szintén iskolacsúccsal győzótt (100 m gát 15,B mp; súlylökés 12,08 m; távolugrás 610 cm; magasugfáS 18B cm; 300 m 39,4 mp). Schulhof Ernő kétszeres országos bajnok cselgáncsban. Nagy Tünde tornában országos vidéki ifjúsági IL osztályban harmadik, a szerenkénti döntőben lóugrásban elsó lett. Kaló Marianna a serdülő sífutásban, magyar bajnokságban második lett. Garami György aranyjelvényes vívó, harmadosztályú tőr- és kardcsapatversenyben elsó helyezést e}ért csapat tagja, Méltó utóda Werner Gyulának és Kovács Istvánn:rk Fúlró Sándor, aki a DVTK NB l-es 1abdarúgó-csapatának tagja 19?5. január 1-tő1, 1975. január 1-tő1 átszervezték a középiskolai sportot. és megvan a remény, hogy az elkövetkezendő idóben még jobb, még eredményesebb munkát végezhetúnk, A sportkór vezetését19?5. január 1-tő1 Molnár Miklós testnevelő tanál vette át, Miskolc, 1975. íebruár
1.
KAMARÁS ISTVÁN spoftköri tanárelnök,
igaZgatóhelyettes
Iskolánk mozgalmi életéből Az ifjúság eszmel-politikai nevelése döntő fontosságú a társadalonr, igy iskolánk életében is. Ahhoz, hogy gyernekeink szocialista társadalmunk va]ódi építőerejévéváljanak, szilárd eszmei alappal kell rendelkezniük.
Fiataljainkat fegyelmezett, a nép, a szocialista haza ügyéértminden áldozatra kész emberekké ke1l nevelnünk. Az iíjúságszocialista szellemü neve]ése az egész társadalom ügye, de ezen belül kiemelt szerep jut a pedagógus iársada].omnak. Ezt a nagyszerú, nemes fe]adatot hivatott teliesíteni iskolánk tantestülete is, az iskolai páItszervezet irányításávai. Nevelóink nagy felelősséget éreznek azért. hogy tanulóink világnézeti nevelése megfelelő színvonalú legyen. Ennek érdekébenezen a terü]eien is rendszeresen képezik magukat, Korábban a Továbbképzési Kabinet szervezésébenaz ún. állami ideológiai tanfo]yamokon vettek részt szép számmal tantestü]etünk tagiai. (P1. Dialektikus és történelmi máterializmus, A marxista esztétika aiapjai stb.) 196B-tó1 pedig az iskolai pártalapszervezet által szervezett pártoktatási tanfolyamokon beszéljük meg a legfontosabb ideológiai problémá34
A négy évre elkészítettütemtelv alapján a kóvetkező témaköröket dolgoztuk fel: Kulturá]is kérdések; - Világnézeti és esztétikai kérdések; - A társada]mi és állami élet kérdései; - A pá|tirányítás és pártélet kérdései; -Tantestületúnkból 3 1ő végezte el a Marxizmus-Leninizmus ESti Egyetem 3 éYes tagozatát, 1 fó pedig az esztétikai szakosítót. Jelenleg 1 fő tanu1 a filrlzófia szakosítón, 1 pedig filozófia kiegészítő szakot vógez az Eö1l,ös Loránd Tudományegyetemen. A fenti számokka], nem vagyunk elégedettek. A jövóben arra töfekszünk, hogy minél több nevelő végezZe el a marxista egyetemet. A világnézetünk alapjai c, tantálgy bevezetésére 1969-ben két IV. egy 1968,l69-ben osztályban kerúlt sor, melyet az elózó tanévben - ekkor még országosztályban külső előadó tanított. A tantárrgy tanítása s e tekintetben iskolánk útszerte csupán kísérletistádiumában volt - mint o§zágosan általánosan, tölónek számít. (Valamennyi osztályunkban, az 1972 ?S-as tanévben tanítottuk először a tárgyat.) A tantárgy oktatásának általános bevezetésekor (1972l73-as tanév) iskolánk r-negfeLeló f elkésziiltségúnevelókkeI rendelkezett. Politikai-világnézeti neveló munkánk szempontjából döntó jelentőségű az MSZMP KB 1970, febr. 18-19-i ifiúságpolitikai határozata, amely tontos feladatokat jelöl meg az egész társadalomnak. A fe]adatok megvalósíiásában a pártalapszervezeteknek kü]önösen fontos szeíepük van. Megnövekedett az iskolai pártalapszervezet szerepe a KISZ-élet irányításában, A párttag tanárok korábban is patronáltak egy-egy alapszervezetet, de ez a munka még jelentősebbé vált a KlSZ-szervezeí, vertiká1is formára való áttérésével,Az előkészítés1973 tavaszán kezdódött, ígv n;'ir az |9'l3'l4-es tanévben ebben a formában dolgoznak KlSZ-alapszervezeteink, Jelentósége abban á11, bár még kezdeti nehézségekkelküzdü.nk, hogy megszúntek azok a hibák, amelyek a korábbi ,,osztá]yalapszervezetekben" gátolták az aktív politikai életet. Az új formában nagyobb hangsútyt kap a KISZ politikai jellege. A vegyes életkorú aiapszervezeiekben a korábban általántls, ún. osztályproblémák helyett a politikai élet fontos kér,déseit vitattratiák meg a fiatalok. Az 1973,?4-es tanév erednrényei azi mutatják, hogy helyes úton
kat.
jár;rk.
Az idei tanév is ]:rozott bizonyos változásokat. Az 7974 75-ös tanév II. félévébenkészítjük eló a KISZ KB IB áprilisi határozatának végreáprilishaitását. Így 19?5 i.avaszán rrregvalósítjuk az új mozgalmi év tó1 áprilisig bevezetéséi, értelmébena tagfelvétel rnár az idén is a KiJ.ián-pr,óba A határozatok alapján folvik. Már a kezdeti lépésekis bizonyítják, hogy az egyéni íeladatvátlalások rendszere pozitívan serkenti a KISZ-életet. Hasonló eredményeket vár,unk az egyéves tagsági igazolványtól és aZ úi sze|vezési iendszer bevezetésétől is.
Fontos feladatnak tartjuk, hogy a KISZ tagsága necsak a KlSZ-i.ra_ tározatokat ismerje, hanem tájékozódjék a pár,thatározatokról is, s lehetőség szerint kapcsolódjék be annak végrehajtásába. Így KlSZ-szervezetünk feldolgozta nemcsak a KISZ VIII., hanem az MSZMP X. kongreszszusának határozatait is. s azok szellemében dolgozik. A páltszervezet közvetlen irányító szerepének erőSödését tanúsitjl a KlSZ-vezetóség, és a pártalapszelvezet vezetóségének szoros kapcsÓlata, Az iskolai pártalapszervezet titkára rendszeresén részt vesz a KISZvezetóség űlésein, házi vezetőképzőn, másrészt a pártvezetőség beszámo]tatja munkájáró1 nemcsak a pártösszekötő tanáIt, hanem a KISZ vbtitkárt is, A munka összehangolása lehetővé teszi a párhuzamossá:ok elkerülését,növe]i az ifjúság önállóságát. fejleszti az iskolai élet demokratiz-
musát,
PáltsZelvezetúnk,
a KISZ-szervezet, SZofosan együtbműködve
e8éSZ tantestülettel és a tanulóifjúsággal, nagy gondot
az
fordít arra, ho3y
a munkára nevelés ne csak az iskola falain belü1, de azon tú1 is me3valósuljon. Ezért tartjuk nagy jelentőségúnek a minden évben megszeivezett őSzi mezógazdasági munkát, amelyet lendszeresen a Tarcali Á1lami Gazdaságbal végzünk. Fiatalságunk döntó többsége nagy lelkesedésse1 veszi ki a részétebból a munkából. amely pedig nemégyszer komoly nehézségekelé állítja őkeí. Az állami gazdaság vezetői több alt
liilendó heiyet Balatoníenyves, Balaton u. 18. 1960-ban kapoti iskolánk. Somogy megye Tanácsa V. B. építésiés közlekedési osztályátó1 1962-ben kaptuk meg az engedélyt végleges sátortábor telepítésére.
Az c]ső tábot,okat nagyon nehéz körülmények közótt szerveztük, A tábolozisl:oz szü_kséges íelszereléseketMiskolcon vagonba raktuk (konylra, ágyak, matracok stb.), majd a iáborozás befejezésekor újra visszaszállítotiuk. A nehéz és íáradságos rakodási munlrák elkerü]ésére 1963ban tár,sada]mi összeíogással központi épületet építettünk, aho] a szükséges felszereléseket elhelyezhettiik, Segítségetnyújtott ifjúságunk leikes munlrájál"roz a szüiői munkaközösség, a tanári iestület, az LKM, a városi és a meiyei tanács, Így 1964 nyarán már beíejezhettúk az építkezést,s 5 turnusban 350 főt táboroztattunk. Ebből 250 fó a Kilián Gimnázium tanára, illetve tanulója volt, 100 íó pedig a misko]ci és a megyei iskolákból jött. (Kohóipari Technikum 35 íő, 36, sz. Á]talános Iskola 30 fó, Kazincbarcikai Vegvipal,i Technikum 35 fő,) 1965 66-ban a sátrakat felvá]tották a színes, hangualtos, 4 személyes panelházak, ameiyeket diákjaink saját kezüeg mázoltak, csinosítottak. Úi beszerzesekkel gyarapítottuk íelszerelésünket is. (Tányér, evőeszköz, ágvnemű.)
Fejlesztettúk egészsa3iigyi felszereléseinket is. Az építkezések19?2-
ben íejeződtek be.
Több vállalattal szocialista szerződést is kötöttünk, hogy a tábor fenntartása könnyebb 1egyen (Sajóbábony, MEH Vállalat. LKM). 1967-tó1 6-7 turnusban folyik az üdültetés. Iskoiánk tanulóinak rnintegy lrarmadrésze minden évben pihenhet balatonfenvvesi üdülótelepünkön. Az utolsó turnusban minden évben klsz-szelvezetünk lrázi vezetóképző híbolát ta|tjuk. llveken keresztül építótábor jellege volt vízitelepúnknek, aho] a tanul.ók napi négy órát doigoztak. A nap többi részétpihenéssel, fürdözésSel, csónakáZáSsal töttötték. Meghatározott program szerint tábori foglalkozásokon is részt vettek. Szép és hasznos kirándulásokat tettúnk Bádacsol-tyba és Keszthelyre is. Ma rr'rár táborunk indább üdülőjellegú, de a rendszeres tábori élet ma sem hiányzik, Ébresztő, re3geli torna, a napi program kihirdetése, táborl munkák (a tábort magunk tartjuk rendben), KISZ-f oglalkozások teszik változatossá a napot, A tábor tagjai gyakran végeznek társadalmi munkát pl. a helyi állami gazdaságban is. Az elmúlt óvekben több osztályunk. az osztáIyfőnők vezetésével, kollektívan jelentkezett a táborba, ahonnan egész napos kirándulásokat tetiek a környékfe, (Keszthely, Hévíz,Tihany stb.) LehetőSégünk nyílt arra iS, hogy külföldi csereüdültetéSt SZerVeZzünk. 1974-ben 36 lengyel diák és 4 taná. üdült 2 hétig Balatonfenyveseo. a mi ianulóink pedig Lengye1oIszágban jártak, Nagyszerú nevelési 1elretőségeink vannak a balatcni táborban, hiszen a tanárok és diákok mindennapos. közvebien kapcsolata elelgedhetetlen tartozékii a szocialista sze]lemú enberf ormálásnak.
A
tíLborb al-L.
Munlrában a Kilián,,szr,lfudlld.1.Ipcs" bíi!]ád,ia,
Munka után B9
Ezt a lehetőséget ke]l nekúnk még a jelenteginél is íokozottabban kihasználnunk. Nagyszerú és nemes íeladatunk a szocialista ifjúság nevelése, széles kórú összefogást kíván. HelytáUást kiván a terú]etünkón múködó va]amennyi tömegszerveZettói, a párttól, a KISZ-tő1, de a Pedagógus Szakszervezet helyi szervezetétői is. A pártvezetői;ég évek óia jó munkakapcsolatot építettki a szakszervezeii bizottsággal. További sikerünk íó forrásának tekintjük, hogy a tömeg§zelvezetek vezetói Szorosan együttmúködjenek az állami vezetéssel, s egymást segítve, támogatva alakitsuk ki azt a jó politikai légkört, amóiyben kiféjleszthetjük ifjúságunkban mindazokat a nemes jellemvonásokat, amelyekre szocialista hazánkr-rak szüksége van.
PÁL ISTVÁNNÉ párttibkár
ILONA vb-titkár
BAJUSZ I(ISZ
KAMARÁS IsTVÁN igazgatóhelyettes
Megemlókezés a Dol gozók Gimnáziannár ől Jelen visszaemlékezésemet, i]letve beszánolómat kissé kor,ábban kei] kezdenem, mive1 isko].ánk és a vele kapcsolatos Dolgozók Gimnáziuma a diós3yóri gyári dolgozók számára létesült, és íelszabadulásunkkai á]I kapcsolatban. A második világ}-ráború során MiskolcróL Kassára áttelepült és onnan 1945-ben visszaköltözótt iskolánkat a diós3yőri gyárak, de különö3en a MÁVAG Kohászati Üzenrek vezetői örrömmel fogadták: ingyen epületet biztosítottak a számára, azt rendbe hozatták, átalakitották iskolai célokra, fútésérőt,világításáról, takarításáról éS felszereléSéról gondoskodtak. Rendkívül nagy jelentőségú volt e támogatás abban az idóben, a pusztulás képét de küiönösen a vasgyárban amikor mindeníelé - kellett az életet, helyesebben -a munkát adó új és 1áttuk, és a romokbóI demokratikus életet eiindítanunk. I1yen körülmények között örömme], üdvözöltük a Kózoktatásügyi mintegy a múIt búneinck Minisitérium azon iende]kezését is, amely - képzésbennem részesült, jóvátételeként az önhibájukon kivü1 iskolai - nódolgozók iskolázási lehetóségeirő1 gondoskodott, és ielnótt férfi- és azok középf okú továbbtanulásáró1 intézkedett. amelynek tanulói majdnem 1000, n-ban Term^észetesen iskotánkat az elsók között jelólték ki a Dolgozók adódtak munkásgyerekekból Cimnáziumánck anyaiskolá iává. a naptári évben k(:t kezdetben Dolgozó Gimnáziumunkban is hat hóidő osztályonként A tánulmányi osztályt lehetett elvégezni. nap volt, 90
