X||. ét/o|yam 3.szám2002' októberi|il
L---
ffiffiőf Alfrcd Nobel
évtizedemégelterjedt Néhá'n.y vo|t az az állitás . melyet mára megcáfollak -' hogy Alfred Nobel németszírmazlisri lenne, de mégcsak nem is zsidó, ahogyan aá sokáig hitték. A csaljid svédparasái súrmazá. sú;elt'ször a 1'7.századbantalálkoáaturrkvelük, Nöbbelöv lakosaiként. A nernességebben az időben kezdte állandrisítania vezetékneveket.ésezt a szo. kást átYettékaz alsóbb rétegektudományos pályára |épőtagiai is. Volt egr Petrrrsolavi' o|of nevű sonei pamszL akineh a fia az egyetemrebeiratkozva azl tapa'sáalja,hogy több diák hasz.rrá|ja ezt a nevet. Ezerthozzáfr:a a szti]etésihelytiról - Nöbbelövkil képzett - Nobelius sá't. Petrus olavi volt Alfred Nobel ükapja... A családfában (melyet Alted nem sokra tartott- mint d.okumentumot)továbbhaIadvaelérkezünkegy Immanúelnevú Nobellrez, aki nem más, mint Alfred Nobel apja' korának kitiinő, közmegbecsü. |ésnekörvend'5 puskaporgyárosaéshadseregsál|ítója volt. Egy ideig jól működő válielkozrísaalig öt évalatt csődbe ment, es ő orc'szorságba utazottcsa. Iádjával. Sikeresen ráérzstt,hogyan lehet oroszok kőzöf: nagy vagyonra szert ten. ni. Eddigre mlrr rendkívül feszülttévált orrrszország ésAnglia illetve Franciaorság viszonya - ésa háboru rengeteglehetósépt rejt magában. Szerencsecsillaga f:|ragyogott,de alig húszévutiínisnrétott állt r'g]lanolyanszegényen,mint a háboru előtt. \,isszatértSvédorságba, és anrit ez alatt a húszévalatt tapasztalt, továbbadtaAlhednak: minden baj ellenére a l;ljobb üzlet a puskaporgyártiis, csak:^lmszabadabba a hibába esni, hogy azember csak egy nemzetnekszál-
lít...gondolnikel| arra,hogy az ellenségnck is vannak sztikségletei. De kanyarodjunk végreAlfredhozl Mikor megszületettl833. okÍóber2l.én; apja mar jelentős anyagi bajokkal kiiszködött. Köáelyként csak annyit érdemesmegjegyezni gyermekkoraról' hogy - mint a leg. több, híressévált ,'tudós'' . jó felfogóképes. ségéveltűnt ki, ám rossz magaviseletűvolt. Nyo|cévesenoroszorságba megy apja után, ahol magríntanároktóltanu|testvéreivel is dolgozik, ltt együtt, továbbá apja gyétrában alapszereziemeg vegyésziképzettségének jait. Tizenhatéveskorától Európábanutaz. gat, kikémleli különbtiző gyárak, üzemek technikáit, hogy miutin visszatérveapja g.ra. rába, saját éscsaládja hasznriraváljók az in. formációk birtokában.Érdemesmegentlíter:i. hogy nem válik egyoldalúvá:sokatolvas (folegVoltaire-tésShelley.t)'humanisztiku. tudomanyokkal is foglalkozik, sőt móg rersekéiis ír - mélyekejyikéből kidérül'hogl szerelmévelszeretnénekösszehiízasodni.ánl amígAlfred távol van, a lány meghal. A r t-rs első sora ígyhangzik:,'My love is with thc death'',ami körülbelül így hangzik mag1'arul : a halottatszeretem.Minden viccelődésnelktil: ez egy olyan megállapítiís,melyet egy'. formán használhategy romantikus költő és egy dinamitgyáros is. Semmi pontosatnem tudhatunkmeg életérőI, mert ki nem állhatja az önóletrajzo. kat, feljegyzéseket'Még amikor az upsalai egyetemtisáeletbeli doktorává avatta,ahagyományokhoz híventartozotté|etrajútbenfljtani' TaIánnem is kell mondanom,nem vitte túlásba. de legalábbírtvalamícskét] Dolgozott Amerikában Ericsson mellett, majd Parizsban Pelouze professzormeilett. Apa ésfia között megromiott a kapcsolat. mikor Alfred a sajátnevérevettea szabadal. mat, ami a nitroglicerirrnelvaló kísérletezéseketillcti.
j l8ó4. szeptember3-án felrobbant tudós (Ascanio Sobrero) fedezte fel, csakNobelékStockholmmellettilaboratóriu. hogl o nenr szabadalmaáatta' ésa szemfiiles Alfred lecsapott.Nobel eleintea nitroglicerirr ma' Az áldozatok között volt egy aszpuskaponhaszrált, kés.:ilbr szisztens"egy laboránsnő,egy kifutófiú, felrobbantásához egy véletlenülana sétálómunkásésEmil rájött' hogy higany vagy ezüst fulmináttÍll lehete|émi.Persze aze','üs| Nobel . Alfred öccse (ő volt a család mégjobb hatríst is képzettvegyésze, ésa higany fulminátotsem ó fedr:ztefe| haegyetlenelméletiIeg aki |oiskolárajárt)' nenl 1799.ben egy Hower nevű angol veAki robbanóanyagokkalkísérlete. gyész. zik' ésezt egészhosszúéletében műveli, Nenr akaiitegy olyan anyagsem' melye{ő magafedezettvolna fel, mindentkészenkaannak három oka van: vagy nagyon pott,de legalábbjól rakta össze a .,hozott ór,atos.vagy nagyonszerencsés, vagy nrássa|végeztetia veszélyesebb kísérle. anyagot"! tcket.Alf|ed mindháromnak örvendlre. Sokra vitte,nem tagadhatjuk, hiszen tctt, így érhettemeg, hogy természetes isnrerjüka munkáját,az eredményeket. [nhalállal halt meg' kább volt üzletember'mint tudós. Gyakorlati E'z az esetazonban felkavarta a sajtót' a tudós nraratéletevégéig'az elméletikémiáközvélernényt.Svédországbanbe akarták hoz bámulatosannem értett. de rt:ndkívül tiltani a nitroglicerinneltörténőkísér.lete- szorgalmaséskitartó volt. Lelkiismerctesen zést.Immanuel felülkerekedettgy ásún, éspontosan,óvatosandolgozott.A kémiáb:ur - mert ésegy felterjesztéstn}'\ijtottbe az illeté. nem voltak lramiselméletei,téveszméi kes hatóságoknak, melyben hosszasan egyáltalánnem Voltak elméletei. taglalta,hogy az ő tudatlanEmil fia dolgozott előVigyá zat|anu|,nem haszrrált Áki szerelne bővebben'is megismerkedni No. ,znnak hónrérőt,ígya keverék180 fok ft'|é be|rendkiv[il,,pörgős,, életével, emelkedett- aztánmeg az épületis maaján Iomfi gle l mébe Vághidi F,erenc,' A d ingasra emelkedett. amit regénye. Alfred Nobel élete,'című kanyét' Alfred valóban sokat köszönhetett Póíó)ni családi hagyományainak,a hadiiparnak' ésmások kutatásainak.Példáula dinamit hatóanyagát,a nitroglicerint is egy olasz
q
-
WMM| Egy bombasztikusdíj története
188r3-l5an Alfred Nobel egy francia újságba'n a sajátnekrológjiirabukkant.Az újség ''a halál kereskedőjemeghalt'' cínmel számolt be arrnakaz em. bemek a halálaról' aki a dinamitrévén vált gazda6iglá. A lap tévedett, hiszen nem a dinamitírhalálója,hancmbátyja, Ludvig hunylleI.A cseppetsem hízelgő beszámolókiivetkeztében azonbana híres éssikeresüzletembermegváltoztatta végre ndeletél;. l895. novernber27.énAt|red Nobel úgy vógrerrdelkezett, hogy hátrahagyot1 va. gyonából eg).alapothozzanak1étre; ésaz ebből befolyilösszegen öt egyenlő részre osztvaéventel azoknaka személyeknek adják' akik ai,.előzőévbena legkienrel. kedőbb felÍ.etlezést tettéka fizika, a ké. nlia; az éleltanésaz orvos tudományterületén,akinelkidealistairányultságúiro. dalmi rnunkásságaa legkiemelkedőbb, illetreannl'ka személynek: aki a legtcib. bet tettea ,.nt:mzetek testvériségéért'': Nobel végren deletének megfelelőena flzíkaíéskrínliaiNobel-dijróIaz |739ben létrehozctt SvédKirályi Tudományos AkadcrrLiadönt. Az orvosi éséletta. ni Nobel.díi
pítvanyt,illetve megteremteniaz alapítvány működésénekjogiésgazdaságifeltételeit. A pénzkezelésériil' a dijak odaitélésének rend. szerértílaz alapítvá'nyalapszabá1yarendel. kezik' melyet a svédkormány l900-barr,a norvégkormány pedig l905-ben fogadottel. Ennek megfelelóenpéldáula fizikai éskéIni. ai díjazonszenrélyére a SvédKirályi Tudo. mányos Akadémiataglai;a fizikai, illetve kénliaiNobel.bizottság,a korábbi fizikai, illetve kémiaiNobel.díjasok,Svédorság, Dánia, Finnország,Í'dandésNorvégiaegyetemi tanáraiésdocensei,más orságok (évről évreváltozó) egyetemitanárai)'valanlint külön meghivotttudósok tesznekjavaslatotjanuár31-igkell megküldenia A jelöléseket Nobel-bizottságoknak.Éventeáltalában I00. 250 jelölés érkezikaz egyes bizottságokhoz. A bizottságok februia elsejénkezdik el a beküldött jelölések é*ékelését, majd szeptember végén, október elejénküldik el javaslatukat a llíjról döntó siérvezetnek,péIdáuia SvédKirályi Tudományos Akadémiá'rrak, ame|y meg)tozzaa végsődöntést.A díj odaítélésében általábana Nobel-bizottságokjavaslataérvényesül, bár néhaelőfordulnak kivételek'
A Nobel-díjjaljiiró összeg már az elsj évbenimpoáns volt: l50 ezer svédkorona. amely köriilbeliil harmincszorosavolt ecr professzoregészévi fizetésének, illetr,eketszeresea Francia TudomiírryosAkadémia teljes költségvetésének. Ez az összeg az érek
során a gazdasági helyzettól fliggően változott.A háborúsévekalattcsökkent, a második világháborut követően azon. ban |olyamatosan nőtt. 1960.ban22ó ezer, I 970-ben400 ezer, I 980-ban880 ezer, l 990-bennégymillió'2000.ben pedig kilencmillió svédkorona(körülbelül egyrnilliódollár)járt a Nobelérerrrmel. Azoktran a ritka esetekben. anrikora Nobel-díjatvisszautasítotttlk, de későbbkiderült,hogy a díjazottpolitikai nyomásra cselekedett,sámára csak az ér.emésa dicstíségmaradt,a pénzmár nem. A díjjaljáró pénzfelhasználásá. nak módja igen változó, a díjazottaksok esetbenfordídáka pénztjótékonysági célokra'vannakazonbanbonyolultabb helyzetekis. llyen volt Einstein,valamint az |923-bonorvosi Nobel.díjjalkitiintetettekesete.Einstein 1903-banvettefeleségülMileva Maricot, akitől azonban l 9 l 9-benelvált. lvíivelnagyonvalószínű volt, hogy Eirrstein előblr.utóbb elnyeri a Nobel.díjat,a válásról szóIó okiratban abbanállapodtakmeg, hogy ha ez bekövetkezik;akkor a díjjaljáró összeget Mileva Maric kapja' Ennek megfelelóen Maric l922-ben33 ezer dollárt kapott. l 923-benFrederickBanting ésJohn Macleod kapt'aaz orvosi Nobel-díjataz inzulin fe|fedezéséért. Á felfedezést azonbanBonfing ésdiákja, CharlesBest tették,a rossz nyelvekszerintMacleod egyedüliérdeme,hogy ebbennem aka. dályozta nreg őket. A díjjaljáró pénzrá eső részét Banting megosztottaCharles Besttel,éshasonlóképpen tettJohn Macleod is, aki a munkábakésóbbbekapcsolódó B" Collipnak adtaa díjjaljáró pénzfelét. Bár a Nobel-díjjaljáró összeg igen kecsegtető.különösen napjainkban-, a Nobel-díjsikertörténete elsősorbannem a velejáró összegnek köszönhető, hanern annak,hogy megalapítása éskezdetiévei
egybeesteka fizika 2a. századi forradalmával, valanint a modem orvostudornánykialakulásával.A díjazottak. különtisen a s;zá. zad első felében. olyan személyel'l voltak, akiknek a felfedezéseihatalmasbefolyásI gyakoroltaka világról alkototttud,cmányos képre,ésmaradandóváltoásokat okoáak' gondoljunkcsak az atombombakifejlesztésé. re . a világtörténelemben. A Nobel-díjtöÍténetetehátnemcsaktudomány.,irodalonl. vagy politikatörténet, hanem a20. százaú, történelemspeciálismetszeteis a lliemelkedő irrtellektuá[isteljesítnrények szemszögéból.
A díjazottakéleteésa díjazcút munl-:.. nregsziiletésének történetekiváló betekintélr ad az adottkor t
6 sú.Még mindig eldöntetlenaz a vita, IrogyHeisenbt:rgkoppenhágai látogatása során figyelrne:ztette-e Niels Bohrt (fizi. ka, |922) an,a,hogy a németekatom. bombátszárrde,koznak e|őállítani.Az atombomba';lijállításanak lehetősége akkor került elérhetókózelségbe,amikor otto l]alin (kélrria'l944)' Lise Meitner ésFritz StrassInannfelfedeztea maghasaciást.Hahn az angliai Farm Hallban vehetteát a }rlcrbel-díjat, aho|a háboru után a szövglstigesekfogva tartottaktöbb híresnémet1udóst,köztük Wemer Heisenberget.valaminta röntgendiffrakrrióskísérleteiért l 9 14-ben díjazottMax von Lauét. Hadifcg,ságban éftesülta magyar származásúl3á'rányRóbert arról, hogy ,,a vesábuláris apparátus(azaz az egyen. sírly-szer.v) élettanával éskórtanával kapcsolatosrnunkáiért''megkaptaaz l9l4-es orvc'siNobel.díjat.Bárány Ró. berta svédX'á;.olyhercegszemélyes közbenjárásá.ra',a Vöröskeresá segítsé. gévelszabadultaz oroszhadifogságból l 9 l 6.ban. A dijat ugyanebbenaz évben vehetteát. Hasonló kalandokonment át Lev Landau,vtilamintPjotr Kapica is. Landaut(tizika' L962)kémkedés vádjá. r,al l938-banbörtönbe vetették. onnan csak Pjotr Kapica (fizika, 1978)közbenjárására engedték szabadon'aki azonban későbbkegyvesztetté Vált,ésnyolc évig voit házi őrizetben.
A fizikai ésa kémiaiNobel-díjhozha. sonlóan az élettaniésorvosi Nobel-díjszinténkorrajz. A díjatolyan személyekkaptak, akik méltántekinthetőka mocternorvostudományésbiológia megalapítóinak: Emil Behring (190l) a diftériaelleni szérumterápiáért,Robert Koch (1905)a tuberkulózísku. tatásáért, Paul Erlich ésIlja Mecsnyikov ( l908) az immunológiaterületén végzettkísérleteikért, Chain, Fleming ésFlorey (l945) a penicillin felfedezéséért, Crick, Watsonós Wilkins (1962)a DNS felfuezéséért. A természettudomány Nobel.díjai mellen némilegkisebb presztízsűaz irodalnri Nobel.díj' fokéntannak k
q
Nobel 1895.novembeI.27-énke|t vógrendelctc ,,I]atramaradó vagr)nol,l egés:éta követke:őképpen kelI ke:clni.' a végrendalt,ti t'égrehajtóim áltul bi:ttls értékpctpírokbafektatett tőke egésze képez egt, etlurct' anrcl.t,nckkanctttlit él,cntea:ok ko:<jtr oss:ák ki díjakként' ukik a negel(íz(j c\,bcn tt legnagobb
.s:olgálutot tetrék a: cnbcrisógnek.
Á jel:aÍt kttnruk;fut! öt t,,3.l'enl(i
rés:re kell .felOs:ta|ri, rlntel},eket a=ttttitttt kővetkc:
ltt.l:-
:ú; eg1.ré'szI pedig antttlk a s:entélvteÍt'akt a Icgtobbct, illetve a legftsbbat t.,;a u tlctlt:cÍck kö:öÍti LlaráÍság úgyaert, a: állandó hadsaragclt tnegs:iinÍeté^sécrt, iiIuve c,silkkentéséért, a békekangress:ttsok ntegrande:ósaért és elősegíté.;éúrt. Á /i:iktti t,'sa ktiniai tlijukut d.s\'L'tlTttt!,|ltttitttt.tl',;.4kuil.Itltitt' u: ú!t,IIutti, iil.,!lt, llt.l.,lsi rtíjakata stocklpInli Karolina Inté:et,.o:inldalnti dí.iuta.stockltolni ,1kadéntitt'.,t ltéke el(ino:dítti'yóért adundó díjat pcdig a !l,orvég St<;r|inget(Purlanant) ntgj.li. ból vtila.s:tott, ilt s:enélyb(í| al|ó bi:rltt.stig iréli odu' Kdejc:ctt kéréscnt'Iylg.y tl díjuk odclíté|é".énél nc ját'ss:O,l S:crepet a jclöltek ,lc!)r:eÍillot,tűurto:ásu' /l,ttttttt eg.|'ediil a:, hogy, tl: drr{l legérdanasabb kapja, fl'iggcrlenz'il attól, hOÍ||,skandintn,. e vagv sent. "
Y
l-izikai Nobel-díj2002
Fizikusok a neutrinók ésa kozmikussugarak nyomában Ko.giba Mas:utosi, Raymond Davis és ]liccardo ciaccotli nyerték e! a: ideifi:ikai Nobet. uu(rl SttgárÓ:Ünbcn éliink, a Földet kozmikus rés:et,skékJöIt,anla|o^s árann éri' L,antnk kö:r)Íttik ol'y,unok,anrcIyekel !áthatunk is, u:Llnban t,an cllt,ut,trés:ec,ske, antel+,úg,'halatl tit Íc.sItinkön, hog,és:re senl vass:tik. Á: iclei Jija:ottui a vittígeg1,etentből érk'i:ő partltt.t.i c!cnck Íulujú;nsugainakJiltárasál,u! jelentős mjrtékben ho::iiurtt!tak a Nap' i <,sitiu. gok, a gtlluxi,sok ésa s:upernovók alaposttbb ntegisne résélrc:.
.Iokiói I.iosibaN,laszatosi' a E'gyetern Már a béta.bom|ás kezdetivizsgálataisorán nlunkatársl'a ltozrrikusneutrinókkr.rta. is azt tapasztaltrik. hogy valanrinincs rendtl'rsirban eió rt,crecinlónyeiér.t kaptaaz elberra boml/isho z tartozóenergiarlérleggcl. tsItrerés1. Az láItaia\'czetettkutatócsoporl Az al|a-bonrl1tstól ehérően.alrol a távozó a ltíle.sKanriokandenel,űdetcktorsegít- aIÍá.részecske az illetti elcmrcjellcmzó, jóI sógél.eli9Il7- Í.ebrrrár 23-án r:gy meghatározottnrerinyiségű enerqiáivisz nra. szupcrtlova.rr'>[banásból szárnrazóneut. gával. a béta.részecskék által nraguk.l.lal vitt rinókat fog.:ltl' be. RaymondDavis Jr. a energiaértókea nullától egészennaq},, ener. I'ennsylvaniaiBgyctenrnrrrnkatársa a giaérrékel
is biz.onyítékot kísérleti IjrrnekeIlenére A beriliiunt találtaka neutrinó létezésére. egyik nerrlstabil izotópja,gyakr.anemit. tái egy pozitiv eleklrotrt,rrriközbenó tttega stabil lítiunrizotóppáalakul át, a kö. vctkezo L'gyenlcts7-crint: . i e t - + r f u+ t e'+v (r'jc:lö1ia nctrtrinót). oPt
?
+o;^,-+.ii7
+v
Idtlnkéntviszont a l-cntircakció tönénik: ligy negatívtöltéshozziiadásaa nraglioz cgy poziaz t'lt'eszlene tlg}3nírl.trritttlt:r (íVt{i1tést. Mi is töl1crrikaz eredetileg tartozóelcktrort trcnlstabil atotrrnraglrclz bc1ilgásaután? Egy neutt.inóernittálása' (h!. a tlragneka l,issz-alökődésc ós arrtlal< szen itt is igaz a lendületntegmaradás törvónye!),anrelybőla nerrtrinókirepült. ködkanrrában A hasonló kísérlctcket r.izsgáljáka llzikusok. A tleutrinór'isztlnl' nenl lragy nyomot a ködkarnrában,csak azt iclreilátni,hog;,,abcrilliutnatont' rrtitrdenlátható ok nólkiil visszalcikőciik meg is figyelték,ésígy Bzt irjelerrséget ez volt az eiső közvetett bizonyíték, alátánasztotta. arnelya neutr.inólétezését amígel nenrtudtákfogrria neut. A
.'!:í,'
.,,... -..,.:.:..,.^ .",.
' --'--
//eteklron nyomu
vissia/ok ti// rediookfur mag ny1ma neutrinó keletkezett, és czek áthatoltak azon a \ / a s t a gI. r e l r ó zt á l o r r .a n r c l y n r i r d c r t e g ' ó b srrgárz,ástviSszatanott. Annak, lrogy az entl í t c t tr e a k c i ó l e j á t s z ó d j o r l ' a z ' e s é l y c :1: l 0 ' . v i s z o t r t .h a t ó r r 1l o g l e j á t s z ó d i k . a k k o r n r i t i . cienkrippcn eg) szel're kclctkez-ii
Super-Kamiokandc
l:z a ktilörrlegcsnlórőesz'köz-Japánban.cg1. ós ntavan, 40 rn átnrórőjí'i hcg1,bclse.jébcrl gassáqÍr liiggól eges lrengtrestartály.|cltöltvc ésalsr' A hengcrpaIást-ján igen tisztavíz.r,cl, ]
!a_ ráLlbiéslegkjsóbbi között. oldalt időbeli eioszlástlátun!:'lvíinélhosszabba csík, annál löbb etzé.kelő mérta színnekmeg. tL'Lel j k.(s].:i t -'r.lssel. A gönrbszeruvagy jellegű fjnyfeir'illanásokésa heneg}'éLl
ger általábankört vagy ellipszistmetszki. A képek'leszámítvakülönleges eredetükct, r,izuálisélnrénynek sem rosszak'|okéntnagyobb nréretberr. Zsigó Zso|t(Sulinct. Fizika) h t l p://\s1v.sulinc(.hu/íartlncikk./aVoll0 l 37/u2002.tr t nr
Az órme '\íindeg.vík.tii;rl,--o,,r,,, cgi'kb' 200 g sú]'t,li,23 ktrtiros ttrunt,ból ké,s:úItérnrcr, ntell'eket tt ':v,jd Kiról.t i i,t|tt:l'erde kis:it' Á három tudc,nán)'os és a: irodtllmi tlíjjal emni!| tldomanlll:ot! érmet Erik Lint1berg, a ,s:ú'at|Jbrdultij,elentos svód s:obrás:a !ert'e:íe' A 61 mm átnórőjíi érnek előtapja a:an()s.' }jt,bel ruellképe látható rajtuk profiIból, baloldalon egl,.felit.at olvasa|ó. ÁLFi') NOI]EL' a kóp.jtlbb ol.lalán n"obel s:úlctésénekés ha|a!ának a tlúnna ta!óIható rónai s:ónokktl! l e ír va . it,,1T i LÍ,DC c, C /XLY l l l i o B. / M D ('-L, C,/''YC ru . .4lu!pedig a l:öveÍke:ő bel'ésésolvasható. E. I'INDIJERG ]902' .4: érnn'l, ll.il.l!ialtt kfulonho:u' A./i:iktií é.tu kéniai díjak esetében két nij alak !átható, az eg.y,ik,a tur)onány génius:Ilt .jelképr::i)alal:t iippen afelhőkből etne]kedik ki, és arcáröl egvfáry,lat emel Ie a núsik női ulak. Á körira,r l;dé:e t |/ergíliusAeneisébtjl. INI/ENTAS ruTAM IUYÁT EXC)L|]IiSE PEt| ARTES 1,,ii:ép dolog a: éleÍetta!á!éko4) nitivésietekkcl nenesíleni,'). A /i:ikai e'sa kéntiai érnek elcÍében a két nőalak mellt,tt halró| NÁTL}RÁ, jobbró! SCIENT]Á s:avak' alu! pedíg u: oa|aítólő testiileÍre uta!ó RIjG. ÁCÁD. SCIENT, SUEL, (Sy,édKiralvi Tudo. manyos Akadétltia)' Á hátoldal alján kÁrtus van, nteb,be a díja:oít nevét vésik. '1: éle!tani. iljeÍve orvosÍudomán1,i l79m hátoldatán ug),ancsak két nőatak van. A: egvik, tt g.vó.q.ííafu g|1líuszát 'jelképe:ő, térdéne gy,/tiinw,g7 t(rrÍ,eg)ik karjóva| eg; szenvec1ő nő. ll!akot karcl át, a nlásik kczében pcdig eg},c'sé.szébenÍtlrrásból csorgó vizetfogfe!, lngv u::
kít,i1lpedig eg,- diplomát is kap a Nobel-díjas tudós'
4,t
KénriaiNobcl-díj2002 Á 2002. éyi kémiai NobeI-díjjal u kéniai s:erke:eIkuta!á,^ ktt fonÍc's |eruletétl, u tonegspektrotnetria (John B. [,enn é.sKoichi Tanaka) és o mágneses ntagreictldtlL'iLl tKurt |4.iithricl) terén elért erednlén1zkgr jutalna:!ák. A htiron kututó kii,|önboző n,:'4,'idúsokat ÍúrIfel a biológiai ntakromoieku!ák vizsgólatáhtl:. Munkássúguk nyonán lzllt.t'n\,ebben és g,,orsabban tanulman1,o:ltutók a bory,olult s:erkc:ettifehérjék.
A Svód Királyi Akadérrria a 2002'évi kónriaiNobel.díjatJolrn B. l;enn(Virginia Nenrzelközcisségi Egyetern, Richmond,USA), Koichi Tanaka (SlrirnadzuCorp.' Kyoto, Japán)ésKurt Technológi. Würtrich (Svájci Szcivetségi ai Intézet. Zürich ésScripps Kutatóintézet"La Jolla, USA) profcsszoroknak Ítélte a biológiai makromolekulákszerkczetvizsgálómódszereinekkifejlesztóséc{rt.
A vegy iiletek,,igazoltatás:r'' -MS (rör'iden:MS) A tönregspektrornelria l.égótaisnlertszet.ke zetvizsgálómódszer' Az i 934.eskénriaiNobel.díjbanis nagy sze'rcpet',oltenneka nódszernck. lríszcrr fedezle|t:lésazonosította scgítségével I IaroidUrey a doutérirrnrot. lényegeaz, lrogy a A tör:regspektroll]ciria ionizáliák' vizsgálandó arryagrészecskéit nrajda kapottionokatelektromostérben ionokataz. A |clgyorsított Íclg1'orsítják. tátrtnágnesestórbenvezetiktovább,ahol azok tömegiiktől éstöltésiiktőlfuggóen nlás ésmás pályán (különböző ideig) haladrrak.IIycn módon meghatároáató az ion tömege ésígyazonosíthatóis.
A riródszer igen kis nrennyrségűanyag esclóbcn is alkalrrtazható. Ezért az }lS clterjedt a dopp,ingtcsztck és a kábítószer.kirnutatásoli területérl'de ezek a ntűszefck lreiyet kapnlrk az űrszondákorr és az élelnriszcrvizs{ríilóllr_ boratóriunrokban is. A vizsgálat legnehezebb részeaz' hogy tlt:. ként kapunk ionokat a rlakronrolekulákb5l 1pl. fehérjékből)úgy' hogy ne :rotrcso|juka
szerkczctükct.A 2002. évi kénliaiNobcidíjasok közüI kcttó éppcn czen a terti|cterl találtjó rrlegoldást., Jolrn B. Irerurerős elcktronlos lórbc porlasz. totla aZ ar]yaÍ:ot.így nyer1 ionc'kat. [zzcl .fanaka nagy intcnzitású szenrbcn Koichi lózerinrpulzusoi
,12 Alkalmazisok Mindkét eljrárástmar széleskörben ai. kalmazzrik,se:gítségükkel lendületetkapott a gyógysZerkutatas,az élelmiszerek összetételérrelt vizsgálata' a malrlria elle. ni küzdelenr e.saz orvosi eljárásoknál gyorsabbandi.agnosaiálható példáula mellrák vagy a prosáatarákis.
A veg.yiiletek,,vallatása'' - NMR Míg a töme13spektrometria a vegyületek játszik szerepet,addig a azonosításái:an (röviden: mágnesesrrla13rezonancia NMR) segítségével a szerkezetis felderíthetó.MéE1a'legnagyobb fehérjék szerkezetesem'larrulmányoáatónrikroszkóppal' igy más, hatékonyabbmódszer után kellett né,zni. Korábban a sllerkezet felderítésére rönt. gensugarakat'alkalnaáak és19ó2.ben Max Perutz a globuláris fehérjék szerkezetvizsgálatáértel is nyertea lcémiaiNobel-díjat.A rti'ntgendiÍEakciósmódszer hátránya, hogy az arryagokatcsak sziliírd halmazíllap'olban lehet vizsgálni. A biomo|ekulrikazonban többnyire folya. dékbanvanr-rakternészetesköriilmények között. Felix Bloch éIiEdward Purcell az 1940es években|elfedeáék,hogy bizonyos atomok magialierős mágnesestérbenképesek bizonycls frekvenciájúelektromágneseshullárrck elnyelésére. Ezt a felfe. dezéstl952-ben fizikai Nobel.díjjaljutalmaáak. li iléttudós kimutatta,hogy az elnyelt frekvencia attól is fiigg, hogy az adott atom l:ö;zelébenmilyen más atomok vannak. Ez az űn. mágnesesmagrezo. nancia, nrel;irt:ftílega H-atomok képesek, ésanrelyt:tkésőbba svájci fuchard Emst tökéletesített elnyerveaz 1991.es kémiaiNobr:l.'díjat'Emst u1yanazonaz egyetemendcilgozott,mint a 2002.évi díjazottKurt lVüthrich (!).
A módszer azonban nehezenvolt alkalmazható bonyolultabb molekutriLkra (pl. fehérjék) a kapottjelek összetettségemiatt. Wüthrich az l980-as évekbenkidolgozott egy olyan eljárást' mellyel fényderülhet egy.egy bo. nyolult molekula haromdimenziós szerkezetére. Mrlra a fehérjékl5-20%.ának derítették íel a térszerkezetét az NMR ésWütrich módszeréneksegítségével. Ez tibb ezer szerkezetet jelent. A többit röntgendifÍ}akcióval ésnrás módszerekkel sikerült felderíteni. Alkalmazások Az NMR' melyet a Vészhelyzel címűsoro. zatban is csak MR-nek emlegetnek(az N betű ugyanis az |jesztő hangzású,,nuclear'' jól kiegészíti rövidítése) a többi szerkezet. vizsgáló módszerre| kapott eredményeketés előnye, hogy oldatban levó vegyületek szerkezetétis meg lehet határoani.Ez a technika tettelehetővéa nemrégfelfedezettprionok kutatását,amilyenek a Kreutzfeld.Jakob kór okozói is. (orvosi Nobel-díjl997) A mágneses magrezonanciaalkalrnazásaelőjelentett a gyógyszerkutatásbarr, relépést ahogyana DNS vizsgálatábanis. Linkek . Nobel-dij- www.nobel.se o Virtual BiochemistryLaboratoryhttp://www.nobel.se/chemistry/educationa llv bliindex.html e Molekulageometria2.0 /vegrbank/molek http://caesar.elte.hu,&ation uI a/índex.htm o FelületvizsgálómódszerekhtÍp://www.po l i.hrr/atti lalsur/ Főző Attila kemiaí@sul inet.hu
a ,,kergemarha kórért,,felelős prion szerkezeíe
t3 orvosi Nobcl díj 2002 Életre halva A lrlild rnindnráig az egyetlcn helv a Világegyetetnberr, alrol biztosan van élet. l:rról azonban csak ai
ntár a nrásodik hónapban - emlrerszerti lér' ., i{og1' ezt a kérdóst a kutatók egyáltalán lél:''' lressék,keresniük kellett valamit (.''agy vall. k i t . . . ) , a n r i a l a p r , e t ó e nú g y m ű k ö d i k ' m i r u r r l i ' d c j ó v a l e g y s z c r t i b b é sk i t a r u l l . o z ó b b . i g " taláIta n1eg az angol Sydncy Brenrier a Coenor.lrabditis elegans ncvű iorrál|órget. l:z ajószág ártalnratlan talajlakó, lta kihúzza nragát. akkor serrl több nrint l rliilinréter. íg.l rrcrn is gondtllhatta. hogy az l9ó0.as évck elején koz-dődött tudon]án}'os karri erj e nril1'cn magasságokba errreli, Ilhhez pcrszc |rrd. ni is keIl. lórgecskérlk lcgnagyobb tudonu1. nya a g)'o|s szaporodás és a teljcs átlátszósá.lr' ig.,-aztán a kutatók a nrikr.osz-kópjuk löIé hajolva kilcshették nrindcn titkát (Big Rrcnner ). A Coenorhabditisenlníntgencti. kai nrodellcn végzctt vizsgálatokblr késóbb sokan bekapcsolódtak,közöttük a másik ket díjazott, az angol John E. Sulston .js aZ an]c. rikai }l. Robert llorivitz. Utóbbi |cdczte iel. hog;, az állatka flliidósc során kcletkező l090 scjtből pontosan l3 l nlinden látható ok nélkül elpusztui, így kifcjlctt féreg teste c;ak 959 sejtből áll. A jelcnségmindig azonos módon játszódott le, ebből feItételr:zhetór'olt.
utári indul be az sejt nrcgternrékenyítése a biológiai program. a:ni a faj jellcgének nicg|elelő idő alatt felépítia belső szerr,eket. Az egyedfejlődés forgatókönyve a z o n b a t tn i i n t a , ' d e j a v u ' ' é r z é sjte I e n í t e n e ncg' olyan állapotokat idéz fcl. amelyek r'alattrikor korábban már látlratóak voltak a törzs|ejlődésben - póldául az egy'hóna. pos etrrberi embrión kopoltyúívek |cdez. hetők |el. altárcsak a halivadékoknál. Az.
h o g 1 ,v a l a n r i l y e n s z a b á l y o z á s á I I a l r á t t e r é i ' ' . l l l o r w i t z l 9 8 ó - b a n p u b l i k á l t a i s k é l :g é n ,a ced.3 ós a ced.4 |eI|cdczését.nlcl1'ek az ön. mcgsctrrlrrisÍtóapoptózis folyamat.rt iránvít. ják. Később kiegészült a kép a ced-9 gónncl. anli viszont a nrásik kettőt képes gátolni' € : Z.
lrogy sztiletésünk clőtt rövidítve' egysze. rűsítve végig kelljámunk évrrrilliók fcjiödési állonrásait. azéft van, nrert az er,'cl]úciónenr úgy működik' nrint póldául a gépkocsi modellek tervezóse. Az örö. kítő an;.agon nenr lehctsóges a teljes törl é s .n e m i c l r e t m i n d i g ú j ,t i s z t a l a p o t e I ó venni, csak a rnár meglévő informácíó részbeni átírására ésbővítésérevan mód. De hogyan lesz a halszenl embrióból .
zel nlegakadálvozni a sc.itek öngyi[kosságát. l la nlincicz csak a |onál|eregben rnűködne. al
$ tcjrténikönk.étrtessejtpuszfulás'De akkor is baj lehet, hrrnem tud végbemennia folyamat ésellenségessé vált sejdeink ahelyett,ho.gy.szépenfelszívódnának, ádáz pusáításbakezdenek'Sajnosez történik a rák. ésaz autoimmun betegségek (ha önnra1gunkellen fordul a védekezőrerrdszer) esetében.Mivel is-
merjtik a szabályozó géneket,elvileg be tudunk avatkozrriezekbe a kórfolyamatokba, meggátolva,vagy kiválwa a programozott sejthalált.A jövő génterápiásgyógyászatában Ía|ánez a módszer is segíthet. példaula rak gyógyításában. Veres Gábor
A 200 agysejtes Nobel-díjas Hog''an lehet az omosi Nobel-díj legfontosabbszereplője valaki, ha csak 200 ag,sejt1e van? Hoglan lehet kifejezettenelőny, ha valakinek csak ennyi aglsejtje van, sőt ha az 'csak 959 testi sejtből óll? A 2002. éviomosi Nobel-díjfőszereplője pedig egés:élőlén1: egl alig l nm hosszúfonalféreg a Caenorhabditis elegans (bennfenteseknek csak C. elegans, mé'gbennebbfenleseknek csak a kukac), mely pontosan ezekkel a tulajdonságok. kaI bt;szlaiI!etlher. sa során 4 lárvastádiumon megy át. Hínrnó. sek éshímek fordulnak etó köatik. brírez l 9ó2-ben eEiya cambridge-i egyetem két utóbbiak csak 0,05%-ban.Az aprócska álla. kutatója'a fritisenNobel-díjasFrancis tok hosszúidőn át eltarthatók úgynevezett Crick (aki f)N'S.szerkezeténekleírasáért dauer-liava ál|apotban,ezt a formáÍa bakté. kaptaa díjal) iésaz akkor-35évesSidney riumok spór-aképzéséhez hasonlóan akkor Brenner sokat beszélgettekarról, vajon veszik fel, ha a körülmények nem megfeleló. milyen iriánybankellene folytatrria bio. ek szírnukra.Az állatokat mikrobiológiai kémiaikutat,árrokat. Ugy vélték,a klaszmódszerekke|' pefui-csészében lehet te. szikus bioke.rr:'iai kérdésekmindegyikére nyésáeni, táplálékuk a genetikusokkorábbi máris megs:iiJietett,vagy hamarosan kedvence az Eischerichia coli baktérium.A megszületik a vá|asz,ezérta kutatásokC. eleganstovábbi hatalmas előnye, hogy nak újirány. k:ellenevenniük. Brenner petéiteljesenátlátszóak' ígyaz embriók lej. javasolta az e!!'y€tem fudományos taná|ődésekönnyedén szemmel követhetó. csának,hogy olyanjelenségekfeléforSidney Brerrnerdolgoáa ki a módszereket a dítsáka figyelmüket, melyek csak sokgenetikai vizsgálatára' kukac tenyésztésére, sejtűélolén1'el
--ls
Wiftőf Zigóta
í
I
I l
Az egyes sejtekből mindig ugyarrolyarrtestrészek sejtjei alakulnak ki. Az AB Eld.dÜlm, ilyen egyedfejlődéstdeter\1S EL' lr I idegrandeo \'eg3s D MHdffi, Ganl" minisztikus vagy mozaikos h'at lzutn izom edodÜtrra fejlődésneknevezik' hiszen Fjl€k az egyes sejtvonalakúgy 4',1 ?l) valbzo 2-s2 34 Tútélö ó06 állnak össze egy képpé' rrltrzo 0 I.l Seithalal 1 l ő 0t mint a mozaikképkövecs. kéi.Ez e|égritkaságaz álrészénekvans?.abá|yozó' iranyíló szerepe.A latvilágban, de a kutatóknak kapórajött. másik érdekeskövetkeáetés, hogy a kukac Azok a szervezetek,melyeken korábban jónéhrí'rry génjemegegyezik az e.mberével. próbáltrlk vizsgálni az egyedfejlódést (tengerisün, gyü-mölcslégy' béka' Gyilkosság és öngyilkosság. zebradánió) sokkal bo-nyolultabbakés Robert Horvitz sokkal rugalmasabbak,ezér7pontaz alapvető egyedfejlődési fo-lyamatok fel. Robert Horvitz az MIT kutatója a programo. tarásaiitközött nehézségekbe. z-ottsejthalállal foglalkozott. Munkája soriirr Sulston tárta fel azt is, hogy a kukac azonosítottöbb olyan gént,mel1,eka se.itek egyedfejlődésesorán bizonyos s€ j tektör. öngyilkosságáértfelelősek.Talált olyanokat vényszenienelhalnak. Ezt ő programois, melyek szomszédossejtekbentudjrlkelinzott sejthalálnaknevezte el. Sulstonrrak dítaniaz öngyilkosságot. Különtiéle mutáLtt. sikerült az első olyan mutiánsokatis izofelderítetteazoJ
16 Irodalmi Nobel-díj 2002
Ki is az a KertészImre? Az idei irodalrniNobel.díjkiosztásáLrrak napjánazt hiszem,sok embernézettegy. rrrásl.a értctienÍil Magyarországonazutánérdeklődr,'e, hogy ki is az a KertészImr.e,ésnriér.tis kapoti ri )..lobel-díjat. Kollektív lelkiisnrer.et-íürdalást érz'ett sok magátnragyarnak valló enrber,mert olyasvalakittüntetettki a svédkirályi akadéniaitestület. net-llis nra. gyarjavaslatra-' akinek sokanméga nevétsenrisnlerik.nernltogya körryveit oll'asták volna. Kiilön kis lanulnányt érdcnrclnca ténra'hogy nriénis maIadtadós a nragyariru<]aÍrili életKt:r1ész Irnreműveinekbefogadásával'de mirrdenekelőttpótoljuk a hiányossá. goka1'. ésálijorlritt néhiirry adatarról a nrag;,aríróról, akit eisőkéntlüntettekki Nobel. drjjal. Ker1ész, ]lnre 1929'november9-énszületettBudapesterr. tizenévesen deportálúk, gi,erckkóntátóltcaz auschwitzihaláltáborbor:.:alrnait. l948.banI}udapesten órettsógizctt. iljságírókónt.az 50-cs óvek elejéugyári nlunkáskéntdolgoz.xt' l9j3-tól szabadlbglalko. zásíríró, nríilbl.dítti. Elsó regénye,a Sorstaianságl 975-benkészültel. de csak tcjbbévi r'ár.akoz-ás utínjelenhetctlnrcg l985-bcn.liz a regénye|őször l990-bcnjcleniknregninrctül nagv siker.iaratvaa nérrret rr1'elvtcrületen. Angolul l992.tól' héberiill994.tol' spa. rr1tllul'1rollandiul ésdánul l99ó-tól' fi.anciául199"|.tő|olvasható.A Sorstalarrság utárr több regényt (l977).A kudarc( i988), Kaddis a meg nenl írtKcrtész: A nyonrkereső (l990)' Valaki más (l997).Elbesz,óléseit szülctet!g1'elrrrekórt az Angol lobogó cínrűkö. tetbenl99l.L1err' napiójátGályanaplócínltlicll992.benjclcntettenleg'Ín tanuImányt A holocaustlnint kultúra( l993) cínrnrel'jelentetettnreg könyr'et EsterháZyPétenel:Jeg;'zőkönyv ( l 9 )3 ). 1.ot,ábbiművei:A gondolatnyicsend,amíga kivégzőosztagújratölt
( 19 9 8 ) é sA : l z i á r n ű z ö t tn y e l v ( 2 0 0 1 ) . Jelerric13l(ertész Inrre egv újabb rcgélr,v.elr dolgozik, arnely ei. nrorrdása szeiill1 utolsó darabja lesza lrolocaust tjnlával foglalkozó rc. gén1''tetralógi áItalt 1Sorstalanság, K u c l a I ' .t : >a ] i . . d J i s a t n c g n e m s z ü . letett gyernrekt:rt trilógia kicgészitéseként). Kertész Imle nemcsak íróként, de nrűfordító]
Bíró Ágota
ffieőf
---!Í
Sorstalanság
Néhányszemélyesgondolat KertészImre SorstalanságcÍműregényéről '.Félelmetesenmaga van' jövő felé.Kertész Imre könyve tippenerrnek az útjábanakar állni. Túláőként a felejtésnek a pórusaitlátni, annak a tudásának mrivészimegformálását mindene olyan óriás, nyújtjaa Sorstalanság,hogy Auschwiaból mindeneoly parányi..' (Pilinszky Janos) nem lehet kiszabadulni a szögesrlrótok átug. rásával vagy a tábor felszabadításiival.Sors. 2002 utrinsokan fogiák méltatniKertész talannak lenni annyit jelent, hog.yaz ember a felejtéslepléveleltakarjaa múldát.A regény remélheImre Sorstalanságc. regényét, ftlhőse fokozatosan,pontról ponra ismeri ki adósságát a magyar tőleg törleszti maj<1 éskritika, elvégez- azt a rettenetesvilágot' aminek erkapujában irodalomtörténet-írás á|I. Azértolyan elképesáően hiteles ez a tetik az a munka, amely l985 óta varat kónyv, nrert nem erós színekkel festi rneg:u magá'ra,megkezdődik KertészImre ed,,évszázadbotranyát''' nem a horrorisaikus befogadása. digi életművének elemek halmoá sa teszi igazzÁ, ltanemaz Nekem szerencsémvolt, mert egyete. az éleskontúrokkalmegrajzoltelórelépegelli.; nistakérrt Szilágyi Akos esaétamiiidóben, ahogyan percről percre több tárrii íel elenrző-óráin ismerkedtemmeg a regénnyel'l9 évesvoltam,ésolyan kérlel. a Íőhös szímara a valóságból. A gyerrneki hetetlenül fontos kérdésekmegválaszolá. nézópontalkalmazása azértis lehet forÉosa mert a gyermek mégminden ez a könyv, amelyekkel szerző szétmárai sára kényszerített lehetőségetmagában hordoz, ártatlanul tekirrt azóta is gyakran küszkiidöm. Es elsősorban nem Auschwilzról beszélek'hanem a a világra-Semmit sem hallgatel',tudatanern sorstalanságról,nem a kőnyvről, hanem a válik széta kimondhatóésa kim'ondhatatlarr nefogalomról, anól' hogy mit jelent az ern. dolgok biroda|mara.A szükségs:zerűség ber sorsa,a múltja.Mit jelent a felejtésés vébenmindent elfogad" ami vele történik. Á gyermekből a koncentrációs tábor falai köaz emlékezés. A regényelbeszélójénekmúltjamindtisz- zött vénemberválik, bölcs, öreg ésfájdalmas' olyasmi történik vele, amire nen-rlehetctt sze tizennégyév'ebból egy évkoncen| rációs táborban.KertészImre elbeszélő- felkészülni,pedig kiirnyezetétőlmegkapjaa Minden jévelttíkéletesen teremtimeg a gyermeki felnőttéletrevonatkozó intelmel.:et. követi az mankó sánalmasnak tűnik aKZ-|ázer ár. nézőpontot'amely kíméletlenül eseményeklogikáját egy olyan világbarr' nyékában' épül fel egy könyöralrol kis lépésekben telen gépezet.olyan gépezet,amely ma. gától értetődoen,logikusan ésemberteler -r t 't'), ^ t ra ,1 (il ,;..,rr/ nül működik, amelyneknincsenekerkö1. , csi megfontolásai.Az olvasó' 6zez 6i mindannyian leginkább a regényutolsó 11?J( lapjain megielenő újságírónőveltudunk ,/ azonosulni, akíazza| tudja csak meg. / : ' ,2 r ,/, ,r, nyugtatni a túlólőket,hogy felejtsékel az , éstekintseneka átéltembertelenséget
J.ÍJl/,
,,
WffiMf
{8
"Az igazgatirszavai!is megjegyeztemtekirrtólyes', lranrostutánagondolok'kissé ó is paranc,srtok külsejű ember,szigorú pápaszeirrrnc'l, szép.|ehérbajusszal.Záradékul'enriékszcm, az ókor eg1,bőlcsé>>nonscolaesed vitae rs hivatkor.ollt: .- >>nclTr ciiscirrrus<.< az iskolának'ha. netrraz óietnektanulunk<<.idéztesza. vát. Akkor lrát viszont,ez volt a nézetem, eszerintml ni1végig kizarólag Auschwitz. ról kcliett '',olnatirnulrronr''' (Kertósz Inr. r!':SorstajalrsáÍ:)
$grslli*u"'
Az Ausclrwitzottúlélőkésa regénylöhóse számára elidegeníthetetlen realitása lágerek valósága' Ezt a valóságot a lágerből való ha. zatérés után egy másik valóságbannap mint nap nrcghazudtolj ák' felÍbgiratatlannak ítélik. pedig a túrlélók a nrúltjukmindcn eg,vespilla. natánakvaiódi rószeseivoltak,ésminden vcgigéltetlberi sorsban|elcsilianta boldogság szikrája. ''Igen,errcll kérre'a koncentrációstáborok boldogságárólbeszélnetn nekik lcgközelt.:bb. ha majd kérdik.'.(Kcr1ész|nire: Sorstalan. ság) I}íróAgotlr
részlct Csak Zeitzban láttarl be, hogy a rabságnakis vanrtakhe1tkciz-rrapjai, sőt, hogy az igazi rabság csupa sztir.kehétköznaptulajdonképpcn. Mirrtlramár lelternvolna effélehelyzetbcn, körülbeliil; rnégpodig a vonatbanegyszer, mégAuscirwitzbanrenet'ott is az időn, no meg kinek-kineka magaképességén múlt minden' Csakhog5', Zeitzbul. hogy példánrnál nraradjak- azt kelle(téreznctn: megállta vonat.Más oldairól viszottt- s cz is igaznregoly sebességgel robogott,hog1.kövctni se bí1ama sok változást'előttem,körülöttent'de nrégsajátmagambanis' Egy valantt legalábbelmondhatok:magamrészéről a le ljes utatnlegtettem,mindenesél1t.anri csak ezetraz útonadódlrat'becsrilettel kipr.ti' báltanr. N,íindcnesetrc újdologba legelsóbbennrindc. nütt,mégeg.vkoncclltrációstáborbanis jó szándókkalfogurrk- énlega|ábbígr,tapasztaltanr:egyeiórc elegendőjó rabbáválnonrla jövendő majd azutárrmeglrozzaa !öbbit . nagyjában-eeészében ez volt a felfogásonr. crrc alapoztant az i'Ictvite]cnret. ug;anúgr
úaÉinrnság Regénl
.,--t/ '// ' t /' ..74_-z
/ ,{
{ Szépirrlclelrlri Könvvkiadó Bu d:rpest
,\ -/'
,/ r! .
-
/
. t r z ' 7 c ,) t ,
.l -000,
V/,'/,: |áttanl'Hamgr ós:aIevettem. maaától értctö, dően, lrogy azok a kedvező véle'kedések, amelyeketaz Arbcitslagerintézményóról nrégAuschwitzbanhallottam,némiképp bi.
1í', el példáula kírrosgondolatot:nin<;s nrit etr. ez ideig a kapcát nünk. 11og1'rulratárunkban véltenrzsebkendőrrek; hogy appelrn, nrcnet. ben nrindigcsak a sor közcpc a bi:rtos;hogy, nréglcvcs-osztásnálsem elóre. ha:enr inkább kell törekednünk,ahol elórelátlratoan ]r/rtra nrár a kondéraliából, kör,etkezéskópptelrátirsiirirjébőlrrrérnek; hogy kanalunknyclérrr:k cgyik oldalát késrrckis használhat'5cszli.:''.:tr kirlapálltatjukát: rl.riIrdezt ésnrégsok eg1t. bct.csu1ra sziiksigestudomán;'ta rabólct terülctón,mind Citro|nt]anditóltanultal-tr rureg,lcstcm c[ s iparkodtan'r magarnis hasonlóanalkalnrazni. lrrlLl,nrinderrki elistnerte. Az én ftllerrrjrcz Sose irittenrr,olnaugvanis,pedig hát való selrolscÍnoly Íbntosaz-élet\,itel bizo. is e l.eijutott egy.egy ilyen eserrlénylrít.c, tén).: rlvosretrdjc,bizorryospéldásság'rrrondlral. ]rllllottanl' irntint nregvitatták' esznrót csc. nrirltópp a rabságban.szcntlliltl. r Ú l t c k L ó | a . n é n r e l 1 ' enky í l t h e l 1 t c l c n i t é s . ttárrtcrén1'' nriis|'Llcgcndó csupána i}lock I. :iájókáIl sel, nrások nlegórtiibbcrr, az islrrerilsök szétrréznürrk kissé;ahol az ósiakosoklaknak. slr.jnálkozva egószóben azonban nrindig Mclliikön a sárga háromszög minclenlén.".'ctllrasfélc |ormán. mint alrogy igorl ritka. gest' bentreaz ..L.''betű pedig mégazt a köLLlLünktiivoi esó, nónriképp neltezen marűlnrénvlárulja róluk rnelleslegel, hogy a i.r,arázJrató,kissé tárr könnyelniti. kissé távoli l-ettorsztigbólvalók' pontos.abban i:; l l r é gt á n t i s z t e | e t r ci s r n é l t ó 'd e n l i n d e n . I(iga városából . tudtatllqreg.Köztük láthailogy' ellran'rarkodot1cselekedetrő1 ipar. tólt azok a |ura lén1,ek, akik clószt,r egy kj.. ilodik ítéletetformálni az ember' csit meg is hökkentettek.Bizonyos távolság. ',\z a fő, hogy el nc hagyjuk Inagunkat: bóI nézvernind csupa vénségesen vénagr liiahogy mindig lcsz, mert úgy még sogastyán,s nvakukbabújtatott fejük'kel,ar. sem volt, hogy valahogy ne letl volna cukból kiálló orrukkal,ftjllrúzott :iilrirlt Citrom Bandi okítotl rá, s őt vi. vállukro{ fityegő szennycsrabgúnyájukkalmóg a Ieg. :Zol1t erre a bölcsessógre nréga rrrunka. Íbnóbbnyári napon is örökkörr fázós téli ljbor tanítottamcg. Eiső s legfontosabb entlékeztetnek, Mintlra cs ak ntirrden 11tllognrinden körülnrények közt a n.rosa. varjak-r.a t:rercv'el-elakadó lépésükkel |'.ldás (vályúk párhuzanros sola a kilyug. aá kórdeznt!:: i11,erőfeszítés l'ajon megéri.ernégvoltaki-. . !.atotÍvascsöVekkel elö!; szabad ég alatt' a fáradságot?I]Zeketa nrozgó kérclő.jelckr:l ll |á|ronrak az' országúI |eló eso oldaián). nlert l.tiszmégkülso alakra,dc mégtán szirrtr. t - g 1 ' a n i l yl é n y e g b e v á g ó. h a v a n , h a akár terjedelmükrese jellemcáetném őket :lilics . a fejadag takarékos beosztása. A rnásként- isrrlerj{ikazután a koncentrácios kcnyérből. akárrni szigorba kcriiljön is táborban,'nruzulmátr,' iitrtnagunknak ez a mcgrendszabáIy ozá. néverr; mint értesü|tcnr.Citronr Randi mindjártóva intetttőlük: sli. a másnap rcggeli kávélroz' sőt cgy I Ia az crnberrá-juknéz,az életkedr'e t l l r a b t r a kr n é g ' a z - s e b ü n kf c l é v á n d o r l ó is elmcgy - vélekcdett's Volt is a szavábanigazrllirlden gondolatunk, no nreg Íöként ság, ha idővei bc is láttanr:éhhezazértnréÍ{ rrreg.meginduló kczünk kijátsáatatlan sok egyébis szükségcs. . ' r z é s ó v e l- a Z e b é d s z ü n c ti d c j ó r e i s t t t a zo|1),ára túlzó értesülésekerr alapullrattak' Már viszont etrnek a túlásnak az egész niér.tékéről' no meg íökérrta nrár cbbói acl(ldó nrinclerrkövetkeztetésről is azon. ban ncm mindjárt adtam - nem nrirrdjárl ltdltattanr,civégre - niaganrrrak teljes pontossággal is szántot' s tnegint csak ugyanúgy; ahogy ezt másokon, bátran ttlond}ratonr:nrirrdenki máson, táborunk. lr:ik úgy irozzávetőleg mind a kétczer tiibbi íbglyán is észleltem' az öngyilkostr.t:kiV{1gl{yg1,tc{lnészetescn.l Ianenr hát lrz ií esettik ritka volt. és senrrniképpncnr a szabálvos' setnnli esetre senr a pólda-
radnia kell - így éscsakis így keÚlhetjük
?o
Pályatársak KertészImrérőI lIcllcr Ágnles filozófus, cgyctemi tanár, \"e lv \'ork - [!og,-un lóts::ik Kertész sikere New York. bói? - Diákjairlr liöZött llagy most az öröm. Egyiki'ikdisszcrtációjában kétÍejczetetis írt Kei1észről'{ g1,erekekisnlerik a nevétés ,I-.inres elsó oldalon nrunkiiit is. A New York hozta Keíél;z]''éshossz,anírtróla. Megjelent angolul nind a Sorstalatlság,mind a Kaddis; de nrindentösszevetve Kcrtészrrenrisntert Anrcrikábarr. - í,an-ekulltir,politikainotivació eg, Nobel,,líi oda ítél ó : e):or,! . ivlindig varr' Ug1'anakkorszámonra tcnrléNobel-díjatkapottl o Szetes'hog)' h'er.tész ír1aaz egy'eticn clly,anholokausztregén},t, aalely az elr;őszótól az utolsóig tökóletes. Azt szoktart;nrondania Solstalanságra,hogy Tudja' angyal diktáltll tollba ea a regén1't. igerrsck kö:ry';, regény,film születettebben a téarában.Dt:ezek nrind határhelyzeteket ábrázoltalt,rnindjóindulatúakvoltak, s így végüikicsit si:irrtposhazugság lett aZ cgész. valahogy minderrösszejött: ból. Kertész::ril igrzság, igaznrondás,irodalom, ősZinteség; kvalitás. Ne fr:ieitse el. hogy mi
identitása.Mitól különbözik Európa az összes többi Íöldrésztő|?Megrrrondonrmagának!A 1rolokausátó1!A holokauszt Európa igazi iderrt i t á s a 'h i s z e r ra b b a nn r i n d c nc u r ó p a i n e p e r i n t e t i . i{ogy ezértNobel.díjjár, ez olyan ntértékbeIr tcntrészetes ésigazságos'hogy másÍélegondolatot;nrotívunrot'politikát ésegyebeketnem is kelI kcrcsrri.A lrolokausztEurópa leglobb iden. is, az erről titása negatívéspozitiv értelernberr való megemlékezés nrinclenországot érint;és er:ől az egyctlen tökéleteséscletrrentárisnrunkiit KertészInrre irta.
Iiörsi lstr'án iró
. Lát-c idcológiai vag,, pszichikai szcmP()nlO|:dI u díj odaítólésében.? . Nem nagyotr..tudniillik ez egy igenjó konw ! valalnilyen pszichikai okot De lra nrirrdenképpcn keresürú. nrivel rógóta élekNémetországbani." -, akkor talán ebben a díjbankifejezödik a né. e t" m e t e k b e nt l r ai s l t l Ú l y e nr e j l ö s z é g y e r l c r zé önvád. Láton kirrt,lrogy az apák utáni nlásodik nemzedék nem tud czzel a tudat1alegyütt éhri,r; valahogyanjóvá akarják tenni atyáik bűncit.ott hogy nrár az is olyan mértéküaz érzékenység, senraz antiszelnitánakszánrít,aki a legkevésbé Itt egy kiváló könyv, ahot ez a biur konrprorriisz szummentesen ki van fejezve. - Yan ebben valattl rizencl a mag,,arjtlbboldal feló,? - Nenr látok ilyen motivá. ciót. A magyarjobboldal a háta nlögöÍti vécébódé gödör szintjénáll! EuIópar szemmel nózvc aiig iéte. Ezzcl zik, értékellretetlen. egy'csöppet senrakarotlta nragyarjobboldal veszókisebbiteni,lrilyességét szen a válasáásokat is De majdnemmegrryerték. a7}azéÍ|nem tudonl elképzelni,ltogy ha egy i f r a n c i az s i d ó N o b c I . d í i a t kapna,akkor eg1'francia honlapon egy-szer csak azl
2l olvashatrránk,hogy ez a díj a franciakultúra ésfrancia irodalorrr megalázása: I\4égegy. szer mondonr:ha r'alarnimotiválta .őket azoIrkívtil,hogv egy nagyszerűköriyv. talán l bcrrnükóló igerterós szégyerrórzés. - hIost, a díj utón a nn5y^arközélet ós iro. il u l nti ó l,'t nrcg l u tá r o: ó s:e nrcl.t'i só ge i' ígl on is, Ker!ész kivit!óságáról, nag,,szerűsé. gérőI beszélnek,s a Sorstalanságot remekníikéntem!ítik.MiérÍnen beszéItekíg,,u niiről ésKe|rószről tizentt vag,akár hús: évvelezelőtt? ' F'zta|á|t.Énis olvastam a kön)'Vet llár jór,al kilencven clótt. A könyv akkor netrr volt rosszatrb,ésnrostnernjobb. Az az igaakik bárrnilyenrnó. zság, hogy nrin
voIiak; a szerbcktrek.hogy felfigyr:ljenekrájul sokat Kertészesetébena tórrranrindenképpen nyonlott a latban.A némelekneknta is borzasz|.j leIkiisnrer.etfurdalásokvan. Bár a;l is igaz"hogy sokarrííak kiválóan a lrolokausztról . gont1olj csak Salanron Palira vagy Ember lláriára., nrcg' . r a t u l á l o kK e l 1 é s z s e n ]j u t o t t a ke l a v i l á g h í r i g G nek! Salamon l,áI ír.ó Kertészdíja nlost úgymiiködik' millt egyilo. <Jalnlinagykör,et' olyan követ, ante,lyika kiváló kortr:skedikA rrragyarirodalonr becsülctéért So|staIanságsikerc a nragvariroda.lonrjava ri" szérlek;jó sorsának eló-liímöke lelret:l la nenr is azoIulal,de a nragyarirodalonr idóvel Ineg.'.:;l' ;].|1l. fclérrékclijdik'így a Sorstalanságha.rangj..j ésnclrrcsakj(enószrrl. dc csak a sorstalatrságór1 a z c , : é s zr r t a 9 1 airr o t l r l o l nj a r ' á é fsl l z ó l .o r i : | ö k t ' gratulálok! Zoltai
GuszÍáv
a NÍazsilrisz iig1'vcz.etii
igazgatója Konrátl Gyiirgy író nrint Ugyanúgyórüliilrk KertészNobei.11íjának. \ranrraknriivek, aurel1'ekrrenra lroni éúéke- alrog1.nrinderrnragyarállanpclgárnak öLiilnie lésszer.intkeriilnek a világiroclalomba' kcll' rrrertSzcnt.Györgyi utrinó a rnásodik No. bel.dijasunk,aki ittlton is ó1.Rcmélenl.Irogycz:a Szakonyi Káro|y író lesz abban a lrarr;unkbanis, díj scgítségtink.re oszirrtérrszólva jiirat}anvagyok Kertész anri1a tttinderlkorikömlárlnyal fol;'tatulrka irodalrnában, s ezzel sokan így r'agyrnk. i lletően. hoIokauszttagadásbtintethctóségét az irodalomtól, ioleg I]lvonullané|cicgél rnindenkitudta,hogy van' Nérrretországbari; Ke rtósz Akos írri hogy megjelent,de nemigen olvasták. Ez - Ákos, twls: ró\u, hogl a Ker!ész névnos1 an). azértnem Volt feltűnő; mert nagyon keveset nvi r a {é!ér tékel ődö tt, htlg, tö b b kö ry,l,esbol tb all oivassák egyllásl az írók oriási dolog' hogy u tc kÓn)l,ed is tt: utolsó szálig elfag,'tltt? Irragyaríró kapott Nobcl-díjat.lvÍostkétsZáZ . Igen' tőbbcn sztiltak, ésaz A1.V l'asánrapinlüévigvalószíIliilcgncm keriil rárrka sor' Ez Erre nost nrit n;oIrdjak, sorában is lrallottan-r: engenl szentólyesennenl érin1,nrivel soha jópo|a dologl N'legjegyzern azértaz':.éttnertnr i; ttenlvoltam ésltenr is lcszck a díj kőzeló. hárorn ltisregényent .1ólcseng Nérrtetországban, E's1erberr.De érdckeslon-rrerrregkérdezni tőbb nrint negyednlillió póldán1,barljclcntn]eg aZ házyt r'agyNádast; akik nrindkettenbarátai elnrúltér'1izedben. vagy éstisáelői Kertósznek' nrilyen érzések Mcg vagyok róla győzódve, hog1,azéíesc{ta gon<Jolatok vibiálhatnak most bennük' r'álasz1ásMagyarországra, meÍtaz unióba ].j:.ij Mindkét Péterfel volt terjesztvea Nobeltizek kcizíilkeIlettválasztani valakit. Segítrll t1íjratöbbször is. Mindcn lrátsó gonclolat akartaka baloldali kormány:atnak Valószírrlllt1l nólkűl mondonr:bizonyos idó óta, ha nregÍi- örLiInek,hogy a szélső.jobbolsikeriilt kiebruda]. gyelted,a Nobcl-díj osáásában van cgy ni a parlamcntből. olyan tcndencia,hogy kiilönbözó társadalIrri . Á:í montlod, Stockilolmból tll,onc,n köve |ik tt alapján régiók. kultúrpolitikaiszerr-t.pontok nag'ur belpolitikát? nak adják. Adtak a cselreknek;mikor bajban
p
--W@Í
. Abszolút! Kt:rtészImre eló volt készítve Nénretorszá'3balr' Nérrre1-ország 1cle van l c l k i s n r e r c t - [ u , : d c i á sas anl a i n a p i ga holokausztt:s'soknrás niiatt is. Magyarországon egy.l:ér;zt ez sokakat nenr érdekell ntás-résztnc:tlelyekazt nrondják;hogv a hat'sz'ázezerzsidó lralála csak rnítosz,és varrnak'akill aá, lrogy egyáitalárrrrenris öltek nteg z:;idótAuschwitzban. A rrérnetek tcljesennláskdpp viszon1.ulnake}rlrez' r\rlrglletta köll;w rragyonjó, nem tudonr, oiVaStad'e,r'attegy hataltnastÍouvaillcbetl. ne. IJgy tizerrhatévesfiú szenlszögóből rnutatjabe a sz(inryűségeket. A fiúnakez a ter. lnészetcs.szárrláranenr szörrryűség.Ettol a lc.gszörn1úb:!r\ történetekközött Irincs olyan, anriről rrehallott'álvolna tnár, de tttindezeuY,:l;ranlizenhat évesgyernrck szctrróvelvari ]áltatva,akinek ez telnrésze. tcs. Most idtl scdort az élct,itt kell élnenr. Iiz rrragaaz rilt:t!Ettől a |ura belenyugvástól. enól a szinte álL.IatiaIkalnrazkodóképesség. től a dolgok fiJlnagyítódnak,egvetentescbb síkrakerülnt:k-jobbanszíveIrütnek Ez a könw sikerint:k a átka. Tanrás Gáis1rár &,{iklós filozófus . tvÍitőIlett víli;3híríia Sorsralanscig? . I.g) oi'atr | , o n l U nt a l á l k o z i ka m a g y a ri r o . clalom a viláEsikenel, ahol anól van szó, hoer,több nlintlfélrnillió horrfitársurrkat p i s s z c n é s ú rrrrlól l k ü l v i t t é ka h a l á l b a 'É se r r ó ! szól Keíész lnrre műveinek nagyobbik fele: N1ásszerzók is írtakerről, nen.rcsakzsidó sz.erzők,de irál ez a nrű volt az, arni legin. kább megfop1aa világ olr,asóinak a fantáziáját' beleéíve l Nobel'díj Bizottság tagjait is' Keí.ósz lrtue niajdttcm ismcretlen író itthorr,ésernialÍebberraz egószberrvan egy szegyen' egy pl ronkodás, feszengés.Az örönr nlellett. I'ler1neIn lehet letagadni,rcrr. getegember ór.ül,ós többségük boldog. De crről a kínos érzésrőlpersze nenl a Nobel Bizottság tehet.iraletn történelmünk,ku1tír. r á I r kt e h e t ;m e 1 1m i m a g u n k . - 7-cnagad ni)ior talc|Ikoztál Ket.!észkónyy,évci eIőszÓr? - Nagyon jól ernlékszern,ezt a könyvet Ko. iozsváron l 976.ban adta kezernbeegy kedr'es filczófus birrátom,Elolvastaln. Azóta
soha selDnli kétségelnnenl volt azirállt, hogy eZ remeklt]ű.Engeui nenr lcpetl meg a díj.Egy ilyen drjnak az az értelrne'hogy az enrberek rohanrrak' hogy elolvassák. Es úgytudom,hogy ncmcsak Pesten;hanentaz cgészországbarrKertészért roltatrrozzáka könyvesbohokat. - Ákkor a díj clétte a céIját? Abszolút:persze! Alapvetóen arról van szó. lrog1, egy rentek-nüvet InegérdenieIten megiutalniaztak. Lehetséges'hogy ez egy új fejezetet nyit az antiszentitiznrus.a holokauszt kérdésköreinek órzclrni foIdolgozásábanlVlagyarországon. Ennck nyiIvártnrindenféIekellerrretlenaspektusaiis lehctnek,de nagyon helyesnektanour,hogy bes z e l I r e kh. c s z e | j e n e cks a k r ó l a I E s l t a e z e r ra színvonaiottkezderrekaz embcrck gondolkodlli, ahogY azt Kertész{eszi' az rragyorrjó.Mondhat. nánr: rragyszeril! Tihanyi Péterösszeállítása I { e t e k 2, 0 0 2 ^o k t ó b e r I 8
KERTESZ IMRE
SORSTALANSAG ''j t l(d
,' I ,,; ft ,'.,,i )
7.1(tÍ i, lt. 1 /+/
t),./ Jl,/ /
/
!:?'?
.t',
/ / , , . , . / ,, . t
-' ,,r.^1,'i t,
MAGVETO BUDAI'EST
\
23 Nobel.békedíj2002
Jimmy Carter
Jimmy Carter, teljes nevénJames Earl Carter (született 1924. okóber |-jén)az UsA 39. elnöke (l977-8l)' Befolyásos déli tiltetvényescsaládMl szirmazik. Politikus. kénta helyi törvényhoás demokÍatapáÍti képviselójevolt (l9ó3.67), majd Georgia állam kormányzó)a(|97l.-75) lett.Az l97ó. novemberi elnölwálaszLíson a demokrata párt jelöltjeként legyóáe Gerald Ford addigi elnököt. Az USA más államokhoz fiízódő kapcsola. taiban az emberi jogok tiszteletben tartásá. nak kérdését emelte mértékadővá.Ez irányítottaa latin.anrerikai orságokkal kap. csolatos politikáját. 1977 szeptemberében Torrijos tábomokkal aláírta a PanaIna. csatoma.övezetról szóló szerződést. l979ben megszíintettea nicaraguai Somozarezsim támogatását, s ezzel hozzÁjáruÍta sandinista felkelés győzelméhez. Legnagyobb diplomáciai sikere a közel-keleti békefolyanraÍérdekébenkifejten közvetítő tevékenysége. l978. szeptember5.17. között Camp Davidben. az USA elnökeinek vidéki rezi. denciája Washingtontól 80 km.re - Caíer kerü|t sor Anvar Szadat kezdeményezésére egyiptomi elncik ésMeniáhem Begin izraeli minisáerelnök találkozójára. A megbeszélés végénaláírták a tartós közel.keleti beke megteremtésének, iIletve az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződésnregkötésének feltételeírőlszóló keretegyezményeket. Izrael Az elsó' elvi jellegir egy_ezményben vállalta, hogy Egyiptommal, Jordániával ésa palesztin népképviselőivel folytatott tárgyalássorozat ésmegállapodás eseténki. vonja katonáit ésmegsztinteti azizrae|í közigazgatást Ciszjordríniában ésa Gázai övezetben. Majd a jövőre nézve egy ötéves átmeneti periódust irányoztak elő' hogy tisztázúk a teriilet véglegesjogállását és megleremtsék'abékét' A 2' keretegyezménybenEgyiptom ésIzrael kinyilvánította tárgyalási készségét' hogy há. rom hónapon belül békeszerzódéstkössenek
eg1rmással.Megállapodtak' hogy lz,rael kir,onja csapatait a Sínai.félszigetról, amely visszakerült Egyiptomhoz. Aziztae|i hajók slLmára pedig szabad közlekedési lehetóségetbi'íosítotÍak8 Szuezi.csatorna ésaz Akabai-öböJ. térségében. A második egyezménynek megfel.:lóen l979 nrárciusában a Fehér Házban írták alá az egyip. tomi.izÍaeli békeszerzódést. Carter párbeszédretörekedett a szrcialista (komnrunista) orszigokkal is' Jelentós erófisz!. tésekettett annak érdekében,hog}' folytatodjek az ún.enyhülési folyamat, ésújablbegyemrényeket sikerÜljön tetó alá hozni a tömegpusátó fegyverek korlátoásának érdekében'Dip|omiciKinával, ésrendeác az ai kapcsolatokatlétesített USA viszonyát a szocialista németállammal (NDK). l978.as nigériai látogatása egyberraz elsó olyan hivatalos út,ahol az USiA elnijke fc. kete.afrikai orságot keresett fel. Az l979 jtrniusában Bécsben megrendezett aÍne. rikai-szovjetcsúcstalálkozónJimrny Carttr ési Leonyid Brezsrryev a|áírtÁka stratégiaiuimadó fegyverek korlátozásáról szóló második rcmntközi egyezményt(t'n. SALT.II.). Carter enyhtilési politikája a Szov;ietunió l 979-es afganisáríni beavatkoása következtében átmyra fu tott. Külpol itikai kudarcai ho:lzíjáruhak népszerűségecsökkenéséhez, s az l 98O.as el. nökválasááson vereségetszenvpd.etla republikánus Ronald Reagannel szemben. dolpzon, s Hivatali ideje lejártával emlékiráterin az atlantai eryetemen történelmet' politológiá|, jogot ésteológiát tanítotr' Az l980.as évek második felétól ,,felhatalrnaz;is nélküli bekekőzvetítóként'' sámo.s politikai és katonai konfliklus megoldásában válIalt szerepet. l989.ben az Eritreai Népi Felszabadításifl-t..;lés az etióp kormriny között, l 993.bat pedig a s.,-a. dáni polgárháboruban közvetített. l 994.ben ar észak.koreai dik1átorral, Kim Ir Szennel z észak.koreai atomprogÍam leállíuisáról fidytatott tárgyalásokat. 1994.ben jelentós rríszevoh ab. ban, hogy R. Cédras, Haiti diktátora lemmdon, elhagla az otsúgot; ezze| az orsz:ágban sikerülr elháritani a fenyegetó polgárhábotú veszdyét' Lulu
ffiFruf A közgazdasági Nobel-díjalapítása 1968.bana \ivtid Bank lgazgatósága a bankfennóllásónak 300. éufordulójaalkalmából úg döntötl, t|logl a közgazdasági tudományok terén elért nagl jelentőségu eredmények elismerésére,l|íat alapít, ésezt a Nobel.díjak keretébenhozza létre' Hosszas tárglalósok utan a Nobel Al|api6,6ny elfugadta ezt a javaslatot, Áz első ízben I9ő9-ben kiosztásra kerillt díj hivatc,la,sneve: ,,A SvédBank Közgazdasági Tudonlányos Díja Átfred Nobel Emlékére,,.Á díjat a Svéd Tudományos Ákadémia ítétioda.
Csodálatoselmék A lélektani éskisérleti gazdaságtan fejlesztéséért,a kbzgazdasagi kutaíasok izgalmas megujítósóért ia|énkétamerikai professzor, a 68 évesDaniel Kahneman ésa 75 esztendős Vernon Snith l
Eddig közgazdasági Nobel.díjjaldÍjazotttu.dósok 2002 Daniel Kahneman, Vemon L. Smith 2001 George A. Akerlof, A. Michael Spence,JosephE. Stiglit.z 2000 James J. Heckman, Daniel L. McFadden 1999Robert A. Mundell 1998Amartya Sen 1997Robert C. Merton,Myron S. Scholes 1996JamesA. Mirrlees, William Vickey 1995Robert E. Lucas Jr. 1994John C. Harsanyi,John F. Nash Jr., ReinhardSelten 1993Robert W. Fogel, DouglassC. North 1992 Gary S. Becker l99l RonaldH. Coase 1990Harry M. Markowitz, Merton H. Miller, William F. Shape 1989Trygve Haavelmo 1988MauriceAllais 1987Robert M. Solow 1986JamesM. Buiharan Jr. 1985Franco Modigliani 1984Richard Stone 1983GerardDebreu 1982George J. Stigler l98l JamesTobin 1980LawrenceR. Klein 1979TheodoreW. Schultz,Sir Arthur Lewis 1978HerbertA. Simon 1977Bertil Ohlin. JamesE. Meade l97ó Milton Friedman 1975Leonid Vitaliyevich Kantorovich,lalling C- Koopmans 1974Gunnar Myrdal, Friedrich August von Hayek 1973Wassily Leontief 1.972John R. Hicks, KennethJ. Arrow 1971Simon Kuznets 1970Paul A. Samuelson I 969 Ragnar Frisch, Jan Tinbergen
26
Nobel díjasnők l90l (a Nob'zl-díjmegalapítósa)óta mindössze 28 vrllt nő a 634 díjazottközül, és12 férfakkal megoszna kapta a kitüntetést'Nyolc nő kapott Nobel.díjaÍirodalmi munkóssagáértéskilenc Nlbel-békedíjat.Tudományos teriilelen csak naglon kevésnő kapott elisme. rés!- oten az orvtlstudományban,hatan a kémióban és ketten a fizikaban elért eredményeikérL A k)zgczdasógi Nobel-díj mégnemjutolt nőnek. Nobel-békedíjart kilenc nő kapott (hárman megosztva)a nyolcr'an kiti'intetettközül: c l905 . l}aronessBerthavon Suttner(Ausária) . 1931- Jane Addanrs(USA), megosztvaNicholas Murray Butler-rel . l94ó . fimily GreeneBalch (USA), megosava John R. Mott{al . 1976. I\4aireadCorrigan ésBetty Williams (Nagy-Britarrnia) c 19'79- I\4otherTheresa (India) . 1982. lrlva Myrdal (Svédország), megosztvaAlfonso Garcia Robles.vel . l99l - j4\ungSan Suu Kyi (Myanmar) . 1992 - FJgoberta Menchu (Guatemala) IrodalmiNolrel.díjjalnyolc nőt ismertekel (egy megosava) a 9l kitüntetettközül: . l 909 - S elma Lagerlof (Svédorság) . 1926 - (irazia Deledda (olaszország) o 1928- Sigrid Undset (Norvégia) o i938 - Pearl S. Buck (USA) o l9.l5. (iabrielaMistral (Chíle) . l96ó - }lelly Sachs(Németország), megosztvaShmuelY. Agnon-nal . l991 . ltiadineGordimer (Dél-Afrika) o 1993 - 'I'oni Morrison (USA) orvosi Nobel-dlíjatöt nő kapta (négyenmegosztva)a l58 kitüntetettközül: . |941 - CiertyT. Cori (USA)' megosáva Carl F. Cori-val ésBemardo A. Hossay-al C 1977- B.osalynYalow (USA), megosztvaRoger Charles L. Guillemin.nelésAnd. rew V Srchalley-vel . 1983- BarbaraMcClintock (USA) . l986 - R'itaLevi.Montalcini (olaszorság), megosztvaStanleyCohen-nel r l988 - C'ertrudeBelle Elion (USA), megosáva GeorgesH. Hitchings-szelésSir James\\'. Black-kel KémiaiNobel-
Fffif
27-eS
igNobel - Citromdíjastudósok Az idénis kiosztották a furcsa tudomá. nyos eredményeknekjaró lgNobel.díjakat,amelyeketaz Annals of Improbable Researchcíműrangostudományosvicc. Iapzsűrije ítéloda, ésvalódi Nobel-díjasok nyújtanakát. A tizenkenedik alkalommal odaítélt díjakmottójaszerint ezeket ''nem lehet, vagy nem kénemeg. ismételni''. ,4.2orvosi lgNobel-t I. C. McManus kaptaa herezacskókaszimmetrikusellrely'czkedését tesztelokísérletsorozatáért.Az már korábbanköztudott volt' hogy a jobbkezesférfiakjobboldali heréjemagasabbanvan mint a baloldali, rrriga balkezeseknél fordította helyzet. ]r,íindezt már nregis énekelték egyesek. Am az is kideriilt,hogy nenra kettő kö. zötti sútykülönbség okozza eá, hiszen a rnagasabbanelhelyezkedo herezacskó gonádjaa nehezebb.McManus eá ellenórizte olaszország különbözö múzeúnlaibantalálható l07 antik szoboreseté. ben ésarra a következtetésrejutott' hogy a korabeliművészekvalóban ajobboldali herezacskót ábrázoltiíkmagasabban,vi. szont a baloldalit nagyobbra formazták. Ennek oka va|ószínűlegaz,hogy azá|talánosanelfogadottnézetszerinta nehe. zebbnekkell lejjebblennie.Az is elképzelhetó'hogy a görögök jobböal szim. bolizmusavan a háttérben' ahol ajobb a fi'rfiakoldala.a bal pedig a nőké.Ugy gondolták'hogy a Íiúgyermekajobb oldali (ésezértmagasabbanlér'ő)hcréből származik,a icány gyermekpediga bal. oldaliból. A fizikai IgNobet.tDavid Schmidt,a MassachusettsEgyetem professzora kapta át zuhanyfi.iggöny beszippantódá. sának tudományos magyarázatáért'A professzor spray-szakértő,ezérta zuhanyrózsát is porlasáóként közelítette meg. A zuhanyból kiáramló porlasztott'
rtiptében lehűlrivíz mellett légörvénykeletkezik, amelynek közepén kialak.uió alacsonyabb légnyomásbeszívjaa zuha;ryfuggönyt, ésmivel a fiiggöny felül rögzítve van' az alja libben befe1é. A további díjazottakközül Lawre:rrce Sher. man.óvodások körébenvizsgáltlaa hirtelerr harrgulatváltozások, ésa megmarg.yarááatatlan össmépijókedv eredetét. Peter Barss a McGi|l Egyetemről''A lehullottk.5kuszdiók okoztasériilésekrtil'',Chittaranj lm Andrade indiai kutató pedig az orrpiszliálásról szóló tanulmányávalnyerteeI az orvosi lgNobelt. A békeJgNobelta Viliumas Malilrauskuslitván építész nyerteel Saálin.parkj'áórt,amely a baltikuminépszórakoztatás terérra Disney. parkok méltóversenlrírsánakígérkezik. Ruck Wimer coloradói felta|áló az aktív szénbetétes. szellentésállóalsónr:ntűszaba. dalmáértkapottbiológiaiIgNobelt. A közgazdaságtandíjátJoel Slerruodés Wojciech Kopczuk.kapta,akik L'ebizonyítot. ták' hogy az emberek el tudjrik halasztani haláluk idópontját,ha a későbbidátum alacsonyabbörökösödési adóval kecsegtet. Az irodalmi lgNobel-t John Richaids kapta több éwizedeserőfeszítéseiért, ho11ynregvédjeésnépszerűsítse az aposáról.lrasználatátaz arrgolnyelvben'a többes s:ám ésa bittokosesetjobb megktilönböaethetősége érdekében. A csillagászokközött idénDr. Jztcltés Rexella Van Impe lelkésáázaspár bizonyult érdenresnek a kitüntetésre, akik íelfedczték hogy a reketelyukak a pokolra vonatkozó nrindentechnikai|eltételnek me51ft:lelnek, vagyis a pokolnak egy feketelyukban kell lennie. A technológiaie|ismerést John K.eoghésaz ausztrálszabadalmihivatal kapta a kerék szabadalmánakbenyújtásáért ést:llbgadásá. ért,megosztva' Husár TarnlLs(Suiinet)
'rSiisobet.!]]!t!r!
N A kü lörrsz.án'rtartalnrából: M a . | o (r . s i l l l rN: o b e l r ő l ' . . . . " .^. , . ' . . . . ' . , ' , 2 díjrlil. . ' . . . . . ' . ' . . . . . . . . . '.4 r\ btrrrrbasz::];us
Mindenkinek nacznoe I
} J o b evlé g r ' : : l d e l c t . . . . . . . . ' . . . ' . . .' . .7i. . . . A l l z i k aN i o b c l . d í j r ó ' l . . ' . . ' ' ' . . . . ' . . ' .i. ' . . . s ? í I ]] oottjjool laaii]ioorriia zz érrm mttl lrrőő.I .I..'.. . ..'". . .. .. .......r..o .l 0 il
F i j z i j A t t i | a a k é n r i a iN o b e l - r l í j r ó l . . . . . ' l. l I \ ' ' c r ( i á l al z o r v o s iN c t b e l - d í ] r < i l . . . . . , . . .l. l 3 i ] í r óÁ g o t a K c r 1 é s zl n r r ó r i j l . .-.. . . . . . . . .1. ó | í { é s z i e t a r e g r = r y b. .ő.l.. . ^ . .. . . . . ' . . . . l 8 l ^^] k o r l á r s : r lK' lc í ( , s z r ó l . ' . ' . . . . . .
1 ' r r lat N r r , b c l ó ó k c rc.tóíl .. . ' ' . . ,
..'i: l
A közgaz;dáliakőzgitz Nobo|-díjról..'.24| i]odolaiBori a Nobe1.díjazottakról.....25 1 ÍgNobcl-díjró! ,, i
Ógzi aZUneTe, .
..
k(vánok" /(
=lore a t\opevatJTele VeZeLő ,jtcn! r-t
r I
I
r
t/,
r,
Az illrrs;,lrációk a R(ltenlő tudomrÍrlt' ésa l?e|(cnIő íÓricínrű könyr,ekbiil valrik, anrikct Jakab Eszter tanácsolt ésadott kölcsön. !tJ*.a-;i's*4:j*s{
!.l..l%
A K o z g a z d a s á g i P o | i t e c h n i k u ml a p , j a Fele|óskiadó: Puskás Aurél F e I e | ó sé s t o r d e | ó s z e r k e s z t ó : J a k a b J u d r t P o s t a c i m : 1 0 9 6 B u d a p e s t ,V e n d e l u t c a 3 . e ^ r n a i ! i:i u d i t ( D p o l i , h u i n' t e r n e t :w v w v . o o | i . h u h 'e l y i h á l ó z a t : P : \ p o I i g r a f Kászul a K.izgazdasá9í Politechnikum sokszorositó műhelyében
t /
