TUDNIVALÓK A VASÚTI ÁTJÁRÓKRÓL a közúti közlekedés résztvevői számára
Előszó Jelen dokumentum elkészítésére és közzétételére az elektronikus sajtóban rendszeresen megjelenő, „vonat halad át a sötét, meghibásodott vasúti átjárón” típusú, beküldött videókból összeállított, névtelen (vagy csak becenévvel, monogrammal rendelkező) szerzőjű cikkek ösztönöztek. Ha az emberek (legalább a vezetői engedéllyel rendelkezők – hiszen nekik kell ilyenkor a KRESZ előírásait követniük) tisztában lennének azzal, hogy az ilyen helyzetek mikor és miért alakulnak ki, az ilyen cikkek „elszaporodása” elkerülhető lenne. A dokumentumban kerültem a vasúti szakkifejezések használatát, mivel célom, hogy az közérthető legyen. A szerző
Néhány alapfogalom • A vasúti közlekedésben az állomás területének az állomás két végén található, ún. „bejárati jelzők” közötti területet értjük. • Ami nem állomási terület, az nyíltvonalnak minősül.
• A vasúti pályán ún. „szigetelt sínek” érzékelik a vonatok mozgását. Ez egy áramkör, amiben akkor folyik áram, ha a két sínszálat a vasúti jármű kerekei összekötik. Ha az áramkörben folyik áram, az a vágányszakasz foglaltságát jelzi. • Behatási pont: az útátjáró lezárását megindító „szigetelt sín”.
Mit nevezünk nyíltvonali útátjárónak? • A nyíltvonali területen található útátjárót nyíltvonali útátjárónak nevezzük. • A nyíltvonali útátjárók lehetnek biztosítottak, és nem biztosítottak. • A nem biztosított útátjárót csak ún. „Andráskereszt” jelzi (esetleg ez alatt egy STOP tábla)
Nyíltvonali biztosított útátjárók fajtái Nem önműködő, nyíltvonali útátjáró
Önműködő nyíltvonali útátjáró
• Emberi működtetésű (vasutasok kezelik) • Lehet
• Szigetelt sínek működtetik, a vonat mozgásának megfelelően önműködően záródik, illetve nyílik fel • Lehet
•
– Teljes sorompós – Fénysorompós – Fény- és félsorompós Állomási útátjárók működési elve azonos a nem önműködő nyíltvonali útátjárókéval, azzal a különbséggel, hogy a sorompó felnyitást a vonat is végezheti, szigetelt sín által.
– Fénysorompós – Fény- és félsorompós
• Működését a vasutasok ellenőrizni tudják, és szükség esetén be tudnak avatkozni a működésébe.
Önműködő útátjárók működési elve • Az útátjárótól mindkét irányban (kétvágányú vasútvonalon mindkét irányban, mindkét vágányon) el van helyezve, egy úgynevezett BEHATÁSI PONT. Ha ezen áthalad a vonat, a sorompó önműködően lezáródik: – A fénysorompó villogó fehérről villogó pirosra vált – Ha vannak félsorompók, azok késleltetve lezáródnak (közbezárás megakadályozása miatt van késleltetés)
• A vonat áthalad az útátjárón
Önműködő útátjárók működési elve • Miután a vonat áthalad az útátjárón, és a feloldó szigetelt sínen – Ha van más vonat a behatási pont és az útátjáró között (pl. másik vágányon is érkezik vonat), a sorompó lezárva marad – Ha nincs más vonat a behatási pont és az útátjáró között, a sorompó felnyílik, majd a fénysorompó fehéren fog villogni
Miről ismerhető fel az önműködő nyíltvonali sorompó? • A sorompó közelében található egy szürke szekrény, melyben a sorompót vezérlő jelfogókat helyezték el. • Ezen a szekrényen fel van tüntetve az „AS” felirat, mellette egy szám. A kettő együttesen az útsorompó azonosító jele. Pl.: „AS936”
Időzítés és zavarállapot • Ha a sorompó a lezáródás megkezdése (villogó piros fényre kapcsolás) után, a beállított értéktől függően 6-10 percen belül nem kerül alaphelyzetbe (felnyitott helyzet, fehér fénnyel villogó fénysorompó), a fénysorompó fényei kikapcsolnak, a félsorompók felnyílnak. • Ezt az állapotot nevezzük ZAVAR állapotnak •
ZAVAR állapotot okozhat az is, ha a behatási pont és az útátjáró között található vasúti megállóhelyen menetrend szerint megálló vonat hosszú ideig áll (pl. utascsere miatt) a megállóhelyen
• Ez NEM JELENTI AZ ÚTSOROMPÓ MEGHIBÁSODÁSÁT!
Időzítés és zavarállapot • ZAVAR állapotban lévő útátjárón a vonat legfeljebb 15 km/óra sebességgel közlekedhet(ne), de nem mindig lehetséges idejében a mozdonyvezetőt értesíteni. • Ennek oka, hogy a vonat a behatási pont és az útátjáró között van a ZAVAR állapotba kapcsolásakor, és mire a forgalmi szolgálattevő értesíthetné a mozdonyvezetőt, a vonat már áthaladt az útátjárón… • Sötét fénysorompójú vasúti átjárón a KRESZ előírásai szerint szabad áthaladni!
Zavarállapot feloldása • A nyíltvonali útsorompók állapota az útátjáró helyétől függően az egyik szomszédos állomásra van visszajelentve. A forgalmi szolgálattevő ezen értesül a ZAVAR állapot tényéről.
Nyíltvonali útsorompó állapotát visszajelentő készülék
• Miután a forgalmi szolgálattevő értesül a ZAVAR állapotról, értesítenie kell az útátjáró felé haladó vonatok mozdonyvezetőit, ám ez nem mindig sikerül. (lásd előző oldalon)
Zavarállapot feloldása • Egyszeri, kézi beavatkozással a sorompó „kézi lezárt” helyzetbe tehető. Ekkor az időzítés nem működik, a sorompók lezárt (villogó piros fény, lezárt félsorompók) helyzetben maradnak mindaddig, amíg újbóli kézi beavatkozással fel nem nyitják azt. • A sorompó csak újabb kézi kezeléssel nyitható fel, és tehető alaphelyzetbe. Mivel ilyenkor a sorompó felnyitott helyzetbe kerül, csak akkor szabad elvégezni a végleges „kikezelést”, ha a két állomás között vonat nem tartózkodik. • Emiatt ez a helyzet a vonatok késését, rendkívüli megállítását is vonhatja maga után! • Bizonyos nyíltvonali sorompók önműködően visszaállnak ZAVAR állapotból, miután a vonat áthaladt a feloldó szigetelt sínen. Ez azonban nem minden nyíltvonali sorompóra igaz!
Vonatszemélyzet által ellenőrzött nyíltvonali útátjárók • Mellékvonalakon előfordul, hogy az önműködő útsorompók állapota nem valamely szomszédos állomásra van visszajelentve, hanem azok állapotát a vonatok személyzetének kell ellenőriznie. Ez lehetséges – Főjelzővel – Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzővel
• A rendellenességről a vonatszemélyzet értesül, és tud megfelelően intézkedni. (pl. fékezni, kürtölni)
Vonatszemélyzet által ellenőrzött nyíltvonali útátjárók • Az észlelt rendellenességről a vonatszemélyzet értesíti a következő állomás forgalmi szolgálattevőjét, aki intézkedik a hiba kijavítására. • Vonatszemélyzet által ellenőrzött nyíltvonali útátjárónál nincs lehetősége sem a forgalmi szolgálattevőnek, sem a vonatszemélyzetnek a ZAVAR állapot kikezelésére.
Útsorompó meghibásodása • Oka lehet: – Áramellátás hiánya (sem hálózatról, sem a tartalék akkumlátorról nem kap áramot a vezérlő szekrény)1 – Félsorompó törése (pl. járművel áthajtanak a lezárt félsorompón) – Vezérlő szekrény jármű általi rongálása („kidöntése”)2 – Szigetelt sín hibája – Egyéb más okok… 1: Ez a probléma, illetve a hiba ki nem javítása volt az 1993-ban Pörbölynél törtét baleset egyik oka 2: Május 6.-án egy autó vezetője döntötte ki a sorompót vezérlő szekrényt Esztergom-Kertvárosnál
Útsorompó meghibásodása • Ez nem azonos a ZAVAR állapottal! • Hiba esetén 72 órán belül ki kell azt javítani, ha nem lehetséges, jelzőőrrel kell fedezni az útátjárót a sorompó kijavításáig. • A vonatok személyzetét a forgalmi szolgálattevők értesítik a hibás útsorompóról • A vonatok az útátjárón legfeljebb 15 km/óra sebességgel haladhatnak át, és a mozdonyvezetőnek kürtölnie kell.
