No title

Magyarország társadalmigazdasági földrajza előadás

MEZŐGAZDASÁG 2009. február 16.

Történelmi háttér

A 19. sz. második feléig Magyarország agrárország (gabonafélék – búza, kukorica; gyapjú; pillangósok; svájcériák) A 19. sz jellemzői: üzemszerű működés – oktatás (Threar, Nagyváthy, Tessedik + Magyaróvár, Keszthely), háromnyomásos gazdákodás, vetésforgó, gépesítés (cséplőgépek, aratógépek), majorsági árutermelés terjedése 1848 (áprilisi törvények) – hagyományos agráralkotmány lebontása (kártalanítás az 1860-as évekig) – a vitatott földek többnyire majorsági kézbe kerülnek Szőlő – filoxéra (1874), kivándorlás (pl. Hegyalja) Élelmiszeripar – malomipar, cukoripar Mezőgazdasági gépgyártás: a századfordulón a gépgyártás alig 10%-a! Viszonylag magas fokú gépesítettség (1915-ben mintegy 20 ezer cséplőgép, ebből 9 ezer robbanómotoros) Külkereskedelem: fő exportcikkek a gabonafélék és örleményeik (őrlési forgalom bevezetése, 1885) + vasútépítés és a tarifapolitika változása (Baross Gábor, 1891 – 80 féle áru szállítási tarifája csökken)

Beluszky P. 2005: Magyarország történeti földrajza. Dialog Campus. Budapest-Pécs. 462 o.






A századfordulóra Magyarország ipari agrárország (főleg élelmiszeripar) Az ipar termelési szerkezete 1911-1913 között táblázat

Iparág

Magyarország

Vas- és gépipar

Osztrák-Magyar Monarchia 20,3

Vegyipar

8,6

7,7

Építőanyag-ipar

5,5

4,5

Textilipar

20,7

7,7*

Élelmiszeripar

31,6

41,1

Egyéb

13,3

13,3

25,7

Forrás: Csikós-Nagy Béla. A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Akadémiai kiadó. Budapest. 1996. *a teljes könnyűipar 15%-os részesedéssel rendelkezett

Az I. vh. és Trianon hatása: a háború során a mg-i árbevétel 61%-kal csökkent (Fellner Frigyes), túlzott élelmiszeripari kapacitás (malomipar 75%-a állt le), szomszédos új országok protekcionista politikája, kedvezőtlen birtokszerkezet (inkább nagybirtokok – már nincs érdemi kivándorlás + az ipar se szívja fel a felesleget – szegénység), művelési ágak aránya megváltozik (szántó nő, erdők és legelők aránya csökken) Reformkísérletek: • 1919: Károlyi-féle földosztás (Kápolna környéke) – sikertelen • 1920 – Nagyatádi Szabó István (szakminiszter) - nem volt elég kiosztható föld (önkéntes felajánlás - nem használt területeket ajánlották). A megváltás módja: kétharmad készpénz, egyharmad részvény. 36 millió dollár hitelt vettek fel! Összesen 1,3 m kat. hold vitézi telkek, jegyzői javadalmak, tanítói javadalmak – 200.000 hold, haszonbérlet – 150.000 hold 1,5 holdas szántók (425 ezer parcella) 400 négyszögöles házhelyek (260 ezer telek) kerületek kiosztásra

Művelt területek 45%-a továbbra is nagybirtokosok és az egyház kezén (erdők kétharmada, szántók harmada)

Az állatállomány is jelentősen csökkent, általában 30-50%-a maradt meg az állománynak (juh – 2,5 millió db, és szarvasmarha – 2,2 millió, maradt kevés). a gépesítés foka alacsony (szegényparasztság - napszámosok) – hazai szociográfiai kutatások központi témája (Szabó Zoltán, Féja Géza, Illyés Gyula, Erdei Ferenc stb.)

1920-as évek második felére növekedés (a termelés értékének 75%-a gabona volt) – lásd külpiacok fellendülése

Gazdasági válság: csökkenő árak (a búza ára harmadára esett), és a termelésnek alig tizedét tudtuk exportálni: a termelés értéke kb. a felére esett vissza (adósságvédelem, csökkenő gépesítettség, visszaeső műtrágyahasználat)

1930-as évek: fellendülő export (malomipar, húsipar, konzervipar - (Budapest, Nagykőrös, Kecskemét, Kaposvár, Szigetvár, Nagyatád) – szerződések - aktív külker. mérleg.

Féja Géza: Viharsarok

Az 2. vh. előtt már a GDP terén behozza az ipar, de a foglalkoztatottság terén még mindig vezet a meg.

A foglalkozási szerkezet alakulása Magyarországon, 1920-1941 (%) táblázat 1920

1930

1941

Mezőgazdaság

55,7

51,8

48,7

Ipar és közlekedés

30,1

32,3

34,9

Ipar, bányászat

20,6

23,0

25,4

Keresked., pénzügy

5,1

5,4

5,5

Közl., szállítás

4,4

3,9

4,4

14,2

15,9

16,4

egyéb

Forrás: Berend T – Ránki Gy. 1972: A magyar gazdaság 100 éve. Budapest.

A 2. Vh. hatásai: állatállomány és termés veszteségei, SZEB ellátása, ipari kapacitások csökkenése, jegyrendszer és beszolgáltatási kényszer bevezetése (1942-től)

Földosztás: 600/1945. Kormányrendelet – március 18.). 1000 kat. hold felett kisajátítás (kisebb birtoknál maradhatott 100 hold), kárpótlás nélkül - 643 ezer ember, 3,3 m kat. hold (átlag 5 hold). Erdőket nem osztottak ki – a kb. 5,6 m kat. hold harmada állami kézben maradt (+ ménesbirtokok)

Eredménye: nagyüzem helyett jórészt önellátó kisgazdaságok – ellátási nehézségek alakultak ki (1946 után újra beszolgáltatás)

1948 után intenzív AG fejlesztés, számuk 300-ra nő (árutermelés!) Ekkor még kevés kolhozszerű szövetkezet van (a hangya szövetkezeteknek volt csak hagyománya)

Gépállomások kialakítása (bérelhető gépek) – nagygépeket csak ezek vehettek

Nagy Imre földosztás közben (1945)

Földosztás Fóton (1945)

A földosztás juttatásai táblázat Számuk

Kiosztott földterület kat. hold

Agrármunkás

261 088

1 288 463

Cseléd

109 875

922 255

Törpebirtokos

213 930

829 477

Kisbirtokos

32 865

143 131

Szegődményes, kisiparos

22 164

53 866

Képesített gazda

1 256

14 548

Erdészeti alkalmazott

1 164

6 998

642 342

3 258 738

Összesen

Forrás: Donáth Ferenc. 1976: A kisparaszti mezőgazdaság. In: A magyar mezőgazdaság a 19-20. században. Budapest. 401-471. o.

Terménybeszolgáltatás Rákosi képével

Terménybeszolgáltatási versenytábla (1950)

A hároméves terv (1947-1949) által előirányzott fejlődés (forint, 1947-es árfolyamon) táblázat 1938

1946/47

1949/50

Nemzeti jövedelem

22517

14741

25705

Változás 1938=100% 114,2

Gyáripari termelés

14710

10988

18709

127,2

Mezőg-i termelés

10434

5942

9430

90,4

Forrás: Honvári J. (szerk.). 2003: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig.

Kecskeméti gépállomás (1945)

Új pénz – sok áru (pol. marteking 1946)

1950: I. ötéves terv (1950-54) erőltetett ipari beruházások békekölcsönök, egyéb beruházások elodázása) „ne együk meg az aranytojást tojó tyúkot” Mg: 1950-re már kb. 1,5 millió szövetkezeti tag (3000 tszcs) – a gépeiket be kell szolgáltatniuk a gépállomásoknak (degradálódik a szerepük). A folyamat gyorsításának eszköze volt a tagosítás (7 m kat. h)

A párton belül is sokan a kisparaszti gazdaságokat támogatták (pl. Nagy Imre) – ennek ellenére Kulákperek indulnak: 25 kat. holdnál nagyobb, vagy 350 Ak-nál értékesebb földek tulajdonosai ellen (kb. 70 e fő) + 400 ezer embert ítélnek el a közellátás veszélyeztetése miatt

Cséplés a Micsurin Tszcs-ben (1953, Rákoscsaba)

Házkutatás Takács Károly apostagi kulák padlásán (1952, Apostag)

Szigorodott a beszolgáltatási kényszer - előre, és terménybe lerótt díj ellenében végezték a gépi munkát a gépállomások A TSz-ek és AG-ok vezetői képzetlenek, év végi munkaegység elszámolás – élelmiszerhiány Tömeges foglalkozási átrétegződés – nő az AG-ok száma (csak 1953-ban 450 ezer fő!) Túlzott központi irányítás (minden munkafázisra) + sikertelen kísérletek (gumipitypang, gyapot) – az egész országra jellemző volt A gazdaság szerkezetet a nemzeti jövedelem megoszlása alapján táblázat Ipar Mezőgazdaság Egyéb 1950 53,9 36,7 9,4 1951 55,6 37,4 7,0 1952 65,8 23,9 10,3 1953 64,4 29,5 6,2 Forrás: Kaposi Z. 2001. A XX. század gazdaságtörténete II. 1945-1990. Dialóg Campus. BudapestPécs

Kádár féle stabilizáció – a szövetkezetesítés könyörtelen végrehajtása 1958-61 között, kb. 4500 tsz

1960-as évek: gépesítés (pl. Dutra program), szövetkezetek koncentrációja (számuk végül kb. 1300-ra csökken), 1968 után nagy önállóság ( a nyereség egy része náluk maradt, felszámolták a gépállomásokat, és támogatták a tsz-ek gépvásárlását, melléküzemi tevékenység elterjedése)

a háztáji rendszer (1 kat. hold) - némi plusz jövedelmet (néhány havi jövedelem) kb. 2 millió háztáji és kisegítő gazdaság (ház körüli kert, intenzív kultúrák: bogyósok, szőlő, nyúl, galamb)

A borvidékeken többnyire szakszövetkezetek jöttek létre, így a szakmakultúra fennmaradt.

A mezőgazdaság fejlesztése révén már ekkor jelentősen zárult az 1940-es években kinyílt agrárolló. A mezőgazdaság részesedése a foglalkozási szerkezeten belül 20% körül stabilizálódik.

A reformok visszafordítása (1973) Az eredmények azonban sok ember érdekeit sértették, így 1973-tól visszarendeződés - újból központosítási folyamat indult be. (Fock Jenő helyett Lázár György lett a miniszterelnök, újra hatalomhoz jutott Biszku Béla, Havasi Ferenc stb.). Propaganda hadjárat indult a „vörös bárók”, az új kapitalisták ellen. (pl. a Bábolnai Állami Gazdaságot felvirágoztató Burgert ellen).

Burgert Róbert Melléküzem Bábolnán (futózás)

Vetőmagüzem

1970-es évek – növekvő életszínvonal, növekvő fogyasztás – mg-i és élelmiszeripari beruházások: • pl. a Gyulai Húskombinát bővítése 1974-78 között (Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat központja) • Holstein-fríz, brojler csirke, kahyb program • Nagyüzemi gabonatermesztés (kukorica, majd búza) • gépesítés (előbb MTZ és SZK-4 kombájnok (Szovjet), majd 1970-es évek közepétől Claas (NSZK), John Deer (Kanada), Harrier gépek (Francia) • Eredmények: növekvő hozamokat, növekvő állatállomány (1980-ban kb. 10 millió sertés) – új élelmiszeripari beruházások (lásd Kabai cukorgyár)

1980-as évek: stagnáló gazdaság, pénzügyi válság – csökkenő mg-i támogatások, romló hatékonyság, piacvesztés

Rendszerváltozás: gazdasági visszaesés, munkanélküliség

válság,

kárpótlás,

termelés-

Az 1991. évi XXV. Részleges kárpótlásról szóló törvény, amely 200.000 Ft-ig teljes, a felett pedig részleges kárpótlást biztosított, maximum 5 millió Ft értékig – aki 1949. június 18-a után vesztette el földjét, az jelentkezhetett a kárpótlási hivatalnál –, és a kárpótlási jegyekkel licitálni lehetett a földekre

az állami gazdaságokban dolgozók, és a nem tag szövetkezeti dolgozók is kaptak 30 Ak-t + a szövetkezetek üzletrészét is nevesítették - több mint 1 millió üzletrész tulajdonos (háztáji megszűnt)

Az első földárverés 1992. augusztus 24-én volt. (a földalap kevés volt)

spekulációs problémák

1990-es évhez képest is 1993-95-re 25-30 %-kal csökkent a mezőgazdasági termelés értéke. A foglalkozási szerkezeten belüli részesedése hirtelen 5% körüli szintre esik vissza.

hullám,

külföldi

földtulajdon

+

értékesítési

A nyugati piacok elérése meglehetősen nehézkes – jelentős ellenérdekeltség (lásd termeléscsökkentési támogatások erőltetése – szőlő-bor, cukor, gabona) Az utóbbi években hektikus világpiaci árak (tej, gabona, hús, olajos növények stb.) – nehéz az alkalmazkodás Uniós támogatások:

terület alapú támogatás (single area payment scheme – SAPS: 2007-ben hektáronként 25582,5 forint volt), • legalább 1 hektár szántó-, gyep, illetőleg konyhakert, ha az azonos kultúrával beültetett parcella mérete eléri a min. 0,3 ha-t, vagy • legalább 0,3 hektár szőlő, gyümölcsös (az utódjának szánt SPS – összevont gazdaságtámogatási rendszer - bevezetése csúszik. Ez alapján a támogatási jogosultság vagyoni értékű jogként jelenne meg – adható, vehető!)

technológiai fejlesztések (vállakozásfejlesztés, gazdasági épületek fejlesztése, gépvásárlás) • Sapard 63 mrd huf, • AVOP 107 mrd huf, • NVT 163 mrd huf – bár ezeknek csak egy része közvetlenül mg-i fejlesztés.

Kiegészítő nemzeti támogatások (top-up): a hízottbika-tartáshoz, a tejtermeléshez, az anyatehén-tartáshoz, extenzifikációs szarvasmarha-tartáshoz, az anyajuh-tartáshoz, a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuh-tartáshoz, a szántóföldi növénytermesztéshez, a Burley dohány termesztéséhez, a Virginia dohány termesztéséhez, a héjas gyümölcsűek termesztéséhez, valamint az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez

A mezőgazdaság súlya napjainkban:

Export: 3,8 mrd euró, import: 2,8 mrd euró, egyenleg: kb. 1 mrd Foglalkoztatottak száma: 183 ezer fő (4,7%) – a rendszerváltozás előtti években még majd 20% volt

GDP-ből való részesedése: 3,7% (a teljes agrobiznisz kb. 12-13% - élelmiszeripar, mg-i vegyipari termékek gyártása, mg-i szolgáltatások stb.) – a rendszerváltozás előtti években még 13-14% volt

A megtermelt érték 2006-ban mintegy 1600 mrd forint (+ az élelmiszeripar még kb. 2000 mrd forint Az egyes tevékenységek aránya: növénytermesztés – 56%, állattartás 36%, szolgáltatás – 8% Teljes éves támogatás kb. 500 mrd huf – ennek 60%-a EU!

Az üzemstruktúra eltér az európai átlagtól (kb. 4 évtizedet mentünk vissza az időben a kárpótlással). Egyszerre vannak versenyképes nagygazdaságok (kb. 14 ezer társas vállalkozás), és szinte életképtelen kisgazdaságok (kb. 700 ezer db – jórészt értékesítésre alig a hetedük!)

Ma napig vannak szövetkezetek (1500), de nagyon kevés TÉSZ (Termelési Értékesítő Szövetkezet – kb. 60), valamint vannak még BÉSZ-ek (Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet), valamint Termelői Csoportok is.

A gazdasági foglalkozik

A termőföld ára alacsony, jellemzően pár százezer forint hektáronként (nyugat-kelet lejtő van itt is + a minőségi szőlő és gyümölcstermesztés hagyományait ápoló régiók kiemelkednek)

A termelési technológiák színvonala kettős arcot mutat – az uniós csatlakozás hatása azonban kimutatható A területegységre eső üzemi bruttó jövedelem az EU-ban (EU25 átlagában) 1,8-szor magasabb!

szervezetek

¾-e

csak

növénytermesztéssel

Az agrárgazdaság szereplői

A földhasználat megoszlása

A földtulajdon terén egyértelmű a magántulajdon fölénye A földhasználat terén már magas a gazdasági szervezetek aránya (haszonbér, földbérlet) Ezen kívül jelentős az állami tulajdon (erdők, védett területek, nemzeti földalap – életjáradék program)

Az egyéni gazdaságok száma a földterület nagysága szerint (ezer db) 700

600

500

A földkoncentráció kezdeti szakasza szinte azonnal elindult a földárveréseket követően

400

300

200

100

0 0,2 ha alatt

0,2-0,5 ha

0,5-1

1991

2000

1-10 ha

10 ha felett

AMÖ 2000 alapján

A hagyományosan szántóföldi műveléssel jellemezhető területeken nagyobb, a borvidékek és nagyvárosok környékén alacsonyabb

AMÖ 2000 alapján

Az egyéni gazdaságok jövedelmezősége összességében javult (még az aszályok ellenére is) – hektáronként 66 ezer forint adózás előtt!

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tesztüzemi információs rendszer 2008 MT – mezőgazdasági terület!

A társas vállalkozások adózás előtti eredménye alacsonyabb, 32,7 ezer forint hektáronként (a növénytermesztés javult, az állattenyésztés jövedelmezősége romlott)

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tesztüzemi információs rendszer 2008

AMÖ 2000 alapján

A termelési érték elsősorban a természeti adottságoktól függ + a birtokmérettől is!

AMÖ 2000 alapján

Ahol jelentős területen tudnak saját termelést folytatni, ott meghatározó a szerepük

20,1 % felett 12.1-20 8.1-12, 5.1-8, 5% alatt

A költségstruktúra kedvezőtlen! - növénytermesztés – alacsonyabb a támogatás aránya (és ráadásul támogatás nélkül is magasabb a termelési érték) - nyugaton intenzívebb a termelés – lásd az amortizáció magas arányát

Az állattartás költségstruktúrája – a bruttó termelési érték már hasonló nagyságrendű - a költségek terén azonban a takarmány túl sok, a jövedelem és az amortizáció túl kevés!


Az AK érték meghatározó: 17 AK alatt átlag 327 ezer, 30 AK felett átlag 553 ezer forint.


Termőföld

nemzeti vagyonunk kb. ötödét teszi ki Fontosabb fogalmak: Aranykorona érték (AK): a föld minőségét mutatja. (Egy kat. holdon átalagos gazdálkodás mellett megtermelhető tiszta jövedelem). Földterület: használat szerinti adatok, ami a tulajdonban lévő terület mellett a bérbe adott, illetve bérbe vett területet is figyelembe veszi. Mezőgazdasági terület: művelés alatt álló szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő és gyep együttesen Termőterület: a mezőgazdasági terület, erdő, nádas, halastó együttes területe Művelés alól kivett terület: a nem hasznosított mezőgazdasági területek (nem művelt és vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági terület) és egyéb területek (épületek, építmények, árkok, tavak, kőfejtők, terméketlen területek stb.) összessége. Gyep: rét és legelő együttes területe

Magyarország területének 4/5-e termőterület, kétharmada mezőgazdasági terület. egy főre több mint 0,5 ha mezőgazdasági terület jut, erdősültség ma már majd’ 20%, bár elég lassan növekszik (ennek kétharmada gazdasági rendeltetésű, harmada védelmi rendeltetésű, és igen kevés a kifejezetten rekreációs és egyéb rendeltetésű terület. A legelterjedtebb fafajták: akác (380 ezer ha), tölgy (370 ezer ha), csertölgy (200 ezer ha), nyár (170 ezer ha). Az éves bruttó fakitermelés mintegy 7 millió m3, ami a hazai igények jó részét fedezi. A gazdálkodás intenzitását mutatja, hogy az állomány fele 40 évesnél fiatalabb.

A talaj minősége is fontos minősége is - aranykorona értéket.

Az átlagos érték valamivel 20 alatti (15 AK felett már megéri a szántóföldi növénytermesztés). A jó minőségű (20 AK feletti) földek elsősorban a Tiszántúlon, valamint a Dunántúl K-i és DK-i részén vannak. Ez az értékelés rendszer már elavult (a 19. század végén dolgozták ki), de az 1980-as években kidolgozott termőhelyi értékszám módszer nem került bevezetésre.

Talajtípusok:

Az ország 2/3-át erdő- és mezőségi talajok borítják; többnyire löszös felszínen magas humusztartalommal, és lúgos kémhatással jellemezhetőek (Hajdúsági, Békés-Csanádi-, Bácskai-löszhátak, Mezőföld). Az erdőtalajok között is legnagyobb arányban a BET fordul elő (valamint ABET), - alacsony humusztartalmú, savanyú kémhatású Ezen kívül nagyobb területen vannak különböző homoktalajok (Nyírség, Somogy, Bács-Kiskun), réti és öntés talajok (folyó- és állóvizek mellett), szikes talajok (Dél-Alföld), láptalajok (FertőHanság).

Egy ha termőterületre jutó AK-érték

Forrás: Perczel Gy. 2003. ELTE Eötvös Kiadó

Magyarország talajtípusai

Éves műtrágya-felhasználás (hatóanyagban) kb. 0,5 mt Éves szervestrágya-felhasználás kb. 5 mt Forrás: Bora Gy. et. al:

A szántóföldek és erőd, valamint a szőlők, gyümölcsösök és kertek egymáshoz viszonyított aránya alapján meghatározva

71 felett 41-70 21-40 5,1-20 5 alatt

AMÖ 2000 alapján

AMÖ 2000 alapján

AMÖ 2000 alapján

Növénytermesztés főbb adatai:

Gabonafélékből 12-16 mt (5-9 mt kukorica, 3-6 mt búza, 1 mt árpa, 0,3-0,5 mt tritikalé, 0,1-0,2 mt zab és rozs) Cukorrépa – folyamatosan csökken (néhány éve még 2 mt felett, ma már jóval ez alatt Olajos növényekből kb. 1,5 mt (napraforgó 1,2 mt, repce 0,3 mt) Burgonya: 0,6 mt Zöldség – kb. 1,5-1,6 mt (0,5 mt csemegekukorica, 0,2 mt görögdinnye, paradicsom, zöldpaprika, 0,1 mt káposzta, répa, uborka, zöldborsó Gyümölcsök – kb. 0,5-0,9 mt (0,5 mt alma, 0,06 mt szilva, meggy, kajszi, őszibarack) Szőlő: kb. 0,5 mt (ebből kb. 3 m hl bor)

Állattenyésztés főbb adatai (ismétlés): Sertésállomány: 3,5-4 m db (kb. 350 ezer t hús) Szarvasmarha: 0,7 m db (tehén 320 ezer, tejtermelés kb. 1800 m liter, kb. 30-40 ezer t hús) Juh: 1,2 m db Tyúkféle: 30 m db (tojó 12,5 m db – 3 mrd tojás évente, kb. 400 ezer tonna baromfihús évente) + Pulyka: 4 m db, Liba és kacsa: 2,5-2,5 m db (szarvasmarha és sertéstartás inkább gazdasági társaságok, a juhok inkább az egyéni gazdaságokra jellemzők, míg a szárnyasok vegyesen)

AMÖ 2000 alapján

AMÖ 2000 alapján

2.3 felett 2.2-1.9 1.8-1.4 1.3-1.1 1 alatt

AMÖ 2000 alapján

Számosállat: a különböző állatfajták eltérő korú és ivarú egyedeinek összehasonlítását, összevonását lehetővé tévő egyenérték, amely 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent. Tapasztalati átszámítási kulcsszámai áltagos összetételű állomány esetén a következők: 1darab

szarvasmarha sertés juh ló tyúkfélék liba pulyka

0,8 számosállat 0,114 0,00714 0,8 0,004 0,007 0,013

A mezőgazdaság (főleg a növénytermesztés) jellemzője a nagy hozam, és így termésingadozás

Részvételünk a nemzetközi agrárkereskedelemben

Jellemző kiviteli mennyiségek: 2-3 mt búza, 2-3 mt kukorica Jellemző behozatali mennyiségek: kb. 0-7-0,8 mt szója

No title

Recommend Documents