Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329
[email protected] bodrogi@ finance.bme.hu
Hol tartunk - a pénz fogalma, kialakulása
A pénz fogalma, tulajdonságai A pénz funkciói: – – – – –
árkifejezés (értékmérés) csereeszköz fizetési eszköz gazdaság--tárolás gazdaság világpénz
A pénz eredete
– az önellátástól a szakosodott árutermelésig – a pénz mint értékmérő kifejlődése – árupénzek megjelenése
Mezopotámia és Egyiptom – a fém, mint viszonyítási alap megjelenése
Lydia:: az első érmék hazája Lydia
Rövid életű birodalom, i.e. VII.VII.-VI. században virágzott Híresebb uralkodói: Alüattész (i.e. 620620-560 k), Kroiszosz (i.e. 560560-546) Az első pénzérmék i.e. 600 körül kerülnek forgalomba – Főleg az arany és az ezüst természetes ötvözetéből, elektronból (elektrum elektrum)) készültek
Pénzrendszer, pénzügyek az ókori Hellászban
Kezdetben közösségi szolgálatért fizetségként vasnyárs járt, melyet be lehetett váltani pl. áldozati húsra (nyárs = obelosz obelosz))
Drachma: „egy maréknyi nyárs” = 6 db Nem volt célszerű, forgalmi használata nehézkes volt
Pénzrendszer, pénzügyek az ókori Hellászban
Pheidon király felváltotta a vaspálcákat teknőst ábrázoló érmére, de az obelosz és a drachma elnevezés megmaradt
A görög pénzrendszer eltért a lídtől (Szolón állami reformjai i.e. 590 k.(?)): 1 talentum = 60 mina 1 mina = 100 drachma 1 drachma (itt kb. 4,2 gramm ezüst) = 6 obelosz 1 obelosz = 8 khalkosz
Hogy alakult ki a pénz iránti bizalom…? A kereskedelem eredményezte a pénz elterjedését – az áruért cserébe akkor fogadnak el pénzt, ha biztosak abban, hogy el is tudják költeni Arisztotelész szerint a pénz megjelenése a külkereskedelemnek köszönhető A kereskedő nem tud és nem akar cserélni – ott akar venni, ahol olcsó, és ott akar eladni, ahol a legtöbbet kapja az áruért A kereskedelem virágzása magával vonta a pénzváltás megjelenését is A kereskedők és a pénzváltók egy része bankárrá vált (megőrzés, majd hitelnyújtás, garanciavállalás)
A Római Birodalom pénzügyei, gazdasága
A kezdetben itt is árupénz jelenik meg – pecunia pecunia:: „baromvagyon”
A pénzgazdálkodás kezdetleges formában görög mintára az i.e. IV. században jelenik meg – Rézpénz került forgalomba, melynek egysége az „as „as”” volt
A pénzforgalom gyors térnyerése az első pun háború után történt (4400 talentum ezüst hadisarc!) I.e. 210 körül 4 g súlyú dénárt vezettek be (1 denarius = 10 as as))
A római pénzügyek reformja a császárság kezdetén
Octavianus (Augustus császár, i.e. 6363- i.sz. 14) pénzügyi rendelkezései:
Monopolizált, központi pénzverés – lehetőséget ad az állami „manipulációhoz”…
Forgalomba kerülnek (elterjednek) az aranyérmék – 1 aureus (1/40 font, 8,18 g) = 25 dénár – 1 dénár = 4 sestertius – 1 sestertius = 4 as
Az állam kiadásait fedező adózási rendszer kialakítása
A válság ciklikussága a császárság idején
A birodalom pénzügyi válsága már az i.sz. II. sz. sz.--tól jelentkezett A hódítások elmúltával az állam egyre kevesebb nemesfémhez (és rabszolgához) jutott hozzá A külkereskedelmi mérleg negatív lett, több pénz áramlott ki, mint amennyi bejött – kezdett a nemesfém eltűnni a birodalomból Megjelenik a pénzrontás intézménye (monopolizált pénzkibocsátás esetén lehetséges) – csökkentették az érmék súlyát – rontották a fém minőségét
A kezdeti látszólagos sikert – természetesen – válság követte – infláció – bizalomvesztés – a jó pénz eltűnt a forgalomból (Gresham törvény)
A pénzügyi rendszer bizonytalansága miatt a gazdaság egésze visszaesett egy korábbi stádiumba A pénzvagyonok, hitelek értéküket vesztették, mindenki igyekezett áruba fektetni vagyonát Ismét kezdett elterjedni a közvetlen árucsere Diocletianus császár (244(244-311) idején volt az utolsó nagyobb kísérlet a pénzügyi rendszer reformjára – bevonták a sokféle régi érmét és egységes pénzt adtak ki a birodalomban – az aranypénz új neve solidus lett, 1 solidus 1/60 font aranyat tartalmazott – ármaximálást vezettek be a közszükségleti jószágokra
A birodalom pénzügyi összeomlását a fokozódó külső támadások eredményezték A zsoldoshadsereg fenntartására újra pénzrontáshoz nyúlt az állam
Pénzhasználat a koraközépkori arab világban
Az iszlám arab birodalom az i.sz. VII. században alakult Az arab világban vándorló karavánok folytatták a kereskedelem zömét – Kockázatos, viszontagságos vállalkozás – A befektetés leggyakoribb formája volt
Saját pénzverés hosszú ideig nem volt, bizánci pénzeket használtak a forgalomban – denárius – dínár – drachma – dirhem – follis – fels
Az arab érmék kezdetben értékállóak voltak Az iszlám birodalom fő nemesfém forrása Afrika volt
Pénz az ókori Kínában
Kínában már az i.e. 3. évezredben létezett a pénz első formája – Súlyra mért réz vagy bronz volt – Használati tárgyak formájában volt forgalomban
Az első érmék az i.e. III. évszázadban jelentek csak meg (Csin (Csin--dinasztia dinasztia)) Itt adtak ki először pénzhelyettesítőket
– Kényszerárfolyammal ellátott érmék – Szarvasbőrre vagy selyemlapra nyomtatott államjegyek – Papírpénzek (Szung (Szung--dinasztia dinasztia,, i.sz. 1000 körül)
Kínai „ásópénz” az i.e. VI. századból
Kínai „késpénz” az i.e. III. századból
Kínai „pénzfa”
Kínai papírpénz az i.sz. XIV. századból
Az amerikai kontinens pénzhasználata a felfedezések előtt
Inka, maja és azték kultúra – Rengeteg aranyat termeltek
Pénzt nem készítettek nemesfémből, csak használati tárgyakat Az aztékoknál árupénz volt használatban – Szövetdarabok – Kakaószemek (zontli (zontli,, xiquipilli xiquipilli))
Európa gazdasága a népvándorlások után
A nyugatnyugat-római birodalom bukásával (államszervezeti megszűnésével…) a gazdaság rendszer jelentősen átalakul – – – –
A A A A
lakosság ismételten önellátásra rendezkedik be specializáció hiányában a városok nagy része elnéptelenedik juttatások, jövedelmek nagy része természetben történik pénz sok helyen eltűnik a használatból
A változás a VIII. században kezdődik, Kis Pippin és Nagy Károly idején (klasszikus nyugati feudalizmus rögzülése) – Újra monopolizálják a pénzverést – Törvénybe iktatják a pénzlábat, ezüstalapú valutát vezetnek be
1 font (libra (libra)) ezüst kb. 400 gramm, ebből 20 sou sou--t vertek, 1 sou pedig 12 dénárt (pennyt) ért
A gazdasági fejlődés gyorsulása
A jó pénz azonban önmagában nem hozza vissza a kiterjedt pénzgazdálkodást A nagyon lassú fejlődés a keresztes hadjáratokkal gyorsul fel (1095--től) (1095 – Lassan megnyíltak a kelet felé vezető utak – Az elfoglalt területek és az anyaország között kibontakozott a kereskedelem – A lovagok rendekbe tömörültek, melyek lassan újra kiépítették a pénzgazdaságot
Az áruüzlet és a pénzüzlet fokozatosan egyre jobban elvált egymástól, így a pénzügyi közvetítés elemei (újra) megjelentek – Bankok, bankárok – Biztosítás – Tőkeközvetítés, tőzsde
