BoR§oD-ArnúJ{eu prÉNM ronlvtÁrqYHlVATáL lklatószárn:
Bo/13/5401-2/2015,
Ügyintéaő:
Bényinédr. Laczkó Margit
Telefon:
rcyli Tárgy: Törvényességi felhívás
461504_020/505
Janiczak Dávid polgármester úr útján a
Városi Önkormányaat Képviselő-testülete részóre
§rd
Városház tér 1. 3600
Tigztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtestület!
Tájékoáatom, hogy a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011, évi cLxXXlX. törvény (a továbbiakban: MÖtv,) 132. (3) bekezdésóben § biztosított jogkórömben ellárva áttanulmányoztam a kéPviselÖ-testÚlet 2015. május 6. napján tartott ülésóről készült jegyzőkönyvet és az Mötv, 132. §
(1) bekezdés a) pontja alapján az alábbi
élek.
törvényességi felhívással
Magyarország AlaptÖrvénye (a továbbiakban: Alaptöivény) 32. cikk (1) bekezdós a) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi Önkormányzat a helyí kózügyek intézésekörében törvény keretei között rendeletet alkot, Az AlaPtÖrvénY 32, cikk (2) bekezdése szerint fetadatkörében e§árva a helyi ÖnkormánYzat tÖrvénY által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyox renoezésJr", ,,,"** törvényben kapott Íelhatalmazás alapján Önkormányzati rendeletet alkot. A (3) bekezdés
kimondja, hogy
az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
MegállaPÍtottam, hogY Ózd Város Önkormányzata Kópviselő-testületének tulajdonában lóvő lakások és helyiségek bérletéről (a
az
önkormányzat
szóló 812015. {V. 7.) önkormányzati rendelete továbbiakban; Ör.) nem mindenben fetel meg a jogszabályi előírásoknak.
ÉPitésÜgYi,Hatósági, oktatási és Tórvényessé9i Felügyeleti Fóosztály Tóruényessé9i Felügyeleti osztály
35z5 Miskolc, Városház tér r, Telefon: b6-46) 5o4 o2o torvenyesseg @borsod,9ov.hu Honlip, **",,korrnanyhivatal.hu
2
Az Ör, a szociális helyzet alapján tÖrténő bérbeadás á|talános szabályaiközött,
kimondja,
a 6.
(5) bekezdésében
§ hogy a polgármester az Üresen álló bórlakás bérlőjéül kijelölheti
azl
a természetes személyt, aki megfelel a 4. §-ban foglali feltételeknek és vállalja, hogy kérelméhez három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyíiványt csatol, mellyel igazolja. hogy büntetlen elöéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.
ugyanezen § (7) bekezdése szerint az Önkormányzati képviselö _ évente legfeljebb öt alkalommal _ az Üresen álló, komfort nélkúliÖnkormányzati bérlakások bérlőjéül kijelölhet olyan természeies személyt, aki megÍelel a 4. §-ban Íoglalt feltételeknek és válla}ja, hogy kérelméhez3 hónapnál nem régebbi erkÖlcsi bizonYÍtvánYi csatol, mellyel igazolja, hogy büntetlen előóletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
Az or. az uniós íorrásból
felújított,magasabb komfortfokozatú bérlakások szociális helyzet alapján
tÖrténő bérbeadásának eltérő feltételeit szabályozó rendelkezései között, bekezdésében a szociátis szempontoknak való megíe}előség meilett
igazolását követeli meg az önkormányzati bérlakásokra igénl tartóktól,
a
10.
§
(2) és (4)
ugyancsak a fenti feltételek
Azör. rendelkezéseijogszabálysérlőek az alábbiakban részletezettek szerint.
A helYi ÖnkormánYzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alaptörvény halározza meg, melynek
a fentiekben idézett 32. cikk (2) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat iörvóny által nem szabálYozott helYi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján ónkormányzati rendeletet alkot.
A
a
lakásbérleti jogviszonY tÖrvénY álta| szabályozott társadalmi viszony, ezért a he}yi önkormányzat tÖrvénY felhatalmazása alapján rendelkezik a takásbérletre vonatkozó
szabáíyozási jogkörrel.
A lakásbérleti viszonYok szabálYozására a lakások és helyiségek bérletére,valamint az elidegenítésükre vonatkozó egYes szabályokról szóló 1993. évi LXXVilf törvény (a továbbiakban: Lakástv,) ad jogalkotási
felhatalmazást a helyi önkormányzatnak.
A Lakástv.3.§ (1)
bekezdésében, illetve 2, sz. mellókletében (,,Az önkormányzat bérleti, illetőleg etidegenítésirendeletének tarialma") meghatározza, hogy mely, a lakások bérletével kapcsoíatos szabályok megáÍlapítására rendelkezik a hetyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörrel. A Lakástv, 3,§ (1)bekezdése kimondja, hogy az Önkormányzali rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján tÖrténő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és
vagyoni körülményekhez igazodó fe|tételeit.
A
Lakástv. nem általános felhata}mazást ad a helyí ónkormányzatok tuiajdonában álló lakásokkal kaPcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkr:étan meghatározza
azokat a szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletben rendelkezhet.
Az Önkormányzat képviselŐ{estÜlete a hivatkozott rendelkezésekkel túllépterendeletalkotási hatáskörét, mivel tÖrvónyi felhatalmazás nélkÜl a lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásánál
olyan további feltételeket határozott meg, meiyek a szociális, jövedelmi és vagyoni heíyzettel összefüggésben
nem állnak, azzai ÖsszefÜggésbe nem hozhatóak. (A Kúria Önkormányzati Tanácsa
a
szociális
3
támogaiás feltéteieinek Ónkormányzati rendeletben történő meghatározásával kapcsolatban KÖf'5051/2012t6,
számú határozatában kimondta, hogy törvényi felhatalmazás hiányában nem lehet
a szociális támogatás feltételévétenni nem szociális célúszernpontokat.)
Az Ör, normatív jelleggel, az egyediesítésés a méltányosság gyakorlásának lehetósége nélkül teljes kÖrűen kizárja a szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének lehetőségéból azokat * ÍÜggetlenÜl szociális, jÖvedelmi és vagyoni helyzetüktől, esetleges Észorultságuktól _, akík büntetett eÍőéletűekésaközügyekiőleitiltáshatályaalattállnak' Ez a generális jellegű tiltás mindamellett, hogy a fentiekben foglaltaknak megfelelően túlterjeszkedik a Lakástv, áIÍal az ÓnkormánYzat számára biztosított jogalkotási kereteken - bármely típusúszándékos bűncselekménY elkÖvetése miatt valamennyi végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltés emiatt mellékbÜntetéskénta kÖzúgYektól eltiltott személyt kizár az önkormányzati lakás bérleti joga megszerzésének lehetőségéből, egYrészt nem indokolható az önkormányzati tulajdon védelmévei, másrészt sérti az egYenlő bánásmód követe}ményét, valamint sérti / korláíozza az Alaptórvényben
foglalt, az egyént megillető alapjogokai,
Az egyenlő bánásnródról és az esélyegyenlőség előmozdításárót szóló 2003. évi cxxv. (a továbbiakban: Etv,) 4 § b) Pontja alapján a helyi önkormányzatok és szerveik jogviszonyaik
törvény
létesítése
során, jogviszonYaikban, eljárásaik ós intézkedéseik során köte|esek megtartani az egyenlö bánásmód követe|ményét.
Az Etv, 7, § (1) bekezdése értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértésétjelenti - kÜlÖnÖsen a tll, fejezetben meghatározottak szerint * a közvetlen hátrányos megkülönbóztetés,
a kÖzvetett hátránYos megkÜlónbÓztetés. Közvetlenül hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményekéntegy személy vagy c§oport valós vagy vólt (többek között)
vagyoni helyzete, egyób helyzete, tulajdonsága, jetlemzóje miatt részesül kedvezöttenebb
bánásmódban, mint amelYben rnás, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport rószesül, részesült vagy rószesülne, (§tv, S. §)
Az Etv, a
hátránYos megkÜlÖnbóztetéssel összefüggésben kiemeli a lakhatás kérdését. A 26, § (1)bekezdésének rendelkezései szerint az egyenlő bánásmód követelményének
megsértését
jelenti különösen
a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket al kÖzvetlen vagy kÖzvetett hátrányos megkülönbőztetéssel sújtani a lakhatást segíiö állami vagy ÖnkormánYzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás
hátránYos helYzetbe hozni az állami vagy önkormányzati értékesítésevagy bérbeadása feltételeinek meghatározása b,}
során,
Magyarország
az
Alaptörvény
xv,
nyújtásával kapcso|atosan, tulajdonú lakások és építésí telkek
cikke értelmében elkötelezett
az
egyánt illető alapjogok
kÜlÖnbségtételnélkÜli biztosításában és az esélyegyen}ősóg elósegítésében .r."Áuuur,szerint: ,,(1) A iörvény előtt mindenkí egyenlő, Minden ember jogképes, (2) MagYarország az alapvető jogokat mindenkinek
bármely megkülönböztetés, n€vezetesen faj, szín, nem, fogYatékosság, nYelv, vallás, Politikai vagy más vélemény,nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosíija.
(4) MagYarország aZ esélyegyenlőség és a
intézkedésekkel segíti."
társadalm
i
telzárkőzás rnegvalósulását külön
Az Alaptörvény X|X. cikke a|apján ,,(1) MagYarország arra tÖrekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül Úetovett<erett munkanélkÜliség esetén minden magyar állampoigár törvényben meghatározott támogatásra jogosult,
(2) MagYarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében
a szociális intézményekés intézkedések rendszerével valósítja n.leg.
(3) TÖrvény a szociális intéZkedéSekjellegét és mértékéta szociális intézkedést igénybe vevó szemé|Ynek a kózÖsség számára hasznos tevókenységóhez igazodóan is megállapíthatja.,,
Az Alaptörvény XXll. cikke szerint:
,,(1) Magyarország tórekszik arra, hogy
az
emberhez méltó lakhatás feltételeit és
a kőzszol gá ltatáso khoz v al ó hozzá'f érést m n d en k i számár a biáos ítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam i
és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy tÖrek§Zenek valamennyi hajlék nélküí élő személy számára szálíást biztosítani.,,
Az
Alkotmánybíróság gyakorlata sZerint a tulajdon szociális kötöttségei korlátozását messzemenően lehetővé teszik [lásd először a 64t2}a3,
a
tulajdonosi autonómia
fil1.22.) AB határozatot],
Fokozottan igaz ez az Önkormányzati tulajdonra mint köztulajdonra. Az önkorm ányzata tulajdonával való rendelkezés során - azon túl, hogy a törvényi keretek között kell eljárnía _ felelőssóggel tartozik oiyan szabályozás kialakítására, amely nem kerül az egyén Alaptörvénybe foglalt jogai elé (Köf.500 3l2O15t4.). Fentieket Összegezve megáltapíthaiÓ, hogy
az
Ör.hivatkozott rendelkezései túlterjeszkednek a Lakástv.
által az Ónkormányzal számára biztosÍtott jogalkotási kereteken, sériik az egyenlő bánásmód kÖvetelményét, valamint sértjk / korlátozzák az Alaptörvényben foglalt, az egyént megillető alapjogokat,
5 § (1) bekezdés e) pontjának rendelkezései szerint a bérbeadó a már nyilvántartásba vett lakásigónYlés tÖrlését rendeli eí, arnennyiben az igénylő önkormányzati tulajdonrj bérlakást korábban bizonyíthatóan megrongált vagy abban kárt okozott. Az Ör.
Az e) Pontban használt ,,bizonyíthaióan" kifejezés alkalmazásával az ör. nem felel meg a,iogalkotásról
szóló 2010. évi CXXX. tÖrvénY 2 § (1) bekezdése szerinti követelménynek, mely szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyórtelműen érielmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, mivel nem konkretizálja, hogy mely ÍÓrum előtt kell bizonyítást nyerníe az önkormányzati tulajdonú bérlakással kapcsolatos rongálás / károkozás tényének.
Az Ör. 6. § (7) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzati képviselő _ évente legfeljebb öt alakalommal - az Üresen áíló, komfort nélküli önkormányzati bérlakások bérlőjéül kijelölhet olyan természetes személyt, aki megfelel a 4.§-ban foglalt feltételeknek és vállalja, hogy kérelméhez
3 hónapnál nem régebbi erkÖ|csi bizonyítványt csatol, mellye| igazalja, hogy büntetlen előéletű és nem áll kózügyektől eltiltás hatálya alatt.
Az AlaPtÖrvónY 32. cikk (1) bekezdásének e) pontja értelmébena helyi önkormányzat a helyi közügyek intézésekÖrében tÖrvény keretei között gyakoralia az önkormányzati tula.idon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Az MÖtv, 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzati feladatok ellátását a kéPviselŐ-testÜlet és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a íőpo|gármester, a megYei kőzgYŰlés elnÓke, a kópviselÓ{estület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a
5
polgármesteri hivata}, a megyei önkormányzati trivatal, a közös
önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá
a társulás.
Ugyanezen
§ (a) bekezdése kimondja, hogy a
kivételekkel * haiásköreit a polgárme§terre, a társulására ruházhatja át.
- e törvónyben meghaiározott a bizottságára, a részönkormányzat testületére, jegyzőre, a képviselő{estület
Tekintettel arra, hogY az Önkormányzati képviselö a képviselő{estület szervei között nem szerepel, az Üresen állÓ, komfort nélkÜlíÖnkormányzati bérlakások bérlőkijelölésijogköre rá nem ruházható.
Míndezek alapján - a jogsértő állapot megszüntetáse érdekébcnindítványoeom
az Or. 6. §
{5}
és {7} bekezdósének, valamint í0. §
helyezését,továbbá az Ör, 5. §
(1}
(2) és {4} bekezdésénskhatályon kivüí bekezdésének módosíhtsát.
Az Mötv 134. § (1) bekezdósében foglaltak alapján kérem Polgármester Urat, hogy a törvényességi íelhívásban foglaliakról a képviselő-testületet tájékoztassa, és a tett intézkedéséről,a képviselő-testület döntéséről, esetleges eltérő álláspontjukról 2016, augusztus
3í-ig
tájékoztatn i szíveskedjék
Miskolc, 2015. június 29.
Tisatelettel:
§erneter Eíyin kormánymegbízott nevében és megbízásából