No title

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4700 Mátészalka Szokolay Örs u. 2-4. Tel/fax: 44/500-722

Érvényes: 2014. október 18-ától

Jóváhagyta: ________________________

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja 1.1. Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Képes Géza Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. Az SZMSZ jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. évi (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról (Kjt.)  2012. évi I. törvény – a Munka Törvénykönyve  2011. évi CXCV. törvény az Államháztartásról  20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.  1/2012. évi (I.12.) KIM rendelet a Kjt. végrehajtásáról.  277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról,  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló  A 2012. évi CXXIV. tv. az Nkt. módosításáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveiről  A 138/1992. /X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1.3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, szabályozási köre 1.3.1. A Képes Géza Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 27. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék. 1.3.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának (KIK – Mátészalkai Tankerülete) jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált. 1.3.3. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ és mellékleteinek hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják a helyiségeit. Felülvizsgálatára sor kerül:  jogszabály által előírt esetekben  tantestületi határozat alapján.

2

2. Iskolai alapdokumentumok Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok:  Alapító Okirat  Pedagógiai Program  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend  Kollektív Szerződés. 3. Az intézmény szakmai alapdokumentuma (Az alapító okirat az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi.)  Az intézmény neve: KIK – Képes Géza Általános Iskola  OM-azonosító: 033392  törzskönyvi azonosító szám: 671653  Székhely: Mátészalka, Szokolay Örs u. 2-4.  Alapítás éve: 1994  Határozat száma: 28/1994. (III. 8.) Kt. számú határozat  Alapító szerve: Emberi erőforrások Minisztériuma  Az alapító jogok gyakorlója: emberi erőforrások minisztere  Az alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.  Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32.  Az intézmény típusa: általános iskola  Működési köre: Mátészalka város  Vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem végez  Az intézmény vezetőjének kinevezése: a mindenkor hatályos Kjt. és a végrehajtásra kiadott kormányrendelet szerint a NEFMI minisztere nyilvános pályázat útján nevezi ki és bízza meg  Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény mindenkori vezetője  TANULÓI ADATOK  évfolyamok száma: 8  tanulócsoportok száma: 19  felvehető maximális tanulólétszám 520  Köznevelési és egyéb feladatai:  általános iskolai nevelés-oktatás  tanulók nappali rendszerű oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők)  integrációs felkészítés  iskolai könyvtár saját szervezet egységgel

3

 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga  Helyrajzi szám: 2868/69  Hasznos alapterület: 3580 m² (9459 m² alapterületű az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan)  Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog  A KLIK jogköre: ingyenes használati jog  A működtető neve: Mátészalka Város Önkormányzata  A működtető székhelye: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.  Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre  Az intézmény hosszú bélyegzője:  Intézményi bélyegző adószám és sorszám nélkül (2 db) Képes Géza Általános Iskola 4700 Mátészalka Szokolay Örs út 2-4. sz. Tel: 44/500-720 Fax: 44/500-722  Intézményi bélyegző adó- számlaszámmal – sorszám nélkül (2 db) Képes Géza Általános Iskola 4700 Mátészalka Szokolay Örs út 2-4. sz. Adószám: 16824045-2-15 Tel: 44/500-720 Sz.Sz: 10700402-55400008  Az intézmény körbélyegzője  Intézményi körbélyegző sorszámmal (5 db) Képes Géza Általános Iskola 4700 Mátészalka Szokolay Örs út 2-4. sz.  Az intézmény bélyegzői a bizonyítványok kitöltéséhez  Intézményi körbélyegző sorszám nélkül (1 db) Képes Géza Általános Iskola 4700 Mátészalka  Intézményi hosszúbélyegző (1 db) Képes Géza Általános Iskola 4700 Mátészalka Szokolay Örs út 2-4. sz.  A bélyegzők használata  Igazgató: 1. sz. körbélyegző, hosszú bélyegző adó és számlaszám nélkül  Igazgatóhelyettes: 1. sz. körbélyegző, hosszú bélyegző adó és számlaszám nélkül  Iskolatitkár: 1. sz. körbélyegző, hosszúbélyegző adó és számlaszám nélkül, intézményi kör- és hosszúbélyegző a bizonyítványok kitöltéséhez  VIGASZ-pénztáros: 2. sz. körbélyegző, hosszú bélyegző adó és számlaszámmal

4

II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Az iskola szervezete Az iskola igazgatósága

1.1.

 Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják:  igazgatóhelyettesek (2)  Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti.  Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Képviseli az intézményt, az alkalmazás és a jogviszony megszüntetés, továbbá a fegyelmi eljárás lefolytatása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény dolgozói felett. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.  Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése  Az igazgatóhelyetteseket - a tantestület véleményének kikérésével - az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól.  Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. (Munkaköri leírása az SZMSZ 2. számú mellékletében található.)  A vezetők helyettesítési rendje  Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes, mindkettőjük távolléte esetén valamelyik tagozatvezető beosztású közalkalmazott helyettesíti az alábbi sorrendben:  Filepné Fábián Anikó (alsós tagozatvezető)  Nagy Gusztávné (felsős tagozatvezető)  Az intézmény vezetésének egy tagja (vagy a helyettesítésükkel megbízott közalkalmazott) mindaddig jelen van az intézményben, amíg ott tanuló tartózkodik.

5

1.2.

Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  tagozatvezetők  a közalkalmazotti tanács elnöke  a diákönkormányzat vezetője  a reprezentatív szakszervezet vezetője  a programfelelősök (IPR, TÁMOP stb.) Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége a munkatervben rögzített időközönként tart megbeszélést aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti le. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. (A belső kontroll szabályzatot az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.) 1.3.

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban (42 fő) az iskola igazgatója foglalkoztatja. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. (A munkaköri leírások az SZMSZ 2. számú mellékletében találhatók.) 1.4.

Az iskola szervezeti egységei

A szervezeti egységek élén álló felelős vezetők: Alsó tagozat Tagozatvezető igazgatóhelyettes Igazgató Felső tagozat Tagozatvezető igazgatóhelyettes TÁMOP-ban részt vevők TÁMOP programfelelős IPR-ben résztvevők IPR programfelelős Titkárság Iskolatitkár

1.5.

Az iskola szervezetének vázlata Igazgató igazgatóhelyettesek tagozatvezető

iskolatitkár DÖK

alsós pedagógusok

programfelelősök

tagozatvezető pedagógiai asszisztensek

6

felsős TÁMOP pedagógusok

IPR

2. Az Intézményi Tanács A 2013. évi CXXXVII. Törvény 8.§ (4) bekezdése és az NKt. 97.§ (27) bekezdése szerint az iskola igazgatójának össze kell hívnia az Intézményi Tanácsot, a szülők, a nevelőtestület és a működtető önkormányzat delegáltjaiból.  A szülői közösség delegáltja: Pappné Magyar Anikó SZMK-elnök  Az Önkormányzat delegáltja: Dr. Szászi István alpolgármester  A nevelőtestület delegáltja: Pénzes Ottó, a Közalkalmazotti tanács elnöke A tagokat az intézmény vezetője írásban megbízta a feladat ellátására.  Az Intézményi Tanács célja: a helyi közösségek érdekeinek képviselete.  Neve: Képes Géza Általános Iskola Intézményi Tanácsa  Székhelye: 4700 Mátészalka, Szokolay Örs u. 2-4.  Választott elnöke: Pappné Magyar Anikó Az Intézményi Tanács jogi személy.  Az Intézményi tanács ügyrendje  Az Intézményi Tanács tanévenként legalább 2 alkalommal ülésezik.  Az ülést az elnök hívja össze.  Az Intézményi Tanács döntési jogköre: o saját működési rendje és munkaprogramja; o tisztségviselőinek megválasztása; o minden olyan ügy, amelyben a döntési jogkört a nevelőtestület átruházza  Az Intézményi Tanács véleményezési jogköre: o az iskola Pedagógiai Programja o az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata o az iskola Házirendje o az iskola éves Munkaterve o köznevelési szerződések o valamint az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdés.  Az Intézményi Tanács üléseit az elnök távollétében az ülés elején megválasztott tag vezeti.  Az Intézményi Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.  Az Intézményi Tanács határozatképes, ha a tagok fele +1 fő jelen van.  Az Intézményi Tanács üléseiről az elnök jegyzőkönyvet készít.  Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használja az iskola által biztosított helyiségeket, berendezéseket.  Az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.  A kapcsolattartás: o Az iskola igazgatója az Intézményi Tanács ülésein (évente 2 alkalommal) beszámol az intézmény működéséről. o Az Intézményi Tanács az iskola igazgatójának beszámolója alapján kialakított álláspontját eljuttatja a Fenntartónak (KIK Mátészalkai Tankerület)

7

3. Az iskola közösségei 3.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.2. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége 3.2.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. 3.2.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt., Kjt és az ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az intézmény Kollektív Szerződése rögzíti. 3.3. A nevelők közösségei 3.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát segítő felsőfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek.  A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.  A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban előírt esetekben.  A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3.3.2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit:  a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése  a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása  az egyes munkaközösségeket irányító vezető-beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése  a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez történő javaslattétel  helyi szakmai, módszertani programok összeállítása  a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére történő javaslattétel Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: A bizottság neve: Tagjai:  Nagy Andrea Fegyelmi Bizottság  Pénzes Ottó  Viszlay Péter  Filepné Fábián Anna tagozatvezető Felvételi Bizottság  Két 4. osztályos tanító – leendő elsős osztályfőnök Esélyegyenlőségi Bizottság  Dr. Gergelyné Kin Júlia (GYIF)  Szabóné Kedves Mariann (IPR)  Oláhné Borzován Edit (DÖK)

8

 2 fő a szülők képviseletében Az állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egyszer megerősíti. A bizottság tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására vezetőt választanak. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó tantestületi értekezlet  félévi tantestületi értekezlet  tanévzáró tantestületi értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  nevelési értekezlet (évente 2 alkalommal)  munkaértekezlet (aktualitástól függően) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 33%-a kéri, vagy ha az iskola igazgatója, vezetősége, illetve a közalkalmazotti tanács indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban foglaltak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van  a nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza /kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik/  személyi kérdésekben a nevelőtestület – a többség kérésére – titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet:  munkaközösségi értekezlet  az ugyanazon osztályban tanító nevelők értekezlete  az alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete. 3.2.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1. alsós humán munkaközösség 2. alsós matematika munkaközösség 3. alsós „Ember és természet” munkaközösség 4. felsős humán (magyar – történelem – idegen nyelv - művészetek) munkaközösség 5. felsős reál (természettudományi, matematika és informatika) munkaközösség 6. osztályfőnöki munkaközösség 7. testnevelés-sport munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösségek feladatai (szakterületükön belül):  elvégzik az intézményi munkatervben rájuk rótt feladatokat, ezek elvégzéséről beszámolnak

9

        

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/ segítik az egységes követelményrendszer kialakítását /a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése révén/ közreműködnek pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásában, szervezésében, lebonyolításában szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására vonatkozóan javaslatot tesznek, illetve véleményezik azt segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére (akit az intézményvezető bíz meg a feladat ellátásával) segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készült elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított (egy évre szóló) munkaterve szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 2. számú mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 3.2.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.2.3. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.  Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon.  Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót.  Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.  Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.  A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

10

3.4. A szülők közösségei 3.4.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogok érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. 3.4.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3.4.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  pénztáros Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 3.4.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei vehetnek részt. Az SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit:  elnök (elnökhelyettes)  pénztáros Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az SZMKüléseken az intézményt az igazgató által kinevezett pedagógus (koordinátor) képviseli. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 3.4.5. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe  kialakítja saját működési rendjét  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3.5. A tanulók közösségei 3.5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. (Az osztályfőnökök tevékenységüket az SZMSZ 2. számú mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.) Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőt választja meg:

11

 képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 3.5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök felsorolását a házirend tartalmazza (pl. az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztősége). A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzatba. 3.5.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákkormányzat látja el. Az iskolai DÖK jogosítványait annak vezetősége érvényesíti. 3.5.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. (SZMSZ 7. számú melléklet) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. 3.5.5. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Összehívásáért az igazgató a felelős. 3.5.6. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működésének alapvető feltételeit. (Fedezi a működés költségeit, rendelkezésre bocsátja az iskola helyiségeit, berendezéseit.) 4. A kapcsolttartás rendje 4.1. A belső kapcsolattartás rendje 4.1.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - nevelési- és munkaértekezletek - megbeszélések E fórumok időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

12

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük (illetve választott képviselőik) útján közölhetik az igazgatósággal és más fórumokkal. 4.1.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató (a diákönkormányzati üléseken, diákközgyűléseken, valamint a hirdetőtáblákon keresztül) és az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órákon) rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel. 4.1.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülő munkaközösség választmányi ülésén, a hirdető táblán, illetve alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, míg az osztályfőnökök a szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra szolgálnak az alábbi fórumok:  családlátogatások  szülői értekezletek  fogadó órák  nyílt napok  a tájékoztató füzet bejegyzései Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni.  A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.  A témazáró dolgozatokat piros színű tollal,  az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színű tollal,  az egyéb jegyeket zöld színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, illetve az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint helyetteseitől kérhetnek tájékoztatást.

13

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  a nevelői szobában  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél 4.2. A külső kapcsolattartás rendje 4.2.1. Kapcsolat a társintézményekkel  Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval (KIK Mátészalkai Tankerületi Igazgatósága)  a működtetővel (Mátészalka Város Önkormányzatával)  Mátészalka Város Polgármesteri Hivatalával  a Városi Intézmények Gazdasági Szervezetével (VIGASZ)  a KIK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézetével  a helyi nevelési és oktatási intézményekkel  a Nevelési Tanácsadóval  a területileg illetékes szakértői bizottsággal  Az iskola az eredményes oktató-nevelő munka érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:  az intézményt támogató "Ötösért" Alapítvány kuratóriumával  a Művelődési Központtal  a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolával  a Képes Géza Városi Könyvtárral  a Szatmári Múzeummal  az egyházak képviselőivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az említett intézményekkel kapcsolatot tartó nevelők nevét az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.2.2. A tanuló egészségi állapotának megóvása érdekében az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvosi rendelőintézettel, ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4.2.3. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal illetékes irodáival. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. (A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírását az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.) 4.2.4. A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

14

III. AZ ISKOLAI MŰKÖDÉS RENDJE 1. Általános szabályok Az iskola működési rendjét a HÁZIREND szabályozza (SZMSZ 3. sz. melléklete). A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az illetékes miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 24-étől augusztus 31-ig tartó időszakban történik.  A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.  A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.  A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.  A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni.  A tanév helyi rendjében meghatározzuk:  az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a tanítási szünetek időpontját – a miniszter által meghatározott kereten belül. 1.l. Az intézmény nyitva tartása Az iskola és a tagiskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-tól 17.00-ig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.  Szorgalmi időben az intézmény hivatalos ügyek intézésére munkanapokon 8.00-tól 16.00-ig tartja nyitva irodáit. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a vezető távozása után a helyettesítési rend szerint illetékes tagozatvezető, illetve az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.  Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és 15.45 között kell megszervezni (azokat 16.30-ig mindenképpen be kell fejezni). A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek ideje 10, illetve 15 perc - a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az igazgató rövidített tanítási órákat és szüneteket rendelhet el.  Az iskolaotthonos és tanulószobai csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00-ig tart.  A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – a működtető önkormányzat jóváhagyásával – az igazgató adhat engedélyt.  A tanórán kívüli foglalkozásokat délután 14.00-tól 17.00-ig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 1.2. Az intézményi ügyelet és a portaszolgálat szabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató a felelős.

15

 A tanári ügyelet az iskolában reggel 7.30-tól 8.00-ig és az óraközi szünetek idején működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.  Egyidejűleg 8 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Szintenként (emeletenként) kéthárom fő látja el az ügyeleti szolgálatot, a 3. szünetben közülük az egyik az udvaron ügyel.  Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.  Az intézmény területére való belépést illetve a távozást portaszolgálat ellenőrzi. (A portaszolgálat működését a Házirend szabályozza.)  Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat köteles nyilvántartani.  A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes), illetve az órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szülői kérés hiányában az iskola épületének elhagyására csak az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt. 1.3. Az intézmény használatának szabályai Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével /átvételi elismervény ellenében/ lehet. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. (Az iskola helyiségeinek át- illetve bérbeadását – az igazgatóval történő egyeztetést követően – a VIGASZ vezetője engedélyezi.) 1.4. Az ügyintézés szabályai Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári illetve a gazdasági irodában történik 8.00 és 16.00 között.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rendszerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.

16

1.5. A dohányzásra és egyéb káros élvezeti cikkek használatára vonatkozó szabályok Az intézmény területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.  A feladat végrehajtását a portás és az ügyeletes nevelők kötelesek rendszeresen ellenőrizni. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az érintett rendezvényen szolgálatot teljesítő alkalmazott megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 2. A pedagógusok munkarendje A köznevelési törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében.  A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.  A pedagógusok munkaideje 40 óra/hét, melyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások illetve a pedagógiai munkával összefüggő egyéb feladatok töltenek ki.  Kötelesek a tanítási óra, napközis vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozás kezdete előtt 15 perccel – munkavégzésre alkalmas állapotban – az iskolában megjelenni.  Akadályoztatás esetén az intézményvezetőt vagy helyetteseit időben – lehetőleg még előző napon - értesíteni.  A pedagógusok a nyitva tartás teljes időtartama alatt az iskola területén tartózkodhatnak. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak  a tanítási órák megtartása  a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,  osztályfőnöki feladatok ellátása,  iskolai sportköri foglalkozások,  énekkar, szakkörök vezetése,  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

17

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.  A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása,  kísérletek összeállítása,  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása. 3. Az iskola nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működésének biztosítását szem előtt tartva. A további szabályozást a Kollektív Szerződés tartalmazza. 4. A tanórán kívüli foglalkozások 4.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  egész napos iskola

18

             

napközi tanulószoba szakkörök énekkar diáksportkör korrepetálás tehetségfejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztés (SNI) HH/HHH-s tanulók felzárkóztatása továbbtanulásra előkészítő foglalkozások gyógytestnevelés tanulmányi verseny, vetélkedő tanulmányi kirándulás hagyományőrző tevékenység

4.2. A tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok:  A tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján.  A tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet az illetékes nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 4.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés /a felzárkóztató foglalkozások kivételével/ önkéntes.  A tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozáson kötelező.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ 2. mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 4.4. Az iskola vezetősége - a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében – évente egy alkalommal (május-június hónapban) 1 hetes erdei iskola programot szervez a tanulók számára, vagy pedig az osztályfőnökök szerveznek tanulmányi kirándulást osztályaik számára. Az e célokra rendelkezésre álló tanítás nélküli munkanapok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 4.5. Az iskola nevelői és a szülők - az igazgató előzetes engedélyével - a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

19

4.6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősök. 4.7. Az azt igénylő tanulók számára a működtető önkormányzat étkezést biztosít. 4.8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait erre vonatkozó külön szabályzat tartalmazza. 4.9. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan foglalkozást szervezhetnek. A hit- és erkölcstan foglalkozáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A hit- és erkölcstan foglalkozást az egyház által kijelölt oktató végzi. A tanuló (a szülő) szabadon dönthet arról, hogy hit-és erkölcstan foglalkozásra vagy az iskola által szervezett erkölcstan órára iratkozik-e be. E döntését a tankerület által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével jelzi az iskola számára. 5. Biztonsági rendszer telepítése 5.1. A rendszer működtetésének célja:  Az iskolai tulajdon, illetve a személyi tulajdon védelme,  A tanulók testi épsége veszélyeztetésének megelőzése. 5.2. A rendszer elemei:  Biztonsági kamera  A kamerák képét rögzítő digitális rögzítő  Számítógép monitor. A rendszer folyamatos üzemmódban működik. Lehetővé teszi a bejárat, a folyosók, a kerékpártároló és a tornatermi folyosó megfigyelését. A felvételekre automatikusan dátum és időpont megjelölése kerül. A beállítás nyolcvan óra rögzítését teszi lehetővé, ezután a felvételek automatikusan törlődnek. A rendszer jelszóval védett. 5.3. A felvételek hasznosítására vonatkozó előírások és korlátozások A felvételek kizárólag azokban a rendkívüli esetekben hasznosíthatók, amelyek nem mondanak ellent a házirend szabályainak.  az intézményvezető és az oktatás-technikus együttes jelenlétében, az érintett személyek munkaköri leírásában rögzített további biztonsági korlátok betartása mellett kezelhetők;  a megjelölt céllal összefüggésben és hatósági eljárás keretében használhatók fel;  a titoktartási kötelezettség betartásával tekinthetők meg. Az épületbe lépő személyt a rendszer működéséről tábla tájékoztatja: „Az épületben kamerás biztonsági rendszer működik.”

20

IV. ELJÁRÁSRENDEK 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését  segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát  szolgáltasson megfelelő mennyiségű információt az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzéséről  szolgáltasson megfelelő mennyiségű adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 1.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  az igazgató  az igazgatóhelyettes  a munkaközösség-vezetők  a tagozatvezetők (munkaköri leírásukat az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza) Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 1.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága o Az iskolai dokumentumok (napló, bizonyítvány, törzslap) záradékait az intézményvezető írja alá. Minden beírást, aláírást bélyegzővel kell hitelesíteni. o A naplók záradékainak aláírását az intézményvezető átruházhatja az osztályfőnökökre.  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja  A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása  Az esélyegyenlőség biztosítása  A nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon – ezen belül különösen: o az előzetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége és magatartása a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése o a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei (közösségformálás) A pedagógusok munkájának ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó szempontokat és az értékelőlapokat az IMIP és annak melléklete tartalmazza.

21

1.4. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső kontroll szabályzat" határozza meg. (SZMSZ 3. sz. melléklet) 1.5. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékletét képezi. 1.6. A munkaidő letöltésének ellenőrizhetősége végett – a vonatkozó jogszabályi változásoknak megfelelően – az intézmény dolgozói tanévenként havi ciklusokban, pedagógusonkénti bontásban munkaidő-nyilvántartást vezetnek, amit az intézmény általános igazgatóhelyettese összesít. A nyilvántartás kiterjed az ellátott tanítási órákra, a tanórán kívüli tevékenységekre, az egyéni és szabadidős foglalkozások regisztrálására. (A munkaidő-nyilvántartás részletes szabályozását az SZMSZ … sz. melléklete tartalmazza.) 2. Az iskolai könyvtár működési rendje 2.1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése iskolai könyvtár működik. (Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.) 2.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helybeni használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 2.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló gyerekek számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 2.4. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:  Képes Géza Városi Könyvtár, Mátészalka  Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza  Esze Tamás Gimnázium Könyvtára, Mátészalka  A MÁSZIK Déri Miksa Tagintézményének Könyvtára, Mátészalka  MPKKI Könyvtára, Nyíregyháza 2.5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. (Részletes feladatait az SZMSZ 2. számú mellékletében található munkaköri leírás rögzíti.) 2.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével történik. 2.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói. 2.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása

22

  

a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése tájékozódás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól

2.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. 2.10. Tanítási napokon az iskolai könyvtár 8 órától 16 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 12 órától 16 óráig kölcsönözhetők. 2.11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben rögzítik, és a könyvtárostanárral egyeztetik. 2.12. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetők kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. 2.13. A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét (a könyvtáros javaslatára) az iskola igazgatója határozza meg. 3. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 3.1. A napközi-otthonba előre (mindig az előző év májusában, első évfolyamon pedig a beiratkozáskor) kell jelentkezni. 3.2. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni, de indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanulószobai felvétel. 3.3. A napközi-otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. 3.4. A tanulószobai foglalkozások rendjét a Házirend szabályozza. 4. A mindennapi testedzés formái 4.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés és táncórán, valamint a szabadon választott délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 4.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

23

4.3. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 4.4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 4.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 5. A tanulók egészségvédelmét szolgáló szabályok A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja alkalomszerűen. 5.1. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 

hallásvizsgálat



fogászat: évente két alkalommal,



belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,



szemészet: évente egy alkalommal,



a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,



valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

5.2.

Az intézmény teljes területén, mind a zárt légterekben (épületen belül), mind a nyílt légterekben (pl. udvaron) tilos a dohányzás. Az intézmény közvetlen környezetében is tilos a dohányzás a bejáratok előtti 5 méteres körzetben. A dohányzási tilalom megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

5.3.

 Az intézmény vezetője a dohányzási tilalmat három vagy több alkalommal megszegő közalkalmazottal illetve tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. 6. A tanulók mulasztásának igazolása 6.1. A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. 6.2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. 6.3. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló a) az osztályfőnök engedélyével 3 napig terjedően

24

b) az igazgató engedélyével 3 napot meghaladóan mulaszthat. 6.4. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles legkésőbb a hiányzás 2. napján személyesen vagy telefonon bejelenteni az iskola titkárságán (vagy az osztályfőnöknél) a hiányzás okát és várható időtartamát. Amennyiben a tanuló iskolai étkezést is igénybe vesz, a szülőnek gondoskodnia kell annak időben történő lemondásáról is. Amennyiben a szülőtől nem érkezik jelzés, az osztályfőnök köteles telefonon vagy személyesen (családlátogatás) érdeklődni a tanuló hiányzásának okáról. 6.5. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül (3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén orvosi bizonyítvánnyal) igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6.6. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló "jegyzet" rovatában írásban rögzíteni kell.  Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.  Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell értesíteni az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg.  Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni, és az iskola igazgatójának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról.  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve – megkeresi a tanuló szüleit.  A tanuló igazolatlan hiányzása esetén megteendő konkrét lépéseket a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet, illetve a Házirend szabályozza. 6.7. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 7. A tanulók jutalmazása 7.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el  az osztály (vagy iskola) érdekében közösségi munkát végez  iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon vesz részt

25



bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

7.2. Az iskolai jutalmazás formái:  Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók az év végén  példamutató magatartásért  szaktárgyi teljesítményért  kiemelkedő szorgalomért  kiemelkedő szorgalomért és példamutató magatartásért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.  Az nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. (Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet kapnak, amelyet osztályfőnökeiktől vehetnek át az osztályközösség előtt.  A megyei versenyeken 1-3. helyezést elért, valamint a tanulmányi versenyek országos döntőibe jutott tanulók oklevelet és könyvjutalmat vehetnek át az iskola közössége előtt. Az évek során legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó, országos eredményeket felmutató tanulók általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a Képes Géza Általános Iskola Kiváló Tanulója, illetve a "Jó tanuló, jó sportoló" kitüntető címet vehetik át.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7.3. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló "megjegyzés" rovatába be kell jegyezni. 8. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 8.1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti,  a házirend előírásait megszegi,  igazolatlanul mulaszt,  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 8.2. Az iskolai büntetés formái:  szaktanári figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,

26

       

igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás áthelyezés másik osztályba vagy iskolába. kizárás az iskolából.

8.3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyától függően - el lehet térni. 8.4. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló "megjegyzés" rovatába be kell jegyezni. 8.5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 8.6. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhetők. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. 9. A fegyelmi eljárás rendje Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb

27

személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 9.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú esetén a szülő) egyetért. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése a fegyelmi bizottság elnökének kötelezettsége A kötelességszegő kiskorú szülője - az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül - írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását ismétlődő kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza az egyeztető eljárás időpontját a fegyelmi bizottság vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről írásban értesíti az érintett feleket ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében nyilvánosságra lehet hozni 9.2. A fegyelmi eljárás folytatódik ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, ha a sérelmet elszenvedő fél a fegyelmi eljárás folytatását kéri, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. 9.3. Az iskola nevelőtestülete, illetve fegyelmi bizottsága által hozható büntetések:  megrovás

28

 szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat)  az iskolából való kizárás. 10. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 10.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a gyermekorvosi szolgálat vezetőjével. 10.2. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban)  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat - évente 1 alkalommal o tüdőszűrés - évente 1 alkalommal o belgyógyászati vizsgálat - évente 1 alkalommal o szemészet - évente 1 alkalommal  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében (baleset esetén intézményi védő-óvó előírások) 11.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 11.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban:  Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ 5. és 6. számú mellékletében található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a balesetvédelmi szabályokat betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, tilos és elvárható magatartásformákat.

29



Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: o a tanév megkezdésekor (az első osztályfőnöki órán) ismertetni kell o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi előírásait o a rendkívüli esemény (baleset, tűz- vagy bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét o tanulmányi kirándulások, túrák előtt o közhasznú munkavégzés megkezdése előtt o rendkívüli események után o a tanév végén (a nyári balesetek veszélyeire kell felhívni a figyelmet)  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, az esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait az SZMSZ 2. számú mellékletében található munkaköri leírásuk tartalmazza.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.  A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 9. számú mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.  Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 10. számú mellékletében található tűzriadó-terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó-tervben meg kell határozni o a rendkívüli esemény jelzésének módját o a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét o a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit /kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek (rendőrség, tűzoltóság) értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése/ o az iskola helyszínrajzát o az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

11.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén  A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást (a tőle telhető módon) meg kell szüntetni

30







o minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának o e feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola igazgatójának az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy miként lett volna elkerülhető a baleset. Meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: o a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani o a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell fölvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egyet pedig át kell adni a tanulónak (ill. a szülőnek). Egy példányt az iskola őriz meg. o A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. o az iskola - igény esetén - biztosítja az iskolaszék és a diákönkormányzat képviselőjének jelenlétét a balesetek kivizsgálásában.

11.4. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 9. számú mellékletében található munkabiztonsági előírás tartalmazza. 12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 12.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül:  a természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, belvíz)  a tűz  a robbantással történő fenyegetés 12.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettes  távollétük esetén a vezető(k) helyettesítésével megbízott tagozatvezető

31

 tűzvédelmi felelős  polgárvédelmi egységparancsnok 12.3. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  a fenntartót  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetén a mentőket  egyéb esetekben az események jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 12.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolarádió, illetve csengetéssel történő vészjelzés útján riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűz- illetve Bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. (10. Sz. melléklet) 12.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősök. 12.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát (foglalkozást) tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. 12.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról. 12.8 Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, vegyszerekről)  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről

32

 az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról  az épület kiürítéséről. 12.9. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell dönteni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 12.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12.11. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" című igazgatói utasítás tartalmazza.  A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére bombariadó terv" című igazgatói utasítás tartalmazza.  A tűz- és bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.  Az épületek kiürítését a tűz- és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.  A tűz- és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.  A tűz-, illetve bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény igazgatói szobájában kell elhelyezni. 13. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvvásárlási támogatás elosztásának módja:  Az iskola a tankönyvvásárlási támogatás összegének 25 %-át - szülői szervezettel és az iskolaszékkel egyeztetve - tartós tankönyvek, illetve segédkönyvek vásárlására fordítja.  Az iskola legkésőbb június 10-ig – az iskolai faliújságon – közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.  Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - a nevelőtestület dönt.  A nevelőtestület döntése előtt az iskola minden év november 28-áig felméri, hogy hány tanuló kíván tartós tankönyvet vagy segédkönyvet kölcsönözni a következő tanévben. A felmérés eredményéről tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket és a szülői szervezetet.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 14. A tankönyvellátás rendje

33

14.1. A tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 14.2. Az éves munkatervben rögzíteni kell a tankönyvellátást lebonyolító dolgozó nevét, aki az adott tanévben előkészíti az iskolai tankönyvrendelést, és részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 14.3. A tankönyvrendelésben illetve terjesztésben résztvevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell  a felelős dolgozó feladatait  a szükséges határidőket  a terjesztés módját, helyét, idejét.  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét 14.4. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az iskolaszék véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv és segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.  A tankönyvjegyzékből - az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembe vételével - a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő könyveket. (A tankönyvellátás rendjének részletes szabályozását az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.) 15. Térítési díjak be- illetve visszafizetése 15.1. Az iskolában a térítési díj (és tandíj) ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni. 15.2. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntéshez be kell szerezni az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség egyetértését. 15.3.. Az oktatási tevékenységek térítési díjakat havonta az iskolai pénztárosnál a gazdasági irodában kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől – az igazgató engedélye alapján – el lehet térni. Az étkezési díjakat havonta előre, minden hónap 10. napjáig kell befizetni. 15.4. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetéséről postai úton a VIGASZ vezetője gondoskodik, ha  a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik  ha tartósan igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. 15.5. A VIGASZ az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja.

34

16. Munkacsoportok működése 16.1. IPR működtetése  IPR menedzsment Az iskolában folyó integrációs tevékenység szervezése, összefogása, ellenőrzése, az integrált pedagógiai rendszer működtetése az IPR menedzsment feladata. Tagjai:  IPR programfelelős (koordinátor)  Igazgató  Igazgatóhelyettes  IPR menedzsment vezetője  Az IPR menedzsment vezetőjét az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával.  Alapvető feladata és felelőssége: o Elkészíti az IPR stratégiát, ütemtervet. o Összefogja IPR megvalósítására létrehozott intézményi fejlesztő csoportok munkáját. o Összefogja a programban résztvevő tanulók egyéni fejlesztési terv szerinti nevelését, értékelését végző pedagógusok munkáját. o A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve felméri és folyamatosan karbantartja a HH-s és HHH-s tanulók adatait. o Részt vesz a program irányításával, megvalósításával kapcsolatos továbbképzéseken.  munkacsoportok  Programadaptációs csoport feladatai: o a központi programok napra kész követése, az új törekvések adaptálása o az integrációban élenjáró iskolák jó gyakorlatának adaptálása o a saját iskolánk kiemelkedő jó gyakorlatának elterjesztése iskolán belül és kívül  Módszertani adaptációs munkacsoport feladatai: o az integrációt elősegítő módszertani elemek alkalmazása, iskolai módszertani adatbázis építése o műhelymunka – tanári együttműködés formáinak kidolgozása, hospitálási rendszer működtetése o tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer kiépítése  Óvoda –iskola átmenetet segítő munkacsoport feladatai o az óvoda iskola átmenet zökkenő-mentesebbé tételének kidolgozása o közös programok szervezése, folyamatos tájékoztatás, információáramlás biztosítása o mérések egységesítése  Pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítő csoport feladatai o sikeres pályaválasztás érdekében a tanulók tudatos felkészítése személyiségfejlesztés, ismeretek nyújtása által o hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel a tanuló segítése érdekében o az iskola befejezése utáni továbbhaladás segítése

35

 IPR-ben egyéni fejlesztést végző pedagógusok  Alapvető feladatuk az IPR-ben résztvevő tanulókra egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, egyéni fejlesztés folytatása, annak fejlődési naplóban való dokumentálása.  Háromhavonta értékelő megbeszélésen áttekintik az elért eredményeket, kijelölik a további fejlesztési célokat.  Az értékelő esetmegbeszélést az osztályfőnök hívja össze, és az egyéni gondozást végző pedagógus vezeti. Részt vesz minden az érintett tanuló tanító pedagógus, a gyermekvédelmi felelős valamint szükség szerint a fejlesztő pedagógus, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója és egyéb szakemberek. (Az értékelő esetmegbeszélésre meghívást kap az érintett tanuló és szülője. A megbeszélésről emlékezető készül.)  IPR-ben közreműködő pedagógusok finanszírozása  A pályázati dokumentációban és szerződésben foglaltak szerint. 16.2. A TÁMOP 3.1.4. működtetése  A program irányítása  A TÁMOP 3.1.4. program intézményi koordinálása a programfelelős feladata  A programfelelőst az intézmény vezetője bízza meg.  Feladata: o Összefogja TÁMOP megvalósítására létrehozott csoport munkáját. o Koordinálja és felügyeli a szükséges eszközbeszerzést. o Ellenőrzi és őrzi a keletkezett dokumentációt o Részt vesz a program irányításával, megvalósításával kapcsolatos továbbképzéseken.  A TÁMOP 3.1.4. programban résztvevők köre Intézményünk 6 témakörben (témakörönként egy-egy tanulócsoporttal) vesz részt a programban. A témakörök és a részvevő tanulócsoportok az alábbiak szerint alakulnak:  Alsó tagozat – 1 osztály: Szövegértés- szövegalkotás kompetencia terület  Alsó tagozat – 1 osztály: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület  Alsó tagozat – 1 osztály: Matematika kompetencia terület  Felső tagozat – 1 osztály: Életpálya-építés  Felső tagozat – 1 osztály: Történelem, társadalomismeret tantárgyi bontás nélküli oktatása  Felső tagozat – 1 osztály: Fizika tantárgy- tömbösített oktatása Cél:  a kompetencia alapú oktatás meghonosítása  új, korszerű pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazása Ennek eszközei: o szakmai továbbképzések o a jó gyakorlat átvétele o a saját fejlesztések (helyi innováció) támogatása

36

 A TÁMOP-ban közreműködő pedagógusok finanszírozása  A pályázati dokumentációban és szerződésben foglaltak szerint. 17. Az esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítására a nevelőtestület Esélyegyenlőségi Szabályzatot alkot, és Esélyegyenlőségi Bizottságot hoz létre. A bizottság javaslattevő, koordináló, ellenőrző testület, a fogyatékossággal élő tanulók kérelmei esetén elsőfokú döntéshozó szerv. Az Esélyegyenlőségi Szabályzat rendelkezik  a fogyatékossággal élő tanulók,  a hátrányos helyzetű tanulók,  az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, valamint egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) foglalkoztatottak (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) esélyegyenlőségének biztosításáról;  a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. (12. sz. melléklet)

V. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége.  A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.  Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepekhez fűződő rendezvényei:  az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója (október 23.)  karácsony  farsang  az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója (március 15.)  az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények (Képes-napok)  A mi városunk (3 hetet meghaladó projekt)  táncgála  a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

37

 tanévzáró ünnepség és ballagás  Iskolai szintű szórakoztató rendezvények:  Hófesztivál  „Erdei iskola”- program (Zánka)  Iskolai sport- és egészségnap  Az iskola 10 évenként évkönyvet, 2 havonként iskolaújságot jelentet meg, e mellett heti rendszerességgel iskolarádiót működtet.  Az iskola történetével, a névadóval kapcsolatos emlékek gyűjtése, megőrzése az intézmény minden dolgozójának és tanulójának feladata és kötelessége. A rendelkezésre álló anyagnak részben az iskolai könyvtár ad otthont, részben állandó kiállítás tárgyát képezi. 2. Kitüntetések Az iskola legeredményesebben dolgozó pedagógusai – kiváló munkavégzésük elismeréseként – a tanévzáró ünnepségen az iskola által alapított Képes Géza emlékplakettet vehetik át. Az intézmény kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulói az SZMSZ 11. pontjában leírt jutalmazásban részesülhetnek. 3. A hagyományőrzés külső formái  Az iskola zászlója: kék-fehér  Az iskola emblémája:

 A tanulók kötelező ünnepi viselete:  lányok: sötét szoknya, fehér blúz  fiúk: sötét nadrág, fehér ing  Az iskolai ünnepségeken az intézmény pedagógusai és tanulói kötelesek az iskola jelképének számító nyakkendőt viselni.  Az iskola hagyományos sportfelszerelése: kék-fehér

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadó nyilatkozatával (a jelzett közösségek egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával) lehetséges. 2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó  a működtető önkormányzat  a nevelőtestület  az iskola igazgatója  az SZMK iskolai vezetősége  a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

38

3.Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. (E mellékleteket az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.) 4. Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok: 1. Alapító okirat 2. Alkalmazottak munkaköri leírása 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének helyi szabályai 4. Az intézmény házirendje 5. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e 6. A tankönyvellátás rendje 7. A DÖK Szervezeti és működési szabályzata 8. Iratkezelési szabályzat 9. Munkavédelmi szabályzat 10. Tűzvédelmi szabályzat 11. Panaszkezelési szabályzat 12. Esélyegyenlőségi szabályzat Mátészalka, 2014. október 18. ...................................................... Igazgató

VII. A

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület 2014. október 18. napján megtárgyalta és __ igen szavazattal (__ nem, __ tartózkodás mellett) elfogadta. Mátészalka, 2014. október 18. ………………………………… jegyzőkönyvvezető

………………………………….. igazgató

2. A szervezeti és működési szabályzattal az iskolai SZMK egyetért, és elfogadásra javasolja. Mátészalka, 2014. október 18..

39

………………………………… SZMK-összekötő tanár

………………………………….. SZMK-elnök

3. A szervezeti és működési szabályzattal az iskolai diákönkormányzat egyetért, és elfogadásra javasolja. Mátészalka, 2014. október 18. ………………………………… DÖK-összekötő tanár

………………………………….. DÖK-elnök

4. A szervezeti és működési szabályzatot a KIK Mátészalkai Tankerülete jóváhagyta. Mátészalka, 2014. ……………………… … …………………………………… tankerületi igazgató

40