No title

© http://vigzoltan.hu

„értesítés, tudósítás, tudatás; informál, értesít;


informátor, tanító, értesítı.” (Pallas Nagy Lexikon, IX. kötet). „1. felvilágosítás, tájékoztatás; hírközlés 2. értesülés, adat, hír, tájékoztatási anyag 3. hír, mat, nyelvt a kibernetika elméletében: az anyag tulajdonságainak visszatükrözıdése jel formájában; hír.” (Bakos, 1973)

1


1. Az emberi kapcsolatok/viszonyok teljessége. 2. Bármely, önmagát állandósító-átörökítı


emberi csoportosulás, amely többé-kevésbé adott földrajzi területhez köthetı, továbbá saját intézményeket és kultúrát birtokol. Ide tartoznak a modern nemzetállamok, de a „törzsek” is.

2

Information society vs információs társadalom Vajon nem nevezhetı-e eleve minden emberi


társadalom információsnak ? Nem, mert az információ közlése, fogadása, feldolgozása, tárolása, értelmezése és áramlása nem határozta meg egyik korábbi társadalmat sem annyira, mint a mait.

A technológiai megközelítés szerint azért élünk


információs társadalomban, mert a társadalmi együttélés minden területén elterjedtek és egyre fontosabb szerepet játszanak az információs- és kommunikációs technológiák, amelyek alapjaiban alakították át a társadalmak mőködését, beleértve a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a hétköznapi életet is.

Hogyan jönnek létre ezek a technológiák; arra a célra

voltak-e szánva, amire azután ténylegesen felhasználjuk ıket; hogyan terjednek el a társadalomban; milyen pozitív, illetve negatív attitődök nyilvánulnak meg velük kapcsolatban? Mennyi technológiától áll be minıségi változás a társadalmi együttélésben?

3

A foglalkozásszerkezeti és gazdasági megközelítésekszerint azért


élünk információs társadalomban, mert a mezıgazdasági és az ipari korszakon túllépve ma már az információs szektor és az információs jellegő munkavégzés dominál a gazdaságban. Hogyan változott meg az iparban, illetve a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedekben, és hogyan változott az általuk végzett munka, illetve az általuk birtokolt és alkalmazott tudás minısége? Megjelentek-e az úgynevezett információs munkakörök, központi szerepet tölt-e be a számítógép a termelésben? És kik a legfontosabb szereplıi, befektetıi ennek a világnak? Érezhetı-e a konvergencia – azaz a távközlés, a média és a számítástechnika sokszor hangoztatott közeledése, egymásba olvadása? Mikor mondhatjuk azt, hogy a kapitalizmus logikája, termelési rendszere minıségileg megváltozott?

A térszerkezeti megközelítés szerint azért élünk információs

társadalomban, mert az információs technológiák használatának és a globalizációnak köszönhetıen egyre kevésbé meghatározó a fizikai tér szerepe, ma már hálózatok vesznek körbe minket, amelyek új keretet adnak a társadalmi folyamatoknak, például a termelésnek, az elosztásnak, a politizálásnak stb. © http://vigzoltan.hu

Hogyan változnak meg az emberek térbeli kötıdése? Hálózati logikát követ-e a világ mőködése; létezik-e, kialakul-e

globális társadalom? Mi a globális hálózatok belsı logikája: ki az, aki ezekhez tartozik, és miért? Milyen társadalmi, illetve gazdasági tıke kell a hálózatokba való belépéshez és a bennmaradáshoz? Milyen a hálózatok belsı kapcsolatrendszere, és abban mi a szerepe az új információs és kommunikációs technológiáknak?

4

A kulturális megközelítés szerint azért élünk információs

társadalomban, mert globális, egyre inkább digitalizálódó médiakultúra vesz körül minket, ami az értelem- és jelentésadás elsıdleges forrásává válik és meghatározza életünk kereteit.


Hogyan és miért, mitıl változott meg a média kulturális

beágyazottsága? A legfontosabb változás e szerint a megközelítés szerint abban áll, hogy az információ korában a média kiemelt helyzetbe kerül, a társadalmi viszonyok egyik legfıbb meghatározójává válik. A médiakultúrán túl – azon kívül is – létezik-e élet? A jelek csalóka játéka milyen viszonyban van a valósággal?

Manuel Castells (2005 [1996], 2006 [1997],


1998) – a trilógia címe (The Information Age) Castells szerint az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ hálózatba szervezett elıállítása, tárolása, feldolgozása, elıhívása játssza a legfontosabb szerepet. Szerinte akkor van új társadalmi rendszer ha a mennyiségi változások minıségileg is megváltoztatják az emberek közötti társadalmi viszonyokat.

5


Castells a társadalom egészének átalakulásáról ír. Ennek infrastrukturális hátterében az információs és kommunikációs technológia áll. Anyagi alapjait az új hálózati gazdaság jelenti, ami erısen globalizálódik. társadalmi bizonytalanság növekszik, a tervezhetıség és az elırelátás csökken, ezáltal új társadalmi egyenlıtlenségi rendszer jelenik meg, létrehozva a kirekesztettek „negyedik világát”. A növekvı társadalmi feszültséget a társadalmi mozgalmak is kifejezésre juttatják, egy része (például a reaktív mozgalmak közé tartozó vallási fundamentalizmus) bezárkózik a változatlanságot értékként jelenítve meg más mozgalmak viszont (például a proaktív jellegő globalizációellenes csoportok) a saját eszközeit, a globalizálódó technológiát és kultúrát fordítják szembe a hálózati világgal. A globalizálódó információs társadalom logikája végeredményben

mindenkire hatással van, de nem mindenki vesz részt az új társadalmi együttélési mód kiformálásában, mint ahogyan az új hálózatoknak sem válik mindenki a részesévé.

Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a


változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát… (Daniel Bell) Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlıdése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerı […] (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel. (Yoneji Masuda) Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás… Megszőnik az információk terjedési késése […] fokozatosan új tevékenységek, mőveletek és termékek látnak napvilágot. (John Naisbitt) Olyan társadalom, amelyben […] az információt gazdasági erıforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlıdik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elı… (Nick Moore) „Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra […] az élet számos területének globalizálódása. (/Magyar/ Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995) Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minıségő életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetısége.” (Murányi Béla)

6

Daniel Bell kilenc meghatározó szempont mentén tekinti át a karakteres


különbségeket, amelyeket a három nagy korszakra egyszerősített társadalomtörténeti szakaszok felmutatnak. Ezek sorban: Gazdasági szektor, átalakulást hozó erıforrás, stratégiai erıforrás, technológia, tudásbázis, módszertan, idıperspektíva, tervezés, vezérelv. Alvin Toffler „A harmadik hullám” címő könyvében definiált periódusoknak, és – egy idıtengelyre alkalmazva – tökéletesen azonos a japán Tadao Umesao tipológiájával, aki

endodermális (mezıgazdaság, halászat), mezodermális (szállítás, nehézipar) és ektodermális (információ, kommunikáció, képzés) ágazatokra osztotta a gazdaságot.

Yoneji Masuda húsz indikátor mentén veti össze egymással az ipari és az

információs társadalmat. (lásd a tankönyv) Schement-Curtis szerzıpáros 6 kategóriára redukálja az összetevıket,

az egyes kategóriák vagy egy tucatnyit sőrítenek magukba korábbi lehetséges szempontokból, de teljesen új elemek is megjelennek náluk pl.:ez utóbbiak a kölcsönös összekapcsoltság, a médiakörnyezet és a közösség dimenziói. (lásd a tankönyv)

Indusztriális

Posztindusztriális

Termelési mód

Kitermelı

Termelı

Feldolgozó; újrahasznosító

Gazdasági szektor

Elsıdleges Mezıgazdaság Bányászat Halászat Favágás Olaj és gáz

Másodlagos Árutermelés Gyártás Tartós iparcikkek Nem tartós iparcikkek Építıipar

Szolgáltatások Harmadlagos Negyedleges Közlekedés Kereskedelem Közüzemek Pénzügy

Gyártott energia Áram--olaj, gáz, szén, atomenergia

Információ Számítógépek, adatátviteli berendezések


Preindusztriális

Átalakulást hozó erıforrás

Természetes energia Szél, víz, igásállatok, emberi izomerı

Biztosítás Ötödleges Ingatlan Egészségügy, oktatás, kutatás, kormányzat, kikapcsolódás

7


Preindusztriális

Indusztriális

Posztindusztriális

Stratégiai erıforrás

Nyersanyagok

Finánctıke

Tudás

Technológia

Kézmőipar

Gépi technológia

Intellektuális technológia

Tudásbázis

Kézmőves, fizikai munkás, gazda

Mérnök, betanított munkás

Tudós, mőszaki és professzionális foglalkozások

Módszertan

Józan ész, próbaszerencse; gyakorlat

Empiricizmus, kísérletezés

Absztrakt elméletek, modellek, szimulációk, döntéselmélet, rendszerelemzés

Idıperspektíva

Múlt-orientált

Ad hoc alkalmazkodó képesség, kísérletezés

Jövı-orientált: elırejelzés és tervezés

Tervezés

Játék a természet ellen

Játék a mesterséges jövı ellen

Személyek közötti játék

Vezérelv

Hagyományközpontúság

Gazdasági növekedés

Elméleti ismeretek kodifikációja

A „nagy narratíva”


civilizációelméleti kontextus – makroszint A „kis narratíva” fejlıdéselméleti kontextus – mezoszint A „mini-narratíva” praxis és reflexió – mikroszint

8

számos ismert átfogó elmélet született: Tadao


Umesao, Marshall McLuhan, Alvin Toffler A civilizációelméleti megközelítés tárgya a teljes társadalomtörténet: az információs társadalom „felmutatása” ebben az erıtérben voltaképpen egy gondolati folyamat vége, eredménye, és nem tulajdonképpeni tárgya. világtörténeti horizont - több ezer vagy több száz éves ciklusok Amióta nem kérdés, hogy ez a váltás valóban végbemegy-e, azóta a horizont és az idıtengely szőkült,

Manuel Castells: Az információ kora az

alapmőve. Kérdései: © http://vigzoltan.hu

új gazdaság, új társadalmi, közösségi jelenségek, a digitális korszak nemzedékének megismerése, az új eszköz- és médiakörnyezet sajátosságai, az új világrend hatalmi és kommunikációs mintázata, a cybertudomány felemelkedése stb

9

Kutatások a mobiltelefóniától és az internet-


szolgáltatóktól a pályaudvari információs pultokon át a könyvtárakig és a levéltárakig Az IKT „alkalmazásként” szinte mindenhová behatol, minden egyes „találkozási pont” témává válik, amellyel kapcsolatban a tényfeltárás, az ismertetés és az összefüggésekbe helyezés vonalán egyaránt a gondolkodói és kutatói feladatok egész sora jelentkezik.

A „globális információs társadalom” fogalma és

kérdésköre a nemzetállamok feletti szervezıdési rendszerszint valamennyi lényeges összetevıjére kíván reflektálni.


Valójában nagyon sok, egymástól függetlenül elindult probléma, elsısorban az identitás, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi szervezetek, a „világháló”, a nemzetállamok feletti szabályozás, a migrációs folyamatok, a multi-kulturalizmus és a globális tudásmenedzsment kérdései „érnek össze” ebben a diskurzusban.

A „fenntartható információs társadalom” fogalmába és

kérdéskörébe szalad bele a környezettel és a természeti erıforrásokkal kapcsolatos valamennyi akut probléma.

(Esetenként elıfordul, hogy ez a „zöld információs társadalom” követelése formájában jelenik meg.)

10

Az „információs társadalom biztonságának” ernyıje alá is nagyon


sok „problémaréteg” fér be A technológiának való kiszolgáltatottság miatt „törékenyebbé” váló társadalom képétıl az emberi össztudás megırzésének és megırizhetıségének kérdésein át az emberi tevékenység által elıidézett civilizatórikus veszélyek világáig. Részben ezekre a problémákra válaszul született meg Ulrich Beck híres terminusa, a „kockázattársadalom” is. Az „őr-orientált információs társadalom” kifejezés mögött az a felismerés áll, hogy az össz-emberi tevékenység dinamikája és iránya mind erıteljesebben mutat a Föld határain túlra. Az információs társadalom története ráadásul többszörösen összefonódik az őrkutatással, hiszen kezdetei egybeesnek a mőholdas információtovábbítással (ami az információs társadalom megszületésének fontos technológiai megoldását jelentette), a mai táv-manipulációs, adat-továbbítási és csillagászati csúcs-technika révén elért eredmények pedig jól kirajzolják az információs társadalom megismerı természetét és dinamikáját.

Az „elektronikus orwelli világ vagy digitális Athén” diskurzusa arra


kíváncsi, hogy az új információs eszközvilág milyen irányba tolja a Hatalom és az Állampolgár viszonyát. A megfigyelés és az ellenırzés „szép új világa”, vagy a digitális agorák újfajta demokráciája felé mozdul-e el a világ? Az „intelligens város” fogalma az információs társadalomnak a települési szintre való „lefordítása” (ne feledjük: az urbanizációs folyamat az egyik „szülıje” az információs társadalomnak). A „Corpus Digitale” diskurzus az össz-emberi tudás rögzíthetıségének, megırizhetıségének és hozzáférhetıségének kérdésével foglalkozik. A „kreatív információs társadalom” kifejezéssel használói az új, friss tudást létrehozó képesség tömegesedésére utalnak. Az üzleti irodalomban mindezt termelékenységre fordítják le, de másoknál ez az individuum egyfajta forradalma (Richard Florida híres könyve alapján: egy „kreatív osztály” születése). A „poszt-információs társadalom” fogalma, amely nagyon sok, a jövıvel kapcsolatos lehetıséget, forgatókönyvet állított már elı a mostani intézményi és technológiai megoldásokat meghaladó lehetséges jövıkrıl (biotechnológiai forradalmat, a mesterséges intelligencia új generációját, az ember és a gép funkcionális rendszerekben való összeolvadását vizionálva).

11

No title

Recommend Documents