2012.07.11. szerda
Gyerekek százezrei félhetnek - lesz biztosíték a kormánnyal szemben? A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról még egyszer Mi lesz a babakötvényekkel?
A Fidesz megfojtja Magyarországot Meddig tart még az aljas hazudozás? Orbán logikája A Fidesz és az ügyészség sorozatos kudarcai
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Gyerekek százezrei félhetnek - lesz biztosíték a kormánnyal szemben? A kormány unortodox gazdaságpolitikájának újabb eredményeként a kereskedelmi bankoktól állami kezelésbe veszik, tehát államosítják a Babakötvényeket és a hozzá tartozó Start-számlákat. Az elmúlt két év kormányzati magatartása alapján túl nagy a kockázat. Simon Gábort, az MSZP elnökhelyettesét kérdeztük a szocialista párt álláspontjáról. STOP: - Államosították a Babakötvényt... Simon Gábor: - Valóban, a Parlament elfogadta azt a jogszabályt, amely a Babakötvénynek és az ahhoz kapcsolódó Start-számláknak az államosítását jelenti. -Miről is van szó pontosan? Egy olyan, létező megtakarítási formáról beszélünk, amelyet még a mi kormányzati időszakunkban alaposan átgondolva raktunk össze és vezettünk be. 2005-ben hoztuk azt a törvényt, amely a Babakötvényt és a Start-számlát életre hívta. Akkor erre úgy tekintettünk, hogy ez egy befektetés a jövőbe. Azért vezettük be, hogy a fiatal felnőttek számára legyen egy biztos alap, egy olyan induló összeg, egy támogatási lehetőség, amely a családi gondoskodás és az öngondoskodás mellett egy olyan többletlehetőséget nyújt, amely az életkezdés a családalapítás, a tanulás vagy éppen a lakóhely megteremtéséhez nyújt segítséget. Indokolja valami a mostani változtatásokat? A rendszer jól működött, az elmúlt években nem volt gond a kötvénnyel. Kereskedelmi bankokban és az Államkincstárnál is lehetett számlát nyitni. A Babakötvény alanyi jogon jár minden egyes gyermeknek, aki 2005. december 31. után született. Ehhez a szülők nyithattak Start-számlát. Akik nyitottak, azok többnyire bankokban tették, kisebb részben a Magyar Államkincstárnál. 5-600 ezer gyermek jogosult jelen pillanatban a kötvény adta lehetőségekre, közülük 150-160 ezernek van Start-számlája, ami utólagos befizetést jelentett a családok részéről. Ebből 3423 volt olyan, amit az Államkincstárban
nyitottak meg. Most ennek a létező rendszernek az államosítását döntötte el ezzel a jogszabállyal a kormány. -Az államosításon kívül is lesznek benne változások. Kibővítik a rendszerbe való belépés lehetőségét, aminek az elemeivel egyetértünk. A bővítésnek két iránya lesz: egyrészt már minden 18 évesnél fiatalabb gyermek számára elérhetőek a Babakötvény és a Start-számla lehetőségei. Ebben az esetben a számlán megjelenő állami támogatás nem vehető igénybe - megtakarítási formaként tudja használni a család. Másrészt eddig limitált összegről beszéltünk. Ez optimális esetben azt jelentette, hogy a Start-számlára egy évben 120 ezer forintot fizethettek be a családok. Most ennél nagyobb összeget is be lehet fizetni, megszűnt a felső határ. Még egy ponton bővítették a lehetőségeket - már nemcsak a szülők, hanem bármely családtag nyithat a gyermek számára Start-számlát. -Ez valóban előremutatónak tűnik. A dolog elvi megközelítésével kapcsolatban vannak komoly aggályaink. Egyrészt nem értjük, hogy egy régi, jól működő rendszert miért kell megváltoztatni, másrészt az elmúlt két esztendő tapasztalatai alapján erős félelmeink vannak. Mindaz, ami államosítást jelent, ma kockázati tényezőnek értékeljük. Éppen az elmúlt két év kormányzati magatartása alapján, ahol az adott politikai érdekeknek megfelelő jogalkotást figyelhettünk meg, ahol visszamenőleges törvénykezés van, ahol a regnáló kormányzati hatalom a saját igényei, személyes érdekei, kénye-kedve szerint változtat a jogszabályokon, ott nem jelent garanciát, ha valamit államosítanak. Sőt, konkrét tapasztalatok azt mutatják, hogy az államosítás nemhogy megvéd, hanem esetenként egyenes útja a tulajdon elvesztésének. Gondoljunk például a magánnyugdíj-pénztári tagok számláján vezetett befizetésekre. Ezeket államosították, és el is vesztek az állami büdzsében. Így mondhatjuk, hogy a tapasztalatok alapján rossz üzenete van, ha az Orbán-kormány valamit államosít. -Attól tartanak tehát, hogy egyszerűen állami vagyon lesz a befizetésekből?
Ha meseszerű szeretnék lenni, azt mondhatnám, hogy Matolcsy tündérországában a kormányzati kisgömböc újra lát valamit, amit," hamm, be tud kapni". Ez most éppen a Babakötvény és a hozzájuk tartozó Start-számlákon vezetett befizetések. Még inkább árulkodó, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedés céljaként mit jelöl meg. Közleményükben az áll, hogy az "adósságfinanszírozási és likviditási kockázatok mérsékléséhez" akarnak hozzájárulni vele. Ez gyakorlatilag olyan problémák mérséklése, amelyeket nem kis részben a kormány maga idézett elő unortodox gazdaságpolitikájával.
Ezért
vannak
erőteljes
fenntartásaink az
államosítással
kapcsolatban. -A kormány gyakorlatilag ezzel elismerte, hogy hazánknak likviditási problémák vannak? Én ezt tartom a legveszélyesebb megállapításnak. Ez egy olyan közlemény volt, amely nemhogy megnyugtatná az érintetteket - bár ez volt az eredeti célja -, hanem éppen ellenkezőleg: megijeszti. Az NGM gyakorlatilag elismerte, hogy a "tündérország", a megszokottól eltérő gazdaságpolitika a gazdaság minden szintjén és az élet minden területén többletterhet, nehézséget jelent. Nem közleményeket kéne kiadni, hanem a rendszert normálisan, garanciákkal működtetni. -Ez valóban arra utal, hogy a Babakötvény és a Start-számlák a jövőben közvagyonná válhatnak... Ha ezek a kockázatok nem mérséklődnek ezáltal, akkor mi a következő lépés? Járhatnake úgy a Start-számla tulajdonos gyermekek és szüleik, ahogy jártak például a magánnyugdíj-pénztári tagok? Járhatnak-e úgy ezek a családok, ahogy az esztergomi családok jártak, ahol az akkori fideszes városvezetés az elhibázott, túlköltekező önkormányzati magatartás és a hiányok elfedésére az ottani gyermekek részére alapban biztosított, kicsit a Babakötvényhez hasonló forrást használták fel? Amikor a város költségvetése elérte azt a szintet, hogy likviditási problémák voltak - ahogy most a NGM írja -, akkor hozzányúltak ehhez a forráshoz és ebből finanszírozták az adósságkezelést. Így már érthető, hogy semmiképpen sem tartjuk jó üzenetnek az államosítást, éppen ezért kellő garanciákat kell ahhoz teremteni, hogy a babakötvényesek nem járhatnak úgy, mint a magánnyugdíj-pénztári tagok és az esztergomiak. Erre pedig nem elég válasz,
hogy "de a törvényben az van", mert a törvényeket, jogszabályokat az elmúlt időszakban a kormányzati többség a saját politikai érdekeinek megfelelően változtatta. -És mi lehet az a válasz, ami elfogadhatóvá teszi ezt az intézkedést? Több ponton szükséges megerősíteni a rendszert. Világosan és egyértelműen bele kell foglalni az elidegeníthetetlenségre és a visszafizetési garanciára vonatkozó szabályokat, a mostaninál erősebben. Akár olyan módon, ahogy az Országos Betétbiztosítási Alapnál, ahol az állam garanciát vállal a betéti összegek visszafizetésére. A másik pont, hogy tarthatatlan az, hogy a Start-számlára befizetést is terheli a tranzakciós illeték. Ez a befizetés legyen illeték- és adómentes! A harmadik pedig, hogy a Babakötvény induló összegét - amit az állam ad - infláció-arányosan emelni kell. Nem megengedhető ugyanis, hogy az elértéktelenedjen. Csak megjegyzés, hogy jó lenne arra is garanciát kapni, hogy ha már a cél az állampapírban történő lakossági megtakarítás növelése - az ehhez járuló legjobb piaci kamatozási feltételeket fogják biztosítani. És jó lenne arra is látni biztosítékot, hogy a befizetéseket nem lehet menet közben sem más célra felhasználni, tehát nem képezhetik alapját más kormányzati kiadásoknak. Ezekkel egyetemben is azt mondom, hogy kockázati tényező az államosítás, de így, a garanciát jelentő módosításokkal együtt talán elfogadható. -Az említett közlemény ugyanakkor a laikusok számára olyasmit is sugallhat, hogy az állam bevételi forrásként tekint a Babakötvényre. Legalábbis a külföldi befektetők felé ezt akarja mutatni. Az összeg, amiről beszélünk, két részből áll: az egyik, amit a lakosság fizet be, a másik, amit az állam elhelyezett a számlákon. Az államosítással - korábbi számítások szerint -15 milliárd forint került az Államkincstárba. -Eddig a kereskedelmi bankok forgatták ezt az összeget, most az állam fogja. Mi lesz a hozamával, vagy az esetleges veszteséggel? Amikor az állam tőzsdézik, az - legalábbis a jelenlegi kormány alatt - nem túl sikeres. Gondolok itt a jelentősen veszteséges MOL-, vagy RÁBA-részvények vásárlására. Az elmúlt két év nem igazolja, hogy az állam jobb gazdája lenne a Start-számláknak, mint a
piaci szereplők. Sőt, látható, hogy mikor az Orbán-kormány elkezd tőzsdézni a közvagyonnal, akkor mi, állampolgárok, rendszeresen rosszul járunk. -Mit vár az MSZP attól, hogy ezeket a módosításokat felveti? Jogos a kérdés, hiszen az elmúlt két évben azt is tapasztalhattuk, hogy a legracionálisabb javaslatok sem tudtak a kormánypolitika falán átjutni. Egyszerűen nem tudnak áttörni azon a zárórétegen, amit a kétharmad önmaga és a józan racionalitás közé húzott. Ezért illúziónk nincs, de önmagában a lehetséges veszélyek felvetését is fontosnak érezzük, hiszen így az érintettekben felvetődik az igény arra, hogy ebben az ügyben fellépjen. Ezzel felkelthetjük a társadalom jelenleg nem jól működő önvédelmi reflexét is. Azt semmiképpen nem szabad megengedni, hogy a Babakötvény a rendszerváltás utáni idők békekölcsöne legyen, ezért önálló képviselői indítvány formájában megtesszük az említett módosító javaslatokat.
Szerző: Csanádi
A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról még egyszer Az MSZP, ha kormányra jut, visszaállítja a rokkantnyugdíjrendszert - mondta Korózs Lajos szerdán sajtótájékoztatón. A politikus úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a szocialista párt 2014-ben, a többi között a 300 ezer rokkant ember szavazatával, le fogja győzni a Fideszt, és ha ez megtörténik,
visszaállítják
a
rokkantnyugdíjrendszert
és
baleseti
rokkantsági
nyugdíjakat, mert Magyarország az egyetlen civilizált ország, ahol nincs rokkantnyugdíj. Az MSZP elnökségi tagja hosszan idézett hozzá írt levelekből, amelyekben egészségkárosodott emberek és hozzátartozóik panaszolják felülvizsgálati eljárásukat és ellátásuk megvonását.
Egyebek mellett idézett egy levélből, amelyben egy 58 éves rokkantnyugdíjas azt írta: ha elveszik az ellátását, a Parlament előtt benzinnel önti le, majd felgyújtja magát. Egy másik levélben egy 56 éves nő arról számol be, hogy huszonkét éve rosszindulatú csontdaganatot diagnosztizáltak a nyaki csigolyájában, a műtét után tíz évig szigorú orvosi felügyelet alatt állt. Most egy tízperces vizsgálat után - amelyen a felülvizsgálati bizottság több tagja, így elnöke sem volt ott - úgy döntöttek: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható, ezért júliustól megvonják az ellátását. Idézte egy igazságügyi orvosszakértő véleményét is, aki egy internetes fórumon lassú népirtásnak nevezte a rokkant-felülvizsgálatot. Korózs Lajos arról is beszélt, hogy szerinte a kormány nem akarja visszasegíteni a rokkantakat a munkaerőpiacra, csak az a célja, hogy elvegye az ellátásukat és megbélyegezze őket. Sürgette, hogy a vállatoktól beszedett 62 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulást teljes egészében a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára fordítsák. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, nem igaz, hogy a szocialista kormány hozta azokat a szabályokat, amelyek alapján most a rokkantakat felülvizsgálják, a Fidesz ugyanis megváltoztatta a minősítési rendszert, nem segíti a rokkantak visszailleszkedését, ráadásul januártól eltörölte a rokkantnyugdíjat, így azok is méltatlan helyzetbe kerülnek, akik nem tudnak dolgozni.
Közelebb egymáshoz és Európához "Jelképes jelentősége van annak, hogy az első európai polgári kezdeményezést, amelyet nyilvántartásba vett az Európai Bizottság, fiatalok indították. Külön öröm, hogy a szervezők között három magyar fiatal van" - mondta Göncz Kinga szocialista EPképviselő a Fraternité 2020 elnevezésű kampány európai parlamenti bemutatkozásán. Az előreláthatólag nyár végén kezdődő aláírásgyűjtés célja, hogy az Európai Unió bővítse, tegye szélesebb körben elérhetővé az európaiak mobilitását elősegítő programokat.
"A Fraternité 2020 európai polgári kezdeményezés, amely arra irányul, hogy a fiatalok és általában véve az európaiak többet utazzanak, jobban megismerjék egymást és egymás kultúráját, olyan cél, amelyet minden erőnkkel érdemes támogatni" - fejtette ki Göncz Kinga az Európai Parlamentben tartott szerdai sajtótájékoztatón. "Jelképes jelentőségű, hogy az egymillió aláírás összegyűjtésére vállalkozó első összeurópai kezdeményezés fiataloktól indult ki, és külön öröm, hogy három magyar is szerepet vállalt benne. Ez a kampány tartalommal tölti meg azt a közös és gyakran hangoztatott törekvésünket, hogy Európát közelebb hozzuk a polgárokhoz. Az Európán belüli mobilitás támogatásával, az Erasmus és más csereprogramok bővítésével, a határokon átnyúló önkéntesség ösztönzésével ezt a célt valósíthatjuk meg" - fogalmazott a szocialista képviselő, aki az európai polgári kezdeményezés egyik parlamenti véleményezője volt. Göncz Kinga hozzátette: "Amikor több Európáról beszélünk, tudjuk, hogy ehhez szükség van az Európát jól ismerő polgárok támogatására. A mobilitás hozzájárul egymás jobb megismeréséhez. Így teremthetünk a nemzeti mellé valódi európai identitást". Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Fraternité 2020 szervezői jelenleg az online aláírásgyűjtésre szolgáló honlap elindításához szükséges pénz előteremtésén dolgoznak. "Az Európai Parlamentben a rendelet kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy a polgári kezdeményezések elindítóit ne terheljük sem felesleges ügyintézéssel, sem magas költségekkel. A Fraternité 2020 elindításának tapasztalatai arra intenek, hogy ki kell javítanunk a hibákat, és a többi döntéshozó intézménnyel egyetértésben úgy módosítanunk a rendeletet, hogy az jelentősen megkönnyítse a kezdeményezők dolgát, anyagi értelemben is" - szögezte le Göncz Kinga, aki európai parlamenti képviselőként az elsők között csatlakozott a kezdeményezés támogatóihoz.
Mi lesz a babakötvényekkel? Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a babakötvények államosítását, és jogi garanciákat sürget arra, hogy az életkezdési támogatás kezelésére szolgáló számlák ne juthassanak a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások sorsára. Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese, a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerdán sajtótájékoztatón elmondta, törvénymódosítást kezdeményeznek ennek érdekében. Javaslatuk rögzítené, hogy a számlákon lévő összeget az állam nem idegenítheti el és nem fordíthatja más célra.
Az Országgyűlés július elején döntött arról, hogy ezután nemcsak a szülők, hanem más hozzátartozók is nyithatnak Start-számlát a megszületett gyermekeknek, a számlára pedig értékhatár nélkül fizethetnek be. A módosítás alapján Start-számla ezután csak a Magyar Államkincstárnál nyitható. A szocialista politikus elfogadhatatlannak minősítette, hogy kereskedelmi bankoknál már nem lehet Start-számlát nyitni, és azt is, hogy a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a változtatással a szülők hozzájárulhatnak az ország devizaadósság miatti sérülékenységének, az adósságfinanszírozási és a likviditási kockázatoknak a mérsékléséhez. Szerinte helytelen, hogy a kormány egy jól működő rendszert államosít, hogy csökkentse a hibás gazdaságpolitikája miatti kockázatokat. Simon Gábor azt mondta: mindez ráadásul felveti annak a veszélyét, hogy a Startszámlák tulajdonosai a magánnyugdíj-pénztári tagok sorsára jutnak, mivel nincs garancia arra, hogy megtakarításaik megmaradnak a gyermek felnőtté válásáig. Az MSZP ezért sürget jogi garanciákat a befizetések megőrzésére - jelezte. A szocialisták emellett azt kezdeményezik, hogy a Start-számlára érkező befizetések illetékmentesek legyenek, vagyis ne terhelje őket a pénzügyi tranzakciós illeték. Valamint a számlák induló összegét is növelnék az infláció mértékével megegyezően. Az MSZP elnökhelyettese sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak minősítette Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató elnökének azon felvetését is, hogy a nyugdíjak csökkentésére lenne szükség. Helyeselte viszont, hogy a kormány kizárta ezt a lehetőséget.
A Fidesz megfojtja Magyarországot Mesterházy Attila március 8-i évértékelő beszédében elsőként mondta ki nyilvánosan Magyarországon, hogy a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett kormányközeli pénzszivattyúk átszövik és behálózzák a magyar gazdaságot. Azóta számos ellenzéki politikus is felismerte, hogy vissza kell szorítani a fideszes oligarchák nyomulását, amely megfojtja Magyarországot. Akkor még nem sejtettük, hogy a Fidesz-kiadásban Magyarországon újra megjelent Rokonok és Úri muri végül egész regényfolyammá fajul. Ma már tudjuk: a SimicskaNyerges-Vitézy-Mészáros stb. klánok klónozódnak, sőt, sajtóhírek szerint a közgépezet része az Orbán-család jól ismert bányavállalkozása is. A kormányfő édesapjának tulajdonát képező kőbánya az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt folyamatosan zuhanó építőipar közepette is majd negyven százalékkal növelte a forgalmát, mi több: még 800 millió forintos fejlesztésbe is kezdett nem kis részben az emberek pénzéből. Ezzel "csak" az a baj, hogy az orbáni államhatalmi gépezet Közgépesíti a közpénzt, majd a közpénz az Orbán-család cégénél köt ki. Az MSZP szerint normális, beruházásösztönző és munkahelyteremtő gazdaságpolitikára lenne szükség. Olyanra, amelynek révén a hazai kis és közepes vállalkozások érvényesülnek, nem pedig a miniszterelnök családi és haveri körének cégei és félhivatalos udvari beszállítói. Fejezzék be az ország Közgépesítését! Török Zsolt, szóvivő
Meddig tart még az aljas hazudozás? Kriza Ákos polgármester tévényilatkozatban, a miskolci Fidesz pedig közleményben folytatja azt az undorító hangulatkeltést, mások mocskolását, melyet az elmúlt években már megszokhattunk tőlük. Állításaikat tényként igyekeznek feltüntetni, remélve, az emberek azt akként is kezelik. Hát nem. Attól, hogy ők valamiről azt állítják, hogy tény, az még nem válik azzá, s ma már egyre kevesebben hiszik el nekik azt, amit mondanak. A Fidesz hétfői közleményében többek között a következő olvasható: „Miskolc város lakói tudják, hogy a fészekrakókat Káliék költöztették az Avasra”. Ez aljas hazugság. Minden, csak egy kicsit is tájékozott ember tudja, hogy ma Magyarországon mindenki oda költözik, ahová akar. A Fészekrakó program abban igyekezett segíteni a tisztességesen dolgozó embereknek, hogy meglévő forrásaik mellé megkapják azt a pluszt, amely saját lakáshoz juttatja őket. Sajnos, a rendszert kihasználva sokan csalással vették igénybe az állami segítséget. A csalássorozat kitervelői ellen – többek között a helyi szocialisták feljelentése alapján – eljárás indult. Ma már az az ügyvéd is bíróság előtt áll, aki korábban fideszes kitűzővel a kabátja hajtókáján nyilvánosan is vállalta szimpátiáját és szellemi közösségét Orbán Viktor és Kriza Ákos pártjával. Az üggyel kapcsolatban a Fidesz azért szedte elő ismét a nevem, hogy ezzel próbálja meg elterelni a figyelmet a jelenlegi városvezetés tehetetlenségéről, a be nem tartott ígéretekről, Miskolc leépítéséről, az emberek átveréséről. A nem közmunkás foglalkoztatottak száma az elmúlt két évben a régióban biztosan, a városban, a rendelkezésre álló adatok szerint, valószínűleg csökkent, nem indult újra a kohászat, nem tódultak ide a befektetők. Sorban állnak meg a beruházások, vészhelyzetbe került a villamosprogram, a város elhanyagolt, gondozatlan. Közben iskolaigazgatókat, felső- és alsóvezetőket, egyszerű adminisztrátorokat rugdosnak ki, mert bosszút állnak, vagy mert kell a hely a rokonnak, komának, anyósnak. Ezt látják a miskolciak is, hiába akarják ezekről az elmúltnyolcévezéssel, vagy a Káliahibással elterelni a figyelmet. Ez nem fog menni. Menni ők fognak, legkésőbb 2014ben.
Káli Sándor országgyűlési képviselő, Miskolc korábbi polgármestere
Orbán logikája A miniszterelnök – mindnyájunk örömére – tegnap bejelentette: még nézőként sem kíván részt venni az olimpián. A kormányfő sport- és nemzetközi VIP-páholyfüggőségét ismerve nem lebecsülendő eredmény ez, ahhoz viszont kevés, hogy a két éve indult adócunamival sokkolt lakosság és a piacok megnyugodjanak. 26 hónap, 26 új adó. Ez az Orbán-kormány eddigi teljesítménye vagy, ahogy a miniszterelnök mondja: történelmi tette. Az éppen legújabb, a tranzakciós adó a kormányfő szerint logikusan terjed majd ki a jegybankra is. Vagyis Orbán Viktor szerint logikus az, hogy az adófizetők pénzével gazdálkodó állam megadóztatja immár az adófizetők pénzéből gazdálkodó állami bankot is. Vagyis ahelyett, hogy a tranzakciós adóval a nagy összegű vagy éppen a spekulációs pénzügyi tranzakciókat adóztatná az Orbán-kormány, inkább az egyszerű emberek csekkbefizetéseit, átutalásait, illetve az általuk befizetett adóból fenntartott nemzeti bankot sarcolja. Logikus. Az igazságtalan, egykulcsos személyi jövedelemadóhoz, a fogyasztókon és a vállalkozásokon lecsapódó különadókhoz, a vagyonadó elvetéséhez foggal-körömmel ragaszkodó Orbán-kormány nem az átlagemberek, hanem a gazdag emberek oldalán áll. Tukacs István, országgyűlési képviselő
A Fidesz és az ügyészség sorozatos kudarcai Az utóbbi időben egyre több nagy horderejűnek titulált ügyben menti fel az érintetteket bűncselekmény hiányában a függetlenségüket példásan őrző magyar bírák. Lesz miről beszámolnia Budai Gyulának: eddig lényegében az összes olyan büntetőügyben, amely a kormányváltás óta a Fidesz politikai leszámoló akciója keretében indult, felmentő ítélet született. Dávid Ibolya, a dombóvári Szabó Loránd, az ex-vagyonkezelő Tátrai Miklós, a Bábolna-ügy után most Szitka Péter kazincbarcikai polgármester perében is. Még sorolhatnánk, s minden bizonnyal majd sorolhatjuk is a hasonló ügyeket. A nyomozó főügyészség ügyészei ellenzéki képviselők esetén követik a Tanú című filmben klasszikussá vált mondást: "az is gyanús, ami nem gyanús". Megvádolnak mindenkit, ha van alapja, ha nincs. Ha azonban fideszes képviselőről van szó, el tudják magyarázni azt is, hogy bár az önkormányzatot megkerülve adta el 160 ezer forintért polgármesterként az 1,6 millió forintot érő ingatlant, az mégsem hűtlen kezelés. Még csak a kísérlete sem. Ezek alapján egyértelmű: bár Polt Péter ügyészsége jó szolga módjára teljesíti, amit Budai Gyulán keresztül a Fidesz megrendel, kudarcot vallott Orbán Viktor azon törekvése, hogy a bíróságot is befolyása alá gyűrje. Nyilván ezért olyan fontos neki, hogy minden hazai és nemzetközi elmarasztalás ellenére hatályban tartsa azt a törvényi felhatalmazást, amely szerint Szájerné Handó Tünde és Polt Péter a vádlottakat a törvényes
bírájuktól
elvonva
az
általuk
kiválasztott
bíróságokhoz,
bírákhoz
irányíthassák. Azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítottakat és a vádlottakat a Magyar Nemzet hasábjain már rég bűnösnek mondták ki, sorra jönnek az ítéletek, amelyekben az igazsághoz ragaszkodó és a törvényességet szem előtt tartó bírók egymás után mentik fel a Fidesz politikai leszámoló akciójának áldozatait. Az MSZP tiszteletét fejezi ki a hivatásukat felelősen betöltő bírák iránt, akik minden kormányzati törekvés ellenére meg tudták őrizni függetlenségüket.
Egyúttal úgy véljük, hogy a legfőbb ügyésznek és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőinek be kellene látnia, hogy azzal, hogy a Fidesz büntetőjogi tagozataként pártutasításokat hajtanak végre, az állampolgárok ügyészségbe vetett hitét rombolják. Ennek következményeivel pedig már nem Budai Gyulának, hanem nekik kell számolniuk. Magyar Szocialista Párt
