Szóval... A Pasaréti Gimnázium iskolaújsága 2009. tavasz
Kedves Olvasó! Iskolaújságunk első számának megjelenése óta eltelt néhány hónap. Ez az időszak is bővelkedett iskolai eseményekben. Decemberben a 12.-es osztály Mikulás napján meglepte a diákokat egy kis ajándékkal, majd a téli szünet előtt a 7.esek karácsonyi műsorral örvendeztettek meg minket. Ezúton szeretném megköszönni a magam és az egész iskola nevében a 7. osztály és Selymes Enikő Blanka, illetve Tóth Dominika tanárnők kitartó munkáját. Januárban a szalagavató bálon a végzősök táncprodukciójuk-
kal kápráztatták el a közönséget. Februárban, a farsangi napon tanárok és diákok egyaránt dalra fakadtak a jó hangulatnak köszönhetően. A síelni vágyók Murauban töltöttek felejthetetlen öt napot a sítúra keretében. Márciusban, egy pénteki napon, a nyolcadikosok elkalauzoltak minket az 1848-as márciusi események forgatagában. Ezekről és még sok minden másról olvashatnak a Szóval tavaszi számban. Üdvözlettel: Tóth Adrienn, a szerkesztő
Előttünk álló események május 1.: tanítási szünet
április 9-14.: tavaszi szünet
május 4-6.: érettségi szünet
április 17.: történelem próbaérettségi
május 4-25.: írásbeli érettségi vizsgák
április 22.: Föld napja
május 27.: kompetenciamérés a 6., 8., 10. évfolyamokon
április 24.: Pasaréti nap; magyar próbaérettségi május 28-június 4.: kritériumvizsgák április 30.: ballagás június 12.: tanévzáró ünnepély
Szalagavató Murau Pasaréti farsang Interjú Szakács Etelkával Interjú Pócsi Gusztávval Aranyköpések Március 15-i megemlékezés A muraui sítábor „Szemetet a szemetesbe” verseny Tanulmányi eredmények
TARTALOM
AKTUALITÁSOK
április 8.: fogadóóra
Földrajzverseny eredménye
1
ZSÁMBERGER KINGA A SZALAGAVATÓRÓL 2009. január 17-én sor került a bálok örökös királynőjének megrendezésére az „éves rendes” szalagavató bálra – ahol ezúttal Osztályomé volt a főszerep. A rendezvényt – az örök divatot jelentő – diszkrét szmokingok mellett kecsesen hivalkodó nagyestélyik, tüllök és boák libbenését kiemelő lépcső-labirintusokban bővelkedő Duna Palotában tartottuk. A csodálatos neobarokk épületet – mi – a szereplők már három órával a kezdés előtt megszálltuk, élvezve, hogy a magyar Versailles ezen az estén csak a miénk. A műsor minden apró mozzanatát növekvő feszültséggel próbáltuk el – kivéve egyet, talán az egyik legfontosabbat. Miután este 7-kor a latin táncosok felfűtötték a hangulatot, az Igazgató úr beinvitált minket, és hosszú, kígyózó sorban megjelent a színpadon az én kis Osztályom. Fegyelmezetten, kellő és illő komolysággal álltunk fel félkörbe, utat engedve magunk mögött a túlsó részre érkezőknek, akik határozottan megkönnyebbültek, hogy ők sem botlottak meg semmiben, miközben a függöny mögül előjöttek. És jöttek… és jöttek… mígnem elfogyott a színpad, minek folytán diszkrét (illetve kevésbé diszkrét) mozdulatokkal próbáltunk jelezni egymásnak, hogy kecsesen oldalazzunk balra… Pintér tanár úr, és a volt pasarétis Bándi Noémi tanulságos beszéde után – összefoglalva együtt töltött éveinket – szólt hozzánk pár szót volt osztályfőnökünk, Koltay tanárnő is. A tapsviharok kísérte szalagtűzés végén színpadra penderült a mikrofonszereléshez is értő osztálytársunk, Juhász Kristóf. Szívünkből szóló, komolyság és komolytalanság kellő kombinációját tartalmazó búcsúbeszédének lényegi mondanivalója minden bizonnyal szállóigévé nemesül majd: „A szalag, amelyet viseltek – ahogy azt már a tanárnő is elmondta – nem csupán egy jelzés a BKV utazóközönségének, hogy végzősök vagytok…” – cseng fülünkben azóta is az általa megfogalmazott örök érvényű igazságok egyike. Az est többi részéből mi leginkább a rohamszerű átöltözésekre és a velük járó rejtett bakikra emlékezhetünk, de hála a modern technika csodájának, DVD-n (és persze a függöny mögül) azért megnézhettük a többi produkciót is. Ezek közt volt Selymes tanárnő tánca és egy BMX-bemutató is, mielőtt újra miénk lett a színpad, hogy előadjuk osztálytáncunkat ír zenére. Azt hiszem, néhányan jobban koncentráltak az ütemek számolására itt, mint mondjuk a terület számolására matekórán… de a hosszú, téli szünetbe és éjszakába nyúló próbáknak hála, ennek meg is lett az eredménye. A közönség jól szórakozott (remélem), és persze mi is, miközben újabb és újabb spontán elemekkel (például a Kristóf-féle perdüléses szökellésekkel) – immár sokadjára – eltáncoltuk naponta gazdagodó koreográfiánkat. Ezután az iskola – remélhetőleg formálódó – énekkara vette át a színpadot, A zene az kell, illetve a Thank you for the music című számokat adták elő az alsóbb évfolyamok lelkes diákjai Selymes tanárnő, valamint Tóth Adrienn és Tóth Dominika tanárnők közreműködésével. Utánuk újabb táncosok következtek, majd pedig osztályfilmünk, amelyen „huszonegy diák dolgozott keményen”, egy, két, négy, hat, sőt akár nyolc éven át… A filmvetítés végeztével pedig következett az est fénypontja, a keringő.
2
Innentől fogva az események kezdenek egy tünékeny álom pillanataira emlékeztetni: összehoztunk valami ilyen szépet, együtt, egy osztályként, alkotni képes közösségként. A színpadi műsor végeztével virágcsokorral köszöntük meg Selymes Enikő Blanka tanárnőnek a rendkívül aktív közreműködést, elsősorban a táncok betanítását. (Magyarázat szülőknek: a tanárnő hónapokig a mi táncoktatásunknak szentelte szabadidejét, az est folyamán táncolt, énekelt, inkognitóban pedig matematikát és kémiát tanít. ) Másodjára is eltáncoltuk az angol keringőt, ám ezúttal egy kis meglepetéssel fűszerezve: jó erőben lévő osztálytársaink Kinga helyett Pingut kapták fel az emelésnél. „Levezetésként” szüleinkkel, rokonainkkal, tanárainkkal rophattuk az élő zenés bécsi keringőt, már amennyien felfértünk a színpadra terebélyes és tekintélyes ruháinkban. Vacsora után az osztály persze átpártolt egy másik szórakozóhelyre, de ki tudja, ezalatt mit csináltak, hogyan szórakoztak tovább a helyszínen maradók?
3
FARSANG
Iskolánk hosszú kihagyás után február 20-án farsangi napot rendezett. Minden terem várta az énekelni, arcot festeni és a játszani vágyókat. A karaoketerem és a fánkevőverseny volt a legnépszerűbb a programok közül. Mind a kis, mind pedig a nagygimnazisták jól érezték magukat. A következőkben közölt hozzászólások a vidám nap diákvéleményei. „ Jó volt a karaoke! A fánkevőversenyen nem voltam, de szívesen megnéztem volna. A jelmezek közül a ˝Magyar paraszt˝ és a ˝Fahangú, fakardú és fapajzsú trubadúr˝ tetszett a legjobban.” „Jó volt. Voltak vicces dolgok. Vicces volt a karaoke, de a fánkevés sokkal jobb volt. Jól néztek ki a jelmezek.” „Nagyon jól éreztem magam. Én is indultam a jelmezversenyen, és én voltam az első, aki énekelt a karaokén.” „Jó volt, tetszett. Hála az égnek, megnyertem a jelmezversenyt. A fánk fincsi volt, és tetszett a karaoke is.” „A karaoke nagyon jó volt, bár én nem énekeltem. A jelmezek ötletesek voltak. A hangulat nagyon jó volt.” „A jelmezverseny nagyon jó volt! Történtek vicces dolgok, amik feldobták a hangulatot, szóval jó volt.” „Jó volt a hangulat. Mindenki jól érezte magát a karaokén. Finom volt a fánk, és jók voltak a jelmezek. Nagyon örültem, mert harmadik lettem.”
4
FARSANG
5
BESZÉLGETŐ Interjú Szakács Etelka tanárnővel
Mióta dolgozik itt? Az idei tanév elejétől. Hol dolgozott korábban? Pályafutásomat a Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában kezdtem, ahova szép emlékek kötnek. Sok elegáns vacsoraesten és egy dániai tanulmányúton vettem részt. Miért a biológiát választotta? Mert már gyerekkorom óta szeretem a természetet, és szerettem szép virágokat, gombákat és lepkéket gyűjtögetni. Mi a kedvenc növénye, állata és színe? A virágok közül a lila orgonát szeretem a legjobban. A legkedvesebb állat számomra a delfin, kedvenc színem pedig a kék. Régen is tanár akart lenni? Igen, mert szerettem az embereknek nemcsak a szellemével, hanem a lelkével is foglalkozni. Erre a tanári pálya kiválóan alkalmas. Csak itt tanít? Nem, még a 8.kerületben is egy gimnáziumban. Melyikben iskolában jobb tanítani? A Pasaréti Gimnáziumban. Mi volt a kedvenc tantárgya az iskolában? A biológia és a kémia. Mit sportol? Aerobikozom. Hozzájárul-e a környezet védelméhez? Igen, igyekszem. Szelektíven gyűjtöm otthon a hulladékokat. Köszönöm a Tanárnőnek az interjút! Készítette: Csiki Gergely
BESZÉLGETŐ Interjú Pócsi Gusztáv tanár úrral
Tanár úr jó vagy rossz gyerek volt? Jó gyerek voltam, mivel szüleim tanárok voltak. Mikor és milyen volt a legjobb és a legrosszabb bizonyítványa? Általános iskolában mindig kitűnő voltam. Középiskolában kémiából, fizikából négyes voltam. Matematikából az első év ötöse után hármasra süllyedtem. Tanár úr mióta tanít? 1982 óta. Mióta tanít a Pasaréti Gimnáziumban? Az alapítástól kezdve (1995-től) eleinte óraadóként, 2002-től főállásban. Tud főzni? Igen, de sajnálom rá az időt. Hány órakor tetszik felkelni és lefeküdni? Öt órakor kelek, és este tizenegy és tizenkettő óra között szoktam lefeküdni. Komolyan kérdezném, hogy mi a helyzet a rágógumival. Tényleg még soha nem rágózott? Addig rágóztam, amíg tilos volt, vagyis csak középiskolában. Utána már nem érdekelt. A diákok melyik tulajdonságát bírja a legkevésbé elviselni? Amikor egymást árulják be a tanároknak. Tanár úr igazi sportember. Melyik sportot űzi a legszívesebben, és melyiket nézi szurkolóként leginkább? Minden labdajátékot szeretek játszani. Nézni szintén, de a pontozásos sportágakat hanyagolom. Ha választani kell, akkor a tenisz és a jégkorong. Tanár úr, hány éve ismeri a legjobb barátját? 1977-ben találkoztunk az egyetemen, vagyis régóta. Melyik a kedvenc állata? A skót juhászkutyák, illetve a magyar fajták közül a puli. Tanár úr hisz az idegen civilizációk létezésében? Igen. Létezniük kell, mert végtelen az univerzum. 7
Szeretne velük találkozni? Szeretnék, de nem fogok. A távolságok megakadályozzák ezt. Melyik történelmi korszak a kedvence, és melyiket szereti legkevésbé? A középkort szeretem a legjobban, a legkevésbé a Tanácsköztársaságot (1919) időszakát. Köszönöm a válaszokat. Készítette: Móga Dani
ARANYKÖPÉSEK Személyiségi hormonzavarom van. Szánd meg Isten a magyart jó kedvvel, bőséggel. Hegyre hág és völgybe száll. Bú s kétség röpkedtek Oly sok viszály után Megtépve bár, de törve nem Vagy jőni fog, ha jőni kell A megváltó halál - Mondjatok egy alkoholt! (hosszas csend) - Vodka! - Hát akkor hol tudsz venni állampapírt? - Az állampapír-írószerben. - Mi a kedvenc versed József Attilától? - Sínen vagyunk! Csak azt akartam kérdezni, hogy hol van a peloponnészoszi háború, mert nem találtam, de azóta meglett. - Mit tudsz a gregorián énekekről? - Egyházi. - Melyik egyházé? - Katolikus. - Milyen katolikus? - Anglikán! Tanárnő kinyitja az ajtót, és ömlik be a H20.
8
MÁRCIUS 15-I MEGEMLÉKEZÉS A 161 évvel ezelőtt történt események egy-egy részletét elevenítette fel a nyolcadik osztály. Versekkel és prózai részletekkel repítettek vissza minket 1848 Pestjére. Az ünnepi megemlékezés után több állomásos vetélkedőn vettek részt az iskola tanulói. Transzparenst festettek, sorrendbe tették a 12 pontot, Petőfi portrét rajzoltak, történelmi személyek képeit ismerték fel; híres 1848-as történelmi helyeket, reformkori vívmányokat raktak ki puzzle formájában. Ezen kívül volt még activity, katonadal-éneklés. Nyolc csapat versenyzett egymással, nagyon szoros volt a küzdelem. A győztes csapat 96 ponttal nyert, jutalmul egy mozilátogatás kaptak.
A győztes csapat tagjai Markos Kristóf Debreczeni Dániel Szabó Patrícia Hencsey Ádám Raczkó Szlávica
9
A MURAUI SÍTÁBOR Minden egy gyönyörű keddi napon kezdődött, mikor iskola után Majoros tanár úr, Pintér tanár úr és Balázs tanár úr vezetésével egy rövid találka után a Kongresszusi Központ parkolójából elindultunk a „nagy” (6-7 órás) útra MURAUBA. Az úton sofőrünk (és mint később kiderült másod igazgatónk) volt kedves Zoltán úr, aki szívesen segített a ki-be pakolásban. Estefelé járt már az idő, mikor a Pasaréti kis csapata megérkezett a helyszínre, és miután bölcs vezetőink kiosztották, lelkesen elfoglaltuk a szállásunkat. Egy gyors vacsora után fáradtan dőltünk ágyainkba készülve a másnapi nagy eseményre. Szerda reggel korán keltünk, és a reggeli sí - és boardkölcsönzés után elindultunk a pályára. Mikor megérkeztünk, már mindenki tudta és érezte, itt senki sem lesz biztonságban. A Pasaréti crew hihetetlen sebességgel szelte a pályákat keresztbe és kasul. Itt megemlíteném Eötvös Vivien hihetetlen kitartását a sítanulásban (szép volt, büszkék vagyunk Rád). Már az első nap sikerült felfedezni a hüttéket, melyeket mindenki boldogan és az utolsó napokban igen gyakran látogatott. Az első nap hihetetlen gyorsasággal telt el, és már azon vettük észre magunkat, hogy a buszban ülünk, négy óra elmúlt, és Zoltán urat boldogítjuk finom kacajunkkal. Mikor már mindenki felszállt, egy üres helyre lettünk figyelmesek. Pár perccel később derült, hogy Jani Dani (művész nevén Jack Daniels) hiányzik, és nem csak nekünk, hanem az iskolavezetésnek is. Rögvest telefonáltunk, hűséges barátként kihangosítottuk a telefont, hogy más is tudjon nevetni. Dani elmondta nekünk, hogy miután a fekete pálya legalján elesett, (már csak pár 100 méterre volt a parkolótól) ő felfelé indult, gondolta, majd felsétál, átvág az erdőn, és a félállomástól lifttel lejön. Közben mi lent vártunk, lassan már sötétedett, az autók közben eltűntek a parkolóból, mi meg csak azért imádkoztunk, hogy Dani pajtásunk még aznap lekerüljön a pályáról. Végül olyan 6 óra körül a liftek újra elindultak, és röpke tíz perc után hatalmas tapsvihar és üdvrivalgás közepette „MEGÉRKEZETT” Dani. Később elmesélte, hogy az erdőben eltévedt a derékig érő hóban, úgy látszik, nem az volt az egyszerűbb út. Este, amikor visszaértünk a gyors vacsora és rövid kis beszélgetés után, mindenki ismét elfoglalta nyughelyét, készülve a másnapi megpróbáltatásokra (persze voltak, akik nem nyugodtak, és szívesebben szórakoztak, mint síeltek). Másnap már könnyebben mentek a dolgok, időben a pályán voltunk, és már csúsztunk is. Viszonylag jó időnek örvendhettünk, ugyanis a nap időnként elég szépen sütött, és a hó is igen jó minőségű volt. Második nap már láthatóan jobban ment mindenkinek a csúszás, még Majoros tanár úr is extrémkedett a fiatal generációval. A délutáni indulás már sokkal könnyebben ment,
10
A MURAUI SÍTÁBOR ugyanis Daninak szóltunk, hogyha a fekete pályán szeretne lecsúszni, akkor lehetőleg 3 körül induljon el. Mikor visszaindultunk, még nem is sejtettük, hogy Natiéknak milyen kis bonyodalmaik lesznek a kopasz és nem túl kedves szállodavendéggel, aki mellesleg alig fért be a szemközti ajtón. Szerencsénkre Majoros tanár úr ott volt, és intelligenciájával lesöpörte az izomerős kekecdőt, ezzel megmentve Nati és szobatársai testi- és lelki épségét. A következő napokban a diákok egyre fáradtabbak lettek, és ezt megpróbálták a hüttében való pihenéssel kárpótolni. Úgy tűnt, egyesek talán ezt még jobban is élvezik, mint a síelést. Főleg a középső és a felső hütte játszott szerepet a diákok életében, de a legalsókba is olykor be-be kacsingattak. Kamerásaink és fotósaink még eleinte igen keményen kitartottak, csúsztak, fényképeztek, és videóztak olykor nagy-nagy erőfeszítéssel (köszönjük Pingu és Gaba). A tubingot se szabadna kifelejteni, amely az egyik legviccesebb csúszó eszköz, mellyel eddig találkoztam. Hihetetlen élmény volt, és szerencsére mi nem zuhantunk ki a végén a háló felett, mint az a pechesen járt fickó, aki utánunk következett. Az utolsó nap már jóval többen voltak a törzshüttések, mint a síelők, de azért mi még kihasználtuk az utolsó órákat is . Természetesen Majoros és Pintér tanár úr nem pihent, hanem megmutatta a diákseregnek, hogy mi a sport. Én is büszkén vittem fel léceimet kitartó társaimmal. Még az utolsó napra is maradtak kalandok. Noémi egyik monumentális 180 fokos ugrásából brutális esés lett, léce kirepült, és kis híján átalakította kedves bátyja, Norbi arcberendezését. Szerencsére a léc pont Norbi feje mellett repült el, így nem lett szükség különösebb plasztikai beavatkozásra, és mindenki épségben megúszta. De a felvétel még mindig megvan! Mikor visszaértünk a buszhoz, már mindenkin érződött a nyűgös, fáradt hangulat. Szegény Zoltán úr is kikészült, de csoda volt, hogy ilyen sokáig bírta. A hazafele út a szerpentinen okozott egy kis rosszullétet, de átvészeltük valahogy. A hazautazást már mindenki jóval nehezebben viselte. Próbáltunk minél többet aludni, ezzel csökkentve a kínlódást és a nyüglődést. Majd egyszer csak újra látni véltük a parkolót, ahonnan az egész kis történetünk elindult. Fáradtan szálltunk le a buszról, elbúcsúztunk diáktársainktól és tanárainktól, de azért még megkérdeztük a biztonság kedvéért: „ Ugye még pár napig nincs számonkérés?” Készítette: Stiller Tamás
11
SZEMETET A SZEMETESBE Kedves Diákok! Iskolánkban február 16-tól elindult a „Szemetet a szemetesbe” verseny, amelyen minden osztály részt vesz. Az osztálytermek rendezettségét és tisztaságát naponta pontozza az ügyeletes tanár a 6. óra előtti szünetben. Minden hónapban egy osztály elnyeri a legtisztább osztály címet, mellyel egy felelet-és dolgozatmentes napot nyer, amit az osztályközösség jelöl ki. Év végéig a legtöbbször első helyezést elért osztály külön nyereményben részesül. A legrendetlenebb társaság egy héten keresztül az utolsó órája után összeszedi a társai által az iskola területén hagyott hulladékot. Pontozás Az ügyeletes tanár 1-5-ig pontozza a termek rendezettségét és tisztaságát. 5 pont: szemétmentes, tiszta, kulturált környezet (kiürített padok, betolt székek) 4 pont: 1-2 darab papírhulladék vagy üdítős flakon (kiürített padok, betolt székek) 3 pont: 3-4 darab papírhulladék vagy üdítős flakon (szemetes padok és betolt székek, vagy kiürített padok és rendezetlen székek) 2 pont: 4-nél több papírhulladék vagy műanyag flakon, rendezetlen környezet 1 pont: igénytelen, szemetes terem Hetente egy osztály maximum 10 darab szárazelemet adhat le, melyért 5 pontot kap!
Osztályrangsor FEBRUÁR
MÁRCIUS
I.: 8. osztály 40 pont II.: 7. osztály 39 pont III.: 6. osztály 37 pont IV.: Nyek 35 pont V.: 9. osztály 32 pont VI.: 11. osztály 29 pont VII.: 12. osztály 25 pont VIII.: 10. osztály 23 pont
I.: 7. osztály 111 pont II.: 6. osztály 106 pont III.: 8. osztály 101 pont IV.: 11. osztály 96 pont V.: Nyek 89 pont VI.: 9. és 12. osztály 75 pont VIII.: 10. osztály 70 pont
12
TANULMÁNYI EREDMÉNYEK Bánkúti Balázs - 12. osztály - 5,00 Gubacsi Gréta - 10. osztály - 5,00 1. hely
Gubacsi Soma - 7. osztály - 5,00 Juhász Franciska - 8. osztály - 5,00 Zsámberger Kinga - 12. osztály - 5,00
6. hely
Csiki Gergely - 7. osztály - 4,92
7. hely
Marácz Edina - 11. osztály - 4,78
8. hely 10. hely
Kormos Vivien - 8. osztály - 4,75 Pusztai István - 7. osztály - 4,75 Sugár Lilien - 9. osztály - 4,69
Teleki Pál Országos Földrajz és Földtan 8. osztály 2. helyezett Juhász Bálint 3. helyezett Juhász Franciska
7. osztály 4. helyezett Pusztai István 6. helyezett Gubacsi Soma 11. helyezett Csiki Gergely Juhász Bálint továbbjutott a megyei fordulóba, amelyen 8. helyezést ért el.
13
