No title

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője – Műszaki Iroda–

6600 Szentes, Kossuth tér 6.  63/510-300 Ikt.szám: Témafelelős: Baloghné Berezvai Csilla Tárgy: Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Melléklet: Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja elektronikusan

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szentes

Tisztelt Képviselő-testület! Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben Stockholmban világkonferenciát rendezett „Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája” címmel. A konferencián az ember-központúság elve érvényesült és megjelent a jövő iránti felelősség is, továbbá kiemelték a nemzetközi együttműködések fontosságát, de a fenntartható fejlődésről még nem esett szó. A nyolcvanas évek elejére a globális problémák kiszélesedtek, és ez indokolta egy újabb ENSZ-konferencia előkészítését, amely előkészítésében jelentős szerepet játszott a Környezet és Fejlődés Világbizottság (a Brundtland Bizottság). 1983 decemberében kérte fel az ENSZ főtitkára Gro Harlem Brundtland asszonyt arra, hogy alapítsa meg ezt a független bizottságot. A Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben adta közre jelentését „Közös jövőnk” címmel. A „Közös jövőnk” jelentésben jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. . Az ENSZ Közgyűlése 1992-re kitűzött egy új konferenciát, amelyet Rio de Janeiroban tartottak meg „Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia” címmel, amelynek már központi gondolata lett a fenntartható fejlődés. Rióban az alábbi fontosabb dokumentumokat fogadták el: • Riói Nyilatkozat, melyben általános elveket fogalmaztak meg az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a fenntartható fejlődésről és az egyes országok együttműködésének alapelveiről. 1

• A „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) című dokumentum, amely ajánlások és javaslatok gyűjteménye a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. • ENSZ Éghajlatváltozás keretegyezmény. • Egyezmény a biológiai sokféleségről. • Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről. Megállapodás született arról is, hogy az ENSZ keretében létrejön a Fenntartható Fejlődés Bizottság, amely figyelemmel kíséri a konferencia határozatainak és ajánlásainak végrehajtását. Magyarország a kezdetektől fogva tagja ennek a bizottságnak. A Riói Konferencia után Magyarországon is megalakult a nemzeti Fenntartható Fejlődés Bizottság. A „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) megfogalmazása a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében, jelentős eredménye volt a Riói Konferenciának. A Konferencia eredményeit összefoglaló dokumentum 28. fejezete felhívja a világ politikai vezetőinek figyelmét arra, hogy kezdjenek párbeszédet országaik polgáraival egy, a helyi közösségek által elfogadható fenntartható fejlődéssel foglalkozó program, az ún. „Helyi feladatok a XXI. századra” (Local Agenda 21) kialakításával. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. Az európai városok és közösségek reagálva erre a felhívásra, létrehozták az ún. „Európai kampány a fenntartható városokért és közösségekért” programot. Ennek alapjait az 1994-ben Aalborgban megrendezett konferencián fektették le, megalkotva az „Európai Városok Chartája a Fenntartható Fejlődésért” című dokumentumot, amely „Aalborg Charter” néven vált közismertté. Az Európai Tanács 2001-ben Göteborgban fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját, amely az EU gazdasági fejlődésre, társadalmi jólétre és környezetvédelemre vonatkozó komplex, hosszú távú feladatait tartalmazta. Az Európai Tanács 2006. június 16-án elfogadta az EU megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. Magyarország első fenntartható fejlődési stratégiája 2007-ben készült a Kormány gondozásában. Az Országgyűlés 2009-ben döntött arról, hogy a fenntartható fejlődési stratégiát a Nemzeti Fenntartható fejlődési Tanács (továbbiakban: NFFT) keretében kell megújítani. Az NFFT Titkársága 2011 őszére elkészítette a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első szövegváltozatát, amely novemberben széles társadalmi vitára indult. A társadalmi vitán elhangzó javaslatok, vélemények alapján véglegesített Keretstratégiát az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadta el.

2

Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A DAREH KEOP-1.1.1. kódszámú „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztésére” pályázatot nyújt be 2010 évben, amelynek keretében vállalta 10 tagönkormányzat LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának kidolgozását. Ennek alapján készült el Szentes LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja is. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. Szentes Város Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának felépítése: 1. A LA 21 program általános bemutatása. 2. Helyzetelemzés: Szentes város bemutatása (földrajzi, történeti, természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével), 3. Helyzetértékelés: adatgyűjtés céljából kitöltött kérdőívek értékelése, SWOT analízis és táblázatok, diagramok elkészítése a kapott adatok alapján. 4. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása. 5. Megvalósítás: a LA 21 három fő pillérét (társadalmi, környezeti, gazdasági) figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok meghatározása. 6. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 5 éves időtartamra. 7. Értékelés (audit) és visszacsatolás: az előrehaladás és teljesítmény értékelése, tervezési folyamat megismétlése meghatározott időközönként. A Program igen terjedelmes, ezért vázlatosan az előterjesztés a továbbiakban csak a 3., 4., 5., 6., és a 7. pontokat ismerteti. 3. A helyzetértékelés alapján készült SWOT analízis bemutatása táblázatos formában:

Társadalmi pillér

• • •

ERŐSSÉGEK civil szervezetek nagy száma lokálpatriotizmus együttműködési készség a lakosság részéről

• • •

GYENGESÉGEK a település beépítettségének magas aránya, differenciált lakóövezetek csökkenő gyermekvállalási hajlandóság segélyezésre szorulók növekvő száma

3

Környezeti pillér

• • • • • • • • • • • • • • •

Gazdasági pillér

• • • • • • •

Társadalmi pillér

Környezeti pillér

jól szervezett szociális ellátás évenként tartott közösségi rendezvények közbiztonság megfelelő szintje környezettudatos oktatás az iskolákban értékes műemléki és régészeti emlékek környezeti elemek kielégítő állapota, jó termőképességű talajok, termelő és szolgáltató szektor, környezetterhelése alacsony, a védett természeti területek biológiai sokfélesége jelentős, a táji és geomorfológiai adottságok kedvezőek, a talajok szennyezettsége csekély, a helyi környezetvédelmi jogszabály alkotás a környezetvédelem valamennyi területét átfogja, kommunális és szelektív hulladékszállítás, kiváló mikroklíma, termálvíz.

termelési tapasztalat a mezőgazdaságban ipar jelentősebb kisebb – nagyobb vállalkozásokkal, az infrastrukturális ellátottság – víz, gáz, villamos energiaellátás- megfelelő, a védett épületek száma magas, rendelkezésre áll szakképzett munkaerő, ipartelepítés feltételei adottak, családi gazdaságok megléte.

LEHETŐSÉGEK • új társadalmi szereplők megjelenése, új civil szervezetek alakulása, lakossági összefogás, • fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése, • kulturális élet fellendülése, • jól kihasználható közösségi terek kialakítása, • a lakosság környezettudatosságának növelése, • szakképzés, fiatalok képzése a helyi, térségi igényeknek megfelelően, • magasabb fokú környezeti nevelés az óvodákban és az iskolákban, • figyelemfelhívó rendezvények. • természetvédelmi fejlesztési együttműködések kialakításának megszervezése, • csatornázás-fejlesztési beruházások (Szentes és Térsége Szennyvíz elvezetésiés Szennyvíztisztítási Projekt), • külső források (EU, hazai) bevonása a környezet- és természetvédelmi fejlesztésekbe,

• •

• • •

•

• • • • • • • • • •

szórakozási és kulturális kikapcsolódási lehetőségek nem megfelelő száma kevés játszótér

a fő közlekedési utak forgalmából származó zajterhelés értéke magas, illegális hulladéklerakó helyek száma és kiterjedése jelentős, csapadékvíz-elvezető árkok állapota csak részben megfelelő, a nagy intenzitású csapadékesemények terheléscsökkentése nem elégséges, az infiltráció (beszűrődés) egyes területeken magas, így különösen nagy esőzésekkor jelentős mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, hagyományos rekreációs területek feltáratlansága. a műemléki épületek a legtöbb esetben felújításra szorulnak, véderdők hiánya a város földrajzi elhelyezkedése, egyes városrészek hiányos szolgáltatási ellátottsága, részben kihasználatlan ipari és turisztikai lehetőségek, meglévő szálláshelyek csekély száma, a kunhalmok védelme, beruházási tőke hiánya, nem megfelelő ivóvíz.

FENYEGETÉSEK • elvándorlási ráta növekedése, • népességfogyás, • az öregedési index növekedése, • lokálpatriotizmus háttérbe szorulása, • társadalmi elidegenedés, • globalizáció hatása, identitástudat csökkenése, • hagyományőrzés háttérbe szorulása, • életszínvonal romlása.

• • • • •

környezetterhelő tevékenységek betelepülése a városba környezeti káresemények kockázata, a közlekedés okozta környezet szennyezés megnövekedése, a városi terjeszkedés kedvezőtlen tájképi hatása, szelektív gyűjtőszigetekkel kapcsolatos lakossági ellenállás,

4

• • • • • • Gazdasági pillér

• • • • • • • • •

helyi jelentőségű védett területek arányának növelése, természeti és táji adottságok turisztikai szempontú érvényesítése, védett természeti területek fejlesztése környezetbarát közlekedés-fejlesztés (pl. kerékpárutak, hatékonyabb tömegközlekedés), megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten (szélenergia, napenergia, biogáz-üzem stb.), külterületeken erdősítés, gyepesítés az eredeti természeti állapot visszaállítása, gyerekbarát környezet kialakítása. külső források (EU, hazai) bevonása a gazdasági fejlesztésekbe, sport-, lovas-, horgász-, vadász-, ökoturizmus fejlesztése, gyümölcstermesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű terület, új munkahelyek megteremtése, háztáji termékek piaci pozíciójának erősödése, kerékpáros turizmus népszerűsítése, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, gyümölcstermesztésre alapozott feldolgozó ipar.

• • • • • • • • • • • • • •

erőforráskészletek csökkenése, talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása, mezőgazdasági túlhasznosításból adódóan talajok kimerülése, a védett területek visszafejlődése felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése, légszennyezettség növekedése (mezőgazdasági idényben porszennyezés), levegő allergén pollenmennyiségének növekedése, természeti értékek pusztulása. fiatalok elköltözése, munkanélküliség növekedése, a gazdasági válság hatása sokáig érezhető, hosszú távú finanszírozási problémák, területi különbségek fokozódása, vállalkozási önerő hiánya, ipari nagyüzemek közelségének várható negatív hatásai.

4. Stratégiai célok A stratégiai célok meghatározásánál a megyei és térségi környezetvédelmi programokhoz történő illeszkedés kiemelt szempont Legfontosabb környezetvédelmi stratégiai célok Szentesen: • a lokalitás (helyi jelleg, helyi sajátosság) előtérbe helyezése egy fenntartható és versenyképes helyi gazdaság létrehozásáért • az energiatakarékos infrastruktúra, az alternatív energiában rejlő tartalékok előtérbe helyezése • a mezőgazdaság, mint húzóágazat fejlesztése • a családi biogazdálkodás fejlesztése • a fennmaradt természeti értékek (és a biodiverzitás) megőrzése • hatékony földhasználat • egy egészségesebb lakókörnyezet kialakítása • a környezetkímélő, energiatakarékos infrastruktúra kialakítása • a zöldterület-fejlesztés • az épített környezet értékeinek védelme • a határmenti és térségi szintű kooperáció elősegítése • összehangolt fejlesztések, költséghatékonyság • a társadalom környezettudatosságának fejlesztése • a társadalmi együttműködés további erősítése a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat (döntéshozói szint) között.

5

5. Megvalósítás Ebben a fejezetben a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek kerültek felsorolásra, részletesen tárgyalva a várható eredményeket és a megvalósítás körülményeit, feltételeit (cél, célcsoport, ütemezés, partnerek, beruházási költség, megvalósítási keretek). Az egyes intézkedések kijelölésénél Szentes Város 2014-2020-as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Tervkoncepciója és pályázati lehetőségek lettek figyelembe véve. A megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatnak a további feladatok kitűzéséhez. Az alábbiakban felsorolt intézkedések között szerepelnek az Önkormányzat folyamatban levő pályázatai, valamint a későbbi tervek között szereplő, fejlesztési irányok és új javaslatok a következő évekre/évtizedekre vonatkozóan. A továbbiakban vázlatosan ismertetésre kerülnek a három pillér főbb intézkedései. Az intézkedésekhez tartozó projektek megtalálhatóak a CD-re írott LA21 Programban.

TÁRSADALMI PILLÉR A Fenntartható Fejlődés társadalmi pillére a jelenlegi és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához.

Intézkedések: - Társadalmi szemléletformálás: a jelen és a jövő generációk számára a fenntarthatósági szempontok megismertetése. - Intézményi működés hatékonyságának növelése: a városban működő intézmények, közintézmények, szervezetek vizsgálata, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést és a lakossággal való kapcsolat fejlesztését, könnyebb és gyorsabb ügyintézést. - Egészségügyi helyzet fejlesztése Ép testben ép lélek – Egészségügyi – szociális program: Egészséges és kulturált környezet, illetve életkörülmények biztosítása, életminőség javítása. Prioritása az önkormányzatok alapvető feladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása. - Szociális helyzet fejlesztése: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő szociális ellátás biztosítása. - Oktatás, képzés fejlesztése: a városban található oktatási intézményekben fellelhető képzés, oktatás fejlesztése, továbbképzések, tanfolyamok indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. - Közbiztonság fejlesztése: a város közbiztonságának javítása - Kulturális élet fellendítése: a település különböző ékelődésű társadalmi csoportjai számára szervezett programokkal a kikapcsolódási igények kielégítése

6

- Esélyegyenlőségi jogok biztosítása: a városban élő kisebbség és fogyatékos személyek a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt az őket megillető jogok biztosításával - Közösségi közlekedés fellendítése: • Közösségi közlekedés (tömegközlekedés) előnyben részesítése • A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása • Turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése KÖRNYEZETI PILLÉR A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.

Intézkedések: - Környezet ismerete, környezettudatosság: az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Olyan, mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a város környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek a városban előkészítés alatt álló környezeti állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól. - Települési- és épített környezet védelme: a környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. - A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) Tiszta víz-egészséges környezet – Vízgazdálkodási program: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása - Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése Az élhető várost szolgáló közösségi infrastruktúra fejlesztése: a városi infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásában és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez. - Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása - Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása

7

- Emberközpontú város – tiszta zöld környezet - környezetvédelmi program: a városi környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított városi zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a városi klímát, jótékonyan befolyásolja a városképet - Hulladékgazdálkodás: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező füzet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása.

GAZDASÁGI PILLÉR A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása.

Intézkedések: - Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése: a városi kötelező és a vállalt feladatok ellátása az Önkormányzat feladata, így az intézkedés célja a városi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve a város és az ott található intézmények fejlődését. - Ipar fejlesztése: a településen olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja a városban képzett szakemberek számára helyi munkalehetőség biztosítása. - Mezőgazdaság fejlesztése: az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. - Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése - Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése: alternatív jövedelemforrás és munkahelyteremtés.

6.-7. MONITORING és VISSZACSATOLÁS A monitoring célja: a partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése. A terv végrehatása közben adatgyűjtés a folyó tevékenységekről, a szolgáltatásokban és a rendszerekben bekövetkezett változásokról. • Az erőforrásigények és források meghatározása 8

• • • • •

Kivitelezési ütemterv Az önkormányzati költségvetés és az akcióterv közötti „híd” megteremtése A programok kivitelezése A tevékenységek és eredmények dokumentálása A sikerek és problémák felismerése, jelentés készítése

A visszacsatolás és értékelés célja: az előrehaladás és teljesítmény hagyományos értékelése célközpontú mutatók segítségével. A szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről. A konzultáció, felülvizsgálat és/vagy tervezési folyamat megismétlése meghatározott küszöböknél. • Értékelő csoportok létrehozása • Értékelés időbeosztásának meghatározása • Célokon alapuló mutatók kidolgozása • A jelentés kereteinek definiálása • Értékelés elvégzése • A partnerek tájékoztatása az értékelés eredményeiről CSELEKVÉSI TERV Fenntarthatósági megbízott és monitoring csoportok kijelölése A fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a város környezeti fenntartásával kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásának figyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakossági véleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. Monitoring rendszer szereplői: • Polgármester • Alpolgármester • Bizottsági elnökök • Az Önkormányzat által fenntartott óvodák vezetői • Az Önkormányzat által fenntartott közintézmények vezetői • Társulások • Közműszolgáltatók • Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai A fenti szereplők adott esetben kijelölik a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal irodája azon munkatársát vagy munkatársait, akik a konkrét monitoring feladatot ellátják. • Civil szervezetek, helyi közösségek Fenntarthatósági terv felülvizsgálata Jelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente 1 alkalommal ajánlott elvégezni a begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni.

9

Indikátorok A Local Agenda 21 program keretén belül szükség van az előrehaladás, a bekövetkezett változások, a teljesítmény értékelésére. Az egyes részek előrehaladásának méréséhez olyan mutatószámok (INDIKÁTOROK) szükségesek, amelyek segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások. Az indikátorok a környezetik, társadalmi-, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget és az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez. Hozzájárulnak a társadalom szereplőinek tudatossága és viselkedése közötti eltérés csökkentésére, segítik a döntési folyamatok koordinációját – mindezt a fenntarthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. Az indikátorok meghatározásánál jól mérhető, a KSH adatbázisában és a helyzetelemzés fejezeteiben is szereplő és alkalmazott statisztikai paramétereket választottunk, melyeket táblázatos formában foglaltunk össze. Ezen fenntarthatósági pillérenként készített táblázatok évenkénti kitöltésével és kiértékelésével hosszú távon is nyomon követhetők az időközben bekövetkezett változások, folyamatok. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes indikátorok nem elsősorban egy-egy állapot leírására törekednek, hanem a LA21 előrehaladásával, megvalósulásával kapcsolatos változásokat mutatják be, és alkalmasak a közösségi teljesítmény mérésére, vagy akár az országos, ill. nemzetközi trendekkel való összehasonlításra. A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Továbbá biztosítania kell a szolgáltatók, a lakosság tájékoztatását az eredményekről és a bekövetkezett változásokról. Az indikátorok összegyűjtése pillérenként és célonként más-más intézmény feladata. az oktatással kapcsolatos indikátorok és adatok összegyűjtése az oktatási intézmények faladata, melyből éves adatszolgáltatást kell adjon az Önkormányzat részére. A demográfiai adatok összegyűjtéséért az Önkormányzat illetékes osztálya a felelős. Az infrastruktúra adatait a szolgáltatók kötelessége szolgáltatni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos információkat a közszolgáltatóknak kell összegyűjteni adott évre vonatkozóan. Az egészségügyi, szociális és közbiztonsággal kapcsolatos indikátorok összegyűjtése szintén az Önkormányzat feladata segítséget kérve az érintett intézmények vezetőitől. A gazdasági pillérrel kapcsolatos összes adat összegyűjtése, kiértékelése az Önkormányzat feladata, mint a kitűzött célok megfogalmazása. A kulturális adatok szolgáltatásáért a település kulturális intézményei a felelősek. A LA 21 három fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok meghatározását figyelmesen áttanulmányozva, kiolvasható, hogy sok programot az Önkormányzat már kidolgozott, illetve némelyek már a megvalósítás fázisában vannak. LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja a továbbiakban alapját kell, hogy képezze a már meglévő helyi programok felülvizsgálatainak, aktualizálásaiknak, illetve az új programok (esélyegyenlőségi,- zöldfelületi,- környezetvédelmi,- vízvédelmi,hulladékgazdálkodási,- gazdaságfejlesztési,- egészségügyi,- szociális,- kulturális,városfejlesztési,- stb. programok) kidolgozásának. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt CD-re írt LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjáról szóló előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjen. 10

……/2015. ( I. 30.) Tárgy: Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjára vonatkozó előterjesztést, és az alábbi határozatot hozza: 1. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete jelen határozatával jóváhagyja a határozat mellékletét képező Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programját. 2. Szentes Város Képviselő-testülete kéri az Önkormányzat intézményeit, hogy a Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programját a mindennapi működésük során tartsák szem előtt és vegyék figyelembe a helyi programok kidolgozásánál, azok felülvizsgálatánál és aktualizálásuknál. 3. A Képviselő-testület megbízza a Városfejlesztési Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a Szentes Város LA21 Programja megvalósulását, és ennek érdekében készítse el a programban meghatározott indikátorok szerinti első felmérést, és ismertesse azt a Képviselő-testülettel. Határidő: 2015. május Felelős: Városfejlesztési Bizottság 4. A Képviselő-testület felkéri az intézmények, szolgáltatók és más szervek vezetőit, hogy segítsék a Bizottság munkáját a felmérés elvégzésében. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Városfejlesztési Bizottság Elnöke 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája 4. Szentesi Város Önkormányzata Intézményei 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Irodája Szentes, 2015. 01.06. Dr. Sztantics Csaba jegyző megbízásából: Czirok Jánosné irodavezető

11

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, amit lehelyez, a világot építi tovább.” Antoine de Saint-Exupéry

SZENTES VÁROS LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

Készítette: LanFarm Kft. 6400 Kiskunhalas, Platán utca 17.

2013. november

Szentes város

Local Agenda Program

Akiknek köszönetünket fejezzük ki a program elkészítéséhez nyújtott segítségért A program készítésében részt vettek, az adatokat, információkat szolgáltatták: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal: Korom Pál vezető főtanácsos /energia szolgáltatás és internet terén/ Deim Éva SZKÖH /turisztika/ Lencséné Szalontai Mária Szociálpolitikai Iroda irodavezető SZKÖH /szociálpolitikai kérdések/ Agócs Lászlóné SZKÖH Vöröskereszt /egészségügy/ Baráth Endre SZKÖH /oktatás, óvodai nevelés/ Rakk László Sportközpont mb. igazgató /sport/ Göbölyös Martina SZKÖH Döbrőssy Iván – Szentes Városi Szolgáltató Kft. ügyvezető Kocsis László - Szentesi Víz- és Csatornamű Kft. ügyvezető igazgató Kiss Ferenc Szentes Városellátó Nonprofit Kft. műszaki vezető Tonnes Zsolt Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltség - kirendeltség vezető Bocskay István SZKÖH Külön köszönjük Baloghné Berezvai Csillának, Szentes Város Local Agenda 21 programjának elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét.

A dokumentumot készítették:

Vörösné Vinczek Julianna Környezetmérnök Környezetvédelmi szakértő

Fehér Tamás Környezetmérnök Környezetvédelmi szakértő

1 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Felhasznált dokumentumok ‚ A Szentesi Kistérség Közoktatási Feladat ellátási, Intézmény hálózatműködtetési és – Fejlesztési Terve (2011-2017.) évre ‚ Szentesi Város Környezetvédelmi Programja (2014 – 2019) ‚ Helyi Esélyegyenlőségi Program Szentes Város Önkormányzata ‚ Az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 32/2003. (XII.05.) KTr ‚ Szentes Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2009. (III.09.) KT rendelet ‚ Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Csongrád megye 2013-2018 ‚ KSH: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Területi adatok Csongrád megye ‚ Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012 ‚ Csongrád megyei területrendezési terv – módosítás ‚ Magyarország Kistájainak Katasztere ‚ A környezetvédelem védelméről, helyi szabályairól szóló 8/2008. (V.01.) KT rendelet

www.szentes.hu hu.wikipedia.org/wiki/Szentes természetvédelem.hu http://www.helyicivil.hu/j/szentes-egyesulet-alapitvany/oktatasi www.wikipedia.hu enciklopédia) http://www.homokkert.hu

2 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

ELŐSZÓ A Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását célzó Önkormányzati társulás (DAREH) megrendelte a Szentes város Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának elkészítését a LanFarm Kft-től nyertes ajánlattételt követően. Ennek megfelelően és a program elkészítésére vonatkozó útmutatókat is figyelembe véve készítettünk két kérdőívet, melynek kiértékelésével ismereteket szerezhettünk a város környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szokásairól, igényeiről a lakosság városhoz való hozzáállásáról. Ennek lényege, hogy a kérdőívek által megismert adatokból, információkból olyan fenntarthatósági célokat fogalmazzunk meg, melyek elősegítik a Local Agenda 21 három fő pillérének (társadalmi, gazdasági, környezeti), ezáltal a fenntarthatósági fejlődés javítását Szentes városában. Szentes Város Local Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának felépítése 1. A LA 21 program általános bemutatása. 2. Helyzetelemzés: Szentes város bemutatása (földrajzi, történeti, természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével). 3. Helyzetértékelés: adatgyűjtés céljából kitöltött kérdőívek értékelése, SWOT analízis és táblázatok, diagramok elkészítése a kapott adatok alapján. 4. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása. 5. Megvalósítás: a LA21 három fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok meghatározása. 6. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 5 éves időtartamra. 7. Értékelés (audit) és visszacsatolás: az előrehaladás és teljesítmény értékelése, tervezési folyamat megismétlése meghatározott időközönként. A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, a Local Agenda 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés Az Local Agenda 21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata. A város gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése. A statisztikai indikátorok kiválasztása a változások követéséhez.

3 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

3. Partnerség, bevonás A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, iskolák kérdőíves felkeresése, konzultációk lefolytatása és az Önkormányzat honlapjára felhelyezett kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a Local Agenda 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása. 5. Akciótervezés A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása. A tervezés felügyelete, koordinációja. A korábbi ágazati tervek beépítése a Local Agenda 21 folyamatba. 6. Kommunikáció Helyi médiákon keresztül történő kommunikáció. A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a város hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a Local Agenda 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata.

4 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

1. LOCAL AGENDA 21 PROGRAM ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (A huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a társadalmi, a gazdasági és a környezeti pilléreken. Mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.

A Fenntartható Fejlődés alappillérei (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

5 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül, vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az Európai Unió a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet,energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe.

6 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A fenntartható fejlődés holisztikus értelmezése 2013. március 25-én az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelynek a globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása.

7 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes város az Élhető Közösségek Nemzetközi Világversenyének 2. helyezettje lett 2013. évben Szentes delegációja is csatlakozott ahhoz a világ minden tájáról érkező több mint 60 jelölthöz, akik Kínában Xiamen városában gyűlnek össze 2013. november 28. és december 2. között az ENSZ által támogatott Élhető Közösségek Nemzetközi Világversenyének döntőjére (angolul “The International Awards for Liveable Communities”, röviden LivCom). A világverseny 17. alkalommal került megrendezésre. A közösségek részére a döntőbe jutás feltétele egy előzetesen benyújtott pályázat volt, melyet júliusban bíráltak el, és amelyet Szentes sikeresen teljesített. A pályázatot Szigetiné Mészáros Zsuzsanna készítette, és Vidovics Ferenc fotóival illusztrálták. Kínába 60 város kapott meghívást. A helyszínen bemutatott prezentáció után az angol, finn és japán zsűritagok minden részletre kiterjedően faggatták az indulókat, a szociális problémák helyi szintű megoldásától az őshonos növények visszatelepítéséig mindent tudni akartak. A Xiamenbe meghívást kapott döntősök között megtalálhatóak a néhány száz lelket számláló közösségek és a több millió lakosú nagyvárosok egyaránt. A verseny utolsó szakaszában 4 napos megmérettetés várt a küldöttségekre, így Szentesre is, az önkormányzati és környezetvédelmi irányítás területén világszerte elismert szakértőkből álló zsűri előtt. A környezetgazdálkodás területén legeredményesebb, az élhető környezet megteremtése érdekében legtöbbet tett és a leginkább életképes közösségekről tanú bizonyságot tett nyerteseket, 2013. december 2-án a “Zöld Oscar”-nak is nevezett díjátadó ceremónia keretében hirdettek ki.

Gratulálunk! A program készítői

8 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

2. HELYZETELEMZÉS A fenntartható fejlődést szolgáló optimális célkitűzések, illetve a megvalósítás lépéseinek meghatározásához elengedhetetlen feltétel a település fennálló helyzetének alapos ismerete. A vizsgálati munkarészben részletesen elemzésre kerülnek a környezetvédelmi, ökológiai, társadalmi és gazdasági adottságok. Földrajzi elhelyezkedés Szentes a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A Kurca-folyó szeli ketté. A város régóta tiszai átkelőhely; 1903-ban épült fel az első Tisza-hídja (a mai vasúti híd, sokáig közúti-vasúti híd volt), majd 1981-ben megépült az önálló közúti híd is. Szentes elhelyezkedése EU NUTS – rendszer szerint: • NUT 1: Országos szint Magyarország • NUT 2: Regionális szint Dél-Alföldi Régió • NUT 3: Megyei szint: Csongrád Megye • NUT 4: Kistérségi szint: Szentesi kistérség

Szentes elhelyezkedése Szentes Csongrád megye harmadik legnagyobb városa. Északon Nagytőke, Kunszentmárton, Szarvas; keleten Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs; délen Derekegyház, Szegvár; nyugaton a Tisza folyó, Csongrád város és Szelevény község határolja. Külterületi lakott helyeinek száma meghaladja a harmincat, amelyek közül Bökény, Donát, Ecser, Hékéd, Magyartés, Pankota, Szentlászló, Veresegyháza egykor önálló, népes falvak voltak. Szentes város közigazgatási területe: 35 325 km2 Szentes város belterülete: 1 683 ha Szentes város külterülete: 33 642 ha Népesség: 31 638 fő Népsűrűség: 89,6 fő/km2 Lakóegység száma: 16 184 db Lakások száma: 14 876 db Tanyák száma: 1 306 db

9 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes a XVIII. század elején vált kis halászfaluból virágzó mezővárossá. Az 1780-as évek végén lakóinak száma már megközelítette a 10 000 főt, ezzel a 17. helyet foglalta el a korabeli városok rangsorában. 1836-ig földes úri joghatóság alatt álló jobbágyközségnek számított. Ekkor jelentős anyagi áldozatot vállalva örökváltsági szerződést kötött földesuraival, és szabad mezővárosi rangra emelkedett. 1848-ban lakóinak száma már meghaladta a 22 000 főt, amelynek köszönhetően elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását. 1878-ban tovább emelkedett a státusa, amennyiben kijelölték Csongrád vármegye közigazgatási székhelyévé. A századfordulóra lakóinak száma meghaladta a 30 000 főt, melynek következtében az ország 8. legnépesebb településeként tartották nyilván. Központi szerepkörét 1950-ben elveszítette, de 1984-ig továbbra is járási, ezt követően pedig városkörnyéki székhely maradt. Népessége 1980ban volt a legnagyobb, ekkor 35 317 lelket számláltak össze Szentesen. Megközelítése Megközelíthető közúton a 45-ös főúton (Hódmezővásárhely, illetve Kunszentmárton felől) és a 451-es főúton (Kiskunfélegyháza-Csongrád felől). 1998-ban készült el a 451-es útnak a várost elkerülő szakasza, ami mentesíti a városközpontot az átmenő teherforgalom alól. Vasúton négy irányból érhető el a város: a 147-es számú Kiskunfélegyháza-Orosháza és a 130as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal keresztezi itt egymást. Szentes első vasútvonalát 1887-ben nyitották meg a város és Kunszentmárton közt, a következő vonal a Szentes-Hódmezővásárhely közti vonal volt 1893-ban, majd 1906-ban megnyílt a CsongrádSzentes-Orosháza vasútvonal. Egyre több település került be a vasúti forgalom vérkeringésébe, mely által bővült a teher- és személyforgalom, fejlődött az ipar és a kereskedelem. A Tiszán való gyors átkelést a Szentes-Csongrád közötti vasúti híd, valamint az 1981-ben készült közúti híd biztosítja. 1992-ben megnyitották a kisebb személyszállító repülőgépek fogadására alkalmas repülőteret, melyhez helikopter leszálló is tartozik. Az utolsó két évtizedben az úthálózatok fejlődésével, a teher- és személygépkocsik valamint a távolsági buszjáratok elterjedésével vasúti jelentősége sajnos csökken. A többi ilyen méretű városhoz hasonlóan Szentesen is üzemelnek helyi autóbuszjáratok, igaz Szentes autóbusz közlekedése az utóbbi időben sokat vesztett jelentőségéből, és évről évre kevesebb járat közlekedik.

Szentes város fejlődését meghatározó térségi kapcsolódási pontjai: A főváros, Budapest távolsága 147 km. Az autópálya Szentestől 37 km távolságra van. Az autópályához való csatlakozást elősegíti a Csongrádot elkerülő szakasz megépítése, illetve az M44 számú gyorsforgalmi út megépítése. A megyeszékhely, Szeged Szentestől 62 km-re helyezkedik el. Csongrád és Szentes közötti távolsága 14 km. Különösen fontos, hogy a Tisza másik partján lévő várossal „párt” alkossanak, hatékony együttműködés keretében törekedjenek céljaik elérésére. Hódmezővásárhely a megye második legnagyobb városa. Távolsága Szentestől 25 km, korlatilag félúton van Szeged felé. Szarvas távolsága 36 km.

10 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az Országos Rendezési Terv szerint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének fő iránya a keletnyugati irányú kapcsolatok kiépítése, a sugaras szerkezetből adódó problémák feloldása. A 451. sz. főút várost elkerülő szakaszának kiépítésével a város közlekedési eredetű terhelése nagymértékben csökkent. Meglevő főutak fejlesztése: 45. sz. főút: A főút meglevő HódmezővásárhelyKunszentmárton-Szolnok szakaszát az országos gyorsforgalmi és főúthálózat terve 2 x 2 sávos kiemelt főút kategóriával határozta meg, ez kedvező a megyei északi kapcsolatai szempontjából. Szentes keleti elkerülő szakasza a tervekben azonos nyomvonalon szerepel. 451. sz. út: Az út Szentes és Csongrád belterületét elkerüli. A megyei tervben 451. sz. főútként jelölt Szentes- NagymágocsOrosháza főút, az OTRT –ben Soltvadkert – Kistelek – Mindszent – Nagymágocs – Orosháza új út részeként számozás nélkül szerepel. Tervezett új főutak Szentest nem érintenek. Főútkorrekciót terveznek a 45. sz. főút Hódmezővásárhely, Szentes közötti szakaszon. Térségi jelentőségű mellékutak: A mellékút hálózatnak Csongrád és a szomszédos megyék közötti főbb kapcsolatokat, és a megyén belüli – nem főúti irányba eső – fontosabb településközi kapcsolatokat, térségi jelentőségű funkciójának megfelelően kell kezelni. • Szentes-Fábiánsebestyén-Orosháza (4445-4642.j.utak) • Szentes-Szarvas (4401.j.út) Elsősorban turisztikai jelentőségű, a folyók árvédelmi töltésén vezetett kerékpárutak: Szentest érintő térségi jelentőségű kerékpárutak: ‚ Szentes–Nagymágocs–Orosháza ‚ Makó–Hódmezővásárhely–Szentes-Kunszentmárton ‚ Szeged–Szentes, a Tisza bal oldali árvízvédelmi töltésén Vízi közlekedés A vízi közlekedés fejlesztésének feltétele, hogy a Tiszát nemzetközi vízi útként kijelölve, a hajózhatóságot a teljes hosszán megfelelő színvonalon biztosítani kell. A meglevő kikötők fejlesztése a személyhajózáshoz szükséges. Új kikötő létesítését tervezik Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentesen.

11 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme, amelyről 2011 őszén határozott a Kormány. A járások és járási (fővárosi körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerültek felállításra 2013. január 1-jével. A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása.

Járás székhelye: Szentes Járás illetékességi területe: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes A város lakóinak legfőbb megélhetési forrását a korai időktől kezdve a mezőgazdaság biztosította. Még 1900-ban is a népesség 60%-a mezőgazdaságból élt, s csak 20%-a foglalkozott kisiparral, 4%-a pedig kereskedelemmel. A külterületi tanyákon élők aránya 32% volt. Az 1960-as évek ipartelepítési politikájának hatására a foglalkozási szerkezet folyamatosan változott. A mezőgazdasági munka továbbra is jellemző maradt, de 1990-ben már csak a lakosság 21%-ának jelentette a legfőbb megélhetést, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak aránya 33%-ra, a kereskedelemmel foglalkozóké pedig 10%-ra emelkedett. Ezzel egy időben megnőtt az igazgatásban, az oktatás-, művelődés- és egészségügyben, valamint a szolgáltatásban dolgozók aránya. Az aktív keresők 68%-a fizikai, 32%-a szellemi foglalkozású . A külterületen élők aránya 7%-ra csökkent. A környező településekről Szentesre naponta bejáró dolgozók száma meghaladja a 3 000 főt. Az adottságok közül kiemelkedő a jó minőségű termőföld, a hatalmas termálvíz és a bőséges felszíni vízkészlet, a vadgazdálkodás, a védett természeti értékek, mint például a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó cserebökényi szikes puszta, a Tisza ártere és telepített erdői. Iparában meghatározó a külföldi, francia érdekeltség. Az ipar fő profilja az élelmiszeripar, elektronika, elektrotechnika, finommechanika, gépipar, javítás, karbantartás, fa-, fém-, és építőipar. Mezőgazdasága a kistérség összterületének 85%-át termelésre használja. A mezőgazdasági területek nagy hányada (81%) szántó, míg csekély százaléka gyep (17%). A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék, a takarmánynövények. Jelentős a kertészeti termelés, a termálvíz kihasználása. Egyes növényi kultúrák termelése és a baromfitenyésztés jól szervezett termékpálya kapcsolatokra épül. Említést érdemel még az állattenyésztésen belül a szarvasmarha- és juhtenyésztés.

12 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az infrastruktúra fejlett. Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya 98%, a vezetékes gáz 65%, hulladékszállítás 100%, szennyvíz 46% (100%-ban tisztított), csapadékvíz elvezetés 80%. Az 1 000 főre jutó telefonvonalak száma 248. A térségben jelen vannak a jelentősebb Internet szolgáltatók, optikai kábelrendszer és kábel TV részben kiépült. A vezetékes gáz jelenleg rendelkezésre álló kapacitása 2 000 m3 Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékkezelés, közvilágítás biztosított. Az Internet és optikai kábelcsatlakozás, ISDN adott. Az infrastruktúra látványos fejlődése a XIX. század második felétől vette kezdetét. 1877-ben megnyílt a városi távírda, s megtörtént a távbeszélő készülék (telephon) kísérleti kipróbálása. Az első állandó telefonállomások bekapcsolására 1898-ban került sor, ezzel párhuzamosan megkezdte működését a Telefon Hírmondó (a rádió őse). Az 1930-as években korszerűsített telefonközpont közel 1 000 vonalat biztosított. Az 1989-ben átadott új központ már 8600 lakást lát el (66%); kapacitása igény szerint tovább bővíthető. A rádióvevő berendezések üzembe helyezése 1925-ben kezdődött. Az 1959-ben épült 240 méter magas szentesi TV adótorony biztosítja a régióban a Magyar Televízió és Magyar Rádió műsorainak jó vételi lehetőségét, és segíti a helyi rádiók programjainak sugárzását. A villanyvilágítás kezdete szintén 1898-ig nyúlik vissza, de az elektromos árammal történő világítás majd csak 1902-ben vált általánossá, összefüggésben a Városi Villanytelep átadásával. Ettől kezdve a korábbi 550 darab petróleumlámpa helyett 600 darab izzólámpa és 12 darab ívlámpa világította a város utcáit és köztereit. A magánházak villanyvilágítása az 1960-as évek elején vált tömegessé, ma a lakások 96%-a villannyal ellátott. Az első artézi kutat 1885/86-ban fúrták a város főterén, amely Magyarország harmadik, az Alföld második ártézi kútjának számított. A századfordulóra az egészségtelen ásott kutakat felváltották az artézi kutak. Az 1996-ban nyilvántartott 13 100 lakás 97%-a egészséges ivóvízzel, 69%-a gázfűtéssel ellátott, 43%-a csatornázott. A vezetékes földgáz és a csatornahálózat döntően lakossági erőforrásokból épült. A közlekedési viszonyok javulása az 1880-as évek elejére tehető. 1882-ben megindult a rendszeres gőzhajójárat a Tiszán Szentes-Szolnok és Szentes-Szeged között. A folyómedrek hajózhatóságát és a védőgátak épségét az 1885-ben Szentes székhellyel alakított Körös – Tisza Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat biztosította, amely 1948 óta Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnöksége néven működik. 1887-ben megnyílt az első helyiérdekű vasút Szentes és Kunszentmárton között, ezt követte 1893-ban a Szentes-Hódmezővásárhely közötti vonal átadása. 1903-ban elkészült a SzentesCsongrád közötti tiszai vashíd, amelyen 1906-tól megkezdődött a vasúti közlekedés is. Az 1920-as évek második felében kiépült a korszerű pályaudvar, elkészült a motorgarázs; Szentes vasúti csomóponttá vált. Az 1880-as években kezdődött meg a belterületi főutak és a városból kivezető utak kikövezése. Ezt követte az utcák és terek elnevezése, valamint a házak újraszámozása. 1906-ban a létező 123 utcában 3 024 házat számoztak be. 1910-1912 között elvégezték a város 22 legforgalmasabb utcájának csatornázását és aszfaltozását, melynek következtében a belterületi műutak hossza 20 km-re növekedett. Az út és járdaépítés az 1920/30-as években folytatódott. Ma a kiépített belterületi utak hossza megközelítik a 120 km-t, amelyek 92%-a pormentes burkolatú. A térség idegenforgalma jelentős, de nagy tartalékokkal rendelkezik. A tanyai- és agrárturizmus mellett helyet kap a gyógyturizmus is, a Szentesi gyógyvíz, az ártéri túra utak és a lovas turizmus, a tiszai vízi élet komplex rekreációs lehetőséget nyújthatnak. Az évente megrendezett fesztiválok, kulturális események kellemes kikapcsolódást jelentenek. Jók a lehetőségek a mezőgazdasági konferenciaturizmus meghonosítására.

13 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik. Létrejöttük időpontja szerint ezek a következők: • Topolya, Szerbia • Buñol, Spanyolország • Újszentes, Románia • Hof Ashkelon, Izrael • Kaarina, Finnország • Markgröningen, Németország • Sankt Augustin, Németország • Skierniewice, Lengyelország

1969 1988 1990 1999 2001 1989 1993 2003

Az érintett települések vezetőinek hivatalos látogatásai mellett rendszeresek a kulturális és sporttalálkozók, s egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági együttműködést elősegítő és egyéb szakmai konzultációk.

14 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Városrészek Hékéd A város északi része, a Damjanich János utca választja el Felsőpárttól. A vasúti megállóhelyéről, Csongrád-Kiskunfélegyháza valamint Szolnok felé indulnak vonatok. Hékédtől északra üzemelt valaha a város repülőtere, amit balesetveszélyre hivatkozva a 45-ös út mellé költöztettek. Az egykori hangárok a Szentesi Ruhagyárhoz kerültek, de ma már az is megszűnt. Ma már városrésznek számít, sokáig azonban település határ volt, itt állt az egykori Hékéd falu. Lakói reformátusok voltak. Templomának 1700 körül már nyoma sem volt, de a faluhoz tartozó egykori szőlők megmaradtak.

Század eleji fénykép Szentes hékédi szélmalmairól

Nagyhegy Nagyhegy Hékédtől keletre található természetes magaslat. Az elnevezést nem hegy formája miatt kapta. A szőlőhegyek kapták rendre a "hegy" elnevezést, más kiemelkedéseket hátnak, dombnak vagy halomnak neveztek. Ma belterület, állandó- és hétvégi házak sorakoznak itt gyümölcsös kertekkel. Neve még nem szerepel az 1840-es térképeken, helyette a Homoki, Bogarasi illetve Hékédi szőlők név látható. Nagyhegynek vagy Öreghegynek a terület legmagasabb pontját hívhatták. Természeti adottságai a folyószabályozás előtt érvényesültek. Nyugatról a Kurca és Tisza ártere, keletről a Veker mocsara (Vekerlapos) védte, így csak a város felől volt megközelíthető. Itt volt található a Kunszent-márton felé vivő úton az úgynevezett Körmendi kapu is. Régi kisebb települések nem fallal voltak körülvéve hanem vessző fonadékkal, sövény- és tüske kerítéssel,

15 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

az állatok elkóborlását akadályozandó. "Kapuk" a városba vezető utakon álltak, de ezek nádfonatból állhattak. 1922-ben a Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Részvénytársaság 800 méter hosszú kisvasutat épített a Nagyhegy 131. helyrajzi számú homokbányájából a hékédi vasútmegállóhoz. A vasút lóvasútként üzemelt, 600 milliméter nyomtávú volt. Nem volt hosszú életű, az 1930-as évek derekán már fölszedték. Városközpont A főtér magán viseli az egykori vármegyei székhely élénk közéleti jellegét. Alig van város Magyarországon, amelynek központi területe ennyire gazdag lenne területi adottságokban és funkciókban. A terület határos a Kurca-csatornával, nagy közterekkel, impozáns, patinás épületekkel rendelkezik, és a bölcsődétől az egyházi- és közigazgatási intézményeken át a buszpályaudvarig, az idősek otthonáig gyakorlatilag minden városi funkció egy helyen, kis távolságon belül megtalálható. Külön értéke a területnek, hogy négy egyház temploma és intézményei találhatók a térrendszerben. A négy egyház mellett több közép- és alapfokú oktatási intézmény, továbbá könyvtár, színház, mozi, ifjúsági ház, stb. működik sajátos kulturális közeget alkotva. Szentes belvárosa a kultúra, a szellemi értékek helyszíne, hiszen a belvárosban koncentrálódó egyházi-, oktatási- és kulturális intézmények, az Ifjúsági Ház, a korzó jelleg kiváló atmoszférát teremt a konferencia-, az üzleti és a rendezvényturizmus számára. A jelenleg zajló város rehabilitációs akcióterv megvalósítása kedvező feltételekkel rendelkezik az említett adottságoknak köszönhetően és a még élő megyeszékhelyi történelmi, közéleti és kulturális hagyományokból eredően. Ehhez társul, hogy a környék presztízse magas a lakó-, az üzleti és az irodafunkciókat tekintve, az itt élők, dolgozók aktívak, vállalkozó hajlamúak, patrióta szelleműek. Van mire építkezni. Nagy szükség van a város rehabilitációs megújulására, mivel a város lakossága stagnálócsökkenő tendenciát mutat. A közéleti centrumot képező főtér és környékének megújítása kedvező, tovagyűrűző folyamatokat indíthat el a városban és a kistérségben is, pozitív kihatással a demográfia alakulására és a gazdasági, foglalkoztatási folyamatokra. Külterületek és határrészek Alsórét, Felsőrét Szentes "Rét"-nek nevezett határrésze egykor a Kurca és Tisza közti árterülete volt, amit a tiszai (Bődi rév) és kurcai átkelő közötti Vámházgáti út (másik nevén Kucori-gát) vágott ketté Alsó- és Felsőrétté. Mivel a környékben itt volt a legszűkebb (~ 2 km) a Tisza völgye, célszerű volt itt átvezetni egy országos jelentőségű hadi- és kereskedelmi útvonalat. A tiszai átkelést egészen 1903-ig különféle vízi szállítási módokkal kellett megoldani. A XVIII. század végén a Tisza partjától a Kurcáig már töltés húzódott az ártérben (készítésének ideje ismeretlen), melyet akkoriban az ártéri füzesek vesszőanyagának a felhasználásával a szentesiek - vámmentesség fejében - közösségileg tartottak karban. A töltésen három kisebb (az erek fölött) és egy nagyobb (a kurcai) fahíd biztosította az ártéri vizek szabad mozgását. A töltésnek a Tisza-gát és a Kurca közé eső része ma is megvan és útként üzemel. A Bődi rév nevét a középkori Bőd településről kapta. A Tisza jobb partján (a Csongrádi oldalon) a mai közúti Tisza-híd alatt állt, területét ma a jobb parti Tisza-gát metszi. Helyét egykor kereszt is jelezte, ami ma már nincs meg. Feljegyzések szerint a falunak temploma is volt. A Bődi révet Anonymus is megemlíti a honfoglalásról írt történetében. A kurcai átkelő és a töltés egy része a Csongrádra vezető út kikövezésével (1883), a Bődi rév pedig a vasúti híd (1903) megépülésével elveszítette jelentőségét.

16 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A rét jelentése mocsaras, vizes terület volt a tájnyelvben – ez a terület rászolgált erre, hiszen a Tisza árterének számított. Alsórét területén több tó is volt (Sulymos-tó, Örvény-tó, Taplikató) amik az árvizek visszavonulásával jöttek létre, és nem is száradtak ki év közben. A Sulymostavat 1075-ben, az Örvény-tavat 1332-ben említik oklevelek. A rét mocsárvilága búvóhelyet jelentett a város lakóinak támadás esetén. Petrák-krónika feljegyzése szerint "a lakosoknak nagyobb része menedék helye egyéb nem volt, mint a város mellett elnyúló nagy rétség". Alsóréten kb. 280-290 tanya állt, volt iskolája is. A terület kiemelkedő része volt az Ilonapart, az egykori Szentilona falu helye. Felsőrét legkiemelkedőbb pontja a Várhát. Körülötte volt található a Várfok nevű ér, melynek a nevét vasútmegálló is őrizte. Egyes feltételezések szerint a Várhát a csongrádi földvár maradványa. Dónát Dónát Szentestől keletre található határrész, nyugatról a Kórógy-csatorna, keletről Nagymágocs, északról Fábiánsebestyén határolja. Északi részén fut a Szentes-Fábiánsebestyén országút és vasútvonal, ahol vasútmegálló is őrzi a nevét. Régebben élt a Külső-Dónát és Belső-Dónát elnevezés, hivatalosan a határrész két egykori tanyasi iskoláját különböztették meg vele (Belsődónáti iskola, Külső-dónáti iskola). A határrész az egykori Donáttornya nevű középkori mezővárosról kapta a nevét. Donáttornya a Kórógy és a Mágocs-ér összefolyásánál állt (amik akkoriban élővíznek számítottak), de a Kórógytól keletre is folytatódott 2-300 méter hosszan. A falu tornyos templommal is rendelkezett, melynek alapjait a XX. század elején tárták fel. A falmaradványokon égésnyomokat találtak, valamint köztük szétszórt emberi csontokat. Ez a település pusztulására utal, feltehetőleg a falu felgyújtásakor a templomba menekült a lakosság csontjai. A város 1561-ben néptelen volt; teljesen a tizenöt éves háború idején pusztult el 1596-ban. Megmaradt lakói Szentesre költöztek. A Petrák-krónika szerint a templom falai az 1700-as évek elején még álltak, de idővel a környékbeliek elhordták a köveit építkezésekre. Az egykori falutól délre kunhalom található. Magyartés Szentestől északra található zsákfalu a Hármas-Körös partján. Megközelíthető Szentes, Nagytőke és a Tisza-híd felől. Egykor Szelevény felől a Körös folyó zalotai révjén átkelve is elérhető volt, ám a komp ma már nem üzemel. A település a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el, környezeténél 3-4 méterrel magasabban. Magyartés nevét 1327-ben említette először oklevél Tees néven. A település részben köznemesi birtok, részben várföld volt, melyen még a XIV. században is várnép lakott. Magyartést az 1950-es évek tanyaközségesítései során választották le Szentesről. A település újonnan kialakított belterülete mellett négy külterület (Bökény; Magyartési Tanyák; Mentettrét; Zalota) került a községhez, amelyeknek 1949-ben összesen 1 099 lakója volt. Magyartés gazdaságilag soha nem tudott igazán önállóvá válni. A településen nem alakult önálló községi TSZ, a helyi gazdákat a szentesi Árpád MGTSZ fogta össze. 1960-ban a faluban és a környező tanyákon még 950-en laktak, ám a következő évtizedek szentesi élelmiszer-ipari fejlesztései valósággal elszívták Magyartés lakosságát. Főként a külterületeken következett be drámai fogyatkozás. Magyartést 1977-ben csatolták vissza Szenteshez. Napjainkban az egykori községterületen elhelyezkedő tanyákon 140, a faluban már csak 120 fő körüli lélekszámú ember él, ahol korábban egy orvosi rendelő, könyvtár és alsó tagozatos iskola is működött. A rendszerváltás után a régi faluházán nyári gyerektábort alakítottak ki.

17 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Lapistó A Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, nevét az egykor itt található tóról (LapistóFertő) kapta. Feljegyzések szerint a tó árvíz idején a Tiszából is kapott vízutánpótlást, de a XX. századi csatornaépítések és lecsapolások mára felszámolták. Cserebökény A Szentest Szarvassal összekötő úton található. A környező puszta a Körös-Maros Nemzeti Park része. Cserebökény 1947-ben alakult önálló községgé Szentes, Eperjes (akkori nevén Kiskirályság) és Öcsöd határrészeiből, de 1973-ban Szenteshez csatolták. Kajánújfalu A Szentest Szarvassal összekötő úton található. Mellette található a Fekete-halom nevű 8 méter magas kunhalom.

Természeti adottságok Éghajlat A városban és környékén elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán, esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak. A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek hőmérséklete 0,2-0,4 oCval magasabb, mint az északi térségeké. A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 oC -nál kisebb (8,6 oC – 12,4 oC). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a megye területén, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé. Éghajlati jellemzők

Értékek

Hőmérséklet évi középértéke

10,2 – 10,6 oC

Legmelegebb nyári hőmérséklet

39 oC

Leghidegebb téli hőmérséklet

-29,1 oC

Évi átlagos hőingadozás

23,5 oC

Utolsó tavasz fagy

április 05-10. között

Első őszi fagy

október 25-31. között

Fagyos/fagymentes napok száma 90 nap Évi csapadékösszeg

590 mm

Vegetációs időszak csapadéka

310 mm

Hótakarós napok átlagos száma

33 nap

Átlagos maximális hóvastagság

5,4 cm

Napsütéses órák évi középértéke

2050 óra

Átlagos szélsebesség

3,2 m/s

18 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Csapadékviszonyok A mezőgazdasági termesztés egyik igen fontos meteorológiai tényezője a csapadék. Szentes környékén a századforduló óta a csapadékmennyiség növekedő tendenciája figyelhető meg. A századforduló első évtizedeihez mérten a tavaszi és az ősz végi — tél eleji hónapok szárazabbakká, az egyéb hónapok viszonylag csapadékosabbá váltak. Az átlagos évi csapadék a 580 mm. A legcsapadékosabb hónap a június 60—70 mm, legszárazabb a január 30—35 mm csapadékkal. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40 %-a téli félévben, 60 %-a, pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző. Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Jellemző – utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek. A téli időszak csapadékminimuma következtében a területen tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány Északnyugati, de tavaszi időszakban a DK-i széljárás is gyakori. A csapadék időbeli alakulásában az őszi másodmaximum jól kimutatható, s az évek 25%-ára szubmediterrán jellegű csapadékjárás a jellemző. A nagyobb csapadékmennyiség a tavasz végi, nyár eleji időszakra jut. Ugyanakkor a pentád értékek alapján a csapadékszegény időszakok többnyire tavasz elején, nyár közepén, nyár végén, valamint a kora őszi hónapokban vannak. Különös figyelmet érdemel az őszi időszak, s a tél eleje nagyobb csapadéka, amely területünkön a mediterrán hatásnak tudható be. A száraz időszak gyakoriságával kapcsolatban megállapítható, hogy március, július, augusztus, szeptember, október hónapokban gyakori a csapadékhiány, amely gyakorlatilag a termesztést erősen gátolja. Különösen a nyár második felében növekszik meg a hosszantartó csapadéknélküli időszak valószínűsége. A terület nyár közepi, nyár végi szárazsága, igen nagyfokú, átlagban kétszerese a dunántúli térségnek. A tél is hóban szegény. A hótakarós napok száma általában 33—36 között változik, sőt aránylag gyakoriak az olyan telek is, amikor nem jelenik meg tartós hóréteg. Pl. 10%-os valószínűséggel számíthatunk arra, hogy a tél folyamán nem lesz 3-nál több hótakarós nap. Ennek ellenére a hideg teleken — viszonylag bővebb téli csapadék miatt, — hosszantartó hótakaró is kialakulhat. Előfordult olyan tél is, amikor 76 napon át borította hóréteg a talajt. A légnedvességi értékek alapján, mind az évi, mind a vegetációs periódusban megállapítható, hogy minden négy évből aránylag 3 év csapadékszegény és különösen a nyári periódusban tapasztalunk nagy csapadékhiányokat. A terület csapadékmennyisége a termesztési feltételek szempontjából eléggé kevés és egyenlőtlen eloszlású. A kapásnövények tenyészidőszakában — a nyári félévben — az évi csapadéknak mintegy a fele hull le, és ez a csapadék az akkori melegebb körülmények között jelentősen elpárolog. A Csongrádi sík legszárazabb és legvízhiányosabb területe. Szentes és környezetének vízföldrajzi helyzete A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész

19 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják, azóta is a vízlevezető rendszer vázát. A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek, a Mágocs-ér, mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs, Derekegyház és Szegvár helységeket érintve éri el a Kurcát. A Kórogy ér Fábiánsebestyén területét szeli át, a Veker Szentes és Nagytőke után éri el a befogadót. A legjelentősebb a Kurca főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek. A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (39 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a területen juttatják be a befogadóba. A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését. A térségekben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A “vízbőség” a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik. A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A jól működő rendszer a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. A térségben az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki.

20 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Árvízvédelem OTRT alapján:

21 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A 11.05. számú Mindszent-Szentesi árvízvédelmi szakasz a Tisza bal parti védtöltés alsó szakaszával, valamint a Hármas-Körös bal parti és a Maros jobb parti árvízvédelmi vonalakkal az 1 783 km2-nyi 2.95 sz. Körös – Tisza - Maros-közi ártéri öblözet árvízmentesítését biztosítja. Közvetlenül Mindszent, Szegvár községek, és Szentes város árvízvédelmét szolgálja, illetőleg a szakasz mélyártéri területein helyezkedik el Derekegyháza. Az árvízvédelmi szakasz Mártély felső határától (44+802 tkm) Szentes fölött a Hármas-Körös bal parti védtöltés kezdetéig (76+566 tkm) tart. Teljes hossza 31 764 fm, mely teljes egészében földtöltés. A 11.08. számú Szentes-Öcsödi árvízvédelmi szakasz a 2.95. számú Körös - Tisza-Maros - közi ártéri öblözet Hármas-Körös bal part menti területét mentesíti az árvizektől. Az 1 783 km2-nyi mélyártéri területből 351 km2 a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére esik, míg a maradék 1 432 km2-nyi mélyártér védelmét a Tisza bal és Maros jobb parti védvonalakkal együtt az ATIKÖVIZIG biztosítja. A 35 913 fm hosszú Hármas-Körös bal parti védtöltésből a 0+000-11+252 tkm szelvények közötti szakasz esik Csongrád megye területére, amely teljes hosszában földtöltés. A 11.08. Szentes-Öcsödi árvízvédelmi szakasz menti mélyártéri terület Csongrád megyére eső területén egy település található: Szentes (Magyartés), melynek területén ártéri sziget is található.

Geomorfológia Szentes és térsége geomorfológiai szempontból síkvidék, a Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg: Alsó-Tiszavidék - DélTiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85 m) medencerészében foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi üledék összlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése területenként különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri eredetű üledék legnagyobb vastagságban (3 000-4 000 m) az ún. harmadkorban képződtek, anyaguk mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek az üledék összletnek a porozitása alulról felfelé növekszik, a felső-pannóniai rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmazva. Szentes a Csongrádi-sík észak-keleti részén helyezkedik el. A kistáj a Tisza-völgy irányában lejtős, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. Az agyagos, iszapos felszín közeli üledéket itt már a kistáj keleti részéhez képest, vastagabb infúziós lösztakaró fedi. Ehhez kapcsolódik Szentesen az építőiparban hasznosítható nyersanyag, a téglaagyag, illetve az egykori medrek vonalain a homok. A város átlag 84 m tengerszint feletti magasságban található. A várostól nyugatra a Tisza völgyére lejtő alluviális síkság, míg keletre a gyengén emelkedő pleisztocén kori vastagodó infúziós (ártéri) löszhátság helyezkedik el. Szentes város domborzatát a Kurca, mint természetes mélyvonulat határozza meg. A településen legmagasabb rész a Termálfürdő környéke. Ezzel szemben Szentes legalacsonyabb részei a Disznózug (80,5 m) és a Sportközpont (80,7 m). Környezetföldtani szempontból a város erősen érzékeny a szennyeződésekre porózus felszíni képződményei miatt, ezért nagyon fontos a környezet minőségének megóvása érdekében a minél nagyobb arányú szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a megfelelő hulladék elhelyezés és hulladékkezelés. A táj jellemző talajtípusa egyrészt a mélyben sós réti csernozjom, amely morzsás szerkezetű, jó víz- és tápanyag gazdálkodású, termékeny talaj, másrészt a Tisza mentén az öntéstalaj, amely kisebb humusztartalmú, gyengén lúgos, mély termőrétegű, szintén jó

22 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

vízgazdálkodású, termékeny talaj. Kisebb foltokban réti szolonyecek borítják a felszínt, melyek rossz vízgazdálkodásúak, gyenge vízáteresztő képességgel rendelkeznek, lúgos kémhatásúak és nagyon vékony termőréteggel rendelkeznek.

Természeti környezet állapota A természetes növényzet és az állatvilág képe A természet átalakításával megindult a táj ősi növény- és állatvilágának pusztulása is, sok faj megsérült, vagy teljesen kiveszett. A természetes növénytakaróját az évszázados mezőgazdasági hasznosítás miatt igen nehéz rekonstruálni. A löszhátság egykori erdőtársulásának nyomát ma már nem találjuk meg. Feltételezhető, hogy az ősi sztyeppek a későbbi erdős-sztyepp periódusokban is fennmaradtak, és csak a jelen évszázad során szűntek meg. A jelenlegi természetes növényzet képében kiemelkedő a kontinentális flóraelemek részesedése, valamint a mediterrán fajok nagy száma. Ez a térség hőmérsékletének alakulásával, szélsőséges vízellátásával, valamint a talajok ökológiai viszonyaival függ össze. A flórában sok a sztyeppi elem, de ennek ellenére a területet nem lehet sztyeppnek nevezni. Számos olyan növény él itt, amely nagyobb nedvességet kíván, és a nyár szárazságáén kárpótlást talál az év többi bő csapadékú hónapjában.

Növény- és állatvilág Szentes területén a Tisza, a Hármas-Körös és a Kurca megléte különleges természeti képet varázsol a tájnak. E vízterek és az azt zöld szalagként kísérő erdősávok javítják a városi klímát, s ugyanakkor menekülőhelye is a pihenésre és nyugalomra vágyó városi embereknek. A várost átszelő Kurca - főcsatorna számos növény és állatfajnak ad otthont. A hüllők közül a melegedő partokon rakja le tojásait a mocsári teknős és a vízisikló. A csatornát kísérő parti sáv búvó- és fészkelő-helyet nyújt számos madárfajnak. A vízterek környékén a fokozottan védett, vörös könyves vidra nyomaira bukkanhatunk. A közelmúltban betelepített hódcsalád remélhetőleg megtalálta életfeltételeit. A vízterek természetes halfaunája is gazdag. A horgászvizek haltelepítéséről a horgászegyesületek gondoskodnak. A Tisza illetve a Körös töltésén haladva látható, hogy az egykor szabadon áramló vízfolyások a XIX. században megvalósított folyószabályzása a széles árteret két részre osztotta: az árvízvédelmi töltésen belüli hullámtérre és a mentett ártérre. A meder vonalát bokorfüzesek kísérik, melyek többek között a füzikefajok fő vonulási területei. Természetvédelmi szempontból értékes erdők a parti zónában lévő hazai fűz- és nyárfajokból

23 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

álló puhafaligetek, és a magasabb területeken megmaradt tölgy-kőris- szil fajokból álló keményfa liget maradványai. A hullámtér gazdag madárközössége minden évszakban mutat meg magából néhány példányt a figyelmes túrázónak. A parton, bedőlt ágakon nagykócsagok, szürke gémek, bakcsók keresik zsákmányukat. A lombkoronaszintben fekete gólyák fészkelnek. A víztér a rétisasok kedvelt táplálkozó helye. Rovarevő madárfajok közül fakopáncs fajok, énekes rigó, fülemüle, ökörszem, rövidkarmú fakusz is gyakoriak. Télen cinkék, őszapók, süvöltők, pintyek, meggyvágók alkotta mag- és rovarevő énekesmadarak hangjai törik meg a csendet. A folyók szabályozása után a vizes életterek jó része megszűnt vagy beszűkült. E zöld folyosó a környező sivárabb monokultúrákkal szemben szaporodási, vonulási és élőhely bővítési lehetőséget jelent a legkülönbözőbb fajok számára. A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse. A védtöltések is szolgálnak néhány növényritkasággal. A kitettebb, száraz oldalakon sztyepprétek, szikes erdő pusztarétek fajai fordulnak elő. Láthatunk nyúlánk sármát, pettyegetett őszirózsát, magyar zsályát. Értékes gyepterületek kísérik a folyót, váltakozva fordulnak elő ecsetpázsitos kaszálók és szikes gyepek foltjai. A várostól 5 km-re elterülő hűtő és tározó szerepet betöltő ún. Termál-tó szabadidő-tevékenység szempontjából a spontán jelentkező extrém sportok (szörf, a befagyó részen jégszörf, illetve paplanernyős szörf) és a madármegfigyelő túrák helyszíne. Meg kell vizsgálni a lehetőséget, hogy e sportok megfelelő lehatárolással, bizonyos korlátozással folytathatók-e úgy, hogy az itt fészkelő, táplálkozó, pihenő madárvilág zavarásmentes maradjon. A tó élővilága rendkívül gazdag, a területen fészkel többek között a védett barna rétihéja, nagy kócsag, gulipán, gólyatöcs. Ezen kívül a rendszeres ornitológiai megfigyelések alapján 172 madárfaj megjelenését jegyezték le a területről. Gazdasági értékű fajok a fácán és a fogoly. Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféléket is találunk, melyek a város egyes részeire is bemerészkednek. A folyókat kísérő élőhelyeken túl számos, mezőgazdasági táblák közé ékelődött természetes gyepfoltokat, erdőket találunk. Ezeken kívül az apró foltokban fellehető spontán rehabilitálódott, felhagyott bányagödrök, mocsarak az ökológiai folyosó legkisebb egységei. Mindezek a szigetek megannyi élőlény számára nyújtanak élőhelyet, vándorlásuk közben pihenőhelyet. Táji értékek A táji értékekhez tartoznak azok a természeti és épített értékek, melyek országos, illetve helyi védettség alatt állnak, valamint az egyedi tájértékek is, melyek jogilag nem védett értékek, de a tájjelleg szempontjából jelentősek, és megőrzésükről gondoskodni kell. Egy település/város táji értékeihez hozzátartoznak a helyi kulturális és civil élet sajátosságai is. A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

24 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Országos jelentőségű védett területek Körös-Maros Nemzeti Park: Cserebökényi puszta Védetté nyilvánítás: 3/1997. (I.8.) KTM rendelettel. A védettség fenntartásáról a 127/2007. (XII.27.) KvVM rendelet rendelkezik. A Cserebökényi puszta név alatt ismert terület a Tiszai Alföld délkeleti részén, Csongrád megyében, Szentes és Fábiánsebestyén helységek határában található. A védett terület nagysága Szentes közigazgatási területén belül 3933 ha. A szabályozások következtében a kiszáradt árterületeken fennmaradt, de erősen átalakult puszták minden jellemző vonását magán viseli a terület. Az első látásra teljesen sík vidék felszíni formákban igen gazdag. Megtalálhatók itt az elhagyott folyómedrek, övzátonyok, enyhe lejtésű löszhátak és az ősi kultúrákról tanúskodó a kunhalmok. Tájképileg meghatározók a múltat idéző törékeny fűz, fehér és szürkenyárfa csoportok. Az érvonulatokkal, időszakos vízállásokkal tarkított terület, gazdag növény és állatvilágot őriz a vízrendezések előtti idők értékeiből.

Cserebökény mai képe két lényegesen különböző tájtípust mutat. Északi része megőrizte a korábbi ártéri jelleget, az édes vízi mocsarak között kiszáradt ártéri réteket és cickafarkfüves legelőket találunk. A déli rész szikes jellegű, és bár ürmöspusztái, vakszikei és szikfoltjai gyengén fejlettek, nagy kiterjedésű szikes mocsarak és rétek találhatók itt. A csapadékos években bővizű mocsarak alakulnak ki az egykor nagykiterjedésű ártéri mocsarak helyén. Nádas, tavikákás növényzet uralkodik itt. A gyorsan kiszáradó mocsarak jellemző növénye a vízi harmatkása. A puszta legelterjedtebb nedves rétje az ecsetpázsitos kaszálórét. Ezek a nedves rétek a vizes élőhelyekhez kötődő madárvilág legfontosabb költő- és fészkelő helyei közé tartoznak. A puszták legnagyobb területet borító társulása a cickafarkfüves szikes puszta. Az egykori ártéri mocsarak helyét ez a növényközösség foglalja el. Megtalálható itt a Tiszántúlra jellemző ürmöspuszta társulás, melynek jellemző fajai a sziki üröm, a sziki sóvirág, a kamilla és a sziki varjúháj. A mocsarak helyén megjelenő időszakos vizek élőhelyül szolgálnak számos madárfajnak. Cserebökény madárvilága különleges értéket képvisel. Eddig 229 faj előfordulása bizonyított. A fokozottan védett madárfajok közül a cigányréce, a fehér gólya, a gólyatöcs, a gulipán, a gyöngybagoly, a hamvas rétihéja, a haris, a kerecsensólyom, a kuvik, a réti fülesbagoly és a szalakóta költ a területen. Fontos szerepet tölt be egyes madárfajok vonulásában, mint például a

25 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

fekete gólya, tavi cankó, nagy póling, kis póling, kék galamb. A táj rendszeres dürgőhelye a túzoknak. A hátasabb részeken ürgetelepek találhatók. (forrás: www.természetvedelem.hu) Tisza hullámtér - Labodári Zsup-sziget Labodár kis kiterjedésű hullámtér a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet északi részén. A terület fokozottan védett, elsősorban erdőtársulásai és jelentős gémtelepe miatt. Ez utóbbi 1963-ban keletkezett, amikor egy közeli nyaras kivágása után a madarak nagy többsége a Labodár déli részére települt. Az utóbbi években szürke gémek és kormoránok otthona. A fűz-nyár ligeterdők, holtágak, kubik tavak gazdag madárvilágot rejtenek. A gémekkel, a vízpart költő fajaival és az erdei énekesekkel együtt több mint 50 fészkelő, s további 80 átvonuló faj ismert e területről. Maga a sziget nehezen járható, fásodott, nádasos, vadszőlővel benőtt terület. A régi tanyahelyeken vadgyümölcsfák fordulnak elő. A holtágon nagykócsagok, szürke gémek, kormorán, fekete gólya és récék fordulnak elő. A szigeten róka, borz, vidra és vaddisznó él. Ex lege védett természeti értékek: kunhalmok, szikes tavak Sajátos táji adottságait jelentik a városnak a közigazgatási határán belül jelentős számban előforduló kunhalmok - az Alföld unikális értékű tájelemei, elsősorban táj-, régészeti-, kultúrtörténeti- és botanikai kincseket őriznek -, melyek ex lege (1996. évi LIII. tv. 23.§. (1) bekezdése alapján) védettek, országos jelentőségű természeti emléknek minősülnek. Egykori számukat a Kárpát-medencében negyvenezerre becsülik. A kunhalmok igazi kora a vaskor elejétől a népvándorlásig terjedő időszak volt, de vannak, amik egészen a kőkor végső szakaszáig nyúlnak vissza. Az itt élt népek temetkezési és őrhelyként hozták létre, amelyek a későbbi időkben őrhalmok és határhalmok lettek. A kunhalmok megmentése fontos feladat. Napjainkban pusztulásuknak legnagyobb veszélyforrásai a mezőgazdasági munkák (beszántás, elhordás, kemikáliák, növénytelepítés), annak ellenére, hogy mindegyikük törvény által védett. A kunhalmokon még megmaradt löszpusztai társulások kiemelt értéket képviselnek. Országos szinten történő lokalizálásuk, állapotuk felmérése, kataszterük elkészítése folyamatban van. Helyrajzi szám szerint 33 kunhalom van nyilvántartva Szentes közigazgatási területén. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján elkészített 2/2002-es KöM-FVM együttes rendelet meghatározza az „Érzékeny Természeti Területek” (továbbiakban ÉTT) fogalmát. Az ehhez tartozó szabályozás, pályázati-támogatási rendszer bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet szempontrendszere alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik: a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; c) tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.

26 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Fontos Érzékeny Természeti Terület Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Körösszög Helyi természeti védelem alatt álló értékek Helyi jelentőségű védett természeti terület/emlék neve Széchenyi liget Szentesi Magyartés-Zalotai TT

Védelmi kategória TT TT

Törzskönyvi száma 5/3/TT/54 5/25/TT/96

Ramsari területek:

Nemzeti Park

Érintett települések

Cserebökényi-puszták (HUKM10005) Hármas-Körös (HUKM20017) (HUKM20031) Lapistó-Fertő (HUKM20030) Mágocs-ér (HUKM20006) Szentesi gyepek (HUKM20029) Tőkei gyepek (HUKM20028)

Körös-Maros

Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke, Szentes Nagytőke, Szentes Mindszent, Szegvár, Szentes Szentes Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes Szegvár, Szentes Nagytőke, Szentes

Körös-Maros Körös-Maros Körös-Maros Körös-Maros Körös-Maros Körös-Maros

HRSZ 7508/1

Kiterjedése ha 6,61 225,46

Természetközeli értékek Az un. Szentes – Lapistó - Fertő nevezetű határrész a Csongrádi-sík és a Körös–szög nevezetű kistájak határvidékén, Szentestől mintegy 4-5 kilométerre, délkeleti irányban terül el. A szabályozások előtti időkben a Tisza által visszaduzzasztott Hármas-Körös vize által rendszeresen elöntött terület volt. A mai képét szántóföldekkel váltakozó szikes legelők, rétek, kisebb nádasok, elszórt tanyák határozzák meg. Természet-közeli élőhelyet jelentenek a pusztai mocsarak, ecsetpázsitos kaszálórétek, csenkeszes szikes gyepek foltjai, és az elszórtan jelentkező legértékesebb löszpusztagyepek is. A terület védett növényei közül többek között macskahere, nyúlánk sárma, pettyegetett őszirózsa fordul elő. Állatvilága rendkívül gazdag. A Kórógyfőcsatorna vizében a védett réti csík, mocsári teknős találja meg életfeltételeit. A terület madárvilága folyamatosan megfigyelt. Ritka, fokozottan védett fajok is pihennek, táplálkoznak itt. A fokozottan védett madárfajok közül többek között bölömbika, vörös gém, cigányréce, gólyatöcs, ugartyúk, szalakóta költ a területen. A védett ürge és a fokozottan védett vidra szintén megfigyelésre került.

27 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

bölömbika

pettyegetett őszirózsa

A területen a víz a legfontosabb ökológiai tényező. Ennek hiányában eltűnnek, illetve visszaszorulnak a vizes élőhelyek és életközösségeik, meghiúsul a terület külső ártéri jellegének rehabilitációja, ősi képének bemutathatósága. Veszélyeztető tényezők: a szántók, legelők, mocsarak stb. arányának átalakulása a szántók javára, a gyepek feltörése, monokultúrás, nagyparcellás szántóföldi gazdálkodás, a hagyományos gazdálkodás kiszorulása, tájfajták eltűnése, vegyszerek fokozott használata, gyepek műtrágyázása, felülvetése, tarlóégetések. A középfeszültségű távvezetékek tartóoszlopain, transzformátorain sok madár pusztul el áramütés következtében. Fontos a tartó oszlopok leszigetelése. Egyes gazdálkodási folyamatok (pl. kaszálás, betakarítás, stb.) ritmusa sokszor zavarja a madár fajok szaporodását, vagy elpusztítja szaporulatát. A Szentes-Lapistó-Fertő tájtörténetét, természeti és kultúrtörténeti értékeit Tóth Tamás 2000. évben, a terület helyi védetté nyilvánításához dolgozta fel. További jelentősebb természet-közeli területek a Kurca-főcsatorna, Kórógy-ér, Veker-éri főcsatorna, Tőkei-ér, Mágocs-ér. Ezek a valamikori kisfolyók és természetes erek összeköttetést jelentenek a legkülönbözőbb természeti területek között. Szentesi termál tavak jelentős vízi madár élőhellyé váltak. Évek óta nagy jelentősége van fokozottan védett madárfajok vonulásában és fészkelésében. Zalota-Magyartési és Tőkei puszták a Körösszög vízállásos gyepekkel tarkított tájrésze. Legfontosabb értékét madárközösségei jelentik. Tisza hullámtér a Zsup-szigeti és a Körös hullámtéri védett terület közötti Tisza hullámtér az előzőekhez hasonló természeti és táji értékeket őriz.

Épített környezet állapota Településszerkezet Szentes – az úgynevezett udvaros halmaz településmagjával – jellegzetes alföldi parasztváros. Szentes eredeti településhálózata - mint a többi Csongrád vármegyei település - a törökök kiűzéséig többször is elpusztult. Ezt követően olyan új településszerkezet alakult ki, amely az Alföld legnagyobb részére jellemző. A megyében öt városias település maradt meg - ma is a legnagyobb városai a megyének -, ezek közül az egyik Szentes. A város központjának kiépülése döntően 1880-1900 közötti időszakra tehető. A folyóparton települt városokhoz hasonlóan a vízpart, az átkelési hely közelében, a katolikus és a református templom, valamint a Kurca-főcsatorna közötti területen alakult ki. Ebben az időben készült el a vármegyeháza, a bazársor (Haris-bazár), a Petőfi Szálló. A századforduló és az első világháború között épült fel a városháza, az új református iskola, majd az új katolikus plébánia (1936.) Ezzel a Kossuth tér (volt Piac tér), és az Erzsébet tér (volt Köztársaság tér) elnyerte végleges formáját. A városközpont kompozíciós szempontból legfontosabb sajátossága a Kossuth utcára felfűzött egymásba nyíló terek sora (Erzsébet tér, Kossuth tér, Szent Miklós tér, Luther tér).eleme a református nagytemplom, amely a szokásostól eltérő elhelyezkedésével a térnek egyedi karakteres megjelenést biztosít. A város további fontos településszerkezeti elemei a külterületen lévő tanyák. A XVIII. század végi szentesi tanyavilág térbeli elhelyezkedésére jellemző, hogy azok csak a város közvetlen határában, az úgynevezett belső legelőt övező szántóföldi tanyák zónájában találhatók. Szentes település szerkezetét meghatározó 13 városrészre oszthatjuk: Belváros, Kisér, Bereklapos, Termál telep, Kertvárosi lakótelep, Dr. Nagy Sándor telep, Kertváros, Hékéd, Felsőpárt, Alsópárt, Nagyhegy belterületi része, Nagyhegy kiskertek, Berek. Védett épületek, építmények

28 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Csongrád megyében viszonylag kevés védett műemlék található. A műemlékek többsége főleg a történelmi városrészekben maradtak fenn. Így nagyon fontos Szentes város közigazgatási határán belül elhelyezkedő örökségi értékek megőrzése. Szentesen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki nyilvántartása alapján 15 objektum áll országos, nemzeti védelem alatt.

Név

Hrsz,

Református lelkészlak Megyeháza Református templom Magyar Ortodox templom Római katolikus templom Polgárház Csárda Volt Koszta József Múzeum Ecser falu középkori templomának hajóromja Szentháromság szobor Református templom műemléki környezete Polgárház Kukoricagóré és jégverem Petőfi szálló és Tóth József színház

Törzsszám

20 1 21 827 5629/2 2600/2 5649 7507 0681/20 5626/2 5612 5576 5599

2749 2750 2751 2752 2753 2754 2755 2756 2769 8623 9040 9443 10653 11063

Helyileg védett épített értékek A település közigazgatási területén a város által nyilvántartott és helyi védelem alatt álló ingatlanok a következők: Védett utcaképek: - Kiss Bálint utca - Petőfi Sándor utca - Farkas Mihály utca Épített értékek: Barokk haranglábak Kálvária szobrok, stációk Szent Vendel-szobor Családsegítő intézet volt Gőz- és kádfürdő Horváth Mihály Gimnázium Zeneiskola volt Úri kaszinó Ármentesítő Társulat Székháza Kuczori szivattyútelep Kórház Evangélikus templom Városháza Városi Bíróság volt Járásbíróság és fogház Kenyérgyár Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola Petőfi S. Általános Iskola volt Polgári

Cím Nagynyomás 46 Kálvária temető Bánomháti temető Széchenyi liget Felső rét 55. Sima Ferenc u. 44-58 Kossuth u 9. Kossuth tér 6. Erzsébet tér 4 Arany János u. 4. Erzsébet tér 1. Petőfi Sándor u. 15. Jókai u. 71. Kolozsvári u. 2. Szent Imre herceg u. 2.

29 / 178

Építés éve 1805 1817 1867 1870 1888 1893 1893 1893 1902 1905 1911 1911 1911 1912 1913

Szentes város

Local Agenda Program

Leányiskola Felsőpárti református templom Vasútállomás Kiss Bálint Református Általános Iskola Zsoldos Gyártelep Ipartelep Városi Gyermekkönyvtár lakóház, üzletek volt szentesi takarék és Bérház Zsidó szertartásterem Dózsa ház, Sportház volt Horthy-ház

Kiss Bálint u. 11. Kiss Bálint u. 13. Kossuth tér 2.

1914 1928 1929

Petőfi Sándor u. 1.

1929

Nagynyomás 48. Csongrádi u. 2.

1930 1937

Helyi védelem alatt álló zöldfelületek: - Széchenyi liget - Hősök erdeje

hrsz.: Szentes, 7508/1 hrsz.: Szentes, 8288/1

Egyedi védelemre javasolt épületek Név Termál Fürdő Móricz Zsigmond Művelődési ház Filep ház Zsoldos ház Kocsma Imaház Széchenyi gőzmalom Fényírda Földhivatal épülete Páter-ház Pékség Kocsma Könyvtár, volt zsinagóga Szakközépiskola Tűztorony Víztorony Víztorony Patika Bökény Zsilip Kurcai-Harmincadvámház (Bikaakol) Temetőkápolna Barokk kálvária és Kolerás kereszt

Cím Sima F. u. 13. Ady Endre u. 36. Tóth József u. 13. Tóth József 7 Tóth J. – Hajdú L. u. sarka Kiss Bálint u. 8 Csallány G. part Kossuth u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. Szabadság tér Sáfrán Mihály u. 10. Kossuth u. Kossuth u. 45. Kossuth u. 47. Vásárhelyi út mellett Vasútállomás Sima F. u. 38

a keresztutak metszésében

30 / 178

Hrsz 107/1 101 45 9 4 17/1 7511/2 829/2 829/1 4 17/1 7511/2 829/2 829/1 4 17/1 7511/2 829/2

Szentes város

Local Agenda Program

Műemléki védelemre javasolt épületek

31 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes Városháza Régészeti szakterület Szentes Város igen gazdag, viszonylag jól kutatott régészeti örökséggel büszkélkedhet. A területén található nagyszámú, 556 db ismert régészeti lelőhely többsége a külterületen, kisebb része a belterület fedett részein található. A belváros területét, pedig egy nagyobb egységben régészeti érdekű területként kell kezelni. A régészeti örökség többsége településnyomokhoz, kisebb mennyiségben temetőkhöz, ill. temetkezésekhez, valamint templomokhoz és egy várhoz köthetőek. Az egy évszázada tartó aktív múzeumi munka és a település egész területét lefedő részletes topográfiai kutatás mellett, több helyen is történt feltárás, amely összességében persze kevésnek tűnhet. A régészeti örökség tudatos védelme mindezek ellenére sajnos csak kevéssé jelent meg a település életében. Ez legjobban, abban érhető tetten, hogy a lelőhelyek jelentős többségén, beleértve a kunhalmokat és a Várhát földvárát, intenzív mezőgazdasági művelés folyik. Ennek oka, természetesen a gazdag földterületek szükségszerű műveléséből adódik, melyet azonban szükségszerű lenne szabályozni, racionális módon korlátok között tartani, mert csak így maradhatnak fenn a hosszú távú, főként turisztikai fejlesztések szempontjából fontos régészeti emlékek. A szerkezeti terv készítői lehetőségeik szerint megpróbálták figyelembe venni a régészeti emlékek elhelyezkedését, illetve azok szükségszerű védelmét. Ez jól látható abból, hogy a település területéről ismert lelőhelyek számához képest arányaiban kevés régészeti emléket érint fejlesztés különösen a külterületen. A külön védelem alatt nem álló értékek esetében az elkerülhetetlen talajmunkával járó beruházások esetében megelőző régészeti kutatást kell végezni, melyre vonatkozó jogszabályi hátteret részletesen bemutattuk. A régészeti lelőhelyeket a település szerkezeti terv 1. sz. melléklet tartalmazza. Belterületi zöldfelület-gazdálkodás A városüzemeltetési feladatok közül a parkfenntartást a Városellátó Intézmény látja el. A tevékenység keretében 270 700 m2 zöldfelületet, 932 m2 virágfelületet, 822 m2 évelő virágágyat, 8 500 m2 cserjét és 4 000 db fát gondoznak. A városi parkokban 18 darab játszótér gondozása és karbantartása is feladatuk. Az önkormányzat által gondoztatott városi zöldfelületen a gyep kezelésének sűrűsége szerint kategóriákra osztott, mely szerint I. kategórián (intenzív) belül 15 887 m2, II. kategórián belül 181 123 m2, a III. kategórián belül, pedig 63 456 m2 gyepfelület ápolásáról gondoskodnak. A szúnyogirtás megszervezése szintén a Városellátó Intézmény

32 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

hatáskörébe tartozik, nem különben az aknázó moly, a szövőlepke, levéltetű, és arankairtás, melyeknek az elvégzésével szakcégeket bíznak meg. A rágcsálóirtást igény szerint végzik a lakótelepi részeken. A védekezésre használt szerek a közterületi felhasználásra engedélyezettek, részben biológiai permetszerek. Az önkormányzat az úgynevezett zöld programjának keretén belül immár több éve a lakosság bevonásával szépíti Szentes környezetét. A városszépítő mozgalom neve: Virágszínvonalasabb Szentesért. Az ingatlanok előtti zöldterület gondozása az ingatlan tulajdonosok feladata. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közterület-felügyelői ellenőrzésük alatt tartják a közterületeket. Hagyománnyá vált a „Nagymama program”. E program keretében tavasszal a nagymamáknak a város 10 000 db virágpalántát ad, melyet az utcára ültetnek ki unokáikkal. Az újszülött babák „Új Életfát” kapnak ajándékba, melyeket a szülők elültetnek, és együtt gondozzák azokat gyermekeikkel.

33 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Társadalmi helyzet A társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre/városra vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, a sportolási, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete – az évek során bekövetkezett változások tendenciája – szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel. Ezek alapján lehet következtetni arra, hogy a helyi lakosság milyen módon tud bekapcsolódni a közösségi életbe, milyen helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítésére van lehetőség. Csongrád megyében 2012. január 1-jei 419 000 fős népességét a természetes népmozgási folyamatok az év első hat hónapjában tovább csökkentették. Az előzetes adatok szerint az élve születések és a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előbbi nagyjából 7, az utóbbi mintegy 5%-kal. Az 1 662 születés és a 3 008 halálozás különbözeteként kialakuló 1 346 fős fogyás csaknem 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A természetes fogyás népességre vetített 6,4‰-es megyei értéke változatlanul rosszabb, mint a 4,7‰-es országos átlag. Demográfiai viszonyok Szentes közigazgatási területe 353 km2. A település népsűrűsége a 2011-es KSH adatok szerint 81 fő / km2. A népességcsökkenés 2002-2011 között a KSH adatai szerint 1 500 főt meghaladó volt.

Év Állandó népesség (fő)

A lakónépesség alakulása (Forrás: KSH 2013.) 2009 2010 2011 2012 2013 29 444

28 927

28 745

28 620

28 456

421 827 fő

34 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes lakónépességének száma 1990. év elején 32 891 fő, 2011. évben a népszámlálás idején 28 475fő volt. Ez időszakban, a létszám 4 416 fővel csökkent.

A népesség számának változásával általában változik a népesség korszerkezete is. Ez többféleképpen bekövetkezhet, attól függően, hogy állandó, vagy növekvő népességet vizsgálunk, továbbá függ a termékenységi, halandósági és vándorlási jellemzőktől is – tehát egy meglehetősen összetett jelenséggel állunk szemben. Ugyanakkor a korösszetétel ismerete elengedhetetlenül fontos számtalan területen. – Például az idősek arányának megnövekedése problémát jelenthet a nyugdíjrendszerben, a fiatalok arányának növekedése, vagy csökkenése az oktatási kérdésekre van hatással. Szentes állandó népességének változása korcsoportok szerint: 2006-2011.

35 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele (fiatalabb népességben több a születés, idősebb népességben több a halálozás), a másik tényező pedig a termékenység, halandóság és a vándormozgalom intenzitása. Szentes Város lakosságának alakulása 1977.01.01.-2012.12.31.Év

Össz. lakosság

Születés

Halálozás

Beköltözés

Elköltözés

Bevándorlás

Külföldre távozás

18 év alattiak

62 év felettiek

1977.

34405

528

439

59

37

1

0

1978.

34854

544

402

195

12

4

0

1979.

35104

399

406

195

33

0

0

1980.

34613

524

432

273

29

0

0

1981.

34480

427

440

351

353

4

8

1982.

34633

416

465

707

558

0

12

1983.

34578

367

447

609

595

10

7

1984.

34462

304

439

610

591

0

0

1985.

34400

414

493

462

445

0

0

1986.

34205

399

464

517

683

0

8

1987.

33892

357

462

468

666

0

10

1988.

33524

367

434

471

579

0

6

1989.

33403

375

443

525

573

0

5

1990.

33163

387

470

449

600

0

6

1991.

33257

402

368

399

398

59

0

1992.

33173

338

445

394

411

43

3

1993.

33156

366

400

429

443

32

1

1994.

33076

358

468

434

454

50

0

1995.

32975

357

400

451

525

16

0

1996.

32803

332

447

438

480

18

2

1997.

32547

304

438

435

514

9

2

1998.

32339

311

437

409

428

15

3

1999.

31928

291

474

369

465

25

3

6947

5799

2000.

31659

275

405

383

485

22

5

6758

5806

2001.

31551

256

381

449

523

17

0

6638

5844

2002.

31409

269

372

408

507

12

0

6530

5876

2003.

31148

246

394

549

559

17

0

6391

5903

2004.

30839

250

400

349

524

23

1

6170

5949

2005.

30551

245

404

372

450

6

0

6033

6017

2006.

30362

255

371

386

616

2

0

5944

6082

36 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

2007.

30092

278

391

343

542

2

0

5833

6041

2008.

29800

227

396

389

441

3

0

5652

6153

2009.

29610

239

376

365

463

2

1

5494

6268

2010.

29375

233

401

393

548

5

3

5314

6357

2011.

29100

205

439

402

419

2

6

5168

6380

2012.

28877

250

409

nincs adat

nincs adat

nincs adat

0

5056

6490

Az 1970. évektől az 1980-as évek elejéig a születések száma volt túlsúlyban. Azután a természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a fogyás jellemző. Szentes népessége is hasonló tendenciát követ, bár a fogyás mérséklődik. A születések és a halálozások száma Szentesen 1990-2009 600 500 400 fő 300 200 100

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08

0

év születés

halálozás

A legkevésbé megbízható információk a vándorlással kapcsolatosak. Úgy tűnik, hogy az 1990-es években lényegesen lecsökkent a vándorlás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai. Jellemző tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, s ezzel gyors szuburbanizációs folyamat indult el. Szentes állandó népességének alakulása változó képeket mutat. Az utóbbi évekre a nagyobb elvándorlás jellemző.

37 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Napjaink egyik legjelentősebb problémája a munkanélküliség. Társadalmi és gazdasági értelemben is a perifériára szorulnak azok, akik tartósan munkanélkülivé válnak. Különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon az alacsony iskolai végzettségűek és a romák. A következő táblázatok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott Szentesi adatokat tartalmazzák. A szociális területen dolgozók tapasztalatai alapján vannak olyanok, akik tartósan munkanélküliek, de a nyilvántartásokban nem jelennek meg. Elmondásuk szerint mivel ellátásra nem jogosultak és munkát a részükre nem tudtak felajánlani nem tartották szükségesnek, hogy továbbra is tartsák a kapcsolatot a Munkaügy Kirendeltséggel.

A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban volt a legalacsonyabb 6,9%. 2009-től 15-64 év közötti lakónépességhez képest a nyilvántartott női álláskeresők aránya minden évben 9% felett volt és 2012-ben meghaladta a 10 %-ot. Míg a férfiak esetén az álláskeresők aránya 2011-ben 7,4 %, 2012-ben 8,2% volt. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében különbözőképpen változik. Megfigyelhető, hogy 21-25 év, 26-30 év és 31-35 év közötti lakosok esetén csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya, míg 46-50 év, 51-55 év és 56-60 év közöttiek esetén ez az arány emelkedik. Az álláskeresők aránya legmagasabb a 51-55 év közöttiek esetében. A 46 év felettiek munkaerő-piaci mobilitását befolyásolja, hogy a korábban megszerzett képzettség mára már elavult, nem igazodik a kereslethez, továbbá az informatika területén ennek a korosztálynak a lemaradása nagyobb a fiatalabb korosztályokhoz képest.

38 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

2011-ben a nyilvántartott álláskeresők több mint fele tartósan munkanélküli. A tartós munkanélküliek között a nők aránya minden évben magasabb volt a férfiakéhoz képest. A tartós munkanélküliség nem csak a gazdaságra van hatással, hanem az érintett önértékelésére, egészségi állapotára, társas kapcsolataira, társadalmi helyzetére, közösségi aktivitására is. A tartós munkanélküliség következtében különösen felerősödnek a családi feszültségek, konfliktusok, nő az eladósodás veszélye, súlyos esetben szenvedélybeteggé válnak. Tapasztalatok szerint alacsony a húsz év körüli korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. Az adatokból megállapítható, hogy a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek esetében is a nők aránya magasabb. Az önkormányzat által nyújtott aktív korúak ellátásnak egyik feltétele, hogy a kérelem benyújtása előtt legalább 365 napot a munkaügyi kirendeltséggel együttműködjön, többek között emiatt is ez a korosztály bekerül a nyilvántartásba. Munkanélküliség alakulása A munkaképes korúak száma Szentesen 2012-ben 19 654 fő. A 18-59 évesek aránya 90,64% (11 775 fő). A 60-64 -es korosztály 843 nő és 1 036 férfi 1 879 fő (9,56%) munkaerőpiaci szempontból különösen veszélyeztetett, hiszen számukra már alig kínálnak állásokat a helyi munkaadók. A településen a 2012-es nyilvántartási adatok szerint 1 590 fő munkanélküli van, közülük 511 fő a tartósan munkanélküli. Ők már több mint egy éve állandó munkajövedelem nélkül vannak. Ez a munkaképes korúak 2,6%-a, a regisztrált munkanélküliek 32,14%-a. Ez az arány nagyon magas. Az a tény, hogy az ismert álláskeresők csaknem egyharmada tartósan nem talál állást magának, mindenképpen kezelendő probléma. Fontos és szükséges lenne, hogy civil összefogással olyan

39 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

munkahelyteremtő/ munkahelymegtartó beruházások / fejlesztések induljanak meg Szentesen, amelyek lehetővé teszik az elhelyezkedést. A 2011-es évben a munkanélküliek száma a településen 2008-hoz képest mintegy 10%-al alacsonyabb volt. Az arányok változását a közcélú munkavégzők száma jelentősen befolyásolja ma is. A tartósan munkanélküliek aránya ugyanezen okra visszavezethetően 20%-al csökkent, 2011-ben a 2008-ban mért adatokhoz képest. A 8 általános vagy annál kisebb végzettségűek aránya a regisztrált munkanélküliek körében 27,25%. volt 2011-ben. A 2012. októberi adatok alapján megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek között 290 fő (1,82%) már elmúlt 50 éves, így a munkaerőpiaci versenyben esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve fokozott kockázatot visel. Vállalkozóvá válási támogatást ez évben mindössze 7 fő kapott. Álláskeresési segélyben 46 fő (2,89%), álláskeresési járadékban 185 fő (11,63%) részesült. A 180 napnál régebben álláskeresőként nyilvántartottak száma 1 033 fő, ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek kétharmada (64,96%) nem részesül semmilyen anyagi ellátásban. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a 2011-es 400 főről 2012-ben mindössze 113 főre apadt. (Forrás: KSH.hu; Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program) Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő)

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Éven túl nyilvántartott álláskeresők száma Járadék típusú ellátásban részesülők Segély típusú ellátásban részesülők Rendszeres szociális segélyben részesülők Munkavállaló korú népesség Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

40 / 178

2012. 2095 676 217 44 n.a. n.a. n.a.

2012. 2095 36 673 577 28 659 91 31 1617 478 275

Szentes város

Local Agenda Program

Oktatás, képzés Szentes alap- és középfokú oktatási-nevelési intézményekkel kellően ellátott. A városban egy bölcsőde látja el a három éves kor alatti gyermekek gondozását, emellett 9 óvoda kínál lehetőséget az óvodás korosztály nevelésére. Szentes óvodái a legkorszerűbb pedagógiai módszerekre, innovációra törekedve nagyon sokszínű lehetőséget kínálnak a gyermekek differenciált, egyéni fejlesztésére. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 269/2012. (XII.14.) határozatával fogadta el a köznevelési intézmények átadására vonatkozó megállapodás tervezetet, melyet 2012. december 15-én írtak alá az arra jogosult képviselők. A megállapodás alapján 2013. január 1-jétől Szentesen állami fenntartásba kerültek (Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz-helyileg a tankerülethez) a köznevelési intézmények által ellátott alapfeladatok közül: Az alapfokú tanintézetekben az általános képzésen túl emelt szintű képzések történnek (énekzene, idegen nyelv, matematika, rajz, sport), mely tárgyakat a diákok magasabb óraszámban tanulják. A Koszta József Általános Iskola 1980 óta működik a kertvárosban. Az intézmény sajátossága - Koszta József emlékét is őrizve - alsó tagozaton az emelt óraszámú rajztanítás, készségfejlesztés. Felsőben emeltszintű oktatás folyik magyar irodalomból és matematikainformatika tantárgyból. Tanulóik kiemelkedő eredményeket érnek el a kémia, német, rajz, közlekedési- és kerékpáros versenyek országos döntőiben (pl. Curie Emlékverseny, Mozaik Kémia Verseny). Testvériskolájuk a Tiroler Landhauptschule Niederndorf (Ausztria), amellyel rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. A Deák Ferenc Általános Iskolában speciális képzést nyújtó osztályokat indítottak. Az 1-3. évfolyamon Freinet rendszerű oktatás zajlik (úszástanítás, valamennyi osztályban mindennapos testnevelés). Az iskola az angol- és német nyelven kívül francia nyelvoktatást is folytat pályázat segítségével. Külföldi kapcsolatai vannak Angliával, Belgiummal, Írországgal, Finnországgl, Olaszországgal, Görögországgal. Az évenként ismétlődő Deák-Diák Show az iskola művészeti oktatásának csúcspontja. Az iskola csillagvizsgálóval, számítástechnikai kabinettel és jól felszerelt könyvtárral rendelkezik. A Klauzál Gábor Általános Iskolában a testnevelés oktatása szintén emelt óraszámban történik. Az Oktatási Minisztérium „Világ-nyelv” programjának nyertes pályázatával idegennyelvi Forrás Tanulóközpont nyílt 2003. december 1-jén az iskola könyvtárában. Angol, német, francia tankönyvek, audio-vizuális anyagok, szótárak és multimédiás számítógép áll a város tanulói és pedagógusai rendelkezésére. A Comenius program keretében spanyol-, olasz-és litván iskolákkal tartanak fenn kapcsolatot, céljuk egymás népi gyermekjátékainak megismerése. Az iskola néptánccsoportjaiból alakult meg 1996-ban a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület, melynek segítségével a gyermekek a magyar énekes népi játékokon keresztül megismerkedhetnek a magyarlakta területek néptáncaival, népzenéjével, népviseletével. Kétévente megrendezik a Szentesi Gyermeknéptánc Találkozót A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola 1993 óta egyházi fenntartású intézmény, ahol a nevelés kulcsszavai: emberformálás, közösségalakítás, hagyományápolás, értékek őrzése, hit. A kor kihívásait szem előtt tartva tanítanak angolt, franciát, informatikát. Franciaországi iskolákkal állandó kapcsolatot tartanak fenn. A Kiss Bálint Református Általános Iskolát 1993 óta újra a református egyház működteti. A korszerű informatika szaktanterem teszi lehetővé a számítástechnika harmadik osztálytól beinduló oktatását. Az iskola működteti a városi Drámapedagógiai Műhelyt és társrendezője a

41 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Kurca fátyla diákszínjátszó fesztiválnak. Értékes pedagógiai elképzelés a tanulás tanítása projekt. Énekkaruk révén nemzetközi kapcsolatot tartanak fenn egy francia, német, svéd, romániai és jugoszláviai iskolával. A jól felszerelt tornaterem, konditerem és az udvari játszótér segíti a mindennapos testnevelés programot. A látványosan fejlődő iskolai könyvtár nyitvatartási ideje alatt - a tanulók részére gyors internet elérést és multimédiás munkaállomást is biztosít. A Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon 1972-ben létesült. Tevékenységi körébe a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók nevelése-oktatása, továbbá az ép értelműek és az állami gondozottak ellátása tartozik. Az intézmény 1994-től új, korszerű épületben üzemel. Könyvtárral, zárt rendszerű TV- és videó lánccal, tornateremmel, technikai műhelyekkel rendelkezik. Az oktató-nevelő munka speciális módszerekkel, kis létszámú tanulócsoportokban történik, a beszédkészség fejlesztésére logopédiai csoportokat működtetnek, gyógytornászokat foglalkoztatnak.

Horváth Mihály Gimnázium Az öt középiskola közül a Horváth Mihály Gimnázium (alapítva 1859-ben) tekint vissza a legnagyobb múltra. Magas színvonalú nyelvi képzésével és az országban elsőként elindított irodalmi- drámai (színjátszó) tagozatával napjainkban is elismert intézmény. A kreativitás fejlesztése és a személyiségfejlesztés a művészeteken keresztül kiváló módszernek bizonyul. A szentesi műhelyből kerültek ki többek között a következő országosan ismert művészek: Gáspár Sándor, Ternyák Zoltán, Hevesi Tamás, Alföldi Róbert, Fesztbaum Béla, Náray Erika, Szekeres Adrienn, Zsédenyi Adrienn, Szávai Viktória és még sokan mások. Az idegen nyelvi képzésnek ( angol, német, francia, orosz, latin) egyre nagyobb a jelentősége, az Európai Unióba való integrálódás egyik legfontosabb tényezőjeként tartják számon. Az idegen nyelveken jól kommunikáló szakemberek képzését szolgálja a 2004 szeptemberében induló öt évfolyamos idegen nyelvi informatikai osztály is. Tanulói komoly eredményeket értek el a francia, angol, magyar nyelvi, fordítói országos versenyeken és pályázatokon. Nemzetközi színjátszó fesztiválok díjnyertesei. Diákjai Nagy-Britannia, Finnország, Németország, USA különböző középiskoláiban vettek részt éves tanulmányi képzésen. Az iskola 40 ezer kötetes értékes könyvtári állománnyal és könyvtári pavilonnal rendelkezik. A gimnázium szellemiségét, pedagógiai törekvéseit hivatott tükrözni szlogenje: Jó szóval oktat, játszani is enged. A Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola (alapítva 1927-ben) nappali- és esti tagozaton, a kétszintű érettségire való felkészítéssel, gyakorlatorientált modulrendszerű szakképzéssel, kettős-, hármas szakképesítés lehetőségével kínálja képzéseit a közgazdaságtan, a

42 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

kereskedelem-marketing, az ügyviteli, az informatikai, az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportokban. 1993 óta a Világbank, az Európai Unió Phare-programjai alapján tanulóközpontú, munkaerő-piaci igények szerinti oktatás folyik. A tanirodában, a forrásközpontban korszerű számítástechnikai eszközökkel és a legújabb multimédiás gépekkel dolgoznak diákjaik. Az intézménynek számos kapcsolata van külföldi iskolákkal, és tagja a nemzetközi innovatív iskolahálózatnak. A Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola (alapítva 1940-ben) általános- és szakképzést folytat szakiskolai és szakközépiskolai, valamint technikusi szinten. Érettségire közép- és emelt szinten készít fel. A 2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő osztályt is indíthat. A szakképzés a 10. és 12. osztály, illetve érettségi után kezdhető az OKJ előírásainak megfelelően. A főbb oktatott szakmák: kertész, dísznövénykertész, virágkötő-berendező, kertész- és növényvédelmi technikus, természetvédelmi technikus, parképítő-és fenntartó technikus. Az intézmény 77 ha-os tangazdasági szántófölddel, 4 ha-os zöldségtermesztő- és hajtató, valamint 6 ha-os gyümölcsös gyakorlókerttel rendelkezik. A dísznövény termesztési gyakorlatot a volt Termál Szövetkezet területén lévő termálvíz fűtésű üvegházban oldják meg. Rendszeresen folytat cseregyakorlatot partneriskoláival, főleg a müncheni és bécsi Kertész- és Virágkötő Iskolákkal. Tanulóik kimagasló eredményeket érnek el az országos virágkötészeti- és szakmai tanulmányi versenyeken. 1992-től évente megrendezik a "Kertmagyarország felé" elnevezésű, tudományos tanácskozással egybekötött szakmai kiállítást. A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában (alapítva 1963-ban) kezdetben villamosenergiaipari, majd az utóbbi időben informatikai- és elektronikai területen képeznek szakembereket. 2001-től az intézményben felsőfokú akkreditált szakképzés is van. Az iskolarendszerű képzés mellett az iskola ECDL vizsgaközpontként működik és helyet ad a CISCO Hálózati Akadémiának. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola jogelődje 1872-től működött Iparos és Kereskedő Tanonciskola néven. Az utódintézmény fő profilja a szakmunkások képzése, de a szakközépiskolai képzésben - kereskedelem-marketing, közlekedés, gépész - is jelentős szerepet játszik a városban és vonzáskörzetében. A jelenleg elsajátítható szakmák: szerkezetlakatos, géplakatos, hegesztő, karosszérialakatos, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, autószerelő, kötöttpályásmotor-és erőátviteli berendezés-szerelő, villanyszerelő, nőiruha-készítő, fodrász, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, fémforgácsoló, szerszámkészítő, kereskedelmi technikus, gépésztechnikus. Szakmunkás végzettségű fiataloknak három évfolyamos gimnáziumi képzés keretében teszik lehetővé az érettségi bizonyítvány megszerzését nappali- és esti tagozaton. Akkreditált tanfolyamokkal nagy segítséget nyújtanak a munkanélküliek átképzésében. A Szentesen tanuló vidéki diákok a Terney Béla Kollégiumban nyernek elhelyezést. Az 1950-es évek elején létesült internátus igyekszik biztosítani lakóinak a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Évenként visszatérő rendezvényeik: a várost és legfontosabb intézményeit bemutató Gólyatábor, a kiállításokkal, vetélkedőkkel, szakmai tanácskozásokkal és a testvér kollégiumok bemutatkozásával egybekötött Terney Napok és a Mozdulj! címen szervezett sportrendezvények. A város nagy múltú és rangos intézménye a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont (alapítva 1955-ben). Az átlagosan 650- 700 növendék képzése (kiknek életkora öt évestől a felnőtt korig terjed) magába foglalja az elméleti tárgyak mellett az összes vonós-, fúvós-, ütő hangszer, gitár, zongora, orgona, szintetizátor, magánének, népzene, oktatását. 1999 óta társastánc és néptánc tanítása is folyik az intézményben. Az iskola tanárai rendszeres közreműködői és szervezői a város igen élénk zenei, művészeti életének.

43 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Részvételükkel és szakmai irányításukkal működik a Bárdos Lajos Vegyeskar, a Városi Fúvószenekar, a Pengető citera együttes és a Bolero Táncegyesület.

Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont A „Jövőnkért" Alapfokú Művészeti Iskola 5 esztendeje formálja diákjai személyiségét. A nem önkormányzati fenntartású intézményben a művészeti ágak változatos formái közül választhatnak a tanulók. Színvonalas táncestek és kiállítások szervezésével gazdagítják a város kulturális életét. A lakosság iskolázottsági foka nagyban meghatározza a helyi munkaerőbázis minőségi jellemzőit. A népesség iskolázottsága Szentes város esetében mind a megyei, mind pedig az országos értékekhez viszonyítva gyengébb. A kistérség lemaradása már az alapképzettségi mutatók szintjén jelentkezik, ami tovább gyűrűzik és nagyságrendjében fokozódik a közép és felsőfokú végzettségű népesség aránya esetében. A releváns korcsoporton belül az általános iskolai végzettségűek aránya 4,3 %-kal, illetve 3,7 %kal marad el a megyei és országos értékektől. Ez a különbség 11,6 % és 11,2 % az érettségizettek, illetve 6,4 % és 6,5 % a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve. Ez utóbbi értékpár különösen súlyos lemaradásra utal, hiszen a felsőfokú végzettségűek aranya a felét sem éri el a megyei és országos vonatkozó értékeknek. Csongrád megye: a népesség iskolai végzettsége, 2011 (Forrás: KSH Népszámlálás)

2011. évben kidolgozásra került a Szentesi Kistérség Közoktatási Feladat ellátási, Intézmény hálózatműködtetési és –Fejlesztési Terve (2011-2017.) évre. A dokumentum bárki számára elérhető a város honlapján illetve a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatalban.

44 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Csongrád megye: a népesség idegen nyelv tudása, 2011 (Forrás: KSH Népszámlálás.)

Művelődés, kultúra A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely öt épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai - létszámuk meghaladja az ötszázat - nemcsak saját kedvtelésükre folytatják tevékenységüket, hanem évenként többször a nagyközönség előtt is bemutatkoznak. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség az Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar műsorainak. A citera-együttes és a Fotókör kimagasló munkáját a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el. A szentesi- és a környékbeli közönség előszeretettel látogatja a Művelődési és Ifjúsági Ház rendezvényeit. Az épületben működő klubpresszó folyamatosan helyet ad alkalmi kiállításoknak is. A szentesiek népszerű mozija a háromszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. Elsősorban a kortárs képzőművészek megismertetésére törekszik, de gyakran rendeznek nép- és iparművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállításokat is. 1974-es alapításától napjainkig mintegy 300 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen létrehozott Katona Kiss Ferenc Alapítvány, amelyre az egész ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek. Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult, amely 1867ben elnyerte az Aradon megrendezett országos „dalárünnepély" fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos Lajos Vegyeskar. Számos megyei- és országos fesztiválon vettek részt szép eredménnyel. Szentesen immár hagyományossá vált a vegyeskar által elindított Egyházzenei Találkozó. Rendszeresen közreműködnek a Magyar Rádió „Kóruspódium" című műsorában. Sikeres külföldi vendégszerepléseken vettek részt Németországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és Szerbia-Montenegróban. A kórusok országos minősítésén 2000-ben „Hangversenykórus" minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját. Hasonlóan szép eredményekkel dicsekedhet az aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselteti magát. Az

45 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

együttes műsorán a magyar történelmi indulóktól kezdve a klasszikus átiratokon keresztül a kortárs komoly- és könnyűzenéig szinte minden stílusú mű megtalálható. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar" megtisztelő címet; Csongrád Megye Közgyűlése pedig több évtizedes sikeres működéséért 1993-ban Alkotói Díjjal jutalmazta. Az együttes 1999ben az Egri Nemzetközi Zenei Versenyen Aranydiplomát, 2000-ben Siklóson a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen III. helyezést, 2001-ben pedig Jastrzebie Zdrójban (Lengyelország) a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen „Nagydíjat" nyert. A 2002-ben Békéscsabán megrendezett „Zenit" Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen a zsűri Nívó Díjban részesítette a fúvós együttest. Évente átlagosan 25-30 hazai- és külföldi fellépésük van; az országos fúvószenekari fesztiválok mellett vendégszerepeltek Olaszországban, Németországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Lengyelországban. A Városi Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja hangversenyek rendezése és a két együttes működtetése. A város kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta két évente sorra kerülő „Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja". Hatalmas érdeklődésre tart számot a hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren szórakoznak április 3o-án és az augusztus 18—20-ig, a magyar államiság, az Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a városkörnyéki lakosság óriási figyelemmel kíséri az év végi hangversenyeket. A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. Gyűjti és őrzi a Szentesre vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat. A több mint 160 féle folyóirat friss hírekkel, aktuális információkkal látja el az olvasókat. A helyi kiadványok mellett minden országos napilapot beszereznek, de szép számmal járatnak társadalompolitikai, művészeti, irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos folyóiratokat és szórakoztató magazinokat is. A 140 000 kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson, bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást is. Hasznos segítséget nyújthat a CD Jogtár, amely tartalmazza a teljes magyar hatályos joganyagot, a Magyar Közlönyben és a szakközlönyökben megjelent jogszabályokat, alkotmánybírósági határozatokat, APEH iránymutatásokat stb. A városi képviselőtestület munkája iránt érdeklődő állampolgár a könyvtárban megtalálhatja a közgyűlések jegyzőkönyveit. Népszerű szolgáltatás a házhozszállítás, mely havonta egy alkalommal történik, s azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttat el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi, hogy az évenként beiratkozó olvasók száma meghaladja a 6 000 főt, a látogatók száma pedig a 90 000 főt. A 14 éven aluliak könyvtári ellátását a technikailag jól felszerelt, 25 000 kötetes Gyermekkönyvtár végzi. A hagyományos szolgáltatások mellett rendszeresek a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati órák, ismeretterjesztő előadások, szabadidős és kézműves programok. A gyermekek olvasásra nevelése érdekében óvodás csoportokat is fogadnak játékos foglalkozásokon.

A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik az önkormányzati

46 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor (1871-1945) által 1897-ben megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye. 1996ban alapított új egységei a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich-féle Fényirda (fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3 500 folyóméternyi iratanyag mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet érdemel 12 000 kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal, helységnévtárakkal, tiszti címtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal és a régi szentesi újságokkal. A megye és a város történetét bemutató legértékesebb dokumentumok a Levéltár Állandó Kiállításán megtekinthetők. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye. Nagy múltú a szentesi lapkiadás. Kezdete 1871-ig nyúlik vissza, amikor Cherrier János (1838-1886) gyöngyösi nyomdász a városba érkezett és megalapította az első szentesi nyomdaüzemet. Még ugyanebben az évben megszületett az első szentesi újság is Szentesi Lapok címen. Ez ugyan nem bizonyult hosszú életűnek, de a város nem maradt sajtó nélkül. Sűrűn váltogatták egymást a napi-, heti-, havilapok, illetve az időszakos helyi kiadványok. Közel 100 féle azoknak a sajtótermékeknek a száma, melyeket 1871-től napjainkig kiadtak Szentesen. Jelenleg egy hetilap jelenik meg rendszeresen Szentesi Élet címen, mely 1968-tól kezdve tudósít a legfontosabb szentesi eseményekről. A helyi kiadványok többségét a Szentesi Nyomda állítja elő. A város közszolgálati rádiója a Rádió Szentes. Közel százezer hallgatóhoz jut el a 106.1 MHz-en a nap 24 órájában műsora. Interjúk, riportok, különböző összeállítások hangzanak el a szentesiek, csongrádiak, mindszentiek, kunszentmártoniak és még további harminc település lakóinak életéről.

Sport „A Nemzet Sportvárosa " Szentes 1996 óta „A Nemzet Sportvárosa" címmel rendelkezik. A városban megközelítőleg 40 sportegyesület működik. Egyre több az olyan amatőr sportoló, aki szervezett körülmények között sportol, de olyan is, aki nem versenyszerűen, de rendszeresen tölti el szabadidejét egészségét szolgáló mozgással. A város sportja sok szép eredménnyel büszkélkedhet. Évtizedek óta meghatározó sportág a vízilabda. Kezdetben a férfiak, az utóbbi évtizedben a nők is a hazai és a nemzetközi élvonalban szerepelnek. Az 1972 óta az Országos Bajnokság I. osztályában játszó férfi csapat a

47 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

legszebb sikerének az 1980-ban elért Magyar Népköztársasági Kupa I. hely és a Kupagyőztesek Európa Kupája 4. hely számít, de jelenleg is az OB I. élmezőnyéhez tartoznak. A hölgyek többszörös magyar bajnokok, a Bajnokcsapatok Európa Kupájának 1. helyezettjei, Európa- és világbajnokok. Eredményességben nem maradnak el az utánpótlás csapatok és az úszók sem. A Szentesi Vízilabda Klub 250 sportolót nevel, ifjúsági, felnőtt férfi-női csapattal edzenek. A férfi OB I. Valdor Szentes, a női OB I. Hungerit VK néven versenyez. Meghatározó még a Szentes Városi Úszóklub, a Delfin Úszóklub és a Szentesi Szenior SC (vízilabda). Jelenleg a város büszkesége a megépített fedett uszoda, mely méltón tiszteleg neves sportolóink emléke előtt. Kiemelkedő eredményeket érnek el a táncosok, a kyokushin karatésok, akik többszörös magyar bajnokok, világbajnoki helyezettek. Első helyen szerepelnek a szenior úszók, első osztályban versenyeznek a rögbisek és a női teremlabdarúgók. A Magyar Bajnokság második vonalához tartoznak a futballisták, teniszezők, teremlabdarúgók. Hagyományai vannak a vívásnak, kajak-kenuzásnak, tekézésnek, sportrepülésnek, lövészetnek, feljövőben van az ökölvívás, íjászat és a lovas sport. Szentesen évente több sportesemény kerül megrendezésre. Ezek közül fontosabbak a március 15-i Open Aerobic Sportnap, a városi kerékpárverseny és a Tisza-gát futás. 2001-ben Karate Európa Bajnokság is volt Szentesen. Májusban a Kihívás Napján (Challange Day) szinte minden sportágban ezrek mérettetnek meg. Évente van országos táncverseny standardés latin kategóriákban. Nyaranta megrendezik az Amatőr Vízilabda-csapatok Európa Kupáját, de van Nemzetközi Vízilabda Torna és Nemzetközi Szenior Úszóverseny is. Kétévente kerül sor a Testvérvárosok Sportfesztiváljára. Október 23-án 23 órás Sportnapon mozog az aktív lakosság. Hagyománya van az utánpótlás terem labdarúgásnak, melynek kiemelt rendezvénye a Hungerit Kupa. Évente karácsonykor megrendezésre kerül a meghívásos Palánkos Labdarúgó Torna. 1996-ban épült a Sportcsarnok, mely aktív színhelye a terem sportoknak. A város legrégebbi sportlétesítménye a labdarúgó pálya és környéke, melynek fejlesztése folyamatos. Legutóbb a műfüves pálya átadására került sor. Nagyobb hagyományokkal rendelkezik a Strandfürdő, mely a Kurca-folyó által övezett Széchenyi-ligetben fekszik. A fürdő 2002-ben felújításra került. Azóta is folyamatosan bővülnek szolgáltatásai, szépül környezete. A ligetetben gumiburkolatos futópálya kiépítésére került sor. A város céljai között szerepel, hogy a liget melletti területen 4 *-os Wellness szálloda épüljön. A liget keleti részén fahíd ível a Kurca-csatoma felett, amely a Kurca-parti sétányt kapcsolja össze a ligettel. Az Eszperantó nevű fahíd építészeti, kulturális érték. A ligettel szemben, a Csongrádi út túlsó oldalán a Dózsaház található, mely építészeti emlék. Az épületben ifjúsági közösségi élet, és táncoktatás folyik. A központi épület mögött kajak-kenu tároló és móló található. Említésre méltó a BMX-pálya, amely nemzeti- és nemztközi versenyek megrendezésére is alkalmas.

48 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Egészségügy Háziorvosi ellátás A lakossági ellátás területén az egészségügyi reform (1992) az alapellátás elsőrendű fontosságát hangsúlyozza. Az alapelv az, hogy a háziorvosi munka kerül előtérbe, amely tartós, évtizedeken át működő orvos-beteg kapcsolatot feltételez különböző szociális helyzetű és műveltségű lakosokkal. Háziorvosok, fogorvosok vállalkozói formában működnek. A háziorvosi rendelők felújítása folyamatos. Az alap- és szakellátás orvosgárdája évek (évtizedek) óta a városban dolgozik, családjukkal itt telepedtek le. Jelentős szerepet kapnak a prevencióban. Felnőtt háziorvosok: A háziorvosi tevékenységük során különböző prevenciós szűréseket végeznek (hyperlipidaemia, diabetes, hypertonia, mycosis, obesitas). 2012-ben rendeléseiken 6 000–15 000 közötti betegforgalom tapasztalható. Változatos képet mutat az orvos- és nővérlátogatás egy-egy praxisban (évente 1 000-3 000 közötti). Házi gyermekorvosok: A gyermekorvosok kiterjedten végzik prevenciós szűrésüket (hallás, látás, szem, bőr stb.). 2004-ben rendeléseiken 5 000-11 000 közötti betegforgalom volt a jellemző. Az orvos látogatás családoknál 250 – 1 000 közötti. Az iskolaorvosi teendőket az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődében ellátják. A középiskolások iskola egészségügyi orvosi ellátását külön iskolaorvos végzi. Szentes város egészségügyi ellátórendszere szakmai szempontokból lefedi a város területét. A város közigazgatási területén 13 háziorvosi és 6 házi gyermekorvosi körzet működik. Az orvosok rendelkezésre állási ideje hétköznapokon 7–15 óráig. Hétköznap a felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ellátás a Klauzál utcai rendelőben történik 15–19-ig, majd 19–07-ig, valamint a hétvégén (ünnepnapokon) a Mentőállomás várja a betegeket és a sürgősségi bejelentéseket. Szombaton 8–13-ig, 15–17-ig, vasárnap (ünnepnap) 9–11-ig a Klauzál utca 6. sz. alatt gyermekorvosi sürgősségi rendelés is üzemel. A városban akut, krónikus, illetve intenzív fekvőbeteg ellátás a dr. Bugyi István Kórházban működik. A lakosság gyógyszer ellátását nappal 9 gyógyszertár biztosítja, elhelyezkedésük lefedi a város területét, éjszakai, illetve ünnepnapi ellátás készenléti ügyeleti formában működik. Fogorvosi ellátás A kórház rendelőintézetében 6 fogorvos látja el az alapellátási feladatokat és az iskolaorvosi szűréseket. Szentes város lakosságának ellátásán kívül sok beteg jön át Kunszentmártonról, Öcsödről, Csépáról és a környező településekről is. A gyermekeknél leginkább maradandó fogtöméseket végeztek, évente minden általános iskolásnál elvégzik fogorvosaink az éves fogászati szűrővizsgálatot. Védőnői ellátás Önkormányzati feladat a védőnői szolgálat működtetése (36/1996.(III.05.) Korm. rend). Városban 15 védőnői körzet működik és 2 ifjúsági védőnő tevékenykedik középiskolákban. A védőnők önálló feladattal az elsődleges megelőzésben vesznek részt. Mivel a család és a gyermekek egészségfejlesztése fontos szerepet játszik az egészség nevelésben, így védőnők nélkül nem képzelhető el a megvalósítás. Amennyiben a családok működésében zavart látnak, mint egy első jelzőrendszer, felhívják a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmét. Munkájuk széleskörű, hiszen a terhes-, csecsemő és kisgyermek gondozástól az iskolai felvilágosító munkáig minden beletartozik. Az ÁNTSZ hatáskörében működik a Családvédelmi Szolgálat.

49 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Járóbeteg szakellátás: A városban járóbeteg szakellátás működik a kórház területén (Szentes, Sima F. u. 44–58.). Dr. Bugyi István Kórház "1881-ben egy földszintes épületben üzemelt városunkban egy kis kórház 20 betegbefogadóképességgel. Ez volt jelen kórházunk "magja", amely egy évszázad viharos forgatagában bőtermést hozva kiterebélyesedett: körötte épültek fel 16 kataszteri holdterületen …" (Dr. Zsoldos Ferenc) 1981-ben a kórház 100 éves évfordulóján közel 1000 ágyas volt a pavilon rendszerben működő kórház betegfogadó képessége.

Szentesi Kórház A Kórház 2004. óta ISO 9001 és KES szerint tanúsított intézmény jól képzett szakembereivel és valamennyi dolgozójával szolgálja küldetésének megvalósítását. A rábízott lakosság gyógyítómegelőző ellátását, korszerű fekvőbeteg- és járóbeteg-intézményként, gondozóintézeti hálózattal a lehető legmagasabb szinten. Regionális szerepet vállal az emberek jelentős részét érintő szívés érrendszeri betegségek kiemelt gyógyításával, a daganatos betegségek minőségi diagnosztikájában és kezelésében, a cukorbetegek gondozásában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a baleseti és helyreállító sebészetben a protézis műtétekkel, a szájsebészeti implantációkkal, művese kezeléssel, a stroke-részlegével, Osteoporosis Centrumával, diabetes,- addiktológia,drogambulanciai szakrendelés fejlesztésével. A Kórház a Szegedi Universitas Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerész Tudományi Centrum oktató kórháza, szinte valamennyi egysége akkreditált. Mentőszolgálat A Csongrád megyei Mentőszervezethez tartozó mentőállomások 1948. előtt a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete (VVOME) fennhatósága alá tartoztak. A Szentes Mentőállomás 1977. júliusától működik.

Szentes Kistérségért Mentőalapítvány Alapítványnak három fő célja van: Mentőautók műszaki állapotának, ill. mentéstechnikai eszközeink fejlesztése, modernizálása, hogy hatékonyabban és gyorsabban tudjunk betegeink segítségére sietni. A dolgozók szakmai továbbképzésének támogatása, hogy minél képzettebb személyzet tudjon a betegeinkhez kivonulni. Rászoruló bajtársaink erkölcsi és anyagi megsegítése.

50 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Foglalkozás egészségügy A foglalkozás egészségügyi tevékenységet a szakma új rendeletben szabályozta és szakvizsga megszerzéséhez kötötte. Az orvosi vizsgálatok díját a munkahelyek fizetik, és az alkalmassági vizsgálat a munkahelyeken kötelező, elmulasztása pénzbírsággal büntetendő. Másodfokú szakellátó rendelés is működik városunkban, ahol például a Munkaügyi Központnak véleményezésre kerül a közhasznú munkát végzők alkalmassága, a munkanélküliekre vonatkozó munkaközvetítés előkészítés keretében történő munkaköri alkalmassága, a munkanélküliekre vonatkozó beiskolázási, szakmai alkalmassága, a munkanélküliek foglalkoztathatóságának alkalmassága, jelenleg tárgyalások folynak, hogy a csökkent munkaképességű betegek orvos szakértői vizsgálatait újra Szentesen végezzék Gyógyszertárak Szentesen jelenleg 9 működő gyógyszertár látja el a lakosok kiszolgálását. Dr. Bugyi István Gyógyszertár 6600 Szentes, Kossuth tér 5. Dr. Bugyi István Kórház Gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátó részlege 6600 Szentes, Sima F. u. 44-56. Dr. Weiss Patika Gyógyszertár 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 71. Eszes Gyógyszertár 6600 Szentes, Klauzál u. 6. Kertvárosi Patika 6600 Szentes, Köztársaság u. 29. Pingvin Patika 6600 Szentes, Nagyörvény u. 59. Pingvin Patika 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 12. Szent Damján Gyógyszertár 6600 Szentes, Sima F. u. 38. Menta Gyógyszertár 6600 Szentes, Alsórét 258.

Szociális gondoskodás a városban A társadalmi fejlettség fokmérője az oktatás az egészségügy és a szociálpolitika állapota. A város lakosságának korösszetételét vizsgálva súlyozni lehet az egyes tevékenységeket és kiderül, hogy a szociális gondoskodás is az a terület, melyet a születéstől a halálig valamennyi lakos igénybe vehet. Ezért a szociálpolitika a város lakossági ellátásának kiemelt tevékenysége. Ehhez elengedhetetlen a jól célzott és magas színvonalú segélyezési rendszer, a szakellátást biztosító intézményhálózat megfelelő működtetése. Minden szociális ellátás az egyén, illetve a család sérült, hiányos önellátó képességét pótolja, alapjában függő helyzetet teremt, ezért általánosan elfogadható az az alapelv, hogy a szociális ellátásnak olyan módon kell a megfelelő színvonalú szükséglet kielégítést biztosítania, hogy közben az ellátást igénybe vevő személy függetlensége csak a legszükségesebb mértékben korlátozódjon. Tehát a függetlenség maximális megtartása mellett kell az elégséges ellátást biztosítani.

51 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátásokat biztosító intézmény, mely ezen túlmenően, alaptevékenységként szabadidős szolgáltatásokat és ifjúságvédelmi feladatokat is ellát. A megalakulást követően, a helyi igények, a pályázatok nyújtotta lehetőségek, a vonatkozó jogszabályi változások és az intézményben folyó szakmai fejlesztések következtében feladatköre folyamatosan bővült és fejlődött, tevékenységének egy részét mára már kistérségi szinten működteti. Az intézmény a személyes szociális és gyermekjóléti gondoskodás területén komplex szolgáltatásokkal szolgálja a lakosságot. feladatköréből adódóan együttműködik a város és a kistérség egészségügyi, más szociális szolgáltatóival és intézményeivel, illetve hatóságaival. Alapfeladataik az alábbiak: - Gyermekjóléti Szolgálat (1999-től, ellátja a megyei módszertani feladatokat is) - Családsegítő Szolgálat - Tanyagondnoki Szolgálat - Népkonyha (10 adag) - Családok Átmeneti Otthona (33 férőhelyen 8 szoba) - Gyermekek Átmeneti Otthona, (23 férőhely 6 szoba) - Helyettes szülői hálózat, (3 családnál, 7 férőhely) - Szentes Városi Üdülőtábor, - Közösségi tér Szentes város szociális intézményei: ‚ ‚ ‚ ‚ ‚

Szentesi Családsegítő Központ Gondozási Központ Szentes Város Hajléktalan Segítő Központja Szentes Város Önkormányzata Bölcsődéje Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon

52 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szociális ellátás Szentesen Megnevezés Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) Idősek nappali intézményeinek száma (db) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő) Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali intézményeinek engedélyezett férőhelyei (db) Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Fogyatékosok nappali intézményeinek száma (db) Fogyatékosok nappali intézményeiben ellátottak száma (fő) Pszichiátriai betegek nappali intézményeinek száma (db) Szenvedélybetegek nappali intézményeinek száma (db) Népkonyhák száma (db) Hajléktalanok nappali ellátása egységeinek száma (db) Hajléktalanok nappali ellátása egységeinek napi átlagos forgalma (fő) Idősek nappali intézményeiben foglalkoztatottak száma (fő) Családsegítő szolgálatok száma (db) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma tárgyévben (fő) Lakásfenntartási támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Ámeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (fő) Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (2) (fő)

53 / 178

2012.év 238 225 3 4 4 238 225 266 128 150 138 75 1 22 1 0 2 1 31 9 1 3996 957 1077 1416 957 1077 1416 70 33 1310 1078

Szentes város

Local Agenda Program

Közbiztonság Szentesen és a fejlesztésben hozzá társult Eperjesen összesen 27 térfigyelő kamera (25db Szentesen, 2db Eperjesen) működik tavaly nyár óta. A tapasztalatok szerint a lakosok megszokták a kamerákat, és még továbbiakat szeretnének, mint pl. a Jókai utcai Hunor Coop Áruház környékére, az autóbusz-állomás nyugati részére, valamint az Arany János utca és a Klauzál utca kereszteződésébe. A Szentesi Rendőrkapitányság vezetője, évente több alaklommal is fokozott ellenőrzést rendel el Szentes közigazgatási területére. A fokozott ellenőrzés célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közlekedési balesetek megelőzése. Az ellenőrzés keretében a rendőrök személyeket igazoltathatnak, ruházatukat, járművüket átvizsgálhatják, a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket, anyagokat lefoglalhatják. A rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a fokozott ellenőrzés az állampolgárokat ne zavarja, célja kizárólag a jogsértő cselekmények megelőzése, illetve megakadályozása. Szentesi Polgárőr Egyesület 1994. november 16.-án 13 fővel alakult meg Szentesen a Polgárőr Egyesület. Ez a polgárőr csoport célul tűzte ki magának a közrend védelmét, a bűncselekmények számának csökkentését, a közbiztonság javítását. A polgárőr mozgalom a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgároknak, megteremti a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén.

Gazdasági helyzet Szentes város és a kistérség gazdasági struktúrája a kilencvenes évektől kezdődően fokozatosan alakult át. Jelenleg Szentes gazdaságát főként a kis- és középvállalkozások megléte jellemzi. A vállalkozások elsősorban a szolgáltató szektorban működnek. A kereskedelmi vállalkozások megléte a jellemzőbb. Magas a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások száma, amelyek viszont nem termelnek jelentős árbevételt. Az iparűzési adó vonatkozásában a feldolgozó ipar súlya a legnagyobb, ezt a kereskedelem követi. A mezőgazdasági vállalkozások éves árbevételi szintje nagyságrendileg csak a harmadik. Ipar Az iparon belül a gép, berendezés, a villamos gép és az optikai műszergyártás árbevétele némileg jelentősebb, mint az élelmiszeriparé. Az ezredfordulót követően az élelmiszeripar, a könnyű elektronikai ipar, illetve az információtechnológia erősödése jellemzi a várost. Az ipar jelentősebb képviselői a Hungerit Zrt, a Legrand Zrt. illetve a MetalCom Zrt. Új ipari tevékenységet – égetési-segédeszköz gyártást – indított az elmúlt évtized során a HK–Ceram Kft. A helyi adottságok alapján jelentős mezőgazdasági termelés regionálisan is ismert vállalakozásai az Árpád- Agrár Zrt., a Pankotai Agrár Zrt, a Terra-Coop Kft., illetve a Délkertész Zrt. A város gazdasága nem foglalkoztat sok diplomást. A 2012-es évben a Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint 7 fő kapott vállalkozóvá válási támogatást. A Szentes Ipari Park közvetlenül a 45. számú főút, illetve vasúti iparvágány mellett található, 140 ha területtel. A betelepült vállalkozások száma 27 db.

54 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Mezőgazdaság Szentesen a mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentős részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A 2011-es évben Szentesen 1306 őstermelői igazolványt váltottak ki, illetve érvényesítettek. Ezek között 299 db volt közös őstermelői igazolvány. A településen összesen 111 db családi gazdaság került bejegyzésre. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a melegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, hiszen a gyorsan melegedő talaj, a hévízforrások megléte, kedvező az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezőgazdasági szektor átalakulásának köszönhetően azonban jelentős mértékben csökkent főként a nyomott átvételi árak miatt - a fóliás hajtatás és zöldségtermesztés jövedelmezősége és így eltartó képessége is. A városi őstermelők körében is az országosan általános, alacsony állattartási szint a jellemző, illetve jelentős állatlétszám növelés nem is várható a jövőben. Szolgáltatás, kereskedelem A kiskereskedelmi vállalkozások száma 2009-2012 között 1 442 db. A város funkcióellátottsága szempontjából fontos, hogy 9 gyógyszertár is működik a településen. Megfigyelhető, hogy 2009. és 2012. között jelentős mértékben csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások száma a városban. Profiljukat tekintve bevásárlóközpontban folytat kereskedelmi tevékenységet 6 db, üzletben 1 344, míg vásáron vagy piacon 23 vállalkozás üzemel. Üzleten kívüli kereskedelmet folytat 9 db vállalkozás, mozgóbolt útján értékesít 3 db. Csomagküldő kereskedelem, üzleten kívüli kereskedelem 6 cégnél van, tiszta profilú csomagküldő kereskedelem 8 db. Kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytat 11, közterületi értékesítést 10 vállalkozás, közülük 1 db csak minden év december 10- 24-ig üzemel. Egyéb kereskedelmi profillal működik 98 kiskereskedelmi cég. A törölt vállalkozások száma jelentős, 2009 – 2012 között 457 kereskedelmi céllal alapított vállalkozást szüntettek meg Szentesen. Az elmúlt négy évben a kiskereskedelmi céllal alapított egyéni vállalkozások/cégek csaknem egyharmada megszűnt (31,69%). A városban öt üzemanyagtöltő állomás van és több jelentős európai autómárka javítása megoldható helyi szervizekben. A városban három postahivatal és kilenc bank működik. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus A turizmus kétségtelenül a gazdaság egyik legfontosabb és leggyorsabban növekvő ágazata. Kedvező hatást gyakorol a fizetési mérlegre, láthatatlan exportként növeli az ország bevételét. Ez a hagyományos exportnál jóval kedvezőbb, hiszen a turista saját maga érkezik a fogyasztás helyére, nem kell csomagolni, elvinni hozzá az árut, szolgáltatást, mely jelentős költségmegtakarítást jelent, így ezen a területen 1 Ft nyereség lényegesen kisebb ráfordítással érhető el, mint a nemzetgazdaság más ágazatai esetében. A turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően közvetlen hatást gyakorol más szektorokra is, hiszen a turista a turisztikai termék mellett egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz. Szentes városa számos természeti és épített értéket tudhat magáénak Ezek többsége nem kellőképpen ismert a városba látogatók, és a városon átutazók előtt. Azok számára, akik a városban kívánnak megszállni 15 szálláslehetőség közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet (vendégházak, panziók, apartmanok és egy kemping). A legfőbb turisztikai látványosságai közé tartoznak a terv korábban bemutatott helyi természeti védelem és országos jelentőségű védelem alatt álló területek, a védett épületek és építmények, valamint az egyedi tájértékek, melyekből Szentes városa igen magas számban büszkélkedhet.

55 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes 32 termálkútja Európában egyedülálló adottság. A város ennek megfelelően két fürdőnek is helyet ad. A strandfürdő vendégkörét tekintve első sorban a fiatalok, kisgyermekes családok kedvelt pihenő - szórakozóhelye, a városközpontban található Gyógyfürdőt jellemzően a nyugdíjas korosztály látogatja. A török fürdő hangulatú Gyógyfürdőnek a város első, 1957-ben fúrt, 1 735 méter mély kútja biztosítja a vizet, amely 71oC hőmérsékletű A fürdő befogadóképessége 350 fő . Nyitott udvari gyógymedencéje mellett további 5 fedett medence található. Az 1962-ben közfürdőnek épült létesítmény szélesebb körű rekonstrukcióját 2005 -ben hajtották végre. Az épület tető terének beépítésével több, mint 500 m2 hasznos alapterületet nyert az intézmény, amelyben 12 ágyas nappali szanatóriumot, személyzeti helyiségeket, valamint csoportos és egyéni tornatermet alakítottak ki. A szanatóriumban a betegek kúraszerű rehabilitációs kezelésénél biztosított a pihenési idő, amellyel hatékonyabb a kezelés, ezáltal a gyógyulási idő is rövidebbé válik. A beruházás keretében belső modernizálásra is sor került. Megvalósult a klimatizálás, javult a mozgáskorlátozottak közlekedési feltétele, korszerűsödött a meglévő fűtési és energetikai rendszer. Új lehetőség a gyógyulni vágyóknak az Unbescheiden Combi gyógyászati kád (automatikus masszázs, elektrogalván) és az Unbescheiden Kombinált kád (masszázs, elektrogalván) a széndioxidkezelés és kombinált gyógyászati kád. Tulajdonviszonyokat tekintve a fürdő tulajdonosa jelenleg is Szentes Város Önkormányzata, a létesítmény fenntartója a GYEMSZI. Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ Szentes jelképe. Jelképezi apáink bölcsességét és áldozatvállalását, akik 130 évvel ezelőtt ügyes politikával idehozták a megyét (1878-1950), telket, téglát és cserepet ajánlottak fel, s megalapozták azt, hogy a város elinduljon a dinamikus fejlődés útján. Az igényesen felújított, impozáns épület ma kulturális intézményeknek ad otthont. A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára és a Koszta József Múzeum mellett a város közel 600 m2 alapterületű Konferencia és Kulturális Központot működtet itt. Városháza A szentesi városháza azon középület, amelynek létesítését a legelsők között határozták el, különböző okok miatt mégis szinte utoljára valósult meg. A Városi Tanács már 1834-ben szükségesnek tartotta volna a meglévő városháza kibővítését, de sürgősebb ügyek miatt nem került rá sor. 1836-ban Szentes örökváltság révén úrbéres mezővárosból szabad paraszt-polgár várossá vált, 1848-ban pedig elnyerte a rendezett tanácsú városi jogállást. A kibővült közigazgatási feladatok ellátása érdekében már ekkor felmerült az igény egy új, központi fekvésű városháza építése iránt, de anyagiak hiányában a megvalósítás

56 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

elmaradt. Az abszolutizmus éveiben a helyzet tovább romlott, mivel az addig használt épületet át kellett adni a császári hivatalok részére. A városi hatóságok bérelt helyiségekbe kényszerültek volna, ezért Szentes Város Községi Választmánya 1858 januárjában határozatot hozott "egy emeletes, alól boltokkal, úgyszintén pénztári, levéltári helyiségekkel ellátott, felül pedig hivatalos szobákat tartalmazó új városház" építése tárgyában. A tervek elkészítésére Ybl Miklós nagyhírű pesti építészt kérték fel. Az építkezés engedélyeztetése éveken át húzódott, de végül a kivitelezés a zavaros politikai viszonyok miatt elmaradt. 1869-ben Török János városi mérnökkel készíttettek tervet, mely egy meglévő épület bővítését jelentette volna emeletráépítéssel, de ez is megrekedt a tervezés stádiumában. A megyeháza építésével párhuzamosan ismét komolyan felmerült az új városháza építése, annál is inkább, mivel a megyeháza céljára felajánlott telken álló városi épületeket, melyek több hivatalnak adtak helyet, záros határidőn belül le kellett bontani. A közgyűlés 1881 augusztusában határozatot hozott az új városháza építéséről, a tervek elkészítésére felkérve Makay Endre műépítészt, a megyeháza díjnyertes tervezőjét. Makay a terveket már az év végén bemutatta, az építési megbízás azonban váratott magára. Az egyre tűrhetetlenebb helyzet megoldására számos elképzelés született. 1902-ben például felmerült, hogy az alig négy éve átadott Petőfi Szállót alakítsák át városházává. A terveket Nádas Aladár városi mérnök el is készítette, de az átalakítás túlzottan költséges lett volna, s egyébként is a városi szállóra és vendéglőre szükség volt. A képviselő-testület 1904 tavaszán megelégelte a dolgot, s utasította a tanácsot, hogy 90 napon belül tegyen javaslatot egy megfelelő városháza felépítésére. Ettől kezdve - bár sok akadály között - folyamatosan haladt a városházépítés ügye. A sok évtizedig nélkülözött új városháza ünnepélyes átadására 1912. május 27-én került sor. Az épület Kossuth térre néző főhomlokzatát eredetileg Szentes ősi pálmafás címere díszítette, amely 1945 után lekerült a helyéről. 1989 óta ismét látható a színes majolikából kirakott címer, alatta az 1836. évi örökváltság tényét megörökítő függőpecsétes márvány emléktábla, Vígh László alkotása (elhelyezve 1996-ban). A városháza oldalhomlokzata előtt terül el a szépen parkosított Erzsébet tér, amelynek kialakítását a városháza ünnepélyes átadása után határozták el. 1926 óta a park közepén áll az I. világháborúban elesett szentesi hősök emlékműve (Pásztor János alkotása). Református Nagytemplom Az 1746-ban elvesztett, 1760-ban leégett középkori templomok helyén 1761-1776 között épült téglatemplom Mária Teréziát és fiát II. Józsefet dicsőítő, 1774-ben felhelyezett ellipszis alakú, vörösmészkő táblát őrző torony testének meghagyásával 1808-1826 között új templomot épített a református egyház. Kiss Bálint református lelkész közreműködésével Fischer Ágoston kecskeméti építészt bízták meg a tervek elkészítésével. A végleges formáját elnyert építmény a legnagyobb magyarországi templomok sorába tartozik. A 40 métert meghaladó torony klasszicista, az épület többi része későbarokk (copf) stílusjegyeket hordoz. A főbejárat kőkeretes, szemöldökíves kiképzésű, a torony legömbölyített sarkainál szintekre tagolt pilaszterek futnak. Kosáríves oromzata fölött vas korláttal védett körüljáró látható. A torony magasított, rézből készült, bordázott félgömb kupolával van fedve.

57 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Felsőpárti Református templom Szentes főterén 1826-ban felépült a református nagytemplom. 1871 tavaszán az egyház presbitériuma gyűjtést indított a felsőpárti református templom építésére is. Az eredményesen induló gyűjtés elakadt, Futó Zoltán temesvári lelkész élesztette fel a templomépítés ügyét. Előterjesztése nyomán 1909. október 31-én „Kálvin János születésének 400 éves évfordulóján” a presbitérium egyhangúlag kimondta a munkálatok elkezdésének szükségességét. Az építés ügye 1912 elején felgyorsult. Többszöri pályáztatás után a szakértők Dobovszky József István szentesi építész pályamunkáját fogadták el, de javasoltak néhány változtatást is a tervekben. Az építési munkákat Oláh Lajos szentesi építőmester, az egyéb kivitelezést Szatmári Pál szentesi asztalosmester nyerte el. A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős szentesi családok adományaként került a templomba. A toronyórát a hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak. Az orgonát a pécsi Angster József orgonaépítő-mester készítette. A templomszentelés látványos külsőségek mellett 1914. május 24-én ment végbe. A templom külső homlokzata tégla architektúrás, műkő építészeti elemekkel díszített. Péter Pál Polgárház A Petőfi Sándor utca és az Iskola utca sarkán álló épület az egykori Úri utca rangos polgárházainak legszebb, műemléki igénnyel megmentett objektuma. Homlokzata toszkán oszlop pilaszterekkel tagolt, nyilas díszű ablakrácsai klasszicizáló hatásra utalnak, Andráskeresztes "legényszöktető" ablaka és sziromdíszes zászlótartója romantikus beütést mutat. Az utcára "kikönyöklő" téglaépítkezés szép példája 1830 körül épült. A Károlyi-uradalom gazdatisztjének lakóhelye volt. A családi szájhagyomány szerint Szendrey Ignác, Petőfi Sándor apósa is lakott benne. A "Z" alakú négyszög-oszloptornác jellegzetes szentesi díszkert udvarra nyílik. Őze Lajos Filmszínház A szentesiek egyetlen mozija a 300 férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, A színművész Középiskolai tanulmányait a szentesi Mezőgazdasági Technikumban végezte. A Színművészeti Főiskolán 1956ban nyert diplomát. Kétévi miskolci színészkedés után 1959-től - 25 évig - a Nemzeti Színház tagja. Film és színházi szerepeinek száma eléri az ötszázat. Jászai Maridíjas, kiváló művész. 1994 óta az ő nevét viseli a szentesi filmszínház. Volt iskolája falán emléktáblát helyeztek el.

58 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Széchenyi-liget Helyi védettségű a város központjában, a Kurca partján található 7 ha nagyságú Széchenyiliget, amely az Alföld egyik legrégebbi köztulajdonban lévő parkja. A ligetet, egykori nevén Sétakertet 1869- ben telepítették. Kedvező mikroklímáját a Kurcának köszönheti, mint ahogy azt is, hogy a több mint százféle fa- és cserjefaj kiválóan érzi magát. fa A liget egyben Szentes turizmusának legfontosabb központja. A liget bejáratánál Máté István II. világháborús emlékműve (1989) és Pataki Sándor fafaragó Széchenyiemlékoszlopa látható. A Kurca melletti úton haladva a strandfürdő felé, először a volt Gőz- és Kádfürdő épületét pillantjuk meg, amely 1869-ben klasszicista stílusban épült. Először gőz- és kádfürdőként, majd sziksós fürdőként működött. A ligetben található az országos műemlékvédelem alatt álló klasszicizáló stílusú vendéglő épülete (1869), amely napjainkban múzeumként működik. Strandfürdő A Szentesi Üdülőközpont kellemes környezetben, számos kikapcsolódási lehetőséggel várja vendégeit. A pihenést kedvelők termálmedencéket (élményelemekkel), szaunát, pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók úszómedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. A csúszdaparkban a családi csúszda mellett, kamikáze- és anakonda csúszda várja a szórakozni vágyókat. A kisebb gyermekek részére két gyermekmedence nyújt igazi kikapcsolódást. A Strandfürdőt körülölelő Kurca folyócskán pedig vízi biciklizésre, csónakázásra és kajak-kenuzásra nyílik lehetőség. A csodálatos idilli környezet, a sokszínű szolgáltatások egész generáció felfrissülését teszik lehetővé. Kossuth tér A Kossuth tér Szentes város főtere, középületei egyre szebb formát öltve díszítik a várost. Kossuth Lajos - Jókai Mór és Vasvári Pál társaságában 1848. október 1-jén a mai Ady Endre utcán át hajtott a régi városházára. Nagy hatású toborzóbeszédét a tér délkeleti részén mondta el, ahol 1934-ben felállították Tóth István róla készített szobrát. A Kossuth téren a város legjellegzetesebb épületei találhatóak.

59 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Petőfi Szálló Szentes város fő terén álló, hosszan elnyúló homlokzatú, szabálytalan 'F' alaprajzú, két- illetve háromszintes, magyaros-szecessziós stílusú épületegyüttes, íves vonalvezetésű orommezőkkel és tornyokkal záródó homlokzatokkal, kiemelt, hengertagos, bádog-héjazatos kupolával fedett saroktoronnyal. Az épületet a hazai szecesszió meghatározó építésze, Komor Marcell tervezte, 1898ban. A kivitelezést 1897. júliusában kezdték meg. A Szálló országos műemlékvédelem alatt áll. Tóth József Színházterem A Tóth József Színházterem a valaha patinásnak mondott, ma szinte romokban álló Petőfi Szállóban volt található. Szentes városában bizonyítottan 1838-tól folyamatosan játszottak színtársulatok, de mindig alkalmi helyiségekben. 1898-ban épült fel a vendéglő nagyterme, amit eleinte használtak étteremnek, táncteremnek és színháznak is. Idővel, a szentesi közönség igényeit kielégítendő egyre inkább színházzá lett. Így jött létre Thália szentesi állandó otthona. 1909 áprilisában a színházat Tóth József (1823-1870) színészről, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolójáról, Szentes jeles szülöttéről nevezték el. 1923-ban, születésének 100 éves évfordulóján a város elkészíttette gipsz mellszobrát (alkotója Koncz Antal helyi szobrászművész), s a színház emeleti karzatának mellvédjén helyeztette el. Az „Artézi kú” történetének kezdete 1884 őszéig nyúlik vissza. A szomszédos Hódmezővásárhely példáját követve, a Szentes-Vidéki Takarékpénztár igazgatósága a közegészségügy javítása érdekében elhatározta egy Szentesen fúrandó ártézi kút finanszírozását. A kivitelezésre Zsigmondy Béla (18481916) budapesti gépészmérnököt, a vásárhelyi kutak készítőjét kérték fel. A kalázi homok-kőből készült medence, valamint a Franciaországból hozatott szoborcsoport egy évvel később épült meg. A főtéri díszkút 1887. május 14-én nyerte el végleges formáját. Ünnepélyes átadására július folyamán került sor. A díszkút az 1920-as évek végén komoly veszélybe került. Ez összefüggésben volt a Horváth Mihály és Kossuth Lajos szobrok elkészülésével, amelyeknek az alkotói - Kisfaludi Strobl Zsigmond és Tóth István - úgy nyilatkoztak, hogy szobraik számára legalkalmasabb helynek a Kossuth teret tartják. A Horváth Mihály szobrot a megyeháza elé kívánták felállítani, a díszkút azonban útban volt. A tényleges bontásra majd csak 1934 májusában került sor. Az 1934-ben bekövetkezett bontás után azonban a korabeli újság arról adott hírt, hogy a lebontott felépítményt egyenlőre a sóház udvarában raktározták el. Tizenkét évig itt rozsdásodtak a szobrok, amikor 1946-ban ismét felmerült a kút helyreállítása. Ezúttal a Széchenyi-ligetben akarták felállítani, de a megvalósítás elmaradt. Hosszú lappangás után a szobrok az 1970-es évek végén előkerültek. 1981-ben tanácsi határozat született a kút felállítására nézve. Végül csak hosszú idő után, 1996-ban építették újjá a mai Luther téren.

60 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Ecseri templomrom Szentes és határának egyetlen, és részben álló középkori műemléke az ecseri templomrom. Az épület maradványa ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a szántóföld közepén. A mai Ecser határrészen a török idők előtt falu állt, tulajdonosa a Dömösi Prépostság volt. A templom közvetlenül az esztergomi érsekhez tartozott, a lelki gondozást ferencesek látták el. 1733-ban még álltak a torony romjai, ma már nem látható. A '60-as évek eleji feltárás és konzerválás óta eltelt 45 év alatt a rom állapota sokat romlott. Ismét esedékes lenne egy restaurálás, illetve tető is kerülhetne a maradványok fölé. A romjaiban is gyönyörű épület környezete sajnos eléggé elhanyagolt. A templomhajó ablakai román stílust őriznek. A szentély nyolcszögletű, mely három oldalával apszist képez a hajóval. Jellegzetes románkori falazású az építmény. Az előkerült régészeti leletek alapján az építés ideje a XIII. század második felére tehető. Szent Anna Templom A város Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említik először. Az épületet a 16. századtól a református vallásra áttért szentesiek tovább használták, és igyekeztek karban is tartani. 1697-ben egy átvonuló török segédhad felgyújtotta, de 1701-re kijavították. 1745ben Mária Terézia rendeletére támaszkodva a presbitérium a templom jelentős bővítésére kért engedélyt, az eljárás során azonban kiderült, hogy az épület eredeti rendeltetése katolikus templom volt, így 1746-ban visszaítélték a korábbi tulajdonosnak. Egy év türelmi idő után, ami alatt a reformátusok felépíthették megfelelő méretű új templomukat, az épületet és tartozékait (parókia, iskola) 1747-ben a katolikus egyház megkapta, de a református lelkész és tanító még ez után is lakhatta az épületeket. A számos építési fázisban épült templom tatarozását később az uradalom elhanyagolta, majd az 1834-es földrengés megrongálta. A rossz állapotú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta, majd 1844-ben lebontották. Megmaradt viszont a torony, amit újfent megmagasítottak, és ehhez igazítva épült meg a mai templom, melyet 1847-ben áldott meg Leeb Mátyás plébános. A templom előtti téren 1886-ban állították fel a Szentháromság-szobrot.

61 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szentesi Zsinagóga - Városi Könyvtár A szentesi Zsinagóga 1868-1872 között épült romantikus stílusban Knábe Ignác budai építőmester tervei alapján. A holokauszt időszakában mintegy háromszáz szentesi zsidót gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. Jelenleg csak egy kis lélekszámú zsidó közösség él a városban. Az 1870-es években épült Zsinagóga igen romos állapotban. 1987-ben vétel útján került a város tulajdonába. A város vezetése kimondta, hogy az egykori zsinagógában a városi könyvtár kap helyet, és ennek megfelelően tervpályázatot írtak ki az épület felújítására az eredetinek megfelelő külső architektúrákat megőrizve, de a belső kiképzések az ezredvég könyvtári kívánalmait kell, hogy kielégítsék. Terney László helyi építészmérnök tervei szerint mindez 1998-ban valósult meg. A korábban egy légterű épület az átépítési tervnek megfelelően négy szintre tagolódott. Az alagsor raktárként szolgál, a további szinteken olvasótermek, könyvtári gyűjtemények, irodák, tanácskozó és kiállító terem kapott helyet. Egyéb kikapcsolódási lehetőségek: A lovaglás kedvelőinek Szent László Lovas Sport Klub, „Jó úton lóháton” nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A szentesi Tisza-part kedvelt horgászhely. A városközpontból, vagy a Széchenyi-liget kapujából indulva kerékpárral vagy akár kényelmes sétával is könnyen elérhető a Tiszai szabad strand. Sporthorgászatra adnak lehetőséget a Kurcán kalakított horgászhelyek, ahol számos verseny megrendezésére is sor kerül. A város környékén és a kistérség természeti erőforrásai alapján számos lehetőség kínálkozik a viszonylag zavartalan természeti területeken való utazásra, látogatásra, azok természeti, kulturális értékeinek élvezetére.

62 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Kiemelkedő rendezvények: Télbúcsúztató Karnevál Kézműves ízek fesztiválja Népzenei sokadalom „Harc a kincsért” ifjúsági kalandvetélkedő Nagy Szentesi Sportágválasztó Szentes Expo Kereskedelmi Kiállítás és Vásár 23 órás Sportnap és Open Aerobik Jam Nyári Szabadtéri Színház Szárnyas Napok Nemzetközi fúvószenekari találkozó Lecsófesztivál Térfesztivál, Bor- és Pálinkaünnep Óév-búcsúztató fúvószenekari hangverseny „Zene-Világ-Zene” Koncertsorozat Üdülőközpont programsorozata Sportrendezvények „Miénk itt a tér” Szalagavató bálak Szentesen a városért tevékenykedő közel 81 civil szervezetek között fontos szerepet tudhat magáénak a 2009-ben alakult Szentesi Vendégszeretet Egyesület elnevezésű szervezet. Az Egyesület jelenleg 18 tagú, Szentes Város Önkormányzata pártoló tagként van jelen. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességét foglalja magában. Országos szinten kapcsolattartás a turisztikával foglalkozó szervezetekkel, speciális gazdasági tevékenységek elősegítése, nem egyesületi tagok részére is, amennyiben az kapcsolatban áll a turizmussal. (Forrás: Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója 2011-2015)

63 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Települési infrastruktúra Szentes város infrastruktúrája fejlett. Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya 98%, a vezetékes gáz 65%, hulladékszállítás 100%, szennyvíz 46% (100%-ban tisztított), csapadékvíz elvezetés 80%. Az 1 000 főre jutó telefonvonalak száma 248. A térségben jelen vannak a jelentősebb Internet szolgáltatók, optikai kábelrendszer és kábel TV részben kiépült. A vezetékes gáz jelenleg rendelkezésre álló kapacitása: 2 000 m3 Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékkezelés, közvilágítás biztosított. Az Internet és optikai kábelcsatlakozás, ISDN adott. Lakáshelyzet A KSH 2012-es adatai szerint Szentesen közel tizenháromezer lakás van (12 799 db). A lakás állomány változása az alábbi táblázatban látható: Év Lakás db szám

2008 12 722

2009 12 777

2010 12 745

2011 12 740

2012 12 739

A fenti adatokból látható, hogy Szentesen a lakásépítési kedv nem jellemző. A közüzemi ivóvíz szolgáltatásba csaknem minden lakóingatlant bekapcsoltak. A nyilvántartás szerint 278 lakóingatlanban nincs bekötve a vezetékes vízszolgáltatás. Közcsatornával ellátott lakások száma 2002-2008-ban a Szentesi kistérség településein jelentősen megemelkedett. Kiemelkedően nagyarányú volt a fejlődés 2002 és 2008 között, amikor több mint kétszeresére nőtt a csatornázott ingatlanok száma. Míg 2003-ban a lakások fele volt csak csatornázva, 2010-ben a szennyvízelvezetés már a lakások 85,8%-t érintően kiépült. A vezetékes gázt Szentesen 8 991 lakóingatlanban veszik igénybe, bár az energiaárak magas szintje miatt sokan térnek vissza a hagyományos vegyes tüzelésre. A rendszeres hulladékgyűjtés Szentes teljes belterületén megoldott. Települési út- és kerékpár úthálózat, vízi közlekedés A város közlekedési hálózatát a közúti, a vasúti, a vízi és a kerékpáros közlekedés elemei alkotják. A közúthálózati elemeket tekintve a települést nem érintik gyorsforgalmi utak (a megyei területrendezési terv alapján a közeljövőben sem terveznek ide). Szentes közigazgatási területén lévő állami utak hossza 99,099 km, melyből a belterületi út hossza 7,878 km. Szentes város úthálózatának hossza 218,285 km, melyből 99,099 km a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van. A megyei utak burkolatának állapota jellemzően nem megfelelő, illetve rossz osztályzatú. Több milliárd forintot kellene fordítani a megyei szakaszok korszerűsítésére, melyre azonban nincs fedezet. Legutoljára a 451-es főút Csongrád és Szentes közötti szakaszán, összesen 2,2 km-es szakaszon végeztek útfelújítást. Az Önkormányzat kezelésében lévő utak – járdák - hidak fenntartása és üzemeltetése a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik, amely összességében 104 km portalanított utat és 132 km járdahálózatot jelent. A kerékpárút teljes hossza a városban 6,8 km, továbbá egy 7 km hosszú kerékpárút halad a Tisza jobboldali védtöltésén Csongrád és Szentes között . Az elmúlt évek során, a szűkös források ellenére, jelentős belterületi út- és járdafelújítások történtek a településen, ennek eredményeként Szentes városa teljesen kiépített aszfalt úthálózattal rendelkezik (Nagyhegy városrész kivételével). Ennek részletes bemutatására a városrészi elemzések során térünk ki.

64 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Energiaellátás, energiagazdálkodás Villamos energia Szentes elektromos energiával történő ellátását a szegedi székhelyű DÉMÁSZ Zrt. biztosítja, a város északi területeinek egy részét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. látja el. A DÉMÁSZ Zrt. Szentesi Kirendeltsége Szentesen kívül Szegvár, Derekegyháza, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Eperjes, Nagytőke települések szolgáltatási tevékenységét is ellátja. Az elektromos energiával való ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható. A háztartási villamos energiával ellátott fogyasztók száma 29 739 fő. A 2004-es Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve alapján a DÉMÁSZ Zrt. tíz éves előretekintéssel készített hálózatfejlesztési tervet. A terveket két terhelésnövekedési ütemre készítette el, a kisebbik 1,5%-os növekedési ütem a teljes terület átlagos növekedését veszi figyelembe, míg a második változat az utóbbi évek helyileg regisztrált tényleges fejlődési ütemét követi. Gázellátás Az Égáz-Dégáz Zrt. Szentesi Kirendeltsége Szegvár, Mindszent, Derekegyháza, Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Eperjes, Gádoros, Nagyszénás, Tömörkény, Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Baks helységek földgáz szolgáltatási tevékenységét látja el. Szentes városában 1969-től kezdődően épültek meg az ellátást biztosító gázelosztó vezetékek. Az 1990-es évek elején a DÉGÁZ Rt. újabb gerincvezetéket építtetett a városban, a Nagyhegyi területet határolva. A meglévő hálózat a város mostani és várható gázmennyiségi igényeit megfelelően képes ellátni. A meglévő gázcsőhálózatból a gerincvezetékek hossza 117 796 m, a leágazások hossza 48 460 m. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 9 693, míg az intézményi, ipari, mezőgazdasági vállalatoké 981. A bekötések száma (leágazások) 5 510 darab. Távhőszolgáltatás A város egyedülálló természeti adottsága a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes közigazgatási területén 32 termálkút üzemel, amelynek hőfoka 85-90 fok közötti. Vízhozamuk 600 - 1 600 liter/perc között ingadozik. Ezt az adottságot gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítja a város. A termálvíz lakásokat, közintézményeket, fólia- és üvegházakat fűt, gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A Norvég Alap támogatásának köszönhetően az izlandi főváros, Reykjavík után Európa második legnagyobb geotermikus energiára épülő távfűtési rendszerét tudhatja magáénak a város. Ez mérföldkő Szentes életében, hiszen egyrészt olcsóbbá, másrészt környezetkímélőbbé vált a közintézmények fűtése. A beruházásnak, energetikai korszerűsítésnek köszönhetően évente 800 tonnával csökken a város széndioxid-kibocsátása. Az iskoláknál, óvodáknál és az iparosított technológiával készült társasházaknál megvalósított beruházás lehetővé tette, hogy kevesebb termálvíz felhasználással is megoldható az épületek fűtése. A városi távhőszolgáltató rendszer alapvetően négy hőközpont rendszeréből és azok szoros kapcsolatából áll, melyek a Kurca parti, a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Köztársaság utcai lakótelepi fűtőmű (ezek termálvíz üzeműek, szükség szerinti gázkazán rásegítéssel) és hozzá illesztett hőhasznosító rendszerek. 1998. óta a rendszer automatikusan vezérelt és felügyelt. A termálenergia hatékonyabb kihasználása érdekében a Szentes Városi Szolgáltató Kft. KEOP pályázat keretében végrehajtotta a fűtéskorszerűsítést, amely a teljes távhőrendszer rekonstrukcióját jelentette.

65 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az intézmények felújítása során az alábbi intézményekben tértek át gázfűtés helyett a termálenergia hasznosításával előállított melegvíz-fűtési rendszerre: Köztársaság utcai Óvoda, Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Zsoldos Ferenc Szakközépiskola, Bölcsöde, Gyermekek Átmeneti Otthona, volt Petőfi Sándor Általános Iskola, Lajtha László Művészeti Iskola, Szent Anna utcai Óvoda Az Önkormányzat 2010. évben felszámolási eljárás keretében megvásárolta a Szentes Ilonaparti III. sz. termálkutat, melynek távhőrendszerbe történő bekapcsolását 2011-ben egy újabb, az Új Széchenyi Terv keretében kiírt KEOP pályázat igénybevételével végezte el a Szolgáltató Kft. Ennek és a pályázati támogatások felhasználásával folyó strandfejlesztési beruházás során megvalósuló új gépészeti megoldás eredményeként a Strandon meg lehetett szüntetni a gázkazánokat, helyette a termálvíz fűti a sátrakat. A beruházással egyidejűleg megvalósult a termál csurgalékvizek gyűjtővezetéke, amely a három kút vizét visszajuttatja az Ilonapartra, ahol további hőhasznosításként 5 ha fóliatelep fűtése biztosított. A 30 ˚C alá hűtött termálvizet a Talomi csatornán keresztül a Kurcába juttatják, így nem történik hőszennyezés. Az I.sz. termálkútnál egy 50kW/h teljesítményű napelemes erőművet épít az SZVSZ Kft., melynek célja a Kft. elektromos áram költségeinek csökkentése.

Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás A közüzemi vízellátást a rétegvizek biztosítják. A városban központi vízműnek tekinthető a Berekháti vízmű, ahol 7db kútból álló 3 kútcsoport létesült. A további 4 db vízmű-kút város különböző részein került megfúrásra. A vízbázis összes kapacitása ~13 000 m3/d, átlagos terhelése 6 750 m3/d. A kutak lemélyítése fúrása az 1950-60-as években történt. Egy kútfejlesztés történt 1993-ban Berekháti vízműnél. A város vízmű rendszerén a biztonságos vízellátás biztosítása érdekében több víztározó létesült. A Berekháti vízműnél 2x500 m3 térfogatú térszíni tároló, míg a Vásárhelyi út - József Attila utca sarkánál 1 500 m3-es víztorony épült. Szentes és környékének vízellátását, valamint a város szennyvízelvezetését és tisztítását 2014. 01.01-től az ALFÖLDVÍZ Zrt. végzi. A vezetékes ivóvízellátás a belterületen teljes körű, míg a tanyás térségeiben a mutatók rosszabbak. Bár minden tanyában van valamilyen vízforrás, többnyire ásott kút, túlsúlyban azok a tanyák vannak, ahol a víz minősége miatt az ott lakók hordják az ivóvizet. A lakott tanyákra levetítve 45,7 %-ban hordják az ivóvizet a tanyába (esetenként akár közel 3 km távolságból), 28,8 %-ban fúrt, norton kút van, 8,2 %-ban ásott kút van. 16,0 %-ban van vezetékes ivóvízhálózat kiépítve. Ezek mind a kisebb lakott települések közelében lévő, a települések melletti ingatlanok, amelyek azonban már tanyai címmel rendelkeznek. Ivóvízminőség-javító program A szigorú EU követelmények, illetve a 201/2001 (X.25.) sz. Korm. rendelet szerint a víz arzén, bór és ammónia tartalmára vonatkozóan 2012. 12. 25-től szigorúbb előírások léptek életbe. Az új határértékek teljesítése érdekében. Szentes Város Önkormányzata csatlakozott a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programhoz. Az ivóvízminőségre vonatkozó derogáció meghosszabbítására vonatkozó magyar kérelmet az Európai Unió elutasította. 2012. december

66 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

26-án hatályba léptek a szigorú határértékek. Magyar Honvédség, ideiglenesen víztisztító konténereket helyez ki a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítására. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás A szennyvízelvezetés Szentes városban jelentősen fejlődött egy nagy volumenű szennyvízcsatorna-hálózat kiépítési program keretében, amely 2004. június és 2008. május között valósult meg. Ennek a programnak a keretében a Kiséri, a Városközponti, Felsőpárti, a Somogyi Béla utca és környéke, valamint a Nagyhegy városrészben összesen 81 332 m gerinccsatorna, 55 688 m bekötő csatorna épült meg és 5 500 lakás került bekötésre. Így összesen 12 000 fogyasztási hely (lényegében az egész város, Magyartés, Lapistó és Kajánújfalu kivételével) tekinthető csatornával ellátott területnek. 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító telep I. ütemének kiépítése. A Szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása 10 000 m3/nap. A csatornázási program megvalósulásával szükségessé vált a Szennyvíztisztító telep korszerűsítése is. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése érdekében beadott KEOP pályázatok eredményesek voltak. A KEOP 7.1.0 pályázat keretében megtörtént az előkészítés, elkészült a telep komplett kiviteli terve. A KEOP 1.2.0 segítségével valósul meg a kivitelezés. Jelenleg zajlanak az engedélyeztetési folyamatok, mely a közbeszerzés eredményeként nyertes kivitelező feldata.

A város szinte minden utcájában van csapadék-, belvíz elvezető árok, csatorna. A Kurcafőcsatorna jelenti Szentes egyik vízgyűjtőjét (a város nyugati részén), míg a másikat a Nagyvölgy csatorna (keleti és déli részén). A két vízgyűjtő a Bánomháti temetőnél egyesül, ahol az utóbbi vizét magas Kurcai vízállás esetén csapadékvíz átemelő segítségével juttatják a Kurca-főcsatornába.

A város belterületén lévő csapadékvíz hálózat teljes hossza 177,4 km. Ebből 38,7 km zárt, 19,4 km burkolt és 119,4 km burkolatlan, földmedrű csatorna. Az utóbbiból mintegy 14 km a mirhó, vagyis a telekhátsók közti, önkormányzati tulajdonban lévő, földmedrű szikkasztó- és elvezető mű. A lakossági kapubejáró átereszek száma 5 012 db. Az elmúlt években megvalósított beruházások, illetve a rendszeres karbantartások eredményeként az árokrendszer állapota országos szinten is jónak mondható. A belterületi hálózat rekonstrukciójának első két szakasza az ÖTM 2007. és 2008. évi pályázati támogatásával, 2009. év végéig valósult meg. Ennek során a következő munkák kerültek elvégzésre. − − − − −

Farkas A. utcai főgyűjtő építése, 1 532 m hosszban Horváth-telepi csapadékcsatorna rendszer, 4 167,5 m hosszban. Szeszfőzde dűlői csapadék csatornaépítés 635,5 m hosszban Várady L. Á. utca és környéke (Szeder-telep) csapadék csatorna rekonstrukció 8 373 m hosszban Az 5 012 db kapubejáró áteresz két oldalára 1,00-1,00-es burkolatelem került elhelyezésre, amelyek pontosan határozzák meg a folyásfenék szintet.

Egyéb forrásból valósult meg a Vecseri-foki csatorna befedése 384,00 , hosszban.

67 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az Önkormányzat 2010. évben további támogatást nyert el belterületi belvízrendezési munkák végzésére. Ennek terhére a következő munkák valósultak meg 2011. évben: - A Nagyvölgy csatorna mellett, a Korsós sori átjáró mellett 5 200 m2 területű, 4 375 m3 befogadóképességű csapadékvíz vésztározó létesült, amelyre az ATI-KTVF határozatban kötelezte az Önkormányzatot 2009. évben. - A belterületi földárok rendszer mintegy 106 km hosszban jelenleg is kisebb-nagyobb mértékben feltöltődött. A rendezési munkák során sor került a földárkok szintezett kifenekelésére, a rézsűk rendezésére, illetve 31 710 m3 földfeltöltődés kiemelésére és elszállítására. - A belterületi földárok hálózaton lévő 5 012 db lakossági kapubejáró áteresz közül 2 357 db nem volt megfelelő műszaki állapotú. A beruházás során megvalósult ezek megfelelő anyagból, átmérővel és folyásfenék szinttel való rekonstrukciója. A 2012-2013. évi „Belvíz” közmunkaprogram keretében a mirhók és az árkok szintezése elkészült, mely alapján a még problémás árkoknál a fenékszint korrigálása, illetve a mirhók szintre ásása befejeződött. Az út alatti átereszek mosatása elkezdődött. A 2013-2014. évi Téli átmeneti közfoglalkoztatásnak köszönhetően a munkavégzés folyamatos. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését, szállítását és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körére vonatkozóan a Szentes Város Önkormányzata, a Szentes városban folytatott közszolgáltatói tevékenységekről szóló 2/1996. (I.26.) KT. rendelete alapján a közszolgáltatói szerződést megkötötte. Az elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési helye, kizárólag a Szentes - Bereklapos 7188. hrsz. szennyvíztisztító telepen az erre kijelölt fogadótér leürítő csatlakozásán üríthető le. Infrastrukturális kiépítettség Megnevezés Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Villamosenergia-fogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) Állami közutak hossza (km)

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

12722

12777

12745

12740

12739

227,4

231,2

232,4

230,5

231,5

232,1

244,5

12461

12459

12474

12469

12617

12622

12519

169,8

211,3

221,1

228,9

229,6

229,7

218,4

8500

9711

10124

10142

11038

11050

11079

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

1402

1402

1402

1402

1402

1402

1402

1399

1399

1399

1399

1399

1399

1399

12771

12771

12771

12771

12771

12771

12771

142

142

143

144

144

144

144

240

240

240

242

242

242

242

68 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Infrastrukturális ellátottság Megnevezés Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Összes elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

1575

1604

1572

1526

1379

1382

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

10.712

17.552

11.751 13.900

8.330

1955

1870

1832

1754

2255

1729

1533

2008.

Hulladékgazdálkodás Szentes Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve alapján a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a felhagyott lerakók rekultiválása, és hulladékgazdálkodási agglomeráció létrehozása volt a cél. Az elhagyott, felhalmozott hulladékok, volt lerakók és illegális lerakók felszámolása mellett a települési folyékony hulladék problémájának a megoldása a legfontosabb prioritásként jelenik meg. A település hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatási rendszere teljes körű. Szentesen a települési szilárd hulladék begyűjtését, szállítását a Szentes Városellátó Nonprofit Kft., mint települési szilárdhulladék közszolgáltató végzi. A szolgáltató feladatkörébe tartozik a SzentesBerki Regionális Hulladéklerakó Telep, a szelektív hulladékkezelő és a komposztáló tér üzemeltetése, valamint a további két lezárt hulladéklerakó üzemeltetése. 2010. január 1.-től a szentesi hulladéklerakó nem üzemel, ott hulladékot elhelyezni nem lehet, ezért a hulladék elhelyezése a felgyői hulladéklerakó telepén történik Hulladékmennyiség csökkentésére tett intézkedések: A településen a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cég működteti a hulladékgyűjtő szigeteket, (33 db) ahol üveg-, műanyag-, fém-, és papírhulladék kerül begyűjtésre. Az így kialakult szelektív hulladékgyűjtési rendszer lefedi Szentes város belterületének, több mint 90 %- át, és arányaiban a lakosság számára hasonló mértékben elérhető. Ugyanakkor a kiépített gyűjtési rendszer kapacitása távolról sem elegendő, bizonyítja ezt az is, hogy a gyűjtőszigetek mintegy felére a heti 2 alkalommal történő ürítés időnként kevésnek bizonyul. Ezért került sor a 284 társasházi lakásnál és a Szeder telepen, a Termál telepen, valamint Lapistó területén belül, pedig 590 kertes házi ingatlannál a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére. Az utóválogatással együtt végeredményeként 9 hulladékfrakció képződik. A szétválogatott műanyag a bálázás után a helyszínen tárolásra kerül. Az elszállítás legalább 60 db bála elkészítése lerakó telepen való tárolást követően 40-50 m3-es tételben budapesti továbbhasznosítóhoz kerül.

69 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A begyűjtött üveghulladék egy durva válogatás után szintén tárolásra kerül, majd 20 tonnás tételben elszállításra kerül az Avermann Holvex Kft. tatabányai, vagy alsózsolcai telephelyére. Szelektív hulladékkezelési tevékenység során két további elkülönített kezelést igénylő hulladék továbbhasznosításra történő gyűjtése folyik a Szentes- Berki Hulladéklerakó Telepen. A lakosság a feleslegessé vált gépjármű gumiabroncsokat, az elhasznált konyhai sütőolajokat és zsiradékokat adhatja le. Ezeket a hulladékokat a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. lomtalanításkor is elkülönítve kezeli. A komposztáló telep kapacitásának teljes kihasználtsága a vegyes lakossági eredetű települési szilárd hulladék biológiailag lebontható frakciójának legalább részben történő elkülönített gyűjtésével biztosítható. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, a város lakosságának tájékoztatása, szemléletformálása ezen a téren kiemelten fontos. A településen vannak ezekre vonatkozó, komposztálást és a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő intézkedések, például házhoz menő szelektív gyűjtő járat, ingyenes zöldhulladék szállítás, szelektív gyűjtő szigetek kiépítése. Rekultiváció Rekultiválást igénylő hulladéklerakó telepek: - Szentes, 1352/15 hrsz-ú (bezárt Rákóczi utcai) települési szilárd hulladéklerakó A terület tulajdonosa az Önkormányzat, kezelője a Szentes Városellátó Nonprofit Kft.. A hulladéklerakó területe 10 372 ha. Szervezett hulladéklerakás 1999 óta nem történik. A végleges rekultiváció még nem fejeződött be. Az illegális hulladéklerakás csökkenő mértékben, leginkább a Sárgapart felöl volt jellemző. Az 5 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemeltetése a vízjogi engedélyben foglaltak szerint történik. - Szentes – Berki Hulladéklerakó telep Szentes, 01398/21 hrsz. A terület tulajdonosa az Önkormányzat, kezelője a Szentes Városellátó Nonprofit Kft.. A depónia területe 21 134 m2. Szervezett hulladéklerakás 2009. december 31. óta nem történik. A 24 órás őrzés-védelem miatt az illegális hulladéklerakás nem lehetséges. A 8 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemeltetése az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint történik. - Szentes, 067/8 hrsz-ú (volt Termál) szeméttelep A terület tulajdonosa 2008 áprilisa óta az Önkormányzat. A szemétlerakással érintett telek területe 7 667 m2. A területen szervezett hulladéklerakás soha nem történt. A korábbi agyagnyerő gödör feltöltését a már felszámolt Termál Szövetkezet végezte, később „aktív” lakossági részvétellel. A talajszint feletti hulladék 2005-ben elszállításra került. Ezen felül más rekultivációs, fenntartási munka a 3 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer létesítése kivételével nem történt. Mindhárom telep rekultiválása a DAREH által benyújtott „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs program elvégzése” című KEOP-2.3.0. kódszámú pályázat keretében történik. Az illegális hulladéklerakással érintett területek hulladék-mentesítése folyamatos, mennyisége nem jelentős. Az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása pályázati támogatással 2004-ben és 2008-ban történt meg és azóta is folyamatosan zajlik.

70 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Környezeti elemek állapota Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdaság, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottsági időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Szentes Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források a legmeghatározóbbtól a legjelentéktelenebb hatásúig sorrendben: • Lakossági fűtés • Közlekedés • Ipar • Mezőgazdaság • Allergén porok (Forrás: OKIR-2013.) Szentes településre vonatkozó összesítés több légszennyező anyagra nézve Szennyezőanyag 1.Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID

2008

2009

2010

2011

Összesen (kg)

2012

9 496

4 552

2 462

2 167

6 415

25 092

80 439

94 411

91 503

65 712

38 941

371 006

15 275

15 348

17 644

77 2

20 233

86 292

2 200

2 047

3 164

1 936

4 689

14 036

129

407

546

388

447

1 917

13 724 533

14 725 906

14 701 304 14 298 377 18 040 989

75 491 109

71 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Levegővédelmi előírások Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet - a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - által előírt immissziós határértékek vonatkoznak. Levegővédelem A levegő védelmével kapcsolatos szabályok zömét a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről tartalmazza. A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban, illetőleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani. Szentes és térsége az ország kevésbé szennyezett levegőjű részéhez tartozik. A várost elkerülő út megépülésével a városon áthaladó tranzit forgalomból származó légszennyezés jelentősen lecsökkent. A kémiai légszennyező komponensek esetében a település levegője tisztának mondható. Az ülepedő por és szálló por tekintetében Szentes, a por és a futóhomok miatt szennyezett minősítésű település. Az ipari eredetű kibocsátás az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A szilárd anyagnál, kén-dioxidnál jelentősebb, a nitrogén-oxid kibocsátásnál pedig mérsékeltebb csökkenés figyelhető meg. A mezőgazdasági tevékenységekből származó szilárd anyag, illetve tüzelőanyag elégetéséből származó légszennyező anyagok (szén-monoxid, nitrogén-oxid, stb.) kibocsátásában is csökkenés mutatkozik. A háztartási tevékenységeknél a környezetkímélő földgázfűtés általánossá válását követően kedvező változás ment végbe, mivel nagymértékben csökkent a fűtés során levegőbe került szilárdanyag-, korom- és kéndioxid-kibocsátás. A közlekedésből eredő ólom emissziónál jelentős csökkenés következett be az üzemanyag ólomtartalmának csökkentésével. Továbbra sem elhanyagolható azonban a gázolajjal üzemelő buszok és tehergépjárművek korom- és elégtelen szénhidrogén-kibocsátása, amely leginkább a forgalmas településeken a levegőminőséget rontja. Szenteshez legközelebb Szegeden, a Vízmű területén található, a Regionális Immisszió Vizsgáló hálózathoz tartozó un. RIV állomás, NO2, NOx, CO, SO2 és PM10 értékeinek mérésére. A 2013. évben mért légszennyező anyagok koncentrációját az alábbi grafikon tartalmazza. A porszennyezés csökkentése, levegőminőség javítása a zöldfelületek növelésével, valamint a meglévő zöldfelületek kezelésével, fejlesztésével érhető el. Szentes nagy gondot fordít zöldfelületei karbantartására, a fásítási, zöldfelület fejlesztési programra. További lehetőség a levegőminőség javítására a környezetbarát közlekedés lakosság körében történő népszerűsítése. A kerékpáros közlekedés használatának ösztönzésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium évente több országos akciót hirdet („kerékpáros barát település”, „bringázz a munkába”, ”bringázz az iskolába”), melybe a lakosság minél szélesebb körű bevonása az önkormányzatok feladata. Szintén környezetbarát közlekedési forma a tömegközlekedés. A fűtési rendszerek által kibocsátott káros anyagok csökkentése érdekében szükséges a lakosság szemléletformáló tájékoztatása, mely során az alternatív energiaellátó rendszerek használatának elterjesztése, a

72 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

környezetbarát fűtési módok ismertetése a cél. A gázár emelkedése miatt egyre több lakos állt vissza a fatüzeléssel történő fűtésre, így a tervezettel szemben növekvő mennyiségben kerül az égetésből származó CO2 és korom a levegőbe. A közlekedésből származó légszennyezettség a várost elkerülő út megépítésével nagymértékben csökkent. A Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT., Az Országos Közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalmi, adatai alapján Szentes a városon áthaladó 45. sz. főközlekedési úton naponta átlagosan 5 910 gépjármű halad át. A forgalom alapján számolt légszennyező anyag mennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza. Emisszió

Imisszió

Jármű Fajlagos(NO2) Idő*méter Emisszió

Mértékegység 13359 Jármű/nap 1,42 g/km 3 600 000 0,266 mg/sm

Fajlagos(SO2) Idő*méter Emisszió

0,007 g/km 3 600 000 0,0013 mg/sm

CO

0,00016 mg/m3 0,16 µ/m3

Fajlagos(CO) Idő*méter Emisszió

10,1 g/km 3 600 000 4,4056 mg/sm

NOx

0,2293 mg/m3 229,3 µ/m3

Fajlagos(Szilárd) Idő*méter Emisszió

0,105 g/km 3 600 000 0,0189 mg/sm

Szilárd

0,00225 mg/m3 0,0022 µ/m3

Fajlagos(CH) Idő*méter Emisszió

0,31 g/km 3 600 000 0,0448 mg/sm

CH

0,00766 mg/m3 7,66 µ/m3

SO2

0,0331 mg/m3 33,1 µ/m3/m3

A táblázat adataiból megállapítható a közúti forgalom által okozott levegőterhelés meghatározónak mondható. Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet - a levegő védelméről - vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet - a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - rendelet állapítja meg. Ipari jellegű légszennyező forrás a város területén: HUNGERIT Zrt., Árpád – Agrár Zrt., LEGRAND Zrt., stb. Évenként és légszennyező anyagonként részletezett telephelyi kibocsátások mennyiségei az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (www.okir.kvvm.hu) tájékoztató oldalán megtekinthető.

73 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az előzőekben közölt Szentes Város összesített kibocsátási anyagai a legjellemzőbb légszennyező anyagokra táblázatból kitűnik, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a városban a légszennyezőanyagok koncentrációja. Gazdasági tevékenységek légszennyezettséget.

közül

meg

kell

említeni

a

mezőgazdaságból

származó

Szentes város közigazgatási területének 80 %-át mezőgazdasági művelésű területek teszik ki. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. A fentiek és a rendelkezésre álló információk alapján a település levegőjének állapota jónak minősül. A levegőtisztaság-védelem problémakörénél nem lehet figyelmen kívül hagyni a „bűz” okozta környezetterhelést, amely elsősorban az állattartó és feldolgozó telepek környezetében jelentkezik. A szaghatások általában sajátos esetekben és adott légmozgás esetén észlelhetők, ezért többségükben nehezen orvosolhatók. A lakossági panaszok nagy része a lakóterületeken lévő termelő üzemekkel kapcsolatos. Számos telephely úgynevezett „puffer” zóna nélkül a lakott övezetekbe települt, vagy körbeépült. Nem kizárható, hogy egy termelő egység a kibocsátási határértéket betartja, ugyanakkor a környezetében lakók számára mégis zavaró.

74 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Felszíni- és felszín alatti vizek A víz mindennapi életünkben, környezetünkben nagyon fontos szerepet tölt be. Különböző formáját más-más célra használjuk. Víz nélkül nincs élet. Ezért egyértelmű, hogy a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata a víz védelme. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészletgazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni.

Felszíni vizek Víz Keretirányelv 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. Célja: • a vízi ökoszisztémák, a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme, javítása • vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása • a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó különösen veszélyes anyagok csökkentése, a vizek további szennyeződésének megakadályozása • árvizek és az aszályok mérséklése Hazánkban 1994. január 1-től a felszíni vizek osztályozását és minősítését az MSZ 12749 szabvány alapján végzik. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Ez alapján felszíni vizeinket öt osztályba soroljuk: kiváló (I.o.), jó (II.o.), tűrhető (III.o.), szennyezett (IV.o.) és erősen szennyezett (V.o.). Ezen kívül a felszíni vizeinket az integrált követelményrendszer (ivóvíz, ipari vízellátás, mezőgazdasági öntözés és halgazdaság igénye) alapján is minősítjük. Szentes felszíni vízkészletét a település nyugati közigazgatási határán húzódó Tisza, illetve a város nyugati felét észak-déli irányba átszelő Kurca - főcsatorna jelenti. A 39,359 km teljes hosszúságú Kurca - főcsatorna vízgyűjtőterülete az Alföld dél-keleti részét képező, Maros-Körös közének észak-nyugati részén terül el. Határát nyugaton a Tisza, északnyugaton és északon a Hármas-Körös, észak-keleten a Szentes – Cserebökényi - Eperjes vonal és a Dögös - Kákafoki-csatorna adja. Délen a Csanádapáca – Orosháza – Mindszentnél húzódik a vízgyűjtőterület határvonala. A behatárolt terület teljes nagysága 1135,3 km2, amelyből 853,7 km2 mélyártéri rész, 281,6 km2 fennsíki rész. A vidék az ország legmélyebb fekvésű térszíne. A Tisza menti területek tengerszintfeletti magassága 85 m, a Kurca-főcsatorna vízgyűjtője pedig 77 m és 81 m magasság között változik. A Kurca - főcsatorna fő mellékágai a Tőke-, Veker -, Kórógy, - Mágocs- és Ludas-ér. A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természet földrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. A Tisza szabályozását megelőzően, nagyobb árvizek alkalmával a Tisza és a Kurca főcsatorna közötti területet egyetlen, összefüggő vízfelület uralta, s gyakran itt vezetődtek le a Körös nagyobb árhullámai. A Kurca - főcsatornát, mely eredetileg a Körös élő szakasza volt, a folyószabályozásokkal megépült gátrendszer elvágta természetes vízutánpótlásától, létrehozva ezt az országos tekintetben egyedülálló holtmedret, azonban a későbbi közvetlen emberi beavatkozás eredményeképpen az eredeti holt-ág jelleg is megváltozott.

75 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A Kurca - főcsatorna és az ahhoz csatlakozó csatornák, erek többféle szerepet töltenek be a térségben: a vízgazdálkodási funkciókon (belvízelvezetés, öntözővíz tározás és szállítás, termál csurgalékvíz befogadása) túl horgászati, sportolási, szabadidő eltöltési, környezetgazdálkodási, sőt turisztikai szerepük is van, a belterületeken, pedig ezeken kívül még városképi, tájesztétikai jelentőséggel is bírnak. A Kurca vízrendszer állapota hatással van a térség valamennyi településére, de kiemelten a Szentesi Kistérség településeire. Az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőséggel 2009. évben elkészült a Kurca főcsatorna teljes szakaszára vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési terv. A projekt során a Kurca főcsatorna vízszállítási kapacitását kell helyreállítani, mert jelenleg 25%os kapacitással képes működni. Ez visszahat a teljes rendszerre, mely csapadékvíz levezetési problémákat, illetve magas talajvízállás okozta gondokat okoz. Ilyen módon veszélyezteti a lakott belterületeket is, hiszen mindkét előbbi probléma az épített környezet rongálódásához vezethet. A Kurca - főcsatorna minősítése a IV. illetve az V. osztály is volt, ami a szennyezett illetve az erősen szennyezett kategóriának felel meg. A kettős funkciójú csatornákban megjelenő belvizek minőségét jelenleg nem vizsgálják. A legnagyobb vízszennyezők az állattartó telepek, ezen belül is a sertéstelepek. Több helyen a hígtrágyát földmedrű medencében tárolják a termőföldre való kijuttatásig. Nagy intenzitású esőzések során a tárolók megtelnek és jelentős mennyiségű hígtrágya jut a csatornákba, majd végül a befogadóba (Kurca - főcsatornába). Az utóbbi években jelentős mértékben javult a víz minősége, köszönhetően a vízminőségvédelmi programmal és az állattartó telepek trágyatárolóinak korszerűsítéseinek. A Kurca - főcsatorna vízminőségi állapotát az alábbi tényezők határozzák meg: - Hármas-Körös folyóból érkező öntözővíz - vízgyűjtő-területen összegyülekező belvizek (ammónium és nitrát bemosódás), - Kurca - menti települések területeiről származó használt vizek (pontszerű és diffúz) - állattartó telepeken keletkező trágyalé bejutása a mellékcsatornákba - tározott termál csurgalékvizek időszakos bevezetése (relatíve nagy sótartalom, nagy PH, nagy nátriumion tartalom, ammónium, fenol) - kommunális eredetű vizek (illegális szennyvíz bevezetések) - csapadékvíz-gyűjtő rendszerből befolyó vizek (sós hólé, olaj, kemikáliák) A település közigazgatási területén belül található egyéb, jelentősebb felszíni vizek: Tisza folyó: A Tisza vízminősége a település közigazgatási határa mentén II.-III., azaz jó illetve tűrhető minőségű osztályba sorolható (ATIKÖVIZIG 2012. évi adatai alapján: Oxigénháztartás: II.; Mikro-szennyezők: III.; Tápanyagháztartás: II.; Mikrobiológia: III.; Egyéb jellemzők: II.). Zsoldos tavak: A volt Zsoldos Téglagyár felhagyott 6 db anyaggödre vízzel telítődött. A bányatavak rehabilitációjára az önkormányzat 2007. évben tanulmánytervet készíttetett. A terv egyik munka része a bányatavak vizének vizsgálati eredményeit értékeli, mely szerint megállapítható, hogy a vizek oxigén háztartása nagyon labilis, a nagy vezetőképesség értékek, pedig nagyon magas oldott só tartalmat jeleznek. A megengedett határértékeket 8-10-szeresen meghaladó mérték jelentősen korlátozza az esetleges halas hasznosítás lehetőségét. A víz viszonylag alacsony tápanyag szintje mellett jelentkező magas pH értékek jelentős kihatással vannak a természetes táplálékviszonyokra, azaz a víz hal eltartó képességére is. A víz kémhatása befolyásolja a szén-dioxid oldódását is, melynek következtében módosulhat a fotoszintézis. Ha a víz pH értéke 9-nél nagyobb, akkor gyakorlatilag nincs oldott széndioxid a vízben, és ezért a nagy szabad széndioxid igényű fitoplanktonok eltűnnek a vízből. A pH tehát

76 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

jelentős mértékben befolyásolja az algák fejlődését és növekedését. Az alacsony alga szint a zooplanktonok táplálékhiányát eredményezi. A fenti problémakör az elégtelen vízutánpótlás és az intenzív párolgás következménye. A tavak vize csak talajvízzel pótlódik, ezt jelzi a parthoz viszonyítva aránylag mélyen elhelyezkedő víztükör. A víz és üledék tápanyag tartalma - egy tó kivételével - alacsony. Az eddig leírtak alapján megállapítható, hogy a tavak jelenlegi állapotukban csak korlátozott hal eltartó képességgel bírnak. A tavak jelenlegi tápanyag és környezeti viszonya alapján csak kb. 100-150 kg/ha-os szezonális haltömeg gyarapodás prognosztizálható. Ez nem zárja ki nagyobb mennyiségű hal telepítésének lehetőségét, de a jelenlegi környezeti feltételek mellett a telepített állomány nem fog fejlődni és megmaradási esélyük is kicsi lesz. A halas hasznosítás környezeti feltételeinek javításához feltétlenül szükséges a víz szintjének emelése, aminek eredményeként oly mértékű hígulás biztosítható, amely már nem veszélyezteti a halak megmaradását. Termál tó: A Termál tó a 45. sz. közúttal párhuzamosan helyezkedik el, 140,7 ha-on, és 2,8 millió m3 víz tározására alkalmas. Két tóegységből áll: a 23 ha-os hűtőtóból és a 117,7 ha-os tározótóból. Ezeket kereszttöltés választja el tiltós műtárggyal. A termálvíz használata során a környezetben, elsősorban a felszíni vizekben okozott kár enyhítésére, vízminőség szabályozási funkció ellátása céljából létesült a 9 termelő kút vizét tározó Veker-éri termáltározó (Termál tó). A Veker-éri főcsatornát tehermentesíti, a kertészeti termesztésben fűtési célra felhasznált nagy sótartalmú termál csurgalékvíz tározásával és biztosítja, hogy az öntözési idényben ne kerüljön termál csurgalékvíz az öntözőcsatornákba. Az Árpád- Agrár Zrt. kertészetéből érkező termálvíz hőfoka és sótartalma (2000-3000 mg/l-ről 1000-1500 mg/l-re) a hűtőtóban csökken. A tározó vízszintje a fűtési idény kezdetétől folyamatosan emelkedik, a maximális vízszint 82,50 m. November-decemberben történik a leürítés a Patéi-csatornán keresztül a Veker-éri főcsatornába, amely végül a Kurcába vezeti a felhígult termálvizet. Természetes tavak A folyószabályozás eredményeként, a kanyarulatok átvágásával holtágak jöttek létre a Körös mentén. Mesterséges tavak Bányagödrök, halastavak, öntöző - és termálvíztározók találhatók Szentes közigazgatási területén A bányagödrök a téglagyártáshoz szükséges agyag kitermelése során keletkeztek és a város értékes vízfelületei lettek. Felszín alatti vizek Talajvíz Szentes és környékén a talajvíz átlagos szintje a terepszint alatt 4m körül van, de Szentestől ÉKre még ez alá is süllyed. Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 27/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján – az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések) közül kevésbé érzékeny területek közé tartozik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet Szentes területét nem sorolja be egyik nitrát-érzékeny terület csoportba sem.

77 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Rétegvíz A 300-800m vastagságú jégkorszaki üledék összlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletet. Hévíz A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannóniai korú, melynek vízhozama 1 m3/s-t meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli – hidrogén - karbonátos, kémiai típusa szerint Na-HCO3-os, általában 60°C feletti felszíni hőmérséklettel.

Talaj A város természeti erőforrásának a termőföld tekinthető. A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege, megújuló természeti erőforrás. A talajok képződését a földtani, az éghajlati, domborzati, biológiai tényezők határozzák meg alapvetően. Szentes és környékére jellemző talajtípusok A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti csernozjom talajok. A térség Észak-keleti részén Nagytőke és Eperjes községek területén nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok vannak, mindkét helyen nagy gyepterületek találhatóak. Nagytőke területén jellemzően az "ősgyep" fordul elő. Szentes és Térségének talajtípusai Szentes és Térségének talajtípusai Alföldi mészlepedékes csernozjom Karbonátos réti csernozjom Szolonyeces réti csernozjom Kérges réti szolonyec Közepes réti szolonyec Szolonyeces réti Erősen szolonyeces réti Karbonátos réti Karbonátos öntés réti Karbonátos csernozjom réti Mélyben szolonyeces csernozjom réti Szolonyeces csernozjom réti Karbonátos többrétegű humuszos öntés Humuszos réti öntés

a kistérség összes mezőgazdasági területéhez viszonyítva (ha, %) 2 250 ha 3,1% 26 267 ha 36,5% 17 956 ha 24,9% 3 156 ha 4,4% 5 334 ha 7,4% 4 970 ha 6,9% 2 203 ha 3,0% 548 ha 0,8% 3 585 ha 5,0% 2 333 ha 3,2% 415 ha 0,6% 1 793 ha 2,5% 675 ha 0,9% 619 ha 0,8%

Szentes térsége a megye északi részén elhelyezkedő belterjes termelési célú mezőgazdasági területek közé tartozik. Kedvező agroökológiai potenciállal rendelkezik – pl. a megye legjobb minőségű talajainak köszönhetően -, környezeti szempontból kevésbé érzékeny agrárzóna. Így ez az ország egyik stratégiai mezőgazdasági termelésre legalkalmasabb területeinek egyike.

78 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Átlagos aranykorona értékek művelési ágak szerint (KSH 2011): szántó: 23,80 AK; legelő: 5,79 AK; rét: 9,65 AK; szőlő: 38,89 AK; gyümölcsös: 28,75 AK.

Szentes város összterülete: 35 325 ha belterület: 1 799 ha külterület: 33 526 ha összes alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

129

331718

20211

9854

588

5111

2464

1862

61629102

36

685767

33098

114

133

4861160

2213

380369

36550

gyümölcsös

400

408

1986372

448

209944

4869

halastó

6

11

1429802

4947

285077

129982

kert

979

987

1012870

17

37954

1026

kivett

13058

13448

49690665

2

1510431

3695

nádas

68

87

1019208

509

168154

11715

szántó

6046

10282

219760941

24

1065434

21373

szőlő

146

147

171496

403

10459

1167

művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

erdő

494

578

11681844

fásított terület

4

4

gyep (legelő)

1313

gyep (rét)

legkisebb alrészlet terület (m2)

A mezőgazdasági arculatú kistáj természeti erőforrásai között kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági potenciál alapját képző termőtalaj, A Csongrádi-síkon a szikes talajok elterjedése 18%. Nagyobb szikes foltok – réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec –Szentes északi határszélén találhatók. Hasznosításuk jellemzően rét, legelő, csupán a magasabban fekvő foltokat hasznosítják szántóföldi művelésben. A térség síkság jellegéből fakadóan erózió nem jellemző, a folyókat kísérő partok szedimentációs területek, a szántóföldeken pedig alacsony növényborítottság és száraz időjárási körülmények esetén jelentős mértékű defláció jellemző. Utóbbi az oka a levegőben jelen lévő magasabb pormennyiségnek.

79 / 178

Összes mezőgazdasági terület: 28 780,12 ha. 1. Szántó, és szántóként használt kert: 22 605,96 ha (78,5 %) 2. Rét: 1 751,14 ha (6 %) 3. Legelő: 4 102,44 ha (14,25 %) 4. Gyümölcsterület összesen: 189,27 ha, termőterület: 143,38 ha 5. Szőlőterület összesen: 46,86 ha, termőterület: 44,94 ha 6. Konyhakert: 84,46 ha 7. Szőlő, gyümölcs, kert, udvar: 320,59 ha 8. Üvegház, fólia: 128,79 ha (0,44 %) Az adatok alapján megállapítható, hogy a terület 80 %-a mezőgazdasági művelési ágba tartozik, ebből az erdő részaránya mindössze 2,89 %, szőlő 1,11 %, kevés van, de ennek ellenére megbecsült kultúrája a térség lakosságának, akárcsak a gyümölcstermesztés. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, mert a felhasznált műtrágyáról nem kötelező az adatszolgáltatás. A mezőgazdasági profilú térségekben gyakori a túlzott mértékben és helytelenül alkalmazott műtrágyázás következtében fellépő talajszennyezés. A térségben tevékenykedő, forráshiánnyal küszködő gazdák azonban többnyire a szükséges mennyiségű tápanyag utánpótlást sem képesek biztosítani, így az ilyen jellegű szennyeződések nem jellemzőek.

Zajvédelem Környezetünket különböző eredetű zajok és rezgések befolyásolják, melyek bizonyos határértékeken túl veszélyeztetik az emberi egészséget is. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: ipari-, mezőgazdasági-, építési, közlekedési, egyéb eredetű

Szentes közlekedési helyzetét döntő módon meghatározza, hogy a településen egy másodrendű országos főútvonal is keresztülhalad. Ezen kívül a település gyűjtő és forgalmi útjai is jelentős forgalmat bonyolítanak. Számolni kell továbbá a vasút, és az állomás zajterhelő hatásával is. A felmérés alapján általában elmondható, hogy a nagy forgalmú közutak forgalmi eredetű zajterhelésén túl, eseti – elsősorban szórakozóhelyek közönsége által okozott – zavaró zajhatások jelentkeznek. Ipari eredetű zavaró zajterhelés a lakossági felmérés alapján nincs a településeken. A település zajhelyzetét, az akusztikai komfortfokozatát döntő módon a közlekedés határozza meg. Ezen belül is a legnagyobb részarányt a közúti közlekedés képviseli. Az üzemi vagy szolgáltató jellegű létesítmények zaja lokálisan hat, általában csak a közvetlen környezetben érzékelhető, vagy okoz problémát. Ezzel szemben a közlekedés az egész település szükséglete, így kisebb nagyobb mértékben minden közlekedési létesítmény környezetében kell zajterheléssel számolni. Jelenleg a településen nem működik olyan ipari létesítmény, amely jelentős zajterhelést okozna. A zaj- és rezgésvédelem területén, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az üzemek számára zajkibocsátási határértéket állapít meg, amelynek betartását helyszíni mérésekkel ellenőrzi. Határértéket meghaladó zajkibocsátás esetén az üzemet műszaki intézkedések megtételére kötelezi, annak nem teljesítése esetén bírság kiszabására kerül sor.

Szentes város

Local Agenda Program

A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés – tevékenységének helyszínéből adódóanpanaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) száma nem jelentős, és zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmára jelentéktelen. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. Az állattartás szabályozását (védőtávolság, egyedszám meghatározása, stb.) az önkormányzat helyi rendelettel megoldotta. A lakókörnyezet egyes térségeiben elsősorban a közúti közlekedésből adódó zajszennyezések okoznak problémát. Korábbi vizsgálatokból kitűnik, hogy a Kossuth u. mentén a közlekedési zaj nappal és éjjel is meghaladta az előírt határértékeket. Az elkerülő út megépítésének és a 7,5 t-nál nagyobb járművek kitiltásának hatására az átmenő forgalom jelentősen lecsökkent.

Információink szerint a településen jelentős zajvédelmi problémáról, határértéket meghaladó zajkibocsátású üzemi létesítményről nincs tudomásunk. A települések belterületén a közlekedésből és a fejlesztésekhez kapcsolódó építkezésekből származó zaj-, rezgés- és légszennyezési problémákat az önkormányzat a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és a helyi rendeletek alapján korlátozzák.

81 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

3. HELYZETÉRTÉKELÉS Kérdőívek kiértékelése A LOCAL AGENDA 21 program a lakosság részvételén is alapszik. A város környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi helyzetének felméréséhez és a helyzetértékelés elkészítéséhez kérdőíveket készítettünk, melyet a lakosság és a városban tanuló diákok számára küldtünk meg Szentes Város Önkormányzatának segítségével. A kérdőívek kiértékelésének eredményei rávilágítanak a lakosság által megfogalmazott megoldandó feladatok körére és a lakosság Szentesről való véleményére. A lakossági kérdőíveknél a kitöltők száma 32 fő volt, az oktatási intézményekben kitöltött kérdőívek száma 41 db. Lakossági kérdőívek kiértékelése A lakossági kérdőívet kitöltők között 59 % volt a férfiak és 41 % a nők aránya. Koreloszlás szerint a válaszadók 30 évnél fiatalabb 34 %, 31 %-a 31 és 40 év közötti, 13 %-a 41 és 54 év közötti és 22 %-a 55 év feletti. A beérkezett kérdőíveket 8 általánost végzettek, szakmunkások, közép illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező lakosok küldték be. A válaszadók többsége - 84 % - több mint 20 éve Szentesen él. Foglalkozásuk szerinti megoszlás: közalkalmazott háztartásbeli középvezető könyvelő környezetvédelmi szakmérnök ügyintéző asszisztens köztisztviselő rendszergazda bolti eladó közmunkás gépszerelő jogász adminisztrátor

82 / 178

16% 4% 8% 1% 4% 4% 4% 12% 4% 4% 8% 4% 4% 20%

Szentes város

Local Agenda Program

A válaszadók 81 %-a él szívesen Szentes településen, és 91 %-a szívesen él jelenlegi lakókörzetében. A válaszadók mintegy 9 %-a gondolja úgy, hogy bármikor elköltözne a városból. A tanulókra vonatkozóan a válaszadók 70 %-a gondolja azt, hogy a fiatalok el fognak költözni a városból és mindössze 30 % vélekedik úgy, hogy maradnak.

A megkérdezettek többsége 48 % jóleső érzéssel, 34% közömbösen, 15 %-a szeretettel, gondol Szentes településre, míg a megkérdezettek 3 % válaszolta azt, hogy nehezteléssel van a város iránt.

83 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A kapott eredmény szerint a jelenlegi lakosok közül sokan szeretnek Szentesen lakni. Ehhez hasonul a település hangulatáról feltett kérdésünkre kapott válaszok, melyek ugyan megoszlanak, de a legtöbben mégis kellemesnek ítélték meg. -

A válaszok alapján Szentes hangulatára a nyugodt, vidám és hangulatos a legjellemzőbb három tulajdonság, melyet a legtöbben választottak. A városban található helyi értékek (épületek, utcák terek) állapotáról megoszlottak a vélemények, 71 %-ban jónak, 26 % -ban kevésbé jónak, 3 % nagyon jónak, valamint 1 %-ban rossznak tartják az itt élők. A közvetlen lakókörnyezet állapotát hasonlónak minősítették 79 %ban mondták azt, hogy jó, 12 %-ban kevésbé jó, 6 % nagyon jó, és 3% rossz minősítés érkezett.

84 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A város környezeti állapotával kapcsolatos kérdésekben általánosságként elmondható, hogy a környezet (víz, levegő, talaj, a település tisztasága, zaj) állapotát jónak tartják az itt élők. Mindössze 16% szerint kevésbé jó a természeti környezet állapota. Rossz és nagyon rossz minősítés nem érkezett, 3 % viszont nagyon jó minősítést adott.

A város természeti értékeinek (erdők, patakok, tavak parkok, vadon élő állatok) állapotáról is kérdeztük a lakókat.

A város természeti környezetével kapcsolatos kérdésekben általánosságként elmondható, hogy a környezet állapotát 3 %-ban nagyon jónak, 71 - 87 %-ban jónak tartják az itt élők. Mindössze 10 %, illetve 26 % szerint kevésbé jó, és 3 % -ban rossznak tartják a megkérdezettek. Nagyon rossz minősítés nem érkezett.

85 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a legfontosabb és legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés megállítására a válaszadók többsége (50 %) a környezetbarát technológiák bevezetésében és annak anyagi támogatásában, 7 % szerint a károk ellensúlyozása különböző fejlesztéssekkel, beruházásokkal, módszerben látja a megoldást. A környezetszennyezők megbírságolását és a károkozó tevékenység betiltását 23 % javasolja. A károsultak pénzbeni kártérítésére nem érkezett javaslat.

A helyzetelemzésünk alapján a település környezeti helyzete fejlesztésre szorul. Ennek eredményeképpen a megvalósítás című fejezet tartalmaz olyan megfogalmazott programokat, melyek figyelembe veszik a lakosság ilyen jellegű igényeit is.

86 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek azok a tényezők, melyek leginkább problémát jelentenek, valamint amivel a legkevésbé elégedetlenek a városban.

A kérdés kiértékelését követően a fenti diagramban jól látható, hogy helyi szinten sem a szórakozási lehetőségekkel, sem a fiatalok helyzetével, sem az egészségügyi, sem a lakás, sem a társadalmi és a gazdasági helyzettel nincsenek megelégedve a lakók, a válaszokat figyelembe véve inkább elégedetlenek és egyes esetekben inkább bizonytalanok. Az országos szintű méréssel összehasonlítva mindössze egy esetben - szórakozási lehetőségítélték egyértelműen pozitívnak a város a helyzetét az országos véleményhez képest. Közel azonosnak látják a fiatalok és az egészségügy helyzetét.

87 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Megkértük a lakossági kérdőívet kitöltőket, hogy rangsorolják a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági feladatukat fontosságuk szerint. Az értékelés alapján a lakosság az alábbi ábra szerinti válaszokat adta.

A fenti ábráról leolvasható, hogy az egészség és ivóvíztartalék védelmét, és az illegális hulladéklerakók felszámolását és az egészség védelmét tartják a legfontosabb gazdasági feladatnak a válaszadók. Fontos a megújuló energiaforrások felhasználásának alkalmazása, szelektív hulladékgyűjtése, üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a környezettudatos életmód elterjesztése. Kevésbé fontosnak tartják, tehát nem zavaró hatású a lakosság számára, zajterhelés csökkentése, a klímaváltozás hatásaira (pl. viharok, hőség) való felkészülés.

88 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A következő kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók 50 %-a tudja, hogy mennyi energiát (gáz, víz, áram) fogyasztottak el az egy háztartásban élők egy hónap alatt. 84 % takarékoskodni kíván a jövőben is az energiahordozókkal, míg 16 % nem. A városra jellemző fűtési rendszer a gáz - gáz központi fűtés, és vegyes tüzelés ( 22 – 9 - 38 %). Táv és villanyfűtéssel 28% illetve 3% rendelkezik, alternatív fűtési módot pedig a megkérdezettek nem használnak. Megkérdeztük, hogy a településen üzemelő üzletek, boltok kielégítik-e az igényeket. A válaszadók 84 %-ának megfelelő az ellátás, 16 % átjár másik településre bevásárolni. A megkérdezettek 97 %-a szeretné, hogy növekedjen a városban az olyan kereskedelmi egységek száma, ahol helybeliek vállalhatnának munkát. Érdeklődtünk, ha tehetné, ki hova költözne el Szentesről. Az alábbi táblázatban összesítettük a válaszokat: 9% tanyára 9% kis faluba 0% nagyközségbe 6% város környékére 6% kisvárosba 16% nagyobb városba 3% Budapest külső területeire 25% külföldre 22% maradna ahol lakik 3% Budapest belső területeire Továbbá, megkérdeztük: milyen környezetben élne szívesen? egy kulturált kertvárosba egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen egy magas házakkal beépített világvárosba egy békés tanyán egy nagyobb faluban egy a hagyományokkal őrző történelmi városban olyanban, amilyenben most él

44% 6% 0% 9% 9% 16% 16%

A közlekedés fejlesztésére vonatkozó kérdésünkre a megkérdezettek 41 %-a kerékpárutak, 36 % a közösségi közlekedés fejlesztését, 8 % a gyalogos közlekedés, járdák kiépítését javasolta. Új parkolóhelyre a válaszadók 15 %-nak van szüksége.

89 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A környezettudatos életmóddal kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy 23 % energiatakarékos izzót használ, 22 % hazai élelmiszert vásárol. 27 % kerékpárral jár dolgozni, 22 % pedig szelektíven gyűjti a hulladékot, 6 % nem végez környezettudatos tevékenységet.

Megkérdeztük a lakosságot, hogy milyen lakóközösségi vagy önkormányzati kezdeményezésekben venne részt szívesen? A legtöbben a szelektív hulladékgyűjtésben vennének részt, sokan elmennének fát és virágot ültetni és közterületet takarítani. A környezetvédelmi rendezvények is szép számmal megmozdítanák a lakosságot.

90 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A város gazdasági helyzetét a lakosság a következők szerint értékelte: • Az ipar fejlettsége a városban a válaszadók 3 %-a szerint nagyon rossz, 23 % szerint jó, 48 %-a szerint kevésbé jó, és 26 %-a szerint rossz. • A mezőgazdaság fejlettsége a válaszadók 3 %-a szerint nagyon jó, 19 %-a szerint kevésbé jó, 58 %-a szerint jó, 13 %-a és 6 %-a szerint rossz és nagyon rossz. • A szolgáltatások fejlettsége a válaszadók 42 %-a szerint jó, 52 %-a szerint kevésbé jó, 6 % szerint rossz. Nagyon jó és nagyon rossz minősítés nem érkezett. • A Szentesen élő emberek képzettségére és tanultságára a válaszadók 55 %-a azt mondja, hogy kevésbé jó, 3 %-a szerint rossz és 42 %-a vallja azt, hogy jó. Nagyon jó és nagyon rossz minősítés nem érkezett a kérdésre.

91 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A településen élők szociális helyzetére kérdeztünk rá a következő kérdéssorban. A megkérdezettek szerint 100 emberből 50-nek van szüksége segélyre, és véleményük szerint 38 fő kap is valamilyen segélyt. A nagy többség szerint a hatóságoknak a segély összegét inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani, mindössze 38 % szerint kell személyes segélyre. A bajba jutott rászorulókon való gondoskodást, az alábbi táblázatban ismertetett módon gondolják a megkérdezettek: emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról

41%

más módon kell megoldaniuk ezt a problémát

50%

ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül

9%

A megkérdezettek 56 %-nak kielégítő a lakás helyzete, 38 %-nak részben és 6 %-nak egyáltalán nem megfelelő. A megkérdezettek 78 %-ban számítanak arra, hogy munkanélküli lesz valaki a családjából. Megérdeklődtük, hogy milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen. (1 leginkább szeretné, 9 - legkevésbé szeretné)

A válaszokból látható, hogy a megkérdezettek szerint a mezőgazdaság, az oktatás, és a szolgáltatás szorul legnagyobb fejlesztésre a városban. A turizmus, a hagyományőrző kézműipar és ipari cégek betelepítése, a közlekedés és a lakásépítés megfelelő szintű.

92 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Kíváncsiak voltunk, hogy a városban élők milyen természeti érték megőrzését, védelmét tartják leginkább fontosnak. (1-legfontosabb - 8 nem fontos)

A grafikonról leolvasható, hogy, a természeti környezet, az erdők, és a táj védelme a legfontosabb a válaszadók számára. Megkérdeztük a lakosságot, hogy véleményük szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája?

A válaszadók többsége a megélhetést, a gyermekek jövőjét, a hulladék elhelyezését, és az ivóvíz biztosítását tekintik a legnagyobb problémának. Sokan vélik a levegőszennyezést, betegségek egészségügyi problémákat, a zöldterületek csökkenését aggasztónak.

93 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A lakóhelyének legjelentősebb várható problémáinak a megélhetést, a gyermekek jövőjét, az egészségügyi problémákat és a hulladékok elhelyezését tekintik. Kockázati tényezőnek értékelték az ivóvíz biztosítását, az oktatási helyzetet és a városi stresszt.

Kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek melyik három települési probléma megoldását tartják a legsürgősebbnek. ‚ Az első helyen a megélhetés biztosítását és a munkanélküliség csökkentését említették. Kisebb arányban az gyermekek jövője, betegségek terjedése szerepelt. ‚ A másodikként az egészségügyi helyzet javítása mellett kisebb arányban az ivóvíz minősége, közbiztonság és az oktatás színvonalának javítása kapott javaslatot. ‚ Harmadikként az hulladék környezetveszélyeztetés nélkül való elhelyezése, közutak javítása, kultúra fejlesztése került a listára. A megkérdezettek szerint a legnagyobb gondot a városban összességében a megélhetés, a gyermekek jövője, a munkanélküliség, az egészségügy, az egészséges ivóvíz biztosítása és az oktatás színvonala okozza. Megérdeklődtük, hogy a fenntartható fejlődés mit is jelent Szentes lakosainak számára. A fenntartható fejődéssel, mint fogalommal a megkérdezettek 77 %-a találkozott már, de csak néhányan tudták megfogalmazni mit is jelent. A válaszok szerint a fenntartható fejlődés: - A jelenért ne áldozzuk fel a jövőt. - A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő generáció esélyeinek csökkentése nélkül. - Hosszú távú sikeres fejlődés. - Olyan fejlődési folyamat, amelyek a jövőre nézve előrehaladást jelentenek és ezek hosszú távon tarthatók.

94 / 178

Szentes város

-

Local Agenda Program

Társadalmi fejlődés – életkörülmények, jólét – elérése és megtartása érdekében. Gazdasági fejlődés biztosítása, a környezet megóvása mellett. A jövő generáció számára megőrizni, fejleszteni a környezetet. Az erőforrások olyan formában való kihasználását jelenti, hogy a későbbiekben ne okozzon kárt a természetnek, mégis a „jólét” mindenki számára elérhető legyen.

Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)?

A fenti ábrából látható, hogy a települést fejleszteni nemzetközi segítséggel, a megyei és helyi képviselő testület szakértő tevékenységével, a polgármesteri hivatal munkatársainak munkájával, társadalmi szervezetek összehívásával lehet eredményesen. A lakosság és a civil szervezetek önkéntes és fizetett munkával, tanácsadással és ismeretterjesztő munkával tudnak hozzájárulni a város fejlesztéséhez. A válaszadók nagy többsége (95 %) nem tagja civil szervezetnek, melyből 65 % nem is szeretne az lenni. A megkérdezettek 83 %-a szeretné, ha több információ jutna el hozzájuk a fenntartható fejlődésről. Csak a városról kér információt 20 %, és 17 % egyáltalán nem kér információt. A többség médiából, interneten, lakossági fórumokon és utcai plakátokon értesül az eseményekről.

95 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Oktatási-nevelési kérdőívek kiértékelése A tanulók általi megítélés szerint a környezetszennyezés jelentősége hazánkban valamint Szentes településen megközelítőleg azonos arányú, de különböző mértékű. A megkérdezettek döntő többsége (56 %) szerint a környezetszennyezés az eléggé komoly probléma kategóriába esik mind helyi, mind országos szinten. Nagyobb fokú eltérés a jelentéktelen probléma kategóriánál tapasztalható, mely szerint Szentes településen a jelentéktelen környezetszennyezés problémára 22 % gondol, országosan viszont 5 %. A hazánkban tapasztalható környezetszennyezést a megkérdezettek 39%-a nagyon komoly problémának tartja, míg Szentes város esetében ez 17 %.

A válaszok összessége arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek szerint a környezetszennyezés mind helyi, mind pedig országos szinten igenis jelentős probléma, de lokálisan, közvetlen környezetükben kisebb mértékben tapasztalható. Csak kevesen (10%) érdeklődik folyamatosan a környezetvédelmi kérdések iránt, míg a válaszadók 34 %-a ezen téma iránt érdektelenek. A megkérdezettek jelentős része (56%) csak egyes környezetvédelmi kérdések iránt fogékonyak, melyből arra következtethetünk, hogy csak a magasabb hírértékű globális vagy a közvetlen környezetüket érintő környezetvédelmi problémák, katasztrófák, fejlesztések keltik fel figyelmüket. A tanulói kérdőívek közül mindössze 4 db nem tartalmazott értékelhető választ. A legnagyobb számban megjelölt környezeti probléma a hulladékok nem megfelelő kezelése, a szemetelés, levegőszennyezés. A tanulók megemlítették - a globálisan is magas hírértékű – a vörös iszap katasztrófát, az ózonpajzs vékonyodását, a globális felmelegedést, az esőerdők kiirtását, a Budapesti szmog riadót. Egy – egy diák észrevette a településen a Kurca szennyezettségét. Talajszennyezésről, árvízről, erdőtűzről is hallottak. Megfigyelhető, hogy a válaszadók elsősorban a katasztrófa jellegű környezeti problémák terén tájékozottak és csak igen kis mértékben fogékonyak vagy érdeklődők a más jellegű környezeti problémák, mint például a kihaló állatok, veszélyes hulladékok, stb. iránt. A válaszadók elsősorban a médián keresztül tesznek szert a környezetvédelemmel kapcsolatos információkra, ezen belül is kisebb részben a nyomtatott sajtóból. Ezt követi az iskola, mint intézmény, ahol mind a tanórákon, szakkörökön, valamint intézményen belüli rendezvényeken jutnak ilyen jellegű információkhoz. Tájékozottságuk utolsó forrása a szabadidejükben történő magánjellegű beszélgetéseik valamint az interneten történő hírszerzéseik.

96 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A megkérdezettek közül 3 % ismer és 97 % nem ismer környezet- és/vagy természet-védelmi szervezetet a településen. A környezet- és/vagy természetvédelmi tevékenységeket folytató szervezetek elsősorban szűkös költségvetéssel rendelkező non-profit szervezetek, melyek számára a mindennap szembetűnő reklámozási és hirdetési lehetőségek nem kivitelezhetőek.

Ebből is adódhat ezen szervezetek kis mértékű ismertsége, valamint ezt eredményezhette a válaszadók ezen téma, tevékenység iránti érdektelensége is. A válaszadók 95 %-a passzív hozzáállást tanúsít a környezetvédelmi rendezvényekkel kapcsolatban, hiszen 42 % soha, míg 55 % csak nagyon ritkán vesz részt ilyen programokon. Az aktív résztvevők aránya mindösszesen 3%. A megkérdezett tanulók közül 5 % kivételével, mindenki meg tudott nevezni minimum egy, az iskolájában rendszeresen megrendezésre kerülő környezetvédelemmel kapcsolatos napot. A válaszadók 42 %-a nevezte meg a Föld Napját. A Környezetvédelmi Világnapot valamint a Madarak és Fák Napja-t, a válaszadók 15 % ill. 38 %-a jelölte meg.

97 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A környezetvédelmi ismeretek megszerzésével kapcsolatban a tanulók 39 %-a gondolja azt, hogy elegendő ismeretekkel rendelkezik ezen a téren. Az iskolai tananyagon keresztül 49%, a tanórán kívüli foglalkozások keretében 22 % hajlandó ismereteket bővíteni. Arra a kérdésre, hogy a települési környezet állapota és védelme kinek az elsőrendű felelőssége, a diákok többsége Magyarország mindenkori kormányát és a helyi önkormányzatot nevezte meg felelősnek, ezt követően a vállalkozásokat, civil szervezeteket és a lakosságot.

98 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A mindennapi viselkedésünk, szokásaink hozzájárulhatnak a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. A diákok véleménye szerint otthon és az iskolában is alkalmazhatóak „környezetvédő” megoldások. Fontosságuk szerint az energiatakarékos világítással, hulladékok újra hasznosításával, és fűtésrendszer korszerűsítésével. A tanulók 42 %-a jelentősnek tartja a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását. 85 %-uk gyakran használ ill. vásárol olyan terméket, amely kevésbé terheli a környezetet. A megkérdezettek 77 %-a azon véleményen van, hogy csak néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásaiknak környezetterhelő hatásai, míg 15%-uk ezen szokásokat nem tartja környezetterhelő hatásúnak, szemben a tudatos vásárlókkal 84 %.

A tanulók 84 %-ánál nem beszélhetünk tudatos vásárlói szokásokról, a megvásárolt vagy használt termékek környezeti terhelését figyelmen kívül hagyják, vagy csak nagyon ritka esetben számolnak azzal. A kérdőívet kitöltők 88%-a passzív hozzáállást tanúsít a helyi ügyekkel, kérdésekkel kapcsolatban. A megkérdezettek 12 %-a teljes érdektelenséget tanúsít ezen ügyek iránt, míg 27 % tartja magát megfelelően tájékozottnak, illetve érdekeltnek Szentes város aktuális ügyeit illetően. Vélhetően a válaszadók korosztályi sajátosságainak következménye ezen megoszlás. Szentes város, valamint a szűkebb lakókörzet aktuális ügyeit, problémáit a válaszadók 32 %-a az iskolában a tanárokkal, illetve a tanulótársakkal , 52 % otthon szülőkkel és ismerősökkel beszéli meg. Ezt követi a baráti társaságban (14 %) történő megvitatás.

99 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A megkérdezett tanulók 78 %-a él szívesen Szentesen, ellenben 22 %-a, amennyiben módjában állna elköltözne. A válaszadók életkori sajátosságainak figyelembevétele által feltételezhető, hogy a változatosabb,több szórakozási hely létesítése révén, valamint a tanulási, továbbtanulási lehetőségek szélesítése által a város népességmegtartó képessége javulna. A diákok véleménye szerint a három legsürgetőbb települési problémára vonatkozó kérdésre adott válaszok eredménye is ezzel egyező, hiszen a 3 legsürgetőbb probléma közül első helyen a levegő szennyezettsége áll, a válaszadók 43 %-a szerint. A második helyre 35 – 35 – 35 % a közbiztonságot, a munkavállalási lehetőségeket és a közlekedés helyzetét jelölte meg. Harmadikként az egészségügyi helyzet, tanulási, továbbtanulási lehetőségek kerültek. Megemlítésre kerületek még a város közterületeinek állapota, a természeti környezet állapota, a szórakozási lehetőségek. a lakáshelyzet és a közellátás. A válaszokból számunkra kiderült, hogy az ifjúság nyitott, és odafigyel a települési problémákra. Elégedettség tekintetében a levegő tisztasága, az utcák terek, parkok állapotának jelenlegi helyzete, és a település egészének hangulata került a legkedvezőbb megjelölésre. A lakás, egészségügyi és közbiztonság helyzetét is megfelelő állapotúnak sorolták be, fennmaradó kategóriák pedig a közepesen elégedett minősítést kapták.

Összességében elmondható, hogy a lakosság tudatában van a jelen és jövő generációkat veszélyeztető folyamatoknak Szentes városát tekintve. Elsősorban olyan problémákat jelöltek meg, melyek megfigyelhetőek globális és lokális szinten egyaránt. Azonban a kérdőív lehetőséget nyújtott arra, hogy elsősorban a helyi szinten felmerülő, lokális problémák kapjanak hangsúlyt, és egyértelművé váljon a lakosság hozzáállása a települést érintő fejlesztési tevékenységekkel, programokkal kapcsolatban. A kiértékelésből kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők körében mi jelent alapvető problémát a városban. Jelen program és terv azért készült, hogy a fenntartható fejlődés szemléletét kialakítsa a város lakosságában és intézményeinek körében, valamint a benne megfogalmazott programokat, célkitűzéseket, stratégiát, jövőképet ne csak tervezés szintjén álmodják meg, hanem azok megvalósítását is elérjék.

100 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

SWOT analízis A célkitűzések megalapozásához a város környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat. Az egyes betűk jelentése: S - erősségek (strengths) W - gyengeségek (weaknesses) O - lehetőségek (opportunities) T - fenyegetések (threats) Az erősségek és a gyengeségek a belső állapotot jellemzik, míg a lehetőségek és a veszélyek a külső körülményeket. ERŐSSÉGEK

Társadalmi pillér

• • • • •

Környezeti pillér

• • • • •

• • • • • • • •

Gazdasági pillér

• •

• • • • •

GYENGESÉGEK

civil szervezetek nagy száma lokálpatriotizmus együttműködési készség a lakosság részéről jól szervezett szociális ellátás évenként tartott közösségi rendezvények közbiztonság megfelelő szintje környezettudatos oktatás az iskolákban értékes műemléki és régészeti emlékek környezeti elemek kielégítő állapota jó termőképességű talajok termelő és szolgáltató szektor környezetterhelése alacsony a védett természeti területek biológiai sokfélesége jelentős a táji és geomorfológiai adottságok kedvezőek a talajok szennyezettsége csekély a helyi környezetvédelmi jogszabály alkotás a környezetvédelem valamennyi területét átfogja kommunális és szelektív hulladékszállítás kiváló mikroklíma termálvíz termelési tapasztalat a mezőgazdaságban ipar jelentősebb kisebb – nagyobb vállalkozásokkal az infrastrukturális ellátottság - víz, gáz, villamos energiaellátás- megfelelő a védett jellegű épületek száma magas rendelkezésre álló szakképzett munkaerő ipartelepítés feltételei adottak családi gazdaságok megléte

101 / 178

• • • • • • • •

•

• • • •

a település beépítettségének magas aránya, differenciált lakóövezetek csökkenő gyermekvállalási hajlandóság segélyezésre szorulók növekvő száma szórakozási és kulturális kikapcsolódási lehetőségek nem megfelelő száma kevés a játszótér a fő közlekedési utak forgalmából származó zajterhelés értéke magas illegális hulladéklerakó helyek száma és kiterjedése jelentős csapadékvíz-elvezető árkok állapota csak részben megfelelő, a nagy intenzitású csapadékesemények terheléscsökkentése nem elégséges az infiltráció egyes területeken magas, így különösen nagy esőzésekkor jelentős mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába a műemléki épületek a legtöbb esetben felújításra szorulnak belvárosi zöldfelületek aránya csekély véderdők hiánya a város földrajzi elhelyezkedése

• egyes városrészek hiányos szolgáltatási ellátottsága

• részben • • • • •

kihasználatlan ipari és turisztikai lehetőségek meglévő szálláshelyek csekély száma a kunhalmok védelme beruházási tőke hiánya szennyvízhálózat hiánya nem megfelelő ivóvíz

Szentes város

Local Agenda Program

LEHETŐSÉGEK Társadalmi pillér

• • • • • • • •

Környezeti pillér

• •

• • • • • • •

Gazdasági pillér

• • • • • • • • •

FENYEGETÉSEK

új társadalmi szereplők megjelenése, új civil szervezetek alakulása, lakossági összefogás fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése kulturális élet fellendülése jól kihasználható közösségi terek kialakítása a lakosság környezettudatosságának növelése szakképzés, fiatalok képzése a helyi, térségi igényeknek megfelelően magasabb fokú környezeti nevelés az óvodákban és az iskolákban figyelemfelhívó rendezvények természetvédelmi, fejlesztési együttműködés kialakításának megszervezése csatornázás-fejlesztési beruházások (Szentes és Térsége Szennyvíz elvezetési- és Szennyvíztisztítási Projekt) külső források (EU, hazai) bevonása a környezet és természetvédelmi fejlesztésekbe helyi jelentőségű védett területek arányának növelése természeti és táji adottságok turisztikai szempontú érvényesítése védett természeti területek fejlesztése környezetbarát közlekedés-fejlesztés (pl. kerékpárutak, hatékonyabb tömegközlekedés) megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten (szélenergia, napenergia, biogáz-üzem stb.) külterületeken erdősítés, gyepesítés az eredeti természeti állapot visszaállítása gyerekbarát környezet kialakítása külső források (EU, hazai) bevonása a gazdasági fejlesztésekbe sport-, lovas-, horgász-, vadász-, öko turizmus fejlesztése gyümölcstermesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű terület új munkahelyek megteremtése háztáji termékek piaci pozíciójának erősödése kerékpáros turizmus népszerűsítése szakképzett munkaerő rendelkezésre állása gyümölcstermesztésre alapozott feldolgozó ipar

102 / 178

• • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

elvándorlási ráta növekedése népességfogyás az öregedési index növekedése lokálpatriotizmus háttérbe szorulása társadalmi elidegenedés globalizáció hatása, identitástudat csökkenése hagyományőrzés háttérbe szorulása életszínvonal romlása

környezetterhelő tevékenységek betelepülése a városba környezeti káresemények kockázata, a közlekedés okozta környezet szennyezés megnövekedése a városi terjeszkedés kedvezőtlen tájképi hatása szelektív gyűjtőszigetekkel kapcsolatos lakossági ellenállás erőforráskészletek csökkenése talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása mezőgazdasági túlhasznosításból adódóan talajok kimerülése, a védett területek vissza fejlődése felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése légszennyezettség növekedése (mezőgazdasági idényben porszennyezés) levegő allergén pollenmennyiségének növekedése természeti értékek pusztulása fiatalok elköltözése munkanélküliség növekedése a gazdasági válság hatása sokáig érezhető hosszú távú finanszírozási problémák területi különbségek fokozódása vállalkozási önerő hiánya ipari nagyüzemek közelségének várható negatív hatásai

Szentes város

Local Agenda Program

Szentes erősségei közül kiemelendő az ipari parkban rejlő lehetőségek. A terület jó talajadottsága és a helyi mezőgazdaság hosszú időre visszanyúló tapasztalata. Erőssége továbbá a környezeti nevelés hangsúlyossága az oktatásban, a közbiztonság megfelelő szintje, valamint épített környezetének fontos értékei. A talajadottságainak köszönhetően jó potenciált rejt a helyi mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar valamint a családi biogazdálkodás, de természeti értékei lehetőséget nyújtanak a falusi turizmus fejlődésére is. A település környezet-minőségét javítja zöldterületeinek további bővítése, energia-hatékonyságát az alternatív energiaforrások helyi szinten való alkalmazása, valamint a fenntarthatóság kapcsán a lakosság környezettudatosságának növelése. A beruházási tőke hiánya, az öregedő társadalom, a növekvő munkanélküliség a település gyenge népességmegtartó képességét mutatja, habár a település lehetőségei és erősségei tekintetében a fenntarthatósági törekvések, ezen vonatkozásokban lényeges előrelépést jelenthetnek. A demográfiai mutatók tekintetében a fiatalok elköltözése a jövőkép tekintetében aggasztó lehet, mellyel a hagyományőrzés hosszú távú lehetőségei is korlátozottak. A természeti és kultúrtörténeti értékek állapotának megőrzése és védelme fontos tényező. A talaj, mint fontos erőforrás, védelme is kiemelendő, hiszen bizonyos antropogén tevékenységek állapotromlást eredményeznek, túlhasználata a termékenységét csökkentheti. E tényezők kiemelten kezelendők. A környezeti szempontú veszélyek a lakosság környezettudatosságának formálásával és a települési környezetminőség javulásával nagyban fejleszthetőek.

103 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

3. STRATÉGIAI CÉLOK A stratégia célok alatt azon átfogó célok meghatározására van lehetőség, melyek segítségével majd valós tervezési és cselekvési tervek készíthetőek. Ezen átfogó célok általános iránymutatást jelentenek a településnek. A megfelelően kialakított stratégia lehetőséget ad a térben és időben szerteágazó feladatok hatékony koordinációjához, melyekkel a várt jövőkép létrejön. A régióra, megyére és kistérségekre vonatkozó különböző koncepciók alapvetően meghatározzák a települések fejlesztési, fejlődési irányait. Éppen ezért a Local Agenda 21 programban megfogalmazott hosszú távú fejlesztési irányelvek, ill. rövidtávon megvalósítható programok, projektek összhangban állnak a területfejlesztési koncepciók magasabb szintű dokumentumaival. Országos Területfejlesztési Koncepció: jövőképében a területi harmónia áll, céljai között hosszú távú és középtávú területfejlesztési célokat fogalmaz meg. A hosszú távú céljai között a fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem kiemelten jelenik meg. Középtávú céljai között a megújuló energiák és a vidékies térségek fejlesztése kiemelendő. Dél – Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció: célkitűzései között szerepel az életminőség javítása, a helyi adottságokra és erőforrásokra való támaszkodás, az értékmegőrzés. Kiemelten kezeli a tanyás térségek fejlesztését. Hangsúlyozza az együttműködés fontosságát. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója prioritásokként kezeli a megye gazdasági szerkezetének megújítását, a differenciált és összehangolt emberi erőforrás gazdálkodást, a térségi kapcsolatok erősítését és az egészséges emberi környezet biztosítását. Kiemelten kezeli a kulturális és táji értékek megőrzését, hangsúlyozza a fenntartható és környezetkímélő területhasznosítási módok megvalósítását, a biodiverzitás védelmét, az energiatakarékos technológiák használatát. A stratégiai célok meghatározásánál a megyei és térségi környezetvédelmi programokhoz történő illeszkedés kiemelt szempont. Legfontosabb környezetvédelmi stratégiai célok Szentesen: a lokalitás előtérbe helyezése egy fenntartható és versenyképes helyi gazdaság létrehozásáért az energiatakarékos infrastruktúra, az alternatív energiában rejlő tartalékok és a lokalitás előtérbe helyezése a mezőgazdaság, mint húzóágazat fejlesztése a családi biogazdálkodás fejlesztése a fennmaradt természeti értékek (és a biodiverzitás) megőrzése hatékony földhasználat egy egészségesebb lakókörnyezet kialakítása a környezetkímélő, energiatakarékos infrastruktúra kialakítása a zöldterület-fejlesztés az épített környezet értékeinek védelmével összehangolt fejlesztések, költséghatékonyság a társadalom környezettudatosságának fejlesztése a társadalmi együttműködés további erősítése a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat (döntéshozói szint) között

104 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

5. MEGVALÓSÍTÁS Jelen fejezetben a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek kerülnek felsorolásra, részletesen tárgyalva a várható eredményeket és a megvalósítás körülményeit, feltételeit (cél, célcsoport, ütemezés, partnerek, beruházási költség, megvalósítási keretek). Az egyes intézkedések kijelölésénél gyakorlati tapasztalatokat, Szentes város 2014-2020-as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Tervkoncepcióját és pályázati lehetőségeket vettük figyelembe. A megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatnak a további feladatok kitűzéséhez. Az alábbiakban felsorolt projektek között szerepelnek az Önkormányzat folyamatban levő pályázatai, valamint a későbbi tervek között szereplő fejlesztési irányok és új javaslatok a következő évekre/évtizedekre vonatkozóan. Az ütemezésben ezért került megjelölésre csak a már futó pályázatok esetében konkrét évszám (a beadott, de még kétséges kimenetelű pályázatoknál az ütemezés a pozitív elbírálás esetére értendő), az egyéb intézkedéseket illetően inkább a megvalósítás ajánlott időkeretét tüntettük fel: rövidtáv (1–3 év), középtáv (4–8 év), hosszútáv (9-20 év). Ugyanez vonatkozik a beruházási költségek: a későbbi lehetséges fejlesztések költsége jelenleg – pontos tervek hiányában – csak becsülhető, a tényleges projektméret függvénye. Önkormányzati hatáskörön kívül eső célkitűzések is bekerültek a programokba, hiszen a fenntarthatóság csak a teljes közösség részvételével valósítható meg. A megvalósítás keretéül szolgáló pályázati lehetőségek: 2014-2020-as időszak Operatív Programjai nyújtanak segítséget a források megteremtésére. A közeljövőben életbe lépő Széchenyi Terv és egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek még nem ismertek programszerűen, ezért nem került a közép- és hosszútávú javaslatokat illetően konkrét megvalósítási keret megjelölésre.

Társadalmi pillér A Fenntartható Fejlődés társadalmi pillére a jelenlegi és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához. Társadalmi szemléletformálás Az intézkedés célja: a jelen és a jövő generációk számára a fenntarthatósági szempontok megismertetése. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja Célcsoport Érintett terület

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése a helyi média bevonásával Rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív gyűjtés, tudatos vásárlás, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése, melyről a helyi média is rendszeresen és kiemelten tudósít. Lakosság ‚ helyi értékek, védett értékek ‚ Szentes város közigazgatási területe

105 / 178

Szentes város

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

az első Local Agenda 21 fórum ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ meghívott előadók projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Intézményi működés hatékonyságának növelése Az intézkedés célja: a városban működő intézmények, közintézmények, szervezetek vizsgálata, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést és a lakossággal való kapcsolat fejlesztését, könnyebb és gyorsabb ügyintézést. PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Eszközbeszerzés a hatékonyabb intézményi működés ekében Eszközbeszerzés a zöld beszerzés szempontjainak figyelembe vételével. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatalának alkalmazottai Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal rövid- és középtáv Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt neve

A civil társadalom és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése

Projekt célja

A hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, párbeszéd-programok, fórumok (akár interneten keresztül) révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

106 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Egészségügyi helyzet fejlesztése Ép testben ép lélek - Egészségügyi – szociális program

A betegségek megelőzésének alapvető eszköze az egészséges életmódra való figyelemfelhívás és ösztönzés, valamint azoknak a módszereknek az elterjesztése, amelyekkel a megváltozott egészségi állapot időben felfedezhető. Ennek érdekében a sport, a mozgás, az aktív kikapcsolódás mellett az egészségügyi szűrőprogramok folytatásával hatékonnyá tenni a megelőző tevékenységet. A megromlott egészségi állapot helyreállítása első lépésben a háziorvosok szintjén történik. E munka hatékonyságát segíti a megkezdett rendelő felújítási program, az épületek korszerűsítése mellett a rendelők felszereltségének fejlesztése is feladat. Az egészségügyi terület kiemelt intézménye a Dr. Bugyi István Kórház. A periódusban elkészült a Sürgősségi Betegellátó Központ bővítése, valamint a rehabilitációs részek kialakítása. A város többszöri előkészítő és lobby felhasználva 2014-2016 között megvalósulhat a régóta tervezett műtéti blokk, lökést adhat a kórház fejlődéséhez.

2007-2013-as mozgásszervi munkáját is mely jelentős

A Kórházat működtető GYEMSZI és az intézmény vezetése 2014-2020-ra az alábbi fejlesztéseket tervezi: 1. Az invazív (sebészet, traumatológia, urológia, fül-orr-gégészet) szakágak tömbösítése. 2. Laborfejlesztés. A térség központi laborjaként működtetne a Kórház labort a nagy klinikai labor mellett. 3. Régi épületekben elhelyezkedő szakágak (belgyógyászat, gasztroenterológia, szülészet, gyermekosztály, krónikus belosztály) fejlesztése. 4. Traumatológiai szakág progresszivitásának kettes szintre emelése. 5. Fertőző osztály újra nevesítése (15 ágy). 6. Belgyógyászati aktív ágyak számának emelése minimum 50-re, ha a fertőző osztály 15 ággyal működhet, akkor 33 ágyról 50-re, azaz 17 ágy plusz, amely 10 ágy gasztroenterológia és 7 ágy általános belgyógyászati ágyként oszlik meg. Egyben a gasztroenterológiai progresszivitási szintjének 2/A-ról 2/B-be való besorolását indokolja. 7. MR készülék működtetési kapacitás kérelem. 8. Pszichiátria fejlesztésének kettes és hármas ütemének végrehajtása. 9. Gyógyfürdő fejlesztése. Állami feladatként sor kerül a Sima F. utcai elavult Pszichiátriai Otthon kiváltására, korszerű ápolási egységgel, lakóotthonokkal és rehabilitációs gondozási egységekkel. Ennek megvalósításához az illetékes állami szervezet számára a város az építési területet biztosítja. Áthúzódó munkaként folytatódik a Hajléktalan Szálló korszerűsítése, mely így jobb feltételeket tud nyújtani a társadalom peremére sodródott gondozottaknak. A 2007-13-as tervezési ciklus egyik kiemelkedő eredménye volt az országosan is elismert szociális intézményrendszer kialakítása. A Sipos Ferenc Parkerdő Otthon új épületében 130, a Református Idősek Otthonban 50 bentlakásos férőhely kialakítására került sor. Korszerűsítve lett a Gondozási Központ valamennyi épülete, létrejött a Tanyagondnoki Szolgálat. A Családsegítő Központ megújult épületbe költözött, szolgáltatásai bővültek.

107 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Az intézkedés célja: Egészséges és kulturált környezet, illetve életkörülmények biztosítása, életminőség javítása. Az önkormányzat alapvető feladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Beruházási költség Megvalósítási keret

A Település optimális környezet―egészségügyi helyzetének biztosítása Egészséges és kulturált környezet biztosítása, a környezetegészségügyi helyzet folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonása és a megfelelő intézkedések megtétele. Települési egészségterv készítése, kidolgozása. Lakosság Szentes város közigazgatási területe Folyamatosan projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt neve

Prevenció és rehabilitáció megvalósítása az egészségügyben

Projekt célja

Primer prevenció megvalósítása, melyen keresztül szűrésekkel, az életmód és az egészségügyi szemlélet formálásával, tanácsadással a betegségek bekövetkezésének gyakorisága csökkenthető - ez pedig jóval olcsóbb, mint az adott betegség ellátása. Szekunder prevenció során - ha már kialakult valamilyen betegség - arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki további szövődmény, ill. irreverzibilis folyamat megfelelő orvosi ellátás biztosítása. Ha mégis kialakul károsodás, akkor a tercier prevenció keretén belül törekedni kell arra, hogy mindez ne okozzon zavart a társadalmi életben történő részvételkor, ill. ne alakuljon ki rokkantság. Amennyiben a rokkantság nem elkerülhető, fontos, hogy a beteg a maradék képességeinek maximális felhasználásával képes legyen minimálisan az önellátásra, és ha lehetséges, az újbóli társadalmi beilleszkedésre - ez a rehabilitáció megvalósításának esete, amikor szakképzett szociális munkások, ápolók alkalmazását kell biztosítani.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan – feltételek megteremtése rövidtávon

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Körzeti orvosok ‚ Egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások

Beruházási költség Megvalósítási keret

projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ saját forrás

108 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Local Agenda Program

Rendelők, eszközök, épületek felújításának biztosítása Az egészségügyi alapellátáshoz szükséges feltételek biztosítása (az orvosi rendelők akadálymentesítése, rendelők korszerűsítése, gépkocsipark fejlesztése). Lakosság Szentes város közigazgatási területe Középtáv – 2015. projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ saját forrás

Célcsoport

Egészségügyi rendszer kialakítása Szakorvosok és háziorvosok egészségügyi, beteg nyilvántartásának egyesítése, melynek célja a tartósan beteg (magas egészségügyi kockázatú) emberek segítése, számukra könnyebb időpont egyeztetés és hely biztosítása, valamint szűrővizsgálatokra történő felhívás. A projekt megvalósításának alapja számítástechnikai rendszer fejlesztése, valamint szakképzett egészségügyi dolgozókból álló létszámnövelés. Lakosság

Érintett terület

Szentes egészségügyi intézményei

Javasolt ütemezés

Középtáv – 2015. Szentes Város Önkormányzata, egészségügyi ellátást biztosító intézmények a település területén projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ saját forrás

Projekt célja

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

109 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Szociális helyzet fejlesztése A fogyatékkal élők életkörülményeinek megkönnyítése érdekében az intézmények, középületek út- és járdafelújítások esetén különös figyelmet kapott az akadálymentesítési követelmények megvalósítása és ezt továbbra is szem előtt kell tartani a felújítások, beruházások során. A szociális terület neuralgikus pontja a lakásgazdálkodás. Egyik oldalról közel 200 lakásigénylő van nyilvántartva, míg a másik oldalon nagyon sok szentesi ingatlanon az eladó tábla van kint. A probléma megoldása így nemcsak azt jelenti, hogy a szociális bérlakás állomány növelésével juttassuk otthonhoz a rászorultakat, hanem felveti olyan módszerek kidolgozásának szükségességét is, hogy a jelenleg üres, de használaton kívülisége miatt gyorsan leromló lakásállományt vonjuk be az ellátási körbe. Ez nyilvánvalóan a tulajdonosokkal való megegyezést, önkormányzati garanciákat és a rászorultak számára támogatási rendszert kell, hogy jelentsen. A szociális ellátás speciális ága a közfoglalkoztatási program, hiszen lassan generációk nőnek fel úgy, hogy nem vettek részt rendszeres munkavégzésben. Ezért e program folytatása elsősorban a leginkább perifériára szorultak számára a rendszeres munkavégzést teszi lehetővé, melynek útján esélyt kaphatnak a munka világába való bekapcsolódásra. Értelmes, célratörő képzéssel bizonyos alapkészségek, jó esetben akár szakmák elsajátítására is lehetőség nyílik, ami növeli az egyén munkához való jutási esélyeit, s általa a szociális szférából való kikerülését. Az intézkedés célja: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő szociális ellátás biztosítása PROJEKTEK: Projekt neve

Szociális szolgáltatások fejlesztése

Projekt célja

A szociális szolgáltatások körének szélesítése, a természetbeni szolgáltatások színvonalának javítása, a házi gondozás minőségének javítása, az ellátás elhelyezésére szolgáló épület felújítása. Hosszútávon önkormányzat által üzemeltetett bentlakásos intézmény kialakítása.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan – Önkormányzat hosszútávon

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Alapítványok ‚ Városban jelenleg is működő szociális intézmények

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati forrás ‚ saját forrás ‚ magántőke

110 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Gyerekház születéstől az óvodáig

Projekt célja

A pályázat alapvető célja olyan helyi „Biztos Kezdet” programok megvalósítása, amelyek a helyi szükségletekhez igazodóan hatékonyan segíti a szegénységben élő 0-5 éves gyerekek fejlődését, ezáltal hozzájárulna a szegénység újratermelődésének megakadályozásához.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan – hosszútáv

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

pályázati konstrukció

Oktatás, képzés fejlesztése Az intézkedés célja: a városban található oktatási intézményekben fellelhető képzés, oktatás fejlesztése, továbbképzések, tanfolyamok indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület

Természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása "A természettudományos közoktatás megújítása” pályázat keretében a közoktatásban erősíteni szükséges a tanulók természettudományos érdeklődését, a tanárok szakmódszertani felkészülését annak ekében, hogy középtávon növekedjék a természettudományos képzéseket indító felsőoktatási intézményekbe sikeresen felvett tanulók létszáma. Célja az érintett oktatási intézményekben a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszerének kialakítása, költséghatékony módon. ‚ Tanulók ‚ Oktatók ‚ Tanárok ‚ Oktatási intézmények ‚ Oktatási intézmények fenntartói

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

pályázati forrás

111 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Szakképzések körének fejlesztése az oktatásban

Projekt célja

A projekt célja a fenntarthatóság terén olyan szakemberek képzése, akik a Település területén fejleszteni kívánt ipar és vállalkozások számára elérhető munkaerőként jöhetnek számításba, ezzel segítve a lakosság városon belüli munkához való jutásának biztosítását.

Célcsoport

‚ Tanulók ‚ Oktatók ‚ Tanárok

Érintett terület

‚ Szentes oktatási intézményei

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

pályázati forrás

Projekt neve

„ÖKO iskola” és „Zöld óvoda” programban való részvétel

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítás helye Megvalósítási keret

Az Ökoiskola illetve Zöld óvoda cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiai értékeit. Az Öko iskolában illetve Zöld óvodában nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén. Az oktatásban szerepet kap a környezeti nevelés, a diákok ötleteikkel, munkájukkal segítik az iskola környezettudatos működését. Iskolánk működtetése környezetkímélő, a szülőkkel és a helyi közösséggel együttműködve a helyi környezeti problémák megoldásában. ‚ Iskolások ‚ Óvodások ‚ Oktatók ‚ Tanárok Oktatási intézmények Rövid- és középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Oktatási intézmények fenntartói projektméretétől függ oktatási intézmények ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

112 / 178

Szentes város

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítás helye Megvalósítási keret

Local Agenda Program

Egészségnap/hét és környezetvédelmi nap/hét Az egészségnap olyan projekt, amelyben helyet kaptak a testi és lelki egészséggel kapcsolatos tevékenységek, a fizikai állapotfelméréstől a különböző sporttevékenységeken, az egészséggel kapcsolatos tesztfeladatok megoldásán, az önértékelésen át az önismereti játékokig. A nap programja kiterjed a családvédelem, az élelem- és kémiai biztonság, a szájhigiénia, a fogápolás, a testhigiénia, a környezetegészség és az egészséges táplálkozás problémáira. Környezetvédelmi nap a diákok és óvodások környezettudatos életre nevelésének programja. ‚ Iskolások ‚ Óvodások ‚ Oktatók ‚ Tanárok Oktatási intézmények Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Oktatási intézmények projektméretétől függ oktatási intézményekben ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Közbiztonság fejlesztése Az intézkedés célja: a Város közbiztonságának javítása, a korábbi felméréseknek megfelelően a lakosság körében aggodalomra ad okot a jelenlegi közbiztonság PROJEKTEK: Projekt neve

„Településőr” program folytatása

Projekt célja

A közrend és a közbiztonság erősítése ekében településőrök foglalkoztatása.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Hosszútáv

Partnerek

Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

önkéntesek, alkalmazott településőrök számának függvénye

Megvalósítási keret

saját forrás

113 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Kulturális élet fellendítése Az intézkedés célja: a település különböző érdeklődésű társadalmi csoportjai számára szervezett programokkal a kikapcsolódási igények kielégítése PROJEKTEK: Projekt neve

Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása

Érintett terület

A település hagyományainak megismertetése, helytörténeti anyagok gyűjtése, dokumentálása és kiállítása. ‚ Lakosság ‚ Turisták ‚ Testvérvárosok ‚ Könyvtárhasználók Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ saját forrás

Projekt neve

Rendszeres szabadtéri nyári programok

Projekt célja

Hagyományteremtő céllal nyári szórakoztató, szabadtéri programok szervezése.

Projekt célja

Célcsoport

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség

Megvalósítási keret

Lakosság ‚ Városközpont ‚ Közparkok ‚ Közintézmények udvarai Közép- és hosszútáv – éves rendszerességgel ‚ Szentes Város Önkormányzata kulturális intézményei ‚ Civil szervezetek ‚ Szponzorok projektmérettől függően ‚ ‚ ‚ ‚ ‚

önkormányzati és intézményi önerő nemzeti Kulturális Alap egyéb kulturális pályázati források vállalkozói támogatások szponzori támogatások

114 / 178

és

művelődési

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport

Érintett terület

Javasolt ütemezés

Partnerek

Beruházási költség

Megvalósítási keret

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

Sportrendezvények Sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek közösségformálás, egészséges életmódra nevelés. Lakosság ‚ Sportpályák ‚ Sportcsarnok ‚ Közparkok ‚ Iskolaudvarok ‚ Óvodaudvarok ‚ Tornaterem Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Iskolák ‚ Óvodák ‚ Sportot támogató civil szervezetek ‚ Sport Egyesületek projektmérettől függően ‚ civil szervezetek önereje ‚ önkormányzati önerő ‚ pályázati források ‚ tagdíjak ‚ szponzori támogatások

megszerettetése,

Ifjúsági programok Helyi- és vidéki zenekarok felléptetése, karaoke-party-k, szabadtéri filmvetítés, táncházak, vetélkedők szervezése, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények (farsang, húsvétvárás, karácsonyvárás), fiatalok által készített alkotásokat bemutató kiállítások szervezése. Tehetséggondozás a 14 éven aluli korcsoportokban. ‚ Fiatalkorú lakosság ‚ Óvodások, általános iskolások Szentes város közigazgatási területe Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Oktatási intézmények, civil szervezetek, alapítványok projektmérettől függően ‚ önkormányzati önerő ‚ Nemzeti Kulturális alap ‚ egyéb pályázati források

115 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

Programok a középkorú- és idős korosztály számára Kikapcsolódást jelentő közösségi programok a különböző eklődési köröknek megfelelően. Könyvtári közösségi programok, nyugdíjasklubok, egyesületek bevonásával. Lakosság ‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Szociális intézmények Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Szociális intézmények ‚ Civil szervezetek, alapítványok projektmérettől függően ‚ önkormányzati önerő ‚ civil szervezetek, intézmények és alapítványok önereje ‚ támogatások, felajánlások Néphagyomány őrző fesztiválok szervezése A néphagyományok megismertetése Település és a kistérség, valamint a megye lakossága, határon túli magyar lakosság Szentes város közigazgatási területe Évente Szentes oktatási és kulturális intézményei, testvérvárosok, kistérségi társtelepülések projektmérettől függően ‚ önerő ‚ pályázatok

Népdalkörök Kistérségi Találkozója Népdalkörök szakmai fejlődésének segítése, közönségkapcsolataik bővítése Lakosság Szentes város közigazgatási területe Évente A térség civil szervezetei projekt mérettől függően ‚ önköltség ‚ saját forrás

116 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Esélyegyenlőségi jogok biztosítása Az intézkedés célja: a városban élő kisebbség és fogyatékossággal élők a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt az őket megillető jogok biztosításával. PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Beruházási költség Megvalósítás helye Megvalósítási keret

Projekt neve

Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása az oktatásban Alapvető cél a magyar közoktatásban az esélyegyenlőség érvényesülése és az iskolarendszer esélyteremtő szerepének a megerősítése halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. ‚ Pedagógusok ‚ Óvodák ‚ Iskolák ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Iskolák ‚ Óvodák Középtáv megítélt támogatás formájában ‚ iskolák ‚ óvodák pályázati konstrukció

Célcsoport

A fogyatékkal élők jogainak biztosítása Az önkormányzat feladata, hogy gondoskodjon a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló akadálymentesítésről az önkormányzat által fenntartott intézményeknél. Szentes város fogyatékkal élő lakossága

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Szentesen működő szervezetek projektmérettől függően ‚ saját forrás ‚ pályázati forrás

Projekt célja

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

117 / 178

Szentes város

Projekt neve

Local Agenda Program

Célcsoport

Fogyatékkal élők integrálása és aktív foglalkoztatása Olyan munkahelyek teremtése, ahol a csökkent munkaképességű, fogyatékkal élő lakosoknak is biztosítani tudnak munkalehetőséget. Egy jól működő alapítvány, vagy egyesület sokat segíthet abban, hogy ők is teljes életet élhessenek. Fogyatékkal élő lakosok

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Beruházási költség

Folyamatosan – hosszútáv ‚ Önkormányzat ‚ Vállalkozások, cégek projektmérettől függ

Megvalósítási keret

pályázati lehetőségek

Projekt célja

Partnerek

Közösségi közlekedés fellendítése Az intézkedés célja: A munkaerő mobilitásának biztosításához építeni kell a régió erősségeire, így például a közösségi közlekedés hálózatának fejlesztésével, kiterjesztésével. A program keretében támogatandó a közlekedési rendszerek elektronizálása, az utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerének és forgalomtechnikai eszközeinek fejlesztése. PROJEKTEK: Projekt neve

Célcsoport

Közösségi közlekedés (tömegközlekedés) Közösségi közlekedés előnyben részesítése: Szentes közösségi közlekedése feltételeinek fejlesztése a helyi autóbusz-hálózat megújításával, akadálymentesítésével valamint az vasúttal teljes egységet képező szolgáltatási rendszer kialakításának előkészítésével. Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Hosszútáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Szolgáltatók

Beruházási költség

megítélt támogatás formájában

Megvalósítási keret

pályázati konstrukció

Projekt célja

118 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása

Projekt célja

A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a városi közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani a Városban, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez, biztosítani kell a belvárosban a pihenőterületeken és az intézmények környezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. El kell végezni a meglévő kerékpár utak burkolatának felújítását, új kerékpárutak kialakítását a kerékpárút hálózat bővítésével. A kerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára külön figyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik. Ki kell dolgozni egy kerékpár kölcsönző rendszer lehetőségét. Intézmények környezetében megfelelő kerékpár tárolók kiépítése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Beruházási költség

Rövid és középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Szomszédos települések ‚ Intézmények ‚ Munkahelyek beruházás méretétől függően

Megvalósítási keret

pályázati forrás

Partnerek

Érintett terület

Turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése Forgalomszervezési, tömegközlekedési, parkolási, esetleg alternatív közlekedési eszközök bevonásával biztosítani kell, hogy a turisták és a helyi lakosság által is gyakran felkeresett helyi látványosságok (természetvédelmi területek, helyi védelem alatt álló területek, műemlékek, stb.) területei személygépjármű terhelése ne növekedjen tovább illetve csökkenjen. Lakosság Turisták Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövid és középtáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek

Beruházási költség

beruházás méretétől függően

Megvalósítási keret

pályázati forrás

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport

119 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Környezeti pillér A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez. Környezet ismerete, környezettudatosság Az intézkedés célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, az aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztése révén Olyan, mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a város környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek a városban előkészítés alatt áll környezeti állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól. PROJEKTEK: Projekt neve

Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása

Projekt célja

Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén.

Célcsoport

‚ Lakosság, ‚ Település hulladékgazdálkodás közszolgáltató intézménye

Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Szentes város közigazgatási területe Rövidtáv Folyamatos Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függően ‚ önerő ‚ állami támogatás

120 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Környezetvédelmi kommunikációs terv kidolgozása

Projekt célja

A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha folyamatosan tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe Rövidtáv Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ PR szakértők projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Környezetvédelmi „Hasznoskönyv” című kiadvány kidolgozása

Projekt célja

A kiadványnak be kell mutatnia a családok számára, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti értékei összehangolhatóak. A kiadványnak be kell mutatnia, hogy a városi intézmények, gazdasági társaságok dolgozói, vezetői milyen egyszerű mindenki számára könnyen megtanulható intézkedésekkel csökkenthetik a munkahelyeik környezeti terhelését.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Vállalkozások, munkahelyek ‚ Intézmények Szentes város közigazgatási területe Rövidtáv Folyamatosan Szentes Város Önkormányzata Civil szervezetek, PR szakértők projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

121 / 178

Szentes város

Projekt neve

Local Agenda Program

Nyilvánosság a Város környezeti ügyeivel kapcsolatban A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek ekében:

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységről a döntéshozás legkorábbi fázisában, (tervek, tervpályázatok közzététele, bemutatása) ‚ meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról (kereshető személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.), ‚ tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel, ‚ be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat, ‚ lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, ‚ a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat. ‚ elő kell segíteni az interneten a közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, ‚ a város honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. ‚ Lakosság Szentes város közigazgatási területe Rövidtáv Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

122 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Települési és épített környezet védelme Az intézkedés célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztések tervezési és engedélyezési folyamataiban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Zöldterületek fenntartása A zöldfelületi arány további növelése lehetőséget kínál a város otthonossá, természet közelivé tételéhez. A parkok kialakítását, folyamatos fenntartását, felújítását az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelentheti. ‚ Lakosság ‚ Látogatók ‚ Turisták ‚ Szentes város közigazgatási területe Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Közterület fenntartó ‚ Lakosság projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Érintett terület

Egyedi fák, fasorok védelme Az egyedi fák, fasorok telepítésével biztosítható az elöregedett, illetve lakossági panaszok miatt eltávolított sorfák pótlása. Elsődleges a város védett természeti értékeit képviselő fáinak, fasorainak, növényeinek folyamatos gondozása. ‚ Lakosság ‚ Városba látogatók ‚ Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Közterület fenntartó

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ saját forrás

Projekt célja Célcsoport

123 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Természet közeli élőhelyek védelme

Projekt célja

Megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket hozzájárulva a biodiverzitás sokszínűségéhez. Természetközeli élőhelyeknek tekinthetők azok a területek, ahol az emberi beavatkozás, emberi tevékenységek (pl. gazdálkodás) mértéke elhanyagolható. Szükség esetén a védelem biztosítása jogszabályi úton (helyi rendelettel).

Célcsoport

‚ Lakosság ‚ Turisták, látogatók

Érintett terület

‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Helyi védetté nyilvánításra javasolt területek ‚ A már védettség alatt álló területek

Javasolt ütemezés

Partnerek

Beruházási költség

Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Nemzeti Park ‚ Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ‚ Erdő Igazgatóság projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt neve

Tájsebek feltérképezése és helyreállítása

Projekt célja

A település közigazgatási területén található tájsebek (pl. bányagödör, régi katonai terület) felmérésének elkészítése. A tájsebek helyreállítása.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Turisták, látogatók ‚ Szentes város közigazgatási területe Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

124 / 178

Szentes város

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése, a védelemre tervezett területek védetté nyilvánításának lefolytatása Helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védettségének biztosítása jogszabályi úton (helyi rendeletekkel). A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában. ‚ Lakosság ‚ Turisták, látogatók ‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Természeti területek ‚ Védetté nyilvánításra javasolt területek Közép- és hosszútáv Szentes Város Önkormányzata Civil szervezetek projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt neve

Országos Ökológiai Hálózatba tartozó területek használatának korlátozása

Projekt célja

Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Ingatlan tulajdonosok ‚ Település közigazgatási területe Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ‚ Nemzeti Park projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

125 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Érintett terület

Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme, a város építészeti emlékeinek felújítása A település műemlékeinek, továbbá a helyi szempontból védelemre méltó, értékes épületek rekonstrukciója vizuális környezetesztétikai szempontból is fontos. ‚ Lakosság ‚ Turisták ‚ Ide látogatók Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Projekt neve Projekt célja Célcsoport

Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás Tájvédelmi tevékenység

Célcsoport

A településrendezési terv módosításakor a természetközeli tájállapot érvényre juttatása. Megfelelő zöldfelület arány kialakítása, természetközeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatos

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt célja

Megvalósítási keret

126 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) Tiszta víz-egészséges környezet - Vízgazdálkodási program

Az elmúlt évek fejlesztésének eredményeként kiépült a város teljes ivóvízrendszere, beleértve a víztermelő és elosztó hálózatot is. A város vízbázisa a legszélsőségesebb napokon is fennakadás nélkül szolgálta ki a települést. Az ivóvíz minősége folyamatosan megfelelt az érvényes magyar szabványoknak. Az Európai Uniós csatlakozás után az életbelépő európai határértékek több paraméter esetén is jóval szigorúbbak, mint az érvényes magyar egészségügyi határértékek. Ezért az Európai Uniós vállalásnak megfelelően az Alföld többi településével egyező módon Szentesen is sor kerül az európai szabványnak megfelelő víztisztító rendszerek kiépítésére. 2002-2006 között kiépült a város teljes szennyvízhálózata és a belterületen bekötési arányok is meghaladják a 90%-ot. Ugyanakkor a szennyvíztisztító technológiai színvonala nem éri el a kor követelményeit, ezért pályázati forrásból sor kerül annak bővítésére. Mindkét beruházás várható befejezési határideje 2015-2016. év. A megkezdett „Belvíz Program” továbbfolytatódik a még szükséges csatornaszakaszok és tárolókapacitás kiépítésével. Bár a klímaváltozás elsősorban csapadékhiányt jelez, de az időszakosan előforduló jelentős csapadék több településen is bebizonyította pusztító hatását. Az eddig elkészült művek e koncentrált csapadékot is probléma nélkül elvezették a városban, s a még hiányzó részek kiépítése a biztonságot tovább fokozzák. E munkákban jelentős közfoglalkoztatásra nyílik lehetőség. Meggondolandó egy olyan program kidolgozása, amely a telkeken belül keletkezett csapadékvizek összegyűjtésére és ezek felhasználásával a mélységi és vezetékes vízhasználat csökkentésére ösztönöz. Az intézkedés célja: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása Az élhető, vonzó városi környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére (a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására) van szükség. ‚ Levegőtisztaság védelem, ‚ Talajvédelem, ‚ Vízvédelem, ‚ Élővilág, természetvédelem, ‚ Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, ‚ Környezeti ismeretek környezettudatosság közvetítése a lakosság részére, ‚ Zajvédelem, ‚ Települési és épített környezet védelme, ‚ Energiagazdálkodás, ‚ Környezetbiztonság.

127 / 178

Szentes város

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Local Agenda Program

Lakosság, turisták, ide látogatók Szentes város közigazgatási területe és térsége Rövidtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függően ‚ saját forrás ‚ pályázati lehetőségek

Célcsoport

Allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése ekében: ‚ Részletesen fel kell térképezni a város területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. ‚ Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. ‚ Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása ekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg. ‚ Az intézkedési program megvalósítása során a programot megfelelően kommunikálni kell, a megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat ‚ A növényvédelemről szóló törvény előírja, hogy minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a gyommentesítést június 30.-ig elvégezni. Ezt követően a fertőzött területen közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére is sor kerülhet. Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

Projekt célja

Megvalósítási keret

128 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Utak pormentesítése

Projekt célja

A település útjai okozta diffúz porszennyezés csökkentésének leghatékonyabb módja a burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátása, illetve szilárd burkolatú utakon a rendszeres karbatartás, felújítás, utcaseprés elvégzése illetve nyáron az utak locsolása.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Lakosság, turisták, ide látogatók Szentes város közigazgatási területe Folyamatosan Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ saját költség

Célcsoport

Levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv készítése Uniós elvárásoknak és a jogszabályokban előírt határértékeknek való megfelelés. Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe és térsége

Javasolt ütemezés

Beruházási költség

Rövidtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függően

Megvalósítási keret

saját forrás

Projekt célja

Partnerek

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása Fel kell tárni és meg kell szüntetni a város felszíni vizeibe történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyező forrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a vizeket. Illegális folyékonyhulladék leürítő helyek és illegális szennyvíz bevezetések megszüntetése. Lakosság, turisták, ide látogatók Szentes város közigazgatási területe, Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Víz- és csatornamű szolgáltató projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ saját költség

129 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

A felszíni és felszín alatti vizeket hulladéklerakó helyek felszámolása

Projekt célja

A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladéklerakók felszámolása különös tekintettel a felszíni vizek parti sávjában és azon mélyfekvésű területekre, ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet. Illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

szennyező

illegális

Projekt neve

Záportározók, vízgyűjtő medencék kialakítása

Projekt célja

Csapadékvíz rendezés, lehullott nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetése.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Földterület használók, tulajdonosok Szentes város közigazgatási területe Közép- és hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Szolgáltató ‚ Szentes városával szomszédos települések önkormányzatai ‚ Vízügyi Igazgatóságok beruházás méretétől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

130 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Zajterhelés megelőzése

Projekt célja

A településrendezési tervekben a zajvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Lakosság, turisták, ide látogatók Szentes város közigazgatási területe Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ saját költség

Projekt neve

Lakóövezeti zajforrások megszüntetése

Projekt célja

A lakóterületek közé ékelődött zajt vállalkozások áttelepítése, megszüntetése.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve

okozó

létesítmények,

Lakosság Szentes város közigazgatási területe Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függ ‚ pályázati forrá ‚ önerő Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése

Projekt célja

A háztartásokban keletkező települési magas szervesanyag tartalmú zöldhulladék gyűjtésére egyedi komposztáló edényzet beszérzése

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Környezetvédelmi Felügyelőség projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

131 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése: Az élhető várost szolgáló közösségi infrastruktúra fejlesztése A város infrastrukturális fejlettsége közvetlenül kihat a település polgárainak életminőségére. Alapvető cél, hogy minél jobb minőségű, minél sokrétűbb oktatási, művelődési, testedzési, szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítsunk az itt élőknek. Fontos, hogy a közösségi szolidaritást megtestesítő szociális háló és intézményrendszer a lehető legteljesebb legyen, az emberek biztonságban érezzék magukat. Az egészség megőrzésének, a megromlott állapot minél sokrétűbb gyógyításának, a regenerálódás esélyének kiépítése alapvető követelmény. Az egészséges ivóvíz, az biztonságos energiarendszer, a tiszta, rendezett, zöld környezet, a jó közlekedés mind-mind hozzátartozik egy emberközpontú, élhető városhoz. Az összefoglalóan közösségi infrastruktúraként megfogalmazott életkörülmények jó színvonala nem csak a város lakóinak jelentenek jó életkörülményeket. A vonzó, otthont adó város jó idegenforgalmi vonzerő, és közvetve gazdaságfejlesztő tényező is. A városon belüli úthálózat fejlesztésének első számú kiemelt eleme a Csongrádi utat a Felsőpárttal összekötő Kiss Zsigmond utcai rekonstrukció megvalósítása, az új Kurca-híddal és a Batthyányi utcai körforgalommal együtt. A közlekedési koncepció kiemelt feladata a Kisért a Kossuth utca elkerülésével a városközponttal összekötő Nyíri köz - Új utca-Mátyás király utcát összekötő út kiépítése. Az elmúlt években a város teljes területén kiépült az aszfaltburkolatú útrendszer. Ennek jó állapotban való fenntartása napi feladat. Ugyancsak jelentős kerékpárút fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. Egyrészt ennek műszaki színvonalának megőrzése, illetve új ágakkal való bővítése szerepel az útfejlesztési tervekben. A külterületeken a Mentettréti út, a Garázs dűlő északi és keleti ága, a Gázos kövesút 451-es út – Ilona-part közötti szakasza, a Berki út a Gr. Teleki u. és a Berki-híd között, valamint Hékéden a Vasút dűlő útjainak kiépítése lehetővé teszi ezen területeken a termelő területek elérését és ezen keresztül az agrárgazdaság fejlesztését Az elmúlt években kiépült a város kerékpárút-hálózatának az alapszerkezete. A következő periódusban ehhez a hálózathoz csatlakozóan a Tiszai Strand és a Vásárhelyi úti iparterület irányába való fejlesztésekről szólnak a tervek. Az intézkedés célja: a városi infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez.

132 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Település szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, és bővítése, a szennyvízelvezető rendszer fejlesztése A szennyvízhálózat 100%-ra való bővítése, a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése. Lakosság Szentes város közigazgatási területe és térsége Rövidtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Szolgáltató projektmérettől függ pályázati konstrukció

Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása Lakosság Szentes városközigazgatási területe Középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Fenntartó ‚ Szolgáltató projektmérettől függ ‚ pályázati lehetőségek ‚ önerő

Integrált településfejlesztés A konstrukció célja a város életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek, és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása. A központi elhelyezkedésű létesítmények fejlesztése során az érintett objektumok új, esztétikusabb külsőt kapnak, a környezetükben zöldfelületeket alakítunk ki, ezzel jelentősen növekszik a városközpont attraktivitása, kulturált, kellemes időtöltés színterévé válhat. Lakosság Szentes város közigazgatási területe Középtáv – 2015. Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függ pályázati konstrukció

133 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

Önkormányzati tulajdonú kül- és belterületi meglévő közutak fejlesztése, földburkolatú utcákban aszfalt utak kiépítése A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5,5 m széles aszfalt burkolatú kül- és belterületi utak építése a jelenleg még burkolatlan utcákban. Lakosság Szentes város közigazgatási területe Minőségjavítás folyamatos, építés hosszútáv Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függően pályázati forrás Lakossági Járdaépítési Program Ahol nincs kiépítve, ill. a nem megfelelően kialakított járdák helyett biztonságosan használható járdák építése. Lakosság Szentes város belterülete Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Lakosság költségvetésben elkülönített összeg ‚ pályázati forrás ‚ önerő

A kerékpárút bel- és külterületi szakaszának felújítása, bővítése Kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek kialakítása, útminőség javítása, bővítése. ‚ Lakosság ‚ Turisták Szentes város közigazgatási területe Közép- és hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Fenntartó projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ önerő

134 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása A XXI. század világméretű kihívása az energiagazdálkodás hatékonysága, a kimerülő energiaforrások új, megújuló lehetőségekkel való kiváltása. Szentesen az alternatív energiák kihasználása 3 kiemelt területen valósul meg: -

mezőgazdasági termelés gyógyászat, rekreáció kommunális energetika.

Az 1950-es évek óta folyó termálvíz felhasználás Európa egyik legjelentősebb geotermikus központjává tette városunkat. A mezőgazdasági felhasználás az intenzív kertészeten keresztül hektáronként 13-15 munkahelyet tart fenn. Ennek bővítése komoly lehetőség a meglévő energiabázis még hatékonyabb felhasználására, s ezen keresztül a munkahelyteremtésre. Az Árpád-Agrár Zrt. tervei szerint az elkövetkezendő években évi 2 hektár korszerű telep létrehozásával a tervezési időszakban 10 hektár új kertészeti felület létrehozását tervezi. A visszasajtolási kötelezettség eltörlésével ennek biztonságos energiabázisa adott, a korszerű technológiák csökkentik a fajlagos felhasználást, s ezáltal az energiarezervoárok védelmét. A következő időszakokban az elfolyó termálvizek hőtartalmának másodlagos kinyerésével javítható az energiahatékonyság. A termálvizek felhasználásának másik nagy területe a városi távhőszolgáltatás biztosítása. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként kiépült az automatikusan vezérelt egységes termálközmű. A Norvég program keretében jelentős földgáz mennyiség kiváltása történt meg geotermikus energia segítségével. Ennek eredményeként a városi távhőszolgáltatás 97%-ban geotermikus energiát használ fel, mely közel 4000 lakásegység hő- és melegvíz igényét elégíti ki. A panel I-II. program során több mint 1000 panellakás energetikai fejlesztésére került sor, így 30-50%-kal csökkent a hőigény. A következő évek megoldandó feladata az elfolyó melegvizek egységes rendszerű összefogásával és a Tisza sodorvonalával való bevezetésével az alsóréti levezető vezeték kiépítése, valamint az elfolyó vizek gazdaságosan kinyerhető másodlagos hőtartalmának a hasznosítása. K+F feladatként felmerül a termálvizekben lévő sótartalom kinyerése és hasznosítása, amely nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi eredményeket is jelentene. Kiemelt célként kezeljük a városi intézmények elektromos energiaigényének napenergiával való részleges kiváltását. Ezen belül kiemelt feladat a Sportcsarnok és az Üdülőközpont energiafogyasztásának napenergiával való minél nagyobb arányú kiváltása. A közvilágítás – mint az egyik legnagyobb energiát felvevő rendszer – energiatakarékos – LED alapú – korszerűsítése ez évben megkezdődik. Ehhez kapcsolódóan az elmaradt közvilágítás fejlesztési feladatok is megoldásra várnak. Az intézkedés célja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése. Törekedni kell az energiatakarékosságra, melyhez szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Az Önkormányzat a saját energiafogyasztását csökkentse és segítséget nyújtson a lakosság saját energia felhasználásának csökkentéséhez.

135 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja

Célcsoport

Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Napenergia hasznosítási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata (napelemek, napkohó) A napsütéses órák száma a város területén megközelíti a 2000 órát. A magas számú napsütötte órák kedvező mennyiségű hőenergia átalakítására, ill. áram termelésére nyújt lehetőséget. ‚ Lakosság ‚ Intézmények ‚ Vállalkozások ‚ Munkahelyek ‚ Közintézmények ‚ Szentes város közterületei ‚ Iparterületek ‚ Lakóházak ‚ Megvalósíthatósági vizsgálat - Középtáv – 2015. ‚ Létesítés - hosszútáv – 2030. ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Non-profit szervezetek ‚ Vállalkozások ‚ Lakosság projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

„Megújuló energia, megújuló közösség” előadások Környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés. Ökológiai lábnyom számításával kapcsolatos ismeret átadás. ‚ Lakosság ‚ Vállalkozók Szentes város közigazgatási területe Rövidtáv – 2015-től folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Környezetvédelmi vállalkozások projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ környezetvédelmi cégek hozzájárulása

136 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport

Érintett terület

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Local Agenda Program

Geotermikus energia, szélenergia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata A fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiák alkalmazása, csökkentve ezzel a környezetterhelést, és hosszútávon az energiaköltségeket. Lakosság ‚ Közintézmények ‚ Iparterületek ‚ Lakóházak ‚ Vállalkozások ‚ Munkahelyek ‚ Megvalósíthatósági vizsgálat – középtáv ‚ Létesítés - hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Non-profit szervezetek ‚ Vállalkozások ‚ Munkahelyek projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

Célcsoport

Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz kötötten Kedvezőbb feltételek biztosítása, ill. támogatás nyújtása azoknak, akik meghatározott típusú és meghatározott mennyiségben megújuló energiaforrásokat használnak. Támogatás, vagy kedvezmények nyújtása azon lakosság számára, akik energiatakarékos eszközöket, berendezéseket használnak. Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Hosszútáv – 2030. ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Lakosság ‚ pályázati források ‚ lakossági önerő ‚ Önkormányzat saját forrás

Projekt célja

Partnerek Megvalósítási keret

137 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása Emberközpontú város – tiszta zöld környezet - Környezetvédelmi program A tervezésben önálló fejezetet képez a környezetvédelem, de a környezettudatos gondolkodás valamennyi ágazat valamennyi lépését át kell, hogy hassa. Az elmúlt évek ilyen szemléletű városfejlesztésének eredményeként az Önkormányzat nemcsak önmagához képest fejlődött sokat, hanem nemzetközi összehasonlításban is komoly elismeréseket vívott ki. Ezek közül csak felsorolás jelleggel: a 2011. évi „Aranyhangya” Hulladékgazdálkodási Díj, a 2011. évi biodiverzitási magyar, illetve európai díj, mely gyakorlatilag egyenértékű az Európa Zöld Fővárosa címmel. 2013-ban az Élhető városok világversenyében megszerzett II. helyezés. Bár a díjak valamennyiünket büszkeséggel töltenek el, de az alapvető mérce az, hogy a szentesiek hogyan érzik itthon magunkat, mennyire tudják megőrizni tisztának, zöldnek rendezettnek a környezetüket. Az egyes ágazatok fejlesztési programjában nevesítve vannak olyan beruházások, amelyek ágazati kötöttségek mellett környezetvédelmi célokat is szolgálnak. Az Ipari Park fejlesztési programjában a megújuló energiazóna kijelölése jelzi azt a gondolkodást, hogy a gazdaságfejlesztés és környezetgazdálkodás egymást segítő szoros összefüggésben van. A megújuló energiazónában tervezett biomassza erőmű nemcsak a térségben keletkező hulladékok környezetbarát felhasználását jelenti, hanem vonzó energiát is biztosít az ide települő, vagy itt működő vállalkozások számára. Az agrárprogram részeként 2012-ben megkezdett energianövény program továbbfejlesztése az egyéb célokra gazdaságosan nem hasznosítható földterületek művelésbe vételét jelenti. Ugyanakkor olyan alapanyagot állít elő, amelyet zöld energiaként használva csökkentené a szénhidrogén kibocsátást, ezáltal hozzájárulva a jobb levegőminőség eléréséhez. Az agrárfejlesztések nagy kihívása az állattenyésztés feltételeinek olyan javítása, hogy annak bűze ne terhelje a város levegőjét. A turisztikai területen akár a Termál-tó idegenforgalmi használatának megkezdése, akár a Kurca-program, mint a város főutcája, a megvalósított fejlesztésekkel környezetbarát módon illeszkedik a megőrzött tájba. Az intézkedés célja: a városi környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai értékek növelése, a megfelelően kialakított városi zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a városi klímát, jótékonyan befolyásolja a városképet

138 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Belterületi fasorok fokozatos megújítása és lecserélése A település összképének egységesítése, javítása, turistabaráttá tétele. ‚ Lakosság ‚ Turisták Szentes város utcái Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Közterület fenntartó ‚ Lakosság projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ önerő Meglévő közparkok megújítása és új közparkok, közösségi terek kialakítása zöldterületeken A lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a település összképének javítása, turistabaráttá tétele. ‚ Lakosság ‚ Turisták ‚ Közparkok ‚ Játszóterek Közép- vagy hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Közterület fenntartó projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ önerő

Szabványos játszótér kialakítása Új szabványos játszóterek kialakítása hozzájárulva a családbarát városképhez. ‚ Lakosság ‚ Turisták Szentes város közigazgatási területe. Középtáv Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ saját forrás

139 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Hulladékgazdálkodás Az intézkedés célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása A település bel-és külterületén található illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Cél önkéntesek, illetve civil szervezetek és a városi közszolgáltató segítségével felmérni az illegális hulladéklerakó helyeket és közös összefogással megszüntetni. ‚ Lakosság ‚ A település közigazgatási területén illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek Hosszútáv, folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Lakosság ‚ Közszolgáltató ‚ Civil szervezetek projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Érintett terület

Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás ösztönzése, tájékoztató kampányok A családi házas ingatlanok esetén az ingatlantulajdonosok tájékoztatási és meggyőzése e tevékenységek előnyeiről mind közösségi szinten, mind háztartás szintjén. A drága és fenntarthatatlan zöldhulladék-szállítás helyett házi komposztálást, valamint az ingatlanon való ésszerű vízgazdálkodást ösztönözni. ‚ Lakosság ‚ Intézmények ‚ Vállalkozások ‚ Munkahelyek Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

2015-től kezdődően

Partnerek

Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függ ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport

Megvalósítási keret

140 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Célcsoport

Házi szennyvíztisztítás fejlesztése a közműves szennyvízcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken A különböző előírások vagy terepviszonyok miatt közműves csatornával el nem látható területeken a szennyvíztisztítás és kezelés korszerűbb, fenntarthatóbb módjának elterjesztése, bevezetése Lakosság, ingatlantulajdonosok

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

2015- től kezdődően.

Partnerek

Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

ingatlantulajdonosok/magántőke

Projekt neve

Célcsoport

Hulladékgyűjtő udvar(ok) kialakítása A hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítésére, valamint a nem kívánatos gyűjtőszigetek megszüntetésére a város több pontján célszerű hulladékgyűjtő udvarokat kialakítani. Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

tervezéstől függően ‚ pályázati lehetőségek ‚ önerő

Projekt neve Projekt célja

Projekt célja

Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Házhoz menő hulladékgyűjtés A hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítésére, a lakosságnál keletkező pl. elektronikai hulladékok, veszélyes hulladékok, papír, műanyag, üveg hulladékok kommunális hulladéktól való külön gyűjtése, elősegítve a hulladékok újrahasznosítását. Lakosság Szentes város közigazgatási területe Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Lakosság ‚ Közszolgáltató projektmérettől függ ‚ pályázati lehetőségek ‚ saját forrás

141 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Építési és bontási hulladékok hasznosítása

Projekt célja

A lakosság megfelelő tájékoztatásával el kell érni, hogy a településen keletkező építési és bontási hulladékokat a hulladékkezelő telepre szállítsák, ne pedig illegális hulladéklerakások keletkezzenek belőlük a város külterületein. Szükséges a hulladékszállítást végző vállalkozások rendszeres ellenőrzése. Ösztönözni szükséges az építési hulladékok újrahasznosítását pl. a városi utak, épületek felújítása során keletkező nem veszélyes bontási hulladékokból a szilárd burkolattal nem ellátott utak útalapját is elkészíthetik.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Építési vállalkozók Szentes város közigazgatási területe ‚ Folyamatos ‚ Rövidtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Építési vállalkozók ‚ Közszolgáltató projektmérettől függ -

Projekt neve

Veszélyes hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerének kiépítése

Projekt célja

Országos rendszerek kiépülésének elősegítése. a településen lakossági begyűjtési akciók szervezése évente 2 alkalommal. Hulladékudvarok létesítésével a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtő helyeinek megvalósítása.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

‚ Lakosság ‚ Vállalkozások ‚ Munkahelyek ‚ Intézmények Szentes város közigazgatási területe ‚ Folyamatos ‚ Hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Közszolgáltató ‚ Lakosság beruházás méretétől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

142 / 178

Szentes város

Projekt neve

Local Agenda Program

Oktatás, szemléletformálás Fogyasztói magatartás befolyásolása. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása:

Célcsoport

‚ Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogramok, ‚ A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő „Hulladékért virágot” akció, ‚ Karácsonyfagyűjtő akció, ‚ Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, ‚ A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó akció Lakosság

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatos ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Civil szervezetek ‚ Közszolgáltató ‚ Lakosság beruházás méretétől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő

Projekt célja

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Gazdasági pillér A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása. Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Az intézkedés célja: a városi kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat feladata, így az intézkedés célja a városi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve a város és az ott található intézmények fejlődését.

143 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Javasolt ütemezés Partnerek Megvalósítási keret Megvalósítási keret

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Önkormányzati bevételek növelése A bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok jelenlegi helyzetének felmérése, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások révén. ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Önkormányzati intézmények Folyamatosan ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Intézmények projekttől függően ‚ pályázati források ‚ adók, egyéb támogatások, bevételek

Hatékony intézményi struktúra kialakítása Települési intézményekben optimálisan kialakítható munkakörök meghatározása, tényleges igényeknek megfelelő feladatmegoldások alkalmazása, intézmények személyi állományának, az optimális létszámszükségletnek biztosítása a kialakított munkakörök és foglalkoztatottság alapján. Szervezetek közötti együttműködés hatékonyságának növelése. ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Önkormányzati intézmények Önkormányzati intézmények Folyamatosan ‚ Önkormányzati intézmények ‚ Szentes Város Önkormányzata projekttől függ ‚ állami támogatások ‚ saját forrás

Ipar fejlesztése Az intézkedés célja: A településen olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja a városban képzett szakemberek számára helyi munkalehetőség biztosítása.

144 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Befektetési projekt-portfólió összeállítása, népszerűsítése A településen található befektetési lehetőségek feltérképezése, népszerűsítése, ezáltal sikeres magánberuházások generálása, munkahelyek létrehozása. Potenciális befektetők Szentes város közigazgatási területe ‚ Folyamatos ‚ Hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ EU támogatás ‚ saját forrás Szentes Ipari Park Keleti zóna infrastrukturális és energetikai fejlesztése A vállalkozások versenyképességének javítására meghatározóan hat az energiaköltségeik csökkentése, illetve a fosszilis alapú energiák elérése mellett a megújuló energiák elérhetősége. Néhány iparágban (pl.: kerámiaipar) újabb munkavállalók felvételének esélyét teremtheti meg, ha az adott vállalkozás az energiabázisán versenyképesebbé válik. Ezért továbbra is határozott cél egy megújuló energia előállítását biztosító kiserőmű megvalósítása az Ipari Park Keleti Zónájában.

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

A településszerkezeti tervben, a Keleti Zónában (három ütemben), összesen 271 ha terület került kijelölésre, mint a következő évtizedek fejlesztési területe. Az újabb betelepülések alapja az erőmű által elérhető olcsóbb energia elérhetősége. További fontos szempont, az iparfejlesztés a várostól, a lakóövezettől ellentétes irányba való megvalósítása, amely a település környezetvédelmi érdekét szolgálja. Fontos szempont a vasút fejlesztése és ennek érdekében a Keleti Zónában perspektivikusan újabb iparvágány építésében gondolkodni. ‚ Potenciális befektetők ‚ Vállalkozások Szentes Ipari Park Keleti zóna 2015 – 2019 ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ EU támogatás ‚ saját forrás

145 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Szentes Ipari Park Északi zóna innovációs övezet kialakítása

Projekt célja

A pályázati forrásokból felújított ingatlanokban olyan érdemi (gyakorlati) K+F tevékenység kezdődjék, amelynek eredményei piacképesek és közvetlen módon támogatják a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, fejlődését. Nem zárható ki, hogy más szektorokban is történjék innovatív kutatás, de prioritás az agrárkutatásra és kiszolgáló környezetére (pl. üvegházak fejlesztése), illetve az élelmiszer előállításra, feldolgozásra való pozícionálás. A kijelölt bázis alkalmas többféle labor, könyvtár, szolgálati lakás, kisebb konferencia termek kialakítására is. Ciklus mértékben tervezhető a bányatavak környékén egy olyan szabadidőpark kialakítása, amely szerves egységben áll a K+F övezettel.

Célcsoport

Potenciális befektetők

Érintett terület

Szentes Ipari Park Északi zóna ‚ Folyamatosan ‚ Hosszútávra ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ EU támogatás ‚ saját forrás

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Projekt célja

Szentes Ipari Park Északi és Keleti Zóna termelési inkubáció elősegítése között. Cél az új vállalkozások betelepítése az Ipari Parkba, illetve már működő helyi vállalkozások fejlődésének infrastrukturális támogatása. Természetesen ez a projekt elem költségigényénél fogva kockázatosnak tekinthető, ezért a mindenkori fejlesztéshez valós piaci igény szükséges. 2000 m2 és 5000 m2 nagyságú csarnokok a jelenleg legkeresettebb méretek. Az építési források bevonásának nem az egyetlen módja a pályázat, ráadásul a megváltozott körülmények miatt az önerő előteremtése nem könnyű, ezért igyekszünk pénzügyi (ingatlanfejlesztő) bevonását ösztönözni.

Célcsoport

A Déli Zónában sikeresen megvalósított csarnok építés tapasztalatai alapján újabb csarnokok létrehozása. Potenciális befektetők

Érintett terület

Szentes Ipari Park Északi és Keleti Zóna

Javasolt ütemezés

Beruházási költség

2015 – 2020 ‚ Település Önkormányzata ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium Projektmérettől függően

Megvalósítási keret

Saját forrás, Pályázati forrás, EU támogatás

Partnerek

146 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek

Local Agenda Program

Helyi vállalkozás-támogatási program kidolgozása és működtetése A településen beruházni kívánó vállalkozások megtelepedésének elősegítése, ügyintézésének előmozdítása, ezáltal sikeres magánberuházások generálása, munkahelyek létrehozása ekében. Potenciális befektetők Szentes város közigazgatási területe ‚ Folyamatos ‚ Hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati forrás ‚ EU támogatás ‚ saját forrás

Célcsoport

Szakképzett munkaerőt foglalkoztató vállalatok letelepedésének kiemelt támogatása A településen rendelkezésre álló szakképzett munkaerő részére helyi munkahelyek létrehozásának segítése, mely nagyban csökkentené a helyi lakosság vidéki munkahelyre való utazásának időigényét. Munkavállalók

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv ‚ Termelők ‚ Vállalkozók ‚ Potenciális befektetők projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

Projekt neve Projekt célja

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve Projekt célja

Célcsoport

Nagy hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok letelepedésének kiemelt támogatása A hozzáadott érték növelésének (minőségi alapanyagok, hagyományokra építkező termelés, szaktudás, hatékonyság, optimális termékösszetétel) eredményeképp nő az előállított termékek jövedelmezősége. ‚ Vállalkozók ‚ Termelők ‚ Szolgáltatók ‚ Potenciális befektetők

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

‚ Termelők ‚ Vállalkozók ‚ Nemzetgazdasági Minisztérium

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

147 / 178

Szentes város

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek

Local Agenda Program

Zöldség és szántóföldi növénytermesztésre, valamint állattartásra alapozott ipar Település mezőgazdasága a zöldség és szántóföldi növénytermesztésben valamint a helyi állattartásban nyilvánul meg. Helyben megtermelt áruk értékesítésének, feldolgozásának elősegítése. ‚ Vállalkozók, termelők ‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Vállalkozások Hosszútáv ‚ Vállalkozások, ‚ Befektetők ‚ Termelők

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

Projekt neve

Környezetbarát technológiák alkalmazása

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület

A környezetbarát technológiák olyan megoldásokat biztosítanak, amelyek révén csökkenthető a nyersanyagigény, visszaszorítható az energiafelhasználás és a káros anyag kibocsátás, valamint minimalizálhatók a hulladékártalmatlanítási problémák, ezáltal csökkenek a környezetet ért károk, terhelések, hosszú távon elősegítve a fenntartható fejlődést. ‚ Vállalkozók ‚ Termelők ‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Vállalkozások

Javasolt ütemezés

Folyamatos

Partnerek

Vállalkozások

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

Projekt neve

Megújuló energiákra alapozott ipar telepítése

Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek

Olyan ipari üzemek letelepedésének kiemelt támogatása, melyek a megújuló energiát hasznosító berendezéseket állítanak elő (pl. napkollektor, szélturbina…) ‚ Vállalkozók ‚ Termelők ‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Iparterület Közép- és hosszútáv ‚ Befektetők ‚ Szentes VárosÖnkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

148 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Mezőgazdaság fejlesztése Az intézkedés célja: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. PROJEKTEK:

Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Agrárfejlesztési program – Észszerű vízgazdálkodás Az ágazatban helyi munkahelyteremtés és megtartás érdekében az önkormányzat eszközeivel is ösztönözni, segíteni kell a gazdálkodók kapacitás bővítését. A versenyképes mezőgazdasági termelés érdekében elő kell segíteni a meglévő öntözési rendszerek, öntözőberendezések, vízi létesítmények korszerűsítését, illetve bővítését, ezzel a víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást, amely középtávon csökkentheti a termelés költségeit, illetve javíthatja a minőséget. Ezt a feladatot a gazdasági egységekkel, a vízgazdálkodásban érintett szervezetekkel az önkormányzat koordinálni kívánja. Mezőgazdasági termelők ‚ Szentes város növénytermesztésre alkalmas területei Folyamatosan ‚ Gazdálkodók ‚ Hatóságok projekttől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

Biotermékek előállítása – biotermesztés, biotermelés Káros szermaradványoktól mentes, kiváló minőségű élelmiszer előállítása. Lakosság Biotermelésre bejelentett területek Folyamatosan ‚ Gazdálkodók ‚ Hatóságok projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

149 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Vegyszermentes háztáji termékek előállítása

Projekt célja

Háztáji keretek között, műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása nélkül előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Gazdálkodók földterületei

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

Gazdálkodók

Beruházási költség

‚ Termelői költség

Megvalósítási keret

magántőke

Projekt neve

Célcsoport

Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése A települési mezőgazdasági termelők piacra jutásának segítése, piaci pozícióinak javítása, a mezőgazdaság jövedelemtermelő potenciáljának növelése. Helyi mezőgazdasági vállalkozások

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

Gazdálkodók

Beruházási költség

projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőkék

Projekt célja

Megvalósítási keret

Projekt neve

Helyi kistermelők piaca

Projekt célja

A helyi kistermelők helyi lakóknak való értékesítésének megteremtése ‚ Lakosság – mint vásárló ‚ Kistermelők – mint értékesítők Piaci árusok, kistermelők

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Folyamatosan ‚ Gazdálkodók ‚ Őstermelők ‚ Szentes Város Önkormányzata projektmérettől függően ‚ pályázati forrás ‚ önerő ‚ magántőke ‚ kistermelők hozzájárulása

150 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése Az intézkedés célja: A gazdaság fejlesztésekor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A gazdaság dinamikus fejlesztéséhez, a beruházások, a tőke városba vonzásához szükség van a gazdasági kockázatok csökkentésére. PROJEKTEK:

Projekt neve

Marketingstratégia kidolgozása

Projekt célja

Megfelelő marketingstratégia kidolgozásával, a célcsoportok, arculati elemek, reklámanyagok meghatározásával az értékesítési lehetőségek javulnak, a piaci pozíció megszilárdul.

Célcsoport

Vállalkozók

Érintett terület

‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Vállalkozások

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Vállalkozások

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

Projekt célja

Önkormányzati támogatás és koordináció a gazdaságfejlesztési / munkahelyteremtő folyamatokban Kedvező feltételek biztosítása a gazdasági fejlesztések támogatásához.

Célcsoport

Vállalkozók

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

Szentes Város Önkormányzata

Beruházási költség

projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ önerő ‚ magántőke

Projekt neve

Megvalósítási keret

151 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Fórumok, kiállítások szervezése a helyi vállalkozások számára

Projekt célja

Információszolgáltatás és gyűjtés, kapcsolati tőke kiépítésének céljából tájékoztató előadások, fórumok, kiállítások szervezése.

Célcsoport

Vállalkozók

Érintett terület

Szentes város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Meghívott előadók ‚ Vállalkozások projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Projekt célja

Vállalkozások technológiai, infrastrukturális és ingatlan jellegű fejlesztéseinek támogatása, együttműködésének és piacra jutásának segítése, javítva ezzel munkahelyteremtő képességüket és jövedelmezőségüket.

Célcsoport

Mikro-, kis- és középvállalkozások

Érintett terület

Vállalkozások

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Állami szervek ‚ Mikro-, kis- és középvállalkozások

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ önerő

Projekt neve

Környezetbarát technológiák alkalmazása

Projekt célja

A környezetbarát technológiák olyan megoldásokat biztosítanak, amelyek révén csökkenthető a nyersanyagigény, visszaszorítható az energiafelhasználás és a károsanyag kibocsátás, valamint minimalizálhatók a hulladékártalmatlanítási problémák. Tehát csökkenek a környezetet ért károk, terhelések, hosszú távon elősegítve a fenntartható fejlődést.

Célcsoport

Érintett terület Javasolt ütemezés

‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚

Vállalkozók Termelők Szentes közigazgatási területe Vállalkozások Szolgáltatók Kereskedelem

Közép- és hosszútáv

152 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Partnerek

‚ Vállalkozások ‚ Szolgáltatók

Beruházási költség

projektmérettől függően

Megvalósítási keret

‚ pályázati források ‚ magántőke

Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése Az intézkedés célja: alternatív jövedelemforrás és munkahely teremtés. A már befejezett fejlesztések – a fedett uszoda megvalósítása és a műfüves pálya kiépítése – jelentős előrelépést jelentett az idegenforgalmi program megvalósításának útján. Ahhoz hogy ezekből a fejlesztésekből gazdasági eredmény is legyen, elengedhetetlen a szálláshely fejlesztések mielőbbi megvalósítása. A tervezési időszak első időszakában meg kell valósítani az egykori Úttörőház több mint egy éve, a DAOP tartaléklistájára tett, vállalkozók által megpályázott szállodai célú átalakítását. Ehhez további, mindenki által támogatott lobbymunkára van szükség. Minden lehetséges eszközzel gyorsítani kell a Vitala-program keretében a Petőfi Szálló rekonstrukciójának megvalósítását. A szálló állapota és sorsa a város lakosságát ma leginkább foglalkoztató kérdés. A megfelelő kínálati struktúra érdekében a Terney Béla Kollégiumnak a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal közösen tervezett felújítása keretében az alapfunkció mellett a színvonalas diákszállás feltételeit is meg kell teremteni. A Pusztai László Sporttelep rekonstrukciós programjában szereplő Sportszálló korszerűsítését az épület állagának felmérését az előzőekben tervezett szálláshely-fejlesztésekhez kapcsolódóan kell megtervezni. A város idegenforgalmának meghatározó eleme a termálvíz turisztikai hasznosítása. A kórházat kezelő GYEMSZI-vel koordináltan a Gyógyfürdő megújítását, korszerűsítését, s a kórház rekonstrukciójához szervesen illeszkedő gyógyászati fejlesztést kell véghez vinni. Az üdülőközpont fejlesztésének a fedett uszoda megvalósítása mellett további eleme a DAOP pályázatban benyújtott wellness, szauna és élményrészleg megvalósítása mely szorosan kapcsolódik a fedett uszodához. A Magyar - Román határmenti együttműködés keretében benyújtásra került az Üdülőközpont régebbi létesítményének rekonstrukciója, melynek kivitelezésére hamarosan sor kerül. A Termál-tó hasznosítása szintén megoldandó feladat, mely az utóbbi időben a környezetvédelmi hatóságokkal, egyéb hivatalokkal folytatott egyeztetések, tárgyalások tükrében nem könnyű feladat. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a Natura 2000-es területek és az ezekhez köthető szigorú szabályozások miatt leginkább a kerékpáros túrákban, madármegfigyelés helyszíneként válik integrálhatóvá, amelyhez beruházásként kezdetnek néhány kilátó, illetve madárles kialakítása lenne szükséges. Ezekkel az apró lépésekkel a tó bekapcsolása a turizmusba megkezdhető. Jelentősebb lépés csak a Natura 2000 rendszer

153 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

felülvizsgálata után lehetséges. Az aktív víziturizmus és a helyi pihenés feltételeinek javítása érdekében szükséges a Tiszai Strand fejlesztése. A létesítmények fejlesztéséhez kapcsolódik a Kurca - program megvalósítása, mely a hajózhatóság érdekében a hidak megemelésével, a parti sétányok további kiépítésével, kikötők, stégek kialakításával, s a vízi színpad megépítésével számol. Az aktív turizmushoz kapcsolódóan a túraútvonalak, a horgász, vadász, lovas, vízi és kerékpáros lehetőségeket is bővíteni kell. Ezek részletes megfogalmazásra kerültek a 148/2013 (IX. 27) sz. Kt határozatban. A tervezett szálláshelyfejlesztések, valamint az attrakciók bővítése 150-200 új munkahelyet eredményezhetnek az idegenforgalmi ágazatban.

PROJEKTEK:

Projekt neve

Szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának bővítése

Projekt célja

Vendéglátóhelyek, éttermek, szállodák, panziók, hotelek, camping és magánszálláshelyek létrehozása, fejlesztése.

Célcsoport

‚ ‚ ‚ ‚

Érintett terület

‚ Szentes város közigazgatási területe ‚ Köz- és magántulajdonban levő épületek, területek

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Befektetők ‚ Utazási irodák

Beruházási költség Megvalósítási keret

Szentes Város Önkormányzata Családok Vállalkozások Befektetők

projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

154 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Projekt neve

Komplex turisztikai tájékoztatórendszer kialakítása

Projekt célja

Tájékoztatás szórólapokon, kiadványokon és az internet segítségével, a tájékozódás, egységes arculat kialakítása, internetes honlap készítése, korszerűsítése. Turinform iroda létrehozása.

Célcsoport

Turisták

Érintett terület

‚ Közintézmények ‚ Médiák ‚ Hirdetőfelületek

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Vállalkozók ‚ Médiák ‚ Üdülőközpont projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

Projekt neve

Lovas turizmus fejlesztése

Projekt célja

A projekt célja a város területén a meglévő lovardák fejlesztése ‚ Lakosság ‚ Turisták ‚ Szentes város közigazgatási területe

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Középtáv ‚ Befektetők ‚ Egyesületek ‚ Lovardák projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke

Projekt neve

Aktív város, Aktív turizmus - Idegenforgalmi fejlesztési program

Projekt célja

A koncepció által megfogalmazott fő cél a mozgásra, a sportra, a rekreációra épülő turizmus fejlesztése, melynek alapvető kulcseleme a szálláskapacitás bővítése, a szállodafejlesztési programok végrehajtása. Ehhez kapcsolódóan feladat az edzőtábori turizmus tárgyi feltételeinek bővítése és az attrakciós kínálat szélesítése.

Célcsoport

‚ Lakosság ‚ Turisták ‚ Sportolók

155 / 178

Szentes város

Érintett terület

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Local Agenda Program

‚ Felszíni vizek ‚ Sport létesítmények ‚ Kerékpárút hálózat ‚ Széchenyi liget ‚ Szentes város közigazgatási területe Középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Befektetők projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

Elhanyagolt állapotban levő épületek hasznosítása Koncepcióterv kidolgozás a nem használt önkormányzati épületek hasznosítására. Turisták Önkormányzati ingatlanok Középtáv ‚ Szentes Város Önkormányzata ‚ Vállalkozók ‚ Befektetők ‚ Civil szervezetek projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

Sport turizmus fejlesztése Az előző programokhoz kapcsolódóan a vízi sport lehetőségeinek vizsgálata a település külterületén, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen sportpályák (tenisz, golf) kialakítása, szálláslehetőségekkel, kiszolgáló egységekkel. ‚ Lakosság ‚ Vállalkozók ‚ Turisták ‚ Szentes város közigazgatási területe Középtáv ‚ Szentes Város ÖnkormányzataS ‚ Sport egyesület ‚ Befektetők ‚ Üdülőközpont projektmérettől függően ‚ pályázati források ‚ magántőke ‚ önerő

156 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

6. MONITORING és VISSZACSATOLÁS A monitoring célja: A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése. A terv végrehajtása közben adatgyűjtés a folyó tevékenységekről, a szolgáltatásokban és a rendszerekben bekövetkezett változásokról. Az erőforrásigények és források meghatározása. Kivitelezési ütemterv. Az önkormányzati költségvetés és az akcióterv közötti „híd”megteremtése. A programok kivitelezése. A tevékenységek és eredmények dokumentálása. A sikerek és problémák felismerése, jelentéskészítés. A visszacsatolás és értékelés célja: Az előrehaladás és teljesítmény hagyományos értékelése célközpontú mutatók segítségével. A szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről. A konzultáció, felülvizsgálat és/vagy tervezési folyamat megismétlése meghatározott küszöböknél. Értékelő csoportok létrehozása. Értékelés időbeosztásának meghatározása. Célokon alapuló mutatók kidolgozása. A jelentés kereteinek definiálása. Értékelés elvégzése. A partnerek tájékoztatása az értékelés eredményeiről. CSELEKVÉSI TERV Fenntarthatósági megbízott és monitoring csoportok kijelölése A fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a város környezeti fenntartásával kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásának figyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakossági véleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. Monitoring rendszer szereplői Polgármester Alpolgármester Bizottsági elnökök Az Önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények vezetői Az Önkormányzat által fenntartott óvodák vezetői Az Önkormányzat által fenntartott közintézmények vezetői Társulások Közműszolgáltatók Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai Civil szervezetek, helyi közösségek A fenti szereplők adott esetben kijelölik az adott iroda azon munkatársát vagy munkatársait, akik a konkrét monitoring feladatot ellátják.

157 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Fenntarthatósági terv felülvizsgálata Jelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente egy alkalommal ajánlott elvégezni, a fenntarthatósági megbízott által begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni. Indikátorok A Local Agenda 21 program keretén belül szükség van az előrehaladás, a bekövetkezett változások, a teljesítmény értékelésére. Az egyes részek előrehaladásának méréséhez olyan mutatószámok (INDIKÁTOROK) szükségesek, amelyek segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások. Az indikátorok a környezeti, társadalmi-, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget és az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez. Hozzájárulnak a társadalom szereplőinek tudatossága és viselkedése közötti eltérés csökkentésére, segítik a döntési folyamatok koordinációját - mindezt a fenntarthatóság alapelvének érvényesülése érdekében.

Az indikátorok meghatározásánál jól mérhető, a KSH adatbázisában és a helyzetelemzés fejezeteiben is szereplő és alkalmazott statisztikai paramétereket választottunk, melyeket táblázatos formában foglaltunk össze. Ezen fenntarthatósági pillérenként készített táblázatok évenkénti kitöltésével és kiértékelésével hosszú távon is nyomon követhetők az időközben bekövetkezett változások, folyamatok. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes indikátorok nem elsősorban egy-egy állapot leírására törekednek, hanem a LA21 előrehaladásával, megvalósulásával kapcsolatos változásokat mutatják be, és alkalmasak a közösségi teljesítmény mérésére, vagy akár az országos, ill. nemzetközi trendekkel való összehasonlításra. A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Továbbá biztosítania kell a nyilvánosságot az eredményekről és a bekövetkezett változásokról. Az indikátorok összegyűjtése pillérenként és célonként más-más intézmény feladata. Az oktatással kapcsolatos indikátorok és adatok összegyűjtése az oktatási intézmények feladata, melyből éves adatszolgáltatást kell adjon az Önkormányzat részére. A demográfiai adatok összegyűjtéséért az Önkormányzat illetékes osztálya a felelős. Az infrastruktúra adatait a szolgáltatók kötelessége szolgáltatni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos információkat a közszolgáltatóknak kell összegyűjteni adott évre vonatkozóan. Az egészségügyi, szociális és

158 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

közbiztonsággal kapcsolatos indikátorok összegyűjtése szintén az Önkormányzat feladata segítséget kérve az érintett intézmények vezetőitől. A gazdasági pillérrel kapcsolatos összes adat összegyűjtése, kiértékelése az Önkormányzat feladata, csakúgy, mint a kitűzött célok megfogalmazása. A kulturális adatok szolgáltatásáért a település kulturális intézményei a felelősek.

159 / 178

Szentes város

TÁRSADALOM

Indikátorok

Local Agenda Program

2014

Állandó lakónépesség száma (fő) Belföldi vándorlási különbözet fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Háziorvos és házi gyermekorvosok száma (fő) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek a meglátogatottak száma (eset) Gyógyszertárak száma (db) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő) Óvodás gyermekek száma (fő) Óvodai főállású pedagógusok száma (fő) Általános iskolai tanulók száma (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (fő) Településőrök száma (fő) Bűncselekmények száma (db) A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) A települési könyvtárak könyvtári egységei (db) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)

160 / 178

2015

2016

2017

2018

Szentes város

Local Agenda Program

Indikátorok

2014

Pályázatok száma önkormányzati bevételek összesen (Ft) önkormányzati kiadások összesen (Ft) adóbevételek (Ft) összes felvett támogatás (Ft) összes elnyert pályázati forrás (Ft)

GAZDASÁG

összes kifizetett pályázati önerő (Ft) összes mezőgazdasági használatú földterület (ha) egyéni gazdaságok száma (db) kistermelői gazdaságok száma (db) mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma (db) biotermesztés alatt álló földterület (ha) ipari szektorban foglalkoztatottak száma (fő) bejegyzett vállalkozások száma (db) környezetbarát technológiák alkalmazása (%) vendéglátóhelyek száma (db) szálláshelyek száma (db)

161 / 178

2015

2016

2017

2018

Szentes város

Local Agenda Program

Indikátorok

2014

Összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) a lakosságtól szelektív hulladék-gyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) zajterhelés mértéke (dB) szén-dioxid (CO2) koncentráció (ppm) Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Villamosenergia-fogyasztók száma db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Összes belterületi közút hossza (km) Összes belterületi burkolt közút hossza (km)

KÖRNYEZET

Összes szolgáltatott víz mennyisége 1000 m3) Összes szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) Összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) Összes elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) egy főre jutó összes energiafogyasztás (fő/MJ) erdő művelési ág aránya a terület használatban (%) biológiai aktivitás mértéke (területhasználati változások) összes belterületi zöldterület nagysága (m2) Játszóterek száma (db)

162 / 178

2015

2016

2017

2018

Szentes város

Local Agenda Program

MELLÉKLETEK KÉRDŐÍVEK

163 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

Kérdőív a települési értékek lakossági megítéléséhez A kérdőív kitöltése néhány percet vesz igénybe. Köszönjük, hogy segíti munkánkat!

Település neve: 1.

Mi a véleménye a helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? (kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ!)

- a településen nagyon jó

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

- közvetlen lakókörnyezetében nagyon jó

jó

2.

Ön szívesen él itt, ezen a településen? igen nem

3.

Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében? igen nem

4.

Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? -

5.

többségében elköltöznek

- többségében maradnak

Milyen érzésekkel gondol erre a településre, ahol él? (Egyetlen választ húzzon csak alá!) szeretettel

kellemetlen érzéssel

jóleső érzéssel

közömbösen, hol így, hol úgy

nehezteléssel

164 / 178

rossz érzés

Szentes város

6.

7.

Local Agenda Program

Az egész település hangulatáról mi a véleménye? Osztályozzon 1-től 5-ig! (1 – egyáltalán nem igaz, … 5 – teljesen igaz) unalmas nyugodt vidám nyomasztó szomorú feszült izgalmas hangulatos egyéb: Mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével? Arra kérnénk, hogy osztályozzon úgy, ahogy az iskolában szokás. Az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett. Országos szinten

Helyi szinten

a levegő tisztaságával a közellátással a helyi közlekedési lehetőségekkel a szórakozási lehetőségekkel az iskolai oktatással a közbiztonsággal a vállalkozások sikerességével az idősebbekkel való törődéssel a fiatalok helyzetével az egészségügyi helyzettel a lakáshelyzettel az utcák, terek, parkok állapotával a hivatalos ügyek intézésével 8.

Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? (A helyesnek tartott választ kérem húzza alá.) - a településen nagyon jó -

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

közvetlen lakókörnyezetében nagyon jó

jó

165 / 178

Szentes város

9.

Local Agenda Program

Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, zaj, a település tisztasága) állapota? (A helyesnek tartott választ kérem húzza alá.) - a településen nagyon jó -

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

közvetlen lakókörnyezetében

nagyon jó

jó

10. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? (Csak egy választ húzzon alá!) - a károkozó tevékenység betiltása - a környezetszennyezők megbírságolása - a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása - a károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzációval -

a károsultak pénzbeli kártérítése egyéb:

11. Tudja-e, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m3 gázt és vizet fogyaszt Ön, vagy az Ön lakásában élő személyek együttesen 1 hónap alatt? igen nem 12. Hajlandó-e a jövőben jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel? igen nem 13. Milyen fűtési rendszerrel rendelkezik? távfűtés cirkó alternatív

vegyes fűtés

gázkonvektor, héra

villanykályha

nincs fűtés

14. A városban működő vállalkozások, üzletek, boltok és egyéb szolgáltató egységek kielégítik-e az Ön szükségleteit? - általában kielégítik - általában nem elégítik ki, más településre kell járnom

166 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

15. Szeretné-e Ön, hogy a településen növekedjen az olyan vállalkozások, üzletek, boltok, irodák száma, ahol a lakók dolgozhatnak? - Igen - nem, elég üzlet, iroda, vállalkozás van már így is 16. Mit támogatna leginkább az alábbi, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések közül az elkövetkezendő 20-30 évben? - parkolók kialakítása - közösségi közlekedés (tömegközlekedés) fejlesztése - gyalogos közlekedés fejlesztése (járdák, gyalogátkelők) - kerékpáros közlekedés fejlesztése (pl. kerékpárutak) 17. Fontosságuk szerint rangsorolja 1-től 5-ig a következő általános környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatokat (1: egyáltalán nem fontos; … 5: nagyon fontos) 1.Ivóvíztartalék védelme 2. Levegőszennyezés csökkentése 3. Zajterhelés csökkentése 4. Szelektív hulladékgyűjtés 5. Környezettudatos életvitel elterjesztése a lakosság körében 6. Megújuló energiaforrások (pl. nap- és, szélenergia) alkalmazása 7. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 8. Illegális szemétlerakók felszámolása 9. Tudatos vásárlói magatartás megismertetése 10. Közterületek tisztántartása 11. A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése 12. A klímaváltozás hatásaira (pl. viharok, hőség) való felkészülés

13. A kulturális örökség védelme 14. Oktatás, képzés fejlesztése 15. Egyenlő lehetőségek, a szegregáció csökkentése

16. Az egészség védelme 17. Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése 18. A társadalom nagyobb részvétele a közügyekben

1

2

3

4

5

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

18. Ha Ön - tegyük fel - oda költözhetne, ahová akarna, hova költözne a legszívesebben: tanyára kis faluba nagyközségbe, város környékre

kisvárosba

Budapest külső területeire külföldre

nagyobb városba, Budapest belső részeire

maradna ahol lakik

167 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

19. …és milyen környezetben élne a legszívesebben? - egy kulturált kertvárosban, - egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen vagy - egy magas házakkal beépített világvárosban - egy békés tanyán - egy nagyobb faluban - egy a hagyományokat őrző történelmi városban, - olyanban, amilyenben most él 20. Az alábbi tevékenységek közül melyek jellemzők Önre? (több válasz is megjelölhető) - rendszeresen kerékpárral közlekedik - szelektíven gyűjti a hulladékot - energiatakarékos égőt használ - hazai élelmiszert részesíti előnyben - egyik tevékenységet sem folytatja 21. Az alábbi lakóközösségi vagy önkormányzati kezdeményezésekben részt venne-e vagy sem? igen Közterületek takarítása Fa- és virágültetés közterületen Vitafórumokon részvétel Hulladékok szelektív gyűjtése Megfelelő szervezés esetén a fenntarthatósággal tájékoztatáson való részvétel Környezetvédelmi rendezvényen való részvétel

nem

kapcsolatos

22. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ.) - az ipar fejlettsége a településen nagyon jó -

rossz

nagyon rossz

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettsége a településen nagyon jó

-

kevésbé jó

a mezőgazdaság fejlettsége a településen nagyon jó

-

jó

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

rossz

nagyon rossz

az emberek képzettsége, tanultsága a településen nagyon jó

jó

kevésbé jó

168 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

23. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? (Kérem, írja be a becsült számot.) …………….. 24. …és mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? (Kérem, írja be a becsült számot.) …………….. 25. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ, csak az egyiket!) - inkább segélyezésre vagy - inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani? 26. Ön szerint a hatóságoknak (Csak egy választ húzzon alá!) - emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról, - más módon kell megoldaniuk ezt a problémát vagy - ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül 27. Hogy gondolja: lakásának állapota kielégítő vagy nem? - kielégítő - részben kielégítő - nem kielégítő 28. Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? - igen - nem 29. Hogyan informálódik leginkább környezete és a világ dolgairól? (A legjellemzőbb módot jelölje meg!) - országos sugárzású TV adókat nézek, - helyi TV-t nézek, - országos sugárzású rádiókat hallgatok, - országos terjesztésű újságot olvasok, - helyi újságot olvasok, - otthon vagy munkahelyemen internetről tájékozódom, - a legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom.

169 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

30. Milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen? ( 1 – leginkább szeretné, … 9 – legkevésbé szeretné) turizmus ipartelepítés hagyományőrző mezőgazdaság szolgáltatások oktatás közlekedés lakásépítés egyéb, éspedig:

31. Az alábbiak közül minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak? (1 – legfontosabb, … 8 – legkevésbé fontos) a táj a természeti környezet az erdők szőlőkultúrák gyümölcskertek védett gyepek egyes építmények, házak egyéb megőrzendő értékek (kérem nevezze meg)

32. Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)? (Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá) -

helyi, rendszeres lakossági fórumok, képviselő testület, polgármesteri hivatal, a megyei szintű szervezetek, regionális szervezetek, sajtó, tévé, rádió, társadalmi szervezetek, nemzetközi segítséggel, egyéb, éspedig:

170 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

33. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak 1 választ húzzon alá, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb!) -

tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel önkéntes munkával, fizetett munkával, pénzbeli hozzájárulással, egyéb, éspedig:

34. Találkozott-e korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel? - igen , nem 35. Ön mit ért ezen? ………………………………………………………………………………………………………………………………………… 36. Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája? Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá! -

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, a betegségek, az egészségügy problémák.

37. …és a lakóhelyén élő embereké? Legfeljebb három lehetőséget húzzon alá! -

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, a betegségek, az egészségügy problémák.

171 / 178

Szentes város

38. településük melyik legsürgősebbnek.

Local Agenda Program

három

települési

problémájának

megoldását

tartja

a

Az első: …………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………........

A második: …………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………........ A harmadik: …………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………........

39. Szeretné-e, hogy a fenntartható fejlődésről több információ jusson el Önhöz? igen, de csak városunkról

igen, általában

nem

40. Melyik módszert gondolja a leghatékonyabbnak a fenntarthatóságról kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez? -

rádió újság

tv

utcai plakát, szórólap

lakossági fórum

-

egyéb ……………………………………………………………….

41. Tagja-e Ön valamilyen civil szervezetnek? - igen, szervezet megnevezése: - nem 42. Szívesen lenne-e tagja környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetnek (civil szervezet, egyesület, klub) igen nem

172 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

43. Statisztikai jellegű kérdések a kitöltő személyéről: Neme: Férfi Nő

Kora 30 év alatt felett

31-40 év között

41-54 év között

55

Iskolai végzettsége: 8 általános

Mióta él a településen? - 0-5 éve

szakmunkás

érettségi

főiskola/egyetem

6-10 éve

11-20 éve

20 évnél régebben

Mi a foglalkozása? …………………….…………………………………………………………………………

Köszönjük, hogy időt szánt kérdőívünk kitöltésére! Válaszait nagyon köszönjük!

173 / 178

év

Szentes város

Local Agenda Program

Iskolai kérdőív 1. Véleményed szerint mennyire jelent problémát ma Magyarországon a környezetszennyezés? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el!) Nagyon komoly problémát jelent. Eléggé komoly problémát jelent. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. Nem jelent problémát. 2. Véleményed szerint mennyire jelent problémát településeden a környezetszennyezés? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el!) Nagyon komoly problémát jelent. Eléggé komoly problémát jelent. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. Nem jelent problémát. 3. Érdeklődsz-e a környezetvédelmi kérdések iránt? (Kérjük, jelöld a körben X-el!) Igen, folyamatosan. Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban. Egyáltalán nem. 4. Ha igen, mi volt az a legutóbbi környezeti probléma (kérdés), ami felkeltette érdeklődésedet (amiről hallottál, vagy amiről olvastál)? Kérjük, írd le ide! …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább környezetvédelmi ismeretekhez, információkhoz? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el! Több választ is megadhatsz!) Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül. Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás, stb.). Televízió, rádió híradásaiból, műsoraiból. Újságokból, folyóiratokból. 1Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során. Egyéb módon, éspedig …………………………………………………………………… 6. Van-e tudomásod arról, hogy lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelmi, természetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik? Igen, ismerek ilyen szervezetet, például: ……………… Nincs tudomásom ilyen szervezet működéséről.

174 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

7. Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján? Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek. A szervezet neve: ………………..…… Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken. Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken. Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon. 8. A környezetvédelem „jeles napjai” közül iskolánkban az alábbiakról szoktunk valamilyen formában megemlékezni (Természetesen több választ is bejelölhetsz!): Környezetvédelmi Világnap (június 5.) Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák Napja (május) Egyéb, éspedig ………….. Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések. 9. Szeretnél-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről? Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül. Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub, stb.) keretében. Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket. 10.Véleményed szerint kinek az elsőrendű felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük rangsorold az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint! A körbe most ne X-et, hanem fontosság szerint 1-től 5-ig számot tegyél, ahol 1: nem fontos, nem az ő feladata; 5: nagyon fontos, az ő elsőrendű feladata!) Az országot irányító kormányé. A településeket irányító helyi önkormányzatoké. A vállalkozásoké, intézményeké. A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.). Az egyes személyeké, családoké. Egyéb elképzelésem van, éspedig: …………………………………………………………………… 11 Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is, iskolában is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelöld meg X-el azokat, amelyekre Te is odafigyelsz! Takarékos világítás, fűtés. Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása. Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………… Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre.

175 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

12 Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában? Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását. Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai. Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak. 13 Próbáltál-e már olyan terméket használni (vásárolni), melyről tudtad, hogy kevésbé terheli a környezetet? Igen, nagyon gyakran. (Ha tudod, nevezd meg a terméket: ………………) Nagyon ritkán. Soha. 14. Tájékozottnak tartod-e magad lakóhelyed gazdasági, szociális, környezetvédelmi stb. ügyeiben, kérdéseiben? Igen, megfelelően tájékozott vagyok lakóhelyem ügyeiben. Csak ritkán szoktam foglalkozni lakóhelyem dolgaival. Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei. 15. Hol beszélitek meg leggyakrabban lakóhelyed ügyeit? Az iskolában, a tanárokkal és tanulótársakkal együtt. A tanulók egymás között, baráti társaságban. Otthon, szülőkkel és ismerősökkel. Egyéb formában,és pedig:………………………………………………. 16 Szívesen élsz itt, ezen a környéken?. Igen, szeretem ezt a környéket. Ha volna lehetőségem, elköltöznék erről a környékről. 17 Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Légy szíves értékeld, hogy a felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden! (Osztályozz a körben 1-5 közötti számokkal: az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen vagy a megjelölt dologgal, az 5-ös pedig azt, hogy teljesen elégedett vagy, de adhatsz 2- est, 3-ast és 4-est is!) Osztályzat (1-5): A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota A tömegközlekedés A közellátás A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A szórakozási lehetőségek

176 / 178

Szentes város

Local Agenda Program

A közbiztonság A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet Az utcák, terek, parkok állapota A település egészének hangulata 18 Jelentősen segítené további munkánkat, ha jeleznéd, hogy az előzőekben említettek közül melyik három települési probléma megoldását tartod a legsürgősebbnek! Az első: ………………………………………………………………………………………………… A második: ………………………………………………………………………………………………… A harmadik: ………………………………………………………………………………………………… 19. Ha a fentieken kívül még egyéb észrevételeidet szeretnéd közölni velünk, azt ide írhatod: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Köszönjük, hogy időt szántál kérdőívünk kitöltésére! Válaszaidat nagyon köszönjük!

177 / 178