No title

Pedagógiai Program Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája

Bükkösd, Ságvári Endre utca 3. Tel.: 73/378-712 www.bukkosdovi.hu

Pedagógiai Program – 2013. Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája

TARTALOMJEGYZÉK 1. Óvodánk jellemző adatai………………………………………………………………………........................ 2. Bevezető…………………………………………………………………………………………………………. 3. Helyzetelemzés…………………………………………………………………………………........................ 3.1 Az intézmény környezete: társadalmi-gazdasági környezet……………………………………… 3.2 Óvodánk története…………………………………………………………………………………….. 4. Óvodánk egyéni arculata - speciális célok,feladatok………………………………………………………... 4.1 Referenciaintézményi szerep…………..……………………………………………………………. 4.1.1Hallgatók fogadása………………………………..……………………………………………... 4.1.2 „Jó gyakorlatok” átadása………………………………………………………………………. 4.1.3 Tehetséggondozás……………………………………………………………………………… 4.2 Német nemzetiségi óvodai nevelés………………………………………………………………… 4.2.1Gyermekcsoport szervezése…....………………………………………….………………….. 4.3 Kompetencia alapú óvodai program beépítése………………………………………………..…... 4.4 Innovációink, „Jó gyakorlataink”……………………………………………………………………... 4.5 Tervezett szenzomotoros tréning - TSMT módszer alkalmazása……………………………….. 4.6 Zöld Óvoda…………………………………………………………………………………………….. 5. Óvodakép, gyermekkép………………………………………………………………………………………… 5.1 Óvodakép………………………………………………………………………………………………. 5.2 Gyermekkép…………………………………………………………………………………………… 6. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………………………………………………….. 6.1 Egészséges életmód, életvitel alakítása……………………………………………………………. 6.1.1 Egészségfejlesztési program…………………………………………………... ……………. 6.2 Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása………………………………………………………….. 6.3 Anyanyelvi - , értelmi fejlesztés és nevelés………………………………………………………… 7. Az óvodai élet megszervezésének elvei……………………………………………………………………… 7.1 Humánerőforrás……………………………………………………………………………………….. 7.1.1 Óvodapedagógusok…………………………………………………………………………… 7.1.2 Óvodai dajkák……………………………………………………………………...................... 7.2 Tárgyi feltételek……………………………………………………………………………………….. 7.3 Hetirend, napirend……………………………………………………………………………………. 8. Óvodánk kapcsolatrendszere…………………………………………………………………....................... 8.1 Óvoda-család…………………………………………………………………………………………. 8.2 Az iskola és az óvoda kapcsolata……………………………..................................................... 8.3 Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel................................................... 9. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai……………………………………… 9.1. Játék…………………………………………………………………………………………………… 9.1.1 Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilvánulás lehetőségei….............. 9.2. Mesélés, verselés, drámajáték……………………………………………………………………… 9.3. Ének, zene, énekes játék……………………………………………………………………………. 9.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka……………………………………………………......................... 9.5. Mozgás………………………………………………………………………………………………… 9.6. A külső világ tevékeny megismerése………………………………………………………………. 9.6.1. A környezet megismerése, védelme………………………………………………………… 9.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése………………………………………… 9.7. Munka jellegű tevékenységek………………………………………………………………………. 9.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás………………………………………..……………….. 9.8.1. Játékba integrált fejlesztés……………………………………............................................ 9.8.2. Játékos tevékenységek rendszere…………………………………………………………… 10. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére………………………………………………………………….. 10.1 Testi fejlettség, mozgás……………………………………………………………………………. 10.2 Szociális magatartás……………………………………………………………………………….. 10.3 Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség……………………………………………………. 10.3.1 A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés várható eredményei ………………………….. 11. Ünnepeink, hagyományápolás, Jeles Zöld Napok………………………………………………………. 12. Gyermekvédelem……………………………………………………………………………………………. 12.1 Különleges gondozást igénylő gyermekek integrálása óvodánkban………………………… 12.1.1 A különleges gondozásra jogosult gyermekek fejlesztési programja…………………… 12.1.2 Az együttműködés résztvevői……………………………………………………………….. 13. Pedagógiai Programunk ellenőrzése, értékelése………………………………………………………….. 14. A gyermekek mérésének, értékelésének rendszere………………………………………………………. Legitimációs záradék……………………………………………………………………………………………….

3 4 5 5 5 7 7 7 7 8 9 9 10 12 14 15 19 19 20 21 21 22 22 24 26 26 26 27 28 29 32 32 33 34 35 35 36 38 41 44 47 50 50 52 55 58 58 59 61 61 62 63 63 65 67 68 71 74 76 79 83

2


1. Óvodánk jellemző adatai Intézmény neve: Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája Címe: 7682-Bükkösd, Ságvári Endre utca 3. Telefon, fax: 06-73/378-712 Honlap: www.bukkosdovi.hu OM azonosító: 202346 Alapítás éve: 2013 Csoportok száma: 3 A csoportok szervezési formája: 3 homogén,- részben heterogén Férőhelyek száma: 75 /maximum 90/ Az óvoda nyitva tartása: hétfőtől péntekig 6 - 16.30 óra Az intézmény alapítója, fenntartója, annak székhelye: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás, 7940-Szentlőrinc, Templom tér 8. Az irányító szerv neve, székhelye: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa, 7940-Szentlőrinc, Templom tér 8. A költségvetési szerv típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan működő és gazdálkodó Az intézmény képviselője: az óvoda kinevezett vezetője Az óvodai nevelés nyelve: magyar, német, magyar nyelvű roma/cigány Az óvoda világnézeti tekintetben semleges. Az óvoda alapszolgáltatásai: 

óvodai nevelés



magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelés



nemzetiségi kétnyelvű német-magyar óvodai nevelés



halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztőprogramja szerinti nevelés



kiemelt figyelmet igénylő (a megismerési funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető

súlyos

és

tartós

rendellenessége

miatt

gondozásba

vett,

beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek óvodai nevelése Tehetséggondozás

3


2. Bevezető Pedagógiai Programunk elkészítésénél figyelembe vettük: 

az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 363/2012 (XII.17.) Korm. rendeletet



Intézményünkben a magyar-német kétnyelvű nemzetiségi nevelési program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet útmutatásaival, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelvével / 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet/ összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A kétnyelvű német nemzetiségi nevelés a Pedagógiai Programunkba integrálódva, annak szerves részeként valósul meg, a német nyelvű nemzetiségi nevelés specialitásait fogalmazza meg.



32/2012. (X.8.) EMMI- rendeletet



a helyi, környezeti, partneri igényeket, szükségleteket



a roma/cigány és német nemzetiség óvodai nevelésének irányelveit



a kompetencia alapú óvodai programcsomag ajánlásait



referencia intézményi működés alapelveit



tehetséggondozást



a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését

Hitvallásunk Célunk a testileg, lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása. Biztosítjuk az örömteljes, derűs, elfogadó, szeretetteljes óvodai életet. A család elsődleges nevelői szerepe mellett óvodánk csak kiegészítő nevelést végez, az értékeink közvetítése mellett a közös együttműködésre törekszünk. Őszinte, személyes példával járunk elől, így alakítva a gyermekek érzelmi, anyanyelvi, értelmi, erkölcsi esztétikai fejlődését. Nevelőtestületünk a játék elsődlegességét hangsúlyozza. Alapozunk annak személyiségfejlesztő hatására, mert a játék segíti a gyermek alkotói képességének kibontakozását. A gyermekek egyéniségét gazdagítjuk, a bennük lévő értékeket, pozitívumokat mindig elismerjük. Nagy figyelmet

szentelünk

a

felzárkóztatásra,-

a

hátránycsökkentő

szerepre

-

és

tehetséggondozásra. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, annak ápolását, megerősítését, átörökítését, nemzetiségi nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integrációt. 4


3. Helyzetelemzés 3.1 Az intézmény környezete Biztosítjuk a településpolitikai célkitűzések egészségügyi, szociális és kulturális téren való érvényesítését annak érdekében, hogy egészséges körülmények között a szociális hátrányok csökkentése mellett értékeket közvetítsünk. Lakóhelyünket, Bükkösdöt különlegesen szép természeti adottságai, történelmi, kulturális emlékei, a település rendezett környezete minden korosztály számára vonzóvá teszi. Megközelítése közúton és vasúton is elérhető. A lakosság foglalkoztatási szintje, annak belső szerkezete nem stabil. A negatív előjelű társadalmi változások, a nagyfokú munkanélküliség, az elszegényedés hatásai érezhetőek a településünkön élők körében is, mindezen befolyásoló tényezők hatással vannak a családok, benne a gyermekek életére is. Pénzforrást a családok számára többnyire a gyermekneveléssel összefüggő jövedelmek, kiegészítő, nem rendszeres, alkalmi munkák, támogatások, segélyek jelentenek A gyermeknevelési szokásokban gyakran megfigyelhető a következetlenség, a tartós érzelmi melegség, az időbeosztás teljes hiánya, szokás és értékrendbeli különbségek. Az alacsony iskolázottság gyakori hátráltató tényező. A helyi általános iskola speciális nevelési célkitűzéseit mindig szem előtt tartottuk óvodásaink nevelésében, főként a nyelvi nevelés és a tehetséggondozás terén (testnevelés- mozgásfejlesztés, a művészeti nevelés). Az egymásra épülés azért is fontos a helyi általános iskolával, mert ott a német nemzetiségi oktatás folytatódik. 3.2 Óvodánk története

Az 1910-es, 1920-as évekből valók az első óvodai emlékek. Ekkor a faluban un. nyári óvoda működött. Létrejöttét elsősorban Jeszenszky Ferencné (szül. Kántorjánosi Mándy Thyra) szorgalmazta, hiszen így a cselédség női tagjai is aktívan részt tudtak venni a mezőgazdasági munkákban. 1920-1950 között az egyre növekvő gyermeklétszám nagyobb helységet és hozzáértő pedagógusok jelenlétét kívánta meg, mely egy óvoda megnyitását segítette elő a faluban. A kastély területén nem találtak erre alkalmas épületet, ezért Jeszenszky Ferenc 19201923 között egy önálló épület megépítését szorgalmazta, mely kizárólag óvodai célokat szolgált. 5


Az óvoda jelenlegi épülete (Ságvári Endre utca) 1900 előtt épült. Eredetileg paraszti lakóház volt, később kocsma, majd bolt. Óvodai célra 1958-ban vették igénybe. Az óvodát 1971-ben bővítették még egy csoport számára létesített helységgel. 2011-ben tovább bővítették az óvoda épületét egy multifunkcionális teremmel és az egész intézmény felújítása mellett akadálymentesítve is lett. Az óvoda neve többször is változott: 1958 - 1959: Bükkösdi Napközi 1960 - 1962: Napközi Otthonos Óvoda 1963 - 1967: Állami Óvoda 1968 - 1969: Területi Napközi Otthonos Óvoda 1970 - 1977: Állandó Óvoda 1978 - 1997: Napközi Otthonos Óvoda 1997 – 2008. július 1: Körzeti Óvoda 2008. július 1-től SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 2013. január 1-től Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodája

6


4. Óvodánk egyéni arculata - speciális célok, feladatok 4.1. Referenciaintézményi szerep

A TÁMOP-3.1.7-11/2 pályázat jóvoltából intézményünk felkészült a kompetencia alapú oktatással kapcsolatosan a referencia-intézményi munkára is. A projekt lehetőséget nyújt e szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására, a hálózati tanulás referenciaintézményi munkaformáinak beépítésére a mindennapi gyakorlatba. Pedagógusaink szakmai továbbképzéseken vettek részt, melyeken képessé váltak meglévő tapasztalataik, tudásuk átadására, biztosítva ezzel a kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körben történő elterjesztését.

4.1.1 Hallgatók fogadása A több éves óvodapedagógusi pályán szerzett kompetenciáink lehetővé teszik a mentor szerepének felvállalását, a hallgatók széles körű segítését. Megszerzett ismereteinket, képességeinket motiváló módon tudjuk alkalmazni a mindennapi nevelő munkánk, valamint

a

pedagógus/hallgató

kollégáinkkal

való

együttműködés

során.

A

csoportmunkában és egyénileg megoldott gyakorlatok és problémahelyzetek hozzájárultak a megváltozott pedagógus kompetenciák értelmezésének megértéséhez, a korszerű konfliktuskezelési technikák alkalmazásához, a reflektív módszerek alkalmazásához, az önfejlesztéshez, a mentorszerep magabiztos vállalásához. Képesek vagyunk a hallgatók munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, a hallgatókkal történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos, személyes támogatásra. A hallgató szakmai támogatásáért a mentor felel, de az egész intézmény nyitott és támogató környezetet biztosít a hallgató kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a hallgató pedagógussá válásához. A hallgató munkájához saját teret, a megbeszélésekhez nyugodt környezetet biztosítunk az intézményben. /Lásd: A hallgatók fogadásának szabályzata/

4.1.2 „Jó gyakorlat” átadása A pályázat megvalósítása során nevelőtestületünk felkészül a szolgáltatói szerepre: a „Jó gyakorlat”-aink továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére és a folyamat minőségbiztosítására. Szakmai munkánk bemutatása, népszerűsítése, az óvoda jó 7


hírnevének növelése mellett célunk, hogy a „Jó gyakorlat”-ból az óvoda és az innovatív pedagógusok egyaránt anyagi bevételhez jussanak. /Lásd: A „Jó gyakorlat” átadásának intézményi szabályai/

4.1.3 Tehetséggondozás Óvodánk személyi feltételei, az óvodapedagógusok speciális képzései, végzettségei, szakmai felkészültsége alapot és garanciát jelentenek a tehetséggondozó műhely létrehozására,

folyamatos

fenntartására.

Felkészülésünk

során

tehetséggondozó

programunkat követendő mintának ajánljuk, mint az óvodai tevékenységek változatos lehetőségének tárházát. Óvodánk olyan tehetséggondozó programot kíván működtetni, amelynek célja, hogy elősegítse, és esélyt adjon a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásának. A gyermekek fejlesztését két síkon kívánjuk megvalósítani: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében. Kapcsolatrendszerünket a nyitott óvodai nevelési környezet jellemzi. Szülőkkel való kapcsolatunkat a rendszeresség, a folyamatosság jellemzi. Programjaink /témahetek, projektek, egyéb rendezvényeink/ alkalmat adnak a különböző területen tehetséges gyermekek bemutatkozására. Lehetőséget biztosítunk partnereink és a hozzánk érkező hallgatók számára egyaránt az intézményi tehetséggondozó munka megismerésére, a foglalkozásokon való hospitálásra. Tervezett tevékenységeinkkel (tanácsadás, mentorálás, szakmai tapasztalatcserék, konzultációk, hospitálás, „Jó gyakorlat” átadása,) azokat a kollégákat kívánjuk támogatni, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyermekekkel és elkötelezettek a tehetséggondozás területén közösen kialakított célok elérése iránt. A kiállított gyermekmunkák folyamatosan megtekinthetők óvodánkban, melyeken keresztül láthatóvá válik fejlődésük, kreativitásuk. Az együtt munkálkodás az óvodai élet sokszínűségét gazdagítja, a tehetséggondozói munkánk eredményességéhez nagyban hozzájárul. A tehetségsegítő munkánk hitelességét a szakmai színvonal megtartásával, jó hírnevünk megőrzésével igyekszünk a jövőben is elérni. /Lásd: Tehetségprogram/

8


4.2 Német nemzetiségi óvodai nevelés

2013. szeptember 02.-től szülői kérésre egy óvodai csoportban valósítjuk meg a német nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelést, a helyi Német Önkormányzatok hozzájárulásával és az Alapító Okiratban foglaltak szerint. Gyakorlatunk

van

a

hagyományostól

eltérő

óvodai

nevelés

megszervezésében,

kidolgozásában és működtetésében. Pedagógiai Programunkban és mindennapi nevelésünkben kiemelt feladatként szerepel a toleranciára, másság elfogadására nevelés és az identitástudat erősítése.

4.2.1.Gyermekcsoport szervezése Nevelési évünk elejéig a szülőktől beleegyező nyilatkozatot kérünk a gyermekek nemzetiségi óvodai neveléséhez. Intézményünkben a német nemzetiségi csoport részben homogén csoportszervezéssel valósul meg. Abban az esetben, ha egy-egy gyermeknek megterhelő a kétnyelvű nevelés, szülői

kérésre

vagy

óvodapedagógusi

javaslatra

lehetőséget

biztosítunk

más

tevékenységben való részvételre is (fejlesztő tevékenységre).

A német nemzetiségi nevelés célja: A játék az óvodáskorú gyermek elsődleges, mással nem pótolható és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért a nemzetiségi nevelés terén is ennek figyelembevételével szervezzük a gyermekek életét, tevékenységeit. A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokkal együtt, az óvodáskorú gyermekek

életkori

figyelembevételével,

sajátosságainak differenciálva,

és egyéni a

fejlettségi

hagyományok

szintjének felkutatása,

megteremtése, ápolása és átörökítése segítségével ismerjék meg a német nemzetiségi nyelvet és kultúrát. A gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a német nemzetiség kultúrája, nyelve iránt. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek a kétnyelvűség képességét fejlesztve eljussanak a német nyelvű szituatív beszédig. Az óvodás kor végére a német nyelv rendszeres alkalmazásával, használatával a gyermekek képessé váljanak a német nemzetiségi nyelv iskolai tanulására.

9


Feladatok: A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett, a német nemzetiséghez, a német nyelvhez való pozitív kötődés kialakítása, elmélyítése. A német nemzetiségi önazonosság kialakítása, elmélyítése. A német kultúra és hagyományőrzés iránti érdeklődés felkeltése, a hagyományok tudatos ápolása. A gyermekeket körülvevő óvodai környezet kialakítása a nemzetiségre jellemző tárgyakkal, könyvekkel, fotókkal, annak színes motívumvilágát tükröző textilekkel. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő játékos, élményszerű kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. Az anyanyelv fontosságának tudatosításával, a német nyelvi tapasztalatok, aktív-, passzív szókincsállomány bővítésével minél több lehetőség biztosítása a gyermekek számára mindkét nyelv használatára a különböző játékszituációkban, társas kapcsolatokban és élethelyzetekben. A nemzetiségi nyelv zeneiségének megéreztetése, megszerettetése, a hallás után történő megértés gyakoroltatása A gyermek nyelvismereteit az alapoktól indulva, fokozatosan egymásra építve, a megismerési, tapasztalási lehetőségek gazdag tárházát biztosítva, fejlesztjük, bővítjük.

Mindezek

elősegítik,

hogy

a

gyermekek

az

óvodáskor

végére

eljuthassanak olyan nyelvi szintre, amely alapján bizonyos nyelvi szituációkban jól feltalálják magukat, valamint alkalmassá válnak az iskolai nyelvtanulásra.

4.3 Kompetencia alapú óvodai program beépítése

Részt vettünk a TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” c. pályázati programban egy óvodai gyermekcsoport bevonásával. A 2010/2011-es nevelési évtől kezdődően mindhárom csoportunkban beépítettük a kompetencia alapú óvodai programcsomag tématerveinek elemeit. A pályázati program keretében az óvodapedagógusok olyan továbbképzéseken vettek részt, melyeken elsajátították a korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazását, az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív technikákat. Pedagógiai programunk tematikus tervéhez illesztettük a Kompetencia Alapú Óvodai Program tématerveit. 10


A programcsomag bevezetése, alkalmazása és fenntartása a 2010/2011-es nevelési évtől mindhárom óvodai csoportban biztosított, hozzájárulunk a községek gyermekeinek életen át tartó tanulásának megalapozásához. A folyamatosan beszerzésre kerülő eszközök, játékok használatával óvodánkba járó gyermekek több és szélesebb körű ismerethez juthatnak, ami segíti egyéni kompetenciáik fejlődését. Óvodapedagógusaink folyamatos képzésekkel és az önképzés lehetőségével élve sajátítják el a kompetencia alapú óvodai nevelés módszertanát. A

kulcskompetenciák

fejlesztését

támogató

modern

pedagógiai

módszertani

alkalmazásaink: 

projekt pedagógia



témahetek megvalósítása



tevékenységközpontú pedagógiák



hatékony gyermek-megismerési technikák



drámapedagógia



kooperatív technikák



IKT

A kompetencia alapú óvodai nevelés célja: 

szellemileg és szociálisan érett, toleranciára képes, környezet változásaira nyitott, érdeklődő gyermekek nevelése.



egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú nevelés bevezetésével, amely elősegíti a gyermekek képességeinek egyénre szabott fejlesztését, és megerősítését.



a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, tapasztalatszerzéssel.



családdal

való

együttműködés,

családok

segítése,

erősítése,

hátránycsökkentés.

11


Feladatok: 

szociálisan

hátrányos

helyzetű

gyermekek,

felzárkóztatása

-

hátránycsökkentése Cél a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése, esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások megteremtése; 

Inkluzív pedagógia- integráció Esélyt teremtő nevelés, megfelelő feltételek biztosítása a gyermekek számára a sikeres előre haladáshoz. Sajátos bánásmód, esélyteremtés és a differenciálás lehetőségeinek megteremtése, figyelembe véve a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét.



Tehetséggondozás megvalósulása Kimagasló képességű gyermekek fejlesztésének elősegítése, egyéni fejlődési ütemükhöz igazodás.



Óvoda-iskola átmenet A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek - kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló

együttműködésre,

a

kapcsolatteremtésre

felnőttel

és

gyermektársaival. A gyermek majd az iskolában szocializálódik iskolássá. 4.4 Innovációink, „Jó gyakorlataink”

Évente

több

alkalommal

valósítunk meg

olyan témaheteket,

projekteket, „Jó

gyakorlatok”-at, amelyen a tehetséggondozás számos területe kerül népszerűsítésre, ahol a gyermekek, a szülők, az óvodapedagógusok, közvetlen partnereink, továbbá meghívott vendégeink vesznek részt. Mindezek lehetőséget biztosítanak arra, hogy - gyermekeink személyiségüknek és képességeiknek megfelelően egyéni fejlesztésben részesüljenek, továbbá lehetőséget biztosítanak arra is, hogy megkönnyítsék az óvoda-iskola átmenetet. Intézményünk jelenleg négy publikált „Jó gyakorlattal” rendelkezik, melyek megismerése és átadása mellett fogadni tudjuk az intézmények jelentkezését is, az óvodavezetővel egyeztetett

témákban

hospitálásra,

gyakorlati

tapasztalatcserére,

dokumentumok

elemzésére szakmai segítésnyújtás igénybe vételére. 12


Innovációink, „Jó gyakorlataink” részletes kidolgozása elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálhatók, ill. a www. educatio.hu szolgáltatói kosarába feltöltésre kerültek. A „Jó gyakorlatok” megismerése, elterjesztése, alkalmazása ma már központi szerepet tölt be a közoktatás fejlesztésében. Az adás-vétel, az újszerű „szolgáltatói piac” lehetősége motiválta óvodánk nevelőtestületének tagjait arra, hogy az Educatio Kft. honlapján,

a

Szolgáltatói

kosárban

(http://kosar.educatio.hu)

közzé

tegyék

jó

gyakorlataikat, melyek az alábbiak: 

„Ügyes Mancsok”- Agyagozástól a fazekasságig az óvodában Tehetséggondozó „Jó gyakorlatunk”

https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/joId/14 07/1378817485.edu 

„Ősz kincsei” témahét Befogadó „Jó gyakorlatunk”

https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/joId/11 25/1378817690.edu 

„Egészségedre!” témahét https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/joId /1110/1378817588.edu



„Mackóvilág” projekt https://iskolataska.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/joId /1121/1378817662.edu

„Jó gyakorlatainkban” kiemelten kezeljük a különféle tevékenységeket, figyelembe vesszük az egyéni képességekhez igazodó megfelelő módszerek alkalmazását; ezeket a dokumentálás során rögzítjük. Feladatok: 

helyi innovációk megvalósítása, tovább fejlesztése;



újabb innovációk kidolgozása, kipróbálása és beépítése helyi programunkba;

13


4.5 Tervezett szenzomotoros tréning - TSMT módszer alkalmazása

A Lakatos Katalin Phd. által összeállított módszer a szenzoros integrációs terápia fejlesztési és az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó alapelveit egyesíti magában. A

TSMT-

módszer

alkalmazásával

a

primitív

reflexprofil

leépítésével,

a

korai

mozgásfejlődésre jellemző mozgások újbóli átélésével, aktiválásával olyan alapkészségek fejleszthetők, amelyek beépülésével az idegrendszer magasabb integrációs szinten, a korábbinál érettebb, összerendezettebb módon tud működni. Az egyéni és a csoportos fejlesztés eredménye a mozgásbeli ügyesedésen túl a tanulási képességek fejlődésében, valamint szociális területen bekövetkező változásokban nyilvánul meg. A (TSMT) feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik. A szenzomotoros szemléletű mozgásfejlesztés során a gyermekek örömmel kipróbálhatják magukat, sok új, eddig át nem élt vagy hárított érzéssel találkozhatnak fokozatosan nehezedő

feladatok

formájában,

sokféle

eszköz

használatával.

Alkalmazási lehetőségek az óvodában: 

normál fejlődésű, egészséges gyermekek



rizikós koraszülöttek, ikrek



megkésett pszichomotoros fejlődés



megkésett beszédfejlődés



értelmi akadályozottság, halmozott fogyatékosság



autizmus



tanulási, viselkedési és beilleszkedési problémák



hiperaktivitás, túlzott passzivitás, figyelemzavar /Lásd bővebben: www.bhrg.hu/ 14


4.6 Zöld Óvoda

Óvodánk helyi nevelési programjának alappillérei a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés és a testi nevelés. E három terület szoros kapcsolatban van egymással, hiszen esztétikus környezetben, a helyi környezeti adottságokat kihasználva sok mozgással, játékos módszerekkel fejlesztjük a gyermekeket. Törekszünk a Zöld Óvoda címhez kötődő fenntarthatóságra: céljainkat, feladatainkat lehetőségeinkhez és a gyermekek érdeklődéséhez igazodóan megvalósítani. A környezet megismerésére és védelmére való nevelés a családi nevelést kiegészítve az óvodában alapozódik meg. Olyan viselkedés mintákat közvetítünk, amelyek elsősorban az érzelmeiken keresztül hatnak a gyermekekre. A szülőföldhöz való kötődés alapjainak megismertetése mellett igyekszünk tudatosítani a hazaszeretet érzelmi alapjait. Helyi adottságunkból adódóan az épített, illetve a természeti környezet megismerésére, megszerettetésére, védelmére egyaránt van módunk. Megtanítjuk a gyermekeket figyelni és látni a természetben, hogy kíváncsiságuk és a szép iránti természetes fogékonyságuk révén

élvezhessék

a

felfedezés

örömét.

Feltérképezzük

közvetlen

és

tágabb

lakókörnyezetünket. Figyeljük az óvoda udvarán, a lakókörnyezetünkben végbemenő természeti változásokat. Céljaink megvalósulása érdekében változatos, játékos és motiváló tevékenységeket /projektek, témahetek,/ szervezünk oly módon, hogy abban a szülők is igény szerint bekapcsolódhatnak. A természet szerető környezetkímélő magatartás, - a pozitív viszonyulás személyiségbe történő beépülését az óvoda csak a családok megnyerésével, a közös törekvések eredményeként valósíthatjuk meg. A program meghatározója, hogy a gyermekek jól érezik magukat, melyet az életkori sajátosságaik biztosítanak számukra: a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a bizalom, a jókedve, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, a felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttműködés és a játék öröme.

Cél: 

az élő és élettelen környezet megismertetése, a természeti és társadalmi lakókörnyezethez fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozása; 15




sokrétű tevékenység biztosítása, melynek során átélik a gyermekek a felfedezés örömét, megtapasztalják környezetalakító munkájuk eredményét;



viselkedésükben jelenjenek meg környezet-harmonikus jártasságok, készségek;



közvetlen

tapasztalataikon,

érzelmi

kötödésükön

keresztül

jussanak

el

környezetük megbecsüléséhez, védelméhez; 

a gyermekek érdeklődésére, cselekvési vágyára, érzelmi vezéreltségére alapozva korszerű szokásrendszert, gondolkodásmódot és viselkedés-kultúrát közvetítünk,



a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, épüljön be mindennapjainkba; Feladat:



az

életkori

sajátosságoknak,

a

helyi

adottságoknak

megfelelő

műveltségtartalmak kidolgozása, sokféle tevékenység és élmény biztosítása; 

a nevelési területek és tevékenységi formák komplexitásának biztosítása;



konkrét cselekvésbe ágyazott összefüggéseket felfedeztetni – ökológiai szemléletmód

alapozása,

miszerint

minden

mindennel

összefügg

a

természetben;

Sikerkritériumok: 

közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekednek;



gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik az őket körülvevő közlekedési eszközöket;



felfedezik

és

megismerik

az

egyszerűbb

ok-okozati

összefüggéseket,

mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek; 

a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket egyre biztosabban felismerik.



környezetük növényeit megszeretik, gondozásuk egyszerű műveleteit elvégzik;



megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatosan egyre bátrabban mondják el véleményüket;



tapasztalatokat, ismereteket szereznek arról, hogy értékelni és védeni kell az egyes környezeti elemeket: ismerkednek a víz fontosságával, a komposztálás, a hulladékkezelés alapjaival, a papírgyűjtés, az újrafeldolgozás lényegével; 16




alakul, formálódik bennük a takarékosság fogalma, melyet életkorukhoz mérten alkalmaznak;



az óvodáskor végére tapasztalatokat, ismereteket szereznek a gyermekek arról, hogy mi, emberek is a természet részei vagyunk;

A programhoz kapcsolódó tevékenységek: 

belső

és

külső

környezetünk

esztétikájának

tisztaságának

megőrzése,

fejlesztése; 

kirándulások szervezése településünkön belül és kívül;



kertszépítő napok;



veteményes-kert kialakítása, gondozása;



komposztálás;



részt veszünk a madárvédelemben;



afrikai óriás csigák, aranyhalak gondozása;



takarékoskodunk a vízzel, az elektromos árammal;



projektek, témahetek épülnek a Zöld Jeles Napokra, pl.: „Kék bolygó” projekt, „Mackóvilág” projekt; „Ősz kincsei” témahét;



külső kapcsolatok ápolása: BIOKOM, Ökopark Bükkösd;



a környezeti neveléssel kapcsolatos információáramlás biztosítása a szülői értekezleteken és felhívó jellegű faliújságon;

Programjaink helyszínei: 

óvodakert,



óvoda környéke (séták),



Horgásztó Bükkösd



Ökopark Bükkösd;



egyéb, előre nem tervezett helyszínek;

Büszkeségeink, eredményeink: 

Nyertes pályázataink:

(IPR, TÁMOP 3.1.2, 3.1.4, 3.1.7, tehetségműhely, DDOP) 

Zöld Óvoda cím elnyerése -2011.



Madárbarát- óvoda program beindítása; 17




fűtéskorszerűsítés, csatornázás;



palackzsugorító használata;



sziklakert bővítése;



kerti tó alakítása;



konyhakert kialakítása;



komposztáló;

18


5. Óvodakép, gyermekkép 5.1 Óvodakép

Óvodánk által hangsúlyozott értékek: 

az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család,



a gyermek, mint fejlődő személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, bizalma, megbecsülése



a játék elsődleges szerepének tiszteletben tartása



a kompetencia alapú nevelés (ismeretek, képességek magatartási és viselkedési jegyek összessége egy adott feladat eredményes teljesítésére)



projekt jellegű megvalósítás (nevelési tervek)



individualizálás - integráció



a gyermekben az óvodáskor végére megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei

Pedagógiai tevékenységrendszerünk és megfelelő tárgyi környezetünk segítik a gyermekek

környezettudatos

magatartásának

kialakulását.

Szeretetteljes,

gyermekközpontú, befogadó, családias légkör, a biztonságos, esztétikus környezet kialakításával hozzuk létre gyermekeink életterét, ahol a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására és az esélyegyenlőség megteremtésére és a hátrányok csökkentésére törekszünk valamint az emberi értékek közvetítéséről is gondoskodunk. Minden a gyermek érdekében történik, nemcsak a programokban, elvekben és dokumentumokban, hanem legfőképp a mindennapokban. Elsődlegesnek tartjuk a gyermekek egyéni megismerését, személyes igényeik, szükségleteik kielégítését. A gyermekek személyiségfejlődését az életkornak megfelelően játékkal, mozgással, sokféle élményt, tapasztalatot nyújtó tevékenységek biztosításával segítjük. Lehetőséget nyújtunk az önálló és az együttműködést kívánó tanulási szituációkra. A gyermekek egyéni sajátosságaira, érdeklődésére építjük képességeik fejlesztését, nevelőmunkánk központi eleme az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés, a tehetséggondozás. A kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a migráns gyermekek egyaránt lehetőséget kapnak az egyéni

19


fejlődési

ütemükhöz

igazodó

differenciált

fejlesztéshez,

esélyegyenlőségük

előmozdításához és hátrányaik csökkentéséhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadó – inkluzív pedagógiai szemléletű környezetben és nyitott intézményi rendszerben fejlődnek. A cigány és német nemzetiségi nevelés során megvalósul a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Valamennyi nevelési területet átfogják az interkulturális és multikulturális tartalmak: irodalom, zene, tánc, vizualitás, azaz a művészetek. Feladatunk a gyermeki méltóság tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása, és feléjük való közeledés. Partnereinkkel együtt kívánjuk a valódi értékeket megtalálni, és közvetíteni gyermekeink és környezetünk felé. Egységes gyermek megismerési program alkalmazásával, rendszeresen figyelemmel kísérjük, követjük a gyermekek fejlődését az óvodába lépés előtt és után. / Lásd: „Átkaroló” – saját fejlesztésű óvodai innováció/

Közvetetten segítjük elő az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 5.2 Gyermekkép

Olyan gyermeki magatartás kialakítását kívánjuk elősegíteni, amelynek lényeges eleme a nemzeti-nemzetiségi értékeink megbecsülése. Alapelvünk, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, önálló személyiség és szociális lény egyszerre, ennek megfelelően szükségletei, igényei, érdeklődése, fejlődésének üteme sajátos, személyiségéből fakadó. Fontos,

hogy

gyermekeink

személyiségének

kiteljesedését

a

belső

aktivitás,

tevékenységigény motiválja: nyitott az őt körülvevő világra, a körülötte élő gyermekek, felnőttek felé. Társaival törekszik a jó kapcsolattartásra, elfogadja önmaga, és társai különbözőségeit, melyekkel az óvodáskor végére természetes módon együtt él; empatikus, szolidáris játszótárs, ismeri, szereti, védi környezetét, a természetet. Igényeinek, szükségleteinek, érdeklődésének kielégítéséhez keresi a tevékenykedés, a megismerés lehetőségeit, mely hosszú távon az igényes életvitel, a tudásvágy alakulását alapozza meg. 20


6. Az óvodai nevelés feladatai 6.1 Egészséges életmód, életvitel alakítása

Cél: Az egészséges életvitel igényének, a gyermek testi fejlődésének elősegítése,



a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Feladat: 

az egészséges fejlődéshez szükséges környezet biztosítása;



harmonikus óvodapedagógus- gyermek-dajka kapcsolat kialakítása;



a családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának kialakítása, személyiségfejlődésének elősegítése;



helyes testápolási, öltözési, étkezési, pihenési szokások kialakítása;



a gondozási tevékenységeknél a gyermek intim szférájának biztosítása;



a

gyermek

edzettségének,

fokozott

mozgásigényének

kielégítése,

a

mindennapos szabad mozgás biztosítása; 

a betegségmegelőzési és egészség-megőrzési szokásainak alakítása;



a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetén – megfelelő szakember bevonása óvodapedagógus és szülő együttműködésével a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása; E célokhoz, valamint a megvalósítást segítő feladatokhoz igazodva jelennek



meg a német nemzetiségi nevelést kiegészítő célok, feladatok. Az óvodai élethez kapcsolódó tevékenységek, eszközök német nyelvű közvetítésével a komplexitásra törekedve segítjük az aktív-passzív szókincs bővülését, a német nyelvű életszerű kommunikáció fejlődését.


ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére.



önállóan

tevékenykednek,

észreveszik

elvégzendő

feladataikat,

és

segítséget nyújtanak társaiknak; 

az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal látják el:

21


/vigyáznak a mosdó rendjére, önállóan, igényük szerint mosnak kezet, törölköznek, fogat mosnak, a fogápolási szereket tisztán tartják, étkezés

közben

kulturáltan

viselkednek,

helyesen

használják

az

evőeszközöket (kanalat, kést, villát), önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, ruhaneműjükkel gondosan bánnak; önállóan használják a WC-t, stb./ 6.1.1.Egészségfejlesztési és egészségvédelmi programjaink „Jó

gyakorlatban”

kidolgozott

egészségfejlesztési

programunk,

az

„Egészségedre!” témahét, illetve intézményünk egészségvédelmi programja elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálható.

6.2 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A társas kapcsolatok szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet tudatos szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvodai nevelés folyamatában elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz és a "nagyvilághoz" való kötődés alapja.

Cél: 

a

gyermek

egyéni

képességeinek,

érdekeinek,

személyiségének

kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben; 

eltérő életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönös elfogadása, megértése, családdal történő együttműködés keretében;



környezetvédelmi viselkedési és magatartásminták alakítása; /Lásd: Zöld ovi -> egészséges életmód/



váljék

igényükké

a

csoporttal

való

együttműködés,

de

a

gyermeki

szükségleteknek, igényeknek megfelelően az egyedül való tevékenykedés is biztosított legyen; 

inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése; 22


a gyermek erkölcsi és szociális fejlesztése;



Feladat: 

érvényesüljön a kapcsolatokban a nyitottság, a szeretetteljes magatartás;



az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága az érzelmi motiváltság, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság és derűs légkör vegye körül; a



rendszeres,

érzelmekben

gazdag

beszélgetések,

tevékenységek

óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi állapot jellemezze; segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának



alakulását, és engedjünk teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek; nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten



álló, kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt

gyermekek

esetében

speciális

fejlesztéssel

az

egyéni

szükségleteinek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség

esetén

megfelelő

szakemberek

közreműködésével

az

esélyegyenlőség biztosítása. olyan magatartásforma kialakítása, amely a bioszféra állapotával (föld, víz,



levegő) és az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság kialakítására törekszik, a környezet iránti érzékenységre nevelésben, a későbbiekben pedig a tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki.


együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt, toleránsak egymással szemben;



kialakul a csoport iránti érdeklődés, természetes szükségletté válik a közös tevékenység;



spontán alakuló vagy az óvodapedagógus által létrehozott tevékenység végzésekor önálló megoldási módok keresésére is vállalkoznak.



önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit;



a gyermekek illemtudóan viselkednek társaikkal és a felnőttekkel;



megértik az alapvető metakommunikatív jelzéseit; 23


6.3 Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

A német nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismereteikre épít. A gyermekeknek változatos tevékenységeket biztosítunk, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti- és társadalmi környezetről, valamint a nemzetiségi kultúráról. A beszéd az önkifejezés eszköze, ezért tarjuk fontosnak az anyanyelvi nevelésben a beszédalakítást, szókincsbővítést, a sajátos nyelvi formák használatát, a nyelvtanilag helyes beszédet. Az anyanyelvi fejlesztésünk eredményes, mert figyelembe vesszük az óvodás

korú

gyermek

életkori

sajátosságait:

érzelmi

kötődését,

játékosságát,

mozgásigényét, hiszen az ismeretek többoldalú megközelítése különböző érzékszervek segítségével történik. A német nemzetiségi nyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósul. A német nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv, valamint a nemzetiségi nyelvismeret megbecsülése, szeretete, a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermekek meghallgatása, a kérdéseik és válaszaik által valósul meg.

Cél: 

az anyanyelv és nemzetiségi nyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés;



a gyermek természetes beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartása és ösztönzése;



az anyanyelv és nemzetiségi nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása mintaadással;



a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, építve a gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére;

24


Feladat: 

változatosan tervezett tevékenységek biztosítása, anyanyelv, kommunikáció, az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése;



a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása;



a gyermekek érdeklődésének sokoldalú felkeltése, a tevékenykedés és a szóbeliség összekapcsolása;



a migráns/hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek egyéni fejlesztése

mellett

lehetőséget

teremtünk

ahhoz,

hogy

a

gyermekek

megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése speciális szakemberekkel


az óvodáskor végére az egészségesen fejlődő gyermekek folyamatosan és érthetően beszélnek;



ki tudják fejezni gondolataikat, érzelmeiket;



végighallgatják és megértik mások beszédét;



a beszédhelyzetekhez megfelelő viselkedési formákat tudnak alkalmazni;



beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik;



pozitív érzelemmel viszonyuljanak a fejlesztő játékok felé;

25


7. Az óvodai élet megszervezésének elvei A nevelőmunka kulcsszereplője a gyermek, ő áll az óvodai nevelés középpontjában. A személyi

feltételek

egyértelműen

az

óvodapedagógus

személyiségének

meghatározottságát, feltétlen jelenlétének szükségességét fejezik ki, az ő közvetlen segítője a dajka. Óvodánkban innovatív pedagógusok dolgoznak, a csoportok működését irányító pedagógusok speciális szakmai felkészültsége biztosított. Az óvodapedagógusok közül többen rendelkeznek speciális ismeretekkel, amelyek segítik a különleges nevelési elvárásoknak való megfelelést. Az óvodai élet tevékenységformáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül. Mindezek arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg. A gyermekek egyéni képességeit, nyelvi hátterét figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik: a német nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével 7.1 Humánerőforrás Rendelkezünk azokkal a humán erőforrásokkal, melyek a referencia intézményi szolgáltatások alapját adják. Nevelési eredményeink növelése érdekében, az egymástól tanulás lehetőségét kihasználjuk, szakmai felkészültségünket folyamatosan fejlesztjük belső képzésekkel, szakmai fórumokon, esetmegbeszélések alkalmával. 7.1.1 Óvodapedagógusok A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség

mellett

elengedhetetlen

az

óvodapedagógus

kreativitása,

a

képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Óvodánkban 6 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű csoportban a nevelő-oktató tevékenységet német

26


nemzetiségi szakon végzett óvodapedagógus látja el.

Elvárásaink az óvodapedagógus felé: 

szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére;



elfogadja

azt,

hogy

az

óvodáskorú

gyermek

érzelmileg

motiváltan

alkalmazkodik a környezetéhez, és hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is; 

módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális, egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában;



segítse a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére;



értse meg és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődést gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői

ráhatásokat,

amelyek

segítik

a

gyermeki

önállóság,

kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását; 

vegyen részt olyan továbbképzésen, mely során bővülnek óvodapedagógusi kompetenciái;



Tudja és használja is a számítógépet, a szakmai munkája minőségének fejlesztése

(prezentációkészítés,

portfólió készítés)

és a

gördülékeny

munkavégzés érdekében. 7.1.2 Óvodai dajkák Szakmailag képzett dajka: 3 fő Elvárásaink a dajka felé: 

legyen rugalmas, nyitott váratlan helyzetekre, mobilizálható, aktivizálható, aki pozitív életszemlélettel rendelkezik;



magatartása szeretetteljes, türelmes, halk, modellértékű;

27




folyamatosan segítse az óvodapedagógusok irányítása mellett a helyes szokások alakítását / játék, viselkedés, gondozás, étkezés, munka./;



ismerje az adott csoport szokás-szabályrendszerét, az óvodapedagógussal közösen alakítsák azt;



vegyen

részt

olyan

továbbképzésen,

mely

során

bővülnek

dajkai

kompetenciái; 

vegye figyelembe az egészséges életmód területén a gyermekek egyéni fejlettségét;



biztosítsa a higiénés feltételeket az óvoda külső és belső tereiben;

7.2. Tárgyi feltételek A 2011/2012-es nevelési év kezdetére a DDOP pályázat hozadékaként külső és belső tereink egyaránt megújultak. Korszerű műanyag nyílászárók kerültek beépítésre, a tetőszerkezet megújult, a homlokzat teljes szigetelése megtörtént. Rendelkezésünkre áll a már eddig meglévő udvari játékeszközök mellett egy 400m2 alapterületű gumitéglával borított sportpálya, mely lehetőséget biztosít időjárástól függetlenül a gyermekek számára sokféle mozgáslehetőség kihasználására a szabadban.

Udvarunk tágas, a gazdagon

felszerelt külső térben változatos mozgásfejlesztő játékokkal rendelkezünk, melyek megfelelnek az Európai Uniós előírásoknak. Az intézmény épülete egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, továbbá teremt lehetőséget a szülők, egyéb partnerek fogadására. Az intézmény optimális tárgyi feltételeinek bővítése érdekében törekszünk a kötelező eszközés felszerelés jegyzék követelményeihez való megfelelésre, melyet a különböző pályázati, a szponzori és a fenntartói támogatások eredményeként tudunk megvalósítani. A hagyományos fűtés kiváltására 2012-ben a Bükkösdi Önkormányzat nagyobb beruházással átépíttette a fűtési rendszert. Talajszondák lettek beépítve, melyek a talaj hőtároló képességét használják fel a meleg előállítására. További tervek közt szerepel napelemek beépítése a felújított épület tetőszerkezetére. /Lásd: www.bukkosdovi.hu/

Három homogén, részben heterogén életszervezésű gyermekcsoport számára 3 foglalkoztató teremben összesen 75 férőhelyet tudunk biztosítani, az Alapító Okiratnak megfelelően.

28


A csoportszobákhoz öltöző, mosdó tartozik, így a helyiségek könnyen átláthatók, jól kihasználhatók a nap folyamán. A csoportszobák világosak, bútorzatuk esztétikus, a gyermekek méretéhez igazodó. A termek sokféle, változatos, a képességfejlesztéshez szükséges fejlesztő eszközökkel, játékokkal felszereltek. Multifunkcionális terem a mozgásos

tevékenységeknek,

illetve

több

ember

befogadására

is

alkalmas

rendezvényeinknek ad helyet. Fontosnak tartjuk a

nemzetiség

(németek,

helyi

svábok)

hagyományait jelképező és bemutató tárgyi emlékek folyamatos

kultúráját, életmódját, beszerzését

és

megjelenését óvodai környezetünkben.

Egyéb tereink: 

multifunkciós terem



logopédiai foglalkoztató



óvodavezetői iroda



referencia terem



tehetségműhely



tálaló konyha



raktár



felnőtt mosdó, fürdő, WC



mozgáskorlátozott mosdó, fürdő, WC



közlekedők

7.3 Hetirend, napirend

Óvodánkban a gyermekek sokféle tevékenységet végezhetnek a nap folyamán. Ebben az óvodai környezetben a gyermek szabadon mozog, játszik, alkot, sokat tevékenykedik, jól érzi magát. Hetirendünk és napirendünk rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermekek személyiségfejlődését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos napirend a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának alapja, lehetővé teszi az egyéni tempó teljesítőképesség, egyéni igény szerinti tevékenységet. A megfelelő időtartalmú

párhuzamosan

is végezhető differenciált

tevékenységek,

valamint

a

gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú /5-45 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

29


A rendszeresen visszatérő programok alkalmazkodnak a gyermekek és a családok életritmusához. Az egész nap folyamán biztosított a gyermekek számára a megfelelő hely, elegendő idő és eszköz a játékra és a mozgásos tevékenységre /csoportszobában, tornaszobában, udvaron/ - ebbe illeszkednek a gondozással kapcsolatos teendők. A több színteres tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyermekek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek, egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően a csoportszobában, az udvaron saját döntésük alapján együtt, kisebb-nagyobb csoportokban vagy elkülönülten tevékenykedjenek. Napirendünkben az étkezések részben folyamatosak. A részben folyamatos reggeli és uzsonna lehetőséget biztosít a gyerekeknek, hogy egy adott időintervallumon belül, maguk határozzák meg étkezéseik időpontját, tempóját. A kétnyelvű magyar- német nemzetiségi óvodai nevelés heti váltásban valósul meg, mely során az óvodapedagógusok a feldolgozásra kerülő témaköröket egymásra építve mindkét nyelven közvetítik.

Hetirend Kötelező tevékenység Tevékenység ideje A hét meghatározott napján

Tevékenység megnevezése Mozgás, testi nevelés

Heti egy alkalom

TSMT II:

Mindennapi mozgás A hét minden napján (német kétnyelvű óvodai nevelés de., du. hetente váltva)

TSMT II:

Szabadon választható tevékenység Tevékenység ideje

Tevékenység megnevezése

Játék Munka jellegű tevékenység A hét minden napján Mesélés-verselés Rajzolás, mintázás, kézi munka Nincs meghatározott napja Ének, zene, énekes (a gyermekek játék,gyermektánc spontán érdeklődése alapján, gyermek Környező világ vagy tevékeny óvodapedagógus megismerése kezdeményezésére).

30


Napirend Idő 6 00 - 8 00

8 00 - 1145

1145 - 1430

30

14 -17

00

Tevékenység Gyermekek fogadása Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás tisztálkodás Reggeli Szabadjáték, játékba integrált tanulás, tevékenységben megvalósuló tanulás, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, séta, kirándulás Tisztálkodás Ebéd, Álomba ringató mesélés, délutáni pihenés, folyamatos ébredés, szabad játék Uzsonna folyamatos szervezésben, tisztálkodás Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, folyamatos hazamenetel

31


8. Óvodánk kapcsolatrendszere 8.1 Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok nevelési sajátosságait, szokásait, a szoros

együttműködés

során

érvényesítik

az

intervenciós

gyakorlatot,

azaz

a

segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Pedagógiai Programunk nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Nevelő tevékenységünk során a családokkal szoros együttműködésre van szükség, megismertetjük, együtt erősítjük a német nemzetiségi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést, a nemzetiségi önazonosságot. Szülői fórum lehetőségét felajánljuk a nemzetiségi kultúra, nyelv terén jártas szülőknek, nagyszülőknek a tapasztalatcserére. Hagyományápoló tevékenységünk során építünk az általuk ismert és átörökített német nemzetiségi hagyományokra, szokásokra.

Beilleszkedést segítő tervnek való megfelelés Tartalma

Formája

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

Családlátogatás Egyéni beszélgetések Szülői értekezlet

Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése

Tájékoztatás - beszélgetés a szülőkkel, gyermekmunkák kihelyezése a szülői tájékoztató táblákra

A gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése Szülői részvétel lehetőségeinek biztosítása a tevékenységek során

Nyitott óvodakép: projektek megvalósításában való szülői részvétel

Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása

Egyéni beszélgetések

Egyéni beszélgetések

A tanulási, szociális és nevelési nehézségekkel küzdő gyerekek nevelését egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. A befogadás elvei és folyamata az „Átkaroló” intézményi innovációnk szerint történik, mely a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül került kidolgozásra. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos a gyermekcsoportokban. / Lásd: „Átkaroló” óvodai program/

32


8.2 Az iskola és az óvoda kapcsolata

Célunk, hogy az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes legyen, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolai élet megkezdéséhez, a komplex személyiségfejlesztés által. Pedagógiai Programunk segítségével a gyermekek személyisége olyan széleskörű fejlődést mutat, hogy bármilyen szakmai program alapján dolgozó iskolában képesek eredményesen helytállni. Mindezen feltételek megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködünk a helyi általános iskola tanítóival, nevelőtestületével. A közös programok, egyéb rendezvények hozzájárulnak gyermekeink sikeres iskolakezdéséhez. Az együttműködés formái: 

az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt;



kölcsönös látogatások, tapasztalatszerzések;



szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozatban tanító nevelőkkel (pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban);



szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről;



értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés;



iskolában folytatható „Jó gyakorlatok”

Óvodai ünnepeken, nyílt napokon, programokon, a település, a társintézmények rendezvényein, a német nemzetiségi önkormányzat rendezvényein való részvétel szerves részét alkotja a német nemzetiségi kétnyelvű nevelésünknek. A gyermekek a német nemzetiségi nevelés során megismerkednek a német nemzetiség irodalmi, zenei és tánckultúrájával, mely ismereteket a különböző programokon való fellépések alkalmával rendszeresen be is mutatnak. Ezen alkalmakkor a német nemzetiségi hagyományok, kultúra és színvilág, figyelembe vételével készült népviseleti öltözékben lépnek fel a gyermekek.

33


8.3 Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel

Tartalma 1. Védőnői hálózat, gyermekorvos: Az óvodai beíratás támogatása Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Egészségügyi tartalmú programok Eseti problémákban segítségnyújtás Egészségügyi szűrővizsgálatok, a fejlődés nyomon követése 2. Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat: A családok szociális, mentális támogatása A szülők erőforrásainak feltárása

3. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása 4. Szakmai szolgáltatók: A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés. Pedagógusok továbbképzése. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 5. Nemzetiségi önkormányzat: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a hhh gyermekek óvodai sikeressége jegyében 6. Civilszervezetekkel való együttműködés: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében 7. Közművelődési intézményekkel való együttműködés (színház, mozi, közösségi ház, múzeumok,)

Formája Jelzőrendszer működtetése Esetmegbeszélés Védőnői fogadóóra az óvodában Súly, magasságmérés Védőnői egészségügyi szűrővizsgálatai Szakorvosi szűrővizsgálatok

Adománygyűjtés (ruhák, játékok, könyvek) Kirándulások, táborok szervezése Rendezvényeken való részvétel biztosítása Szociális támogatás lehetőségeinek ismertetése Szociális ellátórendszerrel való közvetlen kapcsolattartás Jelzőrendszer folyamatos működtetése Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolat felvétel a szülő érdekében Szociális felvilágosítás a támogatás lehetőségéről Esetmegbeszélések Problémamegoldó fórumok Fejlesztési terv közös kidolgozása Szakmai szakszolgáltatások biztosítása, tervezése, képzések lebonyolítása Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás

A különféle rendezvényeket a gyermekek alkalmazkodva életkori sajátosságaikhoz érdeklődésüket figyelembe véve látogathatják csoportosan a pedagógus vezetésével, vagy egyénileg a szüleikkel.

34


9. Az óvodai élet óvodapedagógus feladatai

tevékenységformái

és

az

9.1 Játék

Programunk a gyermeki játéktevékenységet tekinti a gyermeki tanulás szinte kizárólagos közegének. Jelentőségénél fogva a napirendben is erre biztosítjuk a legtöbb időt. A folyamatos, rugalmas óvodai napirendünk hosszú, egybefüggő időt ad a gyerekeknek játékra. A gyerekek számára a folyamatos játéklehetőség biztosított óvodába érkezéstől kezdve.

A napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket kihasználva, a német

nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében, mintát nyújtva, kedvező feltételeket biztosíthatunk a német nyelv gyakorlásához. A játék elsősorban magyar nyelven folyik, mivel ez a gyermekek többségének hozott nyelve. Az óvodapedagógus feladata, hogy tapintatosan, a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával próbáljon mintát nyújtani a nemzetiség nyelvén a játékban is. Elsősorban a szabályjáték, énekes körjátékok és a dramatizálás ad rá alkalmat. A különböző tevékenységformák változatos alkalmazása biztosítja a gyermekek sokoldalú tapasztalatszerzését,

a

környező

világ

tevékeny,

élményszerű

megismerését,

beszédkészségük fejlesztését, a nemzetiségi kultúrával való ismerkedést és az eredményes kétnyelvű nevelést. Az elmélyült játék feltétele, hogy idő legyen az elképzelések megvalósítására. A hosszú, folyamatos játékidő biztosítja a játék kiteljesedését, amely így lesz örömszerző, feszültségoldó, fejlesztő. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó, mással nem helyettesíthető tevékenység, a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játék folyamatosságának érdekében elegendő időt hagyunk a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarjuk meg más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget adunk a játék későbbi folytatására. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy indirekt módon, megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenlétükkel biztosítják az indirekt irányítás felelősségét.

35


9.1.1. Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilvánulás lehetőségei 

gyakorlójáték során a játékeszközök, egyszerű cselekvések megnevezése,



konstruáló játék közben a felhasznált eszközök, anyagok, és a velük folytatott tevékenységek megnevezése,



szabályjáték során a szabályok rövid ismertetésével a passzív szókincs növelése,



szimbolikus-,

és

szerepjáték,

bábozás,

dramatizálás

folyamán

a

párbeszédek, szituációk eljátszásával a mindennapi kommunikálás , a német nyelv gyakorlása valósul meg. 

német népi játékok segítségével, melyek tartalma, formája rendkívül sokrétű, visszatükrözi a német nemzetiség életmódját, gondolat és érzésvilágát, a gyermekeknél a szókincsbővítésen túl a nemzetiségi kultúrához való pozitív kötődés is kialakulhat.

A tevékenység célja: 

a tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése;



érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása;



szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása;



a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek a sokféle játéktevékenység során történő kibontakoztatása;

Az óvodapedagógus feladata:  a játékhoz szükséges optimális feltételek biztosítása;  az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése;  élményszerzési lehetőségek biztosítása;  a játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával;

36


Az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése, a gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos nevelő hatásának összehangoltsága következtében valósulhat meg eredményesen. A gyerekeknek joga van egyedül vagy társsal játszani, ha igényük van, félrevonulni. A játékban megvalósulnak a gyerekek elképzelései, kijátsszák magukból a bennük lévő felszültséget. Óvodapedagógusaink szükség szerint segítik a színes játék kibontakozását adekvát ötleteikkel, modellértékű viselkedésükkel, empátiájukkal, együttműködésükkel. A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával történik. A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek

tanulásának

kimeríthetetlen

lehetőséget

ad.

A

játéklehetőségeket

a

képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel bővítettük. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak.

A

saját

tervezésű

és

készítésű

játékok

a

gyerekek

fejlettségéhez,

érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat.

Sikerkritériumok: A gyermek 

örömmel, önfeledten játszik;



képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni;



építmény lemásolására képes;



képes élményei eljátszására;



szívesen vállal szerepet;



betartja a társas viselkedés elemi szabályait;



szabályjáték során betartja a szabályokat;



másokat is figyelmeztet a szabály betartására;



egészséges versenyszellemben tevékenykedik;



játékában elmélyült, kitartó; problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik;

37


9.2 Mesélés, verselés, drámajáték

Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. A nyelvi nevelés nagy jelentőségű területe, ezért az óvodai nevelés egész folyamatában a kommunikáció, a beszéd, a gondolkodás fejlesztésének legfőbb eszközévé válik. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A nemzetiségi nevelés a

kultúra átörökítése szolgálatába állítja a verseket, meséket. A nemzetiségi kultúrkincsből és a német nép kultúrájából válogatott irodalmi alkotások (versek, mesék) közvetítésével, tudatos felhasználásával a gyermekek számára a német nyelv elsajátításának lehetőségeit tesszük komplexebbé, továbbá identitástudatuk alakulását segítjük elő. Az intellektuális értékek a hagyományok gazdag tárházát hozzák közel a gyermekekhez, melyen keresztül formálódik személyiségük, nemzetiségi önazonosságuk. A verseken, meséken keresztül a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő. A kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a drámajátékok felhasználásával elsősorban az óvónő által szervezett, külsőleg motivált, a gyerekek érdeklődésétől függően mikrocsoportos illetve csoportos helyzetben kommunikációs kezdeményezéseken történik.


a nemzetiségi (cigány, német) kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek önazonosságát alakítják;



az

anyanyelv

szépségének,

kifejezőerejének

megismertetésével,

a

helyes

nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása; 

a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése;



a kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése, mások megértése, önmaguk kifejezése és együttműködésük alakítása érdekében;



a gyermekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáik fejlesztése;

38


Az óvodapedagógus feladatai: 

az anyanyelv és nemzetiség (német) nyelvének megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás);



a kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a drámajátékok felhasználásával;



a spontán kommunikációs helyzetek kihasználása;



az önmegismerés és eligazodás a körülöttünk lévő világban;



a felhasználandó irodalmi anyagok – nemzetiségi nevelésnek megfelelő -igényes összeállítása, a magyar, német és a cigány irodalmi anyagok aránya;



a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a családok szociokulturális háttere - érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon;



az irodalmi anyagot úgy válogassuk össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet;



a napi tevékenység során többször is mondjunk - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset;



teremtsünk alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, élményeiket;



adjunk lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is;



beszédkultúránk legyen modellértékű a gyermekek számára;



A magyar gyermekmesék, mondókák mellett a nemzetiségi kultúrában fellelhető versek, mondókák megismertetése a gyerekekkel.



Választott meséink rövidebb terjedelműek. Azok könnyebb megértését több gesztussal és szemléltetéssel valósítjuk meg.



Sok - gesztussal és játékkal kísért - mondókát és verset mondunk, játszunk el, mivel ezek különösen alkalmasak a nemzetiségi nyelv zeneiségének, hanglejtésének érzékeltetésére, elsajátítására

39



szívesen

részt

vesznek

a

társak

és

az

óvodapedagógus

improvizáló

játékkezdeményezésében; 

óvodáskor végére ismerjenek a gyermekek a nemzetiség és a többség kultúrájából verseket, meséket, mondókákat;



hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit;



kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében;



megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások;



a folytatásos mesék szálait össze tudják kötni;



a megkezdett mesét tudják folytatni;



kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják;



beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát;



vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják;



véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el;



utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt;



verbális képességeik (az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások) fejlődnek, aktív szókincsük bővül, a szövegértés képességei megalapozódnak;



fejlődnek szociális képességiek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés;

•

ismer a német nemzetiség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat;

•

dramatizálásban egyszerűbb meséket, párbeszédeket társakkal képes eljátszani;

•

kialakul az igénye a nemzetiségi nyelven folyó mesehallgatásra, mondókázásra;

Funkcionális eszközök Meseládikó bábkészlet, DIFER hívókép és szókártya gyűjtemény, verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, IKT eszközök, a csoportszoba berendezési tárgyai.

40


9.3 Ének, zene, énekes játék

A zenei tevékenységek feltételeinek biztosítása hozzájárul, hogy az óvodai mindennapok természetes velejárója legyen a dalolás, a zene, a tánc. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésében fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgásformák, hiszen sajátos módon fejlesztik a gyermekek személyiségét, pozitív hatással vannak értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. A közös mondókázás, éneklés, játék, tánc örömén keresztül a gyermekek olyan zenei élményhez jutnak, mely megalapozza zenei anyanyelvüket, felhasználva a nemzetiségi kultúra énekes játékait, tánckultúráját. A nemzetiségi kultúrkincsből válogatott mondókák, dalanyag, zene, népi játékok, táncok tudatosan felépített tematikája segítségével nagymértékben elősegíthetjük a gyermekek számára a német nyelv elsajátítását. Feladatainak megvalósítását szolgálják a változatos módon tervezett, szervezett: • énekes játékok • tánc • zenehallgatás • hangszerbemutató • játék a hangszerekkel A zenén keresztül szorosabb érzelmi kötődés váltható ki a gyermekből a német nyelv és a német nemzetiség iránt. A zenehallgatások során találkoznak a gyermekek a német kultúrára jellemző hagyományos és modern zenei alkotásokkal. Mindkét nyelvi kultúrából választott mondókákkal, énekekkel, dalos játékokkal, táncokkal megismertetjük a gyermekeket, figyelembe véve a német dalok sajátos dallam és ritmusvilágát, megismerkednek a német nemzetiség jellegzetes hangszereivel is. A gyermekek találkozhatnak a zenei képességfejlesztés anyagának alapfogalmaival a német nemzetiség nyelvén is.

41



az élmény átadása;



a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása;



közös

énekléssel,

játékkal

elősegíteni

a

gyerekek

zenei

hallásának,

ritmusérzékének fejlődését; 

közösségi érzés fejlesztése;



ismerjenek meg a gyermekek a nemzetiség (cigány, német) és a többség kultúrájából merített dalokat, táncmozgásokat, zenéket; Az óvodapedagógus feladatai: a népi kultúra hagyományainak átörökítése;



a nemzetiségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények biztosítása;



igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeállítása;



ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása;



a gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal;



a játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása;



az óvónő maga is örömmel vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, táncban, maga is élvezi a tevékenységet;



a Zenevarázs a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációja, segíti a gyermekek fejlődési folyamatát;


örömmel, szívesen játszik dalos játékokat;



bátran énekel, akár egyedül is;



korához képest tisztán énekel;



zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő;



megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély;



mozgása esztétikus, ritmust követő; 42




auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett;



szívesen hallgat zenét;



képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést;



felismeri néhány hangszer hangját;



maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum);



ismer népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat, alapvető tánclépéseket;



elsajátítja a nemzetiségi zene ritmusát;



dallamról felismeri a hallott, tanult dalokat;

Funkcionális eszközök Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. zöld ág, zászló). Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti. Olyan tárgy, amely a népi játékhoz, mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép). A gyermekek ritmusjátszó hangszerei (dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.). Óvónő hangszere (furulya), IKT eszközök: magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek.

43


9.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka

A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kulturáltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására készítjük fel a gyermekeket. A műalkotásokkal, a nemzetiségi-, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközünk a gyermeki személyiség fejlesztése során. A gyermekek környezetükből spontán és óvodapedagógusaink által szervezett megfigyelések során sokféle ismeretet, élményt szereznek, melyek alkotásra késztetik őket. Az elkészült műveik folyamatosan díszítik óvodánk tereit, melyekből alkalomszerű, tematikus kiállításokat rendezünk, amely nyílt és mindenki számára megtekinthető. A gyermekek a német nemzetiség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök nevét, formáját, színét. Változatos tevékenységek felkínálásával, sokféle technika alkalmazása során sajátíthatják el a német nemzetiségi nyelv sajátosságait.


a gyermekek szabad képi és plasztikai önkifejezésének elősegítése, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása;



nemzeti, nemzetiségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése;



ismerjenek

nemzetiségi

szokásokat,

hagyományokat,

tárgyi

értékeket

(pl.

agyagozás, gyékényszövés, vesszőfonás…); 

a gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak ismeretekhez;



a legfontosabb, hogy a gyerek örömmel tevékenykedjen, újra és újra alkosson, próbálja megvalósítani elképzeléseit;

44


Az óvodapedagógus feladatai: 

a gyermekek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása, megfelelő hely, idő és eszköz;



párhuzamosan végezhető mikro csoportos tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra;



a gyermekek ábrázoló tevékenységének fejődésének elősegítése;



a helyes technika bemutatása a gyermekek számára,- mintaadás;



az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja;



adjon lehetőséget a gyermekek számára a műalkotásokkal való találkozásra, a rácsodálkozásra;



az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segítse;



támogassa a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra;



mintázáshoz többféle anyagot is használjon (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz), a mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növelje (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények);



a csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét;



úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak;



biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának;



nyújtson

lehetőséget

a

vizuális

és

kommunikációs

tevékenységek

összekapcsolására; 

segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását;


élményeit képes megjeleníteni;



bátran és szívesen használja az ábrázolás eszközeit;



szem-kéz mozgása összerendezett;



ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni;



megfelelő a finommotoros képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.



vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő; 45




szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot ad;



ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes egy „művén” munkálkodni;



alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára;



szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét;



képes a rácsodálkozásra;

Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, olajpasztell, festékek (ujjfesték, vízfesték, tempera, üvegfesték, textilfesték, stb.), ecsetek, filctoll, ecsettálak, szivacshenger, többféle papír, ollók (jobb-és balkezes), agyag,( agyagégető kemence, fazekas korongozó gép, fülprés, íróka), ragasztó stift, folyékony ragasztó, tűzőgép, lyukasztógép, ragasztópisztoly, rafia, gyurma, só-liszt gyurma,

gipsz,

a

gipsz

megmunkálásához

szükséges

eszközök

(keverőtálkák,

keverőpálcikák, öntőformák), fonalak, szövőkeret, textíliák, termések, IKT eszközök.

46


9.5 Mozgás

Az óvodáskorú gyermek fejlődésében elsődleges szerepe van a mozgásnak, mivel a testi képességeken túl az értelmi képességek fejlődésére is kihat, ennek következtében a gyermek cselekvéssel, mozgással összekötve könnyebben, indirekt módon sajátítja el, érti meg a német nyelvet.

Intézményünk adottságait kihasználva a gyermekek a szabad

mozgás során, valamint a szervezett mozgástevékenységek keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák, vezényszavak német nyelvű megnevezésével. A német népi, mozgásos gyermekjátékok szervezése is hozzájárul a gyermekek mozgásigényének sokoldalú kielégítéséhez, valamint a német nemzetiségi kultúra mozgáselemeinek megismeréséhez, elsajátításához. Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító tevékenységeket valósítunk meg. A spontán mozgásos tevékenységeket minden nap, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára biztosítjuk. Törekszünk a gyermekeket leginkább fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására és a szabad levegő kihasználására. Az egész év folyamán fontos a testnevelési játékok alkalmazása és lehetőségeinek kihasználása. E játékok során tanulnak meg egymás testi épségére is vigyázni, más sikereinek is örülni. Ügyesednek, önbizalmuk nő és megalapozott bátorságra tesznek szert, hozzászoknak a szabályok betartásához és az önuralomhoz. Együttes mozgás esetén fejlesztik a szociális képességeket, az együttműködést, az egymásra figyelést, az udvariasságot, valamint a társas magatartást A gyermekek állóképességének, kitartásának fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az utánzó, futó-, fogó- és versenyjátékokat helyezzük előtérbe. A játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek próbáljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást.

A

gyermekek

motoros

képességeinek,

mozgásjártasságuk

és

mozgáskészségük

fejlesztése a Magyar Mozgáskotta eszközeivel, illetve a TSMT módszerrel egészül ki.

47



az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása;



minden gyermek találja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgástevékenységet;



a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése;



a harmonikus, összerendezett, nagy és kismozgások kialakításának elősegítése;



a mozgással egyidejűleg a kognitív és a szociális funkciók fejlődésének és kibontakozásának segítése; Az óvodapedagógus feladatai:



a kötetlen, szabad mozgás feltételeinek biztosítása;



olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét,



a fokozatosság és türelem érvényesüljön a kiegészítő mozgástevékenységek foglalkozásainak ráhangolásánál, azon való aktív örömteli részvételnél;



a csoportszobában, a tornateremben és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését;



fejlessze

az

alapmozgásokat,

a

gyermekek

fejlettségéhez

igazodó

feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával; 

tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását;



fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését;



a mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal;



ügyeljen a balesetek megelőzésére;



a rendszeres mozgással egy egészségesebb életvitel kialakítása;



az egyensúlyérzék fejlesztése a játékban;



a mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, mozgáskészség alakításával;



mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése;

48



összes szervük, szervrendszerük funkcionális tulajdonságainak javulása;



vázizomzat sokoldalúan, arányosan erősödik, fejlődik;



motoros

képességeik

fejlődnek:

kondicionális

(első

sorban

állóképesség),

koordinációs (téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség), mozgékonyság, hajlékonyság; 

kialakul a mozgásos cselekvések pontos és esztétikus kivitelezése, mindezekkel összefüggő elméleti ismereteik bővülnek;



a gyermekek jól érzik magukat a rendszeresen végzett – tudatosan irányított – szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív élményeik megerősödnek;



hallás után megérti a mozgással kapcsolatos kifejezéseket, a testrészek neveit, utasításokat, alkalmazza az egyszerűbb, mozgással kapcsolatos kifejezéseket;

Funkcionális eszközök Magyar Mozgáskotta rendszer eszközei, TSMT módszer eszközei, IKT eszközök, tornapadok, trambulinok, tornakarikák, ugrókötelek, körkötél, labdák, lépegető henger, babzsákok, gyűrűhinta, kötéllétra, játék futball kapu, ugráló labdák, tornabotok, gólyalábak; udvari mászó rendszerek és egyéb kültéri mozgásfejlesztő eszközök: csúszdák, hinták, libikóka, óriás trambulin, kismotorok, kerékpárok.

49


9.6 A külső világ tevékeny megismerése

9.6.1 A környezet megismerése, védelme Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelésünk során megalapozzuk a természet megismertetésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. A tervezés keretét az évszakok és a kompetencia alapú programcsomagban a négy őselem köré szerveződő /Levegő, Tűz, Víz, Föld/ tevékenységek, ill. tématerv javaslatok adják.


a

gyermekek

szerezzenek

olyan

tapasztalatokat

(szokások,

szabályok,

viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást; 

az

érzelmek,

az

érzelmi

nevelés

kiemelt

szerepének

hangsúlyozása,

a

környezettudatos viselkedés- és magatartásformák a helyi adottságok tudatosítása a környezeti kultúrára nevelés fontossága, ennek kialakítása, valamint, az ehhez szükséges megfigyelő - és gondolkodásképesség fejlesztése; 

cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, illetve kialakítása;



érzelmi viszonyulások, érzelmi intelligencia formálása;



együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés;



gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket;



a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása az emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a nemzetiségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, azok tiszteletére, megbecsülésére nevelés;



nemzetiségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével);

Az óvodapedagógus feladata: 

viselkedésével, cselekedeteivel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát; 50




biztosítsunk lehetőséget, hogy séták, kirándulások alkalmával olyan jellegű élményekhez jussanak a gyerekek, amelyek lehetővé teszik számukra a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátását;



biztosítsunk lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, feldolgozására;



segítsük

az

évszakok,

hónapok,

napok,

napszakok

körfolyamatának,

ciklikusságának felismerését; 

építsünk az óvodai életbe olyan néphagyományokat és zöld jeles napokat, amelyek gazdagabbá teszik a gyermekek életét (pl.: Márton nap, Kenyér Világnapja, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Takarítási Világnap, stb.);



segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejődését Programunk kiemelt jelentőségű területe a környezeti nevelés, mely a játék mellett áthatja a mindennapi óvodai tevékenységeket. A gyermekeket körülvevő természeti, társadalmi

környezet

sokszínű

lehetőséget

biztosít

a

német

nemzetiség

kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés elősegítéséhez, valamint az aktív-, passzív német szókincs bővítéséhez. Lehetővé válik, hogy a gyermekek a tevékenységek során a megszerzett ismereteiket a német nemzetiség nyelvén is közvetítsék. •

A gyermekek érzelemvilágához közeli, könnyen megjegyezhető kifejezések megnevezése nemzetiségi nyelven is. /pl.: otthon, család, állatok, növények nevei, közlekedéssel kapcsolatos kifejezések, járművek nevei, stb./

•

A helyi néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra megismertetése.


a gyermekek megtanulnak, ügyelni a tiszta környezetre, kialakul természet iránti szeretetük, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek;



igényükké válik környezetük tisztasága, szeretik és védik a természetet;



a természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi ismeretekkel rendelkeznek;



gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait, a közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi); 51




a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik;



felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést;



kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek;



szívesen vesznek részt kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen;



képekről, vagy szituációkban emlékezetből felidézve meg tud nevezni környezetéből tárgyakat, állatokat, eszközöket, járműveket, ezekkel kapcsolatos kifejezéseket, valamint egyszerűbb cselekvéseket németül is;

9.6.2 A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése A matematikai nevelés a többi tevékenységhez hasonlóan nem az ismeretek közlését jelenti,

hanem

játékos

cselekvést,

mely

minden

érzékszervüket

bevonja

a

tapasztalatszerzésbe. A tevékenységek során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A könnyed, vidám, játékos tevékenységek kezdeményezése jellemzi a személyes tapasztalást, vizsgálódást, a kötetlen szemlélődést és a kötött szempontok alapján történő megfigyelést. Matematikai

fogalmakkal,

összefüggésekkel

a

mindennapi

életben

állandóan

találkoznak, már az óvodába kerülés kezdetén is, így szinte természetes módon ismerkednek meg vele.


a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése,

megtapasztalása

játékos

formában

a

gyermekek

igényeihez,

képességeihez, ötleteihez igazodva; 

a gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása;

Az óvodapedagógus feladata: 

építsünk

a

gyermekek

természetes

kíváncsiságára,

érdeklődésére,

önálló

problémamegoldás iránti igényére; 52




fejlesszük a problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével;



gondoskodjunk megfelelő eszközökről;



teremtsünk olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket;



az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzunk a gyermekkel;



kísérjük figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját;



gondolatainkat pontosan, érthetően fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermek számára;



csak speciális matematikai kifejezéseket használjunk, de a gyermektől fogadjuk el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi;


a

tapasztalás,

érzékelés,

észlelés,

megfigyelés

területén

képességeiknek

megfelelően fejlődjenek; 

képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére;



ismereteik

vannak

tulajdonságaik

a

szerint,

halmazokról: szétválogatása,

halmazok bontása

képzése,

összehasonlítása

részhalmazokra,

halmazok

elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással; 

tudnak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét;



ismeretekkel rendelkeznek a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség fogalmak terén;



tudják követni a téri irányokat (alá, fölé, közé, mellé);



tudnak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban;



számsort mechanikusan el tud mondani, ötig a mennyiségeket is meg tudja nevezni német nemzetiségi nyelven, néhány relációt is meg tud nevezni;

53


Funkcionális eszközök: Óvodánk

korszerű,

sokoldalúan

fejlesztő

játékgyűjteménnyel

rendelkezik,

mely

folyamatosan bővül, cserélődik. /pl.: Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, Évszakok társasjáték, Kukatündér társasjáték, Logico, Gyermekek a világból társasjáték, Minimat elemei, építő- konstruáló játékok, lépegetős társasjátékok, stratégiai játékok, Colorama, Figurix, gyöngyfűző készlet, golyóvezető, golyós sorritmus, stb. / növények ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, udvari játékok, terepasztal homokkal és vízzel, IKT eszközök, DIFER fejlesztőfüzetek, a csoportszoba berendezési tárgyai.

54


9.7. Munka jellegű tevékenységek

A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig.

 Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása, – öltözködés, tisztálkodás – az egészséges életmód kialakítását segíti elő. Ennek tervezése, szervezése egyénhez igazodva történik. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez. 

Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: Felnőtt munkájában segítés - terítés, terem átrendezés, - környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek.



Alkalomszerű és rendszeres munka elsősorban az óvodapedagógusokkal, dajkákkal való munkálkodás. Különféle megbízatásokat adunk a gyermekeknek.


a vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák kialakulásához vezet;



a

tevékenység

során

a

gyermekek

természetes

módon

reagáljanak

a

szükségletekre;

55


Az óvodapedagógus feladatai  a felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermekeket, ezért természetesen nem munkaként, hanem játékként élik meg, a felnőtt munkája legyen példaértékű, motiváló hatású;  az egyes munkafajtákat fokozatosan vezessük be, a munkafogásokat a gyermeknek egyenként mutassuk meg;  a munka jellegű tevékenységek megszervezésénél vegyük figyelembe a csoport összetételét (eltérő életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér), ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket sem terheljük túl;  biztosítsunk a gyermekek számára a megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, méret), elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el), elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra), megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek), megfelelő légkört;  a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével;  amire már a gyermek képes, ne végezzük el helyette;  A munka a gyermeki személyiségfejlesztés fontos eszköze. A munka jellegű tevékenységek végzése során is fontos feladat a kétnyelvű ismeretközlés, kommunikáció. A gyermekek fokozatosan alkalmazzák a munkafolyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, megértik a kéréseket, annak megfelelően cselekednek, reagálnak mindkét nyelven. Folyamatos megerősítéssel és motiválással a tevékenységek ismétlődő elvégzésére, önálló feladatvállalásra ösztönözzük a gyermekeket.

Sikerkritériumok:  munkajellegű

tevékenységük

során

társadalmi

környezetükről

is

speciális

ismereteket szereznek;  a gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát;  a munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák összekapcsolódásával; 56


 közvetlen környezetüket rendben, tisztán tartják;  részt

vesznek

a

növények

gondozásában,

az

udvarrendezésben,

a

teremdíszítésében, dekorálásában;  helyben, időben, mozgásban képes alkalmazkodni társaihoz;

57


9.8.Tevékenységekben megvalósuló tanulás

A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz az erkölcsi és közösségi nevelés színtere, ami nap, mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzésük két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos tevékenységek rendszere. Alapja az óvónőink és a gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége.

9.8.1 Játékba integrált fejlesztés Feladatunk a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá. Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat alkalmazunk. Feladatunk, hogy a tervezett foglalkozások során minden gyermek számára biztosítsuk a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtünk az egyéni fejlesztés számára. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a játékba integrált fejlesztés (játékos tanulás) személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait. Az óvodai élet tevékenységformáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül, ezek arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza

meg,

egyéni

képességüket,

nyelvi

hátterüket

figyelembe

véve

fokozatosan, játékos formában kezdődik: 

a német nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével



a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával



a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével

58


Módszertani alapelveink a nyelvelsajátítás folyamatában:

A kétnyelvű csoportokban biztosítjuk a gyermekek számára a német nyelven való megnyilatkozás lehetőségét, így a kétnyelvű csoportokban a gyermekeknél mindkét nyelvhez pozitív kötődés társulhat. Sokoldalú szemléltetéssel, változatos módszerekkel, játékossággal tudatos tervezéssel, szervezéssel válik életszerűvé a német nyelvvel való ismerkedés. Alkalmazott módszereink: 

játékosság



tudatosság



tervszerűség



komplexitás, sokoldalú megtapasztaltatás



cselekedtetés



fokozatosság



rendszeresség



folyamatosság



ismétlés



sikerélményhez juttatás

9.8.2 Játékos tevékenységek rendszere Az

óvodai

tanulási

folyamat

a

gyermekek

sokoldalú,

harmonikus

személyiségfejlődését szolgálva fejleszti tanulási képességeiket, mely alkalmassá teszi

őket

az

általános

iskolai

tanulmányok

nemzetiségi

nyelven

történő

befogadására. Az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, kapcsolódik hozzá.

minél többoldalú tevékenység

A pedagógusok a spontán adódó helyzeteket kihasználva

lehetőséget teremtenek a környező világ megtapasztalására, ezzel mindkét kultúra és nyelv befogadható szintű megismerése valósulhat meg. A tanulási folyamat egyik oldala

az

óvodapedagógus

által

tervezett,

szervezett,

kezdeményezett

tevékenységekben feldolgozott ismeretanyag. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformák rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend).

59


A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák fel azt. A differenciálás során az egyéni különbségeket figyelembe vesszük, biztosítjuk a különböző haladási ütemű gyermekek részére a rugalmas időkeretet és az egyénre szabott tevékenységeket.

Célja: 

minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön;



a többszintű differenciálás, az egyéni bánásmód elvének szem előtt tartása; Feladata:



az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire;



az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását;



a használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, globális látásmód segítése;



a gyermekek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása;



differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése; módszerek folyamatos bővítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése érdekében;



biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, kiegészítve a családi nevelést;



a szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában;

Sikerkritériumok:  a gyermekek az iskolába lépés idejére legyenek képesek együttműködni 35 perces frontális foglalkozáson.

60


10. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A pedagógiai program megvalósítása során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes gyermekek között különbségek jelentkeznek. A hiányzások következtében előálló lemaradások, a gyermekek eltérő fejlődési üteme, illetve az azonos ismeretek, készségek elsajátításához szükséges erőráfordítás különbözősége az óvodai nevelés differenciáltabb szervezeti formáit igényli. A helyesen megválasztott formák az egyes gyermekek nevelésében jelentkező speciális igényekhez igazodnak. A gyermekek az óvoda tervszerű nevelőmunkájának folyamatában, fokról fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. 10.1 Testi fejlettség, mozgás

Hétéves korra megtörténik az „első alakváltozás”, a testarányok eltolódnak. A gyermek nyúlánkabb,

fiúsabb,

tökéletesebbek,

vagy

lányosabb

összerendezettebbek

benyomást lesznek,

kelt.

jellemző

A

megtanult a

mozgások

mozgáskombinációk

megjelenése. A fejlődés - a fejlesztés segítségével - három fő irányt követ: a teljesítményjavulást, a mozgásvégrehajtás minőségét, pontosságát, az ismert mozgás kombinációját. A gyermekek

ugyanazt

a

mozgást

egyre

több

kombinációban

és

egyre

több

feladathelyzetben képesek felhasználni. Fejlettek a gyermekek motorikus képességei: 

Kondicionális képességek: (a mozgásnak az energetikai feltételeit biztosítja) ezen belül kiemelten az állóképesség, mely a fizikai megterheléseknél a szervezet biológiai egyensúlyát hosszú időre biztosítja. E képességek légzési és keringési funkciók fejlesztését is szolgálják.



Koordinációs képességek: (jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok alkotják) térbeli tájékozódás - helyzet változtatás érzékelése és a mozgás megfelelő 61


szabályozása, egyensúlyozó képesség, ritmus képesség (változó hangritmusok megragadása

illetve

egyszerű

ciklikus

mozgások

ritmusának

tartása).

A

mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája. A gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus fejlődést tükröz. Állóképesek, erősek, mozgásukban gyorsak, ügyesek, lazák, szervezetük ellenálló, egyszóval egészségesek. 10.2 Szociális magatartás

A gyermekek képesek megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek. Környezetükkel való kapcsolatrendszerük széleskörű. Nagy a nyitottságuk, közvetlenségük társaik és a felnőttek irányában. Szívesen vesznek részt - keresik is a lehetőséget - a közös tevékenységekben. Azonos korú társaikkal tartalmas kapcsolatot alakítanak ki. A tevékenységekben képesek a szerepek kiosztására, döntéshozásra. Saját maguk és társaik kiszolgálásában önállóak. Egymással és a felnőttekkel szemben udvariasak, türelmesek. Környezetük - az óvoda - elvárásai egyre nagyobb szerepet kapnak cselekvéseik között, s mindezek fontosabbak és tudatosabbak lesznek.  Teljesítményigény: a gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Belső igényként jelentkezik, hogy elsajátítson valamit - egy készséget, ügyességet, tudást - és ezzel létrehozzon valamit.  Kitartás: feladatvégzés közben figyelme kevésbé elterelhető, a véletlenszerű ingereknek képes ellenállni.  Feladattudat: a kapott feladat elvégzését előbbre valónak tekinti minden más tevékenységnél. Belső szükségletének kielégítését képes késleltetni.

Pozitív emberi magatartás, társaikhoz való viszonyulás, segítőkészség, figyelmesség jellemzi személyiségüket. Kialakul az egészséges versenyszellem. A figyelem, türelem, kitartás, kudarctűrés, viselkedésükben is nyomon követhető.

62


10.3 Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség



Gazdag

ismeretekkel

megtapasztalás

rendelkeznek

segítségével,

a

többféle

mindezeket

és

gondolati

több

oldalról

síkon

is

történő képesek

megfogalmazni, kifejezni. 

Saját testükről szerzett információik széleskörűek.



Magatartásukban erősen csökken a gondolkodás érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye.



Óvodai és külső környezetben magabiztosan mozognak, könnyen teremtenek kapcsolatokat. Bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megértetni magukat.



Tisztán, érthetően beszélnek. Aktív szókincsük - a széleskörű tevékenységek segítségével - bővül.



Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. Ennek fejlődéséhez a mozgásos tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak.

10.3.1 A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés várható eredményei

A családi nevelést kiegészítve, az óvodai nevelési folyamat eredményeként 

a gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a német nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;



a gyermek ismeri a német nemzetiség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat;



a gyermek ismeri, tiszteli, megbecsüli a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit;



a gyermekben kialakul az igény a nemzetiségi nyelven folyó mesehallgatásra, mondókázásra;



a gyermek elsajátítja a nemzetiségi zene ritmusát, néhány egyszerű tánclépést;



a gyermek ismeri a magyarországi német nemzetiség népi jeles napjait, a hozzá kapcsolódó szokásokat, jelképeket.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi 63


szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

64


11. Ünnepeink, hagyományápolás, Jeles Zöld Napok Az óvodai nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi – nemzetiségi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. A néphagyomány-ápolás a különböző tevékenységformákban is jelen van. A jeles napokat egy hosszabb előkészület vezeti be, amelyhez az óvodapedagógus folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, az együtt munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. Hagyományos ünnepeink: 

Mikulás



édesanyák napja,



évzáró, ballagás



születésnapok



gyermeknap



családi nap

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: 

Márton nap



Advent



Lucázás



Karácsony



Farsang



Húsvét

Nemzeti ünnepünk: 

Március 15.

Jeles Zöld Napok: 

Állatok Világnapja – október 4.



A víz Világnapja – március 22.



A Föld Napja – április 22.



Madarak és Fák Napja – május 10.



egyéb, előre nem tervezett Zöld Jeles Napok beépítése;

65


A német nemzetiségi nevelésben megjelenő, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítésével, ápolásával, és ezek gyermek közelivé tételével a nemzetiségi hovatartozást igyekszünk erősíteni. A német nemzetiségi nevelés specialitásaiból adódóan a közös szokások, hagyományok kialakítása, megélése erősíti a csoporton belüli összetartozást, a német nemzetiséghez való pozitív érzelmi kötődést. A közös készülődések, ünnepek, hagyományok a gyermekek kommunikációs és szocializációs képességeit egyaránt fejleszti. Nemzetiségi csoport ünnepei: Hónap Szeptember Október November December

Február Március Április Május Június

Tevékenység Herbstfest - Új gyermekek ismerkedése az óvodával Erntendankfest - Hálaadás a jó termésért Martinstag - Márton nap Adventskalendar – Adventi kalendárium Barbra Zweig - cseresznye, szilva faág hajtatása Sankt Nikolaus - Mikulás Luziatag - Luca napja Weihnachten – Karácsony Faschingsdienstag - Farsang Tag der offenen Tür - Játszóház szülőkkel Ostern - Húsvét Muttertag – Anyák napja Vatertag - Apák napja Schultüte basteln - Iskolástölcsér készítése Abschied von den Schulkindern – Iskolások búcsúztatása

66


12. Gyermekvédelem A köznevelési törvény szerint: a gyermek mindenekfelett álló érdekének védelme és figyelembevétele egyik legfontosabb feladatunk. Már óvodába kerüléskor tájékoztatjuk a szülőt az óvodában folyó gyermekvédelemről. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket,

sajátos

törődést

igényel,

szükség

esetén

megfelelő

szakemberek

(pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek ítéljük meg, jelezzük a gyermekvédelmi megbízottnak, aki felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, s más szakemberek segítségével közösen próbáljuk megoldani a családoknál kialakult problémás helyzetet.

Kikre irányulnak a gyermekvédelmi feladatok? 

hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre;



a fejlődési problémával küzdő gyermekekre;



beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekekre;



kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre;

Cél: 

a gyermekek védelme a családokban történő nevelés elősegítése, a hátrányos helyzet,

a

halmozottan

hátrányos

helyzet,

megelőzése,

enyhítése

és

megszüntetésének segítése. Feladat: 

a gyermekek önbizalmának pozitív megerősítése, az együttműködés és a szeretetteljes, nyugodt légkör biztosítása.



Közös családlátogatást végzünk a gyermekvédelmi felelőssel, hogy a tapasztalatok birtokában meg tudjuk ítélni, hogy az egyes családoknál milyen speciális segítségnyújtásra lesz szükség.

67


A gyermekekre fokozottan odafigyelünk, ami lehetővé teszi, hogy időben felfedezzük a személyiségfejlődési problémákat (nehezen nevelhetőség, testi, értelmi fejlődésben való elmaradás). A szükség szerinti esetmegbeszélések nagy segítséget nyújthatnak. Az

esélyegyenlőtlenségek

csökkentése

mellett

kiemelt

a

befogadó

környezet

megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. 12.1 Különleges gondozást igénylő gyermekek integrálása óvodánkban

A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését a többi gyermekkel együtt, az óvodai csoportban végezzük. Intézményünk nyitott, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezetet biztosít a gyermekeknek, így a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára is. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve kívánjuk együtt nevelni a többséggel a kiemelt figyelmet igénylő, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási, és magatartászavarral küzdő, a kiemelkedő képességű gyermekeket.

A programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelésünkben a különleges gondozást igénylő gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Az együttnevelésnél nem számít, hogy kikről beszélünk, szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekről, sérült gyerekekről, tehetséges gyerekekről, más érdeklődésű gyerekekről vagy arról a kisgyerekről, akinek éppen most válnak a szülei.

Elfogadjuk, hogy a csoportjainkba járó gyerekek nagyon sokfélék. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy mindezeket a gyerekeket megszólítsuk, hatékonnyá, „éppen neki” megfelelővé tegyük az óvodát. Minden gyereknek – függetlenül adottságaitól, szociális környezetétől, esetleg sérülésétől – szüksége van a biztonságot nyújtó, szorongásmentes környezetre, ahol figyelembe veszik életkori és egyéni jellemzőit, szeretik és elfogadják.

68


Óvodánk az alábbi különleges gondozást igénylő gyermekek fogadását tudja vállalni: 

hátrányos helyzetű (HH),



halmozottan hátrányos helyzetű (HHH),



beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdők (BTM)



organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességekkel küzdő gyermekek nevelése (Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek): 

mozgásukban akadályozott gyermekek (testi fogyatékos)



enyhén értelmi fogyatékos gyermekek,



beszédfogyatékos/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek



autista, autisztikus gyermekek,



hallássérült gyermekek

Cél: 

a problémák minél korábbi felismerése;



a sérült gyermekek eljuttatása a lehető legnagyobb fokú önállósághoz, önkiszolgáláshoz annak érdekében, hogy minél kevésbé szoruljanak külső segítségre,



az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,



fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,



a különleges gondozást igénylő gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,



a tanulási nehézségek megelőzése, enyhítése,



gyermekeink képességeinek legoptimálisabb készültségi szintre hozása az iskolába lépés pillanatára. Feladat:

1. Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását szolgáló fejlesztő, segítő pedagógiai környezetet.

69


Személyi feltételek: 

felkészült óvodapedagógusok, nevelőtestület, (az érintett pedagógusoknak alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük a kiemelt figyelmet igénylő gyermek sérüléséről, a neveléshez szükséges eszközökről, módszerekről.)



gyógypedagógus (szükség szerint enyhe értelmi fogyatékos, hallássérült, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos gyermekek ellátására jogosult) - utazó gyógypedagógusi szolgálat igénybevételével,



kiemelt jelentőségű a szülői-, gyermeki közösség befogadó attitűdjének kialakítása, fejlesztése (szülői értekezleten, közös programok szervezésével),



fejlesztő pedagógus segítsége a Nevelési Tanácsadó révén,



a feladatra felkészített dajkák.

Csoportszervezés, befogadó közösség: 

inkluzív nevelési formában csoportonként maximum három fő kiemelt figyelmet igénylő gyermeket fogadunk;



vállaljuk, a gyermek beilleszkedésének segítését az új közösségbe;



nevelő

munkánk

tervezésének,

szervezésének

és

megvalósításának

folyamatában tekintettel vagyunk a sérült gyermek speciális nevelési igényeire; 

tevékenységeinkben

érvényesítjük

a

sérült

gyermek

habilitációjának,

rehabilitációjának tartalmait, kiemelten kezeljük a szocializációs folyamatok fejlesztését a játéktevékenységen, de a többi óvodai tevékenységen keresztül is; 

a törvények és rendeletek érvényesítésével mindent megteszünk a sérült gyermek sikeres integrációjának érdekében;



folyamatos

kapcsolattartásra

együttnevelésében

részt

gyógypedagógusokkal,

a

törekszünk

vevő

a

szülőkkel,

szakemberekkel.

Pedagógiai

a

gyermek

Együttműködünk

Szakszolgálattal

a

(tanácsadás,

konzultáció, esetmegbeszélés, stb.);

70


Tárgyi feltételek: 

gondoskodunk a szakemberek által javasolt speciális fejlesztő, és a mindennapi tevékenységeket segítő eszközökről;



a fejlesztéshez logopédiai szobát, (tornaszobát) fejlesztő szobát biztosítunk;



elkészítjük a szakvéleménynek megfelelő fejlesztőprogramot, feladatlapokat, szemléltető eszközöket;

2. Biztosítjuk a Szakértői Bizottság által előírt pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztőfoglalkozásokat. 

Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások



Fejlesztő foglakozások, támogató tevékenységek



A speciális foglalkozásokat egyéni vagy mikrocsoportos formában, egyéni fejlesztési terv alapján végezzük.

3. Nyilvántartjuk

a

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekekkel

kapcsolatos

információkat, egységes dokumentációs rendszerben rögzítve.

12.1.1 A különleges gondozásra jogosult gyermekek fejlesztési programja

a. Mozgásukban akadályozott gyermekek (mozgáskorlátozott és halmozottan sérült mozgáskorlátozott) Óvodai nevelésük során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Óvodánkban biztosított - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedés, a megfelelő mozgás- és élettér (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai tevékenységek körébe építjük be. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A tárgyi eszközökön kívül szakszerű segítségnyújtásra van szükség, mely általában az óvodapedagógusokra,

esetenként

a

dajkákra

hárul.

A

még

nem

elsajátított

tevékenységeket el kell végezni a gyermek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgálási

lépéshez.

A

szomatopedagógus,

konduktor

vagy

gyógytestnevelő 71


segítségével meg kell határozni, hogy mit tesz lehetővé a gyermek mozgásállapota, mi legyen a következő lépés, illetve mi az, amit egyáltalán nem lehet elvárni. A sérült gyermekeket állandóan motiválni, késztetni kell a mozgásra, a helyváltoztatásra. A nehezebben járó gyermekek segítséggel használják a különböző mozgást fejlesztő – épületen belüli és udvari – játékokat. A felnőtt – gyermek és a gyermek – gyermek kapcsolatban

tükröződjék

a

megértés,

az

elfogadás

légköre,

szeretetteljes

megnyilvánulásokkal ötvözve. Az óvodapedagógus a speciális segítő szakembertől kap segítséget ahhoz, hogy a sérültekkel szemben megfelelő követelményeket állítson, az elvárásokat a helyes irányba terelje. Továbbá tájékozódik arról, hogy a gyermekek milyen tevékenységeket hogyan képesek elvégezni és mi várható a fejlődésük során. Ügyelni kell arra, hogy, az épek vigyázzanak sérült társaikra és a sérülés mértékétől függően a mozgáskorlátozott gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz.

b. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében

szükség

szerint

gondoskodnunk

kell

a

folyamatos

gyógypedagógiai

megsegítésről. Fejlesztendő területek 

kommunikációs és nyelvi készségek;



nagymozgás;



finommozgás;



kognitív készségek;



önellátás és szociális készségek;

c. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ jogosult arra, hogy a szülő kérésére elvégezze a gyermek részletes vizsgálatát, és annak eredményeit írásos szakértői véleményben rögzítse. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. 72


Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Logopédiai egyéni fejlesztést a logopédus végzi. Valamennyi integráltan nevelt gyermek esetében ún. egyéni fejlesztési tervben határozzuk meg azokat a logopédiai és egyéb speciális fejlesztő tennivalókat, amelyek a sajátságos beszédállapotból eredően a leghatékonyabbnak valószínűsíthetők.

d. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember jelenléte szükséges. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

e. Hallássérült gyermek A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.

Az

anyanyelvi-kommunikációs

fejlesztés

az

óvoda

egész

napi

tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. Ösztönözzük a gyereket, de hagyjuk egyéni tempójában haladni. Mindezekkel a módszerekkel segítjük a hallássérült kisgyermek

akarati

tulajdonságainak,

kitartásának,

önállóságának,

önbizalmának,

önfegyelmének a kibontakozását. 73


12.1.2 Az együttműködés résztvevői

A pedagógus kapcsolata a szülőkkel

A gyógypedagógussal való kapcsolattartás

Fontos elvünk a szülő és az

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlődését

óvodapedagógus számára a „csak annyi

az óvodapedagógusokon kívül speciális

segítséget nyújtsunk, amennyi még éppen

szakember is figyelemmel kíséri, és szükség

szükséges” betartása. A segítségnyújtás

esetén különböző lehetőségeket (pl. egyéni

foka természetesen egy állandóan változó

foglalkozást, célzott terápiát) biztosít. Ezen

tényező, amit a szülőnek és az

kívül kölcsönös információs kapcsolat létesül

óvodapedagógusnak is folyamatosan

az óvodapedagógusok és a gyógypedagógus

érzékelnie kell. A szülőkkel való

között. Az együttnevelés mindennapi

kapcsolattartás másik formája a segítő

megvalósulásának és a gyermek eredményes

tanácsadás. Fontos, hogy önbizalmat

fejlesztésének legfőbb feltétele az

adjunk a szülőnek, mert egy

óvodapedagógus és a gyógypedagógus

kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga

együttműködése. A megsegítés mértékét és

és a gyermek számára is.

típusát a gyógypedagógus szakembernek kell meghatároznia

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése érdekében tett lépések:

Óvodapedagógus jelzése ↓ Intézményegység-vezető ↓ Nevelési Tanácsadó ↓ Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság ↓ Szülői beleegyezés

74


Egyéni fejlesztési terv A helyi óvodai nevelési program kialakítása mellett a tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos, sérült gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, mert a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését, meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét, módot ad új fejlesztési célok megfogalmazására. A fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítjuk a fejlesztés hatékonyságát; lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. A hatékony egyéni fejlesztési terv szervesen illeszkedik

a

pedagógiai

programba,

messzemenően

a

gyermek

érzelmi-belső

motivációjára épít, lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik.

75


13. Pedagógiai Programunk ellenőrzése, értékelése Célja: 

az óvoda dokumentumainak megfelelő törvényes működés biztosítása;



a pedagógiai programban megfogalmazott cél- és feladatrendszerhez viszonyítva a gyakorlati

megvalósulás

és

az

elért

eredmények

vizsgálata,

rögzítése,

visszacsatolás, segítségadás, fejlesztés, a szakmai célkitűzések és az óvoda működésének egymáshoz való közelítése, a partnerek igényeinek kielégítése; Feladata:  a pedagógiai munka minőségjegyeit, hatékonyságát és célszerűségét vizsgálni az eredményesség érdekében; Az ellenőrzés, értékelés dokumentumai  a fenntartó ellenőrzési terve;  az SZMSZ belső ellenőrzési rendszere;  a pedagógiai program ellenőrzési rendszere;  a munkaterv ellenőrzési terve;  a dolgozók munkájának minőségéről és a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzések; Az ellenőrzés, értékelés formái:

Az ellenőrzés és értékelés tárgya

Az ellenőrzésre, értékelésre jogosultak

külső

törvényességi

fenntartó / szakhatóság

szakmai-pedagógiai tevékenység

fenntartó / szakértő

belső

óvodavezető / szakértő szakmai-pedagógiai tevékenység

munkaközösség vezető óvodapedagógusok

munkáltatói jogkörből eredő feladatok:

óvodavezető

gazdálkodás, tanügyigazgatás

76


Az alapelvek egységessége, az ezekben megnyilvánuló konszenzus ad lehetőséget arra, hogy azon túlmenően mindenki egyéniségének, tehetségének és lehetőségeinek megfelelően végezze nevelőmunkáját. A célt, a feladatokat, szervezeti kereteket és formákat programunk tartalmazza. A megvalósításhoz vezető út sokféle lehet. Az ellenőrzés, értékelés mindenekfelett a gyermekek érdekét szolgálja. Az ellenőrzés, értékelés kiterjed:  a pedagógiai dokumentumokra (nevelési- és ütemtervek, megfigyelési lapok);  szakmai, elméleti felkészültségre (referátumok, szakmai bemutatók, beszámolók);  a nevelési stílusra, a csoportok közösségi klímájára, a nevelési attitűdre, a csoportok szabály- és szokásrendszerére;

A pedagógiai program a fenntartó igényeit és forrásait tartalmazó, a szülők elvárásait és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó középtávú nevelési koncepció, amelyet az intézmény értékelésének,

a

minőségbiztosítás

kiindulópontjának

tekintünk.

Intézményünk

értékelésének alapja, a pedagógiai programban felvázolt normákhoz való viszony.

Az ellenőrzés, értékelés során a szülői és fenntartói elvárásokat figyelembe vesszük, a konszenzus megteremtésére törekszünk. Nevelőmunkánkat az alábbiak szerint értékeljük: 

a gyermekek véleménye alapján (hogyan érzik magukat, mennyire kötődnek az óvodában dolgozókhoz, az óvoda biztosította feltételekhez)



az óvodai tevékenység szakmai színvonala



óvodai szintű folyamatok (a gyermekek fejlődésében lemérhető változások)



az óvoda és szakmai környezetének kapcsolata (kiterjed a szülők, más közoktatási

intézmények, ill. a program bármely partnerrel való kapcsolat jellemzőire)

77


A nemzetiségi program beválásának vizsgálata a program bevezetése utáni években Az érintettek köre:      

gyermekek óvodapedagógusok szülők szakmai szervezetek fenntartók civil szervezetek

A bevezetést követő harmadik évben a nevelőmunka eredményességét vizsgáljuk a három év óvodai nevelés után iskolába kerülő első generációnál, azok tanítójával.

78


14. A gyermekek mérésének, értékelésének rendszere Amikor óvodánk mérési értékelési rendszerét kidolgoztuk, törekedtünk arra, hogy olyan módszerekkel és eszközökkel tegyük azt, amelyek leginkább alkalmasak a gyermekek fejlődésének nyomon követésére az óvodába lépéstől az iskolai élet megkezdéséig. Az óvodás gyermekek mérésének elsődleges célja az, hogy információt szerezzünk egyegy gyermek aktuális fejlettségi szintjéről, részképességeinek állapotáról, mely segítséget nyújt ahhoz, hogy egyénre szabott módszerekkel kezdhessük meg a gyermek fejlesztését. A gyermekekről mérési/értékelési dokumentációt vezetünk, mely visszacsatolás a gyermekek fejlődéséről, illetve fejleszthetőségének lehetőségeiről. A gyermek pontos megismeréséhez hozzátartozik a szülővel való kommunikáció, a gyermekről készült anamnézis /valamennyi előző orvosi, egyéb szakvélemény , stb./ ismerete, valamint az óvodapedagógus saját diagnosztikus pedagógiai mérései. Minden mérési eredmény nyílt a szülők előtt, ezzel is elősegítjük a partneri együttműködést.

A mérés folyamata  konkrét célmegfogalmazás;  az időintervallum meghatározása;  mérési módszer és eszköz kiválasztása;  a résztvevők kijelölése;  a fejlődés nyomon követése, új, eltérő jellegű feladatok meghatározásával a fejlődés elősegítése egy magasabb fejlettségi szint felé;

79

Az értékelés/mérés

Jellemzői

Mikor és kiket mérünk?

eszközei

Ki végzi a mérést?

Kapcsolódó dokumentáció

Pedagógiai mérések Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése. Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel Felvételi anamnézis való konzultációra. Vezetését az óvodavezető ellenőrzi. Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának. Folyamatos, természetes élethelyzetben, valódi tevékenységekben történik a megfigyelés. Mindkét óvodapedagógus feladata a A gyermek vezetése. közvetlen Vezetését az óvodavezető ellenőrzi. megfigyelésén Része a szakfejlesztőkkel folytatott alapuló mérés munkának A fejlődési napló vezetését segítő kategóriák rendszere segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor. Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel való konzultációra Eredményeit csoportszinten összesítjük. Vezetését az óvodavezető ellenőrzi. Vezetésének óvodai szabályai DIFER mérés vannak. Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel való konzultációra Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának

A gyermek óvodába lépésekor, Óvodapedagógus optimális esetben a gyermek 3 a szülők éves kora körül bevonásával

Adatlap, kitöltött kérdőívek

Óvodába kerülést követően, majd félévenként

Óvodapedagógus

Fejlődési napló

Óvodapedagógus

DIFER - Fejlődési mutató táblázat

3-4, 4-5, 5-6-7 éves gyermekeket érintően. A mérést soron kívül is el lehet végezni, ha a munkatársak, a szülők vagy más, a gyermekkel foglalkozó szakember részéről a gyermek fejlődése kapcsán aggodalom merül fel.

- 4. életévüket betöltő gyermekeket, - 5. életévüket betöltött gyermekeket, - 5-6-7 éves gyermekeket november hónapban, A mérést soron kívül is el lehet végezni, ha a munkatársak, a szülők vagy más, a gyermekkel

Segít az egyéni fejlődési állapot foglalkozó szakember részéről megítélésében, szakvélemények a gyermek fejlődése kapcsán megírásakor. aggodalom merül fel. A gyermekeket „elkíséri” az iskolába. - kimeneti mérés 5-6-7 évesek körében április hónapban Mindkét óvodapedagógus feladata a

A pályázatba bevont csoport

Kompetencia alapú vezetése. gyermekeit félévente. óvodai program Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel mérőrendszere való konzultációra

Alma Mátrix Start 2.0.5.

Alma Mátrix Junior 3.2.

Segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor Vezetését az óvodavezető ellenőrzi. Vezetésének óvodai szabályai vannak. Egyéni fejlesztési terv készítését segítő program. Segíti a negyedévenkénti szöveges értékelések elkészítését. Segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor.

Óvodapedagógus

A mérést rögzítő táblázatok

HH, illetve HHH, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Óvodapedagógus körében az Alma Mátrix Félévente. Start program segítségével.

A gyermekek portfóliója /mérések eredményei, fejlődési napló, gyermekmunkák, stb./Fejlesztési tervek.

HHH gyermekek szöveges értékelése

Óvodapedagógus az Alma Mátrix Junior program segítségével.

Alma Mátrix Junior szöveges értékelő lapja.

Óvodapedagógus

Egészségügyi könyv, csoportnapló

december, március, június hónap A mérést soron kívül is el lehet végezni, ha a munkatársak, a szülők vagy más, a gyermekkel foglalkozó szakember részéről a gyermek fejlődése kapcsán aggodalom merül fel.

Egyéb mérések Testi fejlettség mérése

Mindkét óvodapedagógus feladata a Október, illetve május vezetése hónapban valamennyi Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel gyermeket érintően

védőnő, esetleg

81

való konzultációra

gyermekorvos

Állapot és Mozgás Vizsgálat

Segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor.

organikusan éretlen és tehetséges gyermekeket mérjük 5 éves kortól

Státuszvizsgálatok

Része a szakfejlesztőkkel folytatott A 3. ill. 5. életév betöltését munkának. követően Segít az egyéni fejlődési állapot megítélésében, szakvélemények megírásakor. Lehetőség nyílik a gyermek szüleivel való konzultációra

Gondos Gabriella

ÁMV értékelő lapjai

Óvodapedagógus

Státuszvizsgálati lap

védőnő gyermekorvos

82

Legitimációs záradék A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programját - a Nevelőtestület - a Szülői Szervezet - NNÖ - CNÖ elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Nevelőtestület egyhangúlag, 100 % arányban, egyetértett és elfogadta. Bükkösd, 2013. Gondos Gabriella Óvodavezető

A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Szülői Szervezet egyetértett és elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. Rab Zsuzsanna A Szülői Szervezet elnöke

A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Cserdi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat egyetértett és elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. Bogdán Gyula CNÖ elnöke A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Bükkösd Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértett és elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. Orsós Sándor RNÖ elnöke A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Bükkösdi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértett és elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. Ulrich Károly NNÖ elnöke A Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Bükkösdi Tagóvodájának Pedagógiai Programjával a Cserdi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértett és elfogadásra javasolta. Bükkösd, 2013. Gábli Győző NNÖ elnöke

No title

Recommend Documents