A közkönyvtári értékháló természetrajza Fodor Péter előadása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2012. november 8.
„Az amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól elvégzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai Az ismeretszerzés alapja az olvasás. Hol tanuljunk olvasni, érteni? - Család, iskola. Mi ebben a bibliotéka szerepe? - A lehetőség.
Olvasásfejlesztés Európában Finnország:
kiváló írási és olvasási kompetenciák. PISA felmérés. Olvasó Finnország. Nagy-Britannia: Melyik könyvet válasszam? Svédország: Vigyázat! Az olvasás függőséget okoz! Mindenki unokái. McDonald’s éttermi lánccal közösen mesekönyv választás. Norvégia: Kulturális iskolatáska. Ausztria: Egész Ausztria olvas. Találkozzunk a könyvtárban! Németország: Olvasás Alapítvány.
Az olvasás helyzete Nem csak könyvet, újságot olvasnak az emberek, hanem újabban tért nyert a médiaolvasás ¾ vizuális kultúra térnyerése (tv, számítógép, e-book) ¾ internethasználat elterjedése ¾ felmérések szerint rendszeresen olvasott - 1960-as években: 60 % - 1970-es években: 65 % - 1980-as években: 54 % - 1990-es években: 48 % - 2000-es években: 40 % ¾
¾
A kulturális kínálat átalakulása, változása
A szabadidő és művelődés KSH időmérleg kutatás 2009-2010 Előtte: 1986-1987 , 1999-2000 Szabadidőtöltés percben: Szabadidő társas eltöltése Vallásgyakorlás Mozi, egyéb kult.tevékenység Olvasás Tanulás, önképzés Rádióhallgatás Tv, internet, video, dvd Séta, kirándulás
Férfi 1987 58 1 5 38 22 9 111 19
Nő 2010 50 1 2 18 30 1 166 19
1987 48 2 3 29 19 4 100 10
2010 46 2 2 21 28 1 138 11
Értékteremtés ¾
A termék, szolgáltatás objektív és szubjektív tulajdonságok komplex halmaza. A vevő, használó az általa alkotott benyomások összességeként értékeli az elfogadott, felkínált értéket.
¾
Folyamata: - erőforrás-gazdálkodás, - transzformálás, - igény kielégítés.
Kapcsolatháló Kapcsolatháló-elemzés (social network analysis) Fogalma a társadalomtudomány terén olyan módszertant jelöl amelyet a 60-70’es években szociológusok, szociálpszichológusok dolgoztak ki. Mára a kapcsolathálózati elemzés (matematikusok, statisztikusok, informatikusok) fejlesztéseknek köszönhetően – a gyors adatfeldolgozás mellett önálló interdiszciplináris metodológiává vált. Bodó Borbála ¾ Sajátos erőforrás: ismeretbővülés, információs csatorna, erőforrások áramlása emberek és szervezetek között. ¾
Értékháló (value net) A tudás, az ismeret = tudásgazdaság = üzleti kérdés Érték az értéklánc mentén jön létre. Bármely szervezet felfogható értékhálóként, így a nonprofit kulturális szervezetek, így a bibliotékák is. Modell Probléma Megoldás Várható eredmények, értékek: 1. Erőforrások és funkciók fókuszában 2. Erőforrás, összpontosítás (hatékonyság) 3. Versenytársakkal való összevetés 4. Klasszikus értékrendszerhez képest kevésbé merev 5. Támpontot ad a fejlesztéshez Buresch János, Gyenge Balázs
Kulturális háló alapja: az érték, a minőség Feltétele: szélesen értelmezett kultúra, Alapja: oktatás, magatartás, nevelés, kulturális hagyományok, értékek, Helye: család, oktatási - kulturális intézményrendszer, a társadalom tagjainak példája. Eredménye: műveltség, felelősségteljes társadalom. Miért fontos a társadalom műveltségi állapota? - gazdasági innováció, fejlődés alapfeltétele. - társadalmi együttélés kultúrája.
A közkönyvtári értékháló természetrajza Értékválasztás, értékközvetítés Minőségi szolgáltatás A hozzáférés demokratizmusa Innovációs technológia megjelenése és fejlesztése A könyvtár érték közvetítése Az olvasó, a használó bizalma Változó elvárások: - hagyományos használat - hagyományos és információs technológia (IT) - IT - IT de távhasználat
Szükség van: - rendszerszemléletre, - szolgáltató attitűdre, - tartalomszolgáltatásra, - összefogásra másokkal, - párhuzamosság csökkentésére. Az értékháló csak úgy alakul ki, ha közös - a gondolkodás, - a cselekvés, - a tehervállalás, - a feladatmegosztás. Az értékháló kiépítőjének figyelemmel kell lennie: - az információ-áramlás menedzselésére, - a kapcsolatrendszer működésének koordinálására.
Belső háló
Külső háló
segédkönyvtáros 1 raktáros 1
Olvasó 1
. . . .
könyvtáros 1 segédkönyvtáros 2
KÖNYVTÁR segédkönyvtáros 3 raktáros 2
ODR MOKKA MATISZ MANDA…. Könyvtár 1 Könyvtár 2
könyvtáros 2 segédkönyvtáros 4 informatikus- fejlesztő, rendszer-működtető
Olvasó N olvasószolgálat szerzeményező feldolgozó általános tájékoztató szaktájékoztató gyűjtemények könyvtárosai helyismereti, zenei gyerekkönyvtáros….
Könyvtár N
Mit vár el az olvasó a könyvtártól? ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Tájékoztatást - tájékozódást A szolgáltatásokhoz való hozzájutást - gyorsan - hitelesen - időben - térben A használó kiszolgálását - személyesen - virtuálisan Kulturált környezetet Felkészült könyvtárosokat Az olvasó, a használó, a látogató és a könyvtáros kapcsolata. Kinek van igaza? Kinek a toleranciája nagyobb?
Mit tud a szolgáltató könyvtár? ¾
jól megközelíthető, használó- és olvasóbarát könyvtár,
¾
tudástár, információs és tanulási központ,
¾
készüljön paradigma és információ-technológia váltásra,
¾
járuljon hozzá az életminőség javításához, növelje az egyén versenyképességét,
¾
legyen programja és határozzon meg prioritásokat, feleljen meg a hazai és nemzetközi szakmai elvárásoknak,
¾
alkalmazza a minőségelven alapuló, személyre szabott szolgáltatást,
¾
fejlessze gyűjteményét, szolgáltasson dokumentumokat, hagyományosan és virtuálisan, 24 órás hozzáféréssel,
¾
legyen többfunkciós könyvtár, kulturális központ,
¾
rendelkezzen hatékony személyzettel, működési és fejlesztési forrásokkal,
Hogyan jelenik meg a kommunikációs és információs technológia a bibliotékákban? ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
vezeték nélküli hálózat kölcsönzés, előjegyzés, hosszabbítás, távcsatlakozás mobil eszközökkel akadálymentes információ hozzáférés multi-platformos technológia portálrendszer, többnyelvűség tartalomszűrés e-ügyintézés
¾ digitális világ a katalógusban ¾ kompatibilitás országos rendszerekkel (MOKKA, ODR) ¾ archívumok, adattárak (NAVA, NDA, MANDA, MATISZ) ¾ multimédia zenehallgatás, filmnézés a könyvtárban és távolról ¾ linkgyűjtemény: elektronikus sajtó, portálok ¾ WEB 2.0 (chat, blog, MSN) ¾ e-book kölcsönzés…
Mennyire befolyásoló tényező a társadalmi megítélés? Ha igen, miért nem figyelünk erre? Ha nem, miért tartjuk fontosnak? Tudjuk mi az elvárása a könyvtárhasználóknak és/vagy miért a mi könyvtárképünket kínáljuk? ¾ Van-e összefüggés a társadalmi hasznosság és a finanszírozás között? • Ajánlható, törvényben előírható az un. ingyenes használat, mint állampolgári jog, de ezt ki biztosítja és finanszírozza? Az állam, az önkormányzat, a használó? • A könyvtár alig képes a jelenlegi struktúrában saját bevételeit növelni. • Tény, hogy a nem megfelelő finanszírozás sajátos, lefelé tartó pályára teszi, teheti az intézményeket. ¾ Van piacképes szolgáltatása? Ha van miért nem mutatja be? Ha nincs miért beszélünk róla? ¾
Mit tehet ma a könyvtár? ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Minimalizálni a gazdasági válság hatásait. A rendelkezésre álló, de csökkenő működési források szigorú, célirányos felhasználása. Fejlesztési források pályázati úton történő megszerzése és hatékony felhasználása (TIOP, TÁMOP, NKA). Feladatorientált szervezet-fejlesztés, a humánerőforrás racionális, hatékony és rugalmas működtetése. A minőségi szolgáltatás követelménye. Felkészülés a könyvtár-használati szokások további változására. Szakemberképzés továbbgondolása: igény, minőség, lehetőség.
Hogyan tovább? A 2000-es évek első évtizedében megvalósult paradigmaváltás után újabb paradigmaváltáshoz érkeztünk. ¾ Néhány különbség a kettő között: • a felgyorsult informatikai világ- újabb és újabb kihívást jelent, • a könyvtárhasználat folyamatosan változik. ¾ Kérdés az, hogy • milyen választ adunk az átalakulásra, • elegendő- e követni a jelenségeket, • képesek vagyunk-e kezdeményező szerepet vállalni, • az elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlen hatását a finanszírozásban meddig viseli el a könyvtár szolgáltatása, • tudunk-e rendszerszemléletben gondolkodni és cselekedni. ¾ Szakmai konszenzus hiányában lehet-e stratégiai tervet kidolgozni? ¾
Jövőkép ¾
A könyvtár egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, a felhalmozott tudásnak, valamint a műveltségnek a mindenki számára független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a különböző használói csoportok versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, segítve a leszakadó csoportok felzárkózását. ¾ Gyűjteménye és szolgáltatásai differenciált fejlesztésében figyelembe veszi az országos könyvtári rendszerben betöltött szerepét. ¾ A könyvtár közösségi szerepe felértékelődik, az intézmény közösségi térként, hagyományos és virtuális találkozóhelyként működik, hozzájárul az olvasási kultúra fejlesztéséhez. Küldetés ¾ A könyvtárnak – mint alapintézménynek – az a küldetése a tudásalapú társadalomban, hogy a fejlesztését, a működését és a szolgáltatását a valós igényekhez alakítsa. ¾ Tevékenységét a nyilvánosság bevonásával végezze.
IRODALOM: Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Előszó: válogatás a kapcsolathálózati elemzés irodalmából. In: Szociológiai Figyelő 1988. 3 p. Bp, 5-14. Charles Kadushin: Kapcsolathálózatok a kultúra termelésében In: Szociológiai Figyelő 1988. 3 p. Bp, 33-38. David Knoke – James H. Kuklinski: Hálózatelemzés In: Szociológiai Figyelő 1988. 3 p. Bp, 93-113. Fordította: Molnár Attila Bodó Borbála: Kapcsolatháló-elemzés alkalmazása az innováció-kutatás terén. In: Buday-Sántha Attila, Rácz Gábor (szerk.) PTE Közgazdaság-tudományi Kar évkönyve (2007) Pécs 34-36 p. Szántó Zoltán: A társadalmi kapcsolatháló-elemzés szociometriai gyökerei. In: Letenyei László (szerk): Településkutatás szöveggyűjtemény, Budapest. (2005): p. 649-662. o. Buresch János, Dr. Ph. Dr. Gyenge Balázs: Értékháló /value network/ (2004. 03.03.) Integrált értéknövelő menedzsment rendszerek (2010. 11. 11.)
Ez a jövő könyvtára! …… ahová érdemes visszatérni
Köszönöm a figyelmüket!
www.fszek.hu
[email protected]
