Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / • A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.
2.1. A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:
b)nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
Renzulli-féle tehetségmodell három összetevőt emeli ki
átlagon felüli képesség
T E H E T S É G
kreativitás
feladat iránti elkötelezettség
Kreativitás: /az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese / divergens gondolkodás
eredetiség
könnyedség
Feladatelkötelezettség: kíváncsiság
érdeklődés
szorgalom
kitartás
becsvágy
teljesítménymotiváció
A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG
Tevékenységi területek
Tehetségazonosítás
Tanácsadás
Tehetséggondozás
A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei Kognitív tesztek, eljárások intelligencia-tesztek:
kreativitás mérése:
általános és speciális képességek mérése
rajzos és nyelvi tesztekkel
tanulóképesség mérése: - új helyzetekre való reagálás, - problémamegoldó tanulás - funkcionális képességek mérése, - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek.
Nem kognitív eljárások a tehetség motivációs, érdeklődési készségének mozzanatait tárja fel - énkép és önértékelő teszt,
amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól
- információgyűjtés
Mérési területek lehetnek a beválogatás során
• • • • •
figyelem, memória, logikai képesség, megértő gondolkodás, problémamegoldó képesség, Pszichikus folyamatok fejlesztésével, fejlődnek a pszichikus tulajdonságok.
A tehetséggondozás fő célja - Az elsődleges cél a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése - keresve a hatékony pedagógiai eszközöket. Ebben fontos szempont az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése. - Ugyanakkor kiemelt része a célkitűzésnek a személyiségfejlesztés (pl. motiváció, önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.) is.
A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el)
- elkülönítés,szegregáció a tehetségesek külön iskolában tanulnak
- gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
Gazdagítás • A gazdagítás kifejezés többnyire a tehetséges fiatalok differenciált oktatásának egyik formáját szokták jelölni. • A gazdagítás célja elsődlegesen nem az ismeretek bővítése, hanem az olyan képességek fejlesztése, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás vagy a tudományos gondolkodás.
A gazdagítás gyakorlati fogásai az oktatásban • A tanulók irányítása a problémamegoldó technikák alkalmazása során • Kritikai gondolkodás • Szóbeli kérdezési technikák • Gazdagítási lehetőségek a „brainstorming”, „buzz-csoport” és „kérdésdoboz” segítségével
Jelenlegi megoldások hazánkban: • • • • • • •
gyorsítás, elkülönítés, dúsítás, speciális tehetséggondozó iskolák, magántanulók, differenciált foglalkozások az iskolában, tanórán kívüli programok, iskolán kívüli programok, versenyek,
A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyei • • • • • • • • • •
intelligensek, jól informáltak, széles érdeklődési körrel rendelkeznek, szorgalmasak, teljesítményorientáltak, jó szervezők, munkájukban lelkesek, humorérzékkel rendelkeznek, rugalmasak, megértők, elfogadók, motiválják a gyerekeket, komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait,
Életkori korszak, életkori sajátosságok Alsó tagozat:
általános intellektuális fejlesztés megalapozása,erősítése Felső tagozat:
- általános intellektuális képességek erősítése,
- általános képességeken elindulni a speciális képességek felé,
Fejlesztési terv szempontjai a tehetséges gyerekeknél A tehetséges gyermekeknek iskolai éveik alatt végig szükségük van programokra és szolgáltatásokra! Hatékony tehetséggondozás az intellektuális szférában döntően az iskolai munkára építhető! a) A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából. b) A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre vágynak. A pedagógusok ezt a szükségletet gyakran csak az „ismeretgyarapítással” elégítik ki. c) A tehetséges gyermekeknek szükségük van arra a kihívásra és ösztönzésre, hogy potenciális képességeiket próbára tegyék.
Kiemelt feladat a : a tanulók feldolgozási készségeinek fejlesztése • kritikus gondolkodás • kreatív gondolkodás • problémakeresés és megoldás • kutatás • döntéshozatal
A program szervezeti keretei A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai szerves egységet alkotnak. - Elsődleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, emellett ahogyan a gyerekek képességei teljesítményükben megmutatkoznak, lehetőség nyílik tehetségük további kibontakoztatására külön foglalkozásokon.
- A délelőtti foglalkozások az általános iskolai óratervvel összhangban folynak, délután azonban a tehetséggondozás funkcióját alapul véve speciális blokkokban folyhat a munka.
A program főbb tartalmi elemei • Olyan alapképességek fejlesztése, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadókészség, gyors és értő olvasás, biztos helyesírás. Ez az anyanyelv és kommunikáció feladata. • Az elemi és összetett matematikai műveletek, szöveges feladatok, kombinatorika, összetett gondolkodási műveletek, pontosság fejlesztése a matematikai oktatás feladata. • Az idegen nyelvek tanulása • A tanulási stratégia és önismeret fejlesztése segíti a biztos, értő tanulást, valamint a reális és pozitív énkép kialakítását. • A rendszeres testedzés, mindennapos testnevelés. • A speciális tehetségek felismerése érdekében a tanulók betekintést nyernek a művészetek világába (ének-zene, tánc, vizuális kultúra stb.). • Számítástechnika. • Természetismeret. • Kézügyesség fejlesztő foglalkozások.
