No title

TANANYAGBEOSZTÁS A pályázat megnevezése, jelzete:

TÁMOP – 3.1.4.–08/2-2008–0149 Címe:

„ A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán” Implementáló pedagógus: Oláh András Implementációs terület:

Ember és társadalom 8. osztály

Mátészalka, 2010. szeptember 1.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam

TANANYAGBEOSZTÁS 2010/11. tanév

Az „Ember és társadalom” műveltségterület középpontjában az EMBER világa áll. Három aspektusa: a történelem (múltismeret), az emberismeret, a társadalomismeret (jelenismeret). A műveltségterület az alábbi hagyományos értelemben vett tantárgyakat és modulokat foglalja magába:  Történelem  Hon és népismeret  Etika  Állampolgári ismeretek Célok és feladatok A történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi tudat kialakítása, a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme egy folyamat eredménye, s hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.



A hon- és népismeret tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. Az etika betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő viszonyába. Segít tudatosítani az értékdilemmákat. Fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret segít abban, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények Az „Ember és társadalom” műveltségterület fontos fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket tudjanak levonni.

szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket

A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző



információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ismeretszerzés, tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben-időben A tartalom kulcselemei A reflexiót irányító kérdések

Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan – nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmazzuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.



8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 – Heti óraszám: 2 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

o Önálló vázlat készítése. o Információk gyűjtése statisztikai adatokból. o Önálló kutatás adott témában informatikai eszközök segítségével, melynek eredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. o Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. o Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. o Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. o Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. o Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. o A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. (Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból, napi és hetilapokból, rádióműsorokból. o Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. o A XX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. o Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. o Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika) o Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam Kifejezőképességek


o Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. o Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása előzetesen megadott szempontok alapján. o Gazdasági, társadalmi, megfogalmazása.

politikai,

kulturális

jelenségek

összefüggéseinek

felismerése

o Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. o Statisztikai adatok bemutatása. o Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.

Tájékozódás időben

o Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. o Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.

Tájékozódás térben

o A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával o Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE 8. ÉVFOLYAM

Ember és társadalom A feldolgozáshoz ajánlott óraszám

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK (A fejlesztési tevékenységek

Tematikus fókusz

A gondolkodás fejlesztése a történelem tantárgy tartalmi keretei között 20 X 10 - 12 perc 8. évfolyam Az I. világháborút lezáró békerendszerek, Parlamenti demokrácia vagy diktatúra (fasizmus, nácizmus, kommunizmus), Magyarország a két világháború között, A II. világháború, A globalizálódó világ

és

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam kiemelt kulcskompetenciái)

Rendszerező képesség Kombinatív képesség Deduktív gondolkodás Induktív gondolkodás

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Tanítási eljárások

MÓDSZERTANI

Értékelés módja

ORIENTÁCIÓ Az esélyegyenlőség kezelése KÖVETELMÉNYEK


Halmazképzés, besorolás, definiálás, felosztás, sorképzés, sorképző osztályozás, hierarchikus osztályozás. Permutálás, variálás, kombinálás, összes részhalmaz képzése, Descartes-szorzat képzése. Választás, feltételképzés, előrelépő következtetés, visszalépő következtetés, választó következtetés, lánckövetkeztetés, kvantorok. Kizárás, átkódolás, analógiák képzése, sorozatok képzése. Ismeretszerzés, tanulás, Kritikai gondolkodás, Kommunikáció, Tájékozódás térbenidőben, A tartalom kulcselemei, A reflexiót irányító kérdések Egyéni munka (játék), differenciált csoportmunka (beszélgetés-vita), egyéni munka (szereplés), páros munka (dramatizálás), kooperatív csoportmunka (beszélgetés-vita), differenciált csoportmunka (szereplés), frontális osztálymunka (kérdve kifejtés). Egységes, differenciált és egyénre szabott, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása: társak értékelése, tanulói önértékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélés, visszajelzések, rávezetés. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése. Előrehaladás a saját gondolkodási képességének szintjéhez képest.



A feldolgozás menete Témakör 1. Bevezetés. Alapozó és fejlesztő szakasz I. átismétlése 2. Háborútól háborúig. Európa és az USA a húszas és a harmincas években 3. Magyarország a két világháború között 4. A második világháború. Magyarország részvétele a világháborúban 5. A globalizálódó világ 6. Magyarország története 1945-től napjainkig 7. Állampolgári ismeretek 8. Év végi ismétlés ÖSSZESEN:

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 13 10 12 8 11 7 5 74



1. BEVEZETÉS (ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ – az előző évek tananyagának átismétlése)

Tananyag

1. Bevezetés 2. Ismétlés - I. Történelmi korok – társadalmi formációk 3. Ismétlés - II. A polgárosodó Európa

4. Ismétlés - III. Magyarország a XVIII. században

5. Ismétlés - IV. A reformkor és a szabadságharc

Fejlesztési célok

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes a tanuló meghatározni a történelem tantárgy lényegét, hogy az etika: társadalmi mivel foglalkozik, s felismerni igazságtalanság a célját.

Tudjon a tanuló az alapozó és az eddig tanult fejlesztő szakasz minden fejezetéből egy-egy lényeges eseményt kiemelni, elmondani.

Legyen képes a tanuló az alapozó szakasz legfontosabb ismeretanyagát felidézni.

Az ismétlés során a kifejezőkészség segítségével tudjon a tanuló térben és időben tájékozódni és szóban, írásban tájékoztatást adni.

Használja az átismétléshez a tanuló a 7. osztályos tankönyvét és füzetét, továbbá az atlaszt, valamint az elmúlt állampolg. ism: tanév során készített - abszolutizmus v. jegyzeteit. alkotmányosság - a parlamentáris rendszer

A tanuló legyen képes az emberiség történetének, benne kiemelten Európa és a magyar történelem törvényszerűetika: a ségeinek kiemelésére. felvilágosult abszolutizmus megítélése

A tanév egésze során: Koncentráció: a topográfia, irodalom, ének-zene, KVK Gyűjtőmunka, etika: „A haza beszámoló minden előtt” (bemutathatók - az egyén a kor nagy történelemformáló egyéniségei)

Tudjon a tanuló különbséget tenni, illetve kapcsolatot teremteni a történelmi korok és a történelem legnagyobb hatású személyiségei között.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam szerepe honismeret: Dorgay Károly Vörösmarty M. etika: emigráció vagy megegyezés 6. Ismétlés - V. Mo. a XIX. század végén

állampolg. ism.: a dualista állam honismeret: a fény városa

7. Ismétlés – VI. Az I. világháború

etika: ok és ürügy

8. Ellenőrző dolgozat Év eleji felmérés

Az ismeretek alkalmazása A rendszerező képesség, az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése


Szituációs gyakorlat Önálló és kiscsoportos szövegfeldolgozás Forrásfeldolgozás Múzeumlátogatás Idegenvezetés



2. HÁBORÚTÓL HÁBORÚIG. EURÓPA ÉS AZ USA A HÚSZAS ÉS A HARMINCAS ÉVEKBEN

Tananyag

1. Az antant békerendszere

2. A Monarchia szétesése Új államok születése

3. A SzU megalakulása

4. A sztálini rendszer

5. A világ elmaradott térségei 6. Gazdasági és társadalmi fordulat a 20-as években 7. A nagy gazdasági világválság (1929−1933)

A műveltségterületen belül Fejlesztési célok érintett tantárgyak, modulok Legyen képes a tanuló, etika: politikai értelmezni az első világháború igazságtalanság kirobbanásának okát, legfontosabb hadi és politikai állampolg. ism: eseményeit, s végeredményét. - nacionalizmus - államformák Legyen képes felmérni a háború előtti, s a háború utáni állampolg. ism: területi változásokat. egypárti diktatúra Legyen képes megfigyelni, hogy mely népek, illetve nemzetiségek kerültek új országba. Legyen képes felismerni azt a történelmi törvényszerűséget, hogy az igazságtalan béke újabb békétlenséghez, háborúhoz vezet. A kifejezőképességet, s az ismeretszerző képességet

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Csoportmunka Prezentáció (IKT) Kooperatív csoportmunka

Csoportmunka Prezentáció (IKT)

etika: személyi Frontális munka kultusz, a gulagok Egyéni beszámoló (IKT) etika: az emberi Kooperatív jogok érvényesü- csoportmunka lése etika: a fogyasztói Frontális munka társadalom Prezentáció kialakulása társ. ismeret: az Kooperatív állami beavatkozás csoportmunka szükségszerűsége Prezentáció (IKT)


Tudjon a tanuló önállóan következtetéseket levonni arra nézve, hogy a szembenálló felek milyen célokért küzdöttek, s hogy a békekötés kielégítő volt-e mindegyik ország számára. Tudja a tanuló az eseményeket időben és térben követni, azaz térképen megmutatni, szóban megmagyarázni a háború utáni nagy változásokat, különös tekintettel a Monarchiára. Tudja a 20. századi Európára vonatkozó legfontosabb következtetéseket levonni, aminek lényege a fasizmus és a kommunizmus hatalomra kerülése.


8. Az európai fasizmusok hatalomra jutása (Olaszország)

9. Hitler hatalomra jutása Németországban

10. Úton egy újabb világháború felé 11. Összefoglalás – I.

12. Összefoglalás – II. 13. Témazáró dolgozat

újabb fogalmak, nevek (békediktátum, hadikommunizmus, személyi kultusz, terror, fasizmus, koncentrációs tábor, fajelmélet, kolhoz, New Deal, ötéves terv, GULAG) beemelésével fejleszthetjük. A téma feldolgozása során az időben egyszerre történő eseményeket tudni kell kezelni.

filozófia: a fasiszta ideológia etika:


Frontális munka Beszámoló, vita (IKT)

etika: a náci Frontális munka ideológia Prezentáció (IKT) az antiszemitizmus gyökerei etika: ok és ürügy Csoportmunka

Frontális munka Tanári prezentáció (IKT) Csoportmunka (vetélkedő)

Ezzel párhuzamosan tudja elmondani a New Deal (USA) irányvonalát, a demokrácia lényegét. Ismerni kell a korszak nagy egyéniségeinek rövid életrajzát.



3. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Tananyag

Fejlesztési célok

1. Az őszirózsás forradalom Legyen képes a tanuló az előző fejezetben tanultak alapján következtetni arra, hogy Magyarország útja a 2. Tanácsköztársaság következő világégés során Magyarországon hova fog vezetni. 3. Katonai és diplomáciai katasztrófa

4. A Horthy-korszak kezdete 5. A trianoni békerendszer

6. Bethlen István konszolidációs rendszere 7. Gazdasági és politikai válság Magyarországon

Legyen képes a tanuló a térben való ismereteket hazánk területére, illetve az elszakított országrészekre kiterjeszteni. Az időben történő tájékozódás a két háború közötti két évtizedet ölelje fel, szem előtt tartva az ezzel egy időben Európa nyugati és keleti térségeiben zajló eseményeket, illetve az USA-ban végbemenő folyamatokat.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok állampolg. ism: - államforma (köztársaság) etika: A cél szentesíti az eszközt?

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Csoportmunka (IKT) Csoportmunka Beszámoló (IKT)

honismeret: Mátészalka helyzete (román megszállás) etika: a terror (vörös – fehér)

Kooperatív csoportmunka

állampolg. ism. etika: kisebbségi sors etika: a politikai ígéret

Kooperatív csoportmunka (IKT) Kooperatív csoportmunka

Frontális munka

Frontális munka Filmvetítés (IKT)


Tudjon a tanuló a két háború közötti európai és magyar emlékhelyeket összekapcsolni, s azokból következtetéseket levonni. Tudja az eseményeket időben és térben elhelyezni, s a trianoni béke igazságtalanságát a tankönyvi szöveg és a térkép alapján bizonyítani. Tudja a Horthy-korszak alapján a háború előtti Magyarországot összevetni a maival. Tudja kezelni a tanuló az audio-vizuális eszközöket, hogy azok használatával sokoldalú ismeretekhez juthasson.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam 8. Életmód, kultúra, művelődés a két háború közötti Magyarországon 9. Magyarország útja a második világháború felé 10. Részösszefoglalás

A kifejező, továbbá az ismeretszerző és feldolgozási képességet új fogalmak, nevek (mint például revízió, infláció, nacionalizmus, Vix-jegyzék, kormányzó, vörös terror, népbiztos, statárium, direktórium, népiskola, nemzetiszocialista) beemelésével erősítetjük.


honismeret: Szalka – mint megyeszékhely

Csoportmunka Beszámoló (IKT)

etika: szövetségi elkötelezettség

Kooperatív csoportmunka Prezentáció (IKT) Csoportmunka

Tudjon a korszak meghatározó politikusairól, művészeiről, tudósairól olyan életrajzot összeállítani, amely lehetővé teszi a jobb megismerést. Tudja a tanuló önállóan (kevés segítséggel) a korszakban végbemenő változásokat magyarázni.

4. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

Tananyag

1. A második világháború kezdete 2. Franciaország kapitulál, Anglia ellenáll 3. A háború kiterjedése újabb földrészekre

Ajánlott A műveltségterületen belül tevékenység-formák Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei Módszertani érintett tantárgyak, javaslatok modulok Legyen képes a tanuló etika: ok és ürügy Frontális munka Tudja a tanuló a világháború párhuzamba állítani az első és a Dia (IKT) kirobbanásának okait. második világháború kirobbanásának körülményeit, etika: hazaszeretet Csoportmunka Tudjon szóban, írásban önálló továbbá legyen képes arra, hogy -nemzeti ellenállás kutatómunkával kapcsolatot levezesse a második világégés teremteni az első és a második közvetlen okait. Egyéni beszámoló világháború között. Csoportmunka

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam 4. A Szovjetunió megtámadása 5. Az Egyesült Államok hadba lépése 6. Magyarország bekapcsolódása a háborúba 7. A fordulat évei a világháború történetében

8. Magyarország a voronyezsi katasztrófa után. Német megszállás 9. A második világháború befejeződése. 10. Nemzetközi konferenciák. Békeszerződések 11. Összefoglalás

12. Összefoglalás

13. Témazáró dolgozat írása


Legyen képes a második háború etika: legfontosabb szakaszainak szövetségesi hűség eseményeit térben és időben elhelyezni. Legyen képes arra, hogy a háború kezdeti szakaszát, majd a szovjet etika: ürügy frontot, s a partraszállást vaktérképen jelölje.

Csoportmunka Egyéni beszámoló

A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozási képesség fejlesztése érdekében számos új fogalmat (mint például korridor, gettó, radar, furcsa háború, kamikaze, háromhatalmi szerződés, nyilasok, holokauszt, sárga csillag, partizánok, háborús bűnös, deportálás) kell beemelni a feleletbe, a kiselőadásba.

Kooperatív csoportmunka Prezentáció (IKT)

Legyen képes a tanuló arra, hogy a világháború összetettsége, bonyolult politikai helyzete ellenére a magyarság érdekeit és szerepvállalását fel tudja vállalni.

etika: bajtársiasság (Jány döntése)

Csoportmunka (IKT) Csoportmunka

Csoportmunka (IKT)

etika: atombomba Frontális munka (IKT) etika: hatalmi érdekek

Legyen képes a gyűjtött források (szöveges, képes) alapján feldolgozni, rendszerezni az információkat, továbbá tudja azt szóban előadni.

Csoportmunka

Frontális munka (IKT) Csoportmunka (vetélkedő) Önálló munka

Tudjon önállóan (vagy kevés segítséggel) összehasonlítást végezni megadott téma alapján (események, nagyhatalmak, helyszínek, fegyverek). Ismernie kell a tanulónak a korszak időbeli és térbeli jellemzőit. Tudjon kiselőadást tartani, amelynek anyagát önállóan kutassa fel és állítsa össze. Tudjon önállóan internetes és könyvtári kutatómunkát végezni, az előbbit megfelelő ellenőrzés mellett. Tudjon a második világháború, általa ismert eseményei alapján következtetéseket levonni, s azokat a mai társadalmi, politikai, gazdasági állapotokra kivetíteni.



5. A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG

Tananyag

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló a konkrét ismeretekre, a tantárgyhoz fűződő tanulási 2. A kommunista diktatúrák technikákra, tapasztalatokra támaszkodva meghatározni, megosztják a világot hogy milyen folyamatok kezdődtek el a második 3. A gyarmati rendszer felbomlása. A „harmadik világháborút követően a világ egyes térségeiben. világ” kialakulása 1. A kétpólusú világ kialakulása

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: társadalmi igazságtalanság

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Csoportmunka

állampolg. ism: - proletárdiktatúra

Egyéni beszámoló Csoportmunka

etika: a harmadik világ

Egyéni beszámoló Csoportmunka

4. A világgazdaság szocialista Tudjon következtetni a kétpólusú világ lényegére, a két, és kapitalista útja egymással szemben álló világrész kialakulásának etika: Mi a 5. Út az egyesült Európába körülményeire. fontosabb: a nemzeti érdek Legyen képes különválasztani a vagy az általános térbeli és időbeli jellemzőket, s emberi érdek? tudja megmutatni a térképen a (Montesquieu) tárgyalt országokat (például etika: a 6. A globalizáció előnyei és NDK, NSZK, vagy India, globalizáció veszélyei Kuba, Etiópia) térségeket. veszélyei


Tudjon a tanuló önálló feldolgozás alapján kiselőadást tartani. Tudjon a források, a tankönyv, a tanári magyarázat, a gyűjtött anyagok, s egyéb információk alapján „egységes” képet alkotni a 20. század második felének kétpólusú világáról.

Csoportmunka



Ismernie kell a sűrűn zajló események időbeli és térbeli változásait. Különösen fontos a Föld térképén való eligazodás, mert a globalizmus fogalma csak így érthető meg. Ismerje fel, s a megadott paraméterek alapján tudja kitölteni a vaktérképet.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam 7. Az európai szocialista rendszerek összeomlása

8. Részösszefoglalás

A kifejezőképességet, valamint állampolg. ism.: az ismeretszerző és feldolgozási szocialista és/vagy képességet az új fogalmak, polgári állam nevek (mint például NATO, vasfüggöny, katonai tömbök, cionista, KGST, berlini fal, nukleáris, SALT, diáklázadás, integráció, harmadik világ, olajárrobbanás, környezetkárosítás, túlnépesedés) beemelésével gazdagítsuk.


Frontális munka Egyéni szövegfeldolgozás Csoportmunka

Tudjon szóban és írásban a korszak nagy eseményeiről és jeles személyiségeiről beszámolót készíteni, illetve kiselőadást tartani.

Legyen képes a tanuló arra, hogy a 20. század közepétől napjainkig tartó folyamatokat fel tudja vázolni.

6. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1945-TŐL NAPJAINKIG

Tananyag

1. Magyarország szovjet megszállás alá kerül (1945−1948)

A műveltségterületen belül Fejlesztési célok érintett tantárgyak, modulok Legyen képes a tanuló az előző etika: önállóság fejezetekben tárgyalt ismeretek vagy függőség alapján önállóan

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Csoportmunka Egyéni beszámoló


Tudjon a tanuló a korszak témakörét illetően önállóan következtetéseket levonni, s azt

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam megfogalmazni azt, hogy Magyarország a kétpólusú világ 2. A Rákosi-rendszer kiépítése Magyarországon melyik részéhez tartozott, s az a különböző korszakokban 3. Az „ötvenes évek” és Nagy (Rákosi-korszak, 1956, Kádárkorszak) hogyan működött. Imre reformkísérlete

4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 5. A Kádár-korszak (1956−1988) 6. Helytörténeti kirándulás

7. A határainkon túl élő magyarok helyzete 8. A pártállam csődje és összeomlása. A rendszerváltás kísérlete 9. Összefoglalás 10. Összefoglalás 11. Témazáró dolgozat írása

Legyen képes az eseményeket térben és időben elhelyezni. A kifejező, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozó képességet olyan új fogalmak és nevek (mint például a szalámitaktika, málenykij robot, fényes szelek, sortüzek, B-lista, padlássöprés, egypártrendszer, téeszesítés, háztáji, államosítások, pufajkások, privatizáció) beemelésével erősítsük. Legyen képes a tanuló arra, hogy kiemelje a 20. század második felének nagy fordulópontjait, főbb eseményeit, s azt legyen képes összevetni a magyarországi történésekkel.


állampolg. ism: Csoportmunka - egypárti diktatúra (IKT) etika: morális megfontolások Nagy Imre politikájában etika: társadalmi elégedetlenség etika: megtorlás és megfélemlítés honismeret: fejlődés és rombolás a 60-as években állampolg. ism.: kisebbségi lét állampolg. ism.: demokratizálódás

Frontális munka Egyéni szövegfeldolgozás

megfogalmazni, majd saját szavaival előadni. Tudja a tanuló a magyarországi eseményeket térben és időben elhelyezni.

Tudja az egyetemes történelem Csoportmunka kapcsán tanult eseményeket Filmvetítés (IKT) összeegyeztetni a 20. század (Szabadság, szerelem) második felének Kooperatív magyarországi történelmével. csoportmunka Prezentáció (IKT) Tudjon kiselőadást tartani, Múzeumlátogatás amelynek anyagát a tanuló önállóan, vagy kevés segítséggel állítsa össze. Csoportmunka

Frontális munka Egyéni szövegfeldolgozás Frontális munka (IKT) Csoportmunka (vetélkedő)

Tudjon a könyvtárban és az interneten források után nézni. Tudjon tájékozódni a térképen, s a vaktérképen a kért adatokat bejelölni.



7. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A műveltségterületen belül Tananyag Fejlesztési célok érintett tantárgyak, modulok állampolg. ism: Államformák és kormányzati Legyen képes a tanuló a tankönyv és a munkafüzet - van-e ideális rendszerek segítségével a Magyar forma? Köztársaság alkotmányos etika: jogokkal Az állampolgár alapvető rendjének legfontosabb élni vagy jogai és kötelességei elemeit megismerni, s annak visszaélni gyakorlatát a saját etika: a Parlamenti és lakóhelyének önkormányzatán választások önkormányzati választások át megfigyelni. tisztasága Az állam feladatai és a Legyen képes a megadott legfőbb hatalmi ágak szempontok szerint a televízió híradóinak adásait figyelni, s etika: a független Az igazságszolgáltatás. annak alapján „beazonosítani” bíróság (Ny-EU: A helyi önkormányzat a tankönyvben tárgyalt esküdtbíráskodás) intézmények működését. Látogatás a Polgármesteri állampolg. ism.: hivatali ügyintézés Hivatalban Legyen képes lejegyezni, hogy milyen napi ügyek, események kapcsán látott, hallott híradást Összefoglalás például az alkotmánybíróságról, a parlamentről, a kormányról,

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Csoportmunka

Kooperatív csoportmunka Prezentáció (IKT) Frontális munka Egyéni beszámoló Csoportmunka (IKT) Csoportmunka

Tanulmányi kirándulás


Tudjon a tanuló önállóan, vagy kiscsoportban dolgozva a napi események kapcsán következtetéseket levonni az állam, a parlament, a bíróság, az alkotmánybíróság, az ügyészség, az illetékes ombudsman vagy éppen a helyi önkormányzat tevékenységét elemezve. Tudja a tanuló, hogy melyek a gyerekek és a felnőttek alapjogai és kötelességei. Tudja, hogy a legkülönfélébb jogi, hivatali dolgokról hol lehet információkat szerezni.

Csoportmunka Ismerje a könyvtári és az internetes hozzáféréseket, ahol minden, állampolgárt érintő jognak, törvénynek utána

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. évfolyam az egyes minisztériumokról, a rendőrségről, tűzoltóságról, a bíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről, vagy éppen a választásokról és a népszavazásról. Egy-egy életből ellesett mozzanat hitelessé teszi, s általa a 14 éves állampolgár jobban megismerheti a magyar állam belső életét. Legyen képes megérteni, hogy még a nagyon hasonló berendezkedésű szomszédos államok is más törvények alapján működnek, mint a hazánkban. Legyen képes a tanuló arra, hogy az állampolgári jogok és kötelességek dolgában jártasságot szerezzen, továbbá tisztában legyen azzal, hogy a határon túl élő magyarok milyen jogokkal rendelkeznek, milyen a kapcsolatuk az anyaországgal.


lehet nézni. Tudjon a tanuló a legfrissebb politikai, társadalmi eseményekről – ami a nagyvilágban és idehaza történik –, s tudja azokat összeegyeztetni. Hasonló módon egyeztesse össze az országos súlyú dolgokat a helyi eseményekkel, ami a közügyekben való részvételre ösztönöz.



8. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

Tananyag

Év végi ismétlés – I. (Az I. világháború következményei) Év végi ismétlés – II. (Magyarország a két világháború között)

Év végi ismétlés – III. (A II. világháború) Év végi ismétlés – IV. (Hatalmi átrendeződés a világháború után) Év végi ismétlés – V. (Magyarország a XX. sz. második felében)

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló a 8. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjait felidézni, ha kell, segítséggel.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: „a győztes mindent visz”

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok

Frontális és csoport – munka (IKT)

állampolg. ism: Frontális és csoport- a fehérterrortól a munka (IKT) parlamentáris Legyen képes a tanuló térben, rendszerig időben tájékozódni. Frontális és csoportetika: munka (IKT) a háború célja Frontális és csoportetika: hatalmi munka (IKT) érdekek honismeret: Frontális munka (IKT)


Tudja önállóan felidézni a tanuló a korszak nagy fordulópontjait. Tudjon adott témáról rövid beszámolót tartani.



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés a fejlesztő szakasz megismerési folyamatának a zárása. Természetesen magába foglalja az elsajátítási időszak (két tanév) egészét. Az értékelés egyrészt a tanuló tudására (képességek, készségek, tantárgyi tartalmak), másrészt a tanári tevékenységre (didaktika, módszertani alapelvek gyakorlata) irányul. Az életkori sajátosságokból eredően kiemelten fontos a tudásanyagnak a gyakorlatban történő alkalmazása. Más szempontból az életkori sajátosság – kiváltképpen a 8. évfolyamon – a 20−21. század történéseivel párosulva, a személyiség fejlődése mellett erőteljesen hat a világnézet alakulására.. Az értékelés legegyszerűbb, közvetlenül mérhető módja az ellenőrzés, amely történhet szóban és írásban. Szóbeli ellenőrzés  A leggyakoribb közvetlen szóbeli ellenőrzés a feleltetés.  A szóbeli ellenőrzés másik lehetősége a kiselőadás, amely egy-egy adott témában való elmélyülésre, valamint kutatómunkára ad lehetőséget.  Hasznos szóbeli ellenőrzési módszer a vita, amelynek előnye, hogy abban egyszerre, adott idő alatt két vagy több tanuló is részt vehet.  A szóbeli értékelések közé sorolhatjuk a forráselemzést, ami nemcsak írásban, hanem élőszóban is alkalmas a megnyilvánulásra, a kritikai gondolkodás minősítésére.  A szóbeli értékeléshez sorolhatjuk a szituációs játékot és a vetélkedőt is. Összefoglalva: a szóbeli megnyilvánulások bármelyik formája a reprodukálás képességét és a kifejezőkészséget fejleszti. Írásbeli ellenőrzés A 13-14 éves tanulóknak – készülve a középiskolába – meg kell tanulniuk jegyzetelni, vázlatot készíteni. Ez a lényeglátás fejlesztését, az otthoni tanulás folyamatát, a szülő tájékoztatását is lehetővé teszi.  Készíthet a tanuló adott témában esszét, amely kutatómunkára, önállóságra, a lényeg felfedezésére nevel.  A forráselemzés írásban is elvégezhető.  Az ellenőrzés gyakori formái közé tartoznak a teszt-feladatlapok. A tesztlapokon szerepelhet keresztrejtvény, vaktérkép, betűrejtvény, párba állítás, időrendbe állítás, fogalmak, események, földrajzi nevek, történelmi személyiségek adatainak pótlása, esszék, források felismerése, értékelése, gazdasági mutatók kiszámítása, grafikus, diagramos, táblázatos ábrázolása).  Írásbeli ellenőrzés lehet a tablókészítés, hiszen a gyűjtött képeket a tanulók feliratokkal látják el.



A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

No title

Recommend Documents