háziorvosi híradó
az MVHR lapja
2013/3-4. 32
20 ÉVES A HÁZIORVOSI EGYESÜLÉS
33
AZ ALAPELLÁTÁS HELYZETE
67
KÓRHÁZBAN A HÁZIORVOSOK?
8 10
AZ ALZHEIMER KÓRRÓL
JOGSZABÁLYFIGYELŐ
Az MVHR Egyesülés lapja. Belső használatra, megjelenik havonta. Felelős kiadó: Soltész Rudolf, igazgató A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Poncsák Csaba a POSZ elnöke, Dr. Simkó Róbert a GYAPOSZ elnöke, Dr. Görgei Tibor a szakmai tanács elnöke, Dr. Palla Sándor a TT elnöke Gazdász-Elasztik Kft. nyomdája 3534 Miskolc, Szervezet u. 67. Tel.: 46/379-530 Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Baross G. u. 17. 3501 Miskolc, Pf. 339 Tel.: 46/505-776; fax:46/344-830 e-mail:
[email protected] www.mvhr.hu
háziorvosi híradó 2013/3–4.
20 ÉV ES A H Á ZIORVOSI EGY ESÜLÉS Az ember életében is jelentősnek tekinthető húsz év, de egy önfenntartó szakmai szervezet működésében mindenképpen figyelemre méltó…AZ MVHR Egyesülés, amely már napjainkra mintegy 250 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxist képvisel, méltán lehet büszke az eltelt két évtizedre. Ennek méltó megünneplésére készül most az MVHR! Előzetesen tájékoztatunk minden Kedves Tagunkat, hogy 2013. május 31-én a Miskolci Vigadóban tartjuk meg a 20. évfordulós ünnepséget,előre láthatólag 16 órai kezdettel. Természetesen mindenkinek küldünk majd a véglegesített időpontról szóló írásbeli meghívót, de már most jelezzük a dátumot, hogy belekerüljenek a naptárakba… A Miskolciak Egészségért Alapítvány is csatlakozik – úgy is mint alapító – az ünnepség anyagi forrásainak megteremtéséhez, ami manapság az ismert gazdasági nehézségek között nem egyszerű. Éppen ezért akik úgy gondolják, hogy támogatásukkal – bármilyen összeggel – segíteni tudnak úgyis, hogy alapítványi támogatásként átutalják az erre szánt összeget, akkor azt megtehetik az alapítvány 10200139-27016864-00000000 számú számlájára. Soltész Rudolf
KAZINCBARCIKAI KÖZPONTI (HÁZIORVOSI) ÜGYELETRE KERESEK ORVOSOKAT.
LOVAGK ER ESZTTEL K ITÜNTETETT KÖR ZETI ORVOS
Munkaidő hétköznap 17-8 óráig, hétvégén folyamatosan. Hétvégi műszak hossza 12 vagy 24 óra lehet. Az ügyelet korszerű gép-műszerparkkal rendelkezik. Gyakorlott, jól képzett asszisztencia. Kényelmi szolgáltatások (UPC adásrögzítéssel, klíma, saját WC és zuhanyzó az orvosi szobában, minikonyha a nővérszobával közösen, internet).
Az ötödik legrangosabb elismerést vehette át március 15-én dr. Mészáros Miklós. A körzeti orvosként 45 esztendeje praktizáló szakembert a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Balog Zoltán, emberi erőforrások miniszter. Az ózdi képviselő-testületben területi képviselőként is ténykedő politikus a legutóbbi tanácskozáson számolt be a díjról. - Szűk öt esztendővel ezelőtt lettem a város díszpolgára, ez pedig most a másik olyan rangos kitűntetés, amire nagyon büszke vagyok – fogalmazott dr. Mészáros Miklós. – Az elismertek között hat orvos szerepelt, közülük öt professzor volt, körzeti orvosként egyedül én vehettem át a lovagkeresztet. Természetesen a szakmáját az ember nem azért végzi lelkiismeretesen, hogy egyszer kapjon egy ilyen díjat, de tagadhatatlan, hogy jól esik a megbecsülés.
Versenyképes ügyeleti díjak. Jelentkezés: 48/312-747, H-SZ-P délelőtt, K-CS délután Dr. Perjési Zsolt ügyeletvezetőnél.
PRAXISJOG ELADÓ Miskolctól 10km-re fekvő községben 1700 fős vegyes háziorvosi körzet praxisjoga eladó. Ugyanitt helyettesítésre is van lehetőség. Részletekről érdeklődni: 70/3176-744 telefonszámon lehet. Miskolctól 15 km-re Hernádnémetiben 1600 fős felnőtt háziorvosi praxis eladó. Irányár: 3 havi finanszírozás Érdeklődni lehet: 70/335-0296, vagy
[email protected] Forrás: www.boon.hu
2
háziorvosi híradó 2013/3–4.
AZ ALAPELLÁTÁS HELYZETE -EGY HÁZIORVOS SZEMÉVEL 2013 TAVASZÁN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS JELENÉNEK, VALAMINT AZ ELŐREVETÜLŐ JÖVŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSÉT ALAPVETŐEN HÁROM TÉMA KÖRÜL CÉLSZERŰ KÖRÜLJÁRNI.
becsülést és bért kérnek, egyébként el fognak menni a hazafiatlanság legkisebb érzete nélkül. Megtehetik és meg is fogják tenni, mert EU-s polgárok, hosszabb távon trükkökkel, szerződésekkel nem lehet uniós alapelvet a szabad munkaerő-áramlásról korlátozni. Mi vágytunk ide, mi kértük a felvételünket, a szabályaikat pedig be kell tartani. A kincseink megőrzéséről (képzett fiatal szakembereink) nekünk kell gondoskodni. Az erősebb és gazdagabb pedig, mint a történelem során mindig, elveszi ami neki kell. Csak a módszerek változtak. A drámai orvoshiány főleg vidéken már érezhető, s ez romlani fog, ha azonnali lépésre nem szánja el magát a kormány. Két nagyon lényeges dolog változott meg az utolsó két évtizedben, s erről nyíltan beszélnünk kell. Az egyik, a paraszolvencia, ami a szocializmus torzszülöttje volt, a másik pedig maga a vidék jellege. Az emberek pénze nem az orvosra, hanem a megélhetés elemi feltételeire kell, egyébként is miért fizessen azért, amiért nem kell. Amíg a paraszolvencia régen a körzeti orvos jólétének alapja, és helyben tartója volt, ma már néhány műtétes csúcsszakma szűk orvosi elitjének a kiváltsága. De nem is szabad, hogy alapellátás szintjén hosszabb távon bármit is a zsebbe dugott pénzre építsünk. Legális, kiszámítható és az elvégzett munkával korreláló orvos bér kell, még akkor is ha az orvostársadalom soha nem volt a politika édes gyermeke, de itt az ideje, hogy ezen közösen változtassunk. A másik idekívánkozó gondolat a vidék jellegének megváltozása. Mind a korösszetétel, mind az etnikai eloszlás gyökeresen változott meg. A falusi jólét a múlté. A város elvitte a kvalifikált munkaerőt, a fiatalok nagy részét. Jogokkal felruházott, de kötelezettség nélküli roma közösségek ingyenes orvosi ellátása nem jelent túl nagy vonzerőt a fiatal orvosok számára. Értelmiségi házaspár nem, vagy alig költözik ki a falura mert sem a gyerekeik tanulási igényét, sem egy értelmiségi lét közegét nem találja ott meg, hacsak nem teszünk eléjük visszautasíthatatlan motivációt. Azonnal be kell vezetni a kis létszámú, több települést ellátó praxisokra a significans bonus finanszírozást. Utóbbi időben pozítív elmozdulás történt, úgymint a háziorvosi műszer-eszközbeszerzés támogatása, ill. kismértékű béremelés fedezetének beépülése, de ez még nem elég. Attól, hogy van a praxisnak sürgősségi táskája, még korántsem biztos, hogy orvosa is lesz a falunak.
1. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, ALAPELLÁTÁS PRESZTÍZSE Nem várt módon jutottunk oda, hogy ami egykoron példás, tanulmányozott, irigyelt vívmánya volt Magyarországnak, az jelenleg a rendszer krízishelyzetét okozza .A mindenkinek, folyamatosan, magas színvonalon, ingyenesen biztosított egészségügyi ellátás elve ma már tarthatatlanná vált. A fenti dogmák piacgazdasági környezetben értelmezhetetlenekké váltak. A lakosság az alapellátást szabályok és barrierek nélkül folyamatosan túlterhelve azt igen sok esetben indokolatlan számban, indokolatlan kázusokkal keresi fel, vár mindenre megoldást. Ez a helyzet eredményezi azt, hogy a háziorvosi szolgálatok olyan tevékenységet is végeznek, amit nem kéne, ugyanakkor nem tud megfelelni annak, ami feladata lenne. A szabályozatlan orvoshoz fordulás eredményezi a napi akár 60-70es betegforgalmat. Ez az esteszám önmagában lehetetlenné teszi a minőségi betegellátást. Itt is, mint a világon mindenütt, két dolog tehet rendet: a pénz, valamint az egyértelmű, szigorú és betartott szabályok. Nálunk jelenleg egyik szabályozó mechanizmus sem működik, a lakosságtól várjuk hogy ésszerű legyen, ami illúzió. A vizitdíj negatív és pozitív szabályozó mechanizmusának elemzése nem ennek a dolgozatnak a keretébe tartozik, annál is inkább,hogy jelenlegi jogalkotói környezetben ennek újbóli bevezetése teljességgel lehetetlen. Az orvoshoz fordulás szabályozásnélkülisége nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályok, épp ellenkezőleg, hiszen minden egészségügyi szolgáltató érzi, hogy szabályok súlya alatt préselődik, de az csak az egyik oldal. A beteg oldaláról elmaradt a szabályzás, ami érthető, hiszen ez politikai kockázattal is járhat, darázsfészekbe pedig önszántából senki nem nyúl bele szívesen. A korlátlan és határok nélküli ingyenesség meghozta azt ami törvényszerű volt hogy bekövetkezzen: túlfogyasztás-pazarlás-respekt lepusztulás. Szolgáltató és beteg között napi rendszerességgel fordulnak elő az ütközések, mivel nincs tisztázva, hogy kinek, mi, hol hányszor és pontosan mi az ami jár. A beteg vagy hozzátartozója szabályozás híján úgy véli, hogy nem kapott meg mindent, míg a szolgáltató úgy gondolja, hogy lehetőségei szerint a legtisztességesebben járt el. Ha nincs tisztázva, hogy pontosan mi várható el, úgy a vevői igény és a szolgáltatói lehetőség nem fog találkozni, egyre nagyobb feszültséget okozva. Az orvostudomány diagnosztikus és terápiás lehetőségeinek ismerete ma már nem csak egy szűk réteg privilégiuma (orvostársadalom) hanem az internet világában erről bárki képet kaphat és jogosan teszi fel a kérdést, hogy ha vannak csúcstechnológiák akkor ezt ő, vagy gyermeke miért nem kaphatja meg. A feszültség egyre nő, a jelen kormány pedig nem várhatja mástól ennek a problémának a megoldását. Korlátlanul ingyenes rendszerben ma már nem övezi tisztelet az orvost. Ezt azért fontos itt megjegyezni mert egy szakma vonzereje nem csak a jövedelemtől függ, hanem annak társadalmi megbecsülésétől is. A pályaválasztó fiatalok ma már az a generáció, akiket a hangzatos szólamok, gyanús ígéretek (életpályamodell) nem tévesztenek meg. A világ nyitottá vált, elképesztő gyorsasággal tájékozódnak, összehasonlítanak és döntenek. Munkájukért társadalmi meg-
2. HÁZIORVOSI SZAKMA, KOMPETENCIA Paradox módon úgy alakult a helyzet, hogy amíg a jogalkotó az alapellátás fontosságát méltatta, addig észrevétlen módon, gyakorlatilag teljesen elvette a kompetenciáit. Oda kanyarodtunk vissza, ahonnan el akartunk rugaszkodni. A háziorvos újra grippét, egynapos hasmenést gyógyító, táppénzrevevő, beutalót adó futószalagmunkás lett, míg a lakosság egészségi állapota drámai. Folyamatosan bővítette a jogalkotó az un. javaslatos gyógyszerek körét, így alakult ki a jelen helyzet, hogy egyébként belgyógyász szakorvos háziorvos javaslatért belgyógyászat szakrendelésre, sebész végzettségű háziorvos sebészetre kell küldje a betegét kötszer javaslatért. A háziorvos nem tudja kezelni a cukorbetegséget, ami a felnőtt lakosság több, mint 10%-át érinti, mivel sem a kor színvonalán lévő gyógyszert (DPP-4gátlók), de még egy mihamarabb alkalmazandó bázisinzulint sem írhat fel, nem indikálhat. Spirométert vehet a háziorvos a jelenlegi eszköztámogatásból,
3
háziorvosi híradó 2013/3–4. áráról szól. A cinizmus korszakának vége kell hogy legyen. Sem az eskü szövege, sem a paraszolvenciára utaló összekacsintást nem fogadhatjuk el. Uniós szinthez igazodó bér kell, egyébként nem lesz, aki gyógyítson. Valós hiány lesz, és ez a csata már nem váróteremben fog lezajlani beteg és szolgáltató között, hanem a lakosság kérheti számon a vezetőitől. Örültünk annak, hogy tavaly kevesebb orvos hagyta el az országot. Így „csak” ezer aktív korú ment el. Micsoda siker. Hajlamosak vagyunk a külföldi munkavállalással kapcsolatban mindíg az Egyesült Királyságra gondolni. Tévedünk. A legnagyobb és legéhesebb száj innen nem is messze : Németország. Egy közel 80 milliós nemzet drámai orvoshiánnyal küzd, ahol a nyugdíjjogosultságot szerzett kolléga nyugdíjba megy, kirándul, utazik, túrázik. Nem a rendszerben marad gályázni. És kellünk, nem csak állandó ügyeletesnek, helyettesnek, locum doktornak. Kell a magyar orvos specialistának, megbecsült háziorvosnak. Magyar orvosokra specializálódott transzport cég jelezte, hogy kb. 20 évre előre látja az igényt. Politikai akarat és virtus kérdése hogy ez a kérdés végre rendeződni látszódjon, úgy vélem hogy az orvostársadalom ehhez partneri, segítő kezet nyújt.
de spirometriás lelethez kötött légzőszervi gyógyszert nem indikálhat, hiába használja a közpénzből vásárolt méregdrága műszert, gyógyszert (inhalatív terápia) nem rendelhet a betegnek önállóan. A banális ok miatt kénytelen elküldött beteget ezt követően rendszeres kontrollra utaztatja vissza a járóbeteg szint, hiszen teljesítményfinanszírozott, abból él. Meg kell bízni a háziorvosban, át kell engedni a feladatot és ki kell fizetni az elvégzett munka alapján a teljesítmény árát. A prevenció és betegedukáció semmilyen formában nincs dotálva, ez pontosan meg is látszik a magyar betegek állapotán. A kis létszámú diabeteses betegcsoportok (3 fő) rendszeres oktatását feltétlenül ki kellene fizetni, csakúgy mint minden olyan beteg oktatását, akinél a prognózis ennek függvénye. Amennyiben javaslataim érdeklődésre tartanak számot, segítségemet készséggel felajánlom. Jelenleg ahol az orvosi szakma értelmi kihívásai kezdődnek, ott a háziorvosi kompetencia véget ér. 3. ORVOS BÉREK Véget ért az a korszak, amikor egy orvos tisztességes bérért emelt szót a közvélemény, a média és a politikus a Hippokratészi esküre hivatkozva dobta sutba az egészet. Ma már ezt senki sem fogadhatja el, többek között azért, mert a mi orvosi eskünk nem a munkaerőnk
(dr. Fekete Imre, Debrecen)
A MISKOLCI HÁZIORVOSI EGYESÜLÉS ORVOSAINAK FELKÉRÉSRE KÉSZÍTETT ÖSSZEGZETT VÉLEMÉNYE A MISKOLCI HÁZIORVOSI EGYESÜLÉS TANÁCSADÓ TESTÜLETÉNEK ELNÖKEKÉNT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ RENDKÍVÜL RÖVID IDŐT FIGYELEMBE VÉVE, ÉS A MEGKÉRDEZETT TANÁCSADÓ TESTÜLETI TAGOK JAVASLATÁT ELFOGADVA AZ ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI SZERVEZETEK ÉS A EGÉSZSÉGPOLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK MEGNYILATKOZÁSAINAK ISMERETÉBEN A KÖVETKEZŐKÉPPEN TUDOM ÖSSZEFOGLALNI VÉLEMÉNYÜNKET.
tatók valós ráfordításainak pontos, szakmailag megalapozott feltérképezését annak érdekében, hogy finanszírozásuk a valós kiadások és bevételek egyenlege mentén legyen biztosított. Ezzel összefüggésben intézkedjen az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról annak érdekében, hogy az alapellátás finanszírozása a valóságos ráfordítások és költségek mentén, az alapellátás hosszú távon való működőképességét megőrző, fejlesztő módon történjen. A kormánnyal együttműködve tegyen meg mindent, hogy az alapellátást végző házi orvosok egészségpolitikai szerepe hangsúlyosabb, presztízse elismertebb, társadalmi pozíciója vonzóbb legyen.” Véleményünk szerint is igaz az, hogy nem lehet politikai, gazdaságpolitikai játszma része, alanya s főleg nem kárvallottja a háziorvosi szolgálatokban mindent megélt, de kitartó, hivatását lelkiismeretesen gyakorló orvos. Nem létezik olyan rossz gazdaságpolitikai helyzet, melyben ne lenne mód a népesség egészségvédelme érdekében a felelős ellátók megkülönböztetett, kiemelt erkölcsi, jogi és pénzügyi támogatására, már csak azért sem, mert a pozitív diszkrimináció a nemzetgazdaság egészét tekintve is csekély forrást igényel. Az alapellátás vonatkozásában országos szinten és Miskolcon kicsit más a helyzet. Miskolcon létezik egy ez évben 20-ik születésnapját ünneplő országosan is egyedülálló (és elismert!) szervezet (MVHR/Miskolci Háziorvosi Egyesülés), amely jól gazdálkodik a megszerezhető javakkal és a megkapott támogatásokkal, és amely együttműködve a város vezetésével biztosítani tudja azt a békét és nyugodt légkört, amelyet a mindenkori alapellátás valamennyi érintettje jogosan és mindenhol elvárna. Amit helyi szinten nem tudunk megoldani, azt lehetőségeinkhez képest megpróbáljuk befolyásolni, vagy alkalmazkodunk a megváltoztathatatlannak gondolt tényekhez.
Az egészségügyi alapellátás, az egészségügyi alapellátó tevékenység finanszírozása évek óta nem a valós ráfordítások és az ellátás biztosításához szükséges összegek figyelembevételével történik. Teljesen egyetértünk Prof. Dr. Szabó Máté ombudsman az MTI-n keresztül mindenki által olvasható vizsgálati jelentésével (2013.01.21), véleményével, mely szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer változtatást igényel mert nem elegendő a háziorvosi rendszer fenntarthatóságára, az orvosutánpótlás biztosítására és egyértelműen kijelenthető, hogy ez ellentétes a jogbiztonság elvével is. Ebben a közleményben egyértelműsítik azt is, hogy az alapellátást nyújtó orvosok (köztük a Miskolci Háziorvosi Egyesülés orvosai is) évek óta jelzik, hogy elégedetlenek a tevékenységük finanszírozásával. Sokan vannak, akik egyre többször a saját vagyonuk, jövedelmük terhére kell, hogy előteremtsék a pénzügyi fedezetet a feladataik ellátásához, mert a praxisok valós kiadásait közel sem fedezik a térítések. Egyetértünk az ombudsman általunk ismert intézkedéseivel és támogatjuk azt, mely szerint: „A feltárt visszásság jövőbeni orvoslása érdekében az Ajbt. 32. §. (1) bekezdése alapján felkéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy a szakmai, érdekképviseleti szervezetek aktív bevonásával kezdeményezze és folytassa le az alapellátást végző egészségügyi szolgál-
4
háziorvosi híradó 2013/3–4. A közelmúlt történéseiről az a véleményünk, hogy egyre nehezebbé vált a mindennapi munkánk. Az elmúlt néhány évben számos ellátást korlátozó jogszabály, rendelet született. A várólistákról, a gyógyszerrendelést befolyásoló előírásokról egyértelműen kijelenthető, hogy az sem a betegeknek, sem a betegellátóknak nem jó. A szakmai kollegiumok új rendszere semmilyen többletet nem hozott az ellátás szervezése, feladatrendszere terén. A gyógyítók megbecsü-
lése minden vonatkozásban csökkent. Nem látható a jövőkép, egyre csökken a hivatástudatból helytálló orvosok száma, egyre nehezebb az utánpótlás biztosítása. Van teendő bőven, csak legyen, aki ezt észreveszi és képes is tenni a azért, hogy észlelhetően változzon meg minden, aminek változnia kell. Miskolc, 2013. március 25. Dr. Palla Sándor a Miskolci Háziorvosi Egyesülés TT elnöke
NEM KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK ÉS EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ALAPELLÁTÁSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYARORSZÁGON ELÉRHETŐ, AKTÍV IMMUNIZÁLÁSRA SZOLGÁLÓ, NEM KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOKRÓL, A HAZAI JÁRVÁNYÜGYI HELYZET ALAPJÁN FENNÁLLÓ INDIKÁCIÓKRÓL, TOVÁBBÁ A KÜLFÖLDI UTAZÁSOKKAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLŐ OLTÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL ÉS JAVASLATOKRÓL.
Magyarországon a Meningococcus baktérium B és C típusa okoz megbetegedéseket főleg a téli, kora tavaszi hónapokban, általában a B típus túlsúlya a jellemző (80% körül). A 2010-2011-es téli szezonban a betegség járványügyi helyzete megváltozott, a C típus lett domináns (60% körül). Ez együtt járt — a korábbi tapasztalatoknak megfelelően — a megbetegedések számának emelkedésével. Tekintettel arra, hogy a Menigococcus okozta megbetegedések halálozási aránya a 15%-ot is elérheti, és sok esetben a tünetek kezdetétől a súlyos, életveszélyes állapot kialakulásáig mindössze néhány óra telik el, nagyon fontos a védőoltás nyújtotta megelőzés. A kisgyermekek részére több gyógyszergyártó cég állít elő konjugált Meningococcus C elleni vakcinát. Serdülők és felnőttek oltása: A 3-12 hónapos kisgyermekeken kívül a serdülők kifejezetten veszélyeztetettek a betegség szempontjából, főként életmódjuk miatt. A zárt közösségek, zsúfolt helyek kedveznek a baktérium terjedésének, emellett a gyakori bulik, a fizikai megterhelések okozta kimerültség, továbbá a dohányzás, az alkohol és a drogok aktuálisan lecsökkenthetik az immunrendszer működésének hatékonyságát, így megteremtve a lehetőségét, hogy a torokban tünetmentesen hordozott baktérium invazív kórképet hozzon létre. A fiatalok körében a tünetmentes hordozás igen gyakori (5-50%), de ez önmagában kezelést nem igényel. A két évnél idősebbeknek már adhatók az un. poliszacharid vakcinák, melyek a baktérium tokantigénjét tartalmazzák. T-independens immunválaszt váltanak ki, így hatásuk viszonylag rövid időre — csak 3 évre — szól, és a torok-hordozást nem befolyásolják. Hatásuk nem boosterelhető, az ismételt oltások esetén az immunválasz hatékonysága csökkenhet. Egy oltás megfelelő védettséget biztosít 3 évre, és ha szükségessé válik a védettség meghoszszabbítása, vagy ismételt kialakítása, konjugált vakcinát lehet adni. Bár Magyarországon a B (amely ellen nincs oltás) és a C típus okoz megbetegedéseket, más országokban az A, W-135, és Y típusoknak is nagy a járványügyi jelentősége. Ha az oltásra külföldi utazás miatt kerül sor, megfontolandó a 4-valens vakcinák alkalmazása. Nálunk a poliszacharid vakcinák közül az A, C típus elleni bivalens, és az A, C, W-135, Y típusok elleni quadrivalens oltóanyag rendelkezik engedéllyel. Quadrivalens konjugált vakcina szintén elérhető hazánkban, ennek egy új típusát egy éves kortól, a másik típusát pedig a 11 évnél idősebbeknél lehet alkalmazni.
ROTAVÍRUS ELLENI VÉDEKEZÉS Magyarországon kétféle oltóanyag érhető el, mindkettő orális vakcina, élő, attenuált vírust tartalmaz, 6 hetes kortól alkalmazhatók, és együtt adhatók a korhoz kötött kötelező oltásokkal. Az egyik oltóanyagból két dózist kell adni és a csecsemő 24 hetes koráig kell befejezni az immunizálást. A másik vakcina esetén három dózis szükséges, és max. 32 hetes korig alkalmazható. A rotavírus megbetegedést leggyakrabban a kisgyermekeknél (436 hónaposokban) okoz, faecal-oral úton terjed. A fertőzött személy nagy mennyiségben üríti a kórokozót, ugyanakkor már néhány (10100) vírus-partikula elegendő a fertőzés átviteléhez. A hasmenéssel kórházba került gyermekek 25-50 %-ánál ez a kórokozó. A vírusnak számos szerotípusa létezik, az első fertőzés után kialakuló immunitás a más szerocsoportokkal történő következő fertőzésekkor nyújt annyi védettséget, hogy megelőzi a súlyos tünetek kialakulását. Emiatt célunk, hogy az oltással már az első „találkozás” előtt megfelelő védettséget alakítsunk ki. NEISSERIA MENINGITIDIS (MENINGOCOCCUS) ELLENI VAKCINÁK Kisgyermekek oltása: Csecsemő és kisgyermekkorban számos kórokozó okozhat meningitist, illetve más invazív kórképet, de három baktérium kiemelhető, mert ellenük rendelkezünk olyan hatékony oltóanyagokkal, melyek már 2 hónapos kórtól alkalmazhatók. Az egyik a Haemophylus influenzae B, mely elleni oltás a kötelező oltási rend része, a másik a Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus), mely ellen a vakcinát a szülő ingyenesen kérheti, a harmadik a Neisseria meningitidis (Meningococcus), mely ellen az oltóanyagot a 2 éven aluli gyermekek jelentős támogatással kaphatják meg. Mindhárom kórokozó esetén a két év alatti kisgyermekek oltásának lehetőségét az un. konjugált vakcinák kifejlesztése tette lehetővé. Az immunrendszer fejletlensége miatt fehérjéhez szükséges kötni az antigént, mely így megfelelő immunválaszt indukál. Emellett a konjugált vakcinák az oltottakban megszüntetik az adott baktérium pharyngealis hordozását, ezzel csökkentve a fertőzés terjedésének lehetőségét. Így megfelelő átoltottság esetén megvédhetjük az oltási koron aluli csecsemőket, illetve az egészségügyi okokból nem oltható személyeket is a herd (nyáj) immunitás segítségével.
STREPTOCOCCUS PNEUMONIAE (PNEUMOCOCCUS) ELLENI OLTÁS FELNŐTTEK RÉSZÉRE A Pneumococcus elleni poliszacharid típusú oltóanyagok 2 évesnél idősebbekben váltanak ki immunválaszt. Az oltás megfontolandó a fertőzés szempontjából fokozottan veszélyeztetett krónikus betegeknél (pl. diabetes mellitus, szív-, érrendszeri, légzőszervi be-
5
háziorvosi híradó 2013/3–4. HPV: HUMÁN PAPILLOMA VÍRUS ELLENI KÉTFÉLE VAKCINA
tegek), nagyon fontos funkcionális vagy anatómiai léphiány esetén, mert ebben a betegcsoportban a tokos baktériumok okozta megbetegedések gyakrabban fordulnak elő, és a lefolyás súlyosabb. A Pneumococcus gyakori kórokozója az influenzához társuló bakteriális tüdőgyulladásnak, így az influenza elleni oltás indikációs körébe tartozóknak javasolt az oltás. A poliszacharid vakcinák esetén az ismétlő oltások nem növelik az immunmemória időtartalmát, sőt sok esetben gyengébb immunválasz figyelhető meg. Emiatt rutinszerű újraoltás nem javasolt, ez csak az erősen fokozott kockázatú csoportokban (pl. asplenia esetén) merül fel. A korábban oltott, 65 éven felülieknek egy ismétlő oltás adandó minimum 5 évvel az előző oltás után.
A szexuális úton terjedő több mint 100 féle HPV genotípus közül a HPV 16 és 18 felelős az invazív méhnyak-rák kb. 70 %-ért világszerte. A 6-os és 11-es típus felel a jó indulatú (nem onkogén) anogenitális szemölcsök 90 %-ért. A bivalens oltóanyag a 16, 18-as törzsek elleni védettség mellett bizonyított, egyedi keresztvédettséget biztosít további 5 onkogén HPV törzs ellen. A quadrivalens vakcina a 16, 18-as törzsek mellett a 6 és 11-es szerotípusokat is tartalmazza, és igazolták további HPV törzs elleni hatását is. Mindkét oltóanyag rekombináns technológiával — de különböző módszerekkel — készült, a vírus strukturális fehérjéit tartalmazzák. Élő vírust, vagy vírus DNS-t egyik vakcina sem tartalmaz, nincs fertőzőképességük. Az elsődleges célcsoport a szexuális életet még el nem kezdett — 9-14 éves — fiatal lányok. Az oltási sorozat 6 hónapon belül beadott három oltásból áll, a két vakcinánál eltérő ütemezéssel. Az oltás a már fennálló fertőzést nem gyógyítja meg, így fontos felhívni az oltott figyelmét a rendszeres nőgyógyászati szűrés jelentőségére, illetve általában a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzésére.
INFLUENZA ELLENI OLTÁS A népegészségügyi hálózat minden évben ingyenesen biztosítja a rizikócsoportba tartozók számára az influenza elleni oltóanyagot egyben meghatározva a térítésmentes vakcinára jogosultak körét. Az oltásokat az aktuális utasításnak megfelelően kell végezni. Általánosságban elmondható, hogy a 65 évnél idősebbek (egészségi állapotuktól függetlenül), a krónikus betegségben szenvedők, valamely intézményben gondozottak, ápoltak, illetve a gravidák az oltás legfontosabb célcsoportjai az egészségügyi dolgozók mellett. Az egészségügyi dolgozók kiemelendők, mert körükben az oltással nemcsak az oltott személy egészségét óvjuk, hanem az általa ellátottak védelméhez is hozzájárulunk. Magyarországon jelenleg élő vírus tartalmú influenza elleni oltóanyag nincs forgalomban, így az oltástól a megbetegedést nem lehet megkapni. Az oltás kapcsán érdemes felvilágosítani a pácienseket, hogy a téli időszakban számos vírus és baktérium okozhat „megfázást”, és egyes esetekben a tünetek nehezen különböztethetők meg az influenza vírus okozta betegségtől (különösen pl. RSV infekció esetén). Sokszor ez az oka az oltás ellenére vagy — a beteg szerint — az oltás miatt kialakult fertőzésnek. A térítésmentes, inaktivált teljes sejtes vakcina mellett gyógyszertári forgalomban kaphatók un. split (hasított) vakcinák, melyeket az influenza vírus „feldarabolásával” állítanak elő, illetve subunit (alegység) oltóanyagok, melyek az immunválaszt kiváltó antigéneket tartalmazzák. Kapható továbbá a mikrotűvel intradermálisan adandó vakcina is.
KULLANCS TERJESZTETTE VÍRUSOS ENCEPHALMS ELLENI OLTÁSI LEHETŐSÉGEK Magyarországon a kullancsok két, nagy járványügyi és klinikai jelentőséggel bíró betegséget terjesztenek, a Lyme-borreliosist és a kullancsencephalitist. Ez utóbbi megelőzésére rendelkezünk hatékony védőoltással. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, csak az esetek kisebb részében jelentkezik a jellegzetes kétfázisú megbetegedés, ekkor viszont fennáll a légzésleállás, illetve a szövődmények kialakulásának veszélye, és csak tüneti terápiára van lehetőség. Kétféle oltóanyag érhető el hazánkban, az oltási sorozatok időpontjaiban jelentős különbségek vannak, különösen gyorsított séma alkalmazása esetén. A gyermek és felnőtt vakcina közötti életkori határ is különböző (12, illetve 16 év). Általában mindkét oltóanyag 1 éves kortól adható, és a védettség hosszú távú fenntartásához 3-5 évente emlékeztető oltásokra van szükség. Javasolt télen megkezdeni az oltási sorozatot és így a következő kullancsszezonra már kialakítható a védettség. A gyártó cégek egyértelműen azt javasolják, hogy a megkezdett oltási sorozatot ugyanazzal az oltóanyaggal folytassuk, fejezzük be. Ha közben mégis a másik cég vakcinájára térünk át, az esetleges mellékhatásokért felelősséget nem vállalnak. Amennyiben bármelyik oltóanyag beszerezhető, egyértelműen javasolt egy fajta vakcinával befejezni az oltási sort — különösen az alapimmunizálás esetén. Ugyanakkor a vakcinákban a virális antigén azonos, immunológiai alapja nincs a felcserélhetőség szigorú tiltásának, így beszerzési gondok esetén — ami sajnos többször előfordult — folytatható az oltási sor a másik cég termékével is. Kullancscsípés után 4 héten belül lehetőleg ne oltsunk. A preventív hatás kialakulásához nem elég az idő, viszont enyhe tünetek jelentkezése esetén nem tudhatjuk, hogy oltási reakció vagy egy enyhe lefolyású betegség jelentkezett, és az oltás miatt a laboratóriumi diagnosztikára sem támaszkodhatunk. Az oltás kapcsán érdemes hangsúlyozni a kirándulások utáni kullancs-vizit fontosságát, és azt, hogy a Lyme-kór veszélye fennáll, ezért csípés esetén a túrázó figyeljen az erythema migrans esetleges megjelenésére.
VARICELLA ELLENI OLTÁS A legtöbb gyermek még 10 éves kor alatt átesik a varicellán, melyet sokan egy enyhe, elkerülhetetlen betegségnek tartanak. Ugyanakkor az esetek közel tizedénél jelentkezik szövődmény, és ezek előfordulása egyre nő, minél idősebb korban történik a fertőződés. A leggyakoribb és legveszélyesebb komplikációk a kiütések bakteriális felülfertőződésén túl: tüdőgyulladás, cerebellitis, encephalitis, Reye-szindróma, myocarditis, sepsis, illetve a későbbiekben herpes zooster kialakulása. A védőoltás élő, gyengített vírust tartalmaz, és biztonsággal megelőzi a szövődmények kialakulását, illetve a betegség súlyos lefolyását. Az oltottaknál un. áttöréses varicella előfordulhat, különösen akkor, ha még csak egy oltás került beadásra a 2 oltásos sorozatból. Ilyen esetekben gyakran úgy érzi mind a szülő, mind a gyermekorvos, hogy felesleges volt az oltás, az oltóanyagra kiadott pénz. Éppen ezért érdemes hangsúlyozni, hogy varicella oltás kapcsán a legfontosabb cél a szövődmények, illetve a súlyos lefolyás megelőzése. Fontos a terhességet tervező nők oltása, ha korábban nem voltak bárányhimlősek. Ezzel kivédhető egy esetleges magzatkárosodás.
6
háziorvosi híradó 2013/3–4. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK KAPCSÁN SZÜKSÉGES VÉDŐOLTÁSOK
Ilyenkor feltétlenül valamelyik nemzetközi oltóhelyre kell irányítani a trópusi utazást tervezőt, ahol részletes felvilágosítást, illetve egyéb nem kötelező oltást is megkap az utazó.
HEPATITIS A ÉS B ELLENI OLTÁSOK HASTÍFUSZ ELLENI OLTÁS Elsőként a hepatitis elleni oltásokat említem, mivel már a mediterrán térségbe utazóknál is a hazainál nagyobb a hepatitis A fertőzés kockázata, így felmerülhet az oltás. Magyarországon elérhető a hepatitis A, illetve a hepatitis B elleni különálló vakcina és a kombinált oltóanyag is. Tekintettel arra, hogy az 1999. óta az általános iskolát befejező fiatalokat a kötelező oltási rend keretében oltjuk hepatitis B ellen, a 26. évnél fiatalabbak körében csak a hepatitis A elleni védelem kialakítása szükséges. A kombinált vakcina esetén az oltási séma megegyezik a hepatitis B 3 oltásból álló sémájával, az első után egy hónap majd hat hónap múlva esedékes az oltás. A hepatitis A esetén csak két oltás szükséges minimum 6 hónapos időközzel.
A hastífusz elleni oltás is általában trópusi utazás kapcsán merül fel, hazánkban a kedvező járványügyi helyzetnek megfelelően az indikációs kör igen szűk, csak néhány munkakörben — pl. laboratóriumi dolgozók, szennyvízzel érintkezésbe kerülők — javasolt. A jelenleg beszerezhető poliszacharid típusú vakcina a korábbi évtizedekben használt oltóanyaghoz képest jóval kevesebb mellékhatást okoz, biztonsággal alkalmazható. Utazások kapcsán felmerülhet még egyéb oltások pl. Meningococcus elleni védettség kialakítása, illetve malária elleni profilaxis szükségessége. Ezekben a kérdésekben a nemzetközi oltóhelyek megfelelő felvilágosítást tudnak nyújtani, illetve a WHO, a CDC honlapjai segítenek. A nem kötelező oltásokért a háziorvos kérhet beadási díjat, de ez a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nem lehet magasabb annál, mint amit a biztosítottnak az oltóanyagért egyébként térítési díjként meg kell fizetnie. Az egyes oltóanyagok beszerezhetősége változhat, érdemes aktuálisan ellenőrizni az adott vakcina elérhetőségét. (Dr. Dánielisz Ágnes - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Járványügyi Főosztály)
SÁRGALÁZ ELLENI OLTÁS Az élő, gyengített vírust tartalmazó oltóanyagot a jogszabályok értelmében csak nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások végzésére feljogosított oltóhelyen szabad beadni, így az alapellátásban ez nem merül fel. Az egyenlítő környékén elhelyezkedő afrikai és dél-amerikai országokba történő utazás esetén a sárgaláz elleni oltás kötelező, nélküle esetleg nem engedik be az országba az utazót.
E ZÉVBEN
HATNAPOS KARÁCSONY LESZ !
Kórházban a háziorvosok? A KÓRHÁZAKBAN, KÖZVETLENÜL A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOKHOZ INTEGRÁLVA MŰKÖDNE A JÖVŐBEN A HÁZIORVOSI ÜGYELETEK EGY RÉSZE. A VG.HU ÚGY TUDJA, HOGY MIKÖZBEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI KORMÁNYZAT ÉS A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG KIFEJEZETTEN AZ ÚGYNEVEZETT EGYKAPUS MODELL MELLETT, A HÁZIORVOSOK SOKKAL INKÁBB AZ ELLEN VANNAK.
2013-BAN AZ ÖSSZES ÜNNEPNAPUNK MUNKANAPRA ESIK. AZ 1585 ÁPRILISÁBAN ELHUNYT XIII. GERGELY PÁPA NEVÉHEZ FŰZŐDŐ NAPTÁRREFORMNAK KÖSZÖNHETŐEN 2012-BEN REKORD MENYNYISÉGŰ HOSSZÚ HÉTVÉGÉNK VOLT. AZ UTOLSÓ TIZENEGY NAPBÓL – RÉSZBEN MUNKANAP-ÁTHELYEZÉSEKNEK KÖSZÖNHETŐEN – KILENCET PIHENÉSSEL TÖLTHETTÜNK.
„Sem pénzben, sem humánerőforrásban nem vagyunk olyan gazdagok, hogy párhuzamosan tartsunk fenn ügyeleteket” – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő A VG.hu úgy értesült: egyre valószínűbb, hogy hamarosan a kórházak sürgősségi osztályaihoz integrálva működnek majd a háziorvosi ügyeletek azokon a településeken, ahol mindkettő megtalálható. Rácz Jenő szerint az elképzelés nagyon is ésszerű, mert a mostani széttagolt rendszerben a betegek nem tudják, hová kell fordulniuk, hol kapnak végleges ellátást. Mint Rácz Jenő rámutatott: a jelenlegi helyzet, amikor egy beteg dönthet úgy, hogy kihívja a mentőt, vagy a háziorvosi ügyeletet, esetleg úgy, hogy maga indul a háziorvoshoz vagy a kórházba, bizonyos esetekben akár végzetes következményekkel is járhat. Elveszhet a sürgősségi ellátásban csak „aranyórának” nevezett első óra, amikor az időben elvégzett, adekvát vizsgálatok, beavatkozások döntő befolyással lehetnek a beteg sorsára. Különösen, hogy a háziorvosok, bár sokszor kényszerülnek azonnali beavatkozásra, nem sürgősségi szakorvosok. Ezt hangsúlyozza az országos háziorvosi szakfelügyelő főorvos is, aki a hatályos jogszabályokat idézi, amely szerint „a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni”. Ugyanez a rendelet azonban azt is kiköti, hogy az „ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős - a következő rendelési időig nem halasztható - orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata”. Komáromi Zoltán szerint azonban ezen megfogalmazás alatt is csak a háziorvosi szakvizsgával ellátható esetek – lázas állapotok, légúti fertőzések – ellátását kell érteni. „Már évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni a betegek állapotfelmérését és továbbirányítását végző úgynevezett triage-nővérek képzését” - állítja Komáromi Zoltán, aki attól tart, hogy mivel ezek a szakemberek gyakorlatilag hiányoznak a hazai egészségügyi rendszerből, a kórházakba telepített háziorvosoknak kell majd a sürgősségi osztályokon dolgozó szakorvosok helyett elvégezni a betegek kiszűrését, eldönteni, kinek, hol, milyen szintű ellátásra, további vizsgálatra van szüksége. Akárhogy is, az alapellátási és a kórházi ügyelet összevonásának ötlete – legalábbis fizikai értelemben, mivel az előbbi továbbra is az önkormányzatok feladata maradna – már a Semmelweis-tervben is szerepelt. Az egészségügy szakmai koncepciójának számító dolgozat is az úgynevezett egykapus modell mellett érvel, többek között azzal, hogy a háziorvosi ügyeletek és a mentőállomások, sőt sokszor a kórházak is számos esetben azonos településen, sőt, egy épületben működnek. Az integrált ügyeleti rendszer megvalósítása nem mellesleg elvárás azokkal a kórházakkal szemben, amelyeket a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok támogatásával alakítottak ki. Úgy tudjuk, vannak kórházak, amelyekben ez nem okozott gondot, a legtöbb helyen azonban a háziorvosok „ellenállása” miatt egyelőre nem tudták megvalósítani az egykapus modellt. (Haiman Éva, VG.hu)
A helyzet ezévben még jobb. Ugyanis az összes elképzelhető ünnepnapunk munkanapra esik. Összesen nyolc olyan ünnepnap van, ami fix dátumú – január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. –, míg további kettő, a húsvét- és a pünkösdhétfő értelemszerűen mindig hétfőre esik. Vagyis 2013-ban tíz nap plusz szabadságot nyerünk a naptárnak köszönhetően. Ilyen jól legközelebb majd 2018-ban fogunk járni, de addig lesznek sovány éveink, például 2016-ban a nyolc fix dátumú ünnep fele hétvégén lesz majd. További jó hír, hogy az év vége a mostanihoz hasonló, bár attól kissé elmaradó intenzitású pihenésdömpinget ígér. A 2013-as munkanapok áthelyezéséről szóló miniszteri rendelet szerint az alapban kétnapos ünnepnek számító karácsony legközelebb rekord hosszúságúra nyúlik. A szerda-csütörtöki december 25-26-a előtti, keddi 24-ét és az azt követő pénteki december 27-ét is ledolgozzuk, vagyis 24-től december 29-ig, vasárnapig összesen hat napot lehetünk otthon. Igaz, ezt követően egynapos lesz az újévi ünneplés az idei néggyel szemben, 2014 ugyanis szerdán kezdődik majd. A hatnapos karácsonyt két decemberi szombaton, december 7-én és 21-én kell majd ledolgoznunk. Ezeken kívül egyetlen szombati munkanapunk lesz, a keddi augusztus 20-a előtti hétfőt augusztus 24-én, szombaton dolgozzuk le. Négynapos csak ez az egy augusztusi lesz, háromnaposat a pénteki március 15-e (elmúlt..), az ezúttal igen korai, április elsejei húsvét (most van..), a májusi pünkösd és a pénteki november elseje jelent majd. Közgazdászok szerint egyébként az ünnepnapok hatása nemigen látszik a gazdaság teljesítményén. A fideszes Kósa Lajos nemrég azt mondta, hogy a hosszú hétvégék miatt a magyar gazdaság teljesítménye körülbelül 0,4 százalékkal volt kisebb – egyszerűen azért, mert az ezeket kiváltó szombati munkanapokon a gazdaság teljesítménye körülbelül a megszokott fele alatt van. A kisebbik kormánypárt, a KDNP egyébként az elmúlt években inkább a további szabadnapok mellett kardoskodott. Tavaly novemberben Pálffy István kezdeményezte, hogy munkaszüneti nap legyen december 24-én is, és a párt korábban már javasolta nagypéntek és Mária mennybemenetelének munkaszüneti nappá nyilvánítását is; végül egyik sem kapta meg a támogatást a törvényhozásban. (Index)
7
háziorvosi híradó 2013/3–4.
AZ ALZHEIMER KÓRRÓL
KLINIKAI TÜNETEK – A DEMENTIA DIAGNOSZTIKUS ISMÉRVEI A DSM IV. ALAPJÁN
A DEMENTIA KÉRDÉSE MÁR RÉGEN ÉRDEKELTE AZ EMBERISÉGET, MÁR FOGLALKOZOTT VELE PYTHAGORAS I.E. 582-507., HIPPOCRATES I.E. 470-367., ARISTOTELES I.E. 384-322., KÉSŐBB GALENUS. PHILIPPE PINEL (1745-1826). A BETEGSÉGET DR. ALOIS ALZHEIMER ÍRTA LE. (1864-1915).
Multiplex cognitív deficit: az új ismeretek megtanulásának, vagy a régebben megtanultak felidézésének zavara, egy vagy több tünet még: a nyelvi kifejezés zavara, és az aphasia, az apraxia - ez a motoros cselekvés kivitelezési zavara, jól működő elemi motoros functiók mellett. Az agnosia a tárgyak , szimbólumok felismerési zavara, jól működő sensoros funkció mellett, Az execztív müködés zavara is ide tartozik (tervezés, szervezés, sorrendiség, absztrakció). Jelentős zavar lehet a szociális funkcionálásban. Az Alzheimer kór 1.) Korai stádiumában (a halál előtt 15-20 évvel) a rövid távú memória csökken, szótalálási nehézség mutatkozik, a hobbyk iránti érdeklődés fokozódik,a mindennapi teendőket elhanyagolja a beteg. 2.) A középstádiumban, (a halál előtt 2- 10 évvel) jelentősebb kihagyások jelentkeznek, a beteg elfelejti a nevét, és a hozzátartozóit nem ismeri fel. Nehézségek jelentkeznek a mindennapok rendjében, elvész az időérzék, személyiség-változások jönnek létre, nyugtalan és apatikus fázisok váltakoznak. 3.) Előrehaladott állapotban - végstádiumban, - a (halál előtt 1-5 évvel) a kontroll elvesztése, a magasabb fizikai functiók elvesztése mutatkozik (evés,járás, wc-használat, az emlékezet nem tud új információkat befogadni). A betegségnél fontos a Differenciál-diagnosis felállítása, pld. vascularis dementia, frontotemporalis dementia,corticobasalis degeneratio, progressiv supranuclearis bénulás, Lewy testes dementia, Parkinson kórral járó dementia, Prion betegség: Creutzfeld – Jacobs betegség, Gerstmann- Straussler Scheinker .sy., Fatalis familiaris insomnia. anyagcsere betegségek: diabetes, hypothyreosis, normál nyomású hydrocephalus, delírium. A betegséget el kell differenciálni az Age Associated Memory Impairmenttől (AAMI –Korfüggő Feledékenység). Ez 40 év körül jelentkezik, nem progresszív, a feledékenység az egyetlen tünet, (mások nem észlelik), nincs intellektuális hanyatlás, nincs olyan psychiátriai tünet, ami a panaszokat megmagyarázná.
Az Alzheimer kór az időskori elbutulás (dementia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig,ami a normális napi életvitelt,az önellátást is megakadályozza, lehetetlenné teszi. Legjobban károsodik kezdetben a rövid távú memória, és tanulási nehézségek jelentkeznek (az új ismeretek befogadása károsodik). A betegség neurodegeneratív kórkép, progrediáló folyamat, (ilyenkor az agykéreg degenerálódik, elsorvad). Előfordul sporadikusan (90 %,), és familiáris, örökletes formában. (10%) is létezik, amely autosomálisan, dominánsan öröklődik. A betegség kb. 65 éves korban kezdődik, és 90 éves korban érheti el a maximumát, de vannak gyorsabb lefolyású esetek is. A genetikus forma gyorsabb lefolyású. Nőknél, és alacsonyabban iskolázottabbaknál gyakrabban előfordul. A kezdeti tünetek általában lassan romlanak, így a diagnózis felállítására csak később kerülhet sor. A kórképre azért kell odafigyelni, mert egyre több az idős ember,és a betegség az életkorral arányosan nő. Magyarországon kb. 200 000 demens beteg van. 2001- ben a világon 24,3 millió demens beteg volt regisztrálva, évente kb. 4,6 millió új beteg van. 2020-ra 42,3 millió, 2040-re 81,1 millió demens beteg lesz a Földön. Ha a kezelés nem válik ismertté, elérhetővé, a demens betegek száma 20 év alatt megduplázódik. A betegség gyakran nagyon enyhe, szinte nehezen észrevehető tünrtekkel indul, így nehéz elkülöníteni a az Enyhe Kognitív Hiányosságtól. (Minimal / Mild Cognitív Impairment). MINIMAL / MILD COGMITÍV IMPAIRMENT
PATOGENESIS
Az enyhe szellemi hanyatlást korábban az öregedés „normális” részjelenségeként tartották, erre utalnak a „ jóindulatú öregkori feledékenység”, az „életkorral járó feledékenység”, és egyéb hasonló kifejezések. Az egyik definíció szerint az enyhe szellemi hanyatlás olyan mértékű feledékenység, amely még nem zavarja a szokásos életvitelt, nem rontja lényegesen az érintett életminőségét, nem teljesíti a DSM IV. szerinti dementia kritériumokat. A Mini Mentál Skála nem alacsonyabb 24 pontnál. Az utóbbi években a szellemi hanyatlás „jóindulatúságát”, „természetes voltát” megkérdőjelezik, mivel kiderült, hogy az enyhe szellemi hanyatlás 10-20 %-a néhány éven belül definitív Alzheimer kórrá progrediál. Ez terápiás szempontból felveti a kérdést, hogy szabad-e, meg kell-e kezdeni a kezelést az enyhe szellemi hanyatlás észlelése esetén az Alzheimer kórban törzskönyvezett gyógyszerekkel. A kérdés anyagi szempontból is megfontolandó, mert ezek a gyógyszerek nagyon drágák, sokszor a beteg ill. a család nem tudja megfizetni. Többségben vannak azok a vélemények, miszerint még nem kell még kezelni a betegeket, hiszen ezek a gyógyszerek nem akadályozzák meg az Alzheimer kór kialakulását, ill. enyhe és középsúlyos Alzheimer dementiában hatásosak. Az MCI esetében fontos a diferenciáldiagnosis, vizsgálni kell a beteget depresszió, anyagcsere betegségek irányában (diabetes, hypothyreosis). Amennyiben az említett eltérések nem igazolódtak, a beteget rendszeresen kontrollálni kell (fél évente).
Az Alzheimer kór kialakulásában több tényező vesz részt. Genetikai faktorok: Presenilin 1 – génje a 14 . kromoszómán van, Presenilin 2 – génje az 1. kromoszómán van, Amyloid Prekurzor Protein (APP) amely génje a 21. kromoszómán van, ezeknek a géneknek a mutációját mutatták ki Alzheimer kórban , ill. az APOE gén (Apolipoprotein E gén eta 4 allel) polymorphismusát igazolták. A projectiós Cholinerg rendszer károsodása – ez dominálóan 7 részre osztható: 1. Septalis cholinerg neuronok (Ch 1), 2. nucleus tractus diagonalis (Ch 2-3) - ezek a Hyppocampust idegzik be., 3. cholinerg neuronok a ventrelis pallidumban, 4. a nucleus basalis Meyner cholinerg sejtcsoportjai (Ch 4), - ezek az agykéreg valamennyi areájába projiciálnak. 5. Az agytörzsben (Ch 5) nucleus tegmentalis dorsalis, 6. szintén az agytörzsben (Ch 6) – nucleus pedunculopontinus, 7. a (Ch 7) sejtjei a habenulában találhatók, és rostjaik a fasciculus retroflexuson át a középagyba jutnak. Egyéb mediáló tényezők: hypertonia, - atherosclerosis, cerebralis hypoxia következtében: oxydatív stress, szabad gyök képződés, kórós jelátvitel, excitotoxicus hatások, glutamáterg mechanizmusok, neurotransmitter abnormitás, gyulladásos folyamatok (cytokinek képződése, complement rendszer aktiválódása). A trauma és a Down kór (21, trisomia) a dohányzás is a kockázati tényezők közé tartoznak.
8
háziorvosi híradó 2013/3–4. Védő faktorok Alzheimer kórban: magasabb iskolázottság, rendszeres fizikai aktivitás, kis mennyiségü alcohol fogyasztás, mediterrán diéta, vérnyomáscsökkentők, statinok, NSAID-ok, oestrogen, B1, B 12, B 6 vitamin, folsav. A ß – Amyloid és a Neurofibrillaris degeneratio elmélete – szövettani leletek: Az Amyloid Prekursor Protein (APP) a sejtek membránjában physiologiásan is megtalálható. A fehérjét a 21. kromoszómán megtalálható gén kódolja. Az APP-ből a fiziológiásan hasító alpha secretase helyett a ß és gamma secratase –ok egy 42 aminosavból álló ß –amyloid peptidet hasítanak ki, amelynek neurotoxicus hatást tulajdonítanak. Ez a peptid nagy aggregációs készséggel rendelkezik,és az extracelluláris térben lerakódik. Az amyloid lerakódás elsősorban az arteriák, arteriolák falában van, de érintettek lehetnek a vénák és capillárisok is. Korábban ezeket Senilis plakkoknak nevezték, ma Amyloid plakkoknak hívjuk. Az érfalban lerakódott amyloid szerepe pontosan nem ismert, de egyre több adat szól amellett, hogy a vascularis componensek (agyi kisérbetegség) a dementia megjelenését előrébb hozzák ,és súlyosabbá teszik. A ß- amyloid elmélet szerint a szövetkárosodás úgy indul, hogy a ß –amyloid a Tau protein hyperphosphorilációját, truncatiós változását (posttranslatios változását) idézi elő. Az így megváltozott konformációjú Tau protein gátolja az axonáramlást, a jelátvitelt az axonokban, ez a neurotubulusok összecsapzódásához, kettős helikális filamentumok kialakulásához vezet. A kóros amyloid plakkok szerepét megkérdőjelezte több olyan megfigyelés, amely a plakkok száma, és a dementia súlyossága között nem talált szoros összefüggést. Ma már a lerakódott ß- amyloid helyett a solubilis, 42 aminosavból álló ß- amyloid peptidek oligomerjeinek tulajdonítanak jeletőséget, ezek indítják be a sejtekben a neurotoxicus hatást , gyulladásos folyamatokat (cytokinek, complement rendszer aktiválódása). A ß amyloid elméletet többen elvetették. A kísérleteknél az amyloid eltávolítását, ill. az amyloid szintézisben részt vevő gamma - secretase aktivitását próbálták csökkenteni. Frusztráló eredmény volt, hogy ß- amyloid ellenes monoclonalis ellenanyag adása után a betegek dementiája semmit sem javult, annak ellenére, hogy a kezelés hatására a plakkok szinte teljesen eltűntek. Egy másik elmélet szerint az Alzheimer kórt a Taupathiák közé sorolják. Az idegsejtekben felszaporodnak a kórosan foszforilált Tau-proteinek, ezek neurofibrillum kötegekké csapzódnak össze,ez okozza az idegsejtek pusztulását. Az Alzheimer kór klinikai tünetei szorosabb összefüggést mutatnak a Neurofibrillaris degeneratióval, mint az amyloid plakokkal. A neurofibrillaris degeneratio terjedésé a Braak-házaspár vizsgálta, ez alapján VI. stádiumot különítünk el. A neurofibrillaris kötegek az I-II. stádiumban az Entorhinalis kéregben, a Hippocampus CA1. regiójában, és a Subiculumban helyezkednek el, a III-IV. stádiumban a Limbicus kéreg (gyrus cinguli,o rbitoforontalis kéreg, parahippocampalis kéreg, az Insularis kéreg egy része) érintett. Az V-VI stádiumban a neurofibrillaris kötegek„ elárasztják „ a Neocorticalis asszociációs kéregterületeket. A Braak stádiumok jól korrelálnak a dementia kialakulásával, progressziójával ami általában a IV. stádiumtól válik egyértelművé.
dementiától szólni, 16-24 pont - Enyhe fokú dementia, 10-15 pont – Közép súlyos dementia, 10 pont alatt súlyos dementia. Óra teszt (óra rajz) – az executív müködésekről ad felvilágosítást. A betegnek délután háromnegyed –hármat kell berajzolni. A betegnek el kell mondani, hogy rajzolja be a számokat és a mutatókat (kis –és nagy mutató). A vizsgálatot érdemes személyesen elvégezni, mert így láthatjuk a beteg feladatmegoldási stratégiáját, mintha csak a végső produktumot látnánk. Fontos a helykitöltés, a számok sorrendje és elhelyezkedése, a mutatók elhelyezése. Értékelés: 6-10 pont: Az óra számlapja és a számok elrendezése az összképet tekintve helyes. 10 pont: A mutatók elhelyezése pontos, a kismutató megközelíti a 3 órát. 9 pont: Kisebb hibák, pontatlanságok a mutatók elrendezésében. 8 pont: Nagyobb pontatlanságok a perc és az óramutatók elrendezésében. 7 pont: A mutatók elrendezése nem pontos. 6 pont: A mutatók nem megfelelő használata, esetleg digitális számlap rajzolása, vagy a számok mechanikus ismétlése az utasítások ellenére. 0 -5 pont: 5 pont: A számok összezsúfolása, összekeverése, vagy sorrendjük megváltoztatása a számlapon. 4 pont: Súlyosabb hibák a számok sorrendjében, elrendezésük teljesen hibás, egyes számok hiányoznak, esetleg az óra számlapján kívül helyezkednek el. 3 pont: A számok és a számlap nincsenek kapcsolatban, mutató nincs. 2 pont: A rajz alapján következtethetünk, hogy az utasításokat a vizsgálati személy megértette, de az órarajz ennek ellenére nem,vagy csak alig felismerhető. 1 pont: Adekvát kísérlet nem történt. 0 pont: Nem történt kísérlet a feladat végrehajtására. EEG vizsgálat: Nem specifikus Alzheimer kórra, lehet a háttértevékenység localis vagy diffus lassulása, low voltage EEG. Cognitív kiváltott válasz: a P 300 larentiája megnyúlt, az amplitúdó csökkent, pld. a munkamemória károsodását már korán kimutathatjuk vele. Pathologiai, kórszövettani vizsgálatok: Főleg corticalis atrophia (a szürkeállpmány csökkenése), ill. a hippocampus , az entorhinalis kéreg sorvadása látható, az agykamrák jelentősen tágultak. Mikroszkóposan amyloid plakkok láthatók extracellularisan, valamint neurofibrillaris kötegek összecsapzódása az idegsejtekben. Ezek páros helikális filamenteket tartalmaznak, (neurofibrillatory tangles). Előfordul gliosis, astrocitosis. Főleg a hippocampusban, a CA 1 és Ca3 regióban az entorhinális kéregben, parahippocampalisan csökken az idegsejtek száma, ez magyarázza a szürkeállomány atrophiáját, valamint csökken a dendritek száma és a dendritek hossza az idegsejtekben. A szinapszisok károsodnak, megszűnnek. Egyéb biomarkerek: Koponya CT, koponya MRI, functionalis MRI, PET, SPECT. Koponya CT - vel corticalis atrophiát, az agykamrák tágulatát, ill. a hippocampalis regio atrophiáját mutatták ki. Koponya MRI: Ez lehet structuralis MRI., MRI voxel alapú morphometriával (ezzel pld. a hippocampus méretét tudják mérni), corticalis atrophiát,hippocampalis, parahippocampalis gyrus atrophiát, temporalis kamraszarv tágulatot igazoltak. Ismételt sorozatvizsgálatok során progresszió látható a hippocampus méretének csökkenésében.
DIAGNÓZIS Neurologiai, belgyógyászati szakvizsgálat, fontos az anyagcserezavaroktól (diabetes, hypothyreosis) és depressziótól való elkülönítés. MMSE teszt (Mini Mental Status vizsgálat): gyorsan elvégezhető. A maximálisan elérhető pont 30. Értékekés: 25-28 pont: Enyhe cognitív zavar , 24 pont alatt lehet
9
háziorvosi híradó 2013/3–4. Functionális MRI vizsgálatoknál a betegnek feladatokat kell megoldani a vizsgálat közben, így pld. ép látásélesség és látóterek mellett a visuo- spatialis asszociációs kéreg atrophiáját és müködészavarát mutatták ki. A PET vizsgálat során az agy perfusiós, oxygen és glucose anyagcsere térképét láthatjuk. Alzheimer kórban egy – vagy két oldali temporo-parietalis területi localis metabolicus aktivitáscsökkenését lehet látni. Agyi SPECT vizsgálattal az agy vérátáramlásáról kapunk pontos információt. A dementiák korai felismerésében és differenciáldiagnosztikájában van szerepe. Liquor vizsgálattal alacsony ß amyloid szintet, és magas hyperphosphorilált Tau-protein szintet igazoltak. Ez nagy valószínűséggel az Alzheimer kór fennállására utal. A betegség biztos diagnosisa csak post mortem precízen elvégzett neuropathologiai vizsgálattal állítható fel. KEZELÉS A betegség kezelésére a központi idegrendszerre ható cholinesterase bénító gyógyszereket használjuk, pld. donepesil (Aricept és Palixid), rivastigmin / Exelon, Galantamin (ennek acethylcholin- esterase bénító és nicotinerg receptormoduláló hatása van). Ezek a gyóygszerek enyhe és középsúlyos alzheimer dementiában javasoltak. Súlyos esetben a memantin (Ebixa -10 mg filmtabletta, ill. 5 mg kipunpálható oldat) javasolt, amely egy NMDA- receptor antagonista. Egyik gyógyszer sem akadályozza meg a kór keletkezését, progresszióját, ezek csupán tüneti gyógyszerek, így javíthatják a beteg életminőségét, szellemi teljesítőképességét. Neuroprotektív stratégiák Alzheimer kórban: gyökfogók és antioxidánsok: pld. E- Vitamin, idebenon, MAO-B gátlók: selegilin, lazabemid, gyulladásgátlók: NSAID-ok, Coy 2 gátlók, prednisolon, Oestrogen hormonok, Nootropicumok. A JÖVŐ…. Kezelés szempontjából a jövö: ß és gamma secretase- gátlók, Tau protein hyperphosphoriláció gátlók, neurotrop faktorok: pld. NGF, ß- amyloid immunisatio-védőoltás formájában –Betabloc, aggregatio gátlás az amyloid plaque-ban (Averback 96), genetikai
módszerek, statinok: lovastatin,pravastatin, mint AD incidencia csökkentők. A betegség korai felismerése azért fontos, mert az életkor kitolódásával egyre több az idős ember, az életkorral együtt nő a dementia kockázata, a dementia kialakulásában több faktor vesz részt,ezért idejében el kell kezdeni a kezelést. Készítette: Dr. Kapu Csilla MISEK Kft. Miskolc – Neurologiai Osztály Elérhetőségek: Mobiltelefon: 06-30/248-0425 Idegosztály iroda 06-46/531-721 e-mail:
[email protected] IRODALOM Howard H Feldman: Atlas Of Alzheimer Disease’s 2007 Komoly S. –Palkovics M.: Gyakorlati neurologia és neuroanatomia 2010 Brain Imaging in Alzheimer Disease Keith A. Johnson, 1 Keith A. Johnson, 2 Reisa A. Sperling, 3 and Reisa A. Sperling. 40 NEUROPATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK AUTOPSIÁKNÁL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALZHEIMER-KÓR JELLEMZŐIRE Leel-Őssy Lóránt, Kindler Miklós, Szűcs Iván, Schwarcz Tibor Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórház, Patológiai Osztály, Tatabánya Olfactory Deficit and Hippocampal Volume Loss for Early Diagnosis of Alzheimer Disease: A Pilot Study. Marigliano V, Gualdi G, Servello A, Marigliano B, Volpe LD, Fioretti A, Pagliarella M, Valenti M, Masedu F, Di Biasi C, Ettorre E, Fusetti M. J Alzheimers Dis. 2013 Jan 30. [Epub ahead of print] Associations between Magnetic Resonance Imaging Measures and Neuropsychological Impairment in Early and Late Onset Alzheimer’s Disease. van der Vlies AE, Staekenborg SS, Admiraal-Behloul F, Prins ND, Barkhof F, Vrenken H, Reiber JH, Scheltens P, van der Flier WM. Tariska Péter: Az Alzheimer-kór (2000)
J O G S Z A B Á LY F I G Y E LŐ 22/2013. (II. 1.) KORM. LYOS:
Ólmozatlan motorbenzin: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG-autógáz
RENDELET EGYES EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ
KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
(MK. 2013/7 (II.01.) HATÁ-
2013. FEBRUÁR 02-TŐL
A Kormány az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet akként módosította, hogy 2013. december 25-éig az ólomra vonatkozó vízminőségi jellemző hatálybalépéséig az ideiglenes határértéket kell alkalmazni. NAV közlemény a 2013. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak:
35/2013. (II. 14.) KORM.
431 Ft/l 435 Ft/l 462 Ft/l 271 Ft/l
RENDELET A TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN
IGÉNYBE VEHETŐ EGYES EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK TÉRÍTÉSI DÍJÁ-
284/1997. (XII. 23.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL (MK. 2013/23.(II.14.) HATÁLYOS 2013. MÁRCIUS 01-TŐL RÓL SZÓLÓ
A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló Korm. rendelet alapján a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó és a 2. számú mellékletben nem szereplő egészségügyi szolgáltatások térítési díját az
10
háziorvosi híradó 2013/3–4. egészségügyi szolgáltató az általános rendelkezéseinek figyelembevételével állapítja meg, azzal, hogy a pneumococcus és az influenza megbetegedés elleni immunizálásért nem kérhető térítési díj. A kormányrendelet módosította a 2sz. mellékletet is az alábbiak szerint: 2. számú melléklet a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelethez 1. Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata a) első fokon 7 200 Ft b) másodfokon 12 000 Ft 2. Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartásra való a) orvosi alkalmassági vizsgálata aa) első fokon 7 200 Ft ab) másodfokon 12 000 Ft b) pszichológiai alkalmassági vizsgálata ba) első fokon 7 200 Ft bb) másodfokon 12 000 Ft 3. Gépjármű-vezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat a) ha 40. életévét még nem töltötte be: aa) első fokon 7 200 Ft ab) másodfokon 10 800 Ft b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el: ba) első fokon 4 800 Ft bb) másodfokon 7 200 Ft c) ha a 60. életévét betöltötte: ca) első fokon 2 500 Ft cb) másodfokon 4 800 Ft 4. Alkohol szintjének kimutatása érdekében végzett vér- és vizeletvétel 4 800 Ft 5. Kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett a) vérvétel 3 200 Ft b) vizeletvétel 1 600 Ft 6. Látlelet készítése és kiadása 3 500 Ft 7. Részeg személy detoxikálása 7 200 Ft 8. Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása 7 200 Ft 9. Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat a) tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy alkalmassági vizsgálata aa) az egészségi alkalmasság első vizsgálata 19 200 Ft ab) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 15 600 Ft b) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata ba) az egészségi alkalmasság első vizsgálata 12 000 Ft bb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 9 700 Ft c) III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijárművezetők alkalmassági vizsgálata ca) az egészségi alkalmasság első vizsgálata 9 700 Ft cb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata 7 200 Ft 10. Igazságügyi szakértői tevékenység kivételével jogszabály által elrendelt vagy egyéb háziorvosi, orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából kerül sor 7 200 Ft
11. Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata 9 700 Ft 12. Hivatásos sportolók további sportegészségügyi szakvizsgálata Az adott ellátásnak a közfinanszírozásban érvényesíthető díja 13. Repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat a) 1. egészségügyi osztály aa) első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 28 700 Ft ab) időszakos vizsgálat 16 100 Ft b) 2. egészségügyi osztály ba) első, illetve kibővített (terheléses EKG vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 13 800 Ft bb) időszakos vizsgálat 9 200 Ft c) 3. egészségügyi osztály ca) első, illetve kibővített (terheléses EKG teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat 28 700 Ft cb) időszakos vizsgálat 16 100 Ft 14. Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor. 1 700 Ft 15. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése a) közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény esetén 1 900 Ft/fő/eset b) az a) pontban nem említett esetben 3 300 Ft/fő/eset 16. Járványügyi érdekből nem kötelező védőoltással történő immunizálás, kivéve a) a térítésmentes védőoltással történő immunizálást és b) – az a) pont hatálya alá nem tartozó körben is – a pneumococcus és az influenza megbetegedés elleni immunizálást 2 000 Ft 14/2013. (II. 15.) EMMI RENDELET EGYES EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ MINISZTERI RENDELETEK JOGHARMONIZÁCIÓS CÉLÚ MÓDOSÍTÁSÁRÓL
(MK. 2013/24. (II.15.) HATÁLYOS: 2013. FEBRUÁR 16. A rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendeletet kiegészítette az ide vonatkozó európai uniós irányelvekkel. E mellett módosította az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerről szóló 20/2008. (V. 14.) EüM rendeletet is, mely szerint az OTH felkérésére a tápszert előállító, illetve forgalmazó székhelye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, amenynyiben felmerül a gyanúja annak, hogy a kifogásolt anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer egészségkárosodást okozhat, a gyártási tétel forgalmazását átmenetileg megtilthatja az egészségkárosító hatás megállapítására irányuló vizsgálat lezárásáig. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kifogásolt tétel egészségkárosodást okozhat, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendeli a termék forgalomból történő kivonását.
11
háziorvosi híradó 2013/3–4. 94/2013. (III. 29.) KORM. RENDELET EGYES EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ (MK. 2013/54 (III.29.) HATÁLYOS: 2013 MÁRCIUS 30-TÓL KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
A rendelet a 337/2008 Kormányrendeletet (Kr) akként módosította, hogy a 2. számú melléklet „B) Krónikus fekvőbeteg-szakellátás” része a következő 20. ponttal egészül ki: „20. gyermek palliatív ellátás” A rendelet a 337/2008 Kormányrendeletet akként módosította, hogy a 2. számú melléklet „B) Krónikus fekvőbeteg-szakellátás” részében a) a „11. gerincsérültek rehabilitációja” szövegrész helyébe a „11. gerincvelősérültek rehabilitációja” szöveg, b) a „18. kórházi szakápolás” szövegrész helyébe a „18. szakápolás” szöveg, c) a „19. hospice” szövegrész helyébe a „19. felnőtt hospice ellátás” szöveg lép. Hatályát veszti a Kr. a) 2. számú melléklet „A) Aktív fekvőbeteg szakellátás” részében a „11. invazív kardiológia” szövegrész, b) 3. számú mellékletében a „35. fejfájás szakrendelés” szövegrész, és c) 3. számú mellékletében az „59. reumatológiai rehabilitáció” szövegrész. 24/2013. (III. 29.) EMMI RENDELET AZ EGYES EGÉSZSÉGBIZTOSÍ(MK. 2013/54 (III.29.) HATÁLYOS: 2013 MÁRCIUS 30-TÓL TÁSI TÁRGYÚ MINISZTERI RENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
A rendelet módosította az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 4/1993. (IV. 2.) NM rendeletet, és az intézmények felsorolását kiegészítette „Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest”-tel. A rendelet módosított a finanszírozási eljárásrendekről szóló 31/2010. (V. 13.) EüM rendeletet, az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendeletet, a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet mellékletét is. A MNB által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke: 2013. III. 27-től 5,00% 2013. II. 27-től 5,25% A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet melléklete egységes szerkezetben 1. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai 1. LÁTÁS 1.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 1.1.1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2– 1.1.4. pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizs-
gálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok. 1.1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető. 1.1.3. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg: a) dioptriaszám túllépése, b) gyakorlati egyszeműség, c) látótérszűkület vagy d) a fényadaptáció kóros voltának gyanúja esetében. 1.1.4. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének. 1.1.5. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek: a) legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel rendelkezik a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával, b) látótere vízszintes irányban legalább 120°-os, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé legalább 20°-ot bővül, és c) látótere középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látása nem terhelt. 1.1.6. Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy csak az egyik szemét használó kérelmező esetében az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a) legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel rendelkezik és b) szemész szakorvos igazolja, hogy ba) az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve bb) a szem látómezeje normális. 1.1.7. Ha a kérelmező esetében kettőslátás áll fenn, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg. 1.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 1.2.1. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek: a) legalább 0,8-es – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre, b) korrekciós lencse használata esetén az a) pont szerinti minimális látásélességet vagy plusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított, jól elviselhető korrekció révén vagy kontaktlencse használatával kell elérni, c) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és d) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt. 1.2.2. Ha a kérelmező valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt. 1.2.3. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén. 1.2.4. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.
12
háziorvosi híradó 2013/3–4. 2.
HALLÁS Hallászavar esetén a kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére. 3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG 3.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások Az egészségi alkalmasság a 12–13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését. 3.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK 4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 4.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén. 4.1.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy b) szívinfarktuson átesett kérelmező részére. 4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 4.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) 5.1. E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Ha egy 12 hónapos időszakon belül a súlyos hipoglikémia megismétlődik, ismétlődő hipoglikémia fennállását kell megállapítani. 5.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 5.2.1. Cukorbetegségben szenvedő kérelmező esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek mellett állapítható meg legfeljebb 5 év időtartamra. 5.2.1.1. Egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a cukorbetegségben szenvedő tisztában van a hipoglikémia kockázataival és állapotát megfelelően kontrollálni tudja. 5.2.1.2. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyógyszeres kezelés) alatt áll, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg és egészségi alkalmasságát legalább öt évenként felül kell vizsgálni. 5.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, akinél ismétlődő súlyos hipoglikémia áll fenn. 5.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 5.3.1. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg legfeljebb 3 év időtartamra, a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia, b) a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel, c) az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen –
legalább naponta kétszer vagy a vezetést közvetlenül megelőzően – végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát, d) a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény. 6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK 6.1. Általános előírások 6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. 6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni. 6.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 6.2.1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról, az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről. 6.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén, b) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén, c) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülésből származó stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza, d) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén, e) agysérülést vagy agyműtétet követő egy éven belül. 6.2.3. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság – évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett – akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes. 6.2.4. A 6.2.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után, b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után, c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező, vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után d) speciális esetekben:
13
háziorvosi híradó 2013/3–4. da) tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után, db) oligoepilepszia esetén a kezdettől számított 1 év után, dc) csak aura jelenség esetén a kezdettől számított 1 év után állapítható meg. 6.2.5. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben: a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható, b) a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy c) az epilepsziás roham lezajlott és az gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez. 6.2.6. Egyszer vagy többször lezajlott provokált epilepsziás rohamot követően egy év tünetmentesség után az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén: a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható, b) a lezajlott roham(ok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak, a provokáló tényező azonosítható volt, megszűnése dokumentált, és vezetés közben valószínűsíthetően nem ismétlődik, és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett és c) az EEG eltérést nem mutat. 6.2.7. Vertebrobasilaris keringési zavart követően az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett akkor állapítható meg, ha a megfelelő intézeti kezelések után a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak. 6.2.8. A központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén enyhefokú parézissel az egészségi alkalmasság orvosi szakvélemény, szükség szerint intézeti kivizsgálás alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett állapítható meg. 6.2.9. Agysérülést és agyműtétet követő állapot egy év eltelte után az egészségi alkalmasság – lehetőleg a műtétet végző – egészségügyi szolgáltatónál végzett kontrollvizsgálat eredményének figyelembevételével állapítható meg. 6.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 6.3.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt, b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén, c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban, d) rosszulléttel eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén, f ) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén, g) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén, h) agysérülés vagy agyműtét esetén. 6.3.2. Egészségi alkalmasság – kivéve abban az esetben, ha a ké-
relmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott – az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható: a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik, b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik, c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség. 7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK 7.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon kérelmező esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike: a) súlyos elmezavar, b) jelentős fokú gyengeelméjűség, c) a korral járó, súlyos viselkedési probléma vagy d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségzavar. 7.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 8. ALKOHOLFOGYASZTÁS 8.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 8.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved. 8.1.2. Azon kérelmező számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 8.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 8.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA 9.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 9.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat. 9.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre. 9.1.3. A 9.1.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre.
14
háziorvosi híradó 2013/3–4. 9.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 9.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak 10. VESE-RENDELLENESSÉGEK Bármelyik alkalmassági csoportba tartozó azon kérelmező számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 11.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 11.1.1. Azon kérelmező számára, aki a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 11.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 11.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 11.3. Azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos
szakvéleménye és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg, illetve újítható meg. 2. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez Az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma 1. Az egészségügyi szolgáltató neve, címe és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló EüM rendelet szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kapott kilencjegyű azonosító. 2. A vizsgált személy neve, születési helye, ideje, állandó lakóhelye 3. A vizsgált személy személyazonosságát igazoló irat típusa, száma 4. Az alkalmassági csoport 5. A korábbi járművezetésre jogosító okmány száma és az abban megtalálható korlátozások/feltételek 6. Az alkalmassági vizsgálat eredménye (ALKALMATLAN, ALKALMAS, ALKALMAS feltétellel, korlátozással) 7. A legközelebbi orvosi vizsgálat időpontja (év, hónap, nap) 8. A kiállítás helye, ideje 9. Az orvos neve, orvosi bélyegzője 10. A következő tájékoztatás: „Ezt a véleményt – ha a véleményt nem a vizsgált személy választott háziorvosa állította ki – az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül megküldi a vizsgált személy választott háziorvosának.”
ERZSÉBET HOSPICE ALAPÍTVÁNY ÁLLÁSHIRDETÉSE AZ ERZSÉBET HOSPICE ALAPÍTVÁNY FŐÁLLÁSÚ, RÉSZÁLLÁSÚ VAGY VÁLLALKOZÓ SZAKORVOST KERES OTTHONI HOSPICE SZOLGÁLATÁBA AZ ALÁBBI FELADATOKRA: - A beteg otthonában végzett palliatív célú kezelések és beavatkozások beteg vizsgálat, ellátási terv készítése, a beteg orvosi ellátásának szervezése, beavatkozások elvégzése. - Együttműködés a team tagjaival - Együttműködés a háziorvosi szolgálattal - Részvétel oktatóként a hospice képzésekben MUNKAVÉGZÉS HELYE: MISKOLC ÉS 35 KM‐ES VONZÁSKÖRZETE FELTÉTELEK: - orvosi egyetemi végzettség, szakorvosi képesítés (kivétel gyermekorvosi szakvizsga) - 80 órás akkreditált palliatív továbbképzés (a munkakör betöltése előtt az alapítványnál április hónapban megszerezhető) - Büntetlen előélet - Egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasság ELŐNYT JELENT: - belgyógyászat, aneszteziológia és intenzív szakorvosi, ideggyógyász, háziorvosi, onkológiai, tüdőgyógyászati szakvizsga. AMIT KÍNÁLUNK: - Rugalmas munkaidő beosztás, önálló munkaszervezés - Kiemelt bérezés megegyezés szerint - Jelentős szakmai fejlődés lehetősége - Támogató team közösség, jó munkahelyi légkör - céges autó vagy saját gépjármű használat költségtérítése - céges mobiltelefon Jelentkezését, önéletrajzát várjuk:
[email protected] e-mail címen, vagy a 3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11 postacímre. Ügyintéző: Ronyeczné Pálfy Andrea irodavezető, tel: 30/372-3766
15
háziorvosi híradó 2013/3–4.
KIND-es segítség a jobb hallásért Ha a hallószerv valamelyik részének működése zavart szenved és a hangfeldolgozás hibás, vagy nem működik, kialakul a halláskárosodás. Ha a hangvezető rendszerben van a hiba, akkor a vezetéses halláscsökkenés, ha a hallás-receptortól az agykéregig van a károsodás, az idegi halláscsökkenés a következmény. Lehet a kettőnek kombinációjaként úgynevezett kevert típusú csökkenés. A vezetéses halláscsökkenés számos esetben gyógyítható fülsebészeti beavatkozással.
Ha a műtét valamiért nem vihető keresztül, vagy nem áll rendelkezésünkre gyógyszer és egyéb kezelés, akkor lesz szükség a hallókészülékre. Az idegi halláscsökkenéseknél viszont csaknem minden esetben a hallásjavító készülék az egyedüli segítség. A halláscsökkenések különböznek egymástól, mind eltérően értékelendő, és mindegyik más-más készülékkel javítható. Szerencsére a technika fejlődésével egyre jobb és modernebb készülékek állíthatók csatasorba. Érthető, hogy a lakosság 10-12 százalékát kitevő nagyothallóknak milyen nagy szükségük van az optimális hallókészülék ellátásra. Ebben nyújt segítséget a KIND Halláscentrum, amely Magyarországon 19, Miskolcon 3 éve áll a hallássérültek szolgálatában. HALLÓSZERVEINK Ahhoz, hogy a hallószerv működését megértsük, elevenítsünk fel néhány fizikai, illetve akusztikai fogalmat. A hang keletkezése: hang keletkezik, ha valamilyen rugalmas test – a hangforrás – rezeg. A beszéd: az emberi hang úgy keletkezik, hogy a tüdőben fel-
halmozott levegő kifelé áramlik a gégén és rezgésbe hozza a hangszalagokat, melyek elzárják a levegő útját. A légnyomás növelésével a hangszalagok szétnyílnak, majd a nyomás csökkenésekor rugalmasságuk következtében újra összezáródnak. A hallószerv: a hangot fizikai ingerekből a hallórendszer elektrofizikai ingerekké, majd ezen elektromos jeleket a megfelelő központokba vezetve érzetté alakítja. Az akusztikai inger a hallójáraton keresztül mozgásba hozza a dobhártyát, ami a levegőjével csaknem megegyező akusztikai tulajdonságai következtében szinte veszteség nélkül adja át a hangrezgéseket a belső fül folyadékrendszerének. NEHÉZSÉGEK A KÖZLEKEDÉSBEN Mai rohanó világunkban a közlekedés és a vele kapcsolatos problémakör jelentős helyet foglal el. Mind a gyalogosok, mind pedig a járművel közlekedők számos nehézséggel szembesülnek közlekedés közben. Ma már az igen erős zajban nehéz észlelni a közeledő járműveket. Nagyon nehéz megbecsülni a sebességüket, a távolságukat, és még nehezebb felfogni azok jelzéseit, egyszóval a lehetséges veszélyhelyzet felmérését. Ráadásként pedig még ott vannak a megkülönböztetett jelzéssel közlekedő járművek: a mentők, a tűzoltók és a rendőrség. Sajnos a legtöbb esetben ők azok, akik azt hiszik, hogy jól hallhatók és láthatók, hogy a használt jelzéseik mindenki számára elegendőek ahhoz, hogy megjelené-
KIND Halláscentrum 3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. Tel.: 06-46/351-844
[email protected]
KUPON! Hallásállapot-felmérés 9 900 Ft helyett INGYEN! 15% kedvezmény elemek és ápolószerek vásárlásakor.
Iste h zt
sükkor az összes közlekedő pontosan tudja, hogy mi a dolga. Ez bizony egyáltalán nincs így! Amit nem árt tudni mindkét jármű utasainak: a gépkocsikban ülő jól halló vezető a sziréna hangját csak hozzávetőleg 60-70 méterről hallja meg. És abban a pillanatban még nem tudja, hogy milyen irányból szól. Amíg ez kiderül és a forgalom miatt hirtelen nem lehet megtorpanni, jelentősen lecsökken a reagáláshoz szükséges idő. Láthatjuk tehát, hogy a jó hallású embereknek sem egyszerű a közlekedésben való részvétel, képzeljük el hát, hogy mennyire sok gondjuk lehet a nagyothallóknak és a hallókészülék viselőknek. Figyeljünk, vigyázzunk rájuk! JOBB HALLÁS A KIND-DEL A német KIND már 1994-től működik Magyarországon, és ma már tizenegy szaküzlettel állnak a vásárlók rendelkezésére. Miskolcon is német színvonalú hallásgondozást kínálnak. Az érdeklődőt tájékoztatják az általuk nyújtott szolgáltatásokról és a hallásjavítás szakaszairól. Ezután részletesen megbeszélik, hogy hallásproblémája milyen gondot okoz az életében. A legmodernebb eszközökkel végzik el a hallásvizsgálatot, melynek eredményét részletesen ismertetik, és személyre szabott, ideális megoldási javaslatot állítanak össze. Minden vásárló két hétig ingyenesen próbálhatja ki az általuk javasolt megoldást. A tesztelés után közösen kiértékelik a tapasztalatokat. Vásárlásra csak pozitív eredmény esetén kerül sor. Ekkor indul el a hallásgondozás, amely mindaddig tart, amíg valaki hallásjavító eszközöket használ. A KIND gondoskodik a rendszeres karbantartásokról, megoldja a felmerülő javításokat. Minden hallással kapcsolatos problémában segíteni tudnak. Dávid Ildikó
k.
Érvényes:
Ajándék utalvány
05. 18-ig
A KIND miskolci Halláscentrum HÁROM AJÁNDÉKKAL KEDVESKEDIK mindenkinek, aki felkeresi Ne hagyja ki Ön sem!
3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. Tel.: 06-46/351-844
[email protected] KIND. Hallásgondozás német színvonalon. nvonalon.
16
