EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK
INFRA STRUK TÚRA GEO I N F O R M A T I K A
„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése”
1
B M E E O F T A I 0 4 s e g é d l eHEFOP/2004/3.3.1/0001.01 t a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére
Infrastruktúra Geoinformatika (BMEEOFTAI04) V 1.0 A tanterv sajátosságai miatt a jegyzet anyaga megegyezik a BMEEOFTAG03 tárgy anyagával
Tartalom
1. előadás: A földrajzi hely jelentősége ....................................................................................... 4 1. Az „információban gazdag hely” fogalmának kialakulása ................................................ 4 2. Helymeghatározási technikák ............................................................................................ 4 3. Geokódolt adat és információ ............................................................................................ 5 3. Térbeli adatok integrációjának technológiái ...................................................................... 5 4. Hatékony adatkeresés......................................................................................................... 5 5. Helyhez kapcsolódó felhasználások................................................................................... 6 6. Helyalapú szolgáltatások.................................................................................................... 6 7. Térinformatikai szakpolitika .............................................................................................. 6 8. A technológián túl: egy új térbeli írástudás........................................................................ 7 2- 3. előadás: Elemzések.............................................................................................................. 8 1. Elemzések célja .............................................................................................................. 8 2. Elemzéshez szükséges ismeretek ................................................................................... 8 3. Az adatok további feldolgozását szolgáló funkciók..................................................... 10 4. Az adatok elemzését szolgáló funkciók ........................................................................... 11 4-5. előadás: Megjelenítés – Kartográfa hagyományos eszközei – WEB-es megjelenítés ....... 14 1. A kartográfia alap kérdései .......................................................................................... 14 2. Térbeli információk vizuális megjelenítésének problémái .......................................... 14 3. Példa a kartográfiai és térinformatikai szempontok egyidejű figyelembevételére: ATKIS .................................................................................................................................. 15 4. Térképi ábrázolás eszközei........................................................................................... 19 5. Térképtartalom: Komponensek/ Alap problémák / Analóg / Digitális eszközök ........ 20 Kartográfiai generalizálás eszközei:..................................................................................... 20 6. Sokszorosítás eszközei, módszerei............................................................................... 21 6. előadás: Ingatlan nyilvántartás............................................................................................... 22 1. Téma megnevezése, rövid áttekintés............................................................................ 22 2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése.................................................. 22 3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok .............................. 23 5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek ..................................................................... 23 6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai ..................................................................... 24 7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás................................................................. 24 8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép ................................................................. 24
2
9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok.................................................... 24 7. előadás: Topográfiai térképezés............................................................................................. 25 2. Téma megnevezése, rövid áttekintés............................................................................ 25 3. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése.................................................. 25 4. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok .............................. 25 5. Jogi, műszaki szabályozórendszer, törvényi háttér, szabványok, utasítások ............... 25 6. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek ..................................................................... 25 7. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai ..................................................................... 25 8. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás................................................................. 26 9. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép ................................................................. 26 10. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok................................................ 26 8-9. előadás: Közmű nyilvántartás, 3D többcélú kataszterek .................................................... 27 1. Téma megnevezése, rövid áttekintés............................................................................ 27 2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése.................................................. 27 3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok .............................. 28 4. Jogi, műszaki szabályozórendszer, törvényi háttér, szabványok, utasítások ............... 28 5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek ..................................................................... 29 6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai ..................................................................... 29 7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás................................................................. 29 8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép ................................................................. 29 9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok.................................................... 30 10. előadás: Közlekedés............................................................................................................. 31 1. Téma megnevezése, rövid áttekintése.......................................................................... 31 2. A jelenlegi hazai és nemzetközi helyzet áttekintése .................................................... 31 3. Történeti fejlődés, hagyományos közlekedési térképek és navigációs eszközök ........ 32 4. A közlekedési információs rendszerek alkotóelemi és funkciói .................................. 32 5. A térinformatikai elem létrehozása .............................................................................. 33 6. Az Intelligens Közlekedési Rendszerek alkalmazása .................................................. 33 7. Fejlődési tendenciák, összegzés ................................................................................... 34 11. előadás: Üzleti alkalmazások ............................................................................................... 35 1. Téma megnevezése, rövid áttekintés............................................................................ 35 2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése.................................................. 35 3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok .............................. 35 4. Jogi, műszaki szabályozórendszer, törvényi háttér, szabványok, utasítások ............... 36 5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek ..................................................................... 37 6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai ..................................................................... 37 7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás................................................................. 37 8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép ................................................................. 38 9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok.................................................... 38 12. előadás: Nemzetközi Szabványok........................................................................................ 39 1. Szabványokkal kapcsolatos alapfogalmak ....................................................................... 39 2. Térinformatikával összefüggő nemzetközi szabványok .................................................. 39 3. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet térinformatikai szabványcsaládja..................... 39 4. Nyílt térinformatikai szabványok.................................................................................... 42 Irodalom..................................................................................................................................... 43 Vizsgakérdések .......................................................................................................................... 45
3
1. előadás: A földrajzi hely jelentősége
1. Az „információban gazdag hely” fogalmának kialakulása Mindennapi életben: számos információ helyhez köthető Sok példa saját és barátaink életében: demográfia, kriminalitás, események, üzleti élet. Új helymeghatározó eszközök, szoftverek, online elérhető adatok. Sok digitális információ: szövegben, képben, más formában. Geo Tagging. Az impliciten létező információk explicité válnak A fizikailag létező, illetve virtuális objektumokról korábban csak implicit módon létező információk explicitté válnak. Geokódolt szöveg, kép, média és térkép. Példák az információkra.
Új interfész lehetőségek A sokféle adathoz különböző interfészeken juthatunk hozzá: térképolvasás, fejjel mozgatható display, esetleg implantátum. Az új lehetőségek személyre szabottak. A táj érzékelése. A táj és az ember kapcsolatát új a térhez kapcsolódó (geospatial) web biztosítja. Számos szenzor, növekvő intelligencia teszi ezt lehetővé. A kulcstechnológiák, az alkalmazások, az adatok, a szakpolitika fejlődése hozza létre a geoweb-et.
2. Helymeghatározási technikák Miért szükségesek? Lehetővé teszik az objektumok helyzetének meghatározását (megadják, hol vannak a dolgok). Miért fontosak? Kulcsfontosságú elemei annak, hogy a felhasználó térben és időben azonnal hozzájusson a helyhez kötött információhoz. Helymeghatározást lehetővé tevő hálózatok. Drótnélküli távközlési hálózatok.
4
Helymeghatározó eszközök. GPS jellegű eszközök (nem szükséges távközlési hálózat). Hálózati jellegű WiFi csatlakozási pontok alapján. RFID: hibrid helymeghatározás. Az RFID működhet aktív és passzív alapon. Aktív: áramkör, antenna – meghatározható a helyzete. Passzív: külső hálózat kell (autópálya Ausztriában).
3. Geokódolt adat és információ Mit jelent? Explicit módon megadott helyet, általában hosszúság és szélesség formájában Miért fontos? Ha hypermedián vagy más módon keresztül objektumokra, vagy helyzetre van szükségünk a koordináták alapján kapcsolódhatunk be. Két alapvető formája: hagyományos helyhez kapcsolódó adat. geokódolt hypermédia. Geotag: összefoglaló elnevezése a hosszúság, szélességi és magassági tulajdonságoknak.
3. Térbeli adatok integrációjának technológiái Mit jelent? A térbeli adatok integrációs technológiái olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik valamely helyre vonatkozó összes információ (szociális, kulturális, történeti, kereskedelmi, környezeti, fizikai) együttes szemlélését és felhasználását függetlenül az információk eredetétől vagy eladójától. Miért fontos? Sok diszkrét adatformátum létezik, amelyek nem interoperábilisak, vagy legalább is nem automatikusan azok. Ezen különböző típusú adatok integrációja a multidiszciplináris alkalmazások előfeltétele. Két kiinduló fogalom: adatformátum, metaadat.
4. Hatékony adatkeresés Mit jelent? Hatékony adatkeresésnek alkalmasnak kell lennie valamely helyhez tartozó összes attribútum, adatforrás megtalálására (például térképek, légi és űrfelvételek, szakadatok). Röviden meg kell találnia a felhasználónak az adott helyre vonatkozó összes digitális adatot.
5
Miért fontos? A hatékony számítógépes keresés előfeltétele annak, hogy a geoweb a kommunikáció új megbízható médiuma lehessen. A World Wide Web hatékony kereső szolgáltatása: Yahoo! Goggle. Hasonló kell a Geowebnek is Két feladat: hagyományos helyhez kapcsolódó adat, geokódolt hypermédia keresés.
5. Helyhez kapcsolódó felhasználások Mit jelent? Olyan eszközök sokaságát, amelyek a felhasználót segítik a helyhez kapcsolódó adatok megszerzésében. Miért fontos? Ezek teszik lehetővé, hogy a geoweb, mint médium, a mindennapi élet részévé váljék. Hardver: PDA, mobil telefon, laptop. Hordozhatók, Könnyen kezelhetők, Nem befolyásolják a környezetet. Szoftver: geoadatok: előállítása, integrálása, feldolgozása, megjelenítése. Terjednek a szabad szoftverek.
6. Helyalapú szolgáltatások Mik ezek?
Azzal összefüggő ismeretek, hogyan használhatunk helyhez kapcsolódó
szolgáltatásokat. Például. egy mobil telefon tulajdonos kíváncsi, milyen árleszállítások vannak az általa látogatott bevásárló központban. Miért fontos? Lehetővé teszik a különböző szolgáltatóknak, hogy azonnal és mindenhol információt, tanácsot, segítséget nyújtsanak szolgáltatásaik igénybevételéhez. Zártkörű szolgáltatások (walled gardens).. Más mint a szokásos Internet. Mobil Internet szolgáltatások. Web alapú tartalmak, nyílt szabványok Nyitott Web alapú geo-szolgáltatások. Sokféle létezik.
7. Térinformatikai szakpolitika
6
Mik az? A térbeli adatok elérésével, védelmével felhasználásával összefüggő szakpolitika, beleértve az adatvédelem, a tulajdonjog és a közérdekű adatokhoz történő hozzáférés kérdéseit. Miért fontos? Ez határozza meg milyen széles körben és milyen célra használhatók fel a térbeli adatok. Négy téma: az adatok tulajdonjoga, a tartózkodási hely védelme, a bizalmas adatok biztonsága, fejlesztési célok.
8. A technológián túl: egy új térbeli írástudás Térbeli írástudás: térbeli adatok, térképek olvasásának, létrehozásának felhasználásának képessége. Új kifejezés: geo-speak.
7
2- 3. előadás: Elemzések
1. Elemzések célja A térinformációs rendszerek 4 funkciójának egyike. Térbeli elemzéskor különböző szintű kérdések: •
Mi található azon a helyen?
•
Hol van az a….?
•
Hogyan változott meg…?
•
Melyik a legkedvezőbb útvonal?
•
Mi a jelenség lényege?
•
Mi történik, ha…?
A választ különböző módszerek kombinációi adják. A tárgyalás három részből áll: •
Az elemzéshez szükséges ismeretek
•
Az adatok további feldolgozásához szükséges funkciók (Data extraction)
•
Elemzési funkciók
2. Elemzéshez szükséges ismeretek 2.1 Az adatelemzés lépései Kiválasztás Elemzési műveletek Kiválasztás alapja: •
Geometriai helyzet
•
Attribútum
•
Topológia
8
2.2 Kereső nyelvek Adatbázis jellegétől függ „Hagyományos adatok” SQL és módosításai „Hipermédia” jellegű adatok: XML – GML --XQuery Wikipedia angol XQuery 2.3 Elemzéshez használt műveletek (Data extraction) Aritmetikai műveletek Geometriai műveletek A geometriai felhasznált területei: •
analitikus geometria,
•
diszkrét geometria,
•
fraktálgeometria,
•
gráfelmélet.
Gyakran használt analitikus geometriai műveletek: távolság, irányszög, terület, kerület, súlypont, metszéspont meghatározás. Diszkrét geometriai alapok. Távolság fajták, szomszédság, lánckód, útvonal, egyenes. Fraktál geometriai alapok. . Gráfelmélet. •
Illeszkedés, szomszédság
•
Illeszkedési és szomszédsági mátrix,
•
Legrövidebb útvonal meghatározás.
Logikai műveletek •
egyenlőségek, egyenlőtlenségek,
9
•
műveletek élesen elhatárolt halmazokkal,
•
műveletek nem élesen elhatárolt (fuzzy-) halmazokkal.
Matematikai statisztikai műveletek 1. mintavétel, 2. egy- két és többváltozós statisztikák
3. Az adatok további feldolgozását szolgáló funkciók 3.1 Adatkeresés •
katalógus,
•
térképi,
•
attribútum.
3.2 Generalizálás • pontszám csökkentés, • poligonok egyesítése, •
hisztogram előállítás.
3.3 Absztrakció •
centroid meghatározás,
•
Thiessen poligon előállítás,
•
izovonal meghatározás,
•
vektor-raszter átalakítás
3.4 Térképszelvényekkel végzett műveletek •
méretarány változtatás,
•
vetületi és vonatkozási rendszer változtatás,
•
koordináta-rendszer módosítás.
3.5 Pufferzóna generálás
10
4. Az adatok elemzését szolgáló funkciók
4.1. Egyszerű kérdések Helyre, körülményre trendre vonatkozó kérdések, Kereső nyelvek felhasználása (például SQL). 4.2. Mérések, számlálás, számítás „Computed Geometry” funkciók Pontokkal kapcsolatos funkciók (például pontok száma egy poligonban). Vonalakkal kapcsolatos funkciók (például irányszög, távolság számítás). Felületekkel kapcsolatos funkciók (például terület-, kerület számítás).
4.3. Felületek metszése Metszési módszerek vektor állományok esetén, Metszési módszerek raszter állományok esetén, Alapesetek: •
Pont és poligon metszése, példa: tűzcsapok száma egy telken,
•
Vonal és poligon metszése, példa: vízvezeték szakaszok megtalálása egy földrészleten,
•
Poligon és poligon metszése, példa: földrészletek talajfajtáinak meghatározása.
4.4. Hálózatelemzési funkciók Tipikus példák: •
Legközelebbi szomszéd megkeresése.
•
Legkedvezőbb útvonal megtalálása,
•
Analízis és szimuláció hálózatbővítéshez.
11
Algoritmus a legkedvezőbb útvonal kereséséhez. •
Előfeltételek: a gráfok nem irányítottak, azonos hosszúságúak.
•
Szélességi keresés felhasználása,
•
Legrövidebb útvonal keresése.
Áttekintés az egyéb algoritmusokról.
4.5. Statisztikai funkciók Áttekintés statisztikai programcsomagokról. Mintavételezés. Adatok eloszlásának, sűrűségének jellemzése, példa: vezetékszakaszok építési év szerinti hisztogramja. Egyetlen változó paramétereinek meghatározása, példa: vezetékszakaszok átlagos életkora. Két változó kapcsolatainak jellemzése, példa: korreláció az építési év és az első meghibásodás éve között. Többváltozós analízis. Statisztikai hipotézisek vizsgálata.
4.6. Digitális magassági modellel kapcsolatos funkciók Legfontosabb funkciók: •
Megjelenítés,
•
Interpolálás, szintvonal meghatározás,
•
Lejtési érték számítás
•
Vízgyűjtő terület lehatárolása.
•
Axonometrikus ábrázolás.
12
A 3D eljárások terjedésének hatása.
4. 7. Modellezési és egyéb funkciók Különféle feladatok fordulnak elő. A megoldás gyakran: térinformatikai és egyéb modellezési funkciók együttes alkalmazásával lehetséges. Példák az előforduló egyéb funkciókra: •
Digitális képfeldolgozási funkciók,
•
CAD/CAM funkciók,
•
Műszaki funkciók,
•
Gazdasági funkciók.
13
4-5. előadás: Megjelenítés – Kartográfa hagyományos eszközei – WEB-es megjelenítés
1. A kartográfia alap kérdései
Feladat: valós világ térbeli viszonyainak absztrakt leképezése, vizuális modellezése Humán gondok: Készítő- emberi készségek, képességek, Befogadó – percepció, vizuális érzet Térképek típusai, célja: Műszaki, Földmérési, Topográfiai, Földrajzi, Tematikus … A térképi tartalom Analóg -> Digitális reprezentációjának típusai: •
Statikus analóg megjelenítés - Szemlélés
•
Statikus digitális megjelenítés – Interaktív szemlélés
•
Dinamikus digitális megjelenítés, adatkapcsolat – Interaktív szemlélés, multimédia, Hyperlink
•
Dinamikus digitális megjelenítés, adatbázis kapcsolat – GIS elemzés, Asztali térképező rendszerek
2. Térbeli információk vizuális megjelenítésének problémái Információ
hordozó
felületének
optimális
kihasználása: Analóg
világ:
egyben
hordozó+vizuális megjelenítő funkció, Digitális világ: hordozó és vzsuális megjelenító funkció szétválik. Gondok: pazarlás vagy vizuális környezetszennyezés Megoldás: vizuális közlés optimalizálása a térkép célja, a befogadó képességei és készségei alapján – Kartográfiai eszköz: térképi általánosítás, generalizálás
14
Egyértelmű, egyszerű értelmezhetőség biztosítása - paraméterek: - Információ sűrűség, Entrópia a vizuális jel által átvitt információ mértéke: Nagy: befogadó korlátai, Alacsony – asszociativitás hiánya, pazarlás a vizuális felülettel - Strukturáltság: szubjektív értelmezés – képi reprezentáció, objektív reprezentáció (absztrakt formális nyelv) – nyelvi reprezentáció Statikus ábrázolás/ dinamikus megjelenítés eszközrendszerének különbözősége
3. Példa a kartográfiai és térinformatikai szempontok egyidejű figyelembevételére: ATKIS
ATKIS - Amtliches Topographisch-Kartographisces Informations System (D) A Német Szövetségi Köztársaságban a
térinformatikai adatbázisok szabványosításával
kapcsolatos első kezdeményezések az 1970-es években történtek. Az EDBS adatcsere szabvány (Einheitliche Datenbankschnittstelle EDBS) és az ALK kataszteri szabvány (Automatisiertes Liegenschaftbuch - ALK) alapjaira épült az ATKIS szabvány. Az ATKIS rögzített formában tartalmazza az adatmodell, az objektum katalógus és a szimbólum katalógus definícióját. Az ATKIS rendszerben a térbeli információk tárolása két eltérő struktúrában : digitális terepmodell vagy digitális kartográfiai modell formájában lehetséges.
15
Az ATKIS funkcionális felépitése
A digitális terepmodell (Digitale Landschafts-Modelle - DLM) a topográfiai objektumokat eredeti felmérési pontossággal, az objektum katalógusban fixen rögzített struktúrában tartalmazza. Az objektumkatalógus definiálja az adott objektum helyzeti, egyéb geometriai és attribútum adatainak típusát. A digitális kartográfiai modell (Digitale Kartographisce Modelle - DKM) a topográfiai objektumok kartográfiai reprezentációját tartalmazza a megjelenítés méretarányának és tematikájának megfelelő grafikai formában. A topográfiai objektumok grafikus, kartográfiai definícióját fix formában a szimbólum katalógus tartalmazza.
16
Objektum osztályok Alappontok 1000
Település Közlekedés Vegetáció 2000
3000
4000
Víz
Régió
Terep
5000
6000
7000
Közlekedés objektum csoportok Közúti
Vasúti
Légi
Hajózási
Infrastruktúra
3100
3200
3300
3400
3500
Közúti közlekedés objektum típusok Út
Utca
Tér
Autópálya
3101
3102
3103
3106
Út objektum attribútumok szélesség,funkció,állapot, stb...
Az ATKIS objektum katalógus struktúrája
Az ATKIS objektum katalógusa rögzített formában leírja a valós világ topográfiai objektumainak az ATKIS alap adatbázisába (Digital Landscape Model- DLM) történő leképezésének szabályait, entitásait, objektum osztályait, attribútumait. Az ATKIS szimbólum katalógusa leírja az absztrakt formában tárolt alapadatbázisból (DLM) generált kartográfiai grafikus megjelenítés, szimbolizálás szabályait.
17
Az ATKIS geometriai és topológiai modellje
18
Az ATKIS szemantikai modellje
Az ATKIS
rendszerbe betöltésre kerülő adatok egyedi adatminőségi jellemzőkkel nem
rendelkeznek. A DLM adatbázisba bekerült topográfiai objektumok minőségét az adatnyerési technológiai előírások biztosítják. A DLM feltöltésénél az 1:25.000 méretarányú topográfiai térképek
adattartalmának
adatsűrűségének
megfelelő
adatnyerési
technológia
kerül
alkalmazásra. Az adatnyerés forrása az 1:5.000 méretarányú alaptérkép (ortofotótérkép), melynek mint szerkesztési alaplapnak a felhasználásával végzik el a szakemberek az objektumkatalógusban
definiált
topográfiai
elemek
interpretációját,
majd
vektoros
digitalizálással a rendszerbe történő betöltését. Az alapanyag és az alkalmazott technológia +/- 3 m-es helyzeti
megbízhatóságot biztosit. Az adatminőség egyéb komponenseit az
adatfeltöltési technológia hivatott biztosítani (attribútum pontosság, logikai konzisztencia, teljesség, aktualitás).
4. Térképi ábrázolás eszközei Grafikai megjelenítési módszerek: 1. Pozícionálás: - Mérethű ábrázolás: Nagyméretarányú ábrázolás - Méreten felüli ábrázolás: Alaprajzhoz hasonló, Helyzet hű, Térbelileg hű kartográfiai ábrázolás Geometriai elemek: Pont (szimbólum, címke, szöveg), Vonal (kötési mód, támpontok), Felület (Kötési mód, támpontok, lukak) Vizuális, grafikai változók, észlelhetőség/megkülönböztethetőség küszöb értékei: -
méret
-
textúra
-
világosság/sraffozás
-
szín 19
-
alak
-
tájolás
Észlelési küszöb (grafikai elem vizuális észlelhetősége): -
pont: 0,2 mm
-
vonal vastagság: 0,1 mm
-
kitöltött négyzet: 0,4 mm
-
üres négyzet: 0,6 mm
Felbontási küszöb (grafikai elemek önálló vizuális megkülönböztethetősége): -
rajztérköz: 0,2 mm
Megkülönböztetési küszöb, grafikai szimbólumok -
alak,
-
-méret,
-
-tájolás,
-
világosság,
-
textúra különbségeinek pszichikai észlelhetősége
5. Térképtartalom: Komponensek/ Alap problémák / Analóg / Digitális eszközök -
Névrajz – ábrázolási hatékonyság
-
Síkrajz - hierarchia
-
Domborzat ábrázolás – vizualitás, geometriai helyesség, algoritmizálhatóság
Kartográfiai generalizálás eszközei: Probléma: Felmérési térkép adatsokaságából a Levezetett térkép elemeinek létrehozása Módszerek: -
Tisztán mértani generalizálás: Egyszerűsítés, Nagyobbítás, Eltolás 20
-
Mértani-mennyiségi generalizálás: Összevonás, Kiválasztás
-
Minőségi generalizálás: Tipizálás, Hangsúlyozás
6. Sokszorosítás eszközei, módszerei Nagy példányszám, tömegtermelés - Nyomdai módszerek: Magasnyomás, Mélynyomás, Offset-nyomás - Jó minőségű, olcsó hordozó anyagok és festékező technológiák Kis példányszám – egyedi termékek - Reprográfiai eszközök: Xerográfia, Eelktrosztatikus, Fotográfia, Hő, Tintasugaras, Digitális stencil - Drága hordozó anyagok és festékező technológiák, kedvezőtlen minőség/ár arány
21
6. előadás: Ingatlan nyilvántartás
1. Téma megnevezése, rövid áttekintés Az egysége ingatlan nyilvántartás célja a jelentős népgazdasági vagyont képező ingatlanokhoz kapcsolódó jogi, pénzügyi, adózási, fejlesztési feladatok megbízható alapjainak megteremtése. - Adózás: földadó kataszter (PM) -
Tulajdon nyilvántartás: telekkönyv (IM)
=>Egységes ingatlan nyilvántartás (1972) Tartalma: Szöveges alap nyílvántartások: -
Tulajdoni lap I-III.
-
Földkönyv
Rajzi alapnyilvántartások: -
Ingatlan nyilvántartási térkép
-
Talajosztályozási térkép
-
Egyéb önnálló ingatlanok alaprajzai
-
Szolgalmi jogi vázlatok
Kiegészítő munkarészek: -
irattár
-
segédletek
-
iktató könyv
-
névmutató
-
helyrajziszám mutató
2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése A nemzetközi gyakorlatban egyedülálló példa 1972-től az egységes ingatlan nyilvántartás. -
Mediterrán országok: birtokleírás
-
Angolszász megoldás: a szerződések nyilvántartása
22
-
Osztrák, Francia, Német megoldás: Független Kataszter (PM) és Telekkönyv (IM)
3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok Telekkönyv: 1855 Osztrák Igazságügyi Minisztérium, Telekkönyvi bíróság, Földadó Kataszter: 1789 (II.József halála után megsemmisítették), 1850: ideiglenes kataszter, 1875 Állandó kataszter. Térképi alapok, Művelési ágak (Szántó, Kert, Rét, Szőlő, Legelő, Erdő, Nádas), minőségi osztályok (1-8), Kataszteri tiszta jövedelem becslése 10 év statisztikája alapján, I, II, III. kataszteri felmérés MA = 1: 2880, 1: 1440 1972: egységesítés: cél - magántulajdon kontrolja, MA = 1: 1000, 1:2000, 1: 4000 (1:10000)
4. Jogi, műszaki szabályozórendszer, törvényi háttér, szabványok, utasítások -
1997. évi CXLI tv. az ingatlan nyilvántartásról – Nyilvánosság, Közhitelesség
-
1959 évi IV. trv (PTK) – Polgári jogi szerződések
-
1996. évi LXXVI. Trv a földmérési és térképészeti tevékenységről – Állami alapadatokban változást generáló eljárások szabályozása, Egységes alapok
-
161/2004 (XI.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti adatok kezeléséről, szolgáltatásáról, és szolgáltatási díjairól – Állami, Üzleti, Nonprofit szervezetek adathozzáférése
-
MSZ 7772-1 : DAT szabvány -> FVM OFTH DAT utasítás
5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek - FVM – OFTH -Földhivatali hálózat: Megyeri/Körzeti földhivatalok: http://www.takarnet.hu/ - FÖMI: http://www.fomi.hu/ - NKP KHT 23
6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai Készítés: FVM OFTH – FÖMI Műszaki terv, Állami átvétel, Használatba adás Változásvezetés: Térképi adatok: ingatlanrendező földmérő Tulajdoni lap: PTK – magánokirat: ügyvéd, közjegyző
7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás -
Ingatlan forgalom
-
Adózás
-
Tulajdon nyilvántartás
-
Műszaki, gazdasági tervezés
-
Állami térképművek alap rendszere: Önkormányzat, közművek..
8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép Digitális nyilvántartás: TAKARNET: Tulajdoni lap Digitális térkép: Takaros - DAT szabvány, Alaptérképi tartalom
9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok -
Kataszter/ telekkönyv harc
-
Teljekörű lefedettség
-
Adat politika: állami, üzleti, nonprofit
24
7. előadás: Topográfiai térképezés
2. Téma megnevezése, rövid áttekintés -
Honvédelem, katasztrófa védelem mezőgazdaság, környezetvédelem, vízügy, közlekedés, távközlés térképészeti adat igényének kielégítése
3. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése Polgári és Katonai alkalmazások közötti feladat megosztás: -
Polgári: EOV: 1:10 000 (1: 25 000, 1: 100 000, 1: 200 000)
-
Katonai: ( ST, GK,) UTM : 1: 25 000, 1: 50 000, 1: 100 000, 1: 250 000
4. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok I. II, II. katonai felmérés: topográfiai térképművek, M = 1: 28800, 1:28800, 1:25000
5. Jogi,
műszaki
szabályozórendszer,
törvényi
háttér,
szabványok, utasítások -
1996. évi LXXVI. Trv a földmérési és térképészeti tevékenységről
-
161/2004 (XI.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti adatok kezeléséről, szolgáltatásáról, és szolgáltatási díjairól
-
MSZ 7772-2 : Digitális topográfiai térképszabvány
6. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek -
MH TÉHI
-
FVM FÖMI
7. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai Készítés: MH TÉHI, FÖMI
25
Változásvezetés: FÖMI, MH TÉHI?
8. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás -
Honvédelem, Katasztrófa védelem
-
Regionális műszaki, gazdasági tervezés
-
Állami térképművek alap rendszere: környezetvédelem, külterületi közművek, nyomvonalas létesítmények..
9. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép HM: DTA – 50, 1: 50 000 katonai topográfiai térkép grafikai vázának digitalizálása FÖMI: 1: 10 000 topográfiai térkép: 1. szkennelt változat, 2. egyszerűsített grafikai váz digitalizálása, 3. domborzat digitalizálása
10.
Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok -
Polgárai/ katonai kooperáció
-
Változásvezetés
-
Adat politika: állami, üzleti, nonprofit
26
8-9. előadás: Közmű nyilvántartás, 3D többcélú kataszterek
1. Téma megnevezése, rövid áttekintés Az egységes közmű nyilvántartás célja a lakossági és egyéb felhasználói igényeket kiszolgáló szakági vezetékek rendszeréhez kapcsolódó fejlesztés, tervezés, üzemeltetés operatív nyilvántartási, irányítási és döntéstámogatási rendszereinek egységes alapokon történő nyilvántartásának kiszolgálása. Jelentősen eltérőek a közmű nyilvántartással kapcsolatos külterületi és belterületi feladatok. A tipikus közmű információs rendszer nagy pontosságú, 2D, 2.5D közepes adatsűrűségű vektoros geometriai adatstruktúrára épül, melyet átlagos mennyiségű és változási gyakoriságú attribútum adatrendszer egészít ki. Alapvető elemei, adat tartalma (10-15 közmű szakág, 160-170 féle vezetéktípus): -
Földmérési alaptérkép: közigazgatási határok, földrészletek, alrészletek jogi határa, állandó jellegű épületek, műtárgyak
-
Közmű alaptérkép (Földmérési alaptérképre építve, 1: 500) + közterületi tartalom, műtárgya
-
Közműtérkép/Genplan (Víz, Gáz, Csatorna, Villamos energia, Távfűtés, Távközlés stb. 1:500 ma. egyesített szakági térképe)
-
Szakági részletes helyszínrajz: Közműalaptérkép + ( az egyes szakágak részletes közműhálózatának 1: 500 ma. helyszínrajza)
-
Szakági áttekintő helyszínrajz (1: 4000): az egyes szakágak éttekintő helyszínrajza
-
Közmű adattár: az egyes szakági nyilvántartások szöveges leírása
2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése A hazai helyzet rendkívül változatos. Az önkormányzatok építéshatósági funkciója elvileg feltételezi az egységes közmű nyilvántartás meglétét, de ténylegesen csak a nagyobb városokra jellemző a nyilvántartások felállítása. A nyilvántartást működtető szervezet esetenként az önkormányzat szervezetén belül található, de számos esetben külső vállalkozó végzi a nyilvántartási feladatokat. Alapvető gond, hogy a közmű nyilvántartás alapját képező digitális földmérési alaptérkép csak a települések egy részén áll rendelkezésre. További gondokat okoz a földmérési alaptérkép hozzáférhetőségének szabályozása, a földmérési 27
alapadatok felhasználásáért fizetendő adatdíj jelentős mértéke. A heterogén közmű nyilvántartási gyakorlat legneuralgikusabb pontja a nyilvántartás aktualitásának biztosítása, a változásvezetés elhanyagolása. A nemzetközi gyakorlat pozitív közmű nyilvántartási példái a „Városmérési térkép” típusú műszaki térképi alapra épülnek, melynek alapvető funkciója a település természetbeni, műszaki viszonyainak ábrázolása, szemben a földmérési alaptérkép jogi szaktérkép jellegével. Ez esetben a városmérési térkép alapú közműnyilvántartás képes fogadni a hiteles ingatlan nyilvántartási információkat tartalmazó réteget, így biztosítható a két rendszer kapcsolata.
3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok Az elmúlt évtizedekben a városüzemeltetés és a külterületi közműhálózat tervezés, üzemeltetés heterogén geometriai alapokon építkezett. Térképi alapként felhasználásra kerültek a földadózás kataszteri térképei, a városüzemeltetést segítő részletes műszaki tartalommal bíró városmérési térképek és a polgári és katonai gyakorlat topográfiai térképei. A heterogén funkciójú, méretarányú, megbízhatóságú térképi alapok egységesítése igen sok buktatót rejt magába. Az egységes ingatlan nyilvántartás 1972 évi megteremtése után a vonatkozó jogszabályok előírták a közhiteles földmérési alaptérképek kötelező használatát az egyéb műszaki, hatósági, tervezési feladatok számára, de nem számoltak azzal a ténnyel, hogy a törvény közlönyben történő kinyomtatásával egyidejűleg nem kerül előállításra az egységes, megbízható földmérési alaptérkép. Így az ingatlan nyilvántartást többnyire érintő alkalmazások (építési engedély, szolgalmi bejegyzés) a földhivatalokban fellelhető nyilvántartási térképek vetületéhez, szelvényezéséhez, méretarányához igazodtak. További nehézségként jelentkezett bizonyos ágazatok ingatlan nyilvántartási rendszeren kívüli előélete (Bányatelkek, Országos közutak, Vasút, Vízügy), ahol a létesítmények a földhivatalok közigazgatási határokat követő logikájától eltérő térbeli egységekben, többnyire saját vetületi rendszerben kerültek nyilvántartásra.
4. Jogi,
műszaki
szabályozórendszer,
törvényi
háttér,
szabványok, utasítások -
19/1974. (XII.2.) Ép. Ért.24. ÉVM utasítás az egységes közmű nyilvántartásról 28
-
21/1983. (XII.28) ÉVM rendelet az egységes közműnyílvűntartás módosításártól
-
M1. Mérnökgeodéziai jelkulcs, MÉM OFTH, 1975
-
1997. évi LXXVIII. Trv. 58. par. Az épített környezet alakításáról és védelméről
-
241/1997.(XII.19.) Korm. Rendelet az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartásokról
5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek - ÉVM, HM, KÖVIM, FVM, Önkormányzatok, Kamarák ?
6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai Készítés, készíttetés: Építéshatóság - Önkormányzat Változásvezetés: Alaptérképi adatok: Földhivatal Szakági tartalom: Közmű tulajdonos, Tervező, Üzemeltető Nyilvántartás: szervezeti gondok, belső/külső aparátus
7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás -
Település rendezés
-
Település tervezés
-
Építéshatósági munka
-
Közmű üzemeltetés
-
Katasztrófa elhárítás
8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép Digitális térképi alapok: teljes körű lefedettség? Szakági tartalom: egységesítés, adatcsere, közös költségviselés
29
Interoperatibilitás: hatósági, belső nyilvántartó, műszaki tervező, üzemeltetői rendszerek között kapcsolat biztosítása Alkalmazás: operatív/ irányítási/ döntéstámogatási szintek szerves egymásra épülése
9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok -
Jogi műszaki szabályozó rendszer inkonzisztenciája
-
Integrált fogalmi/logikai/fizikai szabvány hiánya
-
Hagyományos papír alapú szemlélet/objektumorinetált GIS adatbázis?
-
Természetbeni/ jogi állapot ellentmondásai
-
Változásvezetés/ Aktualitás: csak annyit írjunk elő, amit véges idő alatt elő tudunk állítani és karban tudunk tartani…
-
Adat politika, költségviselés, hasznosítás: ki hányszor és miért fizessen?
30
10. előadás: Közlekedés
1. Téma megnevezése, rövid áttekintése A térinformatika felhasználásának egyik legjelentősebb területét a közlekedési szakterület biztosítja. A közlekedési célokat szolgáló – igen sokféle – információs rendszer nagy hányadának alkotóelemét képezi valamilyen szintű térinformációs rendszer. A közlekedés és logisztika rohamos növekedése, valamint a technológiai fejlődés maga után vonja a közlekedési célú térinformatikai rendszerek gyors fejlődését. A közlekedést támogató térinformatikai rendszerek mind az útvonalakon történő közlekedési tevékenységet (közúti, vasúti, vízi, légi), mind a különböző típusú alkalmazásokat (egyéni, flotta, közlekedésszervezés) segítik. Az informatikai támogatással létrehozott rendszereket gyakran Intelligens Közlekedési Rendszereknek (Intelligent Transportation System, ITS) nevezik.
2. A jelenlegi hazai és nemzetközi helyzet áttekintése Az elmúlt bő évtizedben különböző célt szolgáló Intelligens Közlekedési Rendszereket hoztak létre Magyarországon. Ezek közül a közúti forgalomszabályozást szolgálja a MARABU (az M0 forgalomszabályozó és információs rendszere), a MAESTRO (az M3 forgalomszabályozó és információs rendszere). A közúti üzemeltetést támogatja az ÚTMET. A közeli jövőben kezdik meg az útdíj szedést megvalósító rendszerek kialakítását. A közúti közlekedésben a kamionok jelentős részét, a vízi és a légi közlekedés járműveket bekapcsolják az Intelligens Közlekedési Rendszerekbe. A személygépkocsi állomány egyre nagyobb része rendelkezik korszerű navigációs rendszerrel.
31
Az Intelligens Közlekedési Rendszerek az 1990-es évek óta világszerte gyorsan terjednek. Talán az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban a legszembetűnőbb a fejlődés. Az Európai Unióban is számos rendszert hoztak létre. Az EU által támogatott fontos projektek: •
PROMETHEUS (Programme for a European Traffic with Highest Efficiency and Unprecented Safety),
•
DRIVE (Dedicated Road Infrastructure for Vehicle Safety in Europe).
3. Történeti fejlődés, hagyományos közlekedési térképek és navigációs eszközök A navigáció célja: légi és vízi (újabban szárazföldi) járművek vezérlése, célba juttatása a térbeli helyzet, az útvonal és a megtett távolság meghatározása alapján. Elsőként a tengeri, majd a légi, végül s a szárazföldi navigáció alakult ki. A navigációt helymeghatározó eszközök (például tájoló, szextáns) és speciális térképek segítik. A navigációs térképek jellege a közlekedési módtól (közúti, vízi, légi) függ. Jellemző méretarányuk: •
Közúti: 1:10 000 – 1: 500 000,
•
Vízi: 1: 50 000 – 1: 1 000 000,
•
Légi: 1: 25 000 – 1: 2 000 000.
4. A közlekedési információs rendszerek alkotóelemi és funkciói A közlekedési információs rendszerek alkotóelemei a következők: •
Helymeghatározó (navigációs) elem,
•
Telekommunikációs elem,
•
Térinformatikai elem,
•
Irányító központ.
A helymeghatározás mesterséges holdakon alapuló rendszerek (GPS, GLONASS, GALILEO, stb.) segítségével, inerciális rendszerekkel, mobil telefonok felhasználásával, RFID alapú
32
rendszerek segítségével történhet. A mesterséges holdakon alapuló rendszerek vagy beépítettek, vagy mobil rendszerek (Ez utóbbiak térhódítása megfigyelhető). A telekommunikációs elem az egyes járművek és az irányító központok között teremt kapcsolatot. Ilyen rendszerek felhasználhatnak mesterséges holdakat (például INMARSAT), mobil telefonokat. Ilyen elemeknek tekinthetők az analóg és a digitális rádiók, továbbá az utak mentén elhelyezett rövid hatótávolságú információs rendszerek. A térinformatikai elem egyrészt a szokásos térképi tartalmat (geometria, topográfia, közigazgatási határok), másrészt az érdeklődésre számot tartó tartalmat (POI, Point of Interest) foglalja magába. Ez utóbbiba sorolhatók például: szálláshelyek, vendéglők, múzeumok. A funkciók a következők: címillesztés (Adress Matching), térképillesztés (Map Matching), legkedvezőbb útvonal meghatározás (Best–route calculation), útvonalvezetés (Route Guidance).
5. A térinformatikai elem létrehozása A térképi tartalom létrehozásának főbb jellemzői: felbontás, digitalizálási mód, vonatkozási rendszer, adatminőség. A létrehozást különböző vállalatok végzik. A legnagyobbak: NavTeq, Tele Atlas. Alapanyag: analóg térkép, légi fénykép, űrfelvétel. Fontos a vonatkozási rendszer. Az érdeklődésre számot tartó tartalmat vagy a térkép előállítók szolgáltatják, vagy a felhasználók egészítik ki. (Például Google Earth). Magyarországi helyzet. Mobil eszközökre van térkép, beépítettre csak részben.
6. Az Intelligens Közlekedési Rendszerek alkalmazása Többféle alkalmazás alakult ki: útvonaltervezés Interneten, egyes járművek navigálása, flotta menedzselés, forgalom irányítás, torlódás előre jelzés, útdíj beszedés.
33
7. Fejlődési tendenciák, összegzés Minden alkotóelem fejlődik. Mobil eljárások súlya növekszik. RFID az egyik leggyorsabban fejlődő terület. Várható, hogy a forgalom irányítás jelentősége megnő. (Mesterséges hold New York felett.) A biztonság kérdése előtérbe kerül. Új informatikai megoldások.
34
11. előadás: Üzleti alkalmazások
1. Téma megnevezése, rövid áttekintés Az üzleti térinformatikai rendszerek olyan eszközök, melyek segítségével egyzserű vizuűlis formában tekinthetjük át egy szocio-ökonómiai jelenség (vásárló erő, munkanélküliség, turisztikai vonzerő, választók politikai összetétele…) térbeli viszonyait és az adott jelenséget segítő (infrastruktúra viszonyok) és gátló hatások (konkurencia, környezet szennyezés) viszonyát. Alapvető elemei, adat tartalma: -
Térinformatikai váz: Közigazgatási határok (Ország, Régió,…Földrészlet), Postai cím: Szabványos cím adatbázisok
-
Szocio-ökonómiai adatrendszerek: népesség-demográfia, jövedelem-vásárló erő, fogyasztás,
-
Infrastruktúra adatok: Közüzemek, Közlekedés,
-
Környezeti adatok: Földtani, talajtani , vízrajzi térképek, Terület felhasználás, levegő, víz, növényzet minőség
2. A jelenlegi hazai (és nemzetközi) helyzet áttekintése Tyúk és tojás problémája: felhasználó/adat?
3. Történeti fejlődés, hagyományos földmérési, térképészeti alapok 1. Térképi alapok elérhetősége 2. Szakadatok elérhetősége Stratégiai eszköz: •
Személyes adat (alapesetben bizalmas)/ Köz adat(alapesetben nyílt) dilemája 35
•
nemzetbiztonsági szempontok -> Közérdekű adatok nyilvánossága
•
információs önrendelkezés - nyilvánosság
4. Jogi,
műszaki
szabályozórendszer,
törvényi
háttér,
szabványok, utasítások -
1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény: Adatvédelem/információszabadság
-
2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályozásáról: hozzáférhetőség biztosítása
-
2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról: kötelező közzététel az állami szereplők számára
Törvényi szabályozás rendszere: -
Társadalmi adatok I. Törvényi szabályozás: Népesség-nyilvántatás, Választási adatok, Statisztikai adatok, Bűnügyi adatok, Közlekedési adatok
-
Társadalmi adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Hírközlési nyilvántartás
-
Gazdasági adatok I. Törvényi szabályozás: Ingatlan nyilvántartás, Építésügyi nyilvántartás,
-
Gazdasági
adatok
II.
Rendeleti
szintű
szabályozás:
Földhasználati
nyilvántartás, Szőlőültetvény nyilvántartás, Halászati adattár, Óvóhely kataszter -
Gazdasági
adatok
III.
Alacsonyabb
szintű
szabályozás:
Gazdasági,
kereskedelmi statisztikák, Mezőgazdasági gazdálkodásai adatok -
Földrajzi környezeti adatok I. Törvényi szabályozás: Földtani adatok, Földmérési térképészeti adatok, termőföld használati adatok, Bányászati adatok, Környezetvédelmi adatok, Erővédelmi adatok, Hulladékgazdálkodási adatok, Kibocsájtási adatok
-
Földrajzi környezeti adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Barlangok, Felszín alatti vízföldtani nyilvántartás, Kármentesítési információs rendszer, Levegőtisztaság védelmi információs rendszer, Területi információs rendszer, Védett természeti értékek nyilvántartása,
-
Földrajzi
környezeti
adatok
III.
Alacsonyabb
szintű
szabályozás:
Növényvédelmi információs rendszer, Talajvédelmi információs rendszer, 36
-
Időjárási adatok. Törvényi szabályozás: Meteorológiai adatok
-
Turizmus I. Törvényi szabályozás: Külföldre utazók nyilvántartása,
-
Turizmus II. Alacsonyabb szintű szabályozás: Utazási turisztikai információk
-
Üzleti adatok I. Törvényi szabályozás: Cégnyilvántartás, Vasúti adatok,
-
Oktatási, kulturális adatok I. Törvényi szabályozás:: Felsőoktatási információs rendszer, Akkreditált szervezetek adatbázisa, Nemzeti audiovizuális archívum,
-
Oktatási, kulturális adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Kulturális örökségek, Nemzeti Kutatás-nyilvántartás,
-
Oktatási, kulturális adatok III. Alacsonyabb szintű szabályozás: Építész szakmai adatok, Mérnöki, orvosi, ügyvédi szakmai adatok
5. Szervezeti kérdések, adatgazda szerepek -
Jogok/kötelezettségek összhangja
-
Közszolgálat/üzlet viszonya
6. Adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai Készítés, készíttetés? Változásvezetés: Alaptérképi adatok/Attribútum tartalom Nyilvántartás: szervezeti gondok, belső/külső apparátus
7. Társadalmi, gazdasági hatások, hasznosítás •
Szolgáltatási körzetek definiálása: Oktatás, szociális ellátás….
•
Üzletfejlesztés:
Potenciális
kereslet,
Logisztikai
elosztórendszer,
Hálózatfejlesztés,
Versenytársak •
Infrastruktúra menedzsment: Közlekedésszervezés, környezet monitoring, műszaki tervezés
•
Gazdaságfejlesztés: Munkaerő piaci monitoring, Befektetés menedzsment, területfejlesztés
•
Környezetvédelem: Monitoring, Beruházási hatástanulmány, szimuláció, rekonstrukció
•
Műemlékvédelem: nyilvántartás, engedélyezés, rekonstrukció..
37
•
Turizmus: tájékoztatás, szolgáltatás elérés..
•
Népegészségügy: monitoring, tervezés, környezeti hatások, várható élet esélyek területi eloszlása..
•
Ipari alkalmazások: autó ipar, termelés-elosztás, közművek
•
Bank, Biztosítás: hálózat monitoring, hálózat fejlesztés, új termékek kidolgozása
•
Szocio-ökonómiai alkalmazások: népesség, kultúra,
•
Ingatlan forgalmazás: elemzés, közvetítés, értékelés
•
Katasztrófa menedzsment: Árvíz, Elemei csapás, Balesetek, Tűz, Veszélyes anyagok
8. Fejlődési tendenciák, fejlesztések, jövőkép Digitális térképi alapok: Hozzáférhetőség? Állami/Üzleti/Nonprofit/Magán felhasználás Attribútum tartalom: egységesítés, adatcsere, közös költségviselés
9. Összegzés, pozitív, negatív tendenciák, kockázatok -
Jogi-műszaki szabályozó rendszer inkonzisztenciája
-
Integrált fogalmi/logikai/fizikai szabvány hiánya
-
Változásvezetés/ Aktualitás - Szavatosság
-
Adat politika, költségviselés, hasznosítás: ki hányszor és miért fizessen?
38
12. előadás: Nemzetközi Szabványok
1. Szabványokkal kapcsolatos alapfogalmak A szabványosítás olyan tervszerű tevékenység, amelynek során az érdekelt körök társadalmi úton valósítják anyagok és nem anyagi tárgyak egységesítését a közösség hasznára. A szabványosítás szintjei (zárójelbe téve a jelölést): nemzetközi (ISO), európai (EN), nemzeti (Magyarország esetében: MSZ), vállalati. A nemzetközi szabványosítás szervezetei: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), Nemzetközi Távközlési Unió (ITU). Az európai megfelelő szervezet az Európai Szabványügyi Szervezet (CEN). Magyarországon a szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület gondozza.
2. Térinformatikával összefüggő nemzetközi szabványok Három csoport: •
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), → ISO/TC 211,
•
Európai Szabványügyi Szervezet (CEN),→ CEN/ TC 287,
•
Nyitott térinformatikai szabványok (OGS).
Az első kettő sokban hasonlít. Az elsőnek és a harmadiknak vannak kapcsolódó pontjai.
3.
A
Nemzetközi
Szabványügyi
Szervezet
térinformatikai
szabványcsaládja (ISO 19 000)
39
Történeti áttekintés: •
1994-ben kezdődött, akkor 20 szabványt terveztek,
•
2004-ben ennek mintegy kétszerese,
•
folyamatosan fejlesztik.
Kapcsolódik más nemzetközi szabványokhoz. Fontos: ISO/IEC 10746 (Információs technológia – osztott nyitott eljárások – referencia modellek). Ennek szempontjai: •
vállalkozási szempontok, (cél, lehetőség, üzletpolitika),
•
informatikai szempontok (az információk szemantikája és feldolgozása),
•
számítási szempontok (nagy rendszerek szervizeinek kapcsolata),
•
mérnöki szempontok (tervezés),
•
technológiai szempontok ( szoftver, hardver tervezés).
Az ISO 19000 szabványcsalád áttekintő felépítése: •
referencia modell (nem geometria, hanem a szabványosítás környezete), ISO 19101;
•
infrastruktúra szabványok: áttekintés (felépítés, kapcsolatok), ISO 19102, leíró és kérdező nyelv, ISO 19103, terminológia (felhasznált fogalmak), ISO 19104, egyeztetés,
vizsgálat
(a
szabványcsalád
egyes
elemei
kompatibilitásának vizsgálata), ISO 19105, metszetek ( a különböző szabványok részhalmazainak előállítása), ISO 19106. ISO 19120; alapszabványok: o
térbeli leírás (geometria), ISO 19107, (egyszerűbb: ISO 19137, ISO 19125 (OGS)),
o
időbeli leírás, ISO 19108,
o
alkalmazási attribútumok,
szabályok kapcsolatok,
(objektum eljárások
osztályok, konkrét
rendszerekre), ISO 19109, o
objektum katalógusok előállítása, ISO 19110,
40
térbeli
o
vonatkozási
rendszerek
(koordináták
felhasználásakor), ISO 19111, térbeli vonatkozási rendszerek (diszkrét mennyiségek
o
felhasználásakor), ISO 19112, minőséggel összefüggő alapelvek és ellenőrzés, ISO
o
19113, ISO 19114, o
metaadatok, ISO 19115.
o
helymeghatározás, ISO 19116,
o
megjelenítés (grafika, animáció, multimédia), ISO 19117,
o
kódolás, ISO 19118; képalkotással összefüggő szabványok:
o
áttekintés a képalkotásról, ISO/TS 19129, szenzorok, ISO 19130, kiterjedés (lefedés), ISO 19123 OGS-ből átvéve; katalógus szabványok: •
regisztráció, ISO 19135,
•
objektumkatalógusok, ISO 19110,
•
kódolási katalógus, ISO 19126;
•
alkalmazási szabványok: o
adatokkal
kapcsolatos
követelmények, ISO 19131, o
egyszerű objektumok (topológia nélkül) ISO 19125-1/2, OGS-ből átvéve,
o
földrajzi leíró nyelv (Geography Markup Language), ISO 19136,
o
Web térkép szerver interfész, ISO 19128,
o
helyhez
kapcsolódó
szolgáltatások, ISO 19132-134, o
metaadatok
alkalmazása,
ISO
19139.
41
szakemberekkel
o
kapcsolatos
szabvány: szakemberek képzése és minősítése, ISO 19122.
4. Nyílt térinformatikai szabványok A Konzorcium a nyitott térinformatikáért (Open Geospatial Consortium, OGS) célja, résztvevői. Szolgáltatásai: o Web térkép szolgáltatás, (Web Map Service WMS), o Web objektum szolgáltatás, (Web Feature Service, WFS), o Koordináta vonatkozási rendszer szolgáltatás (Coordinate Reference System Service, CRS).
42
Irodalom
Adorján, I. (2001): A földügyi nyilvántartások mai helyzete Burgenlandban, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 20-23. Alabér, L. (2001a): A topográfia megújulása és a térinformatikai infrastruktúra, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. 11. szám, pp. 26-31. Alabér, L. (2001b): Meglepő, de roppant komoly!, Térinformatika, 2001/8 pp. 5. Ágfalvi, M. (2001): Egy régi-új intézmény: a Nyugat-magyarországi Egyetem, Geodézia és Kartográfia 53. évf. 5. szám, pp.28-35. Bada, M. (1991): A szlovák földügyi nyilvántartás, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 24-25, Bartelme, N. (2000): Geoinformatik, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York. Bernhardsen, T. (1999): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York stb.. Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Bill, R., Fritsch, D., (1991): Grundlagen der Geo-Informations-Systeme, Wichmann Verlag, Karlsruhe. Biró, P.(1999): A földmérőmérnök-képzés 50 éve, Geodézia és Kartográfia, 51. évf. 12. szám, pp. 5-10. Bódis, K. (2001): Geoinformatikusok képzése Szegeden, Térinformatika, 2001/7. pp. 9. Borza, T., Szentpéteri, L. (2001): Műholdas navigáció, ma, holnap, holnapután, Természet Világa, 132. évf. II. Különszám, pp. 34-37. Britannica Hungarica (1997), Magyar Világ Kiadó, Budapest. Cserkész, G. (2001): Műholdak a logisztikában és a vállalati információs rendszerekben, Térinformatika, 2001/1. pp. 23-24. Detrekői, Á. (1999): Az okleveles földmérőmérnök-képzés 50. évfordulója, Geodézia és Kartográfia, 51. évf. 12. szám, pp. 3-4. Detrekői, Á. (2001): Nemzeti Kataszteri Program a XXI. Században, Térinformatika, 2001/3. pp. 5. Detrekői, Á., Szabó, Gy., Timár, A., Varga, M. (1994): Intelligent Transportation Systems (ITS) Feasibility Study for Hungary, kézirat. Detrekői, Á., Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Detrekői, Á., Szabó, Gy., Winkler, G. (2001): Térinformatika oktatása a BME Fotogrammetria és Térinformatika tanszékén, Térinformatika, 2001/8. pp24-25. Domokos, G. (2001): Térinformatika mindenkinek, Térinformatika, 2001/3. pp.23-24. Ferencz, J. (2001): Kataszter Erdélyben, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 26-28. FIG (1995): Statement on the Cadastre, Canberra, (Magyar nyelven: Nyilatkozat a kataszterről, Geodézia és Kartográfia 1996/4 szám melléklete). Homolya, A.,Tikász, E., Sárközy, F. (2001): A térinformatika és kapcsolódó területeinek oktatása a BME Általános- és Felsőgeodézia tanszékén. Térinformatika, 2001/8. pp. 26-27. Hurblut, K., Fatsar, Á. (1999): A National Geographic Society az ESRI-vel közösen meghirdette az 1999-es „GIS Nap“-ot, Térinformatika, 1999/3, pp 22-23. Ireland, P. (1994): Europe at the digital crossroads-part 2, GIS Europe, April pp. 42-45. Joó, I. (2001): A magyar felsőfokú földmérő-térképész képzésről, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. 6 szám, pp. 7-12. Joó, I. (2001): Földmérési-térképészeti-térinformatikai ismeretek oktatása a Magyar felsőoktatásban, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. 7. szám, pp. 13-17. Kása, I. (2001): Műholdak a korszerű távközlésben, Természet Világa, 132. évf. II. Különszám, pp. 30-33. Kocsárdi, G. (1998): Mi az Open GIS? Térinformatika, 1998/3. pp 18. Kolbay, F. (1997): Leteszteltük a Infotouch-t, Térinformatika, 1997/3. pp. 18-19. Kozáry, Á., Szilvay, G. (2001): A DAT állományok forgalomba adásának tapasztalatai a Fővárosi Kerületek Földhivatalában, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. ? szám, pp. 12-16. Kraak, M-J. (2001).: Webmapping – Webdisagn, in: Herrmann, Ch., Asche, H. (szerk).: Web. Mapping 1, Hermann Wichmann Verlag, Heidelberg, pp 33-45. Krakiwsky, E.J., Bullock, J.B. (1994). Digital Road Data: Putting GPS on the Map, GPS World. May, pp. 4348. Latkóczky, O. (2001): Tájékoztató az ingatlan-nyilvántartási szekterület eredményeiről, aktuális feladatairól, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. 3 szám, pp. 3-5. Lenkovics, B. (1996): Magyar Polgári Jog, A dologi jog vázlata, Eötvös József Kiadó, Budapest, Márkus, B. (1999): Kooperatív távoktatási fejlesztések, Geodézia és Kartográfia, 51. évf. 9. szám, pp. 24-28.
43
Nagy, E. (2001): Gondolatok az ingatlan-nyilvántartás jövőjéről, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 7-12. Nagy. I. (2001): A digitalis térképkészítés helyzete Vas megyében, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp.28-34. Nyári, Gy., Alabér, L. (2001): Egy lépéssel közelebb az MTP megvalósulásához, Térinformatika, 2001/4, pp. 23-25. Nyíri, Sz., Vereczkey, M. (2001): Intelligens Közlekedési Rendszerek, Fejlődési irányok Japánban, kézirat. Osskó, A. (2001): Az egységes, többcélú ingatlan-nyilvántartás előnyei, Geodézia és Kartográfia, 53. évf. ? szám, pp. 6-11. Osskó, A., Szilvay, G. (2001): A digitalis alaptérkép forgalomba adásának tapasztalatai a Fővárosi Földhivatalban, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 3-7. Ponicsán, G. (2000): A Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság újabb eredményeiről, Geodézia és Kartográfia, 52. évf. 9. szám, pp. 9-15. Remetey-Fülöpp, G. (2001): Földrajzi információs rendszerek, Természet Világa, 132. évf. II. Különszám, pp. 13-16. Sarbak, T. (2000): Pécs város digitalis térképe földhivatali szemmel, Geodézia és Kartográfia, 52. évf. ? szám, pp. 15-19. Sikolya, Zs. (1997): Hazai helyzetkép, Térinformatika, 1997/3. pp. 13. Szabó, Gy. (2001): A Magyar Honvédség topográfiai térképrendszerének átalakítása, Geodézia és Kartográfia, 53. évf.8. szám, pp. 16-19. Szabó, Sz. (1997a): A térinformatika útra kel(l), Térinformatika, 1997/3. pp. 11-12. Szabó, Sz. (1997b): A Landinfo új gépkocsi-követő rendszert fejlesztett ki, Térinformatika, 1997/5. pp. 28-29. Szabó, Sz. (szerk.) (2000): A magyarországi térinformatika forráskönyve 2000, HUNGIS, Bonaventura, Budapest. Szabó, Sz., Kummert. Á. (2001): Fejezetek a magyarországi térinformatika történetéből, HUNGIS, Budapest. Tihanyi, E. (1997): Autónavigációs út-adatbázisok, Térinformatika, 1997/3. pp. 23-25.
44
Vizsgakérdések
1. Helymeghatározási technikák a GIS rendszerekben 2. A helyhez kapcsolódó és helyalapú szolgáltatások 3. Az elemzésekhez szükséges ismeretek 4. Az adatok elemzését szolgáló térinformatikai funkciók 5. Kartográfia alap kérdései, a térbeli információk vizuális megjelenítésének problémái 6. A kartográfiai és térinformatikai szempontok egyidejű figyelembevétele (ATKIS) 7. A térképi ábrázolás eszközei, kartográfiai generalizálás 8. Az ingatlan nyilvántartás hazai és nemzetközi helyzetének áttekintése 9. Nyilvánosság, közhitelesség szerepe az ingatlan nyilvántartásban, társadalmi gazdasági hatások, hasznosítás 10. A topográfiai térképezés hazai és nemzetközi helyzetének áttekintése 11. A hazai topográfiai térképezés szervezeti keretei, adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai 12. A közműnyilvántartás célja, adattartalma 13. A közműnyilvántartás hazai és nemzetközi helyzete 14. A közműnyilvántartás szervezeti kérdései, adatnyerés, adatkarbantartás folyamatai 15. A közmű-információs rendszerek hasznosítása, fejlődési tendenciák, a jelenlegi helyzet kockázatai 16. A közlekedési információs rendszerek hazai és nemzetközi helyzetének áttekintése 17. A közlekedési információs rendszerek alkotó elemei és funkciói 18. Az üzleti térinformatikai alkalmazások áttekintése, alapvető adatai 19. Üzleti GIS alkalmazások adathozzáférési dilemmái: a személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága 20. Üzleti GIS rendszerek társadalmi, gazdasági hasznosítása 21. A térinformatikai szabványosítás szintjei és szervezetei 22. Az ISO 19000 szabványcsalád felépítése
45
