Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9.
• Tájidegen faj / adventív faj / jövevény faj : betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj.
• Özönfajok / inváziós fajok: olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra
megfelelő élőhelyen monoton módon növekszik. • Magyarország tájidegen, agresszíven terjedő növényfajainak
eloszlása a következő képet mutatja: 64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű (TAMÁS 1999).
Idegen fajok száma Európa néhány országában Országok
Terület (km2)
Idegen fajok
Fajszám/10.000 km2
Albánia
28 748
56
19,4
Ausztria
83 849
293
34,9
Dánia
43 069
239
55,5
Finnország
337 032
171
5,0
Franciaország
543 998
479
8,8
Németország
356 330
339
9,5
Görögország
131 986
85
6,4
Magyarország
93 030
208
22,3
Olaszország
301 262
294
9,7
Norvégia
324 219
194
5,9
Portugália
88 500
244
27,5
Románia
237 500
203
8,5
Spanyolország
504 750
250
4,9
Svédország
449 964
217
4,8
Svájc
41 288
280
67,0
Hollandia
41 160
265
64,0
A magyarországi vasútvonalak és az adventív növények közötti összefüggés (PRISZTER nyomán).
• A diaspórák jó terjedési képessége ☻ • Csírázás széles ökológiai tartományban.☻ • Kedvező reprodukciós ráta ☻
• Elnyújtott csírázási spektrum. ☻ • Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés. • Raktározó szervek jelenléte. ☻ • Magasság. ☻ • Kedvező morfológiai jellemzők. ☻ • Erős vegetatív terjedő képesség. ☻ • Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. ☻ • Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. ☻ • Allelopatikus hatás. ☻ • Herbicid rezisztencia, herbicid tolerancia. ☻ • Nagy ökológiai tűrőképesség. ☻
A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás: • Beilleszkedés a társulásba • Őshonos növényfajok kiszorítása • Kórokozók behurcolása • A honos növények génkészletének befolyásolása Az állatvilágra gyakorolt hatás: • A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.)
számának csökkenése • A növény-állat interakciók számának növekedése • Az interakciók száma közel azonos marad
A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás: • A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása • Az avar- és humuszképződés felgyorsulása • A talaj vízgazdálkodásának megváltozása
Az emberre gyakorolt közvetlen hatás: • Allergén hatás • Bőrgyulladás • Rákkeltő hatás
• Mérgező hatás
Az Európai Unió 12 milliárd Eurót költ évente védekezésre. 1982 óta 180 LIFE projektben 38 millió Eurót költöttek tájidegen irtásra Natura 2000 területeken.
Az USA 80 milliárd Eurónak megfelelő pénzösszeget fordít évente az inváziós fajok elleni védekezésre. Inváziv Idegen Fajok Európai Jegyzéke (DAISIE) 10.822 Európán kívüli fajt sorol fel, ennek 10-15%-a jelent potenciális veszélyt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.
A diverzitás nem egyenlő a fajszámmal!. Az invazív fajoknak lehetnek negatív hatásai a természetes életközösségre. A védekezés megtervezésénél azt a fajt kell kiválasztani, ami a legnagyobb problémát okozza.
Minden rendben, növelik a diverzitást!
Mindenütt ott vannak!! Nincsenek mindenütt!!.
Fontos tudni, az elterjedésüket, hogy meg lehessen tervezni az ellenük való védekezést!.
A közvélemény felfigyel a fajra
Védekezés költsége
befektetést igényel
megoldható
Eltávolítás
Eltávolítás nagy
Fertőzött terület
Eltávolítás egyszerű
Csak helyi kezelés
Betelepülés Észlelés Nincs jelenlét
Elszórt előfordulás
Idő
Gyakori előfordulás
Maximális elterjedés
• Megelőzés MINDIG a legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia!
• A korai felismerés a második legolcsóbb és legcélravezetőbb stratégia!
40.000 km2 volt fertőzött Cactoblastis cactorum,
1.
Természetvédelmi célok felállítása 2. Legveszélyesebb fajok meghatározása
6. Felülvizsgálat és változtatás
5. A beavatkozások hatásának monitorozása
3. Védekezési technika kiválasztása 4. Terv készítése
Adaptive Management of Weeds describing management actions and decisions confronting natural area managers (from Randall (1997), based on a diagram by Oren Pollak).
Selyemkóró Asclepias syriaca
Származás, elterjedés: – Észak-Amerika keleti síkságai – Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki – Első hazai adata: 1736, Dunántúl – Intenzív termesztése: 1870-1950 – Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: – Felhagyott állományok – Úthálózat és vasút fejlődése – Talajművelés, bolygatás – Kompetítorok kiirtása
Legfertőzöttebb megyék: – Bács-Kiskun, Tolna, JászNagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Termőhelyigény – száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken
Biotikus interakciók – Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre – Kompetíciója még nagyobb jelentőségű – Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. – gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség – Mézelő, termése a virágkötészetben használható
1989
2013
Magyarország selyemkóró fertőzöttsége 1989-ben: barna szín: erős fertőzöttség, sötétkék: közepes fertőzöttség, világoskék: gyenge fertőzöttség, narancssárga: szórványos előfordulás, sárga szín: nem fordul elő. Hazánk jelenlegi selyemkóró fertőzöttsége (fekete szín: selyemkóró előfordulás).
Természetvédelmi károkozás – Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját Kezelése – Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása – Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés – Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép – Alkalmazása bimbózáskor virágzás kezdetekor kedvező
122 nem fertőzött 98 fertőzött 47 erősen fertőzött
Fotó: Gál Attila
Specialista fajok száma (400 m2)
30 Nyaras-borókás
25
Nyílt homoki gyep
20 Buckaköz
15
Zárt nyaras
10 Parlag
5
Fenyves Akácos
Szántó Szőlő-gyümölcs
0
0
Forrás: MTA ÖBKI
10
20
30 40 Fajszám (400 m2)
50
60
Tájidegen faültetvények
1783
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények
1864
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények
1883
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények
1958
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények
2000
Készítette: Dr. Biró Mariann
Projekt időtartama: 2012. július 19. – 2015. június 10. A projekt teljes összege:
791.899.161 Ft. Négy helyszín: Fülöpháza (950 ha) Orgovány (800 ha) Bugac (350 ha) Kéleshalom (110 ha)
Köszönöm a figyelmet!
