No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2010/11

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2010. október 29.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2010. október 29.

Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 3 Egy bírói határozat megerősíti Obama elnök reformtörvényének fontos részét................................... 3 Egészségügyi reformok............................................................................................................................ 4 Az NHS fehérkönyvet csak az orvosok negyede támogatja................................................................. 4 Kockázatkiegyenlítés és önkéntes egészségbiztosítás Írországban.................................................... 5 Az új német egészségügyi reform főbb elemei .................................................................................... 7 Finanszírozás........................................................................................................................................... 8 Befektetések a közösségi rendelőintézetek fejlesztésébe az Egyesült Államokban ............................ 8 Újra napirendre kerülhet az orvosi ellátás fejkvótán alapuló finanszírozása az USA-ban.................... 9 2011-től csökken a DRG-k száma Németországban ......................................................................... 10 Az egészségügyi regulációs díjak helyzete Csehországban.............................................................. 11 A biztosítási díjak nagyfokú emelkedése várható Hollandiában ........................................................ 12 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 12 Csehország: az egészségügy finanszírozási problémái és reformja ................................................. 12 Betegmobilitás az európai országok és az USA-Mexikó összehasonlításában ................................. 14 Kórházügy.............................................................................................................................................. 17 Krankenhaus-Report 2010: a német kórházak éltek a lehetőséggel.................................................. 17 A kórházi ellátás finanszírozása Finnországban................................................................................ 18 A folyamat-orientált kórházi ellátás .................................................................................................... 21 Az esetátalány hatása a folyamat-orientált ellátásra a holland kórházakban..................................... 24 A kórházi ellátás jelentős javulása az Egyesült Államokban.............................................................. 25 Népegészségügy ................................................................................................................................... 27 A megelőzés kiterjedtebb alkalmazása költséghatékony életmentő módszer lehet –USA................. 27 A regionális egészségügyi hatóságok preventív stratégiái – Franciaország...................................... 28 Az adófizetők pénzéből „vesztegetik” a kövér és a dohányzó embereket.......................................... 29 Globális HIV/AIDS- jelentés 2010: az univerzális hozzáférés felé ..................................................... 30

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2010. október 29.

Humán erőforrás .................................................................................................................................... 32 Európaszerte súlyos orvos és ápolóhiány alakulhat ki 2020-ra ......................................................... 32 A kórházi orvoshiány csökkentésének lehetséges módjai - Németország......................................... 33 Az ápoló- és a szülésznő-képzés reformja Luxemburgban ............................................................... 34 Ország-információk................................................................................................................................ 34 Hollandia egészségügye 2010........................................................................................................... 34 Ausztria egészségügye 2010............................................................................................................. 35 EU egészségügy.................................................................................................................................... 35 Az Európai Parlament támogatja a szervadományozásra és transzplantációra vonatkozó európai szabályozást...................................................................................................................................... 35 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 36 Világszerte csökken az anyai halálozás ............................................................................................ 36 Az idősek számának növekedése Franciaországban - előrejelzések ................................................ 37 OECD: az egészségügyi kiadások növekedése nyomást gyakorol a kormányzati költségvetésre .... 38 Események ............................................................................................................................................ 39 EHFCN-konferencia: az egészségügyi korrupció elleni közös fellépésre buzdítja a tagállamokat..... 39

2


Egészségpolitika Egy bírói határozat megerősíti Obama elnök reformtörvényének fontos részét A Szövetségi bíróság szerint a kongresszus nem lépett túl a hatáskörén a kötelező egészségbiztosítás követelményével. George Streeh amerikai szövetségi bíró 1 határozata szerint a kongresszus felhatalmazással bír, hogy törvénybe iktassa Obama elnök egészségügyi reformjának kulcsfontosságú elemét, amely 2014-re valamennyi állampolgár számára kötelezővé tenné az egészségbiztosítást. A törvény aláírásának napján a republikánus elkötelezettségű Thomas More Law Center ügyvédi iroda pert indított abból a megfontolásból, hogy a törvény a kongresszus hatáskörén kívülálló alkotmányellenes adóterhet jelent. A bíró szerint a minimális fedezet rendelkezése, amely a mindenki számára szükséges egészségügyi szolgáltatásokat érintő gazdasági döntésekre vonatkozik, elfogadható eszköz a kongresszus céljának megvalósítására. A bíró nem bocsátott ki tiltó határozat, ahogyan a Thomas More Law Center szeretette volna, és az ügyvédi iroda hat jogi keresetéből még kettőt elutasított. Az igazságügyi minisztérium szóvivője üdvözli a bíróság döntését, amely kiáll az egészségügyi reformtörvény alkotmányossága mellett. Az ügyvédi iroda álláspontja szerint azonban Obama egészségügyi reformprogramja az ország történelmének egyik legelnyomóbb intézkedése. Úgy véli a kongresszus a törvényt az amerikai nép erőteljes ellenkezésével szemben fogadta el. A törvény nem az egészségügy átalakításáról szól, hanem arról, hogy a kormány precedens nélküli hatalmat szerezzen az emberek élete felett. A törvény az ország gazdaságának hatodát keríti washingtoni bürokraták hatalma alá, és 16-20 ezer extra ellenőrrel erősíti az adóbevallás felügyeletét az új szabályozás betartására. Streeh az első amerikai szövetségi bíró, aki egy olyan per ügyében hoz határozatot, amely szerint a kongresszus túllépett a hatáskörén a kötelező egészségbiztosítás követelményével. Az Affordable Care Act nevű reformtörvényt márciusban hagyták jóvá, azóta több pert indítottak az egészségügyi reformok leállítása érdekében. A legtöbb azzal érvel, hogy a szövetségi kormánynak nincs joga arra, hogy ráerőltesse az emberekre egy termék vásárlását pusztán azért, mert amerikai állampolgárok. A Thomas More Law Center szerint egy személy azon döntése, hogy nem vásárol egészségbiztosítást, az inaktivitás egy formája és nem gazdasági tevékenység, így erre nem érvényes az alkotmány azon záradéka, amely hatalommal ruházza fel a kongresszust az államok közötti kereskedelem szabályozására. Streeh bíró szerint azonban azzal, hogy egy személy úgy dönt, hogy nem vásárol biztosítást, gazdasági döntést hoz az egészségügyi szolgáltatások később történő, közvetlen fizetésére, ahelyett, hogy most vásárolna biztosítási fedezetet. Ezzel kollektíven dollár milliárdokat mozdít egyéb piaci résztvevő irányába, ezért ezen döntés szabályozása nincs a kongresszus hatáskörén kívül. (SZL) Forrás: `

Christian Nordqvist: Key Part Of Barack Obama's Healthcare Law Upheld By U.S. Judge. Medical News Today, 2010.10.08. http://www.medicalnewstoday.com/articles/204038.php (letöltés dátuma: 2010.10.11.) 2010-10-15 10:28:12

A szövetségi bíróságok az amerikai szövetségi törvényszéki rendszer részét képezik. Jelenleg 94 van az országban, a határozatot hozó George Streeh bíró az Eastern District of Michigan körzetből való. A szövetségi bírókat az elnök jelöli ki, majd a szenátus hagyja jóvá. 1

3


Egészségügyi reformok Az NHS fehérkönyvet csak az orvosok negyede támogatja Sok brit orvos szerint a radikális átalakítással járó kormányzati tervezet nem fogja javítani a betegellátást. Négy orvosból csak egy gondolja úgy, hogy a vitatott NHS átalakítási terv javítani fogja a betegellátást Nagy-Britanniában. Jóval nagyobb arányban (40%) vélik úgy, hogy a betegek nem fognak kiváló ellátásban részesülni, 25% nem ért egyet azzal, hogy a reformok javítják majd az egészségügyi ellátás minőségét, 15% pedig erősen ellenzi a tervezetet. Az orvosok felmérését a King's Fund nevű egészségügyi kutatóintézet rendelte a Doctors.net.uk közösségi webhely közreműködésével. A felmérésben 500 háziorvos és 500 kórházi orvos vett részt, akik nem véletlenül kiválasztott válaszadók voltak, hanem reprezentatív résztvevőkként történt a kiválasztásuk. A háziorvosok valamivel szkeptikusabbnak bizonyultak a kórházi orvosoknál, annak ellenére, hogy ők lesznek az átalakítás legfőbb haszonélvezői. Andrew Lansley egészségügyi miniszter számára azonban a felmérés jó híreket is tartalmaz. A GP-k 62%-a gondolja úgy, hogy a területükön vannak háziorvosok, akik vezetni tudnák az új szolgáltatásrendelő konzorciumokat. Emellett az összes orvos 40%-a véli úgy, hogy a reformok elősegítenék a GPk és a kórházi orvosok közötti szorosabb együttműködést. A felmérésre való válaszként az orvosvezetők és a Munkáspárt követelte, hogy a miniszter lassítsa le a reformok ütemét és dolgozza át a tervezetét, amely nagy aggodalmakat okozott az orvosi közösségben. Hamish Meldrum, a brit orvosszövetség (British Medical Association) elnöke szerint a felmérés újabb üzenettel szolgál a tekintetben, hogy a kormánynak újra kell gondolnia tervezetének legfontosabb elemeit, ha javítani kívánja az NHS hatékonyságát és meg akarja nyerni a szakma nagyobb részét. A BMA mellett más fontos szervezetek, mint a Royal College of Nursing és az NHS Confederation is attól tartanak Lansley kockáztat azzal, hogy túl gyorsan és túl messzire megy. A vezető orvosok közül csak Steve Field, a háziorvosi szövetség (Royal College of GPs) elnöke állt ki nyíltan Lansley tervei mellett. Azonban ő is figyelmeztetett az új GP konzorciumokért versengő nyerészkedőkre. Lansley szerint a reform nem választási lehetőség, hanem szükségszerűség. A kormány tervezete egyértelmű irányvonalat ad az NHS és a betegek számára az elkövetkezendő öt évre és azon túl. (SZL) Forrás: `

Denis Campbell: NHS white paper proposals backed by only one in four doctors. The Guardian, 2010.10.24. http://www.guardian.co.uk/politics/2010/oct/24/nhs-white-paper-doctors-survey (letöltés dátuma: 2010.10.25.)

2010-10-26 09:37:31

4


Kockázatkiegyenlítés és önkéntes egészségbiztosítás Írországban Írország lakossága jövedelmi viszonyoktól függően részesül az állami egészségügyi rendszer ingyenes vagy meghatározott önrésszel terhelt ellátásában. A lakosság jelentős része csak térítési díjakkal (még ha azok nagysága nem is magas) veheti igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat. 1957 óta, amióta Írországban felállították az Önkéntes Egészségbiztosító Testületet, a magánbiztosítás önkéntes alapon választható az ír lakosság számára. Az ír magánbiztosítás díjtételei az egészségügyi rendszer finanszírozásának mindössze 10-15%-át teszik ki, ennél érzékelhetően jelentősebb szerepet tölt be, mivel a lakosság mintegy 51%-a (ez 2009ben 2,3 millió lakost jelentett) választja biztosítási formájaként. Az OECD tagállamok önkéntes biztosítási piaca viszonylatában ez az egyik legmagasabb arány. Az ír közösségi díjszabás értelmében egy adott biztosítóhoz tartozó minden személynek ugyanazt a díjtételt számítják fel minden külön meghatározott rizikócsoport vonatkozásában. Kivételezett kockázati csoportnak tekintik a gyermekeket és a nappali tagozatos egyetemi hallgatókat, akiknek a díjtétele nem haladhatja meg a felnőtt díjak 50%-át. A biztosítók a felnőtt tarifákból 10%-os diszkontot adhatnak a csoportos biztosítás fedezete alatt álló személyeknek. Az 1990-es évek közepéig az ország egyetlen biztosítója monopolhelyzetben volt. 1996-ban a piac megnyílt a verseny előtt, és számos szabályozó intézkedés született a közösségi díjszabás támogatására. Azonban egy olyan környezetben, ahol mindössze három szabadon választható biztosító volt, és ezeknek csak az egyike rendelkezett jelentős piaci részesedéssel, a kockázatkiegyenlítés, melynek célja a közösségi díjszabás rendszerének megóvása a szelekció megelőzésével, egyben a verseny lehetővé tétele az egészségbiztosítási piacon, jogi és politikai akadályokba ütközött, jelentős vitákat, pereket generált. Írországban a kockázatkiigazító tényezők kiválasztását nem előzték meg széles körű egyeztető tárgyalások, így nem vált egyértelművé, hogy a retrospektív vagy a prospektív kockázatkiegyenlítés módszerének alkalmazása-e a célravezetőbb, azaz hogy a biztosítók közötti transzferek már az igényekkel kapcsolatban az előzőekben tapasztaltakon alapulnak-e vagy a további igények előrejelzésén, de mindkettőre történt kísérlet. Az eredeti kockázatkiegyenlítő rendszerben, mely retrospektív módszert alkalmazott, a kedvezőbb kockázatú csoportok biztosítói kor és nem szerint nyújtottak kompenzációt a kevésbé előnyös kockázati csoportok számára fedezetet nyújtó biztosítóknak. Ez azt jelentette, hogy a biztosító saját rizikóját hasonlították az országos rizikóprofilhoz, és ennek alapján kaphatott engedélyt arra, hogy visszatartsa esetleges megtakarítását. Ebben a rendszerben a kort és a nemet választották kockázatkiigazító változónak, az egészségi állapotot csak akkor alkalmazhatták, ha ezt a kockázatkiegyenlítés folyamatait szabályozó hatóság javasolta. Amennyiben az „egészségi állapot” változót alkalmazzák, ez jelentősen megnöveli a biztosítók közötti transzfereket, az eredetileg a „korra és a nemre” vonatkozó tényezők alkalmazásakor tapasztaltakhoz képest. A kockázatkiegyenlítés kérdésében az ír és az európai bíróságokon zajló folyamatos perek és tárgyalások nem vezettek eredményre, az Ír Legfelsőbb Bíróság 2008 júliusában a 2003-ban hozott rendelkezések és a biztosítók közötti transzferek eltörléséről, és egy átmeneti rendszer létrehozásáról rendelkezett. 5


2008 júliusában a privát biztosítást választó idősek érdekeit előtérbe helyező átmeneti megoldás született a kockázatkiegyenlítésre. A prospektív megközelítést alkalmazó átmeneti rendszer két legfontosabb eleme a következő volt: 1) életkorral összefüggő adókedvezmény nyújtása az önkéntes biztosítást kötő állampolgárok számára (49 év alatt egyáltalán nincs adókedvezmény, majd 50 év fölött 10 éves korkategóriánként növekvő, pl. 50-től 59 éves korosztályban 200 EUR, 80 év fölött 1175 EUR) 2) éves adó kirovása a magán egészségbiztosító-társaságokra az idősek adókedvezménye által generált költségek finanszírozására (a kirótt összeg minden felnőtt csoportra egységes volt, 160 EUR felnőttenként, és ennek egyharmada gyermekenként, mint ahogy biztosítási díjuk is átlagosan harmada a felnőttekének) Az átmeneti rendszer hiányosságaként azt róják fel, hogy kockázatkiigazító tényezőként csak nyers életkori megközelítést alkalmaz, és az életkor alapján juttatott adókedvezmény nem éri el az idős korcsoport tagjainak átlagköltségében az országos átlagköltséghez viszonyítva jelentkező különbségeket. A kockázatkiegyenlítést gyakorló legtöbb ország több kockázatkiigazító tényezőt alkalmaz, mint Írország, és ily módon hatékonyabban tudja visszaszorítani a kockázatszelekciót. Írország a kockázat-szolidaritás megóvásának céljával, hasonló célt tűzött ki, mint sok más ország, így Hollandia és Németország is. Az intézkedések bevezetése azonban sok olyan problémát vetett fel, melyek máshol nem jelentkeztek. A különbségeket egyrészt a versenyt a 90-es évekig nélkülöző piacszerkezet, másrészt a piac önkéntes jellege váltotta ki. Az ír kísérlet tapasztalatai a következőképpen összegezhetőek: 1) a kockázatkiegyenlítő rendszerek körültekintő kidolgozása elejét veheti a biztosítók és a lakosság által a megvalósítással kapcsolatban jelzett aggályoknak, 2) a kockázatkiegyenlítés eredményesebb lehet az adórendszeren keresztül bevezetett intézkedések révén, mint az ilyen háttérintézkedések igénybevétele nélkül, 3) az adórendszerből kiindulva, lehetőség nyílik a részleteket jobban figyelembe vevő kockázatértékelésre, mivel ily módon – elméletileg - kockázatokkal kapcsolatos támogatást lehet nyújtani bizonyos lakossági csoportok (pl. krónikus betegek) számára, 4) a verseny előmozdítása főként olyan környezetben lehet sikeres, ahol a kockázatkiegyenlítés a biztosítók tevékenységének viszonylagos hatékonyságán alapul, és nem érvényesül a preferált rizikócsoportok előtérbe helyezése, 5) Írországban az eredetileg figyelembe vett és alkalmazott „koron és nemen”, illetve az újabban egyedüli változóként kijelölt „életkoron” kívül további kockázatkiigazító tényezők alkalmazása vezethet sikerre a kockázatkiegyenlítésben. (ZLL) Forrás: `

Armstrong,John.: Risk equalisation and voluntary health insurance markets: The case of Ireland. Health Policy, Volume 98, Issue 1, November 2010, pages 15-26.

2010-10-20 15:08:11

6


Az új német egészségügyi reform főbb elemei Az elképzelések szerint a kötelező betegbiztosítás finanszírozásáról szóló új reformmal elkerülhetővé válik a kötelező betegbiztosítást 2011-ben fenyegető 11 milliárdos deficit. Ehhez azonban az orvosoknak, a kórházaknak, a gyógyszerészeknek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak is együtt kell működniük a rövidtávú megtakarítási intézkedések végrehajtása során. A reform elemei (2010.10.22.) ` A fizetendő járulék mértéke újra 15,5%-ra nő, ami a becslések szerint mintegy 6,3 milliárd euró többletbevételt eredményez ` A kiegészítő járulék behajtása: azok a pénztárak, amelyek működéséhez nem elegendő a 15,5%os betegbiztosítási járulék, kiegészítő járulékot hajthatnak be átalánydíj formájában. A behajtható kiegészítő járulék többé nem a járulékköteles jövedelem egy százalékában kerül meghatározásra. Kiegészítő járulékként az egyéni járulékköteles jövedelem 2%-a válik maximálisan behajthatóvá. ` Magánbiztosítás: a kötelező biztosításból a magán betegbiztosításba való váltás esetén a várakozási idő három évről egy évre csökken. ` Háziorvosi szerződés: a 73b paragrafus szerint 2010.09.21-ig megkötött szerződések 2012-ig érvényesek. Az új szerződések esetén a járulékstabilitás alapelve elsődleges, ami a betegbiztosítás esetértékéhez való orientációval valósítható meg. Az add-on szerződések esetén a pótlólagosan díjazott szolgáltatások, melyek a háziorvosi ellátásra vonatkozó 73. paragrafuson túlmutatnak, megtakarításokkal, illetve a hatékonyság növelésével kell, hogy finanszírozhatóvá váljanak. Az új szerződéseket az illetékes felügyeletnek a törvényi előírások betartása tekintetében felül kell vizsgálnia. ` Orvosi honoráriumok: az értékelő bizottságnak a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium részére 2011. április 30-ig a díjazások lehetséges fokozatos konvergenciájáról koncepciót kell előterjesztenie. A morbiditástól függő összdíjazás a 2011 és 2012-es időszakban 0,75%-kal növekedhet. Hasonló korlátozás érvényes az eddig extra költségvetésű szolgáltatásokra, kivételt képez ez alól a prevenció. Megszűnik az ellátási hiány esetén járó pótlék, illetve túlzott ellátás esetén történő levonás. ` Kórházak: a kórházi szolgáltatások árai az alapbér növekedésének felével emelkedhetnek. A többletszolgáltatások esetében (2010-hez képest) a kórházak 2011-ben harminc százalékos csökkenéssel kell, hogy számoljanak. A 2012-es csökkentés megegyezéssel kerül meghatározásra. ` Betegpénztárak esetében az adminisztrációs költségek a 2011 és 2012-es időszakban nem növekedhetnek. (VN) Forrás: `

Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/article/620489/roesler-verteidigtreformplaene.html

2010-09-27 13:05:09

7


Finanszírozás Befektetések a közösségi rendelőintézetek fejlesztésébe az Egyesült Államokban Az egészségügyi reformtörvény értelmében nyújtott pénzalapok további lehetőséget nyújtanak a közösségi ellátás elérésére. Kathleen Sebelius amerikai egészségügyi miniszter bejelentése szerint 727 millió dollár támogatást nyújtanak 143 közösségi rendelőintézet számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására és a szükséges építési és felújítási munkálatok elvégzésére. Ezek a pénzalapok első részét képezik az „Affordable Care Act” egészségügyi törvény címén nyújtott pénzadományoknak, amelyekben a közösségi rendelőintézetek fognak részesülni. A közösségi rendelőintézetek csaknem 19 millió beteget szolgálnak az Egyesült Államokban, akik közel 40%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással. Ezek a rendelők alapellátást és megelőző szolgáltatásokat nyújtanak több mint 7900 szolgáltató helyen szerte az országban. A szolgáltatások díjait a betegek jövedelme alapján szabják meg. A miniszter szerint a gazdasági visszaesés sok ember számára megnehezítette, hogy egészségügyi ellátáshoz vagy megelőző szolgáltatásokhoz jusson. A közösségi rendelőintézetek jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak a lakosság számára általában, de életmentő lehetnek azok számára, akik elvesztették egészségügyi fedezetüket vagy pillanatnyilag munka nélkül vannak. Az egészségügyi reformtörvény címén nyújtott pénzalapok még több ember számára adnak esélyt az ellátás elérésére olyan közösségekben, ahol korábban nem volt erre lehetőség. Az újonnan létesített vagy kibővített közösségi rendelőintézetek további 745 000 beteg számára nyújtanak ellátást, és egyben munkalehetőséget is az alulszolgált közösségekben. Az egészségügyi minisztérium által irányított Capital Development program pénzadományai 143 közösségi rendelőintézet építési és felújítási tevékenységét támogatják országszerte. Az elkövetkezendő öt évben az „Affordable Care Act” törvény 11 milliárd dollárt juttat a közösségi rendelőintézetek működésére, bővítésére és létesítésére az ország területén. A rendelők és a szolgáltatások növelésével csaknem megduplázzák az ellátott betegek számát, biztosítási státuszuktól vagy fizetőképességtől függetlenül. (SZL) Forrás: `

HHS announces a major new investment in community health centers. US Department of Health and Human Services, 2010.10.08. http://www.hhs.gov/news/press/2010pres/10/20101008c.html (letöltés dátuma: 2010.10.22.)

2010-10-28 10:25:39

8


Újra napirendre kerülhet az orvosi ellátás fejkvótán alapuló finanszírozása az USAban Az 1980-as 90-es években az orvosok fejkvóta alapú díjazása, melynek keretében az ily módon honorált orvosok minden biztosított betegük után fix összeget kaptak a nyújtott szolgáltatások mennyiségének figyelembe vétele nélkül, széles körben a költségkímélés eszközének és a hatékony ellátást előmozdító finanszírozási módnak számított. Az USA-ban a fejkvótán alapuló számítás továbbra is nagyobb mértékben fennmaradt azokon a területeken, ahol a HMO-k (egészségmegőrző szervezetek) nagy számban jelen voltak a piacon, de szinte eltűnt ott, ahol a HMO-khoz feliratkozottak száma csökkent. A fejkvóta 2007-re már csak a rendelői konzultációk mindössze 7%-ának fedezetéhez szolgált alapul. Elméletben a financiális rizikó szolgáltatókra való áthárítása a fejkvóta - mint a szolgáltatásokon alapuló hagyományos visszatérítési módozat révén - ösztönzőleg hatott az ellátás hatékonyabbá tételére, Az egészségügyi kiadások növekedése mérsékeltebb üteművé vált a 90-es években, egyidejűleg a HMO-k és a fejkvótán alapuló finanszírozási mechanizmusaik elterjedésével. A fejkvótán alapuló finanszírozás csak a HMO-khoz való feliratkozás csökkenésével szorult vissza, az 1999-ben regisztrált 80,5 milliós csúcsról 64,5 millióra 2008-ban. A HMO-tagság iránti igény csökkenésével egyidejűleg nőtt a preferált szolgáltató szervezetek (PPO) iránti kereslet. A PPO-k gyakorlatára való váltás, melyben a szolgáltatók szolgáltatás szerinti díjazásban részesülnek, magával hozta a fejkvóta mint finanszírozási mechanizmus alkalmazásának visszaesését. Jelenleg az egészségügyi kiadások folyamatos emelkedése és az ellátás minősége iránti fokozott igény újból az érdeklődés középpontjába helyezte az orvosok díjazásának reformját, és ezzel együtt a fejkvóta, mint erős költségkímélő eszköz iránti igényt. A reformkilátások vizsgálatához a MEPS (az Egészségügyi Költségvetési Panelfelmérés) adatai szolgáltak kiindulási alapul. Ezek révén nyílt lehetőség az általános és a szakorvosok fejkvóta alapú díjazásának vizsgálatára az 1996-2007-es időszak vonatkozásában. Az érintett családok és az orvosok bevonásával végzett éves felmérésekhez alkalmazott lakossági minta közel háromszorosára 22 794-ről 61 900-ra nőtt 1996 és 2007 között. A vizsgálat eredményei szerint a fejkvóta alapú finanszírozás alá tartozó konzultációk aránya konstans maradt az 1990-es évek végén, és csak a 2000-es évek elején mutatott hirtelen visszaesést. Így 2007re már csak a rendelőkben nyújtott konzultációk 7%-a (kevesebb, mint az 1990-es évek közepén regisztrált arány fele) tartozott a fejkvóta alapú finanszírozás alá A fejkvóta alapú számítás a HMO-k gyakorlatában is visszaesést mutatott. A fejkvóta alkalmazása azokban a megyékben maradt a legelterjedtebb, ahol a lakosság több mint 50%-a volt HMO-tag. Ezeken a helyeken minden negyedik orvosi konzultáció ilyen típusú díjazásban részesült 1998-ban és 2006-ban egyaránt. Ott, ahol a lakosság kevesebb, mint 10%-a volt csak HMO-tag, a fejkvóta alapú finanszírozás alacsony szinten maradt. Mindazonáltal 2006-ban azokban a régiókban, ahol a HMOtagság közepes szintű volt, a fejkvóta alkalmazása jóval alacsonyabb volt 2006-ban, mint 1998-ban. A fejkvótán alapuló finanszírozás minden régióban visszaesett 1996 és 2007 között, de a csökkenés különböző mértékű volt a különböző területeken. A nyugati régiókban, ahol a HMO-khoz való feliratkozás sokkal elterjedtebb, mint más térségekben, a csökkenés sokkal kisebb méreteket öltött, mint másutt, így a rendelőkben nyújtott konzultációk 16%-a továbbra is ilyen fedezet alatt állt 2007-ben. A nyugati államok közül Kaliforniában (29)%) és Oregon-ban (18%) maradt a fejkvóta alkalmazása a legelterjedtebb. Ezzel szemben az ország többi részén átlagosan 4%-ra csökkent. A vizsgálati eredmények szerint a fejkvóta alapú finanszírozás csökkenése a HMO biztosítottait felkereső orvosok konzultációinál is jelentkezett. Ez azt tükrözte, hogy a szolgáltatók egyre kisebb 9


hajlandóságot mutatnak a fejkvótán alapuló szerződések mellett jelentkező kockázatviselésre. A kockázatok kezelése azokon a területeken a leginkább megoldott, ahol nagy létszámú orvoscsoportok állnak régóta szoros kapcsolatban a HMO-kal, és szervezetten viselik a kockázatokat. A finanszírozási mechanizmus visszaesése annak is tulajdonítható, hogy a HMO-k túl megterhelőnek tartják a fejkvótán alapuló ráták kalkulásával és megtárgyalásával járó adminisztrációt. Jóllehet a fejkvótán alapuló finanszírozás visszaesést mutat, a problémák melyek megoldására szolgált volna, továbbra is fennállnak. Az egészségügyi kiadások továbbra is gyorsabban nőnek, mint ahogy ez a gazdaság más területein tapasztalható. Az egészségpolitikával foglalkozó szakemberek szerint a szolgáltatásokon alapuló díjazás nem jár megfelelő eredményekkel a költségkímélés vonatkozásában, így egy olyan vegyes összetételű rendszer bevezetését javasolják, mely fejkvótán alapuló elemeket és minőségértékelést is tartalmaz. A fejkvótán alapuló finanszírozás továbbra is széles körben elterjedt azokon a területeken, amelyek több HMO-taggal rendelkeznek és ahol nagyobb, integrált orvoscsoportok által szervezetten történik a kockázatkezelés. Ott viszont, ahol az egyéni és a kisebb csoportpraxisok dominálnak, a továbbiakban még komoly integrációs folyamatokra lesz szükség. (ZLL) Forrás: ZUVEKAS,S.H. – COHEN,J.W.: Paying Physicians By Capitation: Is The Past Now Prologue? Health Affairs, 2010,29,9,1661-1666. 2010-09-30 10:42:00 `

2011-től csökken a DRG-k száma Németországban Németország történetében a DRG rendszer 2003-as bevezetése óta első alkalommal 2011-ben csökken a DRG-katalógusban szerepeltetett esetátalányok száma. 2010-ben 1200 DRG-t tartottak nyílván, ezek száma 2011-től már 1194-re csökken. Erről kötött megállapodást a Német Kórháztársaság, a betegpénztárak és a Magán Egészségbiztosítók Szövetsége. A felek az új katalógustól a komplex kezelési folyamatok pontosabb nyomon követhetősége mellett a díjazás adekvátabbá válását várják. A kórházak az esetátalány mellett kiegészítő díjakat továbbra is elszámolhatnak. Az elszámolható kiegészítő díjak köre hárommal bővül, azaz jövőre 146 kiegészítő díj válik már elszámolhatóvá. A 2011-es esetátalányok meghatározása során 247 kórház – többek között tíz egyetemi kórház – tényleges kezelési költségeit vették alapul. A főosztályos esetátalányok kalkulálása során mintegy 3millió kezelési esetet elemeztek. (VN) Forrás: `

Flintrop, Jens: Krankenhäuser: Erstmals weniger Fallpauschalen, Deutsches Ärzteblatt 2010, 107(40). http://www.aerzteblatt.de/v4/archiv/artikel.asp?src=heft&id=78610 (letöltés dátuma: 2010.10.20.)

`

Institut für das Entgeltsystem im Krankenhaus: G-DRG-System 2011. http://www.gdrg.de/cms/index.php/inek_site_de/content/download/2830/18737/version/5/file/Fallpauschalenkat alog_2011_100929.pdf (letöltés dátuma: 2010.10.20.) 2010-10-20 15:17:30 10


Az egészségügyi regulációs díjak helyzete Csehországban Az Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet (ÚZIS) felmérése szerint a csehek bizonyos mértékben hozzászoktak a regulációs díjak fizetéséhez. A díjak legtöbb esetben nem tartják vissza őket az orvoshoz fordulástól, ugyanakkor a túlzott igénybevétel mérséklődött. A statisztikai adatok szerint a díjak bevezetésének első évében jelentősen csökkent, a következő évben pedig növekedett az ellátást igénylők száma. A változás mindkét évben leginkább az ügyeletek látogatottságában és a receptek számában nyilvánult meg. Az ügyeletek látogatottsága 2008-ban felnőtteknél 41%-kal, gyermekek esetében 25%-kal csökkent, 2009-ben pedig minden korosztálynál 10%-kal növekedett. A 2006. évi adatokhoz képest ez így is 33%kal kevesebb, ami azt mutatja, hogy a regulációs díjak megakadályozták a régi magas igénybevételhez való visszatérést. A receptek száma 2006-2007 években 90 millió körül mozgott, 2008-ban 69 millióra csökkent, 2009-ben pedig 73 millióra (6%-kal) növekedett. Az ambuláns esetek száma 2008-ban 17%-kal csökkent (a korábbi években 2-3%-kal), ezzel szemben 2009-ben növekedés (9,2%) volt tapasztalható. A kórházi ápolási napok száma 2008-ban 4,2%-kal csökkent, 2009-ben pedig nem volt számottevő változás az előző évhez képest (0,1%-os növekedés). Csehországban kiemelten foglalkoznak a regulációs díjak kérdésével, a megszüntetésükre való törekvések mellett javaslatok születtek a megtartásukra és fokozatos módosításukra, amit a takarékossági intézkedések részeként kezelnek. A szociáldemokraták több ízben javasolták a regulációs díjak megszüntetését, mivel alkotmányellenesnek tartják. Legutóbbi javaslatukat 2010 szeptemberében a parlament elutasította. Az új kormánykoalíció ellentétes véleményen van, takarékossági céllal a jövő évtől részbeni változtatásokat tart szükségesnek. Az Egészségügyi Minisztérium szakaszosan tervezi a díjak módosítását, első lépésben 2011 áprilisától 60-ról 100 koronára emelkedne a kórházi napidíj. A további módosítások a vizit- és a receptdíjra vonatkoznak, ezek ütemezése és meghatározása folyamatban van, beleértve a kedvezményezettekre vonatkozó feltételeket. A jelenleg érvényes regulációs díjak: 30 korona vizitdíj, 60 korona kórházi tartózkodási díj, 30 korona receptdíj (amennyiben a gyógyszer 30 koronánál olcsóbb) és 90 korona ügyeleti díj. Mentességet kaptak az anyagilag nehéz helyzetben levők, akiknek a jogosultság megállapításához igazolást kell bemutatniuk. 2008 augusztusától mentesültek a díjak alól az újszülöttek, 2009 áprilisától pedig nem kell fizetniük a 18 éven aluli gyermekeknek. A regulációs díjak limitje évi 5000 cseh koronával indult, amibe beleszámított a vizitdíj és a receptdíj, valamint a gyógyszertérítési díj (a hozzáférhető legolcsóbb gyógyszerek térítési díját figyelembe véve). 2009 áprilisától a limitet csökkentették 2500 koronára a gyermekek és a 65 éven felüliek esetén. (VM) Forrás: `

Hospodárské noviny, 2010. 09. 10.

`

MF DNES, 2010. 10. 07.

`

Právo, 2010. 09. 06.

2010-10-14 15:22:54

11


A biztosítási díjak nagyfokú emelkedése várható Hollandiában Hollandia egészségügyi és népjóléti szolgáltatásainak kiadásai 2011-ben várhatóan 3,3%-kal emelkednek és elérik a 63 milliárd eurót. A holland Egészségügyi, Népjóléti és Sport Minisztérium szerint a költekezés növekedése a szakorvosok, a fogorvosok, a kórházak, a gyógyszerköltségek és a krónikus betegségek általános biztosításának (AWBZ) költségnövekedése okozza. A holland kormány költségvisszaszorító intézkedései 2011-ben 173 millió euró megtakarítást fognak eredményezni. A 2011-es költségvetés legnagyobb megszorításai a gyógyszertermékeket érintik. Emellett a kötelező biztosítási alapcsomagból kiveszik a 21 éven felüli nők számára felírt fogamzásgátlót, csakúgy mint a fogászati ellátást a 18-21 éves korúak számára. A biztosítottak által fizetet kötelező önrész is növekedni fog. Ezt az összeget 2008-ban vezették be a betegek egyéni felelősségének erősítésére és 150 euróban szabták meg. A kötelező önrész 2010-ben 165 euró, amit 2011-ben 170 euróra, 2012-ben pedig 210 euróra növelnek. A co-payment fizetések is növekedtek, ami 2009-ben 46,5 millió eurót tett ki a 2008-as 46,2 millió euróhoz képest. A holland betegek akkor fizetnek önrészt a gyógyszerek rendelésénél, ha egy termék ára magasabb a referenciaárban megszabott árhoz képest. A költség-visszaszorító intézkedések azonban nem lesznek elégségesek a 3,4 milliárd eurós hiány fedezésére, így az egészségbiztosítási díjak erőteljes növekedése várható 2011-ben. Elsőként a DSW nevű biztosítótársaság jelentette be, hogy 10,5%-kal növeli az biztosítási díjat, évi 1194 euróra. A DSW azzal igazolta a nagyarányú növekedést, hogy a kormány alábecsülte a 2010-es egészségügyi kiadásokat. A 2006-ban bevezetett egészségbiztosítási rendszer ellenzői előre vetítették a biztosítási díjak erőteljes növekedését, mivel szerintük túl alacsonyra szabták a rendszer életbeléptetése idején. (SZL) Forrás: Healthcare Premiums Rise Sharply As Netherlands Faces Deficit of 3.5 Bil. Euro. IHS Global Insight, 2010.09.30. http://www.ihsglobalinsight.com/SDA/SDADetail19304.htm (letöltés dátuma: 2010.10.06.) 2010-10-07 11:52:28 `

Egészségügyi rendszerek működése Csehország: az egészségügy finanszírozási problémái és reformja Csehországban egyre több információ jelenik meg arról, hogy elfogyott az egészségbiztosítók tartaléka és emiatt korlátozni kell az egészségügyi intézmények kiadásait. Az egészségbiztosítók bevétele az idén a válság miatt lényegesen alacsonyabb a tavalyihoz képest, a gyógyszerek és az ellátás költségei viszont drágultak. Sok országhoz hasonlóan Csehország egészségügyére is kemény feladatok várnak. Többmilliárd koronát kell megtakarítani. Jövőre 15 milliárd korona hiánnyal kell számolni, ami szakértők szerint nem csupán a gazdasági válság hatásának, hanem jelentős mértékben az egészségügyi ellátásban 1989

12


után történt eseményeknek, illetve ezek következményeinek tudható be. A jelenlegi egészségügyi rendszerre nagymértékben a kilencvenes évek első felében végrehajtott reformok vannak hatással. Ebben az időszakban alakult ki a rendszer három alapvető pillére. Az első a kötelező egészségbiztosítás, amelyet az egyének, a munkaadók és az állam fizet, a továbbiakat az egészségügyi intézmények alkotják, nevezetesen a járóbeteg-ellátásban működő magánorvosok, valamint a közkórházak. Az első reformhullámot a nagymértékű privatizáció jellemezte, amely elsősorban a járóbeteg-rendelőket érintette. Ugyanakkor az egészségügyi rendszert jelentősen az államtól való függősség, illetve közfinanszírozás jellemezte. A kilencvenes évek közepén az egészségügy finanszírozása 90%-ban állami forrásokból történt. Összehasonlításul, ez a mutató az USA-ban 44% volt, az európai országok közül pedig Csehországhoz hasonlóan magas volt az arány Luxemburgban (90%) és Szlovákiában (88%), de az országok többségében alacsonyabb. Az említett időszaktól kezdve fokozatosan emelkedett a betegek száma és a kórházi ápolási idő. 1994ben 1,99 millió, 2008-ban pedig 2,16 millió beteget ápoltak Csehországban. 1990-ben a táppénz átlagos időtartama 18,4 nap volt, 2008-ban pedig 39,1 nap. A kórházakban az átlagos ápolási idő 7,4 nap, amihez képest az EU átlagos mutatója 1,5 nappal rövidebb. Csehország azon OECD országok közé tartozik, amelyek lakosságának egészségügyi magánkiadásai alacsony mértékűek - Luxemburghoz, Dániához, Norvégiához és Nagy-Britanniához hasonlóan. A csehországinál (17,5%) alacsonyabb aránnyal rendelkezik Luxemburg (9,1%). Az egészségügyi magánkiadások aránya legmagasabb az USA-ban (53,5%) és Svájcban (40,9%). Leos Heger új egészségügyi miniszter szerint az előkészületben levő reformok egyik megtakarítási intézkedése az ápolási idő lerövidítése. Mivel az egészségbiztosítók kasszája kimerült, jövőre a gazdálkodásuk mínuszba kerül, szükség lesz a csúcstechnológia korlátozására és alternatív módszerek, eljárások alkalmazására, amelyek olcsóbbak, de megfelelő színvonalú ellátást biztosítanak. A kormány terveiben szerepel a magánkiadások, ezen belül a regulációs díjak emelése, továbbá olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a standardon felüli ellátásra való kiegészítő biztosítás megkötését. Ennek alapfeltétele az egészségbiztosításból fedezett egészségügyi szolgáltatások mértékének meghatározása. A fentiekkel összhangban tervezik az átfogó reformtörvények kidolgozását. A koalíciós megállapodás szerint ezek bevezetésére 2012-tól kerül sor, és a minisztériumnak a tervezeteket jövő év közepén kell beterjesztenie a kormány elé. A regulációs díjak módosítására 2011 áprilisától kezdve fokozatosan kerül sor. A szakmai közvélemény szerint a vártnál lassabban halad az egészségügyi reform Csehországban. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselői elégedetlenek a minisztérium munkájának lassúsága miatt, mivel ezzel pénzforrásokat veszítenek el az egészségügy számára. A szakmai társadalom időszerűnek tartja a reformfolyamatok felgyorsítását. Egyre nagyobb a feszültség a megtakarítási intézkedések, és különösen a munkatörvénykönyvnek a kormány által tervezett módosításai miatt. Zavaró számukra a jelenlegi bizonytalan helyzet, mivel szerintük a finanszírozási és a bérezési rendszer változtatása esetén fennáll a veszélye annak, hogy jelentősen csökkenhet az orvosok és az ápolónők bére. Egyre növekszik a felmondást és külföldön történő munkavállalást fontolgató orvosok száma. Az Egészségügyi és Szociális Szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben nem kapnak megnyugtató választ a helyzet tisztázására. Tomás Julínek ex-miniszter (ODS) által előkészített és hosszú ideig mellőzött reformtörvények most felszínre kerülnek. Ezek közül először a mentőszolgálatról, és a specifikus egészségügyi 13


szolgáltatásokról szóló törvények kerülnek sorra. Bonyolultabb lesz az egészségbiztosításról és felügyeletéről, valamint az egészségbiztosítókról szóló törvény kiadása. Prioritást élvez az orvosképzés szabályozása is. Lassan letelik a kormány első 100 napja, és esedékes Leos Heger új egészségügyi miniszter beszámolója. Álláspontja szerint a megtakarítási intézkedések és a reformtörvények igen bonyolult háttérmunkát kívánnak. Fontosnak tartja a megfontoltságot és alaposságot, hogy ne ismétlődjenek meg az utóbbi tíz évben tapasztalt problémák. A változtatásoknak nem új komplikációkat, hanem megoldást kell eredményezniük. (VM) Forrás: ` ` ` ` ` ` `

http://www.mzcr.cz/ http://www.zdn.cz/ Profit, 2010. 10. 11. Právo, 2010. 09. 27 - 2010. 10. 13. CTK, 2010. 08. 09 - 2010.10.12. MF DNES, 2010. 08. 30. - 2010. 10. 07. (msvo) ZDN.cz. 2010. 09. 08.

2010-10-15 11:05:11

Betegmobilitás az európai országok és az USA-Mexikó összehasonlításában A határokon átnyúló egészségügyi ellátás vizsgálata két csoportra osztható: az egyik az európai elemzéseken nyugszik, a másik pedig az Egyesült Államok tapasztalatait veszi figyelembe, főképpen az amerikai-mexikói határ mentén. Európában a betegmobilitással kapcsolatos új kormányzati politikákat akkor vezették be, amikor az Európai Bíróság jogesetei következtében kiszélesítették az állampolgárok jogait, hogy más Európai Uniós országokban részesüljenek egészségügyi ellátásban. Az európai lakosokat általában egészségbiztosítási pénztárak fedezik, és a betegmobilitás a jobb minőségű és olcsóbb juttatásokhoz való hozzáférést teszi lehetővé. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az emberek azért utaznak külföldre, mert nem férnek hozzá olyan szolgáltatásokhoz, melyeket az európaiak (és a biztosítással rendelkező amerikaiak) természetesnek vesznek. A betegmobilitás a legsérülékenyebb (és nem a jómódú) emberek számára teszi lehetővé az ellátást. Az Egyesült Államokból orvosi ellátásra külföldre utazók nem a fényűzés vagy a választási szabadság alapján tesznek így, hanem azért, mert olyan egészségügyi fedezethez jutnak hozzá, amit máskülönben nem tudnának megfizetni. A betegmobilitás több módon értelmezhető, európai viszonylatban a határt átszelő beteg öt típusát lehet megkülönböztetni: ` ideiglenesen külföldön tartózkodó emberek, akik megbetegednek ` más országban nyugdíjba vonuló emberek ` a határvidéken élő lakosok ` egy ország által külföldre beutalt betegek ` a saját elhatározásból külföldön ellátást kereső emberek 14


A jelen elemzésből az első két típus kimarad és csak azokat a betegeket veszi számításba, akik önként válnak mobillá. A külföldön történő kezelés választását két fő tényező befolyásolja: az ellátás minősége és az ellátás költsége. Emellett bizonyos betegjellemzők is hozzájárulnak a választáshoz, pl. a kulturális ismeretség és a külföldi ellátás terén szerzett tapasztalatok ösztönzően hatnak az emberekre. Az Egyesült Államokban élő mexikói lakosok hazatérnek, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek, mivel ismerik az ottani egészségügyi rendszert és kényelmesebben érzik magukat. Hasonló módon az ellátást külföldön kereső európai betegek legtöbbször közös kulturális vagy nyelvi kapcsolatban állnak egy régión belül. Más esetekben a betegek azért utaznak más országba, mert olyan szolgáltatásra vágynak, amely etikai vagy biztonsági okokból kifolyólag nincs engedélyezve saját országukban. Előfordulhat az is, hogy korlátoznak egy szolgáltatás elérését, pl. amikor egy gyógyszer vényköteles az egyik országban, míg a másikban nem. A külföldön ellátást kereső embereket leginkább az alacsonyabb árak motiválják. Az átfogó alapellátás fedezetének hiányából adódó betegmobilitás a határterületen élő lakosokat érinti főképpen, mivel a betegeknek gyakoribb ellátásra van szükségük. Ez a fajta betegmobilitás kevésbé jellemző Európára, ahol a teljes lefedettség elterjedtebb. Azonban az Egyesült Államokban a betegmobilitás a biztosítás nélküliek, a szegények és az alulbiztosítottak számára jelent biztonsági hálót. A külföldi ellátás keresését a közvetlen fizetések és az egészségbiztosítási díjak nagymértékű növekedése ösztönzi, ami miatt sok dolgozó lemond a biztosítási fedezet vásárlásáról. A betegmobilitás adatainak elemzése azt mutatja, hogy főleg a biztosítás nélküli emberek utaznak külföldre kezelés céljából, bár Mexikó alacsony orvosi költségei gyakran arra késztetik az embereket, hogy eleve ne vásároljanak biztosítást az Egyesült Államokban. A külföldön történő kezelés keresésének másik oka abban található, hogy bár az egyén rendelkezik átfogó fedezettel, a biztosító nem térít egy szolgáltatást vagy jelentős önrésszel terheli azt (kiegészítő kiutazás). Ez a fajta betegmobilitás közelíti meg leginkább az „egészségturizmust”, ahol az emberek kihasználják a költség-differenciált olyan szolgáltatások terén, mint a gyógyszer termékek, a fogászati ellátás vagy az elektív műtét. Hagyományosan a biztosítással bíró, jómódú lakosok utaznak Mexikóba kiegészítő ellátás céljából fogászati, szemészeti és orvosi szolgáltatásokért vagy vényköteles gyógyszerekért. Európában a kiegészítő ellátás céljából történő utazás kevésbé jellemző az alapellátás átfogó volta miatt, de fontosnak számít néhány területen, mint a gyógyfürdők, a fogászati ellátás és a plasztikai műtét. A külföldre utazást a szolgáltatások jellege is ösztönözheti (duplikációs kiutazás). A fogyasztó magas minőség miatt is kereshet külföldön ellátást, vagy a várólisták elkerülése céljából. Egy 2007-es Eurobarometer felmérés szerint az európai lakosok 65%-a utazna külföldre, hogy gyorsabb kezelést kapjon. Az EU-s országok lakosainak 80%-a utazna külföldre jobb minőségű ellátásért, de csak 42% utazna olcsóbb ellátásért. A jövőben hozott szakpolitikák valószínűleg megerősítik a duplikációs kiutazást (jobban mint a kiegészítő kiutazást), mivel az EU-s direktíva-tervezet szerint a tagállamok továbbra is maguk határozhatják meg milyen szolgáltatásokat fedeznek. Intézményesített kiutazás akkor történik, amikor a kormányok és a fizetők formális programokat hoznak létre a betegmobilitás szabályozására és annak a hazai finanszírozási és/vagy ellátó rendszerbe való beépítésére. Az intézményesítés folyamatában két dimenzió létezik: az ellátói oldalon levő szakpolitikák és a finanszírozási oldalon levő szakpolitikák. Az ellátói oldalon történő intézményesített kiutazás potenciálisan hasznára lehet a kormányok és a fizetők számára, hogy a kapacitás korlátokat vagy egyéb problémákat a hazai egészségügyi rendszeren belül kezeljék. Példának hozható fel az az eset, amikor a brit NHS várakozási időinek enyhítésére a kormány térített bizonyos kezeléseket Európában.

15


Az Egyesült Államokban az intézményesítés alkotóelemei (ellátás és finanszírozás) kevésbé fejlettek. Az ellátás minőségi standardjait önkéntes alapon állapítják meg egy non-profit tanúsítási eljárás során (Joint Commission). Az intézményesítés finanszírozási politikái államonként változnak és arra összpontosítanak, hogy lehetővé tegyék a mexikói biztosítóknak szűk egészségbiztosítási termékek árusítását Kaliforniában, hogy javítsák az egészségügyhöz való hozzáférést. A biztosítás hordozhatósága Mexikó és az Egyesült Államok között erősen korlátozott. Az Egyesült Államokban a biztosítás nélküli külföldi állampolgárok csak sürgősségi szolgáltatásokat vehetnek igénybe, és az ellátók kérhetnek térítést a betegektől. A biztosítás nélküli mexikói bevándorlók vagy a közszolgálati biztonsági hálót veszik igénybe, vagy vissza mennek Mexikóba. Az amerikai nyugdíjasok elégtelen biztosításban részesülnek Mexikóban, mivel a Medicare nem fizet külföldön történő ellátásért. Az európai szakpolitika az intézményesítés spektrumának egyik végletét képviseli, ahol az egészségbiztosítási juttatások egyre kiegyenlítettebbé és hordozhatóbbá válnak, az ellátó rendszerek és minőségi standardok is szorosabban vannak harmonizálva. A betegmobilitás érdekében kifejtett nyomás az európai országokat a tervezett intézményesítés felé vezette, ahol a fennálló egészségügyi rendszer kiegészítőjeként fog szerepelni a betegek választási lehetőségeinek növelésére, a skálagazdaság és a minőség javítására, az e-health használatának növelésére. Az Egyesült Államokban a betegmobilitás korlátozott és elsősorban gazdasági szükségletek vezérlik a jogok, a hatékonyság és a forrásmegosztás érvei helyett. A minimalista amerikai politikai keret főképpen a szabályozás fellazítását célozta meg, hogy segítse a megfizethető biztosítási termékek vásárlását a biztosítás nélküli lakosság számára a szolgáltatások Mexikóban történő igénybevételével. Európához viszonyítva a betegmobilitás földrajzi terjedelme is korlátozott az Egyesült Államokban. Az új amerikai reformtörvény egészségbiztosítási piacokat fog létre hozni és kötelezővé teszi a fedezetet mindenki számára. Mindennek vegyes hatása lesz a betegmobilitásra. Egyfelől a szegények és a biztosítás nélküliek jobb lefedettségével csökkenhet az alapvető fedezet iránti kereslet. Másfelől a kötelező fedezet bevezetése az alacsonyabb költségű vagy duplikációs fedezet irányába gyakorolhat nyomást az alapvető fedezet helyett, ha kereslet alakul ki a külföldön nyújtott ellátás felé azok körében, akik egészségbiztosítás vásárlására lettek kényszerítve. Az Egyesült Államokban a betegmobilitás kevésbé fejlett, mint Európában, és a kevés hivatalos szakpolitika, amely támogatja a határokon átívelő egészségügyet, valójában korlátozza az egyének választási lehetőségét. A betegmobilitást támogató magánkezdeményezéseket az egészségbiztosítók ösztönzik a költségek csökkentésére, és nem a hatékonyság vagy a minőség növelésére. Európa egészségügyét közös elvek vezérlik: az ellátáshoz való teljes körű hozzáférés, az ellátás minősége, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés és a szolidaritás. Az értékek ilyen fajta összhangja hiányzik az Egyesült Államokban, ahogy ezt a egészségügyi reform elfogadásának nehézsége is mutatja. (SZL) Forrás: `

Miriam J. Laugesena, Arturo Vargas-Bustamante: A patient mobility framework that travels: European and United States–Mexican comparisons. Health Policy, Volume 97, Issues 2-3, October 2010.

16


Kórházügy Krankenhaus-Report 2010: a német kórházak éltek a lehetőséggel A Krankenhaus-Report 2010 központi témája, hogy válságban van-e a kórházi ellátás Németországban. A 2010-es jelentés átfogó képet nyújt az új DRG rendszer 2003-as bevezetése óta történt változásokról. A jelentés azt mutatja, hogy a kórházak többsége kihasználta a felkínált lehetőségeket és megbirkózott a kihívásokkal. Az is látható, hogy további milliárdos hatékonysági tartalékok maradtak a rendszerben, valamint cselekvésre van szükség a beruházás-finanszírozás terén. A Krankenhaus-Report 2010 világosan megmutatja, hogy a DRG bevezetés nem csak az átláthatóságot növelte, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a kórházak kapacitása csökkenjen és a termelékenység növekedjen. A 2003 és 2008 közötti időszakban például a kórházi férőhelyek száma 7,1 százalékkal, a kórházban töltött idő pedig 8,3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az esetszám ezzel párhuzamosan 1,3 százalékkal emelkedett. Az új DRG rendszer egyik alapgondolata – azonos teljesítmény azonos díjazásért – hatékonynak bizonyult. Az utóbbi években különösen a magán kórházi láncok profitáltak ebből, azonban akadtak olyan kórházak is, amelyek veszteségessé váltak. A veszteségre azonban a kórházak a bevezetett produktivitást növelő intézkedésekkel, a munkamenet optimalizálásával eredményesen reagáltak. Ennek köszönhetően a fizetésképtelenség vagy a kórházbezárás – ellentétben a fúziókkal - abszolút kivételnek számítanak. Összességében úgy tűnik, hogy a bevezetett árrendszer által kiváltott versennyel a kórházak általánosságban jól boldogultak. A fekvőbeteg-ellátás terén a rendszerben azonban még mindig találni átlag feletti kapacitásokat. OECD összehasonlításban Németország az 1000 lakosra jutó 8,2 kórházi ággyal a harmadik helyen áll Japán és Ausztria mögött. A status quo-orientált hatékonysági elemzések arra mutattak rá, hogy további mintegy 2 és 4 milliárd euró közötti hatékonysági tartalékból lehet kiindulni, ami további racionalizálással megvalósítható. E téren további eredmények érhetőek el, ha a betegellátás meglévő ágazati elkülönülése enyhül, a szelektív szerződéskötések lehetősége bővül - hangsúlyozzák a KrankenhausReport 2010 szerzői. Németországban sem újdonság, hogy a tartományok nem teljesítik kielégítően invesztíciós kötelezettségeiket. Így a beruházásokra fordítható pénzügyi eszközök a kötelező és a magánbiztosítás összkiadásához viszonyítva az 1997-es 10,2%-ról 2007-re 4,7%-ra csökkentek, de a szakértők véleménye szerint 10%-ra volna szükséges. A szerzők szerint jelenleg a szükséges további beruházások a produktivitás terhére történnek, egyes esetekben további beruházásokat részben a betegpénztárak finanszíroznak. 2009-ben a német térdízületi műtétek száma 175 ezer, a csípőprotézis műtétek száma 209 ezer volt. A térdízületi műtétek számának növekedése az elmúlt hét évhez viszonyítva 52%-kal, a csípőprotézis műtétek száma 18%-kal nőtt. A térd- és csípőprotézis műtétek a kötelező betegbiztosítás összkiadásának 2%-át tették ki, ami igen jelentős költségnövekedést jelent, ezért javaslatok születtek az ilyen jellegű beavatkozások szükségességének ellenőrzésére. A legtöbb német beteg esetében kórházi fekvőbeteg ellátásra 2009-ben pszichés zavar – megelőzve a szív és érrendszeri megbetegedéseket – miatt került sor. Különösen riasztó az ilyen esetek növekvő számában, hogy a kezelési esetek egynegyede az alkoholfogyasztással hozható összefüggésbe. (VN)

17


Forrás: `

AOK Bundesverband: Krankenhaus-Report 2010, Kliniken haben Chancen genutzt, 2009.12.01. http://www.aok-gesundheitspartner.de/bund/krankenhaus/publikationen/khr/index.html (letöltés dátuma 2010.10.26.)

`

Deutsches Ärzteblatt: Krankenhausreport 2010, Psychische Störungen häufigste Ursache für stationäre Behandlung, 2010.07.27. http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/42137/Krankenhausreport_2010_Psychische_Stoerungen_ haeufigste_Ursache_fuer_stationaere_Behandlung.htm (letöltés dátuma 2010.10.26.)

2010-10-27 16:04:

A kórházi ellátás finanszírozása Finnországban A finn kórházi ellátást 21 kórházi körzet biztosítja, amelyeket az őket alkotó helyi önkormányzatok menedzselnek és finanszíroznak. Intézményi struktúrájában, finanszírozásában és céljaiban a finn egészségügyi rendszer azon északi államok, valamint az Egyesült Királyság egészségügyi rendszeréhez áll a legközelebb, amely lefedi a teljes lakosságot, és szolgáltatásait főleg az állami szektor biztosítja, valamint általános adókból finanszírozzák. Ugyanakkor a többi északi országgal összehasonlítva, a finn rendszer sokkal decentralizáltabb, az egyik leginkább decentralizált rendszer a világon. A 342 önkormányzat közül még a legkisebb is felelős az összes „önkormányzati egészségügyi szolgáltatás” megszervezéséért és finanszírozásáért. A finn rendszer másik egyedülálló jellegzetessége a másodlagos állami finanszírozási rendszer (a Nemzeti Egészségbiztosítási rendszer, NHI), amely részben visszatéríti ugyanazokat a szolgáltatásokat, amelyeket az adóalapú rendszer, és azokat is, amelyeket a magánszektor biztosít. Az NHI részben visszatéríti a magán kórházi ellátás igénybevételét is. A specializált ellátást (pszichiátriai és akut nem pszichiátriai) a kórházi körzetek biztosítják, amelyek az önkormányzatok szövetségeihez kapcsolódnak. Minden önkormányzat kötelezően tagja egy kórházi körzetnek. Az egészségügyi központokon és kórházi körzeteken keresztül biztosított szolgáltatásokon felül az önkormányzatok magánszolgáltatóktól is vásárolhatnak szolgáltatásokat. 2008-ban a specializált ellátás az összes egészségügyi kiadás 33%-át tette ki. 21 kórházi körzet működik az országban. Minden kórházi körzetnek van egy központi kórháza, és néhány kórházi körzetben kisebb helyi kórházak is vannak. 15 helyi kórház működik az országban. A fekvőbeteg-ellátást 5 egyetemi kórház biztosítja, amelyek kórházi körzetük központi kórházaként is tevékenykednek. A kórházi körzeteket a tagönkormányzatok menedzselik és finanszírozzák. A finanszírozás elsősorban a kórházi körzeteknek juttatott önkormányzati kifizetéseken alapul az igénybevett szolgáltatások alapján. 2008-ban a finanszírozás 4,2%-a co-paymentből származott. Ezen felül, a kormányzatok támogatják a kórházak oktatási és kutatási tevékenységét, amelyet elsősorban az egyetemi kórházak végeznek. Az önkormányzatok, mint vásárlók évenként tárgyalnak a kórházi körzetükkel a szolgáltatások ellátásáról. A kórházi körzetek és önkormányzatok különböző szerződéses vagy tárgyalási mechanizmusokon keresztül határozzák meg a volumenre vonatkozó célkitűzéseket, valamint a 18


kifizetéseket, amelyek magukban foglalják a vásárló-szolgáltató megosztottság elemeit. A tervezett volumenek és költségek egyaránt az előző évin alapulnak. Számos esetben a forrásallokáció mértéke különbözik az önkormányzatok és a kórházi körzetek között. A tendencia az, hogy túl alacsonyan tartják a költségvetést, és az egyezményeket gyakran felülvizsgálják az év folyamán a kórházi körzetek által nyújtott szolgáltatások tényleges mennyisége és típusa szerint. Általában nincsenek explicit szankciók, ha eltérés tapasztalható a megegyezett céloktól és tervektől, és az önkormányzatok fedezik a deficitet, valamint fenntartják a megtakarítást a számlájukon. A tárgyalási mechanizmusok folyamatos változás és fejlődés alatt állnak. Minden kórházi körzet költségvetése ezeken a tárgyalásokon alapul, és formálisan egy tanács dönt, amelynek tagjait az egyes önkormányzatok választják. A tanács hagyja jóvá a pénzügyi beszámolókat (mint pl. kifizetési módszerek, valamint a kifizetések szintjei (árai)) is, és dönt a főbb befektetésekről. Ha a költségvetést túllépik, az önkormányzatoknak fedezniük kell a deficitet saját bevételeikből, általában azáltal, hogy a szolgáltatásokért magasabb árat fizetnek. Költségvetési többlet esetén az önkormányzatok által fizetett árakat csökkenteni lehet. A kórházi árazási rendszerek fő célja ezáltal az, hogy fedezze a termelési költségeket, és a kórházi költségeket megfelelően ossza el az önkormányzatok között, amelyek a kórházi körzeten belül a szolgáltatásokat finanszírozzák. Nemzeti szabályozások vagy irányelvek hiányában minden kórházi körzet maga határozza meg azokat a fizetési módszereket, amelyeket a visszatérítésre alkalmaznak. Mivel a kifizetési módszerek körzeti alapúak, körzetenként eltérőek lehetnek. Az árazási trend fokozatosan tolódott el az ágy/nap áraktól az esetalapú finanszírozás felé. Jelenleg 21 körzetből 13 DRG-alapú finanszírozást alkalmaz. A DRG-k alkalmazásának elvei és szabályai jelentősen változnak a kórházi körzetek között, mivel nincsenek nemzeti irányelvek. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a finn kórházak hatékonyabban működnek más északi kórházaknál. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a finn kórházak kismértékben hatékonyabbak, mint a dán kórházak, mintegy 10%-kal hatékonyabbak, mint a norvég kórházak, és majdnem 20%-kal hatékonyabbak, mint a svéd kórházak. Ezen különbségek okait teljes mértékben nem elemezték, de az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az önkormányzatok költségkontrollja (amelyet helyi adókból finanszíroznak) sokkal hatékonyabb, mint a megyéké vagy a nemzeti kormányzatoké. A jelenlegi törvénykezés mellett a Szociális és Egészségügyi Minisztérium nagyon gyenge hatalommal bír, és nincsenek hatékony eszközei arra, hogyan befolyásolja a helyi szintén hozott döntéseket. Mindazonáltal az utóbbi években a kormányzat befolyása egészségügyi téren növekedett. 2005-ben a kormány 2 reformot hajtott végre. Az első a klinikai irányelvek bevezetése volt a kezelések széles körére vonatkozóan, amellyel az volt a célja, hogy növelje a konvergenciát Finnországban az elektív sebészeti eljárások rátáit illetően, valamint küszöböt állítson az eljárásokra vonatkozó várakozási listákra történő felvételre. A második a maximális várakozási időre vonatkozó célkitűzések bevezetése volt a nem sürgős vizsgálatokra és kezelésekre vonatkozóan az egészségügyi központokban és kórházakban. A kórházi körzeteknek bírságot kell fizetniük, amennyiben nem sikerül teljesíteniük a várakozási időre vonatkozó célkitűzéseket. Világos trend mutatható ki a kórházi szolgáltatók, valamint vásárlók növekvő méretét illetően, amely önkéntes alapon történt a kormányzat ajánlásait követve. Az egyik példa 3 kórház összeolvadása (Helsinki Egyetem, Jorvis és Peijas kórházai) 2007-ben egy intézménybe, amely az összes akut szomatikus ellátás mintegy 25%-át biztosítja az országban. Az új egység orvosi szakterületek szerint szerveződött, úgyhogy ugyanazok a szakterületek a korábbi 3 kórházban összeolvadtak. A Minisztérium jelenlegi kezdeményezése alapján centralizálni fogják a magasan specializált ellátást igénylő betegségek kezelését 5 specializált felelősségű kórházi körzetre (kormányzati törvényhozás 2010, implementáció 2011). A vásárlói oldalon 2009-ben az önkormányzatok száma 415-ről 342-re csökkent. 19


Az utóbbi évtizedben számos helyi reform során integrálták a szolgáltatások ellátását egységes szervezetbe. A reformok célja az, hogy erősítsék a kooperációt az alap- és szakellátás, valamint a szociális-jóléti szolgáltatások között. A reformok magukban foglalják az egészségügyi központok és regionális kórházak egy szervezetbe történő összeolvasztását, létrehozva egy új regionális, önszabályozó adminisztratív testületet az összes önkormányzati szolgáltatás számára (beleértve az egészségügyi, szociális, középiskolai szolgáltatásokat) a regionális tanácsokkal és kórházi körzetekkel együttesen vállalva a felelősséget az alapellátásért. 2008-ban a finn lakosság 10%-a élt olyan területeken, ahol az alap- és szakellátást ugyanaz a szervezet biztosította. A minisztérium egy másik jelenlegi kezdeményezése magában foglalja az egészségügyi központok és nem egyetemi kórházi körzetek jelentősebb integrációját az országban (kormányzati törvényhozás 2010-ben, implementáció várhatóan 2011-ben). Az önkormányzati egészségügyi rendszerben a betegek nem választhatnak szabadon a kórházak között. A jelenlegi kormányzati javaslat magában foglalja azt az ötletet, hogy a betegek szabadon választhassanak az (állami) kórházak között saját kórházi körzetükön belül (kormányzati törvényhozás a parlament elé terjesztve 2010-ben, implementáció várhatóan 2011-ben). Mindazonáltal eddig nem döntöttek arról (és javaslat sem született arra nézve), hogy az önkormányzatokat hogyan finanszíroznák ilyen keretben. 1996-ban a finn Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Kutatási és Fejlesztési Központ (STAKES) egy projektet indított el, Kórházi Benchmarking Projekt néven, együttműködésben a kórházi körzetekkel. A fő cél az volt, hogy biztosítsák a kórházi menedzserek számára a kórházi tevékenységek fejlesztéséhez és irányításához szükséges adatokat. A projekt során egy olyan internet-alapú információs rendszert terveztek és valósítottak meg, amely támogatja a folyamatos adatgyűjtést és feldolgozást, valamint az aggregáció kívánt szintjén teljesítményértékelést lát el. A projekt hasznosítja a kórházak már létező információs rendszerét (a betegadminisztrációs rendszereket, költség-elszámolási és árazási/visszatérítési adatok és költségadminisztráció), hogy betegszintű adatokat gyűjtsenek az előállított szolgáltatásokról és költségeikről. Jelenleg az éves adatokat rutinszerűen gyűjtik. A termelékenység- és hatékonyság-kalkulációkat hagyományos tevékenységmérésekkel végzik, mint pl. DRG- felvételek és járóbeteg vizitek, valamint az ellátás mérésének fejlettebb DRG-súlyozott változata. A szakellátás minőségét, valamint hatékonyságát 2004 óta a PERFECT projektben értékelik ki (Performance/Teljesítmény, Effectiveness/Hatásosság, Cost of Treatment/Költségkezelés). Jelenleg (regionális és kórházi szinten) regiszter alapú indikátorok állnak rendelkezésre az ellátás tartalmára, költségeire és kimeneteire vonatkozóan 1998 és 2007 között 7 egészségügyi probléma esetében. Az indikátorok szabadon elérhetők interneten keresztül, és rutinszerűen frissítik őket új információkkal. Széles körben alkalmazzák a helyi döntéshozatali folyamatokban, valamint a médiában is megtárgyalják őket. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium a stratégiai tervezésben használja ezt az információt: a projektben kifejlesztett indikátorokat a specializált ellátásban tapasztalható regionális különbségek fejlesztésének kiértékelésére kívánják felhasználni. Következtetések Nemzetközi szinten a finn decentralizált rendszer inkább a szolgáltatások előállításában tűnik hatékonynak, de még nem áll rendelkezésre elég információ a kimenetekhez kapcsolódó teljesítményre vonatkozóan. Nagy regionális és kórházi szintű különbségek vannak a hatékonyságban, a költségek és kimenetek terén, amelyek nagy potenciált jelentenek a teljesítmény-fejlesztésre. Az új kormányzati kezdeményezések (mint pl. a betegek szabad választásának bevezetése) anyagilag történő megvalósíthatóságát még nem elemezték ki. Ugyanakkor a kórházi hatékonyság benchmarkingja és kimenetei fejlettek. Eredetileg ezt a tevékenységet kutatók kezdeményezték, és később implementálták,

20


együtt az előállítókkal (kórházi körzetek), amelyek anyagi támogatást kapnak a kutatási alapokból. Az információt növekvő mértékben használják a helyi és nemzeti döntéshozásban.(AZS) Forrás: `

Unto Häkkinen: Financing of hospital care in Finland. In: Euro Observer, 12. évf. 3. szám. http://www2.lse.ac.uk/LSEHealthAndSocialCare/LSEHealth/pdf/euroObserver/obsvol12no3.pdf (letöltés dátuma: 2010.09.25.)

2010-09-27 14:18:56

A folyamat-orientált kórházi ellátás A Holland Egészségügyi Kutatóintézet (NIVEL) tanulmánya azt vizsgálta, hogy a folyamatorientált ellátás jobb eredményekhez vezet-e a minőség és a hatékonyság tekintetében. Hagyományosan a kórházak funkcionális szerkezet alapján szerveződnek és a különböző osztályok ezen szerkezeten belül épülnek fel. Ezek az osztályok gyakran elkülönült részlegként működnek önálló célkitűzésekkel és nem cserélnek információt a betegáramlás tervezésében és kontrolljában. Ennek következtében egy beteg ellátási folyamatán belül végzett különböző tevékenységeket a források hozzáférhetősége alapján tervezik az előző ellátási tevékenység teljesítése után. Mindez olyan minőséget érintő problémákat okoz, mint a hosszú várakozási idők, a források pazarlása vagy az ellátás helytelen koordinációja. Ezen minőséget érintő problémák előtérbe kerülésével a kórházi vezetők és a szakorvosok tudatára ébredtek annak, hogy az egészségügyi ellátás módja átszervezésre szorul. Azonban kevés ismeret áll rendelkezésre, hogyan lehetne javítani az ellátás szervezését a minőség és a hatékonyság terén. Azt sem tudni, hogy az ellátás szervezésének új módját hogyan kellene bevezetni egy kórházi szervezetbe. A tanulmány célja ennek megfelelően a következő hipotézis tesztelésében áll: A folyamat-orientált ellátás megvalósítása jobb eredményekhez vezet a minőség és a hatékonyság tekintetében. A hipotézis tesztelése négy kérdés mentén történik: ` Milyen folyamat-orientált koncepciókat valósítanak meg a kórházak a folyamat-orientált ellátás nyújtására, és mennyire eredményesek ezek az ellátás minőségének és hatékonyságának javításában? ` A kórházi épületszerkezet rugalmasságának értékelése hozzájárul az új logisztikai koncepciók megvalósításához? ` A folyamat-alapú fizetés hozzájárul a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához? ` A fejlesztési és innovációs módszerek hozzájárulnak a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához? A koordinációs mechanizmusok tervezését és kontrollját meghatározó logisztikai koncepció négy fő elemből tevődik össze: a szervezet alapszerkezete, a működési rendszer, az információs rendszer és a személyzeti összetevő. Egy szervezet stratégiai céljai (benne a logisztikai célokkal) ezen négy öszzefüggő elem tervezésének kiindulópontját képezi.

21


Az eredmények 1. Milyen folyamat-orientált koncepciókat valósítanak meg a kórházak a folyamat-orientált ellátás nyújtására, és mennyire eredményesek ezek az ellátás minőségének és hatékonyságának javításában? A szakirodalom szerint a kórházak két fő megközelítést alkalmaznak az ellátási folyamatokban a funkciók integrálásának javítására és a folyamat-orientált szervezet megteremtésére. Az egyik esetben a folyamat-orientált működési kontroll rendszerét a kórház alapszerkezetének megváltoztatása nélkül valósítják meg, a másikban egy folyamat-orientált alapszerkezetet hoznak létre, ahol a kórházi osztályok összetétele a specifikus betegcsoportok szükségletein alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy mindkét megközelítés vezethet az ellátás minőségének és hatékonyságának javításához. Mindkettő megvalósításának logisztikailag homogén betegcsoportokra kell összpontosítania. A megvalósítást elkötelezett folyamat-menedzsmentnek kell kísérnie, hogy megváltoztassák a feladatok funkcionális megosztására irányuló előző mintákat. Sajnos a kutatás során nem lehetett megítélni, hogy a két megközelítés közül melyik hoz jobb eredményeket és milyen körülmények között, mivel az ilyen értékeléshez több specifikus tanulmányra lenne szükség. 2. A kórházi épületszerkezet rugalmasságának értékelése hozzájárul az új logisztikai koncepciók megvalósításához? Számítógépes szimulációs technikákkal felmérhető a kórházi épületszerkezet a működtetés menedzsment szemszögéből. Ennek célja annak biztosítása, hogy az épület támogatni tudja a jelen és a jövő ellátási folyamatainak hatékony működését. A tanulmányban egy újonnan tervezett kórházi elrendezést értékeltek aszerint, hogy mennyire volt rugalmas az új logisztikai koncepciókat és a betegösszetétel megváltozását érintő követelmények teljesítésében. Az eredmények azt mutatták, hogy a betegfolyam intenzitásában, irányában vagy volumenében beálló változás - amely egy új logisztikai koncepció vagy megváltozott betegösszetétel miatt alakult ki - a betegfolyam torlódásához vezetett. Vagyis a kórházi épületszerkezet nem volt elég rugalmas a változások kezelésére. Ebben az esetben az épületszerkezet könnyen igazítható volt, mivel csak a tervezési fázisban létezett. A működtetés menedzsment szemszögéből nézve igen fontos, hogy a kórházi épületszerkezet értékelése megtörténjen a tervezési fázisban. 3. A folyamat-alapú fizetés hozzájárul a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához? Holland kórházak adatainak elemzése szerint a folyamat-orientált költségvetés, vagyis a beteg teljes ellátására alapozott finanszírozás a betegség egy akut epizódjában a folyamat-orientált teljesítmény mértékek használatára ösztönözte az egészségügyi szakembereket, amely viszont pozitív hatással volt a folyamat-orientált működési kontroll rendszerek kidolgozásának tevékenységére. Bár a folyamatorientált költségvetés közvetlenül nem ösztönözte a folyamat-orientált logisztikai koncepciókat, mégis értékes eszközként szolgált az együttműködést akadályozó belső érdekellentétek áthidalására a kórházi osztályok és az egészségügyi szakemberek vonatkozásában. (Részletesebben lásd a következő referátumban.) 4. A fejlesztési és innovációs módszerek hozzájárulnak a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósításához? A tanulmány egy olyan folyamat-innovációs módszert vizsgált meg, amely a munkafolyamatok radikális átalakítását célozta. Ezt a módszert a stroke-ellátás hagyományosan funkcionális működési rendszerének a folyamat-orientált rendszer felé történő megváltoztatására használják, amelynek célja a betegellátás minőségének és hatékonyságának javítása. A módszer négy lépésből áll: folyamatelemzés, a torlódások azonosítása, a folyamat-orientált működési rendszer tervezése, a

22


rendszer megvalósítása. Az eredmények szerint a folyamat-orientált működési rendszer megvalósítása jelentősen rövidebb kórházi tartózkodáshoz vezetett. Az eredmények tárgyalása A tanulmány megvizsgálta, hogy (az üzleti alkalmazáson kívül) a folyamat-orientáltságot lehet-e kórházi szinten is sikeresen alkalmazni, majd módokat keresett a folyamat-orientált ellátás bevezetésére. A kutatás megerősíti, hogy a folyamat-orientált logisztikai koncepciók lecsökkenthetik a specifikus betegcsoportok átbocsátási idejét, amely a betegek számára minőség-nyereséghez, az ellátási folyamatok szempontjából pedig hatékonysághoz vezet. Ezen betegcsoportoknak nemcsak a várakozási ideje rövidebb a vizsgálat és a kezelés között, de a panaszaik is időben és megfelelő módon kerülnek kezelésre, kevesebb ráfordítással. A folyamat-orientált logisztikai koncepciók más előnyeit nem lehetett megállapítani a kórházi szinten. Ennek oka az, hogy nem készült elegendő jó minőségű tanulmány, amely felmérte a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósítását. Azonban a kutatás rámutatott, hogy a kórházak nem képesek teljes mértékben megvalósítani a folyamat-orientált logisztikai koncepciókat, a következő okok miatt: ` Hiányzik belőlük a rendszerszemlélet, ami a folyamat és a részleg optimalizációja közötti kompromisszumhoz vezet ` Nem veszik tekintetbe az esetlegességi tényezők és a folyamat-orientált logisztikai koncepciók közötti illeszkedést a folyamat-orientált ellátás megvalósításának döntésénél ` A megvalósítást nem kísérik a belső szervezési tevékenység megfelelő adaptálásával, ami viszont a logisztikai koncepciók sikeres megvalósítását akadályozó konfliktusokhoz vezet Lehetséges magyarázat erre a kórházi intézményi környezetben és a kórházi ellátás jellegében található. Az intézményi környezet arra kényszeríti a kórházakat, hogy engedjenek a különböző oldalról érkező nyomásnak (kulturális-kognitív, szabályozó, normatív) ahhoz, hogy intézményi legitimitást nyerjenek. Ezért a folyamat-orientált logisztikai koncepciók kórházak által történő megvalósítását nem szükségszerűen az eredményességhez, hanem a legitimitáshoz való hozzájárulás motiválja. Ez azt jelenti, hogy a kórházak gyakran kevésbé optimális döntéseket hoznak, amelyek nem vezetnek automatikusan eredményesebb és jobb minőségű ellátáshoz, hanem pusztán az intézményi nyomásnak engedelmeskednek. Az intézményi környezet mellett a kórházi ellátás jellege is korlátozza a folyamat-orientált logisztikai koncepciók megvalósítását. Etikai és politikai kötelezettségek, valamint az orvosi praxis standardizálásával szembeni ellenállás megakadályozza a kórházakat abban, hogy egy korlátozott számú standard betegcsoportra összpontosítsanak, akik specifikus eljárásokat igényelnek, vagy egy korlátozott számú specifikus multidiszciplináris betegcsoportokra. Az eredmények alapján nem lehet megerősíteni a tanulmány központi hipotézisét, hogy a folyamatorientált ellátás megvalósítása jobb eredményekhez vezet a minőség és a hatékonyság tekintetében. Azonban a kutatás jelzésekkel szolgált, hogy a folyamat-orientált ellátás hatásos megvalósítása „termék” szemléletet kíván meg a kórházaktól. Vagyis az ellátás leszűkítését egy korlátozott számú betegcsoportra ahhoz, hogy a kórházaknak ne kelljen kompromisszumot kötni a folyamat és a részleg optimalizációja között. Ebben a tekintetben a kórházak két dilemmával állnak szemben: 1. Azt várják tőlük, hogy lássanak el minden beteget, ugyanakkor az ellátást hatékonyan kell nyújtaniuk, ami szakosodást igényel. 2. Az ellátásnak elérhetőnek kell lennie elfogadható távolságon és időn belül, ugyanakkor a kórházaknak szükségük van az azonos típusú betegek megfelelő volumenére, ami nagyobb szolgáltatási területet követel. 23


Ahhoz, hogy ezt lehetővé tegyék, szükséges lehet, hogy a kórházak egyezkedjenek az intézményi környezetre vonatkozó elvárásokról és etikai kötelességekről, újra határozzák szolgáltatási területüket és együttműködjenek más kórházakkal. Amint és amennyire az intézményi körülmények lehetővé teszik, a kórházak eredményesen megvalósíthatják a folyamat-orientált ellátást. A siker feltétele az, hogy a kórházak megfelelően elemezzék a megváltozott logisztikai rendszer következményeit, majd ezt cselekvések kövessék a belső szervezeti tevékenységek és a folyamat-orientált logisztikai koncepciók érdekeivel való összeegyeztetésére. (SZL) Forrás: `

Vos, L.: Towards process-oriented care delivery in hospitals. Utrecht, NIVEL, 2010, 191 p.

Az esetátalány hatása a folyamat-orientált ellátásra a holland kórházakban Az esetátalány (case-mix) alapú díjszabási rendszer potenciálisan javítja az egészségügyi ellátás koordinációját. A kórházi ellátás szervezésében megnyilvánuló hiányosságok minőséget érintő problémákat okozhatnak, mint a hosszú várakozási idők, a források pazarlása vagy az ellátás helytelen koordinációja. Hagyományosan a kórházak működése orvosi (pl. belgyógyászat) és kiegészítő (pl. laboratórium) osztályokba sorolhatók, melyek különálló részlegként működnek, önálló célokkal. Mindegyik részleg saját hatékonyságának maximalizálásával van elfoglalva a teljes ellátási folyamatok maximalizálása helyett. Ennek eredményeképpen egy beteg ellátási folyamatán belül végzett különböző tevékenységeket a források hozzáférhetősége alapján tervezik, az előző ellátási tevékenység teljesítése utánt. Vagyis a betegellátás során végzett tevékenységeket önállónak tekintik, ahelyett, hogy kölcsönösen összefüggő ellátási tevékenységekhez kötnék. Az ellátás nem megfelelő koordinációja részben a fee-for-service rendszerek alkalmazásának tulajdonítható, amelyek az egyéni eljárások végzését jutalmazzák, és amelyek ösztönzik a szolgáltatások túlzott igénybevételét vagy a költséges specializált szolgáltatások használatát. Az ellátás koordinációjának és hatékonyságának ösztönzése elérhető azzal is, hogy a fee-for-service helyett a térítést (részben vagy egészben) a beteg teljes ellátására alapozzák a betegség egy akut epizódjában. Ennek megfelelően több országban bevezették a DRG vagy hasonló, esetátalány alapú osztályozó rendszert a kórházak finanszírozására. Hollandiában is kidolgoztak, majd 2005-ben bevezettek egy új térítési rendszert, amely fokozatosan felváltja a kórházi ellátás fee-for-service típusú fizetést. Az új rendszerben a kórházi költségvetés a diagnózis kezelési kombinációk (DBC, angolul DTC) alapján történik. A DBC tartalmazza az összes diagnózissal és kezeléssel kapcsolatos kórházi és orvosi költségeket, és lefedi az egész betegutat az első konzultációtól az utolsó vizsgálatig. Így a kórházi költségvetés a DBC-k hatékony és eredményes nyújtásától és nem a különálló eljárásoktól függ. Az új rendszerben azonban a kórházi költségvetés nem nyitott, mivel az egy éven belül nyújtható DBC-k maximumában a kórházak és az egészségbiztosítók megállapodnak. A jobban koordinált és hatékonyabb ellátás érdekében a kórházak koordináló struktúrák (ellátási útvonalak vagy ellátási programok) megvalósításával vezethetnek be folyamat-orientált munkavégzést. A koordináló struktúrák meghatározzák a tevékenységek menetét (diagnosztika, konzultációk, kezelés) és a szakemberek felelősségét a homogén betegcsoportok diagnózisában és kezelésben. Mindez potenciálisan javítja az egészségügyi ellátás koordinációját és csökkenti a várakozási időket a betegek ellátási folyamatában.

24


Bár az ellátási programok megvalósítása jelentős lépésnek tekinthető, ez automatikusan nem feltételezi, hogy az egészségügyi szakemberek magukévá tették a folyamat-orientált munkamódot. A munkafolyamatok megváltoztatásához szükséges, hogy az ellátási programok megvalósítása együttjárjon az alábbiakkal: ` Kevésbé hierarchikus felépítés, ahol az embereknek nagyobb a felelősségük, jobb a döntéshozó képességük, és nagyobb autonómiával és rugalmassággal cselekszenek ` A felelősség kisebb mértékű megosztottsága ` Protokollok, amelyek biztosítják a zökkenőmentes koordinációt, a folyamatosságot és a kisebb váltakozást a beteg ellátási folyamatai között ` Valamennyi alkalmazott által vallott folyamat-orientált szemlélet Annak megállapítására, hogy milyen hatást gyakorol a case-mix típusú finanszírozás a folyamatorientált szervezés irányába történő fejlődésre, 96 holland kórházban végeztek kérdőíves felmérést. A felmérés 2007/2008 telén történt kórházi vezetők és menedzserek közreműködésével. A kérdőívet 62 kórház töltötte ki és küldte vissza. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a case-mix alapú térítés ösztönzi-e az ellátási programok fejlesztésére irányuló tevékenységet és végső soron a folyamat-orientált munkamódot. SEM analízis szerint a case-mix alapú térítésnek a kórházi költségvetési folyamatba való befogadásával gyakoribbá válik az ellátási programok létrehozására irányuló tevékenység. A folyamat-orientáció indikátorainak eredményei azonban azt mutatják, hogy a felmérésben résztvevő kórházakban az ellátási programok megvalósítása még nem járt együtt a folyamat-orientációval. A kórházak ugyan életbe léptettek protokollokat a betegek diagnózisa, kezelése és utalása terén, de az alkalmazottak gyakran nem sajátítják el a folyamat-orientált szemléletet. A funkcióról a folyamatra történő összpontosítás megváltoztatása valószínűleg több időt igényel. A kutatás idején csak a kórházak harmada alkalmazta a belső folyamat alapú költségvetést. Mivel Hollandiában a case-mix alapú fizetés fokozatosan váltja fel a fee-for-service rendszert, várhatóan több kórház fogja alkalmazni a belső folyamat alapú költségvetést a jövőben, ami viszont több ellátási program kifejlesztéséhez járul majd hozzá. A kutatás eredménye rávilágít arra, hogy a case-mix fizetés potenciálisan javítja az egészségügyi ellátás koordinációját, és hogy a kórházi vezetés ösztönzően hathat az ellátási programok fejlesztésére az esetátalányos finanszírozás költségvetési folyamatba való befogadásával. (SZL) Forrás: ` Leti Vos et al.: Does case-mix based reimbursement stimulate the development of processoriented care delivery? Health Policy, Volume 98, Issue 1, November 2010. 2010-10-22 12:57:41

A kórházi ellátás jelentős javulása az Egyesült Államokban Egy jelentés szerint az elmúlt nyolc évben jelentős javulás mutatható ki az amerikai kórházi ellátásban, főleg a tüdőgyulladás, a gyermekkori asztma és a szívroham kezelése terén. A jelentést a kórházak és az egészségügyi intézmények akkreditációját végző Joint Commission készítette (Improving America's Hospitals: The Joint Commission's Report on Quality and Safety 2010). A jelentés szerint 2009-ben a szívroham ellátásának eredményessége 97,7% volt, míg 2002-ben 88,6%. A 97,7% pontarány azt jelenti, hogy a kórházak evidencia alapú kezelést nyújtottak a 25


betegeknek, pl. hogy 1000-ből 977 esetben megfelelő gyógyszert adtak be - aszpirint felvételkor és béta blokkolókat elbocsátáskor. A jelentésben több mint 3000 akkreditált kórház adatait használták a 20022009-ig terjedő nyolc éves időszakban. A Joint Commission elnöke üdvözölte a kritikus folyamatindikátorokban megnyilvánuló kiváló teljesítményt és számos más mértékben mutatott magas minőséget. Úgy véli, hogy a kórházak jelentős forrásokat és energiát fordítottak a teljesítmény mutatók alkalmazására, hogy ezáltal fokozzák a klinikai folyamatok javulását. Ezek az erőfeszítések következetes javuláshoz vezetnek az amerikai kórházak betegellátásában. A jelentés a következő eredményekre mutatott rá: ` Az evidencia alapú kezelések alkalmazása jelentősen, 13,6%-kal javult 2002-2009-ig: 81,8%-os összteljesítményről 94,5%-ra ` A gyermekkori asztma fekvőbeteg ellátása két év alatt 18%-kal növekedett: 2007-ben 70,1% volt, 2009-ben 88,1% ` A tüdőgyulladás fekvőbeteg ellátása 2002-2009-ig 20,5%-kal növekedett, 72,4%-ról 92,9%-ra ` A kórházi műtéti ellátás 2004-től 2009-ig 77,4%-ról 95,8%-ra emelkedett A Joint Commission szerint még nagyobb javulásra van szükség, annak ellenére, hogy az ellátási mutatók többségében legalább 90%-os teljesítményt értek el. Két mutató terén nem teljesítettek túl jól a kórházak 2009-ben: ` Csupán a kórházak 55,2%-a teljesítette legalább 90%-ban azt a követelményt, hogy fibrinolízis terápiát nyújtson szívrohamos betegek számára a kórházba szállítástól számított 30 percen belül ` Csupán a kórházak 67,5%-a teljesítette legalább 90%-ban azt a követelményt, hogy antibiotikumot adjon az intenzív ellátásban levő tüdőgyulladásos betegeknek a kórházba szállítástól számított 24 órán belül A Joint Commission az idei jelentésében összpontosít először a felelősségre vonhatóság (accountability) mértékeire. Ezzel egyértelműen rámutat arra, hogy a teljesítmény mutatók hatással vannak a beteg kimenetek javulására. Az accountability mutatók kritériumai: ` Kutatás: tudományos bizonyítékok szerint az evidencia alapú ellátási folyamat végrehajtása javítja az egészségügyi kimeneteket ` Közelség: az ellátási folyamat végrehajtása szoros kapcsolatban áll a beteg kimenettel; kevés klinikai folyamat létezik, amelyik a mért folyamat után és a javult kimenet előtt történik ` Pontosság: a mutató pontosan megméri, hogy az ellátási folyamat valóban megtörtént-e ` Nincsenek ártalmas hatások: a mutató megvalósítása nem jár szándékolatlan negatív következményekkel, vagy a kockázat a lehető legminimálisabb (SZL) Forrás: `

http://www.medicalnewstoday.com/articles/202451.php

Jelentés: `

http://www.jointcommission.org/NR/rdonlyres/D60136A2-6A59-4009-A6F304E2FF230991/0/2010_Annual_Report.pdf (letöltés dátuma: 2010.09.26.)

2010-09-27 13:28:47

26


Népegészségügy A megelőzés kiterjedtebb alkalmazása költséghatékony életmentő módszer lehet – USA Az USA-ban széleskörű vita folyik arról, hogy költségkímélőek-e a megelőző egészségügyi szolgáltatások vagy jó befektetést jelentenek-e? A cikk egy 20 preventív intézkedésből álló szolgáltatáscsomag becsült költségeit elemzi. Az USA-ban a Megelőzés Prioritásaival foglalkozó Országos Bizottság előzetes elemzései alapján a szerzők modelleket dolgoztak ki a prevenció költség-hatékonyságára vonatkozóan. A vizsgálatban szereplő, evidencián alapuló szolgáltatások köre az USA Preventív Szolgáltatásokkal foglalkozó Munkacsoportja, illetve az Immunizálás Tanácsadó Bizottsága által kiadott ajánlásokra korlátozódott. A vizsgált megelőző intézkedések közé tartozott a gyermekkori immunizálás, 3 felnőttkori immunizálás, 3 tanácsadó szolgáltatás és 13 szűrővizsgálat. A szerzők először azzal kapcsolatban végeztek számításokat, hogy az előzetesen a javasolt populációk körében, az ajánlott időközönként végzett preventív intézkedésekkel hány életévet lehetett volna megmenteni 10 000 főre kalkulálva 2006-ban az USA-ban, egyúttal személyre lebontott kalkulációkat is végeztek a kiadásokra és a megtakarításokra vonatkozóan. A kiadásokkal és a megtakarításokkal kapcsolatos becslések azt is kimutatták, hogy milyen hatást gyakorolt volna a megelőzés, amennyiben ezt sikerült volna elvégezni azon lakosok 90%-ánál, akiknek ezt kifejezetten javasolták. A szolgáltatáscsomag 2006-ban történő 90%-os igénybevételével kapcsolatos becslések 72,1 milliárd USD kiadást, azaz a személyes kiadások 4,1%-át jelezték. A tényleges felhasználás melletti megtakarítás 61,9 milliárd USD-t eredményezett. Így a megelőző szolgáltatások nettó költségei 10,2 milliárd USD-re, azaz a személyes egészségügyi kiadások 0,6%-ára voltak tehetőek. A vizsgálat eredményei rámutatnak, hogy az USA-ban a prevencióval nyerhető életévek számát évente több mint 2 millióval emelhetné meg az evidencián alapuló megelőző szolgáltatások csomagjára való ráfordítás, és az ily módon előidézett költségnövekedés is megtérülne. Az evidencián alapuló megelőző szolgáltatások csomagja lényegében költség-semleges, ugyanakkor alkalmazása nagyon-nagy előrelépést eredményezhet a lakosság egészségmegőrzésében. (ZLL) Forrás: `

Maciosek,M.V. et al.: Greater Use of Preventive Services In U.S. Health Care Could Save Lives At Little Or No Cost. Health Affairs, Sep 2010, Volume 29, Issue 9, 1656.

2010-10-25 15:46:31

27


A regionális egészségügyi hatóságok preventív stratégiái – Franciaország A francia egészségügyi minisztérium útmutatással támogatja a regionális szintű prevenció megszervezését az országban. Roselyne Bachelot, francia egészségügyi miniszter a betegségmegelőzés regionális rendszereinek kidolgozásához útmutatást nyújtó dokumentumot juttatott el október 14-én az ország 26 regionális egészségügyi hatóságához (ARS). A tervek szerint a regionális hatóságok elsődleges szerepet fognak játszani az egészséget érintő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az intézkedések célja a privát szférához tartozó járóbeteg-ellátás, a kórházak, a nyugdíjas-otthonok, az oktatási intézmények és a különböző vállalatok tevékenységének fokozottabb összehangolása és régiós szintű elrendezése. Franciaországban a születéskor várható élettartam társadalmi csoportok szerinti statisztikája rendkívül eltérő, a különbség a 7 évet is meghaladhatja, és a társadalmi-foglalkozási kategóriák közötti eltérések férfiak esetén még tovább nőttek az utóbbi 30 évben, és a nőknél sem csökkentek. A 60 éves kor előtt bekövetkező halálozás 60%-a olyan tényezőknek tulajdonítható, melyek megelőzhetőek lennének, mint például a dohányzás miatt bekövetkező nyelőcső- vagy gégerák, az alkoholizmus által okozott cirrózis, a közúti balesetek, az AIDS és az öngyilkosságok. Minthogy az egyenlőtlenségek kialakulása már a gyermekkorban elkezdődik (obezitás, asztma, fogászati problémák, stb.), ezek kiváltásában nem egyedül az ellátás hozzáférhetőségének nehezítettsége játszik szerepet. Nagy előrelépést jelenthet a problémák megoldásában, ha fokozott figyelem irányul a táplálkozással kapcsolatos tanácsadásra, a betegségekkel kapcsolatos felvilágosításra, a szűrés vagy a mentális problémák korai diagnosztizálására. Az ARS hatóságoknak regionális szinten kellene koordinálniuk más területek így az oktatásügy, a térségi közösségek és a vállalatok megelőző intézkedéseit is. A régiók egészségügyi helyzetében szintén jelentős eltérések mutatkoznak. Így pl. Nord-Pas-de-Calais lakosságának korai halálozása 20%kal nagyobb mérvű az országos átlagnál. Az eltérések számos tényezőre vezethetőek vissza: az ellátás hozzáférhetőségének nehezítettsége, az ellátásban jelentkező orvoshiány, a környezetszennyezés okozta problémák, a foglalkozási ártalmak, az egészséget különbözőképpen befolyásoló táplálkozási szokások stb. (ZLL) Forrás: `

Les agences régionales de santé s'engagent dans la prévention, La Mutualité française, 2010.10.15. http://www.mutualite.fr/L-actualite/Kiosque/Revues-de-presse/Les-agences-regionales-de-sante-sengagent-dans-la-prevention (letöltés dátuma: 2010.10.18.)

2010-10-18 12:34:39

28


Az adófizetők pénzéből „vesztegetik” a kövér és a dohányzó embereket Egy jelentés szerint a brit NHS-nek fizetnie kellene az elhízott embereknek, hogy súlyt veszítsenek, a dohányzóknak, hogy leszokjanak káros szenvedélyükről, a gyermekeknek meg játékokat kellene adni, hogy gyümölcsöt és zöldséget egyenek. Ezeket a tanácsokat a gyógyszerek és eljárások befogadását végző National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) tette közzé. A bírálók mérgesen fogadták a jelentést, akik szerint az ilyen „vesztegetések” megcsapolják a közpénzeket, melyeket máshol jobban el lehetne költeni. A tanulmány több esetet is bemutat, pl. Kentben a diétázóknak 425 fontig terjedő összeget fizetnek, hogy súlyt veszítsenek, Skóciában pedig a terhes nőknek vásárlási utalványt adnak, hogy leszokjanak a dohányzásról. Szintén megvizsgálták Oxford, Manchester, London és Bangor programjait, ahol az iskolák játékokat adnak azoknak a gyermekeknek, akik megették a gyümölcsüket és zöldségüket. A jelentés szerint az ilyen jutalmak hatásosak lehetnek az emberek egészségtelen életmódjának megváltoztatására. A TaxPayers' Alliance nevű civil szervezet annak a véleményének adott hangot, hogy az állami pénzeket nem szabadna az életmód megváltoztatására használni. Az emberek megvesztegetése, hogy lefogyjanak vagy leszokjanak káros szenvedélyükről elégtelen megoldás, amely leereszkedő az érintett egyénekkel szemben és pénzt vesz el az állam kasszájából. Olyan időben, amikor pénzhiányra hivatkozva rákellenes gyógyszereket tagadnak meg a betegektől, sokan visszataszítónak tartják majd, hogy a NICE ilyen költséges módszereket vesz fontolóra. A jelentésben megvizsgált esetek közt található még egy kísérleti projekt, ahol jutalmat adnak az elhízott szülőknek, ha gyalog mennek gyermekeikkel az iskolába. Egy másik 30 millió fontos projektben szupermarket pontokat adnak rossz kondícióban levő embereknek, ha fitnesz órákra vagy lefogyást elősegítő klubokba járnak, vagy futni mennek a parkba. A túlsúlyos személyek üzletben beváltható kredit pontokat nyerhetnek pusztán azért, hogy megjelennek a programban, és további jutalmakat kapnak a súlyvesztés mértékétől függően. Mivel az egészségtelen életmódból adódóan hatalmas pénzügyi terhek rakódnak az NHS-re, néhány éve még annak a lehetősége merült fel, hogy büntetést rónak ki, vagy megvonják a kezelést azoktól a betegektől, akik dohányoznak, túlzott mértékben fogyasztanak alkoholt, vagy túlsúlyosak. Akkori számítások szerint a helytelen táplálkozásból adódó egészségproblémák évi 6 miliárd fontot, a dohányzásból eredő betegségek 1,7 miliárd fontot tesznek ki. 2 A NICE elnöke úgy véli, hogy a mai társadalom számos népegészségügyi kihívással áll szemben, és ezeket olyan módszerekkel kell javítani, amelyek feltehetően a legjobb eredményeket érik el. A UK Faculty of Public Health népegészségügyi szakmai szervezet szerint létezik némi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a jutalmazási rendszerek működnek és ugyanolyan költséggel járnak, mint más szokásváltoztató módszerek. A NICE jelentését egy nyilvános konzultáció követi majd. (SZL) Forrás: `

Laura Donnelly: Taxpayer should fund 'bribes' for obese and smokers. Telegraph, 2010.09.26. http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/8025014/Taxpayer-should-fund-bribes-for-obeseand-smokers.html (letöltés dátuma: 2010.10.04.)

2010-10-04 14:28:28

2

Should sinners be made to pay? http://www.guardian.co.uk/society/2005/nov/24/health.medicineandhealth 29


Globális HIV/AIDS- jelentés 2010: az univerzális hozzáférés felé A WHO, UNAIDS és UNICEF közösen készített éves jelentése szerint számos területen jelentős haladást sikerült elérni a HIV/AIDS elleni küzdelemben 2009 folyamán, de a járvány továbbra is az egyik fő globális népegészségügyi kihívás marad, és a Millenniumi Fejlesztési Célok releváns célkitűzéseit sem sikerül maradéktalanul teljesíteni 2015-re. A HIV-járvány továbbra is az egyik fő globális népegészségügyi kihívás marad, mivel összesen 33,4 millió HIV-fertőzött él világszerte. 2008-ban 2,7 millióan fertőződtek meg HIV-vírussal. 2006 óta, amikor az Egyesült Nemzetek elkötelezték magukat a HIV prevenciójához, kezeléséhez, ill. ellátáshoz való univerzális hozzáférés elérésére 2010-re, a WHO, az UNICEF, valamint az UNAIDS kijelölte azokat a kulcskomponenseket, amelyeken keresztül az egészségügyi szektor világméretű HIVjárványra adott válaszait monitorozzák. Ez a jelentés, amely a 4. éves riport 2006 óta, a 2009. év végi helyzetet értékeli ki. Az ENSZ 192 tagállama közül 183-ra vonatkozóan tartalmaz adatokat, beleértve 144 alacsony és közepes jövedelmű államot is, valamint 39 magas jövedelmű államot, a globális egészségügyi szektor HIV-járványra adott válaszára, az eddig tett előrehaladásra, valamint a fennmaradó kihívásokra vonatkozóan. A 2009-es év folyamatos előrehaladást jelentett a HIV-tesztekhez, prevencióhoz, kezeléshez és ellátáshoz való hozzáférés terén az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Néhány ország már elérte az univerzális hozzáférést (amelyet úgy definiálnak, hogy a rászoruló populáció legalább 80%-át lefedi) a vírusellenes készítmények és/vagy az olyan intervenciók terén, amelyek megakadályozzák az anyáról a gyerekre történő átterjedést. Számos ország esetében az univerzális hozzáférés világosan elérhető 2010 végére. Ezen biztató eredmények ellenére azonban a HIV prevenciójára, kezelésére, valamint ellátására vonatkozó célkitűzéseket nem valószínű, hogy sikerül elérni 2010-re. Ennek jelentős kihatása van egyes Millenniumi Fejlesztési Célkitűzésekre (Millennium Development Goals, MDG), így pl. a HIV-re vonatkozó MDG-6-ra, vagy a gyermek- és anyai egészségre vonatkozó MDG-4-re és MDG5-re. Azután, hogy pár évig a nemzetközi segítség jelentősen növekedett, a jelenlegi periódusban lényegesen csekélyebb maradt. Ez a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a globális pénzügyi válságban sürgősen mobilizálni kell az országokat, a donorokat, valamint globális ügynökségeket a pénzügyi támogatásra annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak válaszolni a HIV-járvány kihívásaira, és hozzájáruljanak az MDG-k eléréséhez. 2009-ben számos ország elfogadta a szolgáltatók által kezdeményezett tesztelésre és tanácsadásra vonatkozó politikákat, valamint a HIV-teszteket és tanácsadást biztosító létesítmények száma is növekedni kezdett. 2009 decemberében a szub-szaharai Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség országainak kétharmada politikákat vezetett be az ellátók által kezdeményezett tesztelésre és tanácsadásra vonatkozóan. Világszerte növekedés tapasztalható az elvégzett HIV-tesztek számában is. 100 országban összesen 67 millió emberen végeztek el HIV-tesztet 2009-ben. A 82 ország esetében, amelyre vonatkozóan összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre a 2008-as és 2009-es évre, az elvégzett tesztek mediánja 1000 főre vetítve 41-ről 50-re növekedett. Ugyanakkor továbbra is alacsony azok aránya, akik tudatában vannak HIV-fertőzött állapotuknak. A szub-szaharai Afrikában nemrégiben végzett 10 lakossági alapú kutatás szerint 40% azok aránya a HIV-fertőzöttek körében, akik tudatában vannak saját fertőzöttségüknek. Ezen felül, a tesztelést és tanácsadást nem mindig szabják a helyi feltételekre, és jelentős szakadékok vannak a tesztelési és tanácsadási szükségletek, valamint a létező gyakorlat között. 30


A transzfúziós célra alkalmazandó vér és vértermékek hozzáférhetősége és biztonsága továbbra is aggodalomra ad okot az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A véradásoknak csak 48%-át vizsgálják meg az alacsony jövedelmű országokban minőségbiztosítási módszerrel, miközben a magas jövedelmű országokban a 99%-át, a közepes jövedelmű országokban pedig a 85%-át. 2009 végén 5,35 millió ember részesült vírusellenes terápiában az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ez több mint 1,2 milliós növekedést jelent 2008 decemberéhez képest. A szub-szaharai Afrikában következett be a legnagyobb növekedés 2009-ben a kezelésben részesülő emberek abszolút számát tekintve (2008-ban 2.950.000, 2009-ben 3.911.000). A kezelési kezdeményezésre vonatkozó új kritériumokra alapozva, a vírusellenes terápia lefedettsége 28%-ról 36%-ra nőtt 2008 és 2009 között. 8 alacsony és közepes jövedelmű ország (Botswana, Kambodzsa, Horvátország, Kuba, Guyana, Omán, Románia és Ruanda) 2009 decemberére elérte az univerzális hozzáférést a vírusellenes kezeléshez (azaz a sürgősen kezelésre szoruló betegek legalább 80%-ának lefedettségét). A HIV-vel összefüggő tuberkulózis továbbra is komoly kihívást jelent a HIV leküzdésében. 2008-ban 9,4 millió új tbc-esetet diagnosztizáltak világszerte, 1,4 milliót a HIV-fertőzöttek körében. Habár a HIVtesztek és –tanácsadás aránya a tbc-s betegek számára növekvő, továbbra sem megfelelő mértékű. A diagnosztizált tbc-s betegeknek csak 22%-a volt tudatában HIV-fertőzöttségének 2008-ben (2007-ben 16%-a, 2004-ben pedig csak 3,2%-a). A vírusellenes terápia lefedettsége a HIV-fertőzött tbc-s betegek körében meglehetősen alacsony. 2009-ben tovább bővült a HIV anyáról gyermekre történő átterjedésének megelőzésére irányuló szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Becslések szerint a terhes nők 26%-án végeztek HIV-tesztet az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2009-ben, ami az előző évhez képest növekedést mutat (2008: 21%). Ez az adat még mindig elég alacsony, és többnyire a HIV-tesztek elégtelen lefedettségének (17%) tudható be Kelet-, Dél-, valamint Délkelet-Ázsiában, ahol a terhes nők 55%-a él. Becslések szerint a HIV-fertőzött terhes nők 53%-a (40-79%-a) részesül vírusellenes kezelésben, amely a vírus gyermekre történő átterjedésének megelőzésére irányul. 2008-ban ez az arány még 45% volt (37-57%). A szub-szaharai Afrikában, ahol az 1,4 millió vírusellenes terápiára szoruló terhes nő 91%-a él, a lefedettség 54%-os (40-84%) volt 2009-ben. Mintegy 356.400 15 év alatti gyermek részesült vírusellenes terápiában 2009 végén, ami 2008-hoz képest 29%-os növekedést jelent. Ugyanakkor ezek a gyermekek csak 28%-át képezik azoknak a 15 év alattiaknak, akiknek vírusellenes terápiára van szükségük az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Összességében véve az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyermekek körében a vírusellenes terápia lefedettsége alacsonyabb, mint a felnőttek körében. Mi több, 54 országban a HIV-pozitív anyától született gyermekek mindössze 15%-án (10-28%) végeztek HIV-tesztet életük első 2 hónapjában. Nagyobb erőfeszítés szükséges a HIV-fertőzés veszélyének kitett gyermekek korai tesztelésére, a születést követő periódusban az utóvizsgálatokra, valamint a HIV-vizsgálatok integrálására az anya-, újszülött- és gyermek ellátásba. Az elérhető információk korlátozottsága ellenére jelentős bizonyíték van a HIV-vel kapcsolatos beavatkozások pozitív és növekvő hatására nézve az új fertőzések csökkentésében, a halálozások elkerülésében, valamint a HIV-fertőzöttek számára egészséges életmód biztosításában. Ez a bizonyíték akkor vált elérhetővé, amikor a 2008-2009-es gazdasági válság sok HIV-program fenntarthatóságát veszélybe sodorta. Folyamatos és megerősített pénzügyi és programozott elkötelezettség hiányában azonban ezek az eredmények elveszhetnek. Az MDG-k által kitűzött, HIV-re vonatkozó célok elérése 4 31


stratégiai irányvonalat igényelnek: 1) a globális HIV-válaszlépések kiterjesztése és optimalizálása, 2) a HIV-programok hatásának katalizálása más egészségügyi kimenetekre, 3) az egészségügyi rendszerek megerősítése a fenntartható és átfogó válaszlépések céljából, valamint 4) a válaszadás olyan strukturális meghatározóinak leküzdése, mint pl. az emberi jogi erőszakos cselekedetek.(AZS) Forrás: `

Towards universal access – Scaling up priority HIV/AIDS interventions in the health sector. WHOUNAIDS-UNICEF, 2010 Progress Report. http://www.who.int/hiv/pub/2010progressreport/full_report_en.pdf (letöltés dátuma: 2010.10.24.)

2010-10-25 16:45:49

Humán erőforrás Európaszerte súlyos orvos és ápolóhiány alakulhat ki 2020-ra A következő évtizedben az EU-s tagországok egészségügyi rendszereit drámai munkaerőhiány fogja sújtani. A krízis elkerülésének néhány lehetséges eszköze: a szakmák és munkakörülmények vonzóbbá tétele, a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítása, a dolgozók egészségének fokozottabb védelme és a magasabb minőség megteremtése. A következő évtizedben az EU-s tagországokat várhatóan drámai munkaerőhiány fogja sújtani az egészségügy területén. Az Európai Bizottság becslése szerint az európai egészségügyi rendszerekből 2020-ban már mintegy kétmillió szakdolgozó fog hiányozni. Az így kialakuló helyzetben a gazdag országok esetleg magukhoz fogják csábítani a szegényebb országokból az egészségügyi munkaerőt? Sikerülhet az egészségügyben a foglalkoztatást ismét mindenütt vonzóvá tenni? E helyzetben a legnagyobb kihívást az európai egészségügyi rendszerek számára a várható élettartam növekedése, illetve az ebből eredő magasabb ellátási igény fogja jelenteni. Ezzel párhuzamosan vajon sikeres lesz-e a határokon átnyúló kezdeményezések révén a szakemberek eredményes toborzása és megtartása? Az egészségügyi ágazatot egyre jobban terhelő munkaerőhiány legrosszabb esetben akár azt is eredményezheti, hogy a sürgősségi szolgáltatások csaknem 15 százaléka elérhetetlenné válik a betegek számára, amennyiben ez ellen hathatósan nem sikerül fellépni. A munkaerőhiány az egyes tagállamokat eltérő módon fogja érinteni. Az elképzelések szerint a szegényebb EU-s tagországok sokkal nehezebben fogják tudni megtartani szakembereiket, mint a gazdasági szempontból erősnek minősülők. Az ellátási válság elkerüléséhez a szakértők véleménye szerint a legfontosabb eszköz az egyes egészségügyi szakmák és a munkakörülmények vonzóbbá tétele. Ezen kívül elengedhetetlen a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése – Németországban ilyen kezdeményezés például a kórházi dolgozók gyermekeinek egész napos óvodai ellátásának helyben történő megszervezése -, a dolgozók egészségének fokozottabb védelme és a magasabb minőségre való törekvés. Az innovatív technológiák, komplex módszerek alkalmazása ugyanakkor megköveteli a fokozottabb szabályozást is. (VN) 32


Forrás: `

Ärztezeitung:http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/gesundheitspolitik_international/articl e/623400/ganz-europa-2020-aerzte-pfleger.html?sh=9&h=-650805553 (letöltés dátuma :2010.10.19)

2010-10-19 16:08:13

A kórházi orvoshiány csökkentésének lehetséges módjai - Németország Az orvosok továbbképzésének, illetve a dolgozók gyermekeinek egész napos óvodai ellátásának megszervezése is segíthet a kórházakban tapasztalható orvoshiány csökkentésben. Azok a német kórházak, amelyek hajlandóak az orvosok érdekeit is szem előtt tartani, kevésbé szenvednek az orvoshiány okozta gondoktól. Ezt mutatja egy a Német Kórház Intézet (DKI) által készített tanulmány, amely a Német Kórháztársaság (DKG) megbízásából készült. A tanulmány keretében a szakértők a 450 kórház körében elvégzett reprezentatív írásbeli felmérés eredményeit, a Szövetségi Statisztikai Hivatal kórházi statisztikáit és a Szövetségi Orvosi Kamara orvosi statisztikáit vizsgálták. A DKI szakértői megállapították, hogy azoknak a kórházaknak kevesebb problémája akad a betöltetlen állásokkal, amelyek többek között gondoskodnak asszisztens orvosaik (ún. rezidensek) strukturált továbbképzéséről. Ehhez tartoznak a standardizált továbbképzési tervek, a rendszeres továbbképzésekhez kapcsolódó megbeszélések és a képzések teljesítéséhez szükséges tanulmányi idő figyelembe vétele. A legtöbb kórház számára fontos volna ezeket szem előtt tartani, elvégre is a betöltetlen orvosi állások több mint felére jelenleg asszisztens orvosokat keresnek. Egy másik pozitív elem a humán erőforrás-gazdálkodás terén a DKI felmérése szerint a jó minőségű gyermekgondozás megszervezése felé való nyitás. A jelek szerint azok a kórházak, amelyek ún. „házon belül” saját gyermekgondozást biztosítanak a munkatársaik részére szintén kevésbé szenvednek az orvoshiánytól, habár jelenleg a DKI adatközlése szerint csupán a kórházak 15 százaléka biztosít egész napos óvodai ellátást a munkatársaik gyermekei részére. Arra is rámutatott a vizsgálat, hogy a személyzet szisztematikus fejlesztése szintén növeli a munkahely vonzerejét. Egyértelműen előnnyel bírnak tehát azok az intézmények, amelyeknek például kidolgozott írásos beszoktatási koncepciója van vagy rendszeresen strukturált beszélgetéseket folytatnak a munkatársakkal. A kórházak maguk is számos olyan intézkedésről tesznek említést, amelyekkel az orvoshiány csökkenthető lenne. Ezek közé tartoznak például a bürokrácia és a Betegbiztosítók Egészségügyi Szolgálatának megkereséseinek csökkentése, valamint az orvosi szolgáltatások delegálása és az orvostanhallgatói helyek számának növelése. (VN) Forrás: `

Kliniken, die sich für Ärzte engagieren, werden belohnt Ärzte Zeitung, 2010.10.06: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/article/622739/kliniken-aerzte-engagierenbelohnt.html (letöltve 2010.10.07.)

2010-10-07 14:00:12

33


Az ápoló- és a szülésznő-képzés reformja Luxemburgban A luxemburgi jogalkotás Európai Uniós direktívákat ültet át az ápoló- és a szülésznő-képzésre vonatkozó joganyagába. A közeljövőben az ápoló- és a szülésznőképzésben két európai uniós direktíva (2005/36/CE és 2006/100/CE) átültetésére kerül sor a luxemburgi joggyakorlatba. A reformintézkedések célja az oklevelek uniós szinten való elismerésének lehetővé tétele az azonos követelményrendszer felállításával. Az ápolónők képzése a továbbiakban a következőképpen alakul: ` a tanulmányok időtartama 4 év lesz és 4600 óra elméleti és klinikai képzést fog tartalmazni, ` az első év tananyagának átadására a jövőben már az egészségügyi szakközépiskolák 12. évében sor kerül, ` tanulmányaik végén, a hallgatók felsőfokú szakirányú végzettségüket igazoló ápolói oklevelet fognak kapni. Ez az európai szintű diploma váltja fel az eddigiekben kibocsátott országos hatályú luxemburgi ápolói okleveleket. Az új típusú ápolónőképzés az országban már 2010 szeptemberében elkezdődött. A szülésznőképzés a jövőben 3 évig fog tartani Luxemburgban. Szülésznői tanulmányok folytatására érettségivel lehet majd jelentkezni. A hallgatók a képzés végén uniós szintű felsőfokú szakirányú végzettséget fognak szerezni. Az új típusú szülésznőképzés Luxemburgban a 2012-es tanévben veszi kezdetét. (ZLL) Forrás: Réforme de la formation de l’infirmier et de la sage-femme, 28-09-2010 http://www.sante.public.lu/fr/actualites/2010/09/formation-infirmier-sage-femme/index.html (Letöltés dátuma: 2010. 10. 11.) 2010-10-11 10:54:26 `

Ország-információk Hollandia egészségügye 2010 Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda Hollandia egészségügyéről szóló 2010-es legfrissebb országtanulmánya. A holland egészségügyi rendszer 2006. január 1-től kötelező egészségbiztosításon és irányított versenyen alapul. Az új egészségbiztosítási törvény alapelve a hatékonyság növelése volt az egészségbiztosítók és az egészségügyi ellátók közötti verseny elősegítésével. A lakosságnak kötelező az egészségbiztosítás kötése, a biztosítók pedig kötelesek minden jelentkezőt elfogadni, azonos feltételek mellett. Az ESKI országtanulmány teljes szövege a csatolt fájlban olvasható. Kapcsolódó anyagok: hollandia2010.pdf 2010-10-18 12:59:38 34


Ausztria egészségügye 2010 Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának Ausztria egészségügyéről szóló 2010-es legfrissebb országtanulmánya. Ausztriában a betegbiztosítás 2009-ben 8,3 millió főre, azaz a népesség 99 százalékára terjedt ki. Az országban működő 22 (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biztosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, melyek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. A legfrissebb adatok szerint az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 10,5%-át teszik ki, az egy főre jutó egészségügyi kiadás 3970 USD PPP. A betegbiztosítás összbevétele 2009-ben 14,269 milliárd eurót tett ki, ebből a biztosítottak és a munkáltatók által fizetett járulékok nagysága 11,650 milliárd euró, az egyéb bevételek 2,619 milliárd eurót (receptdíjból származó bevételek 0,363 milliárd, állami költségvetési hozzájárulás 1,155 milliárd euró, tőkehozam 0,058 milliárd euró, kockázatkiigazítási alapból származó pénzeszközök (strukturális kiigazító hozzájárulások) 0,309 milliárd euró, egyéb bevételek 0,734 milliárd euró). 2008-hoz viszonyítva ez mintegy 4,3%-os növekedést jelent. A betegbiztosítás összkiadása 2009-ben 14,1 milliárd eurót tett ki. A betegbiztosítás legnagyobb kiadási tételei: a kórházi ellátás 29% (4,098 milliárd euró), orvosi ellátás 24%- (3,430 milliárd euró) és a gyógyszerek 20% (2,840 milliárd euró). Az adminisztrációs költségek mértéke 3%, azaz 401 millió euró. 2008-hoz viszonyítva a kiadások 2,4%-os növekedése figyelhető meg. 2009-ben az osztrák betegbiztosítók az évet 0,169 milliárd eurós többlettel zárták. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája által készített országtanulmány teljes szövege a csatolt fájlban olvasható.(V.N) Kapcsolódó anyagok: ausztria2010.pdf 2010-10-15 12:09:17

EU egészségügy Az Európai Parlament támogatja a szervadományozásra és transzplantációra vonatkozó európai szabályozást Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták a transzplantációs célra alkalmazott emberi szervek minőségi és biztonsági standardjaira vonatkozó irányelv-tervezetet, amely a tagállamok közötti szorosabb együttműködést kívánja előmozdítani a szervadományozás és transzplantáció területén. A szervtranszplantációt igénylő betegek egy lépéssel közelebb kerülhetnek a rövidebb várakozási időhöz, miután az Európai Parlament jóváhagyta a transzplantációs célra alkalmazott emberi szervek minőségi és biztonsági standardjaira vonatkozó direktíva-tervezetet. Az irányelv a donációtól a transzplantációig minden fázist lefed, és együttműködést biztosít a tagállamok között. Az Európai Parlament (EP) tagjai elfogadtak egy határozatot a Szervadományozásra vonatkozó Akciótervről is. A szervadományozások és transzplantációk száma EU-szerte folyamatosan növekszik, és emberéletek ezreit lehet megmenteni ezen orvosi beavatkozás által. Jelenleg a szervtranszplantáció a leginkább költség-hatékony kezelés a végstádiumú veseelégtelenségre. Egyes szervek – így pl. a máj, tüdő vagy szív – végstádiumú kezelésére ez az egyetlen elérhető kezelés.

35


Mindezek ellenére közel 12 ember hal meg naponta Európában donorszervre várva. A szervek elérhetősége az európai országok között nagymértékben változik, és a kínálat messze elmarad a kereslettől. A legalacsonyabb elhalálozott donációs ráta Európában az egymillió főre jutó egy adományozott szerv. Spanyolország rátája a legmagasabb, ahol 33 elhalálozott adományozott szerv jut 1 millió lakosra. A tagállamok közötti jelentős különbségek a minőségi és biztonsági követelményekben azt eredményezik, hogy a nemzeti megközelítés nem tud minimum standardot biztosítani az EUtagországok közötti szervcserék számára. A Bizottság úgy véli, hogy irányelvre van szükség, amely magas szintű egészségvédelmet biztosít EU-szerte azáltal, hogy kialakítja a transzplantációra szánt emberi szervek minőségére és biztonságára vonatkozó közös standardokat. Az irányelv-tervezet Tanács általi elfogadását, majd az Official Journal-ben történt 2010. júniusi közzétételét követően a tagállamoknak most 24 hónapjuk van arra, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogba. A direktíva elég rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy a meglévő rendszereiket hozzáigazítsák, így az adminisztratív akadályoknak minimálisnak kell lenniük. A tagállamoknak 3 évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a direktíva implementációjáról. Az Akcióterv 2015-ig tart, és 10 prioritásterületet tűz ki. Elő fogja segíteni a transzplantációra szánt szervek számának növelését. A tagállamok együttműködését is elő kívánja mozdítani, amely a közös célok azonosításán és fejlesztésén, megállapított mennyiségi és minőségi indikátorokon és teljesítményértékelésen, rendszeres jelentéseken, valamint a legjobb gyakorlatok azonosításán alapul. Az Akcióterv elő fog mozdítani számos olyan kezdeményezést, amelyek a szervadományozás növelésére irányulnak, olyan szervezeti változásokon keresztül, amelyek hatékonynak bizonyultak egyes tagországokban. Azt is elő fogja segíteni, hogy a tagországok kiértékeljék transzplantációs rendszerük teljesítményét, és kicseréljék a fejlesztésükre irányuló legjobb gyakorlatot.(AZS) Forrás: MEPs back European rules on organ donations and transplants. In: Eurohealth, 16. évfolyam, 1. szám, 2010. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0013/122710/Eurohealth_Vol-16-No1.pdf (letöltés dátuma: 2010.10.04) 2010-10-05 16:16:46 `

Egészségügyi statisztika Világszerte csökken az anyai halálozás Az utóbbi évtizedekben világszerte csökkenő tendenciájú az anyák mortalitása. Az anyai mortalitás trendjeivel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, a Népesedési Alap és a Világbank által közösen kiadott jelentés szerint a terhesség és a szülés alatt fellépő komplikációk miatt bekövetkező anyai halálozás becslések szerint 34%-kal - 546 000-ről 358 000 halálesetre - csökkent 1990 és 2008 között. Jóllehet ez számottevő eredménynek tekinthető, de a ráták éves csökkenése így is jóval alacsonyabb, és nem éri el a felét sem annak az értéknek, mellyel a Milleniumi Egészségügyi Célkitűzésekben foglalt csökkenés – 75% 1990 és 2015 között – elérhető lenne. Ehhez 5,5%-os éves csökkenés vezetne szemben az 1990 óta regisztrált 2,3%-kal. 36


Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint „biztató hír az anyai halálozás világszerte tapasztalható visszaszorulása”. A WHO főigazgatója azt nyilatkozta, hogy „azok az országok, melyekben a terhesség és a szülés során a nők nagy kockázattal szembesülnek, jelenleg hatékonynak bizonyuló intézkedéseket hoznak: több szülésznőt képeznek és jobban felszerelik a terhes nőket ellátó kórházakat és egészségügyi központokat.” Az anyai halálozás elleni fellépés, mint a jövőben megoldandó feladatok egyik legsürgetőbb prioritása, fokozottabb eredményre vezethet a családtervezés, a terhesgondozás és a szülés során nyújtott ellátás jobb hozzáférhetővé tételével. (ZLL) Forrás: `

http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/Life-stages/maternal-and-newbornhealth/news/news3/2010/09/maternal-deaths-worldwide-drop-by-a-third

2010-09-23 12:40:31

Az idősek számának növekedése Franciaországban - előrejelzések Franciaországban a legutóbbi hivatalos előrejelzések szerint, 2014-ben a 20 éven aluli állampolgárok lakossághoz viszonyított aránya kevesebb lesz, mint a 60 éven felülieké, és a 100 évesek száma is nagymértékben fog emelkedni. A francia Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet (INSEE) által prognosztizált adatok szerint 2060ban minden harmadik francia állampolgár 60 éven felüli lesz. Az ország 60 évesnél idősebb lakosainak száma különösen 2035-ig fog növekedni, amikorra a babyboom idején, azaz 1946 és 1974 között - született minden generáció tagjai elérik a 60 évet. Míg az ilyen korú állampolgárok 2007-ben a lakosságnak csupán 21%-át tették ki, arányuk 2035-ben előreláthatólag már 31%-os lesz, és ez a ráta fog stabilizálódni 2060-ig, amikor 32% körül alakul. A hivatalos előrejelzések szerint 2014-től a 20 éven aluliak lakossághoz viszonyított aránya el fog maradni a 60 éven felüliek arányától. Az INSEE statisztikáiban a 2010-es évben 15 ezer 100 éven felüli állampolgár szerepel, 13-szor több mint 1970-ben, és az előrejelzések szerint, ez a számadat 2060-ban elérheti a 200 ezret. (ZLL) Forrás: `

Démographie – La France pourrait compter 200.000 centenaires en 2060. Le Point, 2010.10.27. http://www.lepoint.fr/societe/demographie-la-france-pourrait-compter-200-000-centenaires-en2060-27-10-2010-1254806_23.php (letöltés dátuma: 2010.10.28.)

2010-10-28 09:58:36

37


OECD: az egészségügyi kiadások növekedése nyomást gyakorol a kormányzati költségvetésre Az egészségügyi kiadások az OECD-országokban folyamatosan növekednek, és a technológiai fejlődés, a lakosság növekvő elvárásai, valamint az elöregedés következtében a jövőben még erőteljesebb nyomás fog nehezedni az egészségügyi büdzsékre. Az egészségügyi összkiadások az összes OECD-országban növekvő tendenciát mutatnak, ami az egészségügyi kiadások GDP-n belüli átlagos arányát a 2000-es 7,8%-os szintről 2008-ra 9%-ra emelte, az OECD Health Data 2010 (az OECD 2010-es Egészségügyi Adatbázisa) szerint. Azok a tényezők, amelyek a költekezés szintjét fölfelé tolják – a technológiai fejlődés, a lakosság elvárásai, valamint a lakosság elöregedése – a jövőben is növelni fogják a költségeket. Néhány országban a jelenlegi gazdasági visszaesés, a GDP-csökkenéssel és az egészségügyi kiadások emelkedésével együtt, az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányának erőteljes növekedéséhez vezetett. Írországban a GDP egészségügyre fordított hányada a 2007-es 7,5%-os szintről 2008-ra 8,7%-ra növekedett, Spanyolországban pedig 8,4%-ról 9%-ra. A legtöbb OECD-országban a kormányoknak kell viselniük az egészségügyi költségek oroszlánrészét. A kormányzati kiadások egészségügyre fordított részaránya növekedett a legtöbb országban, 1990 és 2008 között átlagosan 12%-ról 16%-ra. Mivel számos OECD-országra nyomás nehezedik, hogy csökkentse költségvetési hiányát, egészségügyi rendszerük fenntartása érdekében nehéz döntést kell hozniuk: meg kell fékezniük az egészségügyre fordított állami kiadások növekedését, csökkenteniük kell egyéb területeken a költekezés szintjét, vagy növelniük kell az adókat. Az OECD Health Data 2010 azt is mutatja, hogy miközben az új orvosi technológiák fejlesztik a diagnózist és kezelést, az egészségügyi kiadásokat is növelik. Gyors növekedés történt a CT-k és MRIk kínálatában és alkalmazásában. Az egy főre jutó MRI-egységek 2000 és 2008 között megduplázódtak az OECD-országokban, elérve 2008-ban az 1 millió főre jutó 13 gépet (2000-ben ez az arány 1 millió főre 6 volt). A CT-szkennerek száma 1 millió főre 2000-ben 19 volt, 2008-ban pedig már 24. Az egy főre jutó MRI-egységek száma sokkal nagyobb Japánban, az USA-ban, Olaszországban és Görögországban, mint más országokban. Ezeknek az országoknak, valamint Ausztráliának és Koreának van a legtöbb CT-szkennere is.(AZS) Forrás: `

OECD: Growing health spending puts pressure on government budgets. In: Eurohealth, 16. évf., 1.szám, 2010.

`

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0013/122710/Eurohealth_Vol-16-No-1.pdf (letöltés dátuma: 2010.10.04.)

2010-10-06 11:43:08

38


Események EHFCN-konferencia: az egészségügyi korrupció elleni közös fellépésre buzdítja a tagállamokat Az EHFCN (European Healthcare Fraud and Corruption Network - Európai Egészségügyi Csalási és Korrupciós Hálózat) az egyetlen olyan szervezet, amelyet az egészségügyi csalás és korrupció elleni fellépés céljából hoztak létre Európában, hogy az egészségügyben pénzt forgasson vissza a betegek javára. Az EHFCN információt, eszközöket, képzést és támogatást nyújt a csalás és korrupció elleni küzdelemben, és platformot biztosít 20 tagszervezetnek, hogy információt és ötleteket cseréljenek. A 7. Éves Konferenciát Brüsszelben tartották meg szept. 28-29-én, “Az egészségügyi csalás és korrupció valós költsége: Hogyan lehet csökkenteni?” címmel. 20 országból mintegy 120 fő vett részt a konferencián, az európai testületek, egészségügyi minisztériumok, társadalombiztosítási alapok, egészségügyi szolgáltatók, valamint az ipar képviseletében. Laurette Onkelinx, a belga népegészségügyi és szociális miniszter felhívta a szakértőket és érdekelteket arra, hogy egyesítsék erőiket, és hatékonyan használják fel a legutóbbi tudományosan érvényes módszereket az egészségügyben tapasztalható csalás és korrupció mérésére és felderítésére, valamint legfőképpen arra buzdított, hogy egyesítsék erőiket ebben a küzdelemben. A résztvevők megegyeztek abban, hogy ez egy jelentős kihívás, mivel az összes kormánynak Európaszerte nehéz, költségleszorító döntésekkel kell szembenéznie, különösen a társadalombiztosítás, valamint az egészségügy terén. Minden egyes, csalás vagy korrupció révén elveszített eurót vissza kellene szerezni, és még fontosabb lenne, hogy megakadályozzák a veszteséget. Az egészségügyi csalás és korrupció számos formát ölthet, például: az írországi fogorvosok visszaigénylik olyan töméseknek az árát, amelyeket el sem végeztek; Németországban az orvosok díjat kapnak a kórházaktól, ha oda utalják a betegeket; vagy Franciaországban álcégeket hoznak létre, akik ál-alkalmazottakat foglalkoztatnak, akik táppénzt igényelnek. Belgiumban egy 2007-es törvény, amely megerősíti az egészségügyi szakemberek elszámoltathatóságát, egy eszközt hozott létre a Nemzeti Egészségügyi és Rokkantsági Intézet (INAMI/RIZIV) orvosfelügyelői számára, hogy megakadályozzák és csökkentsék a csalások, hibák, vagy pazarlás által keletkezett veszteségeket, és megkezdjék a visszafizetést. Nemrégiben azt jelentették, hogy 8.500.000 eurót sikerült visszatéríteni, beleértve a bírságokat is, amelyet hozzávetőlegesen 1000 eset felülvizsgálata eredményezett. Carl Devlies, a Csalás Elleni Küzdelem Koordinációjáért felelős államtitkár elmondta, hogy a csalás elleni küzdelem prioritás a belga kormányzat számára, és ennek érdekében egy olyan speciális funkciót hozott létre, mely az összes állami hivatalt a csalás elleni küzdelem céljából egy strukturált együttműködési platformba gyűjtötte össze. A kooperáció volt a kulcsszava a kétnapos konferenciának, nemzeti és nemzetközi szinten. Partnerséget hívtak életre a vámügy, a rendőrség és az egészségügy között, hogy megfékezzék az olyan csalásokat, mint pl. a gyógyszerhamisítások vagy egyéb csalások. A nemzetközi együttműködést is meg kell erősíteni, mivel a határon átnyúló csalás is növekvő tendenciát mutat. Például az Ír Köztársaság polgárai hozzáférnek az Észak-Írországban biztosított ingyenes egészségügyi ellátáshoz azáltal, hogy hamis címet diktálnak be, vagy a például egy

39


Belgiumban élő francia beteg 20 éven keresztül havi 9000 eurót igényelt vissza drága kezelésért, amikor idősotthonban élt, anélkül, hogy bármilyen különleges kezelést kapott volna. Az információ megosztása kulcsfontosságú az egészségügyi csalás és korrupció megfékezése szempontjából, és az EHFCN üdvözli az EU belga elnökségének azon kezdeményezését, hogy elősegítsék a határon átnyúló együttműködést a szomszédos zónákban lévő közigazgatási szervek között, valamint az adóügyek, társadalombiztosítás, egészségügy és igazságszolgáltatás területén történő információcserét. Paul Vincke, az EHFCN elnöke kijelentette: “Mindegy, hogy a pénzügyi veszteség 1, 3 vagy 10%-a az egészségügyi költségvetésnek, egyik kormányzat sem engedheti meg magának azt az emberi szenvedést, ami mindig ott van a folyamat végén, mivel a beteg hosszabb ideig marad beteg, vagy éppenséggel meghal, mert nem kapja meg azt a kezelést, amire jogosultsága lett volna. Ez a jövőben nem történhet meg.”(AZS) Forrás: `

EHFCN Conference calls upon cooperation between member states to reduce healthcare fraud and corruption http://www.ehfcn.org/media-press/press-releases/nr/430 (letöltés dátuma: 2010. 10. 08.)

2010-10-08 10:48:28

40

No title

Recommend Documents