No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/7

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2007. április 25.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. április 25. EU egészségügy...................................................................................................................................... 3 Jelentés az e-Health előrehaladásáról................................................................................................. 3 Az EU embrionális őssejtvonal- adatbankot tervez.............................................................................. 4 Az EU-ra kiterjedő egészségügyi rendszer keresztülvihető lenne ....................................................... 5 Egészségügyi rendszerek működése....................................................................................................... 6 Írország: elégtelen gyermekorvosi ellátás............................................................................................ 6 Nagy-Britannia: egyre többen kezeltetik magukat külföldön ................................................................ 7 Népegészségügy ..................................................................................................................................... 8 Emlőrákszűrés Luxemburgban ............................................................................................................ 8 ENSZ: 2010-ig 23 milliárd dollár szükséges az AIDS elleni harcra...................................................... 9 Egészségügyi Világnap – 2007. április 7. ............................................................................................ 9 Kórházügy.............................................................................................................................................. 11 Menekülési útvonal veszteséges NHS kórháznak ............................................................................. 11 Finanszírozás......................................................................................................................................... 12 Egészségügyi kiadások Ausztriában: magas szintű stabilizáció ........................................................ 12 Reformok a fekvőbeteg-ellátás térítésében ....................................................................................... 14 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 15 10 éven belül az NHS felismerhetetlen lesz....................................................................................... 15 A francia ápolók egyezségre jutottak a biztosítással ......................................................................... 16 Ápolói kamara felállítása Franciaországban ...................................................................................... 16 Egészségügyi informatika ...................................................................................................................... 18 Jó úton halad a német egészségügyi kártya bevezetése .................................................................. 18 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 19 A WHO a gyógyszerhamisításra hívja föl a figyelmet ........................................................................ 19 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 20 Az egészségügyi és egészségbiztosítási reform helyzete Szlovákiában........................................... 20 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 22 A krónikus betegek ellátásának áttekintése Franciaországban ......................................................... 22 Ország-információk................................................................................................................................ 24 Bulgária egészségügyi rendszere...................................................................................................... 24

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2007. április 25.

Események ............................................................................................................................................ 30 Az allergia napja Franciaországban................................................................................................... 30 e- Egészségügy Konferencia 2007 .................................................................................................... 30 Egészségügyi Világkongresszus, IT fejlesztés .................................................................................. 31

2


EU egészségügy Jelentés az e-Health előrehaladásáról Egy EU-s jelentés szerint (e-Health prioritások és stratégiák az európai országokban) örvendetes fejlődés történt Európa-szerte a tagállamoknak a 2004-es cselekvési tervben vállalt azon elkötelezettségét követően, hogy kidolgozzanak egy országos vagy regionális alaptervet az elektronikus egészségügyre. Az e-Health egyre inkább szerves elemévé válik a nemzeti egészségügyi rendszerek célkitűzéseinek. Szélesebb kontextusokban is fontos támogató eszközként tekintenek rá, mint pl. a közszolgálat minőségének és hatékonyságának fejlesztésében, vagy a tudásalapú társadalom fejlődésének gyorsításában. A jelentés szerzői szerint a nemzeti célok Európa-szerte nagy következetességet mutatnak az EU-s cselekvési tervben megállapított prioritásokkal. Franciaország kivételével azonban ritkán kerülnek említésre népegészségügyi kérdések vagy az e-Health képzés és oktatás igénye. Figyelemre méltó mulasztás még a térítésre és a szociális-gazdasági aspektusokra való összpontosítás hiánya, mint pl. a forrásallokáció hatásossága, a fenntarthatóság, a gazdasági hatékonyság, vagy a változás menedzsment – olyan kérdések, amelyek egyértelműen a tagállamok fennhatósága alá tartoznak. Az európai e-Health cselekvési terv fel kívánja lendíteni a nemzeti e-Health infrastruktúrát, az elektronikus betegnyilvántartást, a betegek egészségéről szóló összefoglalókat, és biztosítani kívánja a közöttük fennálló interoperabilitást. Az egészségügy finanszírozása nagy terhet ró az európai társadalombiztosítási rendszerekre, de az információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazása az egészségügyben lecsökkentheti a költségeket és javíthatja a minőséget. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/health/report-shows-good-progress-health/article-163098 Jelentés: eHealth priorities and strategies in European countries http://ec.europa.eu/information_society/activities/health/docs/policy/200703ehealthera-countries.pdf Cselekvési terv: e-Health - making healthcare better for European citizens: An action plan for a European e-Health Area http://europa.eu.int/information_society/doc/qualif/health/COM_2004_0356_F_EN_ACTE.pdf 2007-04-20 11:13:03

3


Az EU embrionális őssejtvonal- adatbankot tervez Az EU egy olyan őssejtvonal- regiszter létrehozását tervezi, amely az eddigi kutatási eredményeket gyűjtené össze. Az Európai Bizottság közlése szerint erre a célra 1 millió euró áll rendelkezésre. A közzétett információkból az is kiderült, hogy az EU jelenleg 18 humán embrionális őssejtekre vonatkozó kutatási projektet finanszíroz. Az őssejt-kutatásra előirányzott összeg mintegy 21 millió euró, ami az összes kutatási célra szánt összeg 0,1%-át teszi ki. Az embrionális őssejtek kutatása etikai szempontból vitatott, ugyanis közben az embriókat elpusztítják. Az EU kutatási minisztereinek kompromisszuma értelmében az EU nem finanszírozhat olyan projekteket, ahol embrionális őssejteket pusztítanak el, azonban finanszírozhatja az ebből származó őssejt-vonal kutatását. Az őssejt-adatbankot a Berlin-Brandenburgban, valamint a Barcelonában található Regeneratív Központok fogják vezetni. Az összegyűjtött információ hozzájárul ahhoz, hogy rendelkezésre álló őssejtvonalat a lehető leggyorsabban hasznosítani tudják. „Ezáltal meg lehetne akadályozni, hogy fölöslegesen új őssejt-vonalakat állítsanak elő” – nyilatkozta Janez Potocnik, az EU kutatási biztosa. A regiszterben Németország mellett 9 további EU- tagállam vesz részt. Emellett Izrael, Svájc, Törökország, az Egyesült Államok és Ausztrália is együtt kíván működni. A regiszter elérhetővé tenné a kutatók számára a sejtvonalakkal és klinikai kísérletekkel kapcsolatos adatokat, valamint egyéb kutatási eredményeket. Európában országonként különböző szabályozás van érvényben az etikailag vitatott kutatásokra vonatkozóan. Ausztria, Litvánia, Málta, Szlovákia és Lengyelország alapvetően a kutatás ellen foglalnak állást. Olaszország és Németország, pedig szigorú korlátozásokat vezetett be.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27992 2007-04-10 15:08:56

4


Az EU-ra kiterjedő egészségügyi rendszer keresztülvihető lenne Az egészségügyi ipart, egészségügyi dolgozókat, akadémikusokat és betegszervezeteket tömörítő Health First Europe felmérést végzett 77 brüsszeli döntéshozó körében az európai társadalom legégetőbb egészségügyi kérdései terén. A válaszadók közt találhatók az Európai Parlament képviselői, az Európai Bizottság tisztviselői, az EU tagállamok egészségügyi követei és az egészségügyi ipar képviselői. A Health First Europe felmérés (HFE Health Survey 2007 – „77 EU Opinion Leaders' Views on the Future of Health”) szerzői a legfőbb eredménynek azt tekintik, hogy a válaszadók 41%-a támogatna egy valamennyi tagállamra kiterjedő egységes európai egészségügyi rendszert. A jelentés szerint mindez egy jelentős attitűd változást mutat az egészségügy európai perspektívából való szemlélete és a jelenlegi kihívások határon átívelő megoldása felé. Az Európai Uniónak az egészségügy területén gyakorolt hatáskörét illetően a felmérés támogatná az EU kompetencia azonnali kiterjesztését az egészségügyi kutatás, a standardok és a technikai források koordinálásában. A válaszadók 33%-a kiáll egy olyan szerződés alapú változásért, amely lehetővé tenné az EU számára az egészségügy valamennyi területén véghez vitt törvényhozást. A brüsszeli hangadók 87%-a szerint az egyéneknek proaktívvá kell válniuk saját egészségük kérdéseiben, 81%-uk pedig úgy véli, hogy az egészségnevelést az iskolai tananyag részévé kellene tenni, ezáltal az egyének korán képessé válnának saját egészségük menedzselésére. Az Európai Bizottság előkészít egy fehérkönyvet egy szélesebb EU-s egészségügyi stratégiáról, melyet előreláthatóan 2007 júniusában fogadnak el. A fehérkönyv következetes szemlélettel és világos célkitűzésekkel szolgál az EU polgárai egészségének javítására, mivel az egészséget fontos tényezőnek tekinti egy produktív és versenyképes gazdaság fenntartására. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/health/survey-eu-wide-healthcare-system-feasible/article-162658 2007-04-02 12:25:31

5


Egészségügyi rendszerek működése Írország: elégtelen gyermekorvosi ellátás „A gyermekorvosi ellátás az ír egészségügyi politika mostohagyermeke” – nyilatkozta Paula Gilvarry, az Ír Orvosok Szövetségének elnöke. A doktornő azonnali intézkedéseket követel a dublini kormánytól a helyzet javítása érdekében. Az első konkrét lépés, a gyermekek és fiatalkorúak állami védőoltásprogramjának fejlesztése lenne. Gilvarry azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a gyermekgyógyászatot „évek óta elhanyagolják az ír egészségpolitikusok”. Miközben más területeket, így pl. a kardiológiát, valamint a szervátültetéses gyógyászatot egyre jobban finanszírozzák, a gyermekgyógyászat mindinkább háttérbe szorul. Ennek következménye Gilvarry szerint az, hogy az ír gyermekek és fiatalok egészségi állapota rosszabb a kelleténél. Ennek egyik példája a védőoltások elégtelensége: ugyanis nem minden gyermek kapja meg a tuberkulózis elleni védőoltást. Gilvarry szerint: „A WHO által felállított védőoltási arányokat Írország nem éri el.” Az ír gyermekorvosok üdvözölték Gilvarry nyilatkozatát. Arra hivatkoznak, hogy évek óta követelik az iskolaorvosi ellátás javítását. Erre azonban mindeddig nem került sor, mert Mary Harney egészségügyi miniszter más prioritásokat határozott meg. Az Ír Orvosok Szövetsége a gyermekorvosi ellátás fejlesztését kívánja lobbytevékenységének középpontjába állítani.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28169 2007-04-19 10:03:18

6


Nagy-Britannia: egyre többen kezeltetik magukat külföldön Egyre több brit páciens végezteti el külföldön a műtéti beavatkozást. A londoni egészségügyi minisztérium adatai szerint 2006-ban több mint 50.000 beteg kezeltette magát külföldön annak ellenére, hogy a brit NHS messzemenően ingyenes ellátást biztosít. A brit páciensek körében Magyarország, India és Törökország különösen közkedvelt az „egészségügyi turizmus” szempontjából. Az elmúlt évtizedben megduplázódott a külföldi kezelést igénybevevő páciensek száma. A Brit Orvosok Szövetsége (British Medical Association) szerint ennek fő okai a britek növekvő utazási kedve, a még mindig meglehetősen hosszú várólisták, valamint a nozokomiális fertőzésektől való félelem. Egyre több beteg fertőződik meg ugyanis a brit NHS kórházaiban multi-rezisztens kórokozókkal, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen kezelhetők. A Brit Orvosok Szövetsége szerint ez nagymértékben a kórházi higiénia elégtelenségének tudható be. „Az a tény, hogy a brit betegek fejlődő országokba utaznak kezeltetni magukat, mert attól félnek, hogy hazájukban megfertőződhetnek, szegénységi bizonyítvány a brit NHS számára” – nyilatkozta a Brit Orvosok Szövetségének szóvivője. Az Egyesült Királyságban egyre több szervezet arra specializálódik, hogy a pácienseknek információt adjon a külföldi kezelési lehetőségekről. A „Kezelés Külföldön” elnevezésű szervezet szerint a brit páciensek évente mintegy 163 millió fontot (kb.245 millió eurót) költenek külföldi kezeltetésükre.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28153 2007-04-17 13:33:22

7


Népegészségügy Emlőrákszűrés Luxemburgban 2007. április 17-én, Mars Di Bartolomeo egészségügyi miniszter bemutatta a nagyközönség számára az ország egészségügyének emlőrákszűrésre vonatkozó irányelveit tartalmazó kézikönyvet, melyet a szűrési programot koordináló központ adott ki a luxemburgi egészségügyi igazgatás (Direction de la santé) tudományos és technikai bizottságának javaslatára. A kiadvány célja a szűrési programra vonatkozó dokumentumok egy kötetben való megjelentetése, mely a továbbiakban az eredmények integrált aktualizálását teszi lehetővé. A tájékoztatóban szereplő mammográfiás programot 1992-ben indította el az Egészségügyi Minisztérium szoros együttműködésben az Egészségbiztosítók Egyesületével és a luxemburgi Rákalapítvánnyal. A szűrési program a nagyhercegség állandó lakosaiként biztosított 50-69 éves nők számára nyújt kétévente mammográfiát és preventív szakorvosi vizsgálatot. A szűrés külön kérésre a nem állandó luxemburgi lakosok számára is elérhető. Összességében évente mintegy 22 ezer meghívót küldenek ki az érintetteknek. 2001 és 2005 között 66 545 mammográfiás eljárást végeztek, ami átlagosan évente 13 309 vizsgálatot jelentett. A preventív intézkedések általi lefedettség az 1990-es 9%-ról, 2005-ben 64%-ra emelkedett. A célcsoporton kívül a lakosság további 7%-a is igényt tart a vizsgálatra. A legfontosabb célkitűzés hosszú távon az emlőrák-mortalitás csökkentése a lakosság körében, rövidebb távon a betegség gyógyítása, a kezelések mellékhatásainak csökkentése és a betegség esetleges diagnosztizálása után a viszonylag optimális egészségi állapot fenntartása. A rákos elváltozást mutató betegek átfogó ellátása – a szűréstől a kezelésig – egyre inkább az országos és nemzetközi irányelveket követő multidiszciplináris csoportok tevékenységét feltételezi. A mammográfiás szűrést folytató luxemburgi program szorosan igazodik a rendszeresen aktualizált európai ajánlásokhoz. (ZLL) Forrás: http://www.gouvernement.lu/salle_presse/actualite/2007/04/17dibartolomeo_mammographie/index.html 2007-04-19 12:59:01

8


ENSZ: 2010-ig 23 milliárd dollár szükséges az AIDS elleni harcra Az ENSZ becslése szerint 2010-ig mintegy 23 milliárd dollárra (kb. 17 milliárd EUR) van szükség az AIDS megelőzéséhez és kezeléséhez. Jelenleg mintegy 8 milliárd dollár áll rendelkezésre a betegség elleni küzdelemre – nyilatkozta Michel Sidibe, az ENSZ UNAIDS-programjának vezetője április 17-én Londonban, az ENSZ-jelentés megnyitóján. Az UNAIDS, a WHO és az UNICEF megállapította, hogy a szegénységben élő AIDS-betegek közül csak minden negyedik jut vírusellenes gyógyszerhez. A jelentés szerint 2006 végén a szegény országokban csak 2 millió AIDS-beteget kezeltek megfelelő gyógyszerrel. 2005-höz képest ez 54%-os emelkedést jelent, de még mindig csupán a 28%-át teszi ki annak a 7,1 millió embernek, akik sürgősen kezelésre szorulnak. A jelentés adatai alapján 2006 végén hozzávetőlegesen 39,5 millió HIV- fertőzött volt világszerte.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28180 2007-04-19 10:19:25

Egészségügyi Világnap – 2007. április 7. Az április 7-i Egészségügyi Világnapon kezdetét vette a nemzetközi egészségügyi biztonság fejlesztésére irányuló, hosszú távú kampány. 2007-ben – amikor az átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Szabályozások hatályba lépnek – a kampány egyik célkitűzése, hogy fokozzák az országok egészségügyi krízisekre való felkészültségét. A WHO Európai Régiójában még a leggazdagabb országoknak is problémát okoz, hogy egészségügyi rendszereik a lehető leghatékonyabban tudjanak válaszolni az olyan „régi” egészségügyi kihívásokra, mint a HIV/AIDS, tuberkulózis, valamint az új fenyegetésekre, így például az akut légúti szindrómára és a madárinfluenzára, a humanitárius katasztrófákra, a klímaváltozásból, ill. a környezeti degradációból fakadó egészségügyi kockázatokra, valamint az egyéb akut egészségügyi fenyegetésekre. A WHO Európai Régiójának szakértői az egészségügyi rendszereket az egészségügyi események és a potenciális biztonsági krízisek menedzselésének létfontosságú komponenseként értelmezték. A gyenge, felkészületlen egészségügyi rendszer akadályozza a hatékony választ a kihívásokra. Az erős, jól felkészült egészségügyi rendszer azonban megelőzheti a biztonsági krízis kialakulását. Az egészséget fenyegető új kihívások más változásokkal együtt (így pl. az emberek növekvő mobilitása, az egészségügyi kiadások növekedése) az egészségügyi rendszerek működésének átfogó áttekintését, valamint teljesítőképességük növelését teszi szükségessé. A WHO rövidesen megrendezésre kerülő Európai Miniszteri Konferenciájának központi célkitűzése az egészségügyi rendszerek teljesítőképességének fejlesztésére irányuló hatékony stratégiák értékelése lesz. A WHO globális mechanizmust alakított ki a tapasztalt nemzetközi szakértőkből álló hálózat szakértelmének gyors mobilizálására katasztrófák, vészhelyzetek, valamint járványok esetére. A 2007 júniusában hatályba lépő, átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Szabályozások elő fogják segíteni a vészhelyzetekre való válaszmechanizmusok megerősítését nemzeti és nemzetközi szinten. Dr. Nata Menabde, a WHO Európai Régiójának igazgatóhelyettese szerint: „Az egészségügyi rendszerek a krízisekre való válasz szempontjából elsőrangúan fontosak. A gyenge, felkészületlen 9


egészségügyi rendszer gátolja a vészhelyzet esetén történő hatékony fellépést. Az erős, jól felkészült és jól menedzselt egészségügyi rendszer azonban jó esélyt jelent a biztonsági krízis kialakulásának megelőzésére.” Dr. Caroline Brown, a Fertőző Betegségek Felügyeletének tisztiorvosa szerint: „A világ nem készült fel megfelelően egy esetleges influenza-járványra. Ha egyszer a nemzetközi terjedés elkezdődik, a globális járvány szinte elkerülhetetlen, mivel az influenzát olyan vírus okozza, amely cseppfertőzéssel (köhögés vagy tüsszentés) nagyon gyorsan terjed, és amelyre nézve a lakosságnak nincs még immunitása. Az új Nemzetközi Egészségügyi Szabályozások elő fogják segíteni a vírus kitörésére való riadókészültségi és válaszmechanizmusok megerősítését nemzeti és nemzetközi szinten, és hozzá fognak járulni a világ biztonságosabbá tételéhez.” Dr. Gerald Rockenshaub, a Katasztrófakészültség és – elhárítás regionális tanácsadója a következőket nyilatkozta: „A humanitárius vészhelyzetek, beleértve a természeti és ember okozta katasztrófákat és konfliktusokat, jelentik világszerte a legnagyobb fenyegetést az egészségügyi biztonságra. Az utóbbi 15 évben Európai Régióban több mint 300.000 ember halt meg erőszakos konfliktusok következtében, és mintegy 100.000 ember halálát okozták természeti csapások.” Dr. Bettina Menne, a Globális Változás és Egészség Speciális Egészségügyi és Környezetvédelmi Program munkatársa szerint: „1990 és 2006 között a Váratlan Katasztrófák Adatbázisa (EM-DAT) 1483 katasztrófaeseményt jegyzett föl, köztük földrengéseket, árvizeket, hőhullámokat, valamint egyéb természeti és technológiai fenyegetéseket, amelyek 98 119 ember életét követelték. 42 millió embert érintettek hátrányosan, és becslések szerint, több mint 168 milliárd USD (130 millió EUR) gazdasági veszteséget okoztak a WHO Európai Régiójának.” Dr. Risards Zaleskis, a Tuberkulózis Kontroll regionális tanácsadója szerint: „2005-ben 66 ezren haltak meg tuberkulózisban, és 445.000 ember fertőződött meg a WHO Európai Régiójában.” „A WHO és az UNAIDS becslése szerint 2006 végén 2,44 millió volt a HIV/AIDS fertőzöttek száma az Európai Régió 53 országában, akiknek a többsége (1,7 millió) Kelet-Európában és Közép-Ázsiában él. A HIV prevalenciája a felnőttek körében 3 európai országban (Észtországban, az Orosz Föderációban és Ukrajnában) túllépi az 1%-ot.” – nyilatkozta Dr. Srdan Matic, a HIV/AIDS és Szexuálisan Terjedő Betegségek regionális tanácsadója.(AZS) Forrás: http://www.euro.who.int/mediacentre/PR/2007/20070402_1 2007-04-18 15:48:04

10


Kórházügy Menekülési útvonal veszteséges NHS kórháznak A brit egészségügyi minisztérium jóváhagyta az első tönkrement NHS kórháznak egy sikeresebb szomszéd kórház által történő felvásárlását. A megállapodás feltárt egy lehetséges menekülési útvonalat hasonló módon csődbe jutott trösztök számára, ami által elkerülhető a kormányzati ellenőrzés alatt működés és elnyerhető az alapítványi státusz más NHS szervezetek védőpalástja alatt. A Heart of England nevű alapítványi tröszt beolvasztotta a Sutton Coldfieldben működő Good Hope kórházat, mely évek óta küzd a kezelhetetlen túlköltekezés ellen. A fúzió kedvezőbb hitel besorolást eredményezett az új trösztnek, így a kormány csökkentette és átütemezte a Good Hope adósságait. Az alapítványi kórházakat lehetővé tevő törvény 2003-ban jött létre, amikor Tony Blairnek sikerült elég hívet szerezni azzal az ígérettel, hogy 2008-ra valamennyi NHS tröszt folyamodhat alapítványi státuszért. A Good Hope megszerzése után a Heart of England az egyik legnagyobb trösztté válik Angliában, mely másfél millió embert lát el 10 ezer fős személyzettel. (SZL) Forrás: http://society.guardian.co.uk/health/news/0,,2047066,00.html 2007-04-06 11:55:43

11


Finanszírozás Egészségügyi kiadások Ausztriában: magas szintű stabilizáció Az egészségügyi kiadások számításában Ausztria 2004-ben állt át az OECD System of Health Accounts rendszerére, ezzel megkönnyítette a más országokkal való összehasonlíthatóságot. A 2004 előtti források egy korábbi számítási elvvel képzett mutatókat közölnek, melyek szerint az egészségügyi kiadás GDP-hez viszonyított aránya csupán 7-8% körül alakult. Az új számítási mód szerint az ország 2005-ben az egészségügyre mintegy 25 milliárd eurót fordított, ami a GDP 10,2 %-a (ebből 75,7% állami, 24,3% magán jellegű kiadás). A korábbiakkal ellentétben ezzel Ausztria az összehasonlításban szereplő EU-s tagországok között Németország (10,6%) és Franciaország (10,5) mögött a harmadik helyre rangsorolható. Az EU-s tagországok SHA szerint számított GDP arányos egészségügyi kiadásainak átlaga 9,4%, ami tehát az új számítás szerint már elmarad az osztrák érték mögött.

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában, 2005* 18,0

* Megjegyzés: Az Ausztriára és az Egyesült Királyságra vonatkozó adatok forrása 2005, a többi ország esetében 2004 (kivétel Belgium 2003). Források: OECD Health DATA, 2006 okt., Statistik Austria, IHS HealthEcon számítások 2007. EU-s átlag:9,4%

16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0

Egyesült Államok

Svájc

Törökország

Lengyelország

Csehország

Luxemburg

Magyarország

Spanyolország

Egyesült Királyság

Dánia

Hollandia

Portugál

Belgium

Ausztria

Franciaország

Németország

0,0

Ennek megfelelően Ausztria egészségügyi kiadásai a GDP százalékában 1997 és 2005 között 10,0% és 10,5% között alakul. Az azonos évekre vonatkozó aktuális számítások már jóval magasabb egészségügyi kiadásokat mutatnak, mint a korábban publikált új számítási eredmények. 2004-re vonatkozólag a hivatalosan publikált adat korábban 9,6% volt, jelenleg 10,3%. Az egészségügyi kiadások növekedése az országban arra vezethető vissza, hogy az állami szektorban (a szövetség, a tartományok és a szociális biztosítás kiadásai) kiigazítások történtek. Az új számítások többek között tartalmazzák már a megváltozott munkaképességű személyekre fordított kiadásokat, az iskolaorvosi szolgáltatásokra, a hadseregre, továbbá a fekvőbeteg ápolásra szociális segélyből történő ráfordításokat is.

12


Költségrobbanásról tehát nem beszélhetünk az országban, azonban Ausztria pozíciója ezzel az egészségügyi kiadások tekintetében gyökeresen megváltozott és ennek következtében fontosabbá válik az osztrák egészségügyben a strukturális gyengeségek felismerése és a hatékonysági potenciálok kiaknázása. Példák erre az egészségügy szétdaraboltsága megszüntetésének irányába tett lépések, illetve a prevenció, az egészségfejlesztés, valamint a technológiai értékelés magasabb szintű kiépítése. Krónikus beteg ápolása Nemzetközi összehasonlításban Dánia fordítja GDP-je legnagyobb részét az ápolási költségekre. Ausztria ápolási költségekre GDP-jének 1,2%-kát fordítja (3,046 milliárd euró) és ezzel az összehasonlításban az ötödik helyen áll. Közel azonos kiadási szintet mutatnak más EU-s tagországok is, mint például Belgium (1,4%), Luxemburg (1,4%), Németország (1,3%) és Hollandia (1,2%). Abban az esetben, ha csupán az állami kiadásokat vesszük figyelembe az ápolási költségek esetében, akkor már csupán három ország előzi meg Ausztriát a GDP-hez viszonyított ápolási kiadások terén, Dánia, Luxemburg és Hollandia. Az egyes országok ápolásra fordított kiadásainak elemzése során azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az ápolás különböző szervezeti formáit, azok eltérő teljesítményét, a tradíciókat, valamint az egyes országok adatainak rendelkezésre állását sem. Dániában például, ahol az egészségügyi és a szociális rendszer is adókból kerül finanszírozásra, főként a helyi önkormányzatok felelősek az ápolás szervezéséért, a szolgáltatások a skandináv hagyományoknak megfelelően igen széleskörűek. A társadalombiztosítás típusú országokban a betegbiztosítást az ápolás tekintetében kiegészíti például Németországban és Hollandiában az ápolásbiztosítás, Ausztriában, pedig az adókból finanszírozott gondozási díj (Pflegegeld). További finanszírozási forrásként megjelennek még magán jellegű költséghozzájárulások és kiegészítő állami eszközök. Franciaország helyzete jelentősen eltérő , mivel itt a még domináló fekvőbeteg jellegű ápolást nagyrészt a betegbiztosításból finanszírozzák, ezért is olyan alacsony feltehetően az ápolási kiadás aránya (0,3%). A Dél-Európai országokban a család jelentősebb szerepet tölt be az ápolás folyamatában, mint KözépEurópában, az ápolási szolgáltatások nagyobb része informális módon történik és így, az SHA számításokba nem tartozik bele. Főként az adókból finanszírozott, erős regionális tagoltságú egészségügyi és szociális rendszerrel rendelkező Spanyolország az, ahol az ápolás ennek megfelelően igen heterogén jelleget mutat. A kínálat nem nevezhető kielégítőnek, azonban a folyamatban lévő reformok az egységesítést kívánják előmozdítani. (VN) Forrás: Institut für Höhere Studie (IHS), Wien: http://www.ihs.ac.at/publications/lib/gesundheitsausgaben01032007.pdf Kapcsolódó anyagok: ihs_gdp_2005_tablazat.doc 2007-04-19 11:42:32

13


Reformok a fekvőbeteg-ellátás térítésében Az idősek és szegények egészségügyi ellátásáért felelős Centers for Medicare & Medicaid Services (CMS) javaslattal áll elő a Medicare kifizetések pontosságának javítására, és további ösztönzőkkel szolgál a kórházak számára a minőség fejlesztésére. A fizetési reformok tartalmazzák a fekvőbetegellátásban alkalmazott betegségcsoportok (DRG-k) átalakítását, hogy teljesebb mértékben lehessen számot adni a beteg állapotának súlyosságáról. Emellett a tervezett szabály olyan rendelkezéseket is tartalmaz, miszerint a Medicare nem téríti többé a kórházban szerzett betegségek költségeit (pl. a fertőzések). Az indítvány szintén csökkentené a DRG térítést egy eszköz beültetéséért, ha mindez csereként történik és a cserét térítésmentesen, vagy csökkentett áron szállítják a kórháznak. A fekvőbeteg ellátásra allokált Medicare működési költségek 3,3%-kal növekednek a 2008-as pénzügyi évben azon kórházak számára, amelyek minőségi adatokat szolgálnak a CMS-nek. Összességében az indítvány 3,3 milliárd dollárral növelné a több, mint 3500 aktív ellátó kórháznak folyósítandó kifizetéseket. A térítésre irányuló reformok három évig folytatódnának annak érdekében, hogy a fekvőbeteg szolgáltatásokat fedező Medicare kifizetések pontosabbak legyenek, és jobban tükrözzék a beteg állapotának súlyosságát. A javasolt szabályzat 745 új, súlyosság által korrigált betegségcsoportot hozna létre (Medicare Severity DRGs vagy MS-DRGs) a jelenlegi 538 helyébe. Az előrevetített aggregált kiadások nem változnának a reform következtében, azonban a kifizetések növekednének a súlyosabb betegeket ellátó kórházak számára és csökkennének a kevésbé súlyos betegek ellátásáért. A változások a Medicare kifizetésekért felelős tanácsadó bizottságának (MedPAC) ajánlásait tükrözik. A betegellátás költségeinek pontosabb felmérésével az új MS-DRG tovább csökkenti a kórházak abban való érdekeltségét, hogy csak a legegészségesebb és a legjövedelmezőbb betegeket lássák el. A súlyosságon alapuló új DRG a fekvőbeteg fizetési rendszer egyik legjelentősebb fejleménye az 1983-as prospektív fizetési rendszer bevezetése óta. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/medicalnews.php?newsid=67895 2007-04-19 10:35:41

14


Humán erőforrás 10 éven belül az NHS felismerhetetlen lesz A Brit Orvosszövetség (BMA) kutatása szerint a legtöbb fiatal orvos úgy véli, az NHS felismerhetetlenné válik 10 éven belül. A posztgraduális képzésben részvevő orvosok fórumán megjelenő felmérés kimutatja, hogy a fiatal orvosokat nagy aggodalom tölti el a magánszektor növekvő szerepe miatt, és közel fele véli úgy, hogy a munkahelyi bizonytalanság az NHS-en kívüli munka keresésére fogja kényszeríteni őket. A megkérdezettek 94%-a vélte úgy, hogy az NHS-ben a magánszektor tovább növekszik, és csak 15% szerint válna ez a betegek hasznára. 46% szerint az NHS által nyújtott ellátás legalább 50%-át magánellátók nyújtják 10 éven belül, míg 15% úgy gondolta, ez az arány a háromnegyedet is elérheti. A megkérdezettek 60%-a nagyon aggódik, 30% valamennyire aggódik az NHS fragmentálódása miatt. Az orvosok attól tartanak, hogy a jelenlegi reformok menthetetlen károkat tesznek az NHS-ben. A szolgáltatásokat a legjobb ajánlattevőnek adják el, anélkül, hogy tekintettel lennének a betegek következendő nemzedékeire. A kormány reformjai negatív hatással vannak a szolgáltatásokra és az orvosok hangulatára egyaránt. A válaszadók közül sokan posztgraduális képzésben részvevő orvosok (junior doctors). Számuk 34250 és az Egyesült Királyságban kínálkozó 18500 szakorvosi állásra keresnek felvételt. A felmérés azt sugallja, hogy a kormánynak az orvos-szakma megújítását célzó reformja (Modernising Medical Careers) példa nélküli pesszimizmust teremtett a jövő álláskeresési lehetőségeit illetően. A megkérdezetteknek csak a fele gondolta, hogy az orvoslás egy életre szóló tevékenységet jelent. 48%-uk vélte úgy, hogy 10 éven belül otthagyja az NHS-t, ebből csak 35% szerint történne saját elhatározásból. Csak 17% gondolta, hogy az orvosi képzés befejezése után automatikusan álláshoz jutna az NHS-ben. A BMA fiatal orvosokat felölelő bizottságának elnöke szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban hiány van a képzett orvosokból, sok pályakezdő orvos jövője reménytelennek látszik. A kormány a képzési reformot és a munkaerő tervezést aggasztóan rosszul kezeli. Eljött az ideje, hogy megmagyarázzák mi fog történni a több ezer kompetens és elhivatott fiatal orvossal, akik jelenleg elkeseredetten néznek a jövőbe. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/medicalnews.php?newsid=67942 2007-04-23 11:06:47

15


A francia ápolók egyezségre jutottak a biztosítással 2007. április 17-én az önálló vállalkozóként tevékenykedő francia ápolók három szakszervezete (FNI, Onsil és Sniil) sztrájkot hirdetett a dolgozók honoráriumának évek óta tartó befagyasztása ellen. 19-ére megállapodás született a két lépcsőben történő tarifa-emelésről, melynek alapjául egy 300 millió EUR-t kitevő összeg szolgál, ütemezésére pedig a 2007-2008-as időszakot jelölték ki. Az első szakaszban, 2007. július 1-jén a gyógyító ápolási tevékenység díja 2,90 EUR-ról 3 EUR-ra, az időseknek és a fogyatékossággal élőknek nyújtott ápolói szolgáltatás 2,40 EUR-ról 2,50 EUR-ra, a kiszállás átalánydíja 2-EUR-ról 2,20 EUR-ra és a vasárnapi munkavégzésért járó emelt összegű tarifa 7,62 EUR-ról 7,80 EUR-ra fog emelkedni. A díjtételek emelésének második szakasza 2008. augusztus 1-jén kezdődik el a társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó törvény által nyújtott lehetőségek szerint, figyelembe véve a szolgáltatások jobb területi eloszlását szolgáló átstruktúrálás megvalósulását, melyre a szakma ígéretet tett. A kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók jobb ellátásához ösztönző intézkedések szükségesek. A két tárgyalófél elkötelezi magát amellett is, hogy jobban összehangolja az ápolói tevékenységet a kezelőorvosok szolgáltatásaival, különös tekintettel a lakosság elöregedésére és a kórházi ápolás időtartamának csökkenésére. (ZLL) Forrás: Infirmiers:un accord avec la sécu http://info.france2.fr/france/30019998-fr.php 2007-04-20 09:39:48

Ápolói kamara felállítása Franciaországban Franciaországban hivatalosan közzétették az Ápolói Kamara felállításáról hozott rendeletet, valamint az ápolónők rendelési jogára vonatkozó intézkedést bizonyos egészségügyi segédeszközök vonatkozásában. A rendelet az Ápolói Kamarát az Orvosi Kamara és a paramedikális dolgozókat tömörítő érdekképviseleti szervek mintájára kívánja létrehozni, és meghatározza a kamara összetételét, a választási módozatokat, az országos és a megyei tanácsok működési feltételeit, valamint a szükség esetén lefolytatandó fegyelmi eljárások menetét. A kamarai tagság közel 460 ezer ápolót és ápolónőt fog érinteni. A kamara feladata lesz a hivatás deontológiai szabályainak kidolgozása, az ápolási tevékenységet végző dolgozók érdekvédelme és a párbeszéd a hivatalos szervekkel. A „Journal officiel” című hivatalos közlönyben megjelent másik rendelet azt teszi közzé, hogy az ápolók és ápolónők a továbbiakban jogosultak lesznek bizonyos egészségügyi segédeszközök felírására betegeik számára. Ezzel lehetőségük nyílik tevékenységük folytatására anélkül, hogy a betegeknek rendszeresen kezelőorvosukhoz kelljen fordulniuk a kezelések tárgyi feltételeinek (kötszerek, borogatások stb.) hiánya miatt. A rendelkezést a Parlament a társadalombiztosítás 2007-es évi finanszírozására vonatkozó törvény keretében fogadta el.

16


Az intézkedés egyaránt könnyítést jelent a szakemberek - orvosok és ápolónők - és a betegek számára. Mindenesetre az ellátás koordináltságának biztosítása érdekében, bizonyos költségtérítésben részesülő segédeszköz-rendelésekről (rugalmas pólya, ortopéd cipő stb.) tájékoztatni kell a beteg kezelőorvosát. A közzétett rendelkezés az ápolási tevékenységet végző dolgozók új kompetenciájának elismerését jelenti. (ZLL) Forrás: Les textes créant l’Ordre des infirmiers et prévoyant la possibilité pour les infirmiers de prescrire certains dispositifs médicaux sont parus au Journal Officiel http://www.sante.gouv.fr/ 2007-04-18 11:39:02

17


Egészségügyi informatika Jó úton halad a német egészségügyi kártya bevezetése Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint most zajlik az egészségügyi kártya eredetileg 2006-ra tervezett bevezetése. „Az egészségügyi kártya jó úton halad” – nyilatkozta a minisztérium szóvivője. Ezzel visszautasította Daniel Bahr FDP-politikus arra vonatkozó félelmét, miszerint a kártya bevezetése évekkel elhúzódhat. Bahr arra hivatkozott, hogy interpellációjára a kormány azt a választ adta, hogy „a kártya 2010 előtt nem kerül bevezetésre”. A „Die Welt” c. napilapban az FDP egészségpolitikusa arra figyelmeztetett, hogy a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium kitért a pontos válasz alól arra a kérdésre, hogy mikor lesz minden biztosítottnak elektronikus betegkártyája. Csak arról volt szó, hogy a kártyát a jelenlegi terv szerint idén adhatják át ipari tömegtermelésre. A minisztérium szóvivője arra utalt, hogy a betegpénztárak feladata, hogy minden biztosított rendelkezésére bocsássák az új kártyát. Erre vonatkozóan folynak az előkészületek, a további teszteléseket a terv szerint idén elkezdik. „A gyakorlati próba zajlik”- tette hozzá a szóvivő. A minisztérium közlése szerint egye betegkártya a betegpénztáraknak kevesebb, mint 2 euróba fog kerülni. Ez kevesebb, mint amennyit korábban feltételeztek. Ennek oka, hogy lezárultak a pályázati kiírások az előállítók számára, és kedvezőbb piaci árat eredményeztek. Az egészségügyi kártya bevezetése azonban összességében – ugyanúgy, mint eddig – mintegy 1,5 milliárd euróba fog kerülni. Az elektronikus betegkártya a betegpénztárak eddigi chip- kártyájának helyébe fog lépni, és betegaktákat, röntgenképeket, ill. egyéb adatokat fog tartalmazni.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28151 2007-04-17 11:47:53

18


Gyógyszerügy A WHO a gyógyszerhamisításra hívja föl a figyelmet A WHO a gyógyszerhamisítások egyre növekvő számára hívja fel a figyelmet. Április 7-én, az Egészségügyi Világnapon a WHO arra utalt, hogy Délkelet-Ázsiában az eladott maláriagyógyszerek több mint fele hamisító üzemekből származik. Ezen kívül az AIDS, a tuberkulózis és megfázásos megbetegedések elleni gyógyszereket is hamisítják. A WHO becslései szerint Afrika, Latin-Amerika és Ázsia országaiban a gyógyszerek több mint harmadát hamisítják. Kínában évente 200-300 ezer ember esik áldozatul a gyógyszerhamisításnak – nyilatkozta Peter Pitts, az amerikai „Center for Medicines in the Public Interest” munkatársa. Ezek azonban csak a bejelentett esetek, az ismeretlen esetek számát ennél sokkal többre becsülik. Segélyszervezetek is áldozatul esnek a gyógyszermaffiának. 1995-ben Nigériában több mint 50.000 embert oltottak be meningitis ellen hamisított oltóanyaggal. Mindez 2500 ember halálát okozta. Egy baráti kormány jóhiszeműen adományozta az oltóanyagot a nigériai kormánynak. Az elmúlt évben egy burmai segélyszervezet még épp időben fedezte fel, hogy a 100 ezer tablettából álló malária-elleni szállítmány teljes egészében hamisítvány. A hamis gyógyszereket általában titkos laboratóriumokban állítják elő, de például Kínában, gyógyszergyárakban is hamisítanak gyógyszereket, ahol lehetőség van a tömeges előállításra. A délázsiai szakértők meg vannak győződve arról, hogy ezeket a készítményeket heroin-forgalmazó hálózatokon keresztül osztják szét. A nagykereskedők székhelye Thaiföldön van, a finanszírozás és pénzmosás, pedig Hongkongban történik. A gyógyszerhamisítás problémája nemcsak a fejlődő országokra korlátozódik. A WHO szerint a fejlett országokban elsősorban az életmód-gyógyszerekre, így pl. potencianövelő szerekre fókuszálnak a hamisítók. Azonban a hamisítás problémája bizonyos influenza elleni gyógyszereket is érint. Az iparosodott országokban elsősorban az Interneten keresztül zajlik a gyógyszerek terjesztése. A WHO adatai szerint a fejlett országokban a szigorú szabályozásnak köszönhetően a hamisított gyógyszerek a gyógyszerpiacnak csak 1%-át teszik ki. A WHO a gyógyszergyártókkal együtt bejelentette, hogy harcot indít a hamisítók ellen. Teljes gőzzel dolgoznak azon, hogy hologrammal és színes jelzéssel véget vessenek a hamisításoknak. Az érintett ázsiai és afrikai országok sürgetik a WHO-t, hogy tegye következetesebbé a jelenlegi törvényeket. A gyógyszergyártók az árcsökkentést szorgalmazzák annak érdekében, hogy megvonják a hamisítóktól jogügyleti alapjukat.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28070 2007-04-10 12:17:01

19


Egészségügyi reformok Az egészségügyi és egészségbiztosítási reform helyzete Szlovákiában Szlovákiában két törvénymódosítási javaslat van napirenden, amelyek alapvetően megváltoztatnák az egészségbiztosítás rendszerét, az Egészségügyi Minisztérium július 1-jétől tervezi megvalósítani a törvények bevezetését. Jelenleg a szakmai társadalom figyelmének középpontjában a biztosító szabad választásának kérdése, valamint jogi-, formai- és működési feltételeinek változtatása áll. A közvélemény-kutatások mutatják, hogy a lakosság is megosztott ezekben a kérdésekben, és csak kissé magasabb azoknak a száma, akik nem értenek egyet a választás korlátozásával. Az egészségügyi szakembereket, szakmai szervezeteket, egészségbiztosítókat elsősorban az foglalkoztatja, hogy megmarad-e az általános egészségbiztosítás pluralitása, valamint, hogy milyen szerepet tölt be a nyereség az egészségügyben és különösen az egészségbiztosításban. A fenti kérdésekre keresték a választ többek között a Szlovák Közgazdasági Fórum „Az egészségügy válaszúton” c. rendezvényének résztvevői is. Hangsúlyozták, hogy ha a kötelező szolidáris egészségbiztosítási rendszerben létezik a pluralitás, akkor meg kell tartani az egészségbiztosító és a szolgáltató szabad választását is. Az Egészségbiztosítók Szövetsége (tagjai a magán egészségbiztosítók) kifogásolja a nyereségelosztás korlátozását, valamint azt, hogy az Egészségügyi Minisztérium lassan halad az egészségügy stabilizálására tett célkitűzéseinek megvalósításával és a szükséges rendeletek és végrehajtási utasítások aktualizálásával (minőségi indikátorok, szolgáltatáskatalógus, minimális hálózat). Az egészségügy jövőjét illetően aggodalmukat fejezték ki az ellenzéki pártok képviselői is. Az Egészségügyi Minisztérium alaptalannak tartja a kritikát, a folyamatban levő lépésekkel egyetlen célja a megfelelő minőségű és mindenki számára egyformán hozzáférhető egészségügyi ellátás biztosítása, és erről egyes intézkedések alapján az állampolgárok már meggyőződhettek. Minden fontos témakörben, mint a minőségi indikátorok, a szolgáltatás-katalógus, a várólisták, a betegségek kategorizálása, az új bérezési rendszer, törekednek a megoldás felé, és orvosolniuk kell az előző évek lemaradásait is. A minisztérium rugalmasabb együttműködést vár az egészségbiztosítóktól a minőségi indikátorok értékelésében, jelenleg folyamatban van az új módszertani útmutató kidolgozása, amelynek kiadását május elejére tervezik. Előkészületben van a minimális hálózatról szóló kormányrendelet módosító javaslata és a kórházak struktúra átalakítása. Véleményezési eljárás alatt van (április 20-ig) az egészségügyi intézményhálózat optimalizálásáról szóló jelentés. Az összes egészségbiztosító bekapcsolódott a kórházi lista elemzésébe, az Egészségügyi Minisztérium 2-3 hónap múlva tervezi a további egyeztetést, és 2008. január 1-ig a struktúra-átalakítás megvalósítását. A Szlovák Orvosi Kamara elnöke felhívja a figyelmet a szakmai összefogás szükségességére. Szerinte nagyon érzékeny kérdés a kórházak megszüntetése. Szlovákiának túl sűrű a kórházi hálózata, a cél pedig az, hogy kevesebb, jól felszerelt hozzáférhető kórház működjön. A kórházak gyenge felszerelése ellenére a szlovák egészségügy megállja helyét a többi európai országgal való összehasonlításban, és ez az egészségügyi személyzet hivatástudatának köszönhető. Azonban el kell ismerni, hogy az egészségügyi rendszer nem megfelelő. Az egészségügyi miniszter csak megfelelő szakmai támogatással érheti el céljait. A Kamara elnöke tavaly felkérte a koalíciós és az ellenzéki képviselőket arra, hogy közösen jelöljék ki a szlovák egészségügy irányvonalát legalább 15 évre. A találkozóra

20


azonban nem került sor, és nem jó, ha minden négy évben változnak a feltételek, az egészségügyi rendszer már ettől is csak „beteg” lehet. Aktuális probléma: az egészségbiztosítási törvényjavaslatok felfüggesztése A Kormány Jogi Tanácsa 2007. április 10-én megszakította az egészségbiztosítás törvénymódosítási javaslatainak tárgyalását, amelyek alapvetően megváltoztatnák az egészségbiztosítás rendszerét. A módosítás bevezetésével az Egészségügyi Minisztérium el akarja érni azt, hogy az állami alkalmazottak és az állam biztosítottjai kötelezően az állami egészségbiztosítónál legyenek biztosítva. A másik módosító javaslat szerint változna az egészségbiztosítók jogi formája, és a nyereségképzés feltétele. A felfüggesztést nemcsak az észrevételek nagy száma (közel 300), hanem elsősorban súlyosságuk indokolta. Az egész törvényjavaslatot a Pénzügyminisztériumon kívül elutasította két fontos intézmény a Kormány Jogi Tanácsának Emberjogi és Kisebbségi Ügyek szekciója, valamint a Monopólium Elleni Hivatal. Az egyik az emberi jogok, a másik a gazdasági verseny védelmében lépett fel. A Kormány Jogi Tanácsa fő indokként figyelmeztetett arra, hogy az állam nem vonhatja meg az állampolgártól az egészségbiztosító választásának jogát, ilyen vonatkozásban az előterjesztett törvényjavaslat az alkotmányba ütközik. A Monopólium Elleni Hivatal szerint a javaslat sérti a gazdasági verseny alkotmányban rögzített alapszabályát azzal, hogy az állami biztosítókat indokolatlan előnyben részesíti és diszkriminálja a nem állami biztosítókkal szemben, s ezzel eltorzítja a kínálat és a kereslet szerepét az egészségbiztosításban. Kifogásokkal lépett fel az Igazságügyi Minisztérium, a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium és az Általános Ügyészség is. Az észrevételek többsége érintette a nemzetközi kötelezettségek megsértésének kockázatát is a biztosítottak egy részének a magánbiztosítókból való kötelező átsorolása miatt. Ezzel kárt szenvednének az egészségbiztosítók és a biztosítottak is. Az Egészségügyi Minisztériumot kötelezték arra, hogy rendezze a fenti szervezetek észrevételeit. Jogi elemzéssel kell igazolni, hogy a törvényjavaslatok nem alkotmányellenesek. Az egészségügyi miniszter nyilatkozatában megerősítette, hogy továbbra is kitart amellett, hogy a törvényjavaslatok szakértői véleményezése után megoldódnak az enyhén problematikus részek, és májusban már tárgyalhatja a parlament. Szerinte csak az Alkotmánybíróság illetékes a törvényjavaslatok alkotmányellenességéről való döntésben. (VM) Forrás: SME, 2007. ápr. 11. - 2007. ápr. 12. Zdravotnícke noviny, 14/2007, 8/). (2007. ápr. 5.) TASR, 2007. ápr. 10, ápr. 16. 2007-04-18 12:34:25

21


Egészségügyi statisztika A krónikus betegek ellátásának áttekintése Franciaországban A krónikus betegek ellátása egészségügyi és gazdasági vonatkozásban egyre növekvő kihívást jelent a francia egészségbiztosításnak. Az ország lakosságának közel 8 millió tagját érintik a hosszú távú kezelést igénylő problémák (ADL), így az országos biztosítás behatóan vizsgálja az ilyen betegségek gyakoriságát és területi megoszlását. Az ADL-re vonatkozó ismeretek elmélyítésének szükségességét nemrégen az Egészségbiztosítás jövőjével foglalkozó Magas Szintű Tanács is kiemelte. A vizsgálatok eredményei szerint: - 2004 végén az átfogó biztosítási rendszeren belül 6,6 millió biztosított, azaz a biztosítottak 12%-a részesült 100%-os térítésben egészségi problémáit illetően. A vizsgált időszakban, az 1994-2004 között eltelt tíz év során a krónikus betegségük miatt fedezetben részesülő betegek aránya 73,5%-os emelkedést mutatott, és ez a növekedés 53,3%-os volt a lakosságszám alakulásához viszonyítva, - a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések 100 %-os fedezetének földrajzi megoszlása megfelelt az epidemiológiai adatoknak, és ezekkel azonos regionális eltéréseket tükrözött, - az érintett betegek egészségügyi kiadásai (a napidíjon kívül) 47,2 milliárd EUR-t tettek ki, ami az egészségbiztosítás által a lakosságnak nyújtott költségtérítés mintegy 60%-át jelentette. A biztosítottak egészségi állapotát figyelemmel kísérő és a számukra színvonalas ellátást nyújtani kívánó egészségbiztosítás elemzéseket végzett az ADL incidenciáját befolyásoló tényezőkről, ezzel egyben előrejelzést is készített a krónikus betegségek jövőbeli alakulására vonatkozóan. 1987 óta, egy 30 betegséget tartalmazó, rendszeresen aktualizált jegyzék alapján jogosultak a krónikus betegek a rosszindulatú daganat, cukorbetegség, pszichiátriai problémák, szívkoszorúér-betegség stb. miatt felmerülő panaszok orvoslásának 100%-os fedezetére. A közkórházakban felmerülő költségeket a létesítmények tarifái alapján számítják ki. Az egyes kórképek speciális vonzatai mellett, a 100 %-os fedezetben részesülő biztosítottak számának nagymérvű növekedése a következőknek tulajdonítható: 1. a lakosság demográfiai alakulása, 2. a súlyos betegségek prevalenciájának emelkedése, 3. a betegek várható élettartamának meghosszabbodása, 4. a 100%-os fedezet kritériumainak kibővülése. 1. Az általános biztosítási rendszerhez tartozó lakosok száma 1994 és 2004 között 49 millióról 55 millióra emelkedett. 2. Az epidemiológusok a súlyos betegségek prevalenciájának növekedését tapasztalták. A cukorbetegséget kiváltó legfőbb tényező az obezitás. A lakosság körében tapasztalható súlygyarapodás az Egészségügyi Felügyeletet gyakorló Országos Intézet (INVS) szerint 47%-ban járul hozzá a diabéteszes esetek számának növekedéséhez. A rákszűrő vizsgálatok és a hepatitis C szűrése egyre több hosszú távú ápolást igénylő esetre derít fényt. 3. Az egészségügy terén elért eredmények és az egészségügyi felügyelet hatékonyabbá válása bizonyos esetekben (HIV-fertőzés, kardiovaszkuláris problémák stb.) lehetőséget teremtett a halálozás 22


későbbi időpontra való kitolására. A születéskor várható élettartam átlagosan négy évvel nőtt, bár az ALD fellépésekor betöltött életkor csak kisebb (2 év) emelkedést mutatott. 4. Az ALD 100%-os térítésére vonatkozó kritériumok megváltoztatása (pl. a cukorbetegség diagnosztizálására szolgáló küszöbérték csökkentése) szintén a regisztrált krónikus betegek számának növekedéséhez vezetett. A leggyakoribb kórképek a szívkoszorúér-betegségek (2 134 000 biztosított), a rosszindulatú daganatok (1 264 000), az 1. és 2. típusú cukorbetegség (1 211 000) és a krónikus pszichiátriai problémák (896 000). Ez a négy csoport képezi a 100%-os fedezetben részesülő 30 krónikus betegség 76%-át. A cukorbetegséggel kezelt betegek számában jelentkező földrajzi eltérések az obezitás prevalenciájában kimutatható regionális különbségeknek felelnek meg. (ZLL) Forrás: http://www.caducee.net/Communiques/20042006/2004200611_ald.asp 2007-04-21 11:35:18

23


Ország-információk Bulgária egészségügyi rendszere Bulgária Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget keleti partján fekszik. Területe 110 910 km². Politikai berendezkedése többpárti, parlamentáris demokrácia, melyet az 1991-es alkotmány vezetett be. Közigazgatási szempontból 28 megyére tagolódik. Lakosságszáma 2005-ben 7,7 millió volt, és csökkenő tendenciát mutat. Bulgária 2007. január 1-jén Romániával együtt az Európai Unió tagja lett. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapota a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan rosszabbodott. A születéskor várható élettartam a ’90-es években csökkent, de 2004-re már kismértékű emelkedést mutatott (72,6 év). Habár 1990 óta a halálozási ráták valamelyest javultak, Bulgária még mindig az EU legmagasabb halálozási mutatókkal rendelkező országa. A keringési betegségek mortalitási rátái emelkedtek és 2005-ben az összes halálozás 66,1%-át tették ki. A további fő halálokok a daganatok és traumák. A gyermekkori halandóság meglehetősen magas; 2004-ben 1000 élveszületésre 11,6 halálozás jutott, ami majdnem kétszer akkora volt, mint az EU-25 átlaga. Az egészségügyi rendszer struktúrája A ’90-es évek elején, a rendszerváltozás előtt Bulgária egészségügyi rendszere szovjet mintára szervezett adóalapú rendszer volt. Az egészségügyi rendszer finanszírozása és az ellátás a centralizált és hierarchikus államszervezetbe integrálódott. Az elsődleges cél az volt, hogy minden állampolgárnak ingyenes hozzáférést biztosítsanak az összes egészségügyi szolgáltatáshoz. Az egészségügyi rendszer elsősorban kínálat-orientált volt, nem a lakosság igényein alapult. Elsősorban a gyógyításra koncentráltak, és a kórházi ellátás dominált. A ’90-es évek reformfolyamatai során újjászervezés és decentralizáció ment végbe az egészségügyben is. Az Egészségügyi Minisztérium és a 28 decentralizált regionális egészségügyi központ átfogó nemzeti egészségpolitikát és nemzeti egészségprogramokat dolgozott ki és hajtott végre, meghatározta az egészségügyi rendszer prioritásait és célkitűzéseit, megtervezte a strukturális reformot. Az egészségügyi rendszert jövedelemfüggő adóalapú rendszerré alakították át, és kialakították a félautonóm Nemzeti Egészségbiztosítási Alapot. Az Alap működési tevékenységeit decentralizálták regionális szintre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap finanszírozza a teljes járóbeteg-ellátást, valamint azon kórházak működését, amelyekkel szerződést kötött, és meghatározza a kötelező egészségbiztosítás hozzájárulásának mértékét. Az egészségügyi reformok másik fő vonása a privatizáció. Az Egészségügyi Létesítmények Törvénye körvonalazza mind az állami, mind az önkormányzati orvosi létesítmények privatizációját. 1992-től kezdődően a legtöbb egészségügyi létesítmény a választott helyi önkormányzatok tulajdonába került.

24


1991-ben legalizálták a magánpraxist, és számuk azóta folyamatosan gyarapodik. A privát fekvőbeteg intézmények száma 2004-ben már 40 volt, és az összes kórház 16%-át tette ki. Vannak magán egészségbiztosítók is, melyek önkéntes egészségbiztosítást kínálnak a lakosság számára. 2006-ban 10 magán biztosítótársaság működött Bulgáriában. Egészségügyi kiadások Az egészségügyi kiadások 1998 óta növekednek, mind a GDP %-ában, mind pedig abszolút mértékben. 2004-ben a GDP 7,7%-át tették ki. Ugyanakkor csökkenés mutatkozik az állami egészségügyi kiadásokban, amelyet a magán egészségügyi kiadások relatív növekedése kísér (2003ban az összes egészségügyi kiadás 45,5%-át finanszírozták magán forrásból). A társadalombiztosítás finanszírozása A kötelező egészségbiztosítást elsősorban a jövedelem alapú hozzájárulásokból finanszírozzák. Az állami és önkormányzati költségvetésből fedezik az alacsony jövedelmű és hátrányos társadalmi helyzetű csoportok egészségbiztosítását. A kötelező egészségbiztosítás a Nemzeti Keretszerződés által meghatározott alapcsomagot garantál. Az önkéntes egészségbiztosítás kiegészítő biztosítást kínál. Lehetővé teszi az alapcsomagba tartozó szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférést, valamint az ellátók szélesebb köréből történő választást. Az egészségügyi finanszírozás forrásai Bulgária egészségügyi rendszerét a kötelező és önkéntes egészségbiztosítás hozzájárulásaiból, adókból, formális és informális költség-megosztásból finanszírozzák. A kötelező egészségbiztosítás 1998-as törvénybe iktatása óta a munkáltatók és munkavállalók egyaránt fizetnek egészségbiztosítási hozzájárulást. A hozzájárulás mértékét a bérek 6%-ában állapították meg. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap fedezi a teljes járóbeteg-ellátást és szerződéses alapon a kórházi ellátást. 2004-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap fedezte az összes állami egészségügyi kiadás 55%-át. Az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza a sürgősségi ellátást és a közegészségügyi hálózatot, a nemzeti és regionális specializált egészségügyi intézményeket, nemzeti egészségügyi programokat, az orvosi kutatást és a nemzetközi egészségügyi együttműködést. Az önkormányzatoknak vannak saját egészségügyi bevételei, és állami támogatásban is részesülnek. Az önkormányzatok támogatják a saját területükön lévő, nem szerződésben lévő kórházakat is. Várhatóan növekedni fog a társadalombiztosítás aránya az egészségügyi finanszírozásban az állami és önkormányzati támogatás rovására. Kifizetési mechanizmusok A kórházak esetalapú finanszírozásban részesülnek az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapból, amelyet 2001-ben vezettek be. Az önkormányzatok minden területükön lévő kórházat finanszíroznak függetlenül 25


attól, hogy az adott kórháznak van-e szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal vagy sem. Ugyanakkor a kórházi költségeknek csak egy bizonyos hányadát fedezik. A kórházak további jövedelemforrását a betegek által kötelezően fizetett co-payment teszi ki. Az állami fekvőbetegintézményekben foglalkoztatottak többsége közalkalmazott. A háziorvosok visszatérítései A specializált járóbeteg-ellátás és laboratóriumok finanszírozása teljesítmény alapján történik. A fogászati ellátás finanszírozása többnyire co-payment révén történik, habár korlátozott számú fogászati szolgáltatást a társadalombiztosítási alapcsomag is magában foglal. Az állami egészségügyi létesítményeket az állami költségvetés finanszírozza az Egészségügyi Minisztérium allokációja révén. Humán erőforrás 2005-ben 262 kórház, 46 tüdőgondozó és 1554 járóbeteg-ellátó intézmény volt Bulgáriában. Az 19972004 folyamán lezajlott kórházi ágyszám-csökkentés ellenére még mindig magas az ágyak aránya. 2004-ben 1000 főre 6,1 ágy jutott. A szakorvosok száma a háziorvosokhoz viszonyítva továbbra is elég magas. 2004-ben 100 ezer főre mintegy 68,9 háziorvos és 245,9 szakorvos jutott. A nővérek száma az EU- tagországok között itt a legalacsonyabb. Bulgáriában a legmagasabb az EU-n belül a fogorvosok száma: 100 ezer lakosra 83,42 fogorvos jut. Öt egyetemen folyik orvosképzés. A képzés 6 évig tart. 4 év rezidensi és posztgraduális képzés után az orvosok regisztráltathatják magukat az Egészségügyi Minisztériumban, és engedélyeztethetik orvosi tevékenységüket. Az egészségügyi ellátás Az 1998-99-es törvények (Egészségbiztosítási Törvény, Szakmai Szervezetek Törvénye, Egészségügyi Létesítmények Törvénye) szabályozza minden szinten az egészségügyi ellátást. Minden állampolgárnak részt kell vennie a kötelező egészségbiztosításban, hogy részesüljön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap által garantált szolgáltatás-csomagból. Az egészségügyi ellátást a Nemzeti Keretszerződésnek megfelelően biztosítják. Közegészségügy A közegészségügy megőrizte az ’50-es évek óta fennálló rendszerét, amelynek célja a fertőző betegségek leküzdése volt. A Közegészségügyi Védelem és Felügyelet 28 regionális felügyelősége az Egészségügyi Minisztérium által irányított és finanszírozott hálózat, mely az egész országot lefedi. Az egészségügyi főfelügyelő koordinátora és módszertani vezetője a közegészségügyi feladatok ellátásnak 26


az egészségügyi szektoron belül, valamint más szektorokban is. A Közegészségügyi Felügyelet munkáját az Egészségügyi Minisztérium 3 nemzeti központja támogatja. A regionális felügyelőségek viszonylag autonómak, munkájuk során multiszektorális és többszintű megközelítést alkalmaznak, és hatékony együttműködést fejlesztettek ki egyéb intézményekkel nemzeti, regionális és önkormányzati szinten. Elsődleges ambuláns ellátás 1999-ben kialakították az alap- és járóbeteg-ellátás új intézményeit, beleértve az alapellátás egyéni és csoportpraxisait, valamint a szakorvosi és fogorvosi ellátás egyéni és csoportpraxisait, a független orvosi diagnosztikai és konzultatív központokat, valamint orvostechnikai laboratóriumokat. Az alapellátást magán orvosi praxisok, csoportpraxisok, ill. járóbeteg-részlegek biztosítják. Amennyiben a beteg háziorvosi beutalóval érkezik a szakorvoshoz, ellátását a Nemzeti Egészségügyi Alap megtéríti. A beutaló nélkül érkező pácienseknek azonban 100%-os co-paymentet kell fizetniük. Specializált ambuláns ellátás és kórházi ellátás A specializált ambuláns ellátást egyéni vagy csoportpraxisok biztosítják a különböző szakterületeken. Ilyenek pl. a legalább 3 orvosból/fogorvosból álló egészségügyi (orvosi és fogorvosi) központok, a min. 10, különböző szakterülettel rendelkező orvost foglalkoztató diagnosztikai és konzultatív központok, valamint az egyéni orvosi és diagnosztikai vagy technikai laborok. Bulgáriában a kórházi ellátást állami és magánintézmények biztosítják. 2 kórháztípust különböztetnek meg: multidiszciplináris és specializált kórházat. A nemzeti multidiszciplináris és specializált kórházak az állam tulajdonában lévő, törvényesen működő kereskedelmi vállalatok. A regionális és régióközi kórházak tőkéjének egyik része az állam, másik része a helyi önkormányzat tulajdonában van. A helyi kórházak az önkormányzatok tulajdonában lévő kereskedelmi vállalatok. Gyógyszerügy A Bolgár Gyógyszerügynökség adatai szerint Bulgáriában 1999 óta nőtt a gyógyszerfogyasztás. Az 1995-ös Gyógyszerügyi Törvény megteremtette a gyógyszergyártás és –kereskedelem újjászervezésének és disztribúciójának alapját. Ma már a legtöbb gyógyszertár magánkézben van. A Nemzeti Egészségbiztosító Alap a fő gyógyszervásárló. Támogatja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gyógyszereit, valamint az egyetemi klinikák, multidiszciplináris kórházak, tüdőgondozók és művese-központok gyógyszereit. A központi, valamint a regionális költségvetések támogatják az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a gyermekek és a fegyveres erőkhöz tartozók gyógyszer-ellátását.

27


Fogászati ellátás A fogászati ellátást a fogászati alap- és szakellátás egyéni és csoportpraxisai, valamint a fogorvosi rendelők és az orvosi-fogorvosi központok biztosítják. 2004-ben 56 fogorvosi rendelő és 44 orvosifogorvos központ volt az országban. A fogászati intézmények szerződést kötnek a Nemzeti Egészségbiztosító Alappal, és biztosítják az alapcsomagban foglalt szolgáltatásokat. Emellett szerződést kötnek az önkéntes egészségbiztosítókkal és teljesítmény alapú co-paymentben részesülnek. A kórházi fogorvosi ellátás költségét a Nemzeti Egészségbiztosító Alap megtéríti. Egészségügyi reformok A strukturális reformok az egészségügyi rendszer finanszírozásának átalakítását célozták annak érdekében, hogy biztosítani tudják a megfelelő és fenntartható egészségügyi költségvetést, valamint garantálják az ellátáshoz való egyenlő hozzáférést az allokációs mechanizmusok megváltoztatása, a hatékonyság és a szolgáltatások minőségének javítása, az alapellátás újjászervezése, valamint a kórházi és járóbeteg-ellátás racionalizálása révén. A ’90-es évek végén radikális lépéseket vezettek be viszonylag rövid idő alatt. Az 1998-as Egészségbiztosítási Törvény vezette be az egészségbiztosítási rendszert, amely mind a kötelező, mind az önkéntes egészségbiztosítás alapját képezi. A Nemzeti Keretszerződést azért alakították ki, hogy biztosítsa az alap szolgáltatáscsomagot, valamint a biztosítottak számára a kezelések finanszírozását. A hozzájárulást az egyén havibérének 6%-ában állapították meg, amelyet a munkáltatók és a munkavállalók 80:20 arányban fizetnek. Az állam és az önkormányzatok fizetik a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek hozzájárulását. Az Egészségbiztosítási Törvény meghatározza a betegek által fizetendő közvetlen co-paymentet az alapcsomagban foglalt szolgáltatásokra. 2000 óta a betegek a havi minimálbér 1%-át fizetik a járóbeteg-ellátásban, 2%-át minden igénybe vett kórházi nap esetében, évente legfeljebb 10 napig. A kötelező egészségbiztosítási rendszer a biztosítottak számára garantálja az alapvető egészségügyi szolgáltatáscsomagot. Ez a csomag azonban nincs konkrétan definiálva, ezért anyagi terhet ró a lakosságra. Az egészségügyi finanszírozást elválasztották az egészségügyi ellátástól, és szerződéses kapcsolatokat alakítottak ki. A Nemzeti Egészségbiztosítási Intézet mind az állami, mind a magán létesítményeket finanszírozza szerződéses alapon. A privát praxist 1991-ben legalizálták, beleértve a fogorvosi rendelők, gyógyszertárak, orvosi rendelők, laboratóriumok, járóbeteg-klinikák és rendelőintézetek privatizációját. Mind az állami, mind az önkormányzati tulajdonban lévő létesítményeket újjászervezték. Az orvosok és fogorvosok átvették az orvosi és fogorvosi alap- és szakellátás egyéni praxisainak tulajdonjogát. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő csoportpraxisokat, orvosi központokat, diagnosztikai központokat, laboratóriumokat és otthonokat szövetkezetekké, részvénytársaságokká vagy KFT- ké alakították át. Az egészségügyi rendszer finanszírozásának átstrukturálását az egészségügyi ellátók kifizetéseinek átalakítása, a teljesítmény-alapú, valamint a diagnózisonkénti átalánydíjas eset-alapú finanszírozási mechanizmus bevezetése követte. A kórházak finanszírozásának változásától az egészségügyi ellátók közötti verseny erősödését és az ellátás színvonalának emelkedését várták.

28


Az egészségügyi rendszer értékelése A 1990-es évek végén foganatosított egészségügyi reformok kezdetben az egészségügyi rendszer fejlődését eredményezték. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap és az alapvető szolgáltatáscsomag kialakítása lehetővé tette az egészségügyi költségvetés fenntarthatóságát. A magánpraxis engedélyezése megteremtette a szolgáltatók közötti versenyt, mint a szolgáltatások minőségjavításának hatékony ösztönzőjét. Az alapellátás átalakítása és a kapuőri szereppel felruházott háziorvosi rendszer bevezetése költségcsökkentést eredményezett, ugyanakkor vitákhoz vezetett, melyek szerint ezek a politikák gyengítik az ingyenes ellátás elvét és a teljes lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. A reformok során végbemenő pozitív változások felélesztették a további változtatásokra irányuló politikai akaratot. Ugyanakkor felmerültek nehézségek is. Az egészségügy hozzájárulás alapú finanszírozása nem tudott elegendő forrást biztosítani a rendszer finanszírozásához. Az a tény, hogy 1 millió ember nem fizet kötelező társadalombiztosítási hozzájárulást, kedvezőtlen hatással volt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap egyensúlyára, ugyanis a társadalombiztosítás haszonélvezőinek száma jóval magasabb, mint a befizetők száma. Ennek kiküszöbölése érdekében a hozzájárulási ráta növelését tervezik, valamint 2009-re a munkáltatók és munkavállalók befizetésének arányát a korábbi 80:20-ról fokozatosan 50:50-re akarják változtatni. (2006-ban a munkaadók és munkavállalók már 70:30 arányban fizették a társadalombiztosítási hozzájárulást.) A tervezett intézkedések azonban vitákat váltottak ki, mivel sokak szerint ezek változtatások anyagi terhet róhatnak a lakosságra, és növelhetik az egészségügyi rendszerrel szembeni elégedetlenséget. A kormány a 2007-2012-es időszakra tervezi az akkreditációs standardok, a betegutak és a helyes gyakorlat szabályainak további változtatását. Az intézkedések célja, hogy hatékonyabb ösztönzőket alakítson ki a minőség fejlesztésére, valamint a szolgáltatások hatékonyságának növelésére vonatkozóan. Habár a lakosságon belül sokan nosztalgiát éreznek a régi rendszer „ingyenes” egészségügyi ellátása iránt, a bolgár lakosság széles körben elismeri a reformok szükségességét. (AZS) Forrás: WHO HiT Summary, Bulgaria, 2007. http://www.euro.who.int/Document/E90023brief.pdf 2007-04-16 15:13:36

29


Események Az allergia napja Franciaországban 2007. április 21-én először rendezték meg az Allergia napját Franciaországban. Az országos rendezvény célja a nagyközönség minél szélesebb körű tájékoztatása volt, a szakemberek számos allergológiai rendelőben nyújtottak felvilágosítást az érdeklődők számára. Az akciót, melyben az allergológusokat és immunológusokat tömörítő több szervezet (ANAFORCAL,ANAICE, SFAIC, SNAF) is részt vett, az Asztmával és Allergológiával foglalkozó Társaság kezdeményezte. (ZLL) http://www.allergique.org/spip.php?article3348 2007-04-23 11:01:04

e- Egészségügy Konferencia 2007 Az e- Egészségügy Konferencia 2007. április 17-19. között Berlinben, a Nemzetközi Kiállítási és Konferenciaközpontban, az e- Egészségügy Hét keretén belül kerül megrendezésre. A magas szintű konferencia az Európai Bizottság, a német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium, a berlini tartományi kormány, valamint a Társadalombiztosítás-politikai és kutatási Társaság közös projektje. A konferencia témája a „Stratégiáktól az Alkalmazásokig”, és fórumot biztosít a kormányok, egészségbiztosítók, ellátók és fogyasztói szervezetek telematikai illetékesei számára. Az európai lakosság mobilitása egyre nő, ami maga után vonja a határon átnyúló egészségügyi ellátás iránti igény növekedését. A konferencia célja, hogy bemutassa az EU tagállamainak változatos egészségügyi telematikai tevékenységét, elsősorban az általuk nyert előnyöket. Bemutatják és megvitatják a határon átnyúló együttműködés, a páneurópai elektronikus szolgáltatások és az európai partnerek felkészítésének lehetséges módszereit. Az egészségügyi informatikai módszerek az egészségügy és az orvosi rutintevékenységek egyre szélesebb körét támogatják. A központi e- Egészségügy komponensei (így pl. a standardizált elektronikus dokumentáció, valamint az interoperatív kommunikáció) az európai egészségügyi rendszerek modernizációjának hajtóerői, amelynek végső célja a betegorientált egészségügyi ellátás megvalósítása. A konferencia az „e- Egészségügy együtt Európában” című nyilatkozat aláírásának keretét képezi. A deklarációban az Európai Bizottság és a tagállamok kötelezik magukat a határon átnyúló elektronikus egészségügyi ellátás ütemtervének megvalósítására. A nyilatkozat a 2004-es Európai Akcióterv megvalósításának részét képezi, amely a tagországokat nemzeti e- Egészségügy stratégiáik fejlesztésére kötelezi. Fontos, hogy az egyes projekteket a nemzetközi standardok alapján hajtsák végre. „Ezzel ugyanis pénzt spórolnak meg, és az egészségügyi rendszerek hatékonyabb hálózatát tudják kialakítani” – nyilatkozta Jens Naumann, az Egészségügyi IT- Előállítók Szövetségének elnöke.(AZS) Forrás: http://www.ehealthnews.eu/content/view/510/37/

30


http://ehealth.gvg-koeln.de/ http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28177 2007-04-18 14:41:34

Egészségügyi Világkongresszus, IT fejlesztés A 3. Európai Egészségügyi Világkongresszus (World Health Care Congress Europe 2007) Barcelonában került megrendezésre március 26-28-ig. Az esemény Európa egészségügyi iparának és ágazati vezetőinek adott otthont a legjobb gyakorlat megosztása és az ellátás javítása céljából. A részvevők közt voltak Európa legfontosabb szervezeteinek vezetői – ellátók, fizetők/szolgáltatást vásárlók, döntéshozók, beszállítók –, akik a jövő egészségügyének kulcsfontosságú kérdéseiről tárgyaltak. Nemzetközi kontextusban merültek fel olyan témák, mint az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatósága, a betegek integrált ellátása, az ellátáshoz való hozzáférés javítása, a beteg és az orvos új szerepe a források igazgatásában és felhasználásában. A kongresszus főbb témakörei: • A teljesítmény javítása Európában • Az IT infrastuktúra megvalósítása az európai beteg számára • Az egészségügyi rendszerek prioritásainak meghatározása • A krónikus betegségek menedzselése • A betegek biztonságának javítása • Az állam és az egyén felelősségének egyensúlya az ellátási költségek finanszírozásában IT fejlesztés a betegközpontú ellátásra Az egészségügyi rendszerek új szükségleteinek kielégítésében a technológia kiemelt helyet foglal el, ezért az Európa-szintű IT megvalósítása a betegellátás, a betegnyilvántartás és a kutatás terén kiemelt hangsúlyt kapott. Az ilyen erőfeszítések egyik példája a konferencián ismertetett NHS Connecting for Health. Az NHS Connecting for Health az Egyesült Királyság egészségügyi minisztériumának szolgáltatása a számítógépes rendszerek egészségügyben való alkalmazására és kiterjesztésére. A Connecting for Health 2005-ben lépett működésbe azzal a céllal, hogy támogassa az Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot (NHS) a jobb és biztonságosabb ellátás nyújtásában. Az új számítógépes rendszerek összekapcsolják a háziorvosokat és a különböző kommunális szolgáltatókat a kórházakkal, így lehetővé válik a gyors, egyszerű és biztonságos beteginformációk keresése és továbbítása. Az NHS projekt célja, hogy nagyobb választási lehetőséget nyújtson a betegeknek és megteremtse a betegközpontú egészségügyi szolgáltatást. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek is jobban hozzáférnek az információkhoz, mivel így jobb ellátást képesek nyújtani. Az IT fejlesztés központi eleme az elektronikus betegnyilvántartás, melyet szükségessé tesz a hagyományos rendszerek korlátozottsága is. A papír alapú rendszerek nem támogatják az információmegosztást, viszont a betegek több ellátótól és több színhelyen részesülnek ellátásban. Ugyanakkor a betegek is nagyobb részt akarnak vállalni a kezelésüket érintő döntésekben és betekintést nyerni adataikba.

31


Az NHS országos információs technológiai programjának elemei: • Biztonságos kommunikáció • Choose and Book – online időpont egyeztetés; napi több mint 16 ezer előjegyzés, a GP-k 97%-a és az akut kórházi trösztök 100%-a használja • NHS Care Records Service – elektronikus beteglap több mint 50 millió beteg számára • Elektronikus receptküldés – napi több mint 120 ezer kiadott recept, ez idáig összesen 15,2 millió • Képalkotás és archiválás – több mint 154 millió digitális kép tárolása a PACS rendszer segítségével (Digital Picture Archiving Communications Systems) • Elektronikus betegnyilvántartás • HealthSpace (betegadatok internetes tárolása) • Summary Care Record (internetes összefoglaló a betegek egészségéről) (SZL) Forrás: Harry Cayton, IT Development for patient-centred care World Health Care Congress Europe 2007, Barcelona, 2007. március 26-28. http://www.worldcongress.com/europe 2007-04-12 13:42:40

32

No title

Recommend Documents