No title

1

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 34/2005. (XI.23.) számú rendelete a „Keszthely kisebb beépített területei” helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (I.31) számú rendeletének módosításáról valamint az 5/2005.(I.31.) számú rendelettel egységesített szerkezetben Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8.§. (1) bekezdés, illetve a 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 6. §. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a./ pontjában, a 7. § (3) bekezdése c.) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000. évi CXII. Törvény (Btv.) 59.§. (1)-(2) bekezdése, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XI.20) Kormány rendelet (OTÉK) 4.§-ban foglaltak alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. A RENDELET HATÁLYA 1.§ (1) A rendelet hatálya Keszthely Város alábbiakban lehatárolt belterületi területegységeire terjed ki: SZ-10 jelű: Keszthely Martinovics út menti lakó- és egyéb területek: É -i határ: Csapás út nyomvonala, Ny-i határ: Martinovics út, D -i határ: Tapolcai út, K -i határ: Szent László árok. SZ-11 jelű: Keszthely Külső-Zsidi úttól keletre elhelyezkedő gazdasági területek: É -i határ: tervezett elkerülő út nyomvonala, Ny-i határ: Külső-Zsidi út, D -i határ: Csapás út, K -i határ: tervezett elkerülő út nyomvonala. (2) A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek• együttes alkalmazhatóságával szabad. •Szabályozási

tervek: SZ-10; SZ-11 jelű tervek

M=1:2.000

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes- és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). I. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.§ Engedélyhez kötött építési munkák: A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és a tervezési területeken az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja: a.) „A reklámhordozókról” szóló 8/2000. (III. 30.) számú rendeletének 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. §-aiban foglaltak szerinti esetekben a reklámhordozók elhelyezését;

2

3.§ (1) A kisvárosi (Lk jelű) övezetekben, a kialakult beépítéseken kérelmezett bővítési, felújítási, átépítési szándékokat kivéve, az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás két lépcsős lehet: a.) Először az egész telektömbre vonatkozóan a telekalakítás és a beépítés, továbbá az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély készítendő (elvi építési engedély tartalmát ld. 1.a számú mellékletben). b.) A benyújtott elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján az építésügyi hatóság elrendelheti, hogy az elvi dokumentációt az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából be kell mutatni az illetékes területi tervtanácson (A területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet 3.§ (1) bek. alapján); c.) Az elvi építési engedély alapján elkészített, építési engedélyezési dokumentáció alapján építési engedély kérhető; (2) Az építési engedélykérelmekhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §-ában meghatározott (Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia) 1. -17. pontokban felsoroltak az alábbi műszaki munkarészekkel egészülnek ki: a.) A régészeti érdekű területet érintő ingatlanok esetén minden eddigi használattól eltérő hasznosítás, építkezés, földmunka esetén (tervlapon -R- határral jelölt) ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális Irodájának a véleményét. b.) Kertészeti-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési tervet (tartalmát ld. jelen rendelet 1.számú mellékletében): ▬zöldterületeken, valamint ▬a gazdasági övezetekben; c.) A benövényesítést igazoló fotó(ka)t, mindenütt ahol beültetési kötelezettséget, kötelező védőfásítást ír elő e rendelet. d.) A sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést megelőzően minden esetben be kell szerezni a HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség és a HM Katonai Légügyi Hivatal szakhatósági hozzájárulását. A szakahatósághoz benyújtott kérelem tartalmát jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. e.) Azon kialakult esetekben, ahol az építmények, épületek közti távolság kisebb, mint az OTÉK 36. §. (2) bekezdése szerint a tényleges építménymagasságból meghatározható távolság, az építési engedélyezési eljárás során minden esetben be kell szerezni tűzvédelmi szakhatósági véleményt. (3) Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: a.) Reklám-hirdetés létesítése esetén M=1:50-es méretben minden eltérő nézetet, M=1:100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. b.) közterületek kialakítása esetén benyújtandó tervanyag tartalma: ■ M=1:200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a tervezett, esetleg meglévő épületeket tetőidommal, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét, továbbá a növényesítés foltjait, a telepítendő növényzet és faállomány fajtáinak megnevezésével. ■ Köztéri szobor, térplasztika, elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. ■ M=1:20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők, stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról.

3

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 4.§ (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó, illetve az egyéb, vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha az a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el. (2) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (3) A teljes tervezési területen csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető. Új építkezéseknél a teljes ingatlan együtt tervezendő, az új vagy újonnan építendő a kerítés is. (4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 5.§ (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek módosítását vonja maga után. (2)

A kötelező szabályozási elemek a következők: ■ a tervezési terület határa; ■ szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal: -meglévő, megmaradó ingatlanhatár, -újonnan kialakított, módosított határok; ■ eltérő területfelhasználási módok, területegységek elválasztó vonala ; ■ beépített- és beépítésre szánt-, illetve beépítésre nem szánt területek határa (belterületi határ, közigazgatási határ); ■ építési övezet határa; ■ építési vonal; ■ területegységekre, övezetre vonatkozó előírások; ■ építési hely határa, az övezetenkénti előírások paraméterei szerint, a kialakult vagy kialakítandó telekhatárokhoz igazítva; ■ védőtávolságok; ■ beültetési kötelezettség határa;

(3) Amennyiben a közterületi határvonallal (szabályozási vonallal) -, területfelhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeeső telekhatár változik, a közterület, a használat vagy az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul. (4) Telekhatár(ok) kialakítása, illetve megváltoztatása esetén, az építési vonal, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható. (5) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent. (6) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető. (7) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.

4

(8) A védelmi kategóriák és védelmi határok változása, illetve megszűnés esetén a védelem alá eső területek nagysága a változással megegyezően változik illetve védettségük megszűnik, a vonatkozó jogszabályok ill. az illetékes szakhatóságok előírásai alapján. (9) Az övezeti jelekben előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterektől a kialakult állapot szerinti adatok eltérnek: a.) a kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, zöldfelület, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés esetén is; b.) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti. c.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható. Új építésnél a távolságokat az előírás szerint biztosítani kell (ld. még 3. §. (1) bekezdés g.) pontja). (10) Ahol a terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott az OTÉK 25 §-ában meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt többszintes növényállomány telepítendő. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény nem helyezhető el, parkoló igen. (11) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság jogkörében. Építésügyi hatóság az építési engedélyhez kéje ki a városi tervtanács, annak megalakulásáig a városi főépítész szakvéleményét. (12) Az irányadó szabályozási elemek a következők: ■ irányadó szabályozási vonal, ■ javasolt telekhatár, ■ megszüntető jel, ■ javasolt funkciók. ■ magánútként is kialakítható, kisebb kiszolgáló utak javasolt vonalvezetése; (13) Az irányadó jelleggel szabályozott kiszolgáló utak helye a tulajdonviszonyok alakulása illetve a tulajdonosi szándékok szerint változtatható, szükség esetén el is hagyható. Ezek az utak, a terven jelölt esetekben magánútként is kialakíthatók. (14) A kialakult, változó beépítésű területeken a szabályozási terv beépítési módra tett javaslata a kialakult telekhatárokhoz, illetve a javasolt telekhatárokhoz igazodó irányadó lehetőség. Eltérés esetén a kérdéses ingatlan közvetlen környezetére (minden irányban legalább 3-3 szomszédos ingatlanra) be kell mutatni, hogy a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozza. (15) A terv BTSZ rövidítéssel minden esetben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvényre utal. II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6.§ (1) A tervezési területek építésügyi szempontból a.) beépítésre szánt területre és b.) beépítésre nem szánt területre osztott. (2) Ugyanazon területre vonatkozó jogszabályi előírások közül minden esetben a szigorúbb előírást kell alkalmazni, ha jelen szabályzat másképpen nem rendelkezik. (3) Beépítésre nem szánt területeken új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a.) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.) közérdeket nem sért.

5

(4) A tervezési területen az építési engedély teljes közművesítettséghez kötött. A teljes közművesítettség mértéke OTÉK 8. § (2) bekezdés a.) pontja szerint értendő, továbbá légkábel nem létesíthető. (5) A tervezési terület beépítésre szánt területei 1. lakó-, 1.1. kisvárosias lakó-, Lk-13 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,4) 1.2. kisvárosias lakó-, Lk-14 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,2, illetve a kialakult állapot tarthat). 1.3. kertvárosias lakó-, Lke-9 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,4 ill. 0,3 a beépítési mód függvényében) 1.4. kertvárosias lakó-, Lke-4 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6) 2. Gazdasági-, 2.1. kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz-2 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,6) 2.2. kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz-4 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,6 ill.1,8 a beépítési mód függvényében) 2.3. kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz-5 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0) 2.4. kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz-6 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,2) 2.5. ipari területekre tagolódnak. Gip-3 jelű, (megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,3) (6) A tervezési terület beépítésre szánt területein (SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervlapok) állattartást folytatni Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-tetülete külön rendelete szerint szabad. Jóváhagyáskor: 16/1997. (IV. 12.) és 4/2000. (II.24.) számú rendelettel módosított 2/1997. (II. 27.) számú rendelet szerint. (7) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza: Övezeti jel Lke-2

Beépítési mód K(Sz,O)/O/Ikr Építménymagasság(m) K(5,0)/6,0

Beépítettség (%) K/30 Teleknagyság(m2) K/600/450

a.) Az övezeti jelben a betűjel a területfelhasználásra utal, a szám pedig az azonos területfelhasználáson belül eltérő karakterű alövezetek számát mutatja. b.) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A “/ ” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a .részletes övezeti előírás szerint. c.) A beépítettség (%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld.jelen előírás 5. §.(9) bekezdésének a.) pontját), az első szám az övezet telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez. d.) Az építménymagasság (m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld.jelen előírás 5. §.(9) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezet létesíthető maximális építménymagasságát mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez. e.) A teleknagyság (m2) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld.jelen előírás 5. §.(9) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezetben kialakítható teleknagyság

6

legkisebb méretét mutatja. Ahol második szám is van, az-az övezetben előforduló sajátos beépítésekre vonatkozó legkisebb vagy legnagyobb kialakítható telekméretet jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez. (8) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei 1. közlekedési- és közműelhelyezési-, 1.1. országos főforgalmi út, 1.2. belterületi forgalmi út, 1.3. belterületi gyűjtő út, 1.4. fontosabb belterületi kiszolgáló út, 1.5. gazdasági területek kiszolgáló útja, magánútként is kialakítható, 1.6. lakóterületek kiszolgáló útja, magánútként is kialakítható, 1.7. gyalogút, 2. zöld-

Köu-1 jelű Köu-2 jelű Köu-3 jelű Köu-4 jelű Köu-5 jelű Köu-6 jelű Köu-7 jelű Z -1 és Z-2 jelű,

3. erdő3.1. védelmi erdő,

E-v

4. vízgazdálkodási területekre tagolódnak. 4.1. árok, vízfolyás

V-1

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK 7.§ (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat. (2) Egyetlen lakóterületi övezetben sem létesíthető építőanyag telephely (tüzép). (3) Az

Lk-13

Z 7,5

50(75) 1000

(a város egységes Helyi Építési Szabályzatába illesztett, új övezet) jelű övezet sűrű beépítésű társasházas lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 7,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1, 2, 3 pontja szerinti, valamint kivételesen● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények. ●

Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. 2.

A közművesítettség mértéke: 6.§ (4) bekezdés szerint.

3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, nyelestelek nem alakítható ki. legkisebb területe 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala 24 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) • Zártsorúan csatlakozó lehet. 30• 50/75 ••* •

A telek megközelítésére gépkocsi behajtó(kapuáthajtó) létesítendő.

••

Saroktelken legfeljebb 75 %-os beépítettség engedélyezhető; * A 75 %-os beépítettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 147-5/2005. számú szakvéleményében megadta.

7

5.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert Egy tömeg lehet (egységes • 8,0 m 6,0/0,0 m 8,0 m•• építészeti együttes képét mutassa)

Beépítési mód függvényében Zártsorúan csatlakozó

•

A központi térre néző oldalon legalább 3,0 m széles földszinti árkádsor létesítendő, akkor az előkert 0,0 m lehet; •• Udvari épületszárnyak között tartandó távolság; 6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Cserép, fém, üveg ill. 38-42 ° közti •• 7,5 m üveg hatású műanyag hajlásszögű, jellemzően max. 12,0/9,0 m • fedés lehet. magastető legyen; •

Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 10.§ (2) bekezdésében. Utcai vagy két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 12,0 m, oldalhatáron álló, egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetében 9,0 m lehet. ••

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben az építési engedélykérelem két lépcsős lehet, ld. jelen rendelt 3. §. (1) bekezdését, valamint 1.a számú mellékletet.

8.

Sajátos jogintézmények:

9.

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3050-, 3056/1-, ./2-, 4601-, 4603-4606-, 4633-, 4634-, 4635 hrsz-ok

8.3

Elővásárlási jog: -

Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület ▬ Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen fekszik

(4) Az

Lk-14

K(SZ/Z)SZ/Z/Hz K/6,5

U-1 SZ-1

K/40/60 K/1200/150

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztett, új övezet) jelű övezet összefüggő kertes, részben kialakult társasházas lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények. •

az övezetben kivételesen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételén túl akkor helyezhető(k) el építmény(ek), ha a telekméret meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekterületet, azaz > 1200 m2. 2.


8

3.

A telekalakítás lehetőségei A kialakítható telek

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyelestelek létesíthető. legkisebb területe K• tartható illetve 1200/150• • m2 legkisebb utcai homlokvonala 30• • •m

▬Ha a kialakult telekméret a táblázatban meghatározott adatot nem éri el, a telek az övezetre előírt egyéb paraméterek betartásával beépíthető. ▬A telkek megközelítésére magánút létesíthető, pl. a Szent Imre árok felé néző oldalon; ••Zártsorú beépítés esetén engedélyezhető telekméret; ••• Kivéve:▬nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, ▬zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, ▬szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen. •

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Beépítési módja beépítettsége % Kialakult szabadon álló ill. zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítés is engedélyezhető•.

K tartható illetve 40/60%••

Legkisebb zöldfelület (%) 40/20••

▬Több lakást magába foglaló szabadon álló beépítések (sorházak), melyek külsőleg egy épület képét mutatják, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből sorolódnak, zártsorúan csatlakozóvá alakíthatók. ▬ Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő épületek, nyílás nélküli tűzfalai között is engedélyezhető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 10. § (9) bekezdés tartalmazza). ••▬Ahol a kialakult állapot a táblázat szerinti beépítettséget meghaladja, ott új beépítés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető; ▬Saroktelken a második értékek tartható; •

5.

Elhelyezhető épületek száma Egy tömeg lehet (egységes építészeti együttes képét mutassa)

Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert K ill.6,0 m

K*ill. 6,0 m•

K ill. 6,0 m

Beépítési mód függvényében Szabadon álló Zártsorúan csatlakozó

•

▬Zártsorú beépítés megszakítása esetén az oldalkert, illetve az udvari épületszárnyak között is legalább 6,0 m tartandó; ▬kialakult állapot esetén, a 6,0 m-es oldalkertben kisebb bővítés –lépcsőház, bejárati építmény, liftház, stb.- létesíthető, de ilyen esetben a szomszéd felé, legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36.§.(2) bekezdése szerint meghatározott távolság fele tartandó. ▬ < 6,0 m-es kialakult oldalkert esetén a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bekezdése szerint meghatározható távolság fele tartandó. ▬Ha a kialakult oldalkert kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, akkor minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét. *▬A kialakult állapot szerint < 3,25m-es oldalkert OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez a Balatoni Területi Főépítészi Iroda hozzájárulást adott a 1475/2005 iktató számú záró véleményében. 6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnaTető héjazata építménymagasság hajlásszöge gyobb szélessége Jellemzően Cserép, fém, üveg ill. üveg K ill. max. 6,5• m •• K illetve 12,0m hatású műanyag fedés lehet. magastető legyen min. 3,5• m

9

•▬Hézagosan

zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen. •• Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 10.§ (2) bekezdésében. 7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben az építési engedélykérelem két lépcsős lehet, ld. jelen rendelt 3. §. (1) bekezdését, valamint 1.a számú mellékletet.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3051-, 3053/1-, ./2-, 4601-, 4603-4606-, 4619-4638 hrsz

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület ▬Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen fekszik

(5)A

SZ/O/Ikr Lke-9

5,0

U-1 SZ-1

20/15 1200/1500

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztve, a Martinovics utca menti lakóterület szabályozási tervében a módosítás előtt Lke-1 jelű övezet volt) jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 13.§. (2) bekezdés: 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen• (2) bekezdés 1. pontja és (2) bekezdés 2, 3 pontja szerinti építmények. • az övezetbenkivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésébenelőírtakat

figyelembe kell venni, négylakásos lakóépület a > 1500 m2 teleknagyságtól engedélyezhető. 2.

A közművesítettség mértéke: 6.§ (4) bekezdés szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek kialakítható. • A kialakítható telek legkisebb területe 1200/1500 m2 legkisebb utcai homlokvonala 22 m•• •

Nyelestelek esetén 1500 m2 a kialakítható telkek legkisebb mérete. Kivéve:▬A nyeles telek nyúlványának szélessége legalább 4,0 m legyen. ▬Zsák utca végén legalább 4,0 m-es közterületi kapcsolat legyen; ▬Szabálytalan telekforma esetén az átlagos telekszélesség 22 m egyen;

••

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Szabadon álló ill. • nyelestelken oldalhatáron álló lehet

Legnagyobb beépítettsége % 20•• 15••

Legkisebb zöldfelület (%) 60 65

10

•

Nyelesteleken, az utcavonal felőli telekhatáron álló beépítés létesíthető a szabályozási terv szerint. A beépítettség nagysága a beépítési mód szerint változik;

••

5.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert 6,0 m 4,0 m 6,0 m• Több épület is •• engedélyezhető 6,0/4,0 m ill. a Csapás út felé, annak védő távolságával egyezik a terv szerint;

Beépítési mód függvényében Szabadon álló Oldalhatáron álló

•

Kivéve azon telkek esetén, melyeken gázvezeték halad keresztül, ott annak védőtávolságával megegyezik, a terv szerint. •• Nyelesteleken, ahol az oldalkertek szomszédosak, ott 4,0+4,0 m tartandó. 6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Tető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Szürke pala 35-42 ° közti hajlásszögű, 5,0 m 12,0 m nem lehet. • jellemzően magastető legyen • Jellemzően magastető fogalmának meghatározását

7.

Egyedi előírások

8.


9.

ld. jelen szabályzat 10.§ (2) bekezdésében.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4646-4661 hrsz-ok

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület ▬Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen fekszik

(6)Az

Lke-4

U-1 SZ-1

K(Sz,O,Ikr)/Z/O/Ikr

K/30

K/6,0

K/600/200

(a város egységes Helyi Építési szabályzatában alkalmazott övezet, a Martinovics utca menti lakóterület szabályozási tervében a módosítás előtt Lke-3 jelű övezet volt) jelű övezet összefüggő kiskertes, vegyesen beépített lakóövezet, amely a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb négylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Elhelyezhető funkció: OTÉK 13.§. (2) bekezdés: 1,2, 3, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen• (3) bekezdés 1,2, 3 pontja szerinti építmények.

11

•▬az

övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. ▬kivételesen saroktelken illetve akkor helyezhető el építmény, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméret nagyságát, azaz > 600 m2. 2.

A közművesítettség mértéke: 6.§ (4) bekezdés szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek is létesíthető . A fennmaradó utcai telek Legkisebb mélysége 30 m• K• ill.600/200•• m2

legkisebb területe A kialakítható telek

legkisebb utcai homlokvonala

K ill. 12 •••m

Ha a fennmaradó utcai telek esetében legalább 6,0 m-es beépítetlen hátsókert nem biztosítható, mert meglévő épület(ek) állnak ebben a teleksávban, és azok nem kerülnek elbontásra a telekalakítás során, a telekmélység értelemszerűen úgy növekszik, hogy a minimális hátsókert biztosítható legyen. •• Kivételes eset azokra a sorházas beépítésekre vonatkozik, mely lakóépületek külsőleg egy épület képét mutatják, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épületből áll, osztatlan közös telken. ••• Kivéve:▬nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, ▬zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, ▬szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 12,0 m legyen. •

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Legkisebb zöldfelület Beépítési módja beépítettsége % (%) Kialakult szabadon-, oldalhatáron álló illetve ikresen csatlakozó vegyes K tartható illetve beépítés zártsorúan csatlakozóvá illetve 30% 50 oldalhatáron állóvá alakítható, kivételes esetben ikresen csatlakozó is lehet. • •▬

Kialakult szabadon álló beépítés csak átépítés esetén tarható, új építés zártsorúan csatlakozó vagy oldalhatáron álló lehet, ▬ Zártsorú csatlakozás, védett (műemléki vagy helyi), egytraktusos utcai beépítés esetén (max.7,0 m utcai homlokzatszélesség) az utcavonaltól beljebb, legalább 9,0 m-re létesíthető ▬ Kivételes esetben ikresen csatlakozó beépítés engedélyezhető: - ha az épületek közti tűztávolság csak így biztosítható, - továbbá azon helyben szokásos, egy-egy lakást magába foglaló beépítés esetén, mely külsőleg egy épület képét mutatja, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épület. ▬ Tömbbelsőben kialakított új telek (nyelestelek is) beépítése oldalhatáron álló lehet. 5. Elhelyezhető épületek száma

előkert

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb oldalkert hátsókert 4,0/6,0 m ••

Legfeljebb két épült létesíthető

K tartható vagy 5,0/0,0/12 m•

K* (4,0)/6,0 (4+2, 5+1) m••

K* (3,0)/3,0 m•• K* (3,0)••

6,0 - 18,0 m telekméret függvényében•••

Beépítési mód függvényében Zártsorúan csatlakozó Oldalhatáron álló

Ikresen csatlakozó Szabadonálló

12

▬Vasútra néző telkek esetén az előkert meghatározása telekméret függvényében, jelen rendelet 4. számú melléklete szerint lehet. Az így meghatározott előkertben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, átépíthetők. ▬ Kialakult állapot szerint az előkert 0,0 m is lehet. ▬Városi forgalmi útra néző telkek esetén legalább 12,0 m tartandó, a legalább 12,0 m-es előkertre beültetési kötelezettség vonatkozik; ••▬ Zártsorú beépítésnél saroktelken, hátsókert irányú épületszárny esetén 4,0 m tartandó, zártsorú beépítést megszakító oldalkert 6,0 m legyen; ▬A kialakult állapot szerint, oldalhatáron álló beépítésnél a < 6,0 m, szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél < 3,0 m-es oldalkert, csak átépítés esetén tarható, új építés esetén oldalhatáron álló beépítésnél legalább 6,0 m, szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél legalább 3,0 m biztosítandó. ▬A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület vagy épületegyüttes, ott a szomszédos beépítés oldalkertje 5,0 vagy 4,0 m lehet. ▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti tűztávolság < 6,0 m, vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, akkor minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét. ▬Vízfolyás mentén minden esetben legalább 6,0 m távolság tartandó. •••Hátsókert meghatározása telekméret függvényében, jelen rendelet 4. számú melléklete szerint lehet, kivéve: - vasútra néző telkek esetén, ahol a 6,0 m tartható. - azon esetekben, ahol a kialakult beépítés miatt már csak 6,0 m-es hátsókert biztosítható. - kivételes esetben, < 20 m telekmélység esetén 0,0 m is lehet, de ez esetben a hátsó telekhatáron álló homlokzatok tűzfalas kialakításúak legyenek. * A < 3,0 m-es kialakult oldalkert szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítés esetén, a < 6,0 m-es kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 147-5/2005 számú záró véleményében. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Tető legnagyobb építménymagasság hajlásszöge szélessége Tető héjazata • Hullámpala nem jellemzően magastető 12,0 m K tartható ill. 6,0 m lehet. lehet •

7.

Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 10.§ (2) bekezdésében.

Egyedi előírások ▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal és/vagy színtervvel egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a a városi főépítész véleményét (színterv tartalmát ld. jelen rendelet 2. számú mellékletben). ▬ Az övezet helyi értékvédelmi területein bármely építés engedélyeztetési eljárása során be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a területi tervtanács egyetértő szakvéleményén túl a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Keszthelyi Regionális Irodájának egyetértő szakvéleményét. ▬ Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Az érintett ingatlanokon építési engedély kiadásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Keszthelyi Regionális Irodájának szakvéleményét. ▬Zártsorú összeépítés esetén az építési engedélyhez csatolni kell a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst. ▬Zártsorú összeépítés esetén az utcaképi fotómontázzsal kiegészített építési engedélyhez be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a városi főépítész véleményét.

13

▬Zártsorú összeépítés esetén az első beruházással megvalósult épület(ek) alkalmazott arányaihoz, anyagaihoz, színeihez, formáihoz kötelező illeszkedni a későbbi beépítések számára. 8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3092/7, ./8, ./9, /10, ./11, 3094/11,3095, 3096, 3092/3, ./4, ./5, 3094/6, 3103/5, 1948/1, 1943/1, ./2, ./3, 1933/1, ./4-, 3044/2-, ./10-, ./11-, ./12-, ./15-, 3045/2-, ./3 hrsz-ok

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: ▬A 21/64 számú régészeti lelőhely az övezet alábbi ingatlanjait érinti: 1744, 1747, 1748, 1751, 1752 , 1754/2, 1756, 1757,1760-1765, hrszú ▬ Helyi értékvédelmi területhez tartoznak z övezet alábbi ingatlanjai 1183, 1184, 1187-1189, 1192-1194, 1196/1, 1197/2, 1199/2, ./3 hrsz-ú ingatlanja. b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület U-1 ▬Településkép –védelmi övezetbe tartoznak: az 1183, 1184, 1187-1189, 1192-1194, 1196/1, 1197/2, 1199/2, ./3 hrsz-ú ingatlanok T-2 ▬Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen helyezkednek el az övezet Kossuth Lajos utcától keletre fekvő területei SZ-1 ▬Felszíni szennyeződésre érzékeny területen helyezkednek el az övezet Kossuth Lajos utcától nyugatra fekvő területei SZ-2

GAZDASÁGI TERÜLETEK 8.§ (1) Gazdasági területekre vonatkozó külön megkötések

a.) Utcai oldalon, közvetlenül az előkertre néző épületekben a gazdasági létesítmény fő funkcióját kiegészítő irodák, szociális helyiségek, esetleg bemutató terem, tárgyaló, díszterem, üzlet, stb. helyezendő el. b.) A főfunkciót kiegészítő épületek homlokzati kialakítása környezetébe illeszkedő legyen, arányok, tömegformálás, anyag- és színhasználat tekintetében egyaránt. c.) A helyi építési hatóság, szükség esetén az Önkormányzati Tervtanács illetve a Városi Főépítész bevonásával a használatbavételi engedély kiadását a következő növényesítési feladatok elvégzéséhez kötheti: ▬Meglévő épület tetőzetének-, tűzfalának- valamely részletének, stb. takarását tetőkert ill. zöld homlokzat létesítésével (ld. OTÉK 25. §-a szerint). ▬Meglévő épület, építmény, kültéri tároló, depónia, stb. takarását többszintes növényállomány telepítésével (ld. OTÉK 25. §-a szerint). ▬Fásított parkoló létesítése. (2) A

Gksz-2

SZ K/9,5

50 K/5000

(a város egységes Helyi Építési szabályzatában alkalmazott övezet, a Martinovics utca menti lakóterület szabályozási tervében a módosítás előtt is Gksz-2 jelű övezet volt) Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál.

14

“K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti építmények.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Legkisebb területe K tartható illetve 5000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 50 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló lehet. 50% 25/30• •A

BTSZ szerinti ipari park jellegű üzemi területek alövezetén 30 % lehet (Külső Zsidi út – Csapás út – Lippay Gáspár út – 4684/23 hrsz-ú út által határolt területeken). 5. Elhelyezhető épületek száma Több is lehet

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb Minimális előkert oldalkert K tartható K ill. 6,0 •• m vagy 8,0/0,0/12 •m

hátsókert

Beépítési mód függvényében

12,0•• • m

Szabadon álló

▬A kialakult előkert 0,0 m esetén is tartható, ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 12 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén kötelező). ▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. •• A lakóterülettel közvetlenül határos oldalhatárok mentén legalább a hátsókert méretét kell tartani, ••• Kivéve beültetési kötelezettségű terület határa, ott azzal megegyezik. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Tető héjazata Környezetébe illeszkedő Hullámpala nem 9,5 m 14,0 m tömeg engedélyezhető lehet

7.

Egyedi előírások ▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően a Tapolcai út és a Georgikon út mentén, továbbá minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a városi főépítész véleményét.

8.

9.

Sajátos jogintézmények: 8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4405/1-,./7-,./17-,./41-,./43-,./45-, 4722-, 4720-, 4609-4618-, 4675-4679-, 4681-, 4682-, 4684/22 hrsz

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: Az övezetet régészeti érdekű terület érinti a Külső-Zsidi út és Csapás út csomóponti térségében. (ld. 5. számú melléklet)

15

b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület U-1 ▬A Külső Zsidi úttól keletre elhelyezkedő terület ipari park jellegű üzemi területek alövezete X-1 ▬Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen helyezkednek el az övezet Csapás úttól északra és a Tapolcai út mentén elhelyezkedő területei. SZ-1 ▬Felszíni szennyeződésre érzékeny területen helyezkednek el az övezet Georgikon úttól délre elhelyezkedő területei. SZ-2 (3) A

Gksz-4

K(Sz)/SZ/Z

50/60

K/9,5

K/3000

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztett, új övezet) Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, iroda épületek illetve sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen• (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények. Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. •

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Legkisebb területe K tartható illetve 3000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 30 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb zöldfelület beépítettsége % (%) Szabadon álló lehet, kivételesen 50/60•• 25/20•• zártsorúan• csatlakozó is engedélyezhető. •

Zártsorú beépítés akkor engedélyezhető, ha az övezet több telekre osztott, és a tervezett építmények ütemezetten, több tulajdonos beruházásában valósulnak meg. •• Zártsorú beépítés esetén tartható a második érték. 5. Elhelyezhető épületek száma Több is lehet •

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb Minimális előkert oldalkert K ill. 5,0 m 12,0/6,0 m•

hátsókert


12,0 m

Szabadon álló

▬Az előkert 6,0 m lehet azon esetekben, ahol a terv kötelező építési vonalat jelöl, ellenkező esetben legalább 12 m legyen. A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. ▬Az előkert(ek)ben meglévő beépítés tartható, új beépítés a kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 800 m2 nagyságú épület(ek) -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, stb. számára;

16

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Környezetébe illeszkedő Hullámpala nem 9,5 m 16,0 •m tömeg engedélyezhető lehet •

Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, a városi főépítész véleménye alapján. A városi főépítész kikérheti a Területi Főépítész állásfoglalását. 7.

Egyedi előírások ▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal illetve színtervvel egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a városi főépítész véleményét (színterv tartalmát ld. jelen rendelet 2. számú mellékletében).

8.

9.



8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4580-4596 hrsz-ok

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint:b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület ▬ Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen helyezkedik el az övezet

(4) A

Gksz-5

K(Sz)/SZ K/12,5

U-1 SZ-1

50 K/7000

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztett, új övezet) Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, illetve iroda épületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen• (3) bekezdés 1. 2. pontja szerinti építmények. Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. •

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei A kialakítható telek •

Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek létesíthető. Legkisebb területe K tartható illetve 3000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 50 •m

Kivéve:▬A nyeles telek nyúlványának szélessége legalább 6,0 m legyen. ▬Zsák utca végén legalább 6,0 m-es közterületi kapcsolat legyen; ▬Szabálytalan telekforma esetén az átlagos telekszélesség 50 m egyen;

17

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló lehet 50 30

5. Elhelyezhető épületek száma Több is lehet

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb Minimális előkert oldalkert K ill. K tartható ill. 6,0 m 8,0/12,0/50,0•

hátsókert


12,0 m

Szabadon álló

▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 12 m legyen. Saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m távolság tartandó. A beültetési kötelezettséggel terhelt legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítható ki. ▬A város elkerülő útja (tervezett) mentén, a terven jelölt 50,0 m-es védőtávolságba eső területen parkoló létesíthető ill. az illetékes közlekedési szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján benzinkút vagy a közlekedést kiszolgáló létesítmények helyezhetők el; ▬Az előkert(ek)ben kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 800 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, stb. számára; ▬Az övezet beültetési kötelezettséggel terhelt kertjeire vonatkozóan jelen rendelet 5. §. (10) bekezdése tartandó. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Tető héjazata Környezetébe illeszkedő Hullámpala nem 12,5 m 16,0 m tömeg engedélyezhető lehet

7.

Egyedi előírások ▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően a Tapolcai út és a Georgikon út mentén, továbbá minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a területi tervtanács szakvéleményét.

8.

9.



8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4405/1-, ./7-, ./17-, ./41-, ./43-, ./45-, 4722-, 4720-, 060/122-, hrsz-ok

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint:b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület U-1 ▬A Külső Zsidi úttól keletre elhelyezkedő terület ipari park jellegű üzemi területek alövezete X-1 ▬ Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen helyezkednek el az övezet Csapás úttól északra és a Tapolcai út mentén elhelyezkedő területei. SZ-1 ▬ Felszíni szennyeződésre érzékeny területen helyezkednek el az övezet Georgikon úttól délre elhelyezkedő területei. SZ-2

18

(5) A

Gksz-6

K(Sz,O,Z)/SZ

K/40

K/6,5

K/1500

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztett, új övezet) jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású települési szintű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19..§. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen • (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények. • Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.


3.


4.

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. legkisebb területe K tartható illetve 1500 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 35 m

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége % zöldfelület (%) A kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló illetve zártsorú K tartható illetve 30(30)• beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet 40% • A telek burkolt felülete legfeljebb 30 % lehet;

5. Elhelyezhető épületek száma Több is lehet •

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert K tartható K*/6,0 m •• vagy K ill. 12,0 m K*/8,0 m 8,0 /12,0/0,0 •m

Beépítési mód függvényében Szabadon álló kialakult zártsorú Oldalhatáron álló

▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén, legalább a telek felőli oldalon parkolósáv alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 12 m legyen, saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó. ▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani; ▬A kialakult előkert tartható, 0,0 m esetében is; •• ▬Zártsorú beépítés eseté oldalszárnyak között tartandó távolság. ▬Ha a kialakult állapot szerint az oldalkert szabadon álló beépítés esetén <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bek, szerint meghatározható távolság fele tartandó. ▬Ha a kialakult állapot szerint az oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bek, szerint meghatározható távolság tartandó. ▬Ha a kialakult állapot szerint az oldalkert szabadon álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bek, szerint meghatározható távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §. (2) bek, szerint meghatározható távolság, ott minden esetben be kell szerezni az illetékes tűzvédelmi szakhatóság véleményét. *▬A kialakult állapot szerint < 3,25 m-es oldalkert szabadon álló beépítés esetén, a < 6,5 m-es oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez a Balatoni Területi Főépítészi Iroda hozzájárulást adott a 147-5/2005 iktató számú záró véleményében.

19

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb építménymagasság hajlásszöge szélessége Tető héjazata K tarható illetve Jellemzően Hullámpala nem 14,0 m • 6,5 m lehet. magastető legyen •

7.

Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 10.§ (2) bekezdésében.

Egyedi előírások ▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi tervtanács, annak hiányában a városi főépítész véleményét. ▬Az övezetben található régészeti érdekű terület védőhatárán belül a 2001. évi LXIV tv. Rendelkezéseit be kell tartani. Az érintett ingatlanokon építési engedély kiadásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Keszthelyi Regionális Irodájának szakvéleményét.

8.

9.



8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4405/19-, ./20-, 4405/28-, ./29-, ./30-, ./31-, ./32-, ../33-, /34-, ./35-, ./40-, /51-, ./56-, 4688-, 4687/6-, ./9-,./15-, 4588-4592-, 4594-, 4596-, 4598-4601-, 4603-. 4606-, 3503 /1-, ./2-, 3051-, 4669-, 4672-, 4673 hrsz-ok

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint: Az övezetet régészeti érdekű terület érinti a Külső-Zsidi út és Csapás út csomóponti térségében. b.) BTSZ szerint: ▬Települési terület U-1 ▬A Külső Zsidi úttól keletre elhelyezkedő terület ipari park jellegű üzemi területek alövezete X-1 ▬Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területen helyezkednek el SZ-1

(6) A

Gip-3

K/SZ

K/40

K/9,5

K/3500

(a város egységes Helyi Építési szabályzatába illesztett, új övezet) Jelű övezet egyéb ipari terület, elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld. 5. §. (9) bekezdés, 1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20. §. (4) bekezdés szerinti építmények, kivéteklesen• OTÉK 20. §. (5) bekezdés 1, 2. pontja szerinti épületek • az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.


20

3.


4.

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Legkisebb területe 3500 m2 illetve K tartható legkisebb utcai homlokvonala 40 m illetve K tartható.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadonálló lehet. 40% 30(30)• •

A telek burkolt felülete legfeljebb 30 % lehet;

5. Elhelyezhető épületek száma Előkert •* Több is lehet

8,0/16 m

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb oldalkert hátsókert kialakult állapot tartható ill. 8,0 m

12,0 m

Beépítési mód függvényében Szabadon álló

▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 16 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén kötelező). ▬A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. ▬A város tervezett elkerülő útja mentén, a terven jelölt 50,0 m-es védőtávolságba eső területen bármely építmény létesítése csak az illetékes közlekedési szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján engedélyezhető; ▬Az előkert(ek)ben meglévő beépítés tartható, új beépítés a kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 800 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, stb. számára; ▬Az övezet beültetési kötelezettséggel terhelt kertjeire vonatkozóan jelen rendelet 5. §. (10) bekezdése tartandó. *Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 147-5/2005 számú szakvéleményében megadta. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Tető héjazata kialakult állapot Környezetébe illeszkedő Hullámpala nem 14,0 m tartható illetve 9,5 m tömeg engedélyezhető lehet

7.

Egyedi előírások ▬ Ld. jelen rendelet 17.18 19. § előírásait.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:.4405/4-, 4405/5-, 4726-, 4733-, 4735-, 4742-, 4744-, 4751-, 4684/12-4684/21-, 4684/9-4684/11-, 060/24-, ./29-, ./92-, ./95-, ./96-, ./99-, ./120-, ./122-, 4668/1-, ./3-, ./4-, ./5-, hrsz.

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák a.) Örökségvédelem szerint:b.) BTSZ szerint: ▬Települési területen, ipari park jellegű üzemi terület U-1, X-2 ▬Az övezet területén vált a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny és a felszíni szennyeződésre érzékeny terület SZ-1, SZ-2

21

A TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI 9.§ (1) A telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új tel(ke)ek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad. (2) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket. (3) Amennyiben a kialakult teleknagyság az övezetre előírt legkisebb teleméret többszöröse, de közút számára lecsökken, úgy a telekalakítás az eredeti nagysághoz viszonyítva engedélyezhető. (4) Tömbbelsők feltárása közút vagy magánút létesítésével, illetve ahol az övezeti előírás erről külön rendelkezik, nyeles telek kialakításával lehet. (5) Ahol a terv a tömbbelsők feltárására magánút létesítését is lehetővé teszi, a magánutat egy optimális nyomvonallal ábrázolja. Amennyiben az a telektulajdonosok szándékával nem egyezik, a nyomvonal értelemszerűen módosítható, de a magánutat a 6. számú melléklet Köu-4 jelű mintakeresztszelvénye szerint kell kialakítani, a teljes tömbre elkészített telekalakítási terv alapján. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.)FVM rendelet 5.§ (1)-(7) bekezdése; „ (6) Ahol a tömbbelsők feltárására magánutat nem ábrázol a terv, ott a feltárás a lakossági szándéknak megfelelően, a (4) és (5) bekezdések szerint lehetséges, a teljes tömbre készített telekalakítási terv alapján. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.)FVM rendelet 5.§ (1)-(7) bekezdése; (7) Ha a település egyes részeit érintő kiszolgáló és lakóút, valamint a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges – kisajátítási eljárás nélkül, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv-ben szabályozottak szerint - a teleknek az út céljára szükséges részét az önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. A lejegyzést a jegyző határozattal rendeli el. Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal jár el.

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 10.§ (1) Főfunkciót (továbbiakban főépületet), kiegészítő épületek, építmények – a.) a főépülettel építészeti egységet alkotva, az oldal és hátsó telekhatártól az övezetre előírt oldalkert(ek) betartásával, a főépület takarásában helyezhetők el. b.) a főfunkciót kiegészítő épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak tömegarányait kell követni. (2) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzően magastetővel kell kialakítani. Jellemzően magastetőnek számít az a tetőzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70 %-át magastető fedi, így terasz, torony stb. létesítése nem kizárt. (3) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók. (4) Előkert csak a kialakult állapot és az övezeti előírás szerint engedélyezhető, a 8,0 m-nél kisebb előkert esetén az épületek utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem létesíthető.

(5) A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasságtól pozitív irányban akkor lehet eltérni, ha a város történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi, kulturális nevezetességét őrző, jelen image-át hírdető, idegenforgalmi vonzerőt jelentő, a funkció rendeltetéséhez elengedhetetlen hirdető-reklám, stb. céllal torony, toronyszerű építmény

22

létesítésének igénye merül fel. Ilyen esetben a helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően. Ezt követően építési engedélyt kiadni a városi tervtanács, annak hiányában a városi főépítész véleménye alapján lehet.

(6) A tervezési terület beépítésre szánt területein föld alatti építmény létesíthető (pince, mélypince, mélygarázs), melynek nagysága az övezetre előírt beépítést legfeljebb 15 %-al haladhatja meg, amennyiben a terv másképp nem rendelkezik.

(7) Melléképítmény és bármilyen antenna az utcai homlokzattól beljebb, legalább 6 m-re helyezhető el. (8) Az övezeti előírásokban meghatározott magastető szélessége a magastető tetőidomainak legnagyobb fesztávolságát jelenti.

(9) Hézagosan zártorú összeépítésről két, legalább kétszintes épület között, legalább 3,0 m szélességű, a földszintek padlósíkját meg nem haladó, de legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, sík tetőszerkezettel fedett építményrész építése esetén beszélünk.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET 11.§ (1) A közutak számára SZ-1/SZ-2 jelű szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell, a 6. számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján, amely területen a közművek (védőtávolságok és biztonsági övezetek betartásával) az MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetők el. (2) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak: 1. Köu-1 jelű országos főforgalmi út, 2. Köu2 jelű belterületi forgalmi út, 3. Köu-3 jelű belterületi gyűjtő út, 4. Köu-4 jelű fontosabb belterületi kiszolgáló út, 5. Köu-5 jelű gazdasági területek kiszolgáló útja, magánútként is kialakítható, 6. Köu-6 jelű lakóterületek kiszolgáló útja, magánútként is kialakítható, 7. Köu-7 jelű gyalogút, (3) A tervlapokon védőtávolsággal ábrázolt közlekedési nyomvonalak mentén bármilyen művelési ág változás, építés engedélyezés esetén ki kell kérni az illetékes útkezelő, valamint az érintett szakhatóság(ok) véleményét. (4) A közterületnek minősülő közlekedési területek építési területein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel elhelyezhetők az OTÉK. 26. § (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti, továbbá a.) hirdető berendezések, szobor, díszkút, b.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, c.) távbeszélő fülke, d.) fix árusító pavilon-, e.) illemhely építménye. (5) Útépítéskor, a megbolygatott területeket a szabályozási terv szerinti felhasználásnak megfelelően kell rekultiválni, a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen. (6) A közutak mentén csak fásított közterületi parkoló alakítható ki. (7) Az övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “A település zöldfelületi rendszere” című 12. §. (7) bekezdésében foglaltakkal.

23

A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE 12. §. (1) A terv beépítésre szánt területein biztosítandó legkisebb zöldfelületeket jelen rendelet 7. 8. §-ai övezetenként határozzák meg. (2) A Z-1 jelű övezetek elsősorban város és utcaképet javító látványelemek, ahol a beépítettség 1,5 %-os lehet. (3) Az övezetben elhelyezhető építmények: hirdető -, reklám berendezés-, közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, távbeszélő fülke. (4) A Z-2 jelű övezet elsősorban a lakosság alapellátását biztosító pihenés- és szabadidőlétesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben a következő tevékenységek céljára szolgáló építmények nem helyezhetők el: a./ Cirkusz és mutatványos tevékenység b./ Lőtér c./ Go-kart pálya d./ Lovarda e./ Motoros légi jármű le- és felszállóhely

(5) Az övezetben a beépítettség legfeljebb 4 % lehet. (6) A zöldterületek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a mindenkori tulajdonosi jogokat gyakorló bérlő, esetleg új tulajdonos gondoskodik.

(7) A zöldterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések: a.)Az övezetben az épületek elhelyezése szabadon állóan lehetséges. b.) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával lehet.

c.) A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet; de az épületek, vagy épületrészek homlokzatmagassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 7,5 m-t, kivéve jelen szabályzat 10. § (5) bekezdése szerinti eseteket.

d.)Az építmény közműellátása csak terepszint alatt történhet; e.) Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhető; f.) Az övezetben építési engedélyezési eljárás során jelen szabályzat 3.§.(1) bekezdés b.) pontja szerint kell eljárni. g.) Több épület létesítése esetén az épületek külső homlokzatai egységes kivitelben készülhetnek. Eltérő idejű vagy tulajdonosú beruházás esetén az elsőnek engedélyezett projektnél alkalmazott arányok, formák, anyagok és színek használata a későbbi beruházások számára kötelező.

(8) A zöldterületek övezeteiben a burkolt felületeket kiselemes térburkolattal lehet kialakítani vagy/és farönk, illetve kőszegély között kavics burkolatúak lehetnek. ERDŐTERÜLETEK 13. § (1) A tervezési területeken telepítendő erdők rendeltetés szerint védett ill. védelmi erdő (E-v). A meglévő és a telepítendő erdők elsődleges rendeltetéseinek megállapítására az 1996. évi LIV. tv.II. fejezet 18. §. a, b, c, d, e pontja és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 22. §. a, pont alkalmazásával az erdészeti hatóság jogosult. (2) A védelmi rendeltetésű erdőben (Ev) épületet elhelyezni nem szabad.

24

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEK 14. § (1) A tervezési területek vízgazdálkodási övezetei a V-1 jelű jelentősebb árok és vízfolyás. (2) A vízfolyások folyamatos karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell. Az övezetben a vízkár elhárítási építményeken túl hidak építése engedélyezhető. (3) A vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni: a.)az élőhelyek védelmére, b.)a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető a tervezési területeken. c.) a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 18. §. (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. KÖZTERÜLETEK 15. § (1) A tervezési területeken található közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges. (3) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat, amennyiben más törvény vagy jelen rendelet más §-a ezt nem zárja ki, az alábbi lehet (ld. 3.§ (2)): a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

hirdető, reklám berendezés-, fix árusító pavilon-, közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-, illemhely építménye-, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-, szobor, diszkút, pihenő pad-, távbeszélő fülke elhelyezése.

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások: a.) árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,00 m építménymagassággal, magastetős kialakításban létesíthető, b.) az építmények közműellátása csak terepszint alatt történhet, c.) közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem engedélyezhető. (6) A szabályozási terv újonnan kialakítandó közterületei: -elkerülő közutak , -újonnan igénybe vett területek feltáró közútjai, -gyalogos, kerékpáros utak, -közparkok. (7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza. III. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 16.§ (1) A tervezési területeket érintő védelmi övezetek a következők:: a.) a Balaton Törvény védelmi övezetei: felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek (Sz-1) és felszíni szennyeződésre érzékeny területek (Sz-2), b.) régészeti érdekű terület (-R-).

25

(3) A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny ill. érzékeny területekkel kapcsolatban a BTSZ vonatkozó előírásai tartandók. Ld.: 2000. évi CXII. Balaton törvény 31. és 32. §-ait; (4) A régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális Irodájának a véleményét. (6) A tervezési területeken bárhol – a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Zala Megyei múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.

IV. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 17.§ (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. Jóváhagyáskor: A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza. (2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. Jóváhagyáskor: A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg. (3) Az Lke-9, Gksz-6 és Gksz-4 jelű övezetekben az alábbi, „telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító (24.1, 24.2), építési betontermék gyártás (26.61), előkevert beton gyártása (26.63), habarcsgyártás (26.64), egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása (26.66), kőmegmunkálás (26.70), csiszoló termék gyártása (26.81), vas, acél, vasötvözetalapanyag gyártása (27.10), öntött cső gyártása (27.21), acélcső gyártás (27.22), hidegen húzott vas, acéltermék gyártása (27.31), alumíniumgyártás (27.42), ólom, cink, ón gyártása (27.43), rézgyártás (27.44), fémszerkezet gyártás (28.11), fémtartály gyártása (28.21), fémalakítás, porkohászat (28.40), fémfelület kezelés (28.51), gépgyártás (29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56), autófényező, karosszérialakatos, autóbontó (50.20.), műanyag feldolgozás, műanyagdarálás, darabolás (25.24), építőanyag kereskedés(51.53, 52.46). (4) Az Lk-13, Lk-14, Lke-4 jelű övezetekben telephely engedélyhez kötött tevékenységekhez szükséges létesítmény nem építhető, rendeltetési változtatási engedéllyel sem alakítható ki. (5) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a (3) bekezdés listáján szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelés alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása. (6) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatornaés csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. (7) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

26

(8) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza. (9) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. Jóváhagyáskor: a 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet tartalmazza. (10) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint. (11) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint. (12) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK 18.§ (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. Jóváhagyáskor: „A levegő védelmével kapcsolatosan a többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési területen a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. (2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. Jóváhagyáskor: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. (3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. Jóváhagyáskor: 2000.évi CXII. tv. és a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete az „üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület jelölt része” vonatkozó része tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

27

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 19.§ (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza. (2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza. (3) Keszthely a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló jogszabály szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. Jóváhagyáskor: A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. (4) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése. Jóváhagyáskor: a 80/1999. (VI.11.) Kormányrendelet szerint] a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet az (1) bekezdés c) pontja és a szakhatóságok előírásai szerint. (5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. Jóváhagyáskor: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdés és 18.§. (6) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.

28

(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. Jóváhagyáskor: „A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (8) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok

kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. Jóváhagyáskor: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza. (9) A város területein Keszthely város lakossági állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelete szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. (10) Ismert és potenciális fejlesztést igénylő légszennyezőanyag kibocsátó források környezetében

szabályozási terv figyelembe vette a levegővédelmi övezet kijelölésének szükségességét (pl. benzinkút). A levegővédelmi övezet kiterjesztését, méretét az építési illetve a használatba vételi eljárás során kell véglegesíteni és az ingatlan nyilvántartásba a környezetvédelmi hatóság határozata szerint kell rögzíteni. (11) A levegővédelmi övezeten belül tilos – emberi tartózkodásra szolgáló lakóépület, oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény

építése, – levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növénykultúra telepítése. (12) A védelmi övezeten belül engedélyezhető rövid idejű tartózkodási igényű kereskedelmigazdasági létesítmények építése (pl. raktárak, műhelyek kiszolgáló létesítményei, az üzemanyagkút tevékenységéhez hasonló építmények megvalósítása).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba és a „Keszthely kisebb beépített területei” helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (I. 31.) számú rendelettel egységes szerkezetben alkalmazandó a továbbiakban. (2) A módosított „Keszthely kisebb beépített területei” helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (I. 31.) számú rendelet alapján továbbra is hatályon kívül helyezett Keszthely Város Önkormányzatának „Keszthely, Martinovics utca menti lakóterület" helyi építési szabályzataáról szóló 13/2003.(IV.30.) számú Ök. Rendelettel jóváhagyott és szabályozási terve.

.…................................. Mohácsi József polgármester

......................................... Dr. Markó Péter jegyző

29

MELLÉKELETEK: 1.számú melléklet Kertészeti-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési terv tartalmazza a 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§-ban foglaltakon túl: Ø a jelen állapot felvételét (geodéziai felmérés min. 0,5 m-es szintvonalakkal, meglévő növényzet helyének, fajának, stb. meghatározásával.); Ø a tervezett új domborzati viszonyokat bemutató tereprendezési munkákat szintvonalas ábrázolással, dombok szerkezetét, metszeteit; Ø tó létesítése estén metszeteket, partkialakítás módjait, vízjogi engedélyt; Ø funkcionális egységeket; Ø épített elemeket (támfal, kerítés, burkolatok, lépcsők stb.) anyaguk és jellemző szintmagasságaik feltüntetésével; Ø meglévő és tervezett épületeket tetőidommal, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi egyaránt); Ø az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, épületek, szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét, továbbá a növényesítés foltjait; Ø a telepítendő növényzet jellegét és darabszámát, borítását, fajok meghatározását; Ø szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt; Ø m=1:20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők, stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról; Ø illeszkedést igazoló fotómontázst legalább egy jellemző nézetből, az épületek, építmények tervezett színeinek, anyaghasználatának bemutatásával (színtervvel); Ø műszaki leírást, amely a terület kimutatásokat és a további tervezési szempontokat ismerteti. 1.a. számú melléklet: Elvi építési engedély tartalma: a.) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát; b.) helyszínrajzot legalább 1:1000 ma-ban: ba.) a helyszínrajz legalább a tervezéssel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos – közös telekhatárú – térséget mutassa be, valamennyi meglévő és tervezett épülettel; bb.) geodéziai felméréssel, min. 0,5 m-es szintvonalakkal, térburkolatok, szegélyek, utcabútorok, meglévő növényzet helyének, feltüntetésével. c.) A tervezett beépítettségre vonatkozó mutatószámokkal: ca.) beépítési százalék, építménymagasság, zöldterületi fedettség, cb.) a létesítmény tervezett kiszolgálása – gazdasági oldalon, látogatói oldalon, parkolási mérleg, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok biztosítása; d.) legalább 2-2 szomszédos ingatlant bemutató utcakép, egyedi helyszín esetén fotómontázs, tömegvázlat, homlokzati színek meghatározása beazonosítható színkártya alapján, homlokzatképzés leírása; e.) a tervezett építményeket bemutató, legalább 1:200 ma-ú alaprajzok, homlokzatok, metszetek, műszaki leírás kiemelten az alkalmazni kívánt szerkezetekre; f.) Műemlék, javasolt műemlék ill. helyi védett épület esetén építéstörténeti kutatás; g.) 10 évnél idősebb fa vagy facsoport esetén favédelmi tervet (favédelmi terv ld. 2. számú melléklet); 2.számú melléklet Színterv tartalma: Ø illeszkedést igazoló fotómontázs, legalább egy jellemző nézetből; Ø tervezett ingatlant és legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképet; Ø az épületek, építmények tervezett színeinek, anyaghasználatának bemutatása beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.számú melléklet Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségéhez benyújtandó kérelem tartalmazza: - az antenna(ák) pontos földrajzi koordinátáit, helyszínrajzát, - az antenna(ák) típusát, - az antenna(ák) horizontális és vertikális síkú karakterisztika térképét, - az antenna(ák) telepítés utáni sugárzási irányát,

30

- az adó típusát, teljesítményét, - az adó frekvencia tartományát, üzemmódját (Modulációs mód), - a sugározni kívánt frekvenciát, vagy frekvencia tartományt, 4. számú melléklet Hátsókert méretének meghatározása: -Ha TH ≤ 35 m akkor HK legalább 6,0 m vagy legalább a megengedett építménymagasság; Ha 35 m < TH ≤ 50 m akkor HK legalább 12,0 m, Ha TH > 50 m akkor HK legalább 18,0 m, 5. számú melléklet Építészeti örökségvédelem Régészeti érdekű terület érinti a következő ingatlanokat: 4675-, 4676-, 4677-, 4678-, 4679-, 4680-, 4681-, 4684/22 hrsz-ú ingatlanok. 6. számú melléklet Út mintakeresztszelvény

31

32

33

TARTALOMJEGYZÉK

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 34/2005. (XI.23.) számú rendelete a „Keszthely kisebb beépített területei” helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (I.31) számú rendeletének módosításáról valamint az 5/2005.(I.31.) számú rendelettel egységesített szerkezetben A RENDELET HATÁLYA

1. §. ............................. .1.

I.

FEJEZET

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

II.

2. §, .............................. 1. 3.§ .............................. 2. 4. §. ............................. .3. 5. §. ............................. .3.

FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

6. §. ............................. .4.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK GAZDASÁGI TERÜLETEK A TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

7. §. ............................. .6. 8. §. ........................... .13. 9. §. ............................ 21. 10. §. ............................ 21.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE ERDŐTERÜLETEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEK KÖZTERÜLETEK

III. ÉRTÉKVÉDELEM

11. §. ........................... .22. 12. §. ........................... .23. 13. §. ........................... .23. 14. §. ........................... .24. 15. §. ........................... .24.

FEJEZET 16. §. ........................... .24.

IV. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §. ........................... .25. 18. §. ........................... .26. 19. §. ........................... .27. 20. §. ........................... .28.

MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: Kertészeti-, tájvédelmi-, elrendezési-, illeszkedési terv tartalma .......................... 29. 1.a. SZÁMÚ MELLÉKLET: Elvi építési engedély tartalma .......................................................................... 29. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: Színterv............................................................................................................... 29. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna létesítése ................................... 29. 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: Hátsókert méretének meghatározása .................................................................. 30. 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: Építészeti örökségvédelem.................................................................................. 30. 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: Út mintakeresztszelvény...................................................................................... 30.

No title

Recommend Documents