2028 helyen fordulnak e\ő hazánkban', az iparilag kitermelhető vagyon
fontosabb csoportjaikról, ill. néhány jel|emző adatukról (Részletesebben l' a bányászatta|foglalkozó fe jezetet!)
l. ^
,9 Gt, Legtatiazat tájékoztat, 7
I.2.4.Termőfö|d Hazánkban a termőfóld a legnagtobb értéktírnegújuló, itt. megújítható természeti erő^ forrás. Nemcsak a nyllvántartott értékadatok (2. t.áblázat) támasztják alá e minősítő megállapítást, hanem a lagy tradíciókkal rendeIkező hazai élelmis zergazd'aságnak, valamint az erdőgazdálkodásnak az alapjátis ez a termés zeti erőforrás képezi. A termőföld termékenységét az égha1lati és hidrológiai viszonyok Áellett elsősorban a talaj kémiai, Íizikai és biológiai tulajdonsága ihatátozzákmeg. A talaj a környezetünknek olyan eleme, amelynek összetevői egyrészt t..*é.".t.., másrészt nem mindig raciclnális emberi tevékenységáltal odajuttatott anyagokbó1 állnak. A bevitt anyagok elsősorban a műtrágyázásból, valamin t az iparbói és. a teleptilésekből (pl. hulladékok, szennyvizek) erednek, és gyakran kedvezőtlen hatásokat idéznek e1ő. A talaj megújulását, termőképességénekmegőrzését,ieromlásának megakadá|yozását ezért a mezőgazdasági termelés és a racionális földhasználat együttes kö-
vetelményeinek érvényrejuttatásával' valamint a környezetvédelmi előírások b etar tás áv aI
lehet
elé rni.
Az ország földterülete
millió ha, amelyből 2OOO-ben a termőterül et 7,7 míI|iő ha-t tett ki. Ebből amezőgazdasági terület 5,8 millió ha. A mutatók kedvező foldel1etottságra utalnak. Az egyes országok foldellátottságátaz egy főrejutó hasznosítha9,3
tő mezőgazdasági területtel jellemzik. Ez a mutató hazánkban mintegt 0,60 ha (összehasonlításul: Lengyelországnak O'6O; Bulgáriának O,67; Ausztri án^{O36;Hollandiá-
nak 0,18; Dániának 0,64 a fajlagos mutatója). Hazánk területének kozel2/3-a mezőgazdasági terület. Ez az arány a|egkedvezőbb helyzetíi, országok közé sorol
bennünket. E kedvező adottság teszi lehetőv é',hogy ahazai mezőgazáaság az ország szükségleteit jelentősen meghaladó mezőgazdasági, ill' élelmiszeripari termékmennyiséget állítson elő. Az ellátottság mellett igen fontos tényező a talajok természetes termőképessége. Tekintettel arra, hogy M agyarország az erdő- és mezőségi talajzőnák a|álkozásl sávjábanhelyezkedik el, felszínénekmintegy 2/3.át erdő- Js mezőségi talajok borítják (3. térkép). Az erdőségi talajok koztil a legelterjedtebb a barna erdőta|aj. !e|Iemző1e az alacsony humus ztartaIoÍn, a savanyíkémhatás. A kozéphegységiés dombvidéki térszínek uralkodó talaia. A mezóségi tala'ok döntően a lösztakaróval borított térszínekenalakultak ki. Jellemzőjük akedvező fizikai szerke zet és mésztartalom, a vastag humuszréteg (amely helyenként az 1''5 m-t is eléri), valamint a gyengénlúgoskémhatás. Nagyobb össze32
függő térségetborít aHajdíságí-, a Békés-Csanádt-, a Bácskai-löszháton, valamint
Mezőfoldon. A váztalajok koztil
a
Duna-Tisza kózén a meszes homok-, a Nyírségbenés Belső. Somogyban pedig a savanyú homoktalajok a legelterjedtebbek. Mzenyős terü|eteken alakultak ki a réti talajok. Nehezen művelhetőek, ezért elsősorban gyepgazdálkodási célokra hasznosíthatiák. A feltoltődő áIIóvizekhelvén' illetve mentén alakultak ki a láptalaiok (kotus raPf,araloK kémhatás es a renoKr\'lJl tőzeges laprara]oK,, láptalajok;, amelyeKre amelyekre a savan)'u Kemnaras rendkívül (Korus es rozeges magas szervesanyag-tartalom a jellemző. A szikes talajok koztil a mésztelen szikes talajok (szolonyec) a Tisza mentén és a Tiszántúlon, a meszes-sós szikesek (szoloncsák.t t 12f | \ . I ,l I 1 ,, . I 1 l. . gyaKor|DD szoIonyec) lnKaDD a l)vna- I$za Kozen eloÍoroulasuaK' A talaj természetes termőképessége hosszú ideig döntően befolyásolta a növénytermesztés hozamalt, gazdaságosságát. Közismert, hogy a glengébb termőképességű talajob terméshozamait kt'llanbaző beapatkozásokkal jaaítani lehet, a gazdaságosságot az eItérő igényű, kultúrák kiváLasztásával' a genetikai adottságok jobb kihasználásávaI, az infrastruktúra [ejIesztésévelstb. befolyásolni lehet' Mindezek ellenére a természetes termőképesség továbbra is az az alap, amelyre az említettek hatékonyságot növelő ténvezőként ráépülhetnek. Hazánkban még jelenlegis a 19' sz,ízadban megállapított aranykorona_ értékaföldértéleelésalapja (ameIy nem más' mint az egy kat. holdon átlagos gazdáIkodás mellett megtermelhető tisztajövedelem)' bár szakkörökben sokan elavultnak tekintik. (Az 198O-as években kidolgoztak egy űj értékelésirendszert, amely az adottságokat pontozza. és ún. termőhelvi értékszámmal minősíti. Bevezetéséreazonban nem kerüit sor.) Az országfeltiletét borító termőfoldeket 0-30 aranykorona értékkozésorolták be, és nemcsakataIaj-,hanem az éghajlatiadottságok, a kiilonboző közgazdaságitényezők értékcsökkentővagy -növelő hatásait is igyekeztek figyelembe venní.Eztaz értékeIésirendszert tükrözi a4. térkép. A ktilonbozó elemzések arra utalnak, hogyhazánkban a kimondottan gyenge minőség(tfoldek arányaanagyofljó minóségű földekhezviszonyítvamagas' A szakemberek egy része itgy véli, hogy píacgazdasági körülmények között a 1'5 ak/ha érték aIatt szántőföldi növénytermelést folytatni nem gazdasáeos. Mindezek jelzik, hogy a kiemelkedően fontos természeti erőforrásunk - a termőtala1 - gazdasági hasznosításával kapcsolatos kérdésektovábbra is fontos szerepet kapnak a döntésekben avállalkozói és akormányzati szférában egyaránt. ..lt / r^^^l iI. l' t ,,. I rl.,l | -, '. '.y)U es l yyU Kozott a muveAltaldnos tendenCl4 a termotalal Íeluletenek csoeRenese. l lés alól kivett terület 328 ezerha-ral növekedett, átlagosan évi 8000 ha volt aváItozás. Ennek üteme azonban erősenváIt'ozott. Az 195O-es években meghaladta a 12 000 hat, az 1'98O-as évek második felében 4OOO ha alá esett. A termőfelalet csökkenését ekősorban az iparosítás, a telept'ilések és az infrastrubtúra fejlesztése obozza, és ez ajeienség a jövőben is érvényesüI.Az elérendő céI a takarékos nem mezőgazdasági célúfold' a , - f -1 1 használat és a lo mlnosegu roloeK megovasa. a
1
1
34
9t + .9\
-t
.o
v
\t
Oo-
I r"
h-. \
í! ..4
I
i
\
x (!
í .\
ti
I
t l
{{
I
N
a-.
's
&
\ cd,
B-. '{
t.
-'t
I
\\,
G
.
\
r-l
|í
t,
N a! AF
i. .{í
.\
:.
It lí LI
í
-t'
}'. í
:r" :;,. í \.
"
f
"i ':
\
.:
o N
iii
oa
R*
!
I
-*
O:'
t{t
Liu I
ffiffiffiNEn N) I.J (ocdo)
5?P *toN
r"(oN É5(o
'ff.r \'*
I.2.5.Yízkészletek természeti erőfonásob k.azal a aíz a gazdaság műbadése és a biológiai létfeltételek biztosít'ása szempontjából is nélkalazhetetlen, Néhány évtizeddei eze|őtt avíze|IátássaI kapcsolatosan még nem merültek fel sem mennyiségi' sem pedig minőségi gondok, hiszen a szükséges mennyiség megfelelő minőségben rendelkezésre állt. A II. világ. háború után bekövetkezett gazdasági fejlődés avízigényestechnológiák elterjedésével ugrásszerűen bővített e a gazdasági szféravízfelhasználását, továbbá rohamosan növekedtek a kommunális vízigényekis. Ugyanakkor a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése a szükségestől elmaradt. Emiatt felgyorsult a vízkészletekelszenny eződésénekfolyam ata, amely korIátozta vagy drágábbá tet,te az újrahasznosí. | , /2 I I' 'rr ' | ", 'l ^ tas1, lll. elentosen rontotta a vlz mlnoseget. n'utzodsznal4r no'ueReaesl ureme es d mtnőségromlás követbeztében eg/re inkább előtérbe került a rendelk,ezésre álló t,ízkészletek f
takaréko s b as zn álata és min ő s érén ek
t, éd e
lm e.
A vízkészleteketkét csoDortba soroliák: felszíni és felszín alatti vizekre. A feIszíni vízkész|etekkét forrásból képződnek: az ország területére hulló csapadékból (ez átIagosan 58 km3/év), valamint ahazánk területére belepo vízfolyásokból
(átlagosan 114 km3 / év) . A két forrás összege 1.72 km3, ameIy hazánk folyamatosan megújuIó feIszíntvízkészIetétjelenti.EbbőI a mennyiségbőI az éves pároigási veszteség 52 km3, a megmaradó 120 km3-nyi vízkészletből - ktilonboző okok miatt - potenciálisan mintegy 30 km3 hasznosítható. A fekzíni vízkészletekmintegl 95./"-a országbatáraink,on kír'lt'ili vízglűjtőbről szárm az ik,, a D una v izr en ds z e réb e n ez az ar ány 9 8o/o, a Tísza y ízr ends zer éb en p e dig 67./,. A vízkészletekterületi megoszlása egyenetlen' közeI9a"/o.a a Duna' 1'0,/"-a a Tisza vízrendszerébenösszpontosul. Ugyanakkor a hozzájuktartozőhazaivízgyűjtő területek aránva 5I./,.illetve 49"/". A f e lszín alatti vizek koréb e a parti szűr é sű, a ta|aj -, a r éte g-, a kar szt- é s a nevtzkészletek sorolhatók. Szakirodalmi adatok szerint az ismert és hasznosítható öss zes felszín alattivízkészletmennyisége mintegy 7 km3 / év. Aparti szűrésű víz (aÍo|yőmedertől számítva 150 m-en és e5y km hosszúságú partszakaszon beliil legaiább 1ooo m3/nap vízhozamotbizt,osítő vízforrás) igen fontos a folyómenti telepüIések vízszükségleténekkielégítéseszempontjából. Budapest vízellátása alapvetően e felszín aIattivízkészletfelhasználásán alapul. A kitermeihető készlet r iIIió m3lnap. sil.et 7 ,5 ml Atalajaíz (a 3 5 m mélységig terj edő vízadő képző dmények vízkészlete)korábban alakosságivízellátás elsődleges forrásavolt' Elszennyeződése miatt mamár többnyire csak gazdasági célokra hasznosítható. Az ország területének 2/3 részéntaláIhat.ók összefüggő rétegvíztárolók. Az ivó. rétegvíz vízadó adó réteghatára 50_550 m kozötti sávban határozhatő meg (ugyanis arétegvíz 35 C.-ig ivóvíznek, 35 C. Íe|etthévíznektekintendő). A kitermelhető, ismert készlet 6,3 millió m3lnap.
36
Akarsztvíz elsősorban amezozoős foldtani képződményekben, összefüggő rendszert alkotva, 41 000 km2-nyi területen taláIható. Ebből több mint öUUU Km.-nyr területen lehet 35 C.-nál hidegebb vízet nyerni.Ismert mennyisége 63 km3, amelyből közel14 km3 35 C. alatti hőmérsékletű. Azigénybe vehető készlet 1 millió m3/nap. A oíz a Föld belső melegének bordozóbözege.Hazánk geotermikus adottságai kedvezőek,1000 m mélységbena hómérséklet eléri vagy meghaladja a 60 C.-t. A geotermikus gradiens értéke42_56 C. /km, ezért a 3000 m mélységigÍeItárható hőmennyiség nagyon jelentős' Hasznosítására Magyarors zágon kizár ó|ag a
hévizet szoIgáItató
fúrt kutak révénkerül sor. Az összes ismert készlet a fenti mélységhatárig 2 5 O0 k,m3, amelyhezhozzászámítandő a karsztos hévíztároIők mintegy 50 km]-nyi készlete is. Jelenleg mintegy 1000 kútból használnak termelési és kommunális célokra és mintegy 100 kútból idegenforgalm|győgyászati célokra hévizet (5. térkép)'A készletekhezviszonyítva ez rendkívül alacsony hasznosítási arányt jelent. Atáro|t energiakészlet 73 milliomod részét-510 millió m3 hévizet -, valamint 50 millió m3 gyógyvizethasznáInak fel a 2I' század elején. Ennek a mennyiségnek a hőegyenértéke valamelyest több mint 1 millió tonna kőolajénak felel meg. Maglarországon a oízbészleteba szükségletek,et összességübben kielégítik.Egyes időszakokban (pl. nyárutón' kisvíz idején) és egyes területeken (p1. aTiszántúl egy részén) azonbanmár id,őszakos vízhiány jelentkezik. Ezért akészIetek megóvása és tagyre f onto s abb f e ladat. A,lízfelhasználást bárom nagt fogtaszuísi csoportba sorolhatjwb: ipari, mezőgazdasá-
karéko s I eIhaszná|ása
e
gi és kommunális vízhasználatokra. Az iparivíztogyasztás a legnagyobb, 2OOO-ben meghaladta a 4,5 milliárd m3-t (az összes Íogyasztás 7)o/"-a), ezen belül a villamosenergra-lpar, a kohászat és a vegyipar a legnagyobb Íogyasztó. A leggyorsabban a , ,t .t 1 - ,.1 ./r^^. I ,1 . kommunális vtznasznalat Dovult I lYYl-Den t.. Rozeli öUU ml'll',Illo mJ-t erteKesltettek) a / tl 14 | . ' közüzemi vízellátás feílődése következtében. Az lYyu-es evtlzeoDen Íaz elozo ReÍ évtl'zed háromszoros vízfe\használási növekedésével szemben), a vízfogyasztás mindhárom yízhasznáIatot tekintve visszaesett, de főként a lakossági és mezőgazdasági. Jelenleg azivővíz-ÍeIhasználás 550 millió m3, a mezőgazdasági pedig valamelyest több mint 600 millió m]. Tehát a teljes vízkivétel6 milliárd m3lév körül ingadozik, melynek 1, 5"/"-a származik felszín alatti vízekből. A felbaszn,ilt aíz dantő tabbsége használat wtán visszak'erül az ún. befogadókba, többnyire a felszíni vízÍolyásokba. E vizek szennyezettsége a felhaszn áIás jeI\egétőI,valamint az alkalmazott technológiáktól függően ktilonbozo. A természeti erőforrások,, rlalamint a környezet oédelme miatt kí,uánatos lenne az elszennyezett rlíz teljes körű tisztítása,
j
.J'
I ..
n^ Kornvezet
,ll
a]IaDoÍ'a
A környezet
áI|apotárőI rendkívül nehéz szakmailag minden szempontbói megfelelő jellemzést adni. Ennek az az oka, hogy a környezetvédelemben előttünk járő or-
szágokban sem alakult
kíazín.állapotjelentések tárgyköre,
gyakran hiányosak az in-
8e
(.0\
íDr
i:
N
\
T
Í
tl
oo.
u.
'; N
.S'
'
?a
íi tl
ío
a
o. íí
E..u
0)
(
a
o*o
(D
PT YÉ
6:' J.=
T
Y
il.
I
a.
!)!
or\
N
.l
-t N
,t o\
X .3
6'o
o
^\}
Á)l
ö.t
/\ tl or ll
(
fio N
{
o.
'.t
(
qo' \
-.t
B-.
oo
N
Rl-
ff'
..{ NT
N
o.
$\ N
a
Gll
r{
>. 6)
<=i' NO" =. BX 6 o N
o.
T 0)
gatl.{o őí,o ö.
qo ||.á
oj
N
o.
a
m
o
(
formációk, kritizáIhatók az alkalmazott módszerek' t,ovábbá nehéz a levont következtetések elIenőrzése. A Magyarországra vonatkozó nehézségek- az említetteken kíVül - abban nyilvánulnak meg, hogy hiányos a monitoring (a megfigyelési, mérési, ellenőrzési) rendszer, hiányoznak aviszonyítási alapok' kevésbéfeltártak az egyes körnvezetterhe|ő ténvezők szinereikus hatásai. Mindezek ellenére céIszer(t a rende1kezésre álló ismereteket összefoglalni, mert ezzeI a valóságot köze|ítő olyan képet adhatunk, ame|y ahazaí társadalmi-gazdasági folyamatokat összefoglalő faldrajzi munkákbó1 mindeddig htányzott.
1.3.1' Jelentősebb környezeti problémák és okaik
Az
1990-es éaeb eleji gazdasági t',álságjelenségeibez környezeti uáIság is társult Maglarországon, amelynek okai sokrétűek. A döntő tényező az,hogy magas szintre emelkedett a k,örnyezetszennyező anyagob leibocs,ít,isa. Az 1980-as évtizedvégénévenként kozel 1200 kt kén-dioxid, 280 kt nitrogén-oxid, 500 kt szilárd Iégszennyező anyag került a levegőbe' Példakéntemlíthető, hogy az egy főrejutó S02 emisszió az 198O-as évek közepén az USA-ban 0,085 t, Ausztriában a,02 t, Belgiumban a,O7 t,
volt NDK-ban 0,2 4a t' Magyarors zágon pedig 0,1 42 t volt évenként. A magyar gazdaságteljesítményéhezképest t(tIzottannagy ahulladékprodukció. Az 198O-as évek végén100 millió t termelési - ezen belül mintegy 5 millió t veszéIyes hulladék és több mint 20 millió m3 kommun áIis sz1|árd hulladek kele tkezett. Szakirodalmi adatok szerint az 1'980-as évtlzed elsó felében aziparban előáI|ított' GDP-re egymillió dolláronként pl. az USA-ban 513 t, Ausztriában 51O t, Belgiumban 186 t, Magyar or szágon 2 5 09 t ipari hulladék keletkezett' A környezet ,íllapotának romlásához jelentősen hozzájárult az építettés a természeti környezet fokozódó diszbarmóniája. Az urbanizációs folyamatok környezetet károsan befolyásoIó hatásai mindenekelótt az inÍrastruktúra hiányos kiépítettségében, a települések múködtetésének fo gyatékosságaiban nyilvánultak me g. a
A környeze t
eIs
zenny ező
dé s ével p árhu zam o s an r o mlo
tuk az
élőO
il,íg I étfe lt é_ te l e i.
A múlt század utolsó évtizedeiben bizonyíthatőan 40 növény- és 53 áI|atfaj pusztult ki Magyaror szágon, több mint ezer Íaj veszé|yezt'et'ett. Egyre nagyobb mértékűvé vált a környezeti hatásokraytsszavezethető egészségkárosodás is, amelynek anyagi kihatásai - egyes becslések szerint - az 198O.as évek végénmeghaladták az évi 1O milIiárd forintot. A környezet áIIapotának romló tendenciájában szerepet játszott az ts,hogy az eredményes környezetaédelmi teaékenységfeltételei rna mégbiányosaÉ.Nem vált áItalánossá a környezetkímélő termelőí, szoIgáItatói és fogyasztói szemlélet és magatartás. Hiányosak az anyagi és technológiai feltételek is. A környezetvédeIem sok eset-
ben költséges fejlesztéseket igényel, ugyanakkor a magyarországl' gyakorlat aIapján ennek megtérülésérenem vagy aIig számíthatnak a vállalkozók. A társadalmi megtérülés előnyei pedig a termelő- és szoIgáItat.ószervezetek szin,r.jén gazdaságihátránnyá
39
torzulnak. Következik mindebből, hogy a környezetvédelem ösztönzőközgazdasági hátterét mielőbb meg kellene teremteni, és az áIlami költségvetés eddiginél nagyobb hányadát kellene környezetvédelmi cé1okr a Íordítani' A romló tendencia sok esetben azzal is összefügg, hogy bialahwlatlan, aagl csak a kezdeti lépéseknéltart a börnyezet,lédelem b,Íttéripara.Ugyanakkor a nemzetgazdaság, iII. a gazáaságt szervezeÍ'ek anyagl'helyzete a költséges importtechnologiak (pl. az erőműyi|eváIasztő technológiák vagy a nagyteljesítményű hulladékégető művek) b e s z er z é s ét korIátozza' A feltételek hiányosságai közé sorolhatő ama még nem kelló hatékonyságúnemzetközi együttműködés is. Egyes nagyobb - pl. határmenti - régiók légszerrnyezettségének'ill. a határokat átszelő folyóvizek szennyezettségének csökkentésére jÍanyuló kezdeményezések még nem vezettek megfelelő eredményekhez (|, a20aa, evl katasztrofáIis tiszai vízszennyezésselkapcsolatos gondokat). A környezet,íllapotának alakul,ísát legink.íbb a gazdasági oáltozások befolyásolják. E helyen csak két fontosabb összefüggésre kíván juk a figyelmet felhívni: A gazdasági tevékenységa természeti erőforrások igénybevételén,átalakításán, {e|doIgozásán alapul. Az elmúlt évtizedekben ezen erőÍorrások felhasználása növekvő, ugyanakkor igénybevételtiktúlzó és pazar|ó. A természeti erőforrások társadalmi hasznosítását azonban fokozatosan korlátozza eIszennyezet'tségük mértéke,amely rontja a vá|Ialkozói, illeffe a nemzetgazdasági hatékonyságot és versenyképességet. Az említettek gazdaságijelentőségére utal, hogy Magyarországon a szilárd kéregből (gazdasági konjunktúrától függően) mintegy 70-100 millió t ásr.,ányi nyersanyagot és kőzetet termelnek ki, mintegy 5 milliárd rn3 friss r.,izet használnak fel évenként,és 6 millió bektárnyi teriiletet vesznek igénybe mezőgazdasági termelés céIjára' A környezet áIlapotának aiakulását a gazdaságl tevékenységmás szempontból is erősen befolyásolja' A gazdasági szférában keletkezik a legtöbb környezetszennyező anyag' de itt álIítják e\ő az emissziókat csökkentő technológiákat is. Jószerivel ebben a szÍérában rejlik az aktív környezetvédelem kulcsa, a tudatos környezetkím éIő gazdálkodás lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése. Meg kell említenünk azt is, hogy az 1,990-ben bekövetkezett rendszerváltozás, a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaságkialakításának folyamata, a ktilgazdasági kapcsolatoktérbeli ortentácíójánakátaIakítása,azeIhízódőváIság,majdazaztkóvető konjunktúra gazáasági, környezeti hatásai sokrétűek. Környezetvédelmi szempontbóI a következők érdemelnek nagyobb figyelmet: - Az erősen csöbbenő ternte!'ls (99a_1993 között a GDP mintegy 20"/,-kal, azipari iók eredményezett, ez em termelés mintegy 3a%-kal csökkent) kisebb emissziókat a környezet terbelésénekmérséklődéséaeljárt egütt. - A magántulajdonosi szféra erősödése és a piact mechanizmusok térnyerésea profitorient áctőt erősítt, a környezethez ftződő társadalmi érdek,eb aédelrnének, piackonform mecbanizmwsai mégnem alakultak ki.
4A
- A nemzetk ózí gazdasági kapcsolatokbanlezajlő orientációváltás eivileg lehetővé
teszi a környezetkíméLő vagy annak védelmétszolgáIő technológiák beszerzését a technológi ai transzÍer keretében, de ezt a folyamatot a forráshiány továbbra is kor!átozza' A külföldi működó tőke behatolása pedig együtt járhat az,,ökogyar. .1 I matosltas veszelvervel. - Az 1990-es évtized kozepétőI a magyar nemzetgazdaság teljesítményegyors ütemben jal.ult, a gazdaságinövekedés elsősorban a környezetet kevésbéterhelő, korszerű technológiákat alkaImaző gépipari ágazatokban következett be. Emiatt összességében kevesebb természeti erőÍorrás fe|hasznáIásával, a korábbinál kedvezőbb emissziós szintek mellett megvalósult gazdasági növekedés a korábbinál kisebb környezetterheléssel jár' _ és egyteljesítése lendületet követelmények AzELJ csatlakozással összefüggő ben anyagi forrásokat is _ adott környezetvédelmi problémák megoldásához. Sok környezeti minőségi mutató tekintetében (p1. vízminőség-, levegőtis ztaságvédelem, huliadékgazdálkodás), az uniós átIaghoz viszonyítva lemaradásunk ázonoan meg tetemes.
A környezet áIlapotának érzéke|hető javulása döntően
fejlett technológiákra éptilő gazdasági szerkezetváItás _ hosszabb ídőre e|hűzódó - folyamatátó|, a jelenleginél nagyobb koltségvetésiforrások eredményes ÍeIhasznáIásától, a környezethez hatékonyabb nemzetközi f(tződő társadalmi érdekek erőteljesebb érvényesítésétől, környezetvédeImi együttmúködéstői várhatő. Ehhez adhat cselekvési vezérfonalat az áItaIános társadalompolitikában, illetve a kulonboző részpolitikákban is megjeleníthetó fenntartható feilődés elve.
1.3.2.
a
A szi|árdkéreg és a talajok állapota
Az ásványvaglon kitermelése és basznosítása a jelenleg aikalmazott technológiáb mellett jelentős k,arnyezeti bárokat okoz. (Magyarorsz ágon921működő státusú, 677 tény/-5vu-^t áz megnaraota a 2540-ar 2000-ben, sszamuK zámui< azonban azonDan meghaladta legesen tegesen muKooo működő bánya Danya volt ZUUU-Den' 1 9 8 O-as évek közepén. ) A nyersanyag-kitermeléssel ös szefü g gő áItaláno s környezeti problémák közül kiemelhetó, hogy jeientős abányászat területfelhasznáIása. Abányaműveletek (különösen a külszíni fejtések) az eredeti növényzetet erősen pusztítják. Sebeket ütnek a szíIárd kéregben vagy annak felületén, óhatatlanul befolyásolják az adott terüIet természetes vízforgaImi folyamatait, rombolják a tájí, természett adottságokat. Mindezek kihatnak az éIőhe|yekre, megzayarják az éIőv1Iág fejlődését, károsan befolyásolják a biologiai sokszínűséget.Az említett környezeti problémák elsős orban a kozéphegységi terüIeteken j ellemzők. A meddőhányók ugyancs ak abányászat á|ta|ános környezeti problémáival kapcsolatosak. Az alacsony gazdasági értékűbányatermékek, a meddőkőzetek, a dűsítási maradványok hányókra kerülnek. A felmérésekszerint számuk mintegy 3000. 41
A bányatermékek hasznosítása utáni maradványok (pl. erőművi pernye
és salak, vörösiszap) is hasonló sorsúak. Kiporzásuk, esetleges gázÍejlőáésnk szennyezi a levegőt, a talajt a csapadékvízhatására-jelentkező kioldódás elszennyezi a ta|a1okat, a
felszíni és ata|ajvlzet;magaaz objektum - mint tájidegen elem - tájromboló tényező' Hazánkban további környezeti gondok forrása abányászatt rekultiváció elmaradása. Pótlásukra sok milliárd Ft-ra lenne szükség. Néhánv speciális környezeti hatás is említéstérdemel. A szénhidrogén-kutatás és -termelés során jelentős mennyiségű Íűrőiszap keietkezik, ame|yveszéIyes hulladéknak minősül. Ugyancsak ezen energtahordozók termeléséhez, szá|Iitásához és Íe|dolgozásáho z számottevő kőrnyezetszennyezés kötődik, amely e1sósorban tala;.-, víz- és levegőszennyezésben nyilvánul meg. PéldakéntaBarátságkőo|ajvezeték gyenge minőségben készült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán korábban időrőI idóre jelentk ező csőtörések kör'etkezményeit, valamint a százha\ombattai kőolaj-finomító szénhidrogén-komponensekkel történő Iégszennyezésétemlíthetjük meg. Elégébözismert a Dunántúli-kazepbeglségben folytatott barnakőszén_ és bauxitbá. nyászatnak a karsztvízbészleteb mennyiségéreés minőségére glaborolt hatása. A térség. ben 1.elentős mennyiségű és kiváló minőségű karsztyizta\á|hatő, ameIy az ország fontos ivőyiztartaléka. Az ásványkincsek biztonságos kitermelése miatt akarsztyízszintet folyamatosan süllyeszt ették a bányaműveletek által érintett térségekben.EzáItaI számos forrás, valamint akarsztvízbőItápIáIkozó ásott kút elapadt., veszélybe került aHévízt.t'ő vízutánpőt\ása és gyógyhatása, valamint a budai termális források vízhozamals. Az elmúlt években kiilonbozo intézkedésekszülettek e káros hatások csökkentésére,így például korlátozták a bauxitbányászat térbeIt kiterjedését,szabáIyozták abánvászat vízkiemelését.A kedvező hatások ma már érzékeihetőek. Végül megemlítjük, hogy a nemfémes ásványi nyersányagtermelésben jelentős szerepet játszott korábban azín. mellébüzemági bányászat (mezőgazdaságívgyijrzemek, erdőgazdaságok) napjainkban pedig a kisebb oállalkozások beretében folytatott ' bánytiszat, amelyek az épitőtpari kavicstermelés mintegy feIét, a homok és a szerves eredetű nIajjavító ásványi anyagok bányászatának csaknem teljes egészétszolgáItatták, illetve szoIgáLtatják' A szakmai-műszaki felkészülésfogyatékossága,akornyezet ir ántí ér z éket
1
e
n
sé
g, a v áIIaIatí j öve
d
e
lm
e
ző
sé
g
n
övelé
s
é nek
kizár ő|ago s s zán
dé ka
igen gyakran készletvesztésekhez, helyrehozha tatlan vagy jelentős ráfordításokkal orvosolható környezeti kár okhoz vezet. A termőtalaj minőségének alakwlása ellentétes folyamatok eredője. A talajdegradáció csökkenti' a tripanyag-ut,inpótlás, a melioráció nöpeli a ulaj terrnébenységét,Az intenziv növényt,ermelés talajminőségre gyakorolt hatása többoldalr:r. A kedvezőt\enhatások (pI. savanyodás, szikesedés, tala:sszerkezet leromlása) a nem megfelelően alkalmazott agrotechnika (pl. ésszerűtlen műtrágyahaszná|at, rosszul végrehajtott öntözés' indokolatlan talajtaposás) következményei. Ugyanakkor az intenzív növénytermelés kedvező hatású is lehet atápanyag-visszapótlás javítása, a nagyobb mennyiségű szerves maradvány (pl' gyökér, tarIőmaradváay) képződése miatt. A talajok termőképességétgátló tényezőkjellegét és az érintett' terület nagyságát a 4. tábIázat mutatja be. -Í Z-
A talajdegradáciő kezményei pedig
at'z,laj anyagÍorgalmának kedvezőtlen váItozását jelenti, követ-
talajfunkciók zavaraiban, a termőképesség csökkenésében, a tala;'ökológiai feltételek rom1ásában, egészségrekáros anyagok mobilizációjában stb. nyilvánulnak meg. Közülük e helyen csak néhány degradációs folyamat következményeit mutatjuk be vázlatosan. Az erőziős folyamatok (szél- és vízeróziő) hazánkbanmintegy 2'3 millió hektár. nyi területet érintenek. Erősebb hatásuk közel 1,5 millió ha-on nyilvánul meg. Erről a területről az évenkéntlehordott és a szé| által elfújt humuszos feltalaj mennyiségét 80-1 10 millió m3-re becsülik' Az ebból eredő szervesanyag-veszteség pedig mintegy 1,5 millió tonna. Az erőziős folyamatokat a leitős területek irracionális ta|ajhasznáIata és vetésszerkezete, valamint a talajvédő gazdáIkodás visszaszorulása okozza (b. térkép). a
4' táblázat
A talaj rrl
termékenységétgátló tényezők Maglarországon
roDD tenvezoK L
Nagy homoktartalom
A me-ző-,és erdőgazdaságá|tal Terület 10O0 ha-ban muvelt teruleteK 70-ban 746
8,9
1200
141
Szikesedés
757
qn
Nagy agyagtartalom
630
Savanyú kémhatás
1.
LaDOSOOaS. mOCSarasOOaS
Erózió Felszínközeli tömör kőzet Osszesen
161
1455
17 4
217 5 166
6r,6
A talajsavanyodás folyamata napjainkrabtzonyított tény. A termőterület 13%-át erősen savanyú' I9%-át savanyodásra közepesen és erősen érzékenyta|ajok alkotják. A folyamat káros hatásai abban nyilvánulnak meg, hogy csökken a termőképesség, romlik a Í'áPanyag-utánpótlás hatékonysága, megnövekszik a toxikus komponensek
mobiIizáciőja' A talajok fizikai szerkezetének leromlását kifejezetten a nagyúzeml' mezőgazdaságban a|kalmazott nagysűIyű erőgépek, munkagépláncok és szállítóeszközök okozzák. Hatás uk r a a talaj eIap r őző d1k, t ömörödik. Me gválto zik a lev e gő - é s v iztartaIma, csökken a termóképessége, romlanak a biológiai adottságai, a felszín az eroztota erzékennyéváIík. A talajob termők.épességénekrnegőrzését vagy a termőképességétkorlát oző tényezők mérséklését, a degradációs folyamatok megelőz éséta raclonális földhasználat és a helyesen megválasztott agrotechnika mellett a melioráció is segíti' A meliorációt igénylő terület hazánkban e|éri a 3,5 millió ha-t. Legfontosabb meliorációs elemek 43
a vízrendezés,a rr'é]rvlazítás, az erőziő elleni védelem, továbbá a savanyú, a homok- es
aszikestalajokjavítása.Ameliorációsköltségekigennagyok, ezértjelentősköltségvetési támogatást is igényelnek. A meliorációs tevékenységaz 1'970-es évektől visszaesett, nagyobb munkálatokat csak avízrendezésbenfolytattak. SajnáIatos, hogy a legjelentősebb természeti erőforrásunk _ a termőföld - védelme az ezred{orduló idején sem minősíthető kedvezőnek a költségveté s és a mezőgazdasági üzemek teherviseIő képességénekcsökkenése miatt'
levegőszennyezés szerePe. A kénés nitrogénvegyületek kiülepedése a talajsavanyodást Íokozza, az utak mentén pedig - korább an _ az őIomsz enny ez é s j elente tt v e s zéIy Í orr ás t. IJ gyan cs ak talaj s zenny ező hatásúak az eIőírásoknak meg nem felelő legális, ill. az iliegális ipari es kommunális szilárdhulladék-lerakó helyek. További vesz éIyforrás a szennyltzek és szennywíziszatalaj-- és é s vvízszennyezőhatása. íz szenny ező hatás a. pokk _ ktilonosen ezeknehézfémtartalmának nehézf émtartalmának - talai Megjegyzendő, hogy a biztonsági és technológiai előírások mellőzése vagy hiányos betartása is jelentős károkat okoz. Pl. ahazánkbanállomásozott szovjet katonai alakulatok elhelyezési körieteiben a ta|ajbahelyezett izemanyagtartályok meghibásodása, az átfejtésiveszteségek miatti, továbbá a vegyi anyagok, a hulladékok elrejtóséből vagy szakszerűtlen lerakásából származó károkat a felmérésekmintegy 60 milliárd Ft-ra becsülték, amelyek többnyire talaj- ésvizszennyezésben nyilvánultak meg ,12\ (/. rerKepJ .
A talajok minőségének alakuIásában jelentős
|.3.3.
a
A vizeká||aoota
A természeti erőforrások koztil a víz a tátsadalom mindennapi élete, a gazdaság működése és a biolósiai 1étfeltételekbiztosítása szempontiábóI is nélktilozhetetlen. Nébány éz,tizeddel ezelőtt a oízellátással kapcsolatosan még nem meriilteb fel sem ruennyiségt', sern pedig minőségt' gondob, biszen a sziikséges mennyiség megfelelő minőségben rendelbezésre állt. A II. világháború után bekövetkezett gazdasági fej1ódés a vizigényes technológiák elterjedésévelugrásszerűen bővítette a gazdasági szÍéravízÍe|hasznáIását, továbbá rohamosan növekedtek a kommunáIis vízigényekis. PéIdaképpen említhető, hogy az összes vízÍelhasznáIás az 1'970, évi 3 milliárd m3-rőIaz . f 1 I t 2 | 'r1'. yEu-as ^ l evek vegere 8 ml|ltárd mj-re nÓvekectett. (Az osszes vLzIelnasznalas l yyu után csökkent.) Ugyanakkor a szennyrsíztisztítás fejlesztése a szübségestől elmaradt' Emiatt felgyorsult a vízkész\etekelszennyezódésének foIyamata, ame|y korIátozta vagy drágábbá tette az (ljrahasznosítást' ill. jelentósen rontotta a víz minőségét. A'vízhasználat növekedési üteme és a minőségromlás következtében egyre inkább előtérbe került a rendelkezésr e áI|ó vízkészletekmkarékos használata és minőségének védelme. A felszíni vizek minőségének rendszeres vtzsgáIatáthazánkban az 195O-es évek második felében kezdték meg. A vízminőségi törzs- és regionális há|őzat241mintavételi helyén több ezer mintavétel aIapján minősítik a vizeket. ltz országos Köz11
45
9n \
o\ il
(n
o tl
X
FI
=
\
s. B-.
=
öo
N
N \\i
3
o
(rq
co
aq)
-
.=á
E
ht.
= __: <
o|
Eo E
tu-. ö..
-.1
N N
?N
>J
Él" ó
Eic=.Es E ;=+: -íeL9] = o
m-
z:f
;.=E^ 9
E
@
f g' o. ar ll). ^
6f. tn iia I (o :!1 X o,: r--
6-.l
E.9á=* P E'-d a 3oE.
; l-oB.=* -á
t
i-
t-t-l
lol tat -= 'ifi s?p-p
E
o A ?rb o 9,--H e< ^* -i
9n+
.=
o
c> =!
_o-
- slll
E
Ft
u)
=ö
O.
f, i':;
Ó.-
3v
',"^
FI Lt
e<
ts
-tO
E o
o
o T
-z
T Zq? c q ö. T x: i9 F ó.+ K F tJ + 3 F'9 F 3 *
z,
6'-tr1
:i
€
o
9.H.
r! ;
treEss N
'(t
\.J
N)J
o o
c
3 o N
!,).
3
\.
,!
E} rd<\ -!.*n Es
b
Eq
z '11
!
-iior o:t
g
o-f O:<
:.
f
w,
f=
38.*
I
3
-ö
.Í* 3 g =s, PR Í
|
=
-E ]-á -= T. ={ ó3 -. Eó =€ ii
cj
o.
-
.Éo-í
' 9
m
=q
atH
X
i BÉ.;í
aÉ^
xP.* .< ::No.
=
2X
o).
=di
í.-E
: tat
í> ):- ^
y. = iri ií
x
-
t
=o
oo
.b
';
otr
=x
N
o N
*B=
?'F
--t
o
t!r (!
.!..1
sE=
O-i
=E
!*f
Erí
-t
EET=EHIB " -:=rÉt q-{E
rb
ar.
@
-oiE.É- E -o3Y€
s
o at
-*
\
m
o üH** : Ee 0
iÉ.
\
E
N
0
o
o
:EZ
\
_r"
egészségü8yiIntézetirányitásávaI pedig mintegy 400 mintavételi helyen végeznek higiénés vízminő sé g- e|Ienőr zést, A mérésiere dmények a|ap1án kialakított aktuális osztálvbesorolást az 5. tábIázat adatai mutatiák. Ósszességében a felszíni vizek rninőségromlása kémiai jellernzők, tek,intetében lelasswlt, de toaább folytatódott az 1970-es és 198)-as éaek,ben, Jelentős jal'ulás következett be azonban az 1'980-as évek végétől.Gyakorlatil ag folyamatosan romlib a fekzíni aizek, minősége a
bakteriológiai szennyezettség szempontjából'
5. úblázat A felszíni aizek törzs- és regionrilis- háIózati szelaényeiben
az oszuílybesorolás megoszhsa
99
8
-ban
osztálybesorolás (%)
Mutató csoportok
51,0
))
4
74,1
1)4
37,3
22,8
))
)
44,4
1.6,1
1.3,7
48,1
32,4
))
jg
1) 4
oxigénháztartás Tápanyagháztartás
Mikrobiológia
6,,1
Mikroszennyezők
a4
Egyéb jeliemzők
1
4
R
7,1
EIsősorban azíparttevékenységek,másodsorban a kommunális szféra vízÍogyasztásának bővülésével kapcsolatos a szennyvizek mennyiségének növekedése. Irodalmi adatok szerint 1965_ben a k,ibocsátott szennyaíz mennyisége 350 millió m3/érl, 1999_
a
millió m: /éa értéket. Külön érdemes szót ejteni a lakosság kozműellátásával összefüggővízszennyezés. ről. Lz elmúlt évtizedekben akózizemivízellátás feilődési üteme ióval megelőzte a csatornahálóz^t, és méginkább a szennyvízttsztító kapacitás ütemét. 1980 és 2000 között a vezetékes vízze| eIlátott népességaránya75%-rő198"/"-ra növekedett. (JeIenleg 14 település nincs bekapcsolva a közüzemi vízeIlátási rendszerbe, ya|amint az egyes telepüIések külterületein é1ő 150-160 ezer embernek nincs lehetősége e szolgákatást igénybe venni.) A szennylízcsatornával ellátott településekben élő népességarányalgyanezeÍIidőszak alatt 40o/o.rő| 61o/n-ra nőtt, de a szennyvíztisztítási s z ol gáltat ásban ré s z e sülő népe s s é g ar ány a nem é ri eI a 25"/" - ot. Ezzel az EU átlagától lényegesen elmaradunk. Tehát az ín' közműolló erősen nyitott. A jör'lő kiemelt feladatai közé tartozik a csatornázottságfejlesztése' egtben a szennyuíztisztító kapacitások bővítése,arnelynek' az EU átlagának elérésébezszübséges kaltségeit 8OO-100O milliard Ftben rneghalada
800
rd tesztk.
Avízszennyező anyagok köre rendkívül tág, gyakorlatilag ide tartozik minden olyan anyag, amely a víz mínő ségének,f elhaszn á|hatő ságának v áItozását kedv ezőtIenül befolyás olja. A szennyezőforrásob térbeli eloszlása eglenetlen, szoros összeftigést mutat a népességés a gazdaság térbeli k,oncentrálódásáoal. A keletkezett szennywizek
47
7O"k-áta Duna, 28"/o-át aTísza és 3"k.át aDrávavízgyíjtőjénvezetikel. Kiemelhető' hogy a kibocsátott szennyvizek 1/3-a budapesti eredetű. A felszíni vizek szennye,"ti,ég. szempontjából fontos megemlíteni azt is, hogy a Duna vízgy(ljtőjén a kelet. kezett szennwíz2/3-átközvetlenüi a Dunába yezetik, mintegy 10%-át a Mosoni eI. A Tisza vízgyűjtő. Duna-Rába, 7"L-át aYeszprémi_Séd-Nádor csatorn ánvezetik . tl /l .| t t t 4 eltéró '' |'.4 1. a kép. Az ltt keletkezett szenn}.vlzeKDol a Ilsza közvetien terién ieIentősen
vízgyíjtőjéé21"k-os, a Körösöké pedig26"k-os, A nagy anyagi ráfordításokkal létrehozh atő szenrLwíztl'sztító kapacitások még nem elegségesek. Á tisztítást igénylő szennyr:izek 44"Á-a kellően,26"/,-a részlegesen tisztított, 3O%-a ped,igtisztítatlanul került a befogadókba. Különösen a kémiai tisztítá. heIése 27"/,-os, a Sajó
si fokozat kiépítettségehiányos (8. térkép).
A felszíni vizek terheléséneknövekedése 195O-től az
1'970-es évek közepéig, végé-
ig gyors ütemű vo1t.Ezze|párhuzamosan megnőtt azín. dtffíz szennyező-Íorrások száma és veszélyességeis (p1. a szabáIyta|an hulladékelh eIyezés, a növekvó műtrágyaés növén1wéd 6szer-haszná|at, anyagtárolás és száIIítás), Az említett időpontoktól a szigorodó vizgazdáIkodási és vízminőségi követelmények hatására a felszíni vizek .i.'o,eg. ,o^1ő i,á,y,atának ütemét sikerüit mérsékelni.Figyelembe kell vennünk, hogy feíszíniaízk.észleteink 96"/,-a a Dwna és a Tisza,uízrendsze.rében külfoldről érke. zik, és rlizeik szennyezőanyl|g-terbelésének országbat,iron t,ili és bazai aránya 75:25"/,rabecsiilhető.Ezatény is jelzi a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés haté-
konysága növelésének szükségességét,Megjegyzendő, hogy afelszíni aizeinb biológiai elszennyeződése, ewtrofizáIódása t,,,iltozatlanwl növek.szik (9. térkép). Idegenforgalmi jelentősége miatt célszerű ktilon is megemlíteni' hogy a Balaton vízminőségénekrc,mlását az 1980-as évek elején megkezdett intézkedésekhatására sikerült megállítani, illetve mérsékelni.Ezen intézkedésekkorébe tartozott a Balaton térségébenkeletkezett szenn1wizek egy részénekmás befogadókba vezetés e; a nagy áIlattirtőtelepek megszüntetése vagy távolabbra telepítése; a műtrágyahaszná|at sza-
támogatása, illetve a Kis-Balaton szennyvíztisztítók építésének víz,rnlnősézvéde|mifunkcióinak visszaáIIítása. A tó nyíIt vize ttszta, a Szigligeti- és a Keszthelyi"-obol kivételéveI. A tó t.,izeinek minőségét azonban nem sikerült stabilizálni' bá|yozása,
a
amelyet az id'őről-id'őre megjelenő tömeges halpusztulás, aagl a robbanásszeríí algásodás
jelez.Ezé,t további vízminőség-védelmiintézkedéseketkell tenni' Bakterológiai
szempontbóI a partmenti öyezet néhány helyén, valamint esetenként a Keszthelyime ghaladó terhelés. határ értéket meghaladó obolben f ordul e|ő határértéket A felszín alatti,tsizek, rnintegl fele iaóvízellát,isi céloleat szolgál, a számba Üett készle_ osztályúnaÉ(pl. karsztvizek, egyes térségekrétegvizei) . minősül I. osztályúnak teknek csak 1l /3_a / 3_a minőst,il Ezért elszennyeződésük megakadályo zása és a feIszín alattl ivővízbáz,isok védelme hosszú táv(t éskiemelt társadalmi érdek. A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, hogy a fekzín alatti ioór:ízbészletek 65,/,-a nem rendelbezib kellő ternészetes védettséTga,.* ), ir,óoízbázisok, 1l3-ánál ruinőségrornlás köaetk,ezett be a használatbauétel óta. A felszín alatúvízkészletekszűkösségét elsósorban a településekből, amezőgazdasági és az tparitevékenységekbőI származó nitrátosodás, a bakteriális szennyezett48
6n
.**
-'i
.|
a'
z
z z-1 Pir
(!' N
|-
N (b ö. N
N
.b
rnr
\i
m\
ri
N
Y
z z
N
l-
2
m.
t-
T
o
z-l
-
0
z z-{
h-.
t-
N
.a
o>
o: N
|-
z
z2 >Y'
N (! 's
m\
o,
ro
0d
N
R-
X -i
N
rb
(b
a a
.6' (!
t\ tu-.
o o
r\)
I
rb
1ffiil l 9 K .'
ö.=6= Áj x Kq H-:. F9 ó:.
9
ö
<
= í!j !(D. oo.
öó fr r z Á o]
-x
qó Jf
.='7
;= i= i9. xiL d.d *d (,u l!|
ö 'P ío aa;ó:6 !€.9' Íd6
-l
m\
-l
o N
z |-
-11
m
o |-
Io
cr-
m.
(
/il
\<
.{
68 ztit
Or .D\
I I
--
ff*
.t :t
r$
N
h-.
N i! (ö
(b
a-.
f,
tr
"i* xl
d; f,,,-^Ph- *r"lo"
li
$\ h-.
lv_J::
rui !)t!
o:r
f,
N N (! N
*ő
"/
.
76-.
N
x!)
l\t
r! ö-.
--..i U "-1P'
'.1
!
-"i--
t.,' /,8"
R- Öo
,N --.r..
"----r
(D./
,'"
,P l' 1'É
\o-
t
gt*p6;t'.,
(^
i
Bl! "JÉ o
',p)'
N
t* Tt
J
\
a!.
'fd
1
1t
$\ \
Jb
r-J
c\
X
N (\ (l
as\
,n
Q*.
:d-
,,L.
**-l
a Y
!.ö.
J, (!t
!l (o
A'
xo
9 N
3
o. ö.
{'
I
r--*
9=KI í
ig;i *gEE *;'
í }E
$.É nt or B.
a N 5 "9$
3^";
(D.
t\
iP'o
'
lL
.ég' a toxikus fémszennyezettségnövekedése, valamint a szerves mikroszennyezők sedr.ezőtlen hatása befolvásolia.
'1 talajaizek nagobb része ma már oly mérték,benelszennyeződött, hog iaót',ízként sz,ítnításbanem aebetőb. Elsősorban nitrátszennyezettségük jelenti a fő gondot' A fő ivővízadőképződményekvízmínőségét a következők jellemzik: ivővíz céIjá. :a történő hasznosítás során kezelést nem igényel 8"/o, egyszeríbb technológiai kezelést (pl. gáz-,vas- és mangántalanítás) igényel 65"/",igényesebb kezelésre szorul pl. arzénmentesítés,nitráteltávolítás, sótalanítás) 27%,
l.J.+. A levegő állapoaínak, alak,ulását
^ ll,\
I
2 211
revego allapota
a k,ibocsátott szennyezőanyagok,' emisszió
-, a szennyeződések zuLLeseK LerJe[Lese terjedése - traruszrntsszlo r:a lam in t a Leulepea.es transzmi s szi ó _' let'llepedés 75 - tmmtsszlo tmmtsszl.o - ?Lzsgawta,uat LL oizsgáIatával -, aALAftrLnt ehetbetiüknyomon. Ahazatemissziós és immissziós értékekrevonatkozó rendszeres információgyűjtés az 1'97)-es évek közepén kezdődött. Az európai háttérszennyezettségi mérésekpedig ennél régebben folynak' A kibocsátás ok az 1'95a.es évek elején meglendült iparosítás, az 196O-as években ielgvorsult motorizáciő, valamint a lakosság energiafelhas znáIásának dinamikus nö...ekedése következtében erősen emelkedtek. Az egyre aggasztóbb Iég-szennyezési rolvamatoknak t971-ben rendelettel, majd 1976-tóI törvénnyel igyekeztek gátat emelni' Ezekhaúsára részeredmények születtek (pI. az erőművek, cementgyárak porkibocsátásának csökkentése, üzemanyagok összetételénekjavítása, a felhasznáIt iűtőanyagok szerkezeÍénekvá|toztatása)' számos Iégszennyező anyag emissziós szintjét sikerüIt csökkenteni. Ehhez az I99a-es évek eleji gazdaságiválság, majd az azt követő ipari szerkezetváItás is jelentósen hozzájáruIt. legbarbe bocsátott antropogén - pl. ipari' kozlekedési, kommunáIis _ eredetű 'zennyező anyagok a lerlegő összetételét nemcsab nlódosítják, banem befolyásolják mind.:zon folyamatokat, amelyek a leaegőbwrok és a bioszféra kazatt műbadnek' Gyakorlatilag a légszennyező anyagok kibocsátásának mennyiségi és minőségi alakulásától függ a foldkozeli térségbenbelélegzett levegő minősége, döntően befolyásolja a környezet tokozatos elsavanyodását (pl. savas esők kialakulása és következményeik), hozzá1árulaz éghajIat globális méretű fua|akuIásához,íIletve módosítja a kozmikus térbőI érkező, az éIőviIágra káros sugárzás légkori elnyelődését. . t . 1 1 |' 1 1 | f , /.\ legszennyezo anyagoK Kore lgen tag' cle reszben a Íentt hatasok szerlnt csoportosítható, másrészt kiemelhetők azokakomponensek' amelyek környezetre gyakoro]t hatása nagyobb. A jelentősebb légszennye ző anyagok kibocsátását a 6. táblázatban foglaltuk össze. Az összes kibocsátás mintegy fele ipari, kb. +o%-a kozlekedesi eskb' to_zo%-a I
/l'
iommunalls eredetu. Az lit.rcgházhaúst nc)oelő, az ózonréteget k,árosító anyagok k,özúl mennyiségétés jelen.őségéttebintrle is rnessze kiernelkedik a szén-dioxid. A legnagyobb emittálók az erő'
5l
6, táblázat Légs ze n ny ező any
Szennyezőanyagok
Kén-dioxid
a go
k
k i b o c sátása
M agl arországon
Kibocsátás 1980
1633
(1
000 tonnában)
1998 592
Nitrogén.oxidok Szén-monoxid
519
o lom
0,67
Szén-dioxid
90 000
CFC vegyületek't --
Szilárd
|é gs
zenny ező anyagok
Illékony s zerves 't
6,1""
ve
gyületek
freonok, halonok, illetve
/ -)/
0,05
62 354
14
l
577 205'',',1
144
I
HCFC-k
'f'r' 1986-os adat
művek, továbbáa ktilonboző ipari tevékenységek, valamint aháztartások (fűtés), ezekadiáka kibocsátott Co,3/4 részét.Megjegyezzik,hogy Földünk összes Co' kibocsátásából Magyarországkb. I%-ka]I részesedik. A CFC-rlegületek (halogénezett szénhidrogének)ür'legbázbat,ist fok.ozó tulajdonságaik rnellett szerepet játsztnab a sztratoszférikus ózon lebont',ísában ls. Fő kibocs át6ik ahűtőipar, a szigete|ő-, valamint abéIe|ő habanyagok gyártása, A kibocsátott mennyiség erősen csökken, nemzetközi vlszonylatoan a nazal emlsszlo nem szamottevo. 1 f, ,'12 '. l4'l. | l:-':l Rozu t a dnyagoR A környezet savanyodását, illetve oxtdrinsok kepzodeset elotdezo kén-dioxidoÍ(So2)' a nitrogén-oxidokat (No") és az illékony szerpes aegyületeket (voc _ Volatile organic Compounds) említjük meg. Az első két komponens a nagy távolságra terjedő Iégszennyező anyagok kategóriájába,t.artozik, száraz és nedves leülepedésük a savas esők kialakulásában , a ta|aj, a Íe|színívizeksavanyodás ában 1átszik szerePet. Igen jelentős nemzetgazdasági szempontból a művi környezetben, a küIönböző berendezésekben keletkezett korróziós kár, amelyet e légszennyező komponensek felerősítenek. A VOC szennyeződés ún. másodlagos, harmadlagos, környezetre ártalmas vegyületek képzésébenv esz részt (pl. a felszínk özeIi 6zon kialakulásában) . A kén-dioxid kibocsátás 77./.-a az erőművekbőI, 13o/"-a az iparb6l; a nitrogéndio. xidok kozel 1/+-e az erőművekbő]r,56o/o-aa kozlekedésbőI származott. A VoC kibo. csátás fele a kozlekedésből, az izemanyagtőltő állomásokról, közel egyharmada pedis a festék- és oldószeriparból, illetve termékeikbőI származik. Figyelemre méltó, hogy az So, kibocsá tás a századforduló eIejétőI folyamatosan növekedett' de ktilonösen felgyorsult az iparosítás, a szénbázís(l erőművek 195O-es évektő1 lendületeseb. bévá|t fejlesztésénekhatására. Az !97O-es évekbözepe óa elsősorban az energiaszerbezet rláltozása miatt az S(), emisszió erősen csökben ('a.,r'érkép), 52
A kalonbaző
légszennyező anyagok térben és időben eyenetlentil oszlanak el.PéIdaként azSo,, és az No- emissziók forrásának ágazattés területi szerkezetét mutatiuk
bea
7, és a8. táb|ázatban. /.
ÍaDIazat
A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok ágazati forrása Maglarországon (1991, kilotonna/n) 1998
1980
=
^r," Lrk.G
Sot
No*
290,6
18,2
SzoigáItatás
n4q
7,1
Közlekedés
49n
11t,3
Hőerőművek
T
11
Ipar
\))
1R
Mezőgazdaság
37,6
Rg
8,1
6,0
1^
) 1
oo )7)
bont,Lsban Maglarországon
lu;'
anya
9
591,8
(1
)(\)
998, kilotonna/ év)
No*
Sot
8,48
36,60
nef.*
3,68 21.,70
102,70
3,98
Csongrád
Győr-Moson-Sopron
[H";a,i nin*
17 A1
17 (g
8,1 5
E,7A
6,80
5,66
t
Heves
150,86
Komárom.Esztergom
150,21
11,23
L,l)
1,,96
[N.g."a
)A 79
Pest
Somogy
2,70
)zaDolcs-Jzatmar-öereg
6,70
49\
Jász-Nagykun-Szolnok
5,16
4,60
54
\
8. táblázat
6,06
E^;Á-
Á
3,0
Bács-Kiskun Borsod-Abaú1-ZempIén
l
460,4
A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, fonásai teriileti Megye
aa
1
1632,8
L/ss zesen
No"
't 'l
654,7
Egyéb hőtermeIés
Sot
l
8
' táblázat folytadtsa)
sot
Megye
NO
) )q
Tolna \ eszprém
27,88
Budapest
29,93
Felbontatlan
76,86
Osszesen
591,83
786,7
A iégszennyező anyagok egy része a kibocsátás szűkebb vagy tá1abb térségében ieülepedik, más része pedigalégáram|atokkal igennagy távolságokra is eljuthat. A településeken kívtili, ún. regionális |égszennyezettség(háttérszennyezettség), tehát a .nazai Íorrásokból és a nagy távolságbóI ideérkező és leülepedő légszenny ezőanyagok összeadódás ábő| származik. A háttérs zennyezettséggel foglalko ző mérésekadataí szerint pl. a leülepedett kén- és nitrogénvegyületek mennyisége csökkenő tendenciát :nutat. A So, és No, koncentrációk évi menetét az 1', ábra mutatia. osszességében .I Íagl ar or s zág a k ö z ep e s h átt érsz e nny e z etts égű or s zágok k,ö z é tart o zik E ur óp áb an' F!/n3
Az
60
Sq
koncentráció éVi menete '1999-ben
50
40 30
20
JAN
TEB
14 12
APB MAj JUN JUL AUG SZE OKT
NOV
OEC
K-puszta
_
Nyírjes Farkasfa
Hortobágy
ps/m' 18
I\4AR
**'
FertéHanság
Az No" koncentráció évi menete 1999-ben
l
Maj|áthpuszta
l
10
8 6
2
0
1. ábra:
JAN
FEB
MAR
APR
IVIfu
JUN
JúL AUG
Az SO,és az NO,koncentrációk
ilhpotáról, KöM, Bp )
szE
0Kr
NOV
DEC
éai menete (Fonás: Adatokbazánk, k,örnyezeti
55
A megfigyelések szerint a települések Iégszennyezettségénekkialakulasábanaháttérszennyezettség kevésbéjelentős' Pl. városaink No* szennyezettsége 80-90%ban helyi forrásokbóI származik.
A
értébei)a telepüIéseken belt,ll biterjedt _ bár rnég mind'ignern elégséges- mérőb,1lózat adaui alapján lebet jellernezni. Az ülepedő por á|tal okozott Iégszennyezettségcsökkenése azokon a településeken mutatható ki, amelyeken jelentős emissziócsökkentő beruházásokat végeztek el (pl. Budapest, Győr).Yá|tozat|anul magas pl. Dunaújváros, Tátabánya és Kecskemét ler.,egő nlinőségét (immissziós
porterhelése, ahol a határ értéket,meghaladó szennyezettség gyakori. A kén.dioxid szennyezetts ég1'975 óta csökken, elsősorban a felhasznált elsődleges energiahordo zők szerkezetének váItozása, valamint a lakások, intézmények korszerű fűtési módszereinek elteriedése következtében. Azonban több tucat telepüIésünkön az So, koncentráció ahat,árértéket számos alkalommal meghaladja. Az 1'999-2OOO-es fűtési féIévbena szennyezettségi sorrendet Őzd, Miskolc és Kazincb arcikayezette (11. térkép). A nitrogén-dioxid szennyezettség csökkenő,majdaz 1980-as évek közepétőIvá|toző tendenciát vett ÍeI. Az egyes településeken belül a levegő terhelésétakozíti járműÍorga. Iomhatározzameg. AzSo,-nél leírtaknak megfelelő szempontok szerint több mint 50 településünkön gyakori ahatárért,ék túllépése.A szennyezettségi rangsort Sopron, Mosonmagyaróvár' Miskolc és Szeged vezette az 1'999_2OOO-es fűtési félévben(Í2, úrkép)' A közlekedés lé gs zennye ző hatásáv a| ös szefü ggésb en említhető, ho gy az izemanyagok ólomtartalmát az 1'985. éviO,4 gr/I értékrő| t992-ben O,I5 gr/L-re,1'996-t6I 0,7 gr/|-re csökkentették, majd az évtizedvégénaz ólmozott izemanyag forgalmazását megszintették. Emiatt a kibocsátási és a levegőminőségi értékekis jelentősen javultak, de nagy forgalmú települések kozlekedési csomópontjaiban, illetve forgalmas útvonalai mentén előfordulnak határértéktúllépések. A bnlanbaza légszennyező anyagok, okoza szennyezettségakpj.ín az országterületéneb mintegl 4%"-a tekinthető szennyezettnek, 9%-a pedig mérsékeltenszennyezettnek,Ezeken a területeken éIaz országlakosságának 29,l|Ietve24./"-a. Foldrajzi elhelyezkedésriket tekintve a Borsodi Iparvidék, azagyvavoIgyi ipari sáv Gyöngyös térségével kibővítve, a Budapesti Agglomerá ció, az Ajka-Veszprém-Várpalota, valamint a Tatabánya térségévelkibővített r1,3itl:írom-Dorog közöttí iparí zőnák említhetők me g. Szigets zeríen kialakult, erősebben szenny ezett Iev egőjű területek közül Pécs, Gyór, Mosonmagyarővár, Dunaújváros és Szolnok térségétemlíthetjük meg' A levegő szennyezettségének számos társadalmi-gazdaságí következménye van. A légszennyező anyagoktöbbnyire egészségkárosítóhatásúak. Irodalmi adatok szerint elsősorban a légútimegbetegedések, a vérszegénység,a csontfejlődési zavarok és a daganatos betegségek kialakulásába n játszanak sZerePet. A környezet erősödő savanyodásában a ktilonb öző |égszenny ező komp onensek iátsszák a döntő szerepet. A savas esők - többek között -hozzájáruInak a felszíni és a talaivizek savanvú kémhatásának növekedés éhez. részt vesznek az erdőousztulás előidézésében. és fokozzák a korróziós károkat. 56
l9 $)\ rll.
N
rN
E)
X .bi
z
5
o
N o (0
"= ^o) N'
cl 3 o
N c0 C)
N (b
N (-,)
-tbr
0)
o o.
o
u)
ot
Y
Oi
o
o).
L
d 0) 0)
3 -:\ U') 0t
r.t
J \
s-
o)
o)
3
D' =
ö..
N
N
x
XN
N
@
&.
o. o.
ö.
o
o
'.1
c!
N
J
o).
o. o.
N o)
R-
d
|!r
O o@oo lv I
5
r(OSr Sttl rJ(os NJ.\
(r)-:.L
t.E\\ .É\==
S
3.. -- -'
o
-r 9)
c.
N
v!.\
X o:
T
8o
'l
o)
E. a\
o
t,öo o f
0t'
:,. Á
ll'\ N !)
('NJ
t1F.
K;.= 0) *F E:dK < clo oí^(,óio o
ro)
89 N)
p\ N
l/\o vi
z
z
.x
'6
N
á'
N
o) a)
= o
o O(J
f
N
9_
o
-0) N =.
ll
f
w
N as
:
N c!
!i.
^
.-
\o \o \o
/m.
*W
(,o. o
N)
N
ó, ts -q.W o^
í" -
Y ^l-:
a
t= i9J
M.
E $5€ W-** -*-re\F q d
'
.lü+
s-
*á@\:: Y !!ílíÉ]ltJ
o
-.\
ti o 3
!=J
o
xEiry+ rJ
o.
=
-
c)á\J
A'
la\
ÁffiW óEY@-^; o\Jö
+
a
U)
o
f
N
a-
o.
N
úa J-
t,
o.
8U
N $
o
(tl
I
!
5(*)NO tttN ('5(l)0 @@.b\
Q.\ .! -'< :T i [.\{,4
Wo-
Á.
*oNE E:^ Ví
N^ O\J
oo
'.1
('I
rí'
.L
c'
1"\1*,"
O c@oo
.\ őá a" J d a
"Jfug.í $oor 3ö.
-r
o. o.
F-
:<^ 1
....
(D.
\
1'
B, m^8''=' aW9
o' N-
us.
*a" I
Ov w(, -o. o,
.^.
@E N(D.
o
@!6 Nílá
y
o.
-ud ^N
s-
?s-.
\.d (* {É
M,2 #'Y +g&P WA <^P \-{ f T
c
=
.\í
- (l ffiEö.
@
X
=
^
'sí:w.
\5
s.
0)
!).
!J.
ö.
:' :(o
= Í-
N
.\.
:.]
:!j.
$.
o.
,- o
:6. P' K sü 3o-. i#l W? ^p ö"áo: á:qí
3 (n
alp \-/:'
É*.
\.:r,
S'r
"*'
Its
o
ii
v.x ^:
) ió
P.< i.z ;- < ^r'P'
Á.W í
CDNJ
=zq Ká.*
o. ii s: < o_(D
o
{ I
..'
N !J. f J
{ . F rY
ll
l,l
I
l,
l.J. J. 11ultaoeKKezeles Magtarország a nagl fajlagos bulladékternzelő országok közé tartozik. Ez összefügg a gazdaság', valamint a fogyasz,tás színvonalával és szokásaiva|' Az 1998-ban keletkezett hulladék mennyisége mintegy 99 millió tonna' amelyből 73,9 míIIíőtonna a termelési hulladék, ezen belül 3,9 millió tonna a veszélyes hulladék mennyisége. A fennmarad ő részbőI5 millió tonna a teleptilési szilárd, és 20 millió tonna a telepü. lési folyékony hulladék. E nagy volumeneket jelző számok önmagukban is alkalmasak annak ígazo|ására, hogy a hulladékgazdálkodás miért kerüI egyre inkább a kornyezetvédelem előterébe.
A természeti és a művi környezetbe kerülő hulladékok környezetszennyezést
okoznak. Hatásaik ktlonboző formákban jelennek meg. EIszennyezhetik például a vizet,alevegőt,atalajt,másrésztalkotóelemeikbeépülhetnekanövényi ésáIlatiszervezetekbe. Ily módon a tápIáIékláncon keresztül és közvetlenül is károsíthatják az embert, az éIőviIágot'. A hulladékok egyes típusai Íertőző betegségeket okozhatnak, illetve terjeszthetnek. A hazai bulladékgazdálkodasi stratégia három pillérre ept,i'l: a megelőzésre, a basznosításra, aalamint az ártalmatlanításra. A mege\őzés esélyei a termelési szerkezet átalakításának előrehaIadásával és a technológiai váltás folyamatának felgyorsulásával növekedhetnek, és csak hosszabb távon hozhatnak eredményeket. A hulladékok hasznosításáról megjegyzendő,hogy az összes termelési hulladék kb. fele kerüi vissza a gazdaságl' gazdaságl vérkeringésb vérkeringésbe. e.Ez a termelői anyagÍeIhasznáLás értékének 4-5,/,-át teszi ki hazánkban, arányait tekintve pedig mintegy 5O%-kal marad el a fejlett országok gyakorIatátől. Erdemes feihívni a figyelmet arra is, hogy a kom(települési) hulladékok munáIis (teIepülési) munáIis hul1adékok hasznosítási aránya az emlír,ettnéllényegesen kisebb. Ez íshozzájárulahhoz, hogy értékes,hasznosítható anyagokvesznek eIatársadalom számára, sőt szakszerűtlen, vagy gondatlan ártalmatlanításuk _ illetve a kezelés htánya - miatt környezeti károkat is okoznak, vagyis károk két forrásból is keletkeznek. A aeszélyes bulladékok zölne a termelési bwlladebok köréből szárrnazik,, Az elmúlt évtizedek jeI|emző tendenciája azvolt, hogy elsősorban az ipari termelés bővülésével párhuzamosan, a második világháború után növeked ett aveszé|yes hulladek mennyisége. Ez afo|yamat az 1.99O-es évek elején a gazdaságt recesszió hatásáramegtorPant' a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége csökkenni kezdett. A keletkezett veszélyes hulladék kb' 2/3 része az ipari teaék,mységek,ből származik,' A legnagyobb kibocsátók kózé tartozik a feldolgozóípar (38"/"), a villamosenergia-, gáz-,hő-ésvízeIlátáságazataí(37%),valamint aszo|gá|tatőágazatok (14%).Aveszélyes hulladék mennyiségéből'kozel egymillió tonna a timföldgyártás során keletke z e t t vö r ö s i s z ap, am elye t h as zno s ít á s i, ár taImatlanít á s i t e chn o ő giák híány áb an depóniákban tárolnak. A oeszélyes hwlladék beletbezése szempontj/iból jelentős teriileti kilanbségek alabwlub ki.Elsősorban az alapanyag-, avegyipari és egyes feldolgozóip arí ágazatok térbeI
59
li elhelyezkedésétkövetve akozéphegységitengely mentén keletkezik az összes veszélyes hulladék mintegy 2/3 része (2. ábra). Budapest Baranya Bács.Kiskun Békés
B0rsoúAbaúizemp|én csongÍád
Fqér GyőrM0soí}sopÍ0n
HajdíBihar Heves Jász.Nagykun.SzoInok K0márom.EszteÍgom Nógrád pest
Somogy SzaboIcs.Szatmár.Bereg Tolna Vas Veszprém
Zala 200 000
600 000
800 000
r 000 000
I 200 000 lonna
2. ábra: A beletbezex,ueszélyes hwlladék rnennyiléye meg)énként,1998-ban (Szerk,: Perczel Gy,)
Maglarországon a k,eletkezett veszéIyes hulladék mintegl 8OoÁ-a megfelelő-en, 2O"/o-a .áIisan L nem megÍetelően megfeleIően kezelt k I és potenciálisan környezeti ártalmak forrása. Kiemelendő, hogy a keletkezett mennyiségból mintegy O,5 millió tonna hasznosításra kerül. A bulladékkezeléslegglabrabban albalmazott tecbnológlái közül kiemelhetőb a termikus ártalmatlanítási és a lerakási elj,irások. Az előbbi csoPortban döntően ipari égeI tőművek, az utobbl tomúvek' o b D 1 csoPortban b váIlalatt ail I I és közüzemi közüzemi lerakók, lerakók, 1illetve il rendezett, d biztonságos lerakók működnek. A veszélyes hulladék kezelésévelkapcsolatos létesítmények elhelyezése és üzemeltetése társadalmi konfliktusokkaljár.Bár ezen létesítményektársadalmi szempontból indokoltak és hasznosak, működésük ellen helyi érdekek miatt gyakran tiltakoznak. Mag7arorszáson 1990 óta működik a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű és az aszódi rendezett' biztonságos lerakó (1989 óta), Ezen kívtil 13 kisebb égetőmű,, 1,2 üzemi, és L2közizemi lerakó fogadveszéIyes hulladékot (pI. Nyíregyh ázán,Egerben, Hernádkércsen és Balmazújvárosban). Mindezek következtében javult a hasznosított, illetve árta|matlanított veszélyes hu1ladékok aránya,de további lerakók vagy más ártaImatIaní.t.ó létesítményekíizembe helyezése halaszthatatlanul szükséges. A telepiilési vagy kommun,ilis bulladék elsősorban a labossági fogtasztásból, illetoe intézményi,keresk,edelmi szolgíIuttisiterlébenységbőlszármazik., Mennyisége és összetétele erősen fttgga gazdasági fejlettségtőI, az éIetszínvonaltól, az életkörülményektől' az urbanízáció fejlettségétől és a környezeti kultúra színvonalátől. E hulladékok két fő típusát ktilonboztetjük meg: a települési szi|árd,illetve a folyékony hulladékokét. A keletkezett települési hulladck mennyiségétcsak becsülni lehet, pontos infor. mációk a gyűjtott telepüIési hulladékokról állnak rendelkezésr e' Hazánbban 1990ben mintegt 17 rnillió m3 telept,ilési szilárd bwlkdékot, 1998-ban 19,5 millió m3.t glűj60
/4-e Bwdapesten, fele más aárosokban, a fennmaradó bányad pedigafalaabbanbeletkezett,Az 1980-as évtizedvégénMagyarországonegyfőrevetítve közel200 kg kommunális hulladék keletkezett egy év alatt, Európa ktilonboző töttek, össze,
Ennek bözel
1
országaiban ez206-317 kg/Íő/évértékekközött szóródott. A keletkezett hulladék mennyiségéta fentebb említett tényezőkön kiwl jelentősen befolyásolja a telepüIéseken belül folytatott gazdasági tevékenységjellege, a népességszáma, a beépítettség, az infrastrukturális ellátottság színvonala (pl. a fűtés módja), az éghajIativíszonyok stb. Altalános tendencia a települési szi|árd hulladékok mennyiségéneknövekedése.
A keletk'ezett k'ommunális szil,ird hulladék naglobb hányadát ma már gyűjtik, illene kezelik, A begyűjtott hulladék mennyiségéből a városokra több mint 80% jutott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a falusi életmód és hagyományok miatt a hulladék tetemes részéthasznosítják. A szervezett hul|adék5yűjtésbekapcsolt települések aránya75"/", a bekapcsolt lakások arányapedig 83% vo|t 1'999-ben (3. ábra). 400
I Bevont ffi Összes *Arány
?Er't
300
120 100
250 -o
60
200
öe
150 100
50
göE#iÉÉ+#$ÉEÍg;tÉsgfi E{É
Eő€-lc|gsco4YBí EÉ.Ez
3
.o --)
3. ábra: A települési szilárd bulladék rendszeres pűjtésébebe,uont telepll'léseb száma aránya (Fonás: Ad,atok baztínk karnyezeti ríllapotiról, KöM, Bp,)
és
A KeletKezett hulladel( mennyiségi növekedésével ftigg
össze az ún. hulladék lakosegyenértékváItozása is' Példaképpenmegemlíthető, hogy Budapesten az 1,950-es évek átIagában ez a mutató 0,6kg/Íő/nap volt, amely 7990-re 1,1; 2000-re közel 2kg/Íő/nap értékrenövekedett. osszehasonlításul megemlíthető, hogyNewYorkban e fajlagos mutató a budapestiének közel kétszerese, Kalkuttáé pedig mintegy a fele. A bwlladék összetétele, illetr.,e minősége is tendenciózusan a,íltozib. Ez ftigg a keletkezés helyétől (pl. a település milyen beépítettségűrészénkeletkezik),azidejétőlt (p|. melyik évszakban), az é|etszínvonaltól és az éIetmődtő|. Ahazai,,átlagos'' települési szíIárdhulladékok fontosabb összetevőit a következők |ellemzik (záró)elben az,,eu6L
ropai átiag.. :papír 1S.::o i]-l_'5oo)l ür.eg.l'6o,o (5_1o%); fémek 4,O"/o (3-9"/");mű. anr-agok 5.7,. o i'2,5_5","); e5.éb szenretlen anyagok (pi. hamu' salak, föld stb.) 28,7"/, (1i_28%); szen.es anvagok (pl. konyhai hulladékok) 33,5"/" (15-25%)' Á települési szllárd hul1adék összetételének módosulás ára a papír, a műanyag, az úvegésa bomló szerves hulladékok növekvő aránya, 1lletve az egyéb szervetlen hulladék ok részatányának csökkenése a je||emző. A hulladék összetéteIe ielentősen befolvásolia a minőséget és a kezelhetőséget is. Tendenciózwsan nijr.lekszik a telepalési szilárd hulladéb. ban a oeszélyes komponensek aránya (pl' elhaszná|t áramforrások, gyógyszer- és vegyszermaradványok, illetve ezek göngyölegei stb.), amelyet egyes szakmai becslések az összes kommunális sziIárd hulladék 1o/o-árabecsülnek. A hulladék összetételének megvált'ozásával áhalában növekszik a térÍogata,és csökken a térfogattömege. A települési szilárd hulladék hazai átlagos térfogattömege városokban 200 kg/m3, a falvakban 250ks/m3. A települési szt|árd hulladék kezeléséreszámos technológiát alkalmaznak. A kívánatos itt is az lenne, ha a keletkezett hulladék minél kevesebb lenne., hasznosítási aránya pedig minél magasabb. 1gg9-ben a települési szilárd hulLadéb 3o/,-át basznosítottáb (pl, papía fém, textil). A hasznosítás számos tényezőtőIfügg, alapja azonbana szelektív gyűjtés, ame|y az eredményess égígéretéthordozvamost kezd terjedni hazánkban. A kommunális hulladék kezelésénekM agyarországon legelterjedtebb technológiája a lerakás. A szakszerű, előírásoknak megfeielő műveletek egyszerű, de megbízhatő védelmet nyújtanak a környezets zennyezésse|szemben. A gondot mindenekelő r az jeIenti, hogy a hazai kr;zel 3 ezer lerakó többsége nem felel meg a bözegészségügli Oag/ a k,örnyezetaédelmi előírásobnak, Az ezredforduló kortili években a korszerű lerakók építésemeggyorsult . Egyre inkább előtérbe kerül a komplex kis- és nagytérségihulIadékgazdá|kodási igényeket kielégítő 1étesítményeklétrehozása. 2O01-ig négy ISPA projektet fogadtak el, amelyek egyenként 3oo-4OO ezer lakos korszerű hulladékkeze|ésétoldják meg. A kommunális szilárd hulladék kezelésénekegyre jobban terjedő módja az égeté. ses ártalmatlanítás. Hazánkban Budapesten működik - az 198O-as évek elejétől ilyen égetómű. Ugyancsak fontos lenne' ha a hulladékko tbőIa szewes komponenseket minél nagyobb arányban komposztálnák, amelyet a talajok termőképességének javítására lehet felhasználni környe zetbarát módon.
1,3,6. Zajártalmak
A környezetiza1-
és rezgésvédelemnapjainkban is alakuló,
formálódó szakterülete a környezetvédelemnek, ezért inkabb jövőjérőI, mintsem műItjárőIbeszéIhetünk. A kornyezeti zajárta|makelleni védekezésselösszefüggő első szabá|yozások ugyanis az 1980-as évek elején születtek. Az azonban megállapítható, hogy a társadalom a zajártalmak,ra egtre érzékenyebben reagál, nnert aZ életszínaonal,az életk,öroilrrlények eglre fontosabb elemének, tekinti a zaj- és rezgésszegénybórnyezetet.
62
A zaj
elem. Nem anyagi természetű, nem halmozódik, a terhelt közegben maradandó váItozást nem okoz, ugyanakkor a köznapi éIetben zavaró, súlyosabb esetekben egészségkárosítóhatással jár. A környezetvédelmi intézkedések sorába viszonylag későn került, vélhetően azért, mert a zajterhelés döntően lokális jellegű, katasztrófahelyzeteket nemidéz elő. Ugyanakkor bizonyított, hogy a tartdmos és intenzfu; zajfonások kt'ili)nböző egészségkárosodásokat ok.oznak. Így például a napi nyolc őra időtartamú 8 5 dBA-t meghaladó zajterhe|és halláskárosodási veszésajátos környezetterhelő
Iyeztetettségetidéz eIő, Az ilyen terhelésnek kitett környezetben élők vagy dolgozók halláskárosodása be is következík. A zajártalmak számos vegetatív jellegű elváItozást is okozhatnak, továbbá a pihenést, a|yást zavarő hatásuk miatt, az emberek munkavégző képességét'illetve annak eredményességétbefolyás olják. Az Egészség-
iigli
Világszer,zlezet az egészségbárosodás kockázatánab alacsony szinten tartásáboz
kiikő
környezetben a nappal 5 5 dBA, éjszaba pedig 45 dBA túllepésétnem ajánlja. A társadalmi -gazdasági fejlődés mind ez ideig együtt járt a zajterhelés növekedésével' A munkahelyeken, a lakásokban, illetve a lakókörnyezetben folyamatosan bővül a zajforrások száma, a társadalom és a gazdaság térbeli mobl|ízácíőjának erősödése pedig növeli a zajktbocsátást. A nepesség nagobb részéta kazlekedesbal eredő zajártalmak érintik. Ezek k,azt';l is kiernelbetőb a közúti kazlekedesbal eredő zajforrásole, ameIyek a nagy forgalmú utak
mentén' illetve a települések nagyobb forgalmú területein okoznak gondokat. Becslések szerint a lakosság 50"/"-át érinti közúti kozlekedésb ő| ereáő zajterhelés, míg a közvetlenül érintett népesség86,/"-át zavarja a zajterhelés (13. térkép)' Mérésiadatok szerint Budapesten azM1-M7-es autóPálya bevezető szakaszán. egyes nagyforgalmú belvárosi útvonalak mentén (pl. Múzeum krt., Károly krt', Bartók B. u'), valamint a fontosabb be- és kivezetó útvonalak mentén (pl. Andor u., Üllői út, Veres P út, Maglódi út) fordulnak e|őhatárérték túllépések.A városon beltil a rosszabb helyzetet a beépítésiviszonyok' továbbá a zaiÍorrástől való kisebb távolsáe okozza. A aasúti kazlekedés zajbatása k,eaesebb ernbert érint (a lakosság mintegy 10%-át) ' vasúti fő- és mellékvonalak mentén az éjszakai zajterhelés a nagyobb, és mintegy jelent átlagosan. A vasúti csomópontok, rendező páIya10_15 dBA határérték-tÍilIépést udvarok Lvarok a lakóövezetektő1 való távolságtól függően jelentenek környezeti gondokat. A légi kazlebedés zajbatása lokális terebben jelentk,ezik,, és k.eoesebb etnbert érint. Ha,l'98O-as zánkban erős lakossági ti|takozástől ösztönzött en az évek végénkezdődött meg a Ferihegyi Repülőtéren és térségébenazajterhelés csökkentése, a kijelöIt zajvédelmi övezetekre vonatkozőhatárértékek figyelembevételével. (Tájékoztatásul említhetó, hogy azajterhe|és a belső zajvédeLmi övezetben >75 dBA, aközépsőben7|-75 dBA, a ktilsőben 65_70 dBA.) A katonai repülőterek' illetve a szűkebb térségükben élők gondjai érdemben mindmáig megoldatlanok. E helyeken a repülési műveletek jellege, továbbá a katonai repülőgépek nagyobb zajklbocsát,ása zavarőbb hatású. Az ipari zajfonások, a lak,osságrlak. bb, 2-5%-ít érintib, teriiletileg naglon boncent.1, I t ll ., . .1 ,ll . . . ,1 I i .. | .^^/ 1 1 raltíle, lyyö-ban ellenorzÓtt uzemek kÓze| ,Q"/o-anal állaDltottal( meg hatarertek ^z túllépést.A zajhatás különösen az éjszakai órákban zavaró. A szabá|yozás, a kivetett 63
zajbírságok, illetve a gazdasági visszaesés hatására az ipariüzemek zajterheIése az i 990-es évek eleién csökkent, maid növekvő tendenciát mutat. N örlek,szib a lakosság érzék.enységeaz ún, szabadidős zajforrásokk,al (pI. szórakoztató-, vendéglátóhelyek, sportlétesítményekkörnyéke) szemben is.Ezekzajemisszi1ja évszakonkénterős ingadozástmutat, és erósen fiüggarendezvények jellegétőI is. A környezet za1terhe|ésének csökkentése összetett folyamat. A gazdasági szférában kis zajkibocsátású termelési eszközöket és fogyasztási javakat kellene egyr e na5yobb tömegben előállítani, illetve a|ka|mazní. Ugyanakkor a termelő és szolgáltató tevékenységekzajemisszióit passzív zajvédeImíintézkedésekkelis szükséges mérsékelni. A kozlekedésb enazűthá|ózat,, a járműáLLomány és -üzemeltetés fejlesztése, il. Ietve át.aIakitása, továbbá forgalomszeryezési intézkedések1árhatnak eredménnyel. Nem kisebb a településfejlesztés ÍeIadata sem, ahol elsősorban a gazdasági' forgalmi stb. funkciókat céIszerű területrendezési, településfejIesztési intézkedésekkel(p1. védősávok, zöldterületek Iétrehozásával, passzív zajvédelmilétesítményekkialakításával) elküloníteni.
65
