EGYSÉGES MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAM
HELYZETELEMZÉS Az EGYMI története Intézményünk több mint 80 éve vállalja sérült gyermekek nevelését-oktatását. A változó társadalmi igényeknek megfelelően folyamatosan bővült és módosult profilunk. Az elkülönítő tendenciával szemben a nemzetközi gyakorlatban az elmúlt évtizedekben fokozatos teret nyert az együttnevelés irányzata, melyet hazánk mind a törvényi szabályozók
megalkotásában,
mind
pedig
a
gyakorlatban
igyekszik
követni.
Az
iskolánkban évek óta zajló innováció fokozatosan felkeltette az iskolák érdeklődését, s az integrált
nevelés
szaktudását
elterjedésével
az
intézményünkben
dolgozó
gyógypedagógusok
igényelni kezdték. A 2009. augusztus 1-vel Intézményünk nyertese lett a
TÁMOP 3.1.6/ 08-2-es „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” című pályázatnak. A projektünk címe: Minőségi szolgáltatások az együttnevelésért” Az EGYMI a speciális szolgáltatásokat magas szervezettségi szinten ellátó intézmény, melynek feladata két nagy egységre bontható: •
Pedagógiai szakszolgálatok és integrációs utazógyógypedagógus-hálózat
•
Pedagógiai szakmai – szolgáltatások
Az EGYMI szervezeti és tartalmi felépítése több szakaszra osztható: •
Előkészítő szakasz (HEFOP 2.1.6.-os pályázat)
•
Első szakasz (Az EGYMI bekerülése az Alapító okiratba)
•
Második szakasz (TÁMOP 3.1.6/ 08-2-es pályázat)
•
Harmadik szakasz 2009-től további szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatások kiépítése
Előkészítő szakasz A HEFOP 2.1.6.-os pályázat ideje alatt tájékozódtunk a már létező módszertani intézmények működéséről, szerkezetéről és a törvényi háttérről. A folyamat során elkészült az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok kompetencia térképe. A térkép alapján egyértelműen megállapíthatóvá vált milyen széleskörű szakmai ismeretekkel rendelkezik
tantestületünk,
s
valamint
célirányosabbá
tette
a
továbbképzések
szervezését.
Első szakasz 2007-ben a Megyei Önkormányzat határozata értelmében az Alapító Okiratunkba bekerült az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és ezzel egészítve ki általános iskolai oktató-nevelő szerepünket. 2005
szeptemberében
szerveztünk témájában.
a
folytatva
befogadó
2008
megkezdett
intézmények
szeptemberétől
pedig
munkánkat,
részvételével már
1
közös
differenciált
továbbképzést tanulásszervezés
gyógypedagógus
foglalkozott
az
integrációval 1 általános iskolában. Emellett módszertani napokat szerveztünk.
Második szakasz A törvényi változások és az egyre erősödő integrációs szemlélet szükségessé tette a kistérségben és közvetlen városunkban koncepció részletes kidolgozását a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása területén. TÁMOP 3.1.6/ 08-2-es „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” című pályázatott megírtuk. A számunkra törvényileg biztosított keretek között továbbra is célunk magas színvonalú megsegítés
valamennyi
érintett
fél
számára.
Az
egyénre
szabott
szolgáltatások
biztosításán túl célunk a pedagógus társadalom széles körű felkészítése és támogatása az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében.
Harmadik szakasz Intézményünk nyertese lett a TÁMOP 3.1.6/ 08-2-es „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű
gyermekek,
tanulók
együttnevelésének
támogatása
pályázatnak. A projektünk címe: Minőségi szolgáltatások az együttnevelésért”
érdekében”
című
Intézményünk
modellértékű,
átalakulása.
A
minőségi
fejlesztése,
létrehozása,
képző-szolgáltató
együttnevelést elterjesztése.
gyógypedagógiai
támogató Korszerű,
forrásközponttá
gyógypedagógiai minőségi
szolgáltatások
szolgáltatási
rendszer
működtetése, utazótanári hálózattal. Szolgáltatási kompetenciánk bővítése a tréner képzések segítségével. Célja továbbá olyan, a minőségi EGYMI - működés kialakítását célzó intézményi jó gyakorlatok kifejlesztése és átvétele, amelyek mind a befogadó pedagógusok, mind az utazó gyógypedagógusok, és más együttműködő szakemberek együttnevelésre irányuló attitűdjét alakítja, és szakmai felkészültségét segíti. 2010.-től
intézményünk
tevékenysége
kibővült.
Fenntartónk
logopédiai
és
gyógytestnevelési feladatok ellátásával kibővítette az EGYMI szakszolgáltatások körét, és a szakmai szolgáltatások területén a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése.
Munkafeltételek Személyi feltételek A többségi és a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását szolgáló szakemberek funkciója és feladata igen sokrétű, s a feladat magas színvonalon történő ellátásához felkészültségre, tájékozottságra van szükség. Intézményünk folyamatosan törekedett a legújabb
ismeretek
széleskörű
és
alapos
megszerzésére,
s
ennek
érdekében
munkatársaink rendszeresen továbbképzéseken vettek és vesznek részt. Tevékenységünkkel igyekszünk lefedni a kistérség a város valamennyi az intézménnyel közoktatási megállapodást kötött, valamint önkormányzati fenntartású nevelő-oktató intézménye szakszolgálati ellátását.
Tárgyi feltételek A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4. számú melléklete alapján a Gyógypedagógiai Szolgáltató
Központ
tárgyi
feltételeinek
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézményünk megfelel. A rendelet szerint a tárgyi feltételek az anyaintézménnyel közösen kialakíthatók és használhatók. Helyiségek bútorzata és egyéb felszerelési tárgyai szintén közösen használhatóak és a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezésre állnak. Vizsgáló, terápiás és fejlesztő eszközök közül a legfontosabbak megtalálhatók a módszertani központunkban, melyek pályázati támogatásból, illetve az intézményi eszközvásárlási keretből beszereztünk.
Gyógytestnevelés megszervezésének további eszközei és az egészség és munkavédelmi eszközök rendelkezésre állnak.
Fejlesztő program: •
jogszabályi hivatkozások
•
fejlesztés fogalmának megfogalmazása
•
helyzetkép, tanulói kör
•
általános célok alapelvek
•
fejlesztő tevékenység területei
•
a fejlesztés általános feladatai
•
fejlesztés, terápia általános szempontjai
•
fejlesztés tartalma
•
a fejlesztés eredményességének minősítése
•
objektív és szubjektív feltételei
•
előírt tananyag és követelmény
•
a magasabb évfolyamba lépés követelményei
•
beszámoltatás, számonkérés, követelményei és formái
Alapelvek, célok, feladatok Alapelvek •
A prevenció elve
•
A család, mint elsődleges szocializációs közeg védelme és fokozott támogatása.
•
Az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell megtervezni és végrehajtani. A sajátos nevelési igényű gyermek alapvető joga, hogy az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban integráltan vegyen részt, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös.
•
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve
•
Az elfogadás elve
•
Az együttműködés elve szükségessé teszi, hogy az integráció, inklúzió megvalósítása érdekében a közoktatási intézmények egészét átfogó szervezeti keretek, és a mellettük létező segítő szolgáltatások között interakció valósuljon meg.
Célok A törvényi szabályozók és az oktatáspolitikai célkitűzések összhangjában intézményünk célja a szakmai és szakmaközi együttműködések során megvalósuló inkluzív nevelésoktatás segítése, a többségi SNI/a-s és SNI/b-s gyerekek illetve BTMSN-s tanulók logopédiai gondozása, valamint a gyógytestnevelésre utaltak ellátása. •
Olyan pedagógiai hálózat működtetése, melynek keretében a speciális nevelési igényű gyermekek, tanulók sérülés-specifikusan, komplex ellátásban részesülnek.
•
A felmerülő pedagógiai szükségletek alapján módszertani bázis megteremtése.
•
A kompetenciahatárok tiszteletben tartásával együttműködő kapcsolatrendszer kialakítása a nevelés-oktatás folyamatának külső-belső résztvevőivel. Szakmai és módszertani ismeretek nyújtása számukra igény szerint.
•
A közoktatási törvényben előírt és vállalható szakszolgálati tevékenységek és pedagógiai szakmai-szolgáltatások megszervezése, folyamatos biztosítása
Feladatok és tevékenységek Módszertani Intézményünk feladatai: •
Az integráltan oktatott-nevelt sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók
ellátásaLogopédiai ellátás biztosítása •
Gyógytestnevelés biztosítása
•
Korai fejlesztés és gondozás
•
Szakmai szolgáltatások
Az EGYMI a speciális szolgáltatásokat magas szervezettségi szinten ellátó intézmény, melynek feladata két nagy egységre bontható: •
Utazó tanári hálózat és pedagógiai szakszolgálatok működtetése
•
Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása
Utazó tanári hálózat A gyógypedagógus feladatai igen sokrétűek. Többek között: •
megismerkedik a fogadó óvoda/ iskola gyermekeivel/tanulóival, pedagógusaival,
•
tájékoztatót tart az intézmény többi pedagógusainak a programról,
•
tájékoztatót tart a szülői szervezetek képviselőinek a programról,
•
rendszeresen konzultál a pedagógusokkal,
•
folyamatosan nyomon követi a gyermekek fejlődését, lehetőség szerint részt vesz a tanulók értékelésében,
•
kapcsolatot tart a szülőkkel, számukra folyamatos tájékoztatást nyújt gyermekük fejlődéséről, befogadó
válaszol
az
pedagógusnak
általuk az
feltett
adott
kérdésekre.tájékoztatást
fogyatékosság
nyújt
a
biztosítja
a
hálózatra,
a
jellemzőiről,
megfelelő szakirodalmat. Az
EGYMI
által
biztosított
integrációs
utazó
gyógypedagógusi
szakszolgáltatásokra és szakmai szolgáltatásokra fordítható óraszámot a közoktatási törvény 52§ (6), valamint a szakszolgálatokról szóló 14/1994. MKM rendelet határozza meg. A konkrét, megvalósítható tevékenységekhez és intézményekhez kapcsolódó óraszámok megállapítása minden esetben a fenntartó engedélyével, egyéni elbírálás alapján történik, melynek alapja a többoldalú egyeztetés.
A gyógypedagógus feladata még: Óvodában •
SNI gyerekek esetében egyéni vizsgálóeljárás keretén belül megállapítja a fejlesztendő területeket.
•
Egyéni fejlesztési terveket készít az érintett gyermekek részére.
•
Fejlesztő foglalkozásokat tart egyéni, kiscsoportos, valamint az intézményvezetők, és az óvónővel történő megállapodás szerint nagycsoportos formában, illetve segít megvalósítani a differenciálást.
Iskolában: •
A
gyógypedagógus
rendszeresen
a
rábízott
integrált
gyermekeket
felkeresi
és/vagy
egyéni/mikro,-
makró
fogadó csoportos
intézményt formában
foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulókkal. •
Egyéni/mikro,- makró csoportos fejlesztés esetén a gyógypedagógus feladata egyénre szabott tervek alapján a tanuláshoz szükséges képességek terápiás jellegű megsegítés.
•
A gyógypedagógus feladata, a közös team-megbeszéléseken részt venni, azokra a szükséges formában felkészülni. Ezen alkalmakkor tájékoztatást nyújt az általa végzett munka folyamatáról, esetleges nehézségeiről. A problémák megoldása érdekében igyekszik különböző alternatív lehetőséget keresni.
Egyéni képességfejlesztés az óvodában Célunk, hogy egyénre szabott módszerek és terápiás eljárások alkalmazásával az óvodában, helyben kapjon megfelelő ellátást a kisgyermek. Emellett arra is törekszünk, hogy a foglalkozások szervesen beépüljenek az óvoda rendjébe, a gyermek napirendjébe. A gyermek megismerése után meghatározzuk a fejlesztési területeket. Ezek kijelölésénél a szakértői véleményre és a saját megfigyeléseinkre, méréseinkre támaszkodunk. A fejlesztési célok eléréséhez az egyénre szabott, lépésekre bontott tevékenységeket, módszereket, eszközöket fejlesztési tervben foglaljuk össze. A terveket 3 havonta írjuk, ezzel a gyerekek igényeihez, fejlődési ütemükhöz alkalmazkodnunk. Az óvodai fejlesztés elsősorban preventív jellegű. Célunk, hogy a gyermek iskolai életében minél kevesebb probléma adódjon. Célunk a tanuláshoz szükséges képességek kibontakoztatása, fejlesztése. Így fejlesztjük a gyermekek észlelését, figyelmét, az emlékezetét, kognitív képességeit, kommunikációját, mozgását. Természetesen nem minden gyermeknél van szükség minden egyes terület fejlesztésére. Ha valamelyik képességterület
kiemelkedő,
azt
igyekszünk
kihasználni,
építeni
rá,
és
ezzel
sikerélményekhez juttatni a gyerekeket.
Autizmussal élő gyermekek integrált fejlesztése óvodában Az autizmus spektrumba tartozó gyermekek igen színes, változatos képet mutatnak, attól függően, hogy a gyermek mennyire súlyosan érintett az autizmusban, illetve milyen társuló egyéb sérülések kapcsolódhatnak hozzá, pl. értelmi képességek sérülése, vagy érzékszervi sérülés, stb. Gyógypedagógusként
mindenképpen
a
három
érintett
sérült
terület,
a
szociális
készségek, a kommunikáció, valamint a rugalmatlan gondolkodás, fantázia fejlesztése a fő feladatunk. Ehhez csatlakozhatnak a fentiekben említett társuló sérülésekből fakadó más feladatok, fejlesztési célok. Tény, hogy ezeknek a gyermekeknek, éppen sérülésük sajátosságából fakadóan a legnehezebb
a
beilleszkedés,
alkalmazkodás
egy
átlagos,
nagy létszámú
óvodai
környezetbe. Nem lehet, és nem is kell mindenkit integrálni. Azokban az esetekben azonban, ahol a gyermeknél jó értelmi képesség, kezelhető viselkedésproblémák, együttműködő szülői háttér, empatikus, nyitott és kreatív óvodapedagógus van jelen, érdemes együtt munkálkodni a segítő szakemberrel, (autizmus-specifikus módszerekben jártas gyógypedagógussal) az integrált nevelés megvalósításában. Az autizmussal élő gyermekek nevelése, oktatása integrált környezetben csak közös, szoros team – munka eredményeképpen lehet hatékony. Törekszünk rugalmatlanságuk
oldására, érzelmi biztonságuk megteremtésére. Napjaikat bejósolhatóvá, kiszámíthatóvá tesszük a velük történő eseményeket, a különböző tevékenységek egymásutániságának, sorrendjének meghatározásával. Ezt a célt szolgálja a napirend, mely lehet tárgyas, képes, rajzos, a gyermek értelmi képességének függvényében. A napirend tartalmazza vizuális (képi) formában a napi programot. Szükséges
lehet
segítségével
a
kialakítani gyermek
egy
egyénre
bevonható
lesz
szabott
motivációs
azokba
a
rendszert
is,
tevékenységekbe,
mely közös
foglalkozásokba, melyekben egyébként magától nem szívesen venne részt. A konkrét elvárásokat, szabályokat érdemes vizuális (látható, képi) formában jelezni a gyermekek
felé.
Rendkívüli
jelentősége
van,
hogy
az
óvodapedagógus,
a
gyógypedagógus és a szülők is egységes álláspontot mutassanak a gyermek felé, ugyanazokat az elvárásokat, szabályokat, magatartásmintát közvetítsék számára. Az autizmussal élő gyermek számára szükség van egyéni fejlesztési terv kidolgozására, mely a gyermek képességeinek, aktuális szintjének felmérése után következik, és tartalmazza a következő elérendő fejlődési lépcsőfokot. Új ismeretek
elsajátítására
az
egyéni
fejlesztési
helyzet, lehetőleg
ingerszegény
környezetben a legalkalmasabb. A legnagyobb problémák általában a strukturálatlan időben, vagyis „szabadidő”, játékidő, szünet van két tevékenység között jelentkeznek. Mivel a szociális készségek területén jelentős elmaradások lehetnek, a fejlesztés fontos része kell, hogy legyen a csoporttársakkal való együttműködés, közös játék, közös tevékenységekben való részvétel kialakítása is. Ez egy hosszú, sokáig tartó folyamat, amibe ún. „kortárs segítőt”, segítőket is érdemes bevonni. A kortárs segítő egy gyermek a csoportból, aki vállalja, hogy előre megbeszélt, konkrét, egyszerű helyzetekben segíti az autizmussal élő társát, példát, mintát mutat számára. A kulcsszó: alkalmazni! Amit a gyermek megtanult, elsajátított, (köszönési formák, kérés, figyelem felhívás, bocsánatkérés, stb.) azt a legkülönbözőbb, változatosabb helyzetekben alkalmaznia is szükséges! Előfordulhat, hogy bizonyos területeken az elsajátítandó ismeretanyagot csökkenteni, redukálni kell. Ehhez segítséget jelenthetnek különböző alternatív eszközök, módszerek. Speciális szociális képességet fejlesztő módszer például a szociális történet képekkel, ahol egy problémahelyzetet a megoldásával együtt (vizuálisan, képekkel) mutatunk be a gyermek számára érthető módon (iskolás korban írott, szöveges szociális történeteket használunk egyes szám első személyben). A beszéd önmagában nem kommunikáció, ha nincs benne kommunikációs szándék, kölcsönösség, csak öncélú szórakoztatás. Fel kell „fedeztetni” a gyermekekkel a kommunikáció hatalmát, mi mindent el lehet érni megfelelő kommunikációval (visítás,
viselkedésproblémák helyett) és minden eszközzel motiválni arra, hogy éljen azokkal az eszközökkel, amiket lehetőségként kezébe adunk.
Integrált gyerekek egyéni fejlesztése az iskolában Az egyéni fejlesztés legfontosabb célja, hogy a gyermek személyre szabott segítséget kapjon. A szakvélemény alapján a vivő funkciókra alapozva tervezzük meg habilitációs, rehabilitációs
képesség-fejlesztő
munkánkat.
Amennyiben
a
szakértői
vélemény
reedukációs területeket is megjelöl, a tantárgyi megsegítés is tevékenységünk részévé válik. A gyerekek ezeken a foglalkozásokon nagyobb terhelést kapnak, mivel itt minden feladat csak az övék, ezért sokszor megszakítjuk a foglalkozásokat más tevékenységgel, például mozgással, játékkal. Fontos az együttműködés az osztálytanítóval, ezért rendszeres konzultációs kapcsolatban állunk velük.
Logopédiai ellátás Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi -logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig.
A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb
formája
veszélyeztetettek
korai
a
megelőzés:
kiszűrése;
előzetes
a
szülők,
nevelők
fejlesztéssel
az
felvilágosítása,
esetleges
a
halmozódó
beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában.
A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja.
A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja.
A logopédiai tevékenység színtere: Mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez.
A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülésspecifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási
tevékenység
ellátására
képesített
szakember.
Kötelező
óraszáma
a
gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza.
A logopédus feladata: •
az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata;
•
szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése;
•
egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése;
•
a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;
•
a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése;
•
a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata;
•
a egész személyiségének pozitív befolyásolása;
•
a fejlesztő beavatkozás dokumentálása;
•
kapcsolattartás
a
szülőkkel,
a
fogadó/kezelő más szakemberekkel.
gyermek
pedagógusaival,
a
gyermeket
Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy
egyéb
irányításával
segítség
miatt
javasolja
mások
a gyermek/tanuló intézményen
bevonását.
kívüli
Kezdeményezésére
és
szolgáltatásokat igényelhet. A
gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. Módja van arra, hogy szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét. Az esetenkénti egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma.
A logopédiai fejlesztés alapelvei A
beszédhibák
javításában,
illetve
a
beszéd
rendellenességeinek
korrekciójában
alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. •
A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai
és
fiziológiai
tényezők
összhangjára,
a
személyiség
és
a
beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. •
A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától
a terápiás terv megválasztásán át a
módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. •
A
módszerek
célszerű
megválasztásának
elve
megköveteli
a
logopédiai
gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba
típusának
figyelembevételét.
és
súlyosságának,
a
terápia
adott
szakaszának
•
A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a beszédfejlődési
szakaszokon
belül
az
egyéni
sajátosságok,
amelyek
messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. •
A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.
•
A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést.
•
A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját.
•
A
beszédhibás
tanuló
fejlesztése
legyen
folyamatos,
intenzitása
pedig
a
beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye. •
A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni.
•
A
beszédjavításban
alkalmazott
módszerek
és
eljárások
hatékonyságát
befolyásolhatja a gyermek/tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval
kapcsolatba
lévő
pedagógusok
részvétele.
Munkaformák: •
Egyéni terápia
•
Csoportterápia
•
Egyéniesített csoportterápia
Terápiák eszközei: •
Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök
Terápiás programok: •
A beszédészlelés és beszédmegértés zavara
•
Megkésett beszédfejlődés
•
Pöszeség
•
Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék
(óvónő,
tanító)
aktív
•
Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás)
•
Diszfónia
•
Dyslexia - dysgráfia - dyscalculia esetén prevenció; reedukáció
•
A gyermekkori afázia
Pszichopedagógia A
pszichopedagógia
a
bio-pszicho-szociális
ártalmak
következtében
kialakult
idegrendszeri-, illetve érzelmi- és személyiségfejlődésben jelentkező pszichés sérülés miatt
viselkedés-
és
teljesítményzavarokkal,
beilleszkedési/alkalmazkodási
nehézségekkel küzdő gyermekek, fiatalok, ifjú felnőttek és családjuk körére irányuló interdiszciplináris
gyógypedagógiai
(nevelési,
oktatási,
fejlesztési,
terápiás
és
rehabilitációs) tevékenység.
Célcsoportok:
a
pszichés
fejlődés
zavara
miatt
érzelmi-,
viselkedés
és/vagy
teljesítmény/tanulási zavarokkal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok.
Pszichopedagógiai tevékenységformák:
● kognitív funkciózavarok (pl. a figyelem, emlékezet zavara) ● a szociális fejlődés zavarai (pl. a kapcsolatteremtő készség zavara, az agresszió szocializálatlan levezetési módja) ● vegetatív tünet-együttes és funkciózavarok (pl. csökkent terhelhetőség, alvászavarok) ● motoros funkciózavarok (pl. hiperaktivitás, mozgáskoordinációs zavarok)
A pszichopedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei:
•
a személyiség és a társas kapcsolatok
•
kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet)
•
affektív funkciók (emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok)
•
ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság)
•
adaptív
viselkedés
(önállóság,
társas
kapcsolatok,
beilleszkedés,
interakciók, játék, szabadidő szervezése) megismerése és fejlesztése
önkontroll,
Diagnosztikában felhasznált fő eszközök: exploráció, anamnézis, interjú, megfigyelés, szűrővizsgálatok környezettanulmány, státusz. klinikai pszichopedagógiai szakvélemény; tesztek: kompetencia körön belüli személyiségvizsgálatok, projektív eljárások, pszichológiai képességmérő
tesztek,
klinikai
pszichodiagnosztikai
eljárások,
pedagógiai,
gyógypedagógiai teljesítmény- és részképességmérő eljárások, intelligencia vizsgálatok, szociális tesztek, felmérések Terápiák: primer prevenció (megelőzés), szekundér prevenció (pszichopedagógiai intervenció), tercier prevenció (rehabilitáció), szocioterápiák, pedagógiai, művészeti terápiák, gyógypedagógiai terápiák és fejlesztő módszerek, pszichopedagógiai specifikus terápiák Főbb kompetenciák:
•
pszichopedagógiai diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazása
•
kommunikációs fejlesztés, tréningek ismerete, levezetése
•
iskolai, intézményi szereplők közti kapcsolattartás képessége
•
pedagógiai-pszichológiai-gyógypedagógiai dokumentumok értékelése, elemzése, összeállítása
•
környezettanulmány, esettanulmány készítése, esetelemzés, problémamegoldás
•
pszichopedagógiai szakvélemény készítése
•
prevenciós és intervenciós programok, foglalkozások tervezése, szervezése, lebonyolítása
•
sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása, rehabilitációs ellátása
•
beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek komplex ellátása
•
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, speciális szükségletű gyermekek ellátása
•
tanulók képesség és más szempontok szerinti csoportba sorolása, differenciált, korszerű fejlesztése, felzárkóztatása, kompenzáció, korrekció, megerősítés
•
gyógypedagógiai, pszichopedagógiai fejlesztések, innovációk, fejlesztő projektek támogatása, célok operacionalizálása, folyamatok szabályozása.
Munkaforma: •
tanulóval: egyéni és csoportos formában
•
team munkában: orvossal, védőnővel,pszichológussal, pedagógussal stb.
Gyógytestnevelés A
gyógytestnevelés célja
a mozgásszervi
(aszténiások, mellkasi, gerinc és láb)
deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, illetve megszüntetése. Tevékenysége során a testnevelés (torna, úszás, játék, speciális gyakorlatok stb.) eszközeit alkalmazza annak érdekében, hogy javítsa a gyermek egészségi állapotát, illetve megállítsa, lehetőség szerint lassítsa állapotromlását.
Feladatai: •
Az optimális élettani státus elérése érdekében az életkorhoz, az előző képzettségi szinthez igazodva, fejlessze készségeiket és speciális mozgásműveltségüket, az egészséghelyreállító
munka
értelmének
és
várható
eredményének
tudatosításával. •
Az alapkondíció fejlesztése és fenntartása, magasabb szintre emelése.
•
A további romlás megakadályozása az „izomfűző” kialakítása.
•
A mozgásműveltség fejlesztése.
•
A rendszeres mozgásigény felkeltése, a korrigáló egyéni gyakorlatok készséggé válása.
•
Az önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés, felkészítés a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra.
•
Az önfegyelem, önbizalom, akaraterő és bátorság növelése, a pszichés gátlások feloldása, a nehézségek leküzdése, a helyes testtartás kialakítása.
•
Sikerélmények biztosítása.
•
A testi munkához, terheléshez szoktatás.
Scoliosis (gerincferdülés) •
A gerinc mobilizálása, a zsugorodott területek oldása, nyújtó, lazító, mobilizáló gyakorlatokkal. Pl.: magas és mély kúszások, térdelőtámaszban, karlendítéssel, törzsfordítással, ellenkező oldali kar, lábbal, hason fekvésben, padon (támasz a talajon) stb.
•
Mobilizálások térdelőtámaszban vállrugózással, törzshullámok előre, hátra stb.
•
A mély hátizom erősítése, állásban, térdelésben törzsdöntések, hason fekvésben törzsemelések, kézi szerekkel is. (Műanyaglabda, tömöttlabda, bot, karika stb.)
•
A helyes légzés kialakítása, légzőgyakorlatok.
•
Az egész törzs (hátizom, mellizom, hasizom, belső csípőizom) izomzatának erősítése, az „izomfűző” kialakítása.
•
A légzésfunkció javítása.
Lapos hát •
Mellkastérfogat
növelését,
a
fiziológiás
(borda,
teljes
légzés)
légzőgyakorlatok
görbületek különféle
kialakítását
szolgáló
testhelyzetekben.
Has,-
mellkasizom erősítő gyakorlatok kéziszerekkel is (kézisúlyzó, tépőzáras súlyzó, gumikötél, tömöttlabda stb.). •
Scoliósis kialakulását megelőző tartásjavító és erősítő gyakorlatok.
•
Merevség esetén mobilizálás (kúszó gyakorlatok). Labda gyakorlatok: kétkezes dobások, fokozatosan nehezebb súlyú labdákkal.
•
A hát élettani kyphotikus görbületének kialakulásához szükséges mell-, hasizom erősítés, az „izomfűző” kialakítása, tartásjavító gyakorlatok talajon, kéziszerekkel.
•
Mellkas nyílirányú tágítása légzőgyakorlatokkal, (borda, és teljes légzés) a helyes légzés megtanítása.
•
Mellkasfejlesztő, erősítő gyakorlatok hason, hanyattfekvésben, kéziszerekkel nehezített formában (súlyzó, tépőzáras súlyzó, gumikötél, tömött labda stb.).
•
Labda dobások, elkapások, testnevelési és sportjátékok.
Térd és láb deformitások •
A
lábboltozat
és
lábszár
izmainak
erősítésére
irányuló
gyakorlatok,
főleg
tehermentesített helyzetben. •
Pl.:
ülésben:
golyó,
babzsák,
zokni
felszedése
lábujjakkal,
bokakörzéssel
összekapcsolása, •
lábujjakkal tipegés előre, hátra, páros láb előre csúsztatása lábujj, sarok a talajon, tornabot talp alá húzása, lábujjakkal.
•
A láb helyzetének javítása, a helyes állás és járás gyakoroltatása. lábujjhegyen,sarkon
járás, zsámolyra
vagy padra
fel
és lelépések, bordásfalnál
fogás
vállmagasságban, lábujjhegyre állásból sarkon állásba, hajlított térddel torna bot emelések, visszaengedések lábfejek hajlításával, talppal műanyaglabda gurítások stb.
Kyphosis (domború hát) •
A merev szakaszok feloldását szolgáló lazító, mobilizáló és nyújtógyakorlatok.
•
Térdelőtámaszban hullámok, kúszások, ellentétes kar,-lábemelések homorítással.
•
Aktív és passzív törzsfeszítések (bordásfalnál is). Törzsdöntögetések, tartásjavító mellkasi és teljes légzés gyakorlatok.
•
Mély és felületes hátizom erősítések.
Obesitas •
Tartásjavító gyakorlatok, esztétikus mozgásra nevelés. Az egész törzsizomzatát erősítő (különös tekintettel a has,- hát,- és talpboltozat erősítése) gyakorlatok szerekkel és kéziszerekkel is.
•
A helyes légzés elsajátítása (mellkasi, hasi, teljes légzés) mozgások közben is. A mozgásanyag összekapcsolása a talpboltozatot erősítő gyakorlataival. Járások, futások, labdavezetések, feladatokkal.
•
Szökdelések helyben, haladással, ugrókötéllel. Szökdelések (galopp, indián) különböző
kartartással,
karlendítéssekkel.
Egyszerű
támaszugrások,
(zsugorkanyarlat). •
Támaszgyakorlatok talajon.
•
Függésben has,- vállöv izomzatát erősítő feladatok (érintő magaságban).
•
Gyűrűn lengések, láb és csípőkörzések. Mászókulcsolás megtanítása, mászó kísérletek.
•
Kúszó gyakorlatok.
•
Labdakezelési gyakorlatok, vezetések, átadások, dobások, váltóversenyek.
•
Egyensúly gyakorlatok, padon, gerendán, járások, fordulatok (lányoknál művészi torna elemekkel) különböző kartartásokkal, könnyű leugrások.
•
Futó és fogójátékok, kosár,- kézilabda könnyített szabályokkal.
Idegrendszeri elváltozás •
Járások, futások, feladatokkal. Helyes légzés megtanítása, az egyéni légzés hibák kijavítása. A légzés összekapcsolása a különböző mozgásokkal (futás, torna stb.).
•
Relaxációs gyakorlatok, laza kar,- törzs,- és lábmozgások, felhúzások, stb.
•
A feszítés és lazítás gyakoroltatása, pl. hanyattfekvésben csukott szemmel feszítés, lazítás, majd izomcsoportonként is. (Kéz, ujjak, karizmok, vállizmok, láb, comb, far és hasizom stb.)
•
Játékok: labda játékok és sok mozgással járó fogó, futójátékok.
•
Ugrások: zsámolyon, padon, szekrényen.
•
Dobásgyakorlatok: műanyaglabda, tömöttlabda.
•
Talajgyakorlatok: gurulóátfordulások, cigénykerék stb.
•
Egyensúlygyakorlatok padon, pad merevítőjén, gerendán.
KORAI FEJLESZTÉS ÉS GONDOZÁS A közoktatási törvény korai fejlesztés gondozás körében nyújt speciális segítséget ahhoz, hogy az érintett gyermek fel tudjon készülni az óvodai nevelésre, majd ezt követően az iskolai nevelésre-oktatásra. A korai fejlesztés megelőzi az óvodai nevelést.
A korai
fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd és más fogyatékosság megállapításától kezdődően a gyermekek fejlesztése gondozása a szülő bevonásával. A különleges gondozás keretében járó korai fejlesztést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kell megvalósítani. A feladatokat minden esetben a gyermek aktuális igénye, állapota határozza meg.
Komplex gyógypedagógiai fejlesztés Minden gyermek fejlesztését egyénileg tervezzük, a vizsgálata során feltérképezett állapotához és a család igényeihez igazítjuk. A gyermek erősségeire támaszkodva ösztönözzük a sérült, gyenge területek fejlődését. A foglalkozások a gyermek számára motiváló, oldott légkörben történnek. Eszköze a tervszerűen összeállított játék. A fejlesztési céloktól függően egyéni és mikrocsoportos (max. 5 fő) formában történik.
A korai fejlesztés feladata Az ellátás magába foglalja: •
pszichomotoros fejlődési területeket
•
nagymozgás és finommotorika
•
szociális-érzelmi területeket
•
érzékszervek funkciófejlesztését
•
kognitív terület
•
kommunikáció
•
önkiszolgálást
A korai fejlesztés célja:
A gyermek fejlesztése: •
harmonikus személyiség fejlődés elősegítése, megalapozása
Az emberi fejlődés üteme az élet első éveiben a leggyorsabb. Ez az időszak különösen fontos azon gyermekek számára, akik valamilyen ok miatt az átlagostól eltérő módon és ütemben fejlődnek. A korai fejlesztés ezt a leghatékonyabb időszakot használja ki, hogy a gyermeket eljuttassa arra a szintre, amit a benne rejlő képességek lehetővé tesznek. •
a rehabilitáció a sérült funkciók korrekciója
•
a habilitáció a fejlődésükben veszélyeztetett funkciók fejlesztése
•
a prevenció másodlagos következmények megakadályozása
Támogatást és segítséget nyújtani a szülőknek: A korai fejlesztés segíti a szülőket lassabban fejlődő gyermekük elfogadásában, az optimális családi kapcsolatok és a jobb életvitel kialakításában. A középpontban a szülőgyermek, anya-gyermek kapcsolatnak kell állni. Mindig a szülő dönti el, hogy igényli-e a segítség-nyújtást (kitől, milyen mértékben) és ennek megfelelően széleskörűen tájékoztatni kell. Meg kell ismerni a szülő igényét, és ha segítséget kér, nem szabad megvárakoztatni (a korai életszakasz különösen jelentős az esélyteremtésben). A gyermek fejlettségéről, állapotáról, statusáról korrekt módon kell tájékoztatni a szülőket. Partnernek kell tekinteni a szülőt.
Korai fejlesztés módszertani elvei •
Individuális fejlesztés csoportos foglalkozással kiegészítve
•
A fejlesztés az egészséges fejlődés menet kereteit követi
•
A motiváltság játékosság és a játék szerepe; az utánzás jelentősége
•
A fokozatosság elve, sikerélmény biztosítása
•
A
gyermek
pozitívumaira,
önértékelésre nevelés
meglévő
képességeire
támaszkodás,
helyes
•
A család, a szülők szerepe a fejlesztés folyamatában; megfelelő kapcsolat kialakítása; elegendő idő
•
A tanácsadás módszertani elveinek figyelembe vétele. A direkt tanácsadás helyett a konzultációs megoldást kell választani, ahol a döntésben lényeges szerepe van az érintett családnak
•
Problémamegoldó szemlélet: szükség esetén szaktudáson alapuló módszertani változtatatás, a módszerek továbbfejlesztése, konzultációk.
•
Folyamatos állandó ellenőrzés, értékelés
A korai fejlesztés feladata Komplex fejlesztés: •
Motoros képességek
•
Szenzoros képességek
•
Megismerő tevékenység
•
Kommunikáció
A család segítése: •
Reális ismeret, elfogadás
•
Gondozási, nevelési tanácsadás
•
Szociális juttatások, törvények
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A szakmai szolgáltatás a Módszertani Központ szerves része.
Jogi szabályozása: A szakmai szolgáltatások célját, feladatát a KT 36. § (1) pontja definiálja. „A közoktatási intézmények és fenntartók, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefügg_ tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik.” Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény céljával összhangban elláthatja a 36. § (2) b)-e) és g) pontját. A
szaktanácsadást,
pedagógusok
képzésének,
segítését, tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálatot.
továbbképzésének,
önképzésének
Szakmai szolgáltatás célja: Pedagógiai szakmai szolgáltatás célja, hogy felkészítse a sajátos nevelési igényő tanulót befogadó intézmények pedagógusait, a szülőket, a fenntartó önkormányzatot az együttnevelésre, segítse az együttnevelés megvalósítását.
Területei: •
szaktanácsadás, mentorálás, tréningvezetés, szakértés
•
pedagógusok képzésének, önképzésének segítése
•
tanulótájékoztató tanácsadó szolgálat
Szaktanácsadás: Célcsoportja: •
pedagógusok
•
szülők
•
fenntartó képviselői
Szaktanácsadással, szakmai együttműködéssel járuljon hozzá a befogadó intézmények pedagógiai és szakmai fejlődéséhez, a nevelés-oktatás színvonalának növekedéséhez.
Szaktanácsadó feladata: •
Tanítási
órák
keretében
megfigyeli
a
gyermeket,
helyzetelemzést,
problémafeltárást végez. •
Segít megmutatni az SNI tanulók fejlesztésének irányát, értelmezi a szakértői véleményeket.
•
Gyakorlati ismereteket ad át a tanítási órák tervezéséhez, tanulási technikákhoz.
•
Szakmai ismereteket, információkat közvetít.
•
Vezeti az SNI tanulók köré szerveződött szakmai teamet.
•
Pedagógiai eljárásokat, információkat, taneszközöket mutat be.
Noha hivatalosan szaktanácsadói feladatot csak szaktanácsadó láthat el, kérésre tanácsot adunk
SNI
tanulók
taneszközeinek
kiválasztásában,
differenciálásban,
módszerek
kiválasztásában. Kérésre információt nyújtunk SNI tanulók továbbtanulásához, pályaválasztásához.
A szaktanácsadás megvalósításának szakmai menete: A befogadó intézmény levélben igényli a szolgáltatást a módszertani intézmény igazgatójától.
•
A módszertani központ területileg illetékes vezetője (városi, kistérségi) felkeresi a partnerintézményt. a helyszínen tájékozódik az igényekről, bemutatja a feladat elvégzésére kompetens szakembert, szakembereket.
•
A befogadó intézmény és a módszertani központ között megállapodás születik a feladat
ellátására,
amelyben
meghatározzák
az
ellátás
óraszámát,
feltételrendszerét, a finanszírozás módját.
A finanszírozás módja: •
ha a módszertani központ fenntartója azonos a befogadó intézményével a fenntartó státuszt, illetve óraszámot rendel a tevékenység végzéséhez
•
különböző fenntartó esetén a befogadó intézmény a sajátos nevelési igényű tanulóra járó emelt normatívából biztosítja az órakeretet, illetve megállapodás alapján a módszertani központ pályázati keretből fedezi.
•
A tevékenység minőségéről, az elégedettség mértékéről a módszertani központ visszajelzést kér a befogadó intézménytől.
Az igényeknek, elégedettségmérésnek megfelelően a szolgáltatás felülvizsgálatra kerül.
Szülősegítő szolgáltatások: A módszertani központ tanácsadásokban nyújtott szerepvállalását tovább növeli, hogy kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleire, családjára. Szülői
klubot
hasonlósorsú
működtet
szülők,
a
„Varázs
családtagok,
Világ”
játszóházunk
szakemberek
keretén
segítségével
belül,
ahol
beszélhetik
a
meg
problémáikat. A szülői tanácsadó szolgálat telefonon és személyesen áll a szülők rendelkezésére. Telefonos egyeztetés után a problémának megfelelő szakember áll az érintettek rendelkezésére. A szakmai team az esetfelvételt követő esetmegbeszélés után javaslatot tesz a családnak a megsegítés módjára. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. Eszközkölcsönzés szülők számára: A szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek gyermekeik otthoni nevelését, fejlesztését segítve.
Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése: Célcsoportja: •
befogadó intézmények pedagógusai
•
szegregált gyógypedagógiai intézmények pedagógusai
•
EGYMI pedagógusai
A Módszertani Központ pedagógusképzések biztosításával közvetítsen jó gyakorlatokat a befogadó intézmények számára. Elméleti és gyakorlati ismeretek, módszerek egységével növelje
a
pedagógusok
szakmai
kompetenciáját,
erősítse
a
pedagógusok
szemléletváltását. Szüntesse meg az iskolák és a pedagógusok elszigeteltségét, biztosítson naprakész információt. Járuljon hozzá az egész életen át tartó tanulási folyamat megvalósításához. Ennek érdekében szakmai szolgáltató csomagot állítunk össze:
Szakmai szolgáltató csomag tartalma: Nyílt szakmai napok A műhelymunka során elméleti képzések, gyakorlati bemutató órák, konzultációs lehetőség biztosítja az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges módszerek átadását. Konferenciák Előadások, tréningek keretében autentikus vélemények hangzanak el a különböző szakterületek elismert előadóitól. Tanfolyamok, tréningek pedagógusoknak, szülőknek A képzések megteremtik a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez, digitális kultúra elterjesztéséhez és az inkluzív nevelés térhódításához szükséges pedagógiai környezetet. A képzések során a pedagógusok és szülők olyan módszertani ismeretekhez jutnak, amelyek alkalmazkodnak a tanulók egyéni különbségeihez, újfajta tanulásirányítási, tanulásszervezési technikákat ismertetnek meg. A képzések egyénre szabott fejlesztést biztosító pedagógiai gyakorlatokat, eltéréseket figyelembevevő módszereket mutatnak be bölcsődétől a középiskoláig. Tanácsadás, mentori tevékenység A kompetencia alapú oktatás adaptációs folyamatának támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelésének támogatása IPR rendszer módszertani eljárás bevezetésének támogatása Feladata: •
akkreditált pedagógus-továbbképzések szervezése és lebonyolítása
•
szülői képzések szervezése és lebonyolítása
•
tréningek fenntartók, intézményvezetők számára, szervezése és lebonyolítása
•
a nem akkreditált tanfolyamok szervezése és lebonyolítása
•
a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés feladatainak koordinálása
•
továbbképzési programok elkészítése
•
a pedagógus-továbbképzés területére kiírt pályázatok figyelése, pályázatok készítésében való részvétel
•
képzési igények előzetes felmérése
•
képzések akkreditálása
•
az intézmény képzési tevékenységével kapcsolatos általános dokumentumok nyilvántartása
Erőforrások: Személyi feltételek: Előadóink,
trénereink,
tanfolyamvezetőink
valamennyien
főiskolai
vagy
egyetemi
végzettségű gyakorló pedagógusok: •
intézményvezető
•
módszertani központ vezető
•
munkaközösség-vezető
•
szaktanácsadók
•
tanítók
•
gyógypedagógiai tanárok
•
pszichopedagógusok
•
logopédusok
•
drámapedagógus
•
pszichológusok
•
közoktatási szakértők
•
óvodapedagógusok
•
informatikai tanár
Tárgyi feltételek: Oktatóterem •
hallgatói asztalok, székek a képzési programban meghatározott csoportlétszám figyelembevételével
•
oktatói asztal és szék
•
tábla
•
laptop
•
projektor
Informatikai oktatóterem: •
résztvevőnként egy számítógépes munkahely
•
oktatói számítógép
•
projektor
•
internet hozzáférési lehetőség
•
nyomtató
•
a képzési programok megvalósításához szükséges szoftverek
Oktatási segédanyagok sokszorosítására alkalmas berendezés ügyfélszolgálat: • elektronikus illetve telefonos elérhetőség A szakmai szolgáltatások biztosításához a teljes intézmény humánerőforrása rendelkezésre áll. A
Módszertani
Központ
szakemberei
folyamatosan
keresik
azokat
lehetőségeket, amelyek a szolgáltatások pénzügyi hátterét biztosítják.
a
pályázati
