minden olyan intézkedés megtétele a szociális szolgáltatások révén,hogy a hatósági beavatkozás elkerülhető legyen, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket a körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. Fontosnak tartják a jövőben minden jelzőrendszeri taggal a kompetencia határok újbóli tisztázását, együttműködési megállapodások megkötését, aktualizálását, szakmai protokollok kidolgozását a hatékonyabb segítő munka érdekében. Továbbra is nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a jelzőrendszeri szakmaközi találkozók szervezésére, az esetkezelés kapcsán az esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezésére. Tapasztalataik szerint a megvalósult esetmegbeszélések hasznosak voltak, elősegítették a problémamegoldást, és egyben a jelzőrendszer tagjaival való szorosabb kapcsolattartást is. Határidő: folyamatos Felelős: intézmény igazgatója, szakmai vezetők Nagy jelentőséggel bír a szolgáltatástervezés, fejlesztés a jogszabályi és lakossági igényekhez igazodva pl. tanácsadás óraszámának növelése, csoportos és közösségi szociális munka bővítése, bölcsődei, óvodai és iskolai szociális munka bővítése, önkéntesség erősítése. Határidő: folyamatos Felelős: intézmény igazgatója, területi szolgáltatási központok vezetői
A gyermekjóléti tevékenységek
szolgáltatás
keretében
nyújtott
szolgáltatások,
a) Egyéni esetkezelés – családgondozás Családgondozás
Családokkal végzett szociális munka, a kliens és szociális munkás tervezett együttműködése szóbeli megállapodás vagy írásban megfogalmazott szerződés alapján. Az együttműködés célokat, azok eléréséhez szükséges feladatokat tartalmaz határidők megjelölésével. Esetkezelés Olyan problémamegoldó folyamat, mely a kliens és a segítő közötti (szóbeli vagy írásbeli) megállapodás alapján zajlik. A megállapodás tartalmazza a megoldani kívánt problémát, problémákat a feladatok megosztását, határidőket. A segítő szakember részéről az esetkezelés tudatos és tervszerű folyamat. A gyermekvédelem egészében, így a gyermekjóléti szolgálatokban a segítő szakember elsődleges feladata a gyermek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. Az Intézményben 2000. évtől a gyermekjóléti szolgálat létszámbővülése lehetővé tette a Területi Szolgáltatási Központhoz kapcsolódó családgondozói körzetek kialakítását. Az esetmunka/családgondozás megszervezésének ez a módja hatékonynak bizonyult, mert lehetővé tette a családgondozók számára, hogy területüket jobban megismerjék és így a munkaszervezés is átláthatóbbá vált. E mellett az észlelő és jelzőrendszerrel való kapcsolat kialakításában, a jelzőrendszeri munka megszervezésében is határozottan pozitív és tartós eredményeket értek el. Esetszám alakulása
Esetszámok alakulása típusonként
Esetszámok alakulása
2500
2500 2000 1500 fő, család 1000
1914 2060
2028
2144
1500
1361
1369
1384
esetszám
976
1000 500
500
0
0 2001
2002
102 19 2001
2003
2004
Gyermekek száma
90 21
2002
62 5
64 5
2003
2004
Év
Év Családok száma
2075
1793 1949 1963
2000
Utógondozás
Védelembe vétel
Alapellátás
A 2005-ös adatok az esetszámok alakulásának tekintetében az előző évekhez hasonlóan emelkedő tendenciát mutatnak (családok száma: 1430, gyermekek száma: 2714), az ellátási típusok szerinti megbontás alapján elmondható, hogy mindhárom vizsgált formában emelkedés tapasztalható. Alapellátás 2616fő, védelembe vétel 80fő, utógondozás 18fő esetében történt. Mindebből egyrészt következtetni lehet arra, hogy folyamatosan emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma, erősödött a jelzőrendszer – több jelzés érkezett a gyermekjóléti szolgálathoz, valamint a hatósági beavatkozást igénylő esetek számának emelkedése megerősíti azt az álláspontot, miszerint szükséges az alapellátás további erősítése a preventív munka hatékonyságának növelése érdekében.
b) Tanácsadások A tanácsadás a szociális munkás intervenciójának egy típusa, melynek során a szociális munkás segíti ügyfelét (kliens) egy probléma vagy cél felismerésében és megítélésében, valamint az annak kezelésére vagy elérésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében. Fajtái: közvetlen tanácsadás, alternatívák felvázolása, célok megfogalmazásának segítése és a szükséges információ megadása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata többek között a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését (prevenció) célzó tanácsadás vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése. Formái: jogi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés. Az Intézmény a gyermekjóléti szolgáltatás keretében: ⇒ ingyenes jogi tanácsadást (heti 6 órában) ⇒ felnőtt pszichológiai tanácsadást (heti 6 órában) ⇒ gyermekpszichológia (heti 6 órában) tanácsadást biztosít. ⇒ főállású fejlesztőpedagógusunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára nyújt szakszerű segítséget egyéni és csoportos formában. 2005 évben a tanácsadási lehetőséggel közel 800 esetben éltek a kliensek. Az előző évek statisztikai adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevők száma folyamatos emelkedést mutat. A jogszabályi előírások és a tanácsadások iránti lakossági igény is fejlesztést (óraszám növekedést) igényel ezen a területen. c) Alapellátásban nyújtott preventív szolgáltatások Prevenció (megelőzés):
1. Elsődleges, primer prevenció: célja, hogy mérsékelje a gyermekek helytelen irányú, és ütemű fejlődését; megelőzze a fenyegető ártalmak kialakulását. Enyhítenie kell a veszélyeztető (veszélyeztetettség) körülményeket, csökkentenie azok hatását s új eseteiknek előfordulási arányait. Az erőfeszítések két területre összpontosulnak: megváltoztatni a környezetet és erősíteni az egyén problémamegoldó képességeit.
2. Másodlagos, szekunder prevenció: célja, hogy csökkentse az elsődleges prevenció ellenére is elkerülhetetlenül előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények időtartamát. 3. Harmadlagos, tercier prevenció: célja, hogy a közösségen belül csökkentse az akut rendellenességek, zavarok, ártalmak, veszélyeztető körülmények következtében kialakult defektusok (devianciák) előfordulási arányát.
Az Intézmény preventív szolgáltatásai, tevékenységei: 1. Bölcsődei, óvodai, iskolai szociális munka A bölcsődei, óvodai, iskolai szociális munka egyik legfontosabb alapelve, hogy nem a gyermek elsősorban a kliens, hanem az oktatási intézmény maga: a vezetés, a pedagógusok, a gyermekek, a szülők, még a kisegítő személyzet is. A szociális munkásnak az oktatási intézmény egész viszonyrendszerével kell foglalkoznia.
Fontos cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, a családban történő nevelésének elősegítése. Meghatározó a különböző rendszerekben lévő problémák (gyermek, család, gyermekek csoportjai, közösség) nem leegyszerűsített, hanem összefüggéseiben, komplex módon, a szociális munka eszközeivel történő kezelése. A gyermekjóléti szolgálat prevenciós tevékenységei között kiemelt szerepe van az oktatási intézményekkel, pedagógusokkal való szoros kapcsolattartásnak. A jelzőrendszerrel végzett munka eredményeként egyre többen igénylik, hogy kihelyezett fogadó óra, illetve más munkaformában a szolgáltatásokat a nevelési intézményekben is igénybe vehessék. A munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közös családlátogatásokat, konfliktusokban való közvetítést, közösségi programokba való bekapcsolódást, csoport foglalkozások szervezését, vezetését (önismereti, pályaorientációs, A munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közös életút tervezési, érték feltáró, konfliktuskezelési) alkalmaznak. Célcsoportok:
•
hátrányos helyzetű gyermekek,
•
veszélyeztetett gyermekek
• •
az iskola, óvoda valamennyi gyermeke a tanárok, óvodapedagógusok
• • •
a szülők a vezető a kisegítő személyzet
Mi hívta életre a szolgáltatást?
Az oktatási intézmények nem kellően ismerték a Gyermekjóléti Szolgálat munkáját, működését, tevékenységi körét, szolgáltatásait.
A családsegítő és a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásainak közelebb vitele a jelzőrendszeri tagokhoz, lakossághoz. A gyermek-, ifjúságvédelmi felelősökkel, tanárokkal, iskolával való hatékonyabb együttműködés elősegítése, munkájuk segítése. A szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek nagy aránya. A tünetek megjelenése után az okok mielőbbi feltárása, kezelése. Tapasztalatok:
Azokban az oktatási intézményekben, ahol a családgondozók heti, havi rendszerességgel jelen vannak erősödött a munkakapcsolat a pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelősökkel, vezetőséggel. Rendszeresen kikérik egymás véleményét konkrét esetek, felmerülő nehézségek kapcsán. A problémák időbeni észlelése, és kezelése jellemző, mivel jelzéseiket hamarabb teszik meg, megfelelő szakmai tartalommal. Azokat felvállalják, így erősítve a családgondozók tevékenységeit. Közös szakmai segítségnyújtás a szülők, gyermekek részére. Esetkonferenciák, esetmegbeszélések számának növekedése. Egyre több a preventív célú csoport beindulása, igény van rá mind az oktatási intézmények, mind a gyermek részéről. A szülők és gyermekek is bátrabban keresik meg problémáikkal a kollégákat. Érdeklődőbbek a Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységei, szolgáltatásai iránt. Önkéntesség megjelenése előtérbe kerül, nem élik meg „stigmának” problémáik jelzését. Statisztika: Jelenleg a város 6 általános iskolájában, 3 középiskolájában, 6 óvodájában, és 2 bölcsődéjében végeznek szociális munkát. Az iskolai szociális munka során két középiskolában kortárssegítő képzés folyik. Jövőkép: Cél, hogy, minél több oktatási intézményben lehetőség nyíljon szociális munkás státusz kialakítására, aki nincs függő viszonyban az intézmény vezetésétől, adott estben a bérezését sem a fenntartón keresztül kapja. Nem tanít az iskolában, így a diákokkal nem pedagógus – diák viszonyban találkozik.
Az iskolai szabadidős programok szervezésében eleinte a szociális munkás a domináns, azonban jelentős előrelépést, és minőségi változást eredményezhet, ha a diákok maguk is egyre növekvő szerepet kapnak a tevékenységek létrehozásában. Bekapcsolódik a szakmai tevékenységet segítő programok megvalósításához szükséges erőforrások megteremtésébe, az anyaintézménnyel, a társintézményekkel közösen pályázatokat nyújt be. 2. Csoportokkal végzett szociális munka
A szociális munka egy módszere a szociális csoportmunka, mely során az azonos problémával küzdő fiatalok csoportba szervezve, szerveződve, demokratikus attitűddel, egységes cselekvéssel igyekeznek elérni kitűzött céljaikat. Az Intézmény a gyermekjóléti szolgáltatásban megjelenő gyermekek problémáira, szükségleteire reagálva folyamatosan szervez és működtet gyermekcsoportokat, melyeket a csoportvezetésben jártas, gyakorlott szociális szakemberek vezetnek. A csoportokat az alábbi problématípusok hívták életre: • életciklusbeli krízis • beilleszkedési nehézségek • alulszocializáltság • magatartás, teljesítményzavar
• • •
tanulási problémák halmozottan hátrányos helyzet családok életvitele stb.
Tapasztalatok, javaslatok: A csoportos szociális munka a hasonló problémával küzdő vagy hasonló élethelyzetben lévő gyermekek esetében nagyon hatékonynak bizonyult, nem beszélve a csoportban végzett munka közösségteremtő erejéről és pozitív szocializációs hatásairól. Tapasztalataik szerint a másodlagos prevenció megvalósulása érdekében mindenképpen nagy jelentőségűek és eredményesek csoportjaik. A csoportokban szerzett élmények sok esetben megkönnyítik a közösségben való feloldódást, a beilleszkedést, a gyerekek felismerik, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. Szintén tapasztalataikat bővítette annak felismerése, hogy vannak olyan csoportok, amelyek nagyon vegyes összetételűek, általában a gyerekek és családjaik halmozottan hátrányos helyzetűek, elszigetelődve élnek, ezért nagyon lassan, kis lépésekben, apró célokat kitűzve lehet velük haladni. A csoportok létrejöttében jelentős szerepet kapnak még az oktatási-nevelési intézmények, fontos a pedagógusokkal való közvetlen kapcsolattartás és tájékoztatásuk a szerveződő csoportokról. Jellemzően partnerek az ilyen jellegű prevenciós programok megvalósításában. Fontos annak felismerése, hogy együttműködéssel erősíthetik egymás munkáját. Az intézmény által biztosított összes csoportfoglalkozás legfőbb célja, hogy a gyerekek, fiatalok az iskolán kívüli szabadidejüket hasznosan, kreatívan töltsék, az összeállított játékok, a megszervezett programok során kikapcsolódjanak, élményeket gyűjtsenek. Ennek megvalósulása a csoportvezetők számára pozitív visszajelzés arról, hogy munkájuk hatékony és eredményes. A csoportmunka megvalósításában nehézséget okoz a tárgyi feltételek biztosítása, nem áll rendelkezésre elegendő eszköz és megfelelő, jól kialakított helyiség. Szükség lenne a prevenciós munkát segítő, támogató könyvekre, játékokra, filmekre, egyéb eszközökre, amelyek további lehetőségeket nyitnának meg kitűzött célok elérésében.
Az Intézmény csoportjainak részletes tevékenységét az anyag 5. számú melléklete taglalja. 3. Közösségi programok szervezése (közösségi szociális munka) A közösség fogalma alatt tágabb értelemben a helyi társadalmat, a természetes lakóhelyi közösséget értjük.
Az Intézmény feladata: • • •
A közösség szervezési folyamatainak előmozdítása A rászorulók szolgáltatásokkal történő összekapcsolása Programok szervezése, lebonyolítása
A közösség megerősítés jegyében jelenleg a vasgyári program fut és kialakítás alatt áll a lyukóvölgyi program, a város két szociálisan hátrányos helyzetű település részén. 1.
Vasgyári közösségi program A program célja: a Vasgyári városrészben egy olyan komplex közösségfejlesztő program működésének létrehozása és fenntartása, amely a közösségi szociális munka módszereivel a Vasgyárban élők családi, szomszédsági és egyéb közösségi kapcsolatainak erősítését, önszerveződő erejének növelését, önsegítő funkciójának kialakulását szolgálja. Az Intézmény a területén működő és szolgáltató intézmények, szervezetek óvoda, általános iskola, középiskola, kórház, egyház, önkormányzati képviselők, kisebbségi önkormányzat tagjai, idősellátási intézmény stb.) bevonásával végzi tevékenységét. A szakmai szolgáltatások, preventív programok széleskörűek, és a városrészben élőkre koncentrálnak elsősorban. A program keretében az oktatási intézményekben végzett szociális
munkán túl, családi napok szervezése, ünnepekhez kapcsolódó játszóházak, kirándulások, gyermekcsoportok működtetése színesítik a palettát. A programok megvalósítása elsősorban pályázati és egyéb támogatói felajánlásokból történik. Nagyon fontos hogy a megvalósíthatóság elengedhetetlen feltétele a hatékony együttműködés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszűrhető hogy a program hatékonyan elősegítette a közösségben élő emberek közötti kommunikációt, felkeltette érdeklődésüket és évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt a rendezvényeken, tanácsadásokon. Az elmúlt évben a program a Nemzeti- Család és Szociálpolitikai Intézet által kiírt jó gyakorlat pályázaton díjazásban részesült.
2.
Lyukóvölgyi halmozottan hátrányos település részen élők számára a társadalmi hátrányt csökkentő komplex szociális szolgáltatás megteremtése A megvalósítandó projekt célja: olyan program működtetése és folyamatos fejlesztése a lyukóvölgyi térségben, amely a különböző intézmények, és a helyi lakosság együttműködésével nyújt széleskörű szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a közösség tagjai a társadalmi hátrányokat leküzdhessék, az esélyegyenlőség elérhető közelségbe kerüljön és megvalósuljon a helyi szükségletekre válaszoló lakossági összefogás. Tervezett programok: • Rendszeres egészségügyi felvilágosító tevékenység • Tanácsadások biztosítása • Mobil szűrővizsgálatok szervezése • Oktatási – nevelési programok szervezése • a felzárkóztatás érdekében – fejlesztő csoportok szervezése • családi játszóházak szervezése • zenész klub alakítása, működtetése • szociofotó kiállítás szervezése • képzések, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása • komplex családgondozás stb.
A programok megvalósításához összefogásra és támogatókra van szükség. A programokkal kapcsolatos folyamatos pozitív visszajelzések azt bizonyítják, hogy az effajta közösségi munka szükséges és eredményes. A közösségi programok szélesítése kapcsán elsődleges cél az elkövetkező időszakban a lyukóvölgyi program megvalósítása. A részletes lyukóvölgyi program az anyag 6. sz. mellékletét képezi 4. egyéb prevenciót szolgáló programok: • Hagyományosan szerveznek jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő rendezvényeket területi szolgáltatási központjaikban, melyeket általában a nevelési oktatási intézményekkel közösen bonyolítanak le. (Családi Napok, Családi Juniális, Ünnepváró Játszóházak) Célcsoport: az ellátási körzetben élő gyermek- és fiatalkorúak • Az intézmény megalakulása óta minden évben szervez táborokat. Ezek egy része a nyári szünetekben az ún. „kulcsos” gyermekek számára kínál napközben tartalmas elfoglaltságot, más részük egy hetes bentlakásos valamilyen specializációt (lovas tábor, túra tábor, történelmi tábor stb.) felölelő táborozási lehetőség. Célcsoport: az ellátási körzetben élő gyermek- és fiatalkorúak A programok maximális kihasználtsággal kerülnek megszervezésre. Pályázati és szponzori lehetőségekből, minimális önrészi hozzájárulással igyekeztek minél élményszerűbb, igényesen megszervezett és tartalmas programokat szervezni és biztosítani a résztvevők számára. Az elmúlt
évek pozitív tapasztalatainak köszönhetően növekszik a visszajáró gyermekek aránya, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a lakosság tájékoztatására is, szóróanyagokon keresztül adnak tájékoztatást az általuk kínált lehetőségekről.
5. Gyermekjóléti Központ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése ESZ. 170033-16/2005.sz. határozatával jóváhagyta az intézmény gyermekjóléti szolgálatának gyermekjóléti központtá történő alakulását. Erre vonatkozóan az engedélyezésre kijelölt Felsőzsolca Város Jegyzője 114-15/2006. számú 2006. szeptember 06-án jogerőre emelkedett határozatával a működési engedélyt megadta. A működés megkezdéshez, a 2007 évi költségvetés tervezéséhez vezetői döntés szükséges. A Gyermekjóléti Központ létrehozásának feltétele 4 a jogszabályban előírt speciális szolgáltatás biztosítása a lakosság számára. Ezek: • • • •
Kapcsolattartási ügyelet Kórházi szociális munka Utcai- és lakótelepi szociális munka Készenléti szolgáltatás
A fenti szolgáltatások közül három – kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, utcai szociális munka – már évek óta működik az intézményben.
1. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolatügyeleti szolgáltatást 2001-ben új szolgáltatásként pályázati forrásból indították be a gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül. Célja: • • • •
A szülő és különélő gyermeke kapcsolatának biztosítása és a két szülő közötti közvetítés (konfliktuskezelés), annak érdekében, hogy a gyermek élhessen fenti jogával. A megromlott szülői kapcsolatok következtében megnövekedett feszültségek oldása, csökkentése a szülőkben. A gyermek és a látogató szülő közötti érzelmi kapcsolat regenerálása A szülő – gyermek kapcsolat helyreállításával a gyermek érzelmi veszélyeztetettségének megszüntetését szolgáló, a későbbi deviáns viselkedés kialakulását megelőző célja van.
A szolgáltatás keretein belül ezért sokszor elengedhetetlen a kapcsolatügyeleti mediáció, hiszen a gyermek valamelyik szülőjével való kapcsolattartása épp a másik szülő viselkedése, vagy a szülők egymás közötti konfliktusa, bizalomvesztése miatt sérült, akadályozott. A mediáció olyan folyamat, módszer a segítő munka során, amikor a vitás felek között egy – két független szakember (mediátor) segítenek meghozni egy megállapodást a közös érdekek figyelembevételével. A szolgáltatás további célja, feladata, hogy a szülőket képessé tegye arra, hogy a kapcsolattartási szolgáltatás során kialakuljon egy bizalommal teli kapcsolat, amely megalapozza a jövőbeni zökkenőmentes, természetes környezetben (lakásban) történő láthatások lefolytatását. A szolgáltatást biztosító két kolléga számára az intézmény szupervíziós lehetőséget biztosít. A jövőre vonatkozóan fontosnak tartják, hogy szolgáltatásuk a lakosság látókörébe kerüljön, ne csak akkor értesüljenek erről a lehetőségről amikor már elhatalmasodott a konfliktus. Ennek érdekében a jelzőrendszer érintett tagjai számára (oktatási – nevelési intézmények, védőnők, háziorvosok stb.) kívánnak tájékoztatást adni a módszerről, annak hatékonyságáról, életszerűségéről, szükségszerűségéről és humánusságáról. Fontosnak tartják az intézményen belüli, valamint a társszervekkel való együttműködés kidolgozását. Erre vonatkozóan folyamatban van egy szakmai együttműködési protokoll, valamint együttműködési megállapodási tervezet kidolgozása. Ennek elfogadását követően célként tűzik ki a dokumentumban foglaltak megtartását az elkövetkező időszakban.
Terveik között szerepel továbbá elvált szülőknek, elvált szülők gyermekeinek önsegítő csoportok létrehozása, amely szolgálja saját problémáik, kérdéseik megoldását hasonló élethelyzetben lévő emberek segítségével, szakemberek támogatásával, valamint lehetőségük nyílik konfliktuskezelő technikák megismerésére, kipróbálására.
2./ Kórházi szociális munka A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szerint a gyerekjóléti központok, által biztosított kórházi szociális munka célja a kórházi védőnővel, a kórházi szociális szakemberrel együttműködve – hogy a nőgyógyászati- szülészeti osztályon a szociális válsághelyzetben lévő anyának és gyermekének segítséget nyújtson, - gyermekosztályon a gyermek elhanyagolás és gyermekbántalmazás észlelése estén a Gyvt.17.§ (2) bekezdése szerinti szükséges intézkedéseket megtegye. Az Intézmény 2004. októbertől együttműködési megállapodást kötött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermek - Egészségügyi Központjával (a továbbiakban: GYEK), melynek keretében az intézmény családgondozói szociális, mentális tanácsadást végeznek a kórház megadott osztályain. Az osztályokon segítséget nyújtanak a betegek és hozzátartozóik szociális problémáinak megoldásában, amely magában foglalja (betegek és családtagjaik részére) az információnyújtást, tanácsadást, hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtást, valamint érzelmi támogatást a betegséggel együtt járó krízis feldolgozásához.
Az együttműködés értelmében az intézmény vállalta: • kihelyezett ügyeleti-, fogadó időt tart a kórház gyermek osztályain • az osztályon a betegek és családjaik részére információnyújtást, tanácsadást, a hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtást, érzelmi támogatást ad a betegséggel együtt járó krízis feldolgozásához • továbbá a Miskolc város közigazgatási területén élő gyermekek hazakerülésének előkészítését, a szociális (és egészségügyi) segítségnyújtás folyamatosságának biztosítása érdekében, valamint az ország más településén lakóhellyel rendelkező gyermekek esetében ugyan e célból telefonon, levélben kapcsolatot tart indokolt esetben a területileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti, valamint háziorvosi és védőnői szolgálattal. • igény szerint szabadidős foglalkozásokat szervez a betegek részére komfort érzetük javítása érdekében • igény és érdeklődés esetén, az osztályon fekvő gyermekek szülei, felnőtt hozzátartozói számára (önsegítő) csoportot indít a gyermek hosszantartó kórházi kezeléséből eredő mentális terhek kezelésére • Igény esetén esetmegbeszélő csoportot szerveznek a személyzet részére, ahol lehetőség nyílik szakmai tapasztalatcserére, szakmai kérdések megvitatására, a mentális terhelés kivédésére szakmai protokollok kialakítására érzelmi bevonódásukból adódó feszültségek ventilálására, és a kiégés megelőzésére.
Tapasztalatok:
• A kezdeti lépések eltérő módon zajlottak osztályonként, az osztályvezető főorvos és a személyzet szemléletének hozzáállásának eredményként. A munka során szembesültek azzal, hogy a gyermekkel a kórházban tartózkodó szülő a hosszú gyógykezelések alatt rendkívül izolálttá válik. Az otthon maradt családtagokkal nagyon keveset tud érintkezni, megszakad a kapcsolata a barátok, ismerősök körével, sőt gyakran a munkahelyétől is meg kell válnia. Természetes támogató közösségeivel való kapcsolatának megszűnése, a gyermek betegsége okozta fájdalom, és a tehetetlenség érzésével teljesen egyedül marad. Ez a felismerés megerősítette a kollegákat abban, hogy ezt az űrt kell kitölteni és a szülő érzelmi támogatására kell helyezni a hangsúlyt. A szülő megerősítésével lehetett a legtöbbet tenni a beteg gyermekek érdekében. A leggyakoribb problématípus az információ hiánya volt, amely arra enged következtetni, hogy a kliensek tájékozottsága alacsony fokú.
Az életviteli problémák előfordulásának okai a következők voltak: megoldatlan lakáshelyzet, egészséges életvezetést nem biztosító anyagi jövedelmi háttér. A problémamegoldás folyamatában a kliens által hozott problémát, nehézséget szem előtt tartva az egyéni esetvezetés szakmai eszközeit használták. Ezek között lehet említeni a segítő, tisztázó beszélgetést, az első interjút, tanácsadást és információnyújtást. Jövőbeni célok: •
•
Rövid távú célok: - A kliensekkel folytatott segítő beszélgetésre alkalmas helység biztosítása a kórházban. A helység maximális kihasználása, a segítőbeszélgetések elterjesztésével a kliensek körében. - Gördülékeny együttműködés ápoló és szociális munkás között a kliens érdekeit szem előtt tartva. - szupervíziós lehetőség igénybevételének biztosítása. Hosszú távú célok: - A helységnek a fejlesztése, hatékony munkára történő kialakítása. - Az egészségügyi és a szociális intézmény közötti kapcsolattartás, konzultálási lehetőségek finomítása a hatékony együttműködés kialakítása céljából. - A kórházi szociálismunka, mint a szociális munka részének megismertetése az egészségügyi kollegákkal a szakmában történő identitástudatunk kialakítását követően.
3. Utcai szociális munka A munka célja, hogy felkutassa azokat az embereket, akik a szolgálatot (vagy más intézményes ellátási formát) nem keresik fel, de valószínűleg segítségre van szükségük, részükre felvilágosítás, információt nyújtanak, illetve megpróbálják őket bevonni az intézményes szolgáltatásba, közösségi – szabadidős programokba, hogy idejüket ne az utcán csellengve, hanem hasznosan, társadalmilag elfogadott módon töltsék. Potenciális klienskör: • • • • • • •
Csellengő gyermekek Gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok Gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok Iskolakerülő fiatalok Szenvedélybetegséggel küzdő fiatalok Kolduló gyermekek és fiatalok Egyéni vagy családi krízishelyzetből utcára kerülők
A szolgáltatást 2005. márciusában indították, mely során heti 6 órában végeztek felderítő jellegű utcai munkát. Megismerték a város főbb kritikus pontjait, napközbeni időintervallumunkat kibővítették délutáni és esti órákkal is alkalmazkodva a tapasztalatokhoz. A város főbb neuralgikus pontjai: buszpályaudvar, vasút állomás, bevásárló központok, szórakozó helyek, játéktermek, játszóterek, parkok, terek, iskolák környéke. Feladatok: • Szórakozóhelyeken, játéktermekben előforduló fiatalok megszólítása, felderítése - adott helyeken előforduló fiatalok életkori sajátosságainak, társadalmi státuszának, stb. megfigyelésén alapuló feltérképezése - kérdőív segítségével érdeklődési kör, szabadidő eltöltési szokások, igények felmérése - szükségletekre reagálva szabadidős programok szervezése (klubok, szociális csoportok stb.) - az intézményben beindított programok propagálása, népszerűsítése - tanácsadás, információnyújtás biztosítása •
lakótelepi szociális munka
-
azon parkok, játszóterek, sportpályák feltérképezése, ahol a kulcsos illetve családjukban elhanyagolt gyermekek múlatják idejüket tevékenységük megismerése, jelenlétünk megszoktatása tevékenységeikbe bevonódni igények felmérése az igényekre épülő programok szervezése az adott környezetben, illetve a gyermekjóléti szolgálat épületében
•
kortárssegítő képzés - a kortársak bevonása a segítségnyújtásba
•
családokkal végzett utcai szociális munka - a szociálisan perifériára szorult családok feltérképezése, megszólítása, tájékoztatás az intézményi szolgáltatásokról, azok igénybe vételi lehetőségeiről
Jövőbeni tervek: • felkutatni olyan szervezeteket, szolgáltatásokat, akik utcai szociális munkát végeznek (nem hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek) • együttműködést, kapcsolatépítést kezdeményezni az érintett szervekkel, szervezetekkel (polgármesteri hivatal, társ intézmények, ÁNTSZ, stb. • folyamatosan figyelni és nyilvántartani a város ifjúsági programjait, bekapcsolódni a preventív munkába • klubhelyiség létrehozása, ahol a szabadidő hasznosan eltöltését lehet biztosítani • pályázati lehetőségek feltérképezése • együttműködési megállapodások kidolgozása és elfogadása a városban működő szervezetek részvételével 4. készenléti szolgáltatás: A készenléti szolgáltatás célja: folyamatos szolgáltatás biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl sem maradjon a gyermek megfelelő szakmai ellátás nélkül. A gyermekjóléti központ ennek értelmében éjjel – nappal biztosít állandó ügyeletet. A szolgáltatást az intézmény egységeként működő Diszpécser Központ keretein belül kívánják kialakítani a működési engedély megszerzését követően. A közvetlen lakossági szolgáltatások keretében telefonon és elektronikus úton is kaphatnak segítséget a rászorulók: • készenléti szolgáltatás • információ szolgáltatás általános és konkrét ügyekben • egészségügyi és szociális szolgáltatások ajánlása a szükségletekhez igazodóan • szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése stb. A Gyermekjóléti Központ – speciális szolgáltatások protokoljának kidolgozása, tárgyi feltételek kialakítása, társintézményekkel való együttműködés erősítése, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése. Határidő: 2007.január 01. Felelős: intézmény általános igazgatóhelyettese
Módszertani feladatok ellátása Az intézmény 2000. szeptemberétől Megyei Gyámhivatali kijelölés alapján gyermekjóléti módszertani feladatokat lát el Borsod – Abaúj – Zemplén megyében. Az első kijelölésünk 2005. augusztus 31-én lejárt. 2005. szeptember 1-től – pályázati úton – újbóli kijelölést 5 éves időtartamra elnyerték. A módszertani feladatok ellátásra vonatkozó részletes anyag a koncepció 7. sz. mellékletét képezi.
3. Iránytű Avasi Szociális Szolgálat Gyermekjóléti Központ Az „Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat 2006. éven új telephellyel bővült Miskolcon a Testvérvárosok 15. szám alatt, ide költözött át a Gyermekjóléti Központ. Az új telephelyen kialakított környezetben a szakemberek nagyobb területen, kultúrált körülmények között tudják végezni munkájukat. A telephely rendelkezik minden olyan tárgyi eszközzel, mely segíteni tudja a kliensközpontú problémamegoldást. Kialakításra került egy különálló, tárgyi eszközökkel felszerelt kapcsolattartó szoba, a jogi és a pszichológiai tanácsadás is a kliensek számára megfelelő környezetben végezhető. A kliensek fogadására két hangszigetelt szoba áll rendelkezésre. A szakemberek jó közérzetét biztosítja a kialakított csoportszoba, a 40 fős konferenciaterem, zuhanyzó, mellékhelyiségek, konyha-étkező. A telephely kialakításánál külön figyelmet fordítottak arra, hogy a megváltozott mozgásképességű kliensek is könnyen megközelíthessék a szolgálatot. A telephely kialakításakor mozgáskorlátozottak részére külön illemhely létesítésére is sor került. A Gyermekjóléti Központ végleges működési engedéllyel rendelkezik.
A Gyermekjóléti Központ személyi feltételei Gyermekjóléti Központ vezető: Alapfeladatok ellátása: Családgondozók:
1 fő
Szociális asszisztens: Speciális feladatok ellátása: Kórházi Szociális munka: Utcai és lakótelepi szociális munka: Kapcsolattartási ügyelet:
2 fő
7 fő, ebből 1 fő heti 20 órában fejlesztő pedagógus
2 fő 2 fő 2 fő - heti 10 órában; és heti 30 órában családgondozói feladatokat lát el csökkentett esetszámmal 1 fő az utcai és lakótelepi szociális munkások közül látja el
Készenléti szolgálat: Ügyviteli alkalmazott:
1 fő
Alapellátási feladatok A Gyermekjóléti Központ az alapfeladatok mellett, speciális feladatokat is végez az 1997. évi XXXI. Törvény valamint a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében -
a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
-
a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
-
a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése
-
a gyermeki jogokról és kötelezettségekről, valamint a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
-
a hivatalos ügyek intézésének segítése
-
a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
-
a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
-
a szabadidős programok szervezése.
A Gyermekjóléti Központ alapellátási feladatainál a kezelendő problémák a következők: − − −
−
−
Nevelési oktatási intézmények köréből kieső fiatalok nyomon követése Iskolai hiányzások jelzése – három-négy óra hiányzás esetén is megjelenik a jelzés A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök munkájával kapcsolatos hiányosságok – nem jelenik meg a családokkal kapcsolatos tevékenység /családlátogatás, környezettanulmány, stb./probléma esetén a jelzés megérkezik a családgondozókhoz, viszont sok esetben megoldás lenne, ha az iskola és a család is tudna együtt dolgozni. Jelzőrendszerrel kapcsolatosan az együttműködés javítása – rendőrség hatékonysága azokban az esetekben ahol szükségeses lenne az együttműködésre, a Gyámhivatal és a Szolgálat bevonása a kapcsolattartások szabályozásánál. Ideiglenes hatályú elhelyezettek tartós szökése a szakszolgálattól. Hiányzik a nyomon követés, valamint a gyakorlat azt mutatja, hogy nem elég a meglévő figyelem a probléma hatékony megoldására
A problémák felszámolása érdekében az alábbi célokat tűzték ki: − −
−
−
a területen működő nevelési és oktatási intézményekkel folyamatos kapcsolattartás javítása, ami 1998 –tól folyamatosan működik Egységes koncepció kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök kompetenciái és kompetenciahatáraik meddig terjednek. Az ide vonatkozó hiányos, ellentmondásos jogszabályok kiegészítéseként. A jelzőrendszer tagjainak számára (rendőrség, védőnők, orvosok, bíróság, stb.) olyan továbbképzésben való részvétel, ami a gyermekvédelmi rendszer működésével, tagjainak feladatait, kompetenciáit, jogait, speciális jogokat és kölességeit ölelné fel – havi rendszerességgel iskolai szociális munka tekintetében a tanácsadások hatékonyságának növelése
Határidő: kidolgozott éves programterv alapján 2006. szeptember 1-től folyamatos Felelős: Gyermekjóléti Központ vezető, szakmai vezető, igazgató
Alapellátási feladatokon belül végzett tanácsadások külső szakember bevonásával 1.
Fejlesztő pedagógus – heti 20 óra
Az Intézményben a szolgáltatás biztosítása jelenleg is folyik. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a megjelenő gyermekeknél kétféle probléma jelentkezik a tanulási nehézségek terén: tanulási technikák helytelen használata érzelmi, viselkedési, tanulási nehézségek, zavarok; pszichomotoros és logopédiai problémák A feltárt problémák tekintetében a megoldás érdekében kétféle szolgáltatást is szeretnének biztosítani: A. Korrepetálás – jelenleg is folyik B. fejlesztő pedagógus – végzett szakember foglalkoztatásával A fejlesztő pedagógus munkájának alapelve az osztálytanítók munkájának segítése a gyerekek képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodásban, olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók. A fejlesztő pedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító pedagógusnak. Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosíthat.
2.
Pszichológus – heti 15 óra
A szakember által biztosított tanácsadás segítségével várható a családtagok egymás közti kapcsolatának, a család és külső intézményi környezet kapcsolatának javítása, gyermeknevelés problémáinak - ami magába foglalja az egyéni- és családterápiát, krízis élethelyzetek kezelését, bővíti páciense problémamegoldó eszköztárát, életvezetési zavarok megszüntetését, esetenkénti vizsgálati szakvéleményt – megoldásában nyújt segítséget. Feladatkörébe tartozik a mentális betegségek, illetve magatartási zavarok feltárása, kezelése vagy a problémahordozó szakellátó rendszerbe történő irányítása.
3.
Jogász – heti 10 órában
A jogász, tanácsadás formájában felvilágosítást ad és segítséget nyújt lakásbérleti jogviszonnyal, adásvételi szerződésekkel, családjogi-, gyámügyi-, hatósági eljárásokkal, polgári jog, polgári eljárási jog, tartási- és járadéki szerződésekkel, örökösödési joggal, öröklési jogi stb. kapcsolatos ügyek intézésében. Krízis helyzetben lévő szociálisan rászoruló kliens részére bontóperi keresetlevél elkészítése, gyermektartásdíj megelőlegezés, végrehajtási kérelem, gyermek elhelyezési ügyben keresetlevél készítése. A tanácsadás térítésmentes, ügyvédi képviseletet nem látnak el. 4.
Szociálterápiás szerepjáték
A szociálterápiás szerepjáték (SzTSzJ) saját önértelmezése szerint olyan önálló, a szociális területre sajátosan jellemző (kezelési) módszer, amely jól elkülöníthető más módszerektől, kezelési módoktól pl. magatartásterápiától, a pszichodrámától, az alaklélektani (Gestalt-) terápiától. Mértékadóak számára a szociális munka/szociálpedagógia cselekvési stratégiái, az e szakmákra jellemző attitűdök. Alapvetően a kliensek lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, az ő erősségeikre épít, az ő ritmusukhoz igazodik, tekintettel van az egyes ember méltóságára, biztosítani igyekszik mindenkinek a lehető legnagyobb szabadságot, de ugyanakkor a szükséges védelmet is. A SzTSzJ mindenekelőtt az ember öngyógyító erőit óhajtja mozgósítani, alapvetően a kliensek egészséges én részeire építve dolgozik. A szolgáltatás biztosításához szükséges a személyi és tárgyi feltételek biztosítása: 1 fő képzett szociáterápiás szerepjáték terapeuta ifjúsági specializációval 1 fő pszichopedagógus Határidő: Szociálterápiás szerepjáték megvalósítása 2010. 01. 01. Felelős: Gyermekjóléti Központ vezető, szakmai vezető, igazgató
Szabadidős programok „Fej-Lesz!” tematikus programok A szolgálat működési területén élő gyermekek és fiatalok körében feltárt problémakörök eredete – ok/okozati összefüggéseket vizsgálva - visszavezethető a családban átélt krízishelyzetekre, illetve neveltetésükben fellelhető szocializációs hiányosságokra. Társas kapcsolataik egysíkúak, énvédő mechanizmusként az elutasítást, a bűnbakképzést, az elmenekülést és a deviánsviselkedési formákat alkalmazzák, miközben folyamatosan törekednek a korcsoportjuknak való megfelelésre. Az Intézmény Gyermekjóléti Központja az általa nyújtott szolgáltatásaival arra törekszik, hogy feltárt problémák megoldásához professzionális segítséget nyújtson, megelőzze a krízishelyzetek kialakulását, elősegíti iskolai tanulmányaik képességeiknek megfelelő színtű folytatását, szerepkészletük bővítését, többsíkú és többdimenziós attitűdjeik kialakítását. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az iskolai hiányzások, a magántanulói státusz, a szabálysértési ügyek hátterében általában a szociális nevelés hiánya tükröződik, illetve, hogy ezek a
gyerekek nem képesek a beilleszkedésre, a társadalmi szabályok betartására, a más gyerekekkel való közös cselekvésre, a szolidáris viselkedésre, hiányzik a felelősségvállalás és közösségtudat. A fejlesztőprogramok ötlete tehát abból ered, hogy a szolgálat fontosnak tartja, felismerni a gyerekek mentális problémáit, a szociális retardáció és a családi konfliktusok megelőzését, kiszűrését, illetve a hiányzó készségek, képességek fejlesztését, ezáltal elősegítse az összetartozás és valahová tartozás érzését és teljes értékű társadalmi kapcsolatok kialakulását.
A program felépítése I. Szabadidős programok: kirándulások, fejlesztő játszóház, kreatív műhely – 1998-tól folyamatosan működik II. Csoportfoglalkozások: pályaorientációs csoport, kommunikációs csoport, értékfeltáró csoport, szociálterápiás csoport – 2006. 09.01-től működnek III. Prevenciós programok: környezetvédelmi tábor, életmód tábor, különböző témakörökben tartott foglalkozások: bűnmegelőzés, családon belüli erőszak, szenvedélybetegségek, tolerancia erősítése, tanulási technikák, stb. – 2004 -től működnek I. Szabadidős programok: kirándulások, fejlesztő játszóház, kreatív műhely A projektben szereplő szabadidős programok a gyermekek individuális és szociális nevelését célozzák meg. Az individuális nevelés a gyerekek személyiségének és képességeinek erősítését jelenti. A szociális nevelés azt jelenti, hogy a gyerekeket másokkal közös cselekvésre, szolidáris viselkedésre, csoport és közösségtudat fejlesztésére, felelősségvállalásra tanítjuk játékos formában. A program működése révén segítséget nyújtunk a lelki, érzelmi problémák megoldásában, a szülői és kortárskapcsolatok konfliktusainak megbeszélésében. Célcsoport az általános iskolás korú gyerekek valamint esetenként szüleik, átlagban 15-20 gyermek. Kialakul a 10-12 fős központi mag, akik csaknem minden alkalommal elmennek és a program kezdetétől végig maradnak, valamint az 5-8 fő, akik nem rendszeresen vesznek részt a rendezvényeken, csupán alkalomszerűen. A szabadidős programok működése A romagyerekkel eddig végzett munka során azt tapasztalták, hogy nehézséget okoz számukra a közös feladatmegoldás, az együttműködés a társakkal közös cél elérése érdekében. A program során vetélkedőket, páros és kiscsoportos játéktevékenységeket szervezek, melyek ezen készségek fejlesztését szolgálják, valamint erősítik az összetartozást. Speciális, fejlesztő társasjátékokat (Activity), kártyajátékot, sporteszközöket alkalmaznak. A fejlesztő játszóház fontos feladata a prevenció, a részképességek területén felmerülő problémák, mentális problémák, szociális retardáció, a családi konfliktusok kiszűrése és a megfelelő szerv tájékoztatása. Fontosnak tartják az alapvető szabályok fokozatos és folyamatos kiépítését, amelyek alkalmazása megadja és megtartja a foglalkozások kereteit. Ezek közé tartoznak: - focizás, mozgás - egymás játékának, tevékenységének tiszteletben tartása, - a játék hevében az eszközre és a társakra való odafigyelés (játék közben is figyelni kell a játéktárgyra, a környezetre, a társakra) - az alkalmanként betévedő, nem résztvevői céllal érkező fiatalokat maga a csoport vonja be a tevékenységbe, miközben a már elfogadott szabályokat velük is betartatják (rögzült-e a csoport által megfogalmazott szabályok)
A gyermekjóléti program nagyon fontos részét képezik a nyári kirándulások melyek során a gyerekek ismerete bővül, a kapcsolatok elmélyülnek, tisztázódnak, valamint jelentős közösség és csoportépítő funkcióval rendelkezik. A nyári programokon összecsiszolódott csoportokkal
hatékonyabban lehet együtt dolgozni mind a pszichológiai, mind a játszóházi foglalkozásokon, amely elősegíti a program céljainak hatékonyabb megvalósulását. A nyári programok célja: a gyermekek szocializációjának segítése, az előítéletek működése helyett az együttműködés tanulása, melynek megvalósításához lehetőséget teremtünk a közös játékra és tapasztalatszerzésre. A nyári programok elsősorban szabadidős tevékenységre, közösségi élményekre épülnek, melyeket kiegészítenek a szakmai programok, úgymint kommunikációs és egészségnevelő foglalkozások. A kirándulások, táborok célja: olyan helyre is eljussanak, ahova egyébként nem vagy nagyon nehezen juthatnának el. Célcsoport: roma és nem roma gyerekcsoportok együtt vesznek részt.
A program tervezésénél a létszámot 20-30 főben határozták meg. A különböző foglalkozásokon sok gyerek vett részt az elmúlt években, azonban értelemszerűen nem tudtak mindenkit magunkkal vinni, így az elsődleges szempont a korábbi évekhez hasonlóan a már kialakult kapcsolatok erősítése volt.. A gyerekek hátrányos helyzetére tekintettel annak érdekében, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége biztosított legyen a gyerekek kirándulásainak költségét pályázati forrásokból biztosították. II. Csoportfoglalkozások: pályaorientációs csoport, kommunikációs csoport, értékfeltáró csoport, szociálterápiás csoport A kommunikációs csoportfoglalkozások során az együttműködés, közös feladat-megoldási, verbális – nonverbális kommunikációs készségek fejlődtek, a csoportalakulás teljes fázisa megfigyelhető volt és a kiegyensúlyozott csoportdinamika napok alatt kialakulhat. A pályaorientációs csoportfoglalkozások célja a végzős diákok számára olyan alternatívák nyújtása, melyek lehetőséget adnak arra, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szakmában, intézményben tanuljanak tovább. A foglalkozásokon önismereti, személyiségfejlesztő technikákkal tudatosítják a gyermekekben, hogy milyen személyiségtulajdonságokkal rendelkeznek. Időt fordítanak készségeik, képességeik felmérésére. Megvizsgálják a gyermekek érdeklődési területét, jövőbeni szakmai elképzeléseiket, ezek ismeretében megismertetik őket a különböző iskolatípusokkal ügyelve arra, hogy ne frontális ismeretterjesztés történjen, hanem a gyermekek önmaguk alkossanak képet az iskolákról. Értékfeltáró csoportok célja felfedni azokat a társadalmi értékeket - egyfajta sajátos személyszintű feldolgozás formájában -, amelyek a fiatalok kognitív struktúráját jellemzik. A hangsúly a személyszintű feldolgozás megismerésére tevődik, vagyis arra, ahogyan a foglalkozások menetében teljesen vagy részlegesen elutasítanak értékeket, vagy átalakítják, újrastrukturálják azokat. További cél: megtapasztalni hogy az értékek mennyiben döntésbefolyásolók, cselekvésre mozgósítók, milyen orientáló erővel bírnak. Fontos ez azért is, mert a serdülő és ifjúkor több vonatkozásban is a leglényegesebb szakasz a társadalmi értékekhez való viszony tisztázása, kiérlelése, a személyes értékorientáció szempontjából. Az antiszociális magatartás, a bűncselekmény elkövetése általában szocializációs deficit következményeként írható le. A szocializáció a társadalomba történő beilleszkedés folyamata. Ennek során jut el az ember önmaga megismeréséhez és találja meg helyét a társadalomban. A magyar családokban a gyermekekkel töltött idő nagymértékben csökkent. Ennek kompenzálására csak az együtt töltött idő intenzitásával, tartalmával lenne mód. A valóságban a szülői szerep az ellátásra, gondozásra, ellenőrzésre redukálódott. Nincsenek közös élmények, érzelmek, intim együttlétek, így a normák és értékek közvetítése is meglehetősen csorbul. Az Avason élő családokban nem ritka az egyik vagy mindkét szülő munkanélkülivé válása, a munka elvesztése miatti „gyászreakciók” következményei pedig, a magukat kétségbeesetten fenntartani igyekvő felnőttek jelenléte. Mindez nagymértékben kihat többek között a gyermekek norma-és értékorientációjára. Konfliktuskezelő csoportok . A gyerekeknek itt lehetőségük lenne arra, hogy a foglalkozások során elsajátítsanak különböző konfliktusmegoldó technikát, ami segítheti hatékony megoldásokban, megállapodásokban. A program elemei külön is felhasználhatók egy-egy foglalkozás kitöltésére, de
teljes egészében foglalkozássorozat formában is. Lehetőséget nyújt az anyag önismereti élményszerzésre is, ennél fogva személyiségfejlesztő hatású. Fő cél, hogy a decentrálásra, a másik nézőpontjának elfogadására alkalmasabbak legyenek a gyerekek, így esélyt ad egy kevésbé konfliktusos, megoldásaiban eredményes kommunikáció elsajátítására. Természetesen egyik programnál sem várható, hogy ez által megszűnik a területen a kábítószer fogyasztás, terjesztés, vagy megszűnnek a családon belüli konfliktusok, egyéni és társas problémák, hanem, mindezekkel a foglalkozásokkal egyfajta alternatívát kívánnak felkínálni, a fiatalok részére, hogy ismeretük, tájékozódási pontjuk legyen a felismert és kialakuló problémák megoldásában Csoportfoglalkozás részletes ütemezését a 8. sz. melléklet tartalmazza.
III. Prevenciós programok: életmód tábor, különböző témakörökben tartott foglalkozások: bűnmegelőzés, családon belüli erőszak, szenvedélybetegségek, tolerancia erősítése, stb.
Életmód tábor célja az érdeklődés felkeltésével, a tanultak gyakoroltatásával olyan ismeretet közvetíteni, melyet a tanulók és a családjuk a mindennapi életben hasznosítani is tudnak. A képesség- és készség fejlesztésével arra törekednek, hogy a tanulók alkotó, kiegyensúlyozott életvitelű egyének legyenek, tudjanak értéket teremteni - szellemi, anyagi-, megbecsülni, másokat is hasonlóra motiválni, pozitív példát nyújtani. A mindennapi életben alkalmazhatóvá kívánják tenni a következőket: olyan ismeretet közvetítsünk a gyermek és rajta keresztül család számára, melyen a keresztül tudatosul a gyermekekben az egészséges életvitel fontossága és megismerik a betegség megelőzésének alapvető módjait. Ismeretek gyakoroltatása – az egészséges állapot örömteli megéléséhez, a testi- lelki harmónia megőrzéséhez, pl. helyes táplálkozás, a jól végzett, sikeres munka öröme, a mozgás -és természet szeretete, a rendszeres sportolás jellemformáló hatása. A szabadidő helyes eltöltésének fontossága, a tartalmas aktív- és passzív pihenés szükségessége, vagyis a harmonikus életvitel alapjai, az igény erősítése az egyéni- és környezeti higiénia, a természetes- és a mesterséges környezet védelme, megbecsülése iránt pl. a hulladék szelektív gyűjtése, tárolása és újrahasznosítása. önismeret fejlesztés, az egyéniség fejlesztésének fontos része az önismeretre, önmegvalósításra nevelés, a sikeresen cselekvő, alkotó és értékteremtő egyénné formálás.
Foglalkozások
Szenvedély – mint veszélyforrás Szenvedélybetegségek és azok iskolai szerepe Kábítószer, alkohol, „szerepjáték” – mint szenvedély Devianciák kialakulása Fiatalkori bűnözés gyermekszemmel Családon belüli erőszak: Mindenki lehet elkövető és áldozat A másság elfogadása (fogyatékkal élő, szexuális, vallási, stb.)
Határidő: folyamatos Felelős: „Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat Gyermekjóléti Központ vezető, szakmai vezető, igazgató
Alapfeladatokon túl végzett tevékenységek 1./ A bántalmazás, bűnmegelőzés témakörében szeretnének hatékony munkát folytatni. A működési területükön élő családok körében előforduló bántalmazások, családon belüli erőszakos cselekmények és a fiatalok körében kialakuló korai bűnözést hatékony módszerekkel kell kezelni. Teljekörű prevenciós programokkal, előadásokkal, lakossági tájékoztatókkal. Terepe lehet ezeknek a tantestületi és szülői értekezletek, lakossági fórumok, egészségnapok, csoportfoglalkozások, iskolai előadássorozatok.
Többségében ezek jelenleg is folynak, viszont szükségszerű a hatékonyság növelése, a meglévő erőforrások korszerűsítése. A fiatal generációt fogékonnyá kell tenni a témák iránt, hiszen csak így lehet beépíteni hatékonyan a szocializációjukba. A nevelési oktatási intézményekben folyó iskolai szociális munka egyik alappilléreként ezt a területet szeretnék megcélozni. 2./ Munkájuk másik nagy szelete az iskola rendszeréből kikerült illetve magántanulói státuszban tanuló fiatalok. Ebben a témakörben elengedhetetlen az iskola támogató- együttműködő fellépése. Itt válna kiemelten fontossá az ifjúságvédelmi felelősök szerepe. A szociális szakma a gyermekeket tünethordozóként kezeli a családi életben fellépő problémák tekintetében. Sok esetben a gyermek a szülők, a család hiányos nevelési stílusa, attitűdjei miatt válik áldozattá. Meg kell keresni, hogyan miként lehet, a már beépült viselkedési, tanulási, szociális képességeket fejleszteni, változtatni és az iskolákkal közösen azon kell dolgozni, hogy segítséggel egészséges felnőttek nőjenek fel. Az a gyerek, aki bármely képességét illetően hátrányban van a többivel, fejlesztéssel képes a felzárkózásra, az Intézmény ezt a feladatot akarja ellátni. 3./ A fogyatékos, speciális nevelési igényű gyermekek és szüleik részére szeretnének olyan szülősegítő szolgáltatásokat biztosítani, melyek összefogják a területen működő intézményeket. Tervezik egy szakkönyvtár létrehozását, szakmai vásárokat, információs és tanácsadó központ kialakítását. Szakkönyvtár: jelenleg meglévő könyveik kevés számban tartalmaznak olyan szakirodalmakat, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítené elő szüleik számára. Céljuk az, hogy ezek a szülők is megtalálhatják azokat a könyveket ami segítségükre lehet. Valamint a gyermek ellátásához kapcsolódó juttatások és egyéb szociális ellátások, nevelési, oktatási fejlesztési lehetőségeket tartalmazó könyvek, jogszabályok, gyűjtemények fejlesztése is komplexebb segítséget nyújtana a szülőknek. Szakmai nap: olyan hagyományteremtő szakmai program, amin lehetőség nyílik arra, hogy a sajátos nevelésű gyermekek szülei egy fórumon találkozhassanak egymással, a sérült gyermekeket ellátó nappali és szakellátás képviselőivel. A rendezvényen az állami, civil és egyházi szervezetek is képviseltetik magukat. Az alapfeladatokon túl végzett tevékenységet ütemezését a 9. sz. melléklet tartalmazza. Határidők: 2005. 01-től működő tevékenység, folyamatos Felelős: Gyermekjóléti Központ vezető, szakmai vezető, igazgató
Speciális szolgáltatások A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít.
1. Utcai és lakótelepi szociális munka tükrében a szolgáltatás fejlesztése: Akut probléma hogy a területen megjelenő guberáló, kéregető gyermekek, családok nem Miskolci, Avasi illetőségűek, hanem a környező településekből, falvakból jönnek. Ilyen esetekben a jelzés megtörténik az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé, viszont a probléma hatékony kezelése illetve a visszajelzés sok esetben elmarad. A problémával kapcsolatosan olyan szakmaközi megbeszéléseket szervezés indokolt, ahol a célcsoport a Miskolc vonzáskörébe tartozó települések gyermekjóléti intézményei. Problémát jelent, hogy sok esetben az intézmény látókörébe került kliens nem a központ működési területéhez tartozik, ilyenkor átfedés van a két Gyermekjóléti Központ között. Hasznos lenne egy közös ilyen szempontból egységes megoldási javaslat kidolgozása a hatékony működés érdekében. Együttműködés erősítése a jelzőrendszer tagjaival Csoportos szociális munka beindítása: feladat ellátásának alapja a csellengő gyermekek csoportba történő behívása. Problémát jelenet, hogy a napközben
csellengő gyermekek leginkább a belvárosban, plázákban korzóznak, ilyen létesítmények az intézmény területén nem található. Az utcai szociális munka jelenleg munkaidőben folyik (8. 00-16. 00), szeretnék kibővíteni az éjszakai, illetve a kampányszerű tevékenységre, hogy az utcai szociális munkása munkaidőn túl is végezni tudja feladatát. Együttműködési megállapodás a területen működő Rendőrőrssel illetve a városi és megyei kapitánysággal elkészült.
2. Kórházi szociális munka tükrében a szolgáltatás fejlesztése: A kórházakban dolgozó szakemberekkel a kialakult jó munkakapcsolatok további fejlesztése Szakmai továbbfejlődés, hogy a kórházi szociális munkával járó sokrétű kihívásnak még inkább megfelelhessenek Szakmai fórumokon, megbeszéléseken, konferenciákon, konzultációkon való részvétel, tapasztalatcsere Folyamatos sajtó- és jogszabályfigyelés a naprakész információk nyújtása érdekében Kapcsolatrendszereik karbantartása és további fejlesztése – minden olyan intézmény és szervezet felé, amely klienseink számára szükséges lehet A szociális csoportmunka lehetőségek és igények szerinti kiterjesztése a felnőtt- és a gyermekosztályokon, valamint - preventív céllal - általános iskolákban
3. Kapcsolattartási ügyelet tükrében a szolgáltatás fejlesztése: elődleges célként jelenik meg itt a bíróságokkal való kapcsolat kiépítése, a kapcsolattartás, mediáció preventív hatásának erősítése A kapcsolattartások szabályozásánál problémát jelent hogy a bíróság az időpontok meghatározásánál nem veszi figyelembe a kapcsolattartásra kijelölt szervek lehetőségeit (nyitvatartási idő, stb.), a megoldás lehetne, ha a szabályozás alkalmával az illetékes szolgálatot is bevonnák a munkába. Szakmai előrelépésként fontosnak tartják a különböző konferenciákon, esetmegbeszéléseken való részvételt. Intézményi látogatás a működő kapcsolattartási ügyeleteken tapasztalatszerzés céljából Egyre több igény merül fel a hétvégi kapcsolattartásra, mely péntek délután 16-ig és szombat délelőtt 12-ig valósulhatna meg, ehhez feltétlenül szükséges a személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ügyeleti díjra vonatkozóan egységes szabályozás nincs A kapcsolattartási protokoll elkészült együttműködve a társszervekkel
4. Készenléti szolgálat tükrében a szolgáltatás fejlesztése: A 2006. évben a készenléti szolgálattal kapcsolatosan szükségesnek látszik az ország különböző területein működő szolgálatok meglátogatása, szakmai kapcsolatok kiépítése. Konferenciákon, szakmai műhelymunkákon való részvétel, illetve olyan képzéseken való részvétel, amelyek segítenék e terület szakmai fejlődését. Szükség mutatkozik a szolgáltatás biztosításának egységes szabályozására, mivel az ide vonatkozó jogszabályok erre vonatkozóan hiányosak, regionálisan pedig nincs egységesen átvehető és alkalmazható modell pl. a Kjt. szerint a készenléti szolgálatot ellátó szakembert készenléti díjként a bruttó fizetése 25 %- a illeti meg Szolgálati autó biztosítása eredményesebb munkavégzést eredményezne A jelzőrendszer tagjaival akció munka keretében feltérképezni a csellengő, kolduló és az éjszakai életben résztvevő gyermekeket és fiatalokat Határidő: tervek megvalósítása 2010. 01. 01. Felelős: Gyermekjóléti Központ vezető, szakmai vezető, igazgató
4. / Gyermekek Átmeneti Otthona A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona 2000. január 1. napjától határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. A működési engedély szerint az intézmény 24 férőhelyes átmeneti otthon, mely a gyermekjóléti alapellátás keretében átmeneti gondozást biztosító bentlakásos gyermekintézmény, ellátási területe Miskolc város közigazgatási területe. 2005. évi működés statisztikai adatai: a tárgyévben igénybe vett gondozási napok száma a tárgyévben ellátásban részesült gyermekek száma a tárgyévben az ellátásból kikerült gyermekek száma a tárgyévben felvételt nyert gyermekek száma 2005.12.31-én az ellátottak száma 2005. évi gyermek átlaglétszám
8.087 nap 44 fő 33 fő 31 fő 20 fő 22,15 fő
Ellátottak számának alakulása az elhelyezést kiváltó probléma típusa szerint: szülők életvezetési problémái miatt szülők egészségügyi problémái miatt szülők szenvedélybetegsége miatt Lakhatási problémák, mint hajléktalanná válás lakhatási problémák, mint elégtelen lakhatási körülmények A szülő vagy gondviselő indokolt távolléte esetén családi konfliktus miatt A gyermek magatartási problémái miatt
3 fő 2 fő 2 fő 20 fő 1 fő 6 fő 6 fő
2005. évben átmeneti gondozásban részesültek adatai: Gondozás alatt állt 0 – 3 hónapig terjedő időtartamban: Gondozás alatt állt 4 – 6 hónapig terjedő időtartamban: Gondozás alatt állt 7 – 10 hónapig terjedő időtartamban: Gondozás alatt állt 11 – 12 hónapig terjedő időtartamban: Gondozás alatt állt 12 hónapnál tovább terjedő időtartamban: Két éven belül visszakerült: Gondozás után a családi környezetbe nem térhetett vissza: Személyi térítési díjat fizet:
11 fő 6 fő 13 fő 4 fő 10 fő 10 fő 8 fő 6 fő
2005 és 2006. év során a Gyermekek Átmenti Otthona teljes kihasználtsággal működött.
A megnövekedett és állandósult magas gyermeklétszám miatt a környező településekkel való újbóli kapcsolatfelvételt értelemszerűen szüneteltették, nem lévén üres kapacitásuk, melyet igénybe vehetnének más települések. Az átmeneti otthon a gondozottak lakó-és életkörülmény feltételeinek javítása érdekében 2006 évben az alábbiakat végezték: 2006. júliusában a Lapella Kft. (ügyvezető: Kiss László) 9.000.000,- Ft. értékű felajánlást tett az otthon részére . Ezen összegből a Szige-Tech Bt. (ügyvezető: Bakos Zoltán) kivitelezésében 2007. januárjáig a következő felújítási munkálatokat végzik az otthon fiú és leány csoportjában: -
54 db. ablakszem korszerű műanyag nyílászáróra való cseréje – ez a munka a leány csoportban elkezdődött a csoportok összes helyiségének újrafestése – 80 %-ban készen van
-
a csoportok hálószobáiban és tanulószobáiban a beépített szekrények cseréje 50 %-ban készült el burkolási munkák tekintetében parkettacsiszolás, linóleumok cseréje - a linóleum a folyósón kicserélésre került, a parketták csiszolása azokban a szobákban készült el, ahol a festés már megtörtént.
Zám-Kuti Bt. Európai Uniós munkabér pályázatból mintegy 1,5 millió Ft. értékben a kivitelezők munkabérét finanszírozza.
2007-2013 közötti időszak céljai: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó célként megfogalmazta a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai egységeinek külső telephelyre való költöztetését. A Gyermekek Átmeneti Otthon a fenti cél megvalósításának érdekében: - együttműködik a MIK Rt. illetékeseivel a szükséges nagyságú, jogszabályi előírásoknak megfelelő ingatlan kiválasztásában és felkutatásában, - a telephely változás kapcsán az átmeneti gondozott gyermekek érdekeinek fokozott védelmét látják el; óvodai, iskolai, orvosi ellátásuk állandóságát biztosítják - a jelenlegi, majdnem teljes kihasználtságú férőhelyszám (24 fő, 12 lány-12 fiú) megtartását képviselik az esetleges későbbi igény szerinti bővítés szem előtt tartásával. Határidő: a szakmai egység külső telephelyére költözésével egyidejűleg Felelős: szakmai egység vezetője
5. / Családok Átmeneti Otthona Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermekeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Otthon munkáját az elmúlt évben is - a korábbi évekhez hasonlóan - a szakmai programnak, az éves munkatervnek, a gyermekvédelmi koncepciónak, valamint a gondozottak összetételének, problémáinak, megoldásra váró feladatainak megfelelően végezték. I. Az elhelyezésre várók közül (135 fő) megközelítőleg csak a felének (67 fő) tud az intézet átmenetileg segítséget nyújtani. A férőhelyek kihasználtsága maximális volt, ráadásul az elmúlt évben egy-egy férőhelyen közel 2,5 főnek biztosították az átmeneti ellátását, ezáltal a gondozási időtartam átlaga egy-egy gondozott esetében 5,6 hónapot jelentett. A 2005. évben bekerült családok átmeneti elhelyezésének okai: Bekerülési okok Bántalmazás (többnyire az anyák bántalmazása) Szociális helyzet (anyagi okok + lakhatás hiánya)/ munkanélküliség, eladósodás, lakhatás elvesztése/ Anyagi okok (munkanélküliség, megélhetés hiánya) Válsághelyzetbe került várandós anya (se megélhetés, se lakhatás)
Családok száma 3
Gondozottak száma 10 fő
7
22 fő
1
4 fő 1 fő
Egyéb (TGYSZ-ből hozzánk helyezett id.elh. kiskorú) Összesen
1 fő 11 család
38 fő
A 2005. évben kihelyezett (kiköltözött) családok lakhatási feltételeinek alakulása Kihelyezés, kiköltözés helye
Családok száma
Vissza (ahonnan jöttek ahonnan menekültek/bántalmazott családok/) Albérlet (kaució+előre több hónap kifizetése) Szociális bérlakás (pályázat útján) Saját ház vásárlása (vidéken, szoc. pol. támogatással) Családi körbe (szülőkhöz, rokonokhoz) Egyéb: szülészet (várandós anya) /lakhatás továbbra sem megoldott/ Összesen:
3
Gondozottak száma 10 fő
3
9 fő
1
3 fő
2
8 fő
2
7 fő 1 fő
11 család
38 fő
A szociális bérlakás pályázaton az elmúlt évben is eredményesen szerepelt az intézmény. Egy 3 fős családnak sikerült lakáshoz jutni. Családgondozói, családsegítői tevékenységük eredményességét, illetve eredménytelenségét a gondozotti összetételen túl nagyban befolyásolja a gondozottak otthonban eltöltött ideje, a foglalkoztatásuk módja, mikéntje és ideje, a kihelyezésük minősége. 1. Személyi feltételek: Az Otthonban csak a törvényben biztosított minimális személyi feltétel adott: – 1 fő szakmai vezető – 2 fő családgondozó – 4 fő gondozó – 1 fő pszichológiai tanácsadó heti 5 órában – 1 fő jogász heti 5 órában A személyi állomány bővítése 2005 évben nem történt meg. Az otthonban 1 fő létszámfejlesztésre égető szükség mutatkozik, ezért igényüket továbbra is fenntartják. Munkatársaik képzettségét, szakképzettségét illetően az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el. 2005. év végére valamennyi törzsállományú és helyettesítő munkatárs megszerezte a munkaköréhez szükséges szakmai képesítést. 2. Tárgyi feltételek helyzete, fejlesztési elképzelések: A gondozottak ellátásán, foglalkoztatásán túl nagy figyelmet fordítottak környezetük további alakítására, jobbá tételére, életminőségük javítására is. Az elmúlt évben sikerült a tárgyi feltételeiken javítaniuk. Több elhasználódott bútordarab és gép helyére vásároltak újat. Rövid távú elképzelések:
-
családgondozás személyi feltételeinek biztosítása az újonnan belépő munkatársak szakmai továbbképzésének folyamatos biztosítása a dolgozók kiégés elleni tréningjének szervezése a kialakított kapcsolatok mélyítése a civil szervezetekkel a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében a városi stratégia megvalósításában aktív részvéte a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének az előkészítése
Határidő: 2007. december 31 –től folyamatos Felelős: intézmény vezetője Hosszú távú elképzelések: A fenntartó által meghatározott időben az otthon kiköltözése a teljes család fogadására alkalmas épületbe, ezzel kapcsolatos feladatok: -
-
Együttműködés a MIK Zrt. Képviselőjével a jogszabályban előírt feltételekkel kialakításra kerülő, teljes család fogadására alkalmas épület kiválasztásában, ehhez szakmai segítségnyújtás Az új épület berendezése, a költözés megszervezése, lebonyolítása
Határidő: a szakmai egység külső telephelyére költözésével egyidejűleg Felelős: szakmai egység vezetője
II. Szakellátási intézmények 1. / MGYK Gyermekotthon
Fruska
Regionális
Hatáskörű
Módszertani
Miskolc MJ Város gyermekvédelmi ellátási területén belül a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Gyermekotthona 1998. év óta biztosítja 36 fő 3-24 éves korú leány teljes körű ellátását, család- és utógondozását. Az MGYK Fruska Gyermekotthona 2003. szeptember 15.-től regionális hatáskörű módszertani gyermekotthoni feladatokat is ellát főhatósági megbízás alapján. A Fruska Gyermekotthon rendelkezik végleges működési engedéllyel, jóváhagyott SZMSZ-szel (jóváhagyás időpontja: 2005. december 02), Szakmai Programmal, Házirenddel.
Tárgyi feltételei A tárgyi feltételek a jelenlegi „nagy intézmény” falai között az elmúlt években kialakultak, a törvényi és hatósági előírásoknak megfelelnek. A három családias jellegű csoportban – Kisasszony fészek, Napsugár lak, Tini tanya – a leányok 2-3 ágyas szobákban élnek, biztosítva a főzőkonyha, étkező, nappali, fürdőszoba, WC feltételeket is. Rendelkezésükre áll: TV, rádió, magnó, háztartási és konyhai gépek, melyek egyrészt a szabadidő eltöltését, másrészt a leányok háztartási ismereteik elsajátítását szolgálják. A gyermekotthon rendelkezik szülői-fogadó szobával, fejlesztő munkát segítő helyiséggel és pszichológus szobával is. A gyermekek használhatják a Gyermekvédelmi Központ udvarát, kertjét, sportpályáit, könyvtár és egyéb közösségi helyiségeit. Személyi összetétele A személyi feltétel a 15/1998(IV.30)NM rendeletben előírt létszám és képzési követelményeknek megfelelően biztosított. Az évek során továbbra is gondot jelent a pszichológus álláshely teljes állású pszichológussal történő betöltése. A 9/2000 továbbképzési követelményeket – kreditpont gyűjtés – a gyermekotthon munkatársai időarányosan teljesítik – képzési tartalmát tekintve a gyermekotthon tartalmi követelményeihez igazodva.
