ELIGÁzÍTl I
Na5r fiíba vrígtuk a feisaeoket, amik61 néhányan vállaltuk, hogy részt reszüok a Megraorr4óg ÍdÍehése_soÍÜzat köteteinek megírásában. SoLan nem is hittet' bosr l€sz be{óile valami. Mun.bnn' anetyre €a káBtan nesbíuüást' elkeszült, ésmost, amikor ,,e1őgót" Lpnff ím éu€m csak igazÁg, milyen nagyon, nehéz a ÍqezEtkh€z' 6lie*ttserú e víillL }fulaffÍ€t trrdia, hogy van, ismerjük a törté. rfild€oti Fffrarrf45rgwagü? rcrí traponta tudósítanak a lapok, a údiő, a televí. '.ÉkiáÉ' idcnéÚa ffi - . . mh a}aruot még?Kinek van szükségeaz ország felfedezésére,amelyrfl va|mennyien azt hisszük - hiszen itt élünk _, hogy nemcsak szeredük, de imefiük is! Éo is így gondoltam, de most, hogy kitettem a pontot a kötet Y*Éf,e' belátom, tévedtem. Nemcsak az országot nem ismerem eléggé,de B4 ut a databját se, amelyhez a legtöbb közöm van, ahol születtem, felnőt. tm, s ahol tanítottam maidtíz esztendeig. Nemcsak Penészlek nyomorúságát kellett megismernem, hanem most ismertem meg több á||ami gazdaság éssok szövetkezet gazdag ielenét is. Mert ami6 gddig tudtam rőluk, az már a múlt! Nagyon nagy iskola volt számomra ennek a könyvnek a megírása: nem sainálom éttea Íátadságot. szerctném,ha így lenne ve|e az olvasó is. A könyv már megvan, de majd csak akkor kezd el élni,ha munkámat kézbé veszik az olvasók. Ha az itt leírtak ellen tiltakoznak, vagy ha á|lást Í.oglalnak mellette.
z A térképenmegta|á|hatő a megye, amelyikről ezt a könyvet írtam. Megta|áLható minden község, amelyről szó esik. Nem kitalált regénya|akok az emberek; nem á Íaltáziám terméke az a teméntelen gond sem, amelyben a szatmáriak-szabolcsiak élnek, vagy az az öröm, abiztonságosabb élet, amely egyre több .szabolcs-szatmári embernek - de rnég nem rnindenkinek _ iut osztá|yré:szi|. Nem tudom, akéziratom megírásától a könyv rnegielenéséigmennyi idő telik el, mégis meggyőződésem, hogy addigra sok mindent - amit leír-
megírtam tam ebben a kötetben - keresztüllép az idő" Bár mindaz, amit ne lenne rnár és hitelesnek véltem írás közben Szabolcs baiairó|, akkorra igazt E za könyvÍIe maz e gé sz Sz a b o l c s - Sz a tm á rr ó l s z ó l .C sakké tvár o sé s ez akét néhány kazsega munkám tárgya. Még azt sem mondhatom, hogy Nem írásomban. város és az em\itett községek mindenestiil benne vannak mavolna is ez volt a szándékom,ha ez|ett volna, elérhetetlencé|ttíiztem gam elé. Mindenből valamit! PenészlekrőI annyit,, hogy ott az idő borostyánba és a nyomotúságot. Hogy az ott rmegkövült baio. foglalta a .szegénységet bízto. kon a huszonöt esztendőnk se segített. Tudhatott volna pedig, egész hanem san, hiszen l945-ben nem egy Penészleke volt ennek az országnak, falu. sok, és azok kőzi| ma mát a legtöbb nem úgy él,ahogy ez a déIlyirségi _ _ a legnagyobbikt,ő| azt Ú j|ebértórót, ertó| a szabolcsi lagykózségrő| ténye .mégnem ielent. egyszerű akarom elmondani, hogy a felszabadulás a lehetőséggelso. ezze| hetett mindent, csak lehetőségeta mindenre. És de a rossz ofkáig nem élt a község. Nemcsak a ma1a tehetségtelensége, is megszágos politika is gát volt. Az utóbbi nehány évbenviszont Fehértó _ sőt év. mozdult. Megtette az e\ső lépéseket,hogy behozza az évtizedek századok - óta kisértő háttályt. Vajakőzség.márttt]-:valazanyagigondokon!Számukraazígétetva|ó. nyakába is. ság lett; de az éIetúigondokat tesz.rnégegy ilyen gazdag falu é|et ott, Hogyan válhat még gazdagabbá, tatta\masabbá, kulturáltabbá az gondiai nem kötik béklyóba a szándékokat? ahol a megélhetés indult Mátészalka aróI ad hír't,'hogy soha eddig nem tapasztalt erővel a már.is lendít mekkotát rneg Szatmár iparosítása, 'éshogy ez a Í'olyamat ereiéaz hogy vidéken. És költöztretnek ide gyátak, ez sem elég. Ah'hoz, lehessen, ben, de gondiaiban is napról napra növekvő város igazi várassá csak ez a belső erő munl*áia is t<ett;a város alkotó, továbbvivő szellemét a helyi energia teremtheti meg. Nyíiegybtizae\őbbrevan,.mintMátészalka,tíIaze|sőlépéseknehezén. De nern. Ipa,i ,náio, lesz, Szabolcs-Szaunár kulturális és gazdasági bázisa. hanem csak ezen kelt munkálkodniuk Nyíregyháza lakóinak, vezetőinek, ,ts, azott hogy aki itt é|,a várost a ff|aga otthonának is érezze' nizolAz Erd,őbát f'ejezetben,több kis község éÍetétő|igyekeztem képet adott sokat jonatália milyen ni. És arról, hogy Szabolcs-Szatmár atany ennek a vidéknek! Bz a f'éLreeső,éwszázadokig zárt világ megtetle az e|ső mozdulatokat I
azért, hogy kiteljesedhessen itt is a tiszta emberi szándék, hogy az ország eme három határ kőzé ékelődött kis darabkáián ne csak ígéretmaradjon az igerct., hanem valősággá válhasson az á|om, melyet Szaanár legnagyobb fi"i, Kölcsey és Móricz álmodtak meg a Tiszahátnak, a Szamos mentének, a Tur videkenek; amkna| az embereknek, akiknek ez a Íö|d ie|enti az hez;m"21. -ddes S ve3ül: az Árríz tg7o cimű Í'qezel-pottólag került a kötetbe.
, A Nlgwots7jg osszállírísának gondiairól az Irő. fd,|ede7eseatozat fa'€ts€b€n sok vitát folytatnrnk. Nem titok: volt, aki e|lenezte, hogy eppen en qam a Szabolcs-Szatmárról sző|ő f.eiezeteket. lszinten szólva: a via hevében sokszor űgy ueztem: nem is bálnám már, ha más kapna r'q;bízatást a kötet meg.írására. Darvas JuzseÍ méga munka megindulása e|őtt azt mondta: nem irigyli aa,azkőt, akinek Szabolcs-Szatmár jut. Munka közben jöttem rá:,bölcsen fogalmaze6! Aztán Ei' akik vitaztunk, megpróbáltunk közeledni a nézetekben, és ki. derült: egy a cé|,csak a szándékokat és a módszereket kell közös nwe. zóre hozni. Az qész vitát emlékezetes riportom váltotta ki, amely a Valóság cÁmű Íosiratbaa jelent meg. Azőta e|te|t jő pát hónap, csillapodtak az indulairrk, szlinrck a felháborodások. Valamelyes előrehaladás a falu - Pe. DÉÍqt€t - aeÉb€a is bekösetkezert. A sürgós segítségreszoruló családok nárner.rtae .'ma8ot kapott' Úanó szót, lelkesítést, és ez ÍIagyon keltrett ode' abol nyolc gJrefeket tart el az anya - szinte a serrrniből, iövedelám' n€lkul De nencsak ilyen segítségetkapotc a község. A Nyír,ségi Mezőgazdasági Kutato Inteet, is közreműködik, hogy ntegvá|tozzon itt a he|yzet. Á penészleki elmaradottság nem huszonöt éves, hanem évszázados! De azétt ne igyekezzunk kibúini a felelősség alól. Mert mi mással lehetne magyaúzni a helyi tiltakozást? A jfuási tanács elnöke maga 'mondta, hogy évekig bíínszövetkezet vezette a falut. Eltakarították őket. És most, né, Mny éwel a takaútás után, még nincs kellő rend. Ki felel ezért? Azok, akik neffrrégkerültek vezető beosztásba? Nem! De akkor miért nem is. merik el ők maguk is a ielenlegi elmaradott állapotokat?
A huszonnegyedik órában járunk ahhoz, hogy magunkba nézzünk: mit mulasztottunk, hogy még mindig akad modern' szépen felszerelt tanteremben tetves gyerek, van szükségben é|ő csa|ád, babonaság, alkoholizmus, rosszul nrűvelt föld. Nézzük az örökséget! Esetenként emberfeletti erővel tette tú| magát az ország az évszázadok óta cipelt nyornorúságokon. De elmond'hatjuk, Írogy tökéletes munkát végeztünk? Kell-e azt a nyomoruit örökseget tovább dugdosni, reitegetni, ami itt-ott mégrnaradt? Ha nyíltan és őszintén szembenézünk vele, vaion nem lesz.e könnyebb mihamarabb tuladni rajta? Mi tagadás: a Í.a|uegészközössége is takargatja a ,,szégyent,,. Az kói felelősségnélaligha kisebb jelentőségűaz irásró| véleménytadók felelőssége,az o|vasó Yagy egy-egy vezető f.elelőssége.MeÍt mit mutat a gyakorlat? Ha nem tetszik ,,Íent'' - ki lesz az a ba|ga, aki kiáll a cikk igaza me|lett,,,lent''? Ki akar vitába kerülni, ellentétet szitani maga és a felettese között? _ Az kőnak könnyű _ mondják -, elmegy, a ,,mundér'' is védi, de aki ott marad? Mi van azokka|, akik nem úgy nyilatkoznak, ahogy a feletteseik elvárják? Vagy egy-egy ilyen eset miatt az író .Írallgassael a felháborodást, ne álljon ki az igazság 'mellett, mert ezze| akár önmagát, akár másokat nehézhelyzetbe hozhat? Penészlek községtő|, az Áttóoiz című írásomról sokan nyilatkoztak azőta. Az isko|a igazgatója is. Azt mondta.. ha űjra elmennék Penészlek. re, ugyanúgysegítene,mint ottjártamkor. És most se mondana nekem mást' mint amit akkor mondott. Pedig a cikk neki is okozott néhány'á|maúanéjszakát. És én? Ha akkor nem írtam volna meg Penészleket, megírnárn most ! _ és ez Író és funkcionárius, szociológus ésmegyei vezető,szemléletében természetes- van különbség. De a szándéknak azonosnak kell lennie! Induljunk ki az azonosságok.ból, és akkor könnyebb |esz szót étteni, s nagy felháborodások, indulatok nélkül is rájöhertink: minden kézre szükségvaf,, amelyik segíteniakar. Segítenipedig _ rniként az orvos - író és politikus" szociológus és tanácsvezető is csak akkor tud, ha e\őszöt pontosan megállapítjú a diagnőzist. Nem olyan betegségrőlvan itt szó,hogy tnaga a kezelt ne tudhatná, mi|yen gyógyszertszedjen, ésmiért. És most tnát azt is le lehetne mérni: h'aszná|t-e ez az fuás a községnek, vagy csak lakóinak önétzetét bántottam meg vele, és marad.t minden a régiben?' . . IO
4 E7a megye nemcsak két, ad is! Mi mindent - s kiket - adott már' a haz:nak! Bessenyei Györgyöt, Simonyi óbestert, Esze Tamást, Kölcsey Ferencet, Knidy Gyulát, Móricz Zsi8mondot, Korányi Frigyest; és ad ma is: neg;rvenezer vagm ionatánt és negyvenötezer segédmunkást. Ki rolt az, aLi etó6zör ntr€zte sötetnek ezt a vidéket? Előbb ründököl. tp* it az ErdéI.rt mcgvríltó Báúoryak, Rákoczit é|jenző kuruc generális vry Ádáo hada;, mim másutt bárhol. Igaz, ítt gyilkoltak nemrég fiútestTtsee' "Ét' ÍÉqcn' LebÍabokkal fEbe YerYe' amíg csak szusz volt Úm
Y1g tűrvery azfu
a naE:Jfenyek sötétjébenlegyen legkomorabbaz
'íff'ek? Itt sailetik na Magyarotszágon, a legtöbb gyerek, és'innen megy el évente a legtöbb orvos kedvezőbb munkahelyre. Itt ngyog a jonatán a leg. pirosabban, ésitt a legsápadtabbak a gyerekar.cok. Itt tiltotta el a hatóság Bessenyei Györgyöt az ,,irástő|,,, itt piszkoltak patasztok a Kölcsey siriára. Itt sziiletett a Pi'llangó és a Stirarany, ide iárnak ma az o|asz és spanyol marhakereskedők a legszívesebbqn - ízes borjúhúsert,pecsenyének va|ő bárányokért . . . És itt születnek a ,szocialista Magyarotszág nagy á|mal lde terveznek ma konzervgyátakat, óriás fűrészüzemeket, gumigyárat, százforintos munkaegységet a Szamos Ínenti téeszparasztoknak, kétmillió forintos kultúrházat Y aja közs églakóinak. Bzt a megy,étlehet legjobban utá'lni - innen elvágyóknak, akaratukon kívül ide kerülteknek, és ezt a megyét lehet legiobban szeretni fogadott fiaknak, akiket ide hozott va|ami, és azoknak is, akik elmentek innen, de visszavágynak. Ide hullik vissza legkeservesebbena föl-földobotc kő, itt Íáj|egiobban a példás arcodra ütésl Szabolcs-Szatmárt szokás az e|matadottság szimbólumaként emlegetni - különösen az utóbbi időben. De figyeliük erőfeszítéseit,eredményeitisl Ertő| a megyéről - a NyírvidékrőI _ sokan még ,ma is a tégi iskolás könyvekben leírt hornokbuckák képe szerint vélekednek. A kondás legs7ennyesebb inge, az ungi berkek vi|ága az ösizehasonlítási alap. Meg hogy a gazda elveti a maga földjér'e a magot, de az a szomszédénkél ki, pedig ott nem is szántottak, nem is vetettek, csak a szél segített. Haidan vonakodva jöttek ide vásárra a piacoló emberek, meft itt mindig Íe|botogatta sátraikat a vihar.
Két-három temploma méga kis falvaknak is volt, van. Ma már tudiuk, ez se hozoüt á|dást a népnek! Ittvirc,asztott a tizenkét tagú családokná! az asszony: mikor melyik gye. rek esik |e az ágyúL t945-ben - ne menjünk nagyon messzire a múltba 56 ooo család ka. pott földet Szabolcs-Szatmárban. Az összes családok számának őtven szá. za|éka. Szabolcs-Szatmár rnegyénekekkor r8oo ipari munkása volt, beleszámítva aháboú, okozta ipari felfutást, de még a mézeskalácsosokatis! Félmillió ernber _ ezernyolcszáz ipari munkás ! Az utóbbi évtizedek át|agát tekintve Szabolcs-Szatmár gyerrnekszaporu|ata jőv,a| meghaladja az or,szágos átlagét, de a megye sok településének lélekszáma csökkent, NyíregyÍrázát és még ne,hány községet kivéve. t949-tő1 16o ooo ember költözött el véglegesena m.egyéből'Ennek nagy hányada férfi .tnunkaerő. (Hetvenöt százaIék.) Vannak az országban olyarr települések, ahol a lakosság fele szabolcsi. Itt még rnindig megtörlik a széket,mielőtt a vendéget hellyel kiná|ják, igaz, nem szolgalelkűségbő| _ ezt mondják a néprajzosokis. Á rnúlt különleges formáit tördeli a jelen furcsa találkozása a jövővel; szabad szemmel itt látni rna|egtisztábban. Nem ismerjük eléggé ezt a megyél Ezétt meghökkentőek az írások, amelyek mostanában megjelennek Szabolcs-Szatmánó|' Újságok, f.o|yőira. tok írják a fekete vonatokat, és a njta utaz(kró| az is kiderül, hogy,sok közttik az analfabéta. Őka villák építkezéseiné| a segédmunkások. A toborzók ugy járnak ide, mint a ió kűtta, és ritkán mennek iires kézzel lisz. sza! Terem itt az utánpőtlás, olyan helyekre is, ahol a rnunkásszállás más vidékieknek nem kell, de aki,k innen jönnek, ,,rendes, becsületes munkás. emberek mind, ésigenytelen nép''. Szabolcsból elvándorolt családok élnek Budakeszin - a S7abolcs ntcában, aho| putrikban, barlangokban, elhagyott betonbunkerekben húzódtak meg sokan. Pest túlzott elrrépesedéséh ez Sz'abo|cs-Szatmát megye alaposan hozzájárult. De azvtóbbi egy év alatt roooo új tag|épett be a megye szövetkezeteibe, ebből z5oo a húsz év körüli visszatelepedett. Szabolcs-Szatmár rnegyében van olyan község, ahol a z4 e|sőosztá|yos közül zo cigány gyerek. Ámi l"aios, Fedics Mi,hály csudálatos meséi innen valók. Itt álmodtak T2
hajdan mindig a 7egmetészebbet,a legszebbet. És ma az á|mokbó| itt lesz legbamarabb valóságl Szabolcs-Szatmár mezőgazdasági megye' de már csak látszatra. Az évi ipari termel'éseI968-ban 5,9 millriátd forint volt. 1918-ban 75o millrió. Tiz év a|att csaknem a nyolcszotosára nőtt! Az ry64-ben beindult konzewgyátban minden helyre öt jelentkező volt! És még mindig vannak bírósági perek ösztöndíj-ü8J"ben! Akik a megye ösztöndiján tanultak, nem akarnak valamennyien ide visszajönni. otven _ a megyében végzett _ ipaú tanulóból }rúszse marad Szabolcs-Szatmárban. Á sorköteles fiatalok harmincnégy száza|ékaaz otszág más vi.dékéről jölhaza sorozista! Az országos egy f&e jutó jövedelemnek a szabolcsiak át|agban csak het. ven súza|ékát kapják. És ,még egyszet' le kell irni: jóva| magasabb itt a gyermekszaporulat, mint az orczágban bárhol! Szabolcs-Szamárban r968-ban tizezer lakosra 118 ipari munkahely iutott (az országos átlagnak egyharmada) .IJgyartezt az évettekintve az ipari á||óeszköz értékeegy f'őre: 7ooo forint. Országos át|agban: 4 64z forint! Egy ipari foglalkoztatottfa I47I kilowatt vi|Ianyátam jut, az offzágos át|agz 5z53,kilowatt. I96s végénegy f'őr'e országosan t46 métet Yi7Ésőiutott' és6o rnéter csatorna. Szabolcsban 45 métervízcső és r8 métercsatofn^a. 196o és t968 között a lakásépítkezésta megyében 77,6 száza|ékba'nmagáneúbőI végezték.Az ország legszegényebbmegyéie ez, s a legtöbb lakást itt építettea lakosságl Nyfuegfuázán 12 ooo embernek nincs megÍelelő lakása. Tizennégy éves jogos lakásigények feküsznek a hivatalban aktaként! Egyes vezetők nemrég epült á||ami lakásukat mégisazonnal kicserélik, mihelyt a város úi negyed.ébenátadásra kerülnek a modernebb Lakóházak. Persze, ez csak ielentéktelen szépségÍriba, rnert akinek elÍogadiák a lakásigényét, annak iő a is. ruüra'' ,,levetett országosan tizezet lakosra 234 ÍÍL2 boltte'rület iut. SzaboÍcsban rt7 m2. Ugyancsak tizezer lakosra jlt Io4 bolti eladó, itt 67. Szabolcsban az évi egy f'&e eső kiskereskedelmi forgalom 614t Íorint, az otszágos átlag: 9 3 4r. r958lban a nykegyházi lakásoknak 7 száza|ékavolt fiirdőszobást Ma egy hetwenezer lakosú városnak a belterületén nincs köztisztasági fürdő! Évek óta igérik, már volt is állami tervben népgazdaságiberuházásbő|, aztál levették,most' 'ha kell - épitsena város a saját erejéből. Pedig
r3
az á||ami fürdő felépítését a legutóbbi, vá|asztáskor országos vezető, a rnegye képviselője jelentette be. Azóta hány kisgyűlésen, tanácstagi beszámolón tettek fel a kérdésta város lakói: még ilyen ígeret után sem kapnak fürdőt a nyfuegfuáziak? Míg heüvenezer embernek csak egy ielentékte|el hányada tud a saiát la. kásában megfürödni - a többi ióformán sehol -', addig Kecskeméten öt. venmillió forintért versenyuszoda épült. Nem vitatja 'senki, 'hogy a zo. században kell-e versenyuszodát építeni,vagy sgm. De vajon, akik Nyíregyháza Ítirdőjétől elvették a pénzt, és máshova adták, gondosan rnérlegel. ték-ea helyzetet? Itt az iskolai tantermeket p százalékbanhasználják délelőtt-délután, or. szágosan 36 száza|ékbanl Szaktanárok adják|e az órák 5t .száza|ékát, országosan 66 száza|ékosaz arány. I968-ban Io1 betöltetlen pedagógusáÍlásvan a megyében,de a betöltött állásokban is még mindig zzz képesitésnélküli pedagógus tanít. Áz orvosi állások 7 száza,|ékabecöltetlen. 33oo f'őre jut egy orvos, és egy lakosra ry óra szakorvosi rendelés (országosan a dup|ájánál is több). Á r1o eze.r lakosú Pécsnek több orvosa van, mia! az ,,o ezer lakosú Szabolcs-Szatmárnak! Igaz, hogy Pécs egyetemi város, és senkinek se jut eszébe, Érogya Pecsi orvostudományi Egyeterret telepítsék át Szabolcs. ba, de több orvost kér a megyel Nyíregyháza vasútallomásának személyforgalma mege\őzi Szegedét, Debrecenét,Miskolcét. r92o-tó| t916-ig számítva, Nyíregylrázán a beruházás az ry57-tőt I968. ig teriedő időszaknak csak 31 százalékát teszi ki. Tehát harminchat év alatt Nyíregyház"a az államtól csak egyharmadát kapta annak, ami a vá. rosnak jutoLt az utóbbi tíz év a|att| Nyíregyháza lakásainak nagyobb ,részevályogb ő| vagy vert falból épült ry41 e|őtt, s ezt a kedvezőtlen arányt a mai gyors ütemű építkezéseksem tudtrík még megváltoztatÍIi. Q96o_65 között épíf.lt, zz4o |akőház, ebbő| 1846 Íiirdőszobás; ry61-7o között épnk 3o44 |akóház, ebbő| z6t9 fürdőszobás.) A kereskede|em t47 millió befizetett forintjából fejlesztésreösszesen 5 milliót kaptak vissza ! És a ielen, a iövő képe? r968.ban hatezerre nőtt Nyíregyházán az ipari munkások száma. Nemrég egy Pestre került, volt nyíregyházi funkcionárius látogatott haza a városba. Rég nem iátt már otthon - szétnézett.- Emlékeztek rá r4
Bondta abarátainak -, amikor három évenát minden kisgyűlésen, tanácstagi beszámolón, páttnapon ezzel a rohadt Patyolattal hozakodtunk e|ő,hogy ezt építettük,eztkapta a városl Mert mással nemigen tudtunk dicsekedni. Három év a|att egy Patyo|at-fiók! Most? Most már nyugodtabb lelkiismerertel lehet odaállni az emberek elé.A földből kinövő gyárak mellé nem kell agitació. Az évi looo-2ooo űj ipaú munkahely itt mindenné|iobb agitáció. Azt mondta valaki: pechesekvagyunk mi, szabolcsiak,tőlünk, aki orságos vezetésbekerült: pénzeshelyre egy se iutott! Csak legalább egy iutott volna! Vajoo megkapta-e eddig a megye csak a neg1r'enötezer segédmunkáiért azt, ami jáÍ? A,,felárat''? Azok az emberek ott keresnek , oa gyatapítják a gyátak,üzemekvagyon"át; r;co-zoooforintért ott termelnek tobb ezerÍ'orint ertékű árut, ahova elszerződteL Rendben ÍaÍ],.az orsúgnak termelik. Az ipari j öYedelPm alakulásához Budapesten, r\íiskolcon, D unaúi váro sban, Kaz.oclx.rcik;io' Trszapalkonyán, Komlón iárulnak hozzá. De szociális igényei ket a Szablcs.$ze'rmár megJreitan.ács aszta|ára teszik ! Seabolcr megie Ezeti érnik á7 orvost' a taflitót, a papo:, itt kell a gyerekqik sárn:íra ÉErdoü'isko|rát' kutat, villanyvüetéket építeni.Ha kell a negyven. ftEzeÍ seg€dmunkás gÍgjg,miért nem telepítik őket le az ipari városok.- családosnrl? Á megyéból eljaró munkások k&hetenként két-három napot töltenek ott. hon. Fliny szabolcsi ala|fabaát hnítottak meg a munkássállásokon írniolrasn-i?! És hány fiatal került ki a munkásszállásokról elzüllve, tönkre@'esl.e!h.ány cs*|ád bomlott fel a eávolságok miatt? Jlz ega baaiön szombaton; az asszoly elmond,ia, mi volt a héten,és aztán o íÉ*Écz efu-ería gi.erekeken a het bűneit. Ivírisnapvissza két.há romszázki|o.
EryiI É5 rn!..a' etft h.qiiiberneaeL nem is vágynak mát haza. Megszokták a creÍ"lÍg'óáftÉt Á 5ruelneveles gondjáná|, nyűgéné|,az egy szobában öt. bat gi.eret zsiraiáná| jobb a munkássállás.
t Az ország tg. megyéje: Szabolcs.Szatmár. A tények makacs dolgok, szok. Ék mondani, azok ellen nincs étv, a tényeket megcáfolni nem lehet, leg. feljebb csak megmagyarázni' Úgy is mondiák, Szabolcs-Szatmár' az ország legutolsó megyéje.Nem név-
rt
3 6 -oL. Í,e|szabadl|áse1őtt Nemcsak most, régóta 19. megyéie e az országnak. A írástudat. a szabolcs-sz atmári nép kültelkeken élő |akossága 4z száza|ékban la nvolt.A na gykál l ó i i a, a'b u n m a i s t ö b b a z í r á s t u d a tl a n ,m intaD unán-
itt? legtöbb cseléd,legtöbb zsel|ét,legtöbbsummás, ha nem -NemlehetaÍejlődéstsegitőá|ta!ánoselveketmindenholegyÍ'ornálérlesz r 8. megye' vényesíteni,mert akkor Szabolcsból nemcsak hogy soha nem de az e|őttelévőket meg se fogia közelíteni ! száza|éka nem Szabolcs-Szatmár megyébena tanköteles gyerekek z7,6
Szabolcsban ? z7 száza|ék| t969-benamegyébe34űjdip|omásorvosérkezett.Ésastatisztikaiadatok szenlt e|távozott 48 orvos ! főiskolát. Szabolcs-Szatmár lakossá gálak l,7 száza|ékavégzettegyetemet, százaIéka elvándor|ők 3,z Ebben is az utolsók vagyunk. De a megyéből
t6
önerejéből is első teh€L Ebő abban, hogy innen viszik a legtöbb gyümölcsöt külföldi eladásra. Többet' mint az oszágtizennyolc megyéjébőlösszesen! És így tovább lehetne mq rcrolai a statisztikai adatokat a tieenkilencedikség bizonyitásáta. Megérdemli hát e' a .!Fe az országtól a sávesebb pártfogást! Hogy is hangzik a Íellrat $z*trn"i'rrt}e tö?fé8b€o, a Kölcsey emlékszoba t,a|án, a költőtidézve? . . bb eg;ga 4m temétdek bajok}d btszkodő turto,nány ', oty párt|ogóba talflr' lik,úEe a kfuetkk ciselésében étdemktt enybülést szerzenének!''
6 Á rqmult éc€zÍedek {|fi pú2e'rma a Nyírség. Gazdag e vidék tfugyi emlekekb€a' de az idő itt nemcsak a régiségeketőúzte meg, hanem - sainos _ mást is, amit nem ke{ett volna. Többet, mint másutt, a letűnt vi|ág rckvizi. tumaiból. Atáj,atátgy _ ha évezredesis - mára csak érdekesség, de atétszázadokba visszanyú|ó maradványa nyíigésteher. Mert ha csak a természet konzervá|ta volna korszakos emlékeit! Hogy is itta az I9'o-as évekbenSoó Rezső professzot? ,,A rnagyar AIÍöld ősi táiképét, a lápokkal tarkított erdős pus4ttÍkat idézi elénk a Nyírség. A svi7ados, terebéIyestötgyesek belyét rnindinkább akácosok |ogtalják el. A buckákon a pus2tai rsirágok sokaságát a7 ekeföld,ek oóItják fel, ax egykori lápok, rétek belyén gabona bulttimzik' Mégis a Nyirség őqi birmondóit a történetem előtti idők tájképének,a bucka-köui mocsarak, Íűz- ésnyírtópok,ligetes erdők méIyea tegtöbbet őr7ött meg Al|öldi}nk múItjából, állatot, nöoényt eg\aránt. Nagybírű<:éktt kilőnösen a nyírbátori Bátorliget a jégkors7akból marudt em|ékeioel.'' Ki a megmondhatója, miert éppen ez a vidék őrizte meg ilyen hallatlan makacssággal régi képét?És az emberi |aezés hogy nem tudott évszázados, lehúzó gyökereitől szabadulni? Á bevezetéscsak arra hivatott, hogy e|tgazitást adion a későbbiekhez. De talán indokolható, hogy itt ésmost valamivel tovább időnk: ahogy a bátor ligeti ősláp felfedi a természet furcsa törvényeinek összefüggéseit, űgy ad a környék társadalmi viszonyainak - talán mégbonyolultabb _ kanyarodóihoz e|igazítást a nyirbátori múzeum: aagyatázza a szinte érthetetlent, a szabá-
r7 ,i
i
lyoktól e|térőt,hisz a fényesBáthoryak birodalmához Penészlekmindössze tizennégykilométer! De ki ésmivel tudná magyatáznt, hogy míg a nyirbátori római katolikus templom ma is láthatő o|tára nemcsak anyagiakban, de a szellem minden gazdagságával is oly ékesen beszé!egy korszak tündökléséről, addig Penészlek község ott ma(adt, ahol volt: tündöklés helyett csak sírni tud. Á Krucsayoltát évszázadok őta éppen úgy e|kápráztatja csodálóit, mint ahogy meg. hökkentik a penészlekíutcák szalmatetős, vályogfalú, omlado zó viskői is azt, aki betéved ebbe a fa|uba. rgen, mindez egymás mellett: ahogy a felvilágosodás szabolcsi púÍétájának - Bessenyei Györgynek _ sincs messze a szíi|őf'a!fia attő! a nyitségiköz. ségtőI, ahol a búcsúraérkezetthívek könnyezni|áttáka pócsi SzíizMátiátl És itt van a másik nyírbátotitemplom, a református. Nem iáttam a vi|ág összes templomában, de elhiszem: sehol a földön nincs mégegy ilyen! Nem azéÍt,mett ezt a temp|omot t484-ben Báthory István erdélyi vajda épittette abbőI a pénzbő|, amit a kenyérmezei ütközetben, a pogány török felett ara. tott győze\em hadizsákmányábő| áru|t! A Íalai csodálatosak. Egyszerűek, tlszták, hófehérek. Itdat|an magasnak hat a mennyezet, mintha az csakugyan már nem ís ez aföld lenne, hanem a nagy mennyben lakó Úristen tornáca. Itt buzdulhatott neki a|é|ek- egekbe törni; ésmennyire lent maradt a földön, sokszor tiportatva a sátga földig. De Nyírbátorban - Bátor csodálatos templom ábal _ évenkénthangversenyt rendeznek középkori kórusművekből, madri gáIokbő|, mert úgy mond. iák, ez a hely a legalkalmasabb ú, ittcsendül a dallam |egtisztábbai,e falak között mintha nem is a hanghulláqok rezgése ielentené a zenét,az é|ményt, hanem a lélek magasba szátnya|ása. Nemrég Aczél Gyötgy járt itt Nyírbátorban. Ámult és csodálkozott a látnivalókon. Aztán fel is háborodott. (Mert itt a lelkes csodálat hamar át. csap keserű felháborodásba.) Áki ezt a nyírbátori múzeumot'|étfehozta,megszervezte, és szinte egyedül varázso|ta ide (Szalontai Barnabás), a munkájáétt ezidáig nem kapott semmiféle elismerést. Ha Aczél György nem ját itt', vajol a múzeum igazgatőja még ma se kapta volna meg a számfua iogga| kijáró elismerést? (Amíg Szalontai Barnabás üt a mtzevmot létrehozta _ tjzenöt év alatt -, addig hét diplomát szetzett.) Baj volt itt mindig! Nehogy azt gondd'ja valaki, régenterendiénmentek a dolgok ! És hogy a panaszokcsak mai keletűek. Három oklevél abátori múzeumból: Az első: Kántor Bereck Szabolcs megye a|ispániánakKállóban, r158-ban r8
kiadott oklevele szerint Báthoty Bereg unoká ja, Pétet, paÍ'aszt tesz Biri Lászlő ellen, aki az ő Pétet nevű iobbágyátóI négyvég posztót és négy forinüot elvett. A második: a|eleszikápta|an t359-bel ielenti Lajos királynak,hogy Lő. kös fia Pétet, a Nagysemlyéni István fia, rstván nevíj jobbágyátó| a bátori vásáron egy lovat ésegy kardot eúszakka|elvett. A harmadik: ry99-ből, SemiéniLőkös fía, Miklós paÍIaszaarcő|,hogyBáthori Péter fia, János, Kalmfu Péter nevű jobbágyátó| a bátori vásáron két Íotint értékűárut erőszakosan elvett. Elvette, elvette, elvette! És hélyettesemmit nem adott . . . Mennyi panasz! Régiek ésújabb keletűek egyaránt. Nagyon ftgtő| panaszok nincsenek, a kőkorszakból csak kövek maradtak fenn _ panaszok nélkül _, a vaskorszakból vasedények ésfegyverek _ paiasz nélkül azok is _, de aztán, hogy az írással úgzíteú lehetett a koft, attő| kezdve ennek a vidéknek a történelm& akát ,,panaszkotnak,, is lehetne ne. vezni, mind amainapig, meít a Ío|yamat,habiztat is már a hosszúkorszak végével,mégnem záru|tte. Nem is tudom hirtelen, há.ny panaszos levelet kaptam Penész|ekrőI azóta,hogy közzé tettem tudósításomat. A legutolsó levél még itt Yafl az asztalomon: 1969. augusztus8-án kelt Peneszlek községben. Gyerekes az fuás,az anya diktálta valamelyik gyerekének. Ha mát idéztem t399-bő| Semjéni Lőkös fia, Miklós panaszát,haddidézzem ry6g-bő| Klenik Mihályné - Szabolcs-Szatmáf megye' Penészlek,Kossuth u. I2. sz. alatti lakos - levelét is: ,,A rrzlilt éa óta nem kaptarn csonaa7ot senkitől, pedig nagyon rá lennék s7oruloa! A7t tetszett írni a legutolsó lerselében,hogy z;árjak türelmesen.Vártarn is én, de sebol selnmi _ etfogyott a türelmern. Nagyon nebé7bely4etben oagyok, a konybán fala ki'dőtt, oti,rom, bogy kidől a7 egés7báz, berakatni nenl tudorn, nincs rniből! Ha negsegítenének rrlegint nébá.nycsotrzaggal,a7, nagyon jó tenne, rnert akkor legalább nern kellene rubára köIteni, több jutna ennirsalóra . . . az érluram btirorn éoe,bogy etbagyott bennünket, sernmit sem ad,, mót z5oo forint a7elrnaradt gyerektartás, d'e nem küldi, rni,kor kaporn meg?! Itt a szeptember, öt gyerekern rnegy iskolába, a legnagyobb, aruelyi.k tuÍr ker eshetne, kór b ázb an Íekszi k. Ha tetszene tudni |eloilágosítást adni, bogy ki segítene rajtane, a nyolc gyerekkel, na7yon jó aolna. Szeretnék s4emélyesenis bcs4élgetnia bely7eten
t'etől...,' csinálni? Mit lehetilyenlevéllel Ig
Nem kellene elküldenem a nyirbátori múzeumba? Hiszen ez a|evé|hatszáz év múlva éppen olyan érdekes lenne, mint ma a Semiéni Lőkös fia Miklósé, amely kelt ugyanott' ahol a Klenik Mihálynéé, csak ötszázhetven esztendővel előbb, és taennégy kilometerel délebbte. ir{agyon sok minden kívánkoznamég ide abevezetőhőz,hogy anál akötet Í'ejezeteibeneligazodhasson az olvasó. Még egy idézet: ,,A b,it,,tig,ti láp étőoiltigá.nak ruegmentéséreSoó Rezső akadérnikus ti,ttatmegi,nd,í'tottakció eredrnényekéntrg3r-ban nzirytegy4o boldat nyi.Ioá. teriiletté. Végleges biztosítására azonban csak a nírottak terrnés7etaéd'elrni' kincs batbatóÍetszabad'ulásutá.n történtek megfetető tépések.. . a nen?zeti . . .'' ald, keriilt san terrnészetoédelern Á Klenik Mihályné nyolc gyereke is nemzeti kincs ! De hisz ki ne tudná ezt.? H:át akkor . . . Bátorliget, az ős|áp - úgy mondiák _ évercdek, történelem előtti korok maradványa. A mandványok azonban nemcsak a |ápi vi|ágban élnek, de községekben, családokban, emberekben is. Innen induljunk e| a nehéz utra.. . Itt is, mint másutt sok helyen, a múzeumok őrzik a tégivi|ághagyatékait. A Nyírségben- sainos - nemcsak a múze '.oké ez a szerep| Mert Penészlek mi más, ha nem élő arzená|ja a mozdulatlanságnak? Nézzük hát a múlt múzeumokban' őtzött emlékei után a társadalom élő múltját magába zátő Ía]Iut,a nyomorúsághoz csökönyösen ragaszkodó Penészleket! A nyírbátori múzeum régi okmányokat őriz a múltból, a bátorligeti láp évezredekke| ezelőtt másutt már kihalt Íákat, á||atokat - és Penészlek? . . .
ALLTVIz
Penészlek szülőmegyém egyik községe. Nem ismertem eddig, csak annyit tudtam róIa, hogy van, hogy arraÍ.e|émégaz isten is homok, és az ott é|ő emberek szegényebbek, mint másutt. Apám mondia a múltkor, hogy iátt náluk Majtison egy penészleki ember, szekeret akart venni. Még nagyapám is előkerült annak a messziről jött idegennek a Íogadására, aki elmondta, hogy ők frég a sajátjukon gazdá|kodnak. Nagyapám sóhaitozott is: akkor arrafelé boldog lehet a nép! Áz idegen megmosolyogta : - Ne kívánjanak abból a penésáeki boldogságból! Nemreg Veres János, a nyirbátori iárási könyvtár igazgatója irodalmi estre hívott. (lgy tewezték, hogy az fuó-o|vaső ta|á|kozótNyírbátorban ésNyírbélteken tartjuk. Bélteken nagyoÍr kevés embert érdekel az irodalom. Né. hány diák, néhány taflítő _ ez vo|t a közönség. De úgyvan vele az embet: ha |átja, hogy leköti a hallgatóságot a téma,szívesenbeszélkeveseknek is. A felolvasás, abeszédután ,,hozzászó|ó,,is akadt: komolyan gondoljuk-é, hogy az irodalom Í,e|adataaz is: segíteni az emberek mindennapi gondiain, bajain. De akkor nem ide kellett volna nekünk jönni, hanem a szomszéd faluba. A ,,hozzászóló'' Kovács György, a penészleki tanácselnök volt . . . Aztkétte, menjünk honáilk is, mert ha valahol segíthet az irő, az kás, akkor náluk igen ! Így kerültem Penészlekre, azza| a szándékka|, hogy délután megyünk, este elmondjuk a magunkét,ha|esz kinek, és aztán köd utánunk. Délután lovaskocsit kerítettek, és a falu vezetőive| végigiáttuk a határt' Ez még hozzátaftozott az etedetileg tervezett ptogtamhoz. A falu és a környékvizitáIásakor határoztam e|..este nem megyek vissza. Holló János, a penészleki á|ta|ános iskota igazgatőja beÍíittetettegy üres szobába, szerzett a határőtségtőI egy vaságyat, matfacot lepedővel és két naftalinos pokrócot, énpedig maradtam Penészleken. Bz a Í,a|u- ahol a homokba süppedt házakközn|némelyik olyan alacsony, hogy a kutya is mászká|hat aháztetőn, a|tol az idegenek láttán kapuba tódulnak az asszonyok, gyerekek, s a kocsi mellett megál|ő penészleki pataszt, kalapot emelve szinte derékigmeghajol - segítségért kiált. Céllal és szándékkal írok Penészlekről; felhívni az itteni á||apotokra az 2T
olvasók, a vezető emberek, a politikusok figyelmét. Ez a község é|ni akar, ésvár, hogy valami történjékvele. Ami Penészlekközség életében óriás gond, az az otszág gondjai között elenyészik.De ez a falu egy kis segítséget is hatalmas kézf.ogásnak étezne. Honnan szer'ezhetaz embet hite|t az előtt az olvasó előtt, aki nem ismeri Penészleket, és nern elégszik meg a tisztes írói szándékhangoztatásával? Miétt az aggodalom? Az ott-taftőzkodás után a nyirbátori presszóban enrberekkel beszélgettem:hol voltam, mit tapaszta|tam. Láttam az ar'cukon, nem hiszik el, amit Penészlekről mondok. Pedig a falu csak néhánykilomé. terre \,an Bátorhoz. - És ha olyan is, ke!| ezt hírelni? Változik ott attól va7ami? Kinek lesz haszna belőle? Nyírbátortól Piricsén át Penészlekre naponta van blszjátat. Vezető embereknek személykocsiis rendelkezésükreá||. .. A község pátttitkáta, az igazgató, a tanács elnöke bárkit szívesen végigkalauzo7 a falun úgy, ahogy engem, be lehet nyitni családokhoz - azokhoz is' akiket ez az ir:ásemlít. Aki végigjárta Penészlek község utcáit, meglézte, mi van a f'a7unkívül ésbelül, ésaz itt(eirt szavak hitelének hiánvát étzi. aanak felelnem kell !
Áz I s K o L Á B AN
_ Kérem szépen_ mondja Mudra Máda, a község védőnőie -, én két éve vagyok itt, rendszeresenmegtaÍtomaz asztá|yokban az egészségügyi ellenőrzést az e|őitás szerint, de olyan még nem volt, hogy ne találtam volna a gyerekekben tetűt. Ruhatetűt is, fejtetűt is! Néha nyolc gyerek volt tetves egy osztáIyban,néhakevesebb, máskor több. A penészlekiktizponti iskola szép,modern, nemrégépült. Körülötte nevelőlakások, játszótét, park, kert, rohamosan növekvő jegenyék, akácÍ'ák, tágas folyosók, e|őtér,Íogasosszekrényeka kabátoknak, a tanterem déli oldala csupa ablak. Cserépkályha ontja a meleget, a ta|ak hófehérek, a vir,ágtattóban szép,zötdelLő szobanövény, a padok újak - ésa padokban a 1yeÍekek tetvesek. . . A védőnő csak kétévesadatokat mondhat - azóta van itt -, de mit mondanak a régi penészleki tanítók, akik itt tanítanak húsz-harrninc éve? _ Amióta én itt vagyok, lassan harminc éve már, mindig probléma volt a tetű!Most még csak istenes ahe|yzet, de évekkel eze|őtt nagyobb gondot okozott a rüh. ,)
A tetű ellen időközönként megindul a ,,hajsza,,, de mindig eredménytelenül. Legutóbb az orvos fia is tetűt vitthaza aziskolábő|, az apa feljelentést tett a Köjálná| az isko|a igazgatőja ellen. De merthogy a tetíive|embereket, családokat lehet megszégyeníteni, tehát,,ellenség,,, aki a penészleki tetves gyermekekről beszél,az oryos későbbvisszavonta a feljelentést. T mégiscsaka Íahuban,a faluból él! 6f a osztá|yz osztályfőnök Molnár Botbála talátnő, az osztá7y|étszámz4. Azigazgató megengedi, hogy énkér'dezzekaz osztá|ytó|. _ Ki tudná megmondani közületek, mi az a gyerekszoba? Csend, pislognak a gyerekek egymásta, f e| a katedt áig, hárman j elentkez. nek, a többi huszonegylesi őket. - Az, ahova a gyerekeknek nem szabad bemenni ! _ 'hz, ame7yik olyan kicsi, mint az aptó bútorok Bátotban a játékbo|t kfuakatában1 _ Az, ame7yikben kicsi az ágy is, azaszta| is ésminden! Több jelentkező nincs, csak ez ahárom gyerek, de vaion ki ta|á|ta e|hfumójukközü l ? . . . A huszonnégyfős osztálybő|tizel még sohasem fürödtek fürdőkádban, tizenlégy már igen. Érdemes sorba venni mind a tizenttégyet: Fekete Miklós Budapesten Miklós bátyjáékná| volt vendégf ott. Szabő Lász|ó Nyíregyházán kőtházban mint beteg zuhanyozott. Kiiemös Anna Debrecenben János bátyjáékná| a vendégségalatt. Ándrikó Sándor Nyiregyházán _ a kőrházban. Papp Ilona nővére Debrecenben dolgozik, olyan albérlete van' amelyikhez ját a fürdószoba-használat. A nővére azt mon,dta,ha neki jár, akkor megtüröchet benne a testYéfe is, amikor meglátogatia. Fucskó Ilona Nyírbátorban a tesrvérénél. Papp lírfuia Dnnefiy{1gsfoa11 abátyiáná|, aki ott dolgozik. $za|ei J őzsef'a kőrhápban. Gall Erzsébet szintén. Leogyel János Sajóbábonyban rokonoknál nyata|t, ésakkor. Kemény Pál Budapesten a galoppon, ahol abátyiazsoké. Ezek közül egyszet fürdött 8, kétszer fürdött 4, háromszor, fürdött z, Háromnál többször senki. E gy lak óhelyis égből á||ó |akásban laki k legtöbb j ük. A lakás földes: huszonkettőnél. Mozaikköves: egynél. Pacilós: egynél.
z1
Egyedül alszik: 5. Testvérévelvagy szüleivel - rnásodm agával egy ágyon.. t 5. Harmadmagáva|: 3. Négy gyerek egy r (mellette egy testvére, a másik kettő az ágy .ágyon: túlsó végében,lábtól). A z4 gyetek k<;ztil ; gyereknek nincs télikab átia, de nem azért, mett nem telne r'á, ők nem Íáznak soha! Olyan ágyban a|szik a z4 tanu|óbő|, aho| maÚac van: -. Ahcl szalmazsák: t4. Szalmazsák nétkül ( a szalmán lepedő vagy pokróc) : 9. Az ágyban szalma csak felül van, alul kukoricaszár: r' Ágyneműben há| (pátna, pap|an,dunna): 19. Pokróc a|att (vászonból vagy rongyból készült hád|ag): a. Régi télikab átta| takaúzik: t. A gyerekek közül szeszes ita|t Íogyasztott: 21. Se bort, se pálinkát nem ivott még: t. - Ki volt már közületek részeg? Nem jelentkezik senki. - Mindenki csak annyit ivott' amennyitől nem nígott be? - Igen! _ Van köztetek, aki valamelyik osztálytátsát |átta már részegnek? - Igen! Sorolják egymás után, ki kit látott, és mikor. Az említettek tagadiák, Akiről ketten vagy többen is á\titják, hogy tészeg volt, elkezd sírni. Az osnátyban rendszeresen mos f'ogat tanuló. 7 _ Ki látta már a szüleit Íogatmosni? Senk-i. - Ki látta mát a szú|eítrészeenek? Tizenliilenc gyerek. Bát az osztá|yban rongyos gyerek nincs, de a !árryok közül sokan (tél van) kartonruhában. Az arclk sápadt, sárgásbarna, bágyadt, a Í'ogazatuk rossz, némelyiknek csak csonkok vannak a fogak helyen. Yeznák, vékony csontúak, más iskolás gyerekekkel összehasonlítva a hatmadik-negyedik o sztáIy szinv ona|át mutati ák. Egyetlen kislányt látok az egész osztáIyban, aki tefmetre' tekintetre eléri a tizenkét évesek átlagos feilettségét. Gondozott ktilsei,ii, szőke, dús hajú, kék szemű, az atca tózsaszin-pitos, jól táp?ált, , fog^íépek, csontozata etős, izomzata erős - a gyerek nem kövér. 24
Í"
\{*
--
.i:i4./jő
:&
Üilt t"
():,1 l(,l
I()t,
(r,,t
l{)t(,\|l.
t,|: /|llt
\: \
SzÁBoLCs-szÁTMÁRI LÁNYoK oK SZEDIK' csoMÁGoLJÁK
_ Ki ez a kislány? - SzerelemgyerektAz apát nem isrnerik, nem ide va|ő, az anyia neveli a kislányt egyedül. Hatodik osztályoskisfiú: - Te, fiam, mit szeretszlegiobbanenni? - Énkenyeret! - De főtt eteleketis számíwal _ Énakenyeret... - Ésha édesanyádotthon paprikáscsitkétf'őz, vagy töltött káposztát? - Énakkor is a kenyeretszeÍetema legiobban! A tanánő Megnézzik a fítzeteket.Rendesek, szépek,gondos munkák. I négy-ötÍíizetetküIöntesz . . .Belelapozunk, - De hisz ezek nem tudnak funi! Hogy kerültek hatodik osztÁlyba? Nem hatodikba, nyolcadikba is eliutnak. A penészlekiáltalános iskolában néhányév óta szokás: f'e|ső tagozatba engedik az"okata tanu|őkat is, üt. akik - enyhénszó|va _ mé8eily gyengeszinvona|úfalusi iskolában sem Hogy miért?Megvan nékmeg a negyedik osztályosianulók Íelkészültségét.
rá az ok, mégel is fogadható. osztá|yonként Külön győgypedagógiaicsoport nincs. (Az igazgatő szerint csa|ád,aholkilenc képez. tizenöt száza|éka győgypedagőgiaieset.Vanolyan
2'
Az igazgató megszago|ja: denaturá|t szesz!
Az
''Ec És zs É G E s ' '
FÁLU
Á lakosság személyi higiéniája méga kezdetleges fokot sem éri el. Fürdésgyakorlatilag nincs a községben. A,s!+Iakosra g Íitdőszobajut; majd háromszáz lakosra egy. A községben hozzávető|eges számvetés szerint zátt z6
illemhelyet a |akások tiz száza|ékamellett lehet találni, mintegy huszonöt százaIékáláI semmilyen nincs ! A falunak van orvosa. Családos fiatalember. Az,hogy Penészlekenorvos lakik, ,,rangot,, ad a községnek, mett a kötnyező falvakban sok helyen nincs orvos. rnnen vagy Nyírbéltekről ke|| átiárni a betegekhez, vagy a betegek jönnek ide. Azt hinné az embet: fiatal orvos, tele ambícióval, tettvággya|, ,,vi|ágmegvá|tő,,gondolatokkal. De nem . . . Megkeresi,a maga pénzéqa tanács városi kényelmet biztosító fürdőszobás,tágas,összkomfortoslakást tartÍ.ernszámfua (jőlteszi !), igy aztána doktor is hamar attaazá|láspontra helyezkedett, mint a község régebbivezetői: iól van itt minden ! A doktor nem szótlan, nem visszahiződó: részt vesz a község életében, minden nyomorúságot,minden bait, minden kétségbeeitőtényt,adatot megmagyatáz: hogy itt a gyerekek azért feilet|enek, mert ez a népamúgy is apró. termetű. Ilyel Í.aita. . . Me8 hogy a denatvá|t szesz, az nem is kátos a szervezette. Éppolyan, mint a többi alkohol . . . Ugyanígy a novabof sem teszi tönkre aszetvezetet. Pétdákat hozÍ'e|,ki hány évigitta,és,,szépöregkort'' értmeg. A doktor mondia amagáét,de a tényekmásképpbeszélnek. . . megbetegedés aránya sehol nincs olyan tébécés Á környéken a Í'eftőzéses gondozott - tema8as' mint Penészleken.r968-ban aközségben 38 tébécés hát jelen|eg is beteg - van. A tüdőszűrések rendszetesek, de Penészleken megbetegedéstne tamég olyan szífuővizsgáIatnem volt, hogy aktív tébécés láltak voina ! A táplálkozás egészségtelen,a vitaminÍogyasztás minimá|is, fehériébenis rendkivül szegényesaz éften,d.A tő tÁp|á|éka Íőtt tészta,a krumpli ésa ke. nyét,a zsír ésa sza|onla, Rendszeres zöldség. ésgyümölcsÍogyasztásrő| Penészlekennem lehet beszélni. - Mindezek ellenére olyan család, amelyik éhezle, Penészleken nincs mondja avédőnő. _Bár (hozzávetőlegesszámítások szerint) a családok hetven száza|éka é| anyagi bizonytalanság, néLki|özésközött, de a mindennapi. b et evő Ía|at nem hiány zik senki n ek az aszta|át óI. (Nincs mindenki ezen a vé|eményen') A rossz táp|á|kozás nemcsak a szegénység,hanem a tudatlanság miatt is van. A koszt egyo|dalú, nem ismerik abeosztást, a takarékosságot.Disznőölés idején, vagy ha a ÍérÍiakmeghozzák vagy har.akildik a ketesetet, költe. keznek.
mondia, hogy a nemi felvilágosítással kapcsolatos kérdésekről az asszonyok hallani sem akarnak. Akinek a legnagyobb szüksége lenne erreo az zárkőzik el leginkább. Áz utóbbi időben űgy ptóbá|tak segíteni, hogy egy-egy egész. ségügyi előadás után papíron is be lehetett adni a kérdéseket.Így sikerül mégiscsekélyinformációt a lakosságh oz eljuttatni. Á nemi higiénia nemcsak hogy hiányos éskezdetleges, de legtöbb családban teljesen ismeretlen. A család minden tagja szilte mindenütt egyetlen helyiségben é|. Aházasélette a szülőknek csak akkor van lehetőségük, ha a gyerekek alusznak. Esténként a gyerekeket |eitatják,hogy később vátat|anuÍ' fel ne ébredjenek.Ahol van istálló, oda a felnőttek kimehetnek, de sok helyen az sincs! - Amikor elkezdtem itt a munkámat - mondja a védőnő _' engem nem az lepett meg, mennyire elmaradottak, hanem az, hogy az emberck mennyire nem igénylik a vá|tozást, a f.eilődést, a kotszedi életmódot. Elmondhatom százszot is.. ez miért egészségtelen, miért káros, hogy csináliák ezentúl. . . Az ú a felelet : ió nekünk így is, ahogy megszoktuk ! A fehérneművá|tás jó esetben hetente egyszet történik, de nagyon sok gyereknek, f elnőttnek f ehérneműj e úgyszó|ván nincs is ! A lakosság nrintegy felének a ruházkodása nem kie|ésitő.
A G A zDÁ L K o D Á s
A családok száma 66t. Lakóház 6r r van a községben. A tanács vezetőinek véleménye szerint aházakhusz száza|ékát azonna|i hatállyal lakhatatlaaná kellene nyilvánítani - egészségügyiés biztonsági okokból egyarált. roo szalmával fedett ház van. Ezeknek zöme beáúk. A községben a 6lt. ből összesen 5o olyan |akőház van, amely a jelenlegi magyar f'a|u álta|ános képéhezmértenmegfelelőnek mondható. Járda nincs. Azutcák hossza összesen rz kilométer,ebből kikövezett út r km, a többi földes, homokos. A rz kilométer hosszúutcákból ro kilométervillamosított, z kilométermégnem. z8
A tanácselnök an moldia, hogy 5o család szorulna á||andőal rendszeres szociális segélyre.Kap r7 (havikaszáz forintot). Ezenkívül egy évben egyszer további zo családnak iuttatnak még zoo-5oo forintos szoiiális segélyt. A községi védőnő szerint egy sem' de a párttitkát és az elnök véleménye szeÍint:legalább ro*r5 család rendszeresenéhezik. bor ter. ry67-benapénzigyőti felmérésa|apján Penészleken zJ ooo liter itták terme!ők a mett. Egymás között eladták kb. ro-I 5 száza|ékát,a többit (ebből termelő a meg. A bor forgalmi értékea községben litetenként lo Ft köteles 5 Ft-ot az áIIamnak befizetni mint boradót). A földterület 6416 katasztrális hold ; ebből az ál\ami etdőgazdasághoz tartozik 33 kh, van 146 kh, atanács kezelésében műveletlen, elhagyott, gazdát|al föld 1r 5 kh' szántóterület (alig több, mint az összes földterület fele): 34o6 kh, gyümölcsös 7 kh alma, 479khsző|ő, a többi mocsár, rét,|ege|ő. A szőlőterület faitamegoszlás szerint: n6 kh direkttermő nova, z,5 hold más r'egyesdirekttermő; oltványszőlő nincs. Penészleknek évente Íizg'jli kellene az á||am pénztáÁba r zoo ooo fo. rint adót' Hosszú esztendők őta mégsohasem történt meg, hogy a kozség adótew ét teli esítettevolna. - Mi van, ha nem teljesítik? _ Fegyelmit kap a tanácselnök. - És mit csinál a fegyelmivel az elnök? - Továbbadja a tanács pénzigyi dolgozóinak ! Két fiatal, iókedvií kislány intéziPelészlek adóügyeit. - Mi is továbbadhatnánk a fegyelmit - mondják nevetve - a hivatalsegédeknek. De nekik igazán nem számít' hogy kapnak-é, vagy set _ Yégrehajtás? - Hacsak a Íongyos pufajkáiátle nem húnzukegyik-másik hátra|ékos gaz-
dfuó|" Ígymegyez évekóta. Az adőtkiíriák,aztán'r,észben|eiriák.
Van itt gazda, aki neg1wen holdat művel. Kecsket se taft' aház majd rá. szakad, ember annak az udvatátől ki nem hoz semmitl Annak a aegyven holdnak legnagyobb részesívó homok. Penészleken - évenként - I'oo katasxrális holdon termelnek gabonát. Az ry67-es árJag-gabonaterméskatasztrális holdanként 4 mázsa volt (I,' 29
ú,ázsát'vetnek el); kukorica 76o kh-on, magkender zoo kh-on, dohány 8o khon teÍem. A málna - néhány év óta kezdődtek a telepítések_ kitíínően bitja a talajt, a konyhakerti telepítésekkel együtt kb. 5o kh-on termelnek belőle. Ló van 168 db, szarvasmarha IIoo db, tenyészkoca t36 db (minden öttidik családnak iut egy). Az agt otechnika v áltozat|an' : szánranak, vetnek, betakarítanak ugyan. azza| a módszerrel, amivel emberemlékezet őta. Itt még a jonatán a|ma sem tudott meghonosodni. tsszesen hétkh-on termelnek ezt. _ De miért nern? - Nem értünkhozzá. .. _ Leírják könyvekben is, hogy ke|| az almát elültetni, gondozni. - Ki hiszi azt, ami a könyvben van? Nemigen teremne meg itt az a|ma. _ A legrosszabb homokon is bírja! - Lehet, hogy érdemeslett volna megpróbálni. . . de most már a|igha. .. Ültessünk Í,áta blzonytalanra? A málna elég szépen Í|aetett az utóbbi években. A földművesszövetkezet társulást akart |étrehazni. Be is indult, de most ősszel már az ingyen hozott töveket se volt aki elültesse. A telepítés díiát az FMSZ vá||alia, amit nem is kell visszafizetni. Elhíresztelték, hogy een a má|natetmelési rár-' suláson keresztiil akar|ák bebúzni a népeta téeszbe.A rársulás elnöke lemondott, teljes a zíir?avar,Iehet kezdeni elölről, ha lesz, akí vá||a|jaa vezetést. Pedig a földművesszövetkezet adna hitelt, kifizeú a gazdáknak, amibe a saiát maguknak történő telepítéskerül - és nem kell! Más volna ahelyz-et, ha a tanácsnak lenne egy hivatásos, szakképzettagfonómusa, aki segítene: formá|ná, a|akitaná az emberek tudatát. Valamikor volt agronó. musa minden tanácsnak, ott is, ahol nem vo|t rá szükség,most ott sincs' ,ahol nagyon kellene! Penészleken egy ,,átlagos,, ház áta 4ooo forint. Egy iobb ház nemtég 9ooo forintért cserélt gazdát,5-6oo forint egy kh föld, de kelt el már 4oo forintért is. Á földnek se értéke,se becsülete. Itt már a föld megmunkálásával nem is lehet kezdeni semmit' Akik megmunkálhatnák, odavannak. Harmadiknegyedik osztáIyos gyerekek szántanak-vetnek! Megelégszik a nép,ha az úgy-ahogy megmunkált föld holdanként mázsa krump|it vagy 4_5 5-6 mánsa gabonáthoz. - Aki Penészlekkel valamit kezdeni akat, az ne a föld megművelésén "lo
törie a tejét. Az már itt kiment a divatból. Valami másra kellene rászoktatni a népet, amiből megélhetne _ mondiák a helyi gondolkozók. Nyíri Sándor nyolcadik osztályos tanuló egyfiaga művel tizenöt ho|d földet. Az iskolából csak néha kérezkedik el egy-egy fontosabb munkára. A családfő e|ifu do|gozni. Mi várhatő igy?
NovÁBo R
És DURA
Az e|maradottság, a butaság ha centivel nem is mérhető, de mással igen: a novaborról mát esett szó' megtermelik az évi huszonötezer litert (legalábbis ennyit vallanak be a fináncnak, de azt mondják, megtefem itt en. nek a dupláia is), és megisszák helyberr. Nincs hatalom, amelyik etőt vehetne a nován? Penészleken ry67 őszén'tőbb gazda telepített szőIőt. Egyetlen más sző|ővesszőt sem dugtak földbe, csak novát. _ Ezt érdemes - mondia egy ,,gazda,, -, én odadolgozok, a sző|ő iahon van, másÍ.aitának a level& se ta|áInám meg, mire hazajövók, ezt me1 csak szüretelni kell. Egyszer-k&szer megkapá|ja a gyerck, az asszony Í.eL. köti. Ennyi az egész. . . Van, akinek harminc-negyven hektó novabofa is megterenr, és alig van vele gond. Á denaturált szesz Í,ogyasztásánakhagyománya van - évtizedek őta. Ez a szokás a szegénységbengyökerezik. Egy peneszleki ember mondta, aki Debrecenben az építőiparban kubi. kos: - Kerem szfPeo' én nem keresek annyit, hogy nekem egy féldecire öthat forint iussm. Nekem het gyerekem van. Márpedig azt az egy-két Íél'decit en is gzetetcm bekapni ÍurPoota- Egy liter dva tberthat forint a bolti áÍoo. Ábbó|' ba dkeszítiük' ket liter ital is van. . . ennyi pénzt én is rá tudol áIdmt Én már nem bírok leszokni róla. - Meunyi az évi denatutá|t szesz fogyasztás? futosan lemerni nen lehet, mert nem a helyi boltban veszik, hÜÜÁk Deb'raenből, Nyíregyházfuő|, mindenünnen, ahova e|játnak a penészlekiek. Á községi tanács elnöke (egy éve van itt, most is más faluból iát át) z - Szerintem úgy hétszáz-nyo(cszáz |iter. Szűcs Mihály, a helyi párttitkár: - Van az több isl Ezerhétszáz-ezetnyo|cszáz|iter|
Jr
Mudra Mária, a védőnő: - Kei.ezer liter felett van! Az iskolaigazgató (huszonnyolc éve talfit, Penészleken): - Szerintem |egalább négyezerliter. Van itt olyan család is _ mondia -, amelyiknek a házpad|ásán kétszáz-hátomszáz durás üveget |áttam (az ijveget nem vá|tiák vissza). _ Az igazgatő számo|, mire a|apozza a feltevésa: A durát issza a falu öwen szlza|éka, ha csak a felnőtteket számitiuk, ez nyo|cszáz-eer ember kötül vanl Márpedig aki ,,durás1'' az ugy megiszik évente négy-öt litert, mint egy féldecit! Penészleken két zugkocsma - ,,duracsárda,, _ van, ahol átu|ják ezt az italt - éstöbb ház, amit ennek hasznából építettek. Nem úgy f,ogyasztiák, 'ahogy a boltból kiiön. Érteni kell a kezeléséhez. Az ,,I|ona,, és az ,,Anla'' presszó tulajdonosai értik. Cukrot égetnekbelen likőraromát, és hígított állapotban hozzák forgalomba. Két asszony var. _ az említett két ,,presszó-tulajdonos''-, akik szinte hivatásszerűen élnek a dura-finomíuisból, eladásból. Megpróbáltam mindenféle csellel bejutni hozeájtlk. Reggel, délben, este, váratlanul is, meg úgy, hogy üzentünk előre, legyenek otthon, mert beszél. ni akarunk velük. Nem a duráról, hanem: adnának-e kosztot egy úi tanítónak? Ahányszor csak mentem, mindig be volt zárva az ajtő. - Idegeneket nem engednek be - mondták az emberek -, csak azoknak adnak durát, akiket ismernek, akik rendszereseniárnak hozzáiuk inni. Hogyisnet Hisz akkor már r'églebuktak volnal Elképzelhető, ho&y a társadalom ercjéből még nem tellett, hogy megad. ja Penészlekneka szükségessegítséget, de mégaz is elkerülte az ílletékesek figyelmét, hogy ezt a két bíinözőt ne iuttassák oda, ahova valók - ezt nem értem! Igaz, hogy |átszat gyanűta, bemondásra, feltételezésre nem lehet a|apozni. De erről a két személyrőI a község vezetői, még a gyerekek is tud. ják,bogy durát finomítanak(?), árulnak óriási haszonnal. És nem lehet ve. lük elbánni? Nem, mert ahhoz felielentés kellene, hogy meginditsák az e|járást. A felielentéstpedig nem teszi meg senki. Mert aki durát ivott, az durát akar inni ezentul is! Annak nem érdeke, hogy kiadjon a vámszedőkön. De hol vannak azok a vaetők, akiknek a tisztjük lenne, hogy képviseljéka penészlekiekigazi érdekeit? Á büntetés, persze, aligha ielenthet iga>i megoldást. Csinálnák mások, vagy innák finomítas nélkül! Ez az iirgy nemcsak a népművelés,a tudatformá|ás, a meggyőzes harás. )2
körébe tattozik| Ahat., nyolc-, tizenegy gyermekes családok védelméről van szó| Á fiatalok, akik ipari tanulók, etjfunak Pa|konyár'a, Yárpa|otár'a, Íiszaszederkénybe'flem isszák már a dvát. De akik itt maradtak Penészleken! Ákik magukert már nem tudnak tenni semmit. . . akik nevetve mondiák, hogy a borbély ,,a|tatva,, borotvál, ugy dő|bető|e a dv'aszag , , . Van-e összefüggés a duratogyasztás és a következő adatok között? Penészleken az e|mu|ttizenöt ér'ben nyolc öngyilkosság történt! tngyilkossági kísérlet tizennégy vo|t. Gyilkosságok: tg46-ban két család összeverekedett a templom előtt ittasan _ sonkaszentelésután. A helyszínen matadt három halott' t948-bat egy alkoholista anya megölte három. és ötéves gyermekét, utáa6 gnmagáva| végzett. t95g-ben P. E' (hírhedt durás alkoholista volt) kiirtotta férjétés egy tizelkét éves|ányt (a szomszédét),testvérétés sógornőjet, aki terhes volt, és saiát kislány át. (Őt Íelakasztották.) l964-ben' egy harmincéves férfit tiz iruas egyén az utcán ha|álra r'ugdo. sott! A gyilkosság tészvevőithárom-hátom évi börtönre i'télték. A verekedések éskéselésekszámát nem tartia nyilván senki.
' .E ZEK E N
N EM
s EG Í T
IM A ''
Itt még a mai napig is kitart a nép Isten mellett. Penészleken a lakosság az át|agoslál vallásosabb. Az iskolában lgyan hittanoktatás nincs (ezt különboző adminisztratív fogásokkal erték el), de a gyerekek eppen úgI ilifnak tenplomba, mint a felnőttek. (JgyszóIván minde,nki gótogfatolik'rs a faluban. Á lelkésszel a helyi vezetőknek évek óta n.m rolt koofliktusa a ,,békes egymás mellett élés''politikája óta pa. ná{7.Ír$gó €g.it fét Íész&őI sem hangzott eI. Ázt u5nn telies hitelesseggel kiielenteni nem lehet, hogy ma, t968-ban, legszegenyebb községe Penészlek (a szegénységnehezen rresnrorsza néóető mértékegységgel),de az tény, hogy Penészleken van az ország I.8nagyobb görögkatolikus temploma. 3 5oo ember fér el benne. Építésea múlt rendszer idejére esett' Hogy hogyan sikerült a mainái nagyobb nyomoruságban é|ő néppel Istennek ekkora hailékot épittetni, az hosszu história. Áz akkori pap legendás hírű embeÍ volt tizleti érzékérő|,a világi dol-
))
gokban való iártasságáról. Bankot alapított a faluban. l mfu rég elment Penészlekrő|, de a híre maradt' Az egyház isteni erővel győzött ellenfelein. _ ,,Némítsdmeg, Isten !'' ez vo|t az átoksző, ami fogott is. - Hogy nincs ilyen, kérem? Ne tessék már ilyet mondani! Meniünk,el úr K. I. bácsih oz, győződiön meg ró|a saiát szemével! l is a tisztelendő jött alnak ki a totátka a|att van mát több mint harminc éve|.Azőta nem kán egyetÍenszó se, csak hörög! annak A bank elnöke is a pap lett. Aki felaiánlott valamit az épitéshez, ma Még jött a végtehaitás. váltót kellett a|áirnia. Aki nem tudott Íizetni, a|áfuás. az is él iti Penészlekenaz a gazda, akinek húsz hold földiébe vafl A pap áfvereztetett. Később, amikor felépült a templom, a tisztelendő magához hivatta az áIdozatos híveket. Kiállt a templom közepére ket, kariát magasra emelve, s megmutatta, hogy kinek-kinek mekkora része van a templ.omban' meny. (mai nyi iz ővé belő1e. A szobrokat, a szet|tképeketmeg lehetett vásárolni szobot értékr,eátszámíwa 4_6ooo forintért - kb. egy tinő áta). A kép, a a család tulajdona lett, de természetesenmaradt a templomban. A padok: az e|ső sor nem volt eladó, aztÍ.enntar,tottaaz egyház. A márangiásodik sortól kezdve már igen. Kí-ki az anyagi erejéh*, tarsadalmi .i|ető, visszahoz mérten vehetett. A hely egy é|ette szó|t, ha meghalt az
kialkudott áron, meghatározott, időre. Most egy va|amire való helybérlet 4oo forintba kerül. Az öregek - akik annak idején még első kézből vették a helyeket - las. Ürülnek a padok, az üz\etbel is mozgás várható. l'z san mind a sk szé|én, a gazda, aki annak idején megvette a templomi öröklámpát hatszáz pen. gőért, szintén beteges, a vége Íe|éjárja. Hatszáz pengőjéétt a lámpa mellé a tisztelendő lelkiüdvösséget is ígért.Az &eg nyugodtan, csendben vária hát a ha|á|t.
vetel,,Eladók'' lesznek nemsokára a templomi zász|ők is, amelyeknek úgy' éppen megvá|tása árában szintén bennefoglaltatik a léleküdvösség mint néhány évtizeddel eze|őLt, az e|ső vásárlások idején. A penészleki istenházát elkerülte a korbácsos Krisztus, aki feldíihödvén kiverte Isten hailékából a kufárokat, pénzvá|tókat, a kor ,,üzletembereit''. Penészlek mostani lelkésze, pefsze' más ember, mint az elődei voltak. 34
C-sak pap akar lenni . . . É| a Í.a|ujáva|,dolgozik, nem vária tátott száija| amennyei mannái. Nagy kertjében gyümölcsöt termel, mindigkivanírvaa háza fa15,^,mikor milyeo gyümölcs e|adő. P ár éve megprób á|ta a paraszto. kat úbfuni^'hogy oltsák át a lova szőIőtőkéket. Szívesen meg is tanitotta vo|nn 15 az embereket, csaknemkellettapenészlekiparasztoknakazokítás' Ísy h"t a tisztelendő úrnak se matadt, más, csak a szószék. A prédiká. ciókor mindig elmondia azt is, fizesse a nép az adóiát rendesen. Tegye E!Qg, ami a kötelessege. (Persze nemcsak az á||ami adó beÍizetésea kötele$í* - qfrázl is van!) És mit mond arra a tisztelendő úr, hogy a templomtól néhány házza| atÍébb percekkel ee|őtt mondta sírva, zokogva egy asszony, hogy va|aki
Á cs ÁLÁDoK Milyen legyen a csa|ád, ahova bekopogunk? Előre kialkudom az igazgatóva|: _ Semrnip6'p ne legyen kirívó eset! Áz nem bai, ha sokgyermekes, de ne széziillött, alkoholista csa|ádhoz meniünk, ahol gyengeelméjűek a gye. rekek, ahol a családi közösség felbomlott. oda men!ünk, ahol okos az asz. szony' törekvő az ember, várhatő, hogy a gyermekekből is lesz valami! Ilyen családot keresünk! Ahol van gond, de van igyekezet is . . . A ház nem rosszabb, mint áita|áhan a penészleki lakóházak. Az utcatrontta kiskapu, kerítés,a ház,al szemben az udvar másik oldalán tyúkól. Istálló nincs, a ház végéné|kezdődik a kert, gyümölcsfa nincs, a kett pátszáz ö| lehet. Á végébenléhány tőke sző|ő, azudvaton egy szá| nyers akácÍa ga|Iyastól, i'ellette bal.ta es forgácsok. Illemhely nincs, a felsciroltakon
3'
kívül a ház kötn| semmi nincs. Jószág sehol, laromfit se látni, de az asz. szory azt mondja' van három tytkja. Bent a házban - amelynek minden helyisége földes - rosszul zfuő ajtók, ablakok. A felső szobában két ágy egymás mellett, egy üres szektény, az ágyban sza|ma _ zsák nélkül. A kamrában egy deszkapolcon kívül nincs semmi. Jobbra a helyiség, amiben a csa|ád lakik. Két ágy, egy széleskana. pészetíipad, bölcső, csikóspór, aszta|, polcos stelázsi, fényképeka f.a|ort. Az aszta|on itt-ott néhány edény, odébb ket-három szék. A ház kilenc lakója _ hét gyerek ésa két szülő. Az asszony ry13-ban született. Foga a|ig vaÍ|, afca ráncos, ta|án a szetne élénkbarna fénye emlékeztet:ügyes, mozgós,csinos lány lehetettvalamikor. Tizennyolc éves korában szülte az e|ső gyereket. Tizennégy gyerekes családból szátmazik, úgyhogy neki a gyereknevelés neÍn is volt gond, tizenhét éves koráig peszttála a rcswéreket, attól kezdve, hogy Íétihez ment, a rnaga gyerekeit. A ferje kubikos, havi ÍizetésevaÍL,ezet kívül van öt hold földjük, ame. tyet az asszony művel a gyerekekkel. A föld rossz, tipikusan penészleki, két hold belőle aljföld , aho| azétt nem terem semmi, meft vizenyős; három hold homokdomb, az pedig a szárazság miatt terméketlen. A t.é!, mive| az építőiparban dolgozik, évente két-három hónap kényszerczabadságon van' eza|aLt nemhogy Íizetést,de családi segélyt se kaphat. Lega|ább ha nyáron |enle az a szabadság, de télen van, nyáron do|. gozhatna a mezőÍ7,a saját földién vagy alkalmi munkán itt a Íalluban.Té. len nincs semmi. Hat osztályt végzett',most felnőttként a dolgozők iskolá. iában|etette a hetedik-nyolcadik osztá|yt is. Tizenhét éve van egy munka. helyen. Igazo|atlanl| a tizenhét év a|att nem mulasztott,. Az asszony szüleinek volt harminchárom hold földiük, a Íétj szi|einek negyven. Nekik is több volt a most meglévő öt holdnál, de eladúk néhány éwel eze|őttzhárom hold földet 5ooo forintért, később még kettőt 1ooo-ért.Ebből épült a ház, amiben laknak. A föld eladásából nagy baj szátmazott, amelynek még nincs vége.Az új tulaidonos ugyanis a szokásos és kötelező egy év alatt nem íratta át a földet a saját nevére, hogy ne ke||jen az átírási illetéket megfizetnie. A tanács őket adőztatná, de a föld nem nekik teÍem' a nevükön van minden, botzasztó a haieihő emiatt! Lehet, amig é|nek, nem lesz vége. _ Mi a család legnagyobb gondja? _ Az a négyszázhawan forint, amit a most négyhónapos gyerek születésekor kaptak mint családi segélyt. A férj fizetésébő|lefogják, vagy visz. 36
sza kell fizetni. De ha a tanács irna egy papirt, hogy a föld körül mi a valós helyzet, hogy a család anyagi á||apota szűkös, ha a |eti|tás elleni kérvényt valaki megfogalmazÍtá, a kérvényt a tanács támogatná, akkor nem kellene visszafizetni. De a tanács nem adiaki a papkt|. A család havi iövedelme: Io2o Ft családi segély, rzoo Ft a t.érjkeresete, összeseli 2220 Ft. Ebből egy személyre havonta esikl. z46 Ft,, napoota 8 forint zo Íillét. Látszatta, mert va|ójában sokkal kevesebb. Nezzük az apa keresetet. rzoo Ft. Ebből munkásszál|ásra leyonnak II5 forintot. Kedvezményes buszköltsé g hazautazásta z8 Í.otint. Ebédre levonás ro8 forint. Á reggelit és a vacsorát maga készítt.Hazu|tő| nem vihet semmit, mert nincs mit. Reggelire eszik z,6o.as szalonnából r5 dekát - ez J,go, a kenyérr,5o Ft. Együttesen 1,4o Ft. A vacsora is szalonna vagy tepeÍtő, mást soha nem Yesz, mert ennél minden dúgább. ro_r5 deka szalonnán reggeltől délig elégkubikolni. . . (Lehet' hogy ezértkeres csak ezerkétszázat!) Áz ember sovány, szátaz, inas. Á reggeli, vacsora tehát mintegy havi 3oo forint. Dohányzik is, naponta kell egy doboz cigaretta, ez havonta roo forint. Tsá|i is, de nem mértéktelenül- nem alkoholista _, ésmindig a legolcsóbb italt istza: denaturált szeszt. Summa summárum, havonta az rzoo Í'orint tere*oeból elmegy így 61o forint. Tehát a család felosztható iövedelme EB !:3o forint' cse|r r6co! Íg.r már nem 8 forint esik egy személy eltartilEiúr' han€m 6 ! VagI meg annyi se' mert vegyük azt is, hogy két-három hóoapm {1 sc r*e|ár|i Pótlék, se fizetés. Ezek szerint évi át|agban napon. g1.ereknek 1 forintnál több nem mehet kosztÍa, meÍt fa is kell, ta €]rqy villanysámla is van, ruhát, cipőt, iskolai felszerelést is kell venni. Egyegy etkez,éstegyermekenként az asszony nern sámíthat fel többet, mint 9o fillért, esetleg I forintot. A napi hár'omszori étkezésta kilenctagú család. nak to forintból kell kihoznia. - Mit lehet ebből enni? Tessék mondani . . . _ Krumplit, kenyeret, zsírt. Mást nem is veszek. A négyhónaposmegeszik naponta 3,zo-ért kekszet, és még hozzá tejet is! A kekszből a tagyobbak is elkapnak egyú-egyet, A gyerek nem szopik' Miből szoptassam, tessékmondani? Én se ehetek mást, mint a család' Zsiroskenyértől,krumplilevestől nincs tei ! )I
- Denaturá7t szesz van a házná!? - Most nincs _ igy a ÍérÍi_, ha lenne, mát régenmegtiszteltem volna magát is ! Á gyerekek egészségesek,valamennyien négy kilóval születtek, a |eg. iÍjabb 3,6o-nal, hetenüe zo dekát hizik, f.ej|ődik szépen, pedig teien és kek. szen kívül másÉnem kap. A tejet meginnák a nagyobbak ii de hát arú| szó sem lehet.
nincs, csak a rongyok! - Neked hány inged van, fiam? _ Nekem? - mondja a gyerek. - Négy! _ Ugyan! - szól közbe az anyia. - Hadd lássam azt a négy inget|, A Íiű zavarba jön. _ Hát, egy van itt rajtam, egy Jóskán, egy Pistán . . . egy meg . ' . A fiú nem hazudott. Az az egy olyan rongyos, hogy meg se lehet varrni. A másiÉkettő is az övévolt. . Agynenűvá[tás nincs; ha időnként kimossa az asszony a huzatot, amíg megszátad, ésújra fel lehet hűzai, addig a tokban alusznak. Megmutatják, ki melyik ágyon. Az asszony a picivel ésá háromévessel egy ágyon. - De hát így nem tudnak aludni. - Nem szoktam én aludni _ mondia az asszony -, csak szédelgek, áju. lok egész éjszaka|
38
Az asszony előre is köszöni. Felírom a nevüket, az ltcát, a házszámot, ahova a csomagot küldiük. Az igazgató mosolyog . . . - Az asszony, |ta sza|onnát vásáro|, húsz dekát vesz, hogy a szaga, az íze étezzen.Mert a húsz dekával többször is Íőz. Baj még,hogy ami olcsó, azt, itt nem lehet kapni. Ide nem hoznak elég hédorintos konzer'ret; amit hoznak, azonna| elkapkodiák. A múltkor milyen jó volt, hogy árultak tizenhat forintos birkahúst. De az csak egy hónapban egyszer-kétszerfordul elő. A teát ecettel isszák, a citrompótló drága| Disznót azidén nem ölnek, de kóstolót több helyről kaptak. Az ebéd mindig egy fogás _ |ega|ább hár'omszor hetente krumpli. Vagy ha van a boltban kettőhúszas paradicsomkonzefv, ebből leves, de az egy konzervből öt litef levest is ke|l Íőzni, hogy mindenkinek iusson ket táayérral. Ezen kívül gyútt tésztÁtesznek. Lisztet és zsírt vesznek legtöbbet. Zsirbó| hetente két kiló kell. Legutóbb egy mázsa krumplit vettek zoo forintért. Havonta krumpliból több kell egy mázsáná|. Áz öt hold földiük azidén tefmett: nyolc zsák trumplit, kb. 6oo Ft értékben, kendermagot ;oo Ft értékben, ezen kívül tököt, babot, kukoricát 5oo Ft értékben, a száagi5, boronálás belekerült (fogat nincs) z8o fotintba, a föld esi adoia _ kiírás szerint _ zzoo Ft. TűziÍiiuk ielenleg (december) nincs. Tegnap vágtak ki a kert végébő| cgr harsa;tags:ígú akácfár Edtr.r' tofi.Íb.Í€tsz€Íelf5 llig, ami van összesen: r kés, r tÁayér,9 ka. *á|' Í.il4 üűE' f'-* es lábm yan" ileudritil rúlcl van egr bác|qreknó, több éves már, nem győz7k cinezbcdugva Íonggyal' hogy használni lehessen. i (kHyclrn - lG erert már köaüIetek csokoládét, gyerekek? }findegyiL Kapták az iskolában, v?gI ha itt-ott segítettek . . . - H.iny táikabát van a családban? - Á gyerekek közül egynek sincs. - Nem faeunk mi télen se! Nem kell nektink kabáit| Áz asszonnyal, amikor megmutatia a felső szobát, akkor beszélgetiink. _ Él mé4,minden gyereket megszültem eddig, ami megfogant' Sem nem kapartattam' se nem védekeztem. Lehet is ezze| az embete|. . . mikothazajön, legtöbbször ittas. Nem kéne már több gyerek. De lehet, most is terhes vagyok! Voltam az arvosná|, adott egy injekciót, nem használt
39
Kijövet
rosszul esik az igazgatónak, hogy kételkedem.
Ahol jobb, miben iobb, hogyan, azt e| lehet képzelni. De ahol rosszabb? Most oda megyünk.
A ház egyik sarokf a|a kidíi|t, nagy helyen tátongó rés. Most oda szoro.
asszony nem engedi, hogy állami gondozásbavegyéka gyerekeket' - Hol van az ura? - Nincs velünk. Elment! Elhagyott bennünket! - Miből élnek? Elváltak? Az asszony nem tudja pontosan' hogy e|vá|tak-évagy nem! T a vá|őpert beadta, vott tárgyalás is. Nem bit a papfuon e|igazodni, ami a bkóság. rő| jött. Itt van, nézzemmeg - mondia. 40
Nem mondták ki a válást, az asszof,yYesztette el a pert. Az indoklás: amíg avá|óper, tattott, addigő teherbe esett, megszülte a kilencedik gyereket, logikus, akkor van reménya házastátsiviszony visszaá||ítására, AfétÍimost sincs itt velük' - Ad valamit? - Á bíróság kötelezte, hogy adjon. A kereseténekötven száza|ékáná|töb. bet nem lehet letiltani. Hat-hétszáz Íodntot kapnak havonta, és a családi segélyt.De az ember' nem do|gozik mindig, most télen három hónapig nem. - Miért váltak el? - Ütött! De a bírósági jegyzőkónyv szerint a férjnek is volt kifogása az asszony ellen' Amíg ő messze do|gozott, az asszofLyhiteleket csinált. A kocsmában is, másutt is . . . pálinkát vett. _ Az anyámnak kellett, mert beteg volt. Lehuzom a noteszembenaz e|őző címet: nem oda, hanem ide kell ktildeni azt az őcskatuhás csomagot. A válóper tovább folyik, a Í'étiÍ'e||ebbezett,ho8ya kilencedik gyerek nem is őtőle van, hanem atizenöt évesfiútól ' . . Á gyerekek sorban elmondják, hogy ők nem szeretik az apiukat| A legnagyobb|ány tizennégyéves. . . - Te miért nem szereted apádat? _ Azéft, mert éjszaka,ha részegenidejön, mindig aÍám akar nyúlni. Ha nem hagyom, akkor megver ! olyat akar velem csinálni ! Itt már nincs mit kérdeznitor'ább . . . Flmegyúnk Áz assmry kikíséÍ bennünket a kapuig. Mezítláb. Hó van, hideg van. Az otrágte|€ti részéremínusz hat fokot mondott ma reggel arádió. - Menjen ryárrvissza, mert megfagy! Mqe sem a penészlekifaluvég . . . _ Ez az asszony még nem adta Í.eIegészen- mondja az igazgatő -' mert sotszor küldte hozzánk a gyerekeit,ho| az egyiket, hol a másikat, tíz.huszötven forintot kérni. Mindig adtarn neki, de arta számíwa, hogy nem kölcsön az. Mibő| is adná meg? Most, hogy legutóbb a tfugya|ássorán megkapták a Íetj fbetés-|etiltása után a pénzt, megki\dte az adósságot. Nem is számo|. tam, hogy mennyire ment fel. De az asszony igen ! Rozzant, házak, vályogfalak, veft falak, meszeletlenü| - tíz-husz-ötven! Aházak tete|énsza|ma, ahoi elrothadt, ahol már levitte a szé\,ottbeázik. 4r
- Le fogod te húzni ezt a cimet is ! Majd felírod helyette azt, ahova most megyünk ! Tizenegy gyerekl Létezlk, hogy itt még szórnyűbb á\lapotot találiunk' mint ott a kilencgyerekes családnál? Igen! Ott mindenki egészséges. Itt a gyerekek között van szívbeteg, tüdőbeteg, idegbeteg, szembeteg és gyengeelméjiíis. Róluk nem lehet mit írni !
A K Ö zs ÉG
v E z E TÖI V E L
Azt mondom a tanágselnöknek: - Én megírnám Penészleket,de nem lesz belőle sértődés,félreértés ? - Sértődés ? Hát meg tudod állni, hogy megnézelitt minden t, és ha||gatsz' úla? A tanácselnök nemrégkerült ide, most máÍ nagyiábó|megismerte a közsé-
tett intézni. A jogtalan fakitermeléstő|kezdvea hamis igazolásokig. . . A ve. zetők ittak, de nekik nemcsak denaturált szeszte te|t. Aztán amikor elkezdődtek a kivizsgálások, a tanácstitkár öngyilkos lett. Az emberek azt mondják, ő volt közültik az egyetlen, akiben még élt valami az emberi tisztesség maradványaiból. De mert ő halt meg, rá lehetett kenni mindent. A többiek szépen,okosan megúszták. . .
Az emlékek kísértenek,és a régi tanácsappatátus dicstelen emlékeivel is a mai vezetőknek kell megküzdeniük. Pedig enélkül is lenne mit csináljanak. 42
Nagy gond Penészlekena több százho|d megműveletlen föld. _ Úgx|átom,nem olyan tosszezat.ö|d,mint ahogy hírlik. - A föld rossz, de nem művelhetetlen. Csakhogy már nincs kivel megdo|goztatni. Az emberek odavannak. Szakképzettségük nincs, keveset kereső segédmunkásokvalamennyien. Nem is a keresetértmennek el, hanem hogy megkapják a csa|ádi segélyt.Ezeket visszahozni a téeszbe?Elesnének a családi pótléktól ! - Nem iáttakittmostanában országos vezetők? - Nem ! _ Dehogynem! _ jut eszükbe. - Pestről magas rangúemberek járnak ide vadászni. A faluba soseiönnek be. A határban sok a vaddisznó . . . _ Á megyétől se? Á tanácstól Yagy a párttó|? - Nem ! - mondia a párttitkár. _ Nem iól mondtuk az e|őbb _ tér vissza az igazgató. _ Járt ia e1yszet" még ötvenhat e|őtt, Darvas JózseÍ..Akkor ebben a megyében volt képviselő . . . _ Megnéztea falut? - Meg. - Ésmit mondott? - Hogy ezneÍlnma1yat falu . . . ez egy elposványodottá||óviz| Á párttitkár: _ A jfuásipártbiaottságtól nemrég.jártak kint elvtársak. Azt mondták, jönnek tjta, Íe|métika helyzetet, próbálnak tenni valamit. Hogy mit, azt még ők se tudják. De őket nem is nagyon lepte meg, amit |áttak,, ismerik Penészleketesztendők óta. Penészlek község orczággyíi|ésiképviselője dr. Hornung Mátyás, iárási főállatorvos Nyírbátorban. - Mikot játt itt uto|jára? - Amikor a jelö|őgyiilés volt, kijött, ésmegköszönte abizalmat. _ Azóta is iátt itt - mondja a tanácselnök. _ Nem iártl _ Dehogyneml Én beszé|temvele! A községi apaá||atot vizsgá|r.a meg, e| akarj ák vinni, kis elei tezik. - De akkor nem úgyvolt kint mint képviselő, hanem mint állatorvos . . . - Ezigaz. _ Nem kétdeztemeg: na' emberek, hogy vannak? Mi úiság van itt? Mir kellene csinálni, tetvezni, hogy Penészlekenis mozdulion valami? Hogy gondolják, kinek szóljak, ki segíthetnemagukon? - Nem volt ilyesmiről szó. Megvizsgá|ta abikát, ésment vissza. 1'
_ Itt vagyunk magunkba, csak nézzik ezt az ékte|ennyomorúságot' nem segít senkil A helyi erő kevés.Nincs is. z554|akosbólmajd 4oo a nyi|ván. taftott ana|Í.abéta- mondja az igazgató, _ A tantestületben mindig van négy.öt nevelő, aki büntetésbőlétitt. Aki már sehova sem kell, küldik ide' tt nevelői státusz betöltetlen, nálunk most is van képesítés nélküli nevelő, ginnáziumi érettségivelnyelvet tanít! A községi tanács vébétilésén Íe|sző|a|t egy vébétag,egy apa' Azt mondta, intézze e| a tanács, hogy rníg a libalegel.tetésideje van, addig az isko|ában a tanitást szüneteltessék. - Így volt! Ezt kérték!- mondia a tanácselnök. _ Szó|tam, mint az isko|a igazgatója, hogy ilyet kérni is szégyen.A múltkor állunk atanácsháza előtt, ott az az embet is. Nyújtorn neki a kezem, mire aztmondja: ő nem fog velem kezet, nem piszkolj abemagát. - Ilyen emberekkel van nekünk dolgunk - beszél a pfuttitkár. _ Ezeket kell meggyőzni, neve|ni, kányítani' Ha igy megy, évtizedek múlva is csak szégyenelehetünk a megyénknek! A megoldások? A ma délutáni beszélgetés a|att ez a hátom ember is sok mindent elgondolt kivezető útként.De a megvalósításhozkülső erő, segítség éshatalom beavatkozása kellene. Szépvörösfenyő etdőt telepített az állami gazdaság. . . de csak pfuho|dat. jól feilődnek. Miért nem vette át az erdőgazdaság akőzÁ fák egészségesek, ségterületének legalább a Íe|ét?Akkor nem lennének műveletlen ek, par|agban a földek . És a gazdaság tudná Í'og|a|koztatniaz itt lakó embereket, akik csak havi fizetéseshelyre mennek dolgozni, mert a családi segélyről nem mondhatnak le. Hány család bomlott fel, mert az embet m€ s sze iár, ita|os lett, hány forint folyik el jövet-menet a messzi utakon, amit megéhezneka penészleki gyerekek? Nagyon megnélkülöznek a penészleki családok min. den férfitorkon lement féldecit,ha a legolcsóbb durais az. Átvehetné a Nyírlugosi Állami Gazdaság a község egy tészét,Telepít. hetnének má|nást, Í.eketetibiz|it,az itt iól megterem, munkaigényes, tudnának benne dolgozni a Íiatal lárryok, a sokgyerekes családanyák is (a kisebb gyermekeket a nagyobbak gondozzák) . Volt a község határában egy háromszázho|das tó. Lecsapolták, ahelyett hogy viziszárnyasokat neveltek volna itt _ va1y a gazdaság,vagy az, akinek ereje vanhozzá. A földművesszövetkezet a málnatársulást elsőrendű szempont szerint kel. lene hogy keze|je. Penészleknek földművesszövetkezete nincs. Nyírbéltek. heztattozik. Legutóbb nem is ielölték avezetőségbe a penészlekipátttitkárt, 6em a tanácselnököt, sem az igazgatőt, Azétt, meft ők voltak, akik gyak44
Íankritizá|ták a FMSZ munkáját, hogy ide nem hoznak olcsó birkahúst és olyan élelmiszeteket, amelyeket megbfulának vásárolni a sokgyermekes csa. l ád okis... Aztizenték: ne sírjanak,nekikki|denek, ami kellt - De a községlakosságának? A környéken sok az etdő. Miétt nem Penészlekencsináltak vagy csinálnak A legkönnyebb s egyúttal a legnehezebb f'afe|do|gozőüzemet, Íífuészte|epet? _ Penészlek vagy a környék valamilyen ipari létekapion megoldásról hogy sítményt- szó sincs. Vasút hiánya miatt erre gondolni se lehet. De vatr'oda, háziipati üzem! - ehhez nem kellene nagy beruházás, se nagy vasűti szá|litás - lehetne Penészlekenis ! Nem veszi észresenki, hogy ebben a községben már nincs annyi ető,hogy okos szót szóljon magáért,kinyúltsa akezét?| A község erdői pusztulnak. Kivágjákmfu a karvastagságuÍákat is. A száraz dombold alakon egy-e1yfa harminc-negyven méterceesik a másikh oz. Ha azt az egy Í'átmegtíiri a homok, megtűfnéa többit is. Nem ültet senki. Mért nem küldenek ide á||ami faiskolából annyi Í'átingyen, amivel be lehetne telepíteni az e|hagyott, gazdát|an dombokat? A hajlatokban a nyárf,a, a szár'az tészenaz akác mindenütt megél. Miért nem hoznak ide tavasszal annyi gyümölcsfacsemetét - ingyen -, amennyit csak el bírna ültetni a Ía|u? Hogy ne lopkodnák egymásét' Mért nem matadt itt a községben két.három hétig szakember, aki megmltatflá' hogy kell elültetni a Í'ákat?A meggy, a cseresznye' a szi|va, a dió, a mogyoró, a úblzli, a köszméte, a sárgabatack nem igényel különös gondozást, de néhány év múlva Penészleken is ehetnének a gyerekek gyümölcsöt. Sok az akác a környéken, lehetne több is, miért nem karolják f'e|a méhészetet . . .? Á.kár maga' az iúlam! Az FMsz szotga|mazhatná a kacsa-, a |ibahizta|ásl N"rncsak a húsa, de a tolla is dtága pénz' Az asszonyok itthon vannak, ezt a munkát elvegeznéka sok gyerek mellett is ! Á birka a szÁraz legelőn is megél. Százho|d számta van olyan kihasználatlan föld, amely megfelelő iuhlegelő lehetne. Adhatnának az arca ráter'mett családoknak akcióként birkákat. Ezekte nem kell országos intézkedésekethozni. Ezeket helyben kellene megoldani. Kormánybiztos kellene ide,|egalább egy évre! Ezentű| évenkéntmajd száz fővel fog szaporodni a falu lakossága.Ezeknek a gyermekeknek nagy hányada mélyen az oÍszág, a kor színvona|a a|att körülmények közön. nó fel, egészségtelen Miért ide helyezik a büntetett pedagógusokat? Ide éppen a legkitűnőbb
4t
tanerőket kellene küldenil A magyar faluért elhivatottság ot érző pedagógu. sokat, kommunistákat, akik nemcsak a gyermekeket nevelik! 4
Hogy a heti negyvennyolc óra mellett uttörővezető is, készülnie kdll az órák.
46
_ Mit csináljak _kérdezte a tanácselnök -, hogy ebben a faluban is történjenvalami? Nerr könnyű a kérdésre feleletet adni. Úgy emlékszem, akkor nem is mondtam a tanácselnöknek semmit. Most azonban, eljőve a faluból, emésztve a Penészleken |átottakat, eszembe i utott valami. Egy délelőttöt töltöttem a tanácsházán.Eza|attnégy ember jött oda ügyesbajos dolgaival. Az elnök nem beszéltvelük durván,hata|mával visszaélve, úgy, ahogy sok tanácselnök társáról hallottam. Az első ember azétt iött.. igazo|ást kér, nem mehetett vissza a munkahelyére, külön vált a Í.e|eségétő|, itthon kellett maradnia iőszágot gondozni, meft nem volt kire hagyia. Most visszajött az asszoly, ő menne újra kubikolni, de ha nem visz igazo|ást,kidlgják. Pedig erre a munkahelyére tíz éve ját. - Nem köteles kiadni a tanács ! - nem is adta ki. Áz ember előbb szépenkérte, aztán kevésbé,a végéakáromkodott. Őkvitatkoztak, énfigyeltem az ember tekintetét. Rossz atcú,sápadt, meg. tört, rongyos és,tigy|áttam, ittas volt. Ki lehetett volna adni aztazigazotást? Valóban úgyvolt, ahogy elmondta? Jól tette-éaz elnök, hogy elküldte? Igaz, e1yszet már adtak neki ilyen papkt, de csakugyan, kire hagyta vo|na ez az embet a tehenet, disznót, aptőmarhát, amikor azasszony elment aháztő|? A másik: egy öregember. Bírósági papirt szofongatott. Az elnök megnézte, s elküldte őt is: nem tartozik az ügy a tanácsta. Nem lehetett volna azt az őtegembert leültetni, e|igazítani? Megmagyar'ázni neki, mit tafta|maz azazfuás? Biztos nem tudta, ha ideiött vele. A harmadik Íátkétt, amit nem kaphatott meg. Nem mondták meg neki, hogy miért. Á negyedik az ahétgyer'ekescsaládanya, akkőLmár volt szó, ésaki a hetedik gyerek után kapott családi pótlékot vissza kell fizesse. Az elnök utasította, hogy menjen az esztékához.A papítt, amit kért, hogy ők milyen helyzetben vannak, nem adta ki' Azt mondta, erfe a tanács nem kötelezhető. Az asszony sírva ment el. Azt hittem - ismervén a család he|yzaét -, hogy a községi tanács segít neki. Megíratják a gépirő|ánayal a kérvényt, rá a tanács javas|atát, és az asszony derültebb arccal mehet haza a hét gyerekhez. Sietve, szinte futva, aggódva, mett a gyerekek ott iátszaÍak az udvaton, a kut kávája nagyon alacsony; ha elmegy hazulról az asszoÍ|y,mindig rettel,hogy beleesik a kútba valamelyik gyerek. Már akartak venni egy kávát, de csak akihozata|át száz forintért vá||a|ta volna egy fuvaros. Nincs nekik arra pénzik' Most meg 47
fizessék vissza a négyszázhatvan forintot is? El kellett volna intézni azt a panaszt, mégakkor is, ha itt helyben nem lehet . . . Rááldoz az elnök egy napot, személyesenját, eL,mint a Ía|u tanácselnöke : okos szóval, tekintéllyel e|intézi, hogy ne kelljen visszafizetni, hiszen az a kisgyerek naponta csak kekszből három Í.orinthuszateszik meg! És a iövedelemből rá sem jutna több három forintnál. Én ktildtem a tanácselnökhőz azt az asszonyt, arra gondolva, amit Lenin mondott a kis ügyekről . . .
Mit tehet a tanácselnök Penészlekért? Akkor nem tudtam vá|aszo|ni a kérdésre,de most űgy ér'zem,sok mindent . . . Ültesse |e az embercket; ha bemennek hozzá, ültesse le őket akkor is, ha az e|nökihivata| pillanatnyilag nem a megszokott helyén van, hanem az isko|a egyik tantermében. Hiszen egy akkora helyiségben jutna hely, ha másnak nem' eg.y nyárÍa|ócának _ az elnök asztala előtt. . . Hadd étezzéka penészlekiek,nemcsak odahelyezett tanács elnökük van, hanem mintha maguk v á|asztottákvolna t
Hogy az I945-ös esztendő hogy köszöntött Penészlekre, attő| nincsenek hivatalos feljegyzések. Arró1 sem, hogy az első szabad tavaszhány penész. leki családot érthomokba vájt,f'öldbe siillyedt putriban. r948-balmát számba vette valaki. Hetven család élt ekkor földkunyhóban itt. És ma, 1968ban egy sem. Ha Penészlek két ésfél évtizedes története csak ennyi, ez sem kevés, de a következő évtized hadd lenne sokkal több. Van hozzá eúnk és hatalmunk, hogy több legyen. Penészleknekeléglenne azis,ha csak a kisuiiunkat mozditanánk meg érte. Sötét tekintettel, konokul összeszorított fo. gakkal k& ez a Í,a|u! tnmagán képtelen segíteni, érte még nem szólaltak fel a parlamentben aválasztoLt, képviselők, hogy az otszágelé vigyék egy e|hagyott, magáta ma. radottságában sínylődő község z 554 |akójának bajait, Penészlek nyomorúsága még nern szerepelt a Szabolcs-S zatmát megyei 48
tanács végrehaitó bizottságának ülésénnapirendi pontként. A megyei pártbiaottság sem végzettitt felmétést,mint másutt a megyében. De a költő mát szólt.,. Ratkó JőzseÍ Ü4enet címíiversébeÍlígy ír Penészlekről: .
Innenoankgmess4ebb a7ég, rakétáaal sen érbető el. Arokkant útonszekerek ny i ko r ognak megr a kzla kőo el. V ert t'alak közt Oert emberek só baj t opnak ruegr ako a b aj j al. Ketyeg a nérbető idő. Éi'zaka megős4ül a bajnat. Azt mond,ják, készül a jötlő, j ö t t-rtlent s7elek et ől gag1ogna k. I steni rend,elé s szerint itt csak a csillagok ragyognak.
