juris
a
jogi portál
Szerzők:
Andreas Stommel ügyvéd Hubert Valder ügyvéd
Megielenési dátum: 2014. 10.09.
Forrás:
juris
Normák: ArbZG 21a §, ArbZG 2. §, MiLoG 20. §, Aentc 2. §, SchwarzArbG 2a § 2004, MiLoG 17. §, SGB 4 28f, MiLoG 16. §, MiLoG 13. §, AentG 14. §, BGB i4. §, MiLoG 21. §, MiLoG 3. §, BGB 774. §, BGB 280. § Találási hely: Juri sPR-TranspR 5/2014 Anm.4 Kiadó: Deutsche Gesellschaft ffir Transportrecht e.V.
Idézési javaslat: Stommel{/alder, JurisPR-
TransPR 5/2014 Anm. 4
Minimátbér törvény a közúti áruforgalomban: áttekinté§ A. Bevezetés
A
tarifaautonómia megerősítését célzó törvénnyel 2015.01.01-i hatállyal óránként 8,50 (bruttó) euró nagyságú általanos törvényes minimálbér keül bevezetésrc. Az a|ábbi okfejtések a minimálbér törvénynek a közúti iiruforgalomra (köáti szállítás) gyakorolt hatásával foglalkoznak és áttekintést nyújtanak az új törvény problematikus és vitatott aspektusairól.
B. A minimálbér kifizetése törvényes minimálbért 2015.01.01-től kell fizetni ffiggetlenül attól, hogy mikor kötötték a munkaszerződést. A minimálbér törvény rendelkezéseit kivétel nélktil alkalmazni kell a közuti
A
áruforgalom területén, és kiilönösen nem lehetnek kollektív szerződéses szakma specifikus minimálbérek, amelyeket a munkavállalói kikiildetési töwény vagy a munkavállalói átengedési törvény alapján hoztak meg és 20|6.12,31,ig elsőbbséget élveznének. Alapvetően csak a munkavállalóknak lehet igénytik a minimálbérre. Ez azt 1elenti, hogy az úwezető vállalkozók, ahogy az gyakran még a közúti áruforgalomban és főleg a csomagktildő vállalkozásoknál előfordul, nem igényelhetik a törvényes minimálbért,
Akkor is, ha a közúti áruforgalmi szektorban rendszerint minimálbér színvonalat fizetnek, egyes esetekben kitikai ellenőrzést tarthatnak. Ugyanis a fizetett javadalmazások vagy részjavadalmazások nem mindig kapcsolódnak a muntaidőhöz. Itt felvetődik a kérdés,hogy átszámitás esetén elérik-e a 8,50 eurÓ/Óra törvényes minimálbért. Ez a veszély kiilönösen azén á11 fenn, mert nem minden kifizetett pótlék, járadék vagy egyéb kiilön kifizetés vonható be a minimálbérbe.
A
minimálbér törvény nem ad választ ene a kérdésre.Mégis az Európai Bíróság és a Szövetségi Mrrnkaügyi Bíróság (BAG) joggyakorlatara támaszkodva abból kell kiindulni, hogy azok a fizetések, amelyek nem a teuesített munka javadalmazására iránlu|nak, hanem más célt töltenek be (mint prémiumok balesetmentes közlekedésért, vagy a vagyongyarapodást segítő szolgáltatások) nem számíthatók be. A közúti áruforgalmi szektorban szokásos éjszakai, vasámapi- és iinnepnapi vagy akár tulórai munka pótlékainak szokásos kifizetése ugyancsak nem számítható be, mert ezeket egy bizonyos nehézség kiegyenlítéseként fi zetik.
Ezzel szemben a szabadság_ és karácsonyi pénzeket funkcionális egyenértékűségtikalapján a minimálbér részeként lehet értékelrri,mert őket a teuesített munkára fizetik. Itt azonban ügyelni kell arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat ténylegesen és visszavonhatatlanul a minimálbér esedékességi időpontjában fizessék ki. ugyanis a minimálbér törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak a minimálbért a íögzített esedékesség időpontjában, azonban legkésőbb annak a hónapnak az utolsó banki munkanapjan kifizetni, ame|y azt a hónapot követi, amelynek folyamán a munkát elvégezték.
Ahogy a minimálbér törvény az óraidőre iranlul, a gyakorlati alkalmazást illetően felvetődik a kérdés,hogy a szakma specifikus kiilön szabályozás a munkaidőről szóló törvény 21a §_ban jogilag hogyan alkalmazható. A munkaidóről szóló törvény 21a § 3. bekezdés a munkaidőről szóló törvény 2. § 1. bekezdésb en szabáIyozol|időktől eltéróen nem munkaidőnek határozza meg azt az időt, amelynek során a foglalkoztatottak a mrrnka felvételérerendelkezésre kel1, hogy álljanak. Mivel a minimálbér törvény lemond a munkaidők önálló definíciójáról, kézenfekvő, hogy ezeket az időket a minimálbér meghatrirozásához az őrabér kiszámításánál sem vesszük figyelembe akkoí sem, ha a kollektív szerződés szerint ezeket fizetni kell. Meggondolandó azonban az is, hogy az e||előrző hatóságok vagy a bíróságok egy munkaidőről szóló törvény által kiváltott, tisztán ,javadalmazásjogi" meghatározásra törekszenek, ani aztán gyorsan pénzbírságjogi konzekvenciákat vonhat maga utan. Mivel aki munkáltatóként a minimálbért nem, vagy nem időben fizeti ki, az a minimálbér törvény 21. § szerint 500 000 euróig terjedő pénzbírságra biintetendő.
C. A munkaerő határon átnyúló alkalmazása
A minimálbér törvény szerint abból kell kiindulni, hogy a minimálbér o1yan munkavállalók esetében is érvényes,akik nem rendelkeznek német állampolgárságga|, de Németországban tevékenykednek - mégpedig akkor is, ha őket egy hilföldi székhelyti munkíltató átmenetileg Németországban alka|mazza, és egyebekben a kihildő állam munkajoga kerül alkalmazásra. A minimálbér törvény 20, § enől a következőket írja. I.
,,A bel- vagy külftildi székhellyel rendelkező munkíltatók kötelesek belfiildön foglalkoztatott munkavállalóiknak minimum . .... összegű minimálbért kifizetni.
A szöveg szerint itt van egy
,,beavatkozó norma" a Rom I-VO 9. juttatja érvénlre. ktilfiildi munkajogrendet
cikk értolmében, amely a
Ez
azt jelenli, hogy a köáti áruforgalomban
a
külftrldi munkáltatóknak
is
teljes
terjedelmiikben alkalmazniuk kell a minimálbér törvény rendelkezéseit, és nemcsak a belfÖldi szállitmrinyoknál ftaboázs szállítmányok), hanem a határon átnyuló szállítmrányoknál is, ahol a belkirakóhely Németországban van, sőt még a tranzit szállítmanyoknál is.
Az alkalmazási
_ így a minimálbér törvény területet egyedül az korlátozza, hogy a foglalkoztatás ,,belftildön" 21, § _ tehát Németország felségteriiletén töíténik. Tehát a minimálbért ,,csak" a belső német útszakaszon kell
fi
zetni.
A 2014.09.18-i Európai Bírósági döntés hátteréből biztos felvetődik a kérdés,hogy ez a széles körű alkalmazási teület nem sérti-e az Európai Unió működéséről szÓlÓ szerződés 56. cikke által védett szolgáltatási szabadságot. Azonban az Európai Bíróság ebben a döntésben kifejti, hogy azok a írcmzeli intézkedések, amelyek a ktilftrldi utó_cégekre kihatnak, alapvetően összhangban vannak az Európai Parlament és a Tanács l996.I2.I6-án kelt, a munkavállalók kikiildetéséről szóló EK 9617I irányel've alkalmazási területével. A cél, hogy a munkavállalók egy bizonyos bért kapjanak, igazolja a szolgáltatói szabadságba való beavatkozást, ha azzal mind a szociális dömping, mind azoknak a konkuráló cégeknek a háttérbe szorítása, amelyek munkavállalóiknak bizonyos tédtéstfizebrek, elkerülhető lesz.
döntés annyiban támaszt határokat, hogy a kiilftildi fuvarozók nem terhelhetők illetékkel. Ebből a háttérből kiindulva lehetséges, hogy egyes, a minimálbér törvényen alapuló intézkedések (p1. a bejelentési és dokumentációs kötelezettségeknél a minimálbér 16., 17. §-a szeilt) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke által védett szabad szolgáltatói forgalom ellen vétenek, mert azok gazdasági terheket tartalmaznak, amelyek tulmennek azon, ami a munkavállalói védelem céljához szíikséges.
Az Európai Birósági
II. Ha német sofőröket kiilföldön foglalkoztatnak, ugyancsak abból kell kiindulni, hogy a Németországban érvényestörvényes minimálbért ki kell fizetr:i, amennyiben egy nem EL]országban egy beavatkozási norma alapján a Rom I-VO 9. cikk értelmében nem kell magasabb minimálbért
fizeüi.
D. Feljegyzési-, megőrzési és bejelentési kötelezettségek
Azok a munkáltatók, akik csekély számú munkavállalót alkalmaznak, vagy a feketemunka elleni harcról szóló törvény 2a §-ban meg|elölt gazdasági területeken dolgozó munkavállalókat - ide tartozik a szállitrÁnyozási-, fuvarozási- és az ezzel kapcsolatos logisztikai ipar - foglalkoztatnak, fel kell, hogy jegyezzék a munkavállaló napi
munkaidejének kezdetét, végétés tartamát, minimálbér törvény 17, §, Ezuüín az iratokat két évig meg kell őriari; adott esetben a más törvényi rendelkezések szerint fennálló hosszabb megőrzési határidőket (pl. a Szociális törvénykönyv IV 28f § szerint) továbbra is figyelembe
kell venni. Ezen kívül a kiilftldi munkáltatók kötelesek a belftildön teuesített szállitási szolgáltatás felvétele előtt tevékenységiik felvételétbejelenteni az illetékes hatóságnak, minimálbér törvény 16. §.
Ezen kötelezettségek részleteit még a végrehajtási előírások szabályozzák. Itt csak a jövő fogja megmutatni, hogy ha igen, akkor mennfben lehet megállapítani és megbiintetni a
minimálbér törvény elleni vétségeketkülönösen vállalatok esetében.
a ki.ilftrldi közuti áruforgalommal foglalkozó
Ha valaki munkavállalók alkalmazása esetén nem teljesíti a megielölt gazdasági ágazatoköan a munkaidő szabályszerű feljegyzését, vagy bejelentési kötelezettségét megsérti, az mindenképp szabályellenesen 1ír eL, Ezek a szabálysértések 30 000 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők. A 2 500 euró vagy annál nagyobb értékt!pénzbüntetésekhez egyes esetekben még hozzáadődhat, hogy a szabálysértés elkövetójét egy bizonyos időre klzár ják a nyilv áttos megbízásokból.
E, Megbízó felelősségvállalása
I. Az a vállalkozó, aki alvállalkozót vesz igénybe, a minimálbér kifizetéséérta teljes alvállalkozói lancban felelős. Ez a felelősség akkor sem szűnik meg, ha a vállalkozó bizonltani tudja, hogy nem volt tudomása anól, hogy a megbízott nem teljesítette minimálbér fizetési kötelezettségét. Tehát a tartozástóI ffiggetlen beavatkozási cselekmény áll fenn, amely úgy van kialakítva, hogy a megbízó, mint kezes felel, aki lemond a sortartási
kifogásról. Megbízó csak a nettó fizetésértfelel, tehát levonva az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat (minimálbér törvény 13. § egyutt a Munkavállalói
kiktildetési törvény 14. § 2. mondattal). Tehát ha egy szállítmányozó cég megbiz egy közuti aruforgalmi vállalkozót a szállitói szolgáltatás végrehajtásával, akkor ez a cég is felel a minimálbér fizetéséért,és a fuvarozó vállalat munkavállalója a részérefenntartott minimálbért közvetlenül a szállitmény ozó cégnélérvényesiüeti.
Nincs elegendő mértékben tisztázva, hogy a szállitmányozó cég megbízója is érintett-e ebben a megbízói felelősségvállalásban. A minimálbér törvény 13. §-ban vázolt utalással a Munkavállalói kikiildetési törvény 14. §-ra, ami a törvényhozási eljárásban csak az ,,utolsó másodpercben" készült el, a törvényhozó úgymond hivatkozik a Szövetségi Munkaügyi BÍróság jelen rendelkezésre vonatkozó korlátozó joggyakorlatára. EzutÍn a MunkavállalÓi kikiildetési törvényben használt vállalkozói fogalmat - eltérően a Polgari törvénykönyv (BGB) 14. §-tól - megszoritóan kell értelmezni. Megbiző csak akkor felel, ha szerződésben kötelezi magát, hogy egy bizonyos szolgáltatást vagy vállalkozói szolgáltatást teUesit és ezeket nem saját munkaerővel intézi el, hanem e kötelesség teljesítéséhezegy vagy több alvállalkozót vesz igénybe, Az, hogy az áruk rakodója (gyártó/kereskedő/eladó) átadja,e az árukat szállíüísra, ezze| nincs rendszeresen érintve a megbízói felelősségvállalás, mivel a szállíási szolgáltatásokkal történő megbízás vállalkozásának se nem lényeges, se nem közvetlen tárgya. A feladással történő vásárlás eseteiben ful. online-kereskedelemben) kritikusan rá lehet kérdezni, ugyanis egy rakodó kötelezheti magát áruk szállLitásfua is, és ez, mint pl. az online-kereskedelemnél az izlet céljáútoz is taítozhat.
A polgárjogi felelősség mellett a minimálbér törvény 21. § 2. bekezdésében még amegbizó pénzbírságjogi felelőssége is rögzíWe van, ami természetszenileg egy vétkességi felróhatósághoz is kapcsolódik. Pénzbirságjogilag nem ismerhetők fel támpontok ana vonatkozóan, hogy a fent vrizolt vállalkozói fogalom korlátozott értelmezése itt is érvényes; az első megbízó is a norma cimzetíje. A minimálbér töwény 21. § 2. bekezdése szeint az jér el szabályellenesen, aki megbízóként tudja, vagy gondatlanul nem tudja, hogy megbízottja a II.
minimálbért nem vagy nem idóben fveti, vagy az ő megbizottja ezt a cselekménlt elköveti. Ezeket a vétségeket500 000 euróig terjedő pénzbírsággal biintetik. III.
A megbízói o1dal felelőssége
a minimálbér íizetésérevonatkozóan intenzív vitát váltott
ki
anól, hogy a felelősségi kockázat mennyiben korlátozható a szerződéses megállapodásokkal. Amennyiben az igénybe vett fuvarozási vállalkozók gondos kiválasáása révéna vétkesség a pénzbírsági előírások keretében érvénlelenítésrekerül, kézenfekvő, hogy a megbízók szerződésben kötelezik megbízottjaikat, hogy a minimálbér törvény rendelkezéseit betartsárk. Ezeket a klauzul ékat aztán a gyakorlatban kombinálják a kötbérklauzulával vagy a biztosítéki megállapodással. Azonban ez egyedül nem lesz elég. A megbízók inkább gondosan kiválasájáLk megbízotüaikat és minden ajánlatot plauzibilitási vizsgálatnak vetnek alá. Ebből ki kell derülnie, hogy a minimálbér fizetési kötelesség a javadalmazásba be van-e számitva.
Ha a plauzibilitási vizsgálatnál kétségekmerülnek fel arra vonatkozóan, hogy a szállítási szolgáltatás a kínált áron üemgazdaságilag racionálisan elvégezhető-e, akkor minimum a megbízottnál kell viszontkérdéseket feltenni ahhoz, hogy a vétségetel lehessen törölni,
Ezen kívül felmerül a kérdés,hogy a polgrirjogi megbízói felelösség kockfuata szerződéses klauzulákkal minimalizálható-e. Mindenekelőtt rögzíteni kel1, hogy megbízó kezességvállalása kötelező természetti, tehát szerződéses klauzulával nem 1ehet kizárni a
szállítási szerződésben. Munkavállaló lemondási nyilatkozata megbizójával
(mint
murrkáltatójával) szemben ugyancsak hatál}talan lerure, minimálbér törvény 3. §. Igénybevétel esetén azonban megbizónak meg van a lehetősége, hogy az ellen a megbízott ellen, aki nem fizet minimálbért, visszkeresettel éljen. Eá a visszkereseti igényt eglrészt a Polgtíri törvényköttyv 774. § biztosítja, másrészt a minimálbér nem ftzetése kírtéritésiigénlt keletkeztethet a Polgari törvénykönyv 280. § szerint, Kockázatkánt megmarad a fuvarozó fizetésképtelensége,vagy a ktjLlíijldi jogérvényesítés.Az épitőiparból ismert, hogy ezen kockazatok bebiztosítására szerződéses szabályokat léptetnek életbe, amik az alvállalkozók bevonását korlátozzák, és pénzügyi biztosítékokatkövetelrrek a bebiztositáshoz pl. egy szerződésteljesítésibiztosítékformájában. A fuvarozási szektorban az alvállalkoző alkalmazásanak korlátozása erós beavatkozást jelent a szokásos fuvarozási folyamatokba, és a biztosítéki szolgáltatások - kialakitásuktót fiiggően nagy adminisztratív ráfordítást vonnak maguk után, aminek a haszna inkább csekélye becsülhető annak okan, hogy a kockázat nem igazán mondható átláthatónak. A Szövetségi Munkaügyi Bíróságnak a munkavállalói kiküldetési törvénnyel kapcsolatos joggyakorlata szerint a megbízói felelősség esetében a munkavállaló fizetésképtelenségi pénz iránti kérelme esetén az igény nem száll át a Szövetségi munkaügyi ügynökségre, hanem a fizetéssel és annak mértékéveltörlődik, A Szövetségi munkaügyi ügynökség nem indíthat visszkeresetet megbízó ellen. F. Összegzés
A minimálbér törvény alkalmazása sok kérdéstvet fel a köáti áruforgalom területén is. Ez mind a gyakorlati lebonyolításra (p1. bejelentési kötelezettség és ellenőrzési lehetőségek kiilföldi vállalko zők alkalmazása esetén), mind a jogi alkalmazásra (mint a megbízói felelősség hatótávolsága) vonatkozik. Sok ponton először a birói gyakorlat tudja majd tisztázni a kérdéseket,
