A Közös Agrárpolitika jövője 2010.05.12.
Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
[email protected]
Mennyibe kerül a KAP? A KAP költsége 2007-ben
A KAP költsége 2007-ben
Az EU költségvetésének 44%-a
Az EU GDP-nek 0,43%-a
Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009
A KAP kiadásai és a reformok
Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009
A KAP támogatások megoszlása (2008) EU-15
EU-12
EU-15-ben magasabb a fajlagos területi támogatás, EU-12 ben magasabb a támogatásra jogosult területre vetített fajlagos vidékfejlesztési támogatás! Forrás: European Commission
Tengelyek megoszlása a II. pilléren belül
A Közös Agrárpolitika jövője
A Közös Agrárpolitika (KAP) legutóbbi 2008. évi reformjának (Health Check) lezárása óta az érintettek és leginkább az agrárközgazdászok figyelme a következő nagy változásokat hozó lehetőségre összpontosul, a 2014-2020 közötti tervezési időszakra.
A bizottság, a különböző tagországok minisztériumai, szakértői és kutatóműhelyei sorra adják ki a vonatkozó anyagokat, amíg 2008-ban az Európai Unióban mindössze csak néhány tagállam rendelkezet – nemhogy hivatalos állásponttal, hanem egyáltalán – valamilyen elképzeléssel, vagy vízióval a KAP hosszú távú jövőjével kapcsolatban, addig mostanra már szinte minden tagállamnak van hivatalos álláspontja.
A kutatók rendkívül sokféle és különböző forgatókönyveket számoltak már végig és fejtették ki álláspontjukat, megállapítva, hogy kik lesznek a nyertesei és vesztesei a változásoknak. A kezdeti „vad és szélsőséges” valamint szignifikánsan különböző vízióktól (a KAP megszűntetése, teljes renacionalizáció, minden maradjon, ahogy van), mára eljutottunk odáig, hogy bár az egyetértés és a kompromisszum még nagyon messze van, mégis néhány alapvető kérdésben már kezdenek kirajzolódni a legvalószínűbben megvalósuló szcenáriók körvonalai.
A Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jövőképek A Közös Agrárpolitika jövője sokkal fontosabb és az egész Európai Unió jövőjével kapcsolatban meghatározóbb kérdés, mint aminek első ránézésre tűnik. Először is a KAP a közös európai együttműködés alapja, az egyetlen működő közösségi politika, amely ráadásul évtizedek óta meghatározza az európai mezőgazdaságot. A KAP kicsit olyan mint Európai Unió, magán hordozza a közösségi együttműködés jellegzetes vonásait, elképesztően bonyolult és bürokratikus , nehezen átlátható és megérhető, és bizony mostanra már egyre nehezebben védhető és magyarázható a szükségessége. De az igazság az, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni a pozitívumokat, az élelmezési biztonságot, az élelmiszer biztonságot, a kulturtájat, a világ többi részéhez viszonyított kiemelkedő élelmiszer minőséget és sokféleséget, az állatjólétet, a rurális térségek fejlesztését. A Közös Agrárpolitika az Európai Unió egyik legfontosabb szimbóluma, igen a hibáival együtt, de ha a problémákból azt a következtetést vonjuk le nincs szükség KAP-ra, azzal azt mondjuk, hogy maga EU életképtelen, ennél jóval közösségibb gondolat a KAP „megjavítása, rendbetétele”. Ráadásul meg kell említeni azt is, hogy a tagországok befizetői pozícióját (vagyis, hogy haszonélvezője-e a közösségnek) alapvetően meghatározza, befolyásolja a KAP. Ennek megszüntetése, vagy nagyarányú átalakítása alapvetően megváltoztathatja a különböző tagországok hozzáállását az EU jövőjéhez.
A Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jövőképek A 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitika legfontosabb kérdései?
KAP legitimációja KAP forrása KAP céljai KAP szerkezete KAP finanszírozása
George Lyon jelentés
Miért fontos hogy legyen magyar álláspont?
Nagy tétje van annak, hogy Magyarország egy életképes és jól átgondolt, reális elképzeléssel rendelkezzen a KAP jövőjével kapcsolatosan.
Egyrészt bár a csatlakozás óta eltelt időszaknak semmilyen szempontból nem tekinthető nyertesének a magyar agrárium, mégis le kell szögezni, hogy amennyiben csak az agrár és vidékfejlesztési támogatások részterületét vizsgáljuk „anyagi szempontból”, akkor a magyar mezőgazdaság helyzete jó mind abszolút értelemben (Magyarország az EU népességének 2,1%-át adja, agrártermelésének nagyjából 2%-át, miközben a KAP kifizetések kb. 3,5%-a Magyarországra érkezik), mind relatív értelemben (az 1 hektárra jutó agrár és vidékfejlesztési támogatások tekintetében kb. a nyolcadik legjobban támogatott agrárium a magyar).
Röviden összefoglalva van mit vesztenünk, nekünk – szemben a lengyelekkel, vagy románokkal – valós tétje van a tárgyalásoknak, hiszen a létrejövő megállapodás alapvetően érinti a helyzetünket a közösségen belül nemcsak agrár szempontból.
Másrészt figyelembe véve az Európai Unió működési mechanizmusát, és döntési rendjét Magyarországnak a szokásosnál nagyobb beleszólása lehet a KAP jövőjének alakulásába, hiszen a leghevesebb viták és a meghatározó kompromisszumok várható megszületési ideje pont arra az időszakra esik, amikor Magyarország lesz a közösség soros elnöke.
PPP GDP arányos differenciálás
Javasolt magyar pozíció
A Közös Agrárpolitika kialakításával kapcsolatban azért van sürgetően szükség magyar álláspontra, mert a külföldi műhelyek eddig publikált, számszaki példákkal is illusztrált felvetéseiből kiderült, hogy mások elképzelései szerint Magyarország az EU források újbóli elosztásában vesztes pozícióba kerül(ne).
A mezőgazdaság az európai gazdaság stratégiai ágazata. Emellett a mezőgazdaság és a vidék fontos eleme az európai identitásnak. A Közös Agrárpolitikának minden térségben lehetővé kell tennie a mezőgazdasági tevékenységek folytatását, a föld megművelését, aminek célja egyaránt lehet termékek vagy közjavak előállítása. Magyarországon, de közösségi szinten is igaz, hogy érdekünk agráradottságaink kihasználása. A javasolt magyar álláspont alaptétele tehát, hogy az Európai Uniónak 2013 után is erős Közös Agrárpolitikára van szüksége, a közösségi pénzügyi források nem csökkenhetnek.
Javasolt magyar pozíció I.
Pillér
1. Termeléstől független területalapú támogatás
Kifizetés összege: állandó Kifizetés alapja: adott évben használt földterület Kifizetés feltétele: cross compliance (egyszerűsített szabályozás, alacsonyabb admin. költség) Forrás: EU
1/a. 73/2009/EK tan. rend. 68. cikkelyhez hasonló megoldás
Jogcímek: pl. használt földterülethez kapcsolódó állatállomány Forrás: 1. pont (termeléstől független területalapú támogatás) forrásának adott százaléka
2. Termeléstől független differenciált támogatás
Kifizetés összege: tagállamonként/régiónként változó, évről évre csökkenő, kifutó (phasing out) Kifizetés alapja: történelmi bázis Kifizetés feltétele: cross compliance Forrás: EU (ami felszabadul, az II. pillérbe kerül, az „új kihívásokra”)
Javasolt magyar pozíció II. pillér 1. tengely: Klímaváltozás és zöld mezőgazdaság Forrás: EU + nemzeti Intézkedések: cross compliance előírásoknál szigorúbb követelmények teljesítése, CO2 (egyenérték) kibocsátásának csökkentése, vízbázisok óvása/vízfelhasználás csökkentése, biodiverzitás megőrzése/növelése, biomassza-hasznosítás, kockázatkezelés
2. tengely: Strukturális alkalmazkodás Forrás: EU + nemzeti (GDP függvényében) Intézkedések: fejlesztések, élelmezés- és élelmiszerbiztonság, generációváltás stb.
3. tengely: Diverzifikáció Forrás: EU + nemzeti (GDP függvényében) Intézkedések: vidéki életminőség javítása, termékek helyben történő feldolgozás, közvetlen értékesítés, falusi túrizmus stb.
4. tengely: K+F+I Forrás: EU + nemzeti Intézkedések: kutatás-fejlesztés, innováció
Piaci intézkedések Counter cyclical kifizetések Zöldség- és gyümölcságazatoknál alkalmazott intervenciós mechanizmusok kiterjesztése
A KAP szerkezetének átalakítása és forrásainak felosztása
A KAP támogatási forrásai nem csökkennek, viszont ezen belül az I. pillérbe tartozó közvetlen támogatások összege 22%-kal lesz kisebb millió euró Az 1 hektár támogatásra jogosult területre vetített közvetlen támogatás összege 260 euróról 200 euróra csökken
70 000 60 000 50 000
~ 13 000 ~ 24 000
40 000
II. pillér (vidékfejlesztési támogatások)
30 000 ~ 44 000 ~ 34 000
20 000
I. pillér (közvetlen támogatások)
10 000 0 2013
2020 Forrás: AKI, Agrárpolitikai Kutatások Osztálya
Javasolt magyar pozíció
Számításaink során abból indultunk ki, hogy a KAP 2013. évi költségvetése – amely mintegy 58 milliárd euró – alapvetően nem csökken a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban.
A két pillér és így az intézkedések közötti megoszlás viszont szignifikánsan változik a vizsgált időszakban. 2013-ban a teljes költségvetésből mintegy 4445 milliárd kerül kifizetésre az I. pillér keretében és kb. 13 milliárd jut az egyéb támogatásokra.
Az I. pillér közvetlen támogatási összegeinek hektárra vetített átlaga óriási különbségeket mutat a különböző tagállamokban. A 2014-2020 közötti időszakban e különbségeket csökkentenénk, majd megszüntetnénk 2019-ig, öt lépcsőben.
Ez azt jelenti, hogy azon tagállamokban, ahol a közvetlen támogatások átlaga 2013-ban meghaladja a 200 eurót, ott több lépcsőben csökken a támogatás, ahol kevesebb, ott pedig 200 euróra emelkedik (Magyarország esetében 260 euróról 200 euróra csökken a hektáronkénti átlag).
Mivel a 2013. évi átlagos támogatási szint nagyjából 260 euró/hektár, ezért e leépítés mintegy 10 milliárd euró kivonását és annak átcsoportosítását jelenti az I. pillérből a II. pillérbe, konkrétan az új kihívásokhoz kapcsolódó intézkedések finanszírozására.
Javasolt magyar pozíció Me: millió euró
Megnevezés I. pillér összege II. pillérbe történő átcsoportosítás
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
44 171
44 196
40 045
37 056
35 228
34 276
34 000
34 000
-
-24
4 126
7 115
8 943
9 895
10 171
10 171
Forrás: az AKI Agárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás
A támogatások redisztribúciója nemcsak a gazdálkodók jövedelmére, hanem a különböző tagállamok haszonélvezői/befizetői pozíciójára is jelentős hatás gyakorol. Azon tagállamok, ahol 2014 előtt a támogatottság átlagos szintje meghaladta a hektáronkénti 200 eurót, kevesebb támogatáshoz fognak jutni az I. pillérből 2014 után* (pl. Magyarország is). *Ezt egyrészt visszapótolhatják a II. pilléres kifizetések, másrészt – ahogy néhány meglepően őszinte közösségi tanulmány is felveti – az egyetlen valós közösségi politika a KAP, ezért itt valóban a közösségi érdeknek kell előtérbe kerülnie, és a különböző tagállami érdekeket ezen kívül kellene kezelni. Vagyis a Közösség más területen nyújtana kompenzációt e tagállamoknak (esetleg befizetési oldalon), hogy senki ne érezze magát a reformok vesztesének.
Termeléstől függetlenített területalapú átalány-támogatás és a differenciált támogatás 1 hektárra jutó összege (2013-2019) euró/ha 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50
euró/ha (201 3)
euró/ha (201 4)
euró/ha (201 5)
euró/ha (201 6)
euró/ha (201 7 )
euró/ha (201 8)
EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Bulgária
Belgium
Ausztria
0
euró/ha (201 9)
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2010
Termeléstől függetlenített területalapú átalánytámogatás és a differenciált támogatás tagországokra jutó összege (2013-2019) millió euró 1000 750 500 250 EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
-1000
Finnország
Észtország
Dánia
Ciprus
Csehország
-750
Bulgária
-500
Belgium
-250
Ausztria
0
-1250 -1500 -1750 -2000 -2250 -2500 -2750 -3000 201 4
201 5
201 6
201 7
201 8
201 9
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2010
Termeléstől függetlenített területalapú átalánytámogatás és a differenciált támogatás tagországokra jutó összegének százalékos változása (2013-2019) % 125 100 75 50 25
EU-27
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Románia
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
-50
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Bulgária
Belgium
-25
Ausztria
0
-75 201 4
201 5
201 6
201 7
201 8
201 9
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2010
