No title

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. SZUHAVÖLGYE SZÖVETSÉG A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az „egészség, mint értékhez” való viszonyulásáról ad tájékoztatást. Válasz kapható olyan kérdésekre, mint: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? A felmérés elemzése során a továbbiakban Az egészségi állapot, Az egészségmagatartás, A betegségek, Az egészségügyi ellátás igénybevétele, A betegségek megelőzés, az egészség karbantartása, ezen belül a szűrővizsgálaton való részvétel gyakorisága, A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak kerülnek összefoglalásra. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 41%-a jónak, vagy nagyon jónak, 36%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak saját egészségéről alkotott képe derűsebb, mint a nőké. Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot. A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, az idősebbek közül a férfiak optimistábbak e tekintetben. A rossz anyagi helyzetben élőknek csekély az egészségtudatossága, ellenben a jómódúak szerint sokat, vagy nagyon sokat lehet azért tenni, hogy hosszú ideig egészségesek maradhassunk. A nők harmada, a férfiak 40%-a napi rendszerességgel dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, azaz hétszer akkora a rendszeresen ivók aránya a férfiak körében, mint a nők között. A különbség szignifikáns. A nők 67%-ára egészségtudatos táplálkozás jellemző, a férfiak 41%-a nem igazán figyel erre oda. A megkérdezett felnőtt lakosság kevesebb, mint fele (45%) mozog, vagy sportol rendszeresen, A megkérdezettek 56%-a szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A kérdezettek 58%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamelyest eltérő arányban érinti ez a probléma a nőket (53%) és a férfiakat (61%).

1


A magasvérnyomás betegség jellemzően az idősebbeket (69%) és a nőket (41%), az alacsony iskolai végzettségűeket (51%), valamint a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja. Asztmás megbetegedés legnagyobb gyakorisággal a 65 éven felüli férfiak körében fordul elő, 12 százalékuk szenved az asztma tüneteitől. Kétszer annyi nőnek (20%) vannak szorongásos, depressziós tünetei, mint férfinak (10%). Ez a kórforma különösen a középkorú nők, egyben jellemzően a rossz anyagi körülmények között élők betegsége. Szignifikáns eltérés van 35 év alatt és felett az emelkedett koleszterinszint gyakoriságában, négyszer nagyobb a betegség életprevalenciája a középkorúak körében. A megkérdezettek 9,2%-a cukorbeteg. Legelterjedtebb ez a betegség a 65 év feletti nők (20%) körében. A férfiak 29%-a, a nők 39%-a szenved izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés esélye, az idős férfiak 66%-a, az idős nők közel háromnegyede érintett. A Szuhavölgyben élők 80%-a az elmúlt 12 hónap során felkereste valamilyen panasszal egyszer, vagy több alkalommal a háziorvosát és 41 százalékuk járt valamilyen szakorvosi rendelésen. A korévek előrehaladtával nővekszik a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek közel 70%-a, a középkorú nők 72, a középkorú férfiak 75 %-a nem járt fogorvosnál. Az egészség, illetve a már kialakult betegségek karbantartása, így a gyakori vérnyomásmérés, koleszterinszint és vércukorszint ellenőrzés is inkább a nőkre jellemző. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a megkérdezett nők 40%-a, öt évnél régebben vizsgálta meg szakorvos 29 százalékukat. A szervezett méhnyakrák szűrést a célpopuláció 17,5%-a érdektelenségből, a szervezett mammográfiás szűrővizsgálatot a célcsoport 11%-a időhiányra hivatkozva utasította el. Egészségmegőrzésre a Szuhavölgyiek 7,2%-a költött az elmúlt 1 év során, a férfiak valamivel többet, mint a nők, 4 százalékuk tízezer forint felett. Az ilyen jellegű kiadások elsősorban a 18-34 éves férfiakra jellemző. A Mikrolefben résztvevők harmada (35,4%) aktív dolgozó. Jóval magasabb azok aránya (64,6%), akik jelenleg inaktívak, azaz nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. A gazdaságilag aktív lakosság 89,4%-a alkamazottként, 8,5%-a saját vállalkozásában dolgozik, 1,9%-uk alkalmi munkából, megbízásokból él. A dolgozók negyede munkája során komoly fizikai megterhelésnek, harmada fokozott vegyi és 57 százalékuk jelentős porexpozíciónak van kitéve.

2


SZUHAVÖLGYE SZÖVETSÉG válaszadók a Szuhavölgye Szövetség teljes felnőtt lakosságát képviselik korra, nemre és lakóhelyre vonatkozóan. Jelen összefoglalónkban ismertetett becsült adatok így nem csupán a kérdezettekre, hanem a térség teljes felnőtt lakosságára vonatkoznak. A felmérésben használt kérdőív az eddigi hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatai alapján készült. A kérdőíves egészségfelmérés eredményei kizárólag a megkérdezettek válaszain alapultak. A kiterjedt nemzetközi, valamint hazai tapasztalatok szerint ezek megbízhatósága teljes mértékben megfelel a tudományos követelményeknek. 1. táblázat

A 18 éven felüli lakosságból választott reprezentatív mintán érvényes választ adók (574 fő) kor és nemek szerinti megoszlása: nem férfi férfi férfi nő nő nő

korcsoport 18-34 35-64 65+ 18-34 35-64 65+

N% 16 23,7 7 15,1 25,9 12,3

1. ábra

A 18 éven felüli lakosságból választott reprezentatív mintán érvényes választ adók (574 fő) iskolai végzettség szerinti megoszlása: 7%

6% 41%

8 általános vagy kevesebb szakmunkás képző, szakiskola

17%

szakközépiskola, technikum gimnázium diploma 29%

Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők több mint negyven százalékának általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Érettségivel rendelkezik a kérdezettek közel 24%-a, és a felmérésben résztvevők közel harmadának van tanult szakmája. A diplomások aránya alacsony, mindössze 6% (1.ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek hét és fél százaléka rendelkezik. Az anyagi helyzet egyik legtöbbször használt indikátora a jövedelem. A felmérés során gyűjtött jövedelmi adatok azonban gyakran megbízhatatlannak bizonyulnak egyrészt az egyén szubjektív megítélése miatt, másrészt a kérdés érzékeny volta miatt. Önbevallás szerint a

3


megkérdezettek 67%-a kielégítő anyagi körülmények között él, tíz százalékuk jó, vagy nagyon jómódú. A felmérés adatai alapján a térségben kétszer annyian vannak a jó anyagi körülmények között élők, mint a szegények. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepelt az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek több mint harmada (33%) él. A lakosság többsége (67%) azonban nagyobb, több ezer fős településen lakik.

1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 41%-a jónak, vagy nagyon jónak, 36%-a pedig kielégítőnek minősítette. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ÉLETKOR ÖSSZEFÜGGÉSEI 2. táblázat

Az egészségi állapot önértékelése korcsoportonként, százalékban

Egészségi állapot minősítése nagyon rossz rossz kielégítő jó nagyon jó összesen:

Korcsoport évek 18-34

35-64

65+

5,7 26,4 48,3 19,7 100,0

2 21,1 35,8 36,8 4,3 100,0

5,6 36,4 44,8 13,2 100,0

A 18-34 év közötti korosztály 93%-a elégedett egészséggével, kielégítőnek, jónak, esetenként nagyon jónak tartja azt. Ebben a korcsoportban senki nem vélte nagyon rossznak saját egészségi állapotát. A 35-64 év közöttiek háromnegyede (77%) elégedett pillanatnyi egészségi státuszával, bár a nők kevésbé. A korévek előrehaladtával határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be, ugyanakkor az idősek 45%-a kielégítőnek ítélte meg saját fizikális és lelki állapotát (2.táblázat).

4


Az egészségi állapot szubjektív értékelését és korcsoportonként a nemek közötti összefüggést szemlélteti a 2.ábra. 2. ábra

Az egészségi állapot önértékelése nemenként és korcsoportonként nagyon rossz

rossz

kielégítő

jó

nagyon jó

60 50

%-ban

40 30 20 10 0 férfi 18-34 férfi 35-64

férfi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Jónak, vagy nagyon jónak ítéli az egészségi állapotát a férfiak közel fele 47%-a, a nők 34%-a. Kétszer annyi nő mondja magát nagyon rossz egészségi állapotúnak, mint férfi és kétszer annyi férfi mondja magát nagyon jó egészségi állapotúnak, mint amennyi nő. Az életkor előrehaladtával az emberek szubjektíven betegebbnek érzik magukat. A férfiak saját egészségéről alkotott képe derűsebb, mint a nőké EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI 3. ábra

Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint nagyon rossz

rossz

kielégítő

jó

nagyon jó

70 60 50 40 30 20 10 0 8 általános vagy szakmunkás szakközépiskola, gimnázium kevesebb képző, technikum szakiskola

diploma

A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. Feltűnő, hogy az érettségizettek és a diplomások közül senki nem panaszkodott nagyon rossz egészségi állapotra (3.ábra).

5


EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE , GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 3. táblázat

Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, százalékban nagyon gazdasági aktivitás rossz kielégítő jó nagyon jó összesen rossz dolgozik 5,1 34,7 50,3 9,8 100 munkanélküli 2,2 13,6 31,6 38,2 14,4 100 GYES, GYED, GYET 6,6 37,6 49,5 6,3 100 öregségi, özvegyi 7 35,1 43,6 13 1,3 100 nyugdíjas rokkantnyugdíjas 9,9 49,9 38,4 1,8 100 tanuló vagy 10,5 17,9 66,3 5,2 100 felsőoktatási hallgató egyéb 1 32,8 34,7 27,1 4,4 100

Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot, itt a legalacsonyabb az egészségüket rossznak minősítők aránya. Ennél valamivel kedvezőtlenebb a munkanélküliek önértékelése. A rokkantnyugdíjasok jóval több, mint felének, az öregségi nyugdíjasok kevesebb, mint felének a vélt egészségi állapota rossz, vagy nagyon rossz, ezek a csoportok tarják magukat leginkább betegnek. (3.táblázat). Legkedvezőbb önértékelés a diákoknál, a dolgozóknál és a GYES-GYED-GYET-en lévőknél volt tapasztalható. 4. ábra

Szubjektív anyagi helyzet alapján megítélt egészségi állapot nagyon rossz

rossz

megfelelő

jó, nagyon jó

60 50

%-ban

40 30 20 10 0 nagyon rossz

rossz

kielégítő

jó

nagyon jó

A szubjektíven jobbnak vélt anyagi helyzet, jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt, bár a nagyon jómódúakra ez nem vonatkozik (4.ábra). 2. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünkért. Az időskorúak közül a férfiak 46%-a és a nők 40%-a mondta ugyanezt. Úgy tűnik, hogy 65 év felett a férfiak valamivel optimistábbak e tekintetben. Az aktív dolgozók, és a tanulók több mint 80%-a szerint sokat lehet tenni az egészség megőrzése érdekében, leginkább borúlátóak a rokkant nyugdíjasok. A diplomások 87%-a szerint sokat tehetünk egészségünkért, viszont a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy semmit, vagy

6


keveset. Leginkább a rossz anyagi helyzetben élőknek csekély az egészségtudatossága, viszont a jómódúak szerint sokat, vagy nagyon sokat lehet azért tenni, hogy hosszú ideig egészségesek maradhassunk. Az anyagi helyzet befolyása azonban nem szignifikáns. DOHÁNYZÁS 5. ábra

A felnőt korú nők és férfiak dohányzási szokásai nők

30%

férfiak

rendszeresen

40%

42%

alkalomszerűen

férfi

leszokott 61%

3% 15%

7%

2%

sohasem dohányzott

nő

A férfiak 40%-a, a nők 30%-a naponta dohányzik. Nincs jelentős különbség a nők és a férfiak alkalomszerű dohányzási szokása között. Sosem dohányzott a nők 61%-a, a férfiak 42%-a (5.ábra). A fiatalok fele (54%) rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, vagy korábban dohányzott, de már leszokott róla. Az időskorúak körében legnagyobb arányú a leszokás (13%). A 65 év feletti nők háromnegyede sohasem dohányzott. Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy alig valamivel több fiatal férfi (46%) dohányzik rendszeresen, mint nő (37%). A középkorú férfiak 43%-a napi rendszerességgel füstöl. Általában jellemző, hogy az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál kisebb rendszerességgel cigarettázik. Amíg a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettségűek több mint harmada dohányzik, addig a diplomások mindössze 8%-a gyújt rá rendszeresen, bár az eltérés nem szignifikáns. A megfelelő anyagi helyzetben élők tartoznak legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé, ugyanakkor a szegényebbek fele naponta többször is cigarettára gyújt. Gazdasági aktivitás tekintetében elmondható, hogy a munkanélküliek között a legmagasabb a ráta, 56,7%. Sajnálatos, hogy a 3 éven aluli gyermeküket otthon nevelő GYES-GYED-GYET-en lévő kismamák 56%-a, és a diákok 15%-a rendszeresen dohányzik.

7


ALKOHOLFOGYASZTÁS 6. ábra

Felnőtt korú nők és férfiak alkoholfogyasztási szokásai 0% 3% 1%

6%

Minden nap vagy majdnem minden nap Hetente 3-4 alkalommal

15% 29% 7%

férfi

28% 14%

62%

Hetente 1-2 alkalommal Havonta 1-3 alkalommal Ritkábban, mint havonta

19% 16%

Nem ivott alkoholtartalmú italt az elmúlt egy évben

nő

Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, azaz hétszer akkora a rendszeresen ivók aránya a férfiak körében, mint a nők között (6.ábra). A különbség szignifikáns. A korcsoportok jellemzője, hogy az idős férfiak harmada (35%) tartozik a gyakori ivók táborába. A fiatalok háromnegyede nagyon ritkán, vagy soha nem iszik alkoholt. Azok, akik esetenként isznak, inkább a férfiak, de ők is inkább heti egy-két alkalommal. Mindennap fogyaszt valamilyen alkoholos italt a munkanélküliek 19%-a, és a nyugdíjasok (öregségi, özvegyi) negyede (25%) Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók közé, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Jelentős eltérés mutatkozott a szubjektív anyagi helyzetüket nagyon rossznak és megfelelőnek minősítők között a mindennapos alkohol fogyasztás tekintetében. A szegénységben élők között négyszer többen vannak a gyakori ivók, és a különbség szignifikáns. A rendszeresen ivók között a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya (8%) a legalacsonyabb. TÁPLÁLKOZÁS 7. ábra

Egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete 3%

nem ismeri

5%

50% 50%

férfi

45% 47%

valamennyi ismerettel rendelkezik jól ismeri

nő

8


A megkérdezettek többsége rendelkezik valamilyen ismerettel a korszerű táplálkozás elveit illetően. Ezen alapelvekkel a nők valamivel nagyobb arányban vannak tisztában, mint a férfiak, bár a különbség nem szignifikáns (7.ábra). Az iskolázottság jelentős szerepet játszik a korszerű táplálkozás elméleti ismeretében. Szignifikáns az eltérés a magasabb végzettségűek javára. 8. ábra

Az egészséges táplálkozás elveinek alkalmazása 70 egyáltalán nem figyel az egészséges táplálkozásra

60

%-ban

50

ritkán befolyásolja a döntését, hogy mi az ami egészséges

40 30 20

amennyire lehet előnyben részesíti az egészséges ételeket

10 0 nő 65+

nő 35-64

nő 18-34

férfi 65+

férfi 35-64

férfi 18-34

egészségesen táplálkozik

A nők fele egészségtudatosan táplálkozik, a férfiak 41%-a nem igazán figyel erre oda (8.ábra). Az adatok alapján megállapítható, hogy a korévek előrehaladtával egyre inkább az egészségtudatos táplálkozás válik jellemzővé. A diplomások 76%-a igyekszik gyakorolni is ezen alapelveket, az érettségizettek 64%-a teszi ugyanezt. A megkérdezettek fele (54%) naponta, vagy naponta többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, legkevésbé a középkorú nőkre, és a fiatal férfiakra jellemző. A lakosság étkezési szokásaihoz tartozik még, hogy gyakran kerül az asztalra baromfi hús és friss zöldségféle (85 százalékuk hetente többször fogyaszt baromfit). Friss zöldségeket a helyiek 80%-a naponta, vagy hetente több alkalommal is szívesen fogyaszt. Graham-, magvas, barna kenyeret a többség (68%) még soha nem vásárolt. A válaszadók 18%-a betegség miatt diétát tart. A helybéliek fele otthoni főzéshez még ma is zsírt, vagy vegyesen olajat és állati eredetű zsiradékot használ. Minél idősebb a megkérdezett, vagy magasabb az iskolai végzettsége, jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a hajlandósága az olaj használatára, szemben az állati eredetű zsiradékokkal. Az eltérés valamennyi esetben szignifikáns. Meg kell jegyezni, hogy halat, a megkérdezett Szuhavölgyiek 22 %-a, sajtot, túrót pedig 20% nagyon ritkán, sőt egyáltalán nem fogyaszt. TESTMOZGÁS Olyan testmozgást, amely észrevehetően izzadással jár, vagy növeli a pulzusszámot, férfiak és a nők közel azonos arányban végeznek. A megkérdezett felnőtt lakosság kevesebb, mint fele (45%) mozog, vagy sportol rendszeresen (9.ábra).

9

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya 9. ábra

Legalább 10 perces szabadidős testmozgás igen

nem

nem képes efféle tevékenység végzésére

80 70

%-ban

60 50 40 30 20 10 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Napi vagy heti rendszerességgel legjellemzőbb módon a középkorú nők mozognak, sportolnak (98,5%). Igen aktívak a 65 évnél idősebb férfiak és nők is. Előzőek 69%-a, utóbbiak valamivel több, mint fele (54%) naponta legalább tíz percet, vagy annál többet is mozog. Az iskolázottság pozitív szerepet játszik a fizikai aktivitás tekintetében. A középiskolai tanulók és egyetemi vagy főiskolai hallgatók, valamint az aktív dolgozók a legsportosabbak, előzőek (81%-ának), utóbbiak (53%-ának) szabadidős testmozgása érdemel említést.

3. BETEGSÉGEK A megkérdezettek 56%-a szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A felmérésben résztvevők 14%-ának van olyan betegsége, sérülése, amely nagymértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A korlátozott életvitelű emberek esetében a férfiak 92%-a, a nők 90%-a több mint 1 éve akadályoztatott mindennapi életvitelében. A megkérdezett férfiak 33, a nők 40%-ának volt valamilyen panasza. Az életévekkel ez az arány egyre nő, különösen idős férfiak (65%) számoltak be valamilyen szintű akadályoztatásról, illetve a nyolc osztályt végzettek (55%) és a rossz, illetve nagyon rossz anyagi körülmények között élők (31%)körében magasabb ugyanezen válaszadók aránya. A felmérésben résztvevők 8%-ának volt az elmúlt 12 hónapban olyan sérülése, amely orvosi ellátást igényelt.

TESTTÖMEG A megkérdezettek 58%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamelyest eltérő arányban érinti ez a probléma a nőket (53%) és a férfiakat (61%). Normál testsúlyú 39%, és kórosan sovány 4%, amely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (19%). Az iskolai végzettség és a szubjektív anyagi helyzet tekintetében nincs markáns különbség a válaszadók között, a nyugdíjasok jelentős hányada (70%-a) elhízott, vagy túlsúlyos.

10


MAGAS VÉRNYOMÁS 10. ábra

A magasvérnyomás betegség gyakorisága beteg

nem beteg

100

%-ban

80 60 40 20 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében eléri a 36%-ot (10. ábra). Jellemzően az idősebbeket (69%) és a nőket (41%), az alacsony iskolai végzettségűeket (51%), valamint a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja. A diagnózis felállítása a megkérdezettek 34%-ánál egy éven belül történt. Közgyógyellátottak körében 58%, nyugdíjasok körében átlagosan 65% a hypertoniások aránya. ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 6%-ának, a férfiak 5,2%-ának és a nők 7,1%-nak van, legmagasabb arányban az idős férfiak szenvednek ebben a betegségben (12,5%). A megkérdezettek 5,7%-ánál 1 éven belül diagnosztizálták az asztmát. CUKORBETEGSÉG 11. ábra

A cukorbetegség gyakorisága beteg

nem beteg

ffi 65+

nő 18-34

100

%-ban

80 60 40 20 0 ffi 18-34

ffi 35-64

nő 35-64

nő 65+

11


A megkérdezettek 9,2%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leggyakrabban a 65 év feletti nők körében (20%). A diagnosztizált betegek 53%-a férfi, 47%-a nő. A betegség gyakoriságát szignifikánsan nem befolyásolja sem az iskolai végzettség, sem az anyagi helyzet. Gazdasági aktivitás tekintetében jellemző, hogy az aktív dolgozók és a tanulók között négyszer kisebb a betegség életprevalenciája, mint a nyugdíjasok körében. Utóbbiak harmada cukorbeteg (11.ábra). SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ 12. ábra

A szorongás, vagy depresszió gyakorisága beteg

nem beteg

100

%-ban

80 60 40 20 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Kétszer annyi nőnek (20%) vannak szorongásos, depressziós tünetei, mint férfinak (10%). Ez a kórforma különösen a középkorú nők (20%), egyben jellemzően a rossz anyagi körülmények között élők betegsége (12.ábra). 13. ábra

Szorongás, depresszió gazdasági aktivitás szerint beteg

nem beteg

tanuló, hallgató rokkantnyugdíjas nyugdíjas GYES, GYED, GYET munkanélküli dolgozik %-ban

0

20

40

60

80

100

12


Háromszor gyakoribb a szorongás vagy depresszió előfordulása a munkanélküliek között, mint a dolgozók körében. A nyugdíjasok több mint fele (53%) küzd ezzel a betegséggel. Elsősorban a rokkantnyugdíjasok érintettek, körükben a depresszió életprevalenciája ötszörös a gazdaságilag aktívakhoz képest. A különbség szignifikáns (14. ábra). CSONTRITKULÁS Jellemzően a legidősebbek (22%), és elsősorban a nők (12%) körében fordul elő nagyobb gyakorisággal. A betegség prevalenciája a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében alacsonyabb, de nincs szignifikáns összefüggés a gazdasági aktivitással, vagy a szubjektíven megítélt anyagi helyzettel. GYOMORFEKÉLY 14. ábra

A gyomorfekély gyakorisága beteg

nem beteg

100

%-ban

80 60 40 20 0 ffi 18-34 ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64 nő 65+

A megkérdezettek 8,6%-nak van gyomorfekélye. A férfiak 7%-a, a nők 10%-a szenved ebben a betegségben Gyomorfekélyt jellemzően a középkorúaknál, különösen a nőknél (15%) diagnosztizálták legnagyobb arányban (14.ábra). MIGRÉN A migrén előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb a nők körében (28%), több mint kétszerese a férfiakénak (12,5%). Elsősorban a 35 év feletti korosztályt érinti, és kétszer gyakoribb a rendszeresen gyógyszert szedők között. Az eltérés szignifikáns. Ugyanakkor nincs jelentős különbség a gazdasági aktivitás, és az iskolázottság tekintetében. Az rossz anyagi körülmények között élők 10%-kal nagyobb gyakorisággal szenvednek fejfájástól, migréntől, mint a jómódúak.

13


IZÜLETI GYULLADÁS 15. ábra

beteg

Izületi gyulladás gyakorisága gazdasági aktivitás szerint %-ban nem beteg 0

20

40

60

80

100

dolgozik munkanélküli GYES, GYED, GYET nyugdíjas rokkantnyugdíjas tanuló, hallgató egyéb

Az izületi gyulladás az egyik leggyakrabban előforduló betegség, életprevalenciája a megkérdezettek körében 33,8%-os, a férfiak 28,5, a nők 38,8%-át érinti. A korévek előrehaladtával jelentősen nő a megbetegedés esélye, az idős férfiak 66%-a, az idős nők közel háromnegyede (70%) szenved a betegség tüneteitől. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek (46%), a közgyógyellátottak (59%), a gyógyszert szedők (48%) és a nyugdíjasok körében (öregségi nyugdíjas-69%, rokkantnyugdíjas-57%) a legjellemzőbb (15.ábra). Anyagi helyzettel nincs szignifikáns összefüggés. MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre, azon belül is a férfiakra (20,5%). Szignifikáns eltérés van 35 év alatt és felett az emelkedett koleszterinszint gyakoriságában, négyszer nagyobb a betegség életprevalenciája a középkorúak körében. Az anyagi jólét és az iskolai végzettség emelkedésével csökken a kialakulás esélye. Szívrohama, vagy szívinfarktusa kétszer annyi középkorú nőnek volt, mint férfinak. Az agyvérzés, agyérgörcs gyakrabban jelentkezik férfiaknál, mint nőknél. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek stroke prevalenciája magasabb, anyagi jólét tekintetében jellemző, hogy kétszer annyian szenvednek ebben a betegségben a szegényebbek, mint a jó anyagi körülmények között élők.

14


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE 16. ábra

100

100

%-ban

férfi

nő

együtt

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

valemennyi megkérdezett együtt %-ban

Az elmúlt 12 hónapban egészségügyi ellátást 1-13 vagy több alkalommal igénybevevők aránya

term.gyógy.

szakorvosi rend.

pszichiáter

fogorvos

üzemorvos

gyógytorn.

nővér

háziorvos

A Szuhavölgye Szövetségben élők közel 80 %-a az elmúlt 12 hónap során felkereste valamilyen panasszal egyszer, vagy több alkalommal a háziorvosát és a megkérdezettek 40,5%-a járt valamilyen szakorvosi rendelésen (16. ábra).

4. táblázat

Háziorvosi ellátás igénybevételének megoszlása nemek és korcsoportok szerint %-ban, igénybevételi alkalmak száma szerint nem és 13 és 0 1 2 3 4 -11 12 összesen korcsoport több férfi 18-34 33,6 14,7 19,7 16,8 12 3,2 100 férfi 35-64 27 26,6 6,3 4,9 21,3 10,1 3,8 100 férfi 65+ 14 9,9 13 6,1 22 30,8 4,2 100 nő 18-34 26,4 9,9 19,7 8,5 28,2 2,9 4,4 100 nő 35-64 15,5 15,9 8,3 10,8 22,8 18,6 8 100 nő 65+ 10,3 9,1 4,6 6,9 23,1 32,1 13,9 100 összesen 22,1 16,1 11,2 9,2 21,5 14,2 5,6 100

Az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek. Szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek. A nők minden korcsoportban gyakrabban keresik fel háziorvosukat, mint a férfiak (4. táblázat). .

15


5. táblázat

Szakorvosi ellátás igénybevételének megoszlása nemek és korcsoportok szerint %-ban, igénybevételi alkalmak száma szerint nem és 0 1 2 3 4 -11 12 13 és több összesen korcsoport férfi 18-34 78,9 8,9 1,6 4,6 6 100 férfi 35-64 69,9 9,7 7,6 2,1 6,8 1,3 2,7 100 férfi 65+ 52,7 14,7 11,2 2 13,1 2 4,4 100 nő 18-34 47,7 21,1 8,6 9,9 11,2 1,5 100 nő 35-64 45,1 20,8 9,7 2,4 18 2,1 1,9 100 nő 65+ 62,7 9,4 4,6 4,7 15,1 1,1 2,3 100 összesen 59,5 14,5 7,2 4,1 11,7 1,1 1,9 100

Az elmúlt 12 hónap során szakorvoshoz fordultak aránya az életkor előrehaladtával növekedett (5.táblázat). A felmérés adatai azt mutatták, hogy valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban kerestek fel különféle szakrendeléseket. A középkorú férfiak évente átlagosan négy alkalommal, a nők nagyjából kilencszer vették igénybe a szakrendelők nyújtotta diagnosztikus vagy terápiás ellátást. Az aktív dolgozókhoz és a diákokhoz képest a munkaviszonyuk alapján inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat. A rokkantnyugdíjasok 10%-kal, a kisgyermeküket otthon gondozó nők 8%-kal nagyobb gyakorisággal fordultak szakorvoshoz az elmúlt egy év során, mint azok, akik munkaviszonnyal rendelkeztek és rendszeresen dolgoztak. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek 6 %-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét. Közülük leggyakrabban a középkorú nők (8%), legkevésbé pedig a fiatal férfiak (2,7%) szorultak mentálhigiénés ellátásra. A paramedikális, vagy más néven gyógytornász által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat a megkérdezettek 8,2 %-a vette igénybe a felmérést megelőző 12 hónap során. A kistérség lakói közül elsősorban az időskorú férfiak (17%) és a középkorú nők (13%) szorultak gyógytornász segítségére. 6. táblázat

Fogorvosi ellátás igénybevételének megoszlása nemek és korcsoportok szerint %-ban nem és 13 és 0 1 2 3 4-11 12 összesen korcsoport több férfi 18-34 52,3 23,6 12,5 4,9 5,4 1,3 100 férfi 35-64 75,2 12,2 5,3 1,4 6 100 férfi 65+ 89,7 6,3 2 2 100 nő 18-34 49 17 10,1 9,7 14,1 100 nő 35-64 72,3 7,9 5,5 3,2 9,6 0,7 0,8 100 nő 65+ 85,9 3,6 3,4 3,5 2,4 1,1 100 összesen 69 12,2 6,7 3,8 7,4 0,3 0,6 100

Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek közel 70%-a nem járt fogorvosnál. A középkorú nők 72 %-a, a középkorú férfiak 75,2 %-a nem vette igénybe a fogászati ellátást (6.táblázat).

16


Az iskolázottság jelentősen növeli a fogorvoshoz járás gyakoriságát, pl. a nyolc általánost, vagy annál kevesebb osztályt végzettekhez viszonyítva a diplomások kétszer nagyobb arányban fordultak fogorvosukhoz. Az eltérés szignifikáns. A fogászatok igénybevételének esélye jelentős összefüggést mutat az anyagi helyzettel, ugyanis a magukat szubjektíven jó anyagi helyzetűnek minősítők kétszer nagyobb gyakorisággal járnak fogorvoshoz, mint a rossz anyagi helyzetben lévők. A település nagyság is befolyásolja a fogászati ellátás iránti igényt. A nagyobb települések lakói gyakrabban járnak fogorvoshoz. KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során. a megkérdezettek 14,3%-át kezelték fekvőbetegként kórházban, leggyakrabban 1-7 napos időtartamig (7.táblázat). 7. táblázat

Kórházi ellátás igénybevételének megoszlása nemek és korcsoportok szerint %-ban nem és korcsoport férfi 18-34 férfi 35-64 férfi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ összesen

nem volt

1-7 napig

94,8 85,2 66,1 77,9 82,8 74,4 82,5

5,2 4,4

8-14 napig

15+

összesen

6 17 1,8 3,4 9 4,8

4,4 17 1,6 5,3 9 4,9

100 100 100 100 100 100 100

18,7 8,5 7,7 7,8

Mindkét nem esetében igaz, hogy leghosszabb ideig az időskorúak, és legnagyobb arányban is a 65 év felettiek szorultak kórházi ellátásra. A korévek előrehaladtával nő az ápolási napok száma, és a nők általában hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. 5. BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE, AZ EGÉSZSÉG KARBANTARTÁSA VÉRNYOMÁSMÉRÉS 17. ábra

Egészségügyi dolgozó által végzett vérnyomásmérési gyakoriság 0%

3 hónapon belül 22% 25%

3 hónapon túl, de 6 hónapon belül

2% 42%

férfi

12%

52%

7 hónapon túl, de egy éven belül 2 éven túl

19% 12%

nő

14%

sohasem mérték

17


Egészségügyi intézményben a válaszadók háromnegyedének (a nők 77,5, a férfiak 72,7%ának) mérték meg a vérnyomását, a kérdezést megelőző 12 hónapban (17.ábra). Mindkét nem esetében az életkorral növekszik azok aránya, akiknek negyedévente legalább egy alkalommal ellenőrzik intézményileg a vérnyomását. A kérdezettek kevesebb, mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel, a férfiak 43, a nők 45 százalékának van készüléke. Napi vagy heti rendszerességgel a válaszadók 51%-a méri meg a vérnyomását KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS 18. ábra

Egészségügyi intézményben végzett koleszterin meghatározás gyakorisága

18% 15%

fél éven belül egy éven belül

46% 46%

15% 11%

férfi

két éven belül öt éven belül

11%

10%

több mint öt éve sohasem mérték

6% 7% 6%

nő

9%

A felnőtt lakosság fele (54,4%) több mint öt éve, vagy még soha nem ellenőriztette a koleszterinszintjét (18.ábra). Az egészség, illetve a már kialakult betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább a nőkre jellemző, hiszen a női lakosság harmadának (29%) fél1, illetve egy éven belül megmérték a koleszterin szintjét. VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS 19. ábra

Egészségügyi intézményben végzett vércukorszint meghatározás gyakorisága 11% 10%

30%

egy hónapon belül

33%

14% 18%

egy éven belül

férfi férfiak

több mint egy éve 21%

22%

fél éven belül

sohasem mérték

16%

25%

nő

1

Szakmai ajánlás szerint a magas koleszterinszinttel rendelkezők koleszterin szintje félévente ellenőrizendő.

18


A középkorúak és az idősek fele több mint egy éve, vagy még soha sem ellenőriztette a vércukorszintjét (19. ábra). Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával válik gyakoribbá. A rendszeresen gyógyszert szedők körében szignifikánsan magasabb volt azok aránya, akiknek egy hónapon belül megmérték a vércukrát. SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉS SZERVEZETT SZŰRÉSEK 20. ábra

Utolsó nőgyógyászati vizsgálat időpontja 18-34 éves

35-64 éves

65 év felett

70 60

%-ban

50 40 30 20 10 0 egy éven belül

két éven belül öt éven belül

több mint öt éve

sohasem

A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a megkérdezett nők 40%-a, öt évnél is régebben vizsgálta meg szakorvos 29 százalékukat (20.ábra). A fiatalok gyakrabban fordulnak nőgyógyászhoz. A 35 év alattiak 83 %-a volt egy, illetve két éven belül szűrésen, vagy vizsgálaton. Az összes megkérdezett 3%-a eddig nem vette igénybe ezt az egészségügyi szolgáltatást. A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az anyagi helyzet és az iskolai végzettség is befolyásolja, a magasabb iskolázottság szignifikánsan növeli a vizsgálat iránti igény gyakoriságát. 8. táblázat

korcsoport

18-24 25-64 65+ összesen

Citológiai vizsgálatra történő kenetvételi gyakoriság, méhnyakrák szűrés céljából igen, két és igen, egy igen, egy és igen, három három év nem, soha éven belül két év között évnél régebben között 48,1 22,2 3,7 25,9 47 15,8 4,5 24 8,7 7 9,3 2,4 55,1 26,2 37,7 15 3,5 29,2 14,7

A méhnyakrák citológiai szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában a nők 37,5%-ától vettek kenetmintát egy éven belül (8.táblázat). A vizsgálat kezdeményezésének okát elemezve, elmondható, hogy a nők fele saját indíttatásból, azaz egészségének védelme érdekében kereste fel nőgyógyászát, 10 százalékuk szűrővizsgálatra való behívás miatt ment el.

19


A 25 év alattiak harmada elsősorban panaszok, vagy más egészségügyi ok miatt kezdeményezett citológiai vizsgálatot. A kenetlevétel 87%-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Magánorvosát rákszűrés miatt a nők 13%-a kereste fel.

SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a felmérésben részt vett 25-64 éves nők 17,8%-a kapott behívót. Azok, akik a behívást követően nem mentek el citológiai vizsgálatra - azaz a célpopuláció közel fele - abban az évben már túljutott, vagy éppen készült egy ilyen jellegű vizsgálatra, a többiek elsősorban időhiányra hivatkoztak. A válaszadók 17,5%-a nem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Ők azok, akik nagy valószínűséggel nincsenek tisztában a szervezett szűrés prevenciós jelentőségével. Az emlőrákszűrés 45-64 év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél (71%) történt mammográfiás vizsgálat két éven belül. Azok, akik részt vettek ilyen vizsgálaton elsősorban szűrés céljából (75 %) és nem panaszok miatt keresték fel a szűrőállomást. A célpopuláció 11%-a időhiányra hivatkozva maradt távol. A szűrés kellemetlenségétől tartva tudatlanság miatt, vagy érdektelenségből senki nem utasította el a megjelenést. Az elmúlt két év során a megkérdezett 45 és 64 év közötti nők 76%-a kapott behívót emlőrákszűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport 87%-a jelent meg.

EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Egészségmegőrzésre a Szuhavölgyiek 7,2%-a költött az elmúlt 1 év során, a férfiak valamivel többet, mint a nők, 4%-uk tízezer forint felett. Az ilyen jellegű kiadások elsősorban a 18-34 éves férfiakat jellemezte. Az alternatív egészségügyi ellátás igénybevételét jelen esetben a természetgyógyászati kezelésre fordított összeg nagyságával jellemezzük. Az elmúlt egy év során ilyen jellegű kiadása a megkérdezettek három százalékának, ezen belül a férfiak 0,8, a nők 4,5%-nak volt. Összegszerűen - életkortól függetlenül - a nők valamivel többet költöttek. Az ellátás igénybevételében nincs szignifikáns eltérés a gazdasági státusz, vagy szubjektív megítélésen alapuló anyagi helyzet vonatkozásában, ugyanakkor az iskolázottabbak nagyobb hajlandóságot mutatnak a természetgyógyászat iránt. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, utiköltségként a megkérdezettek 39%-a költött az elmúlt év során. Bár az eltérés nem szignifikáns, de a nők körében valamivel gyakoribbak és nagyobb összegűek az ilyen jellegű kiadások. Fogászati ellátásra az életkor előrehaladtával egyre kevesebbet áldoznak. Leginkább a fiatal korosztály az, amelyik gyakrabban és nagyobb összeget költ fogai épen tartására. Ilyen vonatkozásban nincs szignifikáns különbség a jó, illetve a rossz anyagi helyzetben élők között, de a magasabb iskolázottsággal rendelkezők gyakrabban és többet költenek fogorvosra.

20


6. GAZDASÁGI AKTIVITÁS 9. táblázat

Szuhavölgye Szövetség gazdasági aktivitása %-ban kifejezve dolgozik

munkanélküli

GYES, GYED, GYET

öregségi, özvegyi nyugdíjas

rokkantnyugdíjas

tanuló, vagy felső oktatási hallgató

egyéb

összesen

35,4

7,6

6,8

23,7

7,8

4,8

13,9

100

A Mikrolefben résztvevők harmada (35,4 %) aktív dolgozó. Jóval magasabb azok aránya (64,6%), akik jelenleg inaktívak, azaz nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. A munkanélküliek aránya az országos átlaggal közel azonos2 és a lakosság több mint egyharmada öregségi, özvegyi, vagy rokkant nyugdíjas (9. táblázat). Az inaktívak közül a fiatal férfiak 24%-a munkanélküli, 40%-a diák, és szociális segélyből él 27 százalékuk. A 35 év alatti nők fele három év alatti gyermekét neveli, ezért gyermekgondozási segélyből, díjból vagy támogatásból él. 11%-al magasabb a nyugdíjban lévő középkorú férfiak aránya, mint a nőké és kétszer annyi fiatal férfi tanul, illetve felsőoktatási hallgató, mint nő. 10. táblázat

A foglalkoztatottak munkájának jellege %-ban kérdezett saját alkalmazott alkalmi munkából, neme alkalmazott teljes vállalkozásában munkaidőben részmunkaidőben megbízásokból él dolgozik férfi 82,2 7,5 8,1 2,1 nő

81,4

8

9,1

1,5

A gazdaságilag aktív lakosság 89,4%-a alkalmazottként, 8,5%-a saját vállalkozásában dolgozik, 1,9%-uk alkalmi munkából, megbízásokból él (10. táblázat)

2

A 2007. év szeptember-novemberi időszakában 7,5 százalékos volt a munkanélküliek aránya Magyarországon.

21

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya 21. ábra

Alkalmazottak (vezető, beosztott szellemi, beosztott fizikai), 8% 3% 7%

alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetlen termelésirányító (művezető) diplomához kötött

3%

2%

felső-és középvezető

2% 12%

nem diplomához kötött 12% 11%

szakmunkás (nem mezőgazdasági) betanított munkás (nem mezőgazdasági) segédmunkás (nem mezőgazdasági) mezőgazdasági fizikai

40%

egyéb

Az alkalmazottak legnagyobb hányada szakmunkásként dolgozik, de nem mezőgazdaságban. Két százalékuk mezőgazdasági dolgozó, ők fizikai munkát végeznek (21.ábra)

a

22. ábra

Önálló vállalkozók (tulajdonos, résztulajdonos)

8%

5%

30%

mezőgazdasági gazdálkodó termelő tevékenységet folytat kereskedő

57% szolgáltató

A megkérdezettek harmada szolgáltató, több mint fele kereskedelemből él (22.ábra).

22


MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A stressz és a fizikai terhelés 23. ábra

A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű pszichés terhelésnek vannak kitéve (%) 50

%-ban

45 40 35 30

teljes mértékben részben

25

kis mértékben

20 15

egyáltalán nem

10 5 0 férfi 18-34

férfi 35-64

nő 18-34

nő 35-64

A gazdaságilag aktív férfiak és nők 88 %-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, és csupán a megkérdezettek 12%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű hatás (23.ábra). A középkorúak kevésbé, a fiatalok inkább stresszelnek. A feszültséggel járó munkavégzés leginkább a 18-35 év közötti nőket veszélyezteteti. Ilyen vonatkozásban nincs nagy különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket inkább érinti az idegrendszerre ható pszichés terhelés. 24. ábra

A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű fizikai terhelésnek vannak kitéve (%) 45 40

%-ban

35 30

teljes mértékben

25

részben

20

kis mértékben

15

egyáltalán nem

10 5 0 férfi 18-34

férfi 35-64

nő 18-34

nő 35-64

23


A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság háromnegyede (78%) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve (24.ábra). Ez elsősorban a középkorú és alacsonyabb iskolázottságú férfiakra jellemző. A fizikai terhelés foka fordítottan arányos az anyagi jóléttel. 25. ábra

Kémiai eredetű szennyezők, amelyek veszélyt jelenetenek az egészségre férfi

70

nő

60

%-ban

50 40 30 20 10 0 légszennyezés, gázok, oldószerek

egyéb vegyi anyagok

por

A megkérdezettek harmada (32%) munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek az aktív korú férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók 57%-át veszélyezteti. Poros munkahelyen elsősorban a fiatal férfiak dolgoznak (25.ábra). A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 26. ábra

Fizikai tényezők, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre férfi

70

nő

60 %-ban

50 40 30 20 10 0 fényvisz.szám.g.mon.

magas, alacs.hőm.

zajszint

alacsony, magas légny.

sugárzás

rázkódás, vibráció

A válaszadók több mint fele (61%) munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal férfiakat (38%) veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás - mint munkaköri expozíció - a középkorú férfiak 38%-át érinti.

24


Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (40%) valamivel gyakoribb, mint a férfiaké (31%) Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozik az említett tényező jelenlétét illetően. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők 77%-a, a diplomások 45%-a sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé. ** Jelen egészségfelmérés, amely a Szuhavölgye Szövetség lakosságának reprezentatív mintáján alapult, azokról is szolgáltatott adatokat, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, és így nem kerültek be az egészségügyi ellátó rendszer egyetlen adatbázisába sem. A kórházban vagy a rendelőben gyűjtött adatokkal szemben az ilyen jellegű felmérésekben nemcsak a betegségekről, hanem az egészséget döntően meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről, (mint például az iskolázottság, vagy az anyagi helyzet) az életmódról, (mint például a dohányzás, vagy alkoholfogyasztás) is nyerhetők információk. Minden remény szerint a mostani egészségfelmérés adatai hasznosak lesznek majd az egészségpolitikai vezetés és tervezés számára. ****

25

No title

Recommend Documents