Qjpesti HetytörténetÍ Ertesítő 199ó.január
t'"f
III. évfo|yam1. sám
Kedvesolvasó!
ez ÚlppsTl HELYTonrÉtvrrt ÉnrpsÍri
harmadik éufolyamónak első számót tartja kezében. Köszöntöm Önt a, tijév első napjaiban, Lív,funoksok sikert ésszerencsétaz újfeladatok megoldásához. Kószönöm figyelmét, ami eddig életben tartotta az , ERTESITOT. Köztjs örrjme a szerkesztőnek és az olvasónak, h,gy ]995-ben 208 oldalon, közel hórome z er p éldányban j elenhetett meg kiadvónyunk. Ebben a szómban olvashatja tavalyi szómaink tartalomje gyzékét,amiből mególlapíthatja, hogy mennyire sikerült vórakozósainak megfelelnünk. Az óév sok örömöt és sok gondot jelentett mindannyiunknak. A gondok ellenérena7yot léptünk előre, sikerült állandó olvasótábot.t terem'teni, aminek jele, hogy keresit
A HELWoRrÉt,lrn ÉnrrsÍrő idénis díjtalanut
kerül oda, ahol várják. Ezt a lehetőséget a HelytörténetiAlapínánynak köszönöm azzal a hálóval kiegészítve, ami az önkormónyzat Civil Szerveződések Bizottságát ílleti azért az anyagi támogatásért,amiből az első féIévhórom számának nyomdakoltségét fizettük. 1996-ban sok érdekes témót talólnak majd az ÉnrnsÍrő tapjain. Megindítjuk a híres újpestiekrőt szóló sorozatunkat, minden számban e7y - ma már kevésséismert, de annól nagyobb hatósú - egyéniséget mutatunk majd be. Ezért most is - mint eddig minden alkalommal - azt kérem:maradjon velünk, Iegyen társunk a régmúItkutatásában, hótha jó ötleteket kaphatunkjövőnk furmáIásóhoz is' Szere tettel iidv ö zli o nt
A ila évesújpesttzsinagóga képeI928-ból
a
Újpesti He|ytörténeti Értesítő
1996.január
KubÍnyiAndrás*
Adatok Uipest 1848előtti történetéhez
A főváros XIX. századi rohamos fejlődése magával hozta nagyszámú előváros kialakulását. Ezek története egybefonódik a főváros történetével. A mai Nagy-Budapest IV. kertiletétképező Újpest, mind a lakosság számára, mind iparosvárosi jellegére tekintettel a főváros egyik legjelentősebb elővárosa. Sajnos, régebbihelytörténeti irodalmunk elmaradottsága Budapest peremvárosainak esetében is kitűnik. Ú;pest történeténekfeldolgozásaira is ráillik Mályusz jellemzése:,'helytörténetimonográfiáinkat...vagy üzletes vállalkozók tákolják clssze, vagy jó szándókú,de tanulatlan dilett"ánsokÍÍják,,. Tanulmányomban a város alapítását és első éveit ismertetem l848-ig, a jobbágyviszonyok megszüntetéséig,tehát azt az alapot, amelyen a későbbi nagyarányúiparosváros kifejlődött. A m a i Ú j p e s t t e r ü l e t é tn y u g a t r ó l a D u n a ' északról és északnyugatról Dunakeszi és Fót, keletről Rákospalota, déIrőLa főváros régi határa határolja. Területének legnagyobb része a Duna régi' jégkorszaki völgyfeneke, a városi terasz, amelyet később futóhomok lepett be, és ahol kialakultak a kötött futóhomok jellegzetes formái, a széIbarázdák, amelyek északnyugat-délkelet irányban futnak. A kialakult város utcahálózata is részben ezekhez igazodik. A szé|barázdák irányátő| egy helyen találunk eltérést:dólnyugatészakkeletirányban húzódik az ttn. Istvánhegy, amely kb. a mai Váci út,Megyeri útésBaross utca á|ta|bezárt területen emelkedik. Ez a homoktalajú domb kiválóan alkalmas volt szőiőtermelésre.A városi terasz Pesttel határos részénfolyt az ún. Gyáli patak, amely kb. a mai Istvántelek vidékén elteriilő Gyáli tő vizét vezette a Dunába. Torkolata a mai Újpesti vasúti híd táján volt. A városi t e r a s z n á l a l a c s o n y a b b a nt e r ü l e l a D u n a m a i árterülete, tehát a Váci út és a Duna között fekvő vidék.
A mai Újpest területénhárom településalakult ki: a Gyáli patak torkolatánál a tulajdonképpeni Ujpest, az Istvánhegyen sző|őtelep és ettől északkeletre Káposztásmegyer. E két utóbbinak a város fejlődésérenem volt különösebb hatása így ezek történetétcsak röviden vázolom. Legrégibb településközrjttük Káposztásmegyer. Már a középkorban megvolt, azonban a tcirök időkben elpusztult. A múlt század elején a Csekonicsok fóti uradalmához tartoző puszta, de midőn 1808-ban a Károlyi grófok megvásrárolják az uradalmat, Káposztásmegyer gazdát cserél.A puszta területe egészena pesti határig nyúlt le, azonban 1815-ben a pesti határkocsmánálelterülő 83 magyar hold terjedeImű,részt Palotához csatol. ták. Ez a község is a fóti uradalom tartozékavolt. A puszta terjedelmeekkor a fenti résznélkül 2115 magyaÍhold (1586,25 katasztrális hoid). Káposztásmegyer 18i5 előtti területe voIt az alapja a későbbi Újpestnek. A Palotához csatolt részenalakutt ki Ú3pest első települése,a káposztásmegyeri pusztából vált ki Istv:ínhegyis, úgyhogy mégaz 1870-es évekbenis a három település:Újpest, Istvánhegy és Káposztásmegyer együttes területe azonos az utóbbi 1815 előtti terÍiletével. A káposztásmegyeri pusztián a Károlyiak majorsági gazdá|kodást folytattak, amelynek központja az IstvánhegytőI északra,a Baross utca végénlevő major vo]t. A negyvenes évekbenKárolyi István a Pest Megyei Gazdasági Egyesület részérejuttatott földeket a mai Ú3pest területénés ez utóbbi is létesítettmajort. A káposztásmegyeri település tehát 1848 előtt lényegébencsak a majorból és a Megyeri csrárdából állott. Az Istvánhegy története 1830-ban kezdődik, midőn Krárolyi István a megyeri pusztábó| azt a területet, amelyet a mai Attila, Fóti, Váci és Táncsics (ma Károlyi István) utcák határolnak, szőIőtelepítéscé|jából kihasította, és azt |83I. április 75-énkelt ,,uni1aterális''szerződésseI32
*A szerző történész, tanszékvezető egyetemi tanár. A most közölt dolgozata _ amit a szerző engedélyéveljegyzetek nélkiit közlünk - 1956-ban jelent meg az. Akadémiai Kiadó által gondozott ,,Tanulmányok Budapest múltjából,, címíí várostörténeti monográjidban. Az eredeti kiadás az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben található.
1996. január
I
Újpesti He|ytörténeti Értesítő
évre vállalkozóknak adta bérbe.Altalában ezt az csak deszkákkal, belülről sárral bemázolva csinálidőpontot tartja az irodalom Ú3pest születésének, tatta. A ház a sörfőzdéből, kocsmahelyiségből, noha ez a telep a viíroskorai fejlődéséreigen kevés vendégszobábólés saját lakásából állott. Telkét hatást gyakorolt. A tévedésalapjául aZ sZoIgáLt, fákkal ültette körül. Néhány év múlva vályogból h o g y a l e g n a g y o b b s z ő l ő t e r ü l e t e t b é r | ő készült épülettelcseréItefel a deszkabődét.Ez a Mildenberger Márton az \gyanebben az időben határkocsma mellett, a Gyáli pataktól délre,a Váci k a p o t t e n g e d é l y r et á m a s z k o d v a a h a r m i n c a s úttól keletre állott körülbelül a mai Váci, Ságvári évekbenfelépítettea tulajdonképpeniÚjpest első (ma Lővy Izsák), Bocskai utcák és a vasút által h á z á t . E z a z o n b a n f ü g g e t l e n v o l t a s z ő I ő - határoltterületen. bérletektől. 1834-benfelmerült egy ,,zsidó gyarmat'' a|apíA vállalkozóknak a sző|őket fertályonkéntadták tásának gondolata ezen a vidéken. Azonban nem bérbe.Egy fetály (400 négyszögöl) után évi 3 Ft alakult meg, mert nem jött össze l50 vállalkozó. 15 kI bért fizettek a bérlők. Először 262 fertáIyt (Ennyit akart volna az uradalom vezetősége.)A (104.800négyszögöl, azaz 65,5 kat. hold) osztot- pusztának a Mildenberger-féle sőrház környékére tak szét 39 bér|ő között. A kapott parcellák eső tészérefokozatosan mégis telepedtek zsidók. egyenlőtlenÍiloszlottak meg: míg pl. 14 bér|ő2-2 Így pl. 1835-bena Lővy.testvérekbőrfeldolgozó fertáIytkapva összesen || 200 négyszögöIt művelt üzemet létesítenek,szemben a Mildenberger-féle meg, addig az öt legnagyobb bér|ő (14-30 fertályos házzal a Gyáli pataktól északra,a Váci úttól parcellák) 100 fertályon, tehát 40.000 négyszö- keletre, a Palotára vezető úttól (mai Árpád út) gölön gazdálkodott. A bérlők többsége pesti polgrír délre.Majd 1836-banNeuschloss Izsiák és Bernát v o l t . M á r 1 8 3 1 - b e nh e g y k ö z s é g e ta l a p í t o t t a k , fakereskedők koltöznek ide, akik Lővyékkel amelynek első bírája, más névenhegymesterea szemben, a palotai út (Árpád út) és a Váci űt l e g n a g y o b b s z ő | ő t e r ü l e t e t ( 3 0 f e r t á l y ) b é r l ő sarkán állítják fel falerakatukat. A beköltöző Mildenberger Márton budafoki szátmazású ser- zsidók legnagyobb részeNagysurányból, Nyitra főző, mígjegyzője Gozsdu Emánuel pesti ügyvéd megyébő| származott. Lővyék is ide valók voltak. l e t t . 1 8 3 3 - b a nk á p o l n á t e m e 1 n e kS z t . I s t v á n 1836-ban már e|őimádkozőja is van a kismegyeri tiszteletére.A sző|őhegy ez idő őta viseli az István (ahogy a telepet akkor nevezték)hitkozségnek.A nevet. A kápolna védőszentjéta foldesúrneve után zsinagógát a földesúrtól kapott 600 ciles telken vá|asztoÍtákmeg. A szőIőbérlők javarészt nem Lővyék és Neuschlossék1839-ben építikfel. A laktak az Istvánhegyen'azonban idővel a tulaj- zsidókat lassan más letelepedők is követtek. Így donosok nyaralókat,vincelléreik állandó lakásokat kezdő dött a tulajdonképpeniUjpest kialakulás a. építettek,így áI|andő népességetkapott. A váci Az egyre novekvő telep (amely a Palota irányájött létre) egyházmegyesematizmusa 1841-ben már említi ba haladó útésa Yáci ttt keresztezésénél Istvánhegy sző|6hegyet,kápolnájával és 23 kato- l a k o s a i 1 8 3 7 - b e nm á r i t a l m é r é sjio g é r tf o l y a likus lakosával. Újpest fejlődése során az István- modtak az urasághoz, aki (tgy látszik, hozzá is járult, hogy minden háztulajdonos szabadon legyet két oldalról bekerítette,és ezért 1864-ben Ujpesthez csatolták. gyakorolja ezt. Noha a telepnek sok kárt okozott az Az IstvánhegytőI délre a pesti határig eltertilő 1838. évi nagy árvíz, amely Pesten is nagy pusztívidéken a harmincas évek elejéig nem találunk tást okozott, azonban mivel Ujpesten olcsóbb volt települést.A fcildesúris csak legelő formájában az építőanyagés a telek, mint a főviárosban, ezért hasznosíthatta,mert a homokos, siviír terület nem Pestről többen kiköltoztek. A lakosság gyaravolt alkalmas ftildművelésre. Közvetlenü| a batá- podása temető nyitását is szükségessétette. Az ron, de már Pesten állott a határkocsma (Pester egyházi anyaktinyvek a temetőt t839-től emHotter Wirtshaus). Kellemes vásárnapi kiránduló- legetik. helye volt a főváros lakosainak. Mildenberger, Ha meg akarjuk á||apítania telep lakosságának akinek régebbenSzentendrénsörfőzdéje volt, arra számát, nehézségekkeltalálkozunk. Forrásaink a gondolatrajött, hogy alkalmas és hasznos volna n e m f e d i k e g y m á s t ' Í g y c s a k m e g k o z e | í t ő , neki ott sorhízat építeniés engedélyértfolyamo- viszonylagos eredményeketkaphatunk. Az alábdott a földesúrhoz, azt és az italmérésijogot el- biakban igyekszem a rendelkezésemreálló fornyerve 1831-benfelépítette a sőrházat.Az épületet rások alapján, az 1840 előtti lakosokról áttekintést
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
nyújtani. 1840 előtt 40 férfi van említve forrásainkban. Ezekből 1840. január 1-jén36 volt Újpesten, 4 meghalt.(1-1 kocsmáros ésasztalos,2 napszámos.)Adataikat mégisfelhasználtam. A 40 férfibő|'24házas,2 ozvegy,1 nőtlen és 13 ismeretlen családi állapotúvolt. 13 házbirtokost lehet azonosítani,ezekbőI 1-1 asztalos,bőrgyáros, fakereskedő, kőfaragő és serfőző, a többi foglalkozása és összes többi adata isnreretlen. (Lehetségeshogy egy részüknem is éltÚjpesten, csak a házbérté|vezte')Az alább\kimutatások 8, csak név szerint ismert háztulajdonos leszám ításáva| érvényesek, tehát 32 lakosra vonatkoznak. Asztalos Mészégető Faker. számadója Árendás Nyerges Kocsmiáros Bognár Sertőző Kőfaragó Bőrgyáti munk. Tímár Mészáros
2 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1
1 1 3 2 z i 1 1 1 2 I
Fakereskedő Ács Napszámos Kiskereskedő Bádogos Pintér Kovács Bőrgyáros Szabó Kőműves Cipész
Származá shely ük alapj án Külföldi (német,morva, osztrák) Dunantúli Nyugati felvidék (5 nagysurányi) Főviíros környék (Promontor) Torontálmegye Szlavónia Ismeretlen
8 5 8 1 1 1 8
199ó.január
közül 7 nemesek szo|gája, 2 zsel|érés kertész, 8 fiúgyerek, és29 nő. Az egészlakosság 3háznépet alkot. Nyilvánvaló a fenti adatokból, hogy ez az összeírás, ha egyáLtalánvan valami alapja, legalábbis 1835 előtti áliapotot tükröz, tehát még a Lővy-féle bőrgyár alapításaelőtt készült. Az uradalom 1840 elejénkelt összeírása |5 házbirtokost és 29 zsellért tüntet felr.Ez igazolja a fenti kimutatásunk heiyességét. Mielőtt rátérnékaz Újpestet jogilag megalapító fel kell vetnünk földesríri szerződésismertetésére, azt a kérdést,hogy egyrésztmi vezette Károlyi István grófot arra' hogy fóti uradalmának ezen a sarkán ilyen iparos-kereskedőlakosság megtele. pedésétengedé|yezze,és részükre az alábbiakban ismertetett szerződéstkiadja, másrészt mi voit az oka annak, hogy éppitt, Ujpesten, eZ a telep hamar v tr ágzásnak indulhato tt. Történeti irodalmunkbó1 általánoSan ismert, hogy a feudális viszonyok válsága folytán, amelyet a dekonjunktúra csak elmélyített,a magyar nagy. birtokos osztály' helyzete is súlyosbodottA jobbágyroboton alapuló feudális gazdá|kodás nem vezetett már eredményre, át keilett térni az így. nevezett ,,okszeí|, gazdákodásra. Az adott helyzetben azLett volna számátraa kiút. Ehhez azonban tőke kellett. Úgy iátszik, a Károlyiak is rátértek e Í r e ,a z e g y k o r i m e z ő g a z d a s á g i i r o d a l o m b a n ,.okszerű''-nek,racionálisnak nevezett' lényegében már kapitalisztikus gazdákodásra. Egyik elve volt a racionálisan gazdátlkodó nagybirtoknak, hogy csak annyi földet tartott n7eg az uradalom kezelésében'amennyinek me gmunk áIásáh'oz a többit elegendő munkáskéz állt rendelkezésére,
bérbeadta. Károlyi István ts ezértadra bérbea terméketlen, I-eszámítvaa külföldieket ésaz ismeret1enszár- futóhomokos nehezen hasznosíthatóIstvánhegyet ésÚjmegi,ert. Az Istvánhegy évi bére85l Ft volt, mazásúakat,13 falusi és3 városi származásúvan. rnig az újmegyerijövedelem 1839-ben 1095 Ft 40 kr. Bizonyára jóval magasabbjövedelmet érteIígy, EIőző lakóhelyük mintha megtartottavolna saját kezelésében. 9 Pest Ú3megyer területénlegelők voltak, mielőtt J A főváros kömyóke Mildenbergerék odakoitöztek. Ez a terület távol 4 Komárom megye a esett az uradalom központjától, amelynek terüleJ Nyitra m. (N. surany) tébe ekkor már közbeékelődött az istvánhegyi 11 Ismeretlen szőIőtelepúlés,.ígyaz uradalom miír nem használA 32 ismert lakosból izrae|ita 11. fogva igen alkalhatta.A vidék viszont fekvésénél A Vessük össze a fenti adatokat a többi forrással. m a s v o l t a k ö z s é g a l a p í t á s r a . D u n a m e l l e t t .Íáb|ázat, amely 1839. feküdt, tehát az olcsó vízi közlekedés előnyéhez Az 1837-38.évi Summás a április 14-énkelt, 46 katolikus lakost ismer, akik jutott, és itt futott a pest-váci országút,amely
1996.január
Újpesti HelytörténetiÉrtesító
Felvidékkel kapcsolta össze a fővárost. Ebből időben még akadá|yozták a feudális törvények. ágazott ki' közel a pesti határhoz, a Palota felé Habár II. József megengedtenekik, hogy a vároyezető rit (a mai Arpád út).Így ezek a közlekedési sokba költözzenek, de ezt türelmi vagy tartőza d o t t s á g o k , a m e l y e k n e k a z é r t é k ént ö v e l t e a kodási engedélytőltettefúggővé.1848-ig polgárfőváros tőszomszédságaésa közeli piaclehetőség, jogot sem nyerhettek.A céhekneknem lehettek v a | ó s z í n ű v ét e h e t t é ka f ö l d e s ú r n a k a t e l e p tagjai, ellenben fiataljaikat maguk képezhettékki kifejlődésétés így jövedelmezőségét.Az új telep iparossá, minden formalitás nélkül. A városok közvetlen anyagi hasznán kívül, részbenfekvése a z o n b a n a z i p a r g y a k o r l á s á b a n e l n y o m t á k é s miatt, közvetett haszonnal is járt az uradalom akadá|yozták őket. Habár a kereskedést(főleg a számára. A gyarmat közvetlen úttalrende|kezettaz nagykereskedéstés háza|ást) lehetővé tettékszáuradalom egyik falujához, Palotához és közel ütköztek a váromukra, ebben is nehézségekbe ennek az útnakkezdetéhez,a Váci űtból ágazott ki sokban"A városi polgárság és testületei,a városi az Istvánhegyen keresztül a káposztásmegyeri kereskedőtestület,céhekteljes erővel üldözték a majorba vezető út (a mai Baross utca). Ennek z s i d ó i p a r t é s k e r e s k e d e l m e t .A z s i d ó k e z é r t folytatása az wasági központba, Fótra irányult. leginkább vidéken,a földesurak védelme aIatté|Ezek az útviszonyok lehetővétették,hogy az ipari tek, kereskedtek, sőt kontár ipart folytattak. A teré s k e r e s k e d e l m ij e l l e g ű h e l y s é gb e l s ő p i a c o t mény- és borkereskedelembentevékeny részt vá|nyújtsonmagának az uradalomnak, illetőIeg az laló zsidó kereskedők egyébkéntis szoros kapuradalom községeinek.Mivel a telkekhez külsőség csolatban állottak az árutermelő nagybirtokkal. nem járult, és ezt később a szerződésbeis beleEzek eLőrebocsátásaután könnyen megérthető, vették,az ipariiző és kereskedó lakosság önmagát hogy miértjöttek Újpestre. Az e|ső zsidó települők nem láthatta el élelmiszerrel. Így a telepnek a a Lővy testvérekvoltak, Izsák és Bernát, akik szükségesélelmicikkeket az uradalomhoz tartozó Nagysurányban,Nyitra megyébenszülettek 1]93. s z o m s z é d o sf a l v a k b ó l , i l l e t ő | e g a z u r a s á g i ban. Apjuknak itt talpbőrgyáravolt, amelyetlzsák majorból kellett beszereznie.Ezek eddig az éIeL- 1823-banvett át. Bernát sógorával viszont Komámicikkeket Pestre vitték eladni, ezentű|közelebb romban alapítbőrgyárat 182.5-ben,amely tíz évig kaptak piaclehetőséget. A Lővy-fé|e bftgyár is az működött. Ez utóbbi otlete volt, hogy mindkét uradalom piaci hasznát szolgá|ta; a káposztás- testvérhe|yezze át uzemétPestre. Itt azonban a megyeri pusZtán,terméketlensége folytán leg- bőrös céhmegak adáLyozzaaz územlétesítését. Így inkább marhalegeltetés volt: a bőröket mégaz vetődött fel bennük a gondolat, hogy közvetlenül uradalomtertileténadhattákel. Végül is az itt meg- Pest mellett áilítsák fel ,,gyárukat'',ahol földesúri telepedő kereskedő- és iparos-lakosságportékáira védelemalan állhatnak, viszont közel lévénPestés működéséreis igényt tartott az uradalom és a hez, annak előnyeit élvezhetik.Nem volt véletlen, f a l v a i b a n é l ő n é p e s s é gn,o h a e z c s a k k i s e b b hogy épp Újpestre esett választásuk. Nagysurány száza|ékavolt a telep ipari termelésének. is, részbenKárolyi uradalom volt, habár az I82]Azt hiszem, az előadottakból világos, hogy az es osztozáskor a fóti gróf testvére,Lajos nyerte. uradalom miértakarta éppenezen a helyen ésilyen Nagysurányban sok zsidó volt, ezek a Károlyiak lakossággalezt a,,gyarmatot''létrehozni. védelmealattnyugodtanélhettek.Surány a surányAz előbbiekbenismertettem,hogy mi vezetteaz megyeri uradalomhoZ tartozott, amely kitűnt uradalmat Újpest betelepítés ére;a továbbiakban modern gazdáLkodásával: az uradalom is alapított vizsgríljukazt meg, hogy a betelepülők miértjiittek itt üzemeket. ide. Láttuk. hog}'a településfekvésekedvező volt. E z e n t ú l m e n ő e nv o l t m á r e l ő z m é n y a f ó t i Ez áLta|ábanindokolta a kereskedő, iparos népes- uradalom területénis, hogy a foldesúrmanufaktúra ségideköltözését. létesítésére engedélytadott. (Rákospalotai KanitzRészleteibenvizsgálva a kérdést,szembe talál- féle posztómanufaktúra).Végül a fóti uradalom k o z u n k a z s i d ő , , g y a r m a t ' ' p r o b l é m á j á v a | .E z jószágkormányzója ekkor az a Burg Károly volt, ugyan nem valósult meg. azonbanaz 1839-benis- aki aze\őtt Nagysurányban volt uradalmi tisztmert lakosok több mint egy harmadazsidó (l. fenn) viselő, és akihez a Lővyeket régi szálak fűzték. és ezt az egyházi sematizmusokadatai is alátá- Indokolta Ú;pest vá|asztását a földesúrral való masztják 1837-tő|. A zsidóság fejlődésétebben az kedvező kapcsolatonkívtil a fekvése,és a fentebb
Ujpesti He|ytörténetiÉrtesítő
199ó.január
válzolt piaci lehetőségekis. Lővy magáva| hozta a házbirtokosoknak. Így sok háztulajdonos kocstöbb nagysurányi származásúhitsorsosát, akik mát nyitott, és azt maga vagy bér|őjeáItal keze!1848-iga hitközség többségétteszik ki. tette. A kcjzeli istvánhegyi szőLőbőI, illetve keresLővyék után a Neuschlosscsalád volt a legtehe- k e d e l m i ú t o nk c j n n y e nh o z z á l e h e t e t tj u t n i a tősebb. A szinténNyitra megyei Vágvecsén már borhoz. A kocsmárosok megélhetését elósegítette körülbelül 50 éve míiködött a Neuschloss fanagyÚjpest földrajzi fekvése;az útviszonyokmiatt sok kereskedő cég, amikor újpestitelepétmegalapítja. utas fordult meg itt. A kiskereskedők részben A cégekkor a NeuschlossIzsák ésfiai nevet ui'"rháza|ők voltak, és az országot járták, részben a te. A felvidéki üzleteket Neuschloss Izsák és fia, környéknek árusítottak.Ezekn ek az ide került Simon irányítottákVágvecséről, ahol több házuk kisembereknek egy részeszinténzsidó volt. volt. Ide tartozott a vágsellyei és párkányi leraA telepen lakókon kívül voltak olyan pesti katuk (ez utóbbit Neuschloss Károiy vezette). A kereskedők és egyéblakosok, akik csak házakat fóvárosi és dunántúli üzletek vezetését Izsák két építettek,s azokat bérbeadták, de ók maguk nem fia, Salamon és Bernát vette át. Ennek lett a közlaktak itt. al|rtetag volt 20-25lakásos bérbáz is. pontja újpesti,dunapartiújházuk. 1Áttott 13 szoba, Az itt letelepedett lakosok egyénileg tisztá,zták a 3 konyha, 3 kamrából, istállóból, műhelyekből földesúnal a jogviszonyt, bizonyos bért ftzettek a raktárakból. A telek kétszer900 négyszögöl volt, telekhaszn áIat, ita|méré si j og fej ében.Azonkívül egyiken az épületek állottak' a másik a fatáro|ó Mildenberger a sörfőzési, Lővy a bőrgyártási és hely.) Az újpestiüzlet alá tartoztak az iváncsai és kereskedési,Neuschloss pedig a fakereskedési adonyi (Fehérmegye) telepeik. A fakereskedés engedélyértkülön szerződött a gróffa|. mellett 1839-ben birkabőr-kereskedelmi vállalkoIlyen volt Újpest á1lapota 1840 tavaszán, zásba is kezdett a cég.Szerződtek a Grassalkovich, amikor a földesúr szükségesnekvélte általános Esterházy, Zichy, Motesiczky és a prímási uraérvényitszerződés kiadását, hogy ezá|tal is több dalmakkal bőrvásár|ásra,ezenkívül nagyarányú lakost csábítsona telepre.Nem adottlényegében új kölcsönüzleteket is bonyolítottakle. j o g o k a t , é s k c i t e l e s s é g e k e th, a n e m c s u p á n a A g a z d a g k e r e s k e d ő t ő k é s z s i d ó L ő v y é s gyakorlatban az egyes lakosok és az uradalom Neuschloss és a tehetőssváb Mildenberser között fennálló jogviszonyt foglalta írásba.Azonkivételévelaz újpestilakosság nagy részekisipios ban az, hogy a telepeseknekrészbenönálló közéskiskereskedő.Láttuk ezt a fenti kimutatásból is. tgazgatást és ítéIkezést biztosított, új volt. A Zömükben céhekből kiszorult egyénekvoltak. .,szerződés''kihirdetésére ö sszehívták a,,f,J aÍTnat,, Feltűnő egyrészt,hogy e|őző lakóhelyük leginkább lakosait, felolvasták ésmegmagyatá,ztÍk. A ,,szerPest vagy közvetlen környéke, másrészt,hogy a ződés,'ezekszerint a kozségéslakosai jogainak és külföldiek (nyugatiak) nagy számban szerepelnek, kötelességeinek a földesur által egyoldalúan megvégül, hogy azok, akiknek adatait ismerjük, házas állapítottösszeírása. emberek. Ez utóbbi azt je|enti,hogy nem egyszerii A szerződésneklényege'hogy ad néhánypolcéhlegénnyelvan dolgunk, hanem a céhből kiszogári jellegű szabadságjogotis a telepen anélkül, rult emberrel, aki már kontárkodásból élhetett,és hogy ezze| saját feudális fcildesúrijogátlényegesen valószínűleg már bizonyos pénzre tett szeÍt.Ezt csorbítaná.Így átengedi a kocsmajogot.A legfonbizonyítja az, hogy a házas iparosoknak cselédjük tosabb pontjai azipar éskereskedelem szabadságát vagy legényeik is vannak. Több közülök házat kívránjákelőmozdítani. Ipari téren,minden megkövagy telket vesz és így bekerüi a gyarmat vezetőtésnélkül engedé|yezibármilyen gyfu alapítását,és ségébe.A kütföldiek megjelenéseaz eredeti tőkebrármelyipar gyakorlrását(I. 3.p.). Minden telepesfelhalmozásnak Németországban való előrenek előre alá kell magát vetni azon szabálynak' haladásából és a cébszabá|yokvándorlási kénvhogy sem céhetnem szabad alapítani,sem pedig az szerébő| magyarázható. Minde zek - pesti kapcsoipart megszorítókiváltságos leveleket nem szerezlataik révén- továbbra is nagyobbrésztPestre het (II. 8. p.). A kereskedelemterénhasonló szadolgoztak, kivéve az építőipartamely elsősorban a badságot ad (kivéveaz épületfa-kereskedést (I. 3. helységbenésa környéken talált munkát. A lakosp.). A Dunán szabadkikötőt engedéIyez (I. 4. p.), a ság másik része kocsmáros vagy kiskereskedő. hitellehetőségekmegkönnyítésevégettgyors bírói Láttuk, hogy az uradalomátengedtea kocsmajogot eljárást hoz létreII. 9. p.). A község autonómiája is
199ó.január
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
elősegítője a szabad ipari fejlődésnek.Igy vallás f o n t o s a b bü g y e k b e n , p l . a 2 0 - 1 0 0 e z ü s t F t - i g és nemzetiségrevaló tekintet nélkül választható terjedő adóssági ügyekben a földesúr által kijelölt minden házbirtokos (III.l. .. p.). Az iparos-keres- egyesbíró (aki az uradalom iigyésze)ítélkezik.A kedő jelleg megtartásaaz oka annak a pontnak, leglényegesebbeseteknélazonban az űriszékaz hogy csak házhelyet ad, külsőség nélkül (I. 1. p.). illetékes.Habár Újpestre nézve külön úriszéket Ezek a jogok azonban szemmel láthatóan nem k e l l t a r t a n i , e z n e m c s ö k k e n t i e n n e k t e l j e s e n mindenkire, hanem csak egy sz(tk, házbirtokos feudális jellegét. Három bírája a földesúr tisztjei rétegrevonatkoznak. A községi autonómiának közül kerül ki, akikhez járul méga (szolgabíróból csak a háztulajdonosok a részesei,az átengedett éseskiidtjébőiál1ó) törvényesbizonyság. földesúri jogokat, a kereskedelemszabadságát Miért volt szüksége ,,szerződés,, kiadására? csak ők gyakorolhatják, ők alapíthatnakgyárakat. Erre a kérdésreaz e|őbbiekben, amikor ismerA zsellérek (itt: házzaL nem bíró lakosok) csak a tettük azokat az okokat, ill. érdekeket,amelyek a kézmíiiparterén gyakorolják a fenti szabad- fcildesúr,illetve az ide költozők egyes rétegei ságjogokat. Ezen trilmenően is védi a szerződésa szempontj ábő| Ú jpest telepítéséhezfűződtek, házbirtokost. Nem engedi a 300 négyszogöles tulajdonképpenmár váIaszt is adtunk. Mindezek háztelket felosztani, de egy sZemély több az okok hatványozottabban érvényesülhettek háztelket is kaphat (II. 10. p.). EzzeL el akarja akkor, ha a megtelepedésfeltételeinyilvános' érni,hogy a házbirtokos réteg gazdaságtereje ne m i n d en k i á | t a | h o z z á f é r h e t ő , , sz e r z ő d é s '-'s e l c s ö k k e n j e n , i l l e t ő l e g a k ö z s é g v e z e t ő s é g é b e szabá|yozva vannak. A földesúr a szerződéssel házbirtokos mivoltuk révénne kerüljenek be b i z t o s í t a n i a k a r t a a t e l e p m i n é l g y o r s a b b a n y a g i l a g m á r l e c s ú s z o t te g y é n e k .A h á z z a | fejlődését,és ezért bizonyos szabadságjogokkal szabadrendelkezésijoga van a birtokosának(I. 5. ruházta fel a lakosokat. Iparos-kereskedő telepet p.). Azt is meg akarta akadályozni, hogy szegény akart és ez a szerződés erre alkalmas volt. A e m b e r e k k e r ü l j e n e k a t u l a j d o n o s o kk ö z é : 1 0 0 szerződésnekígy van néhány,viszonylag haladó ezüst Ft cautiót kell letenniea telektulajdonosnak jellegű pontja:pl. iparszabadság,vallásszabadság, ( I I . 4 . p . ) . A t u l a j d o n o s o k n a kv i s z o n r a z s e l - e b b ő l a z o n b a n e g y á | t a I á n n e m s z a b a d a z t a lérekkel szemben ad bizonyos jogokat: igazo|ő következtetéstlevonni, hogy gróf Károlyi István irataikat és a foldesúri adót a háztu|ajdonosszedi mege|őztekorát, és ezá|taLÚjpest a ,,szabadságés be bér|őjétől(II. 2, 6. p').Lakókat, amennyiben emberi jogok előharcosa,' lett. Ezek a jogok a igazoIő írásokkal rendelkeznek, a tulajdonosok f ö 1 d e s ú ré r d e k é ti s s z o l g á 1 t á k , a k i a f e n t e b b minden további nélkül felfogadhatnak(I. 6. p.). ismertetettfeudális jellegű szerződéspontokkal Joga van a tulajdonosnaktovábbá a kapott jogok gondoskodottarról, hogy amazok ne sértsékaz ő átengedésére is (I. 3. p.). f ö l d e s ú r i j o g á t . A s z e r z ő d é sa r á n y l a g h a l a d ó Meg kell azonban említenünk,hogy a szerző. pontjai révénmégisolyan előnyösebb feltételeket désbenvannak erősen feudális jellegű pontok is. biztosítottaz iparnak és kereskedelemnek, hogy Azon felül, hogy a telek tulajdonjoga megmarad az tényLegesenkialakulhatott, és így később a az uraságnak, aki azért 300 négyszögöl után évi v á r o s i s k i f e j l ő d h e t e t t ,n o h a a g r ó f t u l a j d o n 25 pengőforintot kap; (a zsellér évi t pengő- képpenkontár kézművesekbőlá11ózsellértelepet forintot fizet a földesúrnak(II. 3. p. ),házvételnél akartlétrehozni. és eladásnál a földesúr illetéketszed, ésaz Noha az említett szerződés - a közigazgatást ügyletnek e|őtte kell megtörténnie(II. 12-13.p.). és bíráskodást leszámítva - a már letelepült Kiilönösen élesenmutatkoznak a feudális voná- lakosság számára nem adott új jogokat, Ujpest sok a közigazgatásnál és a törvénykezésnél(III- fejlődésérenézve mégis fontos volt. A földesúr IV. szakasz.).A község elöljáróságát csak aZ Üra- ebben írásbankötelezte magát a lakosok jogainak ság jelöltjei köztil választhatja, közgyiilésein m e g t a r t á s á r a ,é s e z n ö v e l t e a g y a r m a t i r á n t i annak képviselője elnoköl, minden határozat v o n z ő e r ő t . V a l ó b a n a l a k o s s á g s z á m a e r ő s érvénytelen a d d i g , m í g a z t j ó v á n e m h a g y j a . emelkedéstmutat fel. Sajnos,statisztikaiadataink Minden külső hatósággal vagy személlyelkap- fent vázo|t ellentmondásai miatt, pontos adatokat csolatosügyet be kell jelenteni az uraságnak'Ítél- nem tudunkadni. kezésteréna községi bíró hatósága e|égkicsiny,
199ó.január
Ú.ipesti He|ytiirténeti Értesítíí
Az I84I-42-esésaz l845-46-oskatonai évre maradt fenn két summás táblázat a lakosságról (kelt 1843és1847-ben). l84r-42 1845-46 39 24 Házakszáma 131 24 Háznépek 387 I41 Férfiakösszesen [ 1Tisztviselő éselőkelő
$ | eolga,éskézműves 'E Paraszt { É I Zsellér,lakó éskertész toi,t gyermek E
a
J
'l'7 L I
66 64
86 Asszonyi rendű 233 A takosságegyütt 62 Férfiakból 1-17 éves Férfiakból 11-40évesnős 36 Fórfiakbói 17-40 éves 26 nőtlen ésozvegy 23 Férfiakból40-en felül
105 1 151
r21
263 650
r31 102 105 ,+)
A lakosság előbbi lakóhelye
30 Pest 1a Pest-környék L L Pest megye 1 Fejérm. m. Komárom 9 Nyitra m. L
2 Pozsony m. Z Borsod m. 1 Szerémm. 2 (szász morva) és Külföld 15 Ismeretlen 24 Ismeretlenhaztulajdonos
Tehát 103 lakóból 64-nek ismerjük eIőző lakóhelyét,és ezeknek 2l3-a Pest és közvetlen környékérőljtitt. A Nyitra megyeiek nagy számát a Lővy-családdal beköl tozött nagysurányiak adjak' akikhez ugyanonnan állandóan újabb bekölttizők csatlakoznak.A 103 lakó közül41 biztosan zsidó. A lakosság szórmazós szerint 24 Külföld 1 Abaújm. z Borsod m. 5 Fejérm. 3 m. Komárom 1 Nógrád m. 13 Nyitra m. 5 m. Pest 2 Pest v. Pozsony m. 2
Sopron m. Szatmár m. Szerémm. Szlavónia Torontál m. Vas m. Zemplénm. Ismeretien Ismeretlenháztulajdonos
1 1 1 I 2
I Ezze! szemben a váci sematizmusok 1841 és 1 1845-re, tehát lényegébena fenti összeírások 1,6 éveire a lakosság számára más adatokat adnak 2T meg. 1841 442, míg 1845-ben555. Tehát egyik évben több, másik évben kevesebb lakos, mint amennyit a katonai adatok feltüntetnek. Mivel A küIföldiek megoszlása így u statisztika adatait teljesen eifogadni nem lehet, igyekeztem, akárcsak az I84a előtti időre, 5 Würnemberg 1 BécsésAusztria 1842-re vonatkozóan is összeállítani egy 5 Poroszország 1 Csehország kimutatást, a rendelkezésreáiló összes adatok 8 egyébnémet 1 Morvaország alapján. Schwarzburg(Türingia) 1 Lengyelország 2 Adataink l842-ben 103 férfit ismernek; ezek tulajdonosok vagy bérlők, a háztartásukban é1ő o s s z e s í t é s ea ő 6 i s m e r t s z ó r m a z á s h e l y í í cselédek és legények száma nélktil. 28 háztulaj- Iakosnak donost említenek forrásaink. Közülük, sajnos .\Á soknak az adatait nem_ismerjtik: igaz, hogy Északkeletifelv. 4 LA Külfö1d javarészük nem is lakik Ujpesten, csak ahazbért 4 Északnyugatifelvidék i 9 Délvidék . 1 élvezi. 1 Tiszántúl Dunántúl 7 Pest éskömyéke A lakosság családi óIlapota szerint Feltűnő a külföldiek nagy száma. Az észak56 Házas n y u g a t i f e i v i d é k n é a| 1 2 n a g y s u r á n y i e r e d e t ű 1,1 LI egyén okozza a viszonylag magas számot, habár Nőtlen a nélkülük is 7-en vannak. Ozvegy A kovetkező táblázat szerint 82 lakos l Ismeretlen foglalkozását tudjuk megállapítani.Különösen 20 Ismeretlenháztulajdonos
l99ó. január
U.ipestiHeIytörténetiÉrtesítő
jelentős aZ aszta|osoknagy száma. Miként látjuk, |842-re, tehát három évvel a közölt 1839-es táblázatunk után a lakosság száma megnőtt. Míg akkor |3 bázbirtokos volt, addig most 28, ésa családfők száma is emelkedett 40-rő| 103-ra.
a Bocskai utca), hogy dél felé'kb. a vasútimegál|óná| elérjea pesti határt.Itt volt a temető, amelyről fenn már megemlékeztünk.A temetőbenépült fel még 1840 előtt a zsinagőga, és itt építettefel Mildenberger a kápolnát is. Majd a mai Árpád úton felépítika kÓzségházát. Noha Ú;pest ebben az időben alig néhány A lakossóg megoszlósafogtalkozás szel.int házbő| áll, mégisa kortársaknakáltalánosan feltűnik csinos házaiva| ésrendezettutcáival. Már asztalos 12 kalapos 1 nyerges 1 a szeruődésII. rész7. pontja kötelezi a lakosokat, ács 2 kártyakészítőÍ pintér 2 hogy díszítés,továbbá a tű'zveszé\yelkertilése bádogos 2 kertész I rézmíives 1 végettcsak cserép és zsindelyfedelű házakat bognár 1 kereskedő 9 pék 1 építsenekés á|ta|ában csak díszesebbépületeket bőrtestő 1 kesztyűs 1 sertőző 1 emelhessenek.Ezért az építési mintákat be kell bőrgyáros 1 kocsmáros 7 szabó 6 mutatni a földesúrnak, aki ezt valóban, mint ahogy cipész 4 kovács 1 szitás 1 az iratokból kitűnik, ellenőrizteti. A házak csizmadia 2 kőműves 2 takács 1 á|talában véve elég nagyok lehettek, hiszen a esztergályos 1 kotélverő ! tímár 3 l akónyi lvántartásokb 6L kitíjnően v ol t o|yan ház, fakereskedő 2 lakatos 1 üveges 1 amelyben elég sok bérlő lakott, nem számítva a fésíís 1 mészáros 5 ismeretlen 4 legényeketéscselédeket.Majdnem minden há,zhoz gombkötő 1molnár 1ismeretlen pince is tartozott: a báztu|ajdonosok a kocsmajog jegyző 1 napszámos 2 házbirtokos 17 birtokában voltak. A tulajdonosrendesencsak a ház egy részétlakta (vagy egyáIta|ánnem lakott A lakosság szaporodásatováLrbtartott.1845-46- benne) és a többit bérbeadta. olykor a pincét ban már 39 házban 650 lakos él.Igy természetesen kiilön is. Megtörtént az is, hogy a bér|őtovább a telep területileg is megnövekedett.A kezdeti bérbe adta a lakrészt. Így gyakori perek keietidőkben, miként láttuk, a gyarmat a pesti határtól keztek. A fentebb említettNeuschloss-ház típusa kiindulva a Yáci út menténészakfelé kezdett lehetett azoknak az újpesti bázaknak, arnelyekben fejlődni. (Mildenberg er, Lővy, Neuschloss házallr bérlők is laktak, hossza 22, szé|essége 6 öl volt majd pedig a palotai útmenténkelet feléis kezdtek (41,8;11,4 m.). Zsindely fedte.13 szoba,3 konyha házak épülni. Ez a két irányban haladó terjesz- és 3 kamrájábó| 3 szoba, 1 konyha és 1 kamra kedésfolytatódott a negyvenes évekbenis. Utcát kocsmának volt bérbeadva. nyitottak a Pa\otára vezető úttaipárhuzamosan Az űjpesti lakosok közül vá|tozatlanul a Lővy(mai József Attiia utca). A Váci útmenti település és Neuschloss családok vittéka vezető szerepet. is tovább haladt északfe|é,azonbanmár nem az út Lővy |zsák lett Újpest elsőbírája, míg Neuschloss keleti oldalán, aho| az istvánhegyi szőlők miatt Bernát a helysége|ső pénztámoka.Mind akettő a nem volt heiy, hanem a nyugati, Duna mellé eső kereskedelmi tőke jellegzetes képviselőjevolt. részen.Itta Morigia Vince-fé|eház volt a helység Lővynek már iparvállalatais van, de ez csak mint a vége, amely a mai Kikötő és Váci utak sarkán k e r e s k e d e l e m s e g é d v á l l a l a t am ű k ö d ö t t . Ő i s állott. A határ innen a Váci út menténhaladhatott elsősorban bőrkereskedő volt. Ebben az időben az déI fe|é,kb. a későbbi Wolfner-gyár kózepéig, újpesti kereskedelmi tőkések tőkéje még nem ahonnan délkelet felé kb. aLiszt Ferenc utca saÍ- alakult át ipari tőkévé.A magyarországifeudális és káig vezetett, majd az Att\Ia utcán haladt néhány gyarmati viszonyok azonban az ő tőkéjüknek iépéstdél felé aJózsef Attila utcáig, utána ezen az további fej|ődését is gátolták. 1841 őszénmindkét u t c á n k e l e t f e | éa B e n i c z k y ( m a B e r z e v i c z y cég csődbe jutott. A csőd okát a Lővy-cég esetében Gergely) utcáig, és ezen az Arpád útig, amelyen nem ismerjük. Neuschlosséknála csődper iratai hinéhánylépéstkelet feló fordult a Temesvári utcáig, ányos tájékoztatástnyújtanak.Úgy látszik az 1839azon Pest fe|évezetett tovább, nem egészena ben elkezdett birkabőr-kereskedelembe(l. fenn) Csányi utcáig, itt nyugatnak kanyarodotta Duna buktak bele. Igaz, hogy a csődeljárás aiatt sikeriilt felé,és átvágotta Gyáli patak felé (détnyugat, kb. mindkettőjüknek a hite|ezőkkel megegyezni, de
10
UjpestiHelyttirténeti Ertesítő
199ó.január
ú g y l á t s z i k , l e g a l á b b i s L ő v y e s e t é b e nh, o g y a pesti bíró). Ezeknek a kontárkodó iparosoknak itt csapáStsoha nem heverteki. Noha Lővy Izsiík csak nem kellett tartaniaa céhektámadásaitól. Az iparo1847-benhalt meg, ezentúlalig szerepel az iratok- sok egy részea helyi szükségletekkielégítéséből is ban, és valószíniileg bőrüzeme is megszűnt. Test- megélt,p|, az építőipardolgozói, akik a fej\ődő közvéreiis más foglalkozást kerestek.Neuschlossék ségbenelégmunkaalkalomhozjuthattak. Hasonlófatelepe tovább működik' habár talán nem oly képpena kocsmárosok' mésziírosok, pékek,kiskekiterjedésben. A Neuschloss-csődaktáiból egyúttal reskedők, akik egyrészta helységé|e|mezéséből megismerjüküzleti kapcsolataikat,azt-,hogy miből másrészt- közlekedésiviszonyok miatt - az Lltaéltekezek az újpestinagykereskedők.A cégvagyo- sok ellátásából megélhettek. n i á l l a p o t a a c s ő d i d e j é n( N e u s c h l o s s B e r n á t Más iparágak,természetesen a helyi ésa környeb e v a l i á s a s z e r i n t ) a k ö v e t k e z ő v o l t : A k t í v á k : ző fa|vak szükségleteinek kielégítése mellett, szinte 245.475 Ft 11 kr, passzívák:3I9 .345 Ft 59 kr (1842" biztosancsak PestredolgozhattakA fésűs,gombköjanuár 10-i állapot). A cég újpestirészlegének a tő, kártyakészítő stb. nem valószínű,hogy Újpesten ktizpontja azonban Pesten volt. Ez kitűnik az és a környező falvakban elégmunkát taláit volna. adósságok je gy zékéb ől. Adósságok csak Vágvec sén De méginkább á11ezegyeskésóbbbeköltöző iparovagy Pesten keltek. Tehát a vecsei részleghez sokra. Így Majer lzrael könyvkötő, akinek annyi tartozó ügyleteket helyben, míg az újpestieket munkája volt, hogy |egényétÉn Mihályt vasárnapis Pesten kötötték meg. A váltókon vagy kötelez- dolgoztatni akarta,btzonyára a főviáros számára dolvényekenszereplő fizetési határidő is valameIyik gozott. Nem feltéte|ezhető, hogy Imberger krírpitospesti-vásiár.Ugyanígy Pesten működött a Lővy-cég mesterhárorn legényével újpestimunkából meg tuis. (o is hitelezője Neuschlossnak,ésPesten kelt a dott volna élni.Éppenezérta helységlakosainak Pestre szőLő váltó.) Az újpestikereskedők tehát gyakran kellett Pestre utazni, úgyhogy rendszeres lényegében csak laktak, és raktárt tartottakfenn napi pesti fuvarjáratlétesült.Egyes mesteremberek Újpesten, ahol nagyobb szabadságbanlehettek,míg pesti munkájára azonbankonkrétadataink is vancégüktulajdonképpen Pesten ésPestből éltmeg. A nak. Így |842-benegy pesti nagykereskedőpereskekétnagy kereskedőtőkéscéglétenyomta rábé|yegét dik egy újpestipintérlegénnyel hordókészítési ügyÚ;pest é|etére a telep első éveiben.A szerződés ben. Lehetneilyen trányúadatainkatmégszaporítaegyespontjai ls az ő érdeküketszolgálták. Azonban ni. Hasonló iehetetta he|yzeta szabóknál is: valóm i u t á n a z 1 8 4 0 . é v i o t s z á g g y ű l é sa z s i d ó s á g színűIegleginkább Pesten árusítottáka ruhákat. Küszámára szabadságjogokatbiztosított,lényegében lön kell szólnunk az asztalosokÍól82 egyénfoglalmegszűnta gazdagzsidók beköltözése. Igy azután kozását ismerjük,ésezekből 12 asztalos.Ezeken az teljes mértékben é r v é n y e s ü l at f ö l d e s t t r a z o n önálló mesterekenkívül sok asztaloslegényt is talácélkitűzése,miszerint kontár iparosokbóL á||ő lunk forrásainkbanemlítve.Az asztalosoknagy százsellértelepülés legyenÚjpestből. ma már 1844-benfeltűnik orkényi Ferenczy Józseflu{intaz eddigiekből kitűnik, a népesség jó része nek. Így azt mondhatjuk,hogy a XIX. sz. közepén önálló kiskereskedőkisiparos volt. Már beszéltünk az asztalosiparÚjpest tegjellegzetesebbiparága. arról, hogy ezek leginkább a céhekből kiszorult N e m t é v e d ü n k ,a z t h i s z e m , h a k i f e j l ő d é s é ta egyénekvoltak, akik kontármunkából éltek meg. A Neuschloss-féIefateleplétévelmagyarázzuk, hiszen helyzet 1840 után sem változott' Több a külföldi a a mesteremberekígy könnyenhozzájuthattak a telepen,ésméginkább feltűnő a Pestről éskörnyé- nyersanyaghoz.Az asztalosoksem élhettekmeg kikéról beköltöZők nagy száma. Sokan céhlegényként záróIagÚjpest ésaz uradalomfalvaiból. Pesti ésbűkezdtékpályájukat, de mivel mesterrénem válhat- dai, esetlegegyébPest megyei vásiárokszámára doltak, Újpestre költöztek, ahol minden hivatalos meg- goztak. Pesti kereskedőkkel több asztalosnak volt erősítésnélkül mesterkéntműködtek, noha jogilag vaIóbankapcsolata. csak legényekvoltak. Így Höhn Mátyást az anyaÉrdekesvolt a malmok (hajómalmok) szerepe könyv 1839-benhelyesen nevezi kerékgyártóle- Újpesten. A szerződésszabad kikötőhelyet biztosígénynek,később már egyszerűenbognár vagy ke- tott minden lakos számára a Dunán, amennyibena rékgyártó.Még érdekesebbFarkas István esete, aki hajózás érdekeitnem sértik.Az olcsó vízi kozLeasztalosmester, háztulajdonos,ésmellesleg Ú3pest kedésvalóban hozzá is járult a helységfejlődéséhez. többszörös bírája,és 1847-benasztaloslegénykéntNeuschloss fáját is vízi útonhozták. A ktj(ötő nem is folyamodik pesti céhtagságért (ugyanakkor aktív új- sértettea hajózás szabadságát,azonban a vízima|-
199ó.január
Újpesti HelytörténetiErtesítő
11
mozás alapja, a falusi termelőknek a földtől való megfosztása,nálunk is előrehaladt.Sok a koldus, csavargó, megnő a kontárok száma, a céhekviszont igyekeznek méginkább e|zárkőzní. Ezenkívül a hegyvidékekviszonylagos tűlnépesedésefolytán, ezeknek a területekneka népfeleslege mint vándoriparos stb. áramlik a főváros felé. Igaz, hogy ezek ajelenségeknem voltak ú'1ak' -de a he|yzeta negyvenesévekbenkiéleződött.|ey Uy pesta maga iparszabadságával(ami mellett afőváro,i piu" kozelségeis fontos tényező)nagy vonzóerőt gyakorolteÍTea céhekbőlkiszorult rétegre.Itta kontá,'aevédvevolt a céhektámadásaiellen, ésmiként renteuo láttuk' gazdagabbkontárok is kerültek ide. Az ide költözők e|őtt a szabad,önálló kisiparosi lét vágyáima lebegett,amit könnyűszertel reméltekitt etomi. Azt hitték,hogy ha a céhrendszerbilincseit |erázzák, elérik a mesterréválás szabadságát,akkor helyzetük jobbra fordul. EzeY'hezaz ipat'' elemekhez csatlakoztakmások is, akik szinténÚjpesten remélőL, házatékelérniboldogulásukat.Ezek kereskedésb lásból stb.próbáltak megélni. így a legkülönbözőbb eredetűés Természetesen emberekköltöztek ide. Lakosságában beállítottságú helyükresem. megtalállaktak,ésétkez- a szorgalmasmesterembermellett éppúgy A legényekugyan a mestereknél legkönnyebb végétkereső csaló, juk a megélhetés tek, mégisa jegyzőkönyvek a legényekésmestereik dekMár a cé- tolvaj és egyébbűnóző, mint a lecsúszott, között állandó viszályokról tanúskodnak. Csavargók, igazoló írásoknélküli hekben is felbomlott ebben az \dőben a ,'patriarká. lasszált elemeket. tarkítjákezt aképet.Az uradalomezért lis'' kapcsolatmesterés legényeközött. Itt viszont szokevények igyekezettmegakadályozn\az méga céhszokásokvalahogyanmégisösszetartó szigorúrendeletekkel nem rendelkezők bekölkapcsa is hiányzott. E,zek a legényekazonbannem űtlevéllel.bizonyítvánnyal a sok utasítáSéppazt bizonyítja, igazi bérmunkások,habárnem sok váIasztottael már tózését'azonban hogy az nem sok eredménnyeIjőtt. Az eredeti tőke. őket ettől. velejárója a csavargók számának A legényeketmestereikkihasználták,vasárnapis felhalmozás egyik Ú;p"st esetébenéppűgyküzd e Szerenigyekeztekdolgoztatniőket, visszatartottákbérüket, emelkedése. földeúr' nrint Angltábat E'z a uzsorakölcscinneltönkÍetettékőket stb. A legények csétlenekellen a gondot okozott a világi és viszont gyakran erőszakkal válaszoltak:így Bill nincstelen rétegállandó ésen- egyházihatóságoknak.Az uralkodó osztály számára Jakab szabólegényDub Henrik nevű mesterét jelentenek.Senki nem tudottrendettartani' nek nejétollójával megsebezte.Valószínűlegvalami ueszetyt is kénytelenvolt foglalkozmesteréslegényközötti viszály lehetettaz oka an- A vármegye kozgyű|ése amikor 1845.benkocsmai ve. nak, hogy Herits József asztalosmesterházára tört ni Úip"sit'e|yzetéve|, egy legényeltűnt,ésalaposgya. egy este több, különböző mesterekhez:artozó legény rekedésalkalmával kihallgatott is több adatvan númerült fel, hogy a Dunába vetették.A ésa mestertösszeverték.Egyébként jegyző azza| mentettemagát, ,,hogy újpestensem ő, arra,hogy a legényekközcjsenmegvemekvalakit. képesnem lehet, nem A legényekÚjpestre költözése is összefügg az ak. sem más a rendet fenntartani Ezérta A feudaliz- pedig azért,mert újpestena népgyülevész...', kori Magyarországáltalánoshelyzetével. Bé|aalszolgabírót,hogy aköz. mus válsága idejéna céhesmestereknem tudtakmár .n"gy" megbízzaFáy egyetértőeninbiztosítanilegényeiknek,akik ségrendezéseiránt az uradalommal állandó megélhetést plébánosígy ír akozségrő|: kontárkodni v oltak kénytelenek. Hozzájárult teitea;en. A dunakeszi ezérÍ" perpatvaruralkodik oly nép ehhez, hogy az ipari lakosságnakis szükségképpen ..ott szüntelencivódás, hol jobb sem volt megelégedve, meg kellett nőni az országban.Az eredetitőkefelhal- közt, mely másutt
nem tarmok igen. Ezek a malmok tulajdonképpen toztak a helységhez,és magaa földesűr hajdújaáltal el is tiltottaa molnárokat,hogy az újpestiDunán kikössenek, mégisá1landóantalálunk forrásainkban két-hárommalomról említést.Igy aztán napirenden voltak a malmok éstutajok,illetve hajók összeütközései.Amolnárok nyilván jó piacot találtakÚjpesten ésaz uradalomnakavíztő| távol eső falvaiban.Ezek a malmok azonbannemcsak gabonátóröltek. A cukorfinomításnakegyik fontos eszköze volt a csontszén(spodium)amelyetőrölt állapotbanlehetettfelhasználni. Az újpestimolnárok csontszénőrlésével is foglalkoztak,a pesti, akkor fejlődő cukoriparszámára. A malom működésétPestena molnár céhakadá|yozta,így a céhkötöttségtőlmentes Ujpesten dol. goztak. a mesterlegényekés A lakosság tekintélyesrészét házi cselédekalkották.Sajnos,reájuk vonatkozó Statisztikai adatok nincsenek.A forrásokbanemlítettlegényekés cselédekösszeírásával nem érhetünkel eredményt,még megközelítőleg sem, merÍez aZ elem áliandóan fluktuál, csak rövidebb ideig tartózkodnak a városban. Nincsenek adataink származás-
12
Uj pesti Helytörténeti Ertesít(í
1996'január
ezké- Neuschloss-csődaktáival. Míg az újpestilakosság emberekközt lakott.Csomó szerencsevadász| pe ésttikre egy amerikai szabados státusnak,mely- zöme 100 forintnál kevesebbvagyonnal rendelkezik' addig a Neuschloss.cégtöbbszízezresforgalmatboben mindenvan, csak rend nincs..." Kérdés, mennyiretudtaez a lakosságelérnicé|ját, nyolítle. Még viszonylag a legjobb helyzetben a házbirtomegtalálta-eÚjpesten a számítását:egyrésztsikerültjobb a életfel- kosok voltak. Ezek a szerződésnyújtottakedveze a mesterréváLás,másrészt,elérték-e tételeket. Azokról a legényekről,akik valamelyikúj- ményekbirtokában lévénarányLagjóval ritkábban pesti iparos szolgálatábanállottak,nincs adatunkar- kerültek anyagi romlásba' Hozzájáru|t ehhez méga ra vonatkozólag,hogy cinállósodnitudtakvolna. Az lakbérbőlbeszedhetőrendszeresjövedelmük, Magas onálló iparosokéskiskereskedőkhelyzetesem volt a lakbérekvoltak, minthogy a lakásokbanhiány volt. legrózsásabb.Általában mind szegényemberként (Pestenis ebbenaz időben romlott a lakásügyihelykerült Újpestre, aholkis műhelyevagy üzlete megin- zet..az 1838-asárvíz sok lakást tönkretett.)Igy a háztulajdonosokis kizsákmányolták az újpestikisdításáhozvalami kis tőkérevolt szüksége.Ezt köi. csön formájábanhelybenvagy Pestenmeg is szerez- embert.Sok lakbérügyszerepe|azérta forrásaink ték.Csak kivételvolt Bialovszky József varsói szár- közott. A pjkv. 201 ügye közül 12 a lakbérügy. A házbirtokosoknál,noha eléggyakranvoltak nemazásil asztaloslegényesete, aki mestere,Hanusz csak ritkán ke. István özvegyét feleségülvéve,műhelyhezésház- kik is adósságügyeik,végrehajtásra hoz jutott. A kapott kölcsonöket azután nem tudták rült sor, tulajdonképpencsak akkor, ha nagyobb visszafizetni.Így forrásaink tele vannak adósság- összegű tartozásaikvoltak: viszont házuk eladása nem voltak kitéveannak, vég- árán megszabadulhattak, ügyekkel, amelyek legtöbbször végrehajtással ződtek.Iel|emző,hogy a fóti uradalomügyészeelótt h o g , v e 1 v e s z í t s é öks s z e s i n g ó s á g a i k a t ( 1 . a folyó szóbeli perek száma t842 és 1846 között 194 Bialovszkyügyet.). A község szervezeteis a házbirtokosokérdekeit volt, ameiyből újpesti81, tehát az összes ügyek 4L,7vo-a,annak ellenére,hogy az ügyészaIátartoz- szolgálta.A szerződéskimondtamár III. részében, tak jóval népesebbfalvak, mint Fót, Palota ésKóka hog1'.a közgyűlésencsak a házbirtokosoknakvan heis. Ezeknek az ügyeknek majdnemszáz százaléka lye és szavazata'Említettük továbbá, hogy ez és a részmennyire a földesúr befolyását adósságügyvolt. UgyanezÍ"tapasztaljuk a pjkv-nélis. törvén1'kezési ki. 201 esetszerepelbenne1840-48között' ame\yből72 domborította voit. Ezen minfő szervea kozgyíí|és adóssági. A hel1.ség Ezekből a perekből megdöbbentőképbontakozik den esetbenaz waság képviselőjeelnökölt. Rendeki. E,gészalacsotryösszegek, mint 8 frt tartozásután sen a fóti uradalominspektoravolt ez a képviselő, már bírói zárlatotésvégrehajtást kellelrendelni.Egy aki mellett tésztvett az ülésenmajdnemmindig az (egybenrendesenő volt a jegyzőmesterlegény, -miután nem tudta megfizetni adóssá- uradalnríügyész ésaz uradalmi gát, elment Ujpestről, azonban zálogban keliett kcinyvvezetőjeis a kozgyíi|ésnek!) (p|. főpénztárnok).A szeruőhagynia ruháját észsebóráját. Voltak olyanok, akik tisztikar egyébtagjai kis részletekben annyi adósságotcsináltak,hogy tel- désse]szemben a kozgyíilésennemcsak a házbirtojesen tönkrementek.Igy az említettBialovszky, aki kosok. hanem az összes lakosok résztvettek.Azon1846-banházát is kényteleneladni, vagy Andresz ban arranincs nyom, hogy volt-e szavazatíjoguk.A Ferenc, aki szinténasztalosmester,ugyanebbenaz hatáskÓrt a szerződéskörvonalazza, azonbanmeg évbenszenvedettvégrehajtást. kelt állapítani,hogy aze|ö|járókvá|asztásaéventeés A végrehajtásokról felvettjegyzőkönyvek tanúsít- nem három éventetörtént,továbbá éventetöbb ják is azt a nagy szegénységet nőtt: amelybena lakosok közgyűléstis tartottak.Az eLoljáróság|étszáma zöme élt. Így Raudnitz Jakab vagyonánakértéke a bíró meIlett négy tanácsbeli, egy pénztárnokés mindössze 63 Ft i0 kr' amelyből 20 Ft árubanfek- ezenkívüla jegyző szerepelt,akit hosszabbidőre' sz1k.(L2 zsák nyers cikória gyökér),Rupits Leopold szinténa kózgyűlésenválasztottak.Foglalkozott a i n g ó s á g a i t 6 8 F t 9 k r - é r ta d t á k e l ( b e l e é r t v ea közgyű1ésméga felsőbb hatóságok rendeleteivel, kocsma-asztalokat is). Ezek után nem csoda a lakos- adófelosztással,tanítőváIasztással'és a tanítás ság nagymérvűfluktuációja. A lakónyilvántartó szabáLyozásáv al. Határ ozatait kü l ön j egyzőkönyv be könyvben szereplő személyek1l3-a (34 fő) méga foglalták' könyv vezetéseidején(tehát 1843-ig)kikciltözött. A megválasztottelöljáróságnak feladataszintén Az eloljáróság Nem érdektelen, ha ezeketaz adatokategybevetjüka körvonalazva volt a szerződésben.
1996.január
I ,f
t" í
U.ipestiHeIytörténetiÉrtesítő
13
tagjai mentek ki (rendesenegy tanácsosa jegyzőve|) Világosan kitűnik e kimutatásból, hogy az 1840 becsléseket, foglalásokatvégrehajtani, míga kisbíró elejénkelt szerződésmennyire megduzzasztottaa teaz idézéseket foganatosította. Az e|ö|járóság elé lep lélekszámát.A fejlődés1841végéigtartott'amitartozott a szerződésbenmegjelölt kisebb perek kor az 1840-es törvények következtébena zsidó la- e|zárást,vagy vesszőzéstis kiszab- kosság egy része e|intézése Pestre költözött. Ettől kezdve hattak- éskisebbjelentőségűhatározatok hozatala. 1845-igstagnála népesség: noha a fluktuáció nagy,a A bíró számadásaitis, noha eleinte a közgyűIéselé kiköltozők száma nagyjából azonos a bevándor]ókótartozott,később az e|o|járősághagytajővá. Az val 1845-bena vasútépítés következményeképpen elöljáróság hetenteülésezettésüléseinnem voitak újramegduzzad a lakosság száma, elsősorban munj e l e n a z u r a d a l o m k i k ü l d ö t t e i . H a t á r o z a t a i k a t kásokkal. je gy zőkónyv be fo gl alták (panaszj egy z ók onyv osszefoglalva Újpest 1848 előtti történetét, ). megNagyon ritka, hogy egy ülésentöbb üggvel foglal- állapíthatjuk,hogy a feudális viszonyok általános koztak volna. A jegyzőkönyveket az uradalmi válságának idejénmegvoltak a foldrajzi, társadalmi ügyész e||enőrizte'és amennyibenaz uradalomnak ésgazdasági alapjai annak, hogy Pest határán kifejnem tetsző batározatotta|á|t,azt megsemmisítette, lődhessen egy iparos-kereskedőhelység. Nem volt így amikor 1847.j(l|ius 3-án az e|o|járóságolyan azonbanbiztosítvaéppa gyaÍmatiésfeudális viszoügyben.hatátoz,amelybena közgyűlés az illetékes, nyok következtében,hogy ez a helység számottevő Hutiray Lukácsy Sándor Íigyészsajátkezűlegsem- gazdaságierejű várossá alakuljon. Ahhoz elsősorban misíti meg a határozatot. Az elölj áróság tagjai komolyabb gyánpana Iett volna szükség. gyarmaA kizáró|ag a legtehetősebbházbirtokosok voltak A ti he|yzet ésa feudális viszonyok gátolták az ipari Neuschloss,Lővy, Mildenbergercsaládok tagjai tőke oly mértékű kialakulását, hogy a nincstelenné szinte állandó esküdtek. való kisiparosokéskiskereskedőkbérmunkásként Bírái 1840: Lővy lzsák, 1841: ug-vanő'majd való alkalmazásátlehetővétegye.Újpesten megvolt Mildenberger Márton, 1842-1844:Farkas István, már az az ipat'rtartaléksereg, amely munkaerejétáru1845: Markovits János, 1846:Farkas István.1847: ba bocsáthattavolna, de nem volt meg az ipa/r tőke, ugyanő' majd Káplán Ferenc, 1848: j\{arkovits amely alkalmazhattavolna. Az ország feudális viJános, majd SteighofferJakab. Farkas, aki négyés szonyainak a felszámolása, és a gyarmati rendszer fél évigvolt bíró, a helységlegtehetősebbasztalosa' által szabottkötöttségek megszüntetése adhattavols mint láttuk, 1847-benPestreköltözott ésbeiépett na csak meg ennekkifejlődésére a lehetőséget. az ottani asztalos céhbe.Ez a házbirtokos réteg(he1848-banmegszűnteka feudális kötöttségek és lyesebbenennek is csak legtehetősebbrésze)kiszol- rövid időre a gyarmati helyzet is. Az év közepén' gá|taaz uradalmat,amelynek vezetőive|szoros kap. miként láttuk, máris közel 100 emberrel emelkedett csolatbanállott. a lakosság száma. Az abszolutizmusalatt ugyan a Plasztikusanmutatjabe a feudális földesűri hata- gyarmati helyzet tovább érvényesült, azonban a lom alatt élő iparos-kereskedőtelep fejlődését a la- gyáripar lassanmégiskialakult. Ez a fe1lődésazokon kosqágszámánakalakulása. az alapokonindult el, amelyeketa harmincasévekben az első letelepedők fektettek le' Elsősorban a Év Összlakosság bőripar ós a faipar fejlődött, Í.ehátaz a két iparág, 1839 186 (Káposztásmegyer ésIstvánhegy amelynek a legnagyobbmúltjavolt. A hatvanas lakosságávalegyütt) évekbena Wolfner-fé|effirgyár már országos jelen1840 332 (KáposztásmegyerésIstvánhegy tőség(t.Egyre több és több üzem létesül,amelyek lakosságávalegyütt) |éta|apjáta fővárosi piac közelsége adjameg.EzáIta| 1840 223 (Ujpestlakosságaegyedúl) a lakosság szÁmais növekszik. A kezdődő nagyipar 1841 442 mellett méghosszúideig komo|y tényezőaz újpesti r842 355 kisipar is' amelynekkezdetei szinténa 48 előtti kor1843 346 ra nyúInakvissza' E kor ismertetése azonbanmár 1844 344 nem tartozik e tanulmány keretébe. r84s 555 1846 1847 550 1848 638
199ó.január
Új pesti Helytörténcti Ertesít(í
L4
Ara 2ooo pongó
ffimmffiffiffi üfi$Pffi Il' svlovrllÜt'
BrsrEo||tll
Hóe
.t Iarl
ár
Vil agrasuoto sikerti tJipesteÍl r,é:s k-iserllete
ralÚÉd|ózátt nt9 a Holdba 0ld0tl8 eBtlüüten ésotrsrtudósotlig| tauálgÍlerltal ltr.íIayegYeteml ir ,nogyoLb gzeharorrlithal.rtlcnul Amint az e!mó!eli isrrclle|éanéi. br a prrl. Crülörlök egle ntl.rlallF' ren. seriiréBge| rrelle.li ég ,o.siuálut.. *on 9!9Io..ik-9.\':"i: anyagi lórrrlk
a's19'|':ifl.]:''"":,']: h1:11' l.i.iii.rii''*lii: |.|ezós. vi|ósroszóló Ianttr delkezöororztudógoltérle!el. e, croszludólokki'l lyclamerúsi - *.t:l:.ti-á|lunk a arr]kIlbora!"J;Ii.: ,'rül.lliiíli:,ff:l'.x,'l:'"'::; ór ligyeljuk o' ie egyidőbeno .lós i"::y::.=bákbon nugl.lbb irsz, lre'y *oBiou, reegoldl>tta g Holdbovaló tirinrlulvo " "i..J,..i"T". !::[l'::iJ ':i:1#'-..íJi:H:jÍ"':í
r;ü:...J:.í eszlen. [[:!J['l:!'.:i"';..,:iltli;lnt íiul*:Íl,{;"x. A kisérlcler...."u,'.l"li.n..
. r'elilelt,Ío hez j.i" i"lviii ! | l e l il..]l,rilr.sli:kre ;;i' ui.ipiu ui- . rnn crédíó. -io,.b.n e2 eredrrán} o l e h c tr ' n " i i , J ]:l'Y;l. l c | "ólik bennünk a ,o'^"t.r. .t';s.'.iu i " 1 . J . . t i u r o r ' u t j ' l r ó s své l o t . ó t u,.i e r ü k ó s z Ú i e k , nlotl oz .Br:$oib.;mbázok dásl meglt,iá]':.|'.i.":.'.,.''lil'i"r.],hit':.a nial}'arnóp ereje hirnerit. 9':."'..]-.,.ii.iu] hetetlen'l iu iól .ir4r:yz.lItpo!tbsn eÍymasulon. o s:.l;t:in.iz-lirtiból u d t á k h a t . Í a p o k b a n ,h. 9 * l ' , ü o . h r , . a . u k o t v é 5 r c t.ic-jigiiuí. " i ? \ b a Holclra az épités'a trrciJc, az eí} i.]|i'ilr.'iir..rosiat..tcl terri t u55,anekiior sukis llkercs'ull " l..,,T;;;;tii,i^,,."., ru'arak
i r.agyködbc" i:. . rolótsógben
.visszarerőd.ésó!, *;l,l.5:,"Jj;o.:.i"l:':fJ:i
vi*..i dz -*"gbec.gülérét. .. '!iá *. u'o.'. tudórok,ugyanilycn ffi?T Li-.;;ál;Leihiréról ir berzárroi|ak.
;;;;
iit 'g
itrd1.&u Zoltón ,,#i,i,| .j:do.']|io1, ná " .!H.,;,""?:|*u'o'll.Íl!l
ff':. i;. i;l,ó;J9;;' áÉ ";: ürrui; i y';j#: !1: J;b",ff;l.J'
[Ti'Í*^l:'3]:.uÍ,.,l,1lJ#."'i'.ix"*'"":i: hory kinek a dic*iséreaz el'ö Türi Lászlós' rég. Az
.unyr'nis
vilást.tc' hogy
es*.ik.nonról. ltván.kist,1etáz'ést
íii..'ie''"ákökJ é'
^ r , . J u " - . ' 1 6 b b i h e t c l b e r r é j tn t p o t '
v é g r e \ a 1 .:;i["j;'
do!gbz.:
r n ó s . k r ar . l ó k é r z i t e néi g : . : j - h " g ".-ra'"aráisrlsnulf ' a e r k " r r e n r e y, e n-e k | e i . tuni rrem lehel. A1 , onlrom,,.a lii.ne.rtror az eredm.nyi r.inel'
j,'...íÍ-.],," il:l':[f".::"íj"É.j[iöe.di:*:í;t*i;.,u' -lejsz'ijlassal mesismen.
'',ill..l. lt;i:i;:!: |ei ;:lÍili:;"' te.gsék. "k;i.i;ü.'"i
i.ii"i'"ró.'ü."n',;; 'üi ttnv Z o l t á n é . l n a J y o í t u d o r él e n n o je. a jicsó'róc. ho*y ezze| a norr l é p lrel e I r ó n c k ierltóségu-rik.errel a vitas-cla' l!av .cln leh:t ér.je nr".t l.]eebbnek íeilogni.mett ha | á r t : z i r l l a nn e h . z e b b k ö r ü | m é n v e k s.egénv".ehb egzl.öz<'lhkel ü;;ii. r b i i : o n y É r aa r n u n k a | á r s c k n a k i s lrisebb xárdájával.'}*.-.'"glial ben j.rtoít el orra oz..eledrnónyre.
BAY Z}LTÁN (1900,Gyulavóri 3il.,|i!"..^..fáf.'iíor",;;;;li;i;; - lgg2,Washington) ;;; ;;. ,'n*.,jj'* ";;'ti.;j;t
Kovácr Ernó
1946.február A SzabadÚjpest yLL.L;ILÚ,L, ese,9.i híradósa au vilóghíríÍ
^,,!.|,"""su a címlaprakerült ményről
1996.január
Ujpesti HelytörténetiÉrtesítő
HgI4?Esu1rlEs€gEK
15
-J
UipesÍiWOLFNERLAJos az uipestibőripar megteremtője í
WOLFNER LAJOS 1824-ben született Nyitra helyi zsidó hitközség á|ta| Iétrehozott- újpesti megyében.1841-ben telepedettmeg Újpesten, szociális létesítményeket. Bölcs , igazságszeretőés testvérbátyjával WOLFNER GYIILÁVAL együtt. puritán gondolkodású ember volt. Hét gyermekét Tanult szakmája tímárvolt. 1848-banmint Kossuth pé|cásnevelésben részesítette.Közülük rózsBr h o n v é dv e t t r é S Z ta s z a b a d s á g h a r c b a n a , n n a k (1857-1932) a Magyar országos Takarékpénztár leverését követően első elnöke volt, pedig visszatértÚjGYULA (1868pestre, ahol a 1944) újpesti gyáÍbátyja á|ta| a|apíiparos, a Wolfner tott bőrgyárban Gyárak igazgatőja mint annak társés korszerűsítője, tulajdonosa-kezTTVADAR ( r 864_ dett dolgozni. Ettől 1929) pedig, a|apí. az időtő| kezdve tója és igazgatősági aktívanrésztvállalt tagja volt a GyárÚjpest közéletéből. iparosok Országos 1 8 5 1 - b e nk ö z s é g i S zövetségének. esküdtté vá|aszl896-tól a gödöIlői tották, majd l854választókeríilettfi Újpest törvényés benne Újpest bírója. Ezt a tisztorsz ággy űlési séget- szokatképviselője. lanul hosszű ideig WOLFNER - 1873-ig töltötte LAJosT érdemei be. A tehetségesés elismeréseként.80. kiválóan képzett születésnapján a iparos, ha|áLáig király. ,,Újpesti'' f ár adhatatl anul előnévvel, magyar dolgozott Újpest nemességreemeli, fejlesztéséért. Élete Ujpest pedig díszvégéigazon munpo|gárává vá|aszkálkodott, hogy totta. Fiai közül Ujpest a felekeTIVADAR, zetek köZötti béke, ugyanekkor kapott a p á r b e s z é dé s a nemességet,19|4vallási tolerancia ben Újpesttő| díszvárosa legyen. polgárságot, 1918Ennek egyik szép ban pedig bárőpé|dája,hogy bár zsidó származású volt' az eIső ságot. WOLFNER LAJOST 88 éves korában, újpesti református gytilekezetnek harangot 1912.benérteutol a halál. Életművea|apján az ajándékozott.Különös figyelmet fordítottaz elesett újpestipolgárság egyik leg|elentősebbképviselője é s s z e g é n ys o r s úp o l g á r t á r s a i m e g s e g í t é s é r e . volt. Jelentős pénzadomárryokkalsegítette-_ nemcsak a
1,6
Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő
199ó.január
Dr. Sallai János-
Uipest,Káposztásmegyer a térképtörténetben
(6) 1 1 8 9 - b e n R ő t s z a k á 1 1 úF r i g y e s Ujpest, Káposztásmegyer területi elhelyez- D u n á r ó 1 . kedésemiatt, Szorosan ,,hozzánőtt'' a Dunához. k e r e s z t e s h a d a i á t v o n u 1 á s a k o r a h a j ó z á s l E,zérta címben ugyan nem jelolt Dunáról írok v i sz onv ok |eírásábő1 arra kov etkeztethettink, hogy előszor, mert a folyó neve anagy utazők, valamint ezidőben a Duna vízá|Iása normális, hajőzhatő -' a középkori kartográfusok leírásaiban,térképein vo1t. A XV' századt brugesi itenerium szerint a már megta|á|hatő,ugyanakkor a kéttelepüléscsak Duna nemzetközi vízi út,melynek egyik kikötője király UIászlő 1502-ben II. a XVIII.' XIX. századi térképekenfedezhető fe| B u d a ' e|őszor. Mindenképpen szi.ikségestehát a Duna menyasszonyánakkrónikása szerint a Duna ,,igen m e g e m l í t é s e , m e r t a f o l y ó s z e r e p e a széles.mé1yés hosszú'' .'.. ,,mely a környező (8) történelemben ktjzismert. A rómaiak idején a 1 a p á l - v o k a t g y a k r a n e l ö n t i á r v i z é v e L , , . Duna vonalán épült a limes (római határvédelmi MagyarországróI l528-ban Lázár deák által rendszer), melynek a határcsárdánáI őrtornya is készítetttérképenmegtalálhatjuk a Dunát, ám állt, később hadászati szerepet játszott a magyar e z e n . v a 1 a m i n t a Z e z t k ö v e t ő e n k é s z í t e t t térképeken a Duna ..ferdénfut'' át az országon. e) hadtörténelemben'(', I]26-ban jelent meg L. F. Mursigli hatkötetes Ú;pest és Káposztásmegyer közül a krónika m űve a Danubius Pannonica Mysicus, azaz a tudósít elsőként. AnonymusKáposztásmegyerről tól tudjuk, hogy a magyarok a megyeri révnél ,,Pannóniaiés Bulgáriai Duna''. ilo)A szerző fő művénekmelléklete a Duna térképeamely az keltek át. {uE'zt a Káposztásmegyer és a Római fÍirdő közötti, viszonylag sekólyebb meder és 1400 km hosszúfol1.ó r.onalát ábrázo\ja Bécstől .. A készült Dunáról lassúbbvízfolyás tette lehetővé. A települést G y u r g y er , ó i g . ( , )n é v e n , I 4 2 6 - b a n k e l t térképszelr.énr.eken feltüntette a folyó hajlatait, ,,Kápusztásmegyer'' a oklevél említi először, majd később 1486-ban szigeteit,a korn1.ékl.ízháIózatát,novényzetét, ('') emlékeket. településeket ésa régészeti ' , K a p o z t a s m e g e r ' ' - k é nj te l e n i k m e g . A t ö r ö k Nagyon fontos az a körülmény, hogy a Dunát hódoltság korából, a szandzsáknak befizetettadók elsőként - fol1.ásának megfelelően ábrázolta. bizonyítják Káposztásmegyer nevű falu létezését. Mivel Magyarországrő| elsőként 1528-bankészült Amíg Budát és Pestet megtalálhatjuk a térképen, részletesebbtérkép,ezért a faluról térképiforrás Káposztásmeg}.erjelöléséveladós maradt, 1769(o) nem áll rendelkezéSre. ben Mül1er I'gnác ezredes áL|ta|készített |2 A következőkben a Dunáról fennmaradt s z e l v é n y e s t é r k é p e nt a l á l k o z h a t u n k e | ő s z ö r A falu í r á s o k r ó l é s a f o l y ó m e g j e l e n í t é s é b ednö n t ő ,,Káposztás \'[egver''településnevével.(',) játsző szomszédos a nagyobb hogy szerepet térképekrőlírok. 1054-benLietbert fontosságát i.eazolja, cambrai-i püspök - a Szentföldre igyekezve t e l e p ü 1 é s e k t őv1a l ó t á v o l s á g o t i s f e l t ü n t e t t e Pozsonytól Szendrőig a Duna menténhaladva ért ( ó r a l j á r á s l Í . s yP e s t h 2 ' D u n a k e s z i 11 2 ó r a járásnyira volt taláIható. Szomszédos a bolgárok földjére és a Dunáról a következőket jelöli Rákos, Monostor (szi-eet)' írta: településként ,,...aDunát galéria erdők kísé*ék,megművelt Alak, Fót községeket. I. el a Habsburg-birodalom foldeket nem |áttak, de imitt-amott félig I]64-benrendelték foldbevájtkunyhók tűntekSzemükbe.''(5) katonai fe|véte|ezésétaminek keretében Il4]-ben Konrád német császár álta| vezetett Magyarországra 1776 után került sor. Az elkészült k e r e s z t e s h a d v o n u l t k e r e s z t ü 1a z o t s z á g o n , t é r k é p e k m é r e t a r á n y a 1 : 2 8 . 8 0 0 , m e l y h e z amikor ottó freisinqeni püspök.hasonlóan írt a ország\eírástis készítettek.A vizsgált területről *A szerző határőr őrnagy, főiskolai re ndszere sen publikál.
docens, egyetemi doktor. Kutatósi területe a határ- és helytörténet. 1990.tőI
199ó.január
Ujpesti Helytörténeti Értesítíí
Í7
\x .:Ú e) v ?
\3 t
B
\3
G s I
b.. ea oo
.R * \3 \3 *a \;3 V)
e) .a
s
{<
.E
F<
18
Újpesti Helytörténeti Ertesítíí
1996.január
megtudhatjuk,hogy Pest-Palota és a Duna által ember, 490 r.kath., I83 rzraelita lakos. A pestiek határolt területen településtnem jelöltek, viszont i t t t ö b b f ö l d e t v á s á r o l v á n , s z ó p s z ő l ő s é s jól kivehető a váci országűt, a Megyeri csárda gyümölcsös kertek s nyári mtúatőházak láthatók. Fényes Elek korhű (Határ Wh) ordtig Malom és a Palotára vivő Bírja gr. Károlyi István.''(20) utak.('o)I]99-ben látott napvilágot Vályi András leírásajól szemléitetiÚjpest helyét és szerepéta Magyarországrő| készítettleírása, melynek I. XIX. századi Magyarországon. Ugyanakkor aZ kotetébenezt olvashatjuk:,,...Megyer(Káposztás úrbéritelkek számszeríi említésevalószínűleg megyer) Szabad puszta Pest vm. Földes ura G. téves,hisz a már 1840-ben készített,,Új-megyeri Fekete uraság, fekszik Dunakeszihez nem messze, g y a r m a t ö s s z e í r á s a ' ' c . o k i r a t 4 0 f e l e t t i telekszámotemlít...''ilÍir.e1Újp.st Pest-Pilis-Solt ésannakfiliája.''tt:l 1 8 0 5 - b e n r e n d e l t é ke l a I I . k a t o n a i f e l - v á r m e g y é h e z t a r t o Z o t t .í g y a P e s t m e g y e i Lev éItárbanőri znek e.e1'. 18 6 4 - 6] - es évekből vételezést,amit az ismert történelmi körülmények miatt' szakaszosanhajtottak végre.Magyarország származő térrajzoÍ',ame11.taÍta|mazza azt az is amit teljes területét 1829-1866 között térképeztékfel. 57.5x100cm, vászonrakasírozotttérképet A f e l v é t e l e z é se r e d m é n y e k é nrté s z l e t e s e b b , Győri Lajos Pest megyei tiszti főmérnök készí. A térképmelléklete eg)/, a birtokosokról p o n t o s a b b t é r k é p e kk é s z ü l t e k a z I . k a t o n a i tett.Qz) f e 1 v é t e l e z é s h ekz é p e s t . Ú 3 p e s t t o r t ó n e t é v e i készítettnévsoris. A telepüiéshatárárőI az orszáo s s z e f ü g g é s b e n e z e n a s z e l v é n y e n m á r gos Széchenyi Könyvtár birtoktérképeiközött E m e g t a l á l j u k N e u P e s t h - e t . ( ' uA) I I . k a t o n a i található a településeredeti birtoktérképe.(23) felvételezée s l h ú z ó d á s a m i a t t k é s z ü l t e k m á s térképmellett tobb eredeti okmany található' ami segítaz eligazodásban.Ezek a következók: is, amikről fontos szót ejteni. térképek - Újpest térkép.(,o) A térképena színek, p) kék 1820.ban készült Pest térképe,amely ma a K i s c e l l i M ú z e u m t u l a j d o n a é s a m e l y t é r k é p (Duna), a) zöid, m) barna - Z u s a m m e n s t e 1 1 u n g . .i.8. 5 3 . á p r t l t s 2 . Ú;p"st szempontjából igen fontos. Ezen a t é r k é p e nu g y a n i s m e g t a l á l h a t j u k , , K á p o s z t á s Fridrik Wagner - legyzőkönyv. 1878.máius 16...u. M e g y e r M H ' ' t e l e p ü l é sn e v é t ,s ő t a t e r ü l e t e n - Ú: Pest község he1rszínelési előjegyzéke. Falun kívül akkor Létezőházakat is fe1tüntették.('?) a Megyeri csárdát, a káposztásmegyeri téglavetőt, Bpesti KataszteriIg. 1878 - osszeállítás a r áltozások helyszínelési szántókat, erdőket és az utakat is jelöli a térkép készítője.Az 1831-esévbőlkét térképis található, e|őjegyzésalapján,... 1878 Kézírat.Q\jKimutatás szántó, kert, rét, amelyek Káposztásmegyenől tudósítanak.Novák Dániel ,,királyi vízépítnök''készítettea Duna |ege|ő, erdő, sző\ő. nádas területről Véleményemszerint ez a térképésmeliékletei Káp os ztásm egyer melletti szakaszának v ízrajzi bizonyítják, ho.e1 a kozség ebben az időben a folyó térképét, amelyen a meder mélységét, partját, a kocsmákat, hajómalmokat és az utakat mezőgazdasá.eije1legű és szomszédaitől még jelentős tá*olságrar.olt. jelölte ésjelmagyarázatta|látta el.('') 1 8 6 9 - b e nk e z d ő d ö t t e 1 a z o s z t r á k - M a 1 y a r Buda ésPest Szabad Királyi városainak A felvételezése. tá1|eírásac. színes térképegyik szelvényénis Monarchia immár IIi. katonai készült szelvémegtaláljuk Káposztásmegyer MH. települést XIX, század utolsó harmadában (Neupest) és KáposzPalota és a Palotai erdőtől északabbrajelezve.(.n) nyeken ott találjuk Újpest A térképaz 1 8 5 l . h e n j e i e n Í r r r e s F á n r ' e s E J e - k , k é t k ö t e t e s tásmesver puszta ábrázolásfu.('9) meg Geographiai Szótára' amelyben úgy Uj Pest mint i n f o r m á c i ó k s o k a s á g á v a l ö r v e n c i e z t e t ábrázoLva Káposztásmegyer címsző szerepel. (FényesElek bennünket. Újpestet a|aprajz szerint a vasűt, északon újpestikötődése közismert, éppenezért furcsa, láthatjuk,jó1 nyomon követhető az ltak hogy Káposztásmegyer leírásátelhagyta).Idézeta az erdő alakja (benne egy őrházzal), és terméSzótárból:,,Új-Pest, újonnantelepítettmagyar vonala, és a különböző mesterséges A III. katonai helység,Pest-Pilis v.megyében,Pest határának S Z e t e St e r e p t á r g y a k h a l m a z a . Budapest több párhuzamoSan tőszomszédságában, északral órányira' a Duna felvéte|ezéssel mint északi bal partján. Van itt 24 úrbéritelek, sok mester- t é r k é pi s k é s z ü l t , a m e l y e k e n
l99ó. január
UjpestiHe|ytörténetiÉrtesítő
19
rls
"ls f.B
?l'x
-4N
ulE
-ts í€
{l r -l 9. '''l
s *JS
ÜE
|Í .$ tl Y ;;l 'ls.S *.
::l
It
JB
ql.u { rl \s |€
'll
'
,.É ti
ql:B
il.s \,
íl .,i,
i|uc lls Jr:
il* ls lF, IE 1.3 tts
r.E I .s
B
s
.q)
R
ic)
.RS *rs
.'.,i,...:&.*x,
s.s-
G-.s {*<
"aG s r.;
ES
.sN
€.$
s"$ SE
Ú.ipestiHelytörténetiÉrtesítő
határtelepülés,jelöve van Újpest község, később már mint város, és Káposztásmegyer puszta (vízművel,lóversenyp áiyáv a|). (.o) 1882-benkészült az a színesUjpest térkép, amely igen részletesképetnyújt a századforduló e\őtti újpesti birtokvi szony okról, az alábbtak szerint: _ barna színnel jelölve azok a telkek amelyek
l996.január
Térképtára,a Budapesti TorténetiMúzeum féltett kincsei. Remélem, hogy a témaírántérdeklődők ebből a do\gozatbólis információkhoz jutnak. Javaslom, mert hogy vásárolják meg Úipest friss térképét, a gyors fejlődésbenbízva - előbb-vagy utóbb ez a térképis csak egy kedves visszaemlékezéslesz, ésegyben bíztatásújtérképekkészítésére
az uradalom tulajdona, Jegyzetek: _ sárga színnel jelolve az e\adotÍ',de még az 1 . ) S a l l a i J á n o s : A m a g y a rh a t á r ő r i z e t o r t é n e t eF"ő i s k . uradalom tulajdona, jegyz.1994. _ piros színneljelö1ve a véglegeseneladott, 2.) Korai magyar történetilexikon. Bp' 1994.Akadémiai Kiadó kifizetett, elajándékozotttelkek, 3.) Kiss l-ajos: Fcildrajzi nevek etimológiai szótára. I. köt. _ fehér(üres) ábrázo|ással az örok haszonbéres . . K. Bp. 1988A
telkek, 4.) Csánki Dezső: \Íagyarországtörténelmi földraiza a - kék színneljelölve a 10-15 évi törlesztéssel HunyadiakkonábanI. kötet. 1890-1913. 5.) Bende Lász|ó: A Duna történeti múltjarégi térképeken eladott, de mégki nem fizetett telkek. szerint.Bp.i985' Hidro1ógiaiTájékoztatő ésútleírások A térképenmár megtaláljuk a mai templom6.) Ugyanott teret, alaprajz szerint ábrázo|t templommal, 7.) Ugyanott 8.) Ugyanott kápolna, ó-temető, új temető, vasútállomás, 9 . ) S t e g e n a L a j o s : T é r k é p t ö r t é n e tB.p . l 9 8 5 . h a j ó á l l o m á s , a r é g i t é g | a v e t őé s c s ő s z h á z Tankönyvkiadó jelzéseket.A XX. század elején,a már város históriája. 10.) Gábor Imre-Hon'áthÁ'i:c. 'r haditérképek módon terjeszkedik. Bp.1919.ZrtnyíK Ú;pest a legtermészetesebb 11.)Ugyanott Úi ipari üzemek, gyárak épültek,bekapcsolódotta 12.)Ugyanott árosról a f őv ezért a' fóv áros közlekedé si háIózatáb l 3 . ) M ü l l e r I g n á c :A \ l t a g i a : 1 ' 1 ; 3 . i . á lre g ú j a b fbö l d r a j z i Újpest nrár nem különül el térképe készült térképeken Térk.;:al 1769.Hadtudonlán1'i (.') élesenBudapesttől. Bár, mint,1950-igönálló 1 4 . ) H a d t u d o m á r r yTi é r k é i r á I: ' k a t o n a if e 1 v é t e l e z é s i anyaga kozigazgatási egységet éIvező Ujpestről, több 15.)Vályi András:Magyarorsz:glak leírása.1799.Buda I. térképésrendezésiterv készüit,ésezeken már jól köt. látható a város sorsa' mely egyre jobban kotődik l 6 . ) H a d t u d o m á n y i T é r k é p t áI:I . k a i o n a i f e l v é t e l e z é s ldőben készült az anyaga Budapesthez. Újpestről ebben L 1j3 1820.Kiscel]i\Íúzeurn i7.) Pesttérképe térképeketa Károlyi LevéLtáranyagaiban találjuk, 1 8 . )o r s z á g o sL e v é l t áSr . 1 2 'D i v . X I X . \ r . 5 1 ' 1 8 3 7 . ahol tobbnyire a telkek tulajdonviszonyairól, i686l9.) Holló Szilvia Andrea.Budapestrég:iérképeken különféle építményekhelyszíni jelölóséről is 1 8 9 6 . 8 p . 1 9 9 4 . (,') 20.) FényesElek: MagyarországGeo-elaphiaiSzótára, Pest kaphat a kutató felvilágosítást. 1956-ban készült enőL a területről légifénykép' 1 8 5 1 . lR:l]' Kiscelli Múzeum 2|.)Uj Megyer gyannaÍosszeírása diszlokáló Újpestet amely már afőváros részekérrt u. 3.1.'j5. Pnl. 22.) Pest megyei Levéltár' örcjkítettemeg. ..,) Azőta még több alkalommal 23.) Országos Széchen1i Kön1'vtár Térképtára. UJPEST készítettek1égifelvételeketamelyek a korábban Birtoktérképek 24.) Ugyanott készítetttérképekpontosítását,helyesbítóSét 25.) Ugyanott segítettékeiő. 26.) Ugyanott A hajdani Újpest és KáposztáSmegyer 27.) Ugyanott 28.)Ugyanott a teljesség megírására térképtörténetének 2 9 ' ) H a d t u d o m á n y 'Ti é r k é p t áIrI I . k a t o n a i f e l v é t e , l e z é s i i g é n y e n é l k ü l - v 7 ( 1 1v á l l a l k o z t a m ' m e r t anyaga.496213,4, 506211.2. Szerettem volna érzéke|tetni,hogy a kartográfia 1882.Kiscelli Múzeum. 30.)Újpest térképe M a n ó : B u d a p e s ts z é k e s f ő v á r oes g é s z térképi K o g u t o w i t c z sok 31.) fejlődósével lépésttartva, milyen térképe terűletének ábrázo|ás született erről a területről az elmúlt 32.) országos LrvéItár:Károlyi levéItáranyaga közel 200 esztendőben. Az eredeti ábrázolások Budapestrői 33.) HadtudományiTérképtárLégifényképek ma, a Széchenyi Könyvtár, a HadtorténetiIntézet
199ó.január
21
Új pestiHelytörténetiÉrtesítő
Az UJPESTIHELYTonrENETlERTEsírŐ 1995.évbenmegielentszámainak tartalomjegyzéke
DOKUMENTUMOK: - SzabadÚ3pesti. sz . (L945. január27,) - Hirdetmény(1945.február28") - Hirdetmény(1945.március7') - Az Újpest kömyéki harcokbanmeghaltorosz katonák névsora(|944-45) - tsszeíró-ív Újpest katolikus lakóiról (1840) - Meghívó katolikus iskola ügyében(1só9) - Panek Lőrinc bíró levele (1868) - Jegyzőkönyv (1869) - Illek Vince levele a püspökhöz (I87I) - RappensbergerJózsef uradalmi építész szakvéleménye az ríjpestitemplomról (1875) - Trefort Ágoston levele az újpestitemplomépítésről (1879) - Gróf Károlyi Sándor adománylevele(1889) - Károlyi Kőrház építési engedélye(1893) - Károlyi Kórház költségvetése(1893) - A KárolyiKőrház megrryitásátelfogadó nyilatkozat (1895) - A KárolyiKórház emlékalbumánakelőszava (1914) - Az Újpesten lakó ésgyógyító orvosok ésbábák névsora\846-1g38között - Meghívó az Újpesti ipartestületalakítására(1885) - Az Újpesti Ipartestületelnökeinek arcképcsarnoka(1885-1935) - Ujpest társadalmiéiete(egyesületek,körök, ésegyletek) 1914-ben - A Könyves Kálmán Gimnázium szeméIyzete1905 és 1946 között - Erettségibizonyítvány I9I9-bő|
|. szám I. szám 1.szám 1.szám 2. szám 2. szám 2. szám 2. szám 2. szám 2. szám 2. szám 2. szám 3. szám 3. szám 3. szám 3. szám 3. szám 4. szám 4. szám 4. szám 5. szám 5. szám
vISsZAEMLÉKEZÉSEK: Dr. Ugró Gyula: Az Újpesti Kozművelődési Kör története(1927) Illek Vince emlékezete1995 Gere Lajos: Az Újpesti Ipartestület50 évestörténete(1935) Hendelod
l. szám 2. szám 4. szám 5. számt
\Í
TANULMÁNYoK: Kovács Áko'' Az újpestiVárosháza története(1995) Dr. Miklós Antal: Újpest jövője (1914) Hoffer Mihály : Városfej les ztés19! 4 -ben Szentpáli Gábor: Újpest-belsővárosireformátustemplom ésgyülekezet ttjrténete (1995) Bánóné dr. FleischrnannMarianna: Úipest egészségügyi intézményeinek rövid története1840-1950(1983)
1. szám |. szám 2. szám 2. szám 3. szám
Újpesti HelytörténetiErtesítő
,,
l.99ó.január
3. szám (1995) HirmannLász|ő: Gróf Károlyi Sándoré|etrajza 4. szá,rrt (1995) Hirmann LászIó: ÉberNándor é|etrajza 6. szám (1939) Dr. Pohl Sándor:Újpest megyeivárosszociálisintézményei a szánadfordulón(1995) 6. szám IvanyinéKonrád Gizella ésIványi János:Újpest város építészete
FoTóK: Újpest-belsővárosi reformátustemplom ( 1928) Illek Vincze képe(1903) Mády Lajos képe(1915) A Károlyi Kórház főépülete(19Iz) Gróf Károlyi Sandor képe(1905) A Károlyi Kőrház Ciarissa-pavilonképe(|912) A Károlyi Kőrház röntgenszobája (1912) A Károlyi Kórbáz műtője (l91z) A Károlyi Kőrház konyhája (1912) Ápolónővérek csoportja a Károlyi Kőrházban (1914) A Károlyi Kórbázvízsgá|ó szobája (1914) A Károlyi Kőrház kápolnája (1913) Dr. SiándorIstván főorvos képe(1958) Újpesti mentőkocsi képe(1931) ÉberNándor képe(?) Ú;pest első gimnáziumának épülete(1910) A Könyves Kálmán Gimnázium romba döntött épülete(1956) (Ez afotó megismételvea 6. számban)
2. szátn 2. szám 2. szám 3. szárn 3- szfun 3. szárrl 3. szánt 3. szá^rn 3. szám 3. szá,m 3. szám 3. szárn 3' sz,átm 3. szám 4. szá,rrl 5. szám 5. szám
EGYEB KOZLEMENYEK:
1. szám 4. szám
Ujpesti lapok mikrofi lmen. Katalógus Újpesti lapok mikrofilmen. Katalógus Újpesti VárosvédőEgyesület - alapszabálya, - alapító tagsai, - vezetősége, - kitüntetettjei
a r.orórar xÉszÍrErrÉr:
6. szá,rn
Lász|ő Hirmann Kiss István Stauróczky LászLó
199ó.január
Uj pestiHe|ytörténetiÉrtesítő
23
Az t/jpesti,I/ároSVédő F_gyesÜ|et hírei ,/
Apnrus Ebben a szá:mban először, és ezt követően mindig ezen az oldalon adunk hírt az Újpesti Vórosvédő Egyesiilet életéről. Tagjaink és o lv a sóink tdjékoztatdsór a az aláb biakb an k ö zö lj ük egyesületünk I 99 6. éviprogramjót.
JmuÁn
MÁ"tus
Ú.lpBsr Ú.l aRca.
Ú.tpBsrHÍnosÉpÜt,rrBr r.
Látogatás a káposztásmegyeri Szentlélekplébániaközpontban. Házigazda: Sillye Jenő tagtársunk. Szakértő:Becker Gábor építészmémök, a templom tervezője. Időpont: l 996. január 27 -én'(szombaton) 15.00 órakor. Találkozás a templom előtt. (Nehezebben mozgó társaink részéreelőzetes jelentkezés eseténa Városházítól ésvissza jrárművetbiztosítunk.Telefon: 160-5369) FBnnuÁn
Úrppsrn rrvÁcorr r.ÁxvÁnosa:
Ankét a Polgárcentrumban. Házigazda ésszakértő:Báldy t,ászló tagtiírsunk. Időpont: 1996. február 10-én(szombaton) 15.00órakor.
Helyszíni tájékoződás. Házigazda: Pákozdi Kálmán tagtrírsunk. Szakértő: a Szerrrryvíztisztítólétesítmény-vezetője. Időpont: 1996. február 24-én(szombaton) 14.00órakor. Találkoás: l3'45-kor a CENTRUM ÁnuHÁzNÁI-. MÁncrus KELLENEK-E sZoBRoK Ú.IPESTRE? Ankét a Polgárcentrumban. Házigazda: Banga Ferenc tagtrírsunk. Meghívást kapnak: dr. Zsigmond Attila tagtársunkés Hock Z,oltán alpolgármester. Időpont: 1996. március 23-án (szombaton) 15.00órakor.
Ú.lppsrNrx trstgi]szrnsÉcp
A FóTI KÁRoLYI TEMLoM. Ismerkedésa templommal, műkincseivel ésaItemplomával. Házigazda: Iványi János tagtársunk. Vendégtink:Záczkaliczky Tamás orgonaművész. Időpon| 1996. március 30-rín(szombaton) 15.00órakor. Utazás: autóbusszal aYárosházától és vissza. A program tagjainknak ingyenes, a vendégeknek150 Ft. Szervezésiokok miatt jelentkezni miírcius15-éiglehet a 1605369-estelefonon!!!
I
l:i3*<--
Úrpsr vÉpBrrÉpÜl,rru Ankét a Polgárcentrumban. Házigazda: IványinéKonrád Gizella tagtársunk. Meghívást kapnak: dr. CzétényiPiroska építészmérnök és Berényi András Újpest főépítésze. Időpont 1996. április 20-án (szombaton) 15.00 órakor.
Látogatás a Vízművek l03 évesépületében. Házigazda: Pákozdi Kálrnán tagtiírsunk. Szakértő:a Vízművek kijelölt vezetíje. Időpont: 1996. május 18-án (szombaton) 14.00 órakor. Talrílkoás: a Vízművek fíbejáratáná|(Váci út) 13.50 órakor. SzrprBrusrn ....: A SZAZADFoRDULo EPULETEI Ü.IPESTEN. Előadás ésvetítésa Polgiírcentrumban. Házigazda: Iványi János tagtársunk. Időpont: 1996. szeptembet 14-én(szombaton) 15.00 órakor.
t ÁrocnrÁs a pant lMBNrgrN.
Épületbemut atő építészszemmel. Az időpontróltagtrírsaink levélbenkapnakértesítést. OxrTnBn
az
Ú.lprsrI
vÁnosvÉpŐx
nan'Áu
TALÁLKoZó.IA. Fonyód, TUNGSRAM Üdülő. Házigazda: Kadlecovits Géza tagtársunk; Meghívást kap: dr. Derce Tamás polgármester. Tervezett időpont: 1996. október 25-27. (péntekestétől vasárnap délig). A részletestudnivalókól tagtársaink írásbankapnak értesítést. NovurrlsBn
lÁrocnrÁs lz oppnaHÁznlx. Házigazda: Mészáros Ferenc tagtársunk. S zakértő-v ezető : felkérésalapj án. Időpont 1996. november23-án (szombaton) 15.00 órakor. Találkozás: azépu|etelőtt 14.45 órakor. DBcnuoBn
ÉvzÁnónnnÁu osszB.lovBrBI-.
ZENÉVEL. VERSSEL... ...a Polgárcentrum színháztermében. Házigazda: Nyári István tagtrársunk. Időpont: 1996.december7-én(szombaton)16.00órakor.
u
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
g9 Az Ujpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ megbízásátból,EFFNÉ Nacy ZSUZSANNA s z a k t a ná c sa d ó ö s s ze á | L í t áásb a n , , M ó d s z e r t a n i ajánlás'' készültaz"Úipest történetec. olvasókönyv iskolai hasznáLatához.A kitűnő anyag jelentős segítségaz újpesti helytörténetet oktató tanítók és tanárok számára. lg November ZI-énPedagógiaiNapot rendeztek a Szűcs Sándor Általános Iskolában,,,Környezeti nevelésaz iskolákban'' címmel. A nagysikerű programon az rijpesti tanárokon kívül fővárosi és helyi képviselők is megjelentek. os November 22-éna Pozsonyi úti iskolában OPAUSZKI VIKTóRIA tanárnő bemutató tanórát tartottÚ;pest helytörténeténekoktatásatémakörben. Az &őn több újpestitanátvett részt,akik az oktatást követően értékeltéka tapasztaltakat.Az őra kitűnően sikerült, az ötödikes gyerekek nagyon aktívak voltak és alapos tudásról tettek tanűbizonyságot.
os Az ÚrpBsrt HELYToRTÉxBu ALAPÍT-
VÁNIY az |995/96-ostanévbenis pá|yázatothirdet azon áLta|ánosiskolai tanárok és tanítók részére, a k i k e b b e n a t a n é v b e nÚ . i p e s t h e l y t ö r t é n e t é t oktatják. Az 50.000 Ft-os alapítványi díjatkititző páIyázatramár január 2-átó| lehet jelentkezni. A részletespá|yázati kiírást az iskolák igazgatói még decemberhó elejénkézhezkapták. e Az Arpád úti általános iskola ,,Itt élned, halnod kell'' címmel műveltségivetélkedőthirdetett meg aZ újpestiiskolák 7-8. osztőt|yostanulóinak. A vetélkedőre1996. április I6-án kerül sor. Ezze| a rendezvénnyelkívánnak emlékeznia honfoglalás 1100. évfordulójrára.ez ÚrpsTl HELYTonrÉNETI ALAPÍTVÁNy külödíjat ajánlott fel egy e r e d m é n y e s e ns z e r e p l ő c s a p a t n a k é s a z a z t fekészítő tanárnak. Az alaoítványtámogatói: ASCHNER LIPóT ALAPÍTVÁNY, CHINoIN R'T.,ÉPORG KFT., FILE SELSZ KFT. FÜRsT SÁNDoR. HANZLIK PÁL. HoLLósI GYoRGY, PYLON 2000KFT. IvÁNYINÉKoNRÁD G|ZELL A, IVÁNYI JÁNos, DR. KAPOLY|L^sZLo,
KoZMA sÁNDoRNÉ, ÚJpnsu xozossÉcrrv, ÚlpBsr oNxonuÁNYZÁTA,RICoPYKF"t., SZoC.DEM. PÁRT ÚJppsr
1996.január
us A Nemzeti Panteon Alapítvány pá|yázatot hirdetetttemetők történeténekill. neves személyiségeksíremlékeimegsrásfua.SZE,NDI LAJOSNÉ, a Szűcs Sándor Általános Iskola tanára,az újpesti Megyeri úti temetőrő| készítettdolgozatával díjat nyert.Gratulálunk! us Decemberbennapvilágot látott az Úrpgsrr PEDAGóGIAI SZEMLE 2' száma, A SZEMLE egyik cikkét OPAUSZKI VIKTóRIA tanár írta,,A helytörténettanításánakgyakorlati tapasztalatai'' címmel. lg Örömmeladjuk hírűl,hogy Dr. SIPOS LAJOS urat, alapítványunkelnökét az Újpesti Városvédő Egyesület alakuió közgyűlésén,,Aranyhorgony'' emlékéremmel tüntettékki. Gratulálunk! us KRISZT LAJOS EMLÉKÉRE ALAPÍTvÁtvy. Dr. KAPoLYI LA\ZLó akadémikus.az Újpesti Városvédő EgyesüIet elnöke, édesapja, n é h a i K R I S Z T L A J o s ( 1 8 8 9 - 1 9 5 3 )ú j p e s t i főszámvevő emlékérea|apítványthozott Létre.Az alapítványi díjat évente,a névadőszületésnapján, január 30-án ítélikoda annak az önkormányzatí alkalmazottnak, aki az e|őző évi munkájávaI j e l e n t ő s m é r t é k b e ns e g í t e t t eÚ j p e s t k ö z i g a z gatásának szakszerű ésigazságos munkáját, kivívta az újpestipolgárok elismerését,Az alapítványt öttagú kuratórium irányitja. A ,,KRISZT LAJOS EMLÉKÉRE'' alapítványi díj első odaítélésére 1996. janár 30-án kertil sor. Az Újpesti Helytörténeti Alapítvány ezűtonköszöni az alapítódr. KAPOLYI úrnak,hogy ezze\ - tudomásunk szerint reszrő Budapestenegyedülálló - alapítvánnyalsegíti elismerni azok munkáját, akik Újpest kozlgazg a t á s á b a n ,ú j p e s t i e k é rdto l g o z n a k ú g y , m i n t ahogyan KRISZT LAJOS 1909-tő1 1949-ig példamutatóandolgozott.
Kiadja: az Ujpesti Helyttirténeti Álapítr'ány Elnök: Dr. Sipos Lajos Szerkesztő: Kadlecovits Géza Szerkesztóség:t047 Bródy Imre u. 1. Te|.: 160-53ó9 Tipográfia: Wagner Atti|a Készü|t:TUNGSRAM PRINT Kft. nyomdaüzemében Fe|e|ős: a nyomda vezetője
