A Faluvédő Egyesület és az Önkormányzat közös lapja
XVI. évfolyam 3. szám 2008. szeptember
Tartalomjegyzék A polgármester válaszol
Teleki díj az esélyteremtésért
Becsengettek Óvodai hírek Örök vesztesek!? Fizetőeszközök Híreink
Gyulai Pál:
Szüreti lakomán Hegyen a köd fehér-kéken Napsugár csókjába vész, Diófán, a hegy tövében, Víg madárka fütyörész. Csak visszhang a víg madárdal, Nincs virág, a lomb lehull; De bár minden hervad, elhal, Szüret zajlik, kedv virul.
1.
Vajha őszén napjainknak, Midőn talló, száraz ág, Mit legtöbbször hátra hagynak, Szerelem és ifjuság: Hangzanék egy-egy víg ének, Sütne nyájas napsugár, S termésén a kedv tövének
3.
Ki tud többet Kerecsendről?
Friss diplomával a babákért és mamákért
A sertéspestisről
Falunapi programok Ki tud többet Kerecsendről?
A vetélkedő-sorozat V. fordulójának győztes csapata
2.
4.
Kerecsendi Újság
2008.szeptember
A polgármester válaszol Kedves Barátaim! Korábban azt írtam a lap hasábjain, hogy ebben a rovatban a legkényesebb kérdésekre is válaszolni fogok. Akkoriban még nem gondoltam, hogy saját ígéretemmel is szembe kerülhetek, amikor „boncolgatni” kell magamban: személyes jellegű kérdésekben meddig mehetünk el anélkül, hogy sértenénk a mindenkit megillető személyiségi jogokat? Egyszerűbben fogalmazva: hol húzható meg az intim szféra határa? Több olyan kérdés is érkezett hozzám az utóbbi hetekben, amelyek nem közügyekkel foglalkoznak, hanem engem vagy a környezetemben dolgozókat érintő személyes információkkal. A rám vonatkozó kérdésekre szívesen válaszolok bárkinek személyesen, négyszemközt. Másokkal kapcsolatban is azt tanácsolom, hogy „pusmogás” helyett kérdezzék meg közvetlenül az érintetteket! Kérdés nélkül nincs válasz! Kérdés: Miért kell az adófizetők pénzéből eltakarítani azt a szemetet, amit felelőtlen emberek szétszórnak maguk körül? Válasz: Azt a sokak által ismert, 1997ben, Kyotóban elhangzott mondást említeném, hogy „a Földet nem nagyapáink hagyták ránk, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. Azt
gondolom, bőven van felelősségünk a tekintetben, hogy unokáinknak milyen állapotban adjuk vissza bolygónkat. Sajnos azok helyett is kell gondolkodnunk, akik mindig a számukra legegyszerűbb megoldást választják, és kiviszik a házukhoz legközelebbi gazos területre a háztartásukban felhalmozódott szemetet. Nem gondolnak arra, hogy saját gyermekeiket is megfertőzhetik a patakba dobált pelenkával. Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja háztartásának hulladékát megfelelően elhelyezni, inkább forduljon segítségért az Önkormányzathoz! Megpróbálunk közösen gondolkodni és segíteni. Egyszerűbb megoldani a problémát akkor, amikor csak néhány zsák szemét elszállításáról van szó, mint később, amikor már patkányoktól hemzsegő, bomló szeméthegyekkel kell megbirkóznunk. Összefoglalva: azért kell az illegális hulladék lerakóhelyeket felszámolni, mert mindenkire nézve veszélyesek, és a káros hatások a vétlenek egészségére is ártalmasak. Kérdés: Mikor szűnik meg a bűz Kerecsenden? Válasz: A Falutévé is közvetítette azt a nyilvános testületi ülést, amelyre Rácz József urat is meghívtuk. Itt ő elmondta, hogy 2008 év végéig meg fog oldódni ez a probléma.
Azt gondolom, nincs már messze az év vége, amikor természetesen meg fogjuk kérdezni, milyen előrelépés történt ez ügyben. Kérdés: Miért olyan drága a belépőjegy a labdarúgó mérkőzésekre, és miért mennek be sokan, fizetés nélkül? Válasz: Az Önkormányzat és a támogatók nem tudják fedezni a csapat minden költségét. Szükséges, hogy a csapat maga is „keressen” egy kis pénzt, amiből felszerelést tudnak venni, illetve az idegenbeli meccsekre el tudnak utazni. Az sem baj, hogy ez által az „aranylábúink” is kaptak egy kis felelősséget. Tudniillik amennyiben jól játszanak, több lesz a néző és több a bevétel is. Két hazai mérkőzés van egy hónapban. Ez - a háromszáz forintos jegyárat figyelembe véve - hatszáz forintot jelent. Gondoljunk bele: ez másfél doboz cigaretta ára! Fizetés nélkül senki nem léphet be. Akik a kapunál nem váltanak belépőt azok vagy tagjai az egyesületnek és a tagdíj befizetésével jogosultakká váltak a hazai mérkőzéseket megtekinteni, vagy támogatók, akik a csapatnak nyújtott támogatásuk fejében tekinthetik meg a meccseket. Kedves Olvasóink! Rovatunkat szeretnénk folytatni, továbbra is kérdezzenek bátran!
Képriport az elmúlt félév roma rendezvényeiről 1. Szépségverseny díjazottjai: I. udvarhölgy: Pusoma Dzsenifer, szépségkirálynő: Varga Amanda, II. udvarhölgy: Penti Mónika 2008.07.26. 2.Fiatalok Klubja alakuló ülés - 2008. április 05. 3. Roma Ki mit tud? - 2008. 06.28. 4. Szépségverseny díjazottjai: I. udvarhölgy: Csóka Kitti, szépségkirálynő: Csonka Enikő, II. udvarhölgy: Szajkó Heléna
1.
5.Roma Ki mit tud?
2.
4.
3. 2. oldal
2.
5.
2008 .szeptember
Kerecsendi Újság
Teleki díj az esélyteremtésért Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Pedagógus Nap alkalmából - idén először - Teleki Blankáról elnevezett ,,Az esélyt teremtő pedagógus” díjat adományozott, azoknak az oktatási szakembereknek, akik munkájuk során kiemelkedő eredményességgel, odaadással tevékenykedtek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, szociális, egészségügyi okok miatt különleges gondoskodást i génylő gyermekek, tanulók segítésében.
Ezt a díjat vehette át június 3-án Mészárosné Fodor Éva, óvodavezető-helyettesünk a budapesti Néprajzi Múzeumban. Gratulálunk!
Becsengettek Megtörtént az igazgatói munkakör átadása-átvétele a Magyary Károly Általános Iskolában. Mint ismeretes, a Képviselőtestület júniusi ülésén úgy döntött, hogy az intézmény vezetőjévé 2008. augusztus 1-jei hatállyal Matináné Semperger Anikót nevezi ki. Nagy György eddigi igazgató Kerecsenden végzett három évtizedes pedagógusi, illetve vezetői munkája elismeréséül a tanévzáró ünnepségen átvehette az Önkormányzat által alapított Magyary Károly Díjat.
Hervad a nap, bágyad Száll a napsugár Levelekkel együtt elfáradt a nyár Összecsomagolja minden holmiját A sok jó időt és a fürdőruhát És emeli karját és sípjába fúj Elég volt kispajtás mostantól tanulj! Virágok helyett már nyit az iskola És sarkáig tárva barna kapuja Ég helyett a tábla, Park helyett a pad Hív a szelíd őszbe, érezd jól magad! És a havas télben, napsugár helyett A tudás fényei melegítenek!
Első nap az iskolában 3. oldal
Óvodai hírek Szeptember 10-én tartotta ülését az Óvodafenntartó Társulás Tanácsa, melyen értékelték az elmúlt nevelési évet. 2007. augusztus 01.-től a négy település Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát óvodafenntartó mikro társulást hozott létre az óvodai nevelés, mint kötelező feladat ellátására. A települések 3 évre szóló Társulási Szerződésben rögzítették a társulásban történő működés szabályait. A társulás gesztoraként és az összevont óvoda székhelyeként is Kerecsendet jelölték meg. A három tagintézmény Egerszalók, Demjén, Egerszólát - továbbra is helyben láthatja el az óvodai nevelés feladatait. Ezt a szervezeti megoldást a szülők közössége és az óvoda dolgozói is támogatták a társulás létrehozása előtt. A Társulási Tanács működése egyébként az elmúlt év alatt példaértékű vált térségünkben. Szerencsésnek mondható, hogy mind a négy óvoda a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzi a nevelőmunkát. A közös program elkészítésénél a pedagógiai önállóság biztosítása céljából az eddig jól bevált gyakorlaton nem változtattak, ezért csak közös elveket, cél-és feladatrendszert határoztak meg. Ezen törekvés helyességét a 2008. áprilisában készült közoktatási szakértői vélemény is megerősítette. A társulásban résztvevő nevelőtestület 17 fő óvodapedagógusból áll. A közösen megtartott nevelési értekezletek nagymértékben hozzájárultak a tartalmi munka színvonalának emeléséhez, az egy közösségbe tartozás pozitív érzésének kialakulásához. Mindezek a nevelőmunka színvonalának további javulását eredményezik majd a településeken. Ebben az évben Egerszalókról és Kerecsendről egy-egy kolléganő környezetvédelmi továbbképzésen vehet részt, melynek eredményeképpen a tagóvodákban környezetvédelmi feladatokat is el tudnak majd látni.A Magyar Államkincstár, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálatai rendben találták a normatív támogatások igénylését mind törvényességi, mind jogosultsági szempontból. Ebben az évben csak Kerecsenden igényeltek a szülők nyári napközi ellátást.
2008. szeptember
Kerecsendi Újság
ÖRÖK VESZTESEK!? A politika mindig arról beszél, hogy kik a vesztesek és kik a nyertesek. Én az utóbbiakról, a nyertesekről fogok beszélni, megosztva egypár gondolatot Önökkel. Vállalva a tetteinket, a cselekedeteinket nagymértékben befolyásolhatjuk a dolgok menetét. A reményt, a bizalmat mindenki magában építi fel és azt napról-napra megerősíti. Fejlődésében ugyanis ez viszi előre mind a magánéletben, mind a közösségi életben. A remélt dolgok eléréséhez a bizalom folyamatos építése a testvéreimmel, barátaimmal, az utcabeliekkel, mindenkivel, akivel csak kapcsolatba kerü1ök. Mert nem csak arról van szó, hogy bizalmat kizárólag bizalomért lehet cserélni, hanem ugyanúgy szeretetet is. A szeretet megtartó ereje - ezt mindenki tapasztalhatja - csodákra képes. Ha minél inkább gyengül, annál elviselhetetlenebbé válnak a mindennapi viszonyok. Közösségünkben érzékelhetjük a nyílt és szeretetteljes őszinteséget, illetve az ezt kísérő egymáshoz fordulást. Az érzelmi felszabadultság nem egy-két ünnepi alkalomra korlátozódik. Kiknek áll érdekében a kíméletlen ítélkezés embertelen gyakorlatának újbóli elterjesztése? Örök vesztesek!? Stb ..... stb .. halljuk naponta. A cigányság sem vagyonnal, sem szellemi tőkével nem rendelkezik. Kihagyták a tulajdonhoz juttatás különböző fázisaiból. Tulajdon nélkül a polgárosodás útjára nem tudott rálépni. A cigányságot nem lehet polgárnak tekinteni, mert polgár az, akinek van működőképes tulajdona. Tisztelet a kevés kivételnek, a romák többsége csupán papíron polgár, a gyakorlatban viszont nem az, hanem szabad ember. Azok a kevesek, akik elvégezték az egyetemet vagy főiskolát, többnyire nem vállalják fel a közösség érdekeinek megjelenítését. Az a kevés cigány értelmiségi pedig, aki ezt felvállalja, érdekérvényesítő képességgel nem rendelkezik, mert a politikai pártok megosztják őket. ,,Lagzi Lajcsi” Galambos Lajos a tapasztalatait megosztva a következőképpen jellemezte a cigányokat. ,,A tisztesség, a megbízhatóság, az együttműködési képesség, a családi összetartozás, a mások iránti kötelezettségek tudata, barátokhoz való hűség.” Egymás megértését és az egymáshoz való közeledést kell erősítenünk és tudatosítanunk minden emberben. Jelszavakra van szükségünk. Mint például ,,Szeress, hogy szeressenek!” Ezt a régiek tudták, és naponta gyakorolták. Ezért tudott fennmaradni a történelem folyamán a cigányság. ,,Együtt egymásért”, közösen egy lakhatóbb, szebb településért! Egyetértésre való törekvés. A békesség és az együttélés méltósága legyen az uralkodó elv! Az elmúlt évtizedek számos reménységünk beteljesedését hozták meg számunkra. Ezek értelmileg és érzelmileg is kitörölhetetlen nyomokkal jártak. A teljesség igénye nélkül egy párat megemlítenék: a Zám Sándor vezette Községi Tanács felszámolja a régi cigánytelepet és a jelenlegi Dankó úton mérnek ki építési telkeket. Hangácsi József közbenjárására a Dankó utcában is bevezetik a villany-hálózatot. Csikós Lajos az Egri Járási
1.
3.
Tanács Építésügyi Osztályvezetője közbenjárására, ingyen és bérmentve az építkezni szándékozók részére bocsátják a terveket és a költségvetést. A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet az építkezések megkezdéséhez, biztosítja a 10% önrészt, az Egri OTP pedig a szociálpolitikai kedvezményt. Mészáros György közbenjárására a Dankó úton bevezetésre kerül a vezetékes ivóvíz és megépül a portalanított út. A munkaképes cigányemberek 85%-a dolgozik, míg a cigánynők 65%-a helyi TSZ -ben és az Egri vállalatoknál. Egyre többen végzik el a nyolc általánost, és egyre többen válnak szakmunkásokká. Ezek a látható eredmények, azt igazolják, hogy minél egyenlőtlenebbek a társadalmi viszonyok, s minél nagyobb mértékű a társadalmi leszakadás, annál nagyobb az igény a pozitív megkülönböztetésre. Vélhetően abból az erkölcsi meggyőződésből, hogy aki szerencsétlen körülmények egybeesése folytán süllyedt nyomorba, lelkiismereti kötelesség rajta segíteni, vagyis pozitívan diszkriminálni, a többséghez emelni. Bár az erény nem tanítható, de eltanulható az együttélés során. Akárcsak a kötelességteljesítés erkölcsi alapelve. Nem jogi vagy politikai előírások szabják meg, hanem belülről fakadó felismerés. Még ha úgy tűnik is, hogy az ítéleteink és cselekvéseink úgynevezett Részlet külső hatalmi és egyéb erőka Feszty-körképről befolyásolásától függnek, a személyes függőség sohasem adható fel. Így például a hajlandóság a kompromisszumra, az önmérsékletre, a tekintély és törvénytiszteletre. Viszont a különbözőségünkről semmilyen körülmények között nem mondhatunk le. Sem politikai, sem kulturális értelemben, mert tudjuk, hogy a különböző történelmi hagyományoknak és értékeknek milyen nélkülözhetetlen jelentőségük van a társadalom életében. Különösképpen napjainkban. Azt is látni lehet, hogy a hatalom legitimitását (törvényességét) az emberek szabad párbeszéde teremti meg nem pedig az egymásnak ellentmondó vélemények megfogalmazása - az ellentétes érdekek ütköztetése. Csak ennek révén érhető el az, hogy az a vélemény lesz az irányadó, mely érvekkel megalapozott. Mi a probléma? Mit kell tennünk? V égig lehet beszélni. Együtt! Mivel a demokrácia létező viszonyi között élünk, s a szabadságelvű társadalom követelménye mindenkire egyformán érvényesek, csak abban bízhatunk, hogy az esélyegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség értékkritériumai maradéktalanul érvényre jutnak. S ez nem puszta optimizmus. A szabadság és a rend törvényei uralkodnak-e a világban, vagy az anarchiába hajló önkényes erőszak? Az új évezredbe lépve senki sem gondolhatja azt, hogy kizárólag a gyűlölet nyelvén beszéljen egymással. El kell, hogy fogadjuk az egyéni és közösségi viszonyokat szabályozó normákat és erkölcsi alapelveket. Mindemellett el kell, hogy kerüljük a korrupciógyanús ügyeket, megvesztegethetőséget, a korrupció ezerarcú me1egágyát. Az Önuralom nem csupán az ember saját szenvedélyei fölötti hatalmát jelenti, hanem egy-egy közösséghez való tartozás vállalását is. Az anyagi érdeken túl, vagy éppen azok ellenére is.
4. oldal
2.
4.
Pusoma Jenő
Kerecsendi Újság
HÍREINK Augusztus 7-től a Füzesabonyi út közlekedési rendjében jelentős változás állt be. A Közútkezelő Kht. eleget téve az Önkormányzat évrőlévre visszatérő kérésének - kihelyezte azokat a közlekedési táblákat, amelyek megtiltják 7,5 tonnánál nagyobb tömegű járművek áthaladását ezen az úton. * Kerecsend Önkormányzata 4,1 millió Ft támogatást nyert el az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól a „Kerecsend közbiztonságának fejlesztése közlekedési táblák kihelyezésével és térfigyelő rendszer kiépítésével” című pályázati programjának megvalósítására. A fejlesztés keretében az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi úthálózaton a közlekedés biztonságának növelése érdekében közlekedési táblákat helyeznek el, és a korábbi pályázatok eredményeként létrehozott közparkok, közterületi bútorok és építmények védelme érdekében térfigyelő rendszert építenek ki. A fejlesztés keretében 15 db elsőbbségadás kötelező, és 4 db zsákutca
2008. szeptember táblát állítanak fel, továbbá kialakítanak 10 db sebességcsökkentő útbordát a hozzá tartozó veszélyjelző és sebességkorlátozás tilalmi táblával. A térfigyelő rendszer kiépítésével a játszótér és az emlékpark védelmét kívánják megoldani. Ennek részeként telepítenek 5 db rádióvezérlésű térfigyelő kamerát és az ehhez tartozó központi egységet. A településen való jobb tájékozódás érdekében 50 db utcanév táblát helyeznek el. A pályázati program megvalósításához az Önkormányzat 1,7 millió Ft saját forrást biztosít. A beruházás várhatóan 2008. december végére készül el. * Az Önkormányzat sikeresen pályázott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz is, ahonnan 4 millió Ft támogatást nyert el a Kerecsend-Demjén Körjegyzőség informatikai fejlesztéséhez. A támogatást és a 10 %-os önrészt új számítógépek beszerzésére, a belső hálózat fejlesztésére és szoftver vásárlásra fordítják. A programot 2009 júniusáig kell megvalósítani. * Eredményes volt az Önkormányzat illegális hulladéklerakók felszámolására kidolgozott pályázata is,
Friss diplomával a babák és mamák szolgálatában Ez év szeptember elsejétől Pogonyi Szilvia védőnő látja el a II. számú védőnői körzet munkáját Halász Jánosné, Erzsike néni nyugdíjba vonulását követően. Kedves Kerecsendi Lakosok! Szeretettel köszöntöm Önöket. Idén végeztem a Miskolci Egyetemen védőnőként. Az egyik legszebb hivatást választottam, hiszen a család legcsodálatosabb ajándéka a gyermek, akinek fejlődését szinte a fogantatásának pillanatától iskolás koráig segíthetem munkámmal. Örömmel várom a kedves szülőket és gyermekeket a tanácsadásokon és természetesen a mindennapokban. Tisztelettel: Pogonyi Szilvia
melynek megvalósítására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól 1,3 millió Ft-os támogatás nyer el településünk. A támogatásból a Dankó és a Pataki utca, illetve a Laskó patak közötti terület hulladékmentesítését kívánják elvégezni. A terület megtisztítását követően földlabdás facsemete telepítést is terveznek. * Nem nyert el ugyanakkor támogatást a Petőfi utca útburkolatának felújítására benyújtott pályázat, így az utca első felének útburkolati problémáit idén sem sikerül megoldani. * Az Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Biztos Kezdet Klub további működtetésének támogatása iránt az Európa Szociális Alap forrásaira. A pályázat elbírálása jelenleg folyamatban van. E pályázati program megvalósítása egyébként önerőt nem igényelne.
* Folyamatban van az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a temetői ravatalozó felújítására és bővítésére, valamint az Arany János és a Váci Mihály utca útépítésére benyújtott pályázat elbírálása. *
Az APEH szeptember 1-jei tájékoztatása szerint a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából az idén a Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány 116.858 Ft, a Kerecsendi Faluvédő Egyesület pedig 276.181 Ft bevételhez jut. A két szervezet ezúton is megköszöni a magánszemélyek támogatását. * A Kerecsendi Cigány Kisebbségi Önkormányzat által 2008. augusztus 23-án rendezett Roma Napon Balog Jánosné Bader Magdolna és Nagy Sándor a Mészáros György Díjat, Sári Gabriella a Tolerancia Díjat vehették át. *
Megkezdődött a betakarítás időszaka. Sajnos sok esetben mégsem az arathatja le a fáradsággal végzett éves munka gyümölcsét, aki valóban megdolgozott érte. Sokkal jobban oda kell figyelni értékeinkre, és ez nem csak a polgárőrök dolga, hanem mindenkié. Vigyázzunk együtt, mert a közösen végzett munka mindig eredményesebb! A polgárőrök ebben az időszakban több szolgálatot fognak ellátni Kerecsend bel-, illetve külterületén.
5. oldal
2008. szeptember
Ercsényi Károly
Kerecsendi Újság
Fizetőeszközök Befejező rész
1708-ban a magyar dénár (denarius hungarus, pénz, nummus )a magyar forintnak 1/100-ad része volt, vagyis 100 dénárt tett ki egy magyar forintot. 1708-ban a 6 dénáros pénz egy garast ért, míg az 1 forint 20 császári garast, vagy 120 dénárt. A magyar ezüst dénárnak felét érő aprópénz volt a poltúra. A Máriás („márjás”) a húsz krajcáros („huszas”) magyar pénz neve volt, mely a pengő forint 1 része. Ezt 1755-1856 között verték, s nevét az egyik oldalán ábrázolt Mária-képről kapta. A bankóforintot, papírbankót Mária Terézia bocsátotta ki először a bécsi udvar növekvő államadósságai miatt. 1762-ben, majd 1771-ben elrendelte, hogy a papírpénzt az örökös tartományok bankhivatalai teljes névértékben kötelesek elfogadni, beváltani. 1811-ben már csak 833-ad részét érte az ugyanolyan névértékű konvenciós ezüstforintnak. Ekkor az állandó értékű konvenciós ezüstforint kiszorult, eltűnt a forgalomból. A megyei pénztárakban az adófizetők kizárólag papírbankóval fizettek. Az 1811. évi februári pénzügyi pátens a papírbankó értékét névértékének egyötödére szállította le. Ugyanakkor ún. bécsi értékű új papírpénzt, beváltási jegyet bocsátott ki, hogy ezzel a devalvált, értékét vesztett papírbankó beváltható legyen. Az 1812. évi országgyűlés a hadiadót már váltóforintban szavazta meg. Az állandó értékű pengőpénz, a konvenciós ezüstforint csak igen lassan, vontatottan került vissza a forgalomba; a kincstári kifizetőhelyek, a sóhivatali pénztárak az adózókat csak sószállítás fuvardíjaként fizették ki jó pengőpénzzel. 1822-ben az uralkodó elrendelte, hogy a hadiadót ezután változatlan összegben, de konvenciós aranyforintban kell kivetni a megyékre. Az adófizetőket viszont kötelezte a rájuk pengőforintban kivetett összeg váltócédulában történő levonására. Egy váltóforint 60 krajcár aprópénzt tett ki, de gyakran 100 dénárral is számították. 1857-ben a bécsi érmeegyezség folytán a bécsi udvar hazánkban is az egységes osztrák értékű forintot hozta forgalomba. 100 konvenciós forintnak 105 osztrák értékű ezüstforint felelt meg. II. Rákóczi Ferenc 1704-ben rézből kétféle fémpénzt veretett: a régi címeres poltúrát és a libériást (kongó). Utóbbiból 8 libertás volt egy tallér. Poltúrából 10 tett ki egy libériást. A katonák zsoldjának kifizetésére használták, de a szigorú rendeletek ellenére sem volt népszerű, mivel fedezettel nem rendelkezett.
A kereskedők, kocsmárosok nem szívesen fogadták el. 1848-ban az országgyűlés Kossuth Lajos pénzügyminisztert 61 millió forint értékű papírpénz kibocsátására hatalmazta fel. A magyar állam 5 millió forint fedezetet tett le ennek érdekében aranyban és ezüstben, a pesti Kereskedelmi Jegybanknál. Ez volt a kibocsátandó bankjegyek érc fedezete. A szerződés aláírása 1848. június 17-én történt meg, s az első két forintos bankjegyek augusztus 13-án kerültek forgalomba. Ezeket október 6-án az egyforintos bankók követték. Szeptember 1-én az 5, 10, és 100 forintosok jelentek meg. 1849. január 1-én a Honvédelmi Bizottmány aprópénz pótlására kiadta a 15 és 30 krajcáros papírjegyeket. Ekkor 1 ezüst forintot 3 húszasra lehetett felváltani. (vagyis egy forint 60 krajcár). Július 1-én ismét kétfajta pénz jelent meg, 2 és 10 forintos névértékben. Előbbieken Kossuth kormányzó neve mellett Duschek pénzügyminiszter neve szerepel, míg a tízforintosokon Szemere Bertalan miniszterelnöké. Az új pénzhelyettesítőkön, melyeket a kormány Pestről történt távozása után adott ki, színes alapnyomaton, szöveg nélkül 10 forint, 30 krajcár vásárló értéket jelentettek. A szabadságharcnak fémpénzei is voltak: 10 és 20 forintos arany, 1,3 és 6 krajcárosok. Szükségpénzeket a városok adtak ki, mint például Temesvár 5 forintos, Komárom városa 8 és tíz krajcáros, Eger városa ötkrajcáros, Sárospatak városa harminckrajcáros, Rozsnyó húszkrajcáros, Arad városa 5 forintos papírpénzt. Gróf Zichy László hatkrajcáros bankókat nyomtatott. 1852. július 1-én jelent meg Amerikában a magyar emigráció 1 és 100 dollárosa, „Hungarian fund” felirattal, Kossuth arcmásával és aláírásával. Az 1892. évi XVII. Tc. 14§-a megszüntette a forintot, s helyette a koronát jelölte meg törvényes fizetőeszközül. 1900-ban a krajcárt, mint váltópénzt a fillér váltotta fel. Ekkortól bocsátották ki az ezüst 1 és 5 koronásokat is. 1926 év végén kezdték verni a 10 és 20 pengős aranypénzeket, 1927. január 1-től bevezették a pengőt. Váltópénze a fillér, melyből 100 tett ki egy pengőt. (Július 30-ig még elfogadták a koronát is.) Meg kell jegyezni, hogy 1914-től 1927-ig 52 féle fizetőeszköz volt forgalomban az országban. Ebből 35 féle a papírbankjegy és 17 fémpénz. A II.világháborút követő infláció idején a pengő értéke rohamosan zuhant, 1946 első felében már semmit sem ért. A csillagászati számok csökkentésére bevezetett úgynevezett adópengő hasonló sorsra jutott. A forintvaluta bevezetésekor 1 Ft 400.000 quadribillió pengőt, illetve 200 millió adópengőt ért.
6. oldal
Kerecsendi Újság
2008. szeptember
Tisztelt Állattartók! Dr. Csókay Csaba állatorvos nyugdíjba vonulása miatt változás állt be a hatósági állatorvosi feladatok ellátása terén. 2008. szeptember 1-től a hatósági állatorvosi teendőket a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Igazgatósága Egri Körzeti Irodájának hatósági állatorvosai látják el. Elérhetőségük: 3300 Eger, Szövetkezet u. 4. Tel.: 510-430 /107 mellék A jogosult állatorvosi teendők elvégzésére dr. Kecskés Tibor magán-állatorvos kapott megbízást, akit az alábbi telefonszámon, illetve e-mail címen érhetnek el: Mobil: 30/2499-677 Rendelő:36/ 356-178 e-mail:
[email protected] Az állatorvosi körnapok időpontja változatlanul minden héten hétfő, 9.00 óra. TÁJÉKOZTATÓ A SERTÉSPESTISRŐL A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Igazgatósága (3300 Eger, Szövetkezet u. 4.) 2008. július 7-i hatállyal Heves megye E71 (M3-as Autópálya) fő közlekedési úttól északra eső területeit a vaddisznókban fennálló klasszikus sertéspestis fertőzöttség gyanúja miatt fertőzött területté nyilvánította. A fent nevezett hatóság az érintett területen található települések közigazgatási területeire megfigyelési zárlat iárvánványügyi intézkedést rendelt el. A megfigyelési zárlat alá esik Kerecsend község közigazgatási területe is. Amit a sertéspestisről tudni érdemes: A sertéspestis bejelentési kötelezettség alá tartózó fertőző betegség. Vírus okozza, mely iránt csak a házi sertés és a vaddisznó fogékony. Az emberre és más állatfajra a betegség veszélyt nem jelent, nagyon ellenálló a hideggel és a beszáradással szemben, pl. a fagyasztott sertés és vaddisznó húsban több mint egy fél évig is ellenáll. A sertés állományokban szinte valamennyi állat megbetegedhet, és az elhullások meghaladhatják a 30-90 %-ot is. A fertőzés és a betegség szájon át terjed. A betegség tünetei: 1.gyors lefolyású (heveny) eset: lappangási ideje 3-5 nap, nagyon magas (90%) elhullás, 40-41 C láz, vérzések a bőrben, tántorgó járás, hasmenés, orrvérzés, görcsös tünetek. 2.idült (krónikus) eset: lappangási ideje 3-4 hét is lehet, az elhullási ráta max. 30 % tartós hasmenés, lesoványodás, csököttség. A kocákban vetélést, torz magzatfejlődést, korai fialást okozhat, reszkető kórós lábszétcsúszásos malacok jöhetnek a világra.
A sertéspestis ielentős gazdasági károkat okozhat (az EU igazolt betegség esetén leállíthatja a teljes sertés hús- és húskészítmény exportot) ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a betegség megelőzésére és visszaszorítására. A megfigyelési zárlat területén az alábbi elrendelt intézkedéseket kell foganatosítani: - minden sertéstartónak kötelessége a területen működő jogosult állatorvosnak naprakész, pontos adatokat szolgáltatni az általa tartott sertés-állománnyal kapcsolatban - a sertéseket zárt tartásba kell helyezni és meg kell akadályozni, hogy a sertések vaddisznókkal érintkezésbe kerüljenek - a saját részre történő házi sertésvágást előzetesen kötelező bejelenteni a jogosult állatorvosnak és a vágás csak az előzetes állatorvosi vizsgálat után történhet meg - tilos vaddisznótói származó növényi vagy állati eredetű hulladékot házi sertéssel feletetni - elhullva talált vagy országúti balesetben elhullt vaddisznó tetemét kötelező a jogosult állatorvosnak jelenteni és megvizsgáltatni. A cikkel kapcsolatos kérdéseivel forduljon Dr. Kecskés Tibor jogosult állatorvoshoz.
7. oldal
Fotó: Román László
Tisztelt Olvasók! Továbbra is lehetőség nyílik a Kerecsendi Újságban lakossági hirdetések elhelyezésére. Az egyszeri hirdetési ár bruttó 1.000-Ft. A hirdetés szövegét a megjelenés előtt (minden páros hó 5-éig) kell a Könyvtárban leadni. A Kerecsendi Újság következő számának megjelenése 2008 decemberében várható.
Kerecsendi Újság A Faluvédő Egyesület és az Önkormányzat közös lapja Felelős kiadó: Sári László polgármester Főszerkesztő: Forgácsné Román Rita Szerkesztőség címe: 3396 Kerecsend, Fő út 55. Tel: 36/550-320 Eng.szám:75.345/1997. Megjelenik kéthavonta 700 pld. Nyomtatás:B.V.B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger
2008. Szeptember
Kerecsendi Újság
Ki tud többet Kerecsendről?
A vetélkedő-sorozat V.fordulójában a kerecsendi népviseletet kellett bemutatniuk a csapatoknak. Felelevenítették az aratási szokásokat, kerecsendi dalokat énekeltek, bemutatták a kocázást és a bigézést.
A vetélkedő sorozat V. forduló utáni összpontszámai:
Berek-erdő: Méhecske: Nándi csapat: Roma Cherhaja: Szent György:
1.
3.
49 pont 46 pont 37 pont 46 pont 49 pont
2.
Részlet a Feszty-körképről 4.
A Kerecsendi Falunapok programjai 2008.09.13. szombat 8.00 kispályás labdarúgó bajnokság 9.00-11.00 Kerecsend helytörténeti emlékei állandó kiállítás a Hagyományok Házában
egerszalóki és egerszóláti óvodás gyermekek és óvó nénik, a Kerecsendi Asszonykórus, a Demjéni Hagyományőrző Együttes és az Asszonykórus, a Demjéni Vagányok, az Egerszalóki Hagyományőrző Együttes, Zsuzsi és Orsi, a szihalmi Tobán Néptáncegyüttes, Nádasy Erika, Farkas Dóra és a Vadrózsák 18.00 tombola 18.30 a Fresh együttes 19.00 kerecsendi tehetségek bemutatkozása
9.00-13.00 óráig gyerekműsorok Fellépnek: A kerecsendi óvodások; a Vad Csajok, a Vadrózsák, és a Szép Lányok tánccsoportok, Dóri, a DiriDongó együttes, valamint Zsuzsi és Orsi
21.00 tűzijáték 2008. szeptember 14. vasárnap 8.30 ünnepi szentmise
13.00 ebéd 9.30 a község háborús áldozatainak emlékünnepe 14.00 Sári László polgármester megnyitóbeszéde
Helyszín: Emlékpark
14.15-18.00 óráig népzenei műsorok
18.00 Szép emlékek - Pécsi Ildikó Kossuth-díjas,
Fellépnek: Az óvodatársulás tagjai: kerecsendi, demjéni,
érdemes és kiváló művész estje
8. oldal
