No title

Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: [email protected] 1-81/2008.

MEGHÍVÓ Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. október 13-án – hétfın – 1600 órakor tartja ülését a Polgármesteri Hivatal tanácstermében, melyre ezúton meghívom.

Napirendi javaslat:

1./ A Dorogi Rendırkapitányság beszámolója a község közbiztonsági helyzetérıl. Elıadó:

Krasula János

a rendırkapitányság vezetıje.

2./ Tájékoztató a Sárisáp-Annavölgy Polgárır Egyesület községben végzett tevékenységérıl. Elıadó:

Kun Csaba

egyesületi elnök.

3./ Tájékoztató a falugazdász községben végzett tevékenységérıl. Elıadó:

Keszthelyi Zoltán

falugazdász.

4./ Tájékoztató a község állategészségügyi helyzetérıl. Elıadó:

dr. Kollár Sándor

állatorvos.

5./ Tájékoztató a Sárisápi Szlovák Önkormányzat mőködésérıl. Elıadó:

Huberné Kisgyıri Katalin

elnök

6./ A 2009. évi belsı ellenırzési terv jóváhagyása. Elıadó:

Flórián Józsefné

jegyzı.

1

7./ A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatának jóváhagyása. Elıadó:


jegyzı.

8./ A települési képviselık tiszteletdíjáról szóló rendelet megalkotása. Elıadó:

Kollár Károly

polgármester.

9./ Sárisáp Építési Szabályzatáról szóló 18/2006. (IX.27.) rendelet módosítása. Elıadó:

Kollár Károly

polgármester.

10./ A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Intézményeire Vonatkozó Feladat-ellátási, Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Terv tervezetének jóváhagyása. Elıadó:


jegyzı.

11./ Tájékoztató az átruházott hatáskörben tett intézkedésekrıl, a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, két ülés közötti eseményekrıl. Elıadó:

Kollár Károly

polgármester.

12./ Egyebek.

S á r i s á p, 2008. október 6.

Kollár Károly polgármester

2

1

Melléklet az 1. napirendi ponthoz

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG DOROGI RENDİRKAPITÁNYSÁG KÖZRENDVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY Málnás Zsolt r. ırnagy osztályvezetı 2510 Dorog, Bécsi u.40. Pf.: 1. Telefon: 33/512-774; IRM: 21/56-72 Fax: 33/512-778; IRM: 21/56-85 e-mail: [email protected]

Szám: 81-

/2008. ált.

BESZÁMOLÓ Sárisáp község közbiztonsági helyzetérıl

Tisztelt Képviselıtestület!

Hölgyeim és Uraim! Sárisáp község a Dorogi Rendırkapitányság mőködési területéhez tartozik. Sárisápon, és a területhez tartozó Annavölgyön 2000 óta Pál József r.tzls. a körzeti megbízott, aki munkáját folyamatosan jó színvonalon végezte az elmúlt idıszakban. Az eddigi teljesítménye alapján továbbra is alkalmasnak tarjuk a körzeti megbízotti feladatok ellátására a településen. Az elmúlt évben is igyekeztünk, hogy a körzeti megbízottat csak nagyon indokolt esetben vonjuk el a területérıl. Ezek az esetek többnyire az osztály létszámhiánya miatt - ami az elmúlt évben sajnos tovább nıtt - a folyamatos közterületi járırszolgálat biztosítása érdekében történtek. Ha a körzeti megbízottat el is kellett vonni a területrıl más feladat ellátására (pl. járırszolgálatra ill. sebességellenırzéshez), a szolgálat tervezése során ügyeltünk arra, hogy a lehetıségekhez mérten ez esetekben is megjelenjen a területén. Ezen túlmenıen az elmúlt évben - lehetıségeinkhez mérten - folyamatosan vezényeltünk rendıri szolgálatot Sárisápra közlekedési és közbiztonsági feladatok ellátására. A körzeti megbízottak területen történı szolgálat ellátását csökkentette az a tény, hogy 2006. szeptemberétıl İk is rendszeresen láttak el csapatszolgálati feladatokat Budapesten. A technikai ellátottságát tekintve a körzeti megbízott rendelkezik Sárisápon KMB irodával. Az ügyiratok feldolgozása egy speciális számítógépes program használatát igényli, ezért sajnálatos módon az írásos tevékenység elvégzéséhez minden esetben be kell jönni a rendırkapitányságra. Szolgálatát a saját tulajdonú, de szerzıdés alapján, szolgálati célra engedélyezett személygépkocsival látja el. A részére térített gépkocsi futás a területhez tartozó 2 településre havonta összesen 800 km. Amennyiben szükséges volt, a körzeti megbízott részére minden esetben biztosítottunk a feladat végrehajtásához megkülönböztetı jelzéssel ellátott szolgálati gépkocsit.

2


Pál József r. zls. úr az elmúlt évben 91 személlyel szemben alkalmazott helyszíni bírságot 508.000 Ft. értékben. Arról nem vezetünk statisztikát, hogy ebbıl mennyi volt sárisápi lakos. Szabálysértési feljelentést tavaly 97 esetben tett. A település lakosainak jogkövetését vizsgálva megállapítható, hogy 2007-ben a Dorogi Rendırkapitányság beosztottai 40 esetben kezdeményeztek szabálysértési feljelentést sárisápi lakos által elkövetett szabálysértés miatt. A szabálysértések nagy része, ¾-e közlekedési, illetve közlekedési igazgatási szabálysértések. A 40 szabálysértésbıl 1 sebesség jelentıs túllépése, 5 engedély nélküli vezetés, 9 ittas vezetés, melyek a kiemelt szabálysértések közé tartoznak, valamint 16 esetben kisebbfokú közlekedési szabálysértés miatt tettek feljelentést. 9 szabálysértés közrend elleni jellegő volt A számok alapján megállapíthatjuk, hogy a település lakosainak körében az országos átlaghoz hasonlóan rossz a közlekedési morál, ami a rendırség részérıl fokozott figyelmet igényel a folyamat megállítása miatt. Ez azért is szomorú, mivel ezek a szabálysértések a fı baleseti okok. A Dorogi Rendırkapitányság beosztottai tavaly 4 fı elfogását és 11 fı sárisápi lakos elıállítását hajtották végre bőncselekmény miatt.. Pál József 2007-ben 32 személyes szabadságot korlátozó intézkedésében vett részt. Bőncselekmények alakulása: 2005

2006

2007

Lopás Betöréses lopás Testi sértés Önbíráskodás Rongálás Garázdaság Jármővezetés ittas v. b. állap. Jármő önkényes elvétele Egyedi azonosító jel megham. Magánlaksértés Vissz. lıfegyv. v. lıszerrel Rablás Zsarolás Hitelsértés Szerzıi jogok megsértése Magánokirat hamisítás Személyi szabadság megsért. Házasság, család elleni bcs. Egyéb, személyek javai elleni bcs.

19 11 1 5 2 11 4 1 2 4 1 1 5

10 3 2 1 4 2 1 1 2 2 -

11 8 5 3 6 2

Sárisáp összesen:

62

29

54

Dorog Rk. illetékességi ter.

1222

1223

1109

2 1 2 1 7 6

3


A bőncselekmények alakulását vizsgálva az elızı évhez képest növekedés állapítható meg. A bőncselekmények nagy részét, a vagyon elleni cselekmények teszik ki, a lopások száma nem növekedett jelentısen, azonban a betöréses lopások száma több mint kétszeresére nıtt az elızı évhez lépest. A házasság és család elleni bőncselekmények számában tapasztalhatunk még erıteljes emelkedést ami azonban köszönhetı annak is, hogy a rendırség kiemelt figyelmet fordít az ilyen jellegő bőncselekmények megelızésére és felderítésére. A Rendırkapitányság mutatóinak vizsgálata során az ismertté vált bőncselekmények számában kis mértékő csökkenést tapasztalunk, ennek ellenére a bőnügyi mutatók pozitív tendenciát mutatnak. A nyomozás eredményesség kis változással, folyamatosan jó szinten van. Ez a folyamatosan jó tendencia tapasztalható az ismeretlen felderítési mutató vizsgálatakor is. 2003-ban 47,3. %, 2004-ben 43,3 %, 2005-ben 47.7 %, 2006-ban 52,1 % 2007-ben 53,8 % volt. A bőnmegelızéshez kapcsolódóan a tavalyi évben is megtartottuk a D.A.D.A. program oktatását az általános iskolában, mely elıadáson a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdések is szóba kerültek. Örvendetes dolog a településen az önkéntes alapon mőködı polgárır szervezet, amely nagy mértékben segíti a Rendırség bőnmegelızési munkáját. Jelenlétük nagy segítség a település közbiztonságának megszilárdításában. A helyi kmb-vel, és a Rendırkapitányság vezetésével jó a kapcsolatuk, és bízunk benne, hogy a jövıben is jó együttmőködéssel dolgozunk majd együtt. Tavaly a településen felkérésükre biztosítottuk a rendezvényeket, a felvonulásokat szükség szerint rendıri felvezetéssel is. Évek óta részt veszünk az Általános Iskola tavaszi sportnapján. A közlekedésbiztonsági helyzetrıl elmondható, hogy 2005-ben halálos baleset nem történt a településen, 4. súlyos és 3 könnyő sérüléses balesetben intézkedtünk. 2006-ban 1 halálos, 2 súlyos sérüléses, és 3 könnyő sérüléses baleset történt, míg 2007 évben halálos baleset nem történt, 3 súlyos sérüléses és 4 könnyő sérüléses baleset következett be a községben. A személyi sérülés nélküli, anyagi káros közlekedési balesetek száma emelkedett, 2005-ben 5, 2006-ban szintén 5, míg tavaly 10 anyagi káros közlekedési balesetben kellett intézkednünk a településen. Azonban mivel az ilyen jellegő baleseteknél nem szükséges a rendırség értesítése, ezért a látenciát figyelembe véve több anyagi káros közlekedési baleset is bekövetkezhetett, amirıl a rendırség nem szerzett tudomást. Az elmúlt évben jó kapcsolatot tartottunk fenn az Önkormányzattal, és ezt idén is folytatni kívánjuk. Örömmel vesszük a polgárırség aktív mőködését, a körzeti megbízottal való jó kapcsolatukat. Összegzésként megállapítható, hogy Sárisáp község közbiztonsága a statisztikai adatokat figyelembe véve jónak mondható. A körzeti megbízott a feladatainak ellátására alkalmas, és mindannyian azon dolgozunk, hogy a lakosok biztonságérzete javuljon.

4


Kérjük a Tisztelt Képviselı Testületet, hogy beszámolónkat a közrend és közbiztonság helyzetérıl elfogadni szíveskedjenek, és minden téren kérjük hathatós támogatásukat a község közrend- közbiztonságának jobbá tétele érdekében. Dorog, 2008. október 07.

Málnás Zsolt r. ırgy. osztályvezetı

Jóváhagyom: Krasula János r. ırnagy. kapitányságvezetı

Melléklet a 2. napirendi ponthoz

Sárisáp – Annavölgy Polgárır Egyesület Önálló civil szervezet 2523 Sárisáp, Fı út 123. Tel: 30/9349-423 Tárgy: Beszámoló

Kollár Károly polgármester részére

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbiakban tájékoztatom Önt Egyesületünk 2008. január 1. és szeptember 30. idıszak közötti tevékenységérıl, munkájáról. Alapító tagjaink nagy részére töretlenül folytatja a több mint 10 éve elkezdett önkéntes munkát, de fiatalok is csatlakoztak hozzánk. Természetesen folyamatosan várjuk az újabb jelentkezıket, akik részt kívánnak venni a két község biztonságának, nyugalmának megırzésében. A szolgálati idın kívül is fontosnak tartjuk, hogy mindannyian figyeljünk oda egymásra, a környezetünkre; szükség esetén nyújtsunk segítséget szomszédainknak, embertársainknak, valamint mőködjünk együtt a hatóságokkal.

1. Mőködési terület: Sárisáp – Annavölgy • • • •

Megnevezés: SAPE Létszám: 19 fı Cégbírósági bejegyzés száma: PK60045/1995 Az egyesület vezetıje: Kun Csaba

2. Polgárırök önálló szolgálat ellátása az idıszakban: • • •

Alkalom: 72 Átlag létszám: 3,3 fı/alkalom Összes óra: 1065

3. Polgárırök szolgálatellátása az idıszakban rendırrel közösen: • • •

Alkalom: 1 Összes fı: 12 Összes óra: 48

4. Jelentısebb polgárır intézkedések, eredmények: • • • • • • • •

Állandó szolgálatok minden hétvégén Részvétel iskolai akadályversenyeken, segítség a feladatok levezetésében Bálok, összejövetelek, a két község különbözı rendezvényeinek, ünnepeinek biztosítása Sárisápi falunapok zavartalan, biztonságos megrendezésében, levezetésében aktív részvétel Közúti baleseteknél helyszín biztosítása A környéken elszabadult lovak befogásában való segítés Eltőnt idıs személy keresése Havi szinten vezetıségi és taggyőlés megtartása

5. A polgárırség mőködésének finanszírozása: •

• • • • •

Sárisáp önkormányzatától a költségvetésben szereplı anyagi támogatást megkaptuk, sajnos Annavölgy esetében ez rajtunk kívülálló okok miatt meghiúsult, így számunkra nagy összegtıl esett el egyesületünk Irodahelyiséget biztosítanak számunkra értekezletekre Tagjaink 1000 Ft tagdíjat fizetnek évente Az SZJA 1% felajánlásokra minden évben számítunk Labdarúgócsapatunk itthoni mérkızéseinek biztosítását a Sikér Kft alkalmanként 5000 Ft-tal honorálja. Idén októberben harmadik alkalommal rendezzük meg a Polgárır bált, melynek bevételét folyó költségeinkre szánjuk

Tisztelettel: Kun Csaba Elnök Sárisáp. 2008. szeptember 30.


Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2008. szeptember 13-ai testületi üléséhez elıterjesztés

Tájékoztató a falugazdász Sárisáp községben végzett tevékenységérıl

Készítette: Keszthelyi Zoltán falugazdász

Tisztelt Képviselı-testület! A község területén folyó mezıgazdasági tevékenység eloszlása szinte semmit sem változott a tavalyihoz képest. A szántóterület mintegy 9/10-részét két társas vállalkozás, a Gyermely Rt. és a Pilisi Táj Rt. mőveli. A maradék területen osztoznak a regisztrált, illetve nem regisztrált termelık. Területalapú támogatást 2008-ban a társas vállalkozásokon kívül 13 fı igényelt (2007. évben szintén 13 igénylı volt). 2007-ben egyéni ıstermelıi igazolványt 22, közös igazolványt 2 fı hosszabbított (érvényesíttetett), 4 fı váltott új igazolványt, 1 fı pedig megszüntette. 2008-ban október 1-jéig 16 egyéni, 1 közös igazolvány lett meghosszabbítva, és 2 db új igazolványt váltottak. A tavalyihoz képest az aktív ıstermelık száma 30 fırıl 22 fıre csökkent (október 1-jéig), ami fıként a megváltozott APEH jogszabályoknak köszönhetı.

2008 júliusától a településeken a fogadóórák nem voltak megtartva, központi ügyelet volt, mert a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál a helyszíni ellenırzésekhez voltunk beosztva, szakértıként. Három megye területén 16 ezer hektárt ellenıriztünk. Augusztusban központilag mindenhol leállították a fogadóórák megtartását, és az önkormányzatok levélbeni megkeresésére adott visszajelzéstıl tették függıvé 2008. október 1-jétıl a régi rend szerinti visszaállást. A megyében minden önkormányzat továbbra is igényt tart a településeken tartott fogadóidıre. Sárisáp, 2008. október 2.

Keszthelyi Zoltán falugazdász


Beszámoló Sárisáp község állategészségügyi helyzetérıl

Tisztelt Képviselıtestület!

Már évek óta községünk és a környezı településeinek egyik legnagyobb problémája a dögkutak bezárása, melyeket EU jogszabályokra hivatkozva szüntettek meg. Az új jogszabály miatt az állattartók az állati tetemekkel, ill. az egyéb állati eredető hulladékokkal / pl. disznóvágás során keletkezı, fel nem dolgozható melléktermékek/ nem tudnak mit kezdeni. Ennek oka az, hogy a dögkutakat ugyan bezáratták, de a környezı kistérségek nem tettek semmit a dögkutak helyettesítésére / pl. hullaégetı /. Az egyes települések anyagi okokból nem tudják felvállalni a hullák jogszabálynak megfelelı megsemmisítését. A problémát csak kistérségi szinten, összefogással lehetne megoldani. A problémát már többször jelezték a települések Dorog városa felé, mint a kistérség vezetı településének, de érdemi elırelépés nem történt. Esztergomban idén üzembe helyeztek egy hullaégetıt, mely 600 Ft/kg összegért vállalja az elhullott kutyák megsemmisítését. A magas költségek miatt kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A másik nagy probléma a kóbor kutyák befogása, elszállítása és megfelelı elhelyezése. Dorogon és Esztergomban ugyan mőködik gyepmesteri szolgálat, de ezek igénybevétele elég bizonytalan, sokszor lehetetlen. Új fejlemény, hogy egy dorogi illetı / Kele Tibor/ vállalkozóként viszonylag elfogadható áron, szükség esetén elvégzi a kóbor kutyák befogását, 14 napos megfigyelését és szükség esetén elaltatását. A kóbor kutyák mellett sajnos „kóbor rókák” is vannak a községben. Ezt többen jelezték a Hivatal felé, ezért a Polgármester úr javaslatára 2007-ben vásároltunk 3 db rókacsapdát, melyeket a lakosok ingyenesen kölcsönkaphatnak. Sajnos ez nem bizonyul hatékony megoldásnak. Szerencsére a rókákat is immunizálják veszettség ellen, így legalább annak az esélye, hogy a róka veszettséget terjesszen, minimálisra csökkent. A kutyák veszettség elleni szervezett oltása szeptember elején rendben lezajlott. Jelenleg a háznál oltásokat végzem. A szervezett oltásra elhozott kutyák száma az utóbbi években kisebb – nagyobb ingadozással, hasonló nagyságrendő. Köszönöm a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak az oltások szervezésében és lebonyolításában nyújtott szakszerő segítséget. 1

Községünkben a haszonállatok száma évrıl-évre csökken. Ez a tendencia a szarvasmarhákra, sertésekre, nyulakra és a baromfira is vonatkozik. A legdrasztikusabb csökkenés a sertések számában figyelhetı meg. Talán a kedvtelésbıl tartott ún. hobbilovak száma mutat enyhe növekedést, ennek köszönhetıen egyre több sárisápi gyerek ismerkedik meg a lovakkal, a velük való munkával, ill. tanul meg lovagolni vagy fogatot hajtani. Véleményem szerint ez mindenképpen pozitívan értékelendı. Járványszerő megbetegedés az elmúlt években egy állatfaj esetében sem jelentkezett. Ez köszönhetı annak is, hogy a szarvasmarháknál, sertéseknél és lovaknál meghatározott idıközönként szőrıvizsgálatot végez az állategészségügyi hatóság. Ezek a szőrıvizsgálatok természetesen Sárisáp állatállományát is érintik. Ezekkel a szőrıvizsgálatokkal megelızhetı az emberre veszélyes vagy emberre veszélytelen, de nagy anyagi kárral járó állatjárványok kialakulása. Az Állategészségügyi Hatóság is elérte a korunkra oly jellemzı reform, és 2007-ben az egész Hatóságot átszervezték megyei és országos szinten is. Az eddig önállóan mőködı állategészségügyi szervezetet összevonták a Talaj-és növényvédelemmel, a Falugazdász hálózattal és az Állami Erdészeti Hivatallal. A közös szervezet neve Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Természetesen az összevonás ellenére minden érintett szervezet ugyanazt a munkát végzi, mint az átszervezés elıtt, csak a „névtábla„ változott. 2007-es év vége számomra fontos változást hozott, hisz ez év november 15-én kineveztek hatósági állatorvosnak. Így a korábbi munkám mellett ellenırzési, járványvédelmi, élelmiszerbiztonságot érintı feladatokat is el kell látnom. Ezt a munkát köztisztviselıként végzem, és ez összeférhetetlen az Önkormányzati képviselı-testületi tagsággal. Ezért 2007 decemberében lemondtam képviselıtestületi tagságomról.

dr. Kollár Sándor állatorvos

Sárisáp, 2008. október 1. 2

Melléklet: az 5. napirendi ponthoz TÁJÉKOZTATÓ A SÁRISÁPI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT MŐKÖDÉSÉRİL Tisztelt Képviselı-testület! A helyi szlovák önkormányzat 2008-ban végzett tevékenységérıl tájékoztatom Önöket. Továbbra is a megalakulásunkkor megfogalmazott célkitőzéseink irányították munkánkat. - a szlovák nyelv, a helyi népi hagyományok, szokások ápolása és megırzése; - a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének folytatása és kiszélesítése testvérvárosunkkal – Handlovával; - a helytörténeti kiállítás anyagának megırzése, gondozása és gyarapítása, Munkánkat a 2008. évi munkatervünkben meghatározottak szerint végeztük. Eddig 5 testületi ülést tartottunk és 19 határozatot hoztunk. Tagjaink továbbra is aktívan, szívvel-lélekkel végezték munkájukat. Mindig számíthattunk a helyi intézmények, a civil szervezetek, a helytörténeti kör és a polgármesteri hivatal dolgozóinak segítségére. Január 26-án Piliscsévi Szlovák Önkormányzat rendezésében a Pilisi Szlovákok Bálján vettünk részt Dorogon. Február 8-9-10-én Békéscsabán az Országos Szlovák vezetık találkozóján vettünk részt közösen a Piliscsévi Szlovák Önkormányzat tagjaival és a Pávakörrel. Részt vettünk egy hagyományos szlovák esküvın. Pilisszentkereszten „siska” fesztiválon vettünk részt. Március 1-jén az Annavölgy és Sárisáp Kertbarátok és Borbarátnıinek Egyesülete által szervezett borverseny eredményhirdetésén bordalok éneklése közösen a Pávakörrel. Az Emlékházban fogadtuk az iskola tanulóit, akik hagyományteremtı télőzı programmal kedveskedtek az érdeklıdıknek. 29-én a Szlovák Nagykövetségen Országos Szlovák Gazdasszony „Gazdinka” Találkozón vettünk részt. Minden község a helyi hagyományoknak megfelelı ételeket készített és kínált. Április 4-én Tardosbányán Megyei Szlovák Szervezetek Találkozóján vettünk részt. 12-én Kesztölcön Országos Szlovák Emlékház vezetıinek találkozójára voltunk hivatalosak. 26-án Nemzetiségi Nap és Idısek Napja a Mővelıdési Házban. A Magyarországi Szlovák települések esküvıi népviseletébıl kiállítást rendeztünk, mely egy hétig volt megtekinthetı. A Mővelıdési Házban 3 napos tánctanfolyamot szerveztünk az általános iskola mindkét szlovák tánccsoportja részére.

Május 31-én Megyei Felnıtt Nemzetiségi találkozón vettünk részt Oroszlányban. A Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért Alapítvány pályázatot hirdetett meg a megyei nemzetiségi találkozó utazási költségének megtérítéséhez. Az önkormányzat 30.000 forint vissza nem térítendı támogatást kapott, mely teljes egészében fedezte a nemzetiségi csoportok utazását. Júniusban Szlovák nyelvi tábort szerveztünk a Magas-Tátrába. 25-én Pilisszentkereszten Pilisi Régió ülése, meghívott vendég a Szlovák Nagykövet. Pávakör és kertbarátkör közös kirándulása: Somlóhegy, Herend és Veszprém. Júliusban fogadtuk a Piliscsévi Borászokat az Emlékházban. Nemzetközi Folklór Fesztiválon vettünk részt július 12-én a szlovákiai Gyetván. 26-án Anna-nap az Emlékházban, a Pávakör nyári próbája. Pincelátogatásra hívott a Piliscsévi Szlovák Önkormányzat, közös dalolás harmonikaszóval a csévi pincesoron. Augusztus 3-án hagyományos szlovák szentmisén vettünk részt Budapesten a Horváth Mihály téri templomban közösen a helyi egyházközséggel. A testület aktívan kivette részét a hagyományos falunapi rendezvény elıkészítésében és lebonyolításában. Népviseletes lovaskocsis felvonuláson a szlovák tánccsoport két helyszínen is bemutatta tánctudását. Az ünnepi mősor keretében fellépett a pávakör, a két szlovák tánccsoport és a zenekar. Újra az Emlékház adott otthont a kézmőves foglalkozásoknak és a lángos sütésnek. Fogadtuk a jegenyei testvértelepülésünk delegációját és kultúrcsoportját. Sárisáp Község Önkormányzata a megalakulásának 35. évfordulóját ünneplı Pávakört Sárisápért Elismerı Címmel tüntette ki. A Pávakör csapata részt vett a falunapi bográcspartin. 30-án Piliscséven a Bányásznapi ünnepségen bányászdalokat énekelt a Pávakör. Szeptember 5-én Selmecbányán a hagyományos szalamander ünnepségen vett részt a Pávakör és a szlovák önkormányzat. 6-án Bányásznapi megemlékezés a Nyugdíjas Bányász Szakszervezet meghívására. Koszorúzások, szlovák bányász dalok elıadása. 26-án szlovák népviseletben részt vett a pávakör a Magyar Vidék Napja budapesti rendezvényén, ahol a Borbarátokkal közösen kínálták a helyi borokat és a szlovák hagyományos süteményeket, ételeket. Október 3-4-5 hagyományos szlovákiai kirándulás. 17-én Dágon vendégszerepel a Pávakör az Idısek Napja rendezvényen.

További programjaink: Novemberben Búcsúbál, népszokások felelevenítése (tollfosztás, csuhézás) a hagyományırzı klub tagjaival. Színházlátogatás. Táncos szlovák-est a tánccsoport alapító tagjainak és az érdeklıdı szülıknek. Decemberben Részt veszünk és segítjük az önkormányzat által szervezett falukarácsonyt. Pályázatainkról: A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz két pályázatot készített a testület. A falunap megrendezéséhez 80 000 forint vissza nem térítendı támogatásban részesítettek, a másik pályázatot forráshiányra hivatkozva nem támogatták. Az Országos Szlovák Önkormányzathoz három pályázat került benyújtásra, összesen 180 000 forint támogatást nyert az önkormányzat. A szlovák nyelvi tábor lebonyolítására 100 000 forintot, a hagyományos selmecbányai kirándulás költségeinek csökkentésére 40 000 forintot és a szlovák táncestre szintén 40 000 forint vissza nem térítendı támogatást kapott a testület. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítványhoz Kiadói tevékenység témakörében benyújtott kulturális emlékek megırzésére 80 000 forintot, a kulturális közmővelıdési tevékenység témakörben benyújtott pályázaton útiköltségre 100 000 forint támogatást kapott az önkormányzat. Anyagi lehetıségeinkhez mérten támogattuk a szlovák hagyományokat ırzı csoportjainkat: pávakört, szlovák klubot, tánccsoportokat, helytörténeti kört. Sárisáp, 2008. október 1.

Huberné Kisgyıri Katalin Szlovák Önkormányzat elnöke

MELLÉKLET A 6. NAPIRENDI PONTHOZ

Sárisáp Község Önkormányzata Sárisáp, Fı u. 123.

TERVEZET

ELLENİRZÉSI MUNKATERV 2009. évre

Készítette:

Böröczné Kıszegi Zsuzsanna Belsı ellenır

Tata, 2008. október 1.

……………………………. Flórián Józsefné jegyzı

Sárisáp, 2008. október 5.

1

Az Ellenırzési munkaterv a - költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet 21. § elıírása, - a Sárisáp Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) Belsı Ellenırzési Kézikönyve vonatkozó irányelvei, - valamint a stratégiai tervben megfogalmazott célkitőzései figyelembe vételével került összeállításra. Az ellenırzés kapacitása: Az ellenırzési feladatokat függetlenített belsı ellenır látja el, akivel a feladatok ellátására vállalkozási jellegő szerzıdést kötött Dorog Többcélú Kistérségi Társulás. A 2009. évi ellenırzési feladatokat az 1. sz. melléklet mutatja be (feladatok bemutatása, idırendben). A 2009. évi tervezett munkaidı szükségletet (munkaidımérleget) a 2. sz. melléklet tartalmazza. A 2009. évi ellenırzési tervezést (stratégiai terv figyelembe vételével) a 3. sz. melléklet mutatja be. Ellenırzések megoszlása

I.

Rendszerellenırzések

Rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi, lebonyolítási, beszámolási ellenırzési) mőködésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerőség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság kerül elıtérbe. Rendszer ellenırzést nem tervezünk.

II.

Szabályszerőségi ellenırzések

Annak ellenırzése, hogy az adott szervezeti egység mőködése, illetve tevékenysége megfelelıen szabályozott-e, és érvényesülnek a hatályos jogszabályok, belsı szabályzatok és vezetıi rendelkezések elıírásai. Szabályszerőségi ellenırzések 2009. évre: 1. A 2008. évi kiegészítı melléklet (beszámoló) felülvizsgálata Tervezett ellenırzési nap: 2,5.

2


- 2 A helyszíni vizsgálat - kezdésének idıpontja: 2009. június 21 - befejezésének idıpontja: 2009. július 10. A vizsgálatban részt vesz (egyben vizsgálatvezetı) Böröczné Kıszegi Zsuzsanna. 2. ÁFA elszámolás helyessége Tervezett ellenırzési nap: 2,0. A helyszíni vizsgálat - kezdésének idıpontja: 2009. október 10. - befejezésének idıpontja: 2009. október 30. A vizsgálatban részt vesz (egyben vizsgálatvezetı) Böröczné Kıszegi Zsuzsanna Szabályszerőségi ellenırzés: - száma (db) - tervezett ellenırzési nap

III.

2,0 4,5

Pénzügyi ellenırzések

1. A banki és a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi megfelelése Tervezett ellenırzési nap: 3,0. A banki és a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi megfelelése A helyszíni vizsgálat - kezdésének idıpontja: 2009. szeptember 10. - befejezésének idıpontja: 2009. szeptember 20. A vizsgálatban részt vesz (egyben vizsgálatvezetı) Böröczné Kıszegi Zsuzsanna.

Pénzügyi ellenırzés: - száma (db) - tervezett ellenırzési nap

1,0 3,0

3

- 3 IV.

Megbízhatósági ellenırzés

Az Önkormányzat által mőködtetett folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés és a belsı ellenırzési rendszer megfelelıségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelıségének minısítése az ÁSZ módszertana szerint. Ilyen típusú ellenırzést nem végzünk. V.

Teljesítmény ellenırzések

Az Önkormányzat által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a mőködés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata. Helyi adók kezelése 1. Helyi adók kezelése tervezett ellenırzési nap: 4,0 A helyszíni vizsgálat - kezdésének idıpontja: 2009. június 15. - befejezésének idıpontja: 2009. június 28. A vizsgálatban részt vesz (egyben vizsgálatvezetı) Böröczné Kıszegi Zsuzsanna. Teljesítmény: - száma (db) - tervezett ellenırzési nap

VI.

1,0 4,0

Informatikai rendszerellenırzések

Az Önkormányzatnál mőködı informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelıségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata. 2009. évre informatikai rendszerellenırzést nem ütemezünk. Informatikai rendszerellenırzés: - száma (db) - tervezett ellenırzési nap

-

4


- 4 VII. Egyéb ellenırzéssel kapcsolatos feladatok Ide soroljuk a - a 2008. évi ellenırzési jelentés (beszámoló), - a 2010. évi ellenırzési terv elkészítését. VIII. Elıre nem tervezhetı vizsgálatok Ide soroljuk az év közben elrendelt további vizsgálatokat, vagy soron kívüli ellenırzéseket. Az ehhez szükséges ellenırzési napok száma, a tartalékidı – az ellenırzési kézikönyvben rögzítetteknek megfelelıen – 2 munkanap. (az ellenırzési napok 20%-a: 11,5 x 20%)

IX: Képzésre fordított idı A belsı ellenır továbbképzésérıl maga köteles gondoskodni, így az erre fordított idıvel nem számolunk. Mellékletek: 1. sz. melléklet : Ellenırzési feladatok 2. sz. melléklet: Tervezett munkaidı szükséglet 3. sz. melléklet: 2009. évi ellenırzések tervezése

5

Sárisáp Község Önkormányzata Sárisáp, Fı u.123.

1. sz. melléklet

Belsı ellenırzési munkaterv 2009. év

I. Vizsgálati témák

Ellenırzendı feladat (ellenırzés tárgya) 1. A 2008. évi kiegészítı melléklet (beszámoló) felülvizsgálata 2. A banki és a pénztári

Sorsz.

bizonylatok alaki és tartalmi megfelelése 3. ÁFA elszámolás helyessége 4. Helyi adók kezelése

Vizsgált idıszak 2008. január 1-tıl 2008. december 31-ig 2009. január 1-tıl 2009. július 30-ig

Az ellenırzés Az ellenırzött végrehajtásán A vizsgálat szervezeti ak ütemezése módszere egység 2009. június- szúrópróbaszerő Gazdasági egys. július 2009. szúrópróbaszerő „ szeptember

2009. január 1-tıl 2009.október 2009. június 30-ig szeptember 2008. január 1-tıl 2009. 2009. június 30-ig november

szúrópróbaszerő

„

szúrópróbaszerő

Adós

6


II. További vizsgálatok Egyéb ellenırzéssel kapcsolatos feladatok 1. A 2008. évi belsı ellenırzési jelentés elkészítése (2009. március) 2. A 2010. évi belsı ellenırzési munkaterv elkészítése (2009. október) Megjegyzés: - A vizsgálatok témái, illetve az egyéb ellenırzéssel kapcsolatos feladatok módosíthatóak, ez esetben a feladatok írásban kiegészítésre kerülnek. - A belsı ellenır képzésérıl – a vele kötött megállapodás értelmében – maga köteles gondoskodni.

Sárisáp, 2008. október 5. ………………………….. Flórián Józsefné jegyzı

7

Sárisáp Község Önkormányzata Sárisáp, Fı u. 123. 2. sz. melléklet Munkaidı mérleg terv 2009. évre 2009. évben az ellenırzési tervben szereplı vizsgálatokat 1 fı ellenır látja el. Az ellenırzési munkaterv szerinti feladatok végrehajtására tervezett idıszükséglet a következı: I. Vizsgálati témák Sorsz.

Ellenırzendı feladat (ellenırzés tárgya)

1. A 2008. évi kiegészítı melléklet (beszámoló) felülvizsgálata 2. A banki és a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi

Felkészülés kockázat elemzés(nap) 0,5 -

Helyszíni Jelentés Összesen vizsgálat (nap) készítés (nap) (nap) 1,0 1,0 2,5 2,0 1,0 3,0

megfelelése 3. ÁFA elszámolás helyessége 4. A helyi adók kezelése Összesen:

1,0 1,5

1,0 1,0 5,0

1,0 2,0 5,0

2,0 4,0 11,5

II. További vizsgálatok Az ellenırzési kézikönyvben rögzítettek szerint az elıre nem ismert feladatokra – tartalékidı - az ellenırzési napok 20%-át tervezzük (2 nap).

8


III. Egyéb ellenırzéssel kapcsolatos feladatok - A 2008. évi belsı ellenırzési jelentés elkészítése 1,0 munkanap (2009. március). - A 2010. évi belsı ellenırzési munkaterv elkészítése 2,0 munkanap (2009. október) Összes tervezett munkaidı szükséglet Vizsgálatok (I.) Tartalékidı (II.) Egyéb feladatok (III.) Összesen:

11,5 munkanap 2,0 munkanap 3,0 munkanap 16,5 munkanap


………………………… Flórián Józsefné jegyzı

9

3. sz melléklet.

A 2009. évi ellenırzés tervezés Sárisáp Község Önkormányzatánál Strat. terv és az ellen. terv kapcs. 8. pont 6. bekezdése

8. pont 5. bekezdése 8. pont 5. bekezdése 8. pont 5. bekezdése

Kockázati Kockázatelemzés tényezık kijelölt ell.foly.

Ellenırzés célja és tárgya

Ellenırzés Ellenırzés típusa ütemezése Erıforrás szükséglet ell.nap fı

A beszámoló jelentés meghatározó jellege

2008. évi kiegészítı melléklet felülvizsgálata

A kiegészítı melléklet helyessége

Szabályszerő 2009. júniusségi július ellenırzés

2,5

Jelentıs kiadási tényezı Költségvetési specialitás az elszámolásnál Jelentıs bevételi forrás

Banki és pénztári bizonylatok alaki és tartalmi megfelelése ÁFA elszámolás helyessége

A bizonylatok megfelelnek-e az elıírásoknak? A jogszabályi elıírás betartásra került-e?

Pénzügyi ellenırzés

3,0

Helyi adók kezelése

2009. szeptember

Szabályszerő 2009. október ségi ellenırzés A helyi adók kezelése Teljesítmény 2009. megfelelı-e? ellenırzés november

Megjegyzés

1

1 2,0 1 4,0 1


Flórián Józsefné jegyzı

10



Tisztelt Képviselı-testület!

Sárisáp Község Polgármesteri Hivatalának jelenleg hatályos Szervezeti és Mőködési Szabályzatát a képviselı-testület korábban a 44/2003. (IV.14.) határozatával hagyta jóvá. Azóta több változás is történt az SZMSZ tartalmában, illetve jogszabályváltozások is indokolják a felülvizsgálatot. Mivel jelentıs a változások száma, ezért célszerő módosítás helyett egy új szabályozást készíteni. Fıbb változások: - a számlavezetı pénzintézet neve, és a bankszámlák megnevezése megváltozott, - az óvoda és az általános iskola kikerült az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények közül, mert intézményfenntartó társulásba került, - megváltoztak a szakfeladatok számai és elnevezései.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmára vonatkozólag több jogszabály rendelkezik. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (5) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározottakon kívül az SZMSZ-nek tartalmaznia kell: a) az alapító okirat keltét, számát, b) az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítı, kiegészítı tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését, c) a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes alaptevékenységtıl elhatárolt - felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetıinek ezzel kapcsolatos feladatait, d) a b)-c) pontokban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait, e) a feladatmutatók megnevezését, körét, f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és mőködésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését, g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, h) a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyigazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását, i) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges elıírásokat, feltételeket, j) a szervezeti egységek vezetıjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselıjeként járhat el. A Korm. rendelet 145/A §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a költségvetési szerv vezetıje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének az eljárásrendjét, amely a szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi.

1


-2-

A Korm. rendelet 145/B. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetıje köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenırzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelısségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenırzési folyamatokat, lehetıvé téve azok nyomon követését és utólagos ellenırzését. A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a belsı ellenırzési kötelezettséget, az ellenırzést végzı személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatában elı kell írni. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi mőködésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A fenti felhatalmazások alapján készült el a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatának a tervezete, amely a jelen elıterjesztés mellékletét képezi.


Kérem, hogy a beterjesztett tervezetet megvitatni, majd jóváhagyni szíveskedjenek.



2


Sárisáp Község Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Hatályos: 2008. október 15.

3


Sárisáp Község Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Mőködési Szabályzata Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testülete az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 10. § /5/ bekezdése, a 145/A. § (5) bekezdése, a 145/B. § (2) bekezdése, A Költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg:

1./ A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat által alapított költségvetési szerv. a./ Az alapító okirat kelte: 1992. szeptember 7. b./ Az alapító okirat száma: 180/1992.

2./ A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlákkal kapcsolatos adatok: a./ a számlavezetı pénzintézet neve: Duna Takarékszövetkezet b./ a számlavezetı pénzintézet címe: Gyır, Árpád u. 93. c./ a bankszámlák számát és nevét az SZMSZ 1. számú melléklet tartalmazza.

3./ A Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv az általános szabályok szerinti ÁFA alany.

4./ A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet nem lát el. Az Önkormányzat 85 %-ban tulajdonosa a Kábeltévé Kft-nek. Az Önkormányzatot a polgármester képviseli a Kábeltévé Kft. taggyőlésein.

5./ Az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza: a./ az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítı, kiegészítı tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését, b./ az alaptevékenység forrásait, c./ az alaptevékenység feladatmutatóit.

6./ Az SZMSZ 3. számú melléklete a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és mőködésének rendszerét, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettséget tartalmazza.

7./ A Képviselı-testület a Polgármesteri Hivatalon belül önálló szervezeti egységeket nem hoz létre.

4


8./ Az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza a Polgármesteri Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó intézmények felsorolását, valamint a részben önállóan gazdálkodó intézménynél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását. 9./ Az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges elıírásokat, feltételeket. 10./ Az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat munkájának támogatását. 11./ Az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza a "Költségvetési ellenırzés" mellékletet.



5


Sárisáp Község Polgármesteri Hivatala SZMSZ-ének 1. számú melléklete

BANKSZÁMLA SZÁMA, NEVE ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ ALSZÁMLÁK

58600434-11000011

Költségvetési elszámolási számla

58600434-11000028

Állami hozzájárulás elszámolási számla

58600434-11000035

Befejezett víziközmő beruházási számla

58600434-11000042

Letéti számla

58600434-11000059

Magánszemélyek kommunális adója számla

58600434-11000066

Vállalkozók kommunális adója számla

58600434-11000073

Iparőzési adó beszedési számla

58600434-11000080

Gépjármőadó beszedési számla

58600434-11000097

Bírság beszedési számla

58600434-11000107

Pótlék beszedési számla

58600434-11000114

Egyéb bevételek beszedési számla

58600434-11000121

Idegen bevételek beszedési számla

58600434-11000138

Jövedelemadó beszedési számla

58600434-11000145

Szlovák Kisebbségi Önkormányzat számla

58600434-11038858

Talajterhelési díj elszámolási számla

58600434-11039691

Önkormányzati környezetvédelmi alap számla

58600434-11040488

Illetékbeszedési számla

58600434-11041441

Telekadó beszedési számla

6

MELLÉKLET A 7. NAPIRENDI PONTHOZ Sárisáp Község Polgármesteri Hivatala SZMSZ-ének 2. sz. melléklete Alaptevékenység

Az alaptevékenység forrásai (ha Alaptevékenységen belül a Az kisegítı, kiegészítı tevékenység alaptevékenységre a forrás nem elegendı, más saját forrás kerül felhasználásra) megnevezése vonatkozó jogszabály

Az alaptevékenység feladatmutatója

Száma

Neve

Ötv.

452025

Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése, felújítása

A létesítéshez, felújításhoz kapott bevételek (pl. pályázat)

Óvodai intézményi közétkeztetés

Ötv., Okt.tv.

552312

Térítési díj bevétel, normatív állami támogatás

Intézményi étkeztetést igénybe vevık létszáma (fö)

Iskolai intézményi közétkeztetés

Ötv., Okt.tv.

552323

Térítési díj bevétel, normatív állami támogatás

Intézményi étkeztetést igénybe vevık létszáma (fö)

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése Saját vagy bérelt ingatlan Ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, 701015 hasznosítása üzemeltetés, kezelés Önkormányzatok és Hivatal, hatósági igazgatási többcélú kistérségi társulás tevékenysége 751153 társulások igazgatási tevékenysége 631211

751164

751845 751867 751878 751922

Helyi és területi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Város- és községgazdálkodás Köztemetı fenntartási feladatok Közvilágítási feladatok Önkormányzatok elszámolása

Helyi közlekedés, piaci, vásári tevékenység, egyéb községgazdálkodási tev.

Ötv. Ötv.

Bérleti díjak

Ötv., Hatásköri tv.

Igazgatási bevételek, állami támogatás

Ötv., Hatásköri tv.

Igazgatási bevételek, állami támogatás

Ötv.

Piaccal, vásári tevékenységgel kapcsolatos bevétel (bérleti díjak, stb.)

Ötv.

Saját bevétel

Ötv. Ötv.

Saját bevétel Jogszabály szerint

7


Alaptevékenység Száma

Neve

751966

Önkormányzatok feladatra nem tervezhetı elszámolása

851912 851967 852018 853136 853233 853255 853266

Anya-, gyermek és csecsemıvédelem Egészségügyi ellátás egyéb feladatai Állategészségügyi tevékenység Gyermek- és ifjúságvédelem Házi segítségnyújtás

853344 853355

Iskola-egészségügyi feladatok

Ötv.

Saját forrás Gyermekvédelmi tv. Ötv., Szoc. tv.

Ötv., Szoc. tv.

Térítési díj bevétel, normatív állami támogatás Térítési díj bevétel, normatív állami támogatás Térítési díj bevétel, normatív állami támogatás Állami támogatás

Ötv., Szoc. tv.

Állami támogatás

Ötv., Szoc. tv. Ötv., Szoc. tv.

Állami támogatás

Nappali szociális ellátás

Ötv., Szoc. tv.

Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

OEP finanszírozás Saját forrás

Ötv., Szoc. tv.

Rendszeres szociális pénzbeli ellátás Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli 853322 ellátás


Jogszabály szerint

Szociális étkeztetés

853311

853333


Körzetek száma (db)

Férıhelyek száma (db)

Ötv., Szoc. tv.

8


Alaptevékenység Száma

901116

902113

921815 924014

Neve Szennyvízelvezetés és kezelés Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Mővelıdési házak tevékenysége Sportintézmények, létesítmények mőködtetése


Szilárd hulladék győjtése, elszállítása, lomtalanítás, közterületek tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítés

Ötv.

A tevékenység bevétele

Ötv.

A tevékenység bevétele

Ötv.

Bérleti díj, egyéb hasznosítási bevétel Bérleti díj, egyéb hasznosítási díj


Mővelıdési házak száma (db)

9



A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése és mőködésének rendszere, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek megnevezése

1. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése, struktúrája a következı: A Polgármesteri Hivatalon belül szervezeti tagozódás nincs kialakítva. A Polgármesteri Hivatal egységes szakigazgatási szerv. 2. A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere A Polgármesteri Hivatalt a képviselı-testület által kinevezett jegyzı vezeti. 3. A jegyzı munkáltatói jogkörébe tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetıhöz tartozó beosztások: jegyzı

Vezetınek közvetlenül alárendelt munkakörök titkársági és szervezési ügyintézı

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 1

általános igazgatási ügyintézı

2

szociális és gyámügyi ügyintézı

1

mőszaki ügyintézı

½

költségvetési és pénzügyi ügyintézı

1

könyvelı és egyéb pénzügyi ügyintézı vagyonnyilvántartó és egyéb pénzügyi ügyintézı

1 2

pénztáros és egyéb pénzügyi ügyintézı adóügyi ügyintézı kisegítı, kézbesítı

1 1 1

4. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek megnevezése Köztisztviselık jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény 48/A. § /4/ bekezdés c./ pontjában meghatározott pótlékra – illetményalap 40 %-a – az a pénzügyi szakterületen dolgozó köztisztviselı jogosult, aki költségvetési szakon mérlegképes könyvelıi végzettséggel rendelkezik.

10



A Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó intézményekkel kapcsolatos szabályok

1. A Polgármesteri Hivatalhoz részben önállóan gazdálkodó intézmény kapcsolódik. 2. A Polgármesteri Hivatalhoz egy részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik.

A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény megnevezése és címe:

Gondozási Központ Sárisáp, Fı u. 69.

A részben önállóan gazdálkodó intézménynél pénzügyigazdálkodási tevékenységet ellátó személyek munkaköre

Gondozási Központ-vezetı

feladata a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és a felelısségvállalás rendjérıl szóló megállapodásban foglaltak szerint *

foglalkoztatási jellege fıfoglalkozás

* A megállapodás a 2001. szeptember 17-ei képviselı-testületi ülésen lett jóváhagyva.

11



A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges elıírások, feltételek I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok 1. A közös szabályok A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási jogkör szerinti besorolását, illetve az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti, munkamegosztás és felelısségvállalás rendjére vonatkozó megállapodásban foglaltakat. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselı-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítı címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. 2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belsı számításokat az érvényben lévı számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelıen kell elkészíteni. A számításokat el kell végezni: a. a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre, b. az önkormányzat Polgármesteri Hivatalára, c. az önkormányzatra összesítve. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészrıl az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), másrészt az ismert költségvetési bevételekbıl kell kiindulni. A jegyzı által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumok győjtésérıl gondoskodni. Az iratokat „…….. évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott iratgyőjtıben kell megırizni eredeti vagy másolati példányban.

12


3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni. A jegyzı által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumok külön győjtésérıl gondoskodni. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott iratgyőjtıben kell – eredeti vagy másolati példányban – megırizni: „ …….. év I. féléves beszámolójának dokumentumai”, „ …….. év háromnegyedéves gazdálkodásáról szóló tájékoztatás dokumentumai”, „……… évi költségvetési beszámoló dokumentumai”. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatásokat, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között meg kell ırizni. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló – többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 149. § /2/ bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törvényben foglalt határidıket megelızı határidı nem kerül megállapításra a jelen szabályzatban. A feladatellátásért felelıs személy nem kerül külön megnevezésre, mivel nincs szervezeti tagolódás, és a törvény a jegyzıt teszi felelıssé.

II. A költségvetési tervezés különleges elıírásai, feltételei 1. A költségvetési koncepció elkészítése A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni: - az önkormányzat által kötelezıen ellátandó feladatokat, ezt követıen - az önkormányzat bevételeit, - az elızıek alapján az önként vállalt feladatokat, - majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepció készítésekor az önkormányzat bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékő okmányok (pl.: az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezıt. A jegyzı a koncepció ellenırzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során: - figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzati rendeleteket, határozatokat),

13


- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e, - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelı mértékben számoltak-e. A jegyzı köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A koncepció tartalmi követelményei a./ Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat. b./ A koncepció összeállításának sarokpontjai: - a koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével kerüljön sor, - tartalmazza az adott évre vonatkozó költségvetési irányelveket és azok várható hatásait az önkormányzat költségvetésére. c./ A koncepció bevételei és kiadásai A koncepció készítésének idıpontjában meglévı adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelı adatok. d./ A koncepció egyensúlya Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetıségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.

2. A költségvetési tervezés 2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselı-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételérıl gondoskodni kell. 2.2. A képviselı-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselı-testületi ülésen elhangzottak szerint a jegyzı gondoskodik a költségvetés megfelelı átdolgozásáról. 2.3. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a jegyzı gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelı elkészíttetésérıl.

III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai 1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselı-testület által jóváhagyott: eredeti költségvetési rendeletbıl, illetve a hatályos költségvetési rendeletbıl kell kiindulni.

14


Amennyiben a képviselı-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban külön szabályokat, helyi információs igényeket állapított meg, akkor azok figyelembevételérıl gondoskodni kell. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az elıirányzat-könyveléseket követıen – az elkészített fıkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A fıkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell ırizni. 1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni: a jogszabályi elıírásokat, a szerv belsı információs igényét, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. 2. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentıs elıirányzat eltérések indokolására, illetve elıre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következı évi költségvetési koncepció készítésénél.

3. Az éves költségvetési beszámolás A beszámoló felülvizsgálatának ki kell terjednie: a költségvetési elıirányzattal összefüggıen jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a költségvetési elıirányzat megállapításának módjától függıen a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére, a számszaki beszámoló belsı, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára. Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza: 1. Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék idırendi változását. 2. A bevételi elıirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. Be kell mutatni a bevétel fıbb bevételnemek közötti százalékos megoszlását. A bevételeknél a jelentıs hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezıkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti elıirányzattól való jelentıs eltérést. Jelentıs eltérés alatt az 50 %-ot elérı eltérést kell érteni. A kiadásoknál külön ismertetni kell: - a nem tervezett kiadásként jelentkezı kiadásokat. 4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény- és feladatmutatókra, valamint a feladat minıségével kapcsolatos észrevételekre.

15


5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény: - a jól áttekinthetıség, - a pontokba szedés, részletes tagolás.

IV. A költségvetés végrehajtásának szabályai

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes elıirányzatok felhasználásakor, - az egyes elıirányzatok módosításakor. 2. A költségvetés végrehajtásakor az elıirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az elıirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentısen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az elıirányzat-felhasználási ütemtervet. 2. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályok a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belsı szabályzatban a jegyzı által kerülnek meghatározásra.

16


6. számú melléklet

A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat munkájának támogatása

Sárisáp Község Polgármesteri Hivatala és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat között létrejött -2003. január 20-án kelt - megállapodás szerint a Polgármesteri Hivatal látja el teljes körően a Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi feladatait, ami magába foglalja az alábbiakat: − tervezés, − pénzkezelés, − elıirányzat-felhasználás, − elıirányzat-módosítás − ellenjegyzés, érvényesítés, − számvitel, − analitikus nyilvántartás, − beszámolás. A pénzügyi feladatokon kívül a Polgármesteri Hivatal biztosítja a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat részére a különbözı adminisztrációs feladatok ellátását, úgymint iktatás, levelezés, pályázatok elkészítése és azok elszámolásai, nyomtatás, fénymásolás, postázás, internet hozzáférés, szkennelés. A Polgármesteri Hivatal közremőködik a Kisebbségi Önkormányzat rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában is. A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak kötelessége a kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni, a kisebbségi önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, képviselıjét soron kívül fogadni és részükre a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást, segítséget megadni.

A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat megbeszéléseinek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Tanácsterme.

17


7. számú melléklet

Költségvetési ellenırzés

Részei: 7/a. szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 7/b. ellenırzési nyomvonal 7/c. belsı ellenırzési kötelezettség, az ellenırzést végzı személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

18


7/a. melléklet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

19


Bevezetés

Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelıen a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbiakban szabályozza. 1. § A szabálytalanságokról általában 1. A szabálytalanság valamely létezı szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, amely lehet: -

korrigálható mulasztás hiányosság fegyelmi-, büntetı-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény.

2. Alapesetei lehetnek: a) a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.) b) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségbıl, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság) 3. A szabálytalanságok megelızésével kapcsolatosan a jegyzı felelıssége, hogy: -

a jogszabályoknak megfelelı szabályzatok alapján mőködjön a Polgármesteri Hivatal, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék annak a mértéknek megfelelıen, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön

4. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: -

-

hozzájáruljon a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelızés), keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelı állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelısség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

5. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a jegyzı feladata.

20


2. § A szabálytalanságok megelızése 1. Jogszabályi háttér: a) Az Áht. 97. § (1): A költségvetési szerv vezetıje felelıs a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerő igénybevételéért, az alapító okiratban elıírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelı ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetıségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés, valamint a belsı ellenırzés megszervezéséért és hatékony mőködtetéséért. b) Az Áht. 97. § (2) A költségvetési szerv vezetıje az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésének, valamint belsı ellenırzésének mőködtetésérıl. 2. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség a FEUVE rendszeren keresztül valósul meg. 3. § A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben, illetve belsı- és külsı ellenırzés által 1. A szabálytalanságok észlelése a „Folyamatba épített, Elızetes és Utólagos Vezetıi Ellenırzés rendszerében (továbbiakban FEUVE) történhet a munkavállaló és munkáltató részérıl egyaránt, ilyen lehet, amikor: 1.1 A Polgármesteri Hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a Polgármesteri Hivatal valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a jegyzıt. b) A jegyzınek kötelessége gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 1.2 A jegyzı észleli a szabálytalanságot Ebben az esetben a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 2. A Polgármesteri Hivatal belsı ellenırzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belsı ellenır ellenırzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen köteles eljárni. Az érintett szervezeti egység vezetıjének intézkedési tervet kell kidolgoznia a szabálytalanság

21


megszüntetésére a belsı ellenırzés megállapításai alapján, ezt követıen az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3. Külsı ellenırzési szerv észleli a szabálytalanságot A külsı ellenırzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenırzési jelentés tartalmazza. A büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenırzı szervezet mőködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenırzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a jegyzınek intézkedési tervet kell kidolgoznia, és azt végre kell hajtatnia

4. § A szabálytalanság észlelését követı szükséges intézkedések, eljárások megindítása

1. A jegyzı felelıs a szükséges intézkedések végrehajtásáért. 2. Bizonyos esetekben (pl. büntetı- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelı eljárásokat megindítsa. 3. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a jegyzı vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külsı szakértıt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követıen a felelısség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelızése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

4. A jegyzı feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: a) nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; b) figyelemmel kísérni az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; c) a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetıségek” beazonosítása, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információ szolgáltatás a belsı ellenırzés számára, elısegítve annak folyamatban lévı ellenırzéseit, az ellenırzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintı eseményekre való nagyobb rálátást.

22


5. § A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A jegyzı gondoskodik a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások (intézkedések) nyilvántartásáról, melynek során a következı alapelveknek kell érvényt szerezni: a) a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése; b) egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban kell iktatni a kapcsolódó írásos dokumentumokat; c) nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidıket; d) a pályázati úton felhasználásra kerülı források, költségvetési elıirányzatok tekintetében figyelembe kell venni a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004 (XII.26) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése címő fejezetében meghatározottakat.

6. § Jelentési kötelezettségek 1. A belsı ellenırzés által végzett ellenırzések ellenırzési jelentései alapján az ellenırzöttnek intézkedési tervet kell készítenie a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §)-ban elıírtak figyelembevételével: „ (1) Az ellenırzött szerv, illetve szervezeti egység vezetıje a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelıs személyek és a vonatkozó határidık megjelölésével az ellenırzési jelentés kézhezvételétıl számított 8 munkanapon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a belsı ellenırzési vezetı ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidıt is megállapíthat. „ 2. A jegyzınek az éves ellenırzési jelentésben kell számot adnia a belsı ellenırzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenırzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenırzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok) figyelembe vételével: (3) Az éves ellenırzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenırzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: (b) a belsı ellenırzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítását: ba) az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolót, az ellenırzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatait, bb) az ellenırzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

23


Ellenırzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidı (4) Keletkezı dokumentum (5) Könyvvezetésben való megjelenés 1. Gazdasági program - a képviselı-testület gazdasági programjának elıkészítése

Elızetes vezetıi ellenırzés

Módja, eszköze

Folyamatba épített ellenırzés

Feladat HatárFeladat HatárFeladat HatárMódja, eszköze Módja, eszköze ellátója idı ellátója idı ellátója idı

Jegyzı és Legalább polgármester program készítésenként

Tervezet megtekintése, konzultáció

Jegyzı és Feladat polgármester alatt min. egyszer

Végleges gazdasági program tervezet megtekintése, ellenırzése

Jegyzı

Aktuálisan

Megbeszélés

Jegyzı és Ciklusonpolgármester ként min. egyszer


Jegyzı és Feladat polgármester alatt min. egyszer

A módosítás tervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenırzése

Jegyzı

Aktuálisan

Jegyzı, Költségvetés i ügyintézı, polgármester

A koncepció véleménye ztetése elıtt

(1) Önk. tv. (2) Képviselı testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) -

2. Költségvetési koncepció - koncepció összeállítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció terv munkapéldány (5) -

Utólagos vezetıi ellenırzés

Megbeszélés

(1) Önk. tv. (2) Képviselı testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) -

- a képviselı-testület gazdasági programjának módosítása, felülvizsgálata

7/b. melléklet

Megbeszélés, illetve a Költségvetés Koncepció tárgyév ¾ éves i ügyintézı, összeállítágazdálkodásról szóló Jegyzı sa elıtt beszámoló tervezet áttekintése. Az önkormányzat bevételi forrásainak számbavétele. Az ellátandó feladatok felmérése (ha van, akkor az intézményekre is kiterjedıen).

Jogszabályi és belsı Költségvetés elıírásokkal való i ügyintézı folyamatos egyeztetés

Folyamatos Megbeszélés, konzultáció során annak ellenırzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képzıdı bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket

24


- koncepció véleményeztetése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció (5) -

- koncepció benyújtása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció és elıterjesztés (5) -

Beszámoltatás, hogy a Jegyzı koncepció véleményeztetése mely szerveket érinti (helyi önkormányzati bizottságok, illetve helyi kisebbségi önkormányzat ) A véleményezett Jegyzı, koncepció tervezet polgármester benyújtás elıtti áttekintése

A koncepció összeállítás át követıen

Beszámoltatás arról, Költségvetés hogy a i ügyintézı véleményeztetésre jogosultak megkapták a koncepció tervezetet

(1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepcióról szóló határozat (5) -

(1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -

- a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belsı utasítás (5) -

Dokumentum Jegyzı ellenırzés: a véleményeket csatolták-e a koncepció tervezethez

A koncepció benyújtása elıtt

A képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció áttekintése

A koncepció megtárgyal ása után

A benyújtás elıtt

- koncepció megtárgyalása

3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés

A véleménye ztetés alatt legalább 1 alkalommal

Jegyzı, polgármester , költségvetési ügyintézı

Szakmai konzultáció, Polgármester Tervezési értekezleten való , Jegyzı, munkák részvétel megbeszélése költségvetési elıtt ügyintézı

Központi irányelvek, Költségvetés útmutatók áttekintése i ügyintézı

Folyamatos A tervezés elméleti Jegyzı szakmai dokumentumai meglétének ellenırzése

Tervezés során

Írásos feljegyzés az Jegyzı egyes tervezési munkafolyamatok ellátásának várható idıszakairól, és a munkamegosztás rendjérıl

Egyezetés, szóbeli Költségvetés beszámoltatás, i ügyintézı valamint az elkészült írott anyagokba történı betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyzı a tervezési feladatok ellátásának menetérıl

Tervezési feladatok végén

Tervezési munkák elıtt

25


- a tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -

- a költségvetési rendelet címrendjének kialakítása, a címrend szerinti tervezés

Szóbeli, illetve írásbeli Jegyzı utasítás az egyes tervszámok alátámasztásának rendjérıl (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye)


A tervezés Költségvetés i ügyintézı munkapéldányaiba, alapszámításaiba történı betekintés, tájékoztatás kérés

Folyamatos A tervezési Jegyzı dokumentáció – beleértve valamennyi tervszámot megalapozó számítást, nyilvántartást stb. áttekintése


Vezetıi szóbeli Jegyzı beszámoltatás


A tervezési munkák Költségvetés megkezdése során az i ügyintézı egyes címrendek költségvetésébe való betekintés

tervezési Jegyzı Folyamatos A dokumentáció, a költségvetési rendelettervezet címrend szerinti ellenırzése


Konzultáció az Jegyzı ellátandó egyeztetési feladatokról


Az egyeztetési Költségvetés i ügyintézı feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

Legalább 1 Az egyeztetés Jegyzı alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján


A tervezést végzı Jegyzı személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belsı szabályozási háttérismereteirıl való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Személyi juttatások tervezése elıtt

A tervezési folyamatok Költségvetés szakmai nyomon i ügyintézı követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

(1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Címrend (5) -

- a tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyezetési dokumentumok (5) -

- a személyi juttatások és a létszám-elıirányzat tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat, (kollektív szerzıdés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

A területre Jegyzı vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról

A személyi juttatások tervezési feladatellát ását követıen

26


- a munkaadókat terhelı járulékok tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat (kollektív szerzıdés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- dologi jellegő kiadások tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- juttatások, támogatások tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, helyi szociális rendelet, gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó helyi rendelet (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

A tervezést végzı Jegyzı személy munkaadókat terhelı járulékok tervezésére vonatkozó, a tervezésnél alkalmazandó jogszabályi ismereteirıl való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása A tervezést végzı Jegyzı személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó jogszabályi (pl. áfa), belsı szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb.), a tervezésnél figyelembe veendı egyéb tényezıkkel (pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteirıl való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tájékozódás, a Jegyzı tervezést végzı személy érintett területre vonatkozó jogszabályi, belsı szabályozási (beleértve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteirıl, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendı kötelezettségvállalásainak megbeszélése

A munkaadók at terhelı járulékok tervezése elıtt

A tervezési folyamatok Költségvetés szakmai nyomon i ügyintézı követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végzı bevonásával



A munkaadók at terhelı járulékok tervezési feladatellát ását követıen

Dologi jellegő kiadások tervezése elıtt

A tervezési folyamatok Költségvetés szakmai nyomon i ügyintézı követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció



A dologi kiadások tervezési feladatellát ását követıen

A terület A tervezési folyamatok Költségvetés szakmai nyomon i ügyintézı tervezése követése az elvégzett elıtt munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció



A terület tervezési feladatellát ását követıen

27


- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- saját bevételek tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- az állami támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, az állami támogatások tervezésre vonatkozó útmutatók, leiratok, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- az elızı évi pénzmaradvány tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, a pénzmaradványra vonatkozó belsı rendelkezések (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

A terület A tervezési folyamatok Költségvetés tervezése szakmai nyomon i ügyintézı követése az elvégzett elıtt munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat terv variánsok kidolgozására


A területre Jegyzı vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenırzése konzultációval


Jegyzı, A terület A tervezés folyamán a Költségvetés polgármester tervezése i ügyintézı munkapéldányok áttekintése, a meglévı elıtt szerzıdésekkel, egyéb dokumentumokkal való összevetése


A bevétel tervének Jegyzı elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció

A saját bevételek tervezése után

Jegyzı

tervezési Költségvetés A terület A tervezetése munkapéldányok, i ügyintézı egyéb elıtt adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás


A bevételi tervek teljes Jegyzı dokumentációjának ellenırzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás

A terület tervezése után

A tervezés Jegyzı feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretrıl való beszámoltatással

pénzmaradvány Költségvetés A terület A tervezésének, tervezése i ügyintézı számításainak elıtt ellenırzése

pénzmaradvány Jegyzı A tervezés A tervezését alátámasztó alatt legalább 1 számítások ellenırzése alkalommal


Tájékozódás a tervezést végzı személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteirıl, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseirıl, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendı kötelezettségvállalásainak megbeszélése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévı szerzıdésekrıl, testületi elképzelésekrıl Az egyes források igénybevételi lehetıségeinek szakmai áttekintése, az elızetes adatszolgáltatás újra ellenırzése

Jegyzı

28


- a bevételi és kiadási elıirányzatok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -

- a rendelet-tervezet elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, központi útmutatók (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Rendelet-tervezet (5) -

- a rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elıterjesztés tervezet (5) -

- a rendelet-tervezet elıterjesztésének elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Rendelet-tervezet elıterjesztése (5) -

- az államháztartási mérlegek összeállítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A mérlegek munkapéldányai, mérlegek (5) -

Elızetes konczultáció Jegyzı a bevételi és kiadási elıirányzatokról, azok fıösszegeirıl, az egyezıség megteremtésének lehetıségeirıl

A részterülete k tervezését követıen

Az egyensúly Költségvetés i ügyintézı megteremtésére vonatkozó levezetések, munkalapok áttekintése

A feladat alatt legalább 1 alkalommal

A bevételi és kiadási Jegyzı elıirányzatok egyezıségének ellenırzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján

Az összesített adatokat tartalmazó tervek elkészítését követıen

Elızetes szakmai konzultáció a rendelettervezet tartalmával, formájával kapcsolatos vezetıi elvárásokról

Jegyzı, polgármester , (pénzügyi bizottság elnöke)

A tervszámok kidolgozása után

A rendelet-tervezet Költségvetés kidolgozása során i ügyintézı szóbeli egyeztetés, illetve a félkész anyagok, piszkozatok áttekintése

A rendelettervezet összeállítás a során legalább 2 alkalommal

A kész rendelet- Jegyzı tervezet áttekintése, illetve beszámoltatás a feladat ellátásáról

A rendelettervezet elkészítését követıen

Elızetes megbeszélés Jegyzı, a testület által kért polgármester információk tartalmáról, mélységérıl

A rendelettervezet elkésztését követıen

Az információk Költségvetés elkészítése során a i ügyintézı dokumentumtervezetek , munkapéldányok ellenırzése, megbeszélés

Az információ k összeállítás a alatt legalább 1 alkalommal

Az információk Jegyzı elkészítése során a kész dokumentáció ellenırzése

A végleges információ elkészítés után

Jegyzı, polgármester , (pénzügyi bizottság elnöke)

A rendelettervezet elkészítését követıen

Az elıterjesztés Költségvetés összeállítása közben a i ügyintézı készülı dokumentációba való betekintés, illetve szükség esetén konzultáció

Az elıterjeszté s elkészítése közben legalább 1 alkalommal

A kész elıterjesztés Jegyzı áttekintése, szóbeli beszámoltatás a feladatról

Az elıterjeszté s elkészítését követıen

A mérlegek A mérlegek készítése Költségvetés elkészítése során a i ügyintézı elıtt munkapéldányok ellenırzése, szükség esetén konzultáció

A mérlegek elkészítése során legalább 2 alkalommal

A kész mérlegek Jegyzı áttekintése, szóbeli tájékoztatás kérése a munka elvégzésérıl

Az Áht-s mérlegek elkészítése után

A vonatkozó belsı elıírások, pl. SZMSZ áttekintése, és az elıterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése

A mérlegekre Jegyzı vonatkozó jogszabályi, és kötelezıen elkészített belsı szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan

29


- a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Költségvetési rendelet tervezet és elıterjesztés, a jóváhagyott rendelet

- az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi költségvetés, az elemi költségvetés alapján a részletes eredeti elıirányzatok meghatározása szakfeladatonként, eredeti elıirányzatok könyvelési naplója (5) Elıirányzat könyvelés

- a költségvetési dokumentációk megırzése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A tervezés során keletkezett és felhasznált dokumentumok listája

A képviselı-testület Jegyzı rendeletet megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenırzése konzultációval

A testületi ülés elıtt

Az elemi költségvetés Jegyzı tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével

Elemi költségveté s összeállítás a elıtt

A kész dokumentációk Jegyzı kezelésére vonatkozó utasítás megadása

A dokumentá ciók elkészítését követıen

Az elemi költségvetés Költségvetés megállapítása során a i ügyintézı munkapéldányok ellenırzése

Folyamatos Az elkészített elemi Jegyzı an költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével

A dokumentációk Jegyzı tárolásának ellenırzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése

Az elemi költségveté s elkészítését követıen, de annak információ s rendszerbe való továbbítása elıtt Alkalomsz erően

30


Elızetes vezetıi ellenırzés Folyamatba épített ellenırzés Utólagos vezetıi ellenırzés Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidı Feladat HatárFeladat HatárFeladat Határ(4) Keletkezı dokumentum Módja, eszköze Módja, eszköze Módja, eszköze ellátója idı ellátója idı ellátója idı (5) Könyvvezetésben való megjelenés (6) Pénzügyi teljesítés 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása Jegyzı Aktuálisan Kész szabályzatok Megbeszélés Jegyzı Legalább Tervezet megtekintése, Jegyzı Feladat - mőködést megalapozó megtekintése, évente konzultáció alatt min. szabályzatok elkészítése, ellenırzés egyszer aktualizálása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete (2) Szerv vezetıje, Képviselı-testület, (az adott jogszabályok) (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelı jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belsı ellenırzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenırzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)

- a pénzügyi-gazdálkodási terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása

Megbeszélés

Jegyzı

Legalább évente


Jegyzı

Feladat alatt min. egyszer

Kész szabályzatok megtekintése, ellenırzés

Jegyzı

Aktuálisan

1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Szerv vezetıje, költségvetési ügyintézıje, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelı jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belsı ellenırzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenırzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)

31


2. A személyi juttatások és a létszám elıirányzat felhasználása A A feladat ellátásával Jegyzı - személyi juttatások, létszám költségveté kapcsolatos vezetıi elıirányzat felhasználása, és a s elvárások jóváhagyás megbeszélése felhasználás nyomon követése át követıen 1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, egyes juttatásoknál a pénztárból (a kifizetésekrıl feladás készítése)

- jutalom elıirányzata és a jutalom kifizetése, valamint a kifizetett összegek ellenırzése 1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A kifizetés alkalomszerő, a nyomon követés folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésrıl feladás)

A területre vonatkozó Jegyzı jogszabályi és belsı szabályozási kérdések megbeszélése

Jutalom elıirányzat ának meghatároz ása, illetve felhasználá sa elıtt

A nyilvántartások, Költségvetés kimutatások i ügyintézı vezetésének áttekintése, alapdokumentumokkal való egyeztetése

nyilvántartások Jegyzı Az év A vezetésérıl során havonta 1 beszámoltatás alkalommal

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l

A jutalmazás Költségvetés i ügyintézı elıirányzata meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenırzése

Elıirányzat változtatás, illetve jutalom kifizetése elıtt

A területre vonatkozó Jegyzı nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l

32


- az elıirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv

Az elıirányzat- Jegyzı felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetıi iránymutatás megadása

3. A dologi kiadások elıirányzatának felhasználása feladatok, Jegyzı - a dologi kiadások beszerzésével Atevékenységek, kapcsolatos munkamegosztás szakfeladatok és az felhasznált áttekintése tevékenységi általuk dologi kiadások területenként, feladatonként, áttekintése, felelısök meghatározása szakfeladatonként

Negyedéve nként min. 1 alkalommal

Az elıirányzat- Költségvetés felhasználási ütemterv i ügyintézı teljesítésének figyelemmel kísérése – dokumentumok alapján

Havonta 1 Az elıirányzat- Jegyzı alkalommal felhasználási terv és annak teljesítésérıl való beszámoltatás

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a

feladatellátókkal Költségvetés Évente 1- A i ügyintézı szer, illetve való megbeszélés feladatválto záskor

Igény szerint

A feladatok, Jegyzı tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelıs személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükrıl


Évente 1szer, illetve feladatválto záskor

Havi rendszeress éggel

A felelısök Jegyzı beszámoltatása

Évente legalább 2 alkalomma l

(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend elıírja

- a megrendelések és felhasználások kezelése, a kiadási elıirányzatok teljesítése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend elıírja. Könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésrıl feladás)

A megrendelések és a Jegyzı dologi kiadások felhasználási rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás

A felállított rendszer és Költségvetés az utasítás ellenırzése i ügyintézı a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással

33


- az elıirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes dologi kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv

Az elıirányzat- Jegyzı felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetıi iránymutatás megadása

4. A felhalmozási kiadások elıirányzatának felhasználása A felhalmozási Jegyzı - a felhalmozási kiadások kiadások teljesítésével teljesítésével kapcsolatos kapcsolatban a döntés elıkészítésért felelısségi kategóriák áttekintése (elıkalkuláció, (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, Közbeszerzési szabályzat (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend elıírja

- az elıirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes felhalmozási kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, elıirányzatfelhasználási ütemterv

árajánlatok), a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelısök meghatározása, a vonatkozó belsı szabályok áttekintése Az elıirányzat- Jegyzı felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetıi iránymutatás megadása

A negyedéven ként min. 1 alkalommal

Az elıirányzat- Költségvetés felhasználási ütemterv i ügyintézı teljesítésének figyelemmel kísérése – fıkönyvi kivonat alapján


Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a

Évente 1szer, illetve nagyobb felhalmozá si kiadás esetén

A feladat ellátókkal Költségvetés való megbeszélés, a i ügyintézı döntéselıkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése

Szükség szerint

A beruházási Jegyzı tevékenységrıl a feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével






5. A saját bevétek elıirányzat teljesítése

34


- a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, helyi adórendeletek (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évenként

- a bérleti díjak beszedése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan, bérleti szerzıdések szerint (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend elıírja, könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történı bevételezés

- az adóbevételek beszedése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, adójogszabályok, az adók beszedésére, nyilvántartására vonatkozó jogszabály, helyi adó rendeletek, (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend, illetve az adóztatásra vonatkozó jogszabályok elıírják, könyvelési naplók, (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára. (6) Adóbeszedési számlára, vagy meghatározott esetekben pénztárba történı bevételezés

Igény szerint

A feladatok, Jegyzı tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelıs személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükrıl


A felállított rendszer és Költségvetés az utasítás ellenırzése i ügyintézı a nyilvántartásokba, bérleti szerzıdésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással


A felelısök Jegyzı beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenırzése


Az adóztatási folyamat Költségvetés figyelemmel kísérése, i ügyintézı az adóbevallások, illetve adókivetések kezelésének ellenırzése, a fizetési fegyelem nyomon követése, adóbehajtási intézkedésekre való utasítás


A felelısök Jegyzı beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenırzése, a féléves és éves idıszakra a tervezett, a tényleges adóbevétel, valamint a hátralékok áttekintése; beszámoltatás

Évente legalább 2 alkalomma l (a féléves és az éves beszámolás hoz kapcsolódó an)

A feladatok, Jegyzı tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendı bevételek, valamint a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelısök meghatározása

feladatellátókkal Költségvetés Évente 1- A i ügyintézı szer, illetve való megbeszélés feladatválto záskor

A meglévı Jegyzı szerzıdések, valamint a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása

Évente 1szer, illetve szükség esetén

Az adóbevételekkel Jegyzı kapcsolatos központi, és helyi jogszabályok (rendeletek) áttekintése, a fontosabb változásokkal kapcsolatos konzultáció


35


- egyéb, az elızıekben ki nem emelt bevételek (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belsı számviteli rend elıírja, könyvelési naplók, (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára. (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történı bevételezés

- az elıirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes bevételek analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv

Bevétel típusonként a Jegyzı bevétellel kapcsolatos eljárási rend megbeszélése, felelısök meghatározása


A meghatározott Költségvetés eljárási rend i ügyintézı betartásának ellenırzése a nyilvántartásokba, szerzıdésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással


A felelısök Jegyzı beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenırzése


Az elıirányzat- Jegyzı felhasználási terv saját bevételekre a vonatkozó részének áttekintése, vezetıi iránymutatás megadása



elıirányzat- Jegyzı Havonta 1 Az alkalommal felhasználási terv és annak teljesítésérıl való beszámoltatás


6. Állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal, egyéb központi forrás elıirányzatának teljesítése Az igényléssel Jegyzı igénylések Költségvetés Havonta 1 Negyedéve Az - az év közben igényelhetı alkalommal kapcsolatos nként min. rendjének, illetve azok i ügyintézı támogatások, hozzájárulások, teljesítésének jogszabályok, illetve 1 tájékoztató leiratok, alkalommal figyelemmel kísérése egyéb források igénylése az igénylı továbbá az igénylési

(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok (2) A szerv vezetıje, gazdasági vezetıje, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, elıírások szerint (4) Egyes támogatások igénylésének és a támogatás pénzügyi teljesítésének egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, elıirányzatfelhasználási ütemterv

feltételek áttekintése

dokumentumok, valamint a támogatást megítélı értesítések alapján

Az állami támogatás Jegyzı egyeztetı tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás


36


- pályázatok (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok, pályázati kiírások, pályázatok elszámolására vonatkozó szabályok (2) Szerv vezetıje, illetve a gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, elıírások szerint (4) A pályázattal kapcsolatos pénzügyi teljesítések egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, elıirányzat-felhasználási ütemterv

Az egyes pályázatok Jegyzı figyelésével, pályázati elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelısök meghatározása

Havonta A pályázatokkal Költségvetés min. 1 kapcsolatos i ügyintézı alkalommal tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése

Havonta 1 A pályázat Jegyzı alkalommal tervezeteinek áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

Havonta min. 1 alkalomma l

A fıkönyvi könyvelés Jegyzı adott év sajátosságainak, változásának áttekintése. A fıkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. A fıkönyvi könyvelés során a munkamegosztás rendjének kialakítása, belsı határidık megadása. A központi elıírás Jegyzı miatt kötelezı, illetve a saját belsı információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás

Évente 1 alkalommal , a központi, részletes számlakeret -tükör ajánlás megjelenés ét követıen

A fıkönyvi könyvelés Költségvetés kialakított rendjének i ügyintézı betartatása a fıkönyvi kivonatok és a számlaforgalmak ellenırzésével, szükség esetén iránymutatással

Havonta 1 A fıkönyvi kivonatok Jegyzı alkalommal áttekintése, a teljesítési adatok elıirányzattokkal, és elıirányzatfelhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, szóbeli beszámoltatás

A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok elıtt

Évente 1 alkalommal , az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdés e elıtt

Az analitikus Költségvetés i ügyintézı nyilvántartások kialakított rendjének ellenırzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából

Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal


7. Fıkönyvi és analitikus könyvelés

- a fıkönyvi könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Könyvelési naplók (5) Könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történı bevételezés könyvelése

- analitikus könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Analitikus nyilvántartások (5) Analitikus könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történı bevételezésre való hivatkozás

Jegyzı

37


- a fıkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások

A feladások rendjének, Jegyzı belsı szabályozásának érintettekkel való megbeszélése

Évente 1 alkalommal , a tényleges könyvelési feladatok elıtt

A feladások Költségvetés i ügyintézı elkészítésének figyelemmel kísérése, a feladások számszaki ellenırzése

Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal

Jegyzı


A bizonylati rend adott Jegyzı évi kiemelt terülteinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása


A bizonylati rend Költségvetés betartásának nyomon i ügyintézı követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal

Jegyzı


A bizonylatkezelés Jegyzı fontosabb területeinek áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre


A bizonylatkezelés Költségvetés betartásának nyomon i ügyintézı követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal

Jegyzı


(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Egyeztetési tevékenység legalább havonta, fıkönyvi könyvelésnek feladás negyedévente (4) Könyvelési naplók, negyedéves feladás bizonylatai (5) Fıkönyvi könyvelés

8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés

- a bizonylati rend 1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, (2) Szerv vezetıje, gazdasági vezetıje, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelı jogszabály szerint, illetve évente (4) Bizonylati szabályzat, Bizonylati album

- bizonylatkezelés (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bizonylatok (belsı bizonylatok), kimutatások (5) Analitikus és fıkönyvi könyvelés (6) Bankszámlával, vagy pénztárral kapcsolatos pénzmozgás teljesítése a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követıen

38


9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység A pénztáros, pénztár - a szerv készpénzforgalmának helyettes, illetve bonyolítása bevételi és kiadási pénztárellenır személyének pénztárbizonylat alapján felülvizsgálata, a (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, házipénztár és pénzkezelési szabályzat (2) Pénztáros – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, pénztárjelentés (6) Pénztári bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követıen

Jegyzı

Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint

A pénztár Költségvetés tevékenységének i ügyintézı áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás

Havonta 1 A pénztári tevékenység Jegyzı szóbeli alakalomm ellenırzése beszámoltatással al

Évente 1-2 alkalomma l

A bankszámlán Jegyzı keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belsı nyilvántartási és utalási rend megbeszélése


A bankszámlaforgalom Költségvetés áttekintése a i ügyintézı banknapló, illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával

Havonta 1 A bankszámla kezelési Jegyzı alakalomm tevékenység ellenırzése szóbeli al beszámoltatással


Az utalások teljesítési Jegyzı rendje elveinek, a vezetendı nyilvántartások tartalmának meghatározása


Az utalások rendjének Költségvetés áttekintése a i ügyintézı nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció

Havonta 1 Beszámoltatás a bejövı Jegyzı alakalomm számlák utalási rendje betartásáról al


felelısségi nyilatkozatok meglétének ellenırzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása

10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység

- a bankszámlaforgalom bonyolítása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, a bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Banknapló (6) Banki bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követıen

- az utalások teljesítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Pénztáros – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Szállítók nyilvántartása, banki utalás (6) Banki kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követıen

11. A leltározási tevékenység

39


- a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Szerv vezetıje, gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározás elıtt, évente legalább 1 alkalommal

- a leltározás értékelésénél figyelembe veendı értékelési szabályok (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, értékelési szabályzat (2) Szerv vezetıje, gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási, értékelési feladatok ellátása elıtt, évente legalább 1 alkalommal

- a leltározási ütemterv elkészítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási ütemterv (2) Vagyonnyilvántartási ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási szabályzat szerint (4) Leltározási ütemterv

- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Vagyonnyilvántartási ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározási ütemterv szerint (4) Leltározási ütemterv szerint (leltározási bizonylatok, jegyzıkönyvek stb.) (5) Analitikus és fıkönyvi könyvelés a leltározás alapján (többlet és hiány könyvviteli rendezése) (6) Pénzügyi rendezést csak a leltárhiánnyal kapcsolatos felelısség miatt történı befizetés igényel

A leltározással Jegyzı kapcsolatos jogszabályi elıírások áttekintése, a változások megbeszélése


A leltározásra való Költségvetés felkészülés során i ügyintézı szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

Leltározásr Beszámoltatás a való felkészülésrıl felkészülés során 1-2 alkalommal

a Jegyzı

Évente 1 alkalomma l

Az eszközök és Jegyzı források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése


Az értékelés során Költségvetés szakmai tájékoztatás i ügyintézı nyújtása és konzultáció a feladatellátóval

az Jegyzı Leltározásr Beszámoltatás feladatok a való értékelési felkészülés ellátásáról során 1-2 alkalommal


A leltározási ütemterv Jegyzı elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése

Évente egy alkalommal , az ütemterv készítése elıtt

A készülı ütemterv Költségvetés i ügyintézı áttekintése, ellenırzése, szükség esetén konzultáció

Leltározási Beszámoltatás az Jegyzı ütemterv elkészült leltározási elkészítése ütemtervrıl során 1-2 alkalommal


A leltározási Jegyzı tevékenység elıtt a feladatok átbeszélése

Évente 1 alkalommal , a leltározás végrehajtás a elıtt

A leltározás Költségvetés végrehajtásának i ügyintézı áttekintése a leltározási dokumentumok alapján

Leltározás végrehajtás a alatt 1-2 alkalommal

A leltározás záró Jegyzı jegyzıkönyvének átvétele, szükség esetén konzultáció


12. A selejtezési tevékenység

40


- a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Szerv vezetıje, gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A feladatok ellátása elıtt, évente legalább 1 alkalommal

- a selejtezés kezdeményezése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat, vagyongazdálkodási szabályzat, vagyonrendelet (2) Intézményvezetık – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat szerint (4) Selejtezési kezdeményezés

- a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása

A selejtezéssel Jegyzı kapcsolatos jogszabályi elıírások áttekintése, a változások megbeszélése


A selejtezésre való Költségvetés felkészülés során i ügyintézı szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

A Beszámoltatás selejtezésre felkészülésrıl való felkészülés során 1-2 alkalommal

A selejtezés Jegyzı kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése

Évente 1 alkalommal , a selejtezési kezdemény ezés határidejét megelızı 3 hónapban Évente 1 alkalommal , a selejtezés végrehajtás a elıtt

A készülı selejtezési Költségvetés i ügyintézı kezdeményezések megbeszélése

A selejtezés Költségvetés i ügyintézı végrehajtásának áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján

A selejtezési Jegyzı tevékenység elıtt a feladatok átbeszélése

(1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Vagyongazdálkodási ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat, valamint a jóváhagyott selejtezési okmány szerint (4) u.a. (5) A selejtezett, illetve hasznosított vagyontárgyak analitikus és fıkönyvi könyvelése 6) Pénzügyi rendezést csak a hasznosítással kapcsolatos bevétel igényel

a Jegyzı


A selejtezési kezdemény e-zés elkészítése alatt 1-2 alkalommal

Beszámoltatás az Jegyzı elkészült selejtezési kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról


Selejtezési tevékenysé g alatt 1-2 alkalommal

A selejtezési javaslat, Jegyzı eljárások stb. áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele

Szükség szerint

13. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) A szabályok általános Költségvetés Havonta Évente jogkör Jegyzı, Szóbeli beszámoltatás - a területre vonatkozó szabályok Valamennyi legalább 1- a i ügyintézı polgármester legalább 1 érvényesülésének gyakorlására szabályok áttekintése 2 alkalommal figyelemmel kísérése, jogosulttal közös betartásával (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Szerv vezetıje, gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évente legalább 1 alkalommal (4) Pénzgazdálkodással kapcsolatos belsı szabályozás

megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése

, év elején

szabályozásban lévı értelmezési problémák megbeszélése

Jegyzı

Szükség szerint

alkalommal kapcsolatban

41


- a kötelezettségvállalások bonyolítása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan (4) Kötelezettségvállalási nyilvántartás (5) Analitikus könyvelés, valamint az analitikus könyvelés feladása alapján a kötelezettségvállalások könyvelése a 0-s számlaosztályba

- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítı lap és utalványrendelet

- a teljesítés szakmai igazolása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítı lap és utalványrendelet

- érvényesítés (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítı lap és utalványrendelet

Jegyzı, A kötelezettségvállalásra polgármester vonatkozó elıírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó elıírások rögzítése, pontosítása

Évente legalább 1 alkalommal , év elején

A Költségvetés kötelezettségvállalási i ügyintézı dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

Havonta legalább 12 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás, Jegyzı illetve a kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az elıirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése

Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a

Az ellenjegyzés Jegyzı kötelezı jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


A kötelezettségvállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelı kontroll ellátása

Minden kötelezettsé gvállalás esetén

Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban


A teljesítés szakmai Jegyzı igazolása menetének, az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés


A teljesítés szakmai Költségvetés igazolása menetébe i ügyintézı történı betekintés, beszámoltatás.

Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyzı 2 a szakmai teljesítés alkalommal igazolásával kapcsolatban

A teljesítés és a Feladatellátó kötelezettségvállalás összehasonlítása.

Folyamatos an


Az érvényesítés Jegyzı kötelezı jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


Az érvényesítés Költségvetés menetébe történı i ügyintézı betekintés, beszámoltatás. Feladatellátó Az érvényesítendı dokumentumok és az érvényesítés alapját képezı szakmai igazolás, valamint a fedezet meglétének, összegszerősége, és alaki követelménye betartásának ellenırzése

Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az érvényesítési 2 alkalommal tevékenység ellátásával kapcsolatban Folyamatos an

Ellenjegyzı, illetve Költségvetés i ügyintézı


42


Az utalványozásra Jegyzı, vonatkozó elıírások polgármester megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása


Az utalványozott Költségvetés dokumentumok i ügyintézı áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

Havonta Szóbeli beszámoltatás legalább 12 alkalommal

Az ellenjegyzés Jegyzı kötelezı jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása


Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelı kontroll ellátása.

Ellenjegyzı, illetve Költségvetés i ügyintézı

Jegyzı A vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése


A hasznosítási Jegyzı lehetıségek (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli számbavétele, a törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vonatkozó belsı vagyon rendelet, számviteli rend szabályok áttekintése, (2) Képviselı-testület, a szerv vezetıje, gazdasági felelısök vezetı, költségvetési ügyintézı – az (1) pontban leírt meghatározása szabályzatok szerint (3) Folyamatosan (4) Analitikus nyilvántartások (5) A hasznosítással kapcsolatos analitikus és fıkönyvi könyvelés (6) A hasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások pénzügyi rendezése


- utalványozás (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítı lap és utalványrendelet

- utalványozás ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítı lap és utalványrendelet

14. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Költségvetési ügyintézı – munkaköri leírás szerint (3) Folyamatosan (4) Vagyonnyilvántartás

- a meglévı vagyon hasznosítása

Jegyzı


Minden utalványoz ás esetén

Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban


Költségvetés A vagyonnyilvántartások i ügyintézı ba való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése

Legalább negyedéve nként

Szóbeli beszámoltatás, Jegyzı vagyonkimutatások áttekintése

Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a

A vagyonhasznosításra Költségvetés vonatkozó elıírások i ügyintézı betartásának ellenırzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenırzése, illetve beszámoltatás)


Szóbeli beszámoltatás, Jegyzı vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése

Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a

43


Az értékesítési Költségvetés Évente legalább 1 eljárások figyelemmel i ügyintézı alkalommal kísérése, beszámoltatás , év elején

A vagyon A vagyonváltozásokkal Jegyzı értékesítése kapcsolatos számszaki és szóbeli információ elıtt kérés


Jegyzı

(1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

útmutatók megbeszélése

A féléves A féléves beszámolóra Költségvetés beszámoló való felkészültségrıl i ügyintézı tájékozódás, elıtt értekezletek megbeszélése

A féléves A féléves beszámolási Jegyzı során beszámoló tevékenység szóbeli tájékozódás készítése elıtt és során – szükségsze rően

- a féléves beszámolás fıbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes Jegyzı féléves beszámolási munkafolyamatok ellátásának várható idıszakairól, és a munkamegosztás rendjérıl

szóbeli Költségvetés A féléves Egyeztetés, beszámoló beszámoltatás, i ügyintézı valamint az elkészült elıtt írott anyagokba történı betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyzı a féléves beszámolási feladatok ellátásának menetérıl

A féléves beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l Féléves beszámolás i feladatok végén

Szóbeli, illetve írásbeli Jegyzı utasítás az egyes elıirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjérıl (pl. az idıarányos teljesítéstıl való eltérés magyarázata stb.)

A féléves beszámolás i munkák elıtt

Folyamatos A féléves beszámoló Jegyzı dokumentáció áttekintése – beleértve valamennyi elıirányzat-teljesítést, és idıarányos eltérést kifejtı, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb.

- a meglévı vagyon értékesítése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Képviselı-testület, a szerv vezetıje, gazdasági vezetı, költségvetési ügyintézı – az (1) pontban leírt szabályzatok szerint (3) Az értékesítésre vonatkozó döntés, illetve döntés-elıkészítés szerint (5) Az értékesítéssel kapcsolatos analitikus és fıkönyvi könyvelés (6) Az értékesítéssel kapcsolatos bevételek pénzügyi rendezése

Az értékesítésére Jegyzı vonatkozó belsı szabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása

15. A féléves beszámolási tevékenység - a féléves beszámoló elkészítésére Ajogszabályokvonatkozó való felkészülés áttekintése, a kiadott

(1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belsı utasítás

- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

A féléves beszámolók Költségvetés munkapéldányaiba, i ügyintézı alapszámításaiba történı betekintés, tájékoztatás kérés

A féléves beszámolás i feladatok végén

44


- a költségvetési rendelet címrendjérıl való tájékozódás, a címrend szerinti féléves beszámolás


A féléves beszámoló munkák elıtt

A féléves beszámolási Költségvetés munkák megkezdése i ügyintézı során az egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés

Folyamatos A féléves beszámoló Jegyzı dokumentációinak, a határozat, ill. rendelettervezet címrendek szerinti összeállításának ellenırzése




Az egyeztetési Költségvetés feladatok i ügyintézı dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

egyeztetés Jegyzı Legalább 1 Az alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján


A féléves beszámoló Jegyzı adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése


A számszaki adatok Költségvetés i ügyintézı valódiságának ellenırzése, a fıkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenırzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Legalább a féléves beszámoló elkészítése elıtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeirıl


A fıkönyvi kivonat Jegyzı címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

A fıkönyvi kivonatok készítése elıtt

A címrend szerinti Költségvetés fıkönyvi kivonatok i ügyintézı számításainak, esetleges adatgyőjtésének áttekintése

A fıkönyvi A fıkönyvi kivonatok Jegyzı áttekintése kivonatok készítése során folyamatos an

A fıkönyvi kivonatok elkészítését követıen

A féléves beszámoló Jegyzı számszaki elkészítése a címrend szerinti fıkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

A fıkönyvi kivonatok készítése után

A készülı számszaki Költségvetés i ügyintézı beszámoló tervezetekbe való betekintés

A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an

A számszaki beszámoló k elkészítése után

(1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetési dokumentumok

- a féléves beszámoló számszaki adatainak elıkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Fıkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása

- a féléves fıkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Kimutatások készítése címrend szerint

- a féléves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló

A számszaki Jegyzı beszámolók áttekintése

45


- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentum (határozat/rendelet) elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló-rendelet-tervezet

- a féléves beszámoló elıterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámolórendelet-tervezet elıterjesztése

- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló-rendelet

- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves elemi beszámoló

- a féléves beszámoló dokumentációk megırzése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámolóval kapcsolatosan keletkezett dokumentumok listája

A jóváhagyó Jegyzı dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvetı összefüggések áttekintése

A számszaki beszámoló elkészítését követıen

A dokumentum Költségvetés tervezetbe való i ügyintézı betekintés, konzultáció

A dokumentum Jegyzı A ellenırzése, feladatellát tervezet ás során tájékoztatás kérése folyamatos an

A tervezet elkészítése után

A féléves beszámoló Jegyzı elıterjesztésével kapcsolatos elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A számszaki beszámoló után

Az elıterjesztés Költségvetés i ügyintézı tervezet összeállításakor

A dokumentum Jegyzı A feladatellát tervezet ellenırzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an


A képviselı-testület Jegyzı féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenırzése konzultációval Az elemi beszámoló Jegyzı tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítı anyagok áttekintésével


A féléves elemi Költségvetés beszámoló i ügyintézı megállapítása során a munkapéldányok ellenırzése

Folyamatos Az elkészített féléves Jegyzı an elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése



A féléves elemi beszámoló elkészítését követıen, de annak információ s rendszerbe való továbbítása elıtt Alkalomsz erően

A féléves elemi beszámoló összeállítás a elıtt


46


16. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- az éves beszámolás fıbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belsı utasítás

- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- a költségvetési rendelet címrendjérıl való tájékozódás, a címrend szerinti éves beszámolás

A vonatkozó Jegyzı jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

Az éves Az éves beszámolóra Költségvetés beszámoló való felkészültségrıl i ügyintézı tájékozódás, elıtt értekezletek megbeszélése

A beszámolási Jegyzı A beszámoló tevékenység során készítése szóbeli tájékozódás elıtt és során szükségsze rően

Megbeszélés az egyes Jegyzı zárszámadáshoz kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható idıszakairól, és a munkamegosztás rendjérıl

szóbeli Költségvetés Az éves Egyezetés, i ügyintézı beszámoló beszámoltatás, valamint az elkészült elıtt írott anyagokba történı betekintés

Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az éves beszámolási feladatok ellátásának menetérıl

Szóbeli, illetve írásbeli Jegyzı utasítás az egyes elıirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjérıl (pl. az idıarányos teljesítéstıl való eltérés magyarázata stb.)

A beszámolás i munkák elıtt

A beszámoló Költségvetés i ügyintézı munkapéldányaiba, alapszámításaiba történı betekintés, tájékoztatás kérés



A beszámolási munkák Költségvetés megkezdése során az i ügyintézı egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés

Folyamatos A beszámoló Jegyzı dokumentáció – beleértve valamennyi elıirányzat-teljesítést, és idıarányos eltérést kifejtı, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése beszámoló Jegyzı Folyamatos A dokumentációinak, a rendelet-tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenırzése



Az egyeztetési Költségvetés feladatok i ügyintézı dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

(1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.

- az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetések dokumentumai

egyeztetés Jegyzı Legalább 1 Az alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján

A beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l A beszámolás i feladatok végén

A beszámolás i feladatok végén



47


- az éves beszámoló számszaki adatainak elıkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Fıkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása

- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, pénzmaradvánnyal kapcsolatos belsı szabályzat, utasítás (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Pénzmaradvány kimutatás, személyi juttatás maradványának kimutatása

- az éves fıkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Fıkönyvi kivonat címrend szerint

- az éves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Éves beszámoló tervezete

- az államháztartási mérlegek összeállítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A mérlegek munkapéldányai, mérlegek

Az éves beszámoló Jegyzı adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése


A számszaki adatok Költségvetés valódiságának i ügyintézı ellenırzése, a fıkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenırzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Legalább a beszámoló elkészítése elıtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyzı az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeirıl


A vonatkozó Jegyzı jogszabályi háttér, a vonatkozó belsı szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendı eljárás meghatározása

A beszámolás i munkák közben

A pénzmaradvány- Költségvetés kimutatások i ügyintézı tervezetének ellenırzése, az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, fıkönyvi számlák ellenırzése

A beszámoló készítés közben legalább 2 alakalomm al

Szóbeli beszámoltatás Jegyzı a pénzmaradvány alakulásáról, és a személyi juttatások maradványának felhasználhatóságáról

A pénzmarad vány kimutatás elkészítését követıen

A fıkönyvi kivonat Jegyzı címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

A fıkönyvi kivonatok készítése elıtt

A címrend szerinti Költségvetés fıkönyvi kivonatok i ügyintézı számításainak, esetleges adatgyőjtésének áttekintése

A fıkönyvi A fıkönyvi kivonatok Jegyzı áttekintése kivonatok készítése során folyamatos an

A fıkönyvi kivonatok elkészítését követıen

A beszámoló Jegyzı számszaki elkészítése a címrend szerinti fıkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

A fıkönyvi kivonatok készítése után

A készülı számszaki Költségvetés beszámoló i ügyintézı tervezetekbe való betekintés

A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an

A mérlegekre Jegyzı vonatkozó jogszabályi és kötelezıen elkészített belsı szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan

A mérlegek A mérlegek készítése Költségvetés elkészítése során a i ügyintézı munkapéldányok ellenırzése, szükség esetén konzultáció

A számszaki Jegyzı beszámolók áttekintése

kész mérlegek Jegyzı A mérlegek A készítése áttekintése, szóbeli tájékoztatás kérés során legalább 2 alkalommal

A számszaki beszámoló k elkészítése után

Az ÁHT-s mérlegek elkészítése után

48


- az éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A rendelet-tervezet

- az éves beszámoló elıterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A rendelet-tervezet elıterjesztése

- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Jóváhagyott, végleges rendelet

- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi beszámoló

- az éves beszámoló dokumentációk megırzése (1) Áht, Áht. mők. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A beszámolóval kapcsolatban keletkezett dokumentumok listája

A jóváhagyó Jegyzı dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvetı összefüggések áttekintése Az éves beszámoló Jegyzı elıterjesztésével kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A számszaki beszámoló elkészítését követıen

A dokumentum Költségvetés tervezetbe való i ügyintézı betekintés, konzultáció

A dokumentum Jegyzı A ellenırzése, feladatellát tervezet ás során tájékoztatás kérése folyamatos an


A számszaki beszámoló után

Az elıterjesztés Költségvetés i ügyintézı tervezet összeállításakor

A dokumentum Jegyzı A feladatellát tervezet ellenırzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an


A képviselı-testület a Jegyzı zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenırzése konzultációval Az elemi beszámoló Jegyzı tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítı anyagok áttekintésével


Az elemi beszámoló Költségvetés megállapítása során a i ügyintézı munkapéldányok ellenırzése

Folyamatos Az elkészített elemi Jegyzı an beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése

Az elemi beszámoló elkészítését követıen, de annak információ s rendszerbe való továbbítása elıtt Alkalomsz erően


Az elemi beszámoló összeállítás a elıtt



49


7/c. melléklet

A belsı ellenırzési kötelezettség, az ellenırzést végzı személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

1. A Költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet, valamint Sárisáp Község Önkormányzatának belsı ellenırzési kézikönyve alapján a Polgármesteri Hivatalnál és a hozzá kapcsolódó részben önálló költségvetési szervnél a belsı ellenırzési feladatokat, az éves ellenırzési ütemterv alapján el kell végezni. 2.

Az ellenırzési feladatokat a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint, külsı megbízás alapján Böröczné Kıszegi Zsuzsanna látja el.

50

ELİTERJESZTÉS

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2008. október 13-ai ülésének 8. napirendi pontjához

A települési képviselık tiszteletdíjáról szóló rendelet megalkotása


A települési képviselık tiszteletdíjáról szóló 27/2007. (XI.29.) rendelet 2008. október 1-jétıl hatályon kívül helyezésre került, mivel a testületi tagoknak az volt a szándéka, hogy egy havi juttatást felajánljanak közösségi célra. Fenti döntésbıl adódóan 2008. november 1-jétıl kezdıdıen újból megalkotásra kerül a képviselık tiszteletdíjáról szóló rendelet, amelynek tervezetét a képviselık a meghívóval együtt kézhez kapták. Az írásos anyag az elıterjesztés mellékletét képezi.



TERVEZET

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testületének ….. / 2008. ( ……….. ) rendelete a települési képviselık tiszteletdíjáról

Sárisáp Község Önkormányzata az 1994. évi LXIV. törvény 17. §. /1/ és /2/ bekezdésének felhatalmazása alapján a települési képviselık, a bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról a következı rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. §. /1/ A rendelet hatálya kiterjed a települési képviselıkre, a bizottságok elnökeire és tagjaira.

A tiszteletdíj 2. §. /1/ A képviselıket képviselıi munkájukért tiszteletdíj illeti meg, amelynek havonkénti összege 25.000,- forint. /2/ A bizottságok elnökeit az /1/ bekezdésben foglaltakon felül havi 22.500 forint tiszteletdíj illeti meg. /3/ A bizottságok képviselı tagjait a képviselıi tiszteletdíjon felül havi 11.250 forint tiszteletdíj illeti meg. /4/ A bizottságok nem képviselı tagjait havi 11.250 forint tiszteletdíj illeti meg. /5/ Amennyiben valamely képviselı több bizottságnak is elnöke, vagy tagja, díjazás részére akkor is csak egy jogcímen állapítható meg, a magasabb összeg figyelembevételével. A bizottságok nem képviselı tagjai is csak egy bizottsági tagság után részesülhetnek tiszteletdíjban. /6/ A képviselıt, a bizottsági elnököt, vagy a bizottság nem képviselı tagját amennyiben a megbízatása a hónap 15. napja elıtt keletkezik, egész havi, amennyiben a hónap 15. napja után keletkezik, félhavi összegő tiszteletdíj illeti meg. /7/ A képviselıt, a bizottsági elnököt, vagy a bizottság nem képviselı tagját amennyiben a megbízatása a hónap 15. napja elıtt szőnik meg, félhavi, amennyiben a hónap 15. napja után szőnik meg, egész havi összegő tiszteletdíj illeti meg. Korlátozó rendelkezések 3. §. /1/ Amennyiben a képviselı a képviselı-testület ülésérıl igazolatlanul hiányzik, úgy havi tiszteletdíja 25 %-kal csökkentendı az igazolatlan hiányzás hónapjában. A hiányzás igazolatlanságának a tényét a polgármester dönti el.

- 2 -

/2/ Amennyiben bizottsági elnök, vagy tag a bizottsági ülésrıl igazolatlanul hiányzik, úgy havi tiszteletdíja 25 %-kal csökkentendı az igazolatlan hiányzás hónapjában. A hiányzás igazolatlanságának tényét bizottsági elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság elnöke állapítja meg.

Vegyes rendelkezések 4. §. /1/ A 2. §-ban megállapított tiszteletdíj a tárgyhónapot követı hónap 10-én kerül átutalásra az érintett személy által megjelölt bankszámlára. /2/ Ez a rendelet 2008. november 1-jén lép hatályba.






A 2008. évi XLIX. törvény 2008. szeptember 12-ei hatállyal több ponton módosította az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVII. törvényt. A törvénymódosítás 9. § (10) bekezdésének a) pontjának aa) pontja szerint nem kell alkalmazni a 9. § (2)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket ( helyi lakosság véleménynyilvánítása, államigazgatási szervek bevonása az elıkészítésbe, véleményeztetés a tervtanáccsal, véleményeltérés esetén egyeztetı tárgyalás, egy hónapra helyben történı közzététel) a magasabb szintő jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezés, elıírás hatályon kívül helyezése esetén. A Sárisápi Építési Szabályzatot jelenleg megállapító 18/2006. (IX.27.) önkormányzati rendelet 5. §-ának (7) és (9) bekezdése olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket az elızıek alapján hatályon kívül kell helyezni. Ennek az az oka, hogy az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének k) pontját hatályon kívül helyezte a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja. Ez alapján 2008. január 1-tıl megszőnt az építési törvényben az a felhatalmazás, ami lehetıséget biztosított az önkormányzatoknak arra, hogy a törvényben meghatározott, csak építési engedély alapján végezhetı építési tevékenységek körét helyi rendelettel bıvítsék. A Sárisápi Építési Szabályzat 5. §-ának (7) és (9) bekezdését 2008. január 1-tıl eddig sem lehetett alkalmazni, - mert a Korm. rendelet magasabb szintő jogszabály az önkormányzati rendeletnél - de nem is került alkalmazásra az építéshatósági eljárás során. A Sárisápi Építési Szabályzatot meghatározó 18/2006. (IX.27.) rendelet hatályon kívül helyezésre tervezett 5. §-ának (7) és (9) bekezdése a következı: 5. § (7) Közterület felıli kerítés, valamint minden egyéb 1,2 m-nél magasabb, 50 %-ot meghaladóan lábazatos, vagy tömör kerítés elhelyezéséhez - a kerítés helyére és az ingatlan nagyságára tekintet nélkül - az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni. 5. § (9) A hatósági engedélyhez kötött munkákon túl (az illetékes tervtanácsi/fıépítészi véleménnyel rendelkezı) építési engedély alapján végezhetık az alábbi munkák: - Valamennyi önálló tartószerkezettel rendelkezı 1m2-t meghaladó hirdetı berendezés létesítése, átalakítása. - 2 m2 -nél nagyobb felülető, illetve 1,0 m vetületi hosszat meghaladó közterületrıl látható cégér, felirat építményen való elhelyezése. - A telek közterületrıl látható részén, vagy közterületen 2m2-t meghaladó kirakatszekrény, vagy közhasználat elıtt megnyitott területen létesülı 4m2-t meghaladó kiugrású védıtetı, elıtetı és kinyitott állapotban e méretet elérı ernyıszerkezet - építése, elhelyezése, átalakítása, bıvítése.

-2-

- A települési fıút, győjtıút mellett álló építmények, építményrészek közterületrıl látható felületének megváltoztatása, burkolása, színezése, állandó - azaz rendszeres díszkivilágítással való megjelenítése. - Közterületrıl látható terepfelszínen megjelenı gáz-, illetve egyéb tartály, épületen vagy önállóan megjelenı bármilyen gépészeti vagy technológiai berendezés, felépítmény, különösen: a szerelt kémény létesítése. - 3,0 m-nél magasabb önálló zászlórúd létesítése. - Bármilyen közterületrıl látható emléktábla létesítése.”


Kérem, hogy az elıterjesztésben foglaltak alapján a rendelet tervezetét megvitatni, majd elfogadni szíveskedjenek.



TERVEZET

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testületének …./2008. (…..) rendelete a Sárisápi Építési Szabályzatról szóló 18/2006. (IX. 27.) rendelet módosításáról

Sárisáp Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 9. § /10/ bekezdés a) pontjának aa) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a Sárisápi Építési Szabályzatról szóló 18/2006. (IX. 27.) rendeletét ( a továbbiakban: R.) a következık szerint módosítja:

1. §

A R. 5. §-ának (7) és (9) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül. 2. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.





CSOLNOK ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV (2008 – 2014)

1.0 VERZIÓ

(TERVEZET)

2008

CSOLNOK ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV (2008 – 2014)

Tartalom 1. A többcélú kistérségi társulás bemutatása .................................................................................................4 1.1. Jogi háttér ...............................................................................................................................................4 1.2. A Közoktatási intézményfenntartó társulás megalakulása és alapadatai ................................................6 Társulás megalakulás, alapvetı céljai és feladatai....................................................................................6 További fejlesztési területek .....................................................................................................................6 Társulás alapadatai ...................................................................................................................................6 1.3. Az Közoktatási intézményfenntartó társulás feladatellátása...................................................................7 A Társulás alaptevékenységei: .................................................................................................................8 2. Helyzetelemzés..............................................................................................................................................9 Általános helyzetkép .....................................................................................................................................9 2.1. A földrajzi elhelyezkedése ...................................................................................................................10 2.1.1. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete ......................................................................12 2.1.2. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai (Demográfiai tendenciák a kistérségben)...........................................................................................................................................15 2.2. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben (önkormányzatonkénti bontásban) .................19 2.2.1. ÓVODAI ELLÁTÁS....................................................................................................................19 2.2.1.1.a. A kistérségben mőködı óvodák szervezeti formája:...............................................................21 2.2.1.1.b. A kistérségben mőködı óvodák fenntartói: ............................................................................21 2.2.1.2.a. A kistérségben mőködı óvodák alapadatai.............................................................................21 2.2.1.2. b. A Többcélú Kistérségi Társulás Óvodáinak adatai (a KIR- adatbázisa alapján) ...................22 2.2.1.3. Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma...........................................................................23 2.2.1.4. Jelenlegi és várható induló csoportok és csoportlétszámok a kistérség óvodáiban összesen és átlagosan .................................................................................................................................................23 2.2.1.5. Az óvodások koruk, sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint............................24 2.2.1.6. Óvodai alkalmazottak ................................................................................................................25 2.2.1.7. Egyéb információk ....................................................................................................................25 2.2.2. ÁLTALÁNOS ISKOLAI ELLÁTÁS...........................................................................................26 2.2.2.1. Az iskola szervezeti formája......................................................................................................28 2.2.2.2.a. Az iskola fenntartója ...............................................................................................................28 2.2.2.2.b. A kistérségben mőködı iskolák alapadatai.............................................................................29 2.2.2.2.c. Általános iskolák adatai (KIR-alapján) ...................................................................................30 2.2.2.3. Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma...........................................................................31 2.2.2.3. Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma...........................................................................31 2.2.2.4. Iskolai alsó tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és csoport létszámok............31 2.2.2.5. Iskolai felsı tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok 32 2.2.2.6. Az emelt szintő tanulócsoportok száma a kistérségben .............................................................33 2.2.2.7. A nemzetiségi oktatásban részt vevı csoportok száma .............................................................33 2.2.2.8. A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülı tanulók száma...................34 2.2.2.9. A kistérség iskoláinak alkalmazottai .........................................................................................35 2.2.2.10 Egyéb információk: ..................................................................................................................36 2.2.3. KÖZÉPISKOLAI ELLÁTÁS.......................................................................................................36 2.2.4. DIÁKOTTHON ÉS KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS..........................................................................36 2.2.5. GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS .........................................36 2.2.6. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLTATÁSOK..............................................................................36 2.2.7. EGYÉB, A KISTÉRSÉGBEN ELLÁTOTT KÖZOKTATÁSI FELADATOK BIZTOSÍTÁSA 37 2.2.7.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása ..........................................................................37 2.2.7.2. Alapfokú mővészeti oktatás.......................................................................................................38 2.2.7.3. Helyettesítési rendszer ...............................................................................................................38 2.2.7.4. Felnıttoktatás és - képzés ..........................................................................................................39 2.2.7.5. Egyéb .........................................................................................................................................39 2.2.8. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történı együttmőködés módjai ..........................40 2.3. Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés....................................................................................41 3. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok................................43 3.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások ..................................................................................................43 3.2. Az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi), valamint átszervezésével összefüggı elképzelések (településenkénti bontásban) ......................................48 Fejlesztési lehetıségek ...........................................................................................................................48 Fejlesztési elızmények, fókuszok (2005-2008-2014) ............................................................................49

2


3.2.1. ANNAVÖLGY.............................................................................................................................51 3.2.2. CSOLNOK ...................................................................................................................................54 3.2.3. DÁG .............................................................................................................................................57 3.2.4. SÁRISÁP......................................................................................................................................60 3.2.5. ÚNY .............................................................................................................................................63 3.3. A pedagógiai innováció........................................................................................................................66 3.4. Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésbıl fakadó feladatok rövid összefoglalása ..................68 3.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere......................................................76 3.5.1 Vállalt feladatok ............................................................................................................................76 3.5.2. További feladatok .........................................................................................................................76 3.5.3. Ütemterv az intézkedési terv feladataihoz, fejlesztési céljaihoz...................................................78 4. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintő tervezéssel ......................................................80 5. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai..........................................................................................................................................................82 Mellékletek: ....................................................................................................................................................84 1. sz. melléklet: CD-melléklet .....................................................................................................................84 2. sz. melléklet.............................................................................................................................................85 3. sz. melléklet.............................................................................................................................................87

3


1. A többcélú kistérségi társulás bemutatása 1.1. Jogi háttér Az önkormányzatok számára 1990 óta törvény adta lehetıség, hogy feladataik hatékonyabb, célszerőbb megoldásához társulásokat hozzanak létre. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1989. XXIV. Tv. (24. ), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv.(65.) 41-44, §, valamint az 1997. évi CXXXV. (135.) törvény az önkormányzatok társulásairól kimondja, hogy a társulások lényege nem más, mint: • az önkormányzatok gazdaságos, célszerő együttmőködési formája a törvényileg kötelezı vagy önként vállalt önkormányzati feladatok hatékonyabb teljesítésére, • melyben közös feladatvállalással, meghatározott keretek között a társult önkormányzatok saját felismerés és az egyenrangúság alapján vesznek részt az erıforrások közös felhasználása céljából. A többcélú kistérségi társulások jogszabályi kereteit a 2004. évi CVII. tv. határozta meg. A területfejlesztési szempontok mellett a települések közötti természetes kapcsolatokat, illetve a térségi igazgatással szemben támasztható követelményeket is tekintetbe véve. A széttagolt önkormányzati struktúra, a tíz éve tartó népességfogyás, a normatív hiányból fakadó finanszírozási problémák felgyorsították az összefogás konkrét teendıit, és egyre nyilvánvalóbb vált az a felismerés, hogy e problémák kulcsa a kistérség/mikrotérség intézményesítése lehet. A többcélú kistérség társulás keretein belül kialakuló intézményfenntartó társulások válhatnak alkalmassá arra, hogy a kötelezıen ellátandó önkormányzati szolgáltatások egy részét költséghatékonyabban biztosítsák. A kistérségek behatárolásával, méretének meghatározásával lehetıvé vált az ésszerő fejlesztési programok kialakítása, illetve optimális (az ellátottak számához és a helyi igényekhez igazodó) intézményhálózat kialakítása, mőködtetése –különösen- a közoktatás területén. Az intézményfenntartó önkormányzatok elkészítették közoktatási fejlesztési terveiket, melyben számba vették a közoktatás ellátandó feladatait, a közoktatási szolgáltatások megszervezhetıségét, a feladatellátási kötelezettség megvalósításának lehetıségeit, esélyeit. A hivatkozott, térségi összefogást szabályozó kormányhatározat a közoktatással is összefüggı prioritásokat fogalmaz meg az alábbiak szerint: • • • •

minden állampolgár számára legyenek elérhetık a minıségi szolgáltatások, mérséklıdjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlıtlenségek, a társadalmi erıforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon.

4


Jelen fejlesztési terv az önkormányzatok (és az érintett intézmények) által rendelkezésre bocsátott adatok alapján, a közoktatási feladatellátás sajátosságainak figyelembe vételével és a jelenleg hatályban lévı (országos, régiós, megyei, kistérségi) fejlesztési tervek alapján egy olyan megvalósítható, középtávú programra tesz javaslatot, amely lehetıvé teszi, hogy a közoktatási szolgáltatás egyes elemei az eddigieknél hatékonyabban épüljenek egymásra. Továbbá segítsék elı ezeknek a feladatoknak a minél magasabb színvonalú megszervezését, mőködtetését. Az intézkedési terv a Csolnok és Környéke Intézményfenntartó Társulást alkotó önkormányzatok területére készült, és 2008-2014-ig érvényes, azaz 6 év idıtartamra szól. Az intézkedési terv a társulási tanács döntésével módosítható, abból feladat kivehetı, illetve bıvíthetı. Az intézkedési terv nyilvánosságát az egyes önkormányzatok biztosítják. Az intézkedési terv megtalálható a kistérségi települések valamennyi önkormányzatának honlapján.

5


1.2. A Közoktatási intézményfenntartó társulás megalakulása és alapadatai Társulás megalakulás, alapvetı céljai és feladatai A Társulási Megállapodás rögzítette a Társulás alapvetı céljait és feladatait. Ez alapján a Társulás a gondoskodik bizonyos alapfeladatok és hatáskörök ellátásáról, különösen a közoktatási feladatok terén. A társulási feladat- és hatásköröket részben a székhely település önkormányzatának hivatala, mint munkaszervezet útján, részben a társulás önkormányzatai által fenntartott intézmények útján, biztosítja a társulás. További fejlesztési területek A megállapodásban meghatározott feladatok tekintetében, az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében célszerő lenne a társulásra vonatkozó adatbázist kialakítani és mőködtetni. Az így létrejövı adatbázissal szemben támasztott legfıbb követelmény, hogy alkalmas legyen a társulási, ágazati tervek, pályázati projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit, továbbá segítse a költségvetési normatívák igénylését és elszámolást. Társulás alapadatai A Társulás neve: Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Székhelye: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Alapítás idıpontja: 2007. július 1. A Társulás tagjai, azok székhelye és lakossága Társulás tagjai

Székhely

Annavölgy Község Önkormányzata Csolnok Község Önkormányzata Dág Község Önkormányzata Sárisáp Község Önkormányzata Úny Község Önkormányzata Régió: Kistérség neve: Társulás neve: Székhelye: Ssz. A társulás települései 1. Csolnok 2. Annavölgy 3. Dág 4. Sárisáp 5. Úny

2523 Annavölgy, Községháza köz 2. 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. 2522 Dág, Deák F. u. 28. 2523 Sárisáp, Fı u. 123. 2528 Úny, Kossuth L. u. 2.

Lakosságszám (fı) 1003 3465 978 2976 767

Közép-dunántúli Régió Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) I I I I I

6


1.3. Az Közoktatási intézményfenntartó társulás feladatellátása A társuláson belül „vegyes” stratégiát folytatnak az egyes önkormányzatok, ugyanis az eredeti állapotot megırzı és az új struktúra kialakulását jelentı formák egyszerre vannak jelen a feladat ellátás során. (A társulási keretek között fenntartott/mőködtetett intézményhálózat kialakulása megkezdıdött.) A szolgáltatások helyben tartása kiemelt célként fogalmazódott meg.

felsı

Gimnáziumi és szakközép-iskolai ellátás

Alapfokú mővészeti ellátás

Pedagógiai szakszolgáltatási ellátás

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny

alsó

Szakiskolai ellátás

1. 2. 3. 4. 5.

A kistérség települései

Óvodai ellátás

Ssz.

Általános iskolai ellátás

Összefoglaló táblázat az ellátott közoktatási feladatokról

I I I I I

I I I I I

I I I I N

N N N N N

N N N N N

R* R* R* R* R*

R** R** R** R** R**

(I: Igen, N: Nem, R: Részben) * Ez azzal magyarázható, hogy az Alapfokú mővészeti ellátásról az intézmény alapító okirata szerint a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában lévı dorogi székhelyő K-EMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye lenne köteles telephelyein keresztül gondoskodni a kistérségi / ill. az intézményfenntartó társulás összes településén, tényleges tevékenységérıl azonban nincsen megfelelı információ. ** Ennek oka, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Dorog Város Önkormányzat által létrehozott intézményfenntartó társulás keretei között mőködtetett dorogi székhelyő Pedagógiai Szakszolgálat mőködési körzete az intézmény alapító okirata szerint kiterjed a kistérségi társulás összes településére. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásában közösen ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatként jelenleg csak a gyógytestnevelés szerepel.

Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Székhelye: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. A társulás tagjai: • Annavölgy Község Önkormányzata (2529 Annavölgy, Községháza köz 2.) • Csolnok Község Önkormányzata (2521 Csolnok, Rákóczi tér 1.) • Dág Község Önkormányzata (2522 Dág, Deák F. u. 28.) • Máriahalom Község Önkormányzata (2527 Máriahalom, Széchenyi u. 38.) (2008. július 1-jével kivált, iskoláját megszüntette, a feladatellátásáról Gyermely Községgel kötött megállapodás alapján gondoskodik.) • Sárisáp Község Önkormányzata (2523 Sárisáp, Fı utca 123.) • Úny Község Önkormányzata (2528 Úny, Kossuth L. u. 2.) Alapítás idıpontja: 2007. július 1.

7


A Társulás alaptevékenységei: A Társulás tevékenységi köre a társult települési önkormányzatok közigazgatási, ellátási területén a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak alapján az általános iskolai oktatás és az óvodai nevelés feladatainak megvalósítására terjed ki az intézmények közös fenntartása révén. Tevékenységi körébe tartozik: a. általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás b. sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása c. napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) d. oktatási célok és egyéb feladatok e. intézményi vagyon mőködtetése f. nemzetiségi nevelés és oktatás g. diáksport h. óvodai nevelés Az intézményi vagyon mőködtetése körében felmerülı kiadások közül a tagintézmények székhelyének önkormányzatai közvetlenül finanszírozzák a közigazgatási területükön mőködı tagintézmény normatív bevételeken felüli mőködési és fenntartási (felújítási, felhalmozási) kiadásait. Közösen fenntartott intézményei: Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Vezetı: Tafferner József Tel. szám: 06/33/447-163 Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda Vezetı: Szax Lászlóné Tel. szám: 06/33/478-226 Jegyzı: Dr. Pıczéné Dr. Csorba Erika Tel. szám: 06/33/478-626

8


2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés célja, hogy jól beazonosíthatóvá tegye azokat a kritikus pontokat, amelyek alapján az intézkedési és akciótervek készülnek. A helyzetelemzést segítı adattáblák a vizsgálandó adatok összegyőjtéséhez és elemzéséhez szükségesek és a terv mellékletét képezik. A helyzetelemzésnek nagy szerepe van az évenkénti értékelés folyamatában, mivel az indikátorok jelentik a kiindulási mutatókat, segíti a változások számszerő kimutathatóságát.

Általános helyzetkép A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás és a Csolnok és Környéke Intézményfenntartó Társulás szerepe A Kistérség a Közép-Dunántúli Régió Duna-kanyarhoz közeli két jelentıs hegyének, a Pilisnek és a Gerecsének a találkozásánál kialakult medencében alkot egységes területet 232,8 km2-en. Népességének száma 2000-es adat szerint 40 372 fı. Neve: Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás. KSH azonosítója: 15388942-7511-366-11. A résztvevı önkormányzatok a dorogi statisztikai térséget teljes egészében lefedik, valamennyi község, nagyközség illetve város tagja a többcélú társulásnak: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró és Úny.

A Kistérség Önkormányzatai - a "helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. 41.§ (1) bekezdésében, valamint „a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. tv. – továbbiakban: Tkt. – 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást, szolgáltatást és településfejlesztést képviselıtestületeik döntése alapján társulási megállapodást kötöttek.

9


A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás 6 települése 2007. július 1-jei hatállyal társulási megállapodást írt alá a közoktatási intézmények közös fenntartására. A társulásban Annavölgy, Csolnok, Dág, Máriahalom, Sárisáp és Úny községek vettek részt. A társulás neve: Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. Típusa: önkormányzatok fenntartói társulása. A társulás székhelye: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. A képviselıje: Bérces József a Társulási Tanács elnöke, Csolnok Község polgármestere. A települések óvodái a Csolnok és Környéke Körzeti Óvodához, az iskolák pedig a Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskolához tartoznak. Az intézményvezetıi feladatokat az elıbbi intézmények vezetıi látják el mind a hat település óvodái, illetve iskolái vonatkozásában. A helyi óvodavezetık és iskolaigazgatók a továbbiakban tagintézmény-vezetıi beosztásban látják el az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatát. Az egyes intézmények mőködéséhez szükséges költségeket és a feladatellátáshoz szükséges létszámot továbbra is a községi önkormányzatok határozzák meg, illetve biztosítják. A társulással kapcsolatos megállapodás aláírása elıtt az intézmények dolgozói, a szülıi közösségek, a diákönkormányzat és az érintett kisebbségi önkormányzatok véleményezték a társulás tervezetét, és az abban foglaltakkal egyetértettek. A társulás minden résztvevı számára szakmai és anyagi elınyökkel is jár. Idıközben Máriahalom község képviselıtestülete a Közoktatási Intézményfenntartó Társulásból való kilépés mellett döntött, ezért a Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás a továbbiakban 5 településsel mőködik tovább.

2.1. A földrajzi elhelyezkedése A dorogi kistérség változatos területét keleten a Pilis hegyei, északon a közvetlenül az esztergom—nyergesújfalui kistérséghez tartozó Duna, nyugaton a Gerecse nyúlványai, délen pedig közvetlenül Pest megye határolja. A térség legfeltőnıbb földrajzi sajátossága rendkívül kedvezı elhelyezkedése az európai közlekedési vonalak metszéspontjában. Ez történetileg azt jelenti, hogy valamennyi ismert kultúra és a környéken megforduló birodalom megtelepedett itt. Ma is áthalad a térségen a két legforgalmasabb európai közlekedési folyosó, a IV. és az V., valamint érinti a VII. folyosóként értelmezett Duna. A térség legfontosabb gazdaságföldrajzi tényezıje a földtörténeti eocén korban keletkezett széntelepek felfedezése, majd kitermelése. A bányászati tevékenységnek a két évszázad alatt jelentıs tájmódosító szerepe is volt. Az aknák mellett megjelenı meddıhányók lassan a természet által újra birtokba vett képe, a bánya által kezdeményezett mészkıkitermelés következtében kopó hegyoldal látványa, de még a kedvelt fürdıhellyé vált Palatinus-tó is a bezárandó bányavágatok iszapolásához szükséges homokkitermelés következtében alakult ki.

10


Térképek A. Régió

B. Kistérségek

11


2.1.1. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A legfontosabb jellemzık A kistérség területén a hagyományosan jelen lévı mezıgazdasági ágazatok közül történetileg az állattenyésztés – elsısorban a juhászat -, a szılıtermesztés valamint az erdıgazdálkodás volt a legfontosabb megélhetési forrás a középkortól kezdve (Draskóczy István: Dorog története a középkorban és a török idıkben. Dorogi füzetek 10. Dorog 1999). A szántóföldi mővelés a domborzati viszonyok, a magas lejtıhajlás miatt sosem volt domináns, és a jövıben sem javasolt ahogy azt le is szögezi „A Dorogi Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja: „…csökkenteni kell a szántóföldi mővelést elsısorban az ipartelepítés, másodsorban a legelıgazdálkodás javára.” Az egész térséget alapvetıen változtatta meg a szénbányászat megjelenése (Kmetty István: Szénbányászat Dorogon. Dorogi füzetek 12. Dorog 1999): megélhetést nyújtott a helybelieknek az egész térségben, járulékos ipari beruházások sorát indította el elsısorban Dorogon, sokat tett a kultúra, az oktatás feltételeinek javításáért az egész környéken. A bányászatból nıtt ki a szénlepárlás, amely a dorogi vegyipar alapjait teremtette meg. Ezekre az alapokra épülhetett a helyi gyógyszeripar a maga jelentıs gyártelepével. Ehhez hasonló a helyi építıipar (vakolatgyártás jelenleg) illetve az energiaipar fejlıdése. A bányászatból kinıtt illetve a néhány éve Dorogra települt és termelését folyamatosan bıvítı világcég üzemeivel sikerült kompenzálni a bányászat megszőnésével jelentkezı alapvetı munkaerıpiaci helyzetet. A folyamat nem problémamentes, hiszen az új gazdaság már új professziókat, új mentalitást is követel a munkavállalóktól. Mindehhez a maga eszközeivel nagy segítséget adhat általában az oktatás, különösen a szakképzés egy munkaerıpiacra érzékenyebb gyakorlattal.

12


Gazdasági és infrastrukturális jellemzık A Dorogi kistérségbe nem vezet autópálya, legjelentısebb fıútvonala a 10-es (Bécsi) és az Esztergom- Tatabányai út. A településeknek kis része kapcsolódik fıútvonalakhoz, más részük csak másodrendő utakon közelíthetı meg. Ez a munkába járás és a közlekedés feltételeit nagyban megnehezíti. A települési úthálózat kiépítettsége tekintetében a térségen belül jelentıs eltérés tapasztalható. A kistelepüléseken a burkolt, aszfaltozott utak aránya jó. A kis településeket egymással összekötı utak állapota nagyon rossz minıségő, hiányoznak a mezıgazdasági utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. A településeken belüli és külsı kerékpárút-hálózat kiépítetlen. A vasút Dorogon kívül csak négy települést érint. A térség vezetékes gázzal való ellátottsága jónak mondható. Vezetékes víz minden településen van és mindösszesen két településen nincs csatornahálózat. A jellemzıen ipari térség környezeti állapota megkívánta egy térségi környezetvédelmi program elkészítését, valamint a különbözı környezeti elemek állapotának tanulmányozására monitoring rendszer kiépítését. A Dorogi-medence szénbányáinak bezárása környezeti, szociális, munkaügyi, gazdasági és szemléletbeli problémák sokaságát vonta maga után. A Dorogi kistérségben jelentıs gazdasági szerkezetátalakítást kellet végrehajtani ahhoz, hogy a megtorpant fejlıdés dinamikussá váljon. A mezıgazdaság területén talán célszerő lenne a falugazdász hálózat újra felosztása, a statisztikai kistérségekhez való igazítása, valamint a mőködı kistérségi irodákhoz való szervesebb kapcsolódása. A térség egyik kitörési pontja lehet a turizmus fejlesztése. A települések a Pilis- és a Gerecse-hegység találkozásánál fekszenek. Páratlan természeti értékekben gazdag kettıs arculatú táji egység. Kedvezı közlekedés földrajzi helyzete, 13


csodálatos fekvése, a fıváros közelsége, a Mária Valéria-híd megépítése mindmind a pozitív turisztikai adottságok körét bıvíti. A nemzetiségi hagyományok ápolása, a vendégszeretet, valamint a fogadókészség növekedése jó alapja lehet a falusi turizmus fejlıdésének. Létre jött a Pilis-Gerecse Térségi Vendégvárók Egyesülete, mely tömöríti mindazon vállalkozásokat, magánszemélyeket és tevékenységükben kapcsolódó civil szervezeteket, melyek a turizmus valamely területén mőködnek, vagy ehhez valamilyen módon kapcsolódnak. Ez különösképpen fontos, hiszen kiegészítı jövedelemszerzési lehetıséget kínál a falusi lakosság számára, megırizve ezzel a községek sajátos békés hangulatát, építészeti értékeit, népi jellegét és a természeti környezte varázsát. 2002-ben készült el a Dorog Kistérségi Területfejlesztési Társulás középtávú egészségügyi fejlesztési programja. Ebben a tanulmányban megfogalmazott elképzelések kivitelezésével lendületet kaphat a szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése. A dorogi kórház megszőntetése után létrejött Szent Borbála Egészségügyi Kht. fejlesztésének támogatása több település lakóit is érinti, ezért ez szintén térségi feladat. Mőködik a Dorog Térségi Közbiztonsági Program, mely a Rendırkapitányság kezdeményezésére indult el. A programban részt vesznek a térség önkormányzatai, a Családsegítı Központ, a Gyámhivatal, a Munkaügyi Központ, a Polgárırség, a kisebbségi önkormányzatok. Lényeges a térségi kapcsolatok ápolása azaz, hogy a térség nyitott legyen a szomszédos kistérségek, valamint a szlovák déli régió irányában. Ez gazdasági, idegenforgalmi stb. szempontból is nélkülözhetetlen a további elırelépéshez. A térség esetében ez viszonylag nehéz feladat, mert a Pilisvörösvári és a Dorogi kistérséget nem csak megyehatár, hanem régiós határ is elválasztja egymástól. Kapcsolat szinte nincs is, pedig több közös cél is összeköti a területeket, mint pl. a 10-es számú fıút közlekedésfejlesztése, Pilis-hg. hegyi kerékpáros turistahálózatának kiépítése, hulladékgazdálkodás, Pilisi Parkerdı Rt. stb. Az Esztergomi kistérséggel és a szlovákiai déli régióval jött létre kapcsolat, de ez is erısítésre, bıvítésre szorul. Az Esztergomi kistérséggel a központi funkciók okán is mindennapi kapcsolat áll fenn a lakosság körében, de a két város (Esztergom és Dorog) településszerkezetileg is összenıtt, ebbıl kifolyólag pedig számos közös, megoldandó problémájuk merül fel. A kistérség fejlesztési prioritásai: - A dorogi kistérség energia megtakarítási programja önkormányzati intézmények energiaellátása a Sanyo Kft. napkollektoraival. - Kis- és középvállalkozások segítése, pályázatkészítési iroda kialakításával. - A dorogi képzési központ megfelelı eszközökkel történı fejlesztése. - Út- és csatornafejlesztések. - Levegı és a vizek szennyezettségének mérésének korszerősítése - Térségi ifjúsági egészségnevelési program kialakítása. - A kistérség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetıségek bıvítésével. - Dorog városközpontjának rehabilitációja.

14


2.1.2. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai (Demográfiai tendenciák a kistérségben) A kistérségre, ahogy az egész országra jellemzı az elöregedés szinte megállíthatatlannak tőnı folyamata. Látszik azonban néhány kedvezı tendencia is, amely népességnövekedést eredményezhet. A térség kedvezı földrajzi elhelyezkedésével már részévé vált a fıváros agglomerációs övezetének. Érezhetıvé vált már néhány faluban a fıvárosból kiköltözık megjelenése például Máriahalom). A kistérség közvetlen szomszédságában több lakópark is épülıben van, amelyekben többnyire fiatalok építik házaikat (Piliscsév mellett). Egyszerre több a kistérségben vagy közvetlen közelében mőködı nagyvállalat hajtott végre nagy munkaerı-szükséglettel járó fejlesztéseket (a SANYO Dorogon, A Suzuki Esztergomban). A kistérségre vonatkozó demográfiai adatok nem tükröznek nagy létszámkülönbségeket. A legtöbb település a korábbi években már elérte a demográfiai mélypontot. Vannak községek ahol a létszámok a 2006. évi adatokhoz képest emelkedı tendenciát jeleznek. Ennek magyarázata a fıváros közelsége. Az utóbbi években korábban fıvárosban élık sokasága választja a város közeli falvakat állandó lakóhelyül. Összefoglaló táblázat Csolnok

Annavölgy

Dág

Sárisáp

Úny

Összesen

Lakónépesség száma

3375

990

958

2957

679

8959

Állandó népesség száma Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

3465

1003

978

2976

767

9189

100

37

29

72

23

261

90

29

24

81

17

241

281

117

95

339

54

886

181

61

58

154

21

475

-30

n.a.

n.a.

+ 28

-50

n.a.

15


Népességvándorlás A, Mennyire jellemzık az alábbi típusú bevándorlások a településen? (1=Egyáltalán nem jellemzı …5=Nagyon nagy mértékben jellemzı) A szürkével jelöltek az átlagosnál nagyobb mértékben jellemzıek.

Jellege Közeli településekrıl Közeli városból Távolabbi településekrıl Távolabbi városokból Megyeszékhelyrıl Budapestrıl Külföldrıl

Csolnok 4 4 2 2 1 2 1

Annavölg 2y 2 1 1 1 2 1

Dág 3 3 2 2 1 3 1

Sárisáp 4 4 2 2 1 2 1

Úny 3 1 3 3 1 3 2

Átlag 3,2 2,8 2 2 1 2,4 1,2

B, Mennyire jellemzık az alábbi típusú elvándorlások a településrıl? (1=Egyáltalán nem jellemzı …5=Nagyon nagy mértékben jellemzı) A szürkével jelöltek az átlagosnál nagyobb mértékben jellemzıek.

Jellege Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

Csolnok 4 4 2 2 1 1 1

Annavölg 3y 1 1 1 1 1 1

Dág 3 3 2 2 1 2 1

Sárisáp 3 4 2 2 1 2 1

Úny 2 2 2 2 2 2 1

Szociális helyzet A korábbi zárt paraszti társadalomból egyrészt jellemzıvé vált egy sajátos kétlakiság a kistelepüléseken: bányászkodás de mellette a szılıben, a kiskertben megırzése kicsiben a mezıgazdasági hagyományoknak. Dorogon az urbanizálódás magasabb fokra jutott. Ahogy az egész régióban valamint Komárom-Esztergom megyében úgy a kistérségben is domináns az iparban foglalkoztatottak aránya. A fizikai foglalkozásúak aránya továbbra is meghatározó, közel 2/3-os arányt mutat, a szellemi dolgozók arány, ha nem is sokkal, de növekedést mutat (Dorogi Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program). Az iskolai végzettség tekintetében nagy az elırelépés az általános iskolát befejezık létszámarányában. A megye az országban a második legjobb eredményt érte el, ehhez közelít a térségi eredmény is. Ugyancsak feltőnı a középiskolát és a fıiskolát/egyetemet végzettek számának emelkedése. Dorogon például a lakosság 8%-a végzett felsıfokú tanulmányokat 1996-ban, a megyei átlag 9,5% volt ekkor (Komárom-Esztergom megye kézikönyve. ALFADAT-CEBA 1997). A munkanélküliek aránya 4 és 11 % között mozgott az utóbbi években.

16

Átlag 3 2,8 1,8 1,8 1,2 1,6 1


Annavölgy

Dág

Sárisáp

Úny

Összesen

Munkanélküliek száma a településen

68

46

25

76

36

251

Ebbıl tartósan munkanélküli

11

9

11

7

14

52

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

1

0

10

4

8

23

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

1

3

11

4

8

27

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

20

33

11

80

19

163

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl

0

10

0

0

0

10

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

20

23

11

84

19

157

ebbıl

Csolnok

Dág összesen

ebbıl

Külterületen élık száma:

3-5 éves gyermekek száma ebbıl óvodába jár általános iskolás tanulók száma

1 0 0 0

Hátrányos helyzetőek / halmozottan hátrányos helyzetőek

Sárisáp összesen

0 0

13 0 0

0

3


Úny összesen

0 0

31 4 4

0

6


összesen

ebbıl

Etnikailag szegregált (telepszerő) lakókörnyezetben élık száma: 3-5 éves gyermekek száma ebbıl óvodába jár általános iskolás tanulók száma

HH / HHH

A Társulás településeire nem jellemzı!

Népesség, társadalmi helyzet A társulás településein fıleg szlovák és német kisebbség él. A szlovák nemzetségő lakosok jelentıs számban Dágon és Sárisápon, míg a német nemzetiségő lakosok Csolnokon élnek. A cigány kisebbség minden településen jelen van. Közlekedés Az autóbusz valamennyi településre eljut. Nagy jelentıségő a Dorogot elkerülı 117. sz. fıút megépítése, valamint a fıváros felé a településeket elkerülı hálózat fejlesztése a térség szempontjából is. Két vasúti vonal is érinti a térséget, korszerő személyvonatok megjelenése Budapest és Esztergom között. Az egyéb infrastrukturális tényezık átlagos mutatókkal rendelkeznek. Kiemelendı a gázfőtéssel rendelkezı lakások magas aránya. Rendkívüli módon terjed a kábeltelevíziózás, valamint az Internet használata is. 17

0 0 0


Régió megnevezése: Kistérség megnevezése:

Közép-Dunántúli dorogi kistérség

Demográfiai adatok Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fı)* (2006) A település neve

1. 2. 3. 4. 5.

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny Kistérség összesen

0-1 évesek száma

1-2 évesek száma

2-3 évesek száma

3-4 évesek száma

4-5 évesek száma

5-6 évesek száma

6-10 évesek száma

10-14 évesek száma





20 22 18 36 14 514

15 29 19 49 9 551

17 31 16 65 15 595

16 24 15 63 19 581

18 25 20 57 8 557

27 26 19 48 12 559

72 128 48 195 34 2121

66 169 67 195 32 2240

46 70 46 109 23 1135

48 92 33 109 24 1215

50 87 26 118 16 1251

63 176 46 190 45 2283

Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fı)* (2008) A település neve

1. 2. 3. 4. 5.

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny Kistérség összesen

0-1 évesek száma

1-2 évesek száma

2-3 évesek száma

3-4 évesek száma

4-5 évesek száma

5-6 évesek száma

6-10 évesek száma






23 33 10 44 16 482

22 32 9 50 16 527

21 35 13 52 12 506

22 26 6 46 11 491

19 32 12 57 16 539

19 32 5 69 15 506

54 78 32 186 31 1733

65 139 43 202 36 2023

38 89 26 114 21 1172

40 92 28 117 26 1239

47 95 30 107 25 1317

70 223 40 192 34 2555

* A MÁK területi igazgatóságai által kiküldött, folyó év január 1-i állapotot tükrözı adat

18


2.2. A közoktatási feladatellátás (önkormányzatonkénti bontásban)

biztosítása

a

kistérségben

2.2.1. ÓVODAI ELLÁTÁS 2.2.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: - kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája, - kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai, - intézményi struktúra, férıhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók, - az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi, - az óvodás korú sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása, - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben, - bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI „Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erıteljes testi fejlıdés jellemez) kiemelt jelentıségő. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlıdésének elısegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése; - a gyermek testi képességei fejlıdésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - ha szükséges, megfelelı szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és éntudatának alakulását, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlıdését. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elı, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékő az óvodapedagógus viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, az elhanyagolt, illetve kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közremőködésével.

19


Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 1. Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrıl. 2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelıtevékenység egészében kiemelt jelentıségő. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.”

(In: a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról)

Az óvodai ellátás a társuláson belül hangsúlyos szerepet kap, mivel az elmúlt években jelentısen megnıtt az ingázó szülık száma. Az óvoda (tagintézményeivel együtt) a családszerő nevelés intézménye. Törekedni kell alapvetı feladatának megvalósítása során: a képességek kifejlesztésére, az érzelmi, lelki és szellemi otthonosság megteremtésére. Jellemzı néhány településre, a szegény és az alacsony iskolázottságú szülı akiknek a gyermekei esetében az óvodai nevelési szerepe nélkülözhetetlen a szocializáció terén. Az „egyszülıs” családok helyzetébıl fakadó problémák megjelenésével a társulás tagóvodáinak ezért sok esetben kell pótolniuk a családi háttér hiányosságait. A korábban bevezetett (az elsı osztályokban a PREFER késıbb a DIFER) mérések célja, az iskolába kerülı óvodások diagnosztikus értékelése, melynek során kiderül, hogy egy adott készség-képesség fejlıdésében hol tart egy-egy gyerek csoport vagy osztály. Az eredmények értelmezése segítséget nyújt az óvodáknak, és az iskoláknak egyaránt. Elmélyíti a kölcsönös együttmőködést. A mérések szükségessége tény. A jelenlegi helyzet remélhetıleg lehetıvé teszi a DIFER rendszeres alkalmazását. Az óvodai alkalmazottak végzettsége megfelelı a közoktatási törvény elıírásainak. Tárgyi felszereltségük változó, a kötelezı taneszköz jegyzék által elıírt eszközrendszer teljesítése a községi és a városi óvodákban is állandó kihívást, újabb és újabb feladatot jelent. A sajátos nevelési igényő tanulókkal való foglalkozást a dorogi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei segítik. Az (tag)óvodák többségükben kisebbségi nevelést folytató kétnyelvő (német, szlovák) intézmények. Pedagógiai programjuk által meghatározott tartalmi munkát végeznek, vannak tevékenységközpontú nemzetiségi hagyományápoló nevelés a mővészetek eszközeivel, lépésrıl lépésre stb. programokon épülı tevékenységformák.

20


2.2.1.1.a. A kistérségben mőködı óvodák szervezeti formája: Szervezeti forma

Intézmények száma

Önálló intézmény Int. fenntartó társulás ÁMK Részvénytársaság ÖSSZESEN

1

1

2.2.1.1.b. A kistérségben mőködı óvodák fenntartói: Fenntartó


Települési önkormányzat Fenntartói társult Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Részvénytársaság ÖSSZESEN

1

1

2.2.1.2.a. A kistérségben mőködı óvodák alapadatai Feladatellátás Fenntartó (kistérségi községek)

Annavölgy

Csolnok

Dág Sárisáp Úny

Feladatellátás formája, módja

Intézmény neve, címe Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda Aprófalva Tagóvoda 2529 Annavölgy, Fı utca 1. Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda 2521 Csolnok, Kossuth L. u. 4. Óvoda 2521 Csolnok, Gete u. 4. Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda Dági Tagóvoda 2522 Dág, Ady E. u. 3. Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda Sári Tagóvoda 2523 Sárisáp, Szent István u. 1. Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda Únyi Tagóvoda 2528 Úny, Béke u. 1.

Mőködési terület / körzethatár Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny községek közigazgatási területe Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny községek közigazgatási területe Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny községek közigazgatási területe Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny községek közigazgatási területe Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny községek közigazgatási területe

Kihasználtság mutatók Maximálisan felvehetı gyermeklétszám

Gyermekek száma

Csoportok száma

Kihasználtság (%)

Annavölgy

43

37

2

86 %

Csolnok

100

95

2

95 %

Dág

50

28

2

56 %

Sárisáp

150

102

6

68 %

Úny

25

20

1

80 %

Társulás összesen:

368

248

13

67 %

Csolnok és Környéke Társulás

Települések

21


2.2.1.2. b. A Többcélú Kistérségi Társulás Óvodáinak adatai (a KIR- adatbázisa alapján) Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny OM azonosító: Intézménynév: Székhely: Intézmény vezetõje: Ellátott feladatok: Tel.:

031735 Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda 2521 Csolnok, Kossuth Lajos u. 4. Szax Lászlóné óvoda; 33/478-226

Fax: Vezetõ e-mail: Fenntartó: Fenntartó típusa:

[email protected] Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás önkormányzatok fenntartói társulása

Feladatellátási helyek szerint Székhely kódja: 001 Óvoda 2521 Csolnok, Kossuth Lajos u. 4. Tel.: 33/478-226

óvodai csoportok: 4 Max. létszám: 100 fı

Telephely kódja: 002 Óvoda 2521 Csolnok, Gete u. 4. Tel.: 33/478-036 Telephely kódja: 003 Dági Tagóvoda 2522 Dág, Ady E. u. 3. Tel.: 33/480-163


Telephely kódja: 004 Aprófalva Tagóvoda 2529 Annavölgy, Fı utca 1 Tel.: 33/452-031


Telephely kódja: 006 Sári Tagóvoda 2523 Sárisáp, Szent István u. 1. Tel.: 33/518-322


Telephely kódja: 007 Únyi Tagóvoda 2528 Úny, Béke u. 1. Tel.: 33/489-003


22


2.2.1.3. Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma A kistérségen belül az óvodai nagyobbrészt helyben teljesülı szolgáltatás. A szolgáltatást igénybe vevı gyermekek alig néhány 3 %-a „bejáró”. Ez az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, igen kedvezı állapot. Ennek a fenntartása a továbbiakban is kívánatos. Összefoglaló táblázat:

Települések

A székhelytele pülésrıl óvodába járó

Ebbıl A „bejáró”

Iskolabusszal

Gyermekek száma (fı)

Falugondnoki tömegszolgálattal közlekedéssel

egyéni megoldással (szülık szgk.-val)

utazó gyermekek száma (fı)

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny

34 95 26 100 20

3 2 3 -

-

-

2 1 1 -

1 1 2 -

ÖSSZESEN

275

8

0

0

4

4

2.2.1.4. Jelenlegi és várható induló csoportok és csoportlétszámok a kistérség óvodáiban összesen és átlagosan Az alábbi táblázat adataiból megállapítható, hogy a kistérség településein jelentıs mértékben várhatóan sehol sem fog csökkenni az óvodába járó gyermekek száma a közeljövıben. Az átlagos csoportlétszám … fı/csoport. (Összehasonlításul az országos átlag: a 2006/2007. tanévben 22,5 fı/csoport.) A települések közül Sárisápon mőködik kis-, középsı- és nagycsoport is, jóllehet a társuláson belül a gyermekek nagyobb része ún. osztatlan (vegyes) csoportokba jár.

nagycsoportos óvodások száma

osztatlan csoportok száma

osztatlan csoportba járó óvodások

átlagos csoportlétszám

nagycsoportok száma

középsı csoportos óvodások száma

középsı csoportok száma

Tanév

kiscsoportos óvodások száma

óvodák

kiscsoportok száma

Összesítı táblázat

9 10

2 2 4 4 4 4 2 2

37 36 80 92 95 98 30 29

18,5 18 20 23 23,74 24,5 15 15

2005/2006 Annavölgy

Csolnok Dág

2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007

18 18

10 8

23


Sárisáp

Úny

Összesen átlagosan

2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

3 2 2 3

50 40 32 48

1 2 2 1

27 38 32 17

2 2 2 2

2 2 1 1 1 1

42 37 38 35

28 30 -

14 15 20 19 17 17

20 21

20 21

2.2.1.5. Az óvodások koruk, sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint

Más, spec. ellátási formában részesülı

Nemzeti etnikai nevelésben résztvevı Rendszeres gyermekvédel mi támogatásban részesülı Étkezési támogatásban részesülı

Sajátos nevelést igénylı

Összes

6-8 éves

Település

4-5 éves

2-3 éves

Összesítı táblázat

óvodás gyermekek száma Annavölgy

Csolnok

Dág

Sárisáp

Úny

Kistérség összesen

székhelytelepül ésen lakó bejáró Összesen székhelytelepül ésen lakó bejáró Összesen székhelytelepül ésen lakó bejáró Összesen székhelytelepül ésen lakó bejáró Összesen székhelytelepül ésen lakó bejáró Összesen

14

19

9

42

0

0

6

15

0

0 14

2 21

1 10

3 45

0 0

0 0

0 6

0 15

0 0

25

39

31

95

4

95

9

24

0

0 25

0 39

0 31

0 95

0 4

0 95

0 9

0 24

0 0

3

15

8

26

0

26

3

9

0

0 3

2 17

0 8

2 28

0 0

2 28

1 4

1 10

0 0

32

32

38

102

3

102

17

17

0

0 32

3 35

1 39

4 106

0 3

0 102

0 17

0 17

0 0

9

3

7

19

0

19

3

9

0

0 9

0 3

0 7

0 19

0 0

0 19

0 3

0 9

0 0

Székhelytelepül ésen lakó bejáró

Összesen

24


2.2.1.6. Óvodai alkalmazottak Az intézményfenntartó társulás intézményében összesen 28 felsıfokú végzettségő óvodapedagógust foglalkoztatnak. A speciális képesítéssel rendelkezı óvodapedagógusok száma és megoszlása alapján megállapítható összesen 19 fı rendelkezi valamilyen ilyen jellegő képesítéssel. Közülük 1 fı pszichológus, 1 fı logopédus, és 2 fı egyéb kategóriába sorolt (nemzetiségi) speciális képesítéssel rendelkezı szakember. A dajkák száma 19 fı. A más munkakörben alkalmazottak száma: 10 fı. Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma: 9,4-13 között ingadozik, a kistérségi átlag: 12,4 óvodapedagógus/gyerek, az országos átlag: a 2006/2007. tanévben 10,7 óvodapedagógus/gyerek. Összesítı táblázat Székhelytelepülések

Az óvodapedagógusok száma

Speciális képesítéssel rendelkezı óvodapedagógusok száma (szakirány megnevezésével) egyé psz fp gyt log b

Dajkák száma

Más munkakörben alkalmazottak száma

Egy óvónıre jutó gyermek

2

1

13

8

4

9,4

felsıfokú végzettségőek

középfokú végzettségőek

Annavölgy

3

-

Csolnok

11

-

Dág

3

-

Sárisáp

9

-

6

4

11

Úny

2

-

1

1

10

19

10

Összesen

28

1

1

1

1

1

0

0

1

2

2

10

2.2.1.7. Egyéb információk Az óvodavezetık adatközlése alapján szakember hiány mutatkozik a Dágon. A szakszolgálati ellátás az óvodák számára az intézményfenntartó társulás településén többnyire biztosított. (Dág jelzett hiányt ezen a területen is.) Mindenütt kiépítettek és mőködtetnek minıségirányítási rendszert. Az épületek állapota Csolnokon és Únyon jó, de Annavölgy, Dág, Sárisáp esetében a közeljövıben szükség lenne kisebb-nagyobb mértékő felújításra. Összesítı táblázat

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny Összesen

Szakemberhiány

Szakszolgálati ellátás

Van = 1 1 1 0 1 1

Van = 1 1 1 1 1 1

Minıségirány -irányítási rendszer Van = 1 1 1 1 1 1

25

Épület állapota 0-3 1 2 1 1 2

Taneszköz ellátottság

Felszereltség tsz 0 0 2 2 1

éh 2 2 2 3 2

mh 2 2 3 3 2

0-3 2 2 2 2 2


2.2.2. ÁLTALÁNOS ISKOLAI ELLÁTÁS 2.2.2. Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: - kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája, - kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik, - intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók, - az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi, - az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása, - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben, - bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek.

AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETİ CÉLJAI „A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

26


A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. • • • • • • • • •

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlét szerepeire”

(Kivonat: a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról)

A többcélú kistérségi társulás területéhez tartozó iskolák együttmőködése hagyományokon alapul. Dorogi járás intézményeiként dolgoztak együtt, majd 1998-ig Dorog és környéke igazgatói munkaközösség mőködése biztosította a közös programok szervezését 1999-tıl önkéntes alapon megalakították a nemzetiségi nyelvet oktató iskolák Együttmőködési Társulását. Késıbbiek folyamán a nemzetiségi nyelv oktatására szervezıdött együttmőködés átalakult és kiterjedt az iskolai élet egész területére. Az önkormányzatok és az iskolák szándéknyilatkozatban rögzítették az együttmőködés kereteit és formáit. A közös munkához szükséges anyagi fedezetet pályázati pénzekkel biztosították. Ekkor rakták le annak a Hon és népismeret modulhoz csatlakozó lakóhelyismeret projekt alapjait, amelyet a jelenlegi társulásos formában kívánnak továbbfejleszteni és a társulás minden intézményében a gyakorlati megvalósítását bevezetni. 2002-tıl az érintett iskolák egy része részt vett a COMENIUS 2000 közoktatási minıségfejlesztési program I. intézményi modelljének intézménycsoportos kiépítésében. Az iskolák közötti együttmőködés példaértékő volt eddig is a sport területén. Az iskolai Diáksportkörök illetve Diáksport Egyesületek Dorog Város és környéke számára szervezik az atlétikai és egyéb sportrendezvényeket. A települések egy része 100 fı körüli (Dág, Annavölgy) a második része 250 fı körüli (Sárisáp, Csolnok) a Úny pedig 25 fı alatti tanulólétszámmal rendelkezik. Többségében közös az intézményekben a nemzetiségi nyelv oktatása, és az ezzel együtt járó feladatok, hagyományápolás, nemzetiségi mősorokon való szereplés.

27


Elınyeik: az eddigi iskolaszövetségi együttmőködés a kistérség keretein belül, mely hagyományokat teremtett, értékes tapasztalatok birtokába juttatta a résztvevıket és ezzel párhuzamosan megerısítette a további együttmőködési szándékot. Hátrányaik: a kis iskolákra jellemzı szakember-ellátás területén jelentkezı hiányok. (készségtárgyak, alacsony óraszám) – melyek megoldását a többcélú kistérségi együttmőködés keretén belül kívánják elérni (áttanítás vagy helyettesítési rendszer). A hátrányok közé sorolható a városok közelsége, a 6. és a 8. osztályos gimnáziumok vonzása. Szociálisan hátrányos helyzető, szegény családban élı, alacsony iskolázottságú szülık által nevelt gyermekek a társulás minden intézményében vannak. A velük való intézményes törıdés – a tanulási hátrányok csökkentését célzó programok gyakorlati alkalmazása – fontos feladatot jelent a jövıben. A jelenlegi helyzet szerint a hátrányos helyzető tanulók oktatása a többi intézményben részben „integráltan” történik, azért csak részben, mert az iskoláknak nem áll módjukban különbözı okok miatt élni az integrációs normatíva felhasználásának a lehetıségével. Az iskolák többségében felzárkóztató foglalkozásokat vagy korrepetálásokat tartanak a hátrányos helyzető tanulók számára. Sajátos nevelési igényő tanulók közül elsısorban azok találhatók a kistérség iskoláiban, akik valamilyen tanulási elégtelenségben (dyslexia, disgráfia) vagy magatartás zavarban (hiperaktív) szenvednek. Néhány helyen alkalmaznak logopédust, fejlesztı pedagógust. Sok segítséget nyújt a dorogi Pedagógiai Szakszolgálat is, de valójában ezeknek a tanulóknak a helyzete nem kielégítı. 2.2.2.1. Az iskola szervezeti formája Szervezeti forma


Önálló intézmény Int. fenntartó társulás ÁMK Más szervezeti keretek ÖSSZESEN

1

1

2.2.2.2.a. Az iskola fenntartója Fenntartó települési önkormányzat fenntartói társulások kistérségi társulások megyei önkormányzat társulási tanács ÖSSZESEN


1

1

28


2.2.2.2.b. A kistérségben mőködı iskolák alapadatai Fenntartó (kistérségi községek)

Annavölgy Csolnok Dág

Sárisáp

Úny

Feladatellátás formája, módja

Intézmény neve, címe

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola 2529 Annavölgy, Fı utca 24. Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola 2521 Csolnok, Kossuth u. 6. Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Dági Tagiskola 2522 Dág, Deák F. utca 30. Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Sárisápi Tagiskola 2523 Sárisáp, Fı utca 97. Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Únyi Tagiskola 2528 Úny, Petıfi tér 6.

Körzethatár

Annavölgy Csolnok Dág, valamint Úny az 5-8. évfolyamon esetében Sárisáp 1-4. évfolyam tekintetében Úny

Kihasználtság mutatók Maximálisan felvehetı tanulólétszám

Tanulók száma

Osztályok száma

Kihasználtság (%)

Annavölgy

176 (100)

100

8

57 %

Csolnok

300 (233)

235

14

78 %

Dág

250 (122)

99

8

40 %

Sárisáp

448 (313)

278

15

62 %

Úny

60 (17)

18

2 összevont

30 %

1234 (785)

730

47

59 % (93%)

Csolnok és Környéke Társulás

Települések

Társulás összesen:

29


2.2.2.2.c. Általános iskolák adatai (KIR-alapján) Annavölgy, Csolnok, Dág, Sárisáp, Úny OM azonosító:

031867

Intézménynév:

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola

Székhely:

2521 Csolnok, Kossuth u. 6.

Intézmény vezetıje:

Tafferner József

Ellátott feladatok:

általános iskola;

Tel.:

33/506-680.

Fax:

33/506-681.

Vezetı e-mail: Fenntartó: Fenntartó típusa:

[email protected] Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás önkormányzatok fenntartói társulása

Feladatellátási helyek Székhely kódja: 001 Általános Iskola 2521 Csolnok, Kossuth u. 6. Tel.: 33/506-680 Fax:33/506-681

iskola évf.: 1-8. évf. max. létszám: 300 fı (233 fı)

Telephely kódja: 002 Általános Iskola 2521 Csolnok, Szent Borbála u. 14/1. Telephely kódja: 003 Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola 2529 Annavölgy, Fı utca 24. Telephely kódja: 004 Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Dági Tagiskola 2522 Dág, Deák F. utca 30. Telephely kódja: 008 Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Sárisápi Tagiskola 2523 Sárisáp, Fı utca 97. Telephely kódja: 009 Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Únyi Tagiskola 2528 Úny, Petıfi tér 6.

30

iskola évf.: 1-8. évf. max. létszám: 176 fı (100 fı) iskola évf.: 1-8. évf. max. létszám: 250 fı (122 fı) iskola évf.: 1-8. évf. max. létszám: 448 fı (313 fı) iskola évf.: 1-4. évf. max. létszám: 60 fı (17 fı)


2.2.2.3. Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma A kistérségen belül az iskolai ellátás nagyobb részt helyben teljesülı szolgáltatás. Ez az életkori sajátosságokat figyelembe véve alsó tagozaton kifejezetten javasolható. A szolgáltatást igénybe vevı „bejáró” gyermekek aránya Annavölgyön ill. Dágon jelentıs mértékő a tanulók nagyjából 20-24%-a. Összesítı táblázat

Települések

A székhelytele pülésrıl iskolába járó

Ebbıl A „bejáró”

Iskolabusszal

Gyermekek száma (fı) Annavölgy Csolnok Dág* Sárisáp Úny

80 210 75 267 17

20 25 24 11 1

ÖSSZESEN

649

81

Falugondnoki tömegszolgálattal közlekedéssel

egyéni megoldással (szülık szgk.-val)

utazó gyermekek száma (fı)

7

4

* Dág esetében a „bejáró” tanulók között szerepelnek az únyi felsıs diákok.

2.2.2.4. Iskolai alsó tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és csoport létszámok Az induló tanulócsoportok és csoport létszámaik az elmúlt néhány tanévben megfigyelhetı csökkenése lelassult a társuláson belül. A következı években várhatóan 23 alsós tanulócsoportban közel 320 tanuló, 21 felsıs tanulócsoportban közel 350 tanuló kezdheti meg évente a tanévet. Ami 15,2 fı/tanulócsoport átlagot jelent. A társuláson belül azonban igen nagy eltérések mutatkoznak az egyes települések között. Únyon és Dágon tartósan igen alacsonyan 5-10 fı/tanulócsoport átlagon maradhat ez az arány, ez pedig már középtávon is igencsak megnehezíti a fenntartó önkormányzatok számára a jelenlegi intézménystruktúra finanszírozását. (Összehasonlításul az országos átlag: a 2006/2007. tanévben 19,6 fı/tanulócsoport.)

osztályos tanulócsoportok száma

Annavölgy

Csolnok Dág

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007

1 1 1 1 2 1 2 1 1 1

1 1 1 1 1 2 1 2 1 1

1 1 1 1 2 1 2 1 1 1

1 1 1 1 2 2 1 2 1 1

osztályos tanulók száma (fı)

17 15 10 11 30 19 32 21 9 14

12 14 14 9 26 30 17 31 5 9

31

14 11 15 16 37 28 27 17 12 7

12 15 10 13 33 37 31 28 7 11

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Osztatlan

osztályokban tanulók száma (fı)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Átlagos osztálylétszám (fı/tan-csop)

tanulócsoportok száma

Kislétszámú

Osztatlan

Kislétszámú

Negye-dik

Harmadik

Második

Elsı

Negyedik

Tanévek

Harmadik

Iskola

Második

Elsı

Összesített táblázat

14 14 12 12 18 19 18 16 8,25 10,25


Sárisáp

Úny

Összesen

2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1 1 1 2 2 2 1 1 1 1

1 1 2 1 2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 2 1 1 1 1

1 1 2 2 2 1 1 1 1 1

13 14 28 35 34 32 3 4 5 4

14 10 53 27 37 36 6 3 4 5

10 13 36 52 20 37 5 6 3 4

6 13 43 35 51 21 4 4 6 3

0 0 0 0 0 0 4 4 4 4

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 18 17 18 16

0 0 0 0 0 0

10,75 12,5

4.5 4.2 4.5 4

2.2.2.5. Iskolai felsı tagozat: jelenlegi és várható induló tanulócsoportok és tanulócsoport létszámok

osztályos tanulócsoportok száma

Annavölgy

Csolnok

Dág

Sárisáp

Úny

Összesen

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1 1 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 2 2 2 2

1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2

1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2

1 1 1 1 3 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2

osztályos tanulók száma (fı)

15 11 12 10 25 32 34 29 8 8 17 15 33 36 37 33

22 15 11 11 40 24 31 35 17 9 11 19 39 35 38 39

32

14 19 12 9 36 42 23 29 14 17 10 13 34 37 32 34

9 14 16 13 48 35 40 19 15 13 18 12 32 27 29 32

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Osztatlan

osztályokban tanulók száma (fı)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Átlagos osztálylétszám (fı/tan-csop)

tanulócsoportok száma

Kislétszámú

Osztatlan

Kislétszámú

Nyolcadik

Hetedik

Hatodik

Ötödik

Nyolcadik

Hetedik

Tanévek

Hatodik

Iskola

Ötödik

Összesített táblázat

15 15 13 11 16,5 16,6 16 16 13,5 11,75 14 14,75


2.2.2.6. Az emelt szintő tanulócsoportok száma a kistérségben Az intézményfenntartó társulás településein jelenleg Csolnoki és Környéke Körzeti Általános Iskola székhelyén folyik emelt szintő tanulócsoportos munka, számítástechnikából. Összesített táblázat Iskolák

Csolnok

Összesen

Tanulócsoportok/tanulók Az emelt szintő tanulócsoportok száma Az emelt szintő tanulócsoportokban tanulók száma Az emelt szintő tanulócsoportok száma Az emelt szintő tanulócsoportokban tanulók száma Az emelt szintő tanulócsoportok száma Az emelt szintő tanulócsoportokban tanulók száma Az emelt szintő tanulócsoportok száma Az emelt szintő tanulócsoportokban tanulók száma

2005/2006

Alsó tagozat Felsı tagozat Alsó tagozat Felsı tagozat

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2

2

3

2

30

30

45

30

4

4

4

4

60

60

60

60

2

2

3

2

30

30

45

30

4

4

4

4

60

60

60

60

2.2.2.7. A nemzetiségi oktatásban részt vevı csoportok száma Nemzetiségi oktatás a kistérségen belül jelen van, elsısorban a települések német /szlovák nemzetiségi hagyományainak köszönhetıen. Ez azt jeleneti, hogy Alsó tagozaton évrıl évre 20-21 tanulócsoportban közel 270-280 tanuló, Felsı tagozaton 17-18 tanulócsoportban 240-250 tanuló részesül ilyen jellegő ellátásban. A létszámok Alsó tagozaton enyhe csökkenést Felsı tagozaton pedig enyhe növekedést mutatnak. Összesített táblázat Iskolák

Annavölgy (szlovák)

Csolnok (német)

Sárisáp (szlovák)

Úny (német)

Tanulócsoportok/tanulók Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Alsó tagozat

33

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

4

4

4

4

55

55

49

49

4

4

4

4

60

59

51

43

7

7

7

7

126

114

107

97

10

10

9

8

149

133

128

112

5

5

6

6

108

102

115

110

4

4

4

5

61

62

64

92

4

4

4

4

18

17

18

16


Dág (német)

Összesen

Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulócsoportok száma Nemzetiségi oktatásban részt vevı tanulók száma

Felsı tagozat

Alsó tagozat

Felsı tagozat

Alsó tagozat

Felsı tagozat

1

1

1

1

33

41

43

50

1

1

1

1

54

47

56

59

21

21

22

22

340

329

332

322

19

19

18

18

324

301

299

306

2.2.2.8. A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülı tanulók száma A napközis- és iskolaotthonos csoportok mőködtetése leginkább az alsó tagozaton (a 6-10 éves korcsoport számára) jelent kiemelten támogatandó megoldást. A kistérség összes településén, intézményében vannak ilyen csoportok. Felsı tagozaton mőködik a tanulószobarendszer. Megfigyelhetı azonban az a tendencia, hogy valamelyest csökken azoknak a tanulóknak a száma, akiknek szülei ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Az ellátás tervezhetıségét nagymértékben megnehezíti, hogy ez a szolgáltatás igen „költséges”, ezért igénybevétele nem csak a szükséglet hiányával, hanem esetleg éppen a fizetıképes kereslet visszaszorulásával magyarázható. Összesített táblázat

Annavölgy

Csolnok

Dág

Tanulócsoportok/tanulók A napközis csoportok száma Alsó tagozat A napközis tanulók száma A tanulószobai csoportok Felsı száma tagozat A tanuló szobás tanulók száma Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók száma A napközis csoportok száma Alsó tagozat A napközis tanulók száma A tanulószobai csoportok száma Felsı tagozat A tanuló szobás tanulók száma Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók száma A napközis csoportok száma Alsó tagozat A napközis tanulók száma A tanulószobai csoportok Felsı száma tagozat

2005/2006

2006/2007

2007/2008

1

1

1

19 alsó+felsı

20 alsó+felsı

21 alsó+felsı

2008/2009

1 20 alsó+felsı

2

2

2

2

46

43

44

40

1

2

1

1

31

35

19

22

1

1

1

1

12 alsó+felsı

24 alsó+felsı

28 alsó+felsı

29 1

34


Sárisáp

Úny

A tanuló szobás tanulók száma Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók száma A napközis csoportok száma Alsó tagozat A napközis tanulók száma A tanulószobai csoportok Felsı száma tagozat A tanuló szobás tanulók száma Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók száma A napközis csoportok száma Alsó tagozat A napközis tanulók száma A tanulószobai csoportok száma Felsı tagozat A tanuló szobás tanulók száma Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma Az iskolaotthonos tanulócsoportokban tanulók száma

15

1

1

1

1

29

33

29

9

8

3

1

1

1

1

15

11

15

11

2.2.2.9. A kistérség iskoláinak alkalmazottai A kistérségben mőködı általános iskolákban összesen 10 fı vezetı állású, 76 fı felsıfokú végzettséggel rendelkezı beosztott tanító/tanár dolgozik, akik közül 18 fı rendelkezik valamilyen speciális képesítéssel. Képesítés nélküli, pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott nincsen/ fı van a kistérségben. A gazdálkodást segítı munkakörökben és az adminisztrációban 3 fı dolgozik. A más munkakörben foglalkoztattak száma pedig 9 fı. Összesített táblázat

Összesen

Alsó tagozat Felsı tagozat Együtt

4 6 10

37 39 76

speciális képesítéssel rendelkezık

Vezetı állású

beosztott tanítók/tanárok

Felsıfokú képzettséggel rendelkezı

Képesítés nélkül tanítói /tanári munkakörben dolgozók

A Adminisztgazdálko rációt -dást végzı segítı

munkatársak

Technikai dolgozók száma

az oktatást közvetlenül segítık

más munkakörökben alkalmazottak

8 10 3

35

9


2.2.2.10 Egyéb információk: Az intézményvezetık adatközlése alapján megállapítható, hogy szakember hiány jellemzi a társulás intázményeit. A jellemzıen hiányzó szakok: • fizika, (Annavölgy) • rajz és vizuális kultúra, (Annavölgy) • technika és életvitel, (Annavölgy, Sárisáp) • informatika, (Annavölgy) • biológia, (Annavölgy, Sárisáp) • történelem, (Csolnok) • ének, (Csolnok, Sárisáp) A szakszolgálati ellátás az iskolák számára minden településén biztosított. Mindenütt kiépítettek és mőködtetnek minıségirányítási rendszert. Az épületek állapota kisebb-nagyobb mértékő felújításra, Csolnok esetében átfogó felújításra, bıvítésre szorulna. Összesített táblázat

Annavölgy Csolnok Dág Sárisáp Úny Összesen:

szakember -hiány Van = 1 1 1 0 1 0 3

Szakszolgálati ellátás Van = 1 1 1 1 1 1 4

Minıségirányítási rendszer Van = 1 1 1 1 1 1 4

épület állapota 0-3 1 0 1 1 1

Taneszköz ellátottság 0-3 2 2 2 2 1

2.2.3. KÖZÉPISKOLAI ELLÁTÁS Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását. 2.2.4. DIÁKOTTHON ÉS KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását. 2.2.5. GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását. 2.2.6. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLTATÁSOK Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását.

36


2.2.7. EGYÉB, A KISTÉRSÉGBEN ELLÁTOTT KÖZOKTATÁSI FELADATOK BIZTOSÍTÁSA 2.2.7. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: - pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása, - alapfokú mővészetoktatás biztosításának körülményei, - helyettesítési-rendszer, - felnıttoktatás és –képzés, - munkaerı-gazdálkodási rendszer, iskolabusz-szolgáltatás rendszere.

2.2.7.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása Szakmai szolgáltatási feladatok A pedagógiai szakmai szolgáltatás a fenntartók által igényelhetı összegekbıl és pályázati forrásokból finanszírozhatóak azok a mindennapi mőködést segítı pedagógiai szolgáltatások, amelyek segítségével növelhetı az intézményi feladatellátás szakmai és minıségi színvonala. Humánerıforrás, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer A Társuláson belül jelenleg nincsen mód (mivel egyetlen közoktatási intézménynek sem szerepel az alapító okiratában ilyen jellegő feladat ellátása) és kapacitás arra, hogy szakmai szolgáltatás körébe tartozó feladatot önállóan lássanak el. A szaktanácsadás és a szakértıi tevékenység területén korábban jellemzı volt, hogy a ezek igénybevétele elsısorban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének (K-EMÖPI) tanácsadói hálózatán keresztül történt. A pedagógiai intézet szaktanácsadói végeztek a területen igény szerint méréseket, mérés-értékeléseket. Továbbá elıadásokat tartottak az ıszi, tavaszi pedagógiai napok rendezvényein és az intézmények bevonásával szervezett nevelési értekezleteken. A megyei önkormányzat fenntartói döntésének értelmében, 2007. június 30-ával megszőnt a K-EMÖPI, és a megyei önkormányzat a továbbiakban szolgáltatás vásárlásával tervezi ellátni a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén jelentkezı kötelezı feladatát. Ennek a „takarékoskodásnak” is az egyik következménye, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén a korábbi években tapasztaltakhoz mérten jelentıs visszaesés jelentkezett. Eltőntek a tanácsadói gyakorlatból a tanév elıkészítı megbeszélések, a tervezett, rendszeres iskolalátogatások, a pályakezdık segítése, az óralátogatások, óraelemzések megtartása, jóllehet ezeknek a formáknak az újraélesztésére szükség (és igény) lenne. A szakértıi feladatok a kistérségben elsısorban a törvény által elıírt alapdokumentumok elkészítésére és véleményezésére terjednek ki. (pl. intézkedési tervek, pedagógiai programok elkészítése, valamint az igazgatói pályázatok, SZMSZ-ek, házirendek felülvizsgálatára.) Sikeresek voltak azok a programok, amelyek pályázati úton juttattak szakértıket a kistérségbe. (pl. a minıségfejlesztési programok) Nem jellemzı a szakértık alkalmazása a konkrét pedagógiai folyamatelemzések és külsı mérések céljából, ennek az okát leginkább a finanszírozási problémákban kell látnunk.

37


Pedagógiai szakmai szolgáltatás szükséglet (összesítı tábla) Összesítés Intézmény A pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevı intézmény(ek) megnevezése: Az intézmény által igényelt szakmai szolgáltatás tartalma: Szakmai szolgáltatások finanszírozásának forrása: Milyen térítésmentes szolgáltatást vennének igénybe pedagógiai intézettıl? Milyen tartalmú pedagógiai szolgáltatásokra van igény?

Óvoda

Általános iskola

Óvodai munkaközössége / és Óvodái

Az társulás iskola igazgatói munkaközössége / és Iskolái Mérések, (tantárgyi) szaktanácsadás, továbbképzések, versenyek, térségi együttmőködés. Normatíva pályázatok TKT támogatás Továbbképzések Tanulmányi versenyek Tájékoztatás Tanügyigazgatás Továbbképzés Szaktanácsadás Pályaválasztási tanácsadás

Szaktanácsadás, továbbképzés módszertani tájékoztatás Normatíva TKT támogatás Szaktanácsadás, Módszertani továbbképzés, tájékoztatás Szaktanácsadás Módszertani továbbképzés tájékoztatás

2.2.7.2. Alapfokú mővészeti oktatás Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását. Az alapfokú mővészetoktatás a dorogi székhelyő, de megyei önkormányzattal társulásban fenntartott iskolában folyik (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye). Az intézményfenntartó társulás tervei között az alapfokú mővészeti oktatás fenntartása nem szerepelt. 2.2.7.3. Helyettesítési rendszer A helyettesítési rendszer kialakítására és fejlesztésére minden társulásban esetében nagy szükség lenne, különösen az oktatás színvonalának folyamatos magas szinten tartása és a költséghatékonyság növelése érdekében. Ennek jelentıségét az intézményvezetık többsége – a kitöltött Adatlapok szerint- jelenleg nem így érzékeli. Egy jól mőködı helyettesítési rendszer egyben megteremti annak lehetıségét, hogy a szakos ellátottság biztosításának ez formája, a rendszer továbbfejlesztésével és az ún. „mobilpedagógus” státusz kialakítására is esélyt teremtsen, megkönnyítve a demográfiai kényszer negatív hatásainak helyben történı, megnyugtató kezelését. A mobil-pedagógusi státuszok lehetıséget teremtenek egyben arra is, hogy a tanulásszervezés „új”, eddig meg nem honosított formái megjelenjenek a kistérség közoktatási intézményeiben. Kiemelten gondolunk a projekt-módszer, valamint az epochális tanulásszervezési-rendszer elemeinek beépülésére a mindennapok oktatásába. A rendszer gyakorlati alkalmazását a következıkben felsorolt három lépés elızi meg:

38


• • •

Az elıre eltervezett helyettesítés illetve szakos tanár hiánya esetében, az intézményvezetık a tanév kezdete elıtt megállapodásban rögzítik a helyettesítés illetve áttanítás tényét. Az érintett pedagógus órarendjének összeállításánál az anyaiskolában figyelembe veszik a másik iskolában végzendı tevékenységet. Megegyeznek a pedagógus alkalmazásának módjáról (óraadó, óradíj, megbízási szerzıdés) és a munkába járás költségeirıl.

A tanévek elıtt rendszeresen meg kell szervezni a helyettesítési rendszer indulását, hiszen mindig van a munkából idıszakosan kiesı pedagógus, illetve olyan ismert, jó szakember, aki biztos idıszakos megoldást jelenthet. Az intézkedés lépései: • Augusztus 20-ig: felmérése a helyettesítési igénynek. • Augusztus 25-ig: a személyi feltételek biztosítása. • Augusztus 30-ig: a szükséges adminisztráció elintézése. Célszerő lenne összeállítani az alkalmas és vállalkozó pedagógusok jegyzékét szaktárgyak, pedagógiai feladatok szerint. 2.2.7.4. Felnıttoktatás és - képzés Az intézményfenntartó társulás településein ilyen jellegő szolgáltatás intézményesült formában nem mőködik, és a közeljövıben nem is tervezik kialakítását.

2.2.7.5. Egyéb A közoktatási épületállomány állapotfelmérése Az állapotfelmérés jelenlegi rendszere csak egy „önjellemzésen” alapuló helyzetképet tár fel, amelynek hitelességét nagymértékben megkérdıjelezi az a félelem, amely az intézmények vezetıit az ún. „intézmény-racionalizálások korában” teljesen indokoltan áthatja. Éppen ezért a közeljövıben célszerő lenne egy egységes intézményfenntartó társulás-szintő intézményi állapotfelmérı-rendszer kialakítása, valamint a közoktatási intézményhálózatra teljes egészében kiterjedı épületállomány-állapotfelmérést elvégeztetni, amely figyelembe veszi a vonatkozó jogszabályok elıírásait és szakemberek bevonásával (pl. mőszaki ellenır) végzi el az értékelést. Az iskolabusz-hálózat felmérése Jelenleg, 2008. szeptember 1-tıl mőködik iskolabusz-hálózat, ami Únyról és Máriahalomról bejáró gyermekeket viszi Dágra. A tömegközlekedés meglévı hiányosságai miatt, a szorosabb társulási együttmőködéshez mindenképpen szükség lenne ennek a lehetıségnek egy költséghatékonyság elemzését követıen, a megtervezése és esetleges kialakítása a társulás egészére.

39


A társulás belsı szakmai vizsgálata Fontos elgondolás, hogy a fejlesztéseknek általában nem kizárólag a „hátránykompenzációt” kellene szolgálniuk, hanem általában olyan új alternatívák megteremtésére kellene törekedniük, amelyek segítségével a késıbbiekben akár a fennálló struktúra átalakítása is lehetıvé válhat esetleg valamilyen új és hatékonyabban mőködı kistérségi modell alapján. Az együttmőködés eddigi tapasztalatait értékelve/feldolgozva érdemes volna újra átgondolni, hogy a jövıben milyen további változtatásokat lenne célszerő beemelni a tervezett elképzelések közé, azaz milyen változtatásokkal lehetne a jelenlegi hátrányokból esetleg elınyt kovácsolni. 2.2.8. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történı együttmőködés módjai Az intézményfenntartó társulás településeire eddig nem volt jellemzı a nem állami, nem önkormányzati fenntartók jelenléte.

40


2.3. Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés A Helyzetelemzést az OKM Közoktatási Esélyegyenlıségi Gyakorlati Útmutatója (továbbiakban: Gyakorlati Útmutató) és mellékletei alapján lehetséges megalkotni, amely egyebek mellett kiterjed a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók óvodáztatási helyzetének, integrációs nevelésének, fogyatékossá minısítésének, valamint iskolai sikerességének vizsgálatára.

Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza azokat az esélyegyenlıséggel kapcsolatos fogalmakat, és szempontokat, melyek alapját képezik az alábbi dokumentumnak is, a Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 89/A §-a értelmében írandó Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervnek. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A szegregációt eredményezı struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezıje a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitőd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzető gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelı tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértı magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és a pedagógus szakemberek közös felelıssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elkötelezıdése biztosíthatja az esélyegyenlıségi tervek megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körő támogató attitőd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztıdés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden közoktatást érintı átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban történhet. Ezt támasztja alá a 2007-ben készült OECD-jelentés „Ne legyen több iskolai kudarc!” címmel. E jelentés az oktatási esélyegyenlıséget az alábbiak szerint határozza meg: • Igazságosság, amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetıségek kihasználásában. • Befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvetı szintje.(pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni, egyszerő számításokat elvégezni.) Megindokolja továbbá az esélyegyenlıség fontosságát az oktatásban: • Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlıbbé és méltányosabbá tételére. Kiemelt szerep jut ezért az oktatás közép- és hosszú távú hasznosságának. A jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt. Az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak. Az oktatási esélyegyenlıség erısíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvetı eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. 41


A két dimenzió igazságosság és befogadás szorosan kapcsolódik: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. A fenti megállapításból is kiderül, hogy az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı fogalmak, egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Elımozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az OECD jelentés ajánlása „Tíz lépés az oktatási esélyegyenlıség felé”: Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és késıbb kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetıséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlıség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetıségek, szőnjenek meg a zsákutcák, és megelızéssel legyen elkerülhetı a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. Gyakorlat 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erısödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzető szülık gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelı válaszok szülessenek a különbözıségbıl adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erıforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsıbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erıforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintő ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzető iskolák pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tőzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlıség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával. (A CD-melléklet tartalmazza a Csolnok és Környéke Intézményfenntartó Társulás településeinek Közoktatási Esélyegyenlıségi Terveit)

42


3. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok 3.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások A fejlesztést szolgáló stratégia az oktatás költséghatékonyságának javítását helyezi elıtérbe. •

minıségének

emelését

és

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása

Az élethosszig tartó tanulás az ember egész életén át folyamatosan történik kezdve az iskola elıtti neveléstıl, a tankötelezettség idıtartamán át a felnıttképzésig, majd továbbképzésig vagy átképzésig. A munkaerıpiacon való sikeres helytállás záloga e képesség megléte. A tanulás-tanítás folyamatában szükséges az erre vonatkozó célok idınkénti újragondolása, ezeket rögzítı tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, hiszen a gazdasági környezet és társadalmi elvárások folyamatosan változnak. A célok kijelölése során kellı hangsúlyt kell kapnia a tanulási technikáknak, a képességfejlesztésnek és az alkalmazható tudásnak. (A TÁMOP-3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben” – címő pályázati konstrukció ennek a szakmai célnak a támogatását célozza és teremtheti meg jelentıs pályázati forrás bevonásával az intézményi innovációnak a lehetıségét.) •

Az oktatási egyenlıtlenségek mérséklése

Napjaink egyik legfontosabb célkitőzése az oktatásban mutatkozó egyenlıtlenségek csökkentése, az egyének társadalmi-gazdasági vagy etnikai hovatartozásából adódó hátrányok mérséklése. Cél a szegregált oktatás felszámolása, az integrált oktatás megvalósítása, az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni hatékony eszközök elterjesztése, az eltérı ütemő elırehaladás és felzárkóztatás intézményi lehetıségeinek bıvítése (fejlesztıpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus alkalmazása). •

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása

Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül napjainkban elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, a munkaerı-piaci érvényesülés. Fejleszteni kell a közoktatási információs rendszert, ehhez biztosítani kell a pénzügyi fedezetet és a szakmai hátteret. Biztosítani kell, hogy minden pedagógus megismerhesse a munkájukat segítı programokat, a tanulóknak pedig a hozzáférést e korszerő eszközök használatához. Ehhez nyújt segítséget a TIOP-1.1.1 pályázati konstrukció keretében elnyerhetı támogatás. •

Az oktatás minıségének fejlesztése

Az intézmények minıségirányítási programjainak aktualizálása, a stratégiai célok és az oktatás helyi alapdokumentumai alapján, különös tekintettel a vezetıi készségek fejlesztésére és az oktatási folyamatok nyomon követésére a PDCA minıségfejlesztési logika érvényesítésére. A minıségi munka egyik alapvetı feltétele a szakmai elszámoltathatóság erısítése.

43


A mérési és értékelési rendszer országos szintjei mellett ki kell alakítani - az intézményi szinten túl - a társulási szintő mérési – értékelési rendszert az összehasonlíthatóság és fejlesztési irányok meghatározása céljából. •

Korszerő oktatási környezet biztosítása

A biztonságos, egészséges környezet tanulási környezet feltétele a minıségi munkának. Számba kell venni az oktatási intézmények felújításában, felszereltségében és eszközellátottságában mutatkozó hiányosságokat. Felszámolásukra ütemtervet ajánlatos készíteni. (A cél eléréséhez a KDOP-5.1.1 és HÖF-CÉDE pályázati konstrukciók keretében meghirdetett pályázati források elnyerésével/bevonásával lehet megteremteni a szükséges anyagi feltételeket.) •

Humánerıforrás-fejlesztés a közoktatásban

A pedagógus szakma fejlesztését olyan szakmai koncepcióra kell építeni, amely figyelembe veszi a társadalom és gazdaság igényeit, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó követelményeket és azokat a szakmai kihívásokat, amelyekkel a mai iskolák szembesülnek. Ennek kell megfeleltetni a továbbképzést, a szakvizsgás képzéseket és a felsıfokú tanulmányokat. Prioritást kellene élveznie a vezetıi és tanügy-igazgatási szakirányú képzéseknek és az oktatás modernizációját elısegítı módszertani képzéseknek. A pedagógusok szempontjából fontos egymás eredményeinek megismerése, az aktuális feladatok megvitatása, egymást segítı megoldások keresése. A helyben is megpezsdülı szakmai közélet, különösen a megnövekedı iskolaközi feladatok és funkciók (munkaközösség-vezetı, programkészítı, tehetséggondozók, helyi szaktanácsadók, szakértık stb.) növelhetik a pálya presztízsét, a karrierépítés esélyét, a vidéki pedagógusok önbecsülését. Mindezek a fenntartók számára fontos szempontokat jelenthetnek a pedagógusok értékelésekor, az önkormányzati minıségirányítási programok részeivé válhatnak. Lehetıvé akarjuk tenni, hogy valamennyi óvoda iskola hozzáférjen a legfrissebb pedagógiai információkhoz, igénybe tudja venni a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. •

A közoktatás irányításának és költséghatékonyságának javítása

Kiemelt stratégiai cél a közoktatás költséghatékonyságának javítása, a finanszírozás és szakmai eredményesség összekapcsolása. Fel kellene tárni az alacsony költséghatékonyság intézmény-specifikus okait. A magyar közoktatás irányítása ugyanis nagymértékben decentralizált, a felelısség megosztott (az állam és tényleges intézményfenntartó önkormányzatok, társulások között), ezért a költséghatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása egyúttal szükségessé teszi az oktatásirányítás rendszerének is a modernizálását.

44


Konkrét célok és fejlesztési lehetıségek: • • • • • • • • • •

Kiemelt jelentıségő cél: a közoktatás (folyamatos) fejlesztése, a közoktatási feladatok összefogáson alapuló ellátásának érdekében, A közoktatás (ellátási) szervezeteinek felállításával az irányítás szakmaiságát biztosítani, Pedagógus pályázati teamek kialakításával (folyamatos képzésével és mőködtetésével) az elérhetı pályázati forrásokhoz való hozzáférés esélyeit megteremteni/növelni, A továbbképzési rendszer keretében a helyszínre hozott képzések a – valós szükségletekre építve ösztönözze a pedagógusokat a többirányú felkészültségre, és segítse/támogassa folyamatos szakmai fejlıdésüket, A szakos ellátottság biztosítása érdekében, az áttanítás feltételeinek megteremtésével és a helyettesítési rendszer kialakításával, megszervezésével és mőködtetésével tovább erısíteni az intézmények meglévı szakmai színvonalát, Összehangolt mérési–értékelési rendszer kialakítása minél több intézmény bekapcsolódásával (helyi szakemberek, pedagógusok felkészítésévelközremőködésével), Kistérségi versenyek, seregszemlék szervezése, ezeken való részvétel, Szakmai/pályázati konzorciumi megállapodások létrehozása, Az alapfokú mővészeti oktatás kistérségi szintő koordinálása, társintézményi és kihelyezett tagozatok mőködtetési lehetıségének átgondolásával, A kistérségi szerepvállalás átgondolása/újradefiniálása a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás területein,

A kistérség stratégiai korábbi elemeibıl (a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Intézkedési Terve alapján) Célok A társulás elsıdleges célja az együttmőködés keretei között a települések önállóságát nem sértve a közoktatás területén az alábbi célkitőzéseket kívánja megvalósítani: - Törekedni fog arra, hogy a közoktatási szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével, lényeges többletráfordítások nélkül javuljon. - Cél, a kisiskolák, kistelepülések leszakadásának megállítása, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlıtlenségek mérséklése. - Önkéntességen alapuló, a gyermekek és a település érdekeit szolgáló kiépíthetı közoktatási együttmőködések kialakítása. Lehetıvé akarjuk tenni, hogy valamennyi óvoda iskola hozzáférjen a legfrissebb pedagógiai információkhoz, igénybe tudja venni a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. - Elsıdleges feladatok között szerepel az intézmények közötti gyors információs csatornák kiépítése, a rendszeres és folyamatos kommunikáció. - A társulás mőködése során kapjanak nagyobb lehetıséget a települések oktatási-nevelési intézményei, önkormányzatai a pályázati források megszerzésére. - A különbözı intézményi beruházásokat és fejlesztéseket a meglévı igényekhez kell hangolni. A társuláson belül minden tanuló számára lehetıvé kell tenni, hogy igénybe tudja venni azokat a közoktatási szolgáltatásokat, amelyek személyiségfejlıdéséhez, tehetségének kibontakoztatásához szükségesek. 45


-

-

Cél, hogy a települések között ne halmozódjon fel feszültség és érdekellentét, hogy az elvégzett munka hatékonyan tudja szolgálni a települések minıségi fejlıdését. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzatok naprakész információkhoz jussanak az intézményeik munkájával kapcsolatosan.

Az intézményfenntartó társulás valamennyi települése számára - a Pilis—Gerecse Iskolaszövetség korábbi tapasztalataira támaszkodva, illetve az óvodákra is kiterjesztve az együttmőködést - elsıdleges cél egy olyan szoros pedagógiai együttmőködés kialakítása, amely az óvodák és az iskolák feladatrendszerét széleskörően lefedi, magasabb színvonalra emeli a pedagógusok szakmai együttmőködését, jobban segíti a sajátos nevelési igényő tanulók felzárkóztatását, illetve a tehetséggondozást. Szervezeti keretek egyszerre célozzák a pedagógusok szakmai munkájának segítését, valamint a tanulók tudatosabb, szervezettebb foglalkoztatását társulási szinten is. A szakmai munka fejlesztése Fontos cél a minıségfejlesztés gyakorlatának kiterjesztése valamennyi munkaterületre. A szervezetek és programjaik túlnyomó többsége folyamatos mőködéső, így a PDCA—SDCA ciklusok mentén történı tevékenységszervezés jó esélyt kínál egyrészt arra, hogy a programok pontosan a tervezett módon valósuljanak meg, másrészt a tapasztalatok folyamatosan beépüljenek az újraindított programokba. A minıségi kultúra így értelmezett kiterjesztésén külön munkaközösség dolgozik (Dág). Egyszerre kiemelt cél a sajátos nevelési igényő tanulókkal való foglalkozás és az integrált pedagógiai gyakorlat legjobb módszereinek alkalmazása, valamint egy olyan tehetséggondozó rendszer kiépítése a mérések, vetélkedık, iskolaközi tehetséggondozó szakkörök egymásra épülı tapasztalatai alapján, amely a pályaorientáció, a továbbtanulás irányában is eredményeket hoz. (Ezzel kapcsolatban érdemes figyelemmel kísérni a TÁMOP-3.4 „Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás” prioritás keretében folyamatosan meghirdetésre kerülı pályázati konstrukciókat, amelyek szakmai kereteket és támogatási forrásokat biztosíthatnak a fenti célok eléréséhez.) Ugyancsak fontos célként jelenik meg a Nemzeti alaptanterv szemléletébıl következı pedagógiai gyakorlat ösztönzése, a tanulói tevékenységet középpontba állító, fejlesztı szándékú, kompetenciaelvő módszertani munka segítése. Ez tartható fı szempontnak a bemutató órákon, és ezt kellene erısíteni lakóhely-ismereti programokkal. A szakmai színvonal fejlesztésének legfontosabb célcsoportját természetesen az óvodákba, iskolákba járó gyerekek jelentik. Célrendszert a gyerekek tevékenységrendszere felöl is célszerő végiggondolni. Az esélyegyenlıség biztosítása szempontjából legfontosabb feladatunk a sajátos nevelési igényő, a hátrányos helyzető, a veszélyeztetett, a részképesség-zavaros illetve az esetleg integráltan oktatható valamilyen fogyatékossággal élı tanulóink segítése. Sokat jelenthet ezen a területen éppen a többcélúság szervezeti kereteiben az állandó és szoros együttmőködés a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal: 46


folyamatos konzultáció, rendszeres találkozás a vezetıi munkaközösség tagjaival. A mindennapi pedagógiai praxisban folyamatosan keresni kell ezen tanulók számára a megfelelı cselekvési teret, legalább az iskolai szintő sikeres szereplés lehetıségét. A tehetséggondozás terén három lépcsıben alakítható ki helyi rendszer. Elıször a tehetség-kiválasztás a feladat: tanórai teljesítmény, mérési eredmények, vetélkedık helyezései, bemutatókon, kiállításokon elért sikerek, a versenyeken elért eredmények alapján (2005-2006). A tehetséggondozó hálózat megszervezése és mőködtetése: az egyes iskolák kezdeményezıkészsége, az eredményes tanulók száma, a szaktanárok vállalkozókedve, az infrastrukturális lehetıségek figyelembe vételével iskolaközi tehetséggondozó központok kialakítása az egyes mőveltségi területeken a szükségletek és lehetıségek figyelembe vételével (2006-2007). Harmadik lépcsıben pedig a tehetséggondozó hálózat mőködtetése az elızı évi tapasztalatok beépítésével, a jelentkezı új igények kielégítésével (2007-2008). Felelıs: iskolaszövetségi elnök, szakmenedzser. Sikerkritériumok: • A munkaközösségek rendezvényein jó elégedettségi mutatók, növekvı számú programok a tanulók számára. • Az induló tehetséggondozó csoportok számának, a résztvevı tanulók létszámadatainak stabilitása. • A résztvevı tanulók munkái, teljesítményei, eredményei. Tervek a következık. • Lakóhely- és jelenismereti program • A program elkészítését három fı motívum indokolja. Erısíteni a tanulók lokális identitástudatát valamennyi szociális, gazdasági, pályaorientációs aspektusával együtt. Ugyancsak fontos az ismeretszerzés és –feldolgozás tanulói tevékenységen alapuló formáinak elıtérbe állítása: fıként a nyomtatott (szövegszerkesztés) illetve az elektronikus (videofilm készítése) publicisztika formáinak, mőfajainak megismertetése, a projektmódszer kooperatív technikáinak gyakorlása: a lakóhelyet bemutató kiadvány és tévémősor szerkesztése, készítése. • Harmadik kiemelt cél egy olyan keret jellegő helyi tanterv elkészítése, amelyre építve valamennyi település elkészítené a maga pedagógiai programcsomagját (forrás- és feladatgyőjtemény, kép- és filmanyag, mérıeszközök stb.). • A program ütemezése a lakóhely-ismereti munkaközösség munkatervében található.

47


3.2. Az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi), valamint átszervezésével összefüggı elképzelések (településenkénti bontásban) 2008-2014-re vonatkozó elképzelések a kistérségben A társulás önkormányzatai rövidtávon a jelenlegi helyzet fenntartását tervezik, és nem tervezik az óvodai és az iskolai csoportok számának sem jelentısebb bıvítését, sem csökkentését. A társulás megalakulását követıen, az intézmények szükséges átszervezése nagyobbrészt megtörtént. További struktúra átalakítást az intézkedési terv felülvizsgálata nélkül nem terveznek. A törvényben meghatározott feladatok egy részét a továbbiakban is a már meglévı keretek között oldják majd meg. Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdekében jelentısebb intézménykapacitás bıvítést, eszközbeszerzést nem, de kisebb mértékő felújítást a - pályázati lehetıségekhez mérten - terveznek. Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása érdekében a szakember hiány felszámolásán túl új emberek alkalmazását nem tervezik. A meglévık képzése, átképzése felmerült lehetıségként. (Lehetıségként felmerült egy hatékony helyettesítési rendszer kialakítása.) A megvalósítással kapcsolatban szükséges felülvizsgálatra legalább kétévenként kerül sor. Fejlesztési lehetıségek A szakmai együttmőködés lehetısége visszasegítheti a társulás iskoláit a szakmai közéletbe. A munkaközösségek rendszerére alapozott szakmai munka azért fejlıdhet a teljes körőség felé, mert magában foglalhatja azt a szakmai tevékenységrendszert, amely valamennyi intézményt elérı módon szervezheti a szakmai segítséget, segítheti az ellenırzés folyamatait, támogathatja az innovációs törekvéseket. A szakmai segítség, elsısorban a munkaközösség-vezetık tevékenysége mellett a fejlesztést elısegítı szaktanácsadás szolgáltatásait jelenti, amelyet szakembereivel bonyolíthat le valamennyi iskola. A pályakezdı szakemberek segítésétıl a módszertani segítségig, a pedagógusok értékelésétıl a tankönyvválasztás segítéséig terjedhet az a gyakorlati tanácsadó munka, amely az utóbbi években alig mőködött. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy a munkaközösség-vezetık minél nagyobb számban végezzenek el szaktanfolyamot, lehessenek hivatalosan is mentorai a kistérség pedagógusainak. Ugyancsak fontos lehet ösztönözni a helybeli pedagógusokat a szakértıi feladatok vállalására, hogy az iskola mőködésének valamennyi területén szakszerő közvetlen segítséget kérhessenek az intézmények. Az ellenırzési folyamatok segítése alatt csak a tanulói teljesítmények ellenırzésérıl, értékelésérıl van szó, hiszen az intézmények átfogóbb külsı ellenırzésére külsı szakemberek illetékesek. Van lehetıség azonban a kulcskompetenciák területén olyan térségi mérési rendszer kialakítására, amely jól illeszkedik az Országos Kompetenciamérésekhez is. 48


Kiemelt fejlesztési terület a térségben minden innovációs törekvés segítése. Ebben is élen járhatnak a munkaközösségek, amelyeknek az is a szerepük lehet, hogy esetleg közös pályázatokon, vagy közösen elıteremtett forrásokkal, de mindenképpen a közösen hasznosítható innovációs törekvések megvalósítását segítsék. Konkrét fejlesztési lehetıségek számbavétele •

• • • •

A lehetıségek között figyelembe kell venni azt, hogy a demográfiai mutatók kedvezıtlen alakulása és a jogszabályi környezet változásai esetleg további intézkedésekre kényszeríthetik a közeljövıben a kistérség intézményfenntartóit. Ebben az esetben is kiemelt célunk: egy korszerő iskolahálózat megteremtése és mőködtetése. Az óvoda – általános iskola egységben történı mőködtetésének tovább gondolásával, a szakmai-, pénzügyi- és gazdaságossági szempontok egységes figyelembevételével. A tanárok és tanulók utaztatását biztosító gépkocsi és kisautóbusz pályázati úton való beszerzése. A szakrendszerő oktatást segítıen biztosítani a taneszköz ellátottságot a taneszköz jegyzékben foglaltaknak megfelelıen jogszabályi kereteit figyelembe véve a társuláson belül összehangolni. A tornatermi ellátottság a sport- és szabadidı ellátási helyek, helyiségek megteremtése, a meglévı infrastruktúra tovább fejlesztése. Az oktatási intézményekben felszabaduló helyiségekbıl iskolán kívüli nevelést szolgáló és segítı civil szervezetek számára mőködési feltételek biztosítása.

Fejlesztési elızmények, fókuszok (2005-2008-2014) Annavölgy: Pályaorientációs munkaközösség. Az iskolákban mőködı pályaválasztási felelısök szakmai együttmőködése. Tanévenkénti hangsúlyok: 2005-2006: A pályaorientáció megjelenése a helyi tantervekben. 2006-2007: Térségünk lehetıségei a pályaválasztás terén 2007-2008: Az osztályfınök pályaorientációs munkája Csolnok Informatikai munkaközösség. Az iskolák szakemberei keresik az egyre bıvülı lehetıségeket az informatika, a számítástechnika beépítésére a tanulás teljes folyamatába. Bemutató órákkal, tanulmányi versenyekkel színesítik programjukat. Tanévenkénti hangsúlyok 2005-2006: Az informatika tanításának sajátosságai 2006-2007: Az informatika a tanítási órákon általában 2007-2008: Az informatika szerepe az iskola életében

49


Dág Minıségbiztosítási munkaközösség. A szervezet az iskolákban mőködı minıségügyi szakcsoportok munkáját támogatja, illetve folyamatosan segíti az iskolai minıségirányítási programok megvalósítását. Tanévenkénti hangsúlyok 2005-2006: Az iskolai szabályzatok minıségügyi követelményei 2006-2007: A PDCA-SDCA ciklusok folyamatossága 2007-2008: A szervezeti kultúra minıségügye Sárisáp Biológia munkaközösség. A szakmai csoport a szakmódszertan, a sajátos helyi megoldások, a tantárgyi segédeszközök kérdéseivel foglalkozik. Tanévenkénti hangsúlyok 2005-2006: Az alkalmazott tankönyvek áttekintése 2006-2007: Térségünk élıvilága 2007-2008: Korszerő módszerek a biológiaórán Úny Az únyi kezdı szakaszos iskola a Dági Körzeti Általános Iskola tagiskolájaként vesz részt a munkaközösségek munkájában. Valamennyi munkaközösség tanévenként 2-3 foglalkozást tart. Az iskoláik által szervezett programokon valamennyi iskola részt vesz. Határidı: folyamatos. Sikerkritériumok • Valamennyi intézmény részvétele a munkaközösségek tevékenységében, illetve a tanulmányi vetélkedıkön. • A tantárgyi illetve kompetenciamérések eredményei érjék el a településtípus átlagát. • A tanulók lokális mőveltsége mérhetıen emelkedjen.

50


3.2.1. ANNAVÖLGY A, Az óvodai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda, Aprófalva Tagóvoda, 2529 Annavölgy Fı út 1. Az óvoda mőködésének jellemzıi Az intézmény a Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda tagintézményeként mőködik. A településen az óvodai férıhelyek száma az igényeknek megfelel. Annavölgy Önkormányzata az általa fenntartott óvodát feladatához és körülményeihez mérten a lehetı legmagasabb színvonalon kívánja mőködtetni. A pénzügyi helyzete alapján folyamatosan keresi (a pályázati források felkutatásával) az óvoda fejlesztésének a lehetıségeit. A közoktatási intézmények társadalmi kontroll alatt mőködnek. Ezért a sikeres tervezéshez és mőködéshez szükséges felmérni az óvodák környezetét, melynek feltérképezése az óvodavezetés folyamatos feladata. Az intézmény a gyermekek nevelését a partnerek igénye alapján szervezi meg. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért az óvodavezetı felel. A képviselı-testület által jóváhagyott óvodai pedagógiai program végrehajtásáért, az ez alapján kitőzött saját nevelési elvek kitőzéséért, a célok eléréséért az óvodavezetı és az óvodai nevelıtestület a felelıs. Az óvoda pedagógiai szempontból önálló. A mőködés feltételeit, valamint a feladatokat az Alapító Okirat rögzíti. A pedagógiai, szervezeti és mőködési elveket az intézményi Nevelési Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, illetve a Kollektív Szerzıdés tartalmazza. A fentiek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. Felülvizsgálatuk: a Kt. 129. § szerinti ütemezés alapján történik. Az óvoda költségvetésérıl – a feladatok, igények és lehetıségek figyelembevételével – a képviselı-testület rendeletében évenként dönt, annak végrehajtását ellenırzi. Ezek alapján valósul meg az önkormányzat fenntartói felügyeleti joggyakorlása. A várható létszámok egyértelmően stagnálást mutatnak. A csoportok átlaglétszáma alatta marad a Kt. szerinti átlaglétszámnak. Az óvodákban a szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 3 fı felsıfokú végzettségő óvodapedagógus került alkalmazásba. A dajkák száma 2, az egyéb munkakörben alkalmazottak száma 1 fı. Óvodai felvétel alapelvei Annavölgy Község Önkormányzata biztosítani kívánja a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ szerint a gyermekek óvodai elhelyezését. , Intézmény befogadó képessége Az Alapító okirat szerint: 43 fı. 2 óvodai csoport. Az óvoda napi nyitva tartása: Nyitvatartási idı 6.30 órától 16.00 óráig tart.

B, Az általános iskolai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola, 2529 Annavölgy, Fı utca 24. Az alapfokú oktatás mőködésének jellemzıi Az iskola jelenleg 8 osztállyal rendelkezı szlovák nemzetiségi oktatást végzı általános iskola. A fenntartott intézményben minden, általános iskolás korú gyermek oktatását a biztosítani tudja. Összesen 8 tanulócsoportban 100 gyermek nevelése, oktatása folyik az iskolában, bejáró tanulóinak száma a 2007/2008. tanévben 20 fı volt. Az intézményben minden tanuló részt vesz szlovák nyelvő nemzetiségi oktatásban.

51


A képviselı-testület jóváhagyta az iskola pedagógiai programját (felülvizsgálatuk törvényi kötelezettség), így az iskolának lehetısége van saját arculatának, nevelési elveinek megvalósítására. A pedagógiai program megvalósítása az iskola feladata és felelıssége. Az iskola pedagógiai szempontból önálló. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért egy személyben az igazgató felel. Az iskola mőködési feltételeit, fı mutatóit, alapvetı és kiegészítı feladatait, az ehhez felhasználható eszközöket az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratában rögzítette. A pedagógiai, a szervezeti és mőködési elveket az intézmény a Pedagógiai Programokban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokban, Házirendben, amelyeknek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. A dokumentumok felülvizsgálata a Kt. 129. § alapján ütemezve történik. Ezzel megvalósul az önkormányzat fenntartói Kt. 102. §-ban meghatározott irányítói és felügyeleti joga. Annavölgy Önkormányzata feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legoptimálisabban és a jogszabályi feltételeknek megfelelıen végezze. Ezért feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erıforrások jó és költséghatékony felhasználására. Stagnálás várható a tanulói létszámban. A tanuló létszám és összetétel részletes vizsgálata szükséges, melyet követıen célszerő az intézmény fenntartás és a feladatellátás struktúrájának az újragondolása. A tanulólétszám igen alacsony, több évfolyamon alig haladja meg a Kt. szerinti átlaglétszám 50%-a. Az intézményi szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 2 fı vezetı állású és 10 fı beosztott felsıfokú végzettségő pedagógus van alkalmazásban. Az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatnak 1 fıt, a technikai dolgozók száma 3 fı.

Beiskolázás A beiskolázás alapelve a települési, területi elv. Csoportok, osztályok szervezésének elvei: A Kt. 3. sz. melléklet II. alapján határozza meg a csoportok, osztályok szervezésének alapelveit. Tárgyi feltételek biztosítása A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint el kell biztosítani. Célszerő részletes felmérést készíteni az iskola jelenlegi tantermeinek és egyéb helyiségeinek számáról, az intézmény tényleges befogadó képességérıl (19/2002. (V.8.) OM. rendeletnek megfelelıen. Az Alapító Okiratokban rögzíteni szükséges az iskola befogadóképességét, úgy tanulói létszámra, mint az osztályok számára nézve. Egyéb feladatok ellátása (Mővészeti oktatás, szakmai képzés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egyéb közoktatási feladatot a település jelenleg nem lát el. Finanszírozás A közoktatási intézmények finanszírozását az intézmény által elvégzett nevelési, oktatási feladatokkal arányos módon végzi minden fenntartó. Az intézmények gazdálkodási szempontból: részben önálló jogkörrel rendelkeznek. Az egy csoportban foglalkoztatott óvodai vagy iskolai tanuló létszám nagyon erısen befolyásolja az oktatás-nevelés költségeit. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A Kt.-ben és a hozzá kapcsolódó Kormány- és Miniszteri rendeletekben meghatározottak szerint. A kötelezı nyilvántartásokat alátámasztó dokumentumok: Iskolai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Óvodai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként)

52


Adatlap napközis normatíva elszámolására foglalkozási napok száma szerint Ingyenes tankönyv juttatásához szükséges tankönyv-nyilvántartások A nyilvántartások összegzésérıl készített dokumentumok benyújtási határideje naptári évenként: Étkezési nyilvántartások: óvodánál: október 1.; iskolánál: október 15. Étkezési, napközis nyilvántartások: június 30. Tanköny-nyilvántartások: október elsı hete.

Fejlesztéssel átszervezéssel kapcsolatos elképzelések Óvodával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az óvoda épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az óvoda épületének állapota kisebb felújításra szorul, felszereltsége az élelmiszerhigiénia és mosdó helyiségek, taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az óvodában: • a kerítés felújítása, • az udvar befejezése, • foglalkoztatók felújítása (parketta), • esetleg tetıtérben tornaszoba kialakítása. A nevelési téren tervezett fejlesztések: • A teljeskörő intézményértékelés alapján a hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzető, valamint az SNI-s gyerekekkel történı színvonalas, hatékony pedagógiai munka. Taneszköz-fejlesztések: • testnevelést szolgáló eszközök beszerzése ( pl: bordásfal), • hangszerek, • szakirodalom. Tervezett épületfejlesztések: • tetıcsere, • foglalkoztatók parkettájának felújítása. Általános iskolával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az iskola épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az iskola épületének állapota kisebb felújításra szorul, az iskolaépület felszereltsége és a taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az iskolában: Pedagógiai téren tervezett fejlesztések: • Szakos ellátottság növelése. Taneszköz-fejlesztések: • Oktatást segítı, szemléltetı könyvek beszerzése, • az iskola bútorzatának (tanulói asztalok, székek) beszerzése, • kémiai labor kialakítása. Tervezett épületfejlesztések: • Az iskola tetıszerkezetének felújítása. (nyertes pályázatuk van rá)

53


3.2.2. CSOLNOK A, Az óvodai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda, 2521 Csolnok, Kossuth L. u. 4. (székhely) és 2521 Csolnok, Gete u. 4. (telephely) Az óvoda mőködésének jellemzıi Az intézmény a Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda székhelyintézményeként és egyik telephelyeként mőködik. A településen az óvodai férıhelyek száma az igényeknek éppen megfelel. (95%-os kihasználtság mutatóval.) Csolnok Önkormányzata az általa fenntartott óvodát feladatához és körülményeihez mérten a lehetı legmagasabb színvonalon kívánja mőködtetni. A pénzügyi helyzete alapján folyamatosan keresi (a pályázati források felkutatásával) az óvoda fejlesztésének a lehetıségeit. A közoktatási intézmények társadalmi kontroll alatt mőködnek. Ezért a sikeres tervezéshez és mőködéshez szükséges felmérni az óvodák környezetét, melynek feltérképezése az óvodavezetés folyamatos feladata. Az intézmény a gyermekek nevelését a partnerek igénye alapján szervezi meg. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért az óvodavezetı felel. A képviselı-testület által jóváhagyott óvodai pedagógiai program végrehajtásáért, az ez alapján kitőzött saját nevelési elvek kitőzéséért, a célok eléréséért az óvodavezetı és az óvodai nevelıtestület a felelıs. Az óvoda pedagógiai szempontból önálló. A mőködés feltételeit, valamint a feladatokat az Alapító Okirat rögzíti. A pedagógiai, szervezeti és mőködési elveket az intézményi Nevelési Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, illetve a Kollektív Szerzıdés tartalmazza. A fentiek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. Felülvizsgálatuk: a Kt. 129. § szerinti ütemezés alapján történik. Az óvoda költségvetésérıl – a feladatok, igények és lehetıségek figyelembevételével – a képviselı-testület rendeletében évenként dönt, annak végrehajtását ellenırzi. Ezek alapján valósul meg az önkormányzat fenntartói felügyeleti joggyakorlása. A várható létszámok stagnálást mutatnak. A csoportok átlaglétszáma megközelíti, bár alatta marad a Kt. szerinti átlaglétszámnak. Az óvodákban a szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 11 fı felsıfokú végzettségő óvodapedagógus került alkalmazásba. A dajkák száma 8 fı, az egyéb munkakörben alkalmazottak száma 4 fı. Óvodai felvétel alapelvei Csolnok Község Önkormányzata biztosítani kívánja a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ szerint a gyermekek óvodai elhelyezését. Intézmény befogadó képessége Az Alapító okirat szerint: 100 fı. 4 óvodai csoport. Az óvoda napi nyitva tartása: Nyitvatartási idı 6.30 órától 15.30 óráig (Kossuth u.), ill. 7.00 órától 15.00 óráig (Gete u.) tart.

B, Az általános iskolai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola 2521 Csolnok, Kossuth L. u. 6. Az alapfokú oktatás mőködésének jellemzıi Az iskola 8 évfolyammal rendelkezı német nemzetiségi oktatást végzı általános iskola. A fenntartott intézményben minden, általános iskolás korú gyermek oktatását a biztosítani tudja. Összesen 16 tanulócsoportban 235 gyermek nevelése, oktatása folyik az iskolában.

54


A képviselı-testület jóváhagyta az iskola pedagógiai programját (felülvizsgálatuk törvényi kötelezettség), így az iskolának lehetısége van saját arculatának, nevelési elveinek megvalósítására. A pedagógiai program megvalósítása az iskola feladata és felelıssége. Az iskola pedagógiai szempontból önálló. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért egy személyben az igazgató felel. Az iskola mőködési feltételeit, fı mutatóit, alapvetı és kiegészítı feladatait, az ehhez felhasználható eszközöket az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratában rögzítette. A pedagógiai, a szervezeti és mőködési elveket az intézmény a Pedagógiai Programokban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokban, Házirendben, amelyeknek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. A dokumentumok felülvizsgálata a Kt. 129. § alapján ütemezve történik. Ezzel megvalósul az önkormányzat fenntartói Kt. 102. §-ban meghatározott irányítói és felügyeleti joga. Csolnok Önkormányzata feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legoptimálisabban és a jogszabályi feltételeknek megfelelıen végezze. Ezért feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erıforrások jó és költséghatékony felhasználására. Stagnálás várható a tanulói létszámban. Az intézményi szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 3 fı vezetı állású és 23 fı beosztott felsıfokú végzettségő pedagógus van alkalmazásban. Az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatnak további 1 fıt.

Beiskolázás A beiskolázás alapelve a települési, területi elv. Csoportok, osztályok szervezésének elvei: A Kt. 3. sz. melléklet II. alapján határozza meg a csoportok, osztályok szervezésének alapelveit. Tárgyi feltételek biztosítása A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet melléklete szerint kell biztosítani. Célszerő részletes felmérést készíteni az iskola jelenlegi tantermeinek és egyéb helyiségeinek számáról, az intézmény tényleges befogadó képességérıl (19/2002. (V.8.) OM. rendeletnek megfelelıen. Az Alapító Okiratokban rögzíteni szükséges az iskola befogadóképességét, úgy tanulói létszámra, mint az osztályok számára nézve. Egyéb feladatok ellátása (Mővészeti oktatás, szakmai képzés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egyéb közoktatási feladatot a település jelenleg nem lát el. Finanszírozás A közoktatási intézmények finanszírozását az intézmény által elvégzett nevelési, oktatási feladatokkal arányos módon végzi minden fenntartó. Az intézmények gazdálkodási szempontból: részben önálló jogkörrel rendelkeznek. Az egy csoportban foglalkoztatott óvodai vagy iskolai tanuló létszám nagyon erısen befolyásolja az oktatás-nevelés költségeit. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A Kt.-ben és a hozzá kapcsolódó Kormány- és Miniszteri rendeletekben meghatározottak szerint. A kötelezı nyilvántartásokat alátámasztó dokumentumok: Iskolai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Óvodai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Adatlap napközis normatíva elszámolására foglalkozási napok száma szerint Ingyenes tankönyv juttatásához szükséges tankönyv-nyilvántartások A nyilvántartások összegzésérıl készített dokumentumok benyújtási határideje naptári évenként:

55


Étkezési nyilvántartások: óvodánál: október 1.; iskolánál: október 15. Étkezési, napközis nyilvántartások: június 30. Tanköny-nyilvántartások: október elsı hete.

Fejlesztéssel átszervezéssel kapcsolatos elképzelések Óvodával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az óvoda épület tornaszobával bıvítési lehetıségének megteremtésével) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az óvoda épületének állapota jó, felszereltsége az élelmiszerhigiénia és mosdó helyiségek, taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı, de tornaszoba nincs. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az óvodában: A nevelési téren tervezett fejlesztések: • hangsúlyosabb egyéni fejlesztés, • a gyermekek egészséges életmódra nevelésének további fejlesztése, • az érzelmi szociális nevelés és a társas kapcsolatok fejlesztése, Taneszköz-fejlesztések: • az oktatási eszközök folyamatos bıvítése, • az óvoda eszköz és felszerelésjegyzékében felsoroltak szerinti bıvítés, Tervezett épületfejlesztések: • nyílászárók cseréje, • főtéskorszerősítés, • világítás korszerősítése Általános iskolával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az iskola épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az iskola épületének állapota átfogó felújításra, bıvítésre szorul, az iskolaépület gyengén felszerelt, a taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az iskolában: Pedagógiai téren tervezett fejlesztések: • projektoktatás, Taneszköz-fejlesztések: • minden téren, Tervezett épületfejlesztések: • tanterembıvítés,

56


3.2.3. DÁG A, Az óvodai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda, Dági Tagóvoda 2522 Dág, Ady E. u. 3. Az óvoda mőködésének jellemzıi Az intézmény a Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda tagintézményeként mőködik. A településen az óvodai férıhelyek száma az igényeknek megfelel. Dág Önkormányzata az általa fenntartott óvodát feladatához és körülményeihez mérten a lehetı legmagasabb színvonalon kívánja mőködtetni. A pénzügyi helyzete alapján folyamatosan keresi (a pályázati források felkutatásával) az óvoda fejlesztésének a lehetıségeit. A közoktatási intézmények társadalmi kontroll alatt mőködnek. Ezért a sikeres tervezéshez és mőködéshez szükséges felmérni az óvodák környezetét, melynek feltérképezése az óvodavezetés folyamatos feladata. Az intézmény a gyermekek nevelését a partnerek igénye alapján szervezi meg. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért az óvodavezetı felel. A képviselı-testület által jóváhagyott óvodai pedagógiai program végrehajtásáért, az ez alapján kitőzött saját nevelési elvek kitőzéséért, a célok eléréséért az óvodavezetı és az óvodai nevelıtestület a felelıs. Az óvoda pedagógiai szempontból önálló. A mőködés feltételeit, valamint a feladatokat az Alapító Okirat rögzíti. A pedagógiai, szervezeti és mőködési elveket az intézményi Nevelési Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, illetve a Kollektív Szerzıdés tartalmazza. A fentiek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. Felülvizsgálatuk: a Kt. 129. § szerinti ütemezés alapján történik. Az óvoda költségvetésérıl – a feladatok, igények és lehetıségek figyelembevételével – a képviselı-testület rendeletében évenként dönt, annak végrehajtását ellenırzi. Ezek alapján valósul meg az önkormányzat fenntartói felügyeleti joggyakorlása. A várható létszámok egyértelmően stagnálást mutatnak. A csoportok átlaglétszáma alatta marad a Kt. szerinti átlaglétszámnak. Az óvodákban a szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 3 fı felsıfokú végzettségő óvodapedagógus került alkalmazásba. A dajkák száma 2. Óvodai felvétel alapelvei Dág Község Önkormányzata biztosítani kívánja a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ szerint a gyermekek óvodai elhelyezését. , Intézmény befogadó képessége Az Alapító okirat szerint: 50 fı. 2 óvodai csoport. Az óvoda napi nyitva tartása: Nyitvatartási idı 7.00 órától 15.00 óráig tart.

B, Az általános iskolai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Dági Tagiskola, 2522 Dág, Deák F. utca 30. Az alapfokú oktatás mőködésének jellemzıi Az iskola jelenleg 8 osztállyal rendelkezı általános iskola. A fenntartott intézményben minden, általános iskoláskorú gyermek oktatását a biztosítani tudja. Összesen 8 tanulócsoportban 99 gyermek nevelése, oktatása folyik az iskolában, bejáró tanulóinak száma a 2007/2008. tanévben …24 fı volt.

57


A képviselı-testület jóváhagyta az iskola pedagógiai programját (felülvizsgálatuk törvényi kötelezettség), így az iskolának lehetısége van saját arculatának, nevelési elveinek megvalósítására. A pedagógiai program megvalósítása az iskola feladata és felelıssége. Az iskola pedagógiai szempontból önálló. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért egy személyben az igazgató felel. Az iskola mőködési feltételeit, fı mutatóit, alapvetı és kiegészítı feladatait, az ehhez felhasználható eszközöket az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratában rögzítette. A pedagógiai, a szervezeti és mőködési elveket az intézmény a Pedagógiai Programokban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokban, Házirendben, amelyeknek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. A dokumentumok felülvizsgálata a Kt. 129. § alapján ütemezve történik. Ezzel megvalósul az önkormányzat fenntartói Kt. 102. §-ban meghatározott irányítói és felügyeleti joga. Dág Önkormányzata feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legoptimálisabban és a jogszabályi feltételeknek megfelelıen végezze. Ezért feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erıforrások jó és költséghatékony felhasználására. Stagnálás várható a tanulói létszámban. A tanuló létszám és összetétel részletes vizsgálata szükséges, melyet követıen célszerő az intézmény fenntartás és a feladatellátás struktúrájának az újragondolása. A tanulólétszám igen alacsony, több évfolyamon alig haladja meg a Kt. szerinti átlaglétszám 50%-át. Az intézményi szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 1 fı vezetı állású és 11 fı beosztott felsıfokú végzettségő pedagógus van alkalmazásban. Az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatnak 0… fıt, a technikai dolgozók száma 4 fı.

Beiskolázás A beiskolázás alapelve a települési, területi elv. (5-8. évfolyamok tekintetében megállapodás alapján ellátja Úny Község közoktatási feladatait is.) Csoportok, osztályok szervezésének elvei: A Kt. 3. sz. melléklet II. alapján határozza meg a csoportok, osztályok szervezésének alapelveit. Tárgyi feltételek biztosítása A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint el kell biztosítani. Célszerő részletes felmérést készíteni az iskola jelenlegi tantermeinek és egyéb helyiségeinek számáról, az intézmény tényleges befogadó képességérıl (19/2002. (V.8.) OM. rendeletnek megfelelıen. Az Alapító Okiratokban rögzíteni szükséges az iskola befogadóképességét, úgy tanulói létszámra, mint az osztályok számára nézve. Egyéb feladatok ellátása (Mővészeti oktatás, szakmai képzés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egyéb közoktatási feladatot a település jelenleg nem lát el. Finanszírozás A közoktatási intézmények finanszírozását az intézmény által elvégzett nevelési, oktatási feladatokkal arányos módon végzi minden fenntartó. Az intézmények gazdálkodási szempontból: részben önálló jogkörrel rendelkeznek. Az egy csoportban foglalkoztatott óvodai vagy iskolai tanuló létszám nagyon erısen befolyásolja az oktatás-nevelés költségeit. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A Kt.-ben és a hozzá kapcsolódó Kormány- és Miniszteri rendeletekben meghatározottak szerint. A kötelezı nyilvántartásokat alátámasztó dokumentumok: Iskolai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Óvodai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként)

58


Adatlap napközis normatíva elszámolására foglalkozási napok száma szerint Ingyenes tankönyv juttatásához szükséges tankönyv-nyilvántartások A nyilvántartások összegzésérıl készített dokumentumok benyújtási határideje naptári évenként: Étkezési nyilvántartások: óvodánál: október 1.; iskolánál: október 15. Étkezési, napközis nyilvántartások: június 30. Tanköny-nyilvántartások: október elsı hete.

Fejlesztéssel átszervezéssel kapcsolatos elképzelések Óvodával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az óvoda épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az óvoda épületének állapota kisebb felújításra szorul, felszereltsége az élelmiszerhigiénia és mosdó helyiségek, taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az óvodában: • A nevelési téren tervezett fejlesztések: • Taneszköz-fejlesztések: • A melegítıkonyha korszerősítése, felújítása. • Elkülönítı- és logopédiai szoba és nevelıi szoba kialakítása és felszerelése. • A foglalkozási- és játékeszközök folyamatos pótlása. Tervezett épületfejlesztések: • tetıfelújítás, • járdák, közlekedık felújítása, • régi konyha felújítása, hasznosítása, • új kerítés, • parkoló kialakítása, • udvar felújítása. Általános iskolával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az iskola épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az iskola épületének állapota kisebb felújításra szorul, az iskolaépület felszereltsége és a taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az iskolában: Pedagógiai téren tervezett fejlesztések: MIP-ben kitőzött célok megvalósítása Taneszköz-fejlesztések: Informatikai eszközök folyamatos fejlesztése, Szemléltetı eszköztár bıvítése, Tantermek bútorzatának folyamatos cseréje Tervezett épületfejlesztések: Tetıjavítás, csere, Főtés felújítás, Nyílászárók cseréje, Vizesblokk felújítás, Iskolaépületének külsı felújítása (csatornázás, vakolás, festés stb.)

59


3.2.4. SÁRISÁP A, Az óvodai nevelés •

Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda - Sári Tagóvoda,2523 Sárisáp, Szent István u. 1.

Az óvoda mőködésének jellemzıi Az intézmény a Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda - Sári Tagóvodájaként mőködik. A településen az óvodai férıhelyek száma az igényeknek megfelel. Sárisáp Önkormányzata az általa fenntartott óvodát feladatához és körülményeihez mérten a lehetı legmagasabb színvonalon kívánja mőködtetni. A pénzügyi helyzete alapján folyamatosan keresi (a pályázati források felkutatásával) az óvoda fejlesztésének a lehetıségeit. A közoktatási intézmények társadalmi kontroll alatt mőködnek. Ezért a sikeres tervezéshez és mőködéshez szükséges felmérni az óvodák környezetét, melynek feltérképezése az óvodavezetés folyamatos feladata. Az intézmény a gyermekek nevelését a partnerek igénye alapján szervezi meg. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért az óvodavezetı felel. A képviselı-testület által jóváhagyott óvodai pedagógiai program végrehajtásáért, az ez alapján kitőzött saját nevelési elvek kitőzéséért, a célok eléréséért az óvodavezetı és az óvodai nevelıtestület a felelıs. Az óvoda pedagógiai szempontból önálló. A mőködés feltételeit, valamint a feladatokat az Alapító Okirat rögzíti. A pedagógiai, szervezeti és mőködési elveket az intézményi Nevelési Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, illetve a Kollektív Szerzıdés tartalmazza. A fentiek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. Felülvizsgálatuk: a Kt. 129. § szerinti ütemezés alapján történik. Az óvoda költségvetésérıl – a feladatok, igények és lehetıségek figyelembevételével – a képviselı-testület rendeletében évenként dönt, annak végrehajtását ellenırzi. Ezek alapján valósul meg az önkormányzat fenntartói felügyeleti joggyakorlása. A várható létszámok egyértelmően stagnálást mutatnak. A csoportok átlaglétszáma alatta marad a Kt. szerinti átlaglétszámnak. Az óvodákban a szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 9 fı felsıfokú végzettségő óvodapedagógus került alkalmazásba. A dajkák száma 6 az egyéb munkakörben alkalmazottak száma 4 fı. Óvodai felvétel alapelvei Sárisáp Község Önkormányzata biztosítani kívánja a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ szerint a gyermekek óvodai elhelyezését. Intézmény befogadó képessége Az Alapító okirat szerint: 150 fı. 6 óvodai csoport. Az óvoda napi nyitva tartása: Nyitvatartási idı 6.30 órától 16.00 óráig tart.

B, Az általános iskolai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Sárisápi Tagiskola 2523 Sárisáp, Fı utca 97. Az alapfokú oktatás mőködésének jellemzıi Az iskola jelenleg 8 évfolyammal rendelkezı szlovák nemzetiségi oktatást végzı általános iskola. A fenntartott intézményben minden, általános iskolás korú gyermek oktatását a biztosítani tudja. Összesen 16 tanulócsoportban 278 gyermek nevelése, oktatása folyik az iskolában, bejáró tanulóinak száma a

60


2007/2008. tanévben 11 fı volt. Az intézményben minden tanuló részt vesz szlovák nyelvő nemzetiségi oktatásban. A képviselı-testület jóváhagyta az iskola pedagógiai programját (felülvizsgálatuk törvényi kötelezettség), így az iskolának lehetısége van saját arculatának, nevelési elveinek megvalósítására. A pedagógiai program megvalósítása az iskola feladata és felelıssége. Az iskola pedagógiai szempontból önálló. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért egy személyben az igazgató felel. Az iskola mőködési feltételeit, fı mutatóit, alapvetı és kiegészítı feladatait, az ehhez felhasználható eszközöket az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratában rögzítette. A pedagógiai, a szervezeti és mőködési elveket az intézmény a Pedagógiai Programokban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokban, Házirendben, amelyeknek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. A dokumentumok felülvizsgálata a Kt. 129. § alapján ütemezve történik. Ezzel megvalósul az önkormányzat fenntartói Kt. 102. §-ban meghatározott irányítói és felügyeleti joga. Sárisáp Önkormányzata feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legoptimálisabban és a jogszabályi feltételeknek megfelelıen végezze. Ezért feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erıforrások jó és költséghatékony felhasználására. Stagnálás várható a tanulói létszámban. A tanuló létszám és összetétel részletes vizsgálata szükséges, melyet követıen célszerő az intézmény fenntartás és a feladatellátás struktúrájának az újragondolása Az intézményi szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 2 fı vezetı állású és 20 fı beosztott felsıfokú végzettségő pedagógus van alkalmazásban. Az adminisztrációs munkakörben foglalkoztatnak 1 fıt, a technikai dolgozók száma 2 fı.

Beiskolázás A beiskolázás alapelve a települési, területi elv. Csoportok, osztályok szervezésének elvei: A Kt. 3. sz. melléklet II. alapján határozza meg a csoportok, osztályok szervezésének alapelveit. Tárgyi feltételek biztosítása A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint el kell biztosítani. Célszerő részletes felmérést készíteni az iskola jelenlegi tantermeinek és egyéb helyiségeinek számáról, az intézmény tényleges befogadó képességérıl (19/2002. (V.8.) OM. rendeletnek megfelelıen. Az Alapító Okiratokban rögzíteni szükséges az iskola befogadóképességét, úgy tanulói létszámra, mint az osztályok számára nézve. Egyéb feladatok ellátása (Mővészeti oktatás, szakmai képzés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egyéb közoktatási feladatot a település jelenleg nem lát el. Finanszírozás A közoktatási intézmények finanszírozását az intézmény által elvégzett nevelési, oktatási feladatokkal arányos módon végzi minden fenntartó. Az intézmények gazdálkodási szempontból: részben önálló jogkörrel rendelkeznek. Az egy csoportban foglalkoztatott óvodai vagy iskolai tanuló létszám nagyon erısen befolyásolja az oktatás-nevelés költségeit. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A Kt.-ben és a hozzá kapcsolódó Kormány- és Miniszteri rendeletekben meghatározottak szerint. A kötelezı nyilvántartásokat alátámasztó dokumentumok: Iskolai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként)

61


Óvodai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Adatlap napközis normatíva elszámolására foglalkozási napok száma szerint Ingyenes tankönyv juttatásához szükséges tankönyv-nyilvántartások A nyilvántartások összegzésérıl készített dokumentumok benyújtási határideje naptári évenként: Étkezési nyilvántartások: óvodánál: október 1.; iskolánál: október 15. Étkezési, napközis nyilvántartások: június 30. Tanköny-nyilvántartások: október elsı hete.

Fejlesztéssel átszervezéssel kapcsolatos elképzelések Óvodával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az óvoda épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az óvoda épületének állapota kisebb felújításra szorul, felszereltsége az élelmiszerhigiénia és mosdó helyiségek, taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az óvodában: • A nevelési téren tervezett fejlesztések: • Egészséges életmód keretein belül a gyerekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, • érzelmi-szociális nevelés, társas kapcsolatok alakítása Taneszköz-fejlesztések: • Oktatási eszközök, • játékeszközök, • informatikai eszközök bıvítése Tervezett épületfejlesztések: • Az „A” épület mely 1926-tól mőködik óvodaként külsı megjelenése elavult. Az intézmény udvarát övezı kerítés szintén felújításra szorul hıszigetelı vakolat Általános iskolával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az iskola épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az iskola épületének állapota kisebb felújításra szorul, az iskolaépület felszereltsége és a taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az iskolában: Pedagógiai téren tervezett fejlesztések: • Taneszköz-fejlesztések: • számítástechnikai fejlesztés Tervezett épületfejlesztések: • Főtés korszerősítése, • ablakcserék, • hıszigetelı vakolat

62


3.2.5. ÚNY A, Az óvodai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda, Únyi Tagóvoda, 2528 Úny, Béke út 1. Az óvoda mőködésének jellemzıi Az intézmény a Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda tagintézményeként mőködik. A településen az óvodai férıhelyek száma az igényeknek megfelel. Úny Önkormányzata az általa fenntartott óvodát feladatához és körülményeihez mérten a lehetı legmagasabb színvonalon kívánja mőködtetni. A pénzügyi helyzete alapján folyamatosan keresi (a pályázati források felkutatásával) az óvoda fejlesztésének a lehetıségeit. A közoktatási intézmények társadalmi kontroll alatt mőködnek. Ezért a sikeres tervezéshez és mőködéshez szükséges felmérni az óvodák környezetét, melynek feltérképezése az óvodavezetés folyamatos feladata. Az intézmény a gyermekek nevelését a partnerek igénye alapján szervezi meg. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért az óvodavezetı felel. A képviselı-testület által jóváhagyott óvodai pedagógiai program végrehajtásáért, az ez alapján kitőzött saját nevelési elvek kitőzéséért, a célok eléréséért az óvodavezetı és az óvodai nevelıtestület a felelıs. Az óvoda pedagógiai szempontból önálló. A mőködés feltételeit, valamint a feladatokat az Alapító Okirat rögzíti. A pedagógiai, szervezeti és mőködési elveket az intézményi Nevelési Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, illetve a Kollektív Szerzıdés tartalmazza. A fentiek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. Felülvizsgálatuk: a Kt. 129. § szerinti ütemezés alapján történik. Az óvoda költségvetésérıl – a feladatok, igények és lehetıségek figyelembevételével – a képviselı-testület rendeletében évenként dönt, annak végrehajtását ellenırzi. Ezek alapján valósul meg az önkormányzat fenntartói felügyeleti joggyakorlása. A várható létszámok egyértelmően stagnálást mutatnak. A csoportok átlaglétszáma alatta marad a Kt. szerinti átlaglétszámnak. Az óvodákban a szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 2 fı felsıfokú végzettségő óvodapedagógus került alkalmazásba. A dajkák száma 1, az egyéb munkakörben alkalmazottak száma 1 fı. Óvodai felvétel alapelvei Úny Község Önkormányzata biztosítani kívánja a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ szerint a gyermekek óvodai elhelyezését. Intézmény befogadó képessége Az Alapító okirat szerint: 25 fı. 1 óvodai csoport. Az óvoda napi nyitva tartása: Nyitvatartási idı 7.00 órától 16.00 óráig tart.

B, Az általános iskolai nevelés • Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola, Únyi Tagiskola, 2528 Úny, Petıfi tér 6. Az alapfokú oktatás mőködésének jellemzıi Az iskola jelenleg 1-4. évfolyamon osztállyal rendelkezı német nemzetiségi oktatást végzı általános iskola. A fenntartott intézményben minden, általános iskolás korú gyermek oktatását a biztosítani tudja. Összesen 4 tanulócsoportban 18 gyermek nevelése, oktatása folyik az iskolában. Az intézményben minden tanuló részt vesz német nemzetiségi oktatásban.

63


A képviselı-testület jóváhagyta az iskola pedagógiai programját (felülvizsgálatuk törvényi kötelezettség), így az iskolának lehetısége van saját arculatának, nevelési elveinek megvalósítására. A pedagógiai program megvalósítása az iskola feladata és felelıssége. A törvények, rendeletek, képviselı-testületi rendeletek és határozatok betartásáért, a pedagógiai munka színvonaláért egy személyben az igazgató felel. Az iskola mőködési feltételeit, fı mutatóit, alapvetı és kiegészítı feladatait, az ehhez felhasználható eszközöket az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratában rögzítette. A pedagógiai, a szervezeti és mőködési elveket az intézmény a Pedagógiai Programokban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokban, Házirendben, amelyeknek elfogadásához a képviselı-testület jóváhagyása szükséges. A dokumentumok felülvizsgálata a Kt. 129. § alapján ütemezve történik. Ezzel megvalósul az önkormányzat fenntartói Kt. 102. §-ban meghatározott irányítói és felügyeleti joga. Úny Önkormányzata feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legoptimálisabban és a jogszabályi feltételeknek megfelelıen végezze. Ezért feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erıforrások jó és költséghatékony felhasználására. Stagnálás várható a tanulói létszámban. A tanuló létszám és összetétel részletes vizsgálata szükséges, melyet követıen célszerő az intézmény fenntartás és a feladatellátás struktúrájának az újragondolása. A tanulólétszám rendkívül alacsony. Az intézményi szakmai munka színvonalának biztosítása érdekében 1 fı vezetı állású és 3 fı beosztott felsıfokú végzettségő pedagógus van alkalmazásban, technikai dolgozóként 1 fıt foglakoztatnak. Beiskolázás A beiskolázás alapelve a települési, területi elv. Tárgyi feltételek biztosítása A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint el kell biztosítani. Célszerő részletes felmérést készíteni az iskola jelenlegi tantermeinek és egyéb helyiségeinek számáról, az intézmény tényleges befogadó képességérıl (19/2002. (V.8.) OM. rendeletnek megfelelıen. Az Alapító Okiratokban rögzíteni szükséges az iskola befogadóképességét, úgy tanulói létszámra, mint az osztályok számára nézve. Egyéb feladatok ellátása (Mővészeti oktatás, szakmai képzés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egyéb közoktatási feladatot a település jelenleg nem lát el. Finanszírozás A közoktatási intézmények finanszírozását az intézmény által elvégzett nevelési, oktatási feladatokkal arányos módon végzi minden fenntartó. Az intézmények gazdálkodási szempontból: részben önálló jogkörrel rendelkeznek. Az egy csoportban foglalkoztatott óvodai vagy iskolai tanuló létszám nagyon erısen befolyásolja az oktatás-nevelés költségeit. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A Kt.-ben és a hozzá kapcsolódó Kormány- és Miniszteri rendeletekben meghatározottak szerint. A kötelezı nyilvántartásokat alátámasztó dokumentumok: Iskolai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Óvodai adatlapok étkezés elszámolásához (jogcímenként) Adatlap napközis normatíva elszámolására foglalkozási napok száma szerint Ingyenes tankönyv juttatásához szükséges tankönyv-nyilvántartások A nyilvántartások összegzésérıl készített dokumentumok benyújtási határideje naptári évenként: Étkezési nyilvántartások: óvodánál: október 1.; iskolánál: október 15. Étkezési, napközis nyilvántartások: június 30. Tanköny-nyilvántartások: október elsı hete.

64


Fejlesztéssel átszervezéssel kapcsolatos elképzelések Óvodával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az óvoda épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az óvoda épületének állapota jó, felszereltsége az élelmiszerhigiénia, a mosdó helyiségek és taneszköz ellátottság tekintetében megfelelı. A tornaszoba esetében gyengén felszerelt. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az óvodában: • A nevelési téren tervezett fejlesztések: • Taneszköz-fejlesztések: • Tervezett épületfejlesztések: • Általános iskolával kapcsolatban: Általánosan megfogalmazott cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek (elsısorban az iskola épületének) a javítása. Ehhez szükséges egy – a forrást is tartalmazó - középtávú fejlesztési koncepció elkészítése és megvalósítása. Az iskola épületének állapota kisebb felújításra szorul, az iskolaépület felszereltsége megfelelı, a taneszközökkel való felszereltsége rossz, elavult. Az alábbi fejlesztéseket tervezik az iskolában: Pedagógiai téren tervezett fejlesztések: • tanórán kívüli tevékenységek bıvítése • tanulmányi versenyeken való részvétel gyakoriságának növelése, Taneszköz-fejlesztések: • képességfejlesztı eszközök • sporteszközök • elektronikai eszközök Tervezett épületfejlesztések: • az épület teljeskörő külsı felújítása • tároló helyiség korszerősítése • szakköri szoba kialakítása

65


3.3. A pedagógiai innováció Az élethosszig tartó tanulásra felkészítés a közoktatás legfontosabb alapfeladatai közé emelkedett az elmúlt néhány évben. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerıforrás-fejlesztési Operatív program keretében, több egymásra épülı intézkedéssel törekedett kialakítani azokat az intézményi és szakmai alapfeltételeket, amelyeknek a segítségével a tantermek szintjére lebontva valósulhat meg az oktatás új minıségének a megteremtése.

Alapkérdéssé vált, hogy milyen kompetenciákra, ismeretekre van szükség ahhoz, hogy a jövı nemzedéke képes legyen egy új munkakör betöltésére, képes legyen tudását folyamatosan megújítani Az elırejelzések szerint kétségtelen, hogy a jelenleg iskolába-járók többségének az aktív életpályája során többször is munkahelyet kell majd változtatnia, szakmát, szakképesítést váltania. Éppen ezért, az iskolákban kompetenciát, azaz használható tudást kell kialakítani, fejleszteni a tanulókban. Az elmúlt években Magyarországon is lefolytatott a nemzetközi tudásszint vizsgálatokon elsısorban az alkalmazott tudásra kérdeztek rá – azaz mennyire tudja használni a diák azt, amit megtanult az iskolában. Ebben a magyar közoktatás sajnos visszatérıen nem tud felmutatni túl jó eredményeket. Ma még mindig a lexikális tudás túlsúlya a jellemzı, amit a tanulók kilépve az iskolapadból nem tudnak felhasználni az életben, a munkájuk során. Ezért a fejlesztések területén elsısorban ezen a téren kell szisztematikusan elıre haladni. Egy másik kiemelt terület, a szocio-kulturális hátrányokból eredı probléma-csoport, amelyet csak rendkívül nehezen tud (ha tud egyáltalán) kezelni a jelenlegi iskolarendszer. Elmondható, hogy ha a teljes esélyegyenlıséget megteremteni nem is lehet, de az esélyek kiegyenlítésére folyamatosan törekedni kell. Erre kínál megoldási lehetıséget az integrált oktatás. Olyan módszereket kell alkalmazni, ami az egyéni értékhez hozzáadott tudást nyújt. A differenciált tanulásszervezési módszerek elterjedését támogató rendszer kiépítésére van szükség, amely lehetıvé teszi a pedagógusoknak a folyamatos tanórai (és tanórán kívüli) képességfejlesztést. Ehhez szükséges a pedagógusok felkészítése, mert mindez a korábbiaktól teljesen eltérı pedagógiai magatartást, hozzáállást feltételez, amely spontán módon nem alakul-alakulhat ki a pedagógusokban. A mérés - értékelés egyre nagyobb szerepet kap a komplex intézményértékelésekben. Ezért kiemelten fontos, hogy az intézmények munkaszervezetében is megjelenjenek azok a csoportok, amelyek ennek feladatnak az intézményen belüli megvalósításában közremőködnek. A teljesítményértékelés és az osztályozás eddig legnagyobb mértékben a pedagógusok egyéni értékelési gyakorlatától függött, de az elıtérbe kerülı kompetencia - mérések megteremtik annak is a lehetıségét, hogy kialakuljon egy egységes szempontok alapján alkalmazott mérésértékelési rendszer Ma már megmutatkoznak azok a jelek, hogy egészen az óvodáskortól, a gyermek életkori sajátosságaira építı fejlesztés vegye kezdetét a közoktatáson belül, amelynek alapja a tanuló 66


érdeklıdésbıl, a játékosságból, a kíváncsiságból, az elégedettségbıl kiinduló pedagógiaiszakmai koncepció. Így néhány éven belül kialakulhat egy olyan tizenkét éves folyamat, amelyben minden hazai diák megtalálhatja a maga szerepét és helyét a tanulási idıszakban éppúgy, mint késıbb az életben, a munkában is. Az ehhez szükséges kompetenciákat megszerezni pedig egy olyan rugalmas, egymásra épülı iskola- és moduláris képzési rendszerbıl lehet, amely a közoktatás általános képzési közismereti tananyagtartalmát és a szakmai képzés követelményeit is kielégíti. Ezt pedig csak egy korszerő, átgondolt iskolahálózat tudja a jövıben biztosítani. Az innováció során a kistérségbe eljutó szakmai fejlesztések és tapasztalatok beépülésére a társulás minden intézménye számára hozzáférést kell biztosítani.

67


3.4. Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésbıl fakadó feladatok rövid összefoglalása Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlıségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások:

Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások

Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata a társulásban: Van olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, illetve a társulás települései számára nem egyenlı mértékben elérhetı. Ezért Intézkedési tervet kell készíteni ezeknek a közszolgáltatásoknak az ellátására annak érdekében, hogy a társulásban részvevı települések lakói számára ezek a szolgáltatások is egyenlı mértékben elérhetıek legyenek. Helyzetelemzés alapján Ellátatlan szolgáltatások: 1. Biztosítottak, illetve egyenlı Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási mértékben elérhetık az alábbi feladatok közszolgáltatások a társulásban lévı • Gyógypedagógiai tanácsadás településeken élık számára: • Korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztı felkészítés Közoktatási szakszolgálati és • Nevelési tanácsadás szakmai szolgáltatási feladatok • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti alapellátások • Gyermekjóléti szolgáltatás • Bölcsıde • Családi napközi Közoktatási intézményi feladatok • Házi gyermekfelügyelet • Óvodai nevelés Gyermekjóléti szakellátások • Általános iskolai oktatás • Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok • Alapfokú mővészetoktatás Beavatkozási lehetıségek: Társulási együttmőködések kialakítása közszolgáltatások biztosítására

az

ellátatlan

2. Biztosítottak, illetve egyenlı mértékben elérhetık a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei A társulás óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetőek intézményes

Mivel minden 3-5éves halmozottan hátrányos helyzető gyermek részt vesz az óvodai nevelésben, a kedvezı állapot fenntartására akcióterv készítése indokolt évenkénti

68


nevelésének feltételei adottak, a férıhely kihasználtság lehetıvé teszi valamennyi beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését, ill. általános iskolai nevelését-oktatást.

intézkedéseket tartalmazva, mérhetı indikátorokkal. Óvoda összességében a kistérséget tekintve: hátrányos helyzetőek aránya 12,59 % halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 2,22%

Az óvodába nincsen be nem íratott 3-5 éves gyermek. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzető gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesülhet, azonban valószínősíthetı, hogy néhány esetben az óvodai nevelést a szülı nem kérte. A gyermekek mihamarabbi szocializációja, intézményes fejlesztése érdekében, fel kell keresni, részükre segítséget kell nyújtani.

sajátos nevelési igényő gyermekek aránya: 0 % •

•

40%-nál magasabb arány a hátrányos helyzető óvodások tekintetében az intézményfenntartó társulás keretében sehol sincs. 15%-nál magasabb arány a halmozottan hátrányos helyzető óvodások tekintetében az intézményfenntartó társulás keretében sehol sincs

Általános iskola összességében a társulást tekintve: hátrányos helyzetőek aránya 13 %, halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 2,6 % a sajátos nevelési igényő tanulók aránya 3,01 %. •

•

•

40%-nál magasabb arány a hátrányos helyzető óvodások tekintetében az intézményfenntartó társulás keretében sehol sincs. 15%-nál magasabb arány a halmozottan hátrányos helyzető óvodások tekintetében az intézményfenntartó társulás keretében sehol sincs. A sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az általános iskolai nevelésben a teljes intézményre vetítve 3,01 %, amely az országos átlag (7%) alatt marad. Az SNI gyermekeknek a nevelése integráltan történik az általános iskolában.

Beavatkozási lehetıségek: - A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülı (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselıik személy szerinti felkeresése családsegítı szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi német ill. szlovák nemzetiségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítıinek közremőködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezıkre. - A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve

69


magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselıi kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselıje és külsı szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetıségek azonosítása a családdal közösen. Jelenleg nem releváns az intézmény összlétszámát tekintve. - Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása) - A 0-2 éves gyermekét nevelı 18 éven aluli anyák számára – ha tanulási idıben a gyermekrıl a család nem tud gondoskodni és bölcsıde sem áll rendelkezésre – szakszerő gyermekmegırzés (pl. családi napközi) biztosítása. Biztosított a településen minden Beavatkozási lehetıségek: halmozottan hátrányos helyzető gyerek számára, hogy óvodába - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan járjon, és érvényesül a gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és közoktatásról szóló 1993. évi védınıi települési nyilvántartások alapján) minden naptári év LXXXIX tv. 65.§ (2) bekezdése. A január-február hónapban az elızı naptári év december 31-ei társulás területén elégséges számú adatok alapján. az óvodai férıhely, ezáltal biztosított valamennyi gyermek, így - Tájékozódás az érintett gondviselık körében az a halmozottan hátrányos helyzető óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges gyerekek számára 3 éves kortól az akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítı óvodáztatás. szakember és óvodapedagógus végezze, szükség szerint Mégis elıfordulhat, hogy néhány szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi halmozottan hátrányos helyzető képviselı stb. segítségével.) gyermek nem jár óvodába 3 éves korától, beavatkozás tervezése - Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó szükséges, tekintettel arra, hogy a egyedi tényezık elhárítására pl. óvodázás támogatásának korai óvodáztatás alapfeltétele a biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. gyerekek oktatási hátrányai - Az óvodai beíratást elmulasztott szülık ismételt személyes csökkentésének megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetıségeirıl. - Meg kell vizsgálni az óvodai férıhely bıvítésének szükségességét a konkrét beiratkozások, és szülıi igények alapján A társulás alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció A hátrányos helyzető gyermekek aránya a település általános iskolájában (13%) és óvodájában (12,59%) nem kiemelkedıen magas. A halmozottan helyzető gyermekek

- Fel kell tárni az érintett intézmény esetében fennálló eltérés létrejöttének okait, melyben egyebek közt vizsgálni kell a beiskolázás körzetét, a településen és társuláson belüli és azon kívülre irányuló tanulói ingázást, az egyes intézmények egymáshoz mért távolságát, elérhetıségét, valamint az hátrányos érintett települések lakossági összetételét. aránya a

70


település általános iskolájában (11,66%) és óvodájában (10%) nem kiemelkedıen magas. Nincs a társulás két, ill. három településének közvetlen, közúttal összekötött szomszédságában olyan település, amelynek általános iskolájában eléri, vagy meghaladja a tanulók aránya a 40%-ot. Nem haladja meg a társulás területén lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényővé minısített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdı) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Nem haladja meg a társulás intézményeiben tanuló gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot. További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Annavölgy esetében részlegesen mutatható ki területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetıen. Vizsgálni kell tanévenként, hogy az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban elıírt gyakorisággal és idıben! (14/1994 MKM rendelet) A közoktatási törvényben elıírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók neveléseoktatása tekintetében biztosítottak. Az együttnevelésre javasolt SNI

Beavatkozást nem igényel.

Tervszerő, komplex beavatkozás az arányok csökkentésére nem szükséges. A sajátos nevelési igényő gyermekek az óvodai nevelésben: 0 % Az összesített SNI arányszám az általános iskolások között 3,01%, ez az országos átlagot alulmúlja. Az SNI gyermekek az általános iskolában integráltan neveltek.

Beavatkozási lehetıségek: - Társulási egészségügyi és szociális térkép elkészítése is célszerő lenne, kiemelt figyelemmel a leromlott állapotú lakóhelyekre. - Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, védınık, orvosi ellátás) kiemelt figyelemmel a telepszerő lakóhelyekre. - Kiegészítı egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szőrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. - Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése. - Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. - Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a

71


gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai integrált nevelésének, oktatásának feltételei adottak.

pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttmőködések támogatása.

Az oktatás feltételei Beavatkozási lehetıségek: - Humán-erıforrás helyzet- és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a településen. - Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása. - Az átszervezés során változó munkahelyő pedagógus munkakör kialakítása. Infrastrukturális feltételek. A kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak az intézményében és feladat ellátási helyén rendelkezésre fognak állni, hiszen évente a fenntartótól és pályázati forrásokból növekvı összeget fordítottak a szükséges, jogszabály által elıírt eszközök, helyiségek biztosítására. A kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem maximálisan teljesültek az intézményben. Helyzetelemzés.

A társulás közoktatási intézményében megfelelı arányú a fenntartói hozzájárulás, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatás. Helyzetelemzés

Beavatkozási lehetıségek: -A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövı fejlesztéshez. -Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. -Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbıvítés- és átalakítás: felnıttoktatási, közösségi célú hasznosítás).

Beavatkozási lehetıségek: -Helyzet- és igényfelmérés a halmozottan hátrányos helyzető tanulók minıségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására (pl. szakos tanári ellátottság, fejlesztı pedagógiai szolgáltatások igénybevétele, szakmai módszertani fejlıdéshez szükséges feltételek, eszköz- és infrastrukturális ellátottság,) -A szükségletfelmérésre támaszkodó fenntartói támogatási program indítása. A vonatkozó költségvetési dokumentumokban (rendeletek, határozatok, stb.) a támogatási programban megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. -A releváns esélyegyenlıtlenségi indikátor folyamatos

72


ellenırzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: A vizsgált társulás nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot -Az érintettek (pedagógusok, szülık és társadalmi partnerek, pl. német, szlovák nemzetiségi önkormányzat, civil Kiegyenlített a hátrányos helyzető szervezetek) bevonásán, meggyızésén alapuló intézkedési és tanulók aránya a különbözı kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételére építı évfolyamok egyes osztályaiban, intézkedések megfelelı elıkészítésének és tanulócsoportjaiban. eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi - helyzetelemzés. médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatását is biztosító intézményben rendelkezésre állnak a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók minıségi szükséges, jogszabályban oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai elıírások teljes meghatározott feltételek (szakos körően biztosítottak a helyzetelemzésben megfogalmazottak ellátás, osztály-összevonások, szerint. személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok). (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet)

Nem haladja meg az intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók együttes aránya a 7%-ot. Helyzetelemzést igényel. Vállalják az intézmények a sajátos nevelési igényővé minısített, szakvélemény szerint integráltan is nevelhetı tanulók integrált oktatását. Az önkormányzat a feltételeket megteremti. A vizsgált társulásban biztosított a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása? Nem haladja meg a lemorzsolódás (évismétlés,) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát. helyzetelemzés A továbbtanulás adatai eltérnek az országos átlagtól, a gimnáziumi képzésre felvettek száma alacsonyabb, a szakképzésre továbbtanulóké magasabb.

Beavatkozási lehetıségek: - A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása - Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés (pedagógus továbbképzés!!) - Pályaorientációs programok - Középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása (közös mentorálás) - A kommunikáció és együttmőködés hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel

73


- Egységes minden intézményre kiterjedı nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók oktatási sikerességi mutatóiról A társulás iskoláiban változó az eltérés a hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányos helyzetőek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében, széles a kínálati paletta. - helyzetelemzés Részesülnek az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskolán kívüli segítı programokban, pl. napközi, szakkör, tábor, alapfokú mővészetoktatás… Útravaló Program, Arany János Program, Tanoda

Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, részvételük biztosítása érdekében.

Amennyiben az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítı programokban való részvétel bıvítésére, a programok népszerősítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülık körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

A vizsgált társulásban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának feltételei megfelelıen biztosítottak Jelenleg részben megfelelıek az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményben.

Az intézmények közül néhány már alkalmaz korszerő, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztı programokat a hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében.

Rendszeres a kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat,

Amennyiben a késıbbiekben az intézmény infrastrukturális feltételei nem felelnek meg a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklet) foglaltaknak, beavatkozás tervezése szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Az intézmény alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elısegítı fejlesztés érdekében. Lehetséges beavatkozások: - Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás, ami jelenleg az Útravaló program keretében megvalósul).Pályázati források kihasználása - A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértıi támogatás igénybevételével. - Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum, amely letölthetı a www.sulinova.hu honlapról. Amennyiben az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerő, az együttmőködés nem elég hatékony, rendszeresen mőködı, átfogó célokat megjelölı és egyedi eseteket megbeszélı egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése szükséges. A társadalmi

74


német nemzetiségi önkormányzat,, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében - helyzetelemzés

partnerek (egyeztetı fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlıség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.

Összegzés: A Közoktatási Intézményi Társulás területén mőködı intézményrendszerben biztosított az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés. Annak érdekében: • hogy az esélyegyenlıségi terv ténylegesen elérje célját, ellenırzéséhez megfelelı adatok álljanak rendelkezésre egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozva a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermeket. • hogy kisebb legyen a hátrányos helyzető rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlıség megteremtése, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a társulás támogatja az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentıs összegeket és szakértıi segítséget biztosítanak. • Az intézményvezetık a pedagógus továbbképzés, szakvizsga normatívából is nagyobb arányban támogassák a pedagógusoknak egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés érdekében módszerek elsajátítását. (Pl. kooperatív technikák, projektpedagógia), és a szakos ellátottság biztosításának megszervezését. • Valamennyi intézményében megteremtik a feltételeket a fogyatékkal élı fiatalok körében az integrált nevelésének. Ehhez szükséges a segítı intézményhálózatok együttmőködésének erısítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, speciális terápia megkezdését, a szülıi tanácsadási alkalmak növelését. • Cél, hogy az oktatásban elsıdleges formát nyerjen az integráció, a speciális intézmény, mint forrásközpont, fejlesztı, tanácsadó, szakmódszertani központ mőködjön. • A Közoktatási Intézményi Társulás elkötelezett az oktatási esélyegyenlıtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelı intézményhálózatot mőködtet. • A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településeken, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövıben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlıdést, és nagy odafigyelést igényel.

75


3.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere 3.5.1 Vállalt feladatok Feladat

Határidı

Felelıs(ök)

Tehetséggondozás

2008-2014

Intézményvezetık

Egységes minıségbiztosítási és teljesítményértékelési rendszer kialakítása és mőködtetése

2008-2014

Minıségbiztosítási Munkaközösség

Szakmai munka erısítése szaktárgyi továbbképzések folyamatos rendszerének segítségével

Intézményvezetık, tantárgyi munkaközösségek, Pedagógiai Szakmai Szolgálat

2008-2014

Sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése

2008-2014

Intézményvezetık, a Pedagógiai Szakszolgálattal közösen

Munkaközösségek fejlesztı tevékenysége, tantárgyak gondozása, eredmények mérése és összehasonlítása kistérségen belül

2008-2014

Munkaközösség vezetık, intézményvezetık

A pályaválasztási tevékenység összehangolása

2008-2014

Pályaorientációs munkaközösség

Határidı

Felelıs

3.5.2. További feladatok Feladat

A szakmai munkaközösségek mőködtetése (óvodavezetıi, iskolai igazgatói, gyermek és ifjúságvédelmi felelısi) Szakember közös foglalkoztatásával biztosítani a térségi települések lakossága számára a közoktatási szakszolgálati feladatokon belül a gyógytestnevelést

A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás biztosítása

Kialakítása: megtörtént Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente Kialakítása: 2008/2009 tanév Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente

76

intézményvezetık a kistérség munkaszervezetének megbízottja a kistérség munkaszervezetének megbízottja az óvodavezetıi, iskolai igazgatói munkaközösségek

a kistérség munkaszervezetének megbízottja iskolai igazgatói munkaközösségek


Kialakítása: 2008/2009

Szakmai napok, bemutatók és konferenciák szervezése

Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente Kialakítása: 2008/2009

Tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása

A kistérség településeinek az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás területén folyó munkájának koordinálása és szervezése

Utazó pedagógusok foglalkoztatásának biztosítása

Összehangolja a kistérségben mőködı alapfokú mővészeti oktatás területén mőködı intézmények szakmai munkáját

A társult önkormányzatok intézményei számára pályázat kiírása

Pályázatok készítése ( a kistérségi közoktatási feladatok ellátása tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére)

Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: 2 évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: 2 évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: 2 évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente Kialakítása: 2008/2009 Mőködtetése: folyamatos Felülvizsgálata: évente

77

a munkaszervezet megbízottja a (tag)óvodavezetık, a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége

a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége a Társulási Tanács a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége a Társulási Tanács a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége a Társulási Tanács a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége a Társulási Tanács a munkaszervezet megbízottja a (tag)iskolaigazgatók munkaközössége


3.5.3. Ütemterv az intézkedési terv feladataihoz, fejlesztési céljaihoz Munkaforma alkalmazott eszköz, módszer

Feladatok

Megvalósító

Felelıs

Határidı

a munkaszervezet

2008. jún. 15.

Szakasz: Helyzetértékelés A fenntartói elképzelések megismerése Intézmények megismerése (intézményképek), vezetıi interjúk elkészítése

interjú, dokumentum és portfolióelemzés, eddigi tevékenységek összefoglalása

a feladattal megbízott szakértı

A Helyzetértékeléshez szükséges adatok összegyőjtése Szakasz: Az intézkedési terv kidolgozása, jóváhagyása és elfogadása

Az intézkedési terv kidolgozása

Az intézkedési terv jóváhagyása

összehasonlítás, elemzés, tervezés, dokumentum elkészítése

a feladattal megbízott szakértı a munkaszervezet

2008. aug. 31.

a különbözı fórumok

Az intézkedési terv elfogadása

Szakasz: A feladatok meghatározása Mikro-társulási szinten A meglévı mikro-társulások mőködésének felülvizsgálata, értékelése A társulás felmondása A változások elfogadása, dokumentálása (csatlakozás) Az újonnan létrehozott intézmények mőködésének felülvizsgálat Az újonnan létrehozott intézmények vezetıi pályázatának kiírása, elbírálása

A törvényességi ellenırzés

évente április 15-ig

összehasonlítás, elemzés

a társult önkormányzatok képviselı-testülete

egyeztetés

(mikro) társulási tanács elnöke

évente július 31. évente augusztus 1.

döntés összehasonlítás, elemzés (mikro) társulási tanács

(mikro) társulási tanács elnöke

pályázati kiírás, elbírálás Szakasz: A feladatok meghatározása Fenntartói szinten dokumentumok elemzése

évente április 15-ig szükség szerint

település jegyzıje

évente folyamatosan

szakértı


2 évente

szakértı


évente

monitoring

A szakmai ellenırzés

dokumentumok elemzése monitoring

A pénzügyi ellenırzés

dokumentumok elemzése monitoring

Szakasz: A feladatok meghatározása

78


Intézményi szinten Intézkedési terv beépítése az éves munkatervbe, napi munkába.

dokumentum elkészítése intézményi munka

munkaközösségek igazgatóhelyettesek

intézményvezetı

évente szeptember 30.

A tantárgyfelosztás elkészítése

dokumentum elkészítése intézményi munka


intézményvezetı

évente kétszer augusztus 31. január 31.

egységesen megadott szempontok alapján a dokumentum elkészítése


intézményvezetı

évente kétszer január 31. június 30.

intézményvezetı

fenntartó által kijelölt személy

decembertıl februárig módosítás: negyedévente

Beszámolók készítése

egyeztetés A költségvetés megtervezése

irányelvek meghatározása

Szakasz: Az Intézkedési terv megvalósítása és végrehajtásának értékelése a munkaszervezet Intézkedési terv tapasztalatainak képviselıje megvitatása. az óvodavezetıi és az elemzés, szempontok a társulási tanács iskolaigazgatói meghatározása Intézkedési terv megvalósítása, a munkaközösségek megvalósulás értékelése. Az eredmények kommunikálása szakértı bevonásával Szakasz: Az Intézkedési terv felülvizsgálata a munkaszervezet képviselıje Az intézkedési terv felülvizsgálata ellenırzés, elemzés, az óvodavezetıi és az szempontok a társulási tanács iskolaigazgatói Szükség esetén korrekciós tervek munkaközösségek meghatározása kidolgozása, jóváhagyása, elrendelése. Partnerek tájékoztatása. szakértı bevonásával

évente június 30.

két évente de elıször: 2010.06.30 (ill. ha jogszabály elıírja)

Eszközrendszere A feladatok ütemezésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes települések az intézkedési terv elkészítésekor milyen prioritásokat fogalmaznak meg. Ezekre alapozva meghatározhatóak az egyes tanévek fı tematikus csomópontjait jelentı „tanévenkénti hangsúlyok” Ezek alapján pedig elkészíthetı a feladatok ütemezése a teljes idıtartamra. Az intézmények a feladatok ütemezése során a mőködési mechanizmusuk alapján évente újraindítják tevékenységüket (PDCA – SDCA ciklus alkalmazásával) 2008 és 2014 között.

79


4. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintő tervezéssel Komárom-Esztergom Megye Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Terve Érvényes: 2008-2014 évekre [A 86/2008. (V. 22.) számú közgyőlési határozat melléklete] (In: 2008. évi 3. különszám Komárom-Esztergom megye 2008. május, 36-37. oldal) „4.3. Együttmőködés a közoktatási feladatellátás terén (önkormányzati, nem önkormányzati intézmények, TKT-k) A közoktatási feladatokkal kapcsolatban az önkormányzatok közötti együttmőködés alapelveit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozzák meg. Ezek alapján a települési önkormányzatok kötelezı feladata elsısorban az óvodai és az általános iskolai ellátás; a megyei önkormányzatok, néhány kötelezı mellett, azokat a feladatokat látják el, melyeket a települési önkormányzatok nem vállalnak (elsısorban: középiskolai oktatás, kollégium, alapfokú mővészetoktatás, pedagógiai szakmai és szakszolgálat, speciális nevelési igényő tanulók ellátása.) Megyénkben a települési önkormányzatok nagyobb része, több mint 80%-a intézményfenntartással tesz eleget törvénybıl adódó kötelességének. Ez a szám azonban várhatóan csökkenni fog. Egyrészt mert a többcélú kistérségi társulás keretében történı feladatellátásra nagyobb normatíva-összeget biztosít a központi kormányzat; másrészt mert a közoktatási törvény 2006-os módosítása alapján a kevesebb mint 8 évfolyammal mőködı általános iskola 2008 szeptemberétıl csak másik általános iskola vagy hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolája lehet. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködik középfokú iskoláink és kollégiumaink körülbelül a negyede, a speciális iskoláknak és mővészeti iskoláknak körülbelül a harmada. Az utóbbi években felerısödött az a tendencia, hogy a városok saját fenntartásukba veszik át a területükön mőködı intézményeket. A települési és megyei önkormányzatok egy-egy feladat megoldására gyakran fenntartói társulást hoznak létre, azaz közösen tartanak fenn intézményeket. Ez megyénkben elsısorban a pedagógiai szakszolgálatoknál, az alapfokú mővészetoktatási intézményeknél, illetve a speciális nevelési igényő tanulók ellátása terén jelentkezik. 2004. évi CVII. törvény szabályozza a többcélú kistérségi társulások mőködésének feltételeit, valamint a felvállalható közszolgáltatások körét. A társulások az óvodától a szakképzésig valamennyi ellátási formát átvállalhatják. A társult önkormányzatok döntési szabadsága körébe tartozik, hogy mely szolgáltatás finanszírozását látják megoldhatónak. Az állami költségvetés közigazgatás korszerősítését célzó preferenciáinak köszönhetıen a többcélú kistérségi társulások szerepe nı. Fıként a pedagógiai szakszolgálati feladatok átvállalása jellemzı a pénzügyi ösztönzık hatására. A Komárom-Esztergom megyei többcélú kistérségi társulások által felvállalt közoktatási

80


feladatokról [pl. pályaválasztási tanácsadás, pedagógiai szakszolgálati feladatok] a 3.2.10. fejezetben részletesen szóltunk. A közoktatás terén az önkormányzatok közötti együttmőködés már a megyék határait túllépve, regionális szinten is megkezdıdött. Ez leginkább a szakképzés területén jelentkezik, térségi integrált szakképzı központok létrehozásával, a közoktatás terén eddig csak regionális egyeztetı fórumok jöttek létre. Megyénk önkormányzati fenntartásban mőködı oktatási rendszere az intézmények száma, területileg arányos elhelyezkedése, illetve kínálatuk sokszínősége révén alkalmas arra, hogy az egész megye lakosságának igényeit kielégítse. Az önkormányzati intézmények mellett azonban nem önkormányzati (egyházi és alapítványi) oktatási intézmények is színesítik Komárom-Esztergom megye oktatási kínálatát. Ezek az óvodák és iskolák egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az önkormányzati feladatok megvalósításába, amit a közoktatási törvény közoktatási megállapodás megkötése alapján engedélyez. A jövıben a bekapcsolódás további erısödése prognosztizálható. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása ugyanis azt is lehetıvé teszi az alapítványi és az egyházi intézmények számára, hogy bizonyos feltételek teljesítése után részt vegyenek a kötelezı felvételt biztosító óvoda és iskola feladatainak ellátásában. A fentiek alapján a jövıben várható folyamatokkal kapcsolatban (az intézményfenntartó önkormányzatok számának csökkenése, a különbözı társulásos formák számának növekedése, a nem önkormányzati intézmények egyre hangsúlyosabb jelenléte az önkormányzati feladatellátásban) a következı fejlesztési elképzeléseket fogalmazzuk meg: A társulási átalakulások kapcsán minél kevesebb hátrány érje a szolgáltatást igénybevevıket, lehetıség szerint a tagiskolává váló intézmény maradhasson helyben. A nem önkormányzati intézményekben a minıségi feladatellátás biztosítása érdekében szorgalmazzuk a fenntartói és a törvényességi ellenırzések számának növelését.”

A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás saját Közoktatási Intézkedési Tervének kialakításánál figyelembe vette a Komárom-Esztergom Megye Közoktatási Feladatellátási-, Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Tervében foglaltakat, és törekedett a helyi és megyei szintő tervezés összhangjának a megteremtésére.

81


5. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai Elfogadás: A „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét” a Társulási Tanács …../2008.(VIII.28.) sz. határozatával ….. igennel elfogadta. Annavölgy Község Önkormányzata Képviselıtestületének …../2008 (…...) sz. Kt. határozata, amely az „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét” elfogadta. Csolnok községi Önkormányzata Képviselıtestületének …../2008 (…...) sz. Kt. határozata, amely az „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét” elfogadta. Dág község Önkormányzata Képviselıtestületének …../2008 (…...) sz. Kt., amely az „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét”elfogadta. Sárisáp község Önkormányzata Képviselıtestületének …../2008 (…..) sz. Kt. határozata, amely az „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét” elfogadta. Úny község Önkormányzata Képviselıtestületének …../2008 (…..) sz. Kt. határozata, amely az „Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét” elfogadta. Módosítás: Az intézkedési tervet felül kell vizsgálni és módosítani szükséges, ha azt a Társulási Tanács egyszerő többséggel hozott határozata kimondja, vagy jogszabály írja elı. De legalább 2 évente. Értékelés, felülvizsgálat: Az intézkedési tervben meghatározottakat évente értékelni kell, 2010-ben pedig kötelezıen felül kell vizsgálni. Érvényességi ideje: 2014. augusztus 30.

82


Nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése: Az intézkedési terv a Társulási Tanács által történı elfogadást követıen összehívott intézményvezetıi értekezleten kerül ismertetésre. Az Intézkedési Tervet a társulásban közremőködı községek honlapján elérhetıvé kell tenni. Az intézkedési terv 1 pld. A Társulási Tanács elnökénél, (a Munkaszervezet vezetıjénél) 1 pld. Irattárban kerül elhelyezésre.

Csolnok, 2008. augusztus 28.

…………………………..……..…………………… Bérces József Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Elnöke

83


Mellékletek: 1. sz. melléklet: CD-melléklet Tartalma: • Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve – Hozzákapcsolódó ADATTÁBLÁK • A Csolnok és Környéke Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve, valamint az ennek alapját képezı ADATTÁBLÁK • A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás megállapodásának szövege • Intézmények alapító okiratainak hatályos szövege • Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó a közoktatást érintı Operatív Programok anyaga • Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája • Közép-Dunántúli Régió Közoktatás-fejlesztési Terve • Komárom-Esztergom Megye Közoktatás-fejlesztési Terve • A Jogszabályi segédanyag • Szakmai segédanyagok:

84


2. sz. melléklet (Kivonat) KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE ÉRVÉNYES: 2008-2014 ÉVEKRE [A 86/2008. (V. 22.) számú közgyőlési határozat melléklete]

(In: 2008. évi 3. különszám Komárom-Esztergom megye 2008. május, 50-61. oldal) AZ ISKOLÁZTATÁS LEHETİSÉGEI, BELSİ VISZONYAI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN (MEGYEI BEISKOLÁZÁSI TERV) Az iskoláztatás a közoktatás eszköze és célja is egyben. A benne megfogalmazódó jelentéstartalmak a közoktatás tagozódásának megfelelıen értelmezhetık. A közoktatás tagozódási rendjét célravezetınek tartjuk követni a tágan értelmezett iskoláztatással (óvodáztatás is benne) kapcsolatos megállapításaink rendszerezésére. 1. Az óvodai ellátás iránti igény megyénk minden településén jól kiszolgálható, az ellátási színvonal egyidejő emelése mellett. 2. Az alapfokú nevelés-oktatásban (1-8. évfolyam) meghatározó módon jelenlévı iskolatípus továbbra is az általános iskola. Az alapfokú nevelés-oktatás két részre tagolódik: • az 1-4. évfolyam kizárólag általános iskolában, • az 5-8. évfolyam az általános iskolán kívül a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokban is megszervezhetı, teljesíthetı 3. A középfokú iskoláztatásban (9-13. évfolyam) részt vehetnek a 8 illetve 6 évfolyamos tehetséggondozó, az 5 évfolyamos nyelvi elıkészítı osztályos, a két tanítási nyelvő és a 4 és 5 (nyelvi elıkészítı) évfolyamos gimnáziumok, a 4 évfolyamos szakközépiskolák és a szakiskolák, melyek a 9-10.évfolyamon általános mőveltséget kiteljesítı nevelı-oktató munkát végeznek. Az érettségizettek számára OKJ szerinti szakképzés a szakközépiskolában és a szakiskolában biztosított. A fentiekbıl látható, hogy egy-egy iskolatípus többféle nevelési-oktatási szint feladatait is teljesítheti, illetve egy-egy konkrét iskolában többféle iskolatípus is mőködhet. Ebbıl következıen nagyon nehéz megyei közoktatásunk egészére kiterjedı iskoláztatási tervet készíteni, létszámra bontva. Ezért azt vesszük számba, hogy a településeken a helyi önkormányzatok illetve más iskolafenntartók által mőködtetett intézmények miként vesznek részt, mőködnek együtt a feladatok ellátásában. A nem önkormányzati intézmények csak abban az estben szerepelnek a felsorolásban, ha a közoktatási törvény 88.§ (2) bekezdése alapján közoktatási megállapodást kötöttek vagy nyilatkozatot tettek.

85


B/ NAGYKÖZSÉGEK, KÖZSÉGEK 4. Annavölgy • óvodai ellátás szlovák nemzetiségi óvodában • általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam, szlovák nemzetiségi általános iskolában • nevelési tanácsadás – Dorog • logopédiai ellátás • gyógytestnevelés - Dorog • alapfokú mővészetoktatás 19. Csolnok • óvodai ellátás - német nemzetiségi óvodában • általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás • nevelési tanácsadás – Dorog • logopédiai ellátás • gyógytestnevelés • alapfokú mővészetoktatás 21. Dág • óvodai ellátás német nemzetiségi óvodában • általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi oktatás • SNI tanulók nevelése-oktatása • nevelési tanácsadás – Dorog • logopédiai ellátás • gyógytestnevelés - Dorog 47. Sárisáp • óvodai ellátás szlovák nemzetiségi • általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás • nevelési tanácsadás - Dorog • logopédiai ellátás • gyógytestnevelés - Dorog • alapfokú mővészetoktatás 60. Úny • óvodai ellátás német nemzetiségi • általános iskolai ellátás 1-4 évfolyam , 5-8.évfolyam Dágon • nevelési tanácsadás – Dorog • gyógytestnevelés • logopédiai ellátás

86


3. sz. melléklet Konstrukció: TIOP-1.1.1. (Lezárult pályázat) A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése támogatására [Kódszám: TIOP-1.1.1/07/1] 1)Iskolai munkaállomás csomag (PC), amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: • Digitális tartalmak óraközi használata • Csoportos vagy egyéni feladatmegoldás • Elektronikus számonkérés és vizsgáztatás • Szaktantárgyi oktatás, nyelvoktatás (nyelvi labor) 2)Tantermi csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: • Digitális tartalmak óraközi használata • Digitális tartalmak egyéni fejlesztése • Csoportmunka • Frontális oktatási módszertanok bevezetése • Elektronikus mérés-értékelés használata (óraközi feleltetés, dolgozat írás, stb) • Kapcsolódás (és adatgyőjtés) az elektronikus adminisztrációs rendszerekhez (Enapló) A tantermi csomaghoz feladatellátási helyenként tartozik egy 10 órás ingyenes felhasználói képzés és 1 db WIFI csomag. 3)Szavazó csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: • Óraközi elektronikus mérés és étékelés az elhangzottak érthetıségével kapcsolatban • Csoportmunka • IKT eszközökkel támogatott óraközi feladatmegoldás, számonkérés 4)Alkalmazás szerver csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: • Intézményi online tartalom-, kommunikációs, adminisztrációs és üzemeltetési szolgáltatás fejlesztése (iskolai portál és alapinfrastruktúra) • Kapcsolódás (és adatgyőjtés) az elektronikus adminisztrációs rendszerek központi alkalmazásaihoz • Intézmények és tanár-diák-szülı közötti kapcsolattartás 5) Kiegészítı SNI IKT csomag az alábbi sajátos nevelési igényő diákok számára: • Vakok • Gyengénlátók • Siketek • Hallássérültek • Mozgássérültek

87


Tájékoztató a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról a 2008. október 13-ai képviselı-testületi ülésre

121/2008. (IX.1.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a Sárisáp, Bartók Béla utca 10. szám alatti szolgálati lakást átminısítette bérlakássá, azzal a céllal, hogy a lakást piaci alapon bérleti szerzıdés megkötésével kiutalja magánszemély részére. 122/2008. (IX.1.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy a Sárisáp, Bartók Béla utca 10. szám alatti bérlakást kiutalja Pelyva Róbertné és családja, sárisápi lakosok, kérelmezık részére. A bérleti szerzıdés megkötésére határidın belül sor került. 131/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy dr. Maradi Attila alpolgármesteri tiszteletdíjának és költségátalányának megállapításáról szóló határozatának az alpolgármester tiszteletdíjára vonatkozó részét október 1-jei hatállyal az alpolgármester kifejezett kérésére visszavonja. A döntésrıl az érintett értesítést kapott. 132/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy a dunabogdányi NWH Logistics Kft. részére ipari terület értékesítésérıl szóló határozatában megállapított határidıket a Kft. kérésére módosítja az alábbiak szerint: - Az értékesítendı ingatlanok foglalójának és az elıszerzıdés megkötésének határideje: 2008. szeptember 30. - A fennmaradó vételár 50 %-ának befizetési határideje: 2008. október 31. - A fennmaradó vételár másik 50 %-ának befizetésének és az adásvételi szerzıdés elkészíttetésének határideje: 2008. november 30. A döntésrıl a Kft. értesítést kapott. A foglaló befizetésére és az elıszerzıdés elkészíttetésére határidıben sor került. 133/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy a sárisápi plébánia elıtti területen néhai Rédei József plébános úr tiszteletére tervezett emlékhely kialakítását 100 ezer Ft-tal támogatja költségvetése terhére. A döntésrıl a sárisápi egyházközség értesítést kapott. Az összeg átutalására 2008. október 15-ig sor kerül. 134/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy Kovács Ferenc dági lakos részére értékesíti az önkormányzati tulajdonban lévı Sárisáp, Arany János utca 41. szám alatti lakást. A döntésrıl a kérelmezı értesítést kapott. A vételár teljes összegének befizetésére és az adásvételi szerzıdés elkészíttetésére megállapított határidı 2008. december 15.

135/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy pályázatot nyújt be a sárisápi Malom utca burkolatának a felújítására. A beruházás teljes összege 34.474.820,- Ft, amelyhez az önkormányzat a következı, 2009. évi költségvetésében 10.342.446,- Ft pályázati önrészt fog biztosítani. A pályázat benyújtására 2008. szeptember 30-ig sor került. 137/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy a tokodi község közigazgatási területéhez tartozó Tokod-Ebszınybánya területén tervezett szennyvízcsatorna megépítéséhez kapcsolódóan a Sárisáp község közigazgatási területén lévı szennyvíztisztító kapacitásának bıvítéséhez benyújtandó pályázatban nem kíván részt venni a pályázat támogatottságának alacsony mértéke miatt. 138/2008. (IX.15.) számú Képviselı-testületi határozattal Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete arról döntött, hogy csatlakozik a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjrendszer 2009. évi fordulójához. A csatlakozásról szóló nyilatkozat az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelıje részére megküldésre került, a pályázati hirdetmény közzététele megtörtént.



ElĘterjesztés Sárisáp Község Önkormányzat KépviselĘ-testületének 2008. október 13-ai ülésére 12. napirend: A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Tisztelt KépviselĘ-testület! ElĘzmény: Az OrszággyĦlés 2007-ben a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésé megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. Törvénnyel - többek között – módosította: -

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmĦködésérĘl szóló 1997. évi CXXXV. Törvényt, továbbá a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvényt

azzal a szándékkal, hogy a társultan nyújtott közszolgáltatások zavartalan ellátását biztosítsa. A módosítás (2004. évi CVII. Törvény 3. § (1) : A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza: h.) pontja: az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást – a társulás döntésétĘl függĘen az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazását) elĘírja, hogy a társulási formáktól függetlenül a társulási megállapodásban az önkormányzatoknak rögzíteniük kell az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást. Javaslat: A fentieknek megfelelĘen szükségessé vált a társulás Társulási Megállapodásának módosítása, melyet a társult önkormányzatok képviselĘ-testületeinek szükséges elfogadniuk az alábbiak szerint. Tisztelettel javasolom az alábbi határozati javaslat elfogadását. …./2008. (X.13.) számú KépviselĘ-testületi határozat: Sárisáp Község Önkormányzatának KépviselĘ-testülete a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítását az alábbiak szerint elfogadja: A Társulási megállapodás VII. fejezet – A társulás mĦködésének pénzügyi fedezete, vagyona - A pénzügyi fedezet , vagyon forrásai – kiegészül az új 4. ponttal: A társult önkormányzat vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén a társulás elnöke a nem fizetĘ önkormányzat részére fizetési felszólítást küld, és annak 60 napos eredménytelen elteltét követĘen az elmaradt befizetést azonnali beszedési megbízás – inkasszó – útján érvényesíti. FelelĘs: Kollár Károly polgármester HatáridĘ: 2008. október 31. Sárisáp, 2008. október 15. Kollár Károly polgármester

No title

Recommend Documents