D3 920 .5
E67 v.l
Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/magyarniveld01erd
mflGyflR
(n\7EbÖDÉ5 TÖRTEDET L
Ö5I
KORSZAK
m\7EbÖDÉ5 KR. U. 1000-IQ
Blígaíóinak kézíkönyDüí
íría
Dr. Erdélyi baszló egyetemi
ara 4 korona,
nij. r.
tanár
KoIozSDÓr 1915
Könyvnyomda.
í/,/
Elszó. kézikönyv kiadásának legjobb igazolása az,
hogy hallgatóim a kal
szebb
elbb. A
félévi
eredményrl sok-
számolnak be most, mint szorgarm^sabbak ezentúJ is jegyezsikeFefeJ<él
éladás kinyomanyagának elzetes; átnézése után már
getnek; de ez a jegyzés >áz |]
tátott
szabatosabb és csak a kiegészít magyarázatokra szorítkozik. Tökéletes kézikönyvet adni ma^ mikor az
új
tudomány,
magyar mveldéstörténet m^g;m^galkotásra vár, lehetetlen. Egyelre meg kell elégednünk a történeti irodalmunkban immár felszaporodott, sokféle érték mveldéstörténeti adatok a
összegyjtésével,
megrostálásával és
rendszerbe való összefoglalásával.
mindvégig következetes
Maradandóbb becs
kézi-
könyvet egy ember
majd csak akkor írhat e téren, ha korszakonkint átvizsgálják szakemberek munkafelosztással Magyarország történetének forrásait és ugyanazok, kik az egyes kor-
szakok forrásaiba
jól
beleélték magukat,
minden érdemleges
adatot kell kritikával megismertek, regesztáztak, egyszersmind fel
is
dolgozzák. Tervszer vállalkozással néhány év szorgos
munkája megteremtheti így Magyarország mveldéstörténetének mindenkorra alapvet, maradandó, klasszikus becs forrásmú^^ét, amelyet aztán már könny lesz további részlettanulmányokkal tökéletesíteni és másrészt kisebb mvekben, szebbnélszebb alakban összefoglalni, népszersíteni, közkinccsé tenni. Addig is kötelességünk a rendszer megalkotására fölhasználni a magyar történeti és rokontárgyú irodaimák mveldéstörténeti anyagát, megállapításait, az
egyes korszakok önálló
tanulmányozásában gyjtött tapasztalatokkal
együtt,
hogy a
speciális részletmunkák legjava és az összefoglaló rendszere-
zés egymást fokról-fokra támogassák a tökéletesedésben.
Ha
IV
majd ezen kézikönyv els kiadását, mely az eladásokkal párhuzamosan készült és ivenkint jelent meg, ennélfogva sikerül
egyenetlenségeket
itt-ott
hiányoktól
mutat,
és
ismétlésektl
sem ment, az egész munka befejezése után átdolgozni, akkor majd remélhetleg a közvetlen szükségleten felül is kielégítheti a
jogos várakozásokat.
Már most
vittem bele helyesebb, világosabb felfogást a
Tartalomba, amelyre külön feíhivom a figyelmet, mert legjob-
ban tájékoztat a tárgyalás egész rendszerérl és gondolatmenetérl. Kolozsvárt 1915. március
1.
Dr. Erdélyi László.
47
Tartalom. Lap
£L5ZÓ
III
BEVEZETÉS 1.
A történelem fogalmai korlati
okokból
Legelemibb jegye
a
változás.
Gya-
tudomány megoszlik. Legfontosabb ok
a
módszeres ügyesség természetes szkebb köre. Forrásismeret dolgában a történelem közel áll a philologiához. Más rokontudományok. Miben áll a köla forrásismeret és
csönösségök
?
A
történelem tulajdonképeni tárgya- Mennyi-
ben tárgya az ember
s anyaga az irott adat? Mit jelent fejláés? mit föltételez? A történelem három célja, s három fejldésfoka a referáló, pragmatikus és genetikus történetírás. A történelem eszménye mint követelmény. Az egyetemes történelem korszakai. A nagy anyag tagolásra szorul. Az okos tagolás renászerre törekszik. A rendszer egységei a társadalmak, keretei a tér és id, tagjai az egység részei, céljai, eszközei, nagy mozzanatai. Az egyetemes történetírás kezdete. A ókor ismerte a nevet, de koiné históriája voltaképen nemzeti történet. Az emberiségtörténet els rendszere a synchronikus rendszer. A kö-
á
:
2.
zépkori biblikus
A négy monarchia rendsze-
rének áttörése a népvándorlással és
a
Kulturális kor-rendszer philologiai
alapon.
frank monarchiával.
A hármas
rendszer kibvítése. Lorenz kísérlete absolut-xtnász^x
koral-
három nemzedék statisztikai törvénye alapján. Nemzeti történelmek korszakai. A fejldés minden népnél kotására a
külön
megy
egész csak a
—
monarchia- és aetas-rendszer. A keresz-
tény évszámítás középpontja.
3.
3
4
—
nem egy idben. Nemzetinél nagvobb nyugateurópai történelem. A sociologiai typuvégbe,
sok három kora a Hegeli fejldésfokok helyett. Mindegyik kor két részre válik
:
a kialakulás és a teljes
érvényesülés
korszakára. Hatos korszak- rendszer van Breysignél. Lamprecht
social-psychikai hatos
rendszere.
A gazdaságtörté-
net hasonló rendszerei Blüchernél, Hildebrandnál, Schmol-
7—9
lernél.
4.
A nyugateurópai történelem
korszakai.
Attila korszakal-
kotó jelentsége. Az erkölcsi hatás ftypusa
I.
Leo pápa.
VI
Lap*
Velk
záródik a
mely
kialakulása,
életrend
törzsi
teljes
uralmon van 450—750 között. Egység helyett osztozkodások. A pápaság szentesíti a Pippinidák uralmát s kezd kialakulni a rendi felfogás, mely aztán teljesen uralomra
1050—1350 között az egyházi rend szervezésével, lovagsággal, tartományi rendekkel. A sacerdotium s regnum mellett harmadik tekintély a stúdium. A renaisanceszal indul meg a nemzeti állani eszméje, sajtó utján a laikus
jut
tudomány, népies irodalom. Nemzeti motívumai voltak a reformationak. A vallás politikai eszközzé lesz. A nemzeti eszme uralma 1650—1950 közt. Milton és Hobbes jelentsége. E korszak-rendszer gyöngéje, érdekes észrevételei 5.
Magyarország történelmének korszakai. Nyugateurópához képest másfélszázados késések. Ott jut,
itt
kezddik
de zavartan.
A
dik 900-ban
(?),
;
ott
bomladozik,
a
itt
korszak tetpontra
uralomra emelkedik,
kezd-
törzsi életrend után rendi felfogás
1200 körül már teljesen érvényesül, 1500-
ban kezd átalakulni nemzetivé s ez jut uralomra 1800 körül, hogy három századon át érvényesüljön. Érdekességei. iV\i következik aztán, a nemzetköziség? vagy megsznés? 6.
10—13
Társadalom és mveló'dés. Az egyes korszakokon van helye az id,
A
tér és a tétel
thematikus
beosztás
alárendeltségi
viszony.
vagy az Legtágabbkör a
— 15
15
— 17
is
szerint való tagolásnak.
alapja
társadalom története. Mi
belül
13
társadalom ?
vagy az
okozati,
az emberi
tétel:
Mi
a
társaság ?
Melyek a természetes, szükséges társaságok ? melyek a tökéletes társaságok ? miért tökéletesek ? Az ember viszonya az államhoz és az egyházhoz. A társadalom tágabb és szkebb körei id, tér és tagjai szerint. Az állam és társadalom viszonya. A társadalom és mhányféle ?
veldés viszonya. A Hegeli
A 7.
kultúrtörténet
pantheismusa.
— —
Gondviselés szerepe a világtörténelemben-
Mveldéstörténelem és államtörténelem. Kultusz és kultúra, mveldés- vagy társadalomtörténet. Ennek szkebb körei.
Az államtörténelem sajátos tárgya. Benne
ldéstörténet kiegészít rész. Vxszoni ^n\\^k
a
mve-
van sajátos tárgyköre, amelyben az állami intézmények mint kultureredmények és kulturtényezk nem mellzhetk. Munka-
felosztás a két régiségtan.
tudomány
Más
között.
az archaeologia-
is
Mveldéstörténet vagy
Amaz
irott
forrásokból
tanulmányoz. A mveldésMódszeréhzn meg kell különböz-
merit, ez technikai forrásokat
történelem tetni a
fforrása i.
philologiai
és a történeti részt. Helyes-e a
knk-
—
:
VII
Lap rét
deduktív módszer alkalmazása? Mellzhet-eaz induktív
módszer? Történetbölcselet és sociologia megkülönböztetve mveldéstörténelemtl. Az anatómia és biológia hasonlata. História mennyiben magistra vitae ? Igaz-e, hogy senki sem tanul belle ? Mveldéstörténeti és államtöra
—
téneti rendszer viszonya, hasonlata 8.
17
21
21
— 22
Magyarország tnveldéstörtéiieltnének rendszere. Csomópontok a történeti hullámvonalrendszerben. A magyar történetben
kétségtelen
korhatárok
a kereszténység és a
reformáció
befogadása
1526, 1848).
A másfélszázados eZ/í^^^'cSe/í:
A
megsznése
rendiség
a
s
(lOOO,
általánosítása téves.
kulturális sokféle fejldésben legáltalánosabb hatású kor-
szakalkotó tényezk vallási
a
:
kereszténység, feudális
reformáció, gazdasági
reformáció
rendiség,
és parlamenta-
rismus. Mi benncik a közös elv, a felosztás rendszerének
egységes alapja a történelem fej), a
i.
Ö5I
Korszakokon
?
statikája
íl
—
belül a fejezetek rendszere
4.
mködésük
történelem tényezi és
MVELDÉS.
Kr.
u.
(5 — 12. — — ——
dynamikája
és
fej.)
•'
1000-íg.
Bevezetés. A magyar történetírás ftárgya rokonérzés, pragmatikus tanulság, világirodalmi munkafelosztás szempontjából.
A magyar mveldésnek
Legrégibb föld- és néprajzi tudósítások. kezdete.
A római korszak
forrásai
:
—
sei.
idegen
A
Források.
történelmi kor
feliratok, emlékiratok,
földrajzok, térképek, archaeologíai
maradványok. Az
onujgur
feliratok, sinai,
történet
török krónikák.
forrásai
türk
:
A hunnok els
említései
sinai és
ujgur,
25
perzsa, kelet-
forrásokban. Ammianus, Priskos, Sídonius, JordaAz avar korszak forrásai Prokopios, Theophylaktos, Theophanes, Einhard. A magyar történelem arab forrásai :
római nes.
Dsaiháni, 5
:
Ibn
Roszteh, Gardézi, El Bekri.
más s-szomszéd népekrl szólnak
takhri, Ibn Haukal^ Maszúdi.
:
A
baskírokról
Ibn Fadhlan, Isz-
Görög források
619
— 630-ban
titkon
írt
Georgios,
:
Leo Grammatikos, Bölcs Leo Taktikája átírva
császárnak
mvébl,
Herakleios Konstanti-
nos Porphyrogennetos. Nyugati források a honfoglalás eltt: Annales Sithienses, Conversío, Nagy Alfréd. Honfoglalásról Annales Fuldenses, Regino, bajor püspökök levele. Kalandozásokról : Liutprand, Johannes Diaconus, Montecasinoi krónika, Widukind, 5z. üdalrích és Bruno élete, Flodoard, Cambrayi püspökök története, Casus Sancti Galliban IV.
Ekkehard, Waldram verses
levele.
28
Szláv források
:
Konstan-
31
— VÍII
Lap
Metód-legenda,
és
tin
ban, Nestor.
magyar-bolgár
adat egy Prolog-
Magyar források sforrás Isidorus, Josephus, Jordanes nyomán gepid-avar közvetítéssel, :
Hieronymus,
35
alán-bolgár-kazár reminiscenciákkal, szász-thüringiai szingGottfried
Viterbói
zéssel,
Gembloursi Siegebert Jor-
és
magyarokra vonatkozólag Reginoból s az Aiionymusnál régibb Gesta üngarorumból, magyar családi mondákkal átsztt igric-diákénekekbl Anonymus, az sforrás révén ismert Reginából és folytatásából, hagyományos igric-énekekbl, stb. Kézai
38
sforrás 1270 körüli szerkezetébl önálló betoldásokPozsonyi krónika s a saját kora tapasztalataiból
43
danes-kivonatának felhasználásával,
a
;
40
;
az kai,
;
— — — — — — — — — — — — —
sajátos adatai. 1.
mveldés
Az si rok.
Nyugati
Ers
földje és népei.
kultúra és
keleti
természetes hatá-
napelemek
új
23
utjai.
ponti beolvadásra utal az ország vízrajzi egysége.
Köz-
Az ösz-
elnyösek a kiviteli kereskedelemre. Arányos függleges tagoltság egymásra utalja a részeket s érthetvé teszi a fokozatos mveldést. Az ország természetes ^középpontja. A mveldés csomópontszefutó völgyek kevésbbé
Hegyszerkezet, éghajlat dolgában európai közzéppont,
jai.
mégis külön földrajzi egység. Földrajzi jellegének megfelel
történelme.
teni.
a
Az egészet csak
három nép
tuáta egyesí-
Ázsiai, altáji eredetök. ujgur, on-ujgur és tokuz-ujgur;
hiungnu és tukiu
(türk) a sinai forrásokban, a
Európa keleti szélén, Persiaban. Uj sinai hódítás. Tokuzujgur-hunn ersödés. Hóditó föllépése Európában, Pannoniában. Pannónia skoréínak els ismert népe a kelta,
—
Daciáé
az
agathyrs
és dák.
Közbeékeldött
48
hunnok
a jazyg.
4Q
A
roma/ hódítás illyricumban. Pannónia provincia szervezése, felosztása,
középpontjai. Dacia
felosztása,
középpontjai.
meghódítása,
szervezése,
A dákok nem rómaiasodtak
53
el.
A karpok
és gótok betörése Daciába, a rómaiak távozása. Germánok, sarmaták betörése Pannóniába. Karpok s más barbárok betelepítése. A római feliratok megsznése. A hunn nép mongolos jellege. Fejedelmei. Az összes barbárok egyesítése. A legkeletibb alattvalók. A keletrómai
—
56
limes rombolása. Betörés Thermopylaeig. Követjárás földes néprajzi adatai. Attila galliai s itáliai hadjárata.
Örökö-
seinek osztozása, kiverése. Utolsó adatok a hunnokról.
germán törzsek osztozása. rugiak. a
Keleti
Kubanig.
A
Keleti gótok, gepidek, herulok,
avarok, szabirok
Egy
59
századdal
és
utóbb
onogorok mozgalma altáji
turkok
és
ál-
62
45
— IX
Lap
avarok hódítása. Népjellegök. A langobardok Pannóniában. Langobard-avar szövetség. Gepidia bukása. A langobar-
dok távozása. A legnagyobb avar fejedelem. Szlovén megek.
Els bolgárok
tö-
Dunánál. Utolsó gepidek. Névte-
65
Avar hringek. Pannóniai bolgárok. A szlávok felszabadulása. Horvátok és szerbek délen. A hunn népek elszakadása az avaroktól bolgár fség alatt. Frank hódítás Pannoniában, utolsó adatok az avarokról.
67
len
avar
a
fejedelmek.
Szláv uralom Nyitrán és Pannoniában.
— Magyer
fejede-
63
Kubannál az si vallás hse. Onogorok magyer neve. A Don-ti bolgár birodalom feloszlása. Bolgár-turk
66
leni
a
magyar nyelvben. Kivándorlás Bulgária és üngaMagna területére, másrészt Onogoriaba, a késbbi
hatás a ria
Lebediaba,
Eld
földjére.
70
Kazár viszonyok. Kazár-turkma-
a besenyk ellen. A kabarok csatlakozása magyarokhoz. Besenyk ékeldnek a kazárok és magyarok közé, kik Etelközbe nyomulnak, másrészt Persisbe vándorolnak mint sabartoi asphaloi =^ fekete ugrok. Kiewi
gyar szövetség a
és dunai bolgár
hadjárat.
Morvái
pannóniai kalando-
és
zás.
A honfoglalás befejezése. Három monda a honfoglalásról. A magyar törzsek elhelyezkedése Konstantinos szerint s a törzsfk foglalása krónikáink és Anonymus
73
Az összes adatok kombinálása. Támogatja ezt a a megyék, püspökségek, nyelvjárások elhelyezkedése is. Gyepüelvék. A honfoglaló magyarság száma. A megszállás stratégiailag tervszer. Botond-monda. Kalandozások kulturális hatásai. Idrendi és földrajzi határaik. Szláv
78
S'zerint.
viszonyok. Frank-szláv várak fönnmaradása. Magyar várispánságok igazi eredete.
— — —— —— —— ——
2,
A közhatalom
feje.
hagyományok
a
Legkiválóbb
fejedelmekrl.
történelmi
tényez.
Dák fejedelmekrl
85 45
si
tudtak
nem a középkori népek. Krónikáinkban is Dacia Dánia. Római császárok Pannoniában. Történet és hagyomány a hunn fejedelmekrl. Gepid-avar kzvea
83
rómaiak, de
=
títés.
Baiambér,
Bendegúz.
Etele
Hunn monarchia. Soknejség.
kardja.
Buda
91
halála.
német mondában. Szigorú, igazságos, jólértesült, fölényes alkudozó; emberei hségesek, noha idegenek; maga egyszer, de
tiszta,
palotája,
Attila
lakomája
egyénisége
diszes,
a
udvari
élete
szertartásos. Hire, szerencséje nagy, tervei világraszólók.
Marcianus katonai bátorsága, 1. Leo pápa erkölcsi nagysága imponál neki. Az utolsó menyegz. FejedelemAétius,
temetés.
A
testvérviszály
bnhdése. Az
utolsó
hunn
95
i
Lap
A nagy hunn király világtörténelmi jelentsége. Germán örökösei: gót, gépid, herul fejedelmek. Az si vallás hunn, oniigor hse, a nép névadó fejedelme. Langobard és gépid fejedelem ádáz küzdelme. A legnagyobb avar khagán. A jogur és Tudun vergdése a fejedelmek.
97
nagy frank római császárral szemben. Az avar fejedelmi kincsek sorsa- Szláv hercegek, morva nagyfejedelem. Országosztás következményei. Patriarchális lörzsfuralom a magyarokwáX. Lebed-Eld tekintélyi elssége a törzsszö- 100 vétségben. Örökös monarchia, fejedelem-választás kazár mintára. Kende, gyila és harka. Árpád családja, birtokai.
Unokája és
a
harka, Turkia harmadik fejedelme
n
bizánci
udvarban. Kritikus évszámítások az els fejedelem körül. Árpád sirja. Nagyfejedelmi cim: megás archon, senior 104
magnus, „nagyúr". Árpád utódainak neve: Solt, Faisz, Taksin, Gyécsa. Ez utóbbinak jellemzése. Vitás felesége.
A véres-kez.
Politikus vallásváltóztatás.
Székhelye, fiának
megkeresztelése. Miért Stefán ? Szent Adalbert látogatása és nyilatkozata.
Radia
a
magyar udvarban marad. A fejea femberek gylésén. Császári Gyécsa halála. Koppány somigyi
delmi örökösnek biztosítása
rokon
a
trónörökös
neje.
dux vérfertz terve, lázadása a gyerek fejedelem ellen. A nagykorúság kezdete. Ki volt Tar Szerind? Gyzelem 88 helye, megtorlás. A négy fhely kapuja.
—————
3.
— 106
A népek mveldésében legrégibb tényez. A áákok istenített papja, az si törvényhozó. Druidák a keltáknál. Római provinciális papi s vallási testületek.
Vallási szervezetek.
Sacerdos arae Augusti. Pontifexek, flamenek, augurok és
haruspexek collegiumai.
Kézmves
és
Istentiszteletök.
Keleti
vallások
els nyomai. Pannónia
mium
Elöljáróik, házuk.
Augustalisok.
keresked collegiumok, temetkez egyletek. tele
szentélyei. Kereszténység
keresztény institutiókkal. Sir-
metropolis. Archaeologiai keresztény emlékek. Pécsi
cubiculum,
öt
bazilika.
Ujgur
shamanismws
Jóslások. Ég-tisztelet a hiungnuknál,
szumiroknál, török-tatároknál, mandsuknál. hatás a hunugurokra. Attila kardja és telet.
kámokkal. 10§
hunnoknél,
a
Zend
mint
a
vallási
skytha kardtisz-
Jóslat Attila családjáról. Jóslók a catalaunumi csa-
hunn
Magyer hunn fejedelem az si vallás megmentje keresztény testvére ellen. Avar eskü. Természetimádás kardtisztelettel.
tában, a
A bokolabras burgi
táltosok.
Aquileiai
madárjóslat.
árulása. Kereszténység az
érsekség
és
passaui
püspökség
avaroknál. Salz-
Pannoniában.
A
Lap
keresztény
szláv hercegségek
Metód. Szláv
A magyar si
reá a perzsa
dualismus? Ég
Aldozóhelyek
:
igéz, réül. Lóáldozat.
és
Hatott-e
vallás.
ördöng. Manó, tündér.
isten,
áldókut, bálvány,
egyk, egyház.
Cirill
Moravia és Pannónia érseke. 111
írás és liturgia.
Szláv papság kiüldö/.ése.
ügyfa,
Szent
egyházüi.
(idnap,
üdvez)
üdleni,
Táltosok, boszorkány.
ige,
Biil)áj,
Zsidó és niohaniniedán hatás volt-e?
Az els keresztény hatás. Els magyar keresztény. Els keresztény térit, püspök magyar földön. Tartósabb hatású térítk,
magyarországi
a
zések.
Az
c
s,
Bolgár
szentjei.
kiejtése.
Róm.
eredmény.
A
Szlovén
eszközei, eredményei. Csaló-
magyar fejedelem
Az els magyar apátság. Olasz
A
megkeresztelje.
zössége, elkelik. Kelta
Domokos
Az agathyrsok
urak
és
szolgák,
osztályok
zete.
érsek.
106
— 116
birtokkö-
aristokratiák.
Dák süvegesek és fövegnélküliek. Római census tálya. A decuriok senatori osztálya. Foglalkozás tusok.
A
bencések
és cseh
társadalom osztályai.
világi
szolgák észre-
bejövetele, diplomatiai
prágai szent püspök szerepe. Radla bencés,
4.
miioszt,
a
változata. Salzbuigi érsek-
Német térítk
Piligrin törekvése,
szlovén
kath.
pakal, a latin keresztnevek sok
dása elnyös.
egyházak
ünnepek,
szombat, karácsony, ótesta-
ség szlovén papjai Pannoniában. vétlen térít hatása.
tanítói
keresztény mííkifeje- 113
Legrégibb
sz\éív a kereszt,
nientomi személynevek.
olvasás
és
irás
latin
olaszok-e vagy szlávok ? Óvelencei
osz-
öt
szerinti
coUegiumai. Colonusok, limitaneusok, foedera-
A hunn
Barbár
fejedelem udvari
lovas hírnökök, révészek.
Idegenek hely- 117
emberei.
pohárnokok,
teströk,
Fember
dalnokok, lakása,
bohócok,
fürdje, neje,
Avar elkel követek. Szláv fnökök, elkelk, Magyarok szláv rabszolgái. Elkelik gazdagsága, vértezete. Földosztás a szolgák és marhák száma 11^ szerint. A szabadok és szolgák melyik osztályába jutotszolgálói.
nép, foglyok.
tak a honfoglaláskor
itt
talált
lakósok
adott régi szolgák, szolgaosztályok. A
szabados
milesei, civisei.
Alkotmány szkebb
és
törvényhozás.
jelentése.
A
Id,
királyoktól
régi szláv
Az
élnek,
alkotmány
várak eredete.
bizonyára 116
tágabb
és
törvényhozás mint történelmi produc-
tum, factor és functio. városi gylései.
Els
Az udvornici, tavarnici
Már Gyécsa eltt fejedelmi birtokokon Árpád foglalása óta. 5.
?
A római
provincia tartományi és
Megszünésök oka. Germán törzsek gylései.
hely, feladat, pap, fürst, nép. Frank hadigyülés, végre-
— 122
^11
Lap
Magyarok tanácskozása. Választógyülések, Vérszerzdés kritikája. Szeri gylés, etymologikus monda. hajtó közegek.
közgylések, hadigyülések. Összehivásuk, a határozatok sanctioja. Alkotmány: patriarchális törzsfBíráskodó
uralom, oligarchikus
változó vezetés-
törzsszövetségben
örökl monarchia törzsfktl korlátozva, theokratikus 122 monarchia fpapi és tiszti tanáccsal, zsinatokkal sel
6.
;
üitélet és szellemi
Ara
tismusa.
si
isteneknek.
Áldás és csapás római lázás. Orbis doctrinae,
vium. Az
iskolázás
provinciálisok
áldozati
dák
istenek.
és
kelta
Pantheus. Titokzatos keleti
istenei.
Kereszténység. Római isko-
Egyetemes vallások.
istenek.
római vallás indifferen-
Gazdag
Augusti.
római
ajándékai
mveldés. A
— 124
artes
liberales.
eszménye.
Trivium, quadri-
Olvasás,
számolás
irás,
vagy grammaticus. 126 Donatus és Priscianus. A tanítás egyéb eszközei. Rhetori,
elemei. Abacus. Litterator és litteratus
Homo
jogi, orvosi fiskolák.
A
elegáns. Hatósági ellenrzés.
Rhetori iskolák
tanítók állami képesítése, jutalmazáaa.
megsznése. A keresztény nevelés eszménye. Katechumetiek iskolája. Katechetikai iskolák. Bencés könyvek, monostori iskolák. A középkori mveltség atyja. Codexirás. Plébániai iskolák, gregoriánus énekiskola, 5z. Chrodegang kanonok-iskolája. 5chola palatina
a
frank császár udvar-
ban. Vitatkozások. Monostori s kanonoki ketts iskolák. Hatá- 129
suk Pannoniában. A mosaburgi apátság pusztulása. Titkos keresztény hitélet grin
térit
hamujóslás. keresztény sok.
Az
magyar kalandozások korában. Pilismagyar hitélet. Tzimádás,
Áldozatok
áldomás.
helyei,
Lóáldozat
és
maradványa. Farkas-, kutyaesk. Ráolvasámotívumai. Gyécsa felfogása a kétféle
áttérés
áldozatról.
mezes.
a
eredményei.
smagyar
Magyar
felfedezje.
nyelv.
szellemi
mveláés.
Finn-ugor
A nyelvrokonság
Nevelés, fegyel- 131
rokonsága,
s
bizonyítékai
ennek els alaktani
és
szóbeli egyezések, másrésztszabályos elváltozások, hangtani
egyezések. Szóegyezésekben a legsibb részek,
családtagok,
természeti
kezdetleges
cselekvések
Föltéhet-e
a
számnevek,
tárgyak
Kezd
és
test-
jelenségek,
képzk. magyar nyelv elfinnugoroso-
nevei.
török-fajta
hangok,
? A finnugor nyelv ugor ága. Indogermán hatás. Török beolvadás többször Irtishnél, Kubannál stb. Az ótörök jövevényszavak egy része bolgár, üralaltáji rokon-
dása
:
A mveltségbeli haladás kifejezi a csoportosan meghonosodó jövevényszavak. Elvont fogalmak, szób-
ság.
XIII
Lap
Regösök énekei.
ség.
Anonymus,
Priskos,
Magyar
krónika stb. adatai.
regösöket mikor helyezték felügyelet
ben
a
varázsigék,
láncos bot,
vásírás. Technikája
merev
:
toll-tintairás a tett.
görögöknél,
Az ótörökök
görögös
meg a székelyeknél A magyarságnál
az újkor
vásnak maradt nyoma,
A „bet"
csángó
rovás
kétsoros
számrovást át.
a hazai és
Nyilrovás.
tívumok,
alkalmazva.
szintén
ro-
kiszorí- 137
A
székely-
és
páros
Állati,
növényi mo-
vegyesen,
bvös
A honfoglaló magyar polip (késbb
szívalakú
:
kettbl
alakított rosetta.
is
faragásokkal
Rokon-
díszítésmód elegyítése
partvidékén.
faépületrészeket, szerszámokat
fapalotája
székelyirás
magyartól vették
a
alakokkal
díszítései
Feketetenger északi
A
Egyszer
ornamentika.
sága a skytha, sassanida, bizánci
7.
rovásírás ma-
és „rovás" eredete.
rokonsága.
mértani
pávatoll), istenfa és a
rovásírása Felirataik a
hamarosan
szomszéd népek
smagyar
stilizálva,
symbolumokként is sirok mtárgyainak
a
körül.
elejéig.
betürovását
totta a latin irás.
bú-
Nád-
szám- és tulajdonjegy
csak
emlékei.
irás.
nyugati
századból. Ezen inkább görögös
Vili.
radt
arámi
népeknél haladást jelen-
egyesül a középtörök ujguroknál 500 VII.
kolendák,
regülejtem). Ro-
jobbról-balra,
sémi
a
itáliai
és
keleti
januári
(hej
vonalak,
strophedon. Rovásírásból eredt
Népi regölés-
alá ?
ördög,
folyóvízben csodafiuszarvas, réülés
Pozsonyi 134
a
Az si vándor
dal 5t. Gallenben.
A magyarok
ruhát,
díszíthettek így. Attila
A
díszes.
székely kapu 124
— 139
Kormányzat és belügyi közigazgatás. Mi
a kormányzat? Fhatalom, végrehajtóhatalom, belügyi közigazgatás mint a közrend re. Római provinciális kormányzat. Legátus. Dux limitis és praeses. Corrector, procuratorok. Székhelyeik. A közigazgatás kerületei: civitas, regio.. Adó- és katonaszedés. Municipium és colonia decurioi, tisztviseli. a hunnoknál. A magyaroknhi fkormányzó A voivodok és zsupánok. A törzsek és nemzetségek autonómiája. A törzsek neve. Voltak-e városok a 139—142 a kalandozás korában?—
Onegís állása a
8.
gyiia.
Külügy és hadügy. Diplomatia
és ultima
ratio.
tek a római császár eltt.
Fegyverrel
A hunn
díplomatiája.
fejedelem fölényes
fokozása.
A követek ^
rangja.
Hség
Dák köve-
kicsikart
és
A
hódolat.
békeföltételek
vesztegetés.
Meglep
A
büszke versengés. Óvatosság és
illendség.
tesültség. Orgyilkos terv lelepzése.
Ridegség és udvariasság,
vendégségek, aiándékok. Háborús
ürügy,
a
ér-
legtávolabbi
XIV
Uf összeköttetés. Erkölcsi fölény és katonai bátorság hatása, /íi^ar
követségek. Mongolos viselet, hunn tolmácsok. Büszke 144
A római követ
ajánlat foederatusi díjért, földért.
Kitér
Ifjak követsége. Császári
felelet.
Gepidia bukása. Pan-
Latigobard-avar szövetség és
lasz.
rangja.
pompa, sért vá-
nónia megszállása. Szerény ajándék a khagánnak. A föltételek fokozása Fürdépítésre kivánt római ácsok hida-
A
kat építnek.
pogány-keresztény
hitegetés,
Hátralékok
szegés.
eskü.
Hit-
További
zsoldemelés.
és
kifizetése
pusztítások. Követ letartóztatása. Örökszövetség, hitszeg
merénylet. Uj békeszegés. Bajor szövetség, frank hódítás.
Els magyar
hatóság terve. Római szövetség
Egy
kal biztosítva.
szövetség
—
bolgárok
diploniatia
óvatos,
Taktikájában. Bizalmatlan,
honfoglalás
fokozza. Követség a
ajándékokkal.
a
klerikos követsége, a
A magyar
terve.
Magyar hadi
kötelezettség. Nemzetségi
Fenn- 147
kazár szövetség.
diplomatiai tény a
ellen,
túszok-
beseny
ellenes
jellemzése
titkolódzó,
Leo
föltételeit
mondájában, földvásár
szervezet.
véd-
Általános
zászlóaljak, törzsi
fzászló
alatt
lovas hadosztály, fiarcvonalak, tartalékok, járrök, külö- 149
nítmények.
A kabar lovasság
szerepe.
Fegyelem, felsze-
relés: ló, fegyverzet, vértezet. Taktika. Egyezett a régibb
egykorú
türk, avar, s az
bolgár
harcmóddal.
Felállítás,
harctér, támadás, üldözés, áldomás. Színlelt hátrálás nyilazással,
a
fölbomlott
Harmadik harcmód
még nem korukat
a
ellenséges törbecsalás.
hadrend
tönkretétele.
Az egyszeri
vereség
legyzetés. Harci erények, vezéri tulajdonságok, 152
megelz
stratagiai
elvek. Haditanács,
fvezér
és
alvezérek viszonya. Az történeti értéke.
Anonymus-féle honfoglalás hadA honfoglalók önbizalmának alapja. A
Kalandozások célja és jellege. Az A bajor támadás ideje, helye, kudarca, 155 jelentsége. Az els augsburgi csata. Az els vereség. A kalandozások széls határai. A st.-galleiii táborozás. A honfoglalás
els
tiz
részlete.
olasz hadjárat.
A második augsburgi Politikai és taktikai hibák. A
riadei csata és jelentsége.
dönt
fordulatot jelent.
dozások elérték józanodás.
A
céljokat.
diplomatia a honfoglalás után.
Magyar
kalan- 159
Magánvállalatokká fajultak. Ki-
fejedelmi hatalom
kas-, kutyaeskü.
csata
megersödése. Bajor
szótartás,
egyesség
— Magyar ára.
vendégszeretet,
Far-
szö-
hség. A törzsfk diplomatiai befolyása, bizánci levelek a turkok fejedelmeihez. A beseny hatalom megÍtélése. Magyar femberek a bizánci udvarban. A quedvetségi
]
XV Lap
A
linburgi követség.
bajor herceg megsegítése. Bajor há-
zasság a magyar diplomatia betetzése 9.
—— — — —
142
— 161
Adó- és pénzügy. Ingyenes közszolgálat. Bels a^/o'/í nincsenek, magyar birtokos nem adózik, legfölebb ajándékot ád. Idegen népektl szereznek zsákmányt, hadisarcot, éviadót fegyverszünetért, s foederatus zsoldot. Római-frank vámok.
Colonusok
földbére.
terményszolgáltatásai. Hon- 162
Szolgák
foglalók sírjaiban talált yO^>zz-nemek. Dirhem vagy
drachma
font és márka eredete. A vagy germán saiga harmada a frank dénár. A bizánci arany solidus harmada az arany triens, s ezzel egyértékü a frank ezüst solidus. Arany solidusnak felel meg majd a magyar pénza. A frank dénár 161 egyértékü kisebb mása lesz a magyar dénár
A frank
eredete, súlya, értéke.
bizánci siliqua denarius
———
l. Gazdasági
—
élet: stertnelés, ipar, kereskedés. P!/ú[eo//y/z
barlanglakás, tz, miskolci kszakócák. Neolith cölöplakás,
háló
;
sárosi
gabonás urna
orsó,
;
t
szövszék,
;
fazekas-
ság korong nélkül, ornamentikával, agyagmintázás, szobrászat
szerszámok,
fegyverek,
ékszerek,
;
Vándorlás vagy
Az emberi
kereskedés.
lengyeli
lépése a fémkor. Átmeneti rézkorszak. Virágzó
korszak mhelyei, raktárai, szakmái. statti nél,
i/askorszak.
Duna
a
s
A vas els ismeri,
Ón
és
nagy bronzarany.
zabla,
bronzzal. La Téne-korszak népe, kardja, torquesei, cozása, érmei, kereskedelme
;
kard
zomán- 167
fazekaskorong, szekér. Római
utak, középületek, szlültetés,
bányák
Hall-
terjedése a görögök-
Bronztrébelés. Vas
mentén.
lelet.
mveldés nagy
földmvelés
és pénzverés, földadóztatás,
vizlevezetéssel,
iparos és
keresked
Barbár épitmé- 170
collegiumok, iparmvészet, városi házak.
nyék, mint „római sáncok", Csörszárok, négy vidéken- Ró-
mai kqri barbár ipar és iparmvészet készítményei daróci kard, törteli üst; a fenéki sírmez griffes, indás ornamen- 172 :
tikája,
kosaras függi
somlói aranycsészék. ból való.
a
;
A
A rómaiság
herpályi paizsdudor, a szilágy-
nagyszentmiklósi kincs avar kor-
kipusztult. Pusztasága miatt hagy-
ták ott a keleti gótok Pannoniát.
Frank gazdálkodás. Minden lakatlan föld a királyé. Casteliumok, az egykori provinciális cohorsok kis táborai, mint curtisok (cohortis). Latinok szolgai viszonyban. Faviskók a
Rómaiaktól nem ismert germán állatnevek. Szláv állatnevek a germán nevekben. Húsételek a római római
villák mellett.
növényételek mellett.
Szl-,
zetesek tartották fönn.
bortermelést
a
Germán gazdálkodás
latinok, szer-
két formája:
XVI Lap
uradalom. A
határközösség, Irtásjog,
ban
szomszédok joga. emphytheusis a római jog- 174
rokonok,
decimae novalium és
legel- és irtásvám frank királyi jog, regale. Udvar-
;
telek joga, allod. Birtok elhatárolása, elidegenítés,
nyomo-
Frank uradalmi rendszer pótolja az állami
zás, önsegély.
bevételeket, eltartja a tisztviselket és katonákat, szervezi a
munkát,
földmvelést. Az uradalmak ter-
föllendíti a
letén szolgatelkek mellett
sok
a
szabadbérl-telek. Liberi,
quos colonos vocant. A szabad határközösségek legtovább védik a szabadságot és egyenlséget. A korlátozás, egyen-
A
ltlenség kezdete.
A
földesurakra.
regálék
körül.
curticulum
Curtis,
uradalom
téssel,
176
és ipar kapcsolata a
pomerium erdí-
és
hónaposok. A szállás-
feladata. Hetesek,
teher. Hadifelszerelés, hadi,
és átruházása
rendszer a kés-római
Földmvelés
viliarendszer folytatása.
palatium
kiterjesztése
karolingi uradalmi
rségi és követségi szolgálat.
Grangia, camerariusok, cellerariusok. Ministeriales (iuniolovászok,
maiores. Asztalnok,
res),
jövedelmek kezeli.
Központ
stb- ftisztjei
összeköttetése
az
külön uradal-
makkal. Szolgák, telkek, területek arányszáma. V^oltak már
szabados colonusok
is.
Manoperae, carroperae. Egy foga- 178
tos nap a. m. három kézi munkanap. fleg vetéskor, aratáskor, a munkaid
lk
szolgálata
Triduana servitia, fele.
A szabadbér-
helyett készpénz. Állatszolgáltatás, sertés-
vám. Terményszolgáltatás. Készpénz fleg egykori római területeken. Szövetek szolgáltatása. Legfontosabb iparos
Munka
A telekjövedelem csökkenése. Szabadok, colonusok hbéres függésbe osztályok.
és szolgáltatások értéke.
Az egyházi
jutnak.
és királyi birtokok óvása. Censualisok.
Közbirák és vogtok. Elnyomás, ürbéri összeírások, pana- 180 szók.
Szabadok monostori ótalom
ják a
hiányzó állami functiókat,
tást,
Uradalmak pótol-
útépítést, városi piacot, munkásbiztosítást, szegény-
gondozást.
Erd-
és i//2h aszná lat. Állattenyésztés, feleltetés,
takarmány. Vágóhónap. tése.
alatt.
bíráskodást, közigazga-
Földmvelés.
Háziállatok, állattolvajok
bünte-
Éget- vagy fgazdálkodás, trágyázás
gabonanemek, szl, gyümölcs, két vagy négy dülrendszer, hármas vetésforgó rendszer. Gabonaárak. Kertészet, szl- 184 munka. Iparosok, vérdijuk. Malom és kovács mhely. Kovácsmunka drágasága. Háziipar, ni munka. Szabad jelentsége.
fzelék.
Szerszámok,
Régibb
mvelés,
.
iparosok, szolga iparosok mjnt ministerialisok. velés,
szószolgák,
sófz
üst.
Bányam-
Építiparosok. Kereskede-
I
XVII
Lap
lem
váüárjog, mértékek és pénzek vallási ellenrzés
utjai,
Görög,
alatt.
mint
egyháziak
villák,
kereskedk. A
zsidó
szir és
Fontos
szárazon és vizén.
kereskedelmi
városok
Erdítések
újítják föl a városokat.
és utak fönntartása királyi jog. Vásárjogok Szállítás
régi
adományozása.
alpesi szorosok,
f-
Vámszedés, vámmentességek. Vámré- 188
utak.
pénzver
szék és vásáriog adományozása
Az els
joggal.
heti
vásár országos vásárral együtt. Boltok a vásártéren
s a
városi élet kezdete.
A
kereskedk korlátozása.
zsidó
Cserekereskedés és áruuzsora. Kiviteli tilalom, a határszéli
forgalom ellenrzése. A pénz kevesbedése,
kamatszedés
a
Talmudi elvek. A pénz vevképessége emelkedett, 190 gabona aránylag drágább a húsnál. Frank telepítések
tilalma. a
Pannónia
Egy
felé.
dénáros
szolgálat nélkül. Colonusok
dálkodás hatása
a
a
Vendégek
mir.
a
s a
Frank
Patriarchális
viszonyok.
vagy
zsupán
sztaroszt.
után szétválás. Törzsház jogai.
sök
katonai
tizedekkel,
kisbérlk.
gaz-
magyar mveldésre.
Szláv gazáasági
Zsupa élén
földbér
vagy
senioratus.
Három nemzedék
192
Dedina, otcsiria, obcsina,
és szolgák telkei.
Indigenák
vagy örökö-
pauperes. Zsupa mint comitatus, castellanatus és
grad vagyis vár. Voivod, hospodar vagy herceg. Méh-
tenyésztés, földmvelés, ipar,
sági viszonyok
nem hatottak
lsség elve az adózásban
kereskedés. Bizánci gazdaa
s a
magyarra. Kölcsönös
fele-
szláv mir terjedése. Indictio,
egyenl elnyomás, kényszereladás,
olcsó
gabona,
prole-
társág a fvárosban. Tkegazdálkodás. Isauriak politikája. 194
Örökbérlet Feles bérlet
eltiltása,
szabad költözés, szabad bérl-osztály.
szlnél,
földesúri
dézsma.
és kereskedelem. Idegenek vásárlása
zománc
Hbériség.
Ipar
korlátozva. Rekeszes
és miniatureök, keleti áruk, rabszolgák,
eunuchok.
smagyar gazdálkodás. A frank curtisok és szláv gradok maradványai a magyar örökös fejedelem birtokában. A törzsek és nemzetségek a régi szabad birtokokon. Idegen kulturhatások, jövevényszavak rétegei alatt a legsibb szókincs.
Finnugor gazdasági szavak
a
vadászat,
Ugor
állattenyésztés, ásványok, háziipar körébl.
Árjáktól nyert szavak.
dás
kulturszavai
a
halászat, kultúra. 196
Ótörök onugor és bolgár beolva-
halászat,
vadászat,
állattenyésztés,
földmvelés, ipar és kereskedés körébl. Arab írók adatai. Szláv
jövevényszavak. Frank
hatás. Technikai
források
archaeologiai adatai a
honfoglaló sírokból. Pénzek, sfog- 198
lalású birtokok
Allatok
sora.
a
sírokban,
ruhanemüek,
;
XVIII
Lap
fémek, drágakövek, gyöngyök és kagylók.
Fegyverek,
ló-
szerszámok. Legjellemzbbek a kard, nyílhegy, kengyel. smagyar kovácsok munkája, neve. Szerszámok, edények, ékszerek. Magyar sirok megkülönböztetése avar, szláv, germán síroktól. Germán és magyar ornamentika. Kazár magyar ornamentika shazája 165 sírleletek rokonsága. A 11.
szokások.
Családi, társadalmi lem, családi
lakások,
ruha,
lakás,
Neolith
— 201
éle-
temetkezés. Bronzkori fejlettebb cölöp- 202
élet,
bronztvel
csontvázsírok,
ruhák;
varrt
hulla-
égetés, sírhalom, urnatemetkezés, fiallstatti urnasírok gaz-
dagsága, kétféle csontváztemetkezés: verem- és halomsír. Mellékletek. La Téne urnasírok mellett a veremsírok na-
gyobb száma, az elkelk Arav'iscus- római
sírhalmai.
szájban. Columbariumok,
sírkápolnák
Keresztény temetkezés. Római
kardok.
Hajlított
Érem
nviselet.
és
Férfi-
sírleletek.
számára. 204
urak
az
kényelem,
a
üdülés,
szóra-
kozás. Barbárvíselet a két római columnán. fíunn
nomád
életmód,
nk
nk
helyzete,
foglalkozása, viselet, lakás, fürd. Fejedelmi
hunn divat hódítása, lakoma,
italok, ételek,
mulatozás, igricek, bohócok, tánc, dal. Fejedelemtemetés.
Avarok hunn
öltözete,
mongolos
avar hadi zene. Szláu lakás, ház ruha,
nies
zésökben
a
nadrágviselet,
római f-ürd, 206
hajviselete, részei
bajusz,
fölszerelése
és
halántékdiszítés; étke-
lóhus, mézeskalács, italuk tejen kívül
sör, lótej, lóvér. Halotti tor.
a
márc,
életben vagyon- és
Családi
nközösség, többnejség, leánykitevés, náldozat, matriarchátus, a háztartás ftényezje. Frank családi
Rabszolgaság hatása
élet.
ben római módra, gyámkodás,
a
nkkel szem-
n
dolgoztatás, a
embera
n
szabadsága, vagyona, házassági akadályok, házasság
fel-
volta,
nvédelem
bírsággal,
Jegyesség,
vérdijjal.
208
bontása házasságtörés, htlen elhagyás, tévedés stb. címén,
házasság megáldása. Többnejség, gyermekkitevés, eladás.
Gyermekek
kielégítése,
unokák joga, végrendelkezés,
mizsna. Lakás. Római építkezés hatása,
Germán kunyhó,
ala-
palatíum, curtis.
halle, söller; mellékhelyiségek,
gynaeceum, 210
stuba, spicarium, granarium v. grangía, istállók. Scindula. tegula. Padló, oromdísz, faragások.
kényelem
és
A
szél
szeme. Római
germán egyszerség, fekvhely,
tzhely, bálványok.
Viselet,
ruha,
lábbeli,
haj,
világítás,
szakáll.
Nemesek viselete. Római és bizánci hosszú ruha, színes ruha. Fés, tükör, ni fejdísz, ékszerek. Étkezés. Hús, lóhús és egyéb húsok eltiltása. Római és germán fzelék.
XIX
Lap
fszcrezéö, italok,
evszerek,
talterítés,
süt
özaUácö cs
Icitatás.
Gyomorrontás. Étkezések
kiszolgálás,
tálalás,
tncgbccsüléöc. 212
eulogiumok, ülés és asz-
ideje,
valkürök.
földi
hsdalnokok
bohóc szórakozások. Ünnepélyek. Fürdés, vadászat. Temetkezés. Pogány és keresz- 214 tény szokások, babonák. Vezeklruha, hamu, virrasztás, Mulatozás, fegyvertánc, hangszerek.
igricek,
énekek,
barbár
Illetlen,
siralmak. Ablaknyitás,
A
faltörés.
mellékletekkel, étel-itallal,
tétele
temetk
halott
sirba-
kivitele,
si
pénzzel, ékszerekkel.
és keresztény cintermek. Keletelés, emlékjel, körül-
germán temetkert.
lovaglás, tor, agape. Olasz és
si
és
magyar
családi
Finnugor slakás,
élet.
A
a
ház
árja,
Finnugor az ágy, török a bölcs, szék. Finnugor családi viszonynevek, török 216 de
sátrat
is
csak az iker.
jelentett.
sátor
török.
A kisebb török elem nem házasodott össze
smagyarok ? Vlegény, smagyar házasságkötésrl,
az ugor tömeggel. Egynejüek-e az
Gardézi az
vfél, eladólány. s
A
ruházatról.
Anonymus,
kezdetleges
magyar
lakás
Freisingi Ottó,
Flunn, frank, 218
következtetve.
Kézai adataiból
fürd mintaszer a bizánciViselet. A "következtetések
szláv analógiák. Türk sátor,
aknak. 5zékelyház, csángóház. forrásai, ing,
zubbony, kabát és mente
kacagány, guba és nadrága öv,
szr; suba
csizma és
süveg,
és
bunda késbbi. Gatya. 220
tiaj- és
Vadhús
haj- és ruhaviselet. Étkezés.
ködmön, bekecs,
;
szakállviselet.
és hal,
marha
Ni
és ló-
hus. Tej, erjesztett lótej. Nyershus, emberszív mint orvosság, embervér.
A
st.
magyar
galleni
dalolással, fegyvertánccal. Igricek,
evés, ivás, mulatozás 222
kobzok
és sípok. Beteg-
ség, temetkezés a lovas sírokban, halottégetés 12.
———
201
— 223
Bíráskodás és erkölcsi állapot. Honfoglalók és a régibb pannóniai bíráskodás. Római halálbüntetések. liunn bíráskaróbahuzás
kodás,
más
hunnoknál,
gazdagok számára. Civítas helyébe Centena
a
bírói járás,
párbaj-
Egyes iudex
kihallgatás.
Rablás
és
mködése
A
ságnál
vérdijrendszer
háromszázaddal
a
bíróság eltt.
szászoknál
menedék, compositio,
mellett
és
római hagyomány, idézés, felek harca a
Halálbüntetés esetei
frank íus talionis. Egyházi
Eskütársak
istenítélettel.
Germán önsegély, lopás.
vidék malbergje.
lép a
több ilyen egy gau. Comes, scabiní
bizonyít
a bíróság. Vádlott
lés.
szlávoknál, 224
avaroknál,
szláv büntetések. Frank bíráskodás. Vérdijrendszer a
s
a
vezek- 226
római büntetések. Magyar-
késbbi
a
párbaj és
eskütársak
szokása, a vérdíjrendszer egyszerbb, eltér értékegység-
XX Lap gel.
A
A
^jcrmán vérdijrcndszer.
mában. Kínzás
és királyi ótalom.
katonák
mentessége.
A
ellensége hatal-
bíráskodás
ille-
felels-
centena
lázadások. Fegyverviselés korlátozása.
népfölkelés,
Hivatásos
Királyi
grófja.
Palota
feiebbezés.
tékessége, sége,
vádlott
(milites)
cives,
a
s
exercitales had-
A
clipeatus v. scutarius.
Loricatus,
erdóvók
közbiz-
tonság
r-csapata
förster).
A frank bíráskodás és közbiztonsági inézmények a magyar Pannóniában. Centurionatus,
(scara,
schar),
(caballarii,
228
némi maradványa comitatus. Span,
iudex, villicus.
confiniorum, silvarum. és
Szigorú
törzsfk.
Milites, cives, custodes
si magyar bíráskodás. Gyila
büntetések.
és
Nemzetség-
harka,
mint
nemzetbirák. Kézai adata a nemzetközség birájáról. Veszett szolgaság,
helyzet,
kettévágás.
si
erkölcsök.
Idegenek
eltt felötl tulajdonságok. Vitéz, szabadságszeret, fáradhatlan harcos, de büszke s a szolgai
mányok,
a
titkolódzó,
bizalmatlan,
kedv, jószív, tobzódik.
összefoglalás.
munkát
lopás szolgai. Pompaszeret, állhatatlan
kerüli.
Zsák-
gazdag. Óvatos,
alkudozó.
Mulatós
fegyelmezett, de ellensége megalázásában
Nem rosszabb Nemzeti,
másoknál.
társadalmi
— —
önismeret
223 a
közéleti böl-
cseség követelménye, a közboldogulás alapja. Motívumai a
sympathia,
progmatismus,
idealismus.
nincs, mint az egész múlt adataiból telje-5
békés
inductio.
Más megoldás
levonható, lehetleg
A nemzeti társadalom hatalmi
mveldése
élete mellett
önismeretre késztet. Anthropologiai
is
egység. Uralaltáji rokonság, finnugor és török testvérség.
shaza,
ugor,
ungar,
magyar név. Sok kulíurkorszak si mveldés. Török politika
egyesítése. Finnugor nyelv, és
kulturhatás.
Vonzó,
Magyar
beolvasztó
népjellem. Értelmesség,
hatása.
Kedély,
államférfiul bölcseség és erély.
vakmer
öntudat. bátorság,
— 230
Bevezetés.
A
történelem fogalma. A tudományok elemei a mondatok. Ezekben az állítmányt ige, melléknév vagy fnév fejezi ki. Az ige cselekvést, változást jelent, a melléknév tulajdonságot ír le, a fnévi állítmány az alany fnevét viszonyítja önmagához. Ezen elemzéssel megkapjuk a tudományok három fötypusát: a változásokat elbeszél történelmet, a tulajdonságokat leíró természettudományokat s a dolgok viszonyát 1.
keres bölcseletet. Minden változás tárgya értelemben
beszélhetünk
történetérl
is.
a
természeti
s részeik
külön
forrásaik,
módszereik
tudós
nem képes
egyaránt
elismeretek
külön
történelemnek
a
tárgyak,
A tudományok azonban
belsleg megoszlanak
A
lehetne
és
pld.
gyakorlati
miatt,
amelyekben
okokból
ügyességet, gyakorlati
mindegyik
jártasságot szerezni.
eljárások,
valamint
noha mindegyik változásokat, fejldést források
mereteket, gyakorlati
anyagát dolgozza
az
fejlesz-
föl
s
tárgyal.
eltér elis-
fogásokat kivan a tulajdonképeni törté-
nelem, amelynek forrásai az rek társas
a föld
az archaeologiát, a nyelv- és irodalom-tör-
tették a geológiát,
Ezektl eltér
ily
külön tudományokká fejldnek
eredmények más-más rendszerei külön tudományokká ténelmet stb.
s
irott
életében érvényesül
emlékek
s
tárgya az
embe-
Ehhez igen közel része és a népek störténete, fejldés.
ugyan a philologia történeti mégis ezek müvelése specialistákat, philologusokat s archaeologusokat kíván. A rokontudományok egymást segítik s egyáll
más eredményeit
A
a
javára értékesítik.
mint az emberek társas fejldésérl szóló
történelem,
tudomány, a
maguk
maga
sajátos
körét gyakorlati okokból elször
legméltóbb tárgyára, az emberiségre vagy ennek kisebb cso-
mennyiben ezek az emberek akár mint egyének hatnak társaikra, akár mint typusok jellemzk a hozportjára
szorítja,
a
zajuk hasonlókra, akár mint tömeg kollektív erejükkel éreztetik
másodszor az emberek
hatásukat;
életében
társas
is
a
nem a változásoknak összefüggéstelen egyhanem a bels, szerves összefüggését, a melyben
fejldést keresi, másutánját,
egymáshoz. Mint-
a részek mint ok és okozat kapcsolódnak
hogy pedig az ok idben szükségképen megelzi az okozatot,, ennélfogva a történeti eladás föltételezi, megköveteli az emberi tények, események és állapotok idrendjének ismeretét, ámbár ezt nem szükséges mindig eltérbe tolni, st az eladás élvezetességének rovására nem is szabad sürün feltüntetni.
A el
történelem
fejldésében
történelem
:
fokát.
gyönyörködtetés,
célja szerint
az
Az
a
elbeszél,
ért
gyakorlati s a fejldéses
referáló
történelem fcélja a
rokonérzésbl és ellenszenv-
kielégitése.
Ennek a
történetírásnak
követje Livius. gyakorlati, pragmatikus történetírásnak, mely fleg állam-
klasszikus
A
elbeszél,
a természetes
bl ered érdekldés
egymásután három fokot
férfiak
képviselje és
okulására
bizonyos
készül
atyja
s
államelméleteket
tanulságokat
igazolni
könnyen irányzatossá
azért
a
Herodotos,
lesz,
vagy
sokszor erlteti,
cáfolni
törekszik,
klasszikus képviseli
Nepos
Thuky-
Legújabb s legideálisabb a fejldéses, genetikus történelem, mely magát a fejldést keresi s a multat lehet híven igyekszik rekonstruálni, megrizve lehetleg tárgyilagosságát, menten a rokondides,
Polybios,
érzéstl és a
Cornelius
keresett okulásoktól
:
és
Tacitus.
a tiszta
történeti igazsá-
tle lehetén megközelíteni a kutatás, elemzés, kritika pontosságával s a szétszórt adatok kombinálásának és plasztikus eladásának történeth mvészetével. Ezt tökégot törekszik
letesen megvalósítani alig
lehetséges, de törekedni reá szük-
séges. 2.
Az egyetemes történelem korszakai. Az
egyete-
mes történelem rengeteg anyaga okvetlenül tagolásra szorul, hogy részeiben és egyre fokozódó magasabb egységeiben áttekinthetbb összhangzó
egészet, rendszert alkosson. Mint-
hogy az emberiség élete az id és tér kereteiben mozog; bels természete, célja és eszközei szerint pedig a történelmi
:
azért a történelmi
tésében
részint társadalmi,
politikai, állami,
élet részint
anyag felosztásában, rendszerének az
egyrészt
id
és
tér,
fölépí-
másrészt a hatalmi célokért
dolgozó államok
és eszközökkel
mveldési
s a
békésen
mveld
tár-
sadalmak szerepelnek. A pogány ókorban az emberiség egységének, közös eredetének hite nemi volt meg; akkor csak politikai s ethnikai egységeket ismertek. A kései görög történetírók egyetemes történelmei tulajdonképen csak a hellén és római világról szólnak, amelyek régibb keleti világbirodalmak egy részét is
magukba
olvasztották.^
isteneiktl és
magukat,
A különböz
si földjükbl a
kiket
(autochthon) szülötteknek hitték
majd magasabb, majd
hatalom
politikai
alsóbbrend lényeknek
földek lakói a saját külön
tüntetett
Krisztus hite, a keresz-
föl.
elször az emberi nem közös származásának, testvérségének tudatát s ez tette lehetvé igazán az emberiség közös, egyetemes történelmének megírását és közös ténység terjesztette
alapon
való
el
áttekintését,
A
Kr. u. IV.
században
történetírója, Caesareai
Eusebius,
tagolását.
Nagy Konstantin korának
megkezdte hat ószövetségi és pogánytörténelmi egyidejnek vett
korszakhatár megállapítását
zsinatig (325).^ Szent
dékrendi számítása
emberi (Noéig,
életkorhoz
^
és
születésétl a nicaeai
Ágoston Máté evangéliumának nemze-
alapján-^ hat aetas-í
Ábrahámig,
a
teremtés
Dávidig,
a világ végéig).
születéséig,
Ábrahám
hat
babyloni
állapított
meg
napjához
hasonlóan
a földöntúli
kyméi Ephoros: „Históriai koirón praxeón"
Aioliai
ténelme a dór
vándorlástól a
makedón
Krisztus
fogságig.
Hetedik aetas
a hat
c.
élet
világtör-
korszakig, 340-ig terjed Kr.
e.,
és csak kiírása, utánzása Herodotos müvének. Az Augustus-korabeli Diodoros Sikulos „Koiné bibliothéké" címen írt világtörténelmet Caesar gall háborújáig. Szerinte az egész emberiség egy nagy közös államot (polis) alkot,
a mi
stoikus és
római világpolgári felfogásra
vall.
Csak
kompilálja az elözö görög, római forrásokat. 2
Izaiás, a
Az egyidejségek Eusebius szermt:
Templom
Troia eleste, ^
Máté
— Ábrahám, Mózes, Sámson,
helyreállítása, Krisztus prédikálása,
— Ninus, Cecrops,
olimpias, Dárius 2-ik éve, Tiberius 15. éve.
I.
I.
17.
Ábrahámtól Dávidig 14 nemzetség, s ugyanannyi és innen Krisztusig. Ez három aetas.
Dávidtól a babyloni átköltözésig
Jeromos Dániel jövendölései alapján négy monarchiában látja kimerítve az emberiség egész Szent
örök szombatja. (2, 7)
make-
chald, a méd-perzsa, a
babyloni
földi történelmét: a
don-görög és a római világbirodalom korában. A hat aetas és a négy monarchia rendszere uralkodott a középkor történeteiben, hol a Krisztus születésétl való számítást Dionysius Exiguus római
apát
532—626.
évekre,
a saját korától egv^
századra szóló husvéttáblázatban és Beda Venerabilis (f 735) „De sex aetatibus mundi" c. chroniconjában alkalmazta elször.
De már
a középkori történetírók érezték a hatodik aetas,
a negyedik világmonarchia
sának
püspök
Frechulf
szükségét.
Romulus Augustulusszal
különbségeit és tagolá-
lényeges
befejezi a
korában
Karolingok
a
római birodalom történetét
gentium uralmát. Freisingi Ottó püspök, Barbarossa történetírója, a négy monarchia után ötödik, könyvét a frank monarchia tárgyalásával kezdte. Ám a négy s aztán elkezdi a reges
monarchia
van még Sleidán
A
megmaradt
azért
Károly
V.
„De
inkább tudatossá (1532)
római
hódításától
a
mveltség különbségeit a
mind-
és középkori
fiorentine"
bukásától,
Legjobban
is,
munkájában.
nagy különbség az antik
birodalom
kezdi.
történetírójánál
tanulmányozása folytán
irodalom lett
c.
st meg-
Ottónál,
nevezetes
Macchiavelli „Istorie
közt.
a
korának
quattor monarchiis"
klasszikus
mveltség
Freisingi
c.
munkáját
germán
Itália
meg-
érezték az ókori és középkori
philologusok,
kik a régi
es
kus latinság és a humanista latinság közé
klasszi-
barbár
latin-
vagy médium aevum-nak kezdték
ság korát média aetas-nak nevezni. Christoph
elször
mazta
három
korát
szakai
szerinte:
Cellarius (f 1707) hallei professor alkaltörténelmi kompendiumaiban a latin nyelv
megkülönböztet /.
felosztást.
História Antiqua
A
Nagy
történelem korKonstantinig,
//.
Hist. medíi aevi Konstantinápoly bukásáig, ///. Hist. nova.
Az assyrologia és aegyptologia keleti
nagy különbséget.
kettéosztása ép úgy, mint
nak
görög-római kor mveltsége közt
ókor és a klasszikus
fönnállott
látszik
a francia
fölfedezései föltárták a
Szükségessé
ahogy az újkor
forradalom
óta,
vált tehát is
azért
az ókor
lényegesen másitt
is
megkülön-
legújabb
a
böztetjük
kort.
Az egyetemes történelmet
tehát
mveltségi alapon öt nagy korra osztjuk. Legújabban abszolút felosztásra keresnek alapot. Erre törekedtek már Hegel, Michelet és Comte, nyomukban pedig a sociologusok. Rümelin tübingeni egyetemi tanárnak és statisztikusnak a nemzedékek fogalma- és tartamáról szóló fejtegeLorenzet
0.
tése
elméletre késztette/ hogy
arra az
három
generatio apától az unokáig egy századot, egyszersmind tör-
melyben a három nemzedék közvetlenül hat egymásra olyképen, hogy a középs nemzedék az apától örökölt jókat iparkodik az egységet,
ténelmi
erkölcsi
lelki,
egységet
unokákra áthagyományozni, a náluk
talált
jelent,
elvetnivalókat pedig
ezektl távoltartani. Legközelebbi magasabb mértékül ajánlja Lorenz
a
adatokat
300 merít
és
600
a
korszakot
éves
kereszténység
s
ennek
történetébl.
igazolására
Ám könny
három nemzedék törvénye" nem ád abérvény idömértéket a történelem számára,
megérteni, hogy „a szolút, általános
mert különböz éghajlat
különböz fogékonyságú
alatt
s földrajzi
viszonyok közt él,
és vérmérséklet népeknél a törté-
nelmi hatások és fejldési korszakok
különböz idtartamúak,
némelyeknél gyorsabb, másoknál lassúbb lefolyásúak.^
Nemzeti történelmek korszakai. A világtörténelem fejldésfolyamába nem egyszerre kapcsolódnak bele az összes népek s bekapcsolódásuk is igen különböz hatású. 3.
Az emberiség történetében
^
—
Die Geschichtswissenschaft
úgy
in
vélik
újabb tudósok^
—
Hauptrichtungen und Aufgaben.
Berlin 1886.
Az eddig mondottak legszebb, legalaposabb részletes kifejtéBernheim „Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichts2
sét
1.
philosophie" kiadás 842
c. 1.)
sok kiadást ért nagy munkájában Leipzig. (1908. 5. 6. Kis kiadása a leipzigi Göschen cég „Sammlung"-jában:
Einleitung in die Geschichtswissenschaft. 1909. 156
1.
Breysig berlini, Lamprecht leipzigi egyetemi tanárok stb. elméalapján érdekesen szól a kérdéshez és elveiket a magyar történelemre ^
letei
Kármán Mór „Egy kis történetphilosophia" címen (BudaSzemle 1908.) Innen kezdve egészen a nyugateurópai és a magyar történelem hat korszakos áttekintéséig bezárólag Kármán szellemes fejtegetését vesszük alapul, mely kétségkívül érdekes kísérlet a legmoderis
alkalmazza
pesti
8
valódi
egységes
önálló
életet
nyelv, közös
mert a közös
az egyes népek élnek,
csupán
hagyomány
A
nemzedékeket nagy egésszé fzik össze. történeti egységként legajánlatosabbnak pai
mveldés
korbeli
nemzetinél nagyobb
látszik a
érzés és
köre. Erkölcsi
különböz
a
nyugateuró-
eszmei felfogás dol-
gában három társadalmi typust lehet megkülönböztetni, amelyek egy nép történetében csak fokozatosan jelentkezhetnek egymásután. E három typus: a törzsi, a rendi s a nemzeti társadalom. Fképen a múlt hagyományán csügg s az sök emlékén alapul a
törzsi
mozgalmait,
a rendi társadalom
ménysége fzi egybe
A
tagjait (?).
közösség, a jelen érdekei
megalkotandó
s a
saság, állam
és a nemzet,
nem
fejldési
mert amazok
jöv
re-
harmadik fokán a nemzettest
a fejldés
Hegeli hármas mozzanat
—
irányítják
—
mint
fokozat,
egymás
család, polgári tár-
a
törzs,
együttes
mellett
rend részei
minden nagyobb szervezett közösségnek, mig ezek egymásután három külön kort jelentenek. Mindegyik kor két részre válik: az illet felfogás és
életrend lassú kialakulása s küz-
delmei után következik ezen közélet összesen minden lehet
mveldési
megkülönböztetni.
érvényesülése. így kör fejldésében hat korszakot teljes
Kürt Breysig berlini egyetemi tanár
„Der Stufenbau und die Gesetze der Weltgeschichte" (Berlin és 1905) c. mvében minden nép kifejlésére felvesz egy
s
késbbi középkort, végre egy
ókort, egy korai és
újabb
korszakot.
Kari
Lamprecht
és leg-
új
egyetemi
leipzigi
tanár
„Moderné Geschichtswissenschaft" (Freiburg 1905) c. értekezésében ezt a hat korszakot veszi föl I. 1. animismus 2. :
nebb történelmi rendszerek egyesítésére és magyar történelmi értékesítésére, ámbár gyöngéje ugyanaz, mint általában az abszolút történelmi rendszereké:
mesterkélten,
erltetve
keresi
ki
az
elmélet
törvényeit
évszámokat és tényeket, elhallgatva mindazt, a mi nekik ellenmond, a mi igazolná a küls keretekbe nem szorítható, természet-
igazolni látszó
nem szabályozható emberi akaratszabadságot, amelyben a küls természeti és erkölcsi hatások eredménye csupán erkölcsi törvények szerint érvényesül a másik gyöngéje, hogy a fejl-
törvények biztosságával
;
dés irányát a saját kora felfogása alapján föltétlenül megállapítani
épen nincs
s
már a
följogosítva.
befejezettségét
is látja,
jósol,
biztosan
a
akarja
mire tudásunk
symbolismus,
typismus,
3.
II.
4.
conventionalismus,
individualismus, 6. subiectivismus. Öt newyorki
tében
130
fejtette
ki
elméletét s
pedig ezen
Kifejtette
1.)
alapján,
másodszor
amelyet ezen
elméletet
elmélet szerint
is
III.
5,
eladás kere-
kiadta (Berlin 1909,
a német
történelem
bocsát közre. Az ani-
mismus a germán nép azon lelki állapota, amikor képzelete már gazdagon gyjti benyomásait a természetbl és emberi környezetébl, de mvészete, költészete még nincs. A symbolismus korában már megnyilatkozik lelki élete a jogi jelképes szokásokban,
mythologia
a
megalkotásában,
hangzatosabb
rythmusos beszédben. Aztán kezddik a hajlamok, tehetségek kifejezdésének megoszlása s az egyformából kiválnak a typu-
melyeknek további eltéréseit szabályozzák a conventiók. Majd kiemelkednek az egyéniségek (individualismus), kik sok, a
a tehetségek
utoljára kivívják
érvényesülésének
mentül
na-
gyobb szabadságát (subiectivismus) a mvészetekben és az egész társadalmi életben. Lamprecht u. n. socialpsychikai alapon veszi föl a nemzeti élet fejldésének történelmi korszakait.
A
hármas, illetleg hatos felosztás érvényesül a gazdál-
kodás történetében
Elször
is.
a házigazdaság rendje uralkodik,
amikor a gazdálkodás eredményét maguk a termelk fogyasztják
Második fok a helyhatósági gazdálkodás, mikor a vá-
el.
rost nyers
a város.
terményekkel
Harmadik fok
ellátja *az
szerint
és hitelgazdálkodás.
A
hat korszak jön létre.
iparcikkekkel
országos vagy nemzetgazdaság.
a felosztás alapja a gazdálkodás
kicserélésmódja
meg
a vidéke, ezt
szervezete.
A
van terménygazdaság,
Itt
termelt javak
pénzgazdaság
két csoport egybekapcsolásával megint
Az els szemporitot Blücher, a máso-
dikat Hildebrand emelte ki. Schmoller szerint az 1. korszakban
az emberek hordák s atyafiságok szerint élnek vándormódra,
könnyen bomló közösségben vezet
tartja
össze
;
a 2. korszakban
a közéletet, a törzsekbl
benne agrárius házigazdaság
;
ers
hadiszer-
állam
támad
s
a 3. és 4. korszakban kialakul
a városi gazdálkodás alapján a territoriális államrend s a tár-
sadalmi
osztályok és közjogi
rendek
élete
;
az 5. és
6.
kor-
szakban kifejldik a nemzeti öntudat, az országos gazdálkodás, •önálló
mveltség
és nemzetközi, világkereskedelmi- kapcsolat.
10
nyugateurópai történelem korszakai. Már csak azért is, hogy a magyar történelem európai kereteit megkapjuk, tekintsük át a nyugateurópai mveltség fejldésének 4.
A
korszakait.
A
nyugatrómai birodalom bukása
donképen
Odovakaré
császár atyja ép úgy, mint
Galliai és itáliai hadjáratáról s
korszakalkotó hatását.
örököse fejét
A
utolsó római
emberei voltak.
Attila
mondák
elterjedt
jelzik
európai
Róma fpapja, az állitja meg a barbár
keresztény
ftekintélye
és erkölcsi
az ókor vége tulaj-
fzdik. Az
hatalmas alakjához
Attila
s
óvilág világ
romboló útjában. Valóságos typusok. Nagy Leo pápában
világos
tudata
mint kifejezte beszédében.
szék
az apostoli
él
mondott
egyik
képviselje
legkiválóbb
viszont
Attila
néphez
római
a
ezt
hivatásának,
történeti
új
ünnepi a törzsi
alapon szervezett hatalomnak. Hatása, sikere ad irányt a népvándorlásnak, mellyel 450 körül egyszerre megindul nagyobb
Eddig tartott az 1. korszak, törzsi életrend lassú kialakulása, amelyrl Tacitus és más római írók hagytak fönn adatokat. Ezen elkészít
arányokban a nyugateurópai népek
korszak
következett
után
uralma (450
— 750.).
életrend
törzsi
belül
nép és or-
mert az atyafisá^i
igazi egységet,
fogás, az uralkodó család
A
korszak, a
2.
E háromszázados idn
szág sehol sem alkot hovatartozása
a
története.
fel-
versengése
dönt népük
vezet nevelés
és szervezés
tagjainak
fölött.
római egyház veszi
munkáját, miután
át a
felszabadul
a
császárság
keleti
hivatalos
népek körében els tényezje lesz a rendiség kialakulásának. A 751. évi koronázás új kor kezdete. Az izlam ellen kifejtett védelemmel Martel Károly elkészítette s a pápa tekintélye szentesitette a Pippinidák és Karolingok uralmát. A törzsi életfelfogás és szervezet fenhatósága
alól,
hierarchiáját s a
helyébe lassankint, három század ki,
mely aztán a
(1050
—
1350.).
4.
Már
barbár jogszokásaitól
korszakban az
elz
alatt
a rendi felfogás alakul
teljesen
korszakban
érvényre
az
emelkedik.
egyes
törzsek
eltéren a kapituíárek atyafiságra való
tekintet nélkül szabályozták az ország
érdekében. Ennek szolgálatára
kormányzását a közjó
tökéletesíteni
kellett
els
sor-
;
11
ban az egyházi
Erre
rendet.
1050-ben
mint Hildebrandot
akit
Clunybl
tanácsosul
s
törekedett vitt
magával
IX.
pápa
alatt
négy
aki aztán
Gergely pápa,
VII.
Leo pápa gyakorol
elssorban a pápaválasztás függetlenitésére, aztán az egyházi rend reformálására. Az angol-normann rendiség kialakulására dönt volt, hogy Hódító Vilmos Hildebrand nagy
befolyást
pártfogása mellett jutott az angol trónra.
ság buzdította keresztes
a
Lanfranc
amelyek
háborúkra,
mozgalom
stúdium
a
is,
elsegítették
a
tartományi
korában indul meg az a mely a regnum és sacerdotium mellé Hildebrand
szervezéséhez
Bec-apátságban
vezetett
1045-ben
:
iskoláját
s
innen
meg
alapítja
indul
Szent
ki
els nagy embere. A stúdium-tanulmány
Anzelm, a schola
mint az egység és tekintély mert
pápa-
föllelkesült
a fejedelmeket közös keresztény vállalatra,
föl
rendek szervezkedését. szellemi
A
valamint a lovagi
egy újabb képviselje válik
intézmény
európai
az
ki
közösségben
minden ország fegyveres népét egybefüzte és közös
vállala-
tokba egyesítette, épúgy a doctorok, magisterek és scholárisok egyeteme, a stúdium generálé, társas egységbe fzte a leg-
különbözbb népek legkiválóbb fogás egyik legnemesebb
elméit.
Ez
volt a rendi fel-
hajtása s alapja a harmadik
nagy
kor kialakulásának.
A
renaissance kezdete egyidej a nemzeti érzület és álla-
miság tudatának
ébredésével,
küzdelmet a rendiség szelleme költözött,
Rienzi
mely aztán
a
megindította a
Mikor a pápa Avignonba fölidézi a római nép ókori
ellen.
szónoki ereje
nagyságának emlékeit, a köztársaság szellemét mányzat,
itáliai
egység,
st
világimperium
s
az
önkor-
visszaszerzésére
Azon évtl, mikor Cola di Rienzi IV. Károly császár járult, 1350-tl számítják a német renaissanceot. Petrarca
izgat.
elé
Rienzi
tribun föllépését
egy
új
világ,
az
aranykor
hajnal-
hasadásának mondta. Épen háromszáz évvel a pápaválasztás függetlenítése után függetlenítette Károly császár aranybullája
1356-ban a császárválasztást
A
s teszi ezt
renaisance legdöntbb ténye az
a
közmveldés
a
miben segítségére
nemzeti fenhatósággá.
államiság
laicizálása s a nemzeti
új
fogalmazása,
irodalmak keletkezése,
volt a sajtó föltalálása és az
új.
reformatio.
10
A
nyugateurópai történelem korszakai. Már csak azért is, hogy a magyar történelem európai kereteit megkapjuk, tekintsük át a nyugateurópai mveltség fejldésének 4.
korszakalt.
A
nyugatrómai birodalom bukása
donképen
Odovakaré
császár atyja ép úgy, mint
Galliai és itáliai hadjáratáról s korszakalkotó hatását.
örököse fejét
fzdik. Az
hatalmas alakjához
Attila
A
utolsó római
emberei voltak.
Attila
mondák
elterjedt
jelzik
európai
Róma fpapja, az állítja meg a barbár
keresztény
ftekintélye
és erkölcsi
ókor vége tulaj-
s az
óvilág világ
romboló útjában. Valóságos typusok. Nagy Leo pápában
világos
tudata
mint kifejezte beszédében.
szék
az apostoli
él
mondott
egyik
képviselje
legkiválóbb
viszont
Attila
néphez
római
a
ezt
hivatásának,
történeti
új
ünnepi a törzsi
alapon szervezett hatalomnak. Hatása, sikere ad irányt a népvándorlásnak, mellyel 450 körül egyszerre megindul nagyobb
Eddig tartott az 1. korszak, törzsi életrend lassú kialakulása, amelyrl Tacitus és más római írók hagytak fönn adatokat. Ezen elkészít
arányokban a nyugateurópai népek
korszak
után
uralma (450
következett
— 750.),
új
nép és orfel-
dönt népük
vezet nevelés
és szervezés
fölött.
munkáját, miután
zje
belül
versengése
tagjainak
római egyház veszi
fenhatósága
életrend
törzsi
mert az atyafisá^i
igazi egységet,
fogás, az uralkodó család
A
korszak, a
2.
E háromszázados idn
szág sehol sem alkot hovatartozása
a
története.
alól,
át a
felszabadul
a
hierarchiáját s a
lesz a rendiség
hivatalos
népek körében els ténye-
kialakulásának.
kor kezdete. Az izlam ellen
császárság
keleti
kifejtett
A
751.
évi
koronázás
védelemmel Martel Ká-
pápa tekintélye szentesitette a Pippinidák és Karolingok uralmát. A törzsi életfelfogás és szervezet helyébe lassankint, három század alatt a rendi felfogás alakul ki, mely aztán a 4. korszakban teljesen érvényre emelkedik. roly elkészítette s a
(1050
—
1350.).
Már
barbár jogszokásaitól
az
elz
korszakban
az
eltéren a kapitularek
tekintet nélkül szabályozták az ország
érdekében. Ennek szolgálatára
egyes
törzsek
atyafiságra való
kormányzását a közjó
tökéletesíteni
kellett
els
sor-
;
11
ban az egyházi akit
Erre
rendet.
1050-ben
mint Hildebrandot
Clunybl
tanácsosul
nagy
vitt
dönt
a
keresztes
a
Az angol-normann
amelyek
elsegítették
tartományi
a
korában indul meg az a
Hildebrand
mely a regnum és sacerdotium mellé 1045-ben alapítja meg szervezéséhez vezetett is,
:
Bec-apátságban
Lanfranc
rendi-
hogy Hódító Vilmos Hildebrand az angol trónra. A föllelkesült pápa-
hábonikra,
mozgalom
stúdium
gyakorol
függetlenitésére,
a fejedelmeket közös keresztény vállalatra,
föl
rendek szervezkedését. szellemi
pápa
Leo pápa
volt,
pártfogása mellett jutott
ság buzdította
IX. alatt
a pápaválasztás
aztán az egyházi rend reformálására.
ség kialakulására
Gergely pápa,
VII.
magával
négy
aztán
s aki
elssorban
befolyást
törekedett
Anzelm, a schola
iskoláját
s
innen
indul
Szent
ki
els nagy embere. A stúdium-tanulmány egy újabb képviselje válik ki intézmény az európai közösségben
mint az egység és tekintély
mert
valamint a lovagi
és közös
minden ország fegyveres népét egybefüzte
vállala-
tokba egyesítette, épúgy a doctorok, magisterek és scholárisok egyeteme, a stúdium generálé, társas egységbe fzte a leg-
különbözbb népek legkiválóbb fogás egyik legnemesebb
elméit.
Ez
volt a rendi fel-
hajtása s alapja a harmadik
nagy
kor kialakulásának.
A
renaissance kezdete egyidej a nemzeti érzület és álla-
miság tudatának ébredésével, küzdelmet a rendiség szelleme költözött,
Rienzi
mely aztán
a
megindította a
Mikor a pápa Avignonba fölidézi a római nép ókori
ellen.
szónoki ereje
nagyságának emlékeit, a köztársaság szellemét mányzat, izgat.
egység,
st
világimperium
Azon évtl, mikor Cola
elé járult,
Rienzi
itáliai
az
önkor-
visszaszerzésére
Rienzi IV.
di
s
Károly
császár
1350-tl számítják a német renaissanceot. Petrarca
tribun föllépését
egy
új
világ,
az
aranykor
hajnal-
hasadásának mondta. Épen háromszáz évvel a pápaválasztás függetlenítése után függetlenítette Károly császár aranybullája
1356-ban a császárválasztást
A a
s teszi ezt
renaisance legdöntbb ténye az
közmveldés
nemzeti fenhatósággá.
államiság
laicizálása s a nemzeti
új
fogalmazása,
irodalmak keletkezése,
a miben segítségére volt a sajtó föltalálása és az
,új
reformatio.
12
De már a
a reformationak
román
fajok s az olasz
érdekeket
ellentétek adtak
„cuius
állami
nemzeti
regio,
hamar
is,
háttérbe szorul.
A
ott,
azt
a
ki
a
Politikai,
hatalmakat
a
érdek csak-
vallási
eszközzé
vallás csak
lesz a fcél,
Mikor a küzdelem ennek javára
ugyanakkor fogalmazzák meg
nyitják
fejezdik
elvében.
religio"
csoportosítják
nemzeti akarat souverainitását,
val,
nemzeti féltékenység és
melyben így a
az államhatalom érdekében. eldlt,
mely sokáig francia
Politikai érdek
illius
érdekek
harmincéves háborúra
ellen,
szóval a
nagyobb ert.
reformatio és
pápaság
más
szolgált,
is
a németek ellenszenve a welschek,
is
s
Milton
Hobbes a ezzel meg-
és
a népfenség elvét,
az angol puritán, independens forradalom diadalá-
a
háromszázados
6.-ik
(1650
korszakot
— 1950),
a
melynek tetpontja a francia forradalom nemzeti diadala a szomszéd idegen hatalmak szövetségei ellen. Cromwel köztársasága látta el eszmékkel a második angol forradalmat, s az amerikait és francia forradalmat. Milton 1649. évi kiáltványa a népfenség tanát választott népképviselettel,
ki
fejti
választójoggal, vallásszabadsággal
Hobbes 1651.
választásával.
az
államfenség
abszolút
s
egyenl
egyház és állam
évi Leviathanja
mathematikailag
szét-
fogalmazza
rideg
elvét,
meg mely
meggyzdést is a politikai hatalom alá nygözi. Ily módon a nyugateurópai fejldés minden eddig elgondolható fokra eljutott, st már a hatodik, utolsó korszak még
a vallási
tetpontját
De
sához.
meztethet
is
ez
meghaladta
rég a
jóslatszerü
bennünket
az
rendszerrel szemben, a relatív,
jobbnak tesíti,
viszonylagos látszik az
javítja,
s
rohamosan közeledik buká-
következtetés
óvatosságra
a
melynek abszolút
értéket
legjobban
figyel-
föntebbi
történelmi
értéket
nem, csak
tulajdoníthatunk,
a
mennyiben
eddigi rendszereknél, vagy ezeket tökéle-
keresi
mélyebb socialpsychikai
alapjait a törté-
nelmi korszakoknak.
Érdekes észrevételek e rendszerben,
hogy mindenik korszak tartama megegyez, hogy a kiemelt események jelentségét már idejökben felismerte a kortársak vélekedése, hogy a fejldés tetpontja szigorúan a közepére esik t. i. 150 évre a kezdet után (Nagy Sz. Gergely pápa 600, III. Incze
:
;
13
1200, Napóleon
1800 körül az egyes korok fképviseli, az átmeneti korszakokban Nagy Alfréd 900, II. Gyula pápa 1500 körül), s hogy a fejldés tetpontja után egy-két évjelentkezik,
Columbán
mely elkészíti ír
eszményitése
alakulások
régibb
tizeddel
missziói a
további
a
folytán
ellenhatás
átalakulást, u. m. Sz.
germán országokban,
a clunyi reform,
protestáns reformatio, végül a romanti-
a kolduló rendek, a
emelkedett felfogása talán elkészítje volt
cizmus, melynek
nagy feladatok, béke,
a szellemi, erkölcsi
stb.
nemzetközi in-
tézésének. 5.
Magyarország történelmének korszakai. A nyugatpárhuzamos korszakokban
európai fejldéssel a
magyar történelmet is. A magyar nép a honfoglaláskor
körülbelül oly fokon
másfél századdal elbb, a neti tapasztalat,
2.
alakulás kezdetéhez,
midn
a magaslatára
akkor kezd a
s
lan
valamely typikus
jut el
már
az európai közszellem annak
uralkodó
kor
törekvése
mikor nyugaton már bomlóban van. E
igazi érvényre jutni,
népünk a haladás egyik fokát sem
miatt
társadalom
korszak végén. Általában törté-
hogy népünk akkor
ért,
900-ban
törzsi életet él s
nyugateurópai
mint a
áll,
áttekinthetjük
tisztaságában és
fejthette
értékében.
tartalmi
ki zavarta-
Mveldésünk
így
szakadozott, fogyatékos, szervezeti bajokban sinldik.
Fejldésünk
korszakai
a
nyugateurópai
párhuzamosan, másfélszázados késésekkel I.
teljes
1.
2.
korszakokkal
(?)
korszak: a törzsi életrend lassú kialakulása, majd
érvényesülése az
a honfoglalóktól
itt
shazában
talált
és a
idején
állapotok eredete és hatása.
IL 3. korszak: átalakulás a
törzsi
felfogásra a nyugati, egyházi hatások zárthelyi gazdálkodásról
vándorlások
a
életrendrl
a
rendi
folytán, s átalakulás a
helyhatósági
gazdálkodásra,
ter-
ménygazdaságról a pénzgazdaságra (900—1200); e korszak nevezetes dátumai félszázadonkint vérszerzdés vagy inkább :
fejedelem választás és honfoglalás (900
k.),
a nyugati terjesz-
kedés és kalandozás korlátja az augsburgi ütközet jes
er
fejldés kezdete
bizonyságául
I.
;
a belter-
Szent István koronázása (1000), a bels András visszaszorítja a nyugati császár
—
;
14
bels
fenhatósági törekvéseit; a
dalmát hódolás (1105 k.), II. Géza függetlenségét Nyugat-Kelet ellen s uj
hozása Kálmán idején
megóvja az ország erket telepít le. korszak
4.
s a
a rendi szervezet
:
ban, földesúri territóriumokon
dátumai
teljes
helyható-
kifejtése,
autonómiák megyékben, városok-
sági s pénzgazdálkodás, az
vezetes
szilárdság és béke törvény-
— 1500);
(1200
félszázadonkint
III.
:
Ince
e korszak ne-
Imre
tekintélye
keresztes fogadalmában és fúri összeesküvés az idegenlelkü királyné ellen (1200 kör.) lismus, helyihatóságok lasztás,
ököljog (1300
;
dynastia változás,
;
k.)
bels
;
siség; török háborúk,
hadjárat,
országrendiség
(1400
után várépitések, feuda-
tatárjárás
megszilárdulás,
nápolyi
a
furak,
forradalom,
oligarchia
k.),
szabad király vá-
válsága,
városi
király
haza-
hozatala. III.
korszak
5.
:
átalakulás a rendi életrl a nemzeti élet-
felfogásra, helyhatósági gazdálkodásról
országos gazdaságra,
pénzgazdálkodásról a hitelgazdaságra (1500 tesebb mozzanatok félszázadonkint teszik törvényes elvvé s
(1505
k.),
kísérlet a
;
neveze-
nemzeti király választását
jogszokásokat
kodifikálják
nemzeti egység helyreállítására
;
Bocskay
Rákóczy Ferenc fogsága Mária Terézia a nemzet vitézségére
fölkelése (1604), linzi béke fölkelése (1703
hazai
a
:
— 1800)
k.),
;
és
11.
és
hségére támaszkodik. 6.
2100),
A
korszak: az
nemzeti
országos
élet teljes
gazdálkodás
és
érvényesülése (1800
hitelgazdaság
nevezetesebb mozzanatok félszázadonkint:
uralma
Martinovics moz-
galma s a magyarrá lett fherceg-nádor, osztrák császárság és a magyar nyelv közéleti térfoglalása (1800 k.), a nemzeti állam válsága, szabadságharca és az absolutizmus parlamenti válság, független többség (1901
k.)
;
millennium,
Még
két szá-
zad hátra van a nemzeti érdekek kifejtésére.
Kármánnak
keztünk megérteni világos,
zolást
noha igyemagyar részében kevésbbé
ez a „kis történetphilosophiá"-ja, s kiegészíteni,
ámbár nagyjában kétségkívül nyer
megállapított
itt
különösen
elv,
hogy a
az
a
teljes
találó.
Meglepen
iga-
nyugateurópai
fejldésben
érvényesülés
korszakának
15
közepén
tetpontját
el
hogy a rendi
látjuk,
(1200
éri
— 1500)
a
jellemz
a kor
korszakában
teljességének
életfelfogás
tetzdés 1350-re
esik,
mikor
törekvése,
tehát a rendi viszo-
nyok megszilárdításában anynyira fontos siségi törvény keltének idejére. Ugyanígy azt kellene következtetnünk, ha a történelemben szabad volna jósolni, hogy a nemzeti élet szempontjából legfontosabb mozzanat 1950 táján fog bekövetkezni. Igazolást találhatunk azon második tapasztalat érvényességére
is,
hogy
egy-két
után
elkészít reactio mert csakugyan 1360 alkalmazzák elször a lport, kerülnek szembe bandé-
jelentkezik az uj kort
táján
tetzdés
a
évtizeddel
riumaink
a
hitegységre
törökkel,
törekv
;
s
kudarcot
vall
térítéseivel
Nagy
Lajos
király
már pedig a rendiségre
;
lpor mért legnagyobb csapásokat,
gyön-
banderialismus
a
a
háborúk tárták föl s a hitegységért és vallásszabadságért való küzdelmek töltötték be utóbb a nemzeti életfelfogást kialakító korszakot. Mindazonáltal okos dolog géit a török
az
évszámtörvényeket
ily
6.
nem
erltetni.
Társadalom és mveldés. A nagy belül tovább
szakokon, ezen idtagoláson történelmi anyagot
akár id, akár
tér,
történelmi kor-
is
tehát
tagolhatjuk
küls
a
keretei,
akár pedig bels tartalma, a fejldés fokai, illetleg a tételek természetes sora szerint.
A
tagoláson értjük
való
tér szerint
területek, nemzetek, népek,
a történelmi anyagnak országok,
általában föld- és néprajzi viszonyok szerint való beosztását,
amelyeknek egymásutánjában a zás és
fképen
ideje irányadó,
a történeti hatás
és okozati viszony
A
földrajzi fekvés, a leszárma-
mentl inkább
hogy az ok
érvényesüljön.
történelmi tételek rendszerében ismét vagy az okozati
pedig a fölé- és alárendeltségi viszony, a
vagy
idbeliség,
és fejldésbeli egymásután, tehát bizonyos
tétel
körének
ter-
mészetes elosztása érvényesüljön. Legáltalánosabb, legtágabb
kör
tétel
:
az emberiség, az
emberi
társadalom vagy társa-
dalmak egyetemes történelme. A társadalom mint emberi társaságok szövevénye.
ember egyesülése valamely
A
cél
hányfélék az emberi célok és
A
t.
i.
társaság
nem
egyéb,
ismét
több
biztosítására és elsegítésére.
szükségletek, annyiféle
tár-
16
saságot
lehet elgondolni.
ember
szellemi,
er-
kielégítésére,
céljainak
el-
Lehetnek
kölcsi és anyagi szükségleteinek
az
érésére alakult társaságok. Legtermészetesebb, legszükségesebb
társaságok
:
a család (szaporodása
a nemzetség,
törzs),
az állam,
vagy
egyesülései
az egyház.
folytán
Az utóbbi kettt
mondják, mert a társaság eszményét legmagasabb fokban valósítják meg s leginkább rendelkeznek a céljuknak megfelel eszközökkel. Az állam küls eszközökben tökéletes társaságnak
gazdagabb és elsegíteni. Az lelki
célja
is
polgárainak
földi
jóllétét
egyház, illetleg a tökéletes
eszközökben gazdagabb és
nek földöntúli örök
biztosítani és
vallási
társaság
célja Isten igaz hitét s hívei-
jóllétét biztosítani és
elsegíteni. Minthogy
ugyanazon emberekben, kik test- és lélekbl állanak, együtt vannak a földi és földöntúli érdekek, az anyagi, szellemi és erkölcsi szükségletek: azért ugyanazon emberek több társaságnak is tagjai lehetnek egyszerre, különösen pedig kell, hogy tagjai legyenek valamelyik államnak és Isten egyházának. Ily módon állam és egyház nem egymás mellett mköd, hanem egymással sokszorosan összeszövd tökéletes társaságok, st mivel sok kisebb társaságot egyesítenek magukban, azért egyszersmind egész társadalmak, melyeknek az állam, illetleg az egyház küls keretet ád s fenhatóságával,vezet szerepével
bels
kapcsolatot biztosít, tekintélyével és ereszközeivei
pedig támogatást nyújt.
A
társadalom lehet világtársadalom,
európai, nemzeti, vidéki, városi, falusi, társadalom részt egyházi és világi, fúri, rendi,
társadalom, úri és paraszt
sadalom belül,
stb.
amelyek
vagy tágabb
lovagi, polgári,
társadalom,
tudós és
másmunkás-
lehet
;
mvelt
tár-
megmaradhatnak egy állam keretén
földrajzi
egységeket
sznek
át.
Az állam a földi élet hatalmi eszközeinek birtokában könnyen magához ragadhatja az uralmat a földrajzi határain belül él egész társadalom fölött, noha természetes ffeladata a társadalom békés munkájának védelme és támogatása volna. A társadalom békés munkájának a célja a szelvagy gazdasági kultúra, a mveldés, és általa az öntudatos, a magasabbrend, a hittl s észtl vezérelt és szabadsággal, szabad akarattal megvalósított erköllemi, erkölcsi és anyagi
17
csös
Hegel
(fl831) a kultúrát úgy fogja föl, mint a eszményi, ideális, st pantheista módon istenitett
jóllét.
társadalom
lelkének öntudatát, a mely az egész föld társadalmában
egyszerre ébred pet
népek
vitt
meg,
hanem
föl,
sora
melyeknek
a
vezet szereleginkább azokban nyilatkozik
a világtörténelemben
szerint
társadalma
államélete,
mvészete,
hatalma, gazdasága,
vagyis
nem
és
magánélete,
tudása,
szokásai és
erkölcsei a legtöbb tudatosságot és tökéletességet tüntetik föl,
mert ezek
a
legméltóbbak
tulajdonságok
egész
az
társadalmat átható és éltet világszellemhez. Hegel
vakkal mondta
ezt,
de lényegében
ezt értette.
emberi
más
sza-
Hegel és isko-
lája szerint
csak a kultúrnépek tartoznak bele a történelembe,
tehát csak
kulturtörténelem
van, a
melyekbe az egész föld-
kerekségen a világszellem visz bele egységet. Való igaz, hogy a társadalom élete a kultúrában,
szel-
lemi és erkölcsi helyes öntudatában emelkedik legmagasabbra.
De
az emberi társadalomban
szellem
pant
él,
sok
nem holmi
hanem az emberek variatióban
minségben
és
pantheistikus világ-
lelke és teste együttesen, rop-
combinatióban,
és
társulásban, a melyekbe
séget az
isteni
Gondviselés
egységet
azzal,
hogy
visz bele.
midn
sokféle
világtörténelmi egy-
Bele
embert a
az
nagyon viszi
pedig
az
maga képére
és
hasonlatosságára halhatatlan, eszes és szabadakaratú lélekkel
ugyanakkor szabadakaratának sokféle érvényesülését az ész irányitó uralma alá helyezi s ezen észnek minden emberben ugyanazon logikai törvényeket szabja meg s ugyanazon végs célokat tzi ki. Ez a hit és szerep mindenesetre méltóbb a tökéletesség fogalmához, a melyet az ész Istenrl elgondolhat, mint a Hegel-féle pantheismus, a melynek világszelleme úgy élne a világtársadalomban, hogy alkotja
meg,
sok népben
még
fejletlen,
öntudatlan,
másokban meg
nagyobb gonoszságok és gyarlóságok elkövetésére
is
a leg-
képes,
államtörténelem. Az eltér világnézetek mind egyesülhetnek abban a felfogásban^ hogy az emberi társadalom élete és fejldése a kultuszban és 7.
Müveldéstörténelem
kultúrában jut
tetpontra.
társadalomtörténetnek vagy
Az
és
egész
teljes
fejldést
magaslatán
nevezhetjük
müveldéstör2
18
ténelemnek. Ennek
szkebb
körei: a vallástörténelem, állam-
történelem, irodalom-, nyelv-, mvészet-, gazdaság-, had-, jogtörténet,
másrészt földrajzi alapon világtörténelem, országos
stb.
történelem, városi stb. helyi történelem.
Magyarország mveldéstörténelme az ország társadalmának minden irányú fejldését felöleli. Szembeállithatjuk Magyarország államtörténelmével, mely az ország társadalmának leghatalmasabb képviseletét, törvényhozó és végrehajtó hatalmának
tagjait,
fejét,
szerveit,
alkotásait,
intézményeit
eredetkben és fejldésükben, mködésük eredményeiben. Az állami közhatalom lassankint a társadalomnak minden irányú fejldésére kihat, s igy az államtörténelem könnyen azonossá lehetne az illet ország kultúrájának, mutatja be
mveldésének
Elméletileg kétségkívül így
történelmével.
áll
a dolog. Gyakorlatilag mégis azt a külömbséget tesszük, hogy
tényezk fejldése van ad a tárgyalásnak nagyobb egységet, míg a
az államtörténelemben
eltérben
s
társadalom
kesen
mint
ez
a közhatalmi
egyéb elemeinek környezet,
obiectuma van
az
élete és
mint
háttér,
fejldése
történelme a szellemi és
;
és
élet
esetleg a korsza-
ellenben az ország
anyagi
mellé-
mint a közhatalmi
eladásba beleszve
kok végén röviden összefoglalva
csak
mveldés-
kultúrának összes tényezit,
munkásságát és állapotát igyekszik múlt fejldésében bemutatni, az állami életet is, de ennek a történetét inkább csak átveszi és szellemi, erkölcsi
a
társadalom
összes
jelentségét keresi.
elemeinek
A mveldéstörténelem
körülbelül ugyanaz,
maga segédtudományaként kifejlesztett. De ezt a régiségtant jól meg kell különböztetni az archaeologiától. A fkülömbség a forrásokmint a mit a philologia „régiségtan" címmel a
ban
s a
források
értelmezéséhez
szükségek külön elisme-
Az archaeologia t. i. az emberi kéz ipari és mvészeti munkásságának maradványait tanulmányozza, míg a mveldéstörténelemnek legsajátabb forrásai az oklevelek retekben
van.
s általában az írott emlékek.
Minden külön tudománynak a munkafelosztás elnyei érdekében megvannak a maga sajátos forrásai, s ezekhez alkalmazkodnak
a
vizsgálódás
módszerei,
a
megállapított
19
eredményekhez pedig alkalmazkodik ezeknek okos tagolása, a rendszer.
A müveldéstörténelem legfképen törvények értelmezésében
az oklevéltanban, s a
Módszere sok-
követel jártasságot.
ban közös a philologiával és méginkább az államtörténelema forráskeresés, a mely a repermel. E módszer feladatai bibliographia, tóriumok, könyv- és levéltári lajstromok :
tanulmányozásával lesz ügyessé források legjobb
állapítja a
értelmezi a forrást szedi az
;
szövegkritika, mely
a
;
szövegét; a hermeneutika, mely
az analysis, mely cédulázással stb.
adatokat; a történeti kritika, mely az
megbízhatóságát tása, synthesíse,
a
rekonstruálja
mérlegeli
;
meg-
végül
szét-
egyes adatok
az adatok oly csoportosí-
mely lehet híven fejezze ki, valóságot. Ez az utolsó eljárás a
kombinációja, történeti
legsajátosabb része a történeti módszernek.
Van olyan
a mely szerint a történelem
logikai elmélet
módszere épúgy, mint a physikáé, a konkrét deduktív módszer. Ez az elmélet t. í. megkülönböztet absztrakt deduktív módszert,
a
milyen
a
mathematika
eljárása,
deduktív módszert, ez a physikáé, a
milyen a
vegytan
s
továbbá
konkrét
végül induktív módszert,
következtetéseiben
és
törvényalkotásá-
ban érvényesül. Ezen elmélet szerint a történelemben épúgy, mint a természettanban,
biztos
törvényeket
alkotni az
lehet
egyszerbb esetekbl összetettebb esetekre való következtetéssel. Ezen módszer biztosságára számit a történelmi materialismus
is
,de helytelenül, mert a történelemben
nem csupán
erk, hanem a történelmi tényezk szabad elhatározásai is szerepelnek annál inkább, mennél nagyobb lelkiségre, szellemre, mveltségre s az anyagi természeten való materiális
uralomra
emelkedtek
vezet egyénei.
az illet társadalom tagjai, tömegei és
A természettudományokban
induktív eljárás a
maga helyén egyaránt
a
deduktív
és
biztos természettör-
vényeket állapít meg, a melyek, mihelyt a törvényszer föltételek ily
A
történelemben
deduktív,
sem induktív
megvannak, okvetlenül érvényesülnek.
természettörvényeket
eljárással
nem
megállapítják,
alkotni
sem
erkölcstörvényeket, a melyek
lehet,
hanem csak
hogy
ilyen és ilyen esetben ez volna a helyes
20
máskülönben ez a megtorlás következik. Lehet a törvénynek akármily fenyeget sanctiója, ismerheti és helyeselheti is az ember az erkölcstörvényt, mégis sokszor ellenére cselekszik, kényszer nélkül, szabadon. Az erkölcstörvényben a sanctio az, a mi biztosan érvényesül, hacsak ezt is föl nem függeszti a kegyelem és türelem. Az embernek halhatatlan lelke, örök élete érthetvé teszi, hogy az erkölcsi törvények sanctiója nem mindig érvényesül a de már a társadalmak élete nem örök, a fölföldi életben cselekedet, ez volna a kötelesség,
;
döntúli életben
már
nem
folytatódik, ennélfogva a
társadalmaknak
e földi életben kell elviselniök az erkölcstörvények sanc-
hacsak a kegyelem közbe nem
tióját,
lép.
Történelmi erkölcstörvények megállapítására a deduktiv
módszert
lehet
is
használni, mert a
ersen
befolyásolják az egyéneket,
De
deduktiv
a
következtetés
materialis
okok sokszor
még inkább
sarktételekbl
a tömegeket.
és
egyszerbb
törvényekbl nem elegend, hanem a történeti adatok és esetek mentl nagyobb száma alapján kell indudiót végezni, hogy mentl inkább megismerjük az emberi társalélektani
dalmak
szer
igazi
természetét,
tényezit
erit,
lefolyását és fejldését. Ezeket
cseleí és
a
történeti szociológia kutatja.
mködésük
s
cél-
különösen a történetböl-
Maga
a tulajdonképeni
h
egyelre megelégedhetik a múltnak lehetleg rekonstruálásával. Ez is nagyon nehéz feladat a források és adatok hiányossága s a társadalomban sokszorosan bonyolult lelki problémák miatt. Egyes ember világa is mikrokosmos, történelem
él és múlt, régmúlt világa. tudomány nem mondhat le. De más
mennyivel inkább az a társadalom
Ennek megismerésérl eszközünk
nincs
e
a
bonyolult
világ
megismerésére,
mint a
történelem, mely némileg hasonló az anatómiához és a bioló-
giához egyszerre
:
boncolja az
elmúlt társadalmi élet marad-
ványait és emlékeit, másrészt megfigyeli a bellük gondolatban
rekonsturálható életet és fejldést, állapotokat.
A mveldés-
történelem különösen a múlt társadalmi állapotok tudománya,
a
melybl
tória est
kiolvashatjuk hosszabb
magistra vitae."
Ez
idn
át a fejldést.
úgy értend,
hogy
„His-
miután a
történelem megállapította az ideális igazságokat vagyis lehet'
21
rekonstruálta a
hiven
helyes ismeretére
ténelembl,
ez
nem
a
helyesnek
pedig
fölforgatni,
erkölcsi elveket
is
ép
Az csak tagadhatlan, hogy
helytelennek bizonyult tetteket
bevált
irányú
helyes
hagyományokkal
bölcs
a
a múlt
fejldés csak régi alapon
múltban
múltban
a
ismert
hagyhatnak.
úgy figyelmen kivül nem okos dolog a megujitani,
Ha sokan nem tanulnak a törtörténettudomány hibája, hanem az
és elveire.
egyéb
kik
illetké,
multat, ezzel rávezet a társadalmi élet
hibáinak
intézkedéseket szakitani.
Józan
kiküszöbölésével és a
biztos
A múltnak
hibáit
való továbbépítéssel lehetséges.
és értékes javait pedig csak történeti tanulmánynyal ismerjük
meg. Nagy államférfiak és hadvezérek mindig tanultak a történelembl. St minden okos ember a maga szkebb körében is alkalmazza a történelmi okulást,
midn
tervezéseiben értékesíti
a maga és mások korábbi tapasztalatait,
mányozza a tervbe
vett újításra
elkeresi, áttanul-
s
vonatkozó korábbi aktákat.
A
müvelödéstörténelem rendszere úgy viszonyuk az államtörténelem rendszeréhez, mint egy hullámvonal-fonadék több
ponton készült keresztmetszete viszonylik ugyanannak hosszmetszetéhez. és
vannak
hullámvonal-fonadékban
vastagabb
vékonyabb vonalak. A legvastagabb vonalak az gazdasági
és
vallási
korszak és
ténelmi
fejldést
hullámvölgybe
vonalak a
új
E
hullámhegy.
tek vetületei
érnek,
hol
a
hullám-
végzdik az egyik
ott
kezddik egy
tör-
törekvés korszaka, Qgy át fölvett keresztmetsze-
új
A hullámvölgyeken
jelképezik a
A
jelképezik.
állami,
müvelödéstörténelem
korszakaínak
és fejezeteinek rendszerét.
Magyarország müveldéstcrténelmének rend-
8.
Tulajdonképen a társadalmi
szere.
élet
mindegyik ágának
más-más a hullámvonala, mások a korszakai. Mégis keresnünk kell oly csomópontokat a történelemben, a hol a külöm-
böz
irányú fejldések hullámvölgyei legközelebb esnek egy-
Vannak a magyar történelemnek is oly nevezetes fordulópontjai, a hol minden fejldés egyfell lehanyatlott, máshoz.
másfell áljuk
az
új
lendületet
eddig
nyert.
szokásos
Ezeket
kell
korszakokat,
keresnünk. Revide-
de
okvetlenül ujat találni s elhagyni azt, a mi
nem jó.
szükséges
22
okoskodtak történetíróink, hogy a magyar-
Ezeltt úgy
minden irányú fejldésére legáltalánosabb korszakalkotó hatású volt a kereszténység nyilt befogadása 1000 táján. Eddig tartott a törzsi életrend. Az egyházi és fúri rend ezután szervezdik Magyarországon, s a rendi alkotmány 1848-ig fönnáll. Csakhogy ez nem illik bele Kármánék 300— 600-éves korszakainak rendszerébe. Ennek elítélete miatt kellene erltetni azt a lealázó és valótlan tételt is, hogy a magyar mindig másfélszázaddal van hátrább a nyugati mveltségnél. Ezen elitélet miatt kell a rendi életfelfogás kialakulását már a honfoglalásnál megkezdeni s föltételezni, hogy 1800-ban teljes érvényre jutott nálunk a nemzeti életság életének
rend. Ily
foglalna
rendszer
nemzet
módon a rendi életfelfogás lényeges tagolás nélkül le majdnem egy évezredet. A Kármán-féle korszakkülönben
politikai
ágára való a
is
egyoldalú
pusztán a törzsek, rendek,
:
viszonyán alapul, a melynek a kultúra minden
kihatása
kereszténységé, a
nemzetgazdasági
nem
oly
feudalismusé,
reformoké
1301-ig, 1526-ig,
szembeötl, mint az svallásé,
s a
a
vallási
reformációé,
parlamentarismusé
1711-ig, 1848-ig,
Ezek
máig).
a
(1000-ig,
lesznek
a
mi hat korszakunk fökulturtényezöi. Ezektl reméltek az egyes
korszakokban minden téren
új
Az egyes korszakokon
boldogulást.
belül
mveldéstörténeti fejezete-
ink rendszere: föld- és néprajzi fejldés, fejedelem és udvara,
egyházi élet
társadalom,
tényezi,
kezik
e
eddig
társadalom
világi tart
a
—
ezek a történelmi
történelem statikája, utána követ-
tényezk mködése, a történelem
alkotmány
és
törvényhozás,
hitélet
és
dynamikája
szellemi
—
mveldés
mvészet), kormányzat (megyék, városok, földesúri autonómiák), külügy és hadügy, pénz- és adóügy, gazdálkodás (stermelés, ipar, kereskedés), családi s társa(iskolázás, irodalom,
dalmi szokások és
viselet,
bíráskodás és
erkölcsi
állapotok.
^'
I
Ósi mveltség.
I.
Kr. u. 1000-ig.
Bevezetés. A magyar
munkafelosztás
mint a világirodalmi a
magyar mveltség
úgy rokonérzésénél,
elvénél
fogva,
de
meg
tudomány legsajátosabb tartalma s elssorban Magyarország földjének
és
érdekében
tanulságai
történetírás
is
népeinek kulturális múltját, e múltnak reánk
történeti hatását,
maradt összes emlékeit, kiválóan pedig a magyarság mveldését igyekszik megismerni, a melyre az shazákat és vándorlást, kalandozást, letelepedést és továbbfejldést környez népek ellenséges és barátságos érintkezésekkel, st beolvadással
befolyást gyakorolnak.
is
Magyarország földjén az skortól kezdve, tehát legalább ötezer évvel a római hódítás eltt, már volt emberi élet, s kilencszázados történeti életnek,
írott
forrásokból
is
nyomoz-
mveldésnek
ható római, hunn-germán,
avar és frank-szláv
maradványait
honfoglaló magyarság, mely aztán
a
itt
maradványoknak
ezen
még
találta
és a
nyugati
népeknek
hatása alatt
száz évig erjedt, mire a nyugati keresztény mveltséget
befogadta
s
a
maga si
életmódját kezdte minden irányban
átalakítani.
Források.
A Duna-Tisza vidékérl némi
földrajzi
néprajzi tudósításokat legkorábban a görög íróknál
Hesiodos boíotiaí költ a Kr. Hekataios 500 kat, kat,
k.
élnek,
a
az adat
században
k.
a
említi az Istrost,
Maris forrásvidékén
szomszédos thrákoktól
szeretik az
Dareios ell
8.
találunk.
az Istrostól délre lakó krobyzokat és trízo-
Herodotos 440 kik
e.
és
aranydíszt
menekül
és
skythákat
eltéren
elpuhultak,
nem merték
él
agathyrso-
nközösségben azért a perzsa
befogadni. Ez
mind Magyarország skorához, störténetéhez, prae-
historicus idejéhez tartozik.
24
A
történelmi kor igazán csak a római hódításokról szóló
emlékekkel
történeti
kezddik
forrásokkal
írott
s
születése
mai
a
Valamint
Magyarország területén Krisztus Július Caesar galliai hódításairól, úgy ntestvérének unokája Octavianus Augustus is készített emlékiratot Száva-melléki hadjáratáról, foglalásairól, s ezen emlékirat az egykorú Appianus müvében és a híres Monumentum Ancyranumban maradt fönn kivonatosan. Augustus fembere Agrippa azon mérések
eredményérl is
a melyeket Július Caesar példájára Augustus
írt,
maga
a
folytatott
táján.
foglalásainak
területén.
Strabo
görög
Augustus korában a Dunát csak kataraktáin alul nevezi Istrosnak, felsbb részét pedig Danubiusnak. Ptolemaeus Kr. u. a 2. században hat darab fokhálózatos térképen földrajza
is.
római
Legteljesebb
melynek
birodalmat, benne a Duna-Tisza vidékét
római
tünteti föl a
oszlopcsarnok
eredetije
22-szer hosszabb, mint széles is,
az
térkép
n.
u.
rajta
a
azért
rajzolva,
falára volt
megvan
;
Peutinger-táhJa,
Constantinopolis
hogy Nagy Konstantin koránál nem régibb.
a mi mutatja,
Fönnmaradt példánya azonban, mint
írása elárulja, 13. szá-
zadi mainzi másolat, a mely Peutinger 16. századi augsburgi
humanista birtokába
A
s
tle a bécsi udvari könyvtárba
került.
római kor magyarországi feliratos emlékeit a berlini Corpus
Inscriptionum
Latinarum
111.
nagy
kötete
s
más
pótkötetei
tartalmazzák.^
Az skor,
^
emlékeit
római
a
kor,
valamint a
leginkább az Archaeologiai
késbbi idk
régiségtani
Közlemények s az Erdélyi Múzeum, stb. folyóiratok archaeologiai tanulmányai dolgozzák föl. A szakirodalom legnevezetesebb müvei a DesÉrtesít,
az
Archaeologiai
:
Rómer Flóris magyar bevezetésével ellátott „Feliratos emlékek a M. Nemz. Múzeumból" c. gyjtemény (1873), továbbá Pulszky Ferenc: Magyarország archaeologiája. s- eskor, II. népvándorlás kora. Hampel A József régibb középkor 1897 emlékei Magyarországon (4— jardins francia és
I.
;
:
10. század)
kornak
:
1898. Legnagyobb történeti feldolgozása az egész Frhlich, Kuzsinszky, Nagy Géza és Marcali müve, a SzilágyiI.
1894.
II.
féle mlllennaris, tízkötetes
„A magyar nemzet
tört." c.
vállalat
1.
kötete,
1895: Magyarország a királyság megalapításáig. Kisebbek: Darnay Kál-
mán „Magyarország skora" története
Szent Istvánig"
(1900) és Pauler Gy.:
„A magyar nemzet
(1900) c. munkája. Részben idetartozik a Csánki szerkesztésében megjelent díszes emlékm: „Árpád és az Árpa-
:
25
A
Kr.
föllép
évvel
ötezer
e.
ból valók az ujgurok, kiknek
Kr. u. 5.
sinai
kultúra
származásúak voltak.^ Ugyané rokonság-
hordozói ural-altáji Írásuk s a
sumir-babyloni
történetírók
században
már
a Kr.
Kia
szerint
2.
e.
hivatalos történetírót
században volt
ujgur fejedelem a alkalmazott.
is
Az
shazájában, az Orkhon és Jeniszeí fels völgyében máig fönnmaradtak feliratos kövek, a melyeknek írását a dán Thomsen és az orosz Radloff mintegy húsz éve fejtették meg s a melyeknek legrégibbje a K. u. 7. század legvégérl ujgurok
Az ujgur név Bilge khán síremlékén korábban (735). A régi ujgur krónikák
fordul
való.
—
némi
el
leg-
kivonata
szintén fönnmaradt két perzsa, egy török s egy sinai történetíró
munkájában.
dynastia együtt
A
A
sinai
Csao-juan-phing
1209-nél
történetében
az
megemlékszik shazájukról,
perzsa Dsiivejni
a
mongol
meghódolásával
ujgurok s
sinai
legrégibb történetökrl.
megírta Dsingiz mongol khán és utódaí-
nak történetét 1257-ig,
a szerkesztés
idejéig, s az
„igurok"
meghódolásánál „saját tudomásuk és könyveik szerint" beszél shazájukról, eredeti vallásukról és kiköltözésökrl. Resideddin
dok" (1907). Régibb, Árpádkori nagy müvelödéstörténelem: Kerékgyártó „A míveltség fejldése Magyarországban I. 889—1301" c. munkája (1880) mveldésünk története" címmel és Ormós Zsigmondé „Árpádkori (1881). Újabb s az egész magyar történelemre kiterjed Varjú Jánosnak „A magy. szellemi mveldés történelme" c. könyve (Debreczen 1907). Bartha József Kisebb összefoglaló müveldéstörténelmeket írtak „A magyar mveldés" (1901), Kontraszty Dezs ,, Történelmi összefoglalások" (1911), Lauringer Ern „Közintézményeink történeti fejldése", Bruckner „Közintézményeink fejldése és történelmi összefoglalások" (1913) címen. Nagyon jó rövid összefoglalások vannak Mangold és Jászai stb. magyar oknyomozó történelme végén. :
:
:
Gyz
:
Legújabban elfogulatlan szakért véleményt mondott errl Kmoskó Mihály a M. Tud. Akadémia 1913 május 10-iki felolvasó ülésén e szavakkal „Minket, magyarokat e kérdés különösen érdekel t. i. hogy volt-e sumir él nyelv mert hiszen a tudomány mai állása szerint immár egészen bizonyos, hogy a sumir nyelv az agglutináló turáni nyelvcsaládhoz tartozik, habár a turáni nyelvcsalád egyes tagjaihoz való viszonya még mindig nyílt kérdés s az is marad, amíg a ^
—
:
—
sumir nyelv szókincse és igetana véglegesen megállapítva nem Akadémiai Értesít. 1913. 481. 1.
lesz."
26
(fl318) perzsa származású nagyvezir Gázán khán és utóda megbízásából szintén megírta a mongolok történetét s elmondja, hogy „Ujgur és más török, nemkülömben arab és frenk tudósok és történetírók élnek
felsége szolgálatában s birtokuk-
én ban vannak nemzetök történetét tartalmazó könyvek mindezen népeknek képzett tudósaitól tudakozódtam és kérdezsködtem s régi könyveiknek tartalmát összegyjtöttem a ;
legkisebb változtatás nélkül/'
A bulgázi
khán, Dsíngiz ivadéka,
Khiva fejedelme 1664-íg, „Török családfa" c. munkájában a mongolok és törökök történetét 18 perzsa és török, ujgur
forrásmunka alapján irta meg.^ A mongolokkal testvér ujgurok két ága a
tiz
(on) és kilenc
(tokuz) folyó mellékiek, az onujgurok és tokuzujgurok, a sínai
mint hungnu és tukíu (türk) népek.
Mikor a nyugatra, Irtís mellékére kivándorolt hungnu nép neve megsznik a sinai forrásokban, ugyanakkor eltnik a khunoi,, hunni név a római cszászárság földrajzíróinál. Marinus Tyrius az 1. század végén a Daik (Jajk, Ural) folyó mellékére helyezi a khunokat, Ptolemaeus pedig 160. táján a sarmata roxolánok és a germán bastarnok közt említi kalandozásukat. A hunnokról szóló görög-római írók közt legnevezetesebbek Ammianus Marcelllnus, Priskos rhétor, Sídonius Apollinaris költ és Jordanes. Az els szíriai görög volt, katona, ki a birodalom két szélén harcolt Julíanus császár alatt az alemannok és történetíróknál
:
perzsák
ellen,
aztán
Tacitust
ebbl ránk maradt fele (14
— 31.
rhétor, ki
a
könyv,
8 könyvben
folytatta
Nervától
Valensíg, s
munka nagyobb második, értékesebb 353—378). Priskos írta
meg
thrákiai
születés
az Attila-kori keletrómai csá-
szárság
küzdelmeit, különösen a 448. évi követjárást
nál,- kit
húsz évvel
Attilá-
(f 473.). Sídonius Apollinaris lyoni születés, veje Avitus császárnak, akire épúgy, mint Maíoriánus élt túl
Thury József A magyarok eredete, shazája és vándorlása. Századok 1896, 677, 778, stb. 1. idetartozik fleg az utolsó rész 880—917 *
:
1.
E követségrl
szóló jelentést magyarul 1. Szabó Károly „Kisebb 7-58. 1.), rövidebben Erdélyi L. „Magyarország történelme" l. 66—72. (Különlenyomat Weiss Világtörténelme magy. kiadásából. Temesvár 1900.)2
tört.
munkái''-ban
(1.
1.
27
és
Anthemius császárra, dicsít beszédet mondott,
prefektusává nevezték
ki.
Majd
pusztításait
Attila
Költeményei
lett.
levelei
korának
történetére
húsz éves
korában
saját
kötetnyi
Róma
választással ellenkezése dacára
Arverna (ma Clermont-Ferrand)^ püspökévé (24) s kilenc
ezért
becsesek.
szemével
látta.
évig volt püspök (f 482 k.). Jordanes alán származású s rokon az Itáliában uralkodó keleti gói Amál
Valami
tizenkét
mígnem kathoItáliában. Nagy
fejedelmi házzal, amelynek udvari jegyzje volt, likussá
és végül
lett
Theoderich
püspökké
krotoni
jegyzjének,
király
déli
Cassidoriusnak egy elveszett
munkájából kivonatolta 552 táján „De origine actibusque Getarum" c. munkáját, kiegészítve Marcellinus comes annaleseibl s a saját tapasztalataiból, amelyek a keleti gótok végs korszakára vonatkoztak.
De
a népvándorlás egész történetére
is
nevezetes forrás. Csak a gót és római elem összeolvadásá-
tól
remél jobb jövt. Vigilius pápának ajánlotta „De regnorum
temporum successione" c. római történelmét, illetleg világtörténelmét Florus nyomán a világ teremtésétl 552-ig. Apollinaris és Jordanis legjobb kiadása a berlini „Monumenta Germaniae Historica auctores antiquissimi" c. gyjteményben et
—
van meg.
Az avarokat legelször Priskos említi, száz évvel hódító Prokopios, föllépésök eltt. Történetük nevesebb forrásai Theophylaktos, Theophanes, nyugaton pedig Einhard. Proko:
pios palesztinai Caesareából való görög, ki részt vett Belisarius
hadjárataiban 527
Megírta
— 547-ig
mint jogtanácsos és titkos jegyz.
a keletrómai birodalom
továbbá
Jusztinián
Anekdota
c.
és nejérl
császár
munkájában
Theodoráról
laktos Simokatta
620
építkezéseit
pedig
elbb
táján
háborúit
irt
395—553
(Ktismata),
visszavonta
megírt
között,
az
Jusztiniánról
dicséreteit.
Theophy-
az avarokról, Theophanes pedig
800 körül irt régibb források fölhasználásával Chronographiát. Einhard Nagy Károly történetirója s unokáinak is békít dett,
ónnak
^
került
A
monostor iskolájában nevelkea nagy frank római császár udvarába. Az
tanácsadója (f 840).
Lyontól nyugatra.
fuldai
28
aacheni székesegyház
Rómában. Mülheim egyidöre
vissza
Nagy Károly
Fmve
monostort
mellett
Neki
együtt.
nejével
Követségben
vezette.
építését
épített
Ranke a
tulajdonítja
készült birodalmi
alatt hivatalból
vonult
ide
s
járt
is
évkönyveket.
a Vita Caroli Magni.^
A magyar
történelem legrégibb forrásai
Dsaiháni,
a
^ :
szamanida emir
khoraszáni
vezirje s
egy
emir gyámja, 907 eltt „Utak és országok" címmel
kiskorú
hogy a kereskedést, hitterjesztést és az új hóditások ügyét elmozdítsa. Az utazóktól tudakolta meg, hogy miképen lehet az egyes országokba bejutni, mink az utak. Ez a munka elveszett, de adatait hamarosan kiírta kortársa Ibn
munkát
irt,
Roszieh,
iszpahaní
késbbi
adata nincs
A
jában.
mert
eltt,
„Nemes drágaságok könyve"
Gurdézi szintén
perzsa
madsarokról
s a türk fajta
már 913
földrajzíró
munká-
Dsaihánit 1051-ben
kiírta
bvebben
c.
ennél
emlékezik meg, mint Ibn
Rosteh. Ugyanazon forrásból, Dsaiháni adataiból
merít rövi-
den a
emelkedett
El-Bekri
sevillai
míg az arab
más
írók
épületek
kások,
városi
adatok
részesülnek
hoz
és
talajleírás
nyomán
áll
a
eltérben,
kereskedelmi viszonyok, történeti
nagyobb figylemben. E másik csoporttitkár volt
a bagdadi
volgai
a
és
Isztakhrí
Maszúdi. Ibn Fadhlan khalifa
és
forrás
csoportjánál a közállapotok, népszo-
Fadhlan,
Ibn
tartozik
vezirségre
közös
a
földmérés
a
földrajz,
fizikai
szintén
ki
munkáiban
Ezeknek
(fl094).
is,
Ibn
Haukal, végül
azon követségben, a melyet
bolgárok
fejedelméhez
küldött
A
(921),
hogy
titkár
megírta jelentését ezen útról, munkája azonban elveszett
ezt az
iszlám
belle számunkra Isztakhri arab geographus 951 táján nagy
s csak a XIII. századi
egyes fejezeteket. utakat
tett
írásai
alapján
s
vallásos kötelékébe befogadja.
Jakut
tartott
fönn
így szerzett tapasztalatai írta
és Fadhlan,
meg „A tartományok
^
Magyar
A
foglalás
1900. 877
útle-
utaínak könyvét."
Ennek bvített kiadása Ibn Haukal munkája
'^
stb.
(977.)
Korábbi
fordítása az Olcsó Könyvtárban Dékáni Kálmántól. Magy. Tudományos Akadémia kiadásában „A magyar hon:
kútfi." Szerkesztették 1.
Pauler
Gyula
és
Szilágyi
Sándor.
29
utazó Maszúdi,
országon is
ki
uti
nem
túl
tapasztalatain kívül, a melyek
terjedtek,
egy csomó más
író
Örmény-
munkájából
Egyiptomban halt meg (956). A hol Ibn Rosteh madsarokat emlegetnek, ott baskírokról szól, s ebben
dolgozott.
stb.
követi öt a
késbbi
Jakut.
A görög írók sorát Georgios Monachos v. Hamartolos (= Bnös, a szerzetesek szerették keleten e melléknevet fölvenni alázatosságból)
remtéstl
842-ig
ungroi néven
kezdi meg,
kinek krónikája a világte-
Ez a magyarokat turkoi, unnoi és mikor megjelentek az alsó Dunánál s
terjed.
említi,
megtámadták a bolgárok macedón folytatta
egy
logothéta
948-ig,
foglyait s
(839). Georgiost
ugyanaddig
átírta
Leo
Grammatikos is, elbeszélte a görög-bolgár-magyar háborút Pannónia elfoglalása eltt. Ezen Leo Szent István királyunk korában irta krónikáját (1013). Egy századdal korábban irt vagy íratott a magyarokról, a tle úgynevezett turkok taktikájáról Bölcs VI Leó keleti császár (886
— 911),
Macedón
I.
Bazilios császár
dalma veszedelmes szomszédait egymás használni és
kölcsönösen féken
ellen
tartani.
A
fia,
ki biro-
iparkodott föl-
díplomatíán kívül
hogy megíratta a birodalom szomszédaínak taktikáját a saját hadvezérei számára okulásul, tehát gyakorlati célra, a miben minden valótlanság nagyon megboszulta volna magát. Ez a Taktika ^ tulajdonképen csak átírása a háromszáz évvel korábban irt Mauríkios császár-féle hasonlónevü munkának. Hogy Leo Taktikája a türkökön magyarokat ért és eléggé ismerte ket, ennek igazolásául azzal
is
igyekezett felülkerekedni,
szolgálhatnak saját szavai
nem
:
„Miután a turkokat megemlítettük,
megmagyarázni, miként rendezik hadaiellenökben rendelkezni, mit azon alapos
tartjuk céltalanak
kat s miként
tapasztalásból
1
kell
tanultunk,
Teljes címe:
midn
mint
„Tón en polemois
szövetségeseket hasz-
taktikón syntomos paradosís."
Magyar kiadása „A honfoglalás kútfi'' c. nagy munkában Vári Rezstl. Ennek bírálata Gyomlay Gyulától sokat kiigazít (Századok 1902). Nagyon szellemes feldolgozása Leo taktikájának Salamon Ferenc értekezése „A magyar hadi történethez a vezérek korában" cimmel (Századok 1876. és külön 1877.).
;
30
náltuk
ket
néhányan át kezés szívesen fogadjuk, egész tömeg követi ket." bolgárok ellen
a
denek pártolni Leo a XVIII.
fejezet
.
.
.
harminchat
mihelyt
cikkelyében
41—75)
(39,
melyben ugyanazt mondja el a magyarokról, a mit Maurikios háromszáz évvel elbb irt meg az avarokról. Megelzleg ugyancsak Maurikios nyomán szól Leo a rómaiaknál begyakorlásra alkalmas hadrendekrl (Maurikios szerint skytha, alán, afrikai, illyr, itáliai gyakorlat), továbbá a hajdani perzsa hadrendrl a „perzsa" név emlitése nélkül a turkok után pedig szól a frankok, longobárdok és szlávok szól a turkok taktikájáról, a
hadrendjérl,
s legutoljára
len források
nyomán
ról.
— 157.
(109
c.)
Maurikiostól függet-
beszél a szaracén arabok hadiszokásai-
A háromszázévcs
forrásnak egyszer
átirása
nem
a leg-
Leo Taktikájának hitelére nézve, mindazonáltal inkább föltételezhetjük, hogy a rokon népek taktikája századokon át is megrizte lényeges vonásait, mint azt, hogy a császár tudva a valót meghamisítsa s ezzel seregeit veszedeljobb ajánlat
mes tévedéseknek tegye VII.
halálakor
Konstantinos Porphyrogennetos, Bölcs Leo csak hat
éves volt (szül.
majd Romanos
anyja,
ki.
Ilonát vétette
el
vissza trónját
bitorló
atyja
nagybátyja,
905.), azért
gyámsága
fia,
alá került, ki leányát
Csak harmincnégy évvel atyja után szerezte (945 959). Közben a régibb írók munkáinak vele.
—
kivonatolásával s új
munkák
összeállításával
töltötte
idejét.
Ezen encyclopaedikus munkái nagyrészt elvesztek, de megmaradt az udvari szertartásokról írt munkája, amelyben a magyar fejedelmek címzésére ad útbaigazítást, s legbecsesebb „A birodalom kormányzásáról" szóló müve, melyben tanácsokat ad fiának Romanosnak, ki hét év múlva megmérgeztette. E munkája a lebediai és atelkuzui türkökrl, Árpád fejedelem megválasztásáról, genealógiájáról, a magyar törzsek nevérl és fbíráikról, a gylas és karchasról stb. hiteles adatokat tartott fönn. Hitelesek adatai, mert ezen ^
munkája
„A menekül besenyk országot
így jutottak arra a földre, melyet
kerestek, hol
most bírnak és
háborúban legyzték és kizték ket kodnak 55 év óta a mai napig." 37.
írásakor,
950
megszálljanak,
ott találva
és ott megszállottak és c.
táján^
a tarkókat,
azon ural-
— 31
Árpád
udvarában
jártak
unokája Termacs
magyarok
(karchas), testörségében
magyarok,
voltak
szintén
magyar kezesek (943
is
öt évig
—948),
Bulcs
és
harka
szolgáltak, katonái közt
az udvarban
tartózkodtak
magyarok ellenségeihez, a kazárokhoz és besenyk-
szövetségeseihez és
követei
s
höz,
kikbl szintén voltak testrei.
írott
forrásokból merítette Konstantinos
a
jártak
Ilyen
él
más régibb Munkájának
és
adatait.
30. fejezete az avarokkal és horvátokkal, 32. a szerbekkel, 37.
a besenykkel, 38. a turkokkal (magyarokkal), 39. a kabarokkal foglalkozik, a 40. a turkok és kabarok törzseit sorolja el, 41. Morvaországot, 42. a többi Dunamelléki országot írja
le.
Nyugati források Pannoniáról és a magyarokról a honfoglalás eltt
a
:
Hinkmar rheimsi érseknek
tulajdonított belga
évkönyvek (annales Bertiniani v. Siíhienses) a bajorok és karantánok megtérésérl szóló elbeszélés, az u. n. Conversio Baguariorum et Carantanorum s Nagy Alfréd angol király földleírása, melyben a sevilliai Orosiusnak 401-ig sithini
;
;
terjed világtörténeti
901) ismereteivel egészíti
már 862-ben
forrás
lom
A
ellenségeit.
adatait a saját korának (878
s földrajzi
Az els helyen
ki.
említi az ungrokat,
mint a frank biroda-
Conversio azt akarja igazolni, hogy Panno-
Nagy Károly intézkedése
niában
említett nyugati
folytán egyedül a salzburgi
érseké a fpásztori jog. Ezt a jogot Privina és Közel mosaburgi szláv
hercegek
philosophus,
is
a latin
ki
míg oda nem
elismerték,
liturgia
Methodius
jött
hozta
helyett a szlávot
be.
Talán e Conversiot a salzburgi érsek érdekében interpolálták,
mikor
pannóniai érseki
Alfrédnak
nem
magyarok fönnhatóságra törekedett 975
passaui
Pilgrin
püspök a
Orosius földrajzi
tudnak
a
magyarok
ismereteit
A
körül.
mert
püspökök
:
szerintök
Bulgáriáig pusztaság terül
honfoglalásról szóló nyugati források közt
sen egykorú
révén
Nagy módosító adatai még
honfoglalásáról,
Morvaországtól és Karinthiától
térítése
három
el.
telje-
a fuldai évkönyvek, Regino krónikája és a bajor
levele IX.
János pápához.
A Dado
verduni püspök-
höz (f 923.) intézett levél igen bven, de nem hitelesen beszél a magyarok eredetérl, k fuldai évkönyveket (annales Fuldenses)
887—901
közt
Bajorországban
folytatták, hol
Arnülf király.
32
császár udvarából közeli értesítéseket nyerhettek a följegyzök a magyarokról. Ez évkönyvek páratlan fontossága abban
hogy
szinte évrl-évre jelzik a
áll,
magyarok megjelenését. Regino
prümi apát 899-ben monostorából elzve, Trierben húzódott meg s ott világkrónikát írt, melyet 908-ban megküldött Gyermek Lajos német király neveljének, az augsburgi lotharingiai
püspöknek. Chronologiája nem egészen megbízható, mert nem az eseményekkel
egész történetét s
nem
egyidejleg jegyezte adatait. A 889. évnél jellemzését adja a magyaroknak, de majd-
hogyan a 3. századi justinus írt a skythákról és parthusokról, vagy a 8. századi Paulus Diaconus a germánokról. Mindazonáltal van sok értékes adata. Konstantiszól a beseny támadásról. Regino króninoson kívül csak káját a középkorban jól ismerték, sokan felhasználták, nevezetesen a hersfeldi évkönyvek, Reichenaui Hermann, Freisingí Ottó, nálunk Béla király jegyzje. Regino krónikáját folytatta egy
szórói-szóra úgy, a
trieri
szerzetes 967-ig s e folytatást
is
forrásul használták
magyar kalandozások elbeszélésénél. A bajor püspökök levele IX. János pápához kevéssel ennek halála (900. jul.) eltt kelt, mikor a magyarok már visszatérben voltak els nagy itáliai hadjáratukról. A morvák az elz évben arról vádolták a bajor püspököket, hogy pénzelik a krónikáink
a
pogányokat
s igy terelik
A püspökök magyarokkal
pogány
viszont
való
szokásait,
két másolatban
a
ket maguktól
el
morvákat
cimboraságról
s
vádolják arról
utánozzák.
viseletét
maradt fönn
levelének hitele iránt
nem
püspökhöz
magyarok
val
levél a
hozza összefüggésbe.
E
levelökben
a
hogy a magyarok levél
12.
századi
püspök részére De a bajor püspökök
forog fönn kétség.
A
felé.
Pilgrin passaui
hamisított és interpolált levelekkel együtt.
irt
-Olaszország
A Dado
verduni
eredetét a Hunger, éhség szó-
levelet
valószínleg Sz. Germanus
granvali monostorából, a Vogesek aljáról írták tiszteletteljesen
a verduni püspöknek.
Pontosabb nyugati idejébl az olaszoknál :
emlékek Liutprand
a
magyar
kalandozások
Antapodosisa, Johannes
Diaconus, velencei krónikája, Montecasino monostor krónikája, a németeknél
Widukind szász
krónikája, Sz.
Udalrich augs-
33
burgi püspök és Briino kölni
Cambray
továbbá
Flodoard,
érsek
életrajza
franciáknál
a
;
püspökeinek története
(Gesta
episcoporum Cameracensium). A magyar tábornak összefügg, részletes rajzát csak egy kútfben találjuk meg IV. Ekkehard:
nak
st.
(casus S. Galli), mig a magyar
galleni krónikájában
Waldram st. galleni szerzetes verses levele nyújtja, a melyet Salamon apát, majd püspök küldött püspöknek. Liutprand v. Luitprand nemes el Dado verduni langobard családból származott (922—972 k.), Hugó király költi rajzát
pusztítás
paviai járt
udvarában nevelkedett, majd Berengár
király követeként
Konstantinápolyban (949), aztán Berengárral meghasonolva
Németországba költözött (955
— 961),
mignem
Ottó kisére-
I.
tében visszatért hazájába és a császártól elnyerte a cremonai
963-ban
püspökséget,
járt
Nikephoros
császártól
is
megnyerni
vett
hiába
hol
iparkodott
kezével
Ottó császár hasonlónevü
I.
968-ban
részt,
Theophano hercegn
fia
Alsó-
számára.
munkájával Berengár királyon és királynn akart boszút állni (6 könyv, 886 950 évek
Antapodosis, Megtorlás Villa
zsinaton
Konstantinápolyban,
követségben
Itáliát
római
c.
—
története,
utolsó
ez
után
év
tiz
évvel
készült).
Munkáját
adomákkal és klasszikus idézetekkel élénkíti. „De rebus gestis Otíonis Magni ímperatoris" (960—964) c. munkája az elbbinél tárgyilagosabb.
görög
császári
Constantinopolitana"
Els
udvart
gúnyolja.
két
Hist.
III.
Antapodosisában gylölettel
köt.
a magyarokról, kiket a nyugati írók közt, bizonyára
hatás
alatt,
egyedül
csatájukat írja
merseburgit. tását.
c.
:
menta Germaniae ír
legatione
müve kezeírásában maradt reánk Münchenben. Kiadása Monu-
satyrája a saját
„De
Ö
le
:
a brentait,
említi a
Widukind,
nevez
turkoknak. az
Három nagyobb
els augsburgit
magyarok „ördögi
Nagy Ottónak mintegy
görög
s az
n.
u.
huj huj" csatakiál-
udvari történetírója,
monostorban megírta a szászok történetét Nagy Ottó koráig „Res geste Saxonicae" címmel. A magyarokról fleg szász hadjárataik alkalmával ír (906, 924, 933), de a második
a corvey
Widukind a fforrás. Flodoard frank történetíró rheimsi kanonok és levéltárnok „Annales"-e a 919—965. évek történetét foglalja magában^ szerencsétlen augsburgi csatára nézve
is
3
34
munkája pedig 948-ig halad munka megemlékezik a magyarok
„Históriáé ecclesiae Remensis"
Mindkét
elbeszéléseiben.
rokkal a
Legtöbbet foglalkoztak a magya-
kalandozásairól.
frankföldi
st.
c.
monostor
galleni
Aba
leggyakrabban egészen
szerzetesei s ott
róluk
írtak
Különösen nagy hatást
idejéig.
magyarok 926. május 2-án történt megjelenése és mulatozása, hadifegyelme, úgyhogy ezt egy századdal utóbb nagyon élénken tudta elbeszélni a monostor krónikása, Ekkehard, e néven ott már a negyedik író (1040. k.). A magyarságnak a szlávokkal való viszonyára a 9 10. században jobbára idegen kútfkbl értesülünk. Az orosz kútfk Nestorral kezddnek a 12. század elején, a csehek Kosmas-a 1125-ben hal meg, a lengyel Martinus Gallus tett
ott
a
—
1135-ig virágzik, a horvát-szerb költi jelleg diokleai krónikát
késbb
gyjtötték össze. Mindamellett vannak szláv nyelv
egykorú vagy legalább közeikorú hagyományok a Konstantin (Cyrill)- és Methód-legendában, a bolgár-magyar háborúról
A
szóló egyik elbeszélésben és Nestor krónikájában. tin- és
Methód-legenda
arról a két hitterjesztrl
Konstan-
szól,
a kik
mint thessaloniki tudós görögök a macedóniai szlovén nyelvet
a
elsajátítva,
konstantinápolyi
kívánságára
császár
s a
morva hercegek hívására Pannoniában és Moraviában szláv nyelven hirdették a kereszténységet s nagyobb hatás kedvéért az
evangeliomot
szertartásos
és
és leírták a szlovén
nyelvre
Konstantin
segítségével.
imádságokat
tlük elször alkalmazott ábécé
v.
Cyrillus,
az
új
püspökké szentelése évében Rómában meghalt dius pedig
még
legkésbb
a
885-ig
10.
élt
lefordították
írás
kitalálója,
(868.)
Methó-
Moraviában. Kevéssel haláluk után,
század
elején
már megírták
valószínleg görögül, azután fordították
le
életrajzukat,
szláv nyelvre.
Abban
a legendás könyvben, a melyet a keleti szertartású szlávok görög néven Prolog-mk mondanak, szó van egy bolgár katonáról, ki a magyaroknak Simeon bolgár fejedelem ellen viselt háborújából Sz. György csodás segedelmével menekült meg.
A
szlovén írás eljutott a 10. században a kijevi és novgorodi"
rus, urus
nev
oroszokhoz
is,
kik ezen írás révén szorgalma-
san kezdtek olvasni és jegyzeteket készíteni. Az orosz iroda-
^
35
mveli
lomnak legrégibb
a kijevi híres Szent Theodosios-féle
barlang-monostor szerzetesei. az
följegyezték
részint
írtak,
kolostor
történeteket, a
Részint szerzetesi
elhunyt
krónikáját,
a közönségesen Nesfor-nak
létre
szabályokat
szerzetesekrl
mondákat
stb.
szóló
így
jött
krónika, mely
tulajdonított
850-tl 1110-ig egy embernek, valószínleg Nestor szerzetesnek a munkája, de ezt aztán többen folytatták. E kijevi krónika két Sz.
f
codexe
a Laurentius
:
Hypatius monostorában
talált 15.
szerzetesé (1377) és a
századi kézirat. Nestor
krónikája a magyarokat „ugor", „fekete ugor" néven emlegeti,
mig a kazárokat fehér ugoroknak nevezi. A magyarok shazájáról, rokonairól, vándorlásairól, honfoglalásáról és kalandozásairól szóló magyar shagyományt középkori krónikáinkból
kell
magyar népmondát,
igazi
mányt, a tudákos
kihámozni, megkülönböztetve az
él hagyo-
a regösök, igricek ajkán
hozzátoldásoktól, a melyeket
krónikásaink
könyvekbl írtak ki. A magyarok eredetérl és kalandozásairól a magyar krónikaírás legelször a 13. szá-
régi Idegen
zad kezdetén fölhasználta
vett
már Béla
Az
budai
sforrás
minorita
Ezt a szerkesztést,
Simon, Kún átírásával
krónika
Sambucus-codexnek
s
és
1342-ig,
IV.
stb.)
László
király udvari
ebbl
jött
Bécsi
II.
a
létre
Acephalus-
az
a nyomtatott Budai-krónikának
gazdagított
(Kaprinai-codex
(Anonymus)
folytatásával
közvetlen forrása, másrészt a Salamontól
betoldásokkal
az sforrást
király jegyzje, a Névtelen
Kézai
és kivonatosan diákja.
tudomást.
és
közös
Gyészáig terjed
Képes-krónika
családjának
közvetlen forrása.
Az összes népek leszármazását az sforrás
Sevillai Sz.
cím
encyclopae-
Isidorus (t636) „Etirnologiarum libri XX" diájából merítette, a mit további krónikáink
elrontottak, a
Képes-krónika forrása pedig visszajavított. ^
Isidorusnál és a Képes-kr.-ban az egész föld nemzetségeinek
Szemtl Kámíól Jáfettl
XXVII
XXX XV
•|
^
XXV
XXII
XXXVII
XXXIII
XVII
száma
m
:
XVIl (e helyett a Pozsonyi krónikában XXII). 3*
36
Josephüs Flaviüs szerint a vözözön után CCCCXI, a Budai-krónika sforrása szerint CCI évvel Nimród óriás, Thana fia, Jáfet nemzetségébl, megkezdte a torony épitését
Memphis
Nubia és Egyiptom,
és Alexandria közt.
széle,
hossza egyaránt 15000 lépés,
rájáig
ért. Itt
teteje
A torony
pedig a hold sphae-
a krónikás összezavarta Isidomsnak Herodotosból
melyek Babylon városfalaira, az egyiptomi syenei toronyra s a thebaisi templomra vonatkoztak. A Képes-
vett
a
adatait,
irója felismerte a
krónika forrásának
hibákat a biblia és Sz.
Jeromos nyomán, s mivel Isidorus szerint a scythák Jáfet fiáMagogtól származtak, ki LVIIl évvel a vizözön után tól Evilát földjére ment s feleségétl Eneth-tö\ születtek Hunor és Magor. E két név természetesen csak a hunn és magyar
népnek megszemélyesítése akar
en,
pedig az
A hunn
ün
Eneh
szóval függ össze.
történelemben
Alapjául
mástól.
Enech,
Eneth,
lenni,
oly
krónikáink
mondák
fleg
térnek
alig
szolgáltak,
a
el
egy-
melyek hazánk
németeknek vagy az avaroknak közvetítésével jutottak el a magyarságba. Tulln és Zeiselmauer (Cesumór) kivételével, a melyek Nagy Károly avar háborújában szerepeltek, a többi hunn csata mondája fképen Fehérvármegyére lokalizálódott (Százhalom, Tárnok, Keveaszó a megye északkeleti szélén). Potentiana tudós átvétel.^ A hét hunn vezér választása a magyar hét vezér mondájának mintájára készült magyar nevekkel. Macrinus neve Marcianus császár nevébl lett, Detre pedig azonos Nagy Theoderich keleti gói királlyal. A hunn monda szerkesztje régibb
a
lakóinak,
magyarországi
a
gótoknak,
mondákon
kívül
vonatkozó korabeli tudós könyveket dája
megvan Jordanesnél Priskos '
nai és
Henrik
fölhasználta a is.
A
rhétor
scythákra
csodaszarvas mon-
nyomán, a hol a
Karácsonyi János a cesunmauri csatát Aba i042-iki, a potentiatárnokvölgyi ütközetet Péter 1046. évi küzdelmeivel, tehát III. és
a
magyar
pogányok
támadásaival
hozza
összefüggésbe.
Domanovszky Sándor: „A budai krónika'' (Századok 1902), „Kézai Simon mester krónikája" (1906) c. értekezései a legjobb összeállításban tüntetik föl a hunn-magyar mondák forrásait a rájuk vonatkozó sok fejtegetés,
irodalom fölhasználásával.
37
szarvas a vadászokat épen Scythiába.
E monda
megfordítva a Maeotisból vezette
változatai éltek a
nép ajkán
is,
pl.
Bors
vára alapításánál (Anonymus), a váci székesegyház alapításá-
A
(Képes-kr.).
nál
Maeotís (Azovi tenger)
következtetve Scythia
nem
egyéb, mint a
szomszédságából
Kubán
folyó melléki
onugor terület a Rif hegyek (Kaukázus) és a Pontus (P. niger Anonymusnál) közt, mint Justinus leirja ^ de már Jordanes elrontotta ezt a leirást, mikor Scythia határául az ;
óceánt vette
északi a
thiát,
melynek
föl.
Krónikáink Szibériába helyezik Scy-
határai
:
Joria
(Jugria
az
Urai-hegység
keleten Tarsia (Tartaria?)- és Mongolország,
északi vidéke),
vagy Kis-India és Corosmina (Chovaresm). A scythák neve „dempti id est exempti," mert ki vannak véve minden hatalom alól, másképen „denti," fogasak, mert mindent
délen
Aethiopia
minden népet összeaprítanak. E nevekre emlékeztet Anonymusnál a „dentu-mogerí" név. A nrablás a Jordanes-féle alíorumna (boszorkány) mondával függ össze. A Bereka vagy Belár fiainak és Dúló alán királynak leányai, kik a kürt ünnepét ülték, s kiket Hunor és Magor társaikkal elraboltak, emlékeztetnek az alánokra, kik a Kaukázus északi alján az onugorok, a volgai hunn bolgárok és a kazárok szomszédságában laktak. Ezen kazárok egy része zsidó hitre tért, tehát megülte a Tisri, a tövénytev szombat kürttel jelzett ünnepét. Dúló a hunn bolgárok si uralkodóháza volt. Krónikáink hunn történetének szerkesztje német ember lehetett, mert azt mondja, hogy a hunnok és magyarok nyelvi külömbsége csak olyan, mint a szászoké és thüringeké, s ez az utóbbi hasonlítás azt a gondolatot kelti, hogy a szerkesztés II. András leányának, Szent Erzsébetnek Thüringiába való vitelével függ össze (1211). A szerkeszt ersen használta Jordanes Geticaját s ennek kivonatait Viterbói Gottfriedösszerágnak,
tói
(Attila
hispániai
leírása,
kaland, Velence
alapítása)
és
Gembloursi Sigeberttl (11,000 szz vértanúsága Sz. Orsolyával Kölnnél daci, északi hadjárat Eísenachból a dánok
=
;
^
a Kr.
Justinus
Pompeius Trogusnak ^
Tarasz
v.
u.
2-
században kivonatolta Livius kortársának,
világtörténetét.
Talasz folyó
is
van a Balkhas
tótól délnyugatra.
38
litvánok és pruthénok
norvégok, friesek,
megvan
nrablás,
a csodaszarvas,
alprosuri
nunc
pruteni), a
galliai
Jordanesnál (krónikáinkban
ellen.)
alpidzuri
hadjárat s a catalaunumi
Buda halála, Aquileia ostroma, Leo pápa követsége, Attila mennyegzje és halála, fiainak küzdelme s visszavonulása (24, 35—50. f.)- A burgundok legyzésénél Troppaui Márton használata (1268 k.) nem igazolható, a hunn krónika szerkeszcsata,
tésének idejére tehát
jelentsége.
nincs
Mirammammona
emir-al-mumenin, a marokkói khalifák címe 1143
Mirammammona át
=
— 1234 között.
szultánnak a menekülése Sibilián (Sevillán)
Marokkóba az 1212.
Navas de Tolosa
évi
csata hatása alatt került bele
melletti
nagy
az sforrásba, mert ez volt az
melybl egy emir-al-mumenin Marokkóba menekült. Lehetséges, hogy az Anonymus korabeli Buduuara vagy Ecilburgu helyett Vetus Buda és Mirammammona futása csak az V. István-kori szerkesztésnél toldódott a hunn történetbe. Anonymus, Alberik champagnei troisegyetlen
hispániai
1241-ig
cistercitának
fontainesi
a
csata,
terjed
világkrónikája
s
a
magyar vonatkozású lengyel krónikák még nem árulják el a hunn történet létezését, ámbár azért ez már meglehetett. A magyarok bejövetelének ideje krónikáinkban Regino évszámából torzult, a mellyel csak a Zágrábi-krónika évszáma egyezik (889).^ Az sforrás szerint (Sambucus, Kézai, Budai) akkor Sváb Ottó uralkodott Német- és Olaszországban, Lothár fia Lajos Frankországban és Antoninus Durus Görögországban.
A
Képes-krónika
császár és Zachariás a évszámtól.^
1
A
ÜL Konstantin volt akkor a pápa. Mind messze esnek az igazi
szerint
régebbi magyar krónika nevei szintén valószí-
Az évszám
Reginonál
Krónikáinkban
Anonymusnál Kézainál
Képes-kr.-ban 2
III.
DCCC DCCC DCCC DCCC DC
LXXX VIIII LXXX VIII LXXX HM LXX LXX VII II
(889)
(888) (884) (872) (677)
Konstantin 578—82, V. Konstantin 741—75, Zachariás pápa II. Ottó 936—83. Csak I. Lothár fia 11. Lajos császár ideje
741—52, I. (855—75) esik össze Kézai
rontott
csak Olaszországon uralkodott
s
évszámával s ez a Lajos
nem Frankországon.
inkább
39
nüleg Reginoból torzultak
Odo
(t875)
el,
mert ez említi Lothár
frank
nyugati
(888—98).
királlyal
Lajost
fia
Antoninus
Durus ismeretlen. A magyarok bejövetelének iránya Anonymusa Samb. nál Ung vára a Hungari név etymologiája miatt ;
Pozsonyi-krónika
Budai, s
<
Siebenbürgen
miatt támadt
mi megint Cibinburg (Szebenvár) Septem castra = Erdély etymologiája
=
monda
hat várat.
a melyre
elz
Kézai pedig a két
;
felfogást össze-
bejöv magyarok Ungvárt
fzi, mert szerinte a
még
jönnek
át
hét várat építenek, a
be
itt
Erdélyen
forrása szerint
Az Anonymiisnál
is
régibb Gesta Ungarorum,
dominikánus jelentése
Richardus
mondta, hogy a hét vezér arra a földre „pascua Romanorum"-nak
építik föl és
hivatkozik,
melyet akkor
a
jött,
azt
neveztek, most pedig Ungarianak
magyar krónika útbaigazítása szerint a magyar dominikánusok a Fekete-tenger felé Erdélytl délre kerülve keresték a magyarok shazáját, az „Ungaria Maior"-t. hívnak.
A
E
pascua
rómaiak
legrégibb
Romanorum legeljét
talán Erdélyt
tévesen
Pannoniába.
teszi
smagyar krónika alapján csak a hét Anonymus hét vezérül az apákat,
s
a
krónika
hét
aztán
kapitány
megöletése Erdélyben, a fehér
ló
az
Albericus
Álmost, stb.
mondai
többi
a
stb.,
sorolja
elmondja a honfoglalást,
származékait
a
vezér mondáját ismeri.
krónika a fiatalabb nemzedéket, Árpádot,
A
Anonymus
és
jelenti
el.
letelepedést
elemekkel
(Álmos
mondája. Csákvár alapítása,
Gyésza és Sarolt házassága). A többi nemzetségek, a melyek
velk egyenlk,
tetszésök
szerint
foglaltak
—
—
úgymond
Minthogy tehát a codexek (!) olyasmiket tartalmaznak, hogy az a hét kapitány jött be Pannoniába honnan jött hát Ákos, Bor, Aba s a többi magyar nemes nemzetség? mert ezek nem vendégek, hanem Scythiából származtak. Csak azt az okot mondják, a mit a nép a hét magyart. Ha tehát csak hét magyar van családjával vájjon helyeket és szállást.
,,
.
.
.
:
.
lehet-e ily családdal országokat
.
.
foglalni?" Aztán elbeszéli a
hét magyarról szóló
mondát, hogy Taksony idejében a szász
herceg
leölt
Eisenachnál
egy
magyar
magyart küldött haza, levágva fülüket. két része
Svábországban
sereget,
csupán
hét
A magyar hadnak más
e hirre lerakta
zsákmányát
s
egészen
40
minden embert és barmot. A fületlen 'hét magyart családjától, jószágától a község megfosztotta s arra itélte, hogy sátorról-sátorra járva kolduljanak folyóig megölt
a Sár vagy Lajta
éltök végéig. Ezeket nevezték „liétmagyar"-nak és „gyiák"-nak.
Róluk beszél a nép, nem az els héírl. E hét kapitány hét éneket szerzett magáról és énekeltette, hogy még utódaik is kérkedhessenek az ö hirességökkel. Bennök tisztelni lehet a másokénál nagyobb méltóságot és hatalmat, de nemességöket sok más
csak egyformán. Mert
A
„Scitiából."
adják el. dött,
Regino
ideköltözött
velk
krónikásaink
kevés
is
kalandozásokat
külföldi
alappal,
történeti
nemes
eltorzításával,
népies
A Botond-monda egy német jövevény
Boto
Poto
V.
bajor
képzelettel
körül
képz-
gróf körül, s beleszövdött az a
monda, hogy Bátor Boleszló kardjával bevágta Kiev aranykapuját. ^ A Regino folytatójánál említett 913. évi Innmelléki vereségbl lett krónikáinkban az augsburgi vereség s a 915. és 917. évi adatokból a magyar boszuló hadjárat.
lengyel
A
jövevényekrl szóló rész az V. Istvánkori szerkesztés idején
ama nemzetségeknek leginkább
keletkezett, mert
szerepl
tagjait
az e korban
említi.
Anonymus nem közvetlenül használta Reginot és folytatását, hanem valószínleg a magyar sforrás révén, a melyet a kalandozásoknál Anonymus használt föl legbvebben s rövidebben
legrövidebben
krónikák,
a
Kézai.
Saxonia
és
Thuringia külön hangsúlyozása, megnevezése azonban Anony-
musnái hiányzik, noha Regino telen
hatást
gyakorolt
többi krónikáinkra.
közt
Már
kell
magyar sforrásra
Anonymus
neve P.-vel kezddött.
jegyzk
a
folytatója a 908. évnél kétség-
III.
Bélának
Tehát a Péter, Pál,
keresni
azt az írót,
s
ennek
volt a stb.
jegyzje
nev
a ki nagy
révén s
királyi
arányban
évkönyvek és Hersfeldi Lambert is elbeszélik bajtársának Vilmos örgrófnak hstetteit. Lambertus az 1061. évnél egy thüringiai rgrófról mond el hasonló tetteket. Aurai Ekkehard az lioi. évhez jegyzi fel Boto gróf vitézi hírét. Ez a hs Regensburgtól nem messze halt meg. Óriási híre volt Németország, Olaszország és Pannónia népénél. Marczali A magyar történet kútfi az Árpádok korában. 1880. 66—69. 1. ^
az
Poto grófnak és
altaichi
h
:
41
magyar krónikát
kezdett
el bven
csak a honfoglalást adta Szent István koráig 24. a oldalán.
megnevez, de
jutott el
András
I.
a ránk maradt
sz.).
sok más codexnél
is
rubrumában
így
Legels
mindjárt
prológus in Gesta
ez
a)
(1.
A szerz
1. b.
neve és munká-
Anonymus codexében munkája
megnevezi
elszavában megnevezte magát annyira,
s
oklevélstilusban miagisternek
magyarra
mondanak,
egykor
'
regis
férfiúnak
P., dictus
Hungarie nótárius, N.
arte litteralis
scientie
Turul 1907. 150—151.
mennyire szerény-
a
nézve, a kinek
Ajánló
sorai
kezddnek
néhai
:
t.
„P.,
dicsséges
s
kérésének
sikert
quondam boné memorie
i.
kit
Béla
(kíván)."'
gloriosissimi Bele
suo dilectissimo amico, viro venerabili
inbuto, salutem et sue petitionis 1.
„Incipit
szeretett barátjának N. tisztelend
üdvösséget
magísfer ac
a
mely
ezen prológusban,
volt.
fordítva így
magyar királynak jegyzje, és tudós
elegend
is,
címét
kedése mellett ez jó ismersére, jó barátjára szánta,
mint ezt
üres,
oldalának tetején szokott
Hungarum" szavakkal
munkáját ajándékul
kit
szólnak,
oldala
tapasztaljuk.
van
uralkodó,
hogy a szerA codex a bécsi cs. udv. könyv-
jának címe rendesen a codexek lenni.
codex
egyetlen
legkésbbi
vonatkozásai a mellett
tárban van (514.
címmel, de
utolsó 57.-ik fejezetében
s
király a
kesztés 1203 körül történt.
jelezve
Hungarorum"
„Gesta
Marczali Henrik
:
A magy.
tört.
et
effectuni. V. ö.
kútfi az Árpá-
dok korában. 1880- 65—77. Ki volt Anonymus ? Sebestyén Gyula legteljesebben tárgyalja a kérdés irodalmát s 1.) c. munkája a szerz korára vonatkozó érveket. Kubinyi Ferenc két kötetes munkát adott ki Anonymus koráról és hitelességérl (1904). Legjobb kiadása a facsimile kiadás Fejérpataky László olvasásával és Szabó Károly fordításával. Legelször Schwandtner György adta ki Bécsben „Scriptorés Rerum Hungaricarum" c. gyjteményében (1746)- A. P. és N. siglák alapján bizonyos, hogy sem az Adorján (Hadrianus) név nem felel meg Anonymus nevének, sem Adorján tanulótársa Jakab nem azonos Anonymus N. kezdbets (Nicolaus ?) barátjával. Anonymus munkája 1202— 1203-ban készült, mert azt írja, hogy a bolgár dux a konstantinápolyi görög császár segítségében bizakodik. Már pedig Imre király 1202-ben 1-
:
(1898, 97
„Bolgárország királya" címet és 1204-ben a konstantinápolyi görög császárság megbukott. Ezt a szk idhatárt Sebestyén Gyula a közeli és távoli érvek egész seregével igazolja. Csakis ezen idben
fölvette a
találkozik
minden érv bizonyító
ereje.
„Néhai'* IV. Béla
kotót kizárja
;
42
—
Elmondja aztán a szerz, hogy mikor „iskolai tanulmányon" „in scolari studio" együtt volt N. a párisi egyetemen barátjával és Dares Frigius meg más írók könyveibl a hallgatott magisterek eladása nyomán a saját fogalmazásában
—
a
összeállította
történetet
trójai
olvasgatták,
együtt
ezt
s
hogy írná meg a magyar királyok és nemeseik genealógiáját, hogy miképpen szállott alá a scithiai földrl a „hétmagyer"-nak (hetumoger) nevezett hét f személy, milyen a scithiai föld hogyan született Álmos, Magyarország els vezére, a kitl a magyar királyok származtak miért nevezték Álmosnak, hány országot és királyt hódoltattak barátja arra kérte t,
;
meg
s
miért
költözött ki a scithiai
az idegenek nyelvén
magyeroknak gátolta
hungaroknak, a maguk
(mogerii)
hívnak.
ígéretének beváltásában,
getésére mégis dologhoz
látott.
nyelvén
Eddig a szerzt
sok dolga
de barátjának levélbeli sürForrásul használt
külömböz
illetlen volna,
magyar nép a maga eredetét és vitéz meséibl és a regsök (ioculatorum) fecseg énekébl Tizenegy fejezetben szól a honfoglalást
Magog
Szerinte Jafet fiától,
hatalmas
Attila király s
magyernek. scithákról.
„Hunn" be (12
könyve
vezérek korára és
Az sforrást mester,
Ili.
megelz
hallja.
dolgokról.
scitha királytól származott a híres,
Magogról nevezték
népét mogernek,
el
nem ismer, de sokat beszél a Avarokról sem tud. Maga a honfoglalás negyven
fejezetet tölt
Anonymus
pedig
hogy az igen nemes tetteit parasztok hazug
nagyon
történetírókat, mert
földrl az a nép, melyet
nevet
— 53,
kivéve a 42,
nagyon sokkal
kevéssé
45.).
Bizonyos, hogy
használható
forrás
becsesebb a szerz korára
V. István koráig használta föl „Kézai
László király hü deákja."
Anonymusnak különösen az
Kun
IV.
a felfogása, hogy nobiles
a
nézve.
Simon
László király,
= principes, prima-
nemes név sok helyen egyenesen a furakat jelenti és hogy a serviens alsóbbrend társadalmi osztály, a parasztokkal van egysorban, a mi Anonymus 46- fejezetében kiválóan szembetn, mert e szerint a fejedelem és nemesei egy lakomán arany edényekbl, a serviensek és parasztok ezüst edényekbl esznek. IV. Béia uralkodása tes,
jobagiones, ennélfogva a
kezdetén ez a régibb felfogás gyökeresen megváltozott, mert Rogerius és az 1267. évi törvény szerint a serviens már egyenl, azonos a nobilisszal.
:
43
mert ez szerepel
magyarok
tetteit s
meg
László néven,
III.
itt
akarta ismerni a
ezen óhajtását tudva hü deákja, nemzetének
melyek külömbözö Írásokban
vannak szétszórva Olasz-, Francia- és Németországban, egy könyvbe
történeteit, a
(scartabellis)
iparkodott szerkeszteni, de eltérleg Orosiustól, ki Ottó császár
kedvéért a magyarokat, mert több csatában megverték, ördö-
zött asszonyoktól származtatta/ Kézái szerint „108 nemzetsége van a tiszta magyarságnak (Scythia oszlik három országgal) és nem több; is ennyi provinciára a vele kapcsolt egyéb nemzetségek pedig jövevények vagy
göktl
pusztába
és
foglyoktól származók."
E jövevények nemzetségeit
a korabeli
adatokkal kibvítve Kézai a könyve végén függelékben közli.
A magyarok
bejövetelének
magyarokat,
a
etymologiát,
többi króni-
Anonymusszal egyezve Ungvár
káinktól és csak
be
irányára nézve eltér
elfogadja
a hét
tehát
mondát közöl
róla,
megtartja
is
nem
krónikából, de Erdélyrl általában szólni kétszer beszél s oly
vezeti
Hung < Hungarus
a
hagyományát
vár
felé
szeret.
a
többi
Marótról
mely más krónikáink-
Orosius t 420 körül. I. Ottó császár 936—973. Kézai króniká13X10 cm. nagyságú, 69 hasábos gótirású codexe, kéza 16. században a Sambucus-codex másolója eltt feküdt, aztán 1
jának eredeti, irata
senki
sem
nádor 1713-ban ajándékozta.
A
a
tle
vitte
elkérte és éveken át
Bécsben
1781.
kéziratot
és Zárka
Gábor
jezsuita lemásolta
könyvtárt
Esterházy
klastromnak
ferencrendi
Jen
Kosa
leégett és
Pál
provinciális a
Pozsonyba. Tiz évvel utóbb a ferencrendiek tervezik. Horányi Elek piarista egy napra
magánál
codexe* s kétszer
tartotta a
1782-ben. Közben
és Pesten
János
E
kismartoni
alapított
klastrom 1768-ban
Kézai-codexeí magával
leírását.
könyvtárában.
kismartoni
Kézai krónikájának kiadását
codex
mikor Hevenessy
említi I701-ig, a
az Esterházyak
soproni
Kosa 1783 tavaszán meghalt
vissza Horányitól a codexet.
Cornides
tanárhoz
Dániel
:
látta
a
megadta a
sem kérte Podhradszky Budán
többé
Kézai további kiadói
kinyomatta
levelében
írt
s
is
senki
Mátyás Flórián (M. Florianus, Fontes Domestici U.) Pécsett 1883, magyarul Szabó Károly 1862-ben. Csánki Dezs állapította meg biztosan, hogy Simon mester szülfaluja Kéza, a Básztély vagy Vásztély család birtoka, megfelelt a mai Ginza pusztának Alcsut 1883, Endlicher St. Gallenben 1849,
ma
megye területén). Domanovszky Sándor „Kézai Simon mester krónikája" címen. Akadémia kiad. 19Q6. 180 1.
és Vásztély
közelében
(egykor
Pilis
Századok 1903. Egész monographiát
m.
írt
Fehér
Kézairól
44
ban nincs meg
hogy a magyarok Pesten és a szobbi réven (Zub) átkeltek a Dunán, hol a Duna körül ostrommal bevettek egy várat, a melyben Szvatoplug vitézei voltak összegyjtve, a várban megölték a kik urok halála hirére megfutamodtak magyarok egyebek közt Marótnak egy igen vén rokonát s mostanig azt mesélik, hogy ez maga Marót volt (Pilis-Marót falu mondája?). Önálló adata Kézainak az is, hogy Árpád a :
;
nembl
Turul
való,
hogy
vidékén,
hogy
Léi hir szerint gyakorta lakott Nyitra
Bulcsot
(krimhildi csatában elesett sütötte
meg
nevezték
miért
séért boszuból nyárson
a németeket, „vér"-öket
a kalandozásoknál
Hertnid császári
az,
Vérbulcsu-nak
el
is
itta).
— veru —
Önálló betoldása
hogy Svarcömbörki (Suarchumburci)
marsalt,
hadvezért,
sok nemessel
együtt a
magyarok elfogták s noha töméntelen pénzt kínáltak értök, Regensburg eltt a polgárok szemeláttára agyonnyilazták és gyztesen sok zsákmánnyal tértek haza. Az augsburgi csata után Léi és Bulcs hajón menekülnek s Regensburgnál esnek fogságba, mig a többi krónikák szerint a csatában fogják el ket.
A
császár leütésérl szóló kürtmondát Kézai cáfolja s a
fogoly németek
lemészárlásával
helyettesiti.
Egyedülálló be-
hogy Léi és Bulcs kivégzése után István király idejéig a magyarok nem mertek Németországba menni, nehogy nyugat népe a végsig ellenálljon s egyesülten támadjon reájuk. Kissé részletesebb az óriás küzdelme Botonddal s új az, hogy az adó megtagadása után Taksony parancsolta meg Görögország pusztítását. Kézai már azon bvebb stoldása
az
is,
forrásból meríti toldásait, amelyet
helyenkint
szórói-szóra
krónikától eltéren
egyeznek
Anonymus
nak tulajdonítja a magyarok a mi Regino
910.
évi
rövid
Anonymus :
pl.
és Kézai
a
is
használt, mert
Budai és a Képes
egyformán a nyilak-
gyzelmét Bajorország határán, adatából bvült ki. Másrészt
hogy Anonymus Reginovai inkább egyezik, mint a többi krónika, s hogy Anonymusszal szemben Kézai és a többi krónika szorosabb kapcsolatra mutatnak, de sem ezek nem bvültek Kézaiból, sem Kézai nem rövidült a ma megállapítható,
ismert krónikákból,
kor bvít
is.
hanem
a közös sforrásból, amelyet oly-
45
A Nagy
Lajos-kori
Pozsonyi krónika
kivonatolta a
forrását
Budai krónika
közül a
két csoportja
kesztések
koronázásáig terjed szer-
az
és
családjának
E krónika
szerzje.
codexét 15. századi oklevélmásolatokkal egybekötve a pozso-
rzi „Cronica regni Hungarie" cimmel. A papir codex I3V2 levél. Ez a krónika nem készülhetett a Kézaikrónika nyomán, mert ámbár ennél helyenként rövidebb vagy nyi káptalan
egyenl terjedelm, de tárgyalásuk
teljesen elüt.
A
Pozsonyi
krónika leghívebben ragaszkodott az V. István-kori szerkezet-
korában
a vezérek elítélt
magáról
a
hogy
az,
meg, amelyek más
adják
részei
nem maradtak
krónikáinkban az
azok
Jelentségét
hez.
egyedülálló adata
ránk. ilyen
a hét kapitány, kiket azonosít
és megcsonkított hét magyarral, hét éneket költetett énekeltette neve dicsítésére. Ezeket szerinte
s
„mind-
máig Szent Lázár szegényeinek nevezik. Szent István, ki az illetlenül cselekvket megrendszabályozta, mikor látta, hogy azok ivadékai
sátoronkint
házankint,
trufáikra akarják
zetökre és
hogy fej nekik, hogy Szent
hagyta
nevezték
ket
többféle kései hir a pogánykori
Lázár
Sz.
senki
esztergomi
helyezkedni,
alá kötelesek
felügyelete
nélkül
Lázár
az
feleke-
(az embereket)
kitanítani
és vezér
megfontolta,
énekelve
sem
szegényeinek."
Itt
.
és
meg-
szerzeteseinek
tény,
s
jó,
.
hogy
ezért
íulajdonképen
össze a hét magyar vezérrl s
keveredett
mondákat énekl gyiákokról,
kiket
1200 körül
a bélpoklos-ápoló Sz. Lázár-ispotály felügyelete alá helyeztek.^
Az si mveltség ország
természeténél
amelyhez gyobbrészt
fogható
ers
köt
van
sok
földkerekségen.
a
Kárpátok fgerincén.
határokat
jelölhetnek
vonalak, mint szétválasztok.
forgalom legkeresettebb
útjai.
övezte
határozott földrajzi egység,
oly
természetes határai vannak, kivált
gattól délkeletig, a
szembeötl
fogva
nem
A Kárpátok
földje és népei.
A
északnyu-
folyóvölgyek eléggé
ugyan,
Éppen
Na-
de
inkább össze-
a völgyek és vizek a
Legfölebb a mocsaras völgyek
Zentlazar usquemodo Zegun nuncupantur Zentlazar(z)ygini. A betegápoló Szent Lázár-rend Palesztinában keletkezett a 12. század közepén. Az els magyarországi ily alapítás Esztergomban 1200 táján ^
történt.
.
Pauler: Árpádházi királyok
l.
575. jegyz.
.
.
46
alkotnak szétválasztó határt, ámbár utakat ezeken át
könnyebben, mint a magas hegygerinceken
találni
Dráva völgye
és
tehát
Dunántúli
kevésbbé a
nem
Közép-Duna
népelemek
dombos
jelezte.
tódultak
le
hogy
vidékre,
A itt
kultúra
keleti,
az
oldala,
lehet
A Száva határ. Még át.
a
honnan a
alpesi folyóvölgyek vezetnek
A
mellékére.
völgyek iránya
nyugati
részek
legtermészetesebb útvonalak, a
természetes
igazi
is
nyugati folyó-
a
útját
le
völgyek
északkeleti
felöl
új
és a nyugati termékeny
alföldre
mint hullámtöröknél megállapodja-
vagy visszaverdjenek, vagy megsemmisüljenek, beolvadjanak, vagy a kultúrát befogadva lassankint átalakulja-
janak
s
mveldés
nak a
munkájára, aztán az északkeletrl és észak-
jöv erk összemüködése
nyugatról
folytán
és keleti
déli
irányban éreztessék, továbbítsák kulturális hatásukat.
A
természetes
könnyebbé
és fönntartását délkeleti
egységet, ha teszi
nem
biztosítja,
is
a Kárpátok
sziklavén kívül az az érdekes,
ritka,
de
északi,
jelzi
keleti,
de nem min-
denképen szerencsés földrajzi sajátosság, a vízrajzi egysége, hogy az ország összes vizei nagyon csekély kivétellel az ország f erébe, a Dunába folynak. így az ország közepe felé való tódulás, forgalom könny és természetes, de nem ily
könny
és természetes az
a szomszédság minden iránya
néhány oly országban,
ország terményeinek felé,
a melynek
mint
szétvitele
hogy megvan ez
a
nagyobb
folyói az ország
közepe táján eredve küll-szerüen nyújtanak természetes
vízi
utakat kifelé a kereskedelmi forgalom s vele a kultúra számára.
Az egység
mellett
megvan az arányos
tagoltság
is,
vala-
mint a részeknek egymást kiegészít összhangja. A hegyvidé-
kek erdségei,
elegend nösen
tápláló
fokozzák
hiányát,
akkor
fája,
is,
köve, bányakincsei s az alföld
terményei egymásra
vannak
egymásnak
pótolják
bségesen
utalva, kölcsö-
egymásnak a hogy a földrajzi egység egészben elegend legyen ha egymagára van utalva. Az emberi mveldésnek
legkorábban
értékét,
dombos vidék s a keleti fensik, a melyekhez hasonlók még a hegyes-erds vidékek alsó szélei. Ellenben késbbi a sr népesség és nagyobb kultúra az
kedveztek a
alföldi
folyók
nyugati
áradmányos,
mocsaras
mellékein.
47
ámbár halásztanyák a
mveldés
tömegei
és
itt
terévé a gerincei.
legkésbb válhattak pedig Kárpátok magasabb s erdsebb bels Az ország délkeleti felföldjét joggal voltak
is
;
hasonlítgatják fellegvárhoz, mely a keleti barbárok beözönlésére szolgáló természetes kapukat
rzi és
vidékek kultúráját, egyszersmind a
maga
így óvja a nyugati
részére
mve-
e
is
ldést értékesíteni törekszik. Ezt története sokszorosan igazolja. Az ország természetes központja a Közép-Duna nyupartvidéke. Ez
gati
a leggazdagabb
folyóvölgyeken
kultúra szerteszét a
nys, ingoványos mélyebb után természetes volt
völgyeken
déli
föl
nyugati völgyeken való
folyó völgy víz és
nem
a terjeszkedés
Balkán-gerincekig,
is
föl
át a
vezet
határokon
felé.
fgerincen,
túl,
a
st olykor még a A Kárpátokon túl
természetes
volt
a
kikerülve a vize-
a vizi
Alpok
hatolt
A bels megersödés
a
sohasem
terjeszkedés
fölfelé,
területeket.
az
innen
rész s
ers,
és
mert
csak egy-két kisebb
néhány szoros, eróziós átvágódás az ellenkez irányú
források, völgyek közt. Általában a vizek iránya jelöli a gaz-
dasági és szellemi
srbb ily
mveldés
letelepedések
a vizek
útjait, s
a legjobb utak, a leg-
magasabb
partjai
mentén és
vízpartok, utak csomópontjain jöttek létre.
A Kárpátok lalja
el,
országa Közép-Európa délkeleti részét fog-
Európa meg,
emberi
az
kultúra
legszerencsésebb
fekvés, tagoltságú és éghajlatú földrésze, tulajdonképen csak nyugati félszigete Ázsiának. céje
hegyszerkezet,
úgy
középpont,
mégis
E
mint
külön
félszigeten a Kárpátok
éghajlat
dolgában
földrajzi egység,
meden-
valóságos
a mely lánchegy-
ségével legjobban van körülhatárolva a nyugateurópai hegyro-
mok
és a keleturópai táblás talaj között s a mely
monzun-szelek száraz klímájához, majd a nyugati
majd a
ess
keleti
éghajlat
vidékéhez tartozik, de egyik sem lehet fölötte úrrá tartósan.^
Ez a
boluma
földrajzi jelleg,
történetének.
ha nem
Azok a
is
népek,
oka, de valóságos sym-
amelyek a
Kárpátok
^ V. ö. Raízel Frigyes: A föld és az ember. Fordította s némi magyar anthropogeographiával kiegészítette Simonyi Jen. Akadémia kiad. 1887. 588—596. 1. Cholnoky Jen Magyarország geográfiai helyzete. Földrajzi Közlemények ]906. 409—418- 1. :
48
uralmuk
egész medencéjét
sem
sem a
a nyugati germán,
népek nagy
tengermelléki
legtovább s emellett
Európa
tömegéhez,
Kárpátok
a
k
az,
ázsiai eredetök emlé-
a legkésbbi
hullámai azon ázsiai nép-
Európa
megtorlódtak
amelyek
Európa
földjén
hegységtl
az Orkhon folyó.
Ennek
az ujgur
(on)
nép,
tíz
a
.keletre,
és
itt
Csak három övén belül, s
gyökeret
kulturtalaján
vertek.
népnek sikerült ez az egyesítés a Kárpátok mind a három az Altáj hegység vidékérl költözött hunn, az avar és a magyar. Altáj
amelyik
Ázsiának,
voltak
áradatoknak,
rekedve
de azért
a földközi
országa lényegileg csak sze-
meg népek legszembetnbben megrizték mert
sem
éppígy az európai kultúra sem ázsiai eredetét, s a Kárpát-medencét egyesít
tagadhatja
két,
szláv,
mindegyikbl vett föl magába eleget, mindvégig megrizte külön egyéniségét. Miként
függeléke
rencsés
keleti
tartoztak
egyesítette,
közepén
s
nem
egyesítették,
alatt
ide
:
a
nagy Bajkál-tótól délre van
a mellékén lakott Kr.
folyónál az
onujgur,
e.
500 körül
kilenc
(tokuz)
folyónál a tokuzujgur. Keletre költözött testvérnép a mongol.
A
Buka
mondanak, ugyanazt beszélik el a sinai történetírók a hungtm nép legnagyobb fejedelmérl Maoturól Kr. e. 200 körül, hogy t. i. Koreától a Kaspi tengerig sok országot hódított meg. A hungnu támadások ellen védelmül építette a Sinának nevet adó Tsin dynastia legnagyobb tagja s megalapítója Si-Hoang-Tí mit
az
építette a
ujgur
ujgur
khánról
harmadfélezer kilométer hosszú kfalat fvárosától
nyugatra. Kr.
dalmat,
krónikák
u.
a déli
93-ban a sinaiak megdöntötték a hungnu birotokuzujgurokat
hódolásra kényszerítették, az
északi onujgurokat pedig az Altáj és Tiensán hegységek közt
nyugatra szorították. Az onujgurok az és távozásukkal
megsznik
a
h'tis
mellékére költöztek
hungnu név emlegetése a
sinai
szélein feltnik a khun,
hunn
évkönyvekben.
Ugyanakkor Európa nép a római császárság
keleti
Marinus Tyrius az 1. század végén az Ural folyó mellékén említi ket, Ptolomaeus pedig félszázaddal utóbb a Fekete tenger északi partvidékén. Aztán kétszázadig ott kalandoznak a hunnok, onujgurok a földrajzíróinál.
49
környékén.
Kaspi-tenger
286-ban (226
uralma
alól
fejedelem
Szasszanidák
perzsa
az új
hunnokkal
s
armeniai
Tiridates
országát
fölszabadítja
— 636)
III.
pusztíttatja Persia
széls
tartományait. Mikor a tokuzujgurok egy része 350. körül egy új
sinai
hódítás elöl
hunnok megersödve és a keleti gótokat,
keletrómai területre,
az onujgurok
az
költözött,
akkor a
átkeltek a Volgán, leverték az alánokat
átzték a nyugati gótokat az alsó Dunán maguk pedig Pannoniába törtek (377) s
a Tisza mellékérl uralkodtak
st
után
nyolc évtizeden
át a
Volgáig,
Irtisig.
Ekkor történt meg a Duna-Tisza vidék, az egész Kárpát-medence els egyesítése. Korábban több nép, sok kis törzs osztozott területén.
eltt ötezer
Krisztus
kezdve Kr.
e.
450
évvel lehetett
tájáig, a laténei
az skor.^ Innen
itt
ujabb vaskorszak kezdetéig
lakó népeket
nem
Az skkorszak
(palaeolith korszak) kevés
Csak az Ister neve régibb három századdal, mert ezt a nevet már Hesiodos említi. A Hekataiosnál elforduló krobyzok és trizok az alsó Dunától délre, a mai bolgár területen laktak. Az els nép, a melynek nevét ismerjük hazánk területén, a Maris forrásvidékén lakó az
itt
*
ismerjük.
nyoma
közül említhet-
Ekkor még oly állatok éltek Közép-Európában, amelyek aztán részint kihaltak (mammuth), részint kivándoroltak (rénszarvas). Az új kkorszakból (neolith k.) nevezetesebbek a haligóci, liszkovai, pesterei (Szepes, Liptó, Bihar m.) barlangi leletek, melyekben jük a miskolc-vidéki
leletet.
a cserepek díszítése Trójától Svédországig nyúló összeköttetésre mutat,
Himalája vidékérl, az ékszerül használt kagylóhéj pedig a Vörös tengerbl származik. A borsodmegyei Szihalom és a pestmegyei Tószeg konyhahulladék dombjai a Pó melléki terra-marekra emlékezs a jadeít a
tetnek s talán erre vándoroltak át 2000 körül Kr.
e.
az italicusok.
K-
és
bronzszerszámokkal vegyesen találtak rézeszközöket Szegeden, Domahidán (Szatmár m.) Lucskán (Ung m.) stb. Tiszta rézkorszak azonbarv
nem lattal
A
bronzkorszak 1500 körül kezddött s hosszas ipari gyakorgazdag, változatos külön magyarországi bronzregiot alkotott. A
volt.
vaskorszak a kaukázusi chalyboktól ilOO táján
nagyobb mértékben csak a században szállítják az els kultúra
helyeire.
9-
században
görögökhöz,,
jutott el a
a miletosi
vasszerszámokat,
Ezt a hallstatti
a kelták laténei vaskorszaka.
s
görögök a
7.
fegyvereket a hallstatti
vaskorszakot 450
körül
váltja föl
a
50
Herodotos
kiket
agathyrsok,
említ
megkülömböztet
és
a
thrákoktól.
A
laténei
skorban, a századon
kább
át tartott.
az
és
utolsó
hagytak maradandó emlékeket. Fels-ltáliában is
lakott,
is
szerepelt s
nyugatabb
A Rába
Boiovariat.
A
négy
körülbelül
s
tartozó kelták legin-
vaskorszak
leleteiben
mely
kelta boiok törzsérl,
hazánk területének nyugati szélén
két országot neveztek
el
Mura fels völgyeiben
és
a praehistorikus
legutolsó
mveltség korszaka Az indogermánokhoz
kelta
helynevekben
a
mely
vaskorszak,
Boiohaimot és
:
laktak a tauriskok,
hegységben maradt reánk. A Rábát Arrabonak nevezték a folyó alsó völgyében lakó araviskokfvárosa Arrabona volt (ma Gyr). A Drávától ról, kiknek délre laktak a skordiskok, kik a Skardos, a mai Shar-dag neve a Tauern
kiknek
hegynek adtak nevet. A karnoktól származtatják Carnuntum
(ma
város
Duna
Petronell, az osztrák
végénél)
és a
Karni-
Alpok nevét. népség
lllyr-thrák fajta
szintén
tehát
volt,
indogermán
a dákok népe, a régi agathyrsok helyén. Mint hegylakók bar-
bárabbak voltak a keltáknál. A történeti adatokban Kr. e. 300 körül lépnek föl, a mikor Dromichaites dák fejedelem Lysi-
machos ejti,
híres thrákiai diadochost az Istros balpartján foglyul
békére
kényszeríti s
a
Dunát
jelölik
közös
ki
határul.
Boerebistes dák király úgylátszik sarmata jazyg lovasokat fogadott
zsoldjába,
kik a Fekete
vidékére
telepedtek
át.
Várhelynél
hódította
Sarmisegetusa
Hunyad m.-ben)
táborából fejldött
ki.
nyugaton a
tenger
is
mellékérl a Tisza
dák
fváros
(a
mai
talán ily sarmata és géta teströk
Boerebistes 200.000-nyi
haddal meg-
boiokat
délen
és
tauriskokat,
pedig
Macedoniág, Illyricumig nyomult éppen akkor, mikor Caesar
Pompeius ellenében a nagy polgárháborúval volt elfoglalva (Kr. e. 49 45). Ennek befejezése után Caesar a dákok ellen készült, midn Rómában meggyilkolták. Nemsokára Boerebis-
—
tes
is
összeesküvésnek
részekre bomlott.
tnnek
föl
A
esett
áldozatul,
birodalma
pedig
pikkelyes páncélú jazygok ezóta önállóan
a Tisza mellékén.
Caesar
rokona
s
örököse
Octavianus
a
brundusiumi
51
egyességben iapodok
Illyricumnak
fölkoncoltak,
dák
Cotiso
st
fejedelem
terjeszkedni
hegység vidékén
s
mivel
Octavianus Kapella
havi ostrom-
pannonok legersebb
majd Sirmiumot
Dunáig
is
(Mitro-
macedóniai
csata után Crassus
helytartó a dákokat a
s achaiai is
Az actiumi
e.).
másrészt
iapodokat a
kulcsát, a
városát, Segestát (Siscia, Sziszek), Kr.
római
még ugyanazon évben egy
a Száva-völgy
mal bevette
illyr
több
s
kezdett,
az
bírta
;
az
Metulum (ma Möttling)
Illyricumban,
meghódolásra
elfoglalásával
35.
Mivel
(40).
törtek
Itáliába
is
személyesen megjelent
vic,
lett
pannonok az adót megtagadták
és
csapatot
urává
is
visszaszorította s
itt
megalapította a római uralmat (27). Illyricmnot Octavianus
Augustus egyéb békés provinciákkal együtt átengedte a senatusnak, mely proconsulokkal kormányoztatta tartományait.
De
pannonok épen nem voltak békés
a
alattvalók s a
noricumiakkal 16-ban betörtek Istriába. Augustus mostoha
fia
Tiberius a noricumiakat római fennhatóság elismerésére kény-
pannonokat pedig meghódítva,
a
szerítette,
kelet felé a
nyúló területükei, lllyricumot császári provinciává
pro praetore" kormányzására
gátus Augusti
betörését saját földjükön torolta sal
meg Rómában
ünnepelték
Monumentum Ancyranumban, födözött
Angoraban,
fel
Duna folyam
határait a
meg (Kr.
e.
melyet
rómaiak ellen
9).
„le-
A dákok
triumphus-
Augustus pedig a
magyar Verancsics
a
elmondhatta
s
magáról
:
„lllyricum
partjáig toltam elre."
Pinnetus
és a boio-kelta
bízta.
és diadalait
6-ban a dalmata Bato,
Kr. u.
tette
Dunáig
hatalmas
éppen akkor,
pannon Bato
a breukus fölkelést
midn
támasztottak
a
Tiberius Carnuntumból
Maroboduus markomann király 74,000 fnyi germán serege ellen. A Száva vonalát három legio
Boiohaemum rizte
felé indult
Poetovio
(Pettau),
Siscia
(castrum). Tiberius fegyverszünetet
miután a
retteg
küldte, végre
Augustus
11-ben
sikerült
mát Batot meghódolásra osztották
:
a
pannonok
és
Sirmium táborhelyekkel
kötött
Maroboduusszal,
még Germanicust
is
s
segítségére
a társaitól elhagyott vitéz dal-
kényszeríteni. lllyricumot ekkor felterületét
lllyricum
Superius-nak, a
dalmaták földjét lllyricum !nferius-nak nevezték.
;
52
Nem
is,
Pannónia név de ez még nem vonatkozott a Dunántúlra, melynek lakói
legfölebb mal.
már akkor elfordult
a
voltak a római birodalom-
foederatusi viszonyban
Csupán a nyugati szélen fekv Scarabantia (Sopron) (14
—37)
Marus
a
Augustustól.
származott
municipium-joga
város alatt
hivatalosan
és
Cusus (Maros és Vág) közt kvád
germánok telepednek le s királyuk s midn késbb pártütk támadnak
a
ricumot provinciává szervezi vagyis lakóit
tribusába, a tribus
s
császár kliensévé lesz,
Dunán 54) No-
ellene, a király a
lev római hajókra menekül. Claudius Savariát,
Tiberius
császár (41
—
benne egyszere coloniává
római polgárjoggal
beosztja
a saját
— 79)
Pannó-
Claudiába. Vespasianus (69
nia néven külön provinciát szervezett (71).
A
teszi
légiókat,
melyek
a birodalom fenyegetett határain szoktak táborozni, a Szávától
áthelyezte Vindobondba (Wien) és
hoz, melyen
a classis
Pannonica
Flavia
Carnuntumban
császári legátus
Carnuntumba hajóhad
a
Duná-
cirkált.
A
provinciájához tar-
székelt s
toztak nyugaton Vindobona, Poetovio és
Emona
délen pedig a Száva, keleten a Pelso
Peiso tava (Balaton)
v.
(Laibach)
is
jelezték a provincia határvonalát.
Az
Dunántúl
egész
— 117)
bekebelezését
és
újjászervezését
dákok legyzése után Pannónia Superiorra, a melynek felosztotta két provinciára légiói a X. gemina Vindobonában, a XIV. gemina Carnuntumban és a I. adiutrix Brigetioban (Ószny) és Pannónia Inferiorra, amelynek légiója a II. adiutrix Aquincumban (Óbuda). Caracalla (211 7) Brigetiot Alsó Pannoniához csatolta s így Traianus (98
hajtotta végre s a :
;
—
a két tartományt
egyenlbbé
tette.
Alexander Severus (222
— 37)
nagy hatalmát s a polgári joghatóságot praesesre, a határ védelmét dux limitisre bizta. Diocletianus alatt (284—305) Pannónia négy provinciára oszlott P. Prima praesese Savariában, duxa Carnuntumban székelt; Savia vagy P. Ripariensis correctora Sisciában, a megosztotta a legátusok ketts
:
Diocletianus
leányáról,
Galerius
császár
nejérl
elnevezett
duxa Aquincumban, praesese Sopianaeban (Pécs) lakott, P. Secunda fhelye pedig Sirmium volt. Domitianus császár (81 96) két hadjáratot vezetett Valéria tartomány
—
53
Decebal dák király diadalmenetet
tartott
pénzt
adott
azért
elször három, másodszor öt ugyanannyi gyzelme ünneplésére, de
ellen,
s
várépítket
és
Decebalnak.
mindjárt trónrajutásakor a dák háborúra készült
Pannónia limesét, a Vaskapunál
jó
ugyanoly széles pallóval
vágatott
megtoldotta
utat
Ettl
a
partján,
sziklába
s
merész építmény
és e
fölé föliratot vésetett (Traján-tábla).
megersítette
:
Duna jobb
utat csináltatott a
másfélméternyire
Traianus
nyugatra Tiberius
már régen megkezdték. Traianus 101 tavaszán tengeren érkezett Moesiába s 50,000 fnyi seregét két hajóhídon vonultatta át a Dunán Lederatatáblája mutatja,
hogy az
út építését
A
nál és Diernanál (Ujpalánka, Orsova),
hadtest
két
Tibis-
cumnál (Zsuppa) egyesült. Decebalus Tapaenál várakozott, a Vaskapu-hegyszorostól
nyugatra,
két
s
követséget
küldött
Elször szövetségesei, a burok, jelentek meg követekül nagy gombával (paizszsal ?), amelyre latinul az volt írva, hogy Traianus hagyjon békét. Majd alsóbbrangú dák követek érkeztek fedetlen fvel, de Traianus csak el-
Traianus
elé.
kelbbekkel akart szóba
állni.
A
táborokban
telet
töltötték a
rómaiak. Tavasszal (102) Tapaenál Traianus két csatát nyert s
egyenesen Sarmisegethusa fváros
szoros fell Lusius jelenik balus most
mikor a Vulkán
felé tart,
meg mauretán
már elkel süveges követeket
Dece-
lovasaival.
küldött, kik földre-
nem fogadja követeit. Több vár
borulva kérnek kihallgatást Decebalnak. Traianus a dák királyt, ez elvesztése s
meg
elutasítja a császár
nvérének fogságba
Decebal
után
ejtése
kér és fegyverét eldobva térdre borul Traianus eltt. rost
több más várossal együtt római
Hogy
a
Duna
jégzajlása idején
katonák
küldeni, Traianus állandó hidat építtet
húsz
A fvá-
szállják
meg.
lehessen nekik
segítséget
is
békét
pilléren, (a
mai
Turn-Severinnél). Decebal békeszegései miatt a római senatus újra
háborút üzen. Traianus sszel
megjelenik Moesiában
s
105-ben egyszerre három szoroson törnek be hadai Dáciába (Vaskapu, Vulkán, Vöröstoronyi sz.). A dákok eltor-
tavasszal
laszolták a szorosokat, fölgyújtják
elkelk mérget
isznak,
Decebal
egyik
megöli
szép
városukat, az
magát.
Kincseit
a
rómaiak megtalálják a Sargetia (Sztrigy) medrében és a bar-
j4
lángokban. Országát Traianus provinciává rosát a
maga
tribusába osztva
teszi
fvá-
régi
s
colonia rangra emeli Colonia
Ulpia Traiana Augusta Dacica
Sarmisegetusa
Az
névvel.
új
tartományban elejénte három légió rködött. A Temes vidékén Fels Moesia helyrsége tanyázott, e tájék tehát nem tartozott Daciához.
Hadrianus (117
— 38)
nem mondott
építményét, de azért
mezte a sarmata
D. Süperior-
és
roxolánok
D.
leszedette a le
ellen,
Inferior-ra.
s
fels
Traján-hid
Dáciáról,
hanem
felosztotta
két
fa-
védelrészre:
Antoninus Pius idejétl (142)
fogva egész Daciának egy légiója volt: a
gemina Apulumban (Gyulafehérvár). Marcus Aurelius (161—80) újra felosztja Daciát három részre „/// Daciae Porolissensis, ApulenXlll
:
sís,
Maluensis" néven. Helytartó csak Apulumban
A
állomáshelyén. azért
tént,
részekre osztás pénzügyi szempontból
mindegyik tartomány igazgatását procurator
A porolissumi
(mojgrádi) procurator
Septimius
lozsvár) tette át
székét.
második légiót ban (Torda).
adott Daciának
is
:
V
nem
intézte.
(Ko-
(193—211)
egy
Severus a
tör-
késbb Napocába
Macedonica-t Potaissa-
Dacia másfél századig volt római uralom el
volt, a legio
alatt,
rómaiasodhatott. Az elkeseredett dákok
doroltak, részint visszahúzódtak hegyeik
közé.
de igazán
részint kiván-
A
betelepített
gyarmatosok és a katonaság a legtarkább népelemekbl állottak s római nagyon kevés volt köztük. Itáliai vonatkozás csak
Apulum nevében van liusnál
apuliai
(Apulia) és az Alburnus névben (Vergi-
bár
hegy),
utóbbit
ez
Dalmatiából
is
lehet
származtatni, mert a viaszos táblák szerint Alburnus a pirusták
Dalmátiában lakott s onnan telepitették át a császárok az ügyes bányászokat Daciába. Annál több a kisázsiai és syrai gyarmatos és katona,
faluja volt,
kik
maguk
ezeknek a törzse pedig
közt inkább
déli
görögül beszéltek,
mig a
latin
csak
Megakadályozta a rómaiság kialakua szomszédos barbárok gyakori betörése is. Hadrianus
hivatalos nyelv maradt. lását
idejében a sarmata kiköltözött
germán
és
dákok
roxolánok ellen,
sarmata
nép
törtek be,
Marcus Aurelius ellen
kénytelen
Antoninus pedig
Pius a
tizennyolc
harcolni
tizenöt
i
55
E barbárok
évig.
Daciát
elözönlik
nyomul
nián át Aquilciáig
A
(166).
támadókat
fötömeg
a
s
császár
Panno-
csak két
évvel
hogy Marcomannia és Sarmatia provinciát szervezi. Hosszú küzdelem után a kvádokat a Granua (Garam) vidékén megverte és hódolásra utóbb
szoritotta ki a
kényszerítette is
(173), kik
elhatározta,
s
markomannok
után a
békét kértek. Marcus Aurclius
a iazygok
és
Commodus (180—92)
fia
pénzen vásárolta meg a békét, Daciában pedig 12.000 betör dákot telepített le. Maximinus Thrax (235—8) a Keleti tengeakarta
rig
harcolt
terjeszteni a
iazygok
a
és
birodalom
dákok
szerencsésen
határait és
midn
ellen,
meggyilkolták.
Arabs
(244—8), a római millennium császára, megverte a karpokat, a Kárpátok névadó lakóit, kik Daciába Philippus
törtek
;
de a Pruthtól keletre
es
területet elvesztette a
szemben, kik ekkor kezdik meg a birodalom
ellen félszázados
rablókalandozásaikat, mert Philippus megtagadta jat.
gótokkal
tlük az évdí-
Philippus megbuktatója, a Sirmiumnál Bubaliaban született
Decius császár Abrittus mellett (Dobrudsában) a gótokkal
(253
— 68)
meg
való
küzdelemben
vesztette
már Gallienus
Dacia
(251).
utolsó éveiben a gótok kezébe esett, ekkor szakad
idbl
a dáciai érmek sorozata, ez
feliratok is (a tordai, a két
mehádiai)
Temes
vidékére
császár
életét
(270—5)
és gyarmatosokat
a
áttelepíti
a
Duna
valók az utolsó római
sirmiumi Aurelianus
s a
légiókat
daciái
szorult
jobbpartján
alakított új
provinciába, a Dacia Ripensisbe.
Pannónia négy századon
majdnem
át
volt
két századdal élte tul Daciát.
uralom
római
St
alatt s
ezután virágzott
fel,
mert császárokat adott a birodalomnak, nevezetesen Deciust, Aurelianust, Probust, Maximianust s a cibalaei
(364
— 76),
ki
itt
is
halt
meg
Brigetioban,
I.
Valentinianust
midn
a
betör
kvádok mentegetdzésén fölmérgedve szélütés érte. Pannónia volt Itália védbástyája a barbárok ellen, azért a legderekabb legiok és hadvezérek oltalmára volt bízva, kik könnyen kinyújthatták kezöket Itália birtoka s a fhatalom után. Marcus Aurelius alatt pusztítva haladtak át Pannonián roppanl tömegben a markomannok, iazygok és kvádok, ez utóbbiak egy része császári
engedéllyel
be
is
telepedett
(174).
Galerius
az egész
56
karp törzset befogadja az új Valéria tartományba. Nagy Konstantin, ki Cibalae-ná\ (Vinkovce) nagy csatát vívott Liciniusszal
sarmaták betöréseinek
(314), a gótok és
venni, hogy 300,000 barbárt telepít is.
gyzi
Itt
Magnentiust
351)
igyekszik
aztán
s
elejét
Mursanál (Eszék
csatában Constaníius
óriási
le
azzal akarja
a birodalomba, Pannoniába
kibékiteni
a
fellázadt
limigans sarmatákat uraikkal, a sarmata iazygokkal, kik ellen a bácskai „római" sáncokat emelték, de mikor a szolganép ellene
támadást
életveszélyes
is
Pannoniát a
halomra
intéz,
században már barbár
4.
ket.
öleti
katonaság
limitaneus
rzi és 377-ben megsznnek itt is a római pénzek és feliratok. A hunnok betörése számzi innen a római mveltséget, de azért Pannónia római provinciaként szerepel a hivatalos
még
jegyzékekben foglalásig.
korában
Justinianus
A hunnok egykorú
mesterségesen
avar
leírásából mongolszerü jellegre
következtethetünk, mely azonban
hunnok
egészen az
is
már
iparkodtak
kezdett átalakulni, s a
helyreállítani
az
eredeti
Az egykorú Ammianus Marcellinus szerint csecsemik arcát behasogatják, hogy a forradások helyén késbb ne nhessen szr. Alacsony termetek és nagyfejek. Gyalogolni
jelleget.
nem ket,
szeretnek, lovon töltik életüket, lóháton tartják gylései-
st
lóháton adnak-vesznek, isznak-esznek,
hajolva alusznak feje csúcsos, találja a
is.
Sidonias
homlokuk
hunnok mély üregben az ember alig
Apollinaris
alatt két
jelzi
az orrot. Az
orrcimpák
eszközlik, melyekkel az újszülöttek
sisak az orrban akadályra
archoz. Többi testük szép,
a
idomtalan lapos
laposságát a pólyák
arcát
leszorítják,
hogy
a
nem találva jobban odaálljon az mellk tág, válluk széles, termetük
a közepesnél alacsonyabb, ha látszik,
szerint
egy
szemet, s a pofacsontok közt
dudorodás
lovuk nyakára
gyalog
vannak,
de
nagynak
ha lovon ülnek. Mihelyt a gyermek anyjától elválhat,
hogy gyenge tagjai jókor idomuljanak a lovagláshoz. A hunn roppant ijjával és hosszú nyílvesszejével sohalóra ültetik,
sem
téveszti célját.
Mikor
Thcodosius császár a nyugoti gótokai foederatusokként letelepítette Thráciában, a velk együtt pusztító I.-
hunnok fejedelmét
is
mintegy zsoldjába
fogadta.
A hunnok
57
377-tl „ötven évig birták a Pannoniákat, mikor a visszavették", ezt
Marcellinus comes
irja
a
rómaiak
427-ik
évrl,
a
mi valószínleg annyit jelent, hogy a nyugatrómai birodalomnak ezen névleges birtokát, a melyen addig keleti gótok,
hunn zsoldosok, foederatusok
alánok és
rségi
szolgálatot,
III.
Valentinianus nevében kormányzó anyja
Piacidia hálából azért,
elbb adta
trónra segítette,
—
írásban.
hogy fiát egy II. Theodosius
A valóságban
Aéíius, ki vetélytársa ell a
gítségével vetélytársát,
a hely-
teljesítették
két évvel
ellen
keletrómai
császárnak
az történt, hogy öt évvel utóbb
hunnokhoz menekült
Bonifatius
Piacidiától kierszakolta
bitorló
magának
fiát
a
s
ezek se-
Sebasíianust legyzte,
patriciusi
méltóságot, a
hunnoknak pedig Pannónia egy részét (433). Pannónia els megrohanásakor Balambér a hunnok fejedelme, utána Uldes (400 k), majd négy testvér: Rua, Oktar, Mundzuk és Oibarsz. Oktar volt az, a ki Aétiust megsegítette Worrnsnál az odatelepített, de föllázadt burgundok ellen s nagy mészárlást vitt végbe köztük. Mikor aztán csakhamar meghalt, a burgundok véres boszút állottak a hunnokon. E kölcsönös nagy vérontás teszi magvát a világhír Nibelungenlied burgund csatájának. Míg a hunn csapatok nyugaton harcoltak, az alatt az alsó Dunánál néhány törzs, a hunnok alattvalói, szövetségesei lettek a keleti udvarnak. Rua követelte a szökevények kiadását; de midn ez ügyben a római követek megjelentek a Dunánál, a hunn király már nem volt életben. Rua és Oktar körülbelül egy idben haltak el. Most Mundzuk fiai, Blida és Attila állottak a hunnok élére s szabtak békeföltételeket a keletrómaiaknak Marguninál, a Morava torkolatánál, fölemelve az eddigi strategosi zsoldot 350 font aranyról ennek kétszeresére (436?). Attila ezután arra törekedett, hogy a hatalmat a saját kezébe összpontosítsa s az összes barbárokat nagy birodalommá szervezze.
k
Oibarsz szépszerével lemondott és Attila megbecsülte rában.
A
keleti gót,
szerint
udva-
hunn fnök is elismerte Attila uralmát. A gepida és más germán fejedelmek a német mondák többi
bölcs,
tisztelték
t
bkez,
Attilában.
nagylelk,
Ismételten
igazságos
kellett
és
azonban
hs
urokat
harcolniok
:
58
vezéreinek
Attila
barbár törzsek
a
ellen.
Maeotis-melléki akatzirok,
A legrokonabbak,
más
s
keleti
az onogurok ekkor 457
Volga és Ural közt laktak, s bizonyára elismerték a hunn király felsöségét és küldtek számára, ha kellett, segédhadakat. Attila hatalmának megszilárdulása után alkalmat ke-
tájáig a
hogy beleköthessen a római birodalomba. Egy határszéli vásár kifosztása után a hunnok elfoglalták Viminaciumot, Singiduniimot (Kostolac, Belgrád), Sirmiumot s a távoli Naisresett,
sust (Nis), végül Margütnot. Attila szétromboltatta az erdíté-
hogy bármikor áttörhessen a birodalom határán, a limesen (441). Néhány év múlva már Blida, a magyar monda Budája, sem állta útját a hunn birodalom egységesítésének seket,
meghalt, Jordanes szerint Attila orvul megölte. Priskos ismételten szól
Blidáról (Blédas éppúgy, mint Attélas),
hogy gyilkosságnak esett A hunnok 447-ben másodszor
sem
be a keletrómai
törtek
birodalom
területére s a thermopylaei
dúltak
A
fenyegette
sehol
áldozatul.
említi,
föl.
de
szorosig hetven várost
gyzelemmel már Konstantinápolyt mikor békét vásároltak tle. Az eddigi
chersonesosi
Attila,
a
megháromszorozva évi 2100 font aranyra emelték. A következ évben ismét két hunn követ jelent meg Theodosios császár (408—50) eltt, követelve, hogy a II. rómaiak hagyjanak fel a Duna mentén Novaeig (Szisztov) öt napi járásnyira terjed föld müvelésével s hogy dél felé
stratégosi
dijat
szintén öt napi járásra Naissosban
A
császár
küldött
is
követséget
vett részt Priskos rhétor,
E jelentésbl kiemeljük Konstantinápolyból
Az
Istroson
törzsekbl
barbár
álló
föld- és
Sardikáig
irt
ezen utfáról.
néprajzi vonatkozásokat.
az
(Szófia)
út
13 napi
járás.
járásra, a
Másnap délután
A következ
napon
elérték
követeknek m.eg Attélas
követek Attélas
sem
a
sátrait,
üthettek
nagynehezen
kellett
mesátrat
fogadta
Ekkor Onegesios, Attélas fembere, az akatziroknál hogy fejedelmökké tegye Attélas idsebb fiát. Egy napig
ket. járt,
követségben
dereglyéiken. Hetven stadion-nyi távolságban
lyek síkon voltak, s e miatt a
halmon.
s e
révészek szállították át a követséget fa-
(13 km.), egyharmad-napi állapodniok.
Attilához
becses jelentést
ki
a
legyen a határszéli vásár.
59
még
maradtak
ott
a követek, aztán az ország északibb része
útra keltek. Sik térségen haladva hajózható folyókra
felé
melyek
tak,
közül
az
legnagyobbak
után
Istros
akad-
Drekon,
a
Tigas és Tiphesas. Ezeken dereglyékkel, a többieken könnyen tutajokkal
összeállítható
barbárok szekereken
keltek
ütöttek,
de
esben
tapogatózva
szélvész a
egy
felé
eljutottak
egy
viz
iható
beleforgatta
sátort
darabjait
Nagy
kisebb vizekre.
szállították a
mentén. Este
tettek falvak
melyeknek
át,
utat
sátort
Sötétben,
a tóba.
közeli
úrnje elbb Blédas egyik neje volt. Ez Hét napi út végeztével egy faluban meg
tónál
a
melynek
faluba, a
eleséget küldött nekik.
várniok Attélast
kellett
Mikor Attélas elttük elhaladt, a két követség csatlakozott a kisér nagy sokasághoz. Némely folyókon átkelvén, igen nagy faluba jutottak, a melyben Attélasnak mint mondák -- bárhol s
találkoztak a nyugati rómaiak követségével.
itt
—
lev
közt
lakai
lakása
legfényesebb
állott
szépen
Sem k, sem
gerendákból és deszkákból, diszes fakerítéssel.^ ezen
nincs
fa
(Pannónia)
barbároknál,
hozott
azért
kövekbl
Onegesíos
építette
,,Paioniábór'
fürdjét.
föl
faragott
A
nyugati
követektl azt hallotta Priskos, hogy Attélast roppant szerencséje
nagyon kevéllyé
oly nagyot
nem
tette,
mert
senki
ily
rövid
id
alatt
müveit, egész Scythián kívül az Óceán szigetein
Most már a perzsák ellen készüldik. Ha gyz a perzsákon, médeken és parthusokon, akkor kényszeríteni fogja a rómaiakat, hogy uralkodik
is
s
a rómaiakat
is
adófizetivé
stratégosuk helyett királyuknak nevezzék.
hogy az
szolgái
a császárnál
tette.
Már
síratégosok,
is
mondja,
azt
nála
pedig
római császárral egyenlranguak. Hatalma gyarapodását
már az
Isten
kardját,
melyet a skyíha királyok szent
s
is,
a
jelenti
mert egy tulok felfedezte neki Ares hadisten tiszteletben
tartottak
mely a régi idkben eltnt. Sidonius Apollínarís felsorolja azon népeket, a melyek-
bl dött
Attila
parancsára
össze
a
mintegy
nyugatrómai
félmilliónyi óriási sereg
birodalom
ellen
indított
vergalliai
Ezen útleírás alapján Salamon Ferenc érdekes következtetésekSzeged tájékára helyezi Attila székhelyét, Szeremlei Samu pedig. Hódmezö-Vásárhelyre (Századok 1881, 1898). ^
kel
60
hadjáraton
Ázsia
voltak
ótt
(451).
fell
kazárok, alánok, bizonyára az onugurok
hunnok,
a fekete
is,
továbbá a mérges
lövöldöz szlávok, Duna
nyilakkal
gepidák, keleti gótok
E
stb.
melll a rugiak, herulok, utóbbi nép királyait Attila
két
különösen kedvelte, Ardarich gepida királyt eszességeért és hségéért, Valamer gót királyt pedig nyiltságáért és igazság-
A rómaiaknak
szereteteért.
rómaiak
a
valóit,
megfenyiteni segíteni
ezeknek
;
ján, fél
A
is
lázongó
királyát
nyugati gótokat
pedig
tnt
els felében ki
Pelso tavától
rombolták
hitegette,
állott Attila
hatalma delel pont-
mennyire
uralkodik a barbár
leginkább,
Európán Dunától a
Duna jobb
Keleti tengerig s
hunnok
délre lakó
partján indultak
meg,
és
a Rajnáig.
Uraitól keleti
gótok
magához vonta
ton haladó másik hadtest
frankokat
átkelt a Rajnán.
a Mosel
s
A Metztl
stb.
útjokban tervszeren
s
a felsdunai limes ersségeit, várfalait.
veket, rajnai
akarja
birtokát.
hadjárat
ekkor
alatt-
hogy és kész vele meg-
azzal
akarja a római iga lerázásában
osztani Gallia
E
ellen
hogy megszökött
azt üzente,
A
a le-
balpar-
a kvádokat, svéve-
hajóhidakon
torkolatánál
Orleansig húzódó 336 római mér-
500 km.-nyi lítat a roppant tömeg aránylag lassan, egy hónap alatt tette meg (451 ápril. köz. máj. köz.). föld-, közel
—
Aétius római, nyugati
désekor Seine)
Attila
gót, sáli frank
Aureliani (Orleans)
mezségére húzódott
világ és
rómaiság
nagy
alól
seregének közele-
stb.
Mauriacuni (Méry sur
vissza, s ott vívta
csatáját,
melyben
az
séget 165,000-re tették a sebesültekkel együtt.
meg
a barbár
emberveszte-
A
csata tulaj-
donképpen eldöntetlen maradt s Attila hazatért. A következ év tavaszán Attila a Száva völgyén át Itáliába rontott, amelynek Aquileia volt a kulcsa. Ezt három
A Pótol északra fekv városok többnyire martalékul estek. A vénetek szigeteire menekült lakósok ekkor alapították meg Venezia, Velence várost. havi ostrom
után elpusztította.
Mediolanum
és
Ticinum (Milano,
Attila át akart kelni a
Pavia)
Pón, hogy Alarich példájára
vonuljon, mikor Mantuánál megjelent eltte (452.).
Attila az
kézrekerítése után
Nagy
Róma
Sz.
ellen
Leó pápa
Adige völgyén visszatért a Tisza partjára.
61
Egy év múlva tört
ki,
mert a fiatalabbak
uruknak,
hanem
nem
Fiai
ismerték
közt
viszálykodás
a
legidsebbet
el
osztályra bocsájtották a meghódított földeket,
népeket és
nyájakat.
gepidák és
keleti
a „pannóniai
meghalt.
Attila
Ezt
hs
gótok
Netad
40,000 hunnal esett
a
sorsot
találták
(?)
legyzték a hunnokat. Ellák
Testvérei a
Duna
torkolatáig húzód-
tak vissza. Ardarich gepida király Attila székhelyén ütötte sátrait,
mig a
keleti
el.
fel
gótok Theodemer,
testvérek uralma alatt
helyezkedtek
a
fejedelmei, fegyvert ragadtak és
folyónál'' el.
méltatlannak
Videmer és Valamer mint római foederatusok Pannoniában
A Duna — Tisza
Vág
közt a herulok, a
vidé-
kén a rugiak telepedtek meg.
A hunnok 456-ban
áttörtek a
Száván
és
megtámadták
Valamer egymaga visszaverte ket gótmost már szétváltak írnák mint római foe-
a keleti gótokat, de jaival.
Attila fiai
deratus a
Duna
:
öccse
torkolatánál Kis-Scythiában, két
Em-
nedzár és Uzindur az Oiskos (Iszker) folyó vidékén Nikopo-
legidsebb testvérök, Denghizik, a Dnjeper torkolatánál azon „vadon "-ban, amelyet mint Jordanes és Stephanus Byzantinus irja a hunnok „Var"-nak neveztek, tovább is függetlenül uralkodott a keleti hunnok fölött s bizonyos fennhatóságot gyakorol tmég az aldunai hunnok fölött is. Attilának Ardarich nvérétl született fia Gheism Gepidiában maradt nagybátyja fennhatósága alatt. lisnúl telepedett
le
mint római alattvaló
;
—
—
A
keleti
kipusztult
itt
gótok csak húsz évig birták Pannóniát, Annyira a kultúra s a gazdálkodás,
már nem tudtak
rajta
megélni, azért egy
a nyugati gótok közé vándorolt Galliába,
hogy végre a gótok részök
Videmerrel
másik részök pedig
Theodemer király alatt elfoglalta Moesiát (474) Naissus várossal. A következ évben Theodemer meghalt s fia Theoderich tizenhárom év múlva Zeno császár biztatására átvezette népét Itáliába éppen azon évben, a mikor az Aldunánál megjelentek az els bolgárok (487). 467-ben családi gylést tartottak s követséget küldtek Konstantinápolyba azon kívánsággal, hogy a haAttila fiai
társzéli is.
A
római vásárokon hadd
császár
nem
adta
meg
e
ius
meg
hunnok commerciit, azért Den-
jelenhessenek
a
62
ghizik háborút akart, de írnák azon ellenvetést
hunn
akatzirok, saragurok s egyéb
törzsek
tette,
hogy az
éppen Persia
ellen
háborúval vannak elfoglalva. Denghizik újra követeket küldött Konstantinápolyba s a kereskedés jogán kivül földet és zsoldot
Elutasítva
kért.
is
ellene
gótjait is
469-ben
római
Denghizik
izgatták.
újra betört,
tinápolyba küldték.
területre
erdbl gepidák
Hertából a
átvágta
körülfogták,
magát.
Mikor
trbe csalták, megölték s fejét KonstanGheism fia Mundo a gepidák üldözése
ell római területre menekült rálya" Herta
de
tört,
mint a rabló
s
a
zaklatta
római
kiostromolták
és
és
scamarok gepida
„ki-
területet.
Mundo elbb Nagy
Theoderich, ennek halála után Nagy Justinianus császár szolgálatába szegdött. Ez Illyria fhadparancsnokává nevezte
ki.
Mikor Mundo állását el akarta foglalni, egy betör bolgár (volgai hunn) sereggel találkozott, a melyen úgy kellett magát átvágnia, A keleti gótok végs háborújában Mundo visszafoglalta Dalmátiát, de a keleti gótok uj nagy sereggel jelentek meg, s Mundot, mint már elbb fiát is, Mauritiust, elejtették (535). Ily szerepekben tntek le Attila ivadékai, kik részben már kezdtek assimilálódni a római mveltséghez. Ugyanakkor, mellékéri
midn
Attila fiai kiszorultak a
s visszaköltöztek a
Duna
— Tisza
Fekete tenger északi partvidé-
nép tnt fel, az avar, mely meghódította a Kirgiz-pusztaság környékén tanyázó népeket, köztük azon ujgurokat is, kik az Irtis mellékén maradtak. kére,
Ázsia nyugati
Az Ural
és Volga
urogok és
szélén új
onujgurok
közt tanyázó
saragurok az
avarok ell,
vagy
menekül
onugorok, szabiroktól
hunn akatzirokon s a Kubán folyó mellékén telepedtek le. Az „onogurokat" Priskos rhetor említi elször Európa földjén s e mozgalmukat azon idre teszi, amikor a vandálok beütöttek Itáliába (455) és nyugat
felé szorítva
Maiorianus volt
áttörtek a
a császár
(451
— 61).
Priskos
jól
volt érte-
nép követei megjelentek a konstantinápolyi császár eltt (I. Leó 457 74), hogy támogatását kérjék. Az onogurokat és szomszédaikat sülve, mert
az akatzirokon
áttört
három
—
a
Duna
írók.
hunnoknak is nevezik a görög történetAz 528. évnél Theophanes elbeszéli, hogy a Bosporus torkolatáig
63
Kimmerikos (ma Kertsi tengerszoros) mellékén lakó hunnok Gordas nev királya a rómaiak pártjára állt, keresztény lett, az arany-ezüst bálványokat összeolvasztotta. E s odahaza (Muagyer,
Magyer) a hunnokkal megtámadta Gordast, magát tétette fejedelemmé s megtámadta a Bosporos-melléki görög városokat. E Bosporushoz legközelebb laktak Kubannál az onpgorok, Muagyer tehát az fejedelmük volt s talán az svallásnak ezen hsérl nevezték el népét magyernak, magyarnak, amint több más törökfajta nép is híresebb fejedelmérl vette nevét (Szeldsuk, Ozmán, stb.). Miiageres
miatt testvére
A
század közepén az ázsiai avarok százéves uralma elgyöngült, alattvalóik az altáji tarkók föllázadtak ellenük, és
6.
maguk
lettek
Az
nak hódolt.
uraivá minden népnek, mely Irtis-melléki
(Volga)
Fekete-Til
turkok fegyvere
közelébe is
itt
közül kett, a Var és is
hódítóként
népek
ugyanakkor a
talán
vándoroltak
az avar-
midn
s
az
altáji
fenyegette
ket, az
ujgurok öt törzse
Khun nev
kivált és
nyugat
A
felé
maga
Maeotis
környékén lakó hunn vagy maguk a var-khunok terjesztették, hogy lépett
elhitték,
ujgurok
elbb
föl.
ismét az ázsiai avarok támadtak
ama népek
kik aztán
ellen,
meghódoltak és részben csatlakoztak a hódítókhoz. Ezeket a görögírók ál-avarok-mk nevezik. Az „avar" khagán csakhamar követséget
küldött
Nagy
császárhoz
Justinianus
(527
— 65),
hogy szövetséges zsoldot és földet kérjen. Az avar követség tagjain legfeltnbb volt vállukra ereszked szalagos hajfonatiik.
Öltözetük és nyelvük hunn volt
hunn tolmácsok
megértették.
jól
A
legelször, a kütrigur
szabirokat
hunnokat
is
onogorokat
majdnem
kiirtotta
meghódolásra
Duna
szláv
antok
környékén
azon
területet
az
a
meg
ütrigur és
Ezeknek
az akatzirokat s a
ellenállását
torkolatánál újra sürgetett földet
gidunum
s
támadta
kényszeritette.
harcos elemeivel gyarapodva megtámadta bolgárokat. Végül a
a rendes
Kaukázus északi lejtAz avar khagán szót
jén megtörik a birodalom ellenségeit.
vagyis
beszedket
császár csak segélypénzt
és ajándékokat ígért, ha az avarok a
fogadott s a hunugurokat
s
is
leverte.
A
császártól, ki Sin-
ajánlotta
föl
'nekik,
a
64
melyet
az
vándorolt
Itáliába
hemlok üresen hagytak,
s
mely
a gepidák és langobardok területe közé esett.
A
Nagy Theoderich meghalt
langobardok azóta, hogy
(526) s a keleti rómaiak megkezdték írtóháborújokat Italiában a keleti gótok ellen (536),
Justinianus
foederatusaiként vég-
Pannoniából a gótokat és csakhamar veszeversengést kezdtek a gepidákkal a régi hunn örök-
leg kiszorították
delmes ségért,
fleg Sirmium
vidékeért.
E
lyozására szerette volna a császár
De
az avar khagán inkább
könnyebben megtarthatta
tották
az avarok élén az
felét
uralmát
Baján
ifjú
hunn
a
szlovénekre,
ven-
khagán.
Nem
oly
nagy,
nehezebb a helyzete is. Európa nyugati már szervezett ers germán államok zárták el elle s de
Attila,
kincseket csak a keletrómai lyet
meg, a honnan népek fölött és-
/^/s-^cj/Z/z/cí/ szállotta
A frankokkal is összeütközve, végül az Elbét állapímeg határul a két birodalom között (564). Ezután tnik
dekre.
mint
ellensú-
avarokat fölhasználni.
az
tovább terjeszthette a Kárpátok körül lakó
föl
nép
két harcias
majdnem négy
földúlt,
birodalomból meríthetett, a me-
évtizedes uralma alatt sokszor megsarcolt,
de a mely végül
taktikájával súlyos csapásokat mért
Legelször szövetkezett Alboin langobard királylyal s együtt leverték a gepidákat (567). Gepidia megsznt, népe és terü-
rá.
lete
az avaroké
Attila
lett,
A következ évben
egykori
székhelyét Baján foglalta
mentek és Pannoniát is átengedték az avaroknak, a kik így másodszor egyesítették a Duna Tisza vidékét, az egész országot. Csupán Sirmium nem került mindjárt az avarok kezébe. Ezen ers el.
a
langobardok
Itáliába
—
várost gepida
csak Tiberius
rsége
a keletrómaiak kezére játszotta és Baján
császár
idejében
(578
— 82)
miután roppant szlovén tömeget zúdított siába és Thraciába. megfizette a évi zsoldul
három 80,000
Volga mellékérl
A
tudta
át az
elfoglalni,
Aldunán Moe-
császár végre lemondott Sirmiumról és
utolsó
aranyat.
évrl elmaradt 240,000 aranyat,
Hogy népét
elhívta az ujgurok
azon
ersítse.
három
Baján
a
törzsét, a
melyektl a Var és Khun törzs csak egy emberöltvel elbb szakadt el, a Tarniach, Kotzager és Zabender törzset. A fordulat Baján síkereiben akkor állott be, a mikor vereséget
65
szenvedett az adrianopolisi csatában áz a Maurikios császár (582 VI.
késbb
Leo háromszáz évvel
kitn
Maurikios
átirattá.
— 602),
Ekkor uralkodott
(587).
a kinek Taktikáját Bölcs
a saját hadvezérei számára
hadvezére, Priskos, elször a Baján-
fnököket támadta meg az Aldunától északra. Muzsok „királyt'', ki éppen halotti tort ült s faluja népével holt részeg volt, rabszolgaságba hurcolta. Egy másik római tói fölizgatott
szláv
vezér bolgár lovas csapatot vert szét, a melyet Baján a Volga
Dunához. E miatt Baján földúlta Singidunumot s lakosait Pannoniába hurcolta, aztán betört Dalmátiába, de visszatérben Priskos az avarokat szétverte. A khagán nemsokára ismét Thraciában pusztitott, a hol egy éjjel hét el fiát ragadta a pestis. Viminaciumnál átkelve a Dunán Priskos Bajánnak négy fiát, kik útját akarták állni, beleszorította a mocsarakba. A khagán öt nagy csatát vesztett és alig tudott átmenekülni a Tiszán. A rómaiak elcsapata szintén átkelt és három gepida falu népét, mely ittasan ünnepet melll
ült,
hívott a
felkoncolta. Baján
ezt is elvesztette,
midn
még egy
meg
csatát kísérelt
neve eltnik a történelembl
s
miután
ugyanakkor,
Maurikios császárt Phokas lázadása trónjától és életé-
tl megfosztotta. Phokas császár (602 avaroknak
s újra fizette
nekik
az évi
perzsák ellen fordíthassa. Ez
erejét a
— 10)
békét ajánlott az
hogy minden megmentette az avar zsoldot,
birodalmat.
Még
két századig jelentéktelen
avar népen, kiknek nevét sig.
Még
tán
szkebb
egy-két támadást telepeik
khagánok uralkodtak az
sem jegyezték kockáztatnak
föl
a frank hódítá-
meg
az avarok, az-
védelmére nagy körsáncokat, gyrket,
frank följegyzések szerint kilenc hringet építenek. Baján csa-
630-ban kihalt. A Pannoniába költözött bolgárok azt követelték, hogy a khagánt közülök válasszák, de az avarok leverték a lázadókat s az austrasiai frankok területére zték, ládja
a hol Dagobert
király nagyrészt
kevesen jutottak
el
keresked az uralom
alól.
be az Odera
felkoncoltatta
ket,
a kharinthiai vendekhez, kiket
elbei szlávokkal együtt
Heraklios császár és Visztula
már
(610
s
csak
Samo
frank
felszabadított az avar
— 41)
forrásvidékérl
ez
idben
a szláv
fogadta
horvátokat
66
s az
Élbe mellékérl
a szerbeket
határrségül a Balkán
fél-
sziget északnyugati szélére.
Ugyanazon idtájban (635 is
k.)
a keleteurópai hunn népek
elszakadtak az avaroktól Kuvrat bolgár fejedelem vezérlete szövetkeztek Herakliosszal. Kuvrat halála után öt
alatt és
fia
legidsebb meghódolt az altáji turkok és akatzirok ekkor kezdd „kazár'' birodalmának; a második fiú a bolpr-í\ egy részével a turkok ell északra menekült s a Káma a Volga keleti mellékén megalapította Nagytorkolatánál Bolgárországot, valamint a hunugurok egy része is ugyanakkor költözhetett Nagy-Magyarországba/ az elbbinek szomszédságába Aszparuch a moesiai szlovénokat vetette uralma alá (678), hol ezután Dúló dynastiája uralkodott az aldunai a két utolsó fiú Pannoniába költözött az avabolgárokon szétvált
:
a
;
;
rok közé.
Az avarokat
alig
egy századdal pannóniai honfoglalásuk
úgy körülzárták, hogy nem igen mozdulhattak ki a mai Magyarország területérl. Csöndesek lettek az avarok, s a történeti emlékek az egész 8. században alig említik ket, csupán nyugat felé viszálykodnak olykor a bajorokkal a határ miatt, mely azeltt az Enns folyónál volt, után elszakadt
alattvalóik
700 körül pedig a bajorok terjeszkedése folytán visszaszorult a
Kahlenbergig
pusztította
el
fölött s ezzel
a
(Mons Cetius). Állítólag avar határvillongás régi Laureacum (Lorch) várost, az Enns
hozták összefüggésbe
késbb
a passau püspök-
ség kezdetét (737). Richárd dominikánusnak a pápához küldött jelentése szerint magyar dominikánus 1236-ban Nagy-Bolgárországnak egy nagy városából egy ott lakó magyar asszony útbaigazításával két napi járásnyira megtalálta a magyarokat a Nagy-Etil folyó (Volga vagy Káma) partján. Mikor megtudták hogy ö is magyar, igen megörültek, körülvezették házról-házra, faluról-falura kérdezsködtek keresztény testvéreik királyáról, országáról, kikrl köztük még régi hagyomány élt, de nem tudták, hova lettek. Nagy figyelemmel hallgatták, a mit a hitrl mondott, mert nyelvök teljességgel magyar volt s megértették t. Istent nem ^
Julián
;
ismertek, de bálványuk
sem
volt, földet
nem
igen vitézek.
„De
müveitek, lóhussal s
más
fegyverben bvelkedtek s Kiadása „A magy. honfoglalás kútfi" c. gyjteményben facto Ungarie Magne" címmel.
effélével éltek, kancatejet és vért ittak, lóban,
67
Nagy Károly
koronázása eltt Thassilo bajor
császárrá
e miatt már három kisebb seregükkel vereséget szenvedtek a frankoktól. A khagán és vezére, a jogur, hiába küldtek követeket a wormsi gylésre. A következ év, 791 nyarán Nagy Károly a Duna jobb partján megjelent hadával a Hunnhegy-
szövetségébe
herceg
vonta
az
avarokat,
kik
788-ban
nél (Chunberg, Kahlenberg), dunai
összeköttetését
fönntartotta fia
Pippin
itáliai
ers küzdelem
Károly
a balparti
kisérve,
mely
Mig Károly
sereggel.
seregével a „sirmiumi félszigeten" foglalt
roppant
egy hringet, hol
hajóhaddal
sok
kincset
meg
árán vívta
talált,
csatáját
azalatt
el
Nagy
Zeisenmurenál
hunn csata), majd szintén elfoglalt egy avar gyürüt s eljutott a Rába torkolatáig (Gyr). A békepárt a szászoktól uj harcra ösztökélt khagánt és jogurt megcesumóri
(krónikáinkban
Tudun személyében
ölte s
ség
és hódolásra
fölvételére
rosszul
az avar
fogadta
Duna mentén
uj
újra
két
khagánt választott, is
kész
követeket s sereget
volt.
ki a kereszt-
De Nagy
Károly
796-ban a Száva és a
küldött
az avarok földjére.
khagánok gyrjét kereste és el is foglalta, s kincseit 15 szekéren szállitotta Aachenbe a fogoly Tudunnal s elkelivel együtt. „Addig szegények voltak a frankok, most meggazdagodtak", irja Einhard. Tudun fölvette a keresztségét és hséget esküdött a frank királynak, de országának csak keleti felét kapta vissza hübérül PannoPippin
a Tiszánál
egyenesen
a
;
niát
Nagy Károly Bajorországhoz
ben a
csatolta s egyházi tekintet-
passau
Rábáig terjed vidéket a
püspökséghez,
a
Rábától Dráváig elterül részt a salzburgi érsek, a Dráva és
Száva közét az aquileiai patriarcha egyházmegyéjéhez
csatolta.
Az avarok még egyszer fegyvert ragadtak, betörtek Bajorországba kedvelt
s
Gerold grófot csapatával felkoncolták. Nagy Károly
sógorának
valóságos
irtó
vagy Zotan tér a
a
keresztény
megbosszulására
háborút
viselt
A
császár
elé veti
birtokába
felosztotta Superiorra és Inferiorra és
A
évig
(799
az avarok ellen, végül
frank-római császár hitre.
négy
magát
—803) Tudun
s vissza-
vette Pannoniát,
mindegyik
élére dux-ot
emléke mind máig megmaradt Sirmium vidékének hires hegynevében, a Fruska-goraban (Frenskarendelt.
frank uralom
68
görögök Franko-
gora, Frank-hegy), a melynek környékét a
chorionnak, Frank-vidéknek nevezték
A fel
el.
szlávok tömegesen csak az avarok
nyomában tnnek
a Kárpátok övén belül. Azeltt készséges szolgái az ava-
azonban már annyira vérszemet kapnak, hogy zaklatásaik miatt a Vág-melléki avarok keresztény khagánja Theodorus engedélyt kér a császártól a védettebb frank területen, Carmintam és Sabaria közt való letelepedésre (805). Ugyanekkor vette föl Ábrahám khagán a keresztségét a Fiskaha (Fischa) folyónál. Einhard 811-ben a „hunnok" és szlávok viszályainak lecsendesitésére küldött csapatokról szól. A föllázadt Liudewdit alsópannoniai dux roknak,
ellen,
Nagy Károly
sikerei után
Sisciában székelt. Jámbor Lajos császár aacheni
ki talán
gylése 829-ben három sereget küldött ki, és csak három év múlva sikerült t Sisciából kiugrasztani. Ez évben (822) em„az avarok vagy került.
még
hunnok
A Conversio laktak
avarok
A
verduni osztozáskor (843) országa'' Német Lajos birtokába
lítenek utoljára avar követséget.
ennek szerkesztésekor (871 k.) Pannoniában a 12. századi Viterbói
szerint
Gottfried pedig arról
;
tud,
hogy
a
magyarok Pannoniában
avarokat találtak és kiszorították ket.
Az els morva fnök, kinek nevét a történelem ismeri^ Mojmir volt, ki a Morva völgyébl Nyitrára tört s innen elzte Privinát. Miután ez fölvette a keresztségét, Német Lajos király
849 táján hübérül neki adta Alsó-Pannonia egy részét
a Sala (Szála) folyó mellékén, a hol Privina a folyóból kép-
=
zdött Pelissa (Balaton, blato sár) tónál fölépítette székvárát, Mosaburgoí (Zalavár). Privina itt templomot építtetett Sz.
Hadrianus vértanú
teletére és
még
Basilicae),
Pettauban
(a zalavári
tizennégy
apátság védszentje)
más templomot
Pécsett
(Bettobia) stb. Privina
kormányozta 861-tl a Szála mellékét. Moraviában Mojmir utóda Rastiz,
kit
után
tisz-
(Quinque fia
Közel
kisöccse Szvatopluk
békókba verve kiszolgáltatott Német Lajos királynak. Szvatoplukot nemsokára szintén fogva vitték Regensburgba, de azután a morva lázadás lecsillapítására (Zwentibold)
871-ben
hazaküldték. Otthon Szvatopluk a lázadás élére
állt,
az ellene
69
küldött német sereget felkoncolta s igy kicsikarta a forchheimi
meghagyta t a hercegségben (874). A német papokat a háború folyamán elzte s meghívta Methodiust, a szláv liturgia apostolát. Ennek halála (885) után mely
egyességet,
megint a szláv papokat kergette
kik könyveikkel a bolgá-
el,
rokhoz menekültek. Szvatopluk Vastag Károly császártól
Pannónia nagy
kapta
bérül
pannóniai
és
karinthiai
(883, 884).
E
alsópannoniai
Brazláv
betört
boszantására
már mint német herceggel,
szláv
elbb
melyet
kétszer feldúlt
király
(887—99)
szintén
ki
Arnulf
féltette
morva „nagyfejedelemtl'' 892 júliusáMorvaországba s ugyanakkor egy félelmetes
drávántuli birtokát
ban
herceg
miatt Arnulf,
a
részét,
h-
a
,
magyar lovas sereg is részt vett a pusztításban. Arnulf a következ évben ismét betört morva földre, 894-ben pedig meghalt a hatalmas morva nagyfejedelem. Három fia közt ügy osztotta el országát, hogy a legidsebb legyen a nagyfejedelem,
egyszersmind
leikökre
kötötte
az
összetartást,
melyet az összekötött vesszcsomóhoz hasonlított. Fiai azon-
ban egy év múlva meghasonlottak prédája
s
országuk
lett.
A
Tisza vidékén fönnmaradt szláv helynevek (Csongrád, szláv
lakosságra
stb.)
ott
nem
volt egyesítve fejedelem
is
szász király
(f 901)
azt
vallanak,
uralma
írja,
pannon) pusztaságon
avar és
az adat tehát azt
hogy túl
a a
Bosporos
Nagy
még
Alfréd angol-
Bolgárország
keletre
(az
fekszik; ez
bizonyítaná, hogy a Tisza vidéke legalább
onogurokat névszerint
Kubán mellékén,
azonban
Karinthiától
állott.
melyben európai Ezek 457 670 között
Priskos rhetor tudósítása a legels az
mely
alatt.
a Marostól délre bolgár uralom alatt
író
magyarok
a
említi.^
hír,
—
a Kertsi szoroshoz közel laktak. Ugyanott,
Kimmerikos
mellékén
lakó
hunnok
királyáról,
Egy salzburgi katakomba felirata szerint 477-ben az ungarusok Odovaker rugi királylyal, a gepldekkel, gótokkal és herulokkal Szent Maximust s 55 társát azon a helyen megölték. A 744-ben elhalt Luitprand langobard király sírkövén szintén elfordult az Ungarus név, a miröt Paulus Diaconus tesz említést. (Mátyás Flórián Akad. Értesít *
1.898,
386.
1.)
70
Theophanés az 528. évnél olyasmit, a róla, mint az si vallás megvédelmezjérl nevezhették miért el népét „magyer" -nak. A törökségnél és a mongoloknál kedvelt, gyakori személynév volt a Madsar név. A hunugor, onogur név továbbra is fönnmaradt. Jordanes 550 táján azt irja, hogy a hunnok egy részét kutziagiroknak, más részét savirok-
Muageres-rl beszél
nak
nevezik
:
a
el
kutziagirok
nyáron a pusztaságon
Chersonesos mellett laknak,
a
nyájaikat,
legeltetik
Pontusi
a
télen
húzódnak; a hunugurok pedig onnan ismeretesek, hogy tlük jön a menyétbrökkel való kereskedés. Ugy látszik, a savirok itt azonosítva vannak a hunugurokkal,
tenger partjaira
kiknek földjén keresztül jutnak
el
a
menyétbr-kereskedk a
tengerparti görög városokba. Földrajzi elhelyezkedésökre világot vet Theophylaktos Simokatta adata
bl
is,
a mely szerint az ogor nép-
Uar és Khun törzs, a késbbi avar nép, 558-ban a Volga mögül eltörve elször a barsilt támadta meg, aztán az kivált
unnugurt, s
sabirt,
ezektl nyugatra pedig az
utrigurt, kutrigurfy
végül a bolgár népet hódoltatta meg. Nyolcvan évvel utóbb
Kuvrat bolgár fejedelem elszakadt az avaroktól (635
k.)
s öt fia
közül három megoszolva megalapította a kazár birodalmat, a
Nagy-Bolgárországot
volgai
s
az aldunai Bolgárországot, kett
pedig Pannoniába költözött az avarok közé (670
A hunugurok
k.)
valószínen a Kubán mellékét s költözött egy részök Nagy-Bulgária mellé Nagy-Ungariába, más részök pedig a Don és Dnjeper közé^ a mely földet Konstantinos Porphyrogennetos szerint Lebediá-
nak neveztek 9.
el
az
szintén ekkor
els
hagyták
el
„türk" törzs fejérl, Lebediasról,
századi ravennai névtelen földrajzíró szerint pedig
^
a
Onogo-
Az Urai-Volga köze és Kubán melléke után ez a föld lett a magyarok harmadik európai shazája mintegy másfél századra (670 830 k.). Legnagyobb hatással voltak riának.
—
itt
a magyarokra a
tengernek 1
nevezték
kazárok, kikrl a el.
Örökl
királyuk a
Lebed talán azonos a Lewd, Elewd,
nikáink
is
zetség
sét.
említenek mint az egyik törzs
Egy orosz tudós
Fekete
Eld
fejét
tengert
khagán,
Kazár
s helyet-
névvel, a melyet kró-
és a Szabolcs-Csák
nem-
véleménye az, hogy Lebedia föld a délorosz pusztaságon gyakori laboda növényrl vette a nevét.
— 71
ftisztje a bég.
tese,
A
ftörzs 10,000 lovast
hadba
állított
ehhez a fejedelem 7000 fnyi páncélos zsoldos hadat
s
tartott.
A király s a kazárok nagyobb része zsidó hit, a többi mohainmedán és kis részben pogány vagy keresztény. Télen két városukban laknak, tavasztól szig pedig a mezségen. A kazárok és magyarok közt Konstantinos szerint három évre szövetség jött létre közös ellenségök, a beseny nép ellen. Ez a
idn
hosszabb
szövetség bizonyára
át
mert a
tartott,
császár többször emlegeti s mindkét nép annyira megszokta,
hogy még Etelközben
A
ságra.
kazárok
legyzetve
—
aztán
nagy
is
egy
nyelvet
változást jelent és
a
sát,
mire
jobb
szomszédságban
—
nem
volt
közelebb. Ezen
csak
az
kiket
tájszólásbeli
közt
Irtis-Volga
magyarokra a bolgárok
A bolgárok közt
„almus",
ki
lovakat
Ivadékaik
t
a
is,
u.
vogul
93
kikkel egy
mohammedán
vallás
kapott adó fejében s
Lovasságuk többmostani csuvasok s a magyar
a
illette.
elemek a csuvashoz állnak leg-
fönnmaradt török
nyelvben
s
megtanítottak a kazá-
bizonyára
vám, az áruk értékének tizede
nyire páncélos.
mienekültek,
negyedfél századon át (Kr.
eltöltött
Királyuk
hódított.
ütöttek
a türk nyelvnek finn-urali átalakulá-
alkalom
részök északra költözött.
pártot
azon beszélnek, de a mellett
is
Ez
is."
457). Hatással voltak a
a
kabarok,
mind Konstantinos mondja
a türk
gyakorolt a magyar-
(magyarokhoz)
rok nyelvére s „a mai napig birják
a
része,
türkökhöz
a
hatást
összeköttetésre vonatkozik krónikáinkban az,
hogy Hunor és Magor a Maeotisi ingoványokból kitörve Belár és az alán Dul népeit,
Dul
— Dulo A
Donon,
leányait elrabolták (Belár
— Bolgár,
bolgár dynastia).
negyedik európai
köz (830 a
fiait,
— 895).
shaza Atelkuzu vagy
A besenyk
ugyanis
s ketté szakították a lebediai
Etelköz, Viz-
fell
áttörtek a
magyarságot.
A nagyobb
kelet
míg a kisebbik rész visszavonul a Kubán felé, majd átkel a derbendi kapun Persiába, helyesebben a perzsa uralom alá tartozó örmény felföldre, az Araxes és Kur folyók közt fekv Udi tartományba, a honnan részt
nyugat
felé szorítják,
Konstantinos szerint ezek a „sabaríoi asphaloi'' vagyis szavartik''
(=^ fekete fiak)
még
az
idejében
is
„ers
állandó
72
Kézai
kozik
még ma
testvérei
is
helyre vonatkoztatva érthetbb kró-
e
hagyománya
azon
nikáink
st
;
turkokkal. Erre vonat-
hogy a magyarok
adata,
Persisben laknak
pannóniai
a
voltak
összeköttetésben
hogy Hunor és Magor
is,
atyja
Nimrót Evilát földjén és Persisben lakott s fiai innen jutottak el a Maeotishoz.^ A beseny támadás idejére fontos az, hogy a kazárok 835-ben építették sei
várát
Sarkéi
ellen
a
besenyk megújuló
a
föl
Don
Kevéssel
balpartján.
érkeztek a türk magyarok Atel-kuzu-be (Atel,
nagy
Til,
népek
nyelvén
Trullos,
Don
milyen a Volga,
a
viz,
=
kuzu
;
Pruth és
magyarok a bolgárokat macedón foglyaik nál
s
(839),
(861).
Az
halásznak.
népeken
földjeiket.
magyarra. radt
és
görög
Kherson
módját
ellen az alsó
Konstantinnal,
t.
Sz.
i.
DunáCyrillel
indul háborúba. Földjük kiterjedt. Tél-
A A
folyók
közelébe
adókkal
nehéz
kikötben adják
szláv
foglyok
szlávok ellen
viselt
hagyományban irta
szövetkezett
le
VL
Leo
is.
Az
el
Foglyaikat
vagy velk
mveltetik
hatással
kezdett lenni a
hadjáratok
emléke megma-
s kiói csata
nevén a magyar
etelközi
császár a
velük Simeon
ket.
terhelik
nyelve
Nestor orosz krónikájában,
krónikái
Kuba,
húzódnak s partjain Sok szántóföldjük van. Uralkodnak a szomszéd nagy
a
idején
szláv
(Bug),
magyarokra vonatkoznak az arab földrajzSzerintök a magyar török fajta nép. Fejedel-
20,000 lovassal
víz
Etel,
etelközi
írók tudósításai.
mök
találkoztak
itt
Etil,
közébe. Innen segítették a
folyók
Szereth
ezeltt
neve a turk-fajta
stb.
Varuch
a
köz-ö),
Atil,
beüté-
magyarok hadviselés-
turkok neve
bolgár cár
(888
alatt,
—927)
miután
ellen,
ki
Macedóniában megtorolta a „rómaiakon" kereskedik zsarolásait. A szövetséges turkok Árpád fiának Liuntinnak vezérlete alatt jelentek meg bolgár földön, a Dunán görög hajókkal átkeltek és pusztításhoz fogtak. Simeon békét kötött a császárral s egész erejével a turkok ellen fordult. Az összes pusztai népek közt a bolgár volt az egyetlen, mely hadi rendre és vitézségre a magyarokhoz volt hasonlítható. Mégis
Thury József: A magyaroknak „Szavarti-aszfali" neve. Századok 1896. 1
73
a
magyarok három csatában gyztek, megszállják
a királyi székhelyt
Simeont
Simeon
is
Marcianopolis helyén),
(a régi
ostrom alá veszik Silistriában, aztán
besenykkel szövetkezik
a
s
egyszerre
Preslavot,
st magát
hazatérnek.^
törnek Etel-
éppen mikor a magyarság java távol van. De azért az otthon maradtak is keményen küzdöttek, mert a gyztes közre,
bolgárok
20,000-en
közül
estek
el.
A besenyk
segítsége
gyzelmet, azért Etelköz az kezökben maradt. A magyarok már 892-ben végigszáguldottak a TiszaDuna vidékén, mikor Arnulf német király hívására Morvaországba törtek. Aztán meghalt Szvatopluk (894) s a magyadöntötte
el
a
rok átkelve a
Dunán
elpusztítják egész Pannoniát. Arnulf és
Egy év múlva a fiúk közt viszály támadt s a magyarok Mojmir nagyfejedelmet segítették, míg az ifjabb Szvatopluk a németekhez fordult segítségért. Ennek következménye az lett, hogy a magyarok a morva hercegséget és Pannoniát elfoglalták. A morvák csakhamar alkalmazkodtak, magyar szokásokat vettek föl, s mint a bajor püspökök Írták Rómába, „megnyírták álkeresztény fejket." Pannónia Szvatopluk
kibékültek.
fiai
899
végleges elfoglalása
nagy
történik a
vidéke
is
ki
nevez
nyugatra,
Ugyanakkor Nyitra
Duna mindkét
magyarok Bajorországba.
a
nemzete
clüsáknak
sem
Olaszországba.
meghódolt, mert 900-ban a
elnyomulnak a turkok
betörés
mert ezen év nyarán
elejére tehet,
sem
Liutprand szerint
nehéz átjárású gyepükkel, melyeket
,,igen
a
partján
nép,
volt
délre
nem
ket Európa veszedelmére
elválasztva
tlünk,
járhatott ki. Arnulf
kieresztette. Ezért
úgyhogy volt az,
szörny beteg-
séggel lakolt, mert apró férgek ették meg."
Hogy
miképpen ment végbe, errl hiteles adataink nincsenek, csak mondáink a magyarországi krónikákban, a melyek kétszer is beszélnek a magyarok bejövetelérl a hunn történet végén s a magyar történet elején. Szeri ntök Krumheld csatája után Pannónia fiz éven át király a honfoglalás
:
nélkül maradt és csak
^
szlávok (tótok), görögök, bolgárok és
A bolgár-magyar háború
Flórián 888-ra teszi.
Salamon és Pauler 895-re, Mátyás (Századok 1883. Akadémiai Értek. 1898). évét
74
oláh jövevények
Marót
fia,
támadt Lengyelországban,
kon uralkodott, kormányozni.
Hung vel
tele
hunnok
s a
jve Tata
megölték
együtt
Pannoniát
magyarok
a
Erdély és a
Bánhidánál egész seregé-
mellett
kezdtek
igy
kezdte
is
Pannonián.
uralkodni
mondják, hogy a magyarok második bejöve-
azt is
nem
idejében
és
bolgárokon és morvá-
ki
kiirtása után
Szvatoplugot
a
Ezt
folyó fell
Némelyek
Végre Szvatoplug fejedelem,.
benne.
laktak
hanem Marótot
Szvatoplugot,
nia fejedelmének. Ez azért
van, mert
Marót
találták
Pannó-
névszerint
volt
a fölebbvaló, de vénségtl megtörve Veszprém várában nyugo-
midn
dott és
meghallotta
szerencsétlenségét, a fájdalom
fia
— Az
miatt hirtelen meghalt, fia pedig uj volt az uralomban.
Ur megtestesülésének 677.
a magyarok,
után
király halála
esztendejében,
mint
száz
évvel Attila
közönségesen nevezik
ket, vagyis a hunnok, deákul ungarok újra betörtek Panno-
Átmenve
niába. lon
besenyk, fehér kunok birodalmán, Susdavárosán, átkeltek a nagy hegységen. Itt egy
Kló
és
tartományba miatt
a
értek,
számtalan sok sast láttak és a sasok
hol
nem maradhattak meg
lecsaptak
a
fákról
három hónapon ország
át
véghelyére,
megették
és
leszálltak a
Erdélybe.
(Kusid)
kémül kiküldve
eladta
neki
jövetele
marháikat
hegyeken
Álmost
megjelent
célját.
azok
mert
mint
legyek
a
Ismét
s lovaikat.
s eljutottak
Magyar-
megölték.
Kocsid
itt
Szvatoplug
Szvatoplug
hercegnél
nagyon
s
megörült,
földjének müvehogy parasztok érkeznek az Megajándékozta a követet, ki megtöltötte a Duna
mert azt lésére.
ott,
hitte,
vizébl kulacsát, perjefüvel a tömljét,
s fekete
földet
is
vett
megtudták, mily jó a föld, édes a vize, füves a mezeje. Árpád pedig a Duna vizével megtöltve kürtjét, kérte Istent, hogy adja nekik e földet örökre. A magyarok háromszor Deusí magához. Megérkezve övéihez,
kiáltották (Désnél
!),
hivén,
hogy
mindezt,
s
aztán visszaküldték a követet a herceghez
és küldtek neki földjeért gel és aranyos
megizlelték
fékkel.
telepesek,
nagy
lovat arábiai aranyos nyereg-
A herceg még jobban
bérlk módjára küldték
megörült, azt
azt a földért.
követ pedig földet, füvet és vizet kért a hercegtl,
ki
A
moso-
lyogva azt válaszolta, hogy ezért az ajándékért legyen nekik,.
75
Árpád
a mennyit akarnak.
A
niába.
hogy ne lovon,
más
herceghez
maradjon az
a
küldtek azzal az üzenettel,
követet
mert
országban,
féken,
füvet
a
Panno-
ezalatt a hét vezérrel bejött
a
A
nyergen.
vizet
megvették
földet
gyorsan
herceg
magyarok elé ment, kik közel jöttek a Dunához és egy szép nfezn hajnalban megütköztek. Futásösszeszedte seregét
s
nak eredt a herceg
s a
a
magyaroktól
zve
a
Dunába
ugrott
oda veszett. Az Ur visszaadta a magyaroknak Pannoniát. Árpád a Nóé-hegyen Fehérvár mellett ütött tábort és ez az els hely, melyet Árpád magának Pannoniában kiválasztott. és
Anonymus
mond
sokkal többet
a
honfoglalásról. Leirja
magyarok útját Scitiából Susdalon, Kieven, Halicson át Pannoniába közben Kiev ostromát s a hét kun vezér csatlakozását és azt, hogy a halicsi fejedelem 3000 parasztot küldött elre, hogy lítat vágjanak a Havas-erdn át Ung vidékéig.
a
;
Ugy
a kievi, mint a halicsi fejedelem leírja az
itt
lev
orszá-
got és lakóit. Szerintök Attila után a római fejedelmek foglalták
el
Pannoniát a Dunáig
Romanorumnak
a földet pascua
századi
Diogilo 12.
s ide helyezték pásztoraikat, azért
apát
francia
Odo A Duna
nevezték (igy nevezi útleírása
is).
de és
Tisza közét Kean, Bolgárország nagyfejedelme, Szálán herceg nagyatyja foglalta kal,
szlovákkal
és rutén
a lengyel
el
telepítette
be.
Tiszától
határig, s bolgárok-
az
erdig
Igfon
és
Marót herceg szállta meg a földet, s önnek unokája Mén-Marót, kinek sok a kedvese és kazár a neje. A Marostól Orsováig terjed földet Glád herceg foglalta el, ki Viddin várából jött ide, a kunok segítették és sarjadéka
Marostól a Szamosig
Ahtum. Erdélyben Gyeló herceg uralkodik oláhokon kon. Garamtól
Zobor Jó
es
nyitrai
szóval
és
a
morva
herceg
folyóig
parancsol.
fenyegetéssel
herceg
kegyelmébl
Szvatoplukról nincs említés.
meg Árpád
szerzi
Nyírséget. Csatáról,
területet és a
részt vett volna,
a cseh
és szlávo-
sokáig nincs szó
;
a
Zagyváig
melyben a fvezér
is
annál több a lakomázás,
majd mindennap lerészegednek. Tornajátékok folynak le Árpád színe eltt. A mint egy darab földet elfoglalnak. Árpád mindjárt adományul
az
áldomás,
ráruházza
mely
vitézeire..
eltart
egész
hétig
Elbbre valók
a
és
kun vezérek
s
csak
76
utánuk kap földet a hét magyar vezér.
Az
alpári csatában
Léi harsogtatja kürtjét és Bulcs tartja a zászlót
— a valóság-
ban hatvan évvel késbb szerepelnek az augsburgi csatában. A honfoglalás sorrendje a következ a Fels-Tisza jobb parti vidéke a Bodrogig, majd a Sajóig, aztán a Nyirség a Meszes :
hegységig, a meszesi kapukig,
s
Ttöm
Erdély, mint
(Tuhu-
Közép-Tisza jobbparti melléke a Zagyváig, a Duna balparti vidéke Nógrádtól a morváig, a Duna-Tisza
tum) foglalása
köze
;
a
Temes vidéke Orsováig, a Dunántúli vidék és Biharország, amelyet Mén-Marót haláláig megtarthatott,
Titelig, a
utoljára
miután kis leányát
nül
adta Árpád fiának Zultának. Azt a helyt,
magyarok Szerinok nevezték, mert az ország minden dolgában" (Puszta-Szer
a hol mindent elrendeztek, a ott
tnek
szert, sort
mondája).
A
törzsek elhelyezkedésére nézve Konstantinos csak annyit
mond, hogy „az Aldunán az
ott folyó
kezk
:
túl
esik a turkok lakóhelye, melyet
folyamok szerint neveznek. Ezek a folyók a követ-
els a Temes, második
a Tutész (Béga
harmadik a
?),
Maros, negyedik a Körös és ismét más folyó a Tisza".
A
kiktl elválasztja
„kelet felé a bolgárokkal határosak,
turkok
ket
a
Duna. Turkia kezdete táján van Traján császár hidja s attól három napi járásra Belgrád". Azt is mondja, hogy a turkok a Száváig laknak
horvátokkal a hegyeknél határosak.
s a
Ebbl
azonban nem következik, hogy a megnevezett folyók választóvonalak voltak az egyes törzsek között.
St
egy ujabb szeren-
csés rekonstrukció egyenesen azon általános megfigyelésre mutat rá,
hogy egy-egy magyar
törzs a folyónak
mindkét
partját
meg-
mert szívesen halászott.^ Bölcs Leo leírása szerint a
szállotta,
turkok a csata napjáig ágak és nemek szerint szétoszolva tanyáz1
89—114.
Hóman 1.
pelsziget
Bálint
:
A
honfoglaló törzsek megtelepedése. Turul 1912.
Érdekes analógiák
körül a
Duna
:
az Árpád nemzetség szállásbirtokai Cse-
két partján
ugyanitt kétparti helyzetet foglalt
csak a
15.
el
húzódó Sárvizek közt
terültek el s
Fejérvármegye, melynek
század végén kezdett különválni
;
az
Abák
birtokai
solti
része
Ujvárme-
gyében s maga a megye is a Tisza két partján feküdtek a Csanád nemzetség birtokai, melynek törzsét Ajtony javai alkották és Marosvármegye (Csanád vm.) a Maros jobb- és balpartján terültek el. Ilyen a Dráva melletti magyar megyék átterjedése is a jobbpartra. ;
:
77
nak. Konstantinos a letük,
t.
i.
besenykrl
azt
mondja, hogy nyolc kerü-
a nyolc törzs területe negyven részre oszlik. Állat-
tenyészt népnél érthet az
is,
hogy az egyes törzsek egymástól
távolabb jókora területet szállottak
meg
s
kell tehát a
magyar
megszállásra
vonat-
zetségek megint külön tanyáztak. Ilyformán törzsek megszállását
is
elgondolnunk.
kozó adatokra nézve Anonymus
A
ezen belül a nem-
magyar krónikák közös forrásától. Eltért már a honfoglaló vezérek megnevezésében is. E vezérek és ivadékaik a magyar krónikák közös forrásában, a eltért a
Krónikában Árpad,
Zabolch,
Lel,
Chak
Zuard
Ver-Bulch, Urs-ur,
Cund,
Jula
Cundu,
Tuhutum,
Anonymusnál Almus,
Eleud,
Huba,
Tosu,
Ound.
Árpad
Zobolsu
Zemera
Lelu
Ete
Chak
Horca
Curzan
Calan, Colosoy
Gyvla, Zombor,
Moglout
Anonymusnál lev névsor külömbségeinek gondosabb vizsgálata rávezet, hogy egyik sem megbizható. Csupán a legels vezér. Árpád igazolható történelmileg,
A Krónikában
és
mint honfoglaló. Léi és Bulcs két emberöltvel
késbb
vezér-
kednek Árpád unokájával egyidben. Szabolcs és Örsur (Urs-ur) nevét egykorú források nem említik, kundu (Köndö, Kende) és Gyula a régi fvezéri és fbirói m.éltóság megszemélyesíti. AnonymxUs okoskodása többnyire az apákat szerepelteti s még nagyobb hibába esett, mikor Bulcsot, ki mint karchas = harka (v. ö.
Tuhutum
fnök említi.
fia
Horca) Konstantinos császártól ismert törzs-
volt, atyjával
Bogáttal együtt az egyszer vitézek közt
Örs-urat apjával Ócsáddal (Ousad) együtt szerepelteti
ugyan, de a kun vezérek közt. Léinek és Szabolcsnak az Árpádcsaládból szerzett st, midn amannak atyjává megtette Tak-
sony fejedelem unokatestvérét és Léi kortársát, Tasi, emezévé pedig a Krónikában Álmos apjaként megnevezett Eldöt. Többi vezéreit,
Hubát
és
Ondot
családi
hagyományokból
merítette.
78
Krónikáink éppen annak a két vidéknek megszállását
amelyeknek
említik,
a Körös
t. i.
nek és a Szerémségnek megszállását. a
Né
egykorú külföldi
lakott voltát az egyetlen
kútf, Konstantinos igazolja,
A
nem
— Maros— Duna közékrónikák szerint Árpád
hegyen, a késbbi Székesfehérvárnál szállott meg, Sza-
nem messze,
bolcs pedig innen
az egyik utódáról elnevezett
Csákvárnál, Léi Galgócnál, Vérbulcs a Balatonnál, Örs a Sajó-
Könd ^ Nyírségben, Gyula Erdélyben. „A származásra egyenl többi nemzetség szintén tetszése szerint foglalt helyet és szállást." Anonymus szerint Árpád a Csepelszigetet veszi birtokába. Eld a Vértes alját, Könd a Pilis alját, Huba Nyitrát, nál,
Tas a
régi
Nyírséget,
Fejérvármegye
Ónd
részét és Szabolccsal együtt a
solti
a Tisza vidékét Csongráddal,
Ttöny, Téteny)
Erdélyt
foglalja
le.
Kán
Ttöm
(Tuhutum,
vezérek kapják a
Tarcal folyótól a Mátra hegyig terjed területet (Ketel, Böngyér,
Ócsád, Edö, Edömér),
cst
Komárom
és fejérmegyei Vajtát (Ete,
A Krónikában mányok
és
s a történeti
vidékét (Ketel), a tolnai SzekBajta).
Anonymusnál fönnmaradt családi hagyoadatok konbinálásával a magyar törzsek
megszállását legvalószínbben a következleg rekonstruálhatjuk :'
A
források
egybehangzó tanúsága
Árpád késbbi
és nemzetsége a Csepelszigeten és körülötte a
vármegye
területén a
Jutás, Solt, Tas,
Duna
két partján szállt
vizek közt terült
még nem
Fejér-
meg. E területen
Taksony, Tevel és Vál helységek azÁrpád-család
tagjainak nevét tartották fönn.
ságtól
törzse
szerint
el
A Duna
két partján folyó Sár-
Árpád nemzetségének
lakott Erdély és
birtoka.
erds Kárpát-öv
A magyar-
leszámításával
fönnmaradó országnak Csepelsziget tette a közepét. De ugyancsak Fejérvármegye területén a Csák-nemzetség birtoka nem jelentheti egy második törzs megszállását, hanem azt, hogy a Csákok nemzetsége Árpád törzséhez tartozott. Csak e nemzetség büszke hagyományai tették meg a nemzetség sét „eldjét"
Anonymus fokozza a tévedést, midn központi területére még két más törzset is
valóságos törzsfnek.
Árpád törzsének telepit
^
(Könd, Tas), összesen tehát négy törzset
Hóman
szorít össze
föntebb idézett tanulmánya alapján. Turul 1912. 92
stb.
1.
79
mig az ország többi területe mind csupán három magyar törzs (Huba, Ónd, Ttöm) és a kunok közt oszlott vohia meg. Tas törzse Tas falu miatt kerül ide. Korszán Georgios Monachosnál a turkok vezére akkor, amikor Konstantinosnál Liuntin, Árpád fia, szerepel vezérként a bolgár hadjáratban. A kett talán azonos. Korszán atyjává Anonymus kis helyen,
megtette Kendét, Köridt, a régi fejedelmet, a kitl a Kaplyon
nemzetség
gyökeres
származtatta
magát.
hogy
Lehet,
Anonymusnál fönnmaradt hagyomány az Árpád-család összeházasodásának,
törzsbeliek
és
az
más
leszármazásoknak
leányági
emlékét rzi.
A
magyar törzs közül egy a csallóközi Duna két partján telepedett meg, ahol a késbbi Esztergom, Komárom vármegyék terültek el. A törzs feje 955 eltt Léi volt s talán az hét
elde
az a Szalárd (Zoard, Szavárd), a ki 924-ben Olasz-
országba vezetett hadat.
Ebbl
a törzsbl támadt két neveze-
tesebb nemzetség, a melyek egy-egy honfoglaló
süknek pedig
a Szemere-nemzetség Hubát, a
:
Huba honfoglaló bátyjának, a
kit
Anonymus
szerint Szavárd,
társa, fia volt
szerint
fiának tartja,
hét honfoglaló vezér egyikének, szállása^ tinos szerint Bulcsú karchas, Kál
fia,
görög és szláv források források
törzsével a
Zalavármegye vidékén telepedett
Anonymus Bulcsút Bogát
a nyugati
maga
Vér-Bulcsu vezér a
Balaton mentén, a késbbi
kedett,
Szavárd-nemzetség
Höleknek (Hulec), Árpád nagyKonstantinos Jelech néven Árpád fiaként emlit.
A Krónika
nál járt, s
tartottak
Az utóbbi nemzetség valamiféle rokoni kapcsolatba
Léit.
került a fejedelmi családdal, mert
le.
hst
szerint
de nem
tekinti a
említi.
Konstan-
sem
949-ben a bizánci udvarszerint
meg
is
keresztel-
Cambray vidékén
pedig
kalandozott, 955-ben Léllel együtt német fogságba és akasztófára került.
Bogát 921-ben Dursac-kal
vezetett
hadat Olasz-
országba és Veronát ostromolta. Bulcstól származtatta magát a
Lád- vagy Vérbulcsu-nenizetség, a melynek birtokai éppen a Balaton vidékén terültek el. Zalamegyében tiz Kál község volt. Bulcs
neve
nevét is
vehetjük
több
Somogy föl
tehát,
somogyi és egyik
zalai falu
neve rizte.
falujának nevében
hogy a harmadik
élt.
törzs, a
Bogát
Valószinünek
melynek
fejei
a
—
80
10. században az egyik fbírói, karchasi méltóságot viselték, a
Somogy
Veszprém vármegyék területén telepedett le. Erre mentek át az Olasz- és Görögország felé viv hadiutak. Koppány somogyi vezér ennek a törzsnek lehetett a feje. A negyedik törzs a Dráva torkolata körül szállott meg a késbbi Baranya, Valkó, Pozsega és Bodrog vármegyék területén. A Krónika errl nem szól, de Anonymus szerint Pozsega és Valkó várát Zágrábbal Botond foglalta el, ebben Léi és
késbbi
Zala,
és
Bulcs segítették, valamint a Bolgár-Fejérvár (Belgrád)
elleni
Árpád nagybátyja, Kölpöny (Kulpun) Bodrogvár vidékén kapott birtokokat. Hogy a Szerémségtl a horvát hegyekig szintén voltak megszállva magyarok, errl Konstantinos tanúskodik. A Botond-nemzetség Bács- és Valkómegyében volt birtokos. Kulpun nevét rzi Kölpény Kupinova falu a Szávánál. Baranya és Valkó vármegye területén si birtokú volt a Kán (Kean) nemzetség is, a melynek harcban
is,
amikor Botond
késbbi
tagjai
helyezett
atyja,
erdélyi szereplésök következtében az Erdélybe
Gyula törzsf utódainak
Anonymus
szerint
Ónd
magukat.
tartották
(Gund), kitl a Bár- (Boor, Baár)
Kalán-nemzetség származik,
Csongrád vidékén telepedett
E nemzetség
Anonymus
püspök, tek
el,
s
nevezetes tagja
le.
kortársa, Kalán pécsi
a nemzetség birtokai a Közép-Tisza két partján terül-
a Körös-torkolata vidékén. Ehhez a törzshöz tartozott
a Körös-Berettyó szögén
si
birtokos Barsa-nemzetség
is.
Az
homokos, szikes területek üresen maradtak, mig a kunokat oda nem telepítették. A kabarok törzse a Mátra alján, a késbbi Újvár és Borsod vármegyék vidékén, a Tisza két partján íelepeáeit le. alföldi
A
Konstantinos említette három
nem els
családaíul talán az
Abák, Örös-urak és Miskolcok sei tekintendk. Népök ivadékai a mai palócok, a kiket Anonymus a Szent Lászlótól letelepített
kunokkal tévesztett össze
foglalás eltti
idbe
vitte vissza,
s
ezek csatlakozását a hon-
a minthogy a kabarok csak-
ugyan akkor csatlakoztak. Az Aba-nemzetséget a Krónika szintén Ed- és Edömértl származtatja, mint Anonymus, de mig ez kunoknak tartja, addig amaz Csabának egy chorozmin ntl született
fiaiul
szerepelteti
ket. Az Abák
birtokai a Tisza
81
mindkét partjára kétparti
foglaltak
helyzetet
Anonymusnál
ahol Szolnok- és Ujvármegye
kiterjedtek,
E kabar
el.
területtel
is
határos az
Mén-Marót-féle kazár birodalom. Az Örös-ur (Urs-ur) nemzetség si birtokai a Sajó és Eger viz közt terültek
el,
nevét
Anonymus
leirt
pedig
Sajó-Örös
rzi.
falu
Miskolc
vidékét
Bors kun vezér utódai birják. Ezek voltak a kabar Miskolc-nemzetség tagjai, kik közt Csaba, Füle s más ily
szerint
hiresebb nevek
Könd(Ö)
is
törzsét
szerepeltek.
Krónika a Nyírség vidékére, a
a
teszi
Könd fiának mondja Kocsidét Kopjánt (Kupian). Anonymus szerint a honfoglaló
Szamos mellé
s
(Kusid) itt
és
Ttöm-
mel együtt Szabolcs és Tas, mert Szabolcsvár és a megyebeli
Tas
Ttöm
elször a Szamos vidékére telepedett és csak késbb Szent István alatt nyomult át nemzetsége e völgyön fölfelé a meszesi kapun, az ország falu reájuk emlékeztetett.
határán
Erdélybe,
Kolozsvár
és
Torda
Ttöm
felé.
egyik
Agmánd (Ogmand), A régi fvezéri méltóságról (kende) elnevezett Könd fia Kopján a Kaplyon-nemzetség se, e nemvitéze
zetség birtokai pedig a
Szamos
két partján
terültek el a ké-
sbbi Szatmár vármegyében. A Ttömtl származtatott GyulaZsombor (Maglót)-nemzetség birtokai Bels-Szolnok és Doboka,, az Agmánd-nemé Bels-Szolnok és Kolozs vármegyékben terülLebed kendének Konstantinostól említett kazár házasságával függhet össze az a tény, hogy böszörmény vagyis
tek
el.
muzulmán
izmaeliták,
tulajdonképen kazárok
is
csatlakoztak
kende törzséhez a késbbi Szabolcs és Bihar vármegyékben. Bihar vármegye nem tartozott a honfoglaló törzsektl mege
Árpádház családi birtokává lett. A bihari és békési területek csak az Árpádház kihaltával kezdenek kelet fell jobban benépesedni. Békés vármegye egy része mégis sfoglalású föld, az Ónd törzséhez tartozó Barsanemzetség birtokai túlnyomóan itt voltak, s itt volt annak a pogányságnak fészke, amelynek vezetje Váta úr szintén szállott
területekhez,
azért
az
békési nemes, kórogyi birtokos.
A
nyolcadik
magyar
nünk, amelyet krónikáink lásáról hiteles
törzset arra a területre kell helyezkifelejtettek,
egykorú forrás
szól,
t,
de amelynek megszáli.
Konstantinos, akinek 6
82
tanúsága szerint a Köröstl délre a Maros két partján kétségkívül lakott magyar törzs. A Szent Gellért legendának 10.
(Achtum) mondja, hogy Viddinben keresztelkedett meg és Marosvárott lakott, birtokai a Köröstl Erfejezete Ajtonyról
délyig, Szörényig terjedtek.
A
krónika
egyáltalán
nem
említi
Anonymus pedig Ohtumot a bolgár Glád herceg ivadékának tartja, aki tehát sének legyzetése után is úr
Ajtonyt,
maradt volna éppen azon a
területen, ahol Konstantinos sze-
Az igazság ezen egykorú forrás és a Szent Gellért-legenda részén van, s bellük következik, hogy a Szent István-kori Ajtony feje volt annak a magyar törzsnek, amelyik a Maros két partján elterül nagy vidéken szállott meg. Ajtony birtokai Csanád nemzetségére szállottak, s a Maros két partján feküdtek; Ajtony nevét megrizte Aradrint
magyarok
laktak.
vármegyében Ajtonymonostora, Krassóban Ajtony falu. A magyar törzsek ezen elhelyezésével összhangban van az, hogy éppen az egyes törzsek területén keletkezett vármegyék kétparti fekvésüek, hogy a püspökségeket Szent István nagyjában az egyes törzsek területének megfelelen szervezte,^ s hogy a nyolc magyar nyelvjárás területe közül hat összeesik ugyanannyi magyar törzs területével. Nem tartoztak a honfoglaló magyarok megszállta területhez az északnyugati Felvidék s az északkeleti Kárpátok, továbbá, Erdély, a Szörényi hegyvidék, a Dráva-Száva közének hegyes nyugati része
és Zala-, Vas-
erds
lakatlan
meg Sopronvármegye hegységek és
országhatár közt
a gyepükkel,
De
bséges
Az arab
volt
A
elzárt ki-
azért a gyepüelvék és lakatlan hegy-
ségek, mocsarak és homokos, szikes is
kapukkal
néha több napi járó földre
húzódtak a
terjed gyepüelvék}
nyugati hegyes széle.
a megszállott
írók szerint ugyanis a
területek leszámításával
terület a nyolc törzs
számára.
magyar fejedelem 20,000 fegy-
püspökség Könd törzsének területén keletkezett, törzsbirtokai Szatmár és Ugocsa vármegyékben feküdtek, els székhelyei pedig Tasnád és Kolozsvár voltak. Karácsonyi A honfoglalás és Erdély *
Az
erdélyi
:
19.
1.
U. 2
a.
a Szent István király
élete. 35.
1.
Karácsonyi, Századok 1901, 1039. stb.
1913, 97. stb.
1.
1.
Tagányi, Magyar Nyelv
83
Ugyanennyi idsebb, honnmaradó, honvéd harcost, összesen tehát 40,000 fnyi fegyveres férfit föltételezve, ennek megfelelen ötszörannyi szabad családtagot, vagyis 200,000 szabad magyart és kabart vehetünk fel 300,000 fnyi szolgával. Ebbl a számból egy-egy törzs területére átlag 63,000 szabad és szolga népesség jutott, a mi egyetlen késbbi vármegyére is vajmi kevés. Krónikáink a hét magyar törzsre küldhetett harcba.
verest
210,000 és 108
nemzetségre 216,000 fegyverest számítottak,
tehát körülbelül
ugyanannyit,
bad magyarok
a mennyi
valószínleg a sza-
száma
Egy magyar törzsre tehát átlag 30,000, egy nemzetségre 2000 ft vettek föl.^ Az elhelyezkedés módja stratégiailag egészen tervszernek látszik. Középen volt a fejedelmi törzs, s vele szemben a Tiszánál
és kabarok
Ond
összes
népe tanyázott,
vezér
volt.
nemzeti
a
ellenzék
amelybl
idvel Váta, Bánk bán s a Barsa nembeli Kopasz nádor került ki. Németország felé Léi törzse, Olaszország felé Vérbulcsé, a szerbek, görögök és bolgárok ellen Botond^ és Ajtony törzse, a keleti népek, besenyk stb. ellen
törzse,
Örs-ur és
Könd
törzse rizte a hadi utakat és kapukat.
A magyarok hungarok,
mint
ungarok,
onujgurok,
kedtek az folyó s a
Orkhon,
sokféle
Volga
Irtis,
sok
mveldéssel megismerDon, az
Kubán,
^
stb.
etelközi öt
Tisza-Duna melléki hazákban. Mindenütt kereshet-
jük a mílieu és
race, a föld- és
Bizonyára a kalandozások hatást a
madsarok, turkok,
magyerok,
földet bejártak, sok néppel és
hunugorok,
onugurok,
is
magyarokra, mikor
mveltebb keresztény
tényezk
néprajzi
gyakoroltak
ezek
hatásait.
értelmi és erkölcsi
nyugat
és
délkelet
felé
népeket, városi életet és szokásokat láttak.
^ A honfoglalók számát a Krónika forrásában akkor állapították meg, amikor 72 vármegye volt. Ha minden vármegye zászlóaljára 3000
harcost számítottak, akkor •^
(80.
1.)
Hóman
—
is
megkapták a 216,000 fnyi létszámot. mint föntebb láttuk Botond törzsét
elmélete, mely
a Dráva-torkolat vidékére
—
települtnek
véli,
és Marcali elmé-
amely szerint a Botond-monda egy német jövevény körül képz1.), úgy egyeztethet össze, hogy a Dráva körül csakugyan telepedett le egy honfoglaló magyar törzs, de ennek Botond nev nemzetsége, mely magát a 12. században már törzsökös magyarnak, s sét honfoglaló hsnek hirdette, tulajdonképpen jövevény nemzetség volt.
lete,
dött (40.
6*
84
Legels kalandozásuk Lombardiába
magyarokat Paviáig és Velencébe (899 900), a következ évben ismét Karintiába. Majd nyugat felé törtek az Enns vidékére (900, 904, 907), st messzebb a Bajor-hercegség nyugati részén is diadalt arattak a Lech vizénél, Augsburgnál (910), vezette a
—
de csakhamar vereséget szenvedtek az Innél (913). Közben északnyugat felé is kalandoztak a Szász-hercegségben (906, 908), aztán a középs Rajna felé (909, 911), és Fuldánál (915), majd a Rajnát délen megkerülve Metznél
A
(917).
Szász-hercegség területére
messzebb
kalandozásokban leg-
magyarok Bremenig, hol az Északi-tenmeg (918), tovább aztán már csak kisebb sikerek
jutottak a
gert látták
következtek
vereségek
és
tett
a
szász
földön
(919, 924, 933,
937, 938).
Az északon tapasztalt fordulat inkább délre terelte a kalandozó magyar hadakat. A középs nyugati irányban híres a
volt
st.
táborozás
galleni
Champagneig
(926). Valamivel
és ennek
folytatása
a
francia
hamarább megkezddött
a ka-
landozás újra Lombardiába (921) és tovább Apuliába, visszajövet
Rómába (922—923). Majd megint Lombardiába
törnek
Alpokon át eljutnak Tolosáig Aquitaniába (924). Még messzebb jutottak itt egészen az aquitániai tengerig 937-ben, majd Itálián, Róma vidékén át Spanyolország északs
Ivreán, az
részéig (942), ismét délre 0/ra/ztó/^, Itália legdélkeletibb
keleti
Lombardián keresztül újra Aquitaniába legnagyobb körutat az augsburgi vereség eltt
sarkáig (946), (951) és a
aztán
meg: Wormson
tették
délkelet felé
A
át
Lombardián
a belga tengerparti vidékig
s
innen
haza (954). riadei vereség után kezddik a magya*
szászországi
át
rok kalandozása Bolgárországon át Konstantinápoly felé (934, 943), csellel
itt
meglepték
is
ellenben csekély ervel k.).
Liutprand
állapota az,
egyes
mások
szerint ez
hogy
gert, a turkok,
csapatok
is
a
ket
sikert arattak
idtájban
saracenusok
magyarok pedig a elszegdtek
letelepedtek
pl.
és mészárolták (958, 961),
Thessalonikénél (965
a keletrómai birodalom
megszállva
tartják a ten-
szárazföldet.
Konstantinápolyba
Ezek
közül
teströkül,-
a Vardar és Ochrida vidékén egy 11,
85
századi
hogy
Komnen Anna
és
oklevél
szerint.
Anonymus
tud
is
Kadocsa „meghódították az egész vidéket Dwrazzo várostól a rác földig. És Szovárd azon a földön vett feleséget és az a nép, amelyet most Csaba magyerának (Sóba mogera) neveznek, vezérének Szovárdnak halála után Görögországban maradt." Az utolsó magyar portyázás akkor volt (968), amikor Szvjatoszláv kijevi orosz fejedelem a görög császártól a bolgárok ellen híva, Silistriát róla,
Szovárd (Zuard)
elfoglalta s ezt a
beseny
ellen
mert
hiába,
ki
és
foglalását Tzimiskes
János
magyar zsoldosokkal is kellett mennie Silistriából
görög császár de
védelmezte,
és
és haza
hajózni
Kijevbe.
A kalandozások századában ezeknél
aránytalanul
országszerte lakó,
nagyobb
a
külföldi hatások mellett
volt az
talált
itt
magyarul úgynevezett Jótok'' hatása. Be-
olvadásukkal nagy hatást gyakoroltak a magyar
a magyar
szlávok, az
jellegre,
faji
magyar vallási felfogásra, a földmüvelésre, s váraikban székel zsupánságaikkal a magyar várispánságok és vármegyék kialakulására. Az a tótság, mely a Tisza mentén és kivált a Dunántúl, a magyarságba beolvadt, legrokonabb volt a délnyugati határszélen és szomszédságában ma is él szlovén-vend népnyelvre, a
pel és a horváttal.
ban
A
megfigyelhet a
sanskrit
gopa
horvátoknál
királyaik
zsupa-rendszer.
(= tehénpásztor)
A zsupa
szóban
délszlávok mai hazájukba költöztek (636
ben
éltek.
fértek el
Ha
az
már egy
ságos viszonyban
stl
közös ily
nek
ilyen
házközösség,
idejében legjoberedetét
a
Mikor
a
keresik.^ k.),
házközösségek-
zadruga,
lakói
fedél alatt,
akkor szétváltak, de azért
(bratstvo)
maradtak.
Több
bratstvo,
nem
atyafi-
mely
(djed) származott, egy djedovinát alkotott s több
közös törzs Qgy zsupát, kerületet képezett, amelyválasztott fnöke volt a zsupe-pán vagy zsupán, ki a
falu mint
kerület
várában, ^rafjában
lakott.
A
horvát
bánság a 10.
században Lika, Krbava és Gacsko zsupánságokat egyesítette egy határrvidékbe, mely hasonlított a frank határrgrófság-
1
Századok, 1899,
79-
1.
86
késbb
hoz; a horvát nagyzsupánság, egy zsupából
amilyen
állott,
volt
királyság pedig tizen-
Bribir,
Noná, Thena (Te-
nen, Tinin, Knin), stb. várak zsupája.
Miként szláv jövevény szavainkat, úgy a magyar ispánság és megye (megya, mesgye) legrégibb mintáit is délnyugati szlávjainknál találjuk meg. Az ispán név kétségkivül a
zsupánok voltak a Duna-Tisza melgrádokban is: Csornográdban (Csongrád), Visegrádban^ ahol késbb magyar ispánok parancsolnak. Nem szük-
zsupán szóból léki stb.,
eredt.
Ily
séges okvetlenül Szent Istvánnak tulajdonítani az ispánságok
st nem
megalapítását,
századának törvényeibl
nok maguk István
(Sz.
is
te), s
álló fegyveresek, vitézek,
A magyar
neméhez
tartozó
2.
(Sz. István
zsinat 65,
I.
alatt
várörök (milites, cives, civiles) ere-
mind szolganemü szabadosok, kik tulajdonát teszik, földjükhöz vannak kötve délye és adománya nélkül más birtokára III.
szabadosok
hogy a várispánok parancsa
detileg
visszakövetelhetk
els
királyok
nyilvánvaló, hogy a királyi várispá-
lehetnek szolgák 50.
II.
ajánlatos.
is
Kálmán
I.
6.
II.
38, 39)
7.
a király és vára s
ha urok enge-
kerültek,
23, Sz. László
onnan II.
5,
akik közé csak utólag
;
magyarok és szabad vendégek, idegenek, jövevények (Kálmán 35, 45). Ebbl következik, hogy a várispánságok vitézeit Gyésza fejedelem és Sz, állnak be elszegényedett szabad
I.
nem toborozhatták szabad magyarokból, mert ezek ha szabadon várrökké lesznek, szerzdésük leteltével szabadon István
el
is
hagyhatták volna a várak szolgálatát, amit pedig a vá-
nem
rak vitézei, rei
meg.
tehettek
Azt sem
lehet föltenni,
hogy Gyésza és fia Szent István elegend számú szabad magyart és német segítséget tudtak volna gyjteni, a magyar ösvallás és
törzsszervezet
híveinek nemzeti reakciója ellen, ha
nem támaszkodhattak volna már keresztény fegyveresekre, váraik
Az ispán vitézek,
és
megye
^
mint
Cserno-grád
=
is
az,
ott
nagyszámú
keresztény szláv rseregére.
neve szláv
várri eredetét
alig lehetséges,
újításaik kezdetén
kell
eredetre
A várispáni Más megoldás
vall.
keresnünk.
hogy a honfoglaláskor
Fekete-vár, Vise-grád
=
itt
Magas-vár.
talált
tt
87
grádok zsupánjai
és fegyveresei
Árpád szolgáivá
lettek,^
s
fönntartotta nagyjában a
Árpád
utódjai
zsupánságok rendszerét, amely, noha gyenge volt, Gyészától újjászervezve,
alatt
rokonelemekkel megersítve elegend
hogy Gyésza „véreskez" uralmában fképen reátámaszkodjék és „gyerek"
fia
az alig huszonkét éves
rségek
István
is
lett
a
arra,
keresztény-szláv vár-
s kevés magyar hívével, meg német vendégeivel verje le mindjárt atyja halála után rokonának Kopány somigyi vezér uralomratör, a nemzeti ellenzék szemében bizonyára népszer s ezért veszedelmes támadását.^
derékhadával
ispáni
Árpád
az
azt
ers
közi választás kazár
központi hatalmat, amelyet az etel-
tanácsra, s
a viszonyok további alaku-
fleg a honfoglalás katonai érdekébl juttatott neki, a szláv grádok zsupánjainak és rségeinek szolgai hódolata után ezekre támaszkodva a honfoglalás után is fönntartotta. lása
A
Karoling gau-rendszer nem hathatott közvetlenül a magyar
várispánság alatt,
hanem
hatott szláv közvetítéssel, miután a horvát zsupá-
nok, továbbá
si
közvetlen közelségben
Szvatopluk
Privina és
a Karoling
láthatták
kétszáz évvel késbb, Szent István
kialakulására
gau-rendszert és párosították
frank
szláv zsupa-renászerrel.
A magyar várispánságban
az
a frank
már kezdettl fogva össze van forrva és zökmködik, st ez a dönt er mindjárt Szent
és szláv rendszer
kenés
nélkül
István uralma kezdetén.
Szláv
nevükbl
szláv korszakból
1
A
kell
Nyitra-vidéki
következtetve
származtatnunk és pannóniai
bajor püspökök, hogy „az ungarok
fogadták
(!
a honfoglalást
megelz
legalább huszonhárom
„szlávokról" azt írják 900-ban a
nem
csekély sokaságát
maguk közé
ad se sumpserunt) és az ö szokásuk szerint álkeresztényeik ." Honleborotválták s a mi keresztényeinkre küldöttek
fejét teljesen
fogl. kútfi. 327.
.
A
1.
tótok tehát
már a honfoglalás
.
befejezte eltt
ma-
gyar viseletben együtt kalandoznak a magyarokkal. '
Erdélyi L.
:
Az els
állami egyenes adó elmélete. I9l2.
Szemle 1913. 347—350. magyarosan kiejtve illeszkedés folytán Simigy vagy dött a magyarországi latinságban megmaradt az élnyelvben.
1.
Tört.
oklevelében
54—65.
Sumig Szent István pannonh. latin 1. Somigy, késbbi kiejtéssel, hangzóSomogy; az elbbi kiejtés megrögz(Simig-iensis), az utóbbi kiejtés pedig
88
várispánságot,
Komárom (=
amelyek
a
következk
:
Esztergom, Visegrád,
Szunyoghely), Nyitra, Trencsén, Preslavo (Brecis-
késbbi Pozsony), Beszprém, Krakó, A^osaburg (ZalaSomigy, Pozsega, Vulka (ókorban Hiulca, a késbbi
burg, a vár),
Valkó), Brana (Baranya, jelentése boronakapu), Telena (Tolna),
Bodrig, Bács, lén,
Csornográd,
Bihar,
Szolnok, Borsóvá,
huszonhárom vár és ispánság, olyan, amelyeknek eredeti szláv
Pest, összesen
Nógrád,
még néhány neve idvel nyom nélkül eltnt, elváltozott.^ A régi zsupa állapotában nagy változás s
Zemp-
bizonyára
állott
be azzal,
hogy a magyar honfoglaláskor a szláv vár tisztjei és vitézei a magyar fejedelem szolgáivá lettek. Új változás állott be akkor, mikor Gyésza fejedelem és Szent István a várispánságokat megersítve újjászervezte. A várispánság szervezetét csak késbb, az els királyok idejében ismerjük meg, s ez különben is a belügyi kormányzat körébe tartozik. Itt csupán az ország földrajza ispánságokat,
tl függtek
szempontjából
említjük
a
várakat
és
amelyek szláv falvaikkal a magyar fejedelem-
és csak a köztük
fekv
gazdátlan területeket szál-
magyar törzs nemzetségei. A várispánságok továbbfejldése és megersödése éppen azzal vált lehetségessé, hogy a fejedelem várrei megszaporodtak és területüket a szomszédos törzs szabad nemzetségeinek
meg
lották
a kabar
és a hét
elhagyott vagy elfoglalt területeivel 2.
A
közhatalom
föld- és néprajzi
feje.
A
is
gyarapították.
történelmi élet statikájában a
elemek mellett és
felett
legkiválóbb tényez
A magyar fejedelmi állás felfogása nemcsupán smagyar keleti hagyományokon alapult, hanem hatása fejedelem.
ennek kialakulására és fejldésére népek hagyománya is.
sal volt
talált
A Kárpátok
e
hazában az
itt
övezte ország emlékeiben legrégibb volna a dák
Gyula „A magy. nemz. tört. az Árpádházi királyok alatt" c. munkájának (1893) 68—74. és 517—522. lapjain meggyzen mutat rá arra, hogy ezen szláv nev várak huszonkét más várral együtt már Szent István korában várispánsági székhelyek. A mi következtetésünk aztán egy lépéssel messzebb megy, mikor a szláv nev várispánságokat természetszeren a szláv korszakból eredknek valljuk. ^
Pauler
:
89
hagyomány. Talán papi királyság volt közhatalom legsibb formája, mert Zabnoxis isteniitt is a származtatták a dákok szigorú törvényeiket s ily tett paptól vonatkozó
királyokra
fegyelem folytán
Lysimachos ejteni
Dronüc/iaites
diadochost
thrakiai
békére
és
kényszeriteni
dák
Boerebistes (Burvista)
haddal
az Istros balpartján foglyul
(300
királyt,
Kr.
k.
roppant
oly veszedel-
látta
mes szomszédnak, hogy komoly háborúra készüldött amikor is.
t
megölték
Augustusnak
nemsokára
Kr. e.) s
(44.
Cotiso dák
nül
fejedelem a kortársa,
igérte a
macedóniai
Duna mögé. A dákok mitianus
nül
mesterembereket
majd mikor
s
ez
vár elvesztése és fegyvereit
szökevényeket dés cimén
diadalai
bur
is
alsóbbrangú, a császár
hajlik,
gyztes
szorította
a
Do-
dacára gyakori
kezd, aztán
bérel föl
magához
a
süveges
s
elkel
Decebelust sem akarja
Több
jutása után Decebalus
Az állandó dunai híd építése megint békét kér, majd római
Traianus meggyilkolására
kéreti
dákokkal
fedetlenfejü
a császár követeit.
nvérének fogságba békét.
szövetségeseibl küld
még
st magát
visszautasítja
eldobva kér
miatt új háborút
a
hogy békedíjat és várépít Traianus császárral szemben
viselkedik, csak
követek részére sem fogadni, akkor
míg
nem
vissza
állítólagos
adjon neki.
hozzá követséget, tesz kísérletet,
e.),
kényszerítette,
arra
elször büszkén
kérte
utolsó nagy királya Decebaliis, ki
római császárt
támadásaival
helytartója
az ac-
kit
leányát Júliát, de hiába,
támogatta (31. Kr.
mert Cotiso Antoniust
Octavianus
maga
ellene,
Boerebistest
tiumi csata eltt azzal igyekezett megnyerni, hogy leányát s fiának
meg
Caesar
e.).
200,000 fnyi
ki
szomszédait,
nyugtalanította
(?)
fejedelem hatalma képes volt
foglyul
ejti
;
egyezke-
a császár barátját,
hogy így kényszerítse ki a békét végre kétségbeesve Decebalus megöli magát, femberei pedig mérget isznak (105. Kr. u.). A dák királyok Sarmisegetusában székeltek. Ez a város azonban a dák mveldés egyéb telepeivel és emlékeivel, népeivel együtt annyira elpusztult a régi Dacia területén, hogy itt megszakadt minden élhagyomány; a középkori ;
írásokban a 'Csak téves
dákok neve dánokat jelent s az oláh románok könyvhagyományok alapján vallhatják magukat a
90
dákok elrómaisodott ivadékainak. A dák királyokról sem maradt élöhagyomány a magyar honfoglaláskor itt talált népeknél,
csak a római kor forrásai,
írott
emlékei és archaeologiai
maradványai tanúskodnak róluk. A római világbirodalomnak csak egy Pannónia és Dacia. A római közhatalom nus és Tiberiüs
Duna
jutott el a
személyesen csak ritkán
még nem
nevezetes
tényeit
tette
a császár,
feje,
vidékére. Ocfavia-
voltak uralkodók, mikor hadakozva
jártak a Szávánál. Ellenben Traianus és
muk
kis szélét
az utóbbi
élték át,
itt
Marcus Aurelius
ural-
a tizenötéves
germán-sarmata háborút intézte személyesen tizennyolc nép ellen a Dunánál és Vindobonában pestis ragadta el. Mint
Pannónia
helytartója
szerezte
meg
a császárságot Septimius
Severus (193—211), kikiáltva csapataitól a római praetorianusok
s
legyzve
választottját. Philippus
pátok északdaciai lejtinél verte
le
Julianust,
Arabs a Kár-
a karpokat. Sirmiiim vidé-
dékérl való császárok: Decius Bubaliából, Aurelianus, Probus, Maximianus (Diocletianus társa) és a cibalaei I. Valentinianus. Probusnak (276 82) köszönheti a Szerémség híres
—
szltelepeit és mocsarainak
els
lecsapolását, amit katonái-
val végeztetett, kik a derék császárt e miatt ölték
meg szül-
Sirmium az egyik császárnak. Galériásnak székhelye volt (293 305), s ennek nejérl, a faugustus leányáról nevezték el Pannónia északDiocletianus
földjén.
idején
tetrarchiája
—
keleti
negyedét
Consiantitms (Eszék)
Valéria
nagy
gyzte
le
provinciának. Cibalaenál vívta
csatáját
Nagy
Licinius ellen (314) és Mursánál
Constantius szintén óriási ütközetben
Mag-
nentiust (351), aztán igyekezett a bácskai „római sáncoknál"
védekez
fellázadt limigans
iazygokkal
támadást rezzen
;
de mikor a
intézett,
(Ósznynél, 376),
szolganép
halomra
Pannoniának.
/.
sarmatákat kibékíteni uraikkal, a
ölette
ellene
is
életveszélyes
ket, hogy nyugalmat sze-
Valentinianus
Brigetioban halt
meg
betör kvádok mentegetdzésén fölmérgedve szélütés érte. A következ évben már betörtek a hunnok Pannoniába s a velk érkezett, Balaton mellékére települt keleti gótok és más barbárok ell csakhamar kipusztult, kiköltözött minden római élet. A régi római császárok mikor a
:
91
emléke a pannóniai néphagyomány útján nem hathatott a magyar fejedelemségre s a magyar kultúrára, mert a romanizálódó pannóniai lakosság mellett és helyett betelepült keleti gót egy századdal utóbb pusztán hagyta Pannoniát, s megint
egy század múlva
üresen
a langobard
hagyta
;
így ha volt
némi provinciális hagyomány a császárokról, ez kétszer az avarok eltt, kik a római kor pannóniai is megszakadt néphagyományait át nem vehették és sem k, sem szlávjaik nem juttathatták el a magyarokhoz. Érdekes kérdés, hogy a hunn királyok, Balambér, Bendegúz (közeiegykorú forrásokban Mundiuch, Mundzuk) és Attila, Buda (Blida) emléke min réven és mikor jutott el a itt
magyar köztudatba, A hunn hagyományok els közvetítje a mely a hunnokkal érkezett meg a Tisza mellékére, s két századon át élt itt, amikor a langobardok de teljesen ekkor sem puszés avarok szövetsége összetörte hanem még félszázaddal az avar hontult el a gepidaság, gepida nép
lehetett,
;
600 körül is élt egyes alföldi falvakban. E gepida s más germán népmaradványok átadhattak némely hagyományokat az avaroknak és szlávjaiknak Balambérról, kinek hunn népe legyzte s Pannoniáig magával sodorta a hatalmas gótokat és gepidákat, aztán Bendegúz fiáról, Attiláról, kinek óriási hatását már nemcsak a tiszai népmaradváfoglalás után,
hanem Nyugateurópa germán és román népei is nemzedékrl-nemzedékre szálló mondákban emlegették. Az Attila nyok,
kardjáról
szóló
monda
szóban
kétségtelenül
forgott
német udvari körökben, amelyek
a kis Salamon királyt
gyarországba
segítették.
sérl szóló történeti
kisérték
és trónra
monda már Jordanesnál
valóságnak emlékét
azon
Ma-
A Buda megölé-
megvan
annak a fönn, hogy míg elbb
is
tartotta
s
hunnok élén egyszerre több fejedelem is uralkodott, nevezetesen Balambér egyik utóda Uldes után négy testvér: Rua a
Mundzuk (Mundiuch) és Oibars; pedig Mundzuk fiai, Attila és Blida
(Roas, Rugila), Oktar (Uptar),
Rua
és Oktar halála után
alkudoznak a
keletrómai követekkel
fejedelmek strategosi ezután Oibars
s emeltetik
föl,
a
hunn
700 fontra (436) mint akit Attila udva-
fizetését kétszeresre,
már csak úgy tnik
föl
;
92
rában megbecsült, mert önként Blida pedig háttérbe
vegye
szorult s
visszahúzódott az uralomtól
nemsokára meghalt, csak öz-
„Attélas nejeinek egyike", mint egy temesközi falu
élt,
úrnje, mikor Priskos rhetor többedmagával követségben
A
Attilánál (448).
ból,
hunn fejedelmek
többi
részint jószántuk-
elismerték Attila központosító ha-
kényszerítve
részint
is
járt
talmát.
A
keleti gót,
mondák
ismételten
szerint
Maeotis melléki
Bár
feszítette.
vetette
járatott
akatzirok s
más
hunnokat
hogy
Diplomatiai
között.
A
vezéreinek
bntette,
a
ellen.
keresztre
kincseket
életmódjával, a
2100 font hatszorosára, s gyakran fölemelíette
díjat
már a maga
s
történelem
barbár törzsek
szigorúan
meg, a strategosi
hs
szolgált
király
Attila
keleti
egyszer
tüntetett
követségeket,
kapjanak.
harcolniok
eredetinek tehát
aranyra, az
tizenkét
germán hsök
kellett
szökevény
a
Attila
h
volt a
/z^V/?^/
nagylelk, igazságos és
Attilában, kinek
nem
kihez fogható
bkez,
bölcs,
szerint
urokat tisztelték
nem
gepida és más germán fejedelmek a
tárgyalásaiban
ajándékokat
követei
és
ravasz
eszes,
volt,
s
embereire támaszkodva meghiúsította ellenfeleinek fondor-
latait.
H
udvaii embere volt
testrfnöke. Edekon,
kit
Kon-
stantinápolyban hiába akartak ura élete ellen fölbérelni. Egyik Írnoka volt Orestes,
ki
a
hunn királynak hódoló paionok (pan-
nonok) Száva-melléki tartományából származott, mint Romulus Augustulus, utolsó császára
birodalomnak. Másik írnoka az küldött Attilának. Ezt tius írnoktól, kit a
és Blida karóba tas és kivált
meg
kell
itáliai
lett
s
akinek
fia,
a nyugatrómai
Costantinus,
Aétius
kit
különböztetni a gall Constan-
rábízott kincsek elzálogosítása miatt Attila
húzattak. Udvari
ennek testvére
femberei
Onegesios,
születés, de a hunnok közt ntt
fel
ki
Attilának Skot-
nem
volt
hunn
és többre becsülte Attilá-
nál a szolgaságot, mint a rómaiaknál a gazdagságot.
Onege-
ment el az akatzirokhoz, hogy fejedelmökké tegye Attila öregebb fiát. Mikor Attila utazás közben megállapodott, sátsios
rát
síkon állították
sem sátra.
engedték
föl,
meg,
Attila sátrát
de aztán másnak, idegen követségnek
hogy
halm.on,
magasabban
legyen
a
köröskörül számos barbárság rizte, kivált
93
mikor idegen követséget fogadott, pl. még akkor is, amikor útban volt, hogy az egyik faluban Eszkám nev leánnyal szaporítsa nejeinek számát. Nagy sokaság kísérte székhelyére,
nagy
egy igen
faluba,
szépen faragott gerendákból
állott
de díszes fakerítéssel.
A hunn
volt a legszebb, szintén
nyira díszes, mint
és deszkákból,
lakása
nem ers,
Onegesios lakása
királyé után
fakeritéses,
de tornyokkal nem any-
Sem k, sem
Attiláé.
—
legfényesebb
Attilának
hol
nincs ezen bar-
fa
—
azért Onegesios Paioniából mondja Priskos hozott kövekbl építette föl fürdjét. Amint Attila e faluhoz
bároknál
lányok
ért,
asszony
jöttek elébe
tartott
fátyolok
fehér
egy-egy fátyol
s
alatt két
sok
állott
melyeket sok
vagy több leány
is
Onegesios lakása eltt ennek
lépdelt skyíha dalokat énekelve.
neje
alatt,
és étkeket hoztak,
bort
kik
szolgálójával,
üdvözölte a királyt és megkínálta. Attila lóháton evett a föl-
emelt ezüst
a bort
tálról,
lakba vonult, mely
tebb helyen
állott.
fia
Mikor a
született.
vitt.
fejedelmi
volt és emelkedet-
ntl
Ettl a
Attilának
három
követet az ajtónálló barbárok beeresz-
Kréka királyné puha kereveten
tették,
a
király egyik neje volt Kréka, kinek
ajándékot
Priskos követ
magasabb
a többinél
A hunn
aztán
megízlelte,
is
ült,
körülötte a gyapjú-
sznyegekkel bevont padlón számos szolga és szolgáló szömelyeket a
veteket hímzett,
barbárok díszítésül ruhájok fölé
Az ajándék átadása után Priskos a fejedelmi lakás másik épületéhez ment, amelyben Attila volt. Nagy tömeg szoktak
ölteni.
tolongott
itt
míg végre
meghallgatva az
Majd
mert senki
egész Skythián
rómaiakat
is
eléje járulók panaszait, Íté-
visszatért lakásába
ily
Hogy
Attilát
rövid
kívül az
adófizetivé
id
roppant szerencséje kevéllyé
alatt
Óceán tette.
hozzá érkezett követek jellemz
s a
a római
fogadta. Kívül
követeket
dolgokat beszéltek. tette,
fejedelem kijövetelére várakozva,
ez csakugyan büszkén kilépett Onegesiossal, körül-
mondott.
barbár
ház eltt a
aztán
tekintett, letet
a
oly nagyot
szigetein
Most
is
nem müveit: uralkodik s a
már a perzsák
ellen
készüldik és ha ellenállhatlan hadi erejével ezeket legyzte, nem mint a rómaiak szövetségese, hanem mint uruk tér vissza. Most az aranyat római strategosi rangja után kapja
94
rendeleteket
és a császári
zsákon, médeken és a rómaiakat, hogy
elfogadja; de ha
is
parthusokon,
gyz
a per-
akkor kényszeríteni fogja
helyett királyuknak nevezzék.
strategosuk
hogy az ö szolgái a császárnál stratégosok, nála pedig a római császárral egyenlranguak. Hatalma gyarapodását jelenti már az isten is, mert egy tulok
Már
is
mondja,
azt
felfedezte neki Ares
kardját, melyet
hadisten
a skytha kirá-
idkben
lyok szent tiszteletben tartottak s mely a régi
keletrómai
Orestes atyja, Tatullus, a két
eltnt.
meg-
követet
lakomára Attilához, hol a kitzött idre, a nap kilencea nyugateurópaí délután három óra körül dik órájára követek is megjelentek. A küszöbön kupát adtak a pohárnohivta
—
—
kok a követek kezébe, hogy leülésük eltt
A
Attilára köszöntsék.
terem falainál két oldalt voltak a székek, a melyeken ülve
ebédeltek a vendégek
egy
másik
kerevet
a nyugvóágyba
nyökkel volt
középen kereveten
;
vezetett,
mögött
e
állt,
ült Attila,
néhány
pedig
mely takarókkal és
díszítve. Attila
kerevetén
jó
mögötte
lépcs
himzett függö-
távol
szemlesütve
legidsebb fia a kerevettl jobbra az els helyen volt baloldalon a Onegesíos széke és mellette Attila két fiáé a skytha Berichos után ült a két keletrómai követ. Miután a ült
;
;
vendégek elhelyezkedtek, belép a nyújt urának, ki ráköszönti az
pohárnoka, boros kupát
király
els vendégre,
s
míg megízleli
vagy kiissza borát, addig az illet vendégnek is állania kell. bejön az els vendég Attila pohárnoka ezután kimegy s
vendég viszont felköszönti Attilát. Mindegyik vendégnek van külön pohárnoka, s ezek egymásután jönnek be a székek sora szerint. Miután Attila minden vendégét felköszöntötte, s ezek az elshöz hasonlóan viszonozták a megtiszteltetést, asztalokat hoznak be elször Attila, majd a vendégek elé, három-négy elé egy asztalt. Attila szolgája pohárnoka, kupát nyújt
hússal tele
s a
fatálat tett ura
asztalára,
nyeret és sokféle ételeket hord
geknek ezüst tálcákon.
szer
sa
Attila
fel
míg a többi szolga ke-
a barbár és római vendé-
fakupából
ivott,
öltözete
is
egy-
többiekétl csupán tisztaságban különbözött; kardkötje,
saruszíja s lova zabiája
sem
volt a többi
barbárokéhoz hason-
lóan arannyal vagy drágakövekkel ékesítve. Az
els
tál
után
95
^mind
sorban
fölálltak,
kupáját
ürítette
második
tál
mindegyik vendég
csak azután
s
és hadi erényeit
E
felköszöntés a
Attila
gyzelmeit
hadarva, mindenkit nevetésre fakasztott.
maradt komoly
kedves embere,
megénekelték
végül egy félesz skytha csodálatos és kép-
;
telen sületlenségeket Attila
le.
után ismétldött. Este fáklyákat gyújtottak s meg-
jelent két barbár dalnok, kik
Csak
ülhetett
egészségére
Attila
kit
még akkor
mikor Blida igen
ajándékba küldött, szin-
Aétiusnak
Attila
is,
tén megjelent s furcsa öltözetével, alakjával, hangjával és
zavaros beszédével általános kacagást lett
nyájas,
ment. Atyja vetett.
midn még
keltett. Attila
zr-
csak akkor
legifjabb fia írnák (Érnás, Érnách) hozzá-
arcon
is
csipte,
míg a többi
Ennek az egyik skytha (hunn)
fiára
ügyet sem
azt az okát adta,
hogy
a jósok megjövendölték Attila nemzetségének bukását, amely-
bl
gyermek fogja fölemelni a maradékokat. Másnap Attila neje Rékán (Kréka) hivatta meg a követeket ebédre ügyei igazgatójához, Adameushoz. A gazdag ebéd után fölállva boros e
kupával
felköszöntötték a
A következ napon
megcsókolta ket. ebéden, a mikor ült a
szíves házi
már nem a
ki
megölelte,
megint Attilánál voltak
hanem nagybátyja Oibars
fia,
király mellett a kereveten.
Akik orgyilkosságot terveztek
hunn
gazdát,
esze
király éles
lezte és
megalázta,
határszéli
deratusi,
jól
Attila ellen,
azokat a nagy
hséges embereitl támogatva lelepmeg is fizettette. A birodalomnak sok
ersségét lerombolta, a keletrómai birodalmat foede Marcianus stratégosi díj címén megadóztatta ;
„Aranyom csak barátaim számára van, ellenségeimnek vassal fizetek," a kis Asemunt városka hsi ellenállása, méltó nagy ellenfelének, a hunnoknál jól ismert, gyermekkorában kezesként náluk volt Aétius keletrómai császár
bátor üzenete
:
nyugatrómai hadvezérnek ügyessége, a nyugati gótok rettent
hsiessége Mauriacumnál, végül a szent I. Leo pápa fensbb ihlettségü alakja, bölcsesége Mantovánál, önmérsékletre, viszszavonulásra késztették a római birodalom
sokat
nem
tett.
a barbárok
tulajdonképpeni
Lehet,
végiehajtását. Honoriát
hogy csak III.
legnagyobb területein
királyát.
így
tartós hódítá-
halasztotta hódító terveinek
Valentinianus nyugatrómai császár
96
jegygyrt küldött neki, nemcsak a galliai hadjárat eltt, hanem a következ évi itáalkalmával is követelte (452.). De nem kapta liai hadjárat meg, mert Honoriát Ravennába hazavíve nül adták egy császári tisztviselhöz. Attilának amúgy is volt elég felesége. Kréka vagy Réka(n) mellett ott volt a 448-ban nül vett ntestvérét,
Konstantinápolyból
ki
Eszkám, feleségül birta Ardarich gepida király ntestvérét, 453-ban pedig nül "veiie Hildegund (Idiko) burgund vagy frank
A
királyleányt.
nászéj reggelén
Attilát halva találták.
Jordanes szerint orra vérétl fulladt meg, mások szerint meny-
asszonya szúrta
st
Aétiust is gyanúsították.
nem
„mert kell
vérbosszúból,
le
asszonyi
gyászolni
hunn
nyelven
A hunnok
siránkozással,
ily
híres
(?)
„strava"-t
vitézt."
és vas koporsóba zárva, az és királyi ékszerekkel
rokonainak legyilkolásáért,^
éj
A
felhasogatták arcukat,
hanem
holttest
tartottak s
idején
temették
nagy
fölött
Attilát
ellenségektl
vérével
férfiak
tort,
arany, ezüst
elvett fegyverekkel el,
a sírásó szolgá-
hogy kincsei miatt a sírt ki ne fosszák, se bosszúból föl ne dúlják, vagy oly formán jártak el, mint késbb a kunok, kik a megholtnak leghívebb szolgáit küldték urok után a másvilágra, hogy ott is szolgálják t. kat pedig leölték vagy azért,
Attila
nem
fiai
közt
trónviszály tört
ki,
mert
az
ifjabbak
akarták elismerni a legidsebbet, Ellákot, uroknak,
hanem
osztályra bocsájtották a meghódított földeket és népeket, mint
a nyájakat. szívesen
E
méltatlan
helyzet
ellen
fellázadtak
szolgáló vitéz Ardarich gepida
mellékén lakó és Valamer,
keleti
az
és a Balaton
királyai,
legyzték az egymással meghasonlott hunnokat. Ellák
^
Attila
Attilát
Theodemer, Videmer családjából való három testvér, s
gótok derék
Amalok
király
az
elesett
eldje, nagybátyja
Oktar megsegítette Aétiust a burgunvidékén római területre telepedtek át római véd-
dok ellen, kik Worms nökség alatt s húsz év múlva föllázadtak Aétius intézkedései ellen. Mikor a lázadók nem is sejtették, rajtuk ütöttek Oktar hunn lovasai és nagy mészárlást vittek véghez a burgundok közt (435.)- Oktar ama napokban hirtelen meghalt és a burgundok bosszút álltak a hunnokon, ezek megint a burgundokon. Ennek költi emléke maradt meg a iNibelungenliedben.
97
—
„oly vitézül
mondja Jordanes,
—
hogy
atyja,
ha
ily
él,
dics halált óhajtott volna." Testvérei a gepidáktól zve a a Duna torkolatáig húzódtak vissza. Ardarich gepida király Attila székhelyét tette a maga országa középpontjává. A hunnok 456-ban
kísérletet tettek
veszteségök megboszulására
és ko-
rábbi szállásaik visszafoglalására, áttörtek a Száván, de
maga
Valamer visszaverte ket. Ugyanez visszaverte Denghizik hunn hadát
Attila
fiai
közül
hat évvel
utóbb megint
Szerémségböl.
a
Duna
írnák mint római foederatus Kis-Scythiában, a
Dobrudsában, telepedett le hunnjaival, Emnedzár és Uzindur az Oiskos (Iszker) folyónál Nikopolis közelében római alattvalóvá lett, a legidsebb Denghizik a torkolatánál,
mai
a
Dnjeper torkolatánál uralkodott s fennhatóságot gyakorolt az aldunai hunnok fölött is. Mikor ismételten betört Denghizik római
területre,
itt
trbe
csalták,
Még
Konstantinápolyba küldték. rich nötestvérétl fia
:
Gheism,
ki
Mundo már menekülni
Justinianus császár
egy
a
reá
s
fiát,
Arda-
Utóbb
s
tette
Mundo
kik ezért
keleti gótoktól,
elbb
fejét
De ennek
gepidáktól.
fhadparancsnokává
Illyria
támadtak
volt Attilának
fia
kénytelen
és
(469)
nagybátyjával maradt.
mint ilyen visszafoglalta Dalmátiát a
nagy sereggel
megölték
Mauritiust, aztán
megölték (535). így tntek le Attila ivadékai, miután írnák, Mundo s több más hunn vezér kezdett alkalmazkodni
öt is
mveltséghez. Viszont a hunn fejedelmek viselete hatott a keleti rómaiakra, magára Justinanusra is. rombolta Attila világtörténelmi jelentsége az, hogy római
a
le
a római limes nagy erdéit, s így megnyitotta a barbároknak a
birodalom belsejét és döntleg elkészítette a nyugatrómai birodalom bukását. Magyar müveldéstörténelmi jelentsége pedig az,
hogy az
ról
s a
udvaráról, székhelyérl, lakomájáról, családjá-
maga
és környezete szokásairól, hiteles egykorú
b-
mely sok hasonlóságot nyújt az smüveltségí állapotban élt magyar fejedelmi család megfelel viszonyainak történelmi rekonstruálására, figyelembe véve azt
tudósítás maradt reánk,
is,
hogy
tótok és
Attila
gótjainak s
morvák
Hogy
az
foglalják
si
vallás
gepidáinak helyét Árpád körül a el.
védelmével mikép
szerzi
v
meg
az 7
98
uralmat a fejedelem öccse,
erre a Kertsi-szoroslioz
közel (a
Kubán folyónál?) lakó hunnok (hunugurok, onogorok) fejedelme, Muügyer (Muager-es, Magyer) mutatott példát 528 táján. Ugyanezen században a Duna Tisza vidékén Alboin langobard és Kunimund gepida király ádáz küzdelmét láthat-
—
ták és vehették ajkukra az ittlakó népek.
A langobard
király
szövetséget kötött Baján avar khagánnal a gepidák ellen oly
hogy a langobardok szarvasmarháinak tizedrésze, a hadi zsákmány fele és a gepidák egész országa az avaroké legyen. A két szövetséges nép aztán közrefogta a gepidákat kikötéssel,
Gepidia igy megsznt,
és leverte (567).
népe és
területe az
avarok uralma alá jutott, a kiknek khagánja ugyanott ütötte fel székét, ahol egykor .Attila s utána a gepida királyok laktak.
készíttetett.
király
A következ évben
Pannoniából, ezt ták
gepida
megölt
Albion a
is
átengedték
koponyájából
langobardok
a
avaroknak
az
s
serleget
elköltöztek
meghódítot-
Italiát.
Bajdn avar khagdn közel félszazadig uralkodott kedett a névleg
is
alig ismert avar fejedelmek közül.
vül harcias, kincsvágyó géssel
is
s
kiemel-
Rendkí-
az alkalmakat ravaszul és esküsze-
barbár
kiaknázó
történelmi alak, mint
Attila.
ers germán államok
vezett,
s
éppen
de
volt,
Európa nyugati zárták
el
elle
nem
oly
nagy
felét
már
szer-
kincseket csak
s
a keletrómai birodalomból remélhetett, amelyet sokszor meg-
de
sarcolt, földúlt,
kat mért reá.
ben, egy
amely végül taktikájával
Gyermeke sok
éjjel
Mikor
volt.
hét fiát vesztette
el.
sillyos
pestis ütött ki seregé-
Priskos keletrómai hadvezér
Viminacíumnál átkelve a Dunán, Bajánnak négy bele a mocsarakba.
Maga Baján
hat
nagy
aztán neve eltnik a történelembl (602
zadon ték
át jelentéktelen
föl,
kivéve
s a
k.).
fiát
csatát
szorította
vesztett s
Utódai két szá-
khagánok, kiknek még nevét sem jegyez-
azokat,
utolsókról följegyezték,
ség
csapáso-
kik frank
uralom
alá
jutottak.
Ez
hogy mikor a zeisenmurei nagy vere-
rábati hring (gyürü,
Gyr?)
elvesztése után a szászok
követei új háborúra tüzelték az avarokat, a békepárt emberei
megölték a khagánt és a jogart, választották, ki
fejedelemmé pedig Tudunt
azon üzenettel küldte követét Nagy Károlyhoz,
99
'hogy kész fölvenni a keresztségét és a frank király kegyelme
magát seregével együtt. De a frankok addig nem nyugodtak, mig a khagánok kincses székhelyét, a központi gyürüt a Tiszánál el nem foglalták, ahonnan tizenöt szekér
alá veti
A
arany, ezüst és selyem drágaságokat vittek Aachenbe. lyul
Tudun
vitt
hséget esküdött császár sógorát
a
az
miatt
elvesztése
vászoningben
itt
is
frank
magát
veti
s
Bajoroszágba
betörtek
s
ott
a
megölték. Emiatt a frankok négy évig tartó
irtóháboriít viseltek az elé
keresztségét és
Csalódásuk, Pannónia
királynak.
avarok
a
fölvette
fog-
avarok
Tudun
ellen.
visszatér a keresztény
(Zotan) a császár
A Vág
hitre.
vidé-
kén lakó avarok keresztény khagánja, Theodorus, a szlávoktól szorongatva engedélyt kér a
hogy népével védet-
császártól,
tebb frank területre, Carnuntum és Sabaria közé telepedhessék
Ugyanekkor
(805).
vette
khagán a Fischa folyónál. Az utolsó hogy mikor a „hunnok" és szlávok hadat küldött,
tésére a császár
Canizauci avar fejedelem és
Ábrahám
keresztségét
a
föl
avar fejedelemrl az,
hir
viszályainak lecsendesí-
had vezéreinek parancsára
e
Tudun megjelentek Aachenben
a császár eltt (811).
A
magyar
fejedelmek
Duna
— Tisza
alatt
él
lalás
eltt néhány évvel függetlenné
A
tót
frank-német
vidékén, a
avar és szláv,
fejedelmek
JóV
közül
eldei
közvetlen
Privinát
lett
és
a
fennhatósága
királyok
fejedelmek
földön,
e
magyar honfogmorva nagyfejedelem. s
fiát
a
Közeit
ismerjük a
Az els ismert nev morva fejedelem Mojmir, ki a Morva völgyébl Nyitrára tört s innen elzte Privinát. Ez fölvette a keresztségét és „Német" Lajos keleti frank királytól hbérül kapta Alsó-Pannoniát a Sala (Zala) folyó mellékével, amelynek torkolatához közel építtette föl székvárosát, Mosaburgot (Zalavár) s hercegsége területén
Conversio
a
c.
salzburgi
emlékiratból.
érsek
egyházi
hatósága
egyházat emeltetett és szenteltetett
föl.
alatt
valami
tizenöt
Utóda Közel 870
táján
Methodius pannóniai érsekségéhez és szláv liturgiájához csatlakozott.
Mojmir után Rastiz
módon Szvatopluk bajor
uralmat
s
váltott
befogadta
a
morva fejedelem,
föl.
Ez
politikailag
Methodiust.
Ennek
kit
erszakos
is
lerázta a
haláta
után
100
azonban szakított a szláv liturgiával. Országát naggyá tette, a Dunáig és a Visztuláig kiterjesztette, de halála eltt felosztotta fiai közt úgy, hogy az öregebbik legyen a nagyfejedelem s fennhatósága
uralkodjanak saját országrészökön a
alatt
Úgy
labb testvérek.
tett,
mint a Merovingok
fiata-
mint utána a
s
szláv fejedelmek cseh, lengyel és orosz földön.
Az
osztás megfelelt a természetes apai érzésnek, de
nem
ily
ország-
az állam-
bölcseségnek. Szvatopluk fiainak viszálya miatt országa
férfiúi
néhány év
könny zsákmányává
alatt
lett
a magyaroknak.
Az els magyar fejedelmekre vonatkozó
arab-perzsa földrajzíróktól nyerjük. Konstan-
császároktól és
abban az idben, mikor a turkok „Chazariához"
tinos szerint
közel
laktak,
törzsbl
adatokat a görög
állott
e
népet
a
nép.
sabartoiasphaloi-nak
Közös
fejedelme
Hét
nevezték.
nem
volt,
hanem
mindegyik törzs élén vajda (boébodos) állott s köztük tekintélyre els az, akit Lebediasnak hívtak, úgyhogy róla nevezték
nép akkori
az egész
el
Mikor ott a kazárok szomszádságában, a
(harminc?) három évig éltek kazár khagán
egy
elkel
kazár
szövetségesének Lebediasnak.
gyermek.
tett
s
ezek
A
turkok
zött
elvesztvén
népe a
keletre,
Rövid
a
id
De
nt
a
kettészakadt
:
másik részük kazár
feleségül
leverték
turkok
egy
nem
vitéz
szüle-
besenyk megtámad-
végül,
földjüket,
múlva a
adott
e házasságból
hogy a kazárok azonban
Történt
ták a kazárokat,
Lebediának.
lakóhelyét
a
foglalták
földjét
részük
besenyket el.
Persia felé költö-
nyugatra húzódott Atelkuzuba.
khagán
felszólította a turkokat,
hogy küldjék hozzá hajón els vajdájukat Lebediast. Mikor „Azért hivattalak, hogy ez megérkezett, azt mondta a khagán mint nemes, vitéz és bölcs férfiú, ki els vagy a turkok közt, :
légy fejedelme (archon) népednek, kedjél."
Lebedias
lentette,
hogy
Salmutzesf, az
A khagán
ily
megköszönte a kegyes jóakaratot, de kijeily uralomra nem képes és jobban ajánlja
utána
értelm
való vajdát,
megtenni fejedelmöknek, mint bölcs
tanácsú
vagy
az
fiát
Árpádést.
üzenettel küldött embereket a türkökhöz,
akik aztán tanácskoztak és úgy
reá,
nekem pedig engedelmes-
és
ítéltek,
hogy jobb
atyját Salmutzest,
gondolkozású,
lesz
Árpádést
mert méltóbb
kiválóan
vitéz és az
^
101
uralomra
Meg
alkalmas.
szokása és törvénye
is
szerint
fejedelmöknek a kazárok
tették
fölemelve
t
pajzsukra.
„Ezen
sohasem választottak fejedelmet a turkok és nemzetségébl válik Turkia fejedelme," mind a mai napig az Konstantinos a 10. évszázadnak éppen a közepén, ezt írja amikor Falitz vagy Fales volt szerinte a turkok archonja. A mikor a türk fajbeli „madsarok" a besenyk és az Árpádés
eltt
eszegel bolgárok földje közt laktak s egyik határukat a Fekete-
amelybe a földjüket közbefogó két folyam szakad (Atelkuzu), abba az idbe esik a perzsa-arab földrajzírók emlékezése a madsarokról. Ibn Roszteh és Gurdézi szerint tenger
alkotta,
madsarok fkirályának a címe kendek, az a fejedelem pedig, aki az ügyeket intézi, aki kormányoz, az a dsila. Minden a
magyar
más
a dsila szavára hallgat, a támadást, védelmet és
ügyeket illet parancsainak engedelmeskedik, llyforma volt a viszony a kazároknál
is
a
khagán és
isa (bég)
meg
a nép közt.^
Konstantinos szerint a turkok els archonja az Árpádés
nemzetségébl sorrend
szerint való
uralkodó.
Van még
más archon is, akiknek címe gylas, karchas, akik viselnek. Van még fejedelme mindegyik törzsnek rokkal együtt nyolc
háborúkra nézve
s
törzsnek, amelyek közt
amely
két
bírói tisztet
a kaba-
is,
szövetség van a
megtámadják, azt a többiek
részt
tanáccsal és törekvéssel teljesen megsegítik.'^
A
múlva Bölcs Leo császár Nikétas nev emberét hadihajókon elküldte a Dunához, hogy ajándékokkal bírja reá a turkokat Simeon bolgár fejedefejedelemválasztás után néhány év
lem megtámadására. Nikétas fölkereste a turkokat, találkozott fejedelmeikkel Árpádésszal és Kurzánésszal s rábírta borúra.
Abban az idben, mikor
rokat, Liuntis,
Árpádés
Árpádés, fiút
nemzett
:
Turkia az
1
nagyfejedelme
-'
U. o. 167.
1.
U. o. 127.
1.
megtámadták a bolgá-
(megás
archon)
négy
a másik Jelech, a harmadik
els Tarkatzús,
Az els
Honfoglalás kútfi 119—122.
a há-
türk sereg archonja, vezére.^
fia volt a
Jutotzas, a negyedik Zalias.
•'
a turkok
ket
fiú
nemzette Tebelést, a
I.
'
'
U. o. 106, 125
1.
,
102
második Ezelechet, a harmadik Falitzist, ki most fejedelem, a negyedik pedig Taksisí. Árpádés fiai mind meghaltak, mikor Konstantinos ezt
de vérei Falés, Tasés és unokatestvérök Taksis még élnek. „Tebelés is meghalt, az ö fia pedig az a Termatzüs, ki mostanában eljve mint szövetségesünk" irja Konstantinos „Bulizússzal, Turkia harmadik fejedelmével, irta,
—
—
karchasával együtt. Bultzús karchas Kálé karchasnak a fia, a Kálé pedig tulajdonnév, a karchas meg mékóság, valamint a gylas
mely fölebbvaló a karchasnál."
is,
Konstantinos császár kájától
ily
módon
és Magyarország karchasától
magyar viszonyokról
és
Árpád
gösen, sigmás nominativussal
alakjukba visszaállítva
^
közvetlenül Árpád unoértesülhetett
pontosan a
családjáról, véreirl.
A
görö-
magyar személyneveket eredeti megkapjuk a következ családfát:"irt
Álmos Árpád Tarkás
Jelö
Jutás
Csolta
Liuntin
Tevel
Ecselö
Vál
Taksin
Tas
Tormás U. -
0.
128.
1.
J: „Árpád birtokai" „Árpád és az Árpádok"
Karácsonyi
szerkesztette
c.
tanulmányában, a Csánki
c.
diszmü 139—145.
Dezs
lapján, az
si
személyneveket lehetleg a helynevekben igyekszik megtalálni. Álmos és
Árpád nevét
a magyar történeti hagyomány és a helynevek világosan megrizték. Tarkatz-hoz az ismert helynevek közül Tarkás áll legközelebb Pest vármegyében, a váci járásban. Tevel és Tormás Tolnától nyu-
gatra fekszik. Jelö, Ill,
Üll
ez utóbbi néven van
meg
Pest mellett.
Ecel
mint Ecsellö maradt fönn Szeben vármegyében s mint köznév fést jelentett
a régi
északkeleti illetleg
magyar nyelvben. Jutás Veszprémnél, Vál Fejér vármegye részén van.
Csalt,
Csat
A görögös Zaltasnak Karácsonyi szerint Cált, meg, amelynek nyoma van Tolna-Szántótól
felel
Tolna vármegye nyugati szélén. Ámde figyelembe kell venni a magyar hagyományt is, mely Anonymusnál Zulta nevet emleget. A görögös Zaltas talakja, Zalta és Anonymus Zulta-ja jobban találkozik a Csolta, Csóta helynévben (Veszprém vármegye.) A Liuntis görögös név talakja Liuntin. Ennek a Levente névvel való azonosításához szó fér, különben is a Levente eredetibb alakja Leventa. Taxis-nak talakja Taksin hangzóilleszkedéssel utóbb Taksony, mely délre a
Koppány patak
mellett,
mint helynév Tas-sal együtt megvan Pest vármegyében.
103
A
gylas
karchas méltóságnevek meg-
vagy dsila és a
maradtak az si Gyula és Harka személynevekben, amelyek Anonymusnál Horca és Gyla vagy Geula alakban Tötöm fiát és unokáját nevezik meg. Ugyanitt Korszán, kit Georgios Hamartolos Árpáddal együtt említ a bolgár háború eltt, mint Köndö, Kende fia szerepel. Bultziis könnyen fölismerheten nem más, mint Bulcs törzsfnök és harka, apja pedig Kál, akinek neve
több helységnévben fönnmaradt a
Balaton zalai partvidékén.
a
besenyk ellen építették föl a Don és Dnjeper közt Lebédimár besenyk foglalták el, akkor
Ha a kazárok 835 táján Don partján Szarkel várát s
a
ában a magyarok helyét Lebed vagy Eld, hogy a korábbi hazát róla nevezhessék el, erre bizonyára érdemeket szerzett, legalább harmincöt éves Lebédia elhagyásakor, tehát 800 körül született és legké-
volt
sbb
860 körül
kínálhatta
delemséggel. Árpádot
ez
t
meg
a kazár
idtájban
khagán
a nagyfeje-
választották örökös feje-
delemmé, mint „bölcs és kiválóan vitéz" férfiút, ami föltételezi hogy legalább harminc éves, a honfoglaláskor tehát hatvanöt éves. Ezzel összhangzónak látszik az, hogy a bolgár háborúban a. magyarok vezére Liuntin, Árpád fia, talán az ötödik fiú,
mint hadvezér
szintén legalább
körülbelül hatvanöt éves (895).
Anonymus elfogadhatóan évig uralkodott '
E
szerint Árpád, kinek halálát
907-re
és hetvenhét
harmincéves, atyja tehát
teszi,
éves
összesen negyvenhét
korában
halt
meg.^ Elte-
Pauler Gyula „A magyar nemzet története Sz. Istvánig"
kája (1900) szerint az
idrend máskép
ság leereszkedik az Ural vidékérl
s
c.
mun-
830 táján a baskír magyarátkel a Volgán, a Donon s innen alakul.
baskír magyarok ellen épül. Ezek 860-ban még a Dnjeper és Don közt laknak, mert Konstantin térít a krimi Khersonnál találkozik egy magyar csapattal, mely szövetségben van a kazárokkal. Gyulát, vezért, birót a baskír shazából való kiköltö-
a Dnjeperig
terjeszkedik. Szarkel
vára a
zéskor választottak elször, kendét vagy karchast pedig a gyula helyettea magyarok seként mint a kozár bég helyetteséül kender khagánt
—
a
Don
—
és Dnjeper közti hazában gyakoribb hadjáratok miatt választottak.
Lebedia csak rövid idre szóló név lehetett 885 táján. Lebed vagy Eld népe a besenyktl szorítva 889-ben kiköltözött, s Kiev alatt áttört a
Dnjeperen Etelközbe. Itt választotta kazár módra örökös nagyfejedelmül Árpádot (890). Liuntin nem más, mint a „levente" Tarkas. A magyarok baskír eredetét azonban cáfolják. Magy. Nyelvr 1898- Ethnographia 1911.
104
mették pedig
Aquincum
si szokás
romjaihoz
egy patak forrásánál, a római
szerint
közel,
késbb Szz Mária
ahol
fehér
egyháza épült/
A
honfoglaláskor a
szolgálatába jutottak. Ezt a nagyfejede-
fejedelem- közvetlen
negyedik
lemséget Árpád után Zulta (Csolta, a harmadik Faisz,
nem
Solt,
fiúnak
zsupánok leverve a magyar nagy-
tót
Csat)
nyerte
Jutásnak a
Anonymus
Zalta,
fia
utána
el,
fia
szerint
pedig 944. körül
vagy
Falitz
Fái (Falics,
Hatalmuk a kalandozások magánvállalatai idején valami ersnek, azért Konstantinápolyból „a tür-
Vál).
látszik
kök vezéreinek" címezték a leveleket. A negyedik nagyfejedelem Zalta fia Taksin, késbbi kiejtéssel Taksony, aki 947-ben nagy sereget vezetett Olaszországba a félsziget délcsúcsáig, Otrantoig, hol az olaszok csak
keleti tel
seregnek
Augsburgnál
fvezére.
A
véka ezüst-
a nagy nemzeti
nem Taksony, hanem Bulcs
volt a
félszázadon át félelmes, aggressiv magyar hatalom
defensivára szoruló néppé
Taksony nagyfejedelem atyját a
De
megvásárolni.
tudták visszavonulását
tiz
vált. fia
E
hanyatlást akarta megállítani
Gyejcsa,^
nagyfejedelemségben. Talán
971
ki
még
táján
követte
csak huszonötéves,
t
Árpád ivadékai közt. Ers akaratú, szenvedélyes ember volt, „nagyon kegyetlen, ki hirtelen haragjában sokat megölt," mondja róla az egykorú Thietmar és ilyformán jellemzi t Szent István nagyobb legendája is. Ers támasza és ösztönzje szép és erélyes felesége, a magyar hagyomány szerint Sarolt, a Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula vezér leánya, kit szláv alattvalói vagy mert Konstantinos
nem
említi
szomszédai Beleknegininek, szép hercegasszonynak neveztek.^ Anonym. 52- 1 Konstantinosnál „megás archon/' u. o. 108. Brúnónál ,.senior magnus" a címe Gyejcsának, Sz. István atyjának. Pertz Monuni. Germ. 1
U. 0. 46.
1.
2
1.
Hist. IV. 697. '
1.
E név
legrégibb helyesírási
változatai
:
Geica, Geyca, Geythsa,
Geytsa, Geycha, Geiza, Geysa, Geyssa, pénzen Geuca, idegenek írásai-
ban Deuca, Geusa, Geuza, Deuuix, Geobitz, Gouz, Joas, Joitscho, Jessa, Jesse. A Gyejcsa név hangzóilleszkedéssel Gyejcse, Gyécse, Décse s ez utolsó alakban mint helynév megvan ^
Pauler
id.
m. lOO.
1.
ma
is.
142. jegyz. Karácsonyi
J.
szerint
nem
Sarolt,
105
nö
Szilaj természet volt ez a
lovagolt, verekedett és
ivott,
hogy
Gyejcsa a nemzetnek igazi
legyen, elssorban ö akarta
a kereszténység behozatalát
Sarolt
parancsolt. feje
is,
akarta,
Prunwart sváb püspök II. Ottó császártól küldve, Pilgrim passaui püspöktl támogatva eljutott Gyejcsa nagyfejedelemis.
hez,
legyzte
maga
együtt (975), amikor
védszentjének
—
nevet
háza
népével
a nagyfejedelem a passaui egyház
—
Stefán
a
nevét,
István
kialakult
t
habozását és megkeresztelte
nyerte.
magyar ajkon Nemsokára fia
késbb született
eredet várban s a fiú keresztneve szintén István lett (977 körül). Mikor a fiatal, buzgó Szent Adalbert prágai püspök 994 végén másodszor elhagyta püspöki székét, megjelent Gyejcsa nagyfejedelem udvarában s úgy van fertzve a kereszténység. találta, hogy itt pogánysággal Esztergomban, a
tót
Aztán Rómába, majd Franciaországon
—
követet, Gnezdába (996). „E napokban küldött a magyarok nagyurához (senior magnus) vagy
ment
—
levelet
inkább a feleségéhez, férjét
lengyel herceghez
át a
s
ami
férjéé
volt,
kezében
az egész országot
ki
maga kormányozta, kinek
tartotta,
vezetése
kereszténység megkezddött, de pogánysággal vegyült
alatt a
a megfertzött vallás és a lanyha, félénk kereszténység rosz-
szabb
kezdett
Adalbert, kérte,
az
egykori
a barbárságnál."
lenni
hogy
nevel
bocsássa
A
nagyfejedelemnétöl
utána a szép (pappas),
iskolatársát
ki
és jó Radlát,
szerzetessé
lett
magyar udvarban tartózkodott. De Radia itt jobban érezte magát s nem ment püspöke után, aki a következ év tavaszán már vértanú halált halt a poroszok közt. és a
Gyejcsa az uralmat.
meg
akarta házasítani
Összehívta
tehát a
a nemek, ágak vezetit és
—
fiát
magyar
s
biztosítani
nemzet
számára
fembereit,
Szent István nagy legendájának
—
„következ rendet," a nemeseket, beszélt velük s amint látta, hogy beleegyeznek, fiát utódává nevezte s mindannyit, akik megjelentek, hségére idegen,
csehes fölfogása szerint
feleskette.
hanem
Aztán feleségül kérette
Adleita
Gyejcsa
vagy
felesége
Adelhaid,
és Sz.
fia
Mesko
István anyja.
1906--1908. Pauler felfogását támogatja.
a
II.
Henrik bajor
herceg
ntestvére, volt
részére
lengyel
Turul
1906-
Nagy Géza
u.
o.
106
herceg
Gizellát,
leányát,
után
atyja halála
létre
jött
házasság
a
kivel
Egy
(996).
évvel
egy
évvel
ezután, körül-
belül Szent Adalberttel
egyidöben, Gyejcsa nagyfejedelem
meghalt, elég
alig
vele
együtt
fiatalon,
uralmat
az
ötvenéves
az
korában.
Özvegyét
húszéves Istvánnak valami rokona, Koppány, Tar Szerind a somigyi
lnek
s
mintegy
„gyerek,"
szinte
ifjú,
is
fia,
dux akarta megszerezni. E lázadónak, trónkövete-
a területe a Balaton vidékén összeesett Vérbulcs egykori
A
„vérfertz házasság" és a nagyfejedelemségre való törekvése Koppány duxnak ujabban arra a következtetésre vezetett, hogy ez a Koppány voltaképpen csak pogány neve az eddig keresztnevén ismert Mihály hercegnek, kinek atyja Tar vagy Szár Szerind bátyja harka területével.
lett
Sarolttal
tervezett
volna Gyejcsának, de 971 eltt meghalt
Gyejcsa
lett
a fejedelem/
Ennek
s
kiskorú
fia helyett
halála után fia István
nem
volt kiskorú, mert Kálmán király kora eltt a tizedik, utána a
tizenötödik év volt a nagykorúság kezdete.^
Veszprém
várát, az
uralkodó család egyik kedves tartózkodó
helyét vette ostrom alá.
nonhalma fell
régi
Koppány legelbb
De
Istvánnak Esztergom,
Gyr, Pan-
római hadiúton érkez serege
leverte és testét négyfelé
Koppányt
Gyr, Esztergom függesztették, ily módon István
vágva Veszprém,
fhelyének kapujára uralma megszilárdult és 1000-ben
és Erdély
II.
Szilveszter pápától kért
szent koronával igazi keresztény királlyá koronáztatta magát.
Vallási szervezetek.
3.
tényez a vallás és ennek Magyarország si mveltségének korá-
denkor és mindenütt kiváló társadalmi szervezete.
történeti
ban a legrégibb idevágó adat
az,
hogy a dákok
Zalmoxis
paptól származtatták szigorú törvényeiket és fegyel-
istenített
mezettségöket.
maradt a
A
A népek mveldésében min-
6.
A
papi hivatal, amelyet Zalmoxis. alapított, fenn-
század elejétl Augustus idejéig.
római hódítás nyomában,
a
pannóniai és dáciai pro-
vinciális szervezetben is megtaláljuk a papságot,
st
a közép-
kori kalenda-társulatok, fraternitások eldeit, a vallásos colle-
'
-^
Karácsonyi
J.
Kath.
Szemle 1913. 1067.
1.
Erdélyi L. Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben 17.
1.
107
giumokat is. A savariai, lierculiai és sarmisegetusai tartománygyléseken (concilium) évenkint szabadon választották a császári oltár és provincia papját (sacerdos
metropolisban
gylés elnöke
tartott
arae Augusti), aki a
rendesen
s
egyik leggazdagabb és legtekintélyesebb polgára
amelyekbl
a pénzeket,
A
a
nev
volt.
Ö
kezelte
templomokat, oltárokat fenntartották.
A
játékok költségeit a magáéból fedezte.
augur és hanispex
a provincia
pontifex, fiamén,
papi testületek méltóságait élethosz-
sziglan töltötték be. Polgárok vagy szabadosok, akik az utca-
sarkokon
álló
Lares tiszteletére, de
fkép
a császár, Augustus
istenitésére alkotlak papi collegiumot, mint augustalisok sze-
Valószínleg minden városban
repelnek.
élén praefectussal s a VI. viri
nev
választmánnyal, tisztvisel
Az augustalisoknak külön házuk
karral.
volt ily collegium,
volt (aedes) pl. Sar-
misegetusában. Vallásos jellegek voltak a mesteremberek, az
egy-egy foglalkozásúak coUegianiai.
Mindegyik collegiumnak
megvolt a maga istensége vagy legalább geniusa, az közül
pedig
patrónusa,
st
anyja (mater)
is.
elkelk
Tisztviseli a
praefectus, quaestorok, magisterek és választmánya, a decuriotestlet.
A
3.
minden mesterember
századtól kezdve
tartozott
valamely collegium, mintegy céh tagjává lenni, amelyet csak
úgy hagyhatott el, ha helyettest állított. Egy-egy collegium tagjai közös istentiszteletre gyltek össze vagy mulatságra, mint pl. a bányászok május kalendájának elestéjén, vagy temetésben részesítették tagtársukat, mint a középkori kalendások. Természetesen a közös foglalkozás érdekét díthatták,
de ez
már
a gazdasági
nemzetiségi collegium
is
pl.
fejldéshez
is
elmoz-
tartozik.
Volt
a collegium Galatarum. Vallásos
temetkez egyletek: a collegium Jovis, Isidis, Larum. imaginum domini nostri Caesaris, Juventutis. A kelta, pannon és dák vallásoknak alig van nyomuk. A római vallás a pásztorok, földmvesek, vadászok, hajósok stb. isteneit kultiválta Libert, Silvanust, Dianát, Danuviust stb. Nagyban tisztelték a császár istenségét is. A barbár támadá:
sok, bajok
(Deus keleti,
közepette szükségét
Aeternus,
fleg
syriai
érzik
Pantheus), de isteneknek.
egy hatalmas
legnagyobb
Az egyiptomi
Istennek
hatásuk Isis
van a
és Serapis,
108
a phrygiai Kybele, találtak hívökre,
Heliopolis
Magna Mater Deum Pannoniában kevésbbé
mint Daciában. Syriából
városok
Doliche
és
különösen
napistenei
Emesa,
jutottak el ide a
katonák révén, kik Jupiter Dolichenust római katona alakjában bikán állva ábrázoltatták, pl. a tolnamegyei kömldi bronz-
Mig
lapon.
a római isteneknek csak oltárköveket állítottak és
Magyarország területén csak az aquincumi Nemesis szentély tartozik a római kultusz körébe, addig a keleti istenek tiszteletére meglehets számmal épültek szentélyek. Ilyenek egész
Dolichenum és a barlangalakú Mithraeumok Carnuntumban, Aquincumban, Sarmisegetusában, stb. Mithra perzsa napisten, ki a sötétségen és minden gonoszságon diadalmaskodik, a dombormveken úgy van ábrázolva, mint a carnuntumi
sapkás
phrygiai
ki
ifjú,
földre
bikán
terített
térdel
döf szügyébe, fölötte pedig a nap és hold jelképei
nélkülözések
Híveit
azért a katonás
megpróbáltatások
és
Septimius
császárok,
közt
Severus,
pártolták a Mithra-íiszteletet, s az utóbbi 307-ben
kodótársával
összejött
és kést láthatók.
avatták
föl,
Diocletianus
három
ural-
Carnuntumban,
birodalom pártfogóját ünnepelje,
hogy Mithrát mint a mikor szentélyét helyre
a
állította.
A
kereszténység
els
vértanúi közül ismeretesebbek Eleu-
therus illyricumi püspök (140), Eusebius cibalaei püspök (260),
Quirinus
püspök (303) és
sisciai
faragó munkás, kiket Diocletianus
négy sirmiumi márvány-
a
azért
végeztetett
vonakodtak Asklepios bálványszobrát kifaragni. zés
egyszerre
föltárta,
hogy
mennyire
Pannoniában a kereszténység.
Nagy Constantinus virágzott,
táján
hogy
Pannónia
a
milviusi
ki,
mert
Ez az üldö-
meggyökerezett
már
Az üldözés megszüntetése
gyzelme
s
(313) után annyira föl-
muraközi stridoni Szent Jeromos szerint 400 tele
van
keresztény
mint metropolis érseki székhellyé
lett,
instiíutiókkal.
Sinnium
hol zsinatokat tartottak.
Az arianismus miatt több pannóniai püspököt a pápa kiközösített. Sok keresztény emlék, sírfelirat, Krisztus monogrammjával díszített sirmiumi és sisciai
pénz maradt reánk, de legne-
vezetesebb skeresztény emlék a pécsi földalatti sírkamra (cubiculum), amelynek Krisztus monogrammját. Szent Péter és Pál
109
apostolt, stb.
Nóé
bárkáját, Jónás prófétát, a
falfestménye a
ábrázoló
Ezt a kereszténységet, bazilikát
épített
mely
(neve 970 körül
Sopianae
városban
öt
késbb
Quinque-basilicae,
Pécs) a rómaisággal
Fünfkirchen,
Quinque-ecclesiae,
bölcset
keleti
század közepe táján készült.
4.
a
három
együtt
elnyomta vagy elzte Pannoniából a tiunn, germán, avar korszak négy százada (400—800).
Az ujgurok vallása shamanismus, „kám"-jaik értettek
a
büvöléshez, azt
van a szellemek
fölött,
marhák,
madarak hangjából
juhok,
s
szellemtisztelet
állították,
vadállatok, kutyák, és
el
volt,
hogy hatalmuk lovak,
szarvas-
gyermekek sírásából
els kiköltözését (93. K. u.). Sinai források szerint a hungnu királyt ég-fiának, cengli-khutunak, örmény írók szerint a hunnok
jósolgattak. Ily jóslatokkal idézték
az ujgurok
istenüket tangri-atanak, ég-atyának nevezték (török-tatár nyel-
ven cengli,
sumer nyelven dingira
tengri,
khutu a mandsu nyelvben
atya,
=
fiu).
=
ég, isten
nyilvánult
nus
még
rhetor
manó küls
világuralom össze.
=
magyar déva
A hunnok vallása kevéssé mert Ammianus Marcelli-
hogy vallásuk volt. Priskos hírrl tudósít, amely szerint egy tulok és
kétségbevonja,
azt is
révén
szavakban.
szertartásokban,
azonban oly
pásztora
het
stb.
ata
A hunugurokra gya-
korolt perzsa zend vallási hatás nyomait látják a
(daéva) és
;
„Ares"
jeléül,
amely
hadisten hit
kardot
küldött
Attilának a
a skytkák kard-tiszteletével függ-
Jósok voltak a hunn király körül, kik megjöven-
dölték Attila nemzetségének bukását, fogja fölemelni a maradékokat.
amelybl legkisebb
A catalaunumi
fia
híres csata eltt
hunnok elfogtak. Isten ostorának mondta Attilát, s megjósolta, hogy nem fog gyzni. Erre a hunn király a pogány jósokat is megkérdezte. A germán papok leölt baregy
remete,
mok
beleiben kotorásztak, az alán jósok fehér posztón rázo-
kit
a
gatták vesszcskéiket, míg a
hunn bvészek varázsbotjaikkal
a holtak szellemeit idézték, s örült forgásban kimerülve, taj-
hunn táltosok pedig tz fölé tartott juh lapockacsontok repedésébl azt jövendölték, hogy a hunnok nem gyznek, de az ellenség vezére elesik. Aquileia ostrománál a hunnok egy gólyacsalád költözködéséjben ked-
tékzó szájjal estek össze, a
110
vez
HunnoknM
Theophanes krónikája, hogy a Bosporus Cimmericus mellékén Gordas király „a rómaiaknál", görögök közt fölvette a keresztségét s madárjóslatot
láttak.
hazaérkezve a hunnoktól
tisztelt
olvasztotta. Emiatt öccse
nok
beszéli
arany-ezüst szobrokat össze-
Muageres
fölkelést támasztott a
Gordast megfosztotta az uralomtól
közt,
Bosporus- melléki görög városokat
Az avarok vallására
el
világot
s
hun-
megtámadta
a
(v528j.
Baján khagán esküje.
vet
kormányzó,
püspök és nagy sokaság szemeláttára nagy esküvel fogadta a khagán, hogy semmi rosszat sem tervez Sirmium (Mitrovica) ellen meztelen kardja hegyét az égnek tartva így szólt:- „Ha a legkisebb Singidunumnál
(Belgrád)
a
a
:
szándékom volna is a rómaiak ellen azzal, hogy a Száván Singidunum és Sirmium között hidat veretek akkor veszszek el népemmel együtt: szakadjon ránk az ég, csapjon agyon
—
az
Isten
áradjon
tüzes ki
nyila,
és nyeljen
omoljanak el
a Száva vize
kard, az ég, a villám, a hegy,
erdk
s
Ebben az esküben
a
ránk a hegyek és
erd
!"
és viz vallásos tiszteletét
hogy e pogány eskü melmódra is megesküdött a bibliára. lett Baján még keresztény Utóbb, de még Baján idejében szó van görög forrásban egy bokolabrasról (böküler törökül bbájos), fbb papról, táltosról, ki a khagán egyik nejével átszökött a rómaiakhoz és elárulta a khagán terveit. A kereszténységet a 7. század végén Szent Rupert u^ormsi püspök kezdte hirdetni az avaroknak, de nem igen fogott rajtuk ez a kísérlet. Csak mikor Nagy Károly császár frank hadai megtörték ket, akkor tértek át az avarok a keresztény hitre, inkább kényszerségbl, politikából, mint meggyzdésbl. A Duna és Rába közé es területet a császár a passaui egyházmegyéhez csatolta, a Rába és Dráva közt lev
láthatjuk az avaroknál. Sajátságos,
területet
A
dunántúli szlovénokat, kiket a magyarok tótokmk nevez-
kik utóbb
magyarságba beolvadtak, 800-tól kezdve fképpen Privina mosaburgi herceg támogatása mellett a
tek, s
pedig a salzburgi érsekséghez.
s
a
salzburgi érsek papjai és bencései téritették a keresztény hitre.
E
térit
rum
et
munkára s a templomépitésekre a Conversio BagoarioCarantanorum cimü emlékirat vet világot. Nyitra vidé-
111
kén
inkább német papság
is
Szent Metód és
mííködöít.
tessaloniki
Cirill,
görög
földjük vidékén lakó szlávok nyelvét
Konstantin
tudósabb
volt.
is
A morvák
testvérek, kik a
megtanulták.
Krimben ö
apostolai
téritette
szül-
Cirill
meg
a
vagy kazár
khagánt vagy kánt, majd megkeresztelte Boris bolgár fejedel-
met (861). Már hat évvel elbb Írást
föltalálta a
és leforditotta ó-szláv nyelvre az
szükségesebb egyházi
róla
nevezett szláv
evangéliumot
s
szertartáskönyveket. Rasztiszláv
a leg-
morva
fejedelem követek utján kérte Mihály konstantinápolyi császártól
a két szláv hithirdet elküldését.
Ezek meg
is
jelentek
Mora-
viában és Pannoniában (863), majd a német papok vádjai miatt
Rómába mentek, telte ket (868).
igazolták tanításukat s a pápa
püspökké szenCirill még Rómában meghalt, Metód pedig mint Moravia és Pannónia érseke mködött haláláig (885), a mikor Wellehrádon temették el Morvaországban. Tanítványait azonban Szvatopluk hamarosan számzte s igy a szláv hithirdetés, istentisztelet
itt
megsznt
és átköltözött a bolgárokhoz.
Tiz évvel utóbb bekövetkezett a magyar honfoglalás.
A
magyar svallás rokon volt az ujgur, hunn, avar s bizonyára a finn-urali népek vallásával is. Ez utóbbi szintén természetimádás,
mint az avaroké,
s
tiszteletének tárgyai az ég, szél,
erd, stb. Ebbl Dsajháni csak a tzimádást említi a magyarok vallásaként, miként ezt Ibn Roszteh és Gurdézí is átírják. Elbekri bálványimádást mond, noha itt egyébként szin-
tz:,
víz,
tén Dsajháníból merít.
A
tüzimádás nem
jelenti a Zoroaszter-féle
Ahuramazda és Ahriman vallásának átvételét, de az iráni mveltség és vallás hatása a magyar nyelvben kétségtelen. Az ármányos szó töve talán Ahrimanból ered.
dualistíkus vallásrendszer,
A természetímádás lentés
Isten foglalja
az ördöng.
A pogány
tündér. Szent László
akik a és
köveknél
si
l.
áldoznak,
közt az ég s az ugyanazon je-
Az alvilág fejedelme, lakója hitvilág maradványa tán a manó s a 22. törvénycikkelye azt mondja, hogy
a fhelyet.
pogányok szokása
következtethetünk az
az
el
tárgyai
szerint kutaknál,
büntetésül
smagyar
forrásoknál, fáknál
marhát fizessenek.
áldozóhelyekre,
Ebbl
egyszersmind
természeíimádásra. Ennek emlékei az oklevelekben em-
legetett áldókut (áldozókut), ügyfa,
egyk, bálvány. A?
id,
üd,
;
112
egy annyi mint szent ezekben üdleni vagy ülni ünnepet,
idnap, üdnap, ünnap, ünnep
:
üdvez, egyház, ügyfa,
egyk.
Török eredet szavak a boszorkány, bbáj, ige (varázsszármazéka, az igézni. Táltosok (sámán pap, varázsló) a
ige)
bálványok rei, áldozók, jóslók, gyógyitók. A bálványt bódítószerekkel, tánccal iparkodtak megnyerni s ennek hatása önma-
gukon
(révülés, révület), a
réülés, réület
a
ságban
extasis.^
lázadásakor a
Váta
magyarok lóhúst kezdtek enni a mi áldoztak, fia
még pedig
talán fehér
pogányságra visszatér arra
lovat,
A
gylt össze
mutat, hogy lovat
mint a perzsák. Váta
János pogány lázadásakor megint sok
és varázsló
keresztény latin-
táltos,
javasasszony
körülötte.
magyarok a mohammedán és zsidó hit terjeszkedését. A kereskedk és foglyaik révén tudomást szereztek a kereszténységrl is, amelynek hirdetjével, Konstantinnal, vagyis Szent Cirillel már Krimnél találkoztak. Metód morva érsek a középs Duna vidékén keresett fel egy magyar vezért, kralyt, ki Lebédiából kalandozott el a késbbi haza területére 880 körül. Az els magyar, ki tudtunkkal keresztény hitre tért, Bulcs harka volt, a második pedig Gyula fejedelem, ki Konstantinápolyból magával hozta a püspökké szentelt Hierotheus szerzetest. Bulcs csakhamar visszatért a pogányságba, Gyula azonban hü maradt a kereszténységhez. De a görög püspök mködése legfölebb Szent István anyjában, Saroltban s ennek révén a veszprémvölgyi görög apácákban, továbbá az Ajtony területén emiitett görög szerzetesekben, s a többnej Ajtony kereszténységében ismerhet fel, akirl különben az hir maradt fenn, hogy Widdinben
kazároknál
láthatták a
vette föl a keresztségét.
Sem
sem a Metód-féle szláv térítés nem hagyott jelenís nyomokat a magyar kereszténységben. Egy tekintélyes
a görög
vélemény
szerint a
magyarokat a latin-bets
írásra, olva-
sásra s ezzel együtt a keresztény hitre Velence és vidékének papjai tanították,
^
József
ámbár
el kell
ismerni,
Csánki D.-nek „Árpád és az Árpádok"
nyomán 41
—
42.
1.
hogy a magyar
c.
ny'elv-
díszmvéböl Szinnyei
113
nek kereszténységre
eredetek. Ezen
vonatkozó
szláv elemeket
származtatták, kik a
tól
szavai legnagyobbrészt szláv oly dunántúli szláv szolgák-
Metód-féle ^nyelvet beszélték
Cirill és
Az újabb s immár elfogadott bizonyítás szerint azonban kitnt, hogy a sajátos óvelencei keresztény mükifejezések, a melyek megvannak Dalmáciában is, a magyarságban nincsevolna.
nek meg, hanem helyettök szláveredet szavakat használunk.
Az
kitnt, hogy helyesírásunk kiindulópontján
is
nem
cés,
olaszos.
is
A
latin
s-nek
lágy
nem velenkiejtése megvan
többé-kevésbbé az összes róm. kath. szlávságnál, pl. a mise szóban. A kámzsa, dézsma stb. zs-je a vulgáris latin c helyén éppen velencés a
nem
lehet.
Dalmáciában és Istriában
magyar honfoglalás korában még nem nyelvjárás hatása,
cei
nem
ama közbees
divatozott a velen-
területek olaszsága tehát
közvetíthette volna nyelvünkben a velencei kiejtést. Szent
László
1092.
évi
keresztény
országi legrégibb
amely
decretumáig,
felsorolja
a
magyar-
ünnepeket, a forrásokban csak
oly szentek fordulnak el, amilyeneket közvetlen a honfoglalás
eltt a dunántúli szlovéneknél találunk,
Mosaburgban a 12. század
;
olaszországi szentek csak
pl.
késbb
Szent Adriánt jelennek meg,
végén és a 14. században. A magyar nyelvben lev
nem
Metódféle nyelvbl vagy a hozzá hasonló bolgár szlávságból magyarázni, mert a morva apostolok hatása gyorsan eltnt Pannóniában, a szláv nyelvtudomány ennek nyomát nem találja, s mert szláv keresztény terminológiát
a
Dunán
túl
bolgárok
nem
lehet a Szent Cirill és
laktak,
csak szlovénok.
A
szláv
hatás kérdésében éles különbséget kell tenni keleti keresztény és nyugati
katholikus
szlávság
között.
Csakis a róm.
J
szláv nevezi a malasztot milost-nak, a poklot peklo-, pakal-,
pakaonak, ellenben
ban a malaszt
=
Cirill
Metód nyelvén
és
blagodét,
a
pokol
==-
ad
a keleti egyház-
(görögül ádés).
A
magyar nyelv keresztény terminológiájának legnagyobb része csakis a róm. kath. szláv s itt is elssorban a szlovén róm. kath. terminológiával egyezik. Egyes szavak, pl. a kereszt, szombat, karácsony görög keleti szláv, bolgár eredetek. A magyarok közt kellett lenni a honfoglalás eltt is egyes keresztényeknek s ezt a 11. századi magyaroknál elforduló 'ótesta8
;
114
mentomi nevek
bizonyítják, a milyenek akkor az aldunai bol-
gároknál fordulnak el. vetítéssel
Elssorban
róm. kath. szlovén köz-
meghonosodott keresztnevek a
Bereck,
Bertalan,
A
keresztény
Gergely, Bálint, Balázs, Boldizsár, Pongrác, stb.
jövevényszavak vizsgálata arra
vall,
hogy a magyar nép
leg-
nagyobb részének megkeresztelkedése a salzburgi egyház által megtérített dunántúli szlovén papság érdeme. Ezek voltak els mestereink az írásban is. Az olasz hatás késbbi.^ A dunántúli rabszolgák, szlovén papok hatása lassan, csendben, észrevétlenül elkészítette, hajlandóvá tette a magyarságot a kereszténységre, s mikor Gyejcsa nagyfejedelem megnyitotta az országot a német papság eltt, akkor már nem volt itt egészen idegen a kereszténység. Az bizonyos, hogy Gyejcsát feleségén kívül fleg politikai okok s a nyugati szomszédokkal való békének szükségérzete késztették a nyugati kereszténység szabad vallásgyakorlatának elismerésére,
támogatására. Ennek kifejezése volt az, hogy
I.
st
állami
Ottó német király,
római császár 973 húsvétja táján Quedlinburgban cseh, lengyel,
magyar fembert is fogadhatott. E követség eredményeként német hithirdetk jöttek Magyarországba. YÁö?>zöx Szent Wolfgang sváb einsiedelni bencés jelent meg; de Piligrim passaui püspök csakhamar visszahívta orosz, bolgár, görög követek mellett tizenkét
t
s a
regensburgi püspökségre segítette, mert azon a jogcímen,^
hogy a Rábaköz a magyar honfoglalásig egy századon át a passaui egyházmegyéhez tartozott, az egész magyarság megtérítését a saját papjainak akarta biztosítani s e réven érseki hatalmat szerezni egész Magyarország fölött.
oklevelek
is
E
törekvése idején hamis
készültek a környezetében annak igazolására, hogy
a passaui püspökök elseje az avaroktól egykor elpusztított Lorch
eldeinek érseki palliumát igyekezett visszanyerni s evégbl 974-ben levelet írt a pápához, VI. Benedekhez a magyar térítés fényes eredményérl. Azt írja, hogy miután a béke alkalmával szerzdés jött létre e néppel s miután a magyar érseke
^
volt. Piligrim
Ez Melich János elfogadott bizonyításának a vázlata Volf György
olasz és Asbóth Oszkár keleti szláv elméletével szemben. Századok 1903,
85—87.
1.
Melich
1903, 1905, 1909.
:
Szláv jövevényszavaink. Nyelvtudományi Közlemények
115
nép sok kéréssel hívta öt, azért küldött hozzájuk szerzeteseket, kánoni papokat és minden egyházi rendbl való klerikusokat (diákokat), kik oly sikerrel mködtek, hogy a mindkét nembeli elkel
magyarok közül körülbelül ötezren tértek meg. A keresztények pedig, kik a népesség nagyobb részét teszik(!) és kik mint foglyok a világ minden tájékáról hurcoltattak oda, most minden akadály nélkül viszik gyermekeiket a keresztelésre. „A rómaiak és gepidák írja Piligrim hét fpapja volt keleti Pannoniának idejében és Moesiának, kik mind az én szent laureacumi egyházamnak voltak alárendelve, amelynek én méltatlanul szolgálok. Ezek közül négy meg is maradt Morvában mindaddig, mig a magyarok Bajorországba nem nyomultak". Ez alapon kéri a palliumot és néhány püspök kinevezését maga mellé. A pápa azonban a salzburgi érseket ersítette meg a passaui püspökség fölött metropolita jogaiban. Ez 'csak javára vált a magyar egyház függetlenségének a némettel szemben. Piligrim passaui püspök H. Ottó császár kívánságára Pninwart sváb püspököt kénytelen támo-
—
—
gatni magyarországi útjában s Prunwart keresztelte
meg Gyejcsa
nagy fejedelmet (975) és nemsokára fiát is a Stefán névre. Szent Adalbert prágai püspök megfordult ugyan 995-ben az esztergomi nagyfejedelmi udvarban, talán mint prágai püspök jogot
is
for-
mált Magyarország északnyugati részének megtérítésére és
lelki
vezetésére, de
hamaros távozása és
szoknál bekövetkezett vértanúhalála
két év
nem
múlva a
távoli
poro-
engedett neki idt arra,
hogy Magyarországon nagyobb hatást érhessen el. Még Radla, nevel a nagyfejedelem udvarában tartózkodó cseh bencés, az iskolatársa, sem követte hívó szavát. Prunwart püspöknek ez
idben már semmi nyoma. A Koppány ellen vezetett hadjáratban Domokos érseket egyházmegye nélkül itt mköd, térít érse-
—
ket^
— látjuk szerepelni, amikor Pannonhalmánál tanuja az
István nagyfejedelem azon fogadalmának, amelyet Szent
nak a
tett
még
a
gyzelem
esetére; s
ifjú
Márton-
ugyancsak Domokos érsek pótolta
hiányzó királyi kancellárt a pannonhalmi fogadalomról,
Akkor még püspökségek és a pannonhalmin kívül más apátságok nem voltak Magyarországon (997). így mondja ezt a pannonhalmi ^
alapítólevél.
8*
116
somogyi tizedrl szóló oklevél készítésében is 1001 szén, amikor Anasztáz volt a pannonhalmi apát és Sebestyén bencés az esztergomi érsek. De ekkor már István második éve viselte a koronát és a keresztény királyi cimet.
A
4.
társadalom osztályai. A Duna
világi
agathyrsok, a kelták és a dákok kora.
vidékén legrégibb az
Az agathyrsok tetoválták
birtokközösségben éltek
állítólag
magukat.
— Tisza
Késbb
s
elkelik
részben talán beolvadtak thrák,
dák alattvalóikba, részint keletre vándoroltak a Don vidékére, a hol utóbb az akatir vagy akatzir, még késbb a kazár nép tnik fel. A kelták a 4.-ik században telepedtek meg a Duna és Száva közt.
E nép
bakban
Az
laktak.
urai
várakban, a szolgák köralaku kalyi-
osztály
uri
annyira elhatalmasodott, hogy
köztársaságok váltották
300 háborút dák ábrázoló e. A Traianus-oszlopon az elsüvegesek, dákok mig az alsóbbrendüek fedetlen fvel kel vannak megkülönböztetve. A római korszakban a provinciálisok szabad osztályait a királyságot
arisztokratikus
föl
körül Kr.
a census
öt foka
választotta
A senatori cenválasztották meg a városok
egymástól.
el
elér gazdagok osztályából tanácsát, a decurio-testületet, amelybe a római hatalom besosust
rozta
gokat
még s
maga részérl
a
a kiszolgált
a császári tisztviselket, a lova-
katonákat.
Az adó
beszolgáltatásáért
városok tanácsosai vagyonukkal voltak felelsek, azért a
decurioságot
szerint is
mindenki
megoszlott a
iparkodott
római és
különféle sok collegiumban,
amink
keresked
giumok. Voltak földmvesek, gyarmatosok
meg
kell
helyzetökre
nézve
társadalom a
voltak a fegyverkészít,
paizsgyártó, kallós, kovács, ács, hajós,
társadalmi
késbb
Foglalkozás
elkerülni.
provinciális
a
is.
stb.
colle-
Származásra és
a provinciális bennszülöttektl
különböztetni a colonusokat, limitaneusokat és foe-
deratusokat.
A
colonusok eredetileg provinciába
telepített
való-
ságos római polgárok, kik szegénységük miatt készek voltak otthagyni Rómát, hogy
a
távolban lefoglalt ager publicuson
meggazdagodjanak s a római mveldést, birodalmi érdekeket elsegítsék. Az auxiliaris cohorsok öreg mint gyarmatosok
katonái jutalmul bronz diplomával nyerték
el
a római polgár-
117
ságot
st
mint colonusok szintén kaptak földet a provinciákban,
s
a római senatorokéhoz hasonló rangot a városok decurio-
A
testüleíében.
limitaneus és
foederatus
római birodalom határszélére tett
limes, a határgyepük
földet,
Priskos
útleírása
st
zsoldot
kapott a
is
rzéséért.
A hunn társadalomban ról
a
családostul tömegesen letelepí-
katonaság, mely
barbár
nem egyéb, mint
körül kialakult viszonyok-
Attila
közvetlenül értesít bennünket.
Ebbl
a
követjelentésbl látjuk, hogy Attila az irodai állásokban csupa idegeneket, nyugati rómaiakat alkalmazott (Orestes, Constan-
Egy viminaciumi keresked, ki városa pusztulásakor Onegesiosnak, Attila femberének és hadvezérének zsákmánya lett, de a rómaiak s akatzirok elleni had-
tinus,
Constantius).
járatokban kitüntette magát és zsákmányát átadva urának viszszanyerte szabadságát, annyira jónak találta Attila uralma alatt
hogy hunn nt vett feleségül és aztán egy asztalnál élt Onegesiossal, Ez a fember is valószínleg idegenbl került a hunnok közé, s mikor a keletrómai követ meg
a
hunnok
akarta
t
sorsát,
nyerni, azt felelte,
meg hunn
feledkezhetik
becsületnek
tartja
követe, kit szintén
még Priskos
urát
el
nem
árulhatja,
neveltetésérl, családjáról s
Attilánál a
Hséges
a gazdagságot.
hogy
volt
nem
nagyobb
szolgaságot, mint a rómaiaknál
Edekon
hiába próbáltak
is,
Attila
testrfnöke
és
ura ellen fölbérelni. Szó
hunn testrségrl, továbbá hunn és római vendégekrl, elkelkrl, kik Attilánál, majd feleségének meghívására ftisztjénél Adameusnál lakomáztak; a fejedelem lakomáján dalnokok, bohóc, pohárnokok szerepelnek az utazásoknál pedig említve vannak barbár révészek és lovas hírnökök. A hunn elkelk udvarára világot vet az, hogy Attila tornyos, faragásokkal, kerítésekkel díszes fapalovan
jelentésében barbár,
;
tája
mellett
tésü,
kbl
Onegesios lakása
volt a legszebb, szintén fakerí-
de tornyokkal kevésbbé ékes. Messzirl hozott pannóniai építette
azonban
fürdjét. Mikor
felesége
fejedelem üdvözlésére, sok szolgálója vette
t
kivonult a
körül.
Az avarok társadalmi osztályai közül némi adatunk van arra az elkel osztályra, amelyikbl összeállították a Konstantinápolyba küldött követségeket. Az egyik avar követsé-
118
get
Nagy
Justinianus császár idejében bámulták
rómaiak fvárosában
meg
a keleti
Legjobban feltnt az avar kövehajfonata, a mi nem volt meg a hun-
(558.).
tek szalagokkal díszített
noknál, noha máskülönben az avarok öltözete és nyelve hunn
beszedket a rendes hunn tolmácsok
volt s
Egy másik avar követség az
szép
deli
konstantinápolyi császárt,
új
Büszkeséggel
(565.).
hogy bámulják ket
tudat,
az
k
de
;
összeválogatva
ífjakból
Justinust akarta üdvözölni
II.
töltötte el
megértették.
jól
elkel avar ifjakat az a is nem gyztek álmélkodni
a császári palota fényén, a testrség aranyos fegyverzetén, s
a megnyilt kárpit mögött ragyogó díszben trónján álló császár látására földre borultak.
A
követség vezetje háromszor térdet
homlokával a földet érintve üdvözli a császárt, aztán
hajt és
eladja küldetése célját. Azok a szlávok, akiknek legnagyobb fejedelmét „Szvjatopolk"-nak hívták, az arab földrajzírók szerint a magyarok folytonos
támadásai miatt
várakat
építettek
húzódtak meg, nyáron
inkább e várakban
s
lovat csak
gabona-féléjök a
köles,
ümög
és
—
ott,
sz-
mézök, disznajuk és juhuk. Ruháhadifoglyokká
saru.^ Akiket
ahol legeltetésre
Csak kevés
nincs, valamint
—
elre kitztek úgymond Leo császár lati idt, amelyen túl megválthatta magát s szabad emberként köztük maradt.A magyarok ugyanazon földrajzírók élnek
?).
tartanak. Leggyakoribb
más gabonájuk
lejük sem, de annál több a
zatuk
elkelk
az
idején
pedig az erdsé-
gekben. Kisebb fnökeik címe szubands (zsupán
barmuk van,
télviz
f
tettek,
azoknak
bizonyos szolgáhazatérhetett,
szerint
vagy
sátrakban
kínálkozik. Két folyó közt laknak
a Feketetenger partvidékén. Télen e folyókhoz húzódnak.
Sok
szántóföldjük van. Ruházatuk színes selyemszövetbl készült,
fegyverzetük
ezüsttel bevont.
napi járóföld van,
t.
i.
álló
magyaroktól a szlávokig
Szvatopluk
laktak szláv népek közelebb
bl
A is,
Honfoglalás kútfi 174
-
U.
o. 55.
1.
— 178.
1.
s
Etelközbl.
De
magyarok terményekkikbl rabszolgákat hur-
kiket a
nehéz adókkal terheltek,
^
országáig
tiz
119
kereskedk aranyszöveteket, színes gyapjú sznyegeket és más árúkat adtak érettük. Ahol a magyarok házasulásáról van szó, megtudjuk, hogy a magyarok vagyona marhákban, pénzben, menyét-, nyuszt-, coboly-, róka-, evetprémekben és kamukaselyem szövetekben a görög
coltak a tengerpartra, ahol
van, amihez
gák
is
még
pénz, lakásfölszerelés és bizonyára rabszol-
járultak, ez
utóbbiak talán csak a legmódosabbaknál/
még
Ezeket az adatokat
hogy
a turkok
kiegészíti
elkeli még
Leo császár Taktikája
lovaikat
is
elül
azzal,
vassal vagy ne-
hogy békés idben a turkok, vagyis magyarok nemzetségek és ágak szerint elszéledve tanyáznak sátraikban s legeltetik lovaikat.- Nagyjában ilyen volt az életmód, vagyoni állapot a magyar honfoglalás és kalandozások mezzel vértezik,
korában
s
is.
Ezen
adatok alapján
Megállapíthatjuk
a társadalmi osztályokra. a magyaroknál,
szolgák, s s
a törzs-
következtetéseket
kell
mint más
népeknél
is,
levonnunk
bellük
voltak
azt,
hogy
szabadok és
hogy a szabadok közt voltak a fejedelmi családon és nemzetségfkön kívül más vagyonosabbak is,
kiknek több az ingóságuk, szolgájuk, pénzük, marhájuk, szö-
marháinak száma, földet és legelt minden sza-
vetük, prémjük és ékszerük. Szolgáinak és
szükséglete szerint osztanak
ki
bad magyarnak használatra, nem tulajdonul, sorshúzással, rovásos nyilvonással. A nemes nevet Szent István törvényei még nem ismerik, ott csak femberekrl, ispánokról és vitézekrl, másrészt csak
szabadokról
és
szolgákról
van
szó,
de
úgy,
hogy ispánok,. vitézek a szolgák közül is akadhatnak. A szabadok és szolgák legáltalánosabb két nagy csoportját nem Szent István teremtette meg. Ez a társadalmi állapot eltte s atyja eltt is, kétségtelenül megvolt megvolt már
már itt
a honfoglaláskor
talált
is.
Vájjon melyik csoportba kerültek az
korábbi lakósok ? Konstantinos császár azt
„Sfendoplokos"
halála után
fiai
írja,
hogy
egyideig békében maradtak,
majd viszály és pártütés támadt köztük és a mint polgárhábo-
'
U. 168—173.
'
U.
0.
35—36.
1.
i.
120
egymás
rut viseltek
ket
semmisítették
ellen,
az
odajöv turkok mindenestül meg-
meghódították országukat, ahol most
és
A nép maradékai pedig
laknak.
hez menekültek, úgymint a
szomszéd népek-
bolgárokhoz, a tnrkoklwz, a hor-
más népekhez} Az
vátokhoz és
szétzüllve a
is
alföldi
és
dunántúli sziavon
maradt a turkoknál vagyis a közt és idvel beolvadt. Ezen adatot kombináljuk
tótok egy része tehát mégis
itt
magyarok azon másik egykorú adattal, a mit a bajor püspökök megirtak 900-ban a pápának, hogy a szlávok sok éven át barátkoztak a magyarokkal, velk együtt megrohanták a keresztényeket, mind elpusztították egyíiázaikat egész Pannoniában s a magyarok szokása szerint egészen lenyírták álkeresztény fejket.- A magyarországi legrégibb források,
a 11. századi törvények és okle-
velek világánál pedig azt látjuk, hogy a „liber" néven szabad
hogy az idegen szabadok neve „hospes'' „vendég", a kik közt tótok is vannak csekély számban, Kálmán király korában, bizonyára a Dráván túli részekrl,' máskülönben minden más nép Magyarországon a servus, servicialís, magyarokat
kell érteni
;
szolga néposztályok általános csoportjához tartozik, tehát föld-
höz
ahonnan ura
kötött,
tözhetik
megszökhet,
csak
el,
szolgák vagy
szolganépek
A
rabszolgák.
akarata nélkül szabadon
nem
de visszakövetelhet.
kétfélék
:
köl-
Ezek a
szabadosok vagy pedig
legrégibb szolgaosztályok felsorolását a tihanyi
1055. évi és a pannonhalmi 1087. körül készült oklevelekben találjuk
meg
lovas
a
:
pásztorokat, halászokat,
szcsöket,
timárokat,
ministereket,
a
szlmveseket,
kovácsokat,
szántó
szolgákat,
a
szakácsokat, sütket,
ácsokat,
esztergályosokat,
Megjegyzend, hogy mindez alighanem teljesen az uralkodócsalád adománya volt. A 11. századi törvékádárokat
stb.
nyek pedig a szabadosok és szolgák köznevén, a libertus és servus néven kivül említik meg a miles nev szabados vitézeket, köztük a civis
1
U.
0.
130.
1.
^
U.
o.
327.
1.
'"^
in terris
Kálmán
I.
80-
nev
te.
laborant aliorum.
várröket,
hospites,
s
az ugyancsak szaba-
sicut slavi vei
ceteri extranei, qui
121
dos állapotú udvarnokükat vezetet, a
szolgáknak foglalkozásuk szerint való
zását, ezt
az egész
szolgarendszert
hanem
atyja találta ki,
frank tartományban
ezt
de
A
dunántúli
mindezt együtt találták a
zsupánokkal, várrökkel és dvorni-
szolgálatra szabadíthatott föl
civise,
István vagy
örökölték.
kokkal. Vitézt bármely földbirtokos szerezhetett vitézi
osztályo-
ily
nem Szent
már készen
a honfoglalók
grád-okkal, várakkal,
tót
munkaszer-
iidvornici néven. Ezt a
magának vagy
egyeseket szolgái
közül,
vagyis várre, és iidvarnoka eredetileg csak az Árpád-
családnak
ilyenekkel csak a fejedelem ispánja és nádor-
volt,
ispánja rendelkeztek, s egyházak és
a királytól
magánosok késbb
is
csak
kaphattak udvarnokot, vagy a saját szántószolgái-
el a királyi udvarnokokhoz hasonló szabados úrA királyság els századából való visszakövetkezte-
kat léptették
béresekké.
mert a szláv-frank eredet várispánsági rendszert
tés jogosult,
s a határozottan szláv
nem
teremthette meg,
eredet udvarnokságot magyar uralkodó
hanem csak
várrségeket, udvarnokokat, háza az egész országban a
tárnokokat (tavarnik)
maga hatalma
a várakat, stb.
Árpád
alá hajthassa, a saját
már Gyejcsa nagyfejedelem
birtokába vehesse úgy, hogy fiatal István
Hogy
átvehette.
és a
reájuk támaszkodhassanak nagy vallási és politikai
reformjukban
:
ezt
csak
maga Árpád
meg
tehette
a honfoglalás
hogy a zsupáni várör- és dvornik-, tavarnik-rendszert ersen megrendítette, nagyon elgyöngítette a honfoglalás és azért engedték át a törzsek aggodalom nélnagy
sikerei közepette. Lehet,
kül a nagyfejedelemnek, mint az elfoglalt föld korábbi fejedel-
mei örökösének. De
Gyejcsa korában
a várispánságok
már
udvarnokok már eléggé kiemelkednek a szolgaosztályok csoportjából mint szabados
elég
ersek
és Szent István idejében az
elem, a kiknek közvetlen ftisztje a nádorispán.
szolgatömegeit
nem
és osztályait
A
11. század
Szent István kora szerezte,
mintsem szaporította. De olyan középosztályt, amely a szabad magyarok és a rabszolgák közt mint harmadik társadalmi réteg „szolganépek" néven mert ez inkább szabadította
ket,
a köztörvények ótalma alatt „szabad" dijat,
latáért
lett
volna, csupán türelmi
bizonyos terményhányadot fizetve adóul és
élete
váltságáért
:
ilyen
szabad
földjei
haszná-
parasztokat
sem
:
122
Szent
Kálmán
és
István
sem
kora,
elttük valók
az
nem
ismertek.^ 5.
Alkotmány és törvényhozás. Az alkotmány tágabb a közhatalom
értelemben
fejének
közegeinek a társada-
és
lom egészéhez
s részeihez
tekintettel arra,
hogy a társadalom egésze vagy
jelenti,
f-
min
osztályai
hatalom gyakorlásában,
vesznek a törvényhozó
részt
a
való közjogi viszonyát
hogy
s
fhatalom miképpen korlátozza önmagát polgárai bizonyos jogainak
államhatalmi
mint a történelmi
Maga
elismerésével.
productuma, aztán
élet
törvényhozás
a
mint tényezje és
mint e tényez functiója jöhet figyelembe. Helyet foglal tehát a történelmi élet statikájában és dinamikájában
A római
korszak tartományi és városi népgyülései
tényezk, hanem
törvényhozó
igazi
megválasszák a
A
tehát
csak
saját tisztviseliket
az
s
valók,
arra
állami
nem hogy
tisztviselk
vagy panaszukat és óhajtásu-
iránt is kifejezhessék hálájukat, kat.
is.
municipiumokban és coloniákban, a legönállóbb városokban is lassankint elvesztette jelentisztviselválasztás a
tségét, mert a Azért a városi
szntek,
s
népgylések
csupán
Kr. u. a 2.
decurio-testület
a
leggazdagabbak,
a
tagjai
nem
terhes tisztségekre
t.
a
i.
igen akadt pályázó.
században már meg-
maradt meg, amelynek
senatori
census-osztályba
tartozók, továbbá a császári hivatalnokok^ a római lovagok, a kiszolgált
katonák
(veteranusok)
viselk és a város patrónusa,
ki
s állásuknál
szószólója
fogva a
volt a
tiszt-
városnak
Rómában.
A
kelták,
hunnok
és avarok,
adatunk.
A germánoknál még
dákok,
hozó gyléseirl
nincs
szlávok törvényott
is,
ahol királyok vannak, mint a keleti gótoknál, gepidáknál, lan-
gobárdoknál, a fhatalom tulajdonképpeni birtokosa a szaba-
dok összessége, a nép, mely gylését az egész pontosan fölismerhet idben, újholdkor vagy holdtöltekor tartotta meg ^
V- ö.
Hóman
B.
:
A
társadalmi osztályok Sz. István államában.
Békeíi-Emlékkönyv. 1912. 63—65. U.
a.
Az els
állami egyenes adó. Tört.
Szemle 1912, 161—184. 1. Századok 1913, 189—202, 396—397. 1. Erdélyi L. Az els állami egyenes adó elmélete. 1912. 65 1. Századok, 1913. :
281—289, 466—471.
1.
Tört.
Szemle 1913, 324-354-
1.
123
valamely síkságon, szent berekben vagy hegyen, fegyveresen, határozzon
hogy
háború
a
vagy
béke, választás és
A pap
szolgaszabadítás és fbenjáró vétségek ügyében.
véleményét,
a saját
vagy
nítették
gylés
s a
fegyverük
csen-
eladta az ügye-
det parancsolt, az elljáró fürst vagy király ket,
letétel,
tagjai zúgással helytele-
összeütésével
helyeselték
az indít-
ványt. Harmadfél századdal a gepidák letnése után az avarok
dunántúli területei frank Karoling és szláv uralom alá kerül-
A
tek.
a hadigyüléssel
frank király
hozás jogát.
A
végrehajtó
a király közegei,
tisztjei,
osztotta
a törvény-
a karhatalommal együtt
hatalmat
a grófok,
meg
comesek gyakorolták,
kik-
nek hatásköre több szomszédos hundertschaft, vagyis század-
összefügg egészére, a gaura, comitatusra terjedt ki. comesek vagy hozzájuk hasonló szláv zsupánok kormá-
kerület Ily
nyozták
fennhatóság
a frank
alatt álló
dunántúli
vidéket s
hajtották végre a törvényeket.
A magyarok gyléseirl, eltt nagyon császár
megbízható
kevés
elbeszélése
örökös
tanácsú
módon
paizsra emelték.
tásakor a hét
Konstantinos
a turkok a kazár
mint
nagyfejedelemnek,
gondolkozású
és
adatunk van.
khagán biztaúgy határoztak, hogy jobb lesz Árpádot
szerint
tására tanácskoztak s
megtenni
törvényhozásáról Szent István
stb.
Meg
Anonymus
is
atyját,
mert bölcs
választották
szerint
és kazár
Árpád megválasz-
fszemély vérével ersítette meg
a fejedelem-
választás föltételeiként öt pontban megállapított elhatározásait.
A késbb
elpusztult Szer falu vidékén,
a
mai Pusztaszernél
gylésen szedték rendbe, szerbe az új ország dolgát. Gyléseken ismerték el a magyar femberek Zulta és Taksony
tartott
örökösödését történetében
még (6.
f.)
atyjok életében.^
mondja
el,
Kézai a hunnokról szóló
hogy a Torda nembeli Kádár
Hogy az els fejedelemválasztás nem történt meg tanácskozás és föltételek nélkül, az bizonyos. De már a vérszerzdés öt pontjának tartalma nem egyéb, mint Anonymus kombinációja, történeti következte'
amelybe belejátszik a 12. századi fúri gylések, különösen az aradi véres gylés, s a kis 111. László megkoronázását megelz tanácskozások és esküvések hatása. Tört. Szemle 1914. márc. Erdélyi Anonymus korának társadalmi viszonyai. tése,
:
124
hadak közös bírája, akinek ítéletétl a községhez nemzethez, a szabadok gyléséhez lehetett (communítas) fölebbezni, mely a szertelen ítéletet megsemmisíthette, a hibás volt
a
—
—
„Mert sértetlenül meg-
kapitányt és bírót letehette bármikor. tartották a
hunnok vagy magyarok közt Taksony fiának Gyejcsa
vezérnek
idejéig
a várakban
ezen
szóval
.
.
s
.
a hírnökök
hadba a magyarokat: hogy ezen és ezen a napon
hívták össze
magyar nép szava,
és a
Isten
szokást
azt a törvényes
mindenki tartozik fegyveresen megjelenni pontosan ezen és ezen a helyen, hogy meghallja a közösség tanácskozását és Aki pedig a határozatot
parancsát. zolni
nem
megvetette s magát iga-
tudta, az olyant a szittya törvény késsel kettévágatta
vagy kétségbeejt sorsnak
tétette
ki
(számzte) vagy a közös-
ség szolgaságába taszította."
Az els nagy fejedelemválasztás eltt
malom
volt a
magyaroknál
az egyes
pedig oligarchikus törzs-szövetség
kabarok
csatlakozása után nyolc
érvény
fbírói
törzseken belül, kifelé
állott
fönn, a hét, majd a
törzs között, a
közös had-
amikor a törzsfnökök fölváltva vagy ideig-
vezetés esetére, lenes
patriarchális törzsf-
végrehajtó
örökl monarchiává
gyakorolták
alapján
választás
hatalmat.
A
a
nagyfejedelem
fvezéri
és
választásával
alakult át a törzs-szövetség, korlátozva a
törzsfknek oligarchiájától és a fegyveres szabadok hadigyülésétl.
Ezt
az
alkotmányos
István az újjászervezett
narchiává
csupán a
tanácsot ismerve
Szent
hadígyüléseít,
s
helyökbe
ispánokból és fpapokból álló
ftisztekbl, el
és
várrhadra támaszkodva absolut mo-
a szabadok
hatalmát, királyi
Gyejcsa
megszüntetve az egész törzs-szervezetet,
fejlesztette,
a törzsfk
monarchiát
törvényhozó
testületül,
amely már jobban
függött a fejedelmi hatalomtól. 6.
Hitélet és szellemi
mveldés. A
keltáknál Britan-
niában és Galliában a druida papok vallása és tudása uralkodott; de alig
hitéletökrl, valamint
a
dákokéról
is
van valami adat. Pedig a római hódítók vallási dolgok-
ban nem is
pannóniai
voltak nagyon
elhanyagolták
si
isteneik tiszteletét.
tus császár példája, ki
már odahaza Mindazonáltal Augus-
követeldzk, hiszen
a régi istenek
kultuszát pártfogásába
:
125
vette,
maga
továbbá
vallása
hivatalos
az Augustus-imádás
arra
jómódú
egyes
késztetett
és a római állam provinciális
embereket, hogy e vallás iránt tanúsított áldozataikkal, foga-
dalmi emlékeikkel Ily
módon
si pannóniai
az
kormány
a római
keressék
is
kedvezéseit.
dáciai istenek az emlékeken
és
nagyon háttérbe szorultak s csak néhánynak a nevét rizték meg a feliratok: Daciában Sarmandus, Acvinus, Pannoniában Marmogius, Grannus, Aequorna stb. nevét. Még legjobban áldoztak azoknak a római isteneknek, akiktl a gazdálkodók s más emberek a természeti csapások elhárítását vagy az áldást remélték (Silvanus, Liber, Fortuna, Nemesis, Victoria, Aesculapius stb.).
Majd az
istenek istenének (Pantheus) s a keleti
titokzatos istenségeknek tisztelete terjedt
lichenus, Mithras), mintha
már nem
temes
vallást kerestek volna.
temes
jellegét,
nemzeti,
is
Serapis,
(Isis,
el
Do-
hanem egye-
Leghatározottabban vallotta egye-
egész világra szóló küldetését a kereszténység,
mely három századon
tömérdek vértanujával igazolta erejét. A római gyarmatosok bizonyára meghonosították városaikban Pannónia és Dacia területén is a római rendszer, iskolázást.
Erre
át
hatással volt
a görög iskola, amelynek esz-,
menye a „kalokagathia", szép testben a szép lélek. Aristoteles nyomán Nero császár nevelje Seneca az „orbis doctrinae''-í, a tanulni valók
(septem artes rhetorica,
melyeket
Gram canit,
sorolja föl
liberales)
—
musica,
aztán
encyclopaediát a
körét, az
versbe
grammatica,
geometria,
arithmetica,
szedve
:
így
véstek
Rhe verba Ar numerát, Geo ponderat, As colit loquiíur,
Dia
vera
hét ügyességben
docet,
dialectica,
astronomia, a
az emlékezetbe
—
colorat; astra.
A
Mus
római
nevelés gyakorlatiasságra törekedett, a mit Seneca így fejezett ki
:
„Nos
vitae discimus".
A görög
idealista volt s a szépér-
zéket akarta nevelni, a római pedig a gyakorlati embert, a „vir
bonus"-t, a a
kötelességérz
és teljesít
jó polgárt
tette
meg
nevelés, iskolázás eszményévé.
Legalsófokú iskolák voltak a lák több utca,
„három
triviális iskolák,
út" találkozásánál.
tanulták
Itt
gyermekek az olvasást szótagolva,
sillabizálva
az Írást viasszal bevont fatáblán
hegyes
magánisko-
;
itt
meg
a
gyakorolták
stílussal,
amelynek
126
lapos végével az elhibázott vagy fölöslegessé vált irást a viasz-
ban elsimithatták
;
itt
ismerték
az abacuson.
újjakon és
Balkézen
a számolás elemeit a kéz-
számolták az
jobbkézen a százasokat, ezreseket.
tízeseket,
rendszere miatt a
irás
meg
nyitésükre
A
egyeseket,
római szám-
számmveletek nehézkesek. Megkönyabacus, a
szolgált az
számoló
tábla,
melyen
hét
sor karika úgy volt a középen szétválasztva, hogy a középen
négy karika mozoghatott
alul
egy karika volt és ötannyit
föl
ért,
és
le,
a középen felül pedig
mint alul egy karika.
A
hét
mindegyike jobbról balra menve mindig tizszer magasabb érték, mint a jobboldali szomszédos sor, benne tehát sor
már a
tizes
karikák a tábla alsó és fels szélére
eltt a
számoláskor
—
Az
számrendszer helyi értéke érvényesült. Számolás
vannak húzva,
pedig a középre húzták a szükséges. karikákat.
olvasás, írás és számolás mellett beemlézték a tizenkét-
táblás törvényt.
A
tanitó
neve
litterator.
Középfokú volt a litíeratus vagy grammaticus iskolája. Költi, majd prózai munkák olvasása közben gyakorolták a kell hangsúlyozást. Az olvasott részek alapján stílusgyakorértelmezés következett. Legismertebb lat, fogalmazás, tárgyi tankönyv volt Donatus római grammaticusnak a 4. század közepén irt „Ars grammatica" c. munkája, rövidebb kidolgozásban a tanulók részére (Ars minor) s bvebben a tanitók számára (A. maior). Még jobb volt Priscianus konstantinágrammaticusnak a 6. század közepén irt „Institutio de arte grammatica" c. munkája 16 könyvben mint „volumen maius" és további két könyvben mint „volumen minus". polyi
Havi versenyek, vitatkozások, másrészt bot és korbács fokozták a
szorgalmat. Grammaticus
iskolák
adták
meg
az álta-
lános mveltséget.
Fiskolák voltak a rhetori, jogi és orvosi iskolák. A szónoki mvészetbe görög rhetorok kezdték beavatni a római ifjakat, kik Athénba is elmentek híresebb mesterek hallgatására.
Itt
gyakorolták az emlékezetet a beszédek betanulásával,
gyakorolták a hangos, értelmes eladást a mintabeszédek
el-
szavalásával, s rögtönz, vitázó ügyességet igyekeztek elsajátítani a
dialecticából.
A
rhetori iskolát végzett
ember a „homo
127
elegáns".
A
jogi
fiskolára
úgy tódultak az
ifjak
Rómába,
hogy 370-töl kezdve a provinciális ifjú csak helytartói engedéllyel mehetett oda jogra, ha atyja biztosítani tudta ellátását. Hatóságilag korlátozva voltak a fiskolai hallgatók a színházlátogatásban,
s
kihágások
nevezetes iskolák a provinciák
fbb
Az állam kedvezményekkel grammaticusok már Július Caesar gárjogot nyertek.
A
gálathoz kötötte.
Nagy Konstantin
és orvosok részére
városaiban
tüntette
ki
tanítás után
A régi s
idézzék,
A
vizs-
biztosított,
ket
s
hogy
hogy városi ne
terhelje,
fizetésöket idején
grammaticus és Konstantinápolyban huszévi érdemes
évi rendelet
Rómában vagy
rhetor
tanítókat.
a grammaticusok, rhetorok
oly kiváltságokat
Egy 425.
a
Marcus Aurelius
birtokuktól ne fizessenek adót, beszállásolás
megkapják.
is.
korától kezdve római pol-
tanítók képesítését
közönséges bírák meg ne
ket. Voltak
hazaküldték
esetén
szerint a
comes-rangot nyer.
római uralommal
megsznnek
pogányos szellemök miatt
a rhetori iskolák, mert
a kereszténység
nem támogatta
mert már Tertullián (4- 240 kör.) szrszálhasogatóknak ismerte
ket. Mindazonáltal Szent Ágoston (+ 430)
mveltségnek fejleszt
s
más egyházi
írók
tudományos értékét. A keresztény nevelés ideálja a jó keresztény, ki megadta Istennek, ami az istené, s a császárnak, ami a császáré. Hogy a megtértek öntudatos keresztények legyenek, 200 táján szervezték a katechumenek iskoláját. A hitoktatók számára vezérkönyvül írta Szent Ágoston „De catechízandis rudibus" c. munkáját. A katechumenek tanítója a hitközségi pap volt, s az iskolájából alakult ki a plébániai iskola. A papság kimvelésérl a katechetikai iskolák gondoskodtak, amelyek közt leghíresebbek voltak az antiochiaí, alexandriai, stb. amelyekben elismerték a régi
és
a bölcseletet, szónoklást, szentírást, hittudományt tanították.
Egy századdal Szent Ágoston, Szent Jeromos kora után ad regulát Szent Benedek Montecassino monostorának (529) Nyugateurópa összes szerzeteseire. Ez a regula a szertartáskönyveken kívül egyéb könyveket is, egész kis könyvtárt föltételez a monostorban és elrendeli közös és innen elterjed hatása
étkezések alkalmával az olvasást.
A
szüleiktl Isten szolgálatára
128
fölajánlott fiúk (pueri oblati) tanítása
ben szükségessé
monostori iskola
a
tette
már Szent Benedek
idejé-
szervezését. Ezt a
magas fokra emelte Cassiodorius, Nagy Theoderich keletigót király fembere, konzul, majd utódai alatt testörfönök, ki 540 táján, tehát három évvel Szent Benedek mindjárt
szervezést
halála eltt a régi Sybaris vidékén, Scyllaciumban megalapí-
Vívarium
totta
nev
ennek életét még harminc kik Szent Benedek regulája szerint
monostorát
évig vezette. Szerzeteseit,
s
szabad mvészetre. Méltán nevezték
mveltség
A tioi,
sét,
atyjának,
okta-
és quadrivium egész körére, a hét
tást kiterjesztette a trivium
kori
A monostori
az ókori írók másolására buzdította.
éltek,
ki
el
Cassiodoriust a közép-
tankönyveket
montecassinoi alapítással egy
is
idben
irt.
az 529. évi veson-
besangoni zsinat elrendelte a plébániai iskolák szervezé-
hogy
olyképpen,
ket
ifjakat s tanítsák
plébánosok vegyenek
a
maguk
mellé
énekre, zsoltározásra, írásra és olvasásra,
az istentiszteletben való segédkezésre.
A
plébániai
iskolák
is
neveltek így papokat, de ez a nevelés sokszor alacsony szín-
vonalon
maradt.
Nagy Szent Gergely pápa,
szintén
bencés,
604-ben szervezte a római énekiskolát, schola cantorum-ot, a papi énektanítás fejlesztésére.
A következ században
létrejött
a
kanonok-iskola. Megalapítója Szent Chrodegang, Martell Károly és Kis
Pippin
minisztere, metzi
vonult az államügyektl
püspök,
ki
755-ben vissza-
papságának reformálásához fogott (+ 766). Szent Ágoston és Szent Benedek szabályai szerint az egyházi kánonoknak, törvényeknek megfelel közös életmódot (vita canonica) rendelt el papjainak, kiket aztán kanonokoknak neveztek el. Nekik is voltak oblatusaik és ezek számára iskolájuk, mint a bencéseknek. s
Nagy Károly császár Augustus alapította a schola Palatina-i, a
példájára udvarában
melynek
tanítóiul
meg-
kora híres
embereit, Paulus Diaconust, Péter grammaticust, Alcuínt, stb. hívta
meg.
tikus
módszerrel tanították. Nagy Károly és femberei meg-
Itt
megjelentek
zásokban,
a triviális és quadrívíalís iskolák tárgyait kateche-
ezen udvari
még
pedig,
álneveken vitatkoztak,
iskolában
és résztvettek a vitatko-
hogy ez fesztelenebbül történhessen, pl.
a
császár
Dávid
nevét
vette
föl.
129
Ugyan
sürgette a plébániai iskolázást s elmozdította a
monospüspökök
és kanonoki iskolák felvirágzását. Sürgette,
hogy a évenkint vizsgálják meg papjaik tanultságát, mikor megjelen-
tori
nek nála tanitásra, zsinatra. Mivel a monostori és kanonoki oblatusok fegyelmét
fél-
kívülrl bejáró tanulók hatásától, azért Jámbor Lajos
tették a
idejében elrendelték a bels egyházi iskolák mellett
küls
iskolák
Az oblatusok, mint szüleiktl Istennek ajánlott kiskorúak, szerzetes, illetleg kanonok-módra nevelkedtek és a tehetségesebbek tanultak. Iparkodtak távol tartani tlük mindent, a mi rendes neveljük hatását zavarhatta volna. A küls iskola
felállítását.
tanulói részint bejárók, részint együttlakók, konviktorok voltak.
A jobbmóduak
a mit alapítványok is
ket
a
fizettek,
szegények
elsegítettek.
ingyen
kaptak
ellátást,
Az alapítványos
intézete-
tömegesebben keresték a diákok.^ Ilyen
iskolaügy
volt az
elnyúlt Pannoniáig.
Itt
a
a
frank
birodalomban, amely
magyar honfoglalás eltt leginkább
a salzburgi érsek bencései és kanonokjai hatottak a kultusz és kultúra terén.
Az
iskolázásuk,
irodalmuk és
müvészeíök
érvényesült a Sala folyó szigeti várában, Mosaburgban, az öt régi bazilika városában,
Pécsett, stb.
székhelyén bencés monostorban ros kapcsolatban állott
s
ebbl
Maga
lakott, a
a salzburgi érsek
bencésekkel sokszo-
megérthetjük, hogy a mosa-
burgi Szent Adrián-egyház, a melyet az érsek szentelt a
fel
(850),
következ századi oklevelekben, a német császárok jogfenn-
tartó s a
érsekség
salzburgi
okleveleiben mint
ban nem jelenti dozások idején
pannóniai birtokait
megersít
bencés apátság van emlegetve, ami azon-
azt,
hogy a
zalavári apátság a
fönnáll. Bizonyára
magyar kalan-
elpusztultak az egyházak,
magyarok bevonulása, letelepedése idején. A kereszténység ugyan nem sznt meg Pannoniában, de nyilvános istentisztelete megsznt, s Piligrím passaui püspök római jelentése 974-ben a német monostorok és iskoláik a morvák betörései
^
stb.
1.
A
Békefi
s a
Rémig egyetemi eladásai, továbbá Századok
népoktatás története Magyarországon l540-íg 1906.
talani iskolák története
Magyarországon 1540-íg. 1910.
1895, 213. 6.
3— 13v
1. 1.
A
káp-
-
130
király és
Gyejcsa magyar nagyfejedelem békeszerzdésének
s
az ö hitterjesztinek tudja be, hogy a pannóniai keresztények,
foglyok
immár akadály
nélkül viszik gyermekeiket keresztvizre.
Ez tehát elbb akadályokba ütközött.
Az smagyar vallásnak és istentiszteletnek az arab földrajzirók azon adatán kivül, hogy a madsarok tözimádók, egyéb történeti emlékei késbbi idkbl maradtak reánk, de azért megbizhatók. A legrégibb adat Szent István törvényében
hogy hamuban faciunt
szoktak jósolni
is
cinere et his similibus.
in
utentes
(sortilegío II.
32.)
ról,
tiltja
(I.
Anonymus többször
22).
megkülönböztetve
equo pinguissimo magnum az elhunyt kísérte a
hacsak
(16
le
nemes lovag
templomba,
valamelyik
ott
:
aldamas
keresztény alakot
more paganismo occiso Talán az si
fecerunt).
abban a szokásban, hogy
paripája, miután ura koporsóját el-
a templom, az egyház tulajdona
rokon
lépett a lóval együtt való tal
emlit,
mely az áldomás után követA nagy áldomásra pogány hitök szerint
a magyarok jó kövér lovat öltek
öltött
beszél áldozat-
ezt a lakomától,
kezett (convivium 13.)
lóáldozat
ut
.
pogány
magyarul aldamas néven
a melyet latinul victima,
.
Szent László tör-
vénye a kutaknál, forrásoknál, fáknál, köveknél történ áldozatokat
.
az,
nem
ki
váltotta.^
si temetkezés
lett,
Ez a
lóáldozat
A
lóáldozat-
helyébe.
rokon kultusz jelentkezik a pogány magyarok esküjérl fönn-
maradt azon adatban, amely szerint a honfoglalás vége a bajorokkal való szerzdés
alkalmával
kettévágott
felé
farkasra
vagy kutyára esküdtek. Imádságaik maradványait rzik a ráolvasások, a 16. századi
Bornemisszánál ez
dom elször: ennek oszoljon, romoljon,
a
„Föld, édesanya
torkába
ers
alatt
század közepén
'
2
te
a
neked mon-
torokgyik ereszkedett..
.
és javasasszonyok istentisztelete, varázs-
jóslásai a honfoglalás után
sek hatása
!
pl.
benne meg ne maradhasson."
A magyar táltosok lata,
:
min
kezdték
kezdd
keresztény érintkezé-
hitelöket veszteni.
bekövetkezett vereségek
Békésmegyei Oklevéltár Honfoglalás kútfi 326.
I. 1-
33-
1.
1383.
Különösen a
és a
10.
kalandozások
131
közben sokszor
látott
nyugateurópai keresztény kultúra, a haza-
hsi
hurcolt keresztény foglyok
erényei és fölemel elvei, taní-
amelyek leginkább a sors nehéz
tásai,
közben szoktak jelentkezni,
kellett,
fordulatai, csapásai
hogy a magyarokban si
hitök iránt kétségeket, istentiszteletükben
lanyhulást,
lenséget idézzenek el. Gyejcsa nagyfejedelem példája és
akarata a hozzá közelebb állók nagy tömegét
maga
ténységbe, noha
még
vitte át a
kedvet-
kemény keresz-
a nagyfejedelem ugyancsak politikából
megengedte magának azt a fényzést, hogy az si isteneknek is áldozzon, mivelhogy úgymond „elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy ezt megtehesse." Ez megkeresztelése után
is
a politikából való ingadozás, a
meggyzdés,
hit nélküli
lanyha
kereszténység feltnt Szent Adalbertnek. Csak Gyejcsa fiának
ers keresztény hite és buzgó példája adott igazi lendületet az si hitbl való nemes fölemelkedésnek. kz smagyar szellemi mveldés kifejezi és tényezi voltak a valláson kivül maga a nyelv, a költészet, a mvészet s az si nevelés. Ez utóbbi kezdetleges viszonyok közt is megvan a családban és a hadban. Már a gyermekek megtanulják Istvánnak
utánozni szüleiket s a nagyobbak, a harcosok szokásait. Müveit rabszolgáiktól egyes
séget
is
elkelbb
fiuk
még
esetleg diákos
mvelt-
szerezhettek. Mindenesetre jól kellett nevelni, edzeni,
fegyelmezni a
harcosokat,
mert Leo
császár szerint munkát
és fáradalmat magasztosán elvisel a türk, tri az get és a fagylaló
hideget,
éget mele-
tud nélkülözni, hadirendet tartani
(45, 47.).
Az összehasonlító nyelvtudomány teljes határozottsággal megállapította, hogy a magyar nyelv finn-urali nyelv, tagja annak a nyelvcsaládnak, amelynek többi él tagjai a vogul, osztyák, zrjén, votják,
cseremisz,
rokonság hangoztatása
az
újkor
mordvin, finn és lapp. E elején
jelentkezett
elször
Miechov András krakkói kanonok és orvosnak „Két Sarmatia"ról szóló kis munkájában (1517), mely kimondja, hogy az uralvidéki jugorok {^- ugorok = vogulok és osztjákok) nyelve rokon a magyarral. E sejtést a 19. század vége tudományos
meggyzdéssé
I
A
nyelvrokonság bizonyítékai az alaklani egyezések (képzk és ragok egyezése) és a szóegyezéfokozta.
9'
132
sek.
Abban
a folytonos változásban, amelyet a nyelv életének
szokás nevezni, szabályosság uralkodik. Egy nyelven belül az
azonos környezetben lev hangok egyformán változnak s ettl csak az analógia s más nyelvjárás vagy nyelv hatása alatt
hogy a magyar szókezd / hangnak a rokon nyelvekben p felel meg, pl. fél pel, f pe mélyhangú szavak kezd /z-jának k és eh, pl. hal kai, kala, chul stb. Alaktani egyezés van pl. a magyar kel, kelt és a történik eltérés. így hangtani egyezés az,
—
—
—
;
vogul
az osztják
kelt,
kel,
kii, kilt
között. Szóegyezések
akkor
srégi fogalmak nevében mutatkozik egyezés. Ilyenek a számnevek, az emberi
bizonyítják a nyelvek eredeti rokonságát, ha
testrészek, családtagok, természeti jelenségek és tárgyak nevei,
a kezdetleges cselekvéseket jelent igék, stb. Ellenben az elbbre-
mveltség
haladott
szavai többnyire jövevény szók, vagy új kép-
zések és összetételek.
A legsibb magyar számnevekkel
nok a vogülban
:
szét (hét), nyol
van, száz).
mond az leg nem
—A
;
ezek
ket,
churem,
nyele (négy),
et,
rokochat,
chúsz, etpen, chatpen, szát (húsz, ötven, hattörök-tatár nyelvekkel való rokonitásnak ellene
a hangtani sajátság, hogy e nyelvcsaládban eredetivolt a
szavak elején
/,
r,
;2
és v hang, ami a
magyar
s a finn-urali
nyelvekben elég gyakori. Az alaktanból elég any-
nyit említeni,
hogy a magyarban 38 oly egyszer képz van,
amely a finn-urali alapnyelvben is megvolt már és 4 olyan, a mely a magyar-vogul-osztják nyelvegység korából való; ennek ellenében a török-tatár nyelvcsaládban mindössze három
egyszer képzt lehet kimutatni, amely magyar képzkkel legalább látszólag egyez, csakhogy e háromnak is kétségtelen megfeleli vannak a finnugorságban. Azt a föltevést, mintha az eredetileg török fajta magyar nyelv késbb elfinnugorosodott volna, ellene mond az a tény, hogy a számnevekben, az emberi test neveiben a magyar és török közt nagy az idegenség, itt tehát a föltételezett eredeti rokonságból semmi sem maradt volna, csak a fejlettebb kulturviszonyokat jelz ilyen szavak teve, ökör, sajt, búza, bor, sepr, gyékény, gyszü, gyr, szatócs, tükör, tanú, tor, gyász, er, érdem, stb. oly
:
A
bl
finnugor alapnyelv nyelvjárásokra volt oszolva,
fejldtek
ki
eltávolodásuk után
a külön nyelvek.
s
ezek-
A ma-
133
gyár, vogul és osztják nyelvjárást beszélk legtovább maradtak együtt, azért
legrokonabb
a finnugor nyelv
családnak az
nyelvkincsben
nyelvük, s
a
e
három
kétségtelen
ugor ága. A finnugor közös nyomai vannak az indogermúnok-
kal való közös érintkezésnek, s ezek befolyással voltak
désükre.
gyér
A magyar
a
való különválás után tovább
De
magyarok a vogul-osztjákoktól is
érintkezésben voltak árja tör-
sokkal nagyobb hatással volt a magyarok
ldésére és nép, mely
mvel-
nyoma maradt, ámbár nagyon
nyelvben
nyoma annak, hogy
zsekkel.
nyelvére
nyeiv
mve-
földmvel és állattenyészt török velk, st részben bele is olvadt a
egy
együttlakott
sokkal nagyobb számú
finnugor magyarságba
(100—450?). Ennek a nyelvébl kétszáznál több szó honosodott meg a magyarban még a honfoglalás eltt. Más török átvételek már
késbb telepedett kun, beseny s oszmán-török nyelvekbl valók, még pedig az utóbbiak egy része délszláv közve-
a
Ezektl a jövevényszavaktól külön kell választani valami harminc oly szót és szóelemet, amelyek közösek a finnugor, magyar, másrészt a török-tatár, mongol, mandsu-tunguz és szamojéd nyelvekben, s így e nyelvek és az összes u. n.
titéssel.
srokonságának
uralaltáji nyelvcsaládok
A mveltségbeli tükrözdik. Az
haladás jórészt
bizonyítékai. a
jövevényszavakban
mveltségi tárgyakkal és fogalmakkal való megismerkedés alkalmával rendesen meghonosodik az illet tárgyak és fogalmak neve is. De mivel megtörténik, hogy idegen szavakat szükség nélkül is átvesznek a nyelvek s a
saját
új
si szavukat
elvesztik, azért
a
jövevényszavak az eset-
ben szolgálhatnak alapul mveltségtörténeti következtetésekre,
€gy új mveltségi kör hatásának fölvételére, ha a megfelel jövevényszavak csoportosan honosodnak meg.^
Az vagy
„/r"
„rovás"
ismerete.
fogalmakat
elvont
elme, ész,
ért,
seink
kifejez
gondol,
régibb a szláv hatásnál az „irás"
itél,
ily
fogalmi szavaik:
ügyel.
körét
jellemzik
bölcs, lélek,
Szóbségükre
vall
az
érez,
a rokon
Szinnyei József: A magyarság eredete, nyelve és honfoglalásmveltsége. (Csánki: Árpád és az Árpádok. 19—42 1.) '
kori
török szó, s
134
szavaknak
hanyag,
változatossága:
ily
lusta,
renyhe,
rest„
tunya.
Az irodalmi érzelmi és
század
hsi
a
közepén
Priskos
rhétor
Hiszen már az ötödik
maga
látta
és
leirta,
hogy
lakomáján fáklyagyujtáskor megjelent két
dalnok, kik megénekelték Attila
formán
lantosok, regösök vallásos^
dalai, énekei pótolták.
udvarában,
Attila
mveltséget
gyzelmeit és hadi
erényeit.
magyar fejedelmek és elkelk udvais. Anonymus és krónikáink századok múlva is látják még az si énekmondók ivadékait, kik énekeket szerzének a hét „magyer"-rl, t. i. a hét fszemélyrl, a honfoglaló törzsfnökökrl, dicsséges harcaikról, a hon megszerzésérl, de megénekelték a nagy vereséget is, amelybl csak hét magyar menekült meg. St nemcsak a hivatásos énekmondók tudtak dalolni, hanem Sanct Gallenben „miután a bortól nekihevültek, mindnyájan iszonyúan kiabálának isteneikhez"; utóbb meg a keresztény pap és szerzetes énekére a magyarok összecsdültek „s kitör kedvvel táncoltak és daloltak fnökeik eltt." Ily
lehetett ez a
rában, lakomáin
A" hivatásos
dalnokokat, kik
magyar pogány
a
világ
kultuszát ápolták. Szent István a keresztény hitterjesztés érde-
kében felügyelet alá Lázár-rend felügyelete fogta ket.
Ily
módon
helyezte, alá, s
ámbár nem a késbbi Szent
helyhez kötötte, udvari szolgálatra
aztán a
regösök dalaiban
pogány és
A máig fennmaradt
keresztény motívumok összekeveredtek.
dunántúli népi regölés az udvari regösök korlátozott szokásait vette át és utánozta.
E szokásokban megmaradt
énekmondó sámán papok, varázs-dobjának, jának,
táltosok
varázsló
dobverbl támadt csörgs
varázsigéinek,
„ördög"
voltának
csony, újév táján, a január kalendáiból
magyar
mvészetének,, és
emléke.
Mithra-kultusz maradványaként emlegetnek e
a
láncos bot-
Az srégi
regösök
kará-
ered kolendák
alkal-
felhben keletkez, fényes nagy utón leszálló s az srégi téli napfordulati ünnep csillagászati vizöntjének megfelelen vízállásban, sebes folyóvízben gázoló csodafiúszarvast. Sámánokra emlékeztet módon jósolnak a vendéglátó gazdának btermést s varázsolták egymásnak az mával,
nagy
fekete
135
„összeregölt" párokat. Az ének szakaszainak végén a dobbal,
sámán
láncos bottal épp oly pokoli lármát csaptak, mint ázsiai rokonaik, akik ezzel az isteni rémülést, vagyis
a
E lármában harsogják
önkívületet idézik el.
szellemlátó
még ma
el
meg-
a refrainül alkalmazott értelmetlen, de nyelvtörténetileg
fejthet varázsigét, a melynek változaía
„Hej regülejtem
:
is
(hej,
hogy „hej, ének, bvölöm!"^ Valamint smagyar hagyományokat riznek a regölések, úgy si Írásmód maradt fönn a lovasokban, s si mvészet a magyar ornamentikában. Az irás legsibb módja a képirás az egyiptomi hieroglifekben és a szumer babiloni ékirásban. Ezeknek egyszerregö, rejtem)!" azt jelenti,
sített
vonalaiból eredetileg fapálcákra róva
rovásírás.
A
rovás technikájából
a feniciai
jött létre
hogy a
sajátosságok,
folyó
vonalak eredetileg merev egyenes bevágások a fapálca rostjaira
merleges
nem
voltak elegendk, készültek utóbb
és ferde irányban, s csak mert az
vonalú jegyek
bített
is
;
hogy
e
tört és
jegyek
ily
némileg gör-
egyenl magasak
jegyek
s
hogy jobbról balra haladnak. Ugyanezen technikából támadt a jobbról kiinduló s kígyózó
haladó
jára
„barázdoló
vonalban
bústrophédon,
a
irás",
rövid henger vagy hasáb forgatása
sorok
folytán
visszafordítása
Az
által.
így
rovásos
a
fölfordított
aramaeus sorvezeíése, a mely
keletkezett
Írásnak állandóan jobbról-balra
mód-
„ökörszántás"
haladó
a
sémi
éppen nehézkessége miatt a magánhangzókat kihagyja s a mássalhangzós szótagírást alkalmazza. A könnyebb kezelés ecset vagy nádtoll és festék, tinta feltalálása, használata a peiasg-görög és etrusk-ital népeknél létrehozta az így már jobban kézügybe es, balról-jobbra haladó sorvezetést göm-
bölybb betkkel, magánhangzókkal, és
mindenütt
a gyorsabb
cursiv
nehézkesebb rovásírást. A török
meg
a rovásírást
:
írást,
fajta
létrehozta
mely
itt
is
kiszorította
a
népek kétfell
kapták
az aramaeusoktól átvették a keleti ótörökök,
Sebestyén Gyula magy. irodalom története. '
végi
s
:
A pogánykori I.
1906.
költészet emlékei.
35—56.
regösök (Magyar Népköltési Gyjtemény
1.)
U.
a.
(Beöthy
:
A
Regös énekek, A
IV. és V. kötete.).
'
136
a görögöktl pedig azok a nyugati ótörök Kr. utáni
1.
tnnek
század végén
Ez idtájban vették
át a
keleti
görög-latin forrásból a rúna
törzsek, a
már
vegyült
Európa keleti szélein. germánok is ugyanazon tájon
nev
rovásirás
akiknek
hatalmas
azon
uralkodóitól a 7
Orkhon
folyók közt.' Ezen középtörök kevert
rovásirás,
meg
törököknél,
kbe
századból sok
8.
az
áll
keleti
kiirásával össze-
rovott felirat maradt fönn napjainkig
közelebb
A
mássalhangzós
ujgur
altáji
—
titkát
a
magánhangzók
a 6. század eltt
a
föl
és nyugoti török törzsek kétféle rovásirása szótagírással és másrészt a
kik
és Jeniszei
mely
mégis
a nyugati törökök görögös rovásírásához, maradt
az erdélyi székelyeknél az újkor
elejéig'-.
A
rováspálcákra
betket szoktak metszeni. A magyarságnál csak a szám- és tulajdonjegyrovásnak maradtak nyomai egészen a mi korunkig a pásztoroknál, favágóknál, sóbányászoknál, kfaragóknál, mig a betüirás dolgában számjegyeket
E
és
Írásjegyeket,
megfejti
dán
Thomsen
orosz
Radloff
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásirás. Budapest 1909. 273—275, 289—292. 1- A magyarországi krónikák talán 1221
tájától,
^
feliratok
a
az
és
(1893—1896.). 2
legkésbb
Kézai
krónikájától
kezdve
emlegetik
a
székelyek
14, 28,
külön
Írását úgy, mintha az oláhok betit használnák. Legelször Thuróczinak 1488-ban megjelent krónikája mondja meg világosan, hogy itt nem irt,
hanem fapálcákra
Hasonlóan beszélnek róla Bonfini, Oláh Miklós, Verancsics Antal és Szamosi István idejökben a székelyek még fapál(1593), kik megmondják, hogy az cákra rótták írásjegyeiket. De Telegdi Jánosnak i598-ban Baranyai Decsi János „székely-vásárhelyi" tanár ajánlólevelével kezdd becses munkája, a hires „Rudimenta priscae Hunnorum linguae", már nem igazi székely rovásokból merítette ismereteit, azért nem is értette meg pontosan ezen írás titkát. Nagy érdeme, hogy a székely betürovás öszszes 32 jegyét megmentette s értelmüket följegyezte. Ö mégis élhagyo-
mány tanújának
metszett, rótt scytha írásról
tekinthet, valamint a
van szó.
hagyományos rovásirás gyakor-
latának utolsó emlékei az iparosoktól rovott csikszentmiklósi oratoriumi
I501-bl és a deákos tanultságú iparostól festett énlakai unitárius templomi felirat 1668-ból. Minden egyéb 17-18- századi irott emlékünk a székely rovásírásról csak irodalmi közvetités-számba megy, mert Telegdi Rudimentájának hibás másolata alapján készült. L. Sebestyén felirat
id.
m. 187, 228—233, 269.
1.
137
a
már
magyarság
áttért a
ven a
latin
kezdetén
fölvételének
A „bet" név ótörök eredet
irásra.
annyi mint
bitig"
„biti,
kereszténység
a
nyel-
e
s
Ellenben a „rovás,
„irni, irás".
ravás" szavunk eredeti rokonságát a finn, stb. nyelvben találjuk
meg
=
(rakó, genitivusa ravon
A
hasítás).
székely-csángó
kétsoros rovás sajátságai legjobban egyeznek
osztjákok kétsoros rovásaival, s hasonló altáji
nyelvterleteken kivl
alatt álló
vogulok
jelenségek az
vagy
páros
ural-
magyar befolyás
a
még pedig
is,
a magyaroktól vették
lenrzésére
kaj-horvát, vend, tót
hazai,
szokása
és
hanem a szomszéd
módon, hogy ezek kétségtelenül
oly
elszámolások nyilvántartására,
át az
el-
amelynek neve és ócseh nyelven „rovás", ruthénl „ravas",
alkalmas
fölötte
számrovás
hasított
„rovás" neve megvan nemcsak a
népies
eljárást,
szerb és bolgár nyelven „rabos", újgörögül „rabasi
kalandozó
a vándorló, honfoglaló és
rovásokkal tarthatta számon a kezdetleges adókat
;
foglyait,
=
ravasi",
„rabisch, rabusch".
oláhul „rebus, revas", délnémet nyelven
Már
és
nemzetiségek körében sem fordulnak el. Ellenben
az egyszer és népeknél
még
sehol,
a
magyarság szám-
rabszolgáit,
marháit
s
másrészt tulajdonjegyeit rárótta nyilaira,
hogy mindenki fölismerhesse a nyilától elejtett vadat és sorsvetésnél, föld- vagy legelosztásnál nyilat húzhassanak.^ A díszítmvészet, az ornamentika általában a természet utánzásával az állat- és növényvilágból veszi
vumait, de rendszerint annyira stilizálva, szabályos
arányos mértani alakokkal annyira vegyítve, mintára alig lehet ráismerni. azokat válogatja tést,
hatást
ki,
A
is
rész-
és
hogy az
természeti tárgyakból
eredeti is
amelyekhez a hagyomány eszmét,
fz, amelyeket nemcsak
st bvös szeri
motí-
elemeit,
szeret
használni.
fleg jelen-
hanem jelképi, Az smagyarok orna-
díszül,
o. 100, 103, 122—124, 272. 1. A kés és rovás a magyar kökiegészít számoló eszköze. A tized- és adószed egymást zépkornak kerületeket „kés"-eknek nevezték, latinul „cultellus''-nak. Az adórovás neve „dica". A 16. századi magyar nyelvemlékekben „rovás avagy adó" ^
U.
egyjelentésü s többször emlegetik a „ravók"-at, a „ravást", a
vagy
ravatalt",
dennek magát
mert akkoriban „portát
róttak'* és
,,
rovatalt
„házonkint kellött min-
fölíratni és ravatal alá bocsátani". U. o.
35—4(3.
1.
138
mentikája a természetutánzás eredeti stádiumát már rég meghaladta s öröklött formákból komponál a nélkül, hogy a ter-
Késbb
mészeti elképre s ennek jelképi értelmére gondolna. a teljesen elváltozott eredeti alakot azonosítják.
A
más
tárggyal
honfoglaló magyarok sirjaiból elkerült
mtár-
három fcsoportra oszta mikénei kultúra teremtést jelképez polipjának szíva sémiták elázsiai szintén teremtést jelképez isten-
gyak
díszítései eredet és alak szerint
hatók
:
alakja,
természeti
fájának bizánci divatú alakjai, s az egy központ körül elhelyezett szivek és istenfarészek
A mai magyar
rozetta-csoportja.
számosnak kétségtelen elképe a pávatoll volt. Vannak azonban a pávatoll alakok közé semmiképpen sem sorozható szivek, s különösen a kétszemes szív nem vezethet le a pávatoll végének szivközepes fejébl a legszabadabb stilizálással sem. A szivalakú dísz mindennapos a bizánciak 6 11. századi diszítményei s a szasszaornamentika formái
közt
—
nida perzsa diszítmények között, de olyannyira
elstilizált
alak-
ban és alkalmazásban, hogy kénytelenek vagyunk elképéül már stilizált ornamentumot fölvenni, mert benne a természeti elképet felismerni lehetetlen a magyar honfoglalók sírjainak Ezek adják meg a természetes átmenetet a mikénei és a szasszanida-bizanci ornamentika polipból stilizált szivalakjaí közt^ Az smagyar ornamentika motívumait
csüngi
ruhákra
nélkül.
s a fából
való építkezés díszítéseire
is
alkalmazták épp
úgy, mint ahogyan faragásokkal díszesek voltak Attila tiszavidéki székhelyén e fejedelem és fakerítései az egykori Priskos
vidékekrl bevándorló seink
fembereinek
rhétor
nem
leírása
fapalotái
szerint.
és
Fátlan
hozhattak ugyan maguk-
nagy székelykapukat, de magukkal hozhatták az Ural délkeleti lejtirl a fafaragás mvészetét és sturáni motívumait kal
a sátorfák, szekér, járom és a e
br-, szürruha
motívumokat aztán a fásvídékre
telepitett
díszítéseket, s
székelyeknek
b-
Huszka József Ornamentikái adatok a magyarok störténetéhez (Századok 1892, 537—549. 1.). U. a. Magyar ornamentika. Budapest. 1898. U. a. Az istenfa. Honfoglaló seink ornamentikája. (Magy. Mérnök^
:
és Épitészegylet Közlönye. 1908. 1910-)-
139
mez-
séges alkalmuk volt a gyep-,
házkapukon
és
alkal-
mazni, továbbfejleszteni.^
Kormányzat és belügyi közigazgatás. Állam vagy
7.
kormányzata általában a
társadalom
fhatalmát
tehát
jelenti,
Szkebb
végrehajtó hatalmat.
nevezzük
hatalmat
életben sok ága
magában
van
a
:
vallási,
amelynek
kormányzaton a
még pedig a
—
belügyi
a
végrehajtó
fejlett
közmveldési,
állami
rendészeti
pénzügyi,
közgaz-
Legszkebb
értelem-
hadügyi,
dasági s igazságügyi végrehajtó hatalom.
és
törvényhozó és
csak
értelemben
vagy belügyi, továbbá külügyi, ben
a
foglalja
kormányzatnak,
irányítását
közélet
hatóságok
mködését
értjük,
küls ügyeken kivül minden közügy belügyekhez tartoznék egyéb bels ügyek, u. m. a val-
lás,
ügyi
mivel a
közgazdaság
stb.
—
különválasztásával a szorosan vett bel-
kormányzat vagy közigazgatás leginkább
ság, közrend és
a közbizton-
közjólét vezet, irányító s kényszerít ható-
ságait jelenti.
A
belügyi kormányzat vagy közigazgatás legrégibb adatait
Pannónia és Dacia római provinciális szervezetében találjuk meg. A császár praetori helytartója (legátus Augusti pro praetore) a rábízott császári
tartománynak katonai és polgári hatal-
mát egyesítette. Ezt a ketts hatalmat, hogy már tapasztalt veszedelmes voltát megszüntesse, Alexander Severus császár (222
— 237) megosztotta olyképpen, hogy a határ katonai védel-
mét rábízta a dux
límitisre,
praesesre. Diocletíanus alatt
a
polgári joghatóságot pedig a
(284—305) Pannónia Príma prae-
sese Savariaban, duxa Carnuntumban, Valéria praesese Sopia-
naeban (Pécs), duxa Aquincumban
fhelye Sirmium
A
volt,
székelt,
Pannónia Secunda
Savia vagy Pannónia Ripariensis correc-
seink Ázsiából hozták. Ezzel szemben fölmerül a nehézség, hogy seink nemez sátrakkai jöttek fátlan vidékekrl, a honnan nem hozhattak sátraik védelmére nagy, nehéz fakapukat. A székely-kapu mása megtalálható Németországban és Bul^
székely-kaput Huszka szerint
A
székely-kapu a gyepükapu, mely aztán a falvak, végül a házak elé került, amint a kerités is mindegyre beljebb és szkebbre
gáriában
Gyrffy István A feketekörös-völgyi magyarság Közlemények 1913. Különlenyomat lOO. 1.)-
szorult. rajzi
is.
:
települése (Föld-
140
pedig
tora
Sisciaban
Dacia
lakott.
helytartója
Apulumban
székelt, ahol a legio is állomásozott (Gyulafehérvár).
pénzügyi közigazgatás szerint oszlott azért
föl
mindegyik tartomány élén procurator
Dacia három állott
Csak a részre,
Apulum, Malue
és Porolissum (Mojgrád) székhelyeken. Ez utóisót procuratora
késbb Napocawa]
(Kolozsvár)
cserélte
A
föl.
közigazgatás
egyik nehéz feladata volt a római kormánytól megszabott adót behajtani.
kivetni és
ségei
A tartomány
Pannoniában a
zsek szerint
Daciában a regiok a néptör-
civitasok,
e kerületekben a
s
kisebb közigazgatási egy-
helytartótól
kinevezett prae-
fectusok végezték a közigazgatást és igazságszolgáltatás mellett
adó-
az
Amely kerületekben municipium
katonaszedést.
és
vagy colonia rangú város
volt, ott a
közigazgatással járó fela-
datokat e városok elöljárói teljesítették sáért a város tanácsosai, a decuriok
azért el
késbb
a
tanácsosságot
senatori censusuk alapján.
s
az adó beszolgáltatá-
vagyonukkal voltak felelsek,
csak kénytelenségbl vállalták
Még
terhesebb volt a római con-
zulságnak megfelel „// y/n" tisztség. E két ftisztvisel két
"IV viri'' testületet. A duoviriket kik a nagyfontosságú census évében quinquennalis jelzt kap-
aedilisszel együtt alkotta a
tak, valamint a város
gondnokait (aediles)
és pénztárnokait
(quaestores) a decuriok évenkint választották.
Kezdetleges állami viszonyok közt a fejedelem sok ügybe közvetlenül foly be, a intézi.
közigazgatást
sokszor személyesen
Mindazonáltal vannak nagybefolyású szolgái, ftisztjei,
mint a hunnoknál Onegesios, szerint a
magyarok
hét türk
törzs
Attila
fembere. Az arab
földrajzíró
fökirálya a kendeh, az a fejedelem pedig
aki az ügyeket intézi, aki
A
is
élén
kormányoz, az a Konstantinos
dsila vagyis a gyula.
szerint egy-egy vojvod,
Ezek eredetileg maguk is korlátlan patriarchális fejedelmek, kik utóbb a törzsszövetség közös ügyeivel, közös hatóságaival és törzsi vagy nemzeti népgyüléseivel engedték magukat korlátozni. A törzsszövetség és az örökös fejedelemvezér
állott.
ség elfogadása óta a szlávosan vojvodnak vagy zett
vajdúrx'ák neve-
törzsfnökök mint a nemzeti közhatalom közegei bizonyára
belügyi közigazgatást, rendri
Az Árpádnak és
mködést
is
végeztek.
utódainak szolgáló zsupánok, az egy-
:
141
kori
várak ispánjai legalább az uralkodó család szolga-
tót
már
népei közt
keresztény királyság eltt megkezdték azt
a
a rendfönntartó közigazgatást, amellyel a Szent István-féle tör-
nem mint
vények,
delkeznek nak.
A
s
iij
intézménnyel,
amelyet a keresztény
hanem mint meglevvel
hitélet
támogatására
ren-
utasíta-
is
várak és várispánságok az örökös fejedelem magánjogi
fképpen
tulajdonát teszik, s rendfönntartó szerepök
arra irányul,
hogy a nagyfejedelem udvarának és várainak birtokai, népei a saját területükön békességben maradjanak, megóva mind a bels rendzavarásoktól, mind a küls támadásoktól, amelyek e fejedelmi birtokokat és népeket akár a szabad magyar nemzetségek, akár a szomszéd idegenek, külföldiek részérl érhetnék. Árpád után a fejedelemnek ez a magánjogi hatalma nem domborodott ki ersen, de némileg meg kellett lennie, hogy
ers
vele Gyejcsa és István az
A magyar
hatalmat megalapíthassa.
fejedelmi udvar és várak szétszórt területei közt lakó törzsek
és
nemzetségek bels
szolganépeik
maradt reánk,
s e
ügyeikben
szabadon
autonómiát gyakoroltak a maguk roko-
éltek, saját elöljáróikkal
nai és
királyi
A
felett.
nevek
törzsek
neve
Konstantinosnál
Neké, Megeré, Kurtugermatos, Tariá-
:
nos, Genach, Karé és Kaszé.^ Nyolcadik a kabar törzs, mely
három nemzetséget számlált. A várak tszomszédságában, a várfalakon jában voltak községek, falvak (suburbium,
nem
A római korban
kívül, a váral-
de autonóm
villa),
eredet Arrabona civitas helyén a magyar királyok els századában Gyr (Jeur v. Geur) állott, de nem mint iparos és keresked városok
voltak.
hanem mint
város,
amelyet
vár,
virágzó,
latínul
kelta
civitasnak,
késbb
castrumnak neveztek. E várnak azt a tszomszédos községét,
amely a vár lakóival egy
emberöltvel a
egyesítve
város
lett,
még
tatárjárás után is falunak (villa) nevezte
az a királyi oklevél, mely
'
késbb Gyr
Honfogl. kutföi 125.
autonóm várossá
1.
Az
tette. ^
Ehhez hason-
elgörögösített törzsnevek eredeti alak-
a máig fönmaradt régi helynevek szerint ilyképpen állítjuk helyre Nyék, Megyer, Kürtgyermat, Tarján, Jenák vagy Jen, Kara, Kaza. ját
'
Endlicher,
Monumenta Arpadiana
526.
1.
1271. évi oklevél.
142
lóan alakult ki a várból és a várfallal köritett faluból minden régi
magyarországi város.
Külügy és hadügy. Amely nemzet belsleg rendben
8.
van és ers, az a szomszédokhoz való viszonyát is rendben tarthatja vagy a diplomatia békés eszközeivel, vagy az ultima ratio-val, a fegyverrel,
háborúval.
Követjárások, alkudozások a szomszéd népekkel minden
idben
A
voltak.
legrégibb
adatok
ily
közül
Decebal dák király követségeiben kifejezd
említhetjük a
amidn
etikettet,
elször büszkén szövetséges búrokat, majd alsóbbrangú dákovégül megtörve süveges dákokat küldött követül Traianus
kat,
római császár táborába
ezek
s
ott földre
borulva kérik a császárt,
hogy Decebal hadd jelenhessen meg eltte. Nvérének fogságba jutása és több várának eleste után a dák király fegyvereit eldobva térdre borul Traianus eltt s úgy kér békét, amelyet csakhamar megszeg.
A
hatalom
fölényes
Mindjárt
király diplomatiájában.
Blida uralomra kolat és a ség.
A hunnok
leszállni
;
partján
aztán
tóságukat
megóvják,
tárgyaltak
a
tak
:
a
békérl.
meg
a keletrómai szintén
a
hunn és
Morava
és tor-
és római követ-
hogy mélmaradtak és így
követek
súlyos
is,
föltételeket
kiadását, a római
sát fejenkint nyolc arannyal
Attila
sehogy sem akartak
nyeregben
A hunnok
hunn szökevények
mikor
városnál,
találkozott a
lóháton jelentek
emiatt
nyer kifejezést Attila hunn kezdetben,
Margum
jutottak,
Duna
tudata
s a foederatusi
szab-
foglyok kiváltázsold fölemelését
az eddiginek kétszeresére, 700 font aranyra.
A római
követek
hogy a konstantinápolyi császár minden áron békét akar, végre megnyugodtak a békeföltételekben s megkötötték a margumi békét (436). De Attila ezt csak addig tartotta fönn, míg hatalmát a hunnok és a keleteurópai rokon népek közt megersítette. Aztán határszéli verekedés címén belekötött újra
tudva,
a keletrómai birodalomba, hadjáratott indított a thermopylaei földszorosig, a
Chersonesosnál
diadalmas csatát vívott és a
legsúlyosabb békeföltételeket szabta a békéért nak,
fölemelve az
eddigi zsoldot
eseng
háromszorosára,
császárévi
2100
font aranyra, s a rómaiak váltságdiját tízenkét aranyra (447).
143
Már
hunn követ jelent meg követelésekkel, egyebek közt azzal is, hogy
következ év
a
a császár eltt új
csak
ezentúl
Attilához.
II.
elején megint két
consulviselt
Theodosios
elkel
követet küldjön a császár
császár testrfnöke,
eunuch, aranyfedelü lakást és sok kincset
igért
Chrysaphios
Edekon hunn
követnek, Attila testrfnökének, ha a hunn királyt elteszi láb
Edekon bérelésére 50
alól.
szinleg beleegyezett a tervbe és a cinkosok fölfont aranyat kivánt
mindjárt fölvenni, mert
—
;
de ez összeget nem akarta
monda
mint
—
meg szokta rómaiaktól. A császár Attila
mennyi ajándékot kapott a beleegyezett, hogy Bigilas tolmács, a merénylet tervezje kisérje haza Edekont. A követ Maximinos lett, aki megbízólevele szerint fényes származású s a császár legkedveltebb embere, s akinek élszóval el kellett majd adnia, hogy Attila ne kívánja a legmagasabb rangú követeket, mert sei és Skythia más fejedelkérdezni,
ki
mei megelégedtek bármely katona vagy hírnök
Maximinos kísérül követek két hétig
utaztak Konstantinápolytól Attilát,
szárt dicsitették, mire Bigilas azt moi;idá, Istent
és
hunnok
embert, Theodosiost
sietett
sem mentek, már meg
Sardikáig, s
hogy nem igazság
meg ket.
kellett
itt
a rómaiak a csá-
Maximinos szép
e miatt szitkozódtak és
és római
és Attilát összehasonlítani.
ruhákkal, drágakövekkel békítette félnapig
A hunn
fölkérte Priskos rhetort.
megpihentek: Vendégségen a hunnok
követségével.
A
szóval, selyem
Átkelve a
állapodniok.
Dunán
Edekon elre
s jelentést tett Attilának.
Onnan
hunn érkezett a római követekhez azzal az üzenettel, hogy menjenek a király elé, kinek a sátrait másnap délután érték el. Halmon akartaK sátort ütni, de a hunnok megtiltották, mivelhogy Attila sátra is síkon van. Mikor hunn elkelk keresték föl a római követeket s tudakolták jövetelök célját, ezek kijelentették, hogy a császár Attilához s nem máshoz küldte ket. Ám elképedtek, mikor a hunnok elmondták, a mit elbb tudakoltak. Meg nem foghatták, hogyan juthatott napvilágra, amit a császár szentséges titokban végzett. Attila ismételten megüzente nekik, hogy ha a már tudott dolgokon kívül más mondani valójuk nincs, este két
akkor visszamehetnek.
Éjjelre
mégis
tartóztatta
ket
és küldött
144
Másnap Priskos egy tolmáccsal megfemberének Onegesiosnak testvérét, Skottast,
nekik ökröt, halakat. kérte
Attila
hogy nyerjen számukra "kihallgatást. Attila fogadta a követeket számos hunntól rzött sátrában, fakarszékben ülve. Maximinos üdvözli Attilát és átnyújtja megbízólevelét. Attila visszakívánja a rómaiaknak azt, a mit neki kivannak s leszemtelenezi Bigi-
meg mert
mivelhogy
las tolmácsot,
békekötés föltételének pontos
t
küldte
az összes
megsúgta
neki,
teljesítése
szökevények
hogy az
eltte jelenni az
Attila
Rögtön haza
nélkül.
kiadása
utolsó
végett
Edekon
s
gyilkosának megvesztegetésére
hozza magával. Így aztán elfogták, kivallata vesztegetésre szánt arannyal Attila követe megjelent
szánt aranyat ták s
is
Theodosios császár eltt, hogy megszégyenítse ezzel az izeTheodosios nemes atyának a gyermeke, valamint nettel :
Attila get,
is,
de míg ez megrizte az
öröklött
atyjától
addig Theodosios elvesztette
s
nemessé-
adófizetjévé, szol-
az
st most mint rossz szolga alattomosan ura élete ellen tör, ezért nem bocsát meg neki, mig Chrysaphios eunuchot ki nem végezteti. Theodosios nemsokára meghalt gájává
lett,
és
(450)
testvére
egyidejleg
nyugatrómai
követség
voltak a menethez csatlakozva
Priskosékkal
Chrysaphiost.
kivégeztette
járt
is
Tanúi
Attilánál.
hazatérésének, székhe-
Attila
lyére való
bevonulásának, fogadtatásának. Megjelentek lako-
máján
két
s a
követ
keletrómai
hunn Berich után
ült.
Attila
Attila felesége is
egy császárleány, azért,
mert
A
Nagy
nyugateurópai birodalomba
oda az
nyugati gótokat. Az afrikai
összeköttetésben
megvendégeltette
Honoria jegygyrje címén
befogadták
állott.
királlyal,
volt
adókövetelésére
a
Genserichhel
is
találkozása
Markianos keletrómai azzal
felelt,
Attila
alattvalóit,
Mantovánál
Leo pápával és két consularís férfiúval, kik ígértek s egyéb okokon kívül ezzel rábírták Attilát ki Attila
ket
s
szökevény
vandal
Híres
a
bele
kötött
I.
hagyására. Imponált neki
balra
hazaindultak a keletrómai
ftisztjével. Bigilas visszatérte eltt
követek megajándékozva.
kerevetétl
évi adót Itália
el-
császár
is,
hogy aranya barátai
számára való, ellenségei számára csak vasa van.
Az avarok diplomatiájáról
is
van néhány részletesebben
145
jellemz adatunk. A Var és Khun törzs
leírt
után csakhamar követséget
linditó föllépése
Konstantinápolyba, hogy
küldött
nép zsoldot és földet kérjen. E
mint szövetséges, foederatus követséget nagyon
megbámulta a konstantinápolyi nép. Külö-
nösen
u.
feltnt
az
avaroknak
n.
szalagokkal
diszített
s
ereszked hajfonata máskülönben öltözetük és nyelvük hunn volt s beszedket a rendes hunn tolmácsok jól megértették. A követek élén Kandik eladta Nagy Justinianus császárnak, hogy a föld legszámosabb és legvitézebb, legyzhetlen népe szövetségét ajánlja s kész a birodalom minden vállukra
;
ellenségét megsemmisíteni, csupán két dolgot kér: évi segély-
pénzt és földeket. Justinianus megajándékozta a követeket és
nev
Valentinus
üzenetét
A
fejedelemnek (558).
katonatisztje
segélypénzt és ajándékokat északi
lejtjén
avarok
meg
is
megtörik tettek.
áiadására
földek
meg
kitérleg
az
felelt,
birodalom
avar
csak
Kaukázus
ha az avarok a
ígért,
a
vilte
amit
ellenségeit,
az
Azután végleg kiszorították Justinianus
kívánságára Pannoniából a keleti gótokat. Ezen császár halála után
utódának
ifjakból
alakított
követség
Targit vezetése alatt (565).
álmélkodtak a császári fegyverzetén, s a
üdvözlésére
Justinusnak
II.
jelent
ket
kárpit
avar
meg Konstantinápolyban megbámulták
fényén,
palota
megnyílt
is
szép
deli
a
s
k viszont
testrség
aranyos
ragyogó
díszben
mögött
trónján álló császár eltt földre borultak. Targit
három
hajtás után homlokával a földet érintve üdvözli a
térd-
császárt s
eladja, hogy mennyire megkímélték és védték eddig az avarok a birodahPiat;
az
atyja
köztük
kérdi
(Justinianus fennállott
az
császárt,
új
nem
atyja,
akarja-e
hanem nagybátyja)
küld-e
barátságot,
fönn
fejedelmöknek.
tartani
és
a
Baján
khagánnak ill ajándékokat. Justínus császár azt felelte, hogy többet tesz érettök, mint atyja észre téríti, hogy a romlástól megmentse ket; pénz helyett azt a jó tanácsot adja, hogy :
maradjanak az avarok békében, s
segítségükre nincs szüksége
mint a birodalom szolgáinak díját majd az
meg
jutalmukat. Baján ekkor a
tetszése szabja
langobardokkal
szövetkezett
a gepidák ellen, s ezek leverése és az Itáliába költöz lango-
bardok földjének, Pannoniának elfoglalása
után már^ szembe 10
146
Sirmiumot
került a keleti rómaiakkal.
elbb
tlük
akarta
megsze-
Az els meghiúsult támadás után Baján követei megelégedtek volna azzal is, ha Sirmium római parancsnoka legalább egy ezüst mert ez a város
rezni,
serieget,
aranyat
kevés
a gepidák
egy
s
kezén
volt.
szabású
skytha
—
mentét
ad
—
mint mondák Baján szégyell uroknak ajándékul, mert hazatérni minden eredmény vagy zsákmány nélkül. Mivel ezt
nemsokára tízezer kutrigur hunn tört Dalmáciába. A khagán követei megjelentek Justinus császár eltt és követelték Sirmiumot s azon díjak hátralékait, amelyeket a császár az utrigur- és kutriguroknak, a khagán alatt-
sem
meg,
kaphatta
A
császár hadat
valóinak
ígért.
vesztett,
kifizette
a
küldött
hátralékokat,
miután
s
Baján
viszont
ez
lemondott
mesterembereket fürdk
Sirmiumról. Ezért kapott
csatát
építésére.
Singidunum és Sirmium A síngidunumi kormányzót azzal nyugtatta, hogy a
Baján hajóhidat között.
építtetett a
Száván
híd békés kereskedelmi célokra szolgál,
hadi segítséget
st
a keleti
rómaiak
kaphatnak tle az Aldunán betör szlovénok
is
püspök és nagy sokaság eltt pogány esküt tett, kardja hegyét az égnek tartva, aztán a bibliára is megesküdött, hogy semmi rosszat sem ellen.
Singidunumnál a kormányzó,
tervez a
hídépítéssel.
De
mihelyt
a
elkészült
a
híd,
követei
Sirmium átadását követelték, hogy védelmül használják a rómaiak esetleges támadása ellen. A császár inkább leányát adná a khagánnak, de ez nem enged, a város fölött is épít hidat, szlovén
tömegekkel
pusztíttatja
Moesiát,
Thrákiát.
A
császár végre kénytelen lemondani Sirmiumról s kifizet három évi zsoldhátrálék
(582
— 602),
címen
240.000 aranyat.
a taktika-író, kénytelen volt az évi 80,000 aranyat
20,000-rel emelni.
A
szlovénok mégis be-betörtek, e miatt a
császár Targit avar követet
hanta
a
Maurikios császár
elzáratta,
dunai városokat. Csakhogy
viszont
ezután
Baján
már
megro-
lehanyatlik
nemsokára a neve is eltnik. Heraklios császár (610 641) elzékenységgel akarja megnyerni az avarokat és követséget küldött. A khagán megesküdött, hogy népét Baján szerencséje
s
—
eddig balul
Ítélték
meg
neki
s
rómaiak hü szolgája lehet
;
egyedüli
büszkesége,
ha a
azért találkozásra kéri a császárt,
147
liogy örök szövetséget kössenek.
Heraklios Herakleában ko-
csiversenyekkel és színjátékokkal
készül
fogadni
míg ez különböz utakon csapatokat küld háta mögött elfoglalják a „hosszú falat",
személyét
szár
akarta
tudott visszamenekülni
avarok a
hossziifalon
ki,
hogy a császár
maga pedig
Heraklios
kézrekeríteni.
a khagánt,
a csá-
csak
bajjal
fvárosába,
amelynek külvárosait az áttörve kifosztották (616). Hat évvel
utóbb a császár Jeruzsálem visszafoglalására indult a perzsák ellen s békét kötött a khagánnal, ótalmába ajánlotta fiát és 200,000 aranyat
ígért neki,
st
kezeseket
is
küldött.
A khagán
mégis megtámadta Konstantinápolyt, közremködve egy perzsa sereggel, de az avar naszádok sem a perzsák átszállítására,
sem az Aranyszarvban megkisérlett támadásra nem bizonyultak alkalmasaknak (626). Mikor másfél századdal utóbb az avarok Thassilo bajor herceggel szövetkeztek Nagy Károly frank király ellen, ez több hadjáratban (788—803) megtörte az avarokat. A khagánt és vezérét, a jogurt a békepárt emmeghódolt a frank királynak,
berei megölték, uj fejedelmök fölvette a keresztségét, s
egy
után
fölkelés
újra
meg
kellett
hódolnia.
A magyarok els a kazárokkal való
ismert, nevezetesebb diplomatiai ténye
szövetségük
Lebediában, amelyet a kazár
khagán még Etelközben is fönntartott volna, ha közbe nem ékeldik nagy területen az ers besenység. Még így is kísérletet tett a khagán szövetségi s némi fennsöbbségi viszony fönntartására, amikor Etelközbl hajón magához kérette a legtekintélyesebb magyar törzsfnököt, Lebedet vagy Eldöt, majd a magyarok követeit s ezen tárgyalások eredménye lett az örökös fejedelemválasztás Árpád személyében és családjában. A második szövetkezést Leo császár követe, Nikétas hozta
létre,
akit
császára
hogy ajándékokkal támadására, kel,
reábirta
Gábor diák
senyk
ellen
s
hadihajón
bírja reá a
aki találkozva
ket
a háborúra
küldött
„turkokat" a
Árpád és
és
az
bolgárok
Korszán
túszokat
Aldunához,
vett
meg-
fejedelmek-
tlük
(895).
ugyancsak császári megbízásból a beakarta megnyerni a magyarokat, de fejedelmeik
(klérikos)
egyhangúlag elhárították
ezt a szövetséget,
mert a besenyk10*
:
148
Meg sem
nek nagy a földjök, sok és ers a népök.
Leo császár
hallgatni a római követ ezen ajánlatát/
nát vette a
magyar szövetségnek, meg
de diplomatiai tulajdonságaikat nem rómaiakra nézve). Szerinte a türk tör-
fegyelmezettségöket
ket,
kedvezknek
tartja
(a
jó hasz-
vitézségö-
dicséri
is
akarták
;
zsek álnok és elhatározásaikat palástoló, barátságot
nem
ke-
res, bizalmat nem érdeml népek, kik telhetetlen kincsvágy-
semmibe sem vesznek, a szerzdéses
hajtva esküt
tól
hez magukat
nem
Ha nem tudnak
tartják s
felülkerekedni
csátkoznak és elejénte
vánnak,
más
nagyobb
teljesíthet
ket, ha valamelyikök a rómaiakhoz szökik szíves fogadtatása
megsokasodnak
után
dolgokat kí-
fejezte
akkor
ki,
Nagyon
el.
terjesztenek
feltételeket
elégíthetk.
akkor alkuba bo-
hozzájárulását
fél
nem
ki
fegyverrel,
könnyebben
másik
ha a
s
ajándékokkal
kötés-
át,
bántja
mert egyesek
szökevények.^
a
A
magyar díplomatia e szerint bizalmatlan, óvatos, titkolódzó, mint minden díplomatia. Alkudozásait enyhe föltéte-
türk
lehetségig
lekkel kezdi és a
-még annyira a viszonyokat, hatna el. Ez jellemzi
A
krónikáinkban
A
a
a
nem
kezdetleges
áll-
diplomatiát.
diplomatiai
vizét
aranyos
nyergen
történet.
alkudozások többnyire hadjára-
tokkal kapcsolódnak mint kémlel,
E
ismeri
amely szerint Kocsid Duna-Tisza melléki ország
aranyos féken,
követségek, külügyi
követségek.
nem
követjárás,
ajándékok alakjában megvette csak naiv, népies monda,
mert
hogy biztos követelésekkel
legjobban
elbeszélt
földjét lovon, füvét
felfokozza,
hadüzen vagy békeköt
tényeknek
tartalmat
és
súlyt
a
hadi viszonyok adnak.
A magyarok
hadi szervezete azonos volt a nemzet poliAlapja az általános védkötelezettség
tikai szervezetével.
:
min-
den fegyverfogható szabad magyar lovon, fegyveresen tartozott a nemzetség fzászlaja alatt megjelenni a hadban, a törzsf vajda vagy vezér tömörült
kijelölte
nemzetségi zászlóaljak együtt
^
Honfogl. kútfi 106, 112.
'
U.
0. 38,
40
1.
I.
s
a zászlaja alatt
talán
3—4000 fnyi
helyen,
149
er
lovas hadosztályt képeztek. Oly
amelyet
ez,
egy
ügyes
parancsnok még könnyen és biztosan vezethet. E lovas hadosztályokból alakították a harcvonalakat és tartalékokat, vala-
mint a sürün alkalmazott
járröket
különítmé-
portyázó
és
dolgokban a harcászati kötelék megzavarása nélkül a családok, illetleg egy-egy nemzetség összetartozó har-
nyeket.
Ily
cosait rendelték
ki.
Ellenben a harc bevezetésére, az ellenség
megközelítésére a kabar törzs lovasait, továbbá a meghódolt
vagy önként csatlakozott idegen népek harcosait alkalmazták. A rokonsági szervezet a hadi fegyelem fenntartását nagy parancsnok
mértékben megkönnyítette, mert a atya,
nemzetség- és törzsf
volt.
A
Bölcs Leo említette súlyos
büntetéseket a vezérek bizonyára inkább
bl .zet
álló
egyszersmind
harcosok ellen alkalmazták,
k felszerelés
nomád népekével
az akkori keleti harcias
idegenek-
csak az
és fegyver-
egyenl.
volt
Nagyszámú lóval rendelkeztek, mert nemcsak harcoltak rajta, hanem húsát ették, tejét nyersen vagy erjesztve itták, brét, szrét, idegeit is fölhasználták. E lovak kistermetüek, de igen gyorsak, tanulékonyak és Leo
magyar -is
élete
nagyobb
szerint
rendkívül
kitartók.
részét lóháton töltötte s ezt
még
A
éjjel
közelében tartotta kikötve vagy kipányvázva. Minden ma-
gyar
kitn
lovassá fejldött kora ifjúságától fogva. Fegyverei
közt legkiválóbb a nyíl, melyet lóhátról tatás
közben
is
legsebesebb vág-
rendkívül ügyességgel lttek
ellenségeikre, akár nekik rontva,
A
a
maga
akár
el,
s árasztottak
tettetett futással
hátat
minden lovas valami ötven darabot hordott, de a szekereken nagy a fokos tartalék-készlet volt. További fegyverei a magyarnak vagy csákány, az egyél és kissé görbül kard, a gerely (lándzsa), s védfegyverül a vasból vagy nemezbl készült vért és sisak. Lovukat ell szintén vassal, vagy brrel, nemez-
fordítva.
készítette
nyilakból
puzdrájában
:
zel vértezték. Paizsot csak azok használhattak, akik laztak, a
parancsnokok.
A
nem
nyi-
paizsra emelést Árpád megválasz-
tásánál Konstantin kazár szokásnak mondja.
A magyarok népekével,
s
harcmódja, taktikája általában rokon a török
legjobban
egyezett az egykori
avarokéval és a
Leo császár korabeli bolgárokéval, a nyugateurópai' népekre
150
nézve pedig egészen
új és
meglep
volt.
A
felállítás
nem meg-
számú sorokban, hanem a törzsek és nemzetségek harccsoportjaínak kis térközökkel való egymás mellé helyezésével történt, úgyhogy az egész sereg egységes, tömör, zárt, mély vonalnak, hadrendnek látszott, mely a nehézkes germán felállítással szemben egységesen és könnyen mozgott, s nemhatározott
csak egészében,
tokban
is
rendelt
hanem
részeiben, a nemzetségi és ági csopor-
gyors mozdulatokra volt képes. A
megelzték
fharcvonalat
dönt küzdelemre
a kabarok és
más idegen
népek rajszerü csoportjai, a fharcvonal mögött pedig támogatására készen állott a második harcvonal, mely azonban gyakran
el
is
maradt, míg a tartalék
sohasem hiányozhatott.
Ezt együtt vagy megosztva, a legtöbbször oldalt, mindig rejtve
hogy meglep eltörésével a diadalt kiegészítse vagy az üldöz ellenséget megállítsa. Egészen sík, fedezetlen állították fel,
nem lehetett csapatokat elrejteni, nem fogadtak érdekében a harcel ütközetet. A csapatok rejtett felállítása felállítást már éjjel megkezdték. A kabarok s más elcsapatok iparkodtak az ellenséget kedvez hadállásából kicsalni, rendjét, sorait megbontani. Midn az els harcvonal nyíltávolságtérségen, hol
nyira
ért,
az elcsapatok oldalt gyorsan kitértek, s ekkor
meg-
magyar nyilak zápora. Ha az ellenség rendje meginellenállása megtört, a magyar els harcvonal borzasztó
eredt a gott s
elbb a gerelykezdte meg munká-
„haj! haj!" kiáltással rontott az ellenségre és
lándzsa, majd a fokos, csákány, balta, kard ját; jai
s
az ellenség hátraszorult, a
(családok, nemzetségek) beleékeldtek az ellenség testébe,
helyüket a második harcvonalbeliek töltötték
zárkózottsága
tetlenné tették.
ki,
hogy a vonal
fennmaradjon. Az elcsapatok ezalatt az ellen-
ség oldalaiban rajzottak
a
magyar harcvonal egyes csoport-
s neki az oldal felé való
A menekül
végsig, csak azután
ellenséget
szólalt
meg
kitérést lehe-
kíméletlenül
üldözték
a visszahívó kürtjel,
hogy
elfoglalják az ellenséges tábort és összeszedjék a zsákmányt,
A magyarok ers
lovakat, foglyokat. nél a
diadalt
áldomás
fejezte be.
Az üldözés-
fegyelmezettsége és kitartása a rómaiak
más nyugateurópai népek kapzsiságához képest nagyon tnt Leo császárnak. s
fel-
151
sem az elöcsapatok rajtámadása, sem nyílzápor nem ingatta meg, akkor gyakran megtörtént, hogy
Ha
a
az ellenséget
az összes lovasok hátrafordulásával vagy a nemzetség-csoportok átkanyarodásával az egész harcvonal hirtelen visszafordult hátranyilazással menekülni
és folytonos
Az ellenség
látszott.
megbom-
igy megtévesztve üldözéshez látott, szilárd hadrendje lott s
magyarok után. Ezek szembefordultak az üldözkkel és zárt
rendetlen csoportokban nyomult a
adott kürtjeire hirtelen
harcvonalban rohantak reájuk, a a rendetlenül
döntötte
Oldalba fogta
magyarok javára hogy a magyarok,
üldöz
ellenséget. s a csatát a
A harmadik harcmód az volt, felállítással nem volnának megelégedve, harcvonaluk-
el.
mintha a kal
rejtett tartalék is
oldalt
vagy hátra vonultak
get oly hely közelébe
Ekkor az ellenség végrehajtották,
csalták,
mozdulatukkal az ellensé-
ahol
tartalékuk
a támadást
felé fordulva,
a tartalék
s
e
s
el
volt rejtve.
módon
szokott
a pillanatban tört el, mikor
abban
fharcvonal az ellenség vonaláig ért és pedig oldalt és hátban támadta meg.
a
ezt arcban, a tartalék
Az els csatában meggyzve, más népek módjára nem hagynak fel a harccal, hanem migcsak ersen ie nem verik mondja ket, sokképpen igyekeznek ellenségeiket megejteni a türkökrl Leo császár. A harcban bátrak, vitézek, kitartók, ügyesek s rendkívül fegyelmezettek. Vezéreik nagyon óvatosak
—
és tervöket titkolok.
geiket
nem annyira
sel és a
A kedvez alkalmakat
kilesik és ellensé-
kézzel s ervel, mint csellel, meglepetés-
szükségletek elzárásával igyekeznek legyzni. Az ellen-
ség viszonyainak
kikémlelésére
járröket
küldenek
ki,
néha
Sáncokba nem szállanak, mint a rómaiak. Ha veszély közeleg, a kürt riadó hangja a legnagyobb távolságról is gyorsan összegyjti ket. Meglepetés elkerülése végett messze elrsöket állítanak föl egymáshoz közel. A gondtakisebb seregeket
is.
lanul táborozó ellenségre titokban kiküldik fölösleges erejöket,
hogy meglepjék, megsemmisítsék. Leginkább szeretik
a távolból
való csatázást, az ellenség cselbeejtését, bekerítését, a színlelt
hátrálásokat és visszafordulásokat,
Ezer
év
eltti
messze felülmúlják a
meg
a szétszórt csatározást.
seink hadvezetés dolgában nemcsak nyugati népeket, hanem már öly elveket
152
Európában csak évszázadok múlva, részben csak a legújabb korban jutottak érvényre. Azon stratégiai elv célszerségét, hogy menet közben a seregtestek elkülönítve mozogjanak, de a harchoz gyorsan s a kell pillanatban egyevallanak, amelyek
süljenek,
amely
elv
csak a hadmvészetnek a francia forra-
háborúk idején
dalmi
seink már
tnik ismét el,
ezer év eltt fölismerték és alkalmazták.
elrsök
a meglepés és az
rendkívüli
els
vajda,
késbb
a fejedelem
Ismerik
Minden
fontosságát.
hadicselekményt a vajdák tanácsa
fontosabb ezt az
való átalakulásakor
határozott
el
s
végrehajtani tartozott.
is
Árpád személyes hadvezéri szerepe így nem igen lépett eltérbe, nevéhez ütközet emléke nem fzdik az egykorú forrásokban. A bolgár háború vezéreként fia van megnevezve. A vezérlet tevékenysége különben a lovassági harc természeténél togva inkább a hadjáratok érvényesül,
mig
és
csaták
a végrehajtásnál
tervezésénél,
elkészítésénél
az alparancsnokok nagyfokú
önállósága lép eltérbe.
„Anonymusnál a honfoglalásnak minden tekintetben mesteri, az igazság minden valószínségével bíró képét nyerjük," mondja ezt legavatottabb hadtörténetírónk. A kijevi hadjáratról ^
Nesztor
is
említést tesz.
Árpádnak, mieltt nyugat
felé
nyomult volna, hátát akár békés úton, akár harc árán tania kellett.
Etelközbl
tovább biztosí-
egy nemzeti szerencsétlenség
után
bekövetkez tettei nem züllött, menekül, erejében megtört, hanem nagyszabású vállalatba fogó népet mutat-
távozva,
nak,
mely köröskörül idegen, nagyrészt
ellenséges népekkel
körülvéve, csak a saját erejére volt utalva, s a
csak úgy lehettek, ha a nép és
A besenyk *
megtörésére
Rónai Horvát
nem
fejedelme
éreztek
jövre
bíztak
elég ert,
kilátásai
erejökben.
ellenben
Jen: „A magyar hadmvészet Árpád
a
korában.
Honfoglalás. Hadjáratok" címmel a Csánki-féle „Árpád és az Árpádok" c. diszmü 83—102- lapjain (1907) remek, szakért feldolgozását adja Leo taktikájának s a Szent István eltti magyar hadtörténet értékesíthet adataínak. Azért itt teljesen reá támaszkodunk rövidebb, összefoglaló tárgyalásunkban. V. ö. Honfogl. kútfi 30-44- 1. Pauler Gyula: A magy. nemzet tört. Sz. Istvánig 18—20, 22, 28, 34, stb. 1. (1900). Salamon Ferenc: A magyar hadítörténethez a vezérek korában. Századok 1876.
153
Duna-Tisza vidék megszerzésére Árpád a nemzet erejét elégségesnek ítélte s erre vállalkozott. Az idáig nyúló morva, frank és bolgár birodalmak súlypontja az országon kivül esett,
amelynek
részei rajok nézve
küls
birtokok voltak s az anya-
országgal csak lazán függtek össze, önerejükre voltak utalva.
Az ország többi törzsek
lakták,
nagyobbára szlovén, avar és gepida melyek egymással közösségben nem állottak. részét
Az eszes, hatalmas Szvatopluk már nem élt, fiai viszálykodtak. Árpád szövetségben volt a német-római császársággal a bolgárok hadi
ellen,
akiken
diadalokat
érthetvé
viszonyok
és önbizalmát.
fia
„Be
elbeszélése során
kell
teszik
ismerni,
részletben^
tiz
aratott.
A
diplomáciai és
a honfoglalók elhatározását
—
Árpád
hogy
— a honfoglalást
Anonymus
kitn
had-
vezérhez méltó módon, minden tekintetben nagyszabású terv alapján és oly remekül hajtotta végre, hogy azt
nánk jobban, tökéletesebben végezni ... így
mehetett
egyszersmind
végbe,
ma sem
tud-
a honfoglalás csakis
pedig
ébreszt
tiszteletet
— bár hellyel-közzel idrendet — egy magas conceptiójú,
a krónikás iránt, aki
téveszt,,
meseszer alakban jeles katonai mveletnek ily hü képét volt képes reánk hagyni." A sok kalandozás közül csak a hadtörténeíileg jellemzbbeket emeljük ki. Általában a honfoglalás után nyomban -
kezdd
külföldi kalandozásokat teljesen
nevez-
helytelenül
getik „rabló hadjáratok "-nak, mert e hadjáratok fcélja, leg-
alább Árpád lás,
alatt s
részben
hanem hogy maguk
minta szerint
—
még
Zulta idején
is,
nem
a rab-
—
ázsiai szomszéd népek közt puszta határövet létesítsenek, s hogy a magyar
és a
nevet és fegyvereket félelmessé téve, az új hazát biztosítsák.
Ha
a cél csupán rablás
10—20,000, st néha
lett
volna, akkor e hadjáratokat
50—100,000 fnyi seregek
tervszerséggel hajtották volna végre.
Az
olaszországi hadjárat talán csak kísérlet
s
nem
nem oly
els, a 899-ik évi akart
lenni,
de
az
ezután folytatott hadjáratok részben támadások, részben véde-
kezések a germánság
'
2
L.
föntebb a 76-
U. o. 84, 85.
1.
ellen,
1-
mely,
ha összetart, egyedül
is
a
154
hunnok
és avarok
sorsára
Ez a harc természetesen
volna
juttathatta
rablással
magyarokat.
a
minden
mint
járt,
nép
háború koráig.
hadjárata idegen földön a harmincéves
S a zsákmá-
magyarok akkor sokkal inkább rá voltak utalva a nyolásra, mint késbb a már rég megtelepedett gazdag nyunépek dúló hadai.
gati
A magyarok már 889-ben kémszemlét gazdag
földön
olasz
hirü
tartottak a dús-
a Brentáig jutottak.
s
sem kaptak Árpádtól
vesen, bizonyára felhatalmazást
következ évben került a 5000 fnyi hadtest jelent meg újra
dásra. Erre csak a
tavasszal
ezen átkelve, a megersített Aquileiát
Páviának
Idközben
tartott.
és
táma-
a
mikor
a
sor,
Brentdnál, s
a
Veronát
elkerülve,
fervel pedig Milánón
egy kisebb oszloppal Velencének, a át
Számra ke-
Berengár
király
itáliai
Liut-
prand szerint 15,000 fnyi, útközben még szaporodó sereggel igyekezett a magyar foszlop visszavonulását elvágni,
A magyar
megsemmisíteni.
vezérek
megkezdték
mozdulatairól pontosan értesülve,
Berengár nyomon követte
lást.
már némi veszteséggel
járt
a
járreik utján
Berengár
a visszavonu-
ket. Az Addán való átkelés magyarokra, akik ekkor
állító-
lag a préda egy részének visszaadása mellett szabad elvonukértek,
lást
de hiába.
A Brentán
megállottak és minden
rülten
leges lovaikat és fegyvereiket tel,
hogy
csak tettetés
követ
lehetett,
ell
ellenség
volna. Inkább
zbb
földjére soha
Itália
k
mert a
is
is
látszólag
st
zsákmányt,
a
kime-
saját fölös-
felajánlották azzal az Ígéret-
sen^
a
átkelve,
lépnek többé.
gyalog
magyarok
és
Ám
nehezebb
könnyen
mindez lovakon
eliramodhattak
akarták kifárasztani az olaszokat és kedve-
Mikor a fáradt és elbizakodott olasz sereg a Brentához ért, gondtalanul és kell biztosítás nélkül tábort ütött és étkezéshez látott. A magyar vezérek ekkor harcteret kerestek.
A
gyors elhatározással megkezdték a támadást. hadat észrevétlenül átküldték a folyón az és alatt,
nyomban
átkeltek
egész magyarság három olasz táborra.
olasz vérzett
a
olasz
derékhaddal
oldalról
rontott
a többi
szárny-
tábor fölött
úgyhogy az mit sem sejt
is,
a
A borzasztó zavarban Liutprand el,
két
szerint 20,000
vad futásban keresett menekülést. A
155
magyarok ezután bekalandozták Lombardiát, még a szigeti Velencét is megtámadták a vakmer lovasok. Végre Berengár király nagy pénzáldozatokkal hazatérésre birta a magyarokat (900).
Nagyfontosságú
907.
a
mert
hadjárat,
évi
próbája
meg tudja-e tartani a magyar nemzet az elfoghasonló nagy lalt új hazát a Nagy Károly avar háborújához nyugati támadás ellenében. A hadjáratra nem Árpád halála
volt annak,
adott alkalmat, mert a bajorok
júniusban
a hadjáratot tehát kora tavasszal
kor
még Árpád
hogy Árpád volna.
A
tudomásuk. Valószín,
a hadjárat megindításakor
a
elhatározniok, a mi-
kellett
haláláról alig lehetett
csata ideje táján meghalt
már megindultak,
élt
ugyan, de a
benne
hogy
nélkül,
dönt
részt
vett
még pedig oly óriási nemzet s még számos
bajorok júniusban gyülekeztek,
sereggel, a
melyben az egész bajor
más csapat
is
részt vett.
Egy százezer ft meghaladó sereg-
nél,
a milyen ez a bajor sereg volt,
tani
napi
tiz
nem
kilométer menetteljesítésnél, ami Pozsonyig húsz,
Bánhidáig harminchárom napi menet. idejéül tehát
lehet többet számí-
augusztus
elejét
A dönt
összeütközés
fölvennünk, helyéül pedig
kell
munkájában említett Pozsonyt. A régibb források csak egyszeren „keletre" teszik a f csata helyét. Pauler azon alapon, hogy Kézai krónikája Bánhidára,
az
a
Aventinus
humanista
Képes-krónika Tata
mellé
Szvatopluk
helyezi
legyzését,
hogy iít tulajdonképen azon nagy gyzelem emléke rejlik, a mely a magyarok honfoglalását biztosította hadtörténetíró szerint a bajorokkal szemben. Rónai Horváth egy százezer fnyi sereget nem lehetett egyetlen utón Bánhida felé vezetni. Ekkora seregnek az élelmezése is megkí-
azt következtette,
vánta,
hogy az elnyomulás több oszlopban,
tehát
a
Duna
mindkét partján történjék,
s
az élelmezésre a legjobb és leg-
könyebb közlekedés
a
Dunát
útját,
sereg augusztus 8-ikáig Pozsonynál
magyar sereg már
itt
bizonyára
is
felhasználják.
nem
kijárata,
védekezésre, de alkalmatlan a mindig
ságból álló nagy magyar seregnek.
A
bajor
juthatott tovább.
feltartóztatta,
mint a Vérteseken átvezet szoros
A
A
mert Bánhida,
igen jó ugyan a
támadó,
csupa lovas-
szokatlanul nagy
számú
156
magyarnak részenkint
ellenséget a
bajorok baloszlopát Luitpuld
bajor
bal partján, a jobb oszlopot
Ditmár
A Duna
kellett
megtámadnia.
herceg
vezette
a
érsek a jobb
salzburgi
parton, a közép oszlop pedig, mely fönntartotta az összeköt-
szárnyoszlopok közt
tetést a
s ezeket élelmezte,
Sighart her-
Dunán. Gyermek Lajos király Ennsburgban maradt a tartaléknál. A magyar sereg állítólag Léi, Bulcs és Botond parancsnokok vezetése alatt mködött. Augusztus 8-án a magyar sereg megtámadta a jobbparti bajor hadoszlopot, mely nyílzáporral elborítva, ers tábori sáncai mögött keresett menedéket. Ezek ellen a magyarok els általános rohama nem sikerült. A magyarok aztán általános roham helyett a tábort körülfogva minden oldalról kisebb csapatokkal támadták meg, melyek berontottak a sáncokba, st magába a táborba is, majd gyorsan ceg vezetése
alatt
visszavonultak
hajókon haladt
az üldözést sürü visszanvilazással hiúsították
s
meg. E támadások egész folytak,
s
lefelé a
másnap
nap
és
bajorok
a
egész
annyira
sáncok
közt.
Még
Dunán
sereg a
és
baloszlopnak a
fúr
Duna
megsemmisítette.
átúsztatott a
balpartján
volna, meglepve megtámadta.
lev
Itt
táborát
sorsa
még
fell
hajnalban,
értesülhetett
már az els roham
herceget sok
sikert aratott és Luitpold
a királyi
roham,
magyar lovas hadremek bravúrral elérte, hogy a német éjjel
mieltt a salzburgi érsek seregének
nagyobb
második
a bajorok ezreivel maradtak holtan a
ezen
és e
merülve,
voltak
ki
hogy alig védekeztek. Ekkor indult meg a melynek ereje az érsek táborát teljesen
Számos fpap
szakadatlanul
éjjel
fúrral,
teljes
seregök
leg-
Csak kevesen menekülhettek hadhoz Ennsburg felé. Harmadnap, aug. 11-én részével felkoncolta.
el
a
magyarok a középoszlopnak a parton táborozó és hajóhadat fedez csapatait verték szét, mire a partokhoz kikötött hajóhad is a magyarok kezébe került. Sighart herceg futással menekült Ennsburgba. A magyar sereg nyomban követte a futókat s Ennsburgnál a királyi tartalékseregre
ment a magyaroknak, kik
midn
a
színlelt futással visszafordultak,
bajorok rendetlenül utána
eltört a magyarok két
Ez neki
talált.
nyomultak,
az
de
erdkbl
tartalékhada, visszafordult a
fsereg
157
is,
mire a bajorok hada rövid harc után szétverve nagyrészt
nagynehezen Passauba menevolt ez mondja Riesler
elpusztult, kis része a királlyal kült.
„Oly szerencsétlenség
—
—
amelyhez fogható nincs több a bajorok egész történetében".
A
bajorok ezután évrl-évre kénytelenek trni a magyar
betöréseket, amelyek
messzebb nyugatra az alemann és
északnyugatra a thüringiai és szász földet birodalmi tanács
Aügsburgnál gyülekeztek a midn a magyarok idejekorán
—
Ezután a
Rajnáig
dúltak
a
—
értesülve
termettek és június 12-én a német ték.
A német
magyarok ellen. német hadak 910 június elején,
hadjáratot határozott
uj
sújtották.
is
frank,
sereget
Lajos
és
hirtelen
teljesen
királyt
ott
szétver-
adófizetésre
kényszeritették.
A
kalandozások
külföldi
nem mindig
szerencsével.
évrl-évre ismétldnek, majdpl.
Itt-ott,
Öttingennél
szenvedett
A magyarok nemcsak
vereségeik csak boszújokat növelik (913).
közvetlen szomszédjaikat, Németországot, Olaszországot, Bol-
gárországot
s
a keleti császárságot látogatták meg, de
hordozták fegyvereiket az
Belgiumig (954), Spanyolországba
s
Északi
tengerig
az Atlanti oczeánig
meg-
(Bremen 918), és
(937),
betörnek
még
(942).
is
Kedélyességök mellett jellemz hadi fegyelmezettségökre a
st.
galleni kaland (926). Mialatt a monostorban ettek, ittak,
elrseik kikémlelték hangzott, mert a kémek kis
daloltak, táncoltak, dévajkodtak, azalatt
a vidéket. Egyszer csak várat találtak a
st.
kürtjel
galleni apát
fegyvereseivel m.egszállva.
A
magyarok „hihetetlen gyorsasággal, mint szokták", csatarendbe állottak. Mikor hallották, hogy a várhoz nehéz hozzáférni, tovább indultak. Mivel már besötétedett, a monostor mellett fekv falu néhány házát meggyújtották, s e tz fényénél vonultak
el
szép csendesen Konstanz
ték az utócsapatot s
sebesülten elfogtak.
felé.
A
st.
galleniek elér-
néhány embert levágtak, egyet pedig A magyar fcsapat az utócsapat kürtje-
lével figyelmeztetve nyiltabb térséget keresett, ott állt,
nem
szekeret, podgyászt körbe állított,
mutatkozott,
gált és elaludt.
röket
Másnap
állított,
a
s
aztán a
hadirendbe
mikor az ellenség
fre heveredve iddo-
szomszéd falvakat kifosztva
föl-
:
158
gyújtották.
A
mámorosan ket, vagy
hol
elaludtak, ott a a
kevésbbé
elbizakodtak,
Rajnába
népe
f()ld
vigyáztak,
rajtuk
bortól
ütött s levágta
szorította.^
Szászország hercege, Henrik király a w^erlaoni békében a fogoly magyar vezér (Zulta
?)
kiadásáért kilencévi fegyver-
szünetet szerzett, ezalatt ministerialisokból
ers
szervezett, s a fegyverszünet letelte után a
magyarokat Riade
A magyarok
falunál megverte (933 márc. 15).
nem
rálása és távozása miatt veszteségök
jelents e vereség, mert elsizben
egy nagyobb serege
nyilt
hetetlenségökben való
hit
E vereség
dött.
meg
is
jelentek,
elz
volt nagy,
történt,
hogy
a
hát-
de mégis
magyarok s a legyz-
megtört. csata pedig végzetes hatású voll
politikai
és katonai hibával
Henrik bajor herceg Ottó király
a magyarokat az
taktikai
csatában kudarcot vallott
Az augsburgi második (955 aug. 10).
lovas sereget
ellen
kezd-
segítségül
hívta
évben. A magyarok nagyobb sereggel
de Ottó megtámadása helyett részekre oszolva
Belgiumig kalandoztak és zsákmányoltak. Hiányzott az ers összetartó kéz. Ezalatt Ottó meghódította Bajorországot, békéltette másutt
is
a lázadókat
magyarok
és
egységes,
meg-
ers hadsereg
hogy megelzzék, nagy sereggel törtek be. De most sem maradtak együtt, hanem míg állítólag Botond vezér a Majna, Rajna vidékén kalandozott, Ottó a Léi- és Bulcstól vezetett sereget Augsburgtól délre a Lech és Wertach közt lev félszigeten, az u. n. Lechfelden csatára kényszerítette.- A magyarok a csata
élén
készült
alatt,
átúsztatva a Lechen, a ftartalékot az ellenséges sereg
a
ellen.
Ezek,
hátába küldték. E máskor oly sikeres eljárás ezúttal nem vált
Konrád frank herceg e támadást elhárította, a fsereg pedig a magyarok harcvonalát áttörte s visszavonulásra kényszerítette, azután erélyesen üldözbe vette. A magyarok be, mert
1
Pauler: Sz. Istvánig. 63—65.
1.
15—20,000 fnyi hada nyolc légióban vonult föl a három els bajorokból állott, a negyedikben frankok voltak Konrád herceg vezetése alatt, az ötödikben minden törzs válogatott vitézei vették körül a királyt, a hatodik- és hetedikben a svábok s leghátul a 2
Ottó király
csehek következtek a podgyásszal.
159
csak
seregök
romjaival
Bulcs fogságba
érkeztek
A Lech-mezei lépik
még néha
az
volt,
hogy
a
magyar névnek
nevet szerezzenek szerzett sikerült.
s
ily
magyar földtl
A
módon
Ha
A magyarok
jelez.
El-
határait.
de 970 után erre
is
meg-
a külföldi hadjáratok célja
és fegyvereknek félelmes hira
nyugati népeket az újonnan
távol tartsák
nyugati népek
és
20,000
állítólag
Olaszország
és
kelet felé,
háborgatása.
a külföld
Léi
boszút.
fordulópontot
csata
többé Német-
át
elkalandoznak
sznik
állott
hazájukba.
Botond
s akasztófára kerültek,
fogolynak felkoncolásával
nem
vissza
—
litániában
ez valóban tökéletesen
könyörögtek
ótalmat a
„Ab Ungarorum nos defendas iaculis!" így imádkoztak a modenaiak védszentjükhöz. A félelem csak a riadei és lechfeldi csaták után oszlott el. Árpád halála után a szigorú fegyelem meglazult, a nemzeti közérdek fölé a magánmagyarok
ellen.
érdek kezdett emelkedni, a nemzetbiztosító hadjáratból lassankint
zsákmányoló,
kalandozások
rabló
fejldtek
melyek
ki,
csupán egyes törzsfk vagy vezérek magánvállalatai. A lechfeldi vereség kijózanítólag hatott. Gyejcsa és Szent István be-
magyar nemzetet az európai
illesztik
a
sorába s
kifejlesztik az
keresztény nemzetek
ország védrendszerét, mely már
Kon-
11.
rád császár hódító kísérletét diadalmasan veri vissza.
A
honfoglalás és kalandozások során többször látjuk a
diplomatia tényeit
is.
Már
a honfoglalás befejezte eltt a bajor
nagyok egyességre léptek a magyarokkal, hogy pannóniai
alatt-
valóikat ezek ne bántsák, s ezért vászonruhákat adtak nekik.
A szerzdés megkötésekor tek,
a
magyarok
amelyet kettévágtak (899).
A
farkasra, kutyára esküd-
keresztények ezen megbot-
ránkoztak. Mikor a lombardok a brentai csata eltt békét
kér
magyaroknak azt felelték, hogy dögkutyákkal nem alkudoznak, a magyarok pogány szertartására tettek megvet célzást. Ugyanezt tették a dalemincok a riadei csata eltt, mikor a magyaroktól
szövetségre
szólítva,
visszautasításképen
ezeknek
kövér
kutyát küldtek (932).
Noha
a
magyarok
idején keresztény
tetteit
a honfoglalás és kalandozások
szomszédaik jegyezgették
föl,
mégis e
föl-
jegyzések olykor inkább tanúskodnak a pogány magyarok szó-
160
tartó becsületességérl,
mint keresztény ellenfeleik megbízható-
Egy ízben a bajorok vendégül lakomára magyar vezért s a lakoma közben hiíszegen leölték együtt (904). Ellenben a magyarok megbecsülték
hívtak egy
ságáról.
menekült bajor Arnulf herceget, több éven
késbb
át
t
társaival
a hozzájuk
vendégül
látták
mikor hazatért, kímélték országát. Megbízható szövetségesei voltak Berengár olasz királynak vetélytársai ellen s
is,
(921—924). A Madarász Henriknek Szászország részére
ígért
kilencéves fegyverszünetet híven megtartották, ép úgy a bizánci császárral kötött öt-ötéves fegyverszüneteket
Talán ez idtájban
történt,
hogy a császár
is
(943, 948, 953).
a torkokat a bese-
nyk
megtámadására és Etelköz visszafoglalására akarta rábírni, de a turkok errl hallani sem akartak, mert úgymond „nem bírunk velk, oly nagy a földjök, oly számos a népök." Mikor az ötéves fegyverszünet elször járt le, 948ban, Konstantinos Porphyrogennétos császár vendégeiként magánál tartotta Árpád unokájának Tevéinek a fiát Tormást és Bulcsot, Turkia harmadik fejedelmét, karchasát. Az utóbbi
—
—
keresztény
hitre
ajándékokat
térve a császártól
és patrícius
címet nyert. Ugyanez történt Qyula türk fejedelemmel ki
megmaradt
a
az Istennel kötött
rómaiak
szemben
(953
?),
keresztény hiten, míg „Bulesodes széttépte
szerzdést
és gyakran
harcolt
övéivel
a
Midn
azonban ugyanezt tette a frankokkal Ottó király fogságába jutott és bitófára akasz-
ellen. is,
is
tották."
Legnagyobb fontosságú
volt a
matiában a qaedlinburgi követség.
magyar vezérkori diplo-
Gyejcsa
mindjárt
uralma
magyar fembert küldött Szászországba Nagy Ottóhoz, ki eltt ugyanakkor görög, bolgár, orosz és dán követek is tisztelegtek. E követség eredményeként jöttek német hithirdetk Magyarországba. Tíz évvel utóbb Gyejcsa a nagy császár fia II. Ottó ellen öccsének fiát Civakodó Henrik bajor herceget segítette és a császárral tartó Piligrim passaui püspök jószágait 985-ben magyarok pusztították. Újabb tiz év múlva, mikor már békesség volt a császár és Henrik közt, ez nül adta leányát Gizellát a magyar fejekezdetén, 973 elején tízenkét
delem fiának, E házasság
volt Gyejcsa diplomatiájának a
betet-
— 161
Békéltet hatása letükrözödik a passaui püspök udvarában ez idötájt írásba foglalt Nibelungenliedben is. 9. Adó- és pénzügy. A törzsi és nemzeti közösség a
zése.
bels közterheket csupán ezzel járó tagjaira.
ismert,
az ingyenes közszolgálatban és az
személyi kiadásokban
rótta
ki
a törzs
és
nemze^
Bels közadókat a magyar a XII. század végéig nem ily közadóknak nem maradt semmi nyoma. A szabad
magyarok legfölebb önkéntes ajándékokkal kedveskedtek tejedelmüknek s azon fembereiknek, kiket szívesen megtiszteltek vagy meg akartak nyerni.
De megadóztatták
magyarok a megvert idegen népeket és fejedelmeket. Zsákmányt ejtettek pénzben, kincsekben, terményekben, állatokban, emberekben, amiket maguk szedtek el a legyzött vagy védtelen idegenektl. Arra is kényszerítették ket, hogy hadisarcot fizessenek mintegy a hadjárat költségéül, az elesett, megsérült magyarok vérdíjául, az érettük való boszu megengesztelésére és a megkímélt élet, vagyon váltságául. A zaklatott, megtört szomszéd népek évi adót is ígértek, fizettek arra az idre, amíg a magyarok támadásaitól mentek akartak maradni, st segítségüket keresték. Évi adót Ígért
a
Gyermek Lajos német
király a 910-íkí
augsburgi csata
Konrád király halála (918) után I. Henriktl megkérdezték a magyarok, akarja-e a köteles adót fizetni, s Henrik
után, s
fizetett is évi
adót
924—932
közt a kilenc évig biztosított szász-
országi békéért, miközben zavartalanul fölkészült a védelemre és támadásra.
Berengár
lombard
hanem szövetséges támogatást 924).
A
keleti
római császár
is
király
nemcsak
kíméletet,
vásárolt az évi adóval (921
943—953
évi szövetséges zsoldot, foederatusi díjat a
közt
fizetett olyféle
magyaroknak, mint
eldei ötszáz évvel elbb a hunnoknak.
Mikor a magyarok elfoglalták Pannóniát, innen a frank tisztek és gazdagabb lakósok bizonyára elmenekültek, de azért maradtak ott letelepült szlovének, egyes frank telepesek is, akik fönntarthattak némely régi pannóniai és frank szokásokat, hagyományokat, termelés- és fízetésmódokat. Pannoniában már az áruk negya római korban fizettek vámokat a határokon :
venedrészét (quadragesíma).
Ily
vámok
a frank
b/rocfalomban 11
:
162
is
szokásosak voltak. Voltak továbbá a rómaiktól egykor szercolonusok, szabad telepesek, kik évi föld-
vezett területeken
censust fizettek a római állam részére lefoglalt ager pub-
bért,
telkeinek
licus
használatáért.
Ily
colonusok voltak a frank
magyar honfoglaló fejedelem fleg uradalmakra
delmi
tette
rá
st
és az uradalmak népei,
Némi pénzt szolgává
tett
új
frank
a
a kezét.
Az
itt
hol
is,
a
és szlovén fejetalált
colonusok
az összes lakósok a magyar feje-
delem és nemzetségek szolgáivá terményekkel adóztak
Pannoniában
egyesek
birodalomban, maradhattak
lettek, s részint pénzzel, részint
uraiknak.
magyarok kezébe az új haza de kétségtelen, hogy a legtöbb pénzt a
juttathatott így a
népe
;
magyarok külföldi hadjárataikon szedték össze zsákmány, hadisarc, adók és szövetségi dijak cimén. A paviaiak, a lombard fváros népei nyolc véka ezüsttel váltották meg magukat (924).
A
honfoglalók lovas sírjaiban sassanida perzsa dirhemeket és
frank, bajor, lombard, bizánci
A
sassanida
amellyel körülbelül István
eltti
súlyok
dirhem
a
egyenl
pénzeket találnak.
görög
volt a
drachmából
római denarius
pénzek fejldését a velk szorosan
fejldésével
együtt a
következ adatok
keletkezett, is.
A
Szent
összefügg tüntetik
fel,
kiindulva a babyloni köbláb viz súlyából súlyok
:
1 aiginiai talent.
= =
6 bab. shekel
=
1 bab. talentum
60 bab. mina
60
aig.
mina
6 euboiai stater
=
bab. shekel
aig.
stater
= =
=
stater
aig.
5 aig.
stater
1
36
60X60 60X50
6 aig.
stater
10
attikai stater
^•'/,;
attikai stater
= 6 eub. stater = 5 stater =^ attikai stater bab. shekel = 36 eub. stater = 30 attikai stater stater = 50 bab. shekel = 72 eub.drach. -- 60 aíg.drach.= 100 drachma súly drachma = 26,208 1 attikai talentum = 6000 attikai mina drachma ^^ = lOO 436'8 4'36 gr. drachma = római amphora viz súlya = = 80 libra = 60 attikai mina — attikai talentum róm. font = i libra = mina = ^^ attikai mina
6 bab. shekel
36
= =
aig.
'^^/r,
aig.
alt.
gr.
att.
í
gr.
att.
1
att.
1
l
1
^^'^o att.
= =
3X436-8 3X109-2
gr. gr.
:
4
163
róm. font
/
=
32T6 gramm. 27'2 gramm.
12 róni. uncia =-
róm. uncia --
1 1
pondus Caroli -
1
frank font
=
15
„
„
1
kölni font
=17
„
„
/
troyesi márka —-
=
8
408
=
=
467
9 róm. uncia
troyesi uncia -
„
^
pond. Caroli
2/3
73X13'/.' róm. uncia
=
367 gramm.
róm. uncia
13',-
-
245 gramm.
pénzek.
obolos
1
1
= =
drachma ~- 6 obolos
1 attikai
gramm
4*36
4*36X18
ezüst
fillér^
=
75-48 fillér
----
13
fillér
római font ezüst =^
=
=
72 róm. denárius /
327*6
gr. ezüst
= S2 = 2Ö'/2
4 sestertius =: 4*55 gr. ez.
(harmadfél as)
solid.'
ar. triens
ar.
= 327*6
/.
gr. ar.
4*55 gr. ar. =^ /2'/5
/ror.
405
kor.
15
lar. triens:^
=
////.
sestertius =- 1*13 gr. ez.
/
= 72 róm. solidus = 216 = 3 triens -~ bizánci
1 róm. font ar. I
=
288 sestertius
róm. denárius -^
gr. ar. :=^
=
Meroving arany solidus •/72 3 kis ar. soiid. =: 12 saiga^^ 40,36,30 frank dén.=^4'5 gr. ar. 12 frank dénár =^. l'5gr. ar. 1 kis ar. solidus ^ =-. 4 saiga Karoling font ezüst 6V:í Meroving arany solidus =z 20 ez. solidus 80 saiga 240 fr. dénár ^= 367 gr. ez. róinai font arany
=
1
/
ez.
solidus
^
= = = 4
(bajor dénár)
/
=
saiga ^=
saiga
/
=
18'33 gr. ez.
dénár
—
= =
4 5 gr. ez.
fr dénár
12
fr.
dénár
3
fr.
1
=
^ márka
1
= =
= 8X30 = 20X12
8 uncia
20 solid.
dénár dénár
^ =
240
d.
240
d.
1'5 gr. ez.
1*5X18 fill. 27 fillér
Az egyenletekben, számokban vázolt föntebbi fejldés <)sszefügg szövegben eladva röviden a következ a baby:
loni súlyok
1
500 1
és pénzek
gramm
ezüst =: 45
gramm
ezüst --
:
5
2
009 frt. Nagy Constantin korában:
3
1
1
= =
kis arany solidus
Karoling frank ezüst dénár
1
gr.
görög
18 fillér. gr. ar.
= =
15 15 15 1
1
közvetítéssel
o. é. frt.,
45
=
Meroving
phoeniciai
lydiai,
arany
=
=
15 gr. ez. -= 270 fillér
=
gr.
arany
gr.
ezüst =:
gr. ar.: 12
gr. ar.
:
=
12=
12 gr. ezüst
=
12 frank ezüst dénár 1
15 1
frank ezüst dénár; gr.
ezüst;
gr.
ezüst;
^
216 fillér
11*
;
164
földön
legelször
meghonosodtak,
is
Aigina
szigetén, ahol
670 körül verette a babyloní talentummal egyenl aiginai talentum ezüstbl az els görög pénzt, az aiginai statért és drachmát. Ez a staíér kissé nagyobb Pheidon
argosi
volt a babyloni
király
Kr.
e.
vagy az elázsiai shekelnél (= 2
egyenl
szigetén épen a shekellel
Euboia ennek fele
kor.).
statért vertek, s
mina századrésze, a drachma. Az attikaiak kisebb drachmákat (= 78 fillér) hoztak forgalomba, úgyhogy száz drachma csupán hetvenkét euboiai drachmát ért. Ez Solon újítása volt az adósságok könnyebb törlesztése végett (594), volt
a
Ennek megfelelen kisebbedett az
attikai
súlyrendszer
Leg-
is.
régibb aranypénz a perzsa Dareios aranya, a dareikos, s ennek
megfelel a görög arany statér vagy didrachma (= 20 ezüst attikai drachma). Az attikai minának háromnegyede a római vagyis az attikai mina épen font, amely 12 unciára oszlott 16 római unciát foglalt magában, amennyibl 100 drachmát ;
vagy 96 római denariust vertek (egy unciából hat, egy római fontból 72 dénárt). Ez a kétféle pénz tehát majdnem egyenl
nagyobb a róm. dénár (= 82 fillér). Az ezüst denariusszal egyenl súlyúra verette Nagy Constantinus császár az arany solidust, amely tizenöt ezüst dénárt ért. Az arany solidusnak harmada volt az arany triens. volt,
mégis
valamivel
A
frank Meroving-királyok átvették, utánozták a bizánci arany solidust és trienst s ez utóbbira 4 germán saigát vagy 12 frank dénárt számítottak. Ezt az arany triensnek vagy kis solidusnak megfelel ezüst solidust dénárokban húszszor véve
(=
.240 dénárt) elnevezték
Nagy
Károly-féle súlynak (pondus
Ezen frank fontnak kétharmada az angolszász eredet, s a Rajna mellékén, Kölnben stb. 100< körül föllép márka, mely tehát a 12 unciás frank fontból 8 frank unciát, foglalt magában. Minthogy erre is 240 dénárt számítottak, ennélfogva a dénár megint kisebbedett. A római denariüs t. i. a frankoknál már harmadára szállott le, 4'5 gr. ezüstrl 1*5 grammra ez a súly a márka-rendszerben ismét Caroli),
vagy fontnak
(libra).
;
leszállott
Solidust
kétharmadára, kétfélét
vagyis
különböztettek
1
grammra (= 18
fillér).
meg Nyugateurópában
:
az
arany solidust és az arany triensnek megfelel ezüst solidust
165
amaz
körülbelül 36 dénárt ért (40-et, majd 30-at
is),
ez pedig
12 dénárt. Ez a pénzrendszer uralkodott, mikor a magyarok kereszténységet, s
a
fölvették
kezdték
befogadni
a nyugati
szokásokat, intézményeket.^
Gazdasági
10.
Az sember
stermelés,
élet:
eszével, ügyességével
ipar, kereskedés.
lassankint úrrá
lett
a ter-
Els fegyvere az állattal való küzdelemben a bot k. A nyers kdarabnál többet ért az élesített, hegyek. A palaeolith korszakban elször ütésekkel élesítet-
mészeten. és a sített
ték és hegyezték
E korszak nagy
az
üveges törés
Tzön
tani fadörzsöléssel.
volt
kszilánkokból
eféle köveket.
stb.
tz, amelyet a villám
fölfedezése a
aztán az ember tzhelyén
kova
rzött, majd
maga
való pattogtatással
nyílhegyeket
késeket,
is
legközelebb, amelyek
tek el. Mindazonáltal az
stb.
korszakból, az
szakban
új
találta fel
vagy
csiszolt
alakú
A
kszakócák kerül-
biztos leletek nálunk a neolith
kkorszakból
valók.
E
kor-
az ember az edénykészítést és a cölöpökre
való építést. Korábban az szetes lakást,
készíteni.
agyagrétekbl
diluviális
els
tudott gyúj-
még könnyebb
palaeolith korhoz hazai leleteink közt a miskolci
állnak
gyújtott,
ember barlangokban
vagy barlang mintájára földbe
alvóhelyét, éléstárát
és
konyháját.
talált
vájta
termé-
félgömb-
Majdnem minden
nagyszámban fordulnak el orsógombok, hálószövszék-nehezékek agyagból, s csiszolt, kifúrt
neolith telepen
súlyok
és
keszközök, balták, buzogányok, parittyakövek, csontszerszámok, csonttük, s a sírokban agyagállatkák, apró játékedénykék, agyaggyöngyök, csigákból és apró csiszolt kcsüngkböl álló
kezdetleges
szabadkézzel készített
A durva szemcsés agyagból edényhez még nem használtak fazekas-
ékszerek.
korongot, de díszítésérl gondoskodtak,
és zsinórbenyo-
újj-
mással, körös, hullámos vagy tört karcolásokba tömött fehér
anyaggal, úgynevezett
krétabetétekkel,
st még
festéssel is:
sárga alapon vörös, vagy vörös alapon fekete kör- és csigaEreky Alfonz: Mérték-, súly- és pénzisme. Székesfehérvár, 1870. Luschin von Ebengreuth Allgemeine Münz4, 23, 27, 38, 101—106. 1. jkunde und Geldgeschichte, 1904Balogh Albin A magy. pénz tört. *
—
:
~
-az
Á>-pádok idején. 1912, 10, 13, 20—24.
:
1.
166
vonalas színezéssel. Híres neolíthkori leletek a lengyelí stelep
(Tolna
somlyói
m.), a
majdnem
Sárosdon
stb.
egy
méter
magas gabonás-edény került elö. E leletekben már megtaláljuk a földmivelésnek és iparnak nyomait, A gabonás-edény s az orsógombok, hálósúlyok, szövszék-nehezékek jelei a gabona és len- vagy kendertermelésnek a
másrészt a fonó-,
halászatnak,
a
s
ruhavarrásnak,
A
fazekasságnak.
a
ácsmesterségnek. Az
kezdete
az
szítések
els kezdetleges
szöviparnak,
cölöplakás
készítése
agyagállatkák, az
edénydi-
az iparmüvészetnek, amely
lépései
jellemz formáival, motívumaival Troiatól Skandináviáig nyúló vándorlásra vagy kereskedésre mutat. A jadeit szekerce anyaga a Himalája vidékérl, az ékszerül használt kagylóhéj a Vörös-
tengerbl
Új korszakba
származott.
a fémiparral, mely nálunk szerszámait, fegyvereit
ón
fölfedezi az
és
elször vörös rézhö\
tetnek
nagy
változatosságot, sajátos
sok századon
A
magyarországi bronz-
formagazdagságot tün-
hogy hazánkban a bronzmvesség önállóan is virágzott, nem csupán a keres-
ami
föl,
kalapálja, aztán
fegyvereket, szerszámokat
élü
tartós
mveldés
összeolvasztásából nyert
réz
és csínos ékszereket lehetett önteni. leletek
emberi
és cyprusi formákat utánozva
troiai
kílencannyi
amelybl már
bronzot,
lép az
arra vall,
át
kedelem hozott ide messze földrl bronzárúkat. Ennek bizonyaz
ságai kel
talált
itt
bronzöntmhelyek,
keresked vándoriparosok
nak oly
leletek,
rejtekhelyei, raktárai.
az
lelet
vést, a
tartalmazott.
és
nagyszámú
ördöngös-füzesi
füles
a
brit
kedés.
van-
jelzik
:
pl.
a borsodmegyei
fegyvert, kardot és lándzsát adott,
(Szolnokdoboka m.) bronzlelet 30 tokos bronzkincs
szigligeti
A
St
amelyek a bronzmüvességnek vagy bronz-
kereskedésnek egy-egy külön ágát aranyosi
bronzeszközök-
a
s
bronzöntéshez
délnyugati
csupa ékszereket
szükséges ónt csak az indiai
ónszigetekrl
Az arany ismerete
pedig
hozhatta
ide
a
keres-
és fölhasználása a fémkorszak kez-
detével egykorú.
Még magasabb lépése
elször a
fokú kultúrát jelentett a vaskorszak föl-
hallstatti
íypusokkal, amelyeket Kr.
jellemz formákkal, 400 körül a La Téne-ben talált
nagy e.
leletet
167
kelta
vasszerszámok, fegyverek
ékszerek,
s a
uralma
négyszázados
edények
velk föllép
sajátos alakú
váltott
Közép-
föl
európában a római mveltség hódítása eltt. A vas els ismerete a kaukázusi clialyboktól a dór vándorlás korában jutott
még Homéros költeményeiben is vegyebronz és vas, tehát még átmeneti korszak van
a görögökhöz, kiknél
sen szerepel a
a kilencedik században. Milétosi görög
Hallstatt vidékére a Fekete
elször a vasat a hetedik században tenger
A
fell.
hallstatti
kereskedk hozhatták
legjellemzbb
kultúra
vivmánya a
bronzlemeznek trébeléssel való alakítása. Itt lépnek föl az els vaskardok bronzfogantyúval, de vannak még ekkor bronzkar-
dok
is.
Föllép a vas zabla bronzkúppal
s a trébelt
bronzsisak.
korszakban jellemzk a majdnem egyméteres, könnyen elgörbül, de már némileg edzett vaskardok, melyek
A
la ténei kelta
bronz- vagy vasláncon a harcos jobbján lógtak, a sarkantyú, a harci szekerek, az arany nyakláncok (tizenhét darab ily torques a fokorui leletben Szolnoknál), az els fazekas korongok, arany
barbár utánzatai)
bl a
érmek (makedón és massiliai pénzek a zománcozás kezdete. A kelták érmeik-
ezüst
és
s
következtetve élénk kereskedelmi összeköttetésben állottak
Érmeiken
görögökkel, makedónokkal.
király arany philippeusait
utánzatok, az
s ez
szerint ott kerülnek
zek
görög
eredeti
mintha legtöbb
csak
u.
n,
II.
Fülöp makedón
ezüst tetradrachmáit utánozták^
és
szivárványtálacskák
a
köznép
el, ahol a szivárvány földet feliratait a
cifraságok
A
ér.
hite
pén-
kelták értelmetlenül utánozták,
lettek
volna.
Mveldés
dolgában
nyomot hagytak nálunk az Arrabo (Rába)
folyóról
elnevezett s innen délkeletre, Alsó-Pannoniába költözött ara-
viscus kelták. Általában a kelták
mája.
A
hágókat.
A
toki
kemlék
dombormv
van, melyen oldalt ablak
ros kocsis,
gyeplt
erny fels
kocsit lovas követi
lev
képe araviscus kocsit
négykerek, ernyje ell bakon ül az osto-
kocsi
látszik;
tartva, hátul
szögletén
A
hanem si formár fel-
lovasok,
tétényi kelta kocsi vasalva volt. Látni rajta
ábrázol, melyet egy pár ló húz.
az
jó
korukból maradt ránk a kocsinak legfejlettebb
az
is
nemcsak
pedig álló alak kapaszkodik szíjjba
vagy támasztékba.
rizetképen. Oly nagyra becsülték
A
ezt a
168
járómvet,
hogy halottjaik mellé temették és sírkövükön is ábrázolták. Talán az elhunytnak foglalkozását, állását akarták
A
a kocsival jelezni.
sokáig
kulturhatást
kelta
mutatta
az,
hogy a városok, folyók kelta nevét a rómaiak is fenntartották. A római hatás jelentékenyen tovább fejlesztette a mveldést Pannoniában és Daciában. A római legiok és provincicohorsok kulturális feladatot
ális
végeztek azzal, hogy aka-
is
nem ismerve, hegyeken és süppedékes posványokon át egyenes, kemény köutakat készítettek, pl. a kikeritói utat, amedályt
lyeknek Aquincumtól vagy Brigetiotól való távolságát minden
római mértföldnyire egy-egy mérföldk lépésnyi távolság
= 8 gör. stádium =
\/,-
Ezen római utakat vörös vonalakkal
jelezte
(miliare,
geogr. mf. -=
1000
VAU Km.).
tünteti föl a Peutinger-
tábla és teljes jegyzéket nyújt állomásaikról és távolságaikról
mely Diocletianus korából
az Itinerarium Antonini,
meg
légiókat
késbbinek
(lovia,
nevez
Herculia) és a Tabula Peutingeriananál
Ez idben, a
látszik.
is
4.
században, a rendes kato-
naság a népvándorlás betörései miatt gyakran van utón, hogy
pontokon teremjen (praesentales, comitatencsak a barbár határrök vannak állandóan letelepedve
a veszélyeztetett ses),
s
A régibb
családostul a határ mentén (limitanei).
nak több város köszönhette Jobbára katonák
jogait.
légionáriusok-
felvirágzását, kereskedelmét, városi
építették e városok fürdit,
amphi-
theatriimait és szentélyeit; a légionárius tábor (castrum) mellett
letelepült
markotányosok, kereskedk községébl (canaba)
Apulum
származott Carnuntum, Aquincum,
majd colonia rangja, miután rok
telepedtek
is
sára
le
kiszolgált katonák, római polgá-
bennök. Szlültetésre és vizek lecsapolá-
felhasználta a katonákat
is
szülföldjén, Sirmium vidékén
A
meghódított
szokták rajta
foglalni
épüljenek
sokat
és
végül
kedvezményekkel fizettek
a
rainak, a
s
ezért ölték
birtoknak,
a táborok
s
reá
a
kincstárnak
meg.
rómaiak
ager
mindenütt
piiblicus-nak,
le
hogy
telepítsék
a római colonu-
A
colonusok állami
határrcsaládokat letelepített
(276-282)
Probus császár
harmadát
föld
állami
a
municipium,
stb.
bérlk,
is.
kik
évi -bért,
censust
vagy fbérlinek, illetleg procurato-
lovagrend pénzembereknek. A császárok uradalmai
169
a patrimoniumok, különösen
nyákat az
igazgatták, a
Sisciából
Ampelum (Ompoly)
A pannóniai vasbá-
bányák.
a
aranybányákat
dáciai
lev, ugyanilynevü
partján
pedig
városból
Az Abrud völgyében Verespataknál találták azon huszonöt viaszos táblát, amelyek igen érdekes emlékei az Erdélyi Érchegység római bányászatának. (Zalatna, zlato tótul arany).
Hunyadmegyében követ fejtettek a rómaiak. A dáciai pénzverben csak rézpénz készült. A krasznai aranyrudacskák a sisciai pénzver bélyegével ajánSalinae (Felvinc) vidékén sót,
dékul vagy kereskedés útján juthattak a nyugati gót Athana-
A
rich kincsei közé. II.
Theodosiusig
(253
sirmiumi érmek Gallienustól
és
sisciai
— 450)
idbl
terjed
amidn
valók,
Dacia már nem a rómaiaké. Állítólag
már
Július Caesar elrendelte az egész biroda-
lom fölmérését. Augustus jében valószínleg
alatt
dolgoztak
Traianus ide-
rajta,
földméréssel együtt meg-
befejezték, s a
E
becsülték a földek minségét, jövedelmezségét.
meg Pannoniában
földosztályt különböztettek
vum primum, secundum, a rét, a makkos erd s és
szltkék
(fundi
számát
tributarii)
kezdve
a szántóföld
jegyzékét
töl
(census)
meg
amelyet az ager vinciális
kell
Az adófizet Daciában a regio. Pan(indictio).
pl.
az Aravísci, Bel-
Scordisci, Taurisci stb.
A
földbér-
különböztetni az állami adót (tributum),
publicuson
földmvesek. adót a
fizettek
Jasi,
továbbá
ötévenkint, a 4. századtól
nóniai civítas volt tizenkilenc, s ilyenek Breucí,
az ar-
elbb
tizenötévenkint igazították ki
Boii,
osztálya,
:
kellett
kerületek neve Pannóniában a civitas,
gites,
ezek
erd. Még a gyümölcsfák jelenteni. Az adózó telkek
a legel
be
is
két
s
szerint öt
Az
kívüli
iparosok
földektl és
fizettek a pro-
kereskedk
szintén
maguk jövedelmébl.
Sok iparos foglalkozást ismerünk meg a pannóniai feliratokból, mert a 3. századtól kezdve minden mesterember tartozott
valamely
amely a maga jelölte
meg.
Ily
collegium,
mintegy
istentiszteletének
collegiumok: a
céh,
tagjává
helyeit, tárgyait coll.
lenni,
feliratokkal
fabrum, kik fémbl,
k-
bl, fából dolgozlak, mint a kovácsok, kfaragók és ácsok; a centonariusok céhe a gyapjuszövket egyesitette Apulum-
170
ban, Sisciában, Carnuntumban, inig
Aquincumban
a faberek-
közös collegiuniot alkottak, noha ugyanitt a fegyvergyár-
kel
szervezkedtek
tók külön egyesületben
csónakosok
tömlkkel
kik talán
a
(navicularii),
(utriclaHi),
folyókon az utasokat
vitték át
dendrophorok, kik fákat
lumi
tömlsök
dáciai
;
az apu-
erdkbl
szállítottak az
A
emo-
az apulumi hajósok (nautae), az
közlekedést szolgálták nai
armaturarum).
(coll.
vizén
vagy tengelyen, a sarmizegetusai gyaloghintósok (lecticarii), nev kocsis céh. A kereskedk is s a veredarii Pannoniéi alkottak collegiumokat
A
collegium
színbben akik
a
scenicorum
sátorkészitök
mvészek.
mint
rosok,
negotiantium, negotiatorum),
(c.
(scenofactores),
Ugyanezt
képz-
vagy valóinkább
tehát
elmondhatjuk
provinciákban
Duna-melléki
színészek,
tagjai
ipa-
azokról
is,
és iparmvészet
körébe vágó munkákat végeztek. Igazi római motivum kevés kínálkozott.
A római
csak oltárköveket
isteneknek
állítottak
Magyarország területén csak az aquincumi Nemesis szentély tartozik a római cultus körébe. Ellenben nagy száms
egész
mal lépnek
a barbár
fel
tére épült sok
motívumok
a
istenek tisztele-
keleti
Legnevezetesebbek a carnuntumi
szentélyben.
Dolichenum, a dolichei napisten szentélye, és a barlangszerü
Mithraeumok a perzsa Mithra napisten ban, Aquincumban, Sarmizegetusában noszságon diadalmaskodó Mithra a phrygiai sapkás
ifjú,
ki
tiszteletére stb.
A
Carnuntum-
sötétségen, go-
dombormv
képeken
bikán térdel és kést döf bele, fölötte
pedig a nap és hold mellképe
látható.
Sok keresztény iparmvészeti emlék, sírfelirat, Krisztus monogrammjával díszített sirmiumi és sisciai pénz maradt fönn a római korból Magyarország területén de valamennyi ;
közt
legnevezetesebb
skeresztény
emlék
a
pécsi földalatti
sírkamra (cubiculum), melynek Krisztus monogrammját. Szent Péter és Pál apostolt, keleti
bölcset stb.
Nóé
bárkáját, Jónás prófétát, a
ábrázoló falfestménye
három
a 4. század közepe
táján készült.
Mai római
városd\nk közül
sok a régi
telepek romjain épült
föl.
kelta
és dák
eredet
Az épületek elhelyezkedése
lehetleg a táborok vonalaihoz alkalmazkodott derékszögben^
llt
Két futca keresztezte egymást. Az utcák általában keskenyek
Aquincum nyolcöles futcája szokatlanul
Mészklapokkal kövezték nyerges domborulattal. Némely futcának jellemz kiegészítését tették az oszlopos tornácok, melyek a nap sugarától és az estl óvták a járókelket. A házak összeépültek, csak a nagyobb középületek álltak szabad téren. A magánházakat nem azért építették, hogy a külvilág gyönyörködjék bennök. Az ablakok keskeny rések voltak. Legközönés
ségesebb talajburkolat az
u.
darabokból,
Legizlésesebb
lecsiszolva.
n.
széles volt.
mészbekevert tégla-
terrazzo,
kmozaik
a
fajtája
ornamentalis és figurális dísszel. Kivételes a márványpadozat.
A
falvakolat színes
festést
mutat nedves vakolaton
Kedvelt szín a pompeii vörös.
A
falfelületet
(fresco).
rendszerint
felül
stucco párkány szegte változatos mintákban.
A
Duna
római kor barbár emlékei a
— Tisza
vidékén
germán eredüek. Sarmata iazygok építhették a Köröstl délfelé a Dunáig húzódó három ü. n. római sáncot,, melyeknek árka keleten volt, tehát valószínleg a dákok ellen készült iazygok építették a Csörsz-árkot is egyrészt Vác és Árokt, Szihalom és Sajószenípéter, másrészt Dunakeszi és ezek viszont a Garam két Jászapáti között a kvádok ellen sarmata
és
;
;
partján emeltek sáncokat a iazygok betörései ellen.
árok a késbbi
tnt n.
fel
szlovénok
(csertovszki
római
sáncokat
jarek
szemében a.
mint
ördögi építmény
m. ördögárok).
legvalószínbben a
építették a Tisza torkolata fölött akkor,
A Csörsz-
A
bácskai
ú.
sarmata limigansok
midn
ez a leigázott
—
nép föllázadt iazyg urai ellen a 4. század közepén. Darócon (N. Küküll m.) földbe leszúrt kard körül harminc bronztokos
balta
sarmaták
volt
szabályosan
tisztelték
meg
így
elhelyezve.
Valószín, hogy a
hadistenöket. Herodotos a sky-
hogy áldozatok alkalmával nagy üstben fzték meg az állatok húsát Szibériában pedig nagy szíklaképek ábrázolják az ilyen üstöket. Nálunk is találtak nagy rézüstöt egy törteli halomban (Pest m.), a dunántúli Kapos-völgyben és Ósznyön. Mogentiana castrum közelében (Keszthely, Fenék) több ezerre men sir, valamint a cikói (Tolna m.) és püspökszenterzsébeti (Baranya m.) barbár temetk jellemf leletei a thákról mondja,
;
:
^
172
indás
griffes,
és virágleveles
övtagok és szijjvégek,
csattok,
rosettás korongok, a keszthelyi sajátos
valók
els kengyelek
az
s
4.
századi
alakú kosaras
császárok
fülbe-
A
érmeivel.
herpályi (Bihar m.) griffes, sárkányos ezüst paizsdudor vandal
vagy gepida mkincs
ép úgy, mint a szilágysomlyói karikás arany áldomáscsészéivel. Mindeme római és nép-
lelet
melyek sassanida, pontusi római mesteremberek, foglyok kezemunkájára valla-
és
emlékeken,
barbár
vándorláskori
görög
lehetett
nak. Ízlés és motivumok, a rekeszes-gránátos diszitésstb. dol-
gában meglehetsen közös jellegek egészen a nagyszentmiklósi kincsig, melynek korát az egyik csésze görög felirata szerint Butául és Buila zoapanok (zsupán) szláv-avar idejére tenni.
kell
A római
kuiturhatás, városi
élet,
gazdálkodás rombadlt,
kipusztult Daciából a gót betelepedésti kezdve (270), a mi-
Temes Dunán
kor Aurelianus császár a
vidékére szorult dáciai légió-
kat és gyarmatosokat a
áttelepítette
Ripensisbe
késbb
másrészt
;
délebbre
Pannoniából
kipusztult
is
Dacia
száz évvel
a hunnok és hódolt népeik, a germánok betörése (377)
hogy a hunnok legyzi és kizi, a keleti gótok a kipusztított Pannoniából kénytelenek voltak a Száván átköltözni (474). Utóbb a langobardok telepedtek Pannoniába annyira,
után,
(534
— 567),
távozásuk után pedig az avarok uralkodtak
nem egészen harmadfélszázadon hódítása
frank
nyert a német Ily
módon
a
a
birtokká tette Pannoniát.
majdnem egy felében Mosaburg lás
át,
teljes
századig
tartott,
ott is
mikor Nagy Károly
Ez a frank birtoka
melynek második
(Zalavár) tartományában Privina tót herceg
frankok
Dunán
túl
fennhatósága frank
alatt
hbéres
birtokviszonyok
uralmat.
alakultak
ki,
frank gazdasági élet érvényesült oly formán, ahogy ez a Merovingok és Karolingok birodalmában kifejldött s Mosaburg vidékén
ersen összevegyült
szláv
szokásokkal.
A
frank és
szláv gazdasági viszonyok nyilván fölismerhet hatást gyakoroltak a honfoglalás után kialakult
'
Szilágyi
Darnay Kálmán
:
:
magyar gazdasági
életre,
A niagy. nemz. tört. I. 1895. IV— V, CXL— CCLXX. Magyarország skora. 1900. 18—143. 1-
1.
173
ennek megértése és további változásainak megállapítása végett szükséges megismerkednünk a legrokonabb frank, szláv, azért
st némi hatások A Meroving területe,
tellumok tokká
miatt
frank
bizánci gazdasági viszonyokkal
a
hódítás folytán a római castellumok
mint lakatlan föld, a király tulajdonába királyi
lettek.
udvarokká
a/r//.s'-okká,
E frank
jutott.
A
cas-
uradalmi közpon-
s
curtis-ok építkezése, beosztása a római
castrumokra emlékeztetett: négyszög alakban helyezkedtek
el
sáncok és árkok.
az épületek, cölöpkerítések, falak, tornyok,
A germánok
is.
szívesen átengedték a néptelen városokat a meg-
maradt lafinoknak, kik szolgai viszonyba jutottak a hódítókkal és
csupán a
A
római
is
régi
déli széleken élhettek
szabad birtokosokként.
kház si védszellemeitl
visszatartotta
a
való babonás félelem
germánokat a római házak
elfoglalásától,
azért a bevándorlók faviskókat állítottak a római villák mellé,
mig
tntek föl. Még az egyházi a germán faépítkezés. Gazdasági vadászat. A germánok magukkal
a városok elhagyatottaknak
bazilikákra
is
hatással volt
legsibb formája a
életök
hozták a sólyom, kesely, ölyv nevét,
valamint a borz,
pat-
kány és hörcsög nevét sem ismerték az ókoriak a germánok
A
eltt.
hörcsögöt a germánok a szlávoktól kapták
kányokat követték a macskák. át
a
germánok
a szamarat,
szarvasmarhát hoztak húsevés. ételeket. lástól,
Az egyház
Viszont
öszvért
magukkal
rómaiaktól
a
és a dámszarvast.
és túlnyomó
böjti rendeletekkel
A szltermelést
s a
volt
pat-
vették
Sok
náluk
a
védte a régi növényi
megmentette az egyház a pusztu-
is
mert szüksége volt rá a miséhez,
s
mikor a germánok
megkezdték az extensiv gazdálkodást, a latinok ismét rávetették magukat az intensiv szlmüvelésre. A germán gazdasági élet a határközösség (Markgenossenschaft) és uradalom formájában mozgott, ezeknek voltak oly jogaik, mint a rómaiaknál tisztjei
fleg a
csak a személynek.
határszéli területeken,
tek uradalmakat.
A bels germán
A
király és a
pusztaságokon teremtet-
területeken a szabad germá-
nok határközösségekben éltek, s itt az egyeseknek csak haszonélvezeti joguk volt, rendelkez joguk pedig csak a közösségben.
Az udvartelek
a családé volt,
nem
egyesé,
s
a társak, örökö-
174
semmit sem lehetett elidegeníteni. Ha valaki gyermektelenül halt el, vagyona a család legközelebbi tagjaira, rokonaira, a nemzetségre szállott, vagy
sök,
szomszédok hozzájárulása
nélkül
ami ugyanazt jelentette a szomszédokra, határosokra, a határközösségre, mely a nemzetségbl eredt. Közösen legeltettek, :
közösen
A népbl
irtottak és felosztották a földeket,
elbb
valók, azok
A
engedélyt szerezni.
újra.
kellett,
telepedtek, szerzetesek vagy a köz-
pusztaságba
kik
ha
kénytelenek királyi vagy földesúri
római jog szerint tizedet
földröl (decimé novalium),
mig
fizettek az iriás-
germán királyok
a
a
mvelet-
vagy irtásvámokat kezdtek szedni. Aki mint a római engedélyt nyert az irtásra és letelepedésre, az len földrl legelbért
—
emphytheusisnál csak
örökjoggá alapja s
korábbi
a
nem
teljes tulajdonjogot,
földet,
—
idegeníthette
haszonélvezeti
a
változott.
magában
földön sem élvezett
lakatlan
jogot
el
a müvelés alá fogott
nyerte
el,
Az udvartelek egész csomó
foglalja
jognak az
legel, viz
a szántóföld,
utóbb
mely és
erd
A telek a közösségtl idvel függetlenné lett, ha önmagában elegend volt s utánozta jogaiban a nagyok allod (= mind jó) tulajdon birtokára vonatkozó jogait. Megkezddött a birtokok elhatárolása királyi tekintéllyel. használatának
a jogát.
Vagyonát a tulajdonos ünnepi formák közt idegenítette el átadott a vevnek keztyüt, ágat, egy darab gyepet, fszálat vagy :
gabonaszárt (festuca), ingóságokat
számokat tén.
A
késbb
oklevelet íratott. Eredetileg csak
szolgákat, állatokat, ruhákat, fegyvereket, szer-
:
lehetett
legtöbb
nyomozni, ha elvesztek,
törvény megengedte
rablás, lopás ese-
az önsegélyt, a magán-
zálogolást, letartóztatást, lefoglalást.
Az uradalom
volt az egyetlen forma,
gazdasági munka szervezkedni tudott nosítható volt.
Nagy Károly
s
amelyben a nép-
az állam javára hasz-
ezt jól felismerte s az
uradalmi
rendszerre alapította egész államszervezetét. Ennek kellett szolgáltatnia az államéleti szükségleteket, az adókat és katonákat.
Így tarthatta
el
világi és egyházi
tisztviselit.
Az uradalmak
megakadályozták a társadalmi szétforgácsolódást, a szegényeknek elegend teret nyújtottak a munkára s ösztönözték ket
a dologra
;
másrészt megakadályozták,
hogy a gazdagok ne
175
sülyedjenek
gazdasági
henyeségre.
tétlen
le
haladást
munkaerket
kon, nagy lendületet
A
vett.
A
termésrészt adott.
vették az
megelz
szi
szántást-vetést
is,
hármas forgóa gabonatermés, mely az egyházminden földesúrnak több földbért vagy
s
A dolog
együtt
létrejött a
természete szerint az úr rendelke-
rabszolga egész munkájával.
zett a
és
ersen összefogó
nyári termést közvetlenül
módon az ugarolással rendszer. Nagyobb lett így s ily
tizedet,
irtás
munkát
földmüvelés, kivált egyházi birtoko-
üzembe
tavaszí vetés mellett
nak több
Az
teremtettek.
követelt.
Egyesítették a
De miután már
a rómaiak
megelégedtek a munka vagy termelés egy részével, ez hatás-
germánokra is. A munkaid felét követelték a szolhárom napot egy héten s e mellett más kis szolgálta-
sal volt a
gától,
tásokat: sört, malacot, kenyerei, csibét, tojást. Természetesen
külömbség
volt az úrbéres,
szabad és szolgatelkek
úrbéres szabadokat colonusoknak
nevezték,^
közt.
Az
kiknek maguk-
nak is lehettek rabszolgáik és allodjaik, ezen allodok pedig szabadok voltak a terhektl. Általában legjobban élt a nép az egyházi birtokokon és a határközösségekben.
A
lakosság szaporodása elidézte a falu vagy gau közös-
hatdrának
irtását
s a
szántóföld kiterjedését, másrészt a nagy
udvartelkek megosztását. Új írtások kezdeményezi leginkább
a monostorok és vel
azonban
e
más uradalmak,
ritkán a határközösségek.
közösségek szintén függésbe jutottak sok he-
A
lyen a földesuraktól.
telkek felosztása
mozgékonyabbá
a vagyont, mely aztán egyre egyenltlenebbé teljes telke
Id-
vagyis 4 mansiója
volt,
lett.
tette
Csak akinek
csak az tartozott mint sza-
bad ember hadba menni.
Az egyenlséget legtovább óvta a közös határ, az osztatlan föld, a közös legel, rét és erd. Ezek használata kezdetben korlátlan, lassankint azonban korlátozást nyert az állatállománynak az udvartelek nagyságához kellett alkalmazkodnia. Ahol már megkezddött az istállói :
takarmányozás,
ott
jónak
meghatározni,
kisorsolni a
quos colonos vocant,
sicut et coioni
látszott
kaszálórészt.
Liberi autem ecclesiastici,
^
regis
.
.
.
Lex Alaman.
23, 1.
176
Aztán mindinkább összezsugorodtak a közös határok a Karolingok korában. A királyok igényt emeltek az összes osz-
nagy határokra. Mindenfelé tartoztak a szabad emberek
tatlan
földbért, legel- és írtásdíjakat
a királyi földért ajándékokat,
Az alamannok meghódoltatása után
fizetni.
összes szabadokra
egyéb
mint
átengedték
szolgálataik
egyébként
önálló
az
hogy
a
falu
illet
De
jutalmául
jogot
falu-,
is.
Úgy
gau-,
földesurának,
tehát
minden
ezen jöve-
a királyok
az
erdkre
látszik,
A
is,
fürstök
legelkre
és
az a felfogás ural-
és
törzs-
gau
ki,
nagyoknak.
a
tartottak
rótt
jogokat és regálékat
határközségi
épúgy, mint a földesurak kodott,
tributumot
földnek nyilvánított.
földet királyi
delmeket,
censust,
a frank király az
néphatárok
grófjának,
törzs
szélei,
fejedel-
mének, nép királyának a jogához tartoznak. Késbb a földesuraké lett minden faluközösségi jog, a falu legeljének felügyelete; másrészt a tartomány urát, fejedelmét illették meg a regálék az erdjoggal. Mindenesetre a földesurak nagyobb jogokra tartottak számot, mint a község kisebb tagjai, a legeltetésben, vadászatban és faírtásban.
az
fizetni
erd
Az alattvalók kénytelenek
használatáért s ez a szokás az egykori római
területeken kezddött.
A
karolingi uradalmi rendszer a
folytatása.
Ebben
a földmüvelés és ipar
vannak egymással, mint a késbbi dásban.
De
kés-római
hiányzott a
tkés
bensbb
villarendszer
kapcsolatban
falusi és városi
gazdálko-
szellem, a pénzgyüjtés és for-
gatás vágya, a munkafelosztás, a nagy kereslet és kínálat for-
galma.
Az uradalom fépülete az
kbl. A
urilak, a palatíum,
rend-
egymás mellé sorakoztak a kamarák, konyha, süímühely, ipari mhelyek, a szöv-fonó nk lakása, pince, csrök, istálló. Volt az udvarban kápolna vagy oratórium is. Mindez együtt a curtis, udvar, hozzácsatlakozik a kert (pomerium) s egy eludvar (curticuszerint
többi épületek fából készültek s
lum), többnyíre megersítve,
Az uradalmak gáltatni az úrnak.
mint az elbbiek.
feladata volt ellátást, húst és gabonát szol-
Ha több uradalma
volt,
akkor ezek sorban
egymásután teljesítették. a napos, hetes vagy hónapos szolgálatot a konyhán s az udvarban és szállást adtak követeinek.
177
Már nál
a
római tisztviselk természetben kapták ellátásukat, an-
inkább a karolingiak. Egy
40 kenyér, 3 hordó ital, 3 malac vagy bárány, 3 tyúk, 15 tojás és a lovaknak 4 véka zab. Errl a
szállása helyén 1
sertés,
követ járandósága meg-
királyi
:
követ utalványt kapott a királytól. Hadifoglyokat és túszokat szintén a királyi curtisokban helyeztek
tiumok,
s a határszéli
várak és castellumok viseltek nagy és tartós
szállásterheket, mert ezek
De nemcsak is
Különösen a pala-
el.
els sorban katonai
célokat szolgáltak.
Iianem az ország belsejében
a határokon,
a királyi és fejedelmi ciirtisok jól
meg
voltak ersítve.
Min-
uradalmi központon volt fegyvertár, fegyverekkel, ládák-
den
ily
kal,
hordókkal megrakott szekerek. A megersített curtisokhoz
rségi és követi szolgálat, a fuvarozás, más telkekre a hadianyagok s élelern szolgáltatása. Nagy raktárakban, gmngiákban volt összegyjtve mintartozó telkekre nehezedett a hadi,
denféle készlet, különösen gabona, mert gyakran voltak Ínsé-
ges esztendk. Monostoroknál
s
a közvetlen királyi udvaroknál
az élelmiszerek raktárait, pincéit a cameranusok és cellerariii-
5ok tartják rendben. Tisztek vezetése ministerialisok, a
alárendeltebb kik
idvel
iuniores.
A maiorok
egyre
kamarás
kezeltek.
A
szolgálnak a többi
szintén
elöljárók, az
udvarok élén állanak, valamint a soltészok függetlenebbekké
ponti pénztár, a központi felügyelet. lovász,
alatt
osztályok udvari
követek
lettek.
Az
tartották fönn
az
Hiányzott a köz-
asztalitok,
tisztjei
is,
pohárnok,
külön jövedelmeket
összeköttetést a köz-,
pontokkal, ahonnan a híreket, rendeleteket továbbították.
Rabszolga sok
volt.
Alkuínnak szemére
veti
egyik ellen-
hogy 20,000 rabszolgája van, akik t. í. négy monostorához tartoztak. Az igazi rabszolgákkal házilag lehetett üzemben
fele,
tartani a gazdálkodást,
mezei és
ipari termelést.
Kelet felé, a
német monostorokban már kevesebb volt a rabszolga, kisebb a házi üzem, az egész gazdálkodásnak csak a fele, vagy éppen csak ötöde, hatoda. Egy-egy monostor telkeinek a száma 2 300,
—
1—2000, nagy monostoroké 3—8000. A
legjobban ismert st-ger-
maini monostor 24 curtísból álló gazdasága, egyenkint átlag 250, összesen 6000 hektár szántófölddel, 33-szor annyi vel,
harmincadnyi szlvel,
réttel
(196,
176
erd-
ha), ezredrésznyi 12
178
legelvel fogalmat nyújt a Karoling-kor nagy uradalmairól.
erdk
az
Itt
uradalmiak, csak nagyon kevés tartozott az úrbéres
Ezen úrbéres telkek közt túlnyomó, ^/.-résznyi a szabad-bédöteikek száma (1420 a 10 ha -== 30 hold), a litek vagy telkekhez.
szabados colonusoké 25, rabszolgáké 191 és hospeseké 71 telek (á 20 hold). Az augsburgi püspöknek kétannyi szabad telke mint szolgatelke. Egy kis monostor birtokában a kétféle
volt,
telkek
száma körülbelül egyenl. Az uradalmakban napszámosok
ház óhajtása szerint a munkanap
A
is
dolgoztak, kik az egy-
végén megkapták béröket.
rabszolgák és ministerialisok ellátást kaptak és ez biztosítva
Munkájuk mennyisége eredetileg nincs meghatározva, csak késbb. A telkes úrbéresek kétféle szolgálattal tartoztak: kézi és fogatos munkával (manoperae, carroperae). Némely telkek a szolgálatok mindkét nemével tartoztak, mások csak az egyikkel vagy a másikkal
volt nekik a
munkaképtelenség idejére
(mansi operarii, mansi
még
is.
carroperarii), s az
utóbbiak rendesen
nagyobbak és több tekintetben mint szabad telkek tnnek föl. Egy fogatos-napot három kézimunka-nappal vettek egyenlnek. Általában a nem hadiszolgálmányra
szabadok
idejök felét
(triduana servitia). tek
is
kötelesek, azért
tartoztak urok
A félidn
rendesen
kíméletesebb uraságok télen
;
szolgálatában
eltölteni
három napot
heti
heti két
nappal
is
értet-
megelé-
fleg vetéskor és aratáskor kívánták meg a heti három napos szolgálatot. A szabad úrbéres telkek csak egy-
gedtek
s
két hetet szolgáltak az egész éven
gend
volt
megfelel
A
át,
st
e
munka
helyett ele-
némi készpénzfizetés. Épen a pénzfizetés vagy a terményadás tette az úrbéres telkeket értékesekké.
fizetképesség fképen az állatállomány nagyságától függött,
ez pedig ahhoz igazodott, vájjon tenyésztett-e. tól
A
maga
az uraság sok marhát
colonusok gyakran kaptak az urasági udvar-
marhát hizlalásra. Az uradalmak maguk általában kevéssé
szorultak
igásmarhára, de annál inkább neveltek marhát vá-
A
majoroknak, a kisebb udvarnagyoknak sok húst kel-
gásra. lett
szállitaníok, az
aprómarhát, ként.
A
t.
i.
úrbéreseknek pedig tyúkot és
tojást,
ritkán
bárányt és malacot, a legelhasználat vámja-
terményszolgáltatások közt
els helyen
említik a búzát
I
-
179
•és
a szintén triticumnak nevezett tönkölyt,
sört, a
bort,
továbbá az árpa-
komlót és mustárt, mézet és viaszt
olajat,
egykori római területen dívott a pénzszolgáltatás
A
is.
;
s
az
szöve-
teket szolgank készítették, de úrbéres colonustelkek is szolgáltatták. Az iparos szolganemek közt legtöbbre tartották a
kovács- és molnárosztályt, természetesen a munkája, szolgál-
munkát végzett, az kevesebb Az úrbéresnek megmaradt legalább a fele ter-
tatása miatt. Általában aki több
terményt adott.
mése, két
s
amit a szolgatelek urának beszolgáltatott, az átlag évi
solidusra
munkák
A
tehet,, mai pénzben mintegy 65 koronára.^
és szolgáltatások
együttes
értékét
kétszer-háromszor
annyira számithatjuk, kivált az egykori római colonusok job-
ban fizet
A lyik
területén.
colonusok
nem
ritkán otthagyták telküket és
uraság szolgálatába
Az
álltak.
is
valame-
gyakori, hogy a colonu-
sok öröklött tulajdonuknak nézték a használatukban lev
Kopasz Károly az egyházi és
det s elidegenítették, ami ellen birtok
királyi
föl-
megóvására rendeletet
adott
Teljes szabad-
ki.
ságát a parasztoknak csak egy része tudta megrizni, minden-
amennyirl az oklevelek szólnak, amelyek természetesen inkább csak a függviszonyban levket emlegeesetre többen, mint
tik,
kik önként urasági ótalom alá és szolgálatba
Szabad voltukat a hbéres
st elkel származású
mióta szabad,
kivált
szolgálati viszony
viselték a szolga, ministerialis nevet.
dók a censualisok
földbért, censust fizettek.
a közbirákat
1
keresték,
15 vödör sör
(=
rontotta
le,
udvari tisztek
is
Szabadokhoz számitan-
mások földjének
kik
is,
nem
szegdtek.
használatáért csekély
Pontosabb esetekben az ily szabadok de kisebb ügyeKben megelégedtek a
15 dénár), 2 tyúk
(i d.),
30 tojás
(i d.)
= 17 dénár; =
vagy 15 vödör sör, i sertés (4 d.), néhány tyúk, 20 tojás és 2 véka kenyér 6'48 kor. Vevö24d.? 36 gr. ezüstXlS fül. 24Xl'5 gr. ezüst értéke akkor tizannyi, mint ma.
= -
=
=
Lamprecht számítása szerint a telekjövedelem
9'5, 7"5, 4'2. 2*4 'Vo-ot
mutat 800, 1100, 1200, 1250 táján. Azért lassankint felhagynak az úrbéres gazdálkodással s a nagybérlet-rendszerre
tesz, tehát folytonos esést
mennek
át,
mely 62 Vo-ot
leben lm Mittelalter.
i.
620-
nyújtott. 1.
Lamprecht: Deutsches Wirtschafts-
(1886).
T2*
180
vogtok, advocatusok
gánjogok
bíráskodásával. Egyébként köz- és
ma-
kötelességek meglehetsen összeolvadtak.
s
Idvel a szabadság csökkent dos úrbéres
sorsára
sülyedt
le.
s a
colonus, paraszt a szaba-
A
hatalom
birtokosát
fleg
bíráskodása késztette e jog kizsákmányolására, az elnyomásra. így a szolgaság tovább maradt fenn,
emelkedtek a censusok
nagyok a közös határszéleket s elnyomták a határközösségeket. Az elnyomó törekvésekkel szemben szokásba jött a szolgálmányok megállapítása és írásba és szolgálatok,
lefoglalták a
hagyományos az állam éberen rködtek, meg-
foglalása az alattvalók eskü alatt
szokásai alapján. Az egyház és
tett
vallomásai,
akadályozták a visszaéléseket és erélyesen léptek
föl a földes-
urakkal szemben. Hínkmar reimsi érsek egy zsinati határozatra
Német Lajos királyt, hogy akadályozza meg a colonusok elnyomását. A királyi törvényszékek nemcsak a szabad úrbéresektl, hanem a nemszabadoktól is elfogadtak panaszokat, amelyekrl aztán nem egyszer kitnt, hogy alaptalanok, mert mint akkor mondták „servi sí non tíment tument."^ hivatkozva sürgette
Voltak az elnyomás mellett elnyei
is
a nagybirtoknak
:
megóvta az embereket a nyomorúságtól betegség, ínség idején. Azért ily idben különösen monostorok ótalma alá menekültek a közszabadok. Az uradalom pótolta a biztosító-intézetet és az államot. Átvette
az igazságszolgáltatást,
közigazgatást,
szegénygondozást, útépítést. Az uradalom ipara sok szükségletet kielégített és
sára
itt
is
A földmvelésjavítápéldaadás történt, jó vetmag
pótolta a városi piacot.
sok kezdeményezés és
és tenyészállat jutott innen a néphez s alkalom nyílt irtásokra.
A a
Karoling-korszak megoldotta a talaj
maga
társadalmi
feladatát,
és telekjövedelem szétosztását, a jogok és kötelességek
helyes kapcsolatát a földbirtokon, mely általánosan kötelezett
bizonyos szolgáltatásokra: vagy censusokra, vagy szolgálatokra,
még
a
felsbb osztályokban
is
katonai, lelkészeti vagy állami
szolgálatokra.^
^
2
Mon. Germ. Script. II. 103. Lex Alám. Car. Grupp Kulturgeschichte des Mittelalters.
199—208,
:
11.
1908
117—131.
1.
23, 3. I.
1907.
42—44,
74,
181
A gazdasági
jogviszonyok után közelrl érdekel bennün-
ket analógiái és hatásai miatt a
germán, frank stermelés, ipar
és kereskedelem fejldése Szent István koráig.
minden germán az si földön szabadon vadászhatott, vághatott fát és irthatott. Sertések, lovak, marhák tavasszal a fiatal lombot ették. Azért az erdi be is kerítették. Eredetileg
A
királyi határszéli
erdkben
való legeltetésért a határközösségek
tagjai többnyire csekély bért s
nagyobb
bl
vagy vámot adtak (pascuarium)
évi bért az irtott erdtalajért (terragium).
Az erd-
nyertek mézet és viaszt. Tavasszal fa- vagy vesszkasokat
állitottakföl méhrajfogásra.
— A sok
folyó és állóv/z sok halat
szolgáltatott.
Az erd és legel túlnyomó s ennek megfelel a nagy állattenyésztés. A marha vonó, húsadó és tejel állatul szolgált. A germánok ökörrel szántottak, kevésbbé lóval. Nyugati felfogás szerint sertés az ismertetjele a nemszabadnak, ökör a szabadnak,
nemesnek. Hat
ló a
szarvasmarhával.
Már
sertés,
hat juh egyértékü egy
a régi törzsjogok több sertésfajtát külön-
böztetnek meg. Egy sertésfalkára negyven darabot számítanak.
Juhot egy telekre huszonötöt számítottak a
sáli
frankok, tehenet
Nyáron az állatok künn legeltek, csak éjjel hajtották be ketakolbaavadállatok miatt. Mivel a takarmányt nem igen ismer-
félannyit.
ték, azért a juhok, sertések és
szarvasmarhák nagyrészét Szent
Mártonkor levágták, a többit sorsára hagyták, hogy a hó alatt találjanak némi legelt. Építettek ugyan nekik fedett helyiséget, de ritkán adtak szénát. Sok állat elpusztult egy-egy kemény télen. A veszteséget az
új
tenyészetnek
kellett pótolnia, azért
egy bikára
vagy ménre kevés anyaállatot, redesen tizenkettt számítottak. A Karoling-korszakban is a november mint vágóhónap szerepel a nagy mészárlás miatt, de ugyanakkor a július neve szénahónap, mert
egy angolszász kalendárium hónapképei szerint
elegend szénát takarmányozásra. Ekkor már húsz marhát
júliusban kaszálják a szénát. adott a
szkös
téli
számítottak egy bikára, állatait,
s
Egy
kaszálás
harminc lovat egy ménre.
A rómaiak
germánok kevésbbé szerették, kivált a ludat, noha e részben is
a kecskét és szamarat, a
annál inkább a szárnyast, tanultak a rómaiaktól.
Még
a
városokban
is
a középl
;
182
maga
németség kedves háziállatait, a sertést,. tyúkféléket, fehér és szürke galambokat, stb. Vadászati célokra mellett tartotta a
sólymot
sast, ölyvet,
alatt fészkelt a
karvalyt
és
Minden udvarban
fecske.
Házak eresze
idomitottak.
házrz
volt
eb,
de
macskát a 10. századig nem ismertek.
meglehets büntetéseket rónak
s
a
veszdnek
sokat
Állattolvajokkal
frank
sáli
törvény
szopósbárányért;
1
szerint: soI.
a tyúkért
sol.
kakasért,
(!),
valyért, egy-hat kas méhért;
30
tésért;
35
ért;
sol.
vagy
vagy
kecskéért; 3 sol.
iádért, juhászkutyáért
malacért, idomított
sol.
a
schilling
kar-
a vadkanért, házi ser-
vemhes lóért, szoigáért, szolgáiósertésért, három birkáért, egy ökörért,
egy borjas
tehénért
egy
kocsiióért,
bikáért,
büntetéspénzek
a paripáért,
három
sol.
ver
17 V2
E
solidus
^(5
egy süldért, birkáért, szopós csikóért,
15
törzstörvények
reájuk.
malacért
a
a régi
;
45. sol. a zárt helyrl elvitt
szekérért,
tenyészménért, zárt karvalyért, egy
raj
62V2 solidus egy falka disznóért (25—50 darabért), 12 marháért vagy csikóért, 40 juhért. Feltn, hogy egy bika, ló, sólyom elrablását a frank törvény súlyosabban büntette,méhért;
mint a szolga- vagy szolganrablást,
más
szlejének á
másnak
az erdejében vágott
mánoknál éjjel
is
fát,
mint
rétjének a lekaszálását,
más
Félannyit
leszüretelcsét.
rablásért, az, ki
nát
más
földjének a bevetését,
ugyanúgy
sújtotta,
s
mint a szolga-
fizetett,
másnak
a vetésére hajtotta marháját,
kertbl vagy malomból
lopott.
A
ger-
megvolt a lopás annyira, hogy a learatott gabo-
rizni
kellett.
Mikor már nem vándorolhattak tovább a germánok s a letarolt földet nem hagyhatták el, akkor megkezdték a fidmüveiést, a leégett erd és feltört legel talaját egy évig vagy tovább zab és rozs termesztésre használták föl, aztán megint meghagyták legelnek vagy sarjerdnek, cserjésnek. Ez volt az
éget vagy fügazdáikodás. Csak
sebbé a földet
kezddik
s
legjobban
a földek
a szántóföldeket. tilos
volt.
A
ez kötötte
bekerítése,
közösségek törekedtek. Fa
a trágyázás tette értéke-
volt
le
E
az embert.
elhatárolása,
amire
bven, könny
a
miatt határ-
volt bekeríteni
kerítést áttörni, az utakat kerítéssel elzárni
A szántóvet
szerszámok a legszükségesebbekre
183
borona, kétkerek
szorítkoztak, s ilyenek az eke,
mai eredet a lehets
sarló,
villa,
csépl
azért a kaszálás vele nehéz.
életlen,
cséplés és a kézimalommal elkallódott.
és a szórólapát.
való rlés
A
Ró-
taliga.
meg-
sarló
A szabadban
közben
való
gabona
sok
Német földön szokásos gabonanemek fleg
a rozs,
zab és árpa, az egykori római területeken a tönköly és búza Kertek keletkeznek gyümölcs- és zöldségtermelés végett.
még megvan
is.
Itt-ott
szlmüvelés, ámbár Galliában is visszaszorul. Ahol monostor támadt, ott megkezddött vagy újra föllendült a bortermelés. Épen a monostorok révén tanulták el a germánok a rómaiaktól a szl- és gyümölcstermelést és vették át
a
az almát, körtét, cseresnyét, birsalmát, gesztenyét, továbbá
a babot, lencsét, borsót, retket,
A Karoling-korszakban vetés mellett
répát és a kelkáposztát.
a további
megkezdték az szi
vetést
is,
túlnyomóan
tavaszi
úgyhogy a parasztok
már sszel elvetették a rozsot, tönkölyt külön dln, melyre a következ gazdasági évben tavaszi vetés került, s mely a harmadik évben ugaron maradt, pihent. Evégbl a határ három dlre oszlott s rajtuk a hármas vetésforgó-rendszert alkalmazták. A három dln a cultura hiemalis, cultura aestivalis és aratura három év alatt sorban végig ment, aztán elröl kezdve megismétldött. De sokan megmaradtak a két (vagy négy) következett
egy
nyári müvelés tavaszi szántás-vetéssel, a másik ugarévre
me-
rendszeré], mely szerint egy ugarévre
diilö
egy
gint
szi
müvelés
téli
jobb szerették
szántás-vetéssel.
is
csak nagyon termékeny föl-
ezt a forgatást, s
deken alkalmazták a három
A rómaiak
dl-
vagy forgórendszert,
mely
kétszer egymásután vetett szalmás növényt ugyanazon földbe,
ugyanazon táplálékát
tehát fogyasztotta a földnek
A római gazda már
hüvelyes, kapás
lyett
s ez
növényt
néha a középkorban
nél.
Egyszerbb
pihentetése, is
kitapasztalta,
több éven
mód"
volt
is
termelni a tavaszi vetés eltt,
azonban a
tsforgó-rendszer
földnek
volt föld
ugaron hagyták a
a szántóföldnek
hogy jobb az szi vetés he-
elfordult a hármasforgó-rendszer-
kivált ott, ahol át
felét,
ugarolással
bven. Már
való
a rómaiak
földet, s a „régibb
csupán egy harmadát
pedig
(a nitrogént).
müvelés-
vetette be, a ket-
mig a hármasforgó-rendszer
a
184
szántóföldnek kétharmadát használta
föl
Az ugaron
egyszerre.
ntt gyomot sok vidéken hamuvá égették
a fölszántás eltt.
Búza, tönköly, rozs, árpa és zab mellett termeltek kendert és lent,
borsót, babot és lencsét.
hoz hasonlóan kétannyira ezzel
A
búzát a frankok
is a
rómaiak-
mint az árpát; a tönkölyt
tartották,
csaknem egyenl értéknek, a rozsot
a zabot kevéssel olcsóbbnak vették.
kissé drágábbnak,
Nagy Károly
a 794. évi
éhinség után így állapította meg a gabonaárakat : egy mér (modius 52 liter) zab 1, árpa 2, rozs 3, búza 4 dénár. De
=
a további
esztendkben fölemelkedett
ínséges
ára 6, 8 dénárra
=
volt (1 d.
holott az
is,
1-5 gr.
elz
ezX18
fill.
a
mér
búza
rendes években csak 2 dénár
=
27
A
fül.).
kertekben kel-
káposztát, kalerábit, vörösrépát, salátát, uborkát és a rómaiaktól is
ismert lopótököt, továbbá petrezselymet, köményt, ánizst,
mustárt, foghagymát és vöröshagymát, rozmarint, liliomot, rózsát stb. termeltek. el.
ben
Voltak benne :
A
kert
harmadát gyógyítófüvek foglalták
gyümölcsfák
kivált
is,
a monostori kertek-
alma, körte, cseresnye, szilva, barack, dió, naspolya.
latinok és föllendült
monostorok példájára megindult a szlmvelés, mely háromféle
A
a Rajna mentén
s
munkát kívánt a
szüretelés eltt: a metszést, kötözést és kapálást.
A germánok magát
a városi
lakást
nem
szerették,
szívesen letelepedtek a szép városok közelében. Ott
aláhanyatlott.
fleg szabad
szokásaikat.
paraszti
tartották
ács,
kovács és
a szabad emberé
varga,
szöv
és
rl
meg-
kereskedelem
és
Csak a nagy uradalmak udvaraiban
kovács,
a
Így az ipar
is
de
élt
ipar.
ács-bognár vérdija félakkora
volt,
az ipar,
A nemmint a
burgund törvény szerint a faber ferrariusé 50, carpentariusé 40, aratoré 30, míg a zsidóé 150 solidus. Az ácsokhoz hasonlóan magasabb vérdijuk van a többi szolgaosztályokhoz képest a szöv-fonó szolganknek, a szabóknak és fazekasoknak. Minden uradalom és falu rászorult malomra kovácsmühelyre, fazekasra, ácsra. Jogszerint mindenki állíthatott malmot (mola kisebb, molendinum nao:yobb malom) és kovácsmühelyt, de csak a nagyoknak volt módjukban ezt valósággal megtenni. Frank földön gyakran római molnárok szolgáltak
mint
:
nemszabadok
a
nagyurak
udvarában. Kézi,
185
szamaras és lovas malmok mellett nagyon lassan terjedtek a
malmok, szélmalmok pedig csak
vizi
a tizenkettedik
század-
ban tnnek föl. A malmokhoz és kovács mhelyekhez, ha udvarházakban álltak is, mindenki hozzáférhetett (casae publicae). Még csak nem is rizték ket, azért keményen büntették a malomból való lopást. Legtöbbre tartották a kovácsokat. Munkájuk aránylag sokkal drágább volt, minta nyerstermények ára egy sisak 6, kard 7, páncél 12 tehénnel vagy solidusszal egyéríékü. Már a nyers vas is drágább volt az esüsthöz, ez meg az aranyhoz képest, mint manapság. Az egyszerbb emberek szükégleteit a legtöbb ipar dolgában kielégítette a saját házi iparuk: az asszonyok elvégzik a fonást, szövést, ruhavarrást; maga a paraszt megvarrta egyszer lábbelijét, s összeácsolta :
székét, asztalát, ekéjét, szekerét stb. Házilag tudtak sört fzni.
De
munkákat a római városokban megmaradt mesteremberek, aranymvesek, üvegesek, takácsok, fazekasok, stb. készítették. A gazdasági udvarokban, monostorokban is dolgoztak szabad mesteremberek nemszabadok mellett, még inkább a jobb
meg
püspöki városokban. Olykor teljesen ból,
de legtübbnyire földmvelést
Mikor Nagy Károly a elrendeli aríifices,
id
fabros ferrarios
est
znek.
is
villa-rendszert szabályozza, akkor
„Ut uniisqiiisque iudex
:
tudnak- élni iparuk-
in et
suo ministerio bonos habeat aurifices vei
argentarios,
sutores, tornatores, carpentarios, scutarios, piscatores, id est aucellatores,
aucipites
saponarios, siceratores, id est qui cerevisam
pomatium sive piratium vei aliud, quodcunque liquamen ad bibendum aptum fuerit, facere sciant, pistores, qui similam vei
ad opus sciant
nostrum
tam
faciant,
ad venandum
capiendum, necnon
et
retiaíores,
retia
quam ad piscandum
reliquos ministeriales,
randum longum
est (c. 45.).
ministerialisok
szerint: a
e
qui
facere sive
bene
ad aves
quos ad nume-
A tiszttartó birónak alárendelt mvesek vagy kovácsok, ötvö-
sök, a vargák, esztergályosok, ácsok,
paizsgyártók, halászok,
madarászok, szappanosok, szeszfzök, kik
sört
vagy almabort
vagy körtebort vagy más innivaló folyadékot tudnak készíteni, sütk, kik zsemlyét készítenek az uraság részére, hálósok, kik jól
tudnak hálót készíteni vadászásra, halászásra, maciarászásra,
186
A ruhanemüeket a szolgank szolgáltatták. Feltnen kevés szó van a br- és agyagiparról, tímárokról, vargákról, fazekasokról, annál több a kovácsokról. E részben a királyi urastb.
dalom
tartozott
szállítani
réz-,
ólom-, vas- és
faedényeket,
tüzhelyi vas háromlábakat, láncokat, üstaggatókat, kalapácso-
bárdokat, kapákat, fúrókat, késeket stb.
kat, fejszéket,
mvelés hiányos, még legkapósabb a sótermelés.
A
A
bánya-
ministeri-
alisokhoz hasonló szolgálati viszonyban voltak a földesúrral a a sószolgúk, kiket kivált monostorok birtokain emlegetnek az
egykorú források. Minden gazdag monostor iparkodott szerezni
sófz A
üstöt.
szabad munkások leghamarább jelentkeznek az épít-
ipar terén, ter
fleg a magasabbrendü építkezésnél. Az építmes-
(magister operis) és a
riorum) vezették iskolákba
a
mvesek
mesterei (magistri opera-
munkásokat, kik
szervezkedtek,
közösen
vállalkoztak
közösen étkeztek, közösen aludtak. A
kmves
mesterlegény félannyi,
szerint napi 5, a
mintegy
egyesületekbe, a
munkára,
mester Alkuin
munkás
az épít
1
A nehéz napszámos munkát nemszabadok, úrbéresek végezték, st katonák is. Templomépitéseknél a sza-
dénárt kapott.
bad állapotú hívek szívesen segítettek. A monostorok épületterveit szakért szerzetesek készítették és hajtották végre. A kereskedelem utjai fleg a római utak. A vásárjogot a földesurak gyakorolják, a mérték, súly, pénz felügyelete pedig a püspökhöz tartozott s a vásár egyébként is sokszorosan összefonódott az egyházi szertartásokkal, ünnepekkel (Messe
=
vásár).
A
távoli
kereskedés
leginkább
keletiek,
görögök,
szírek és zsidók kezében volt. Szír sokáig ugyanazt jelentette,
mint a középkor második felében a selymet, bibort, feniciai át a
üveget, keleti
lombard. Szírek hoztak
mtárgyakat,
brtarsolyokat (bursa).
Egyiptomból
A Rhone,
Duna mentén
papyrus.
Rajna,
szír bort, olajat, jött
Marseillen
volt az európai
kereskedés futja.
A
városok már a római császárság idején elhanyatlottak
A
ger-
s régi
nagy
és sok házuk üresen maradt,
lassankint összeomlott.
mán uralom
még nagyobb
idején a romlás
lett
városok, mint Köln (Colonia), Aachen (Aquae), villákká, falukká
187
Az épen maradt kházak közt legelk, vetések, halastavak keletkeztek, mig a római tornyokat az
sülyedtek
le.
kertek és
az
váraknak foglalták
urak
Kétséges, vájjon
le.
fönnmaradt consulok,
városokban
curialisok
fönnmaradtak-e a római collegiumok
mellett
(= is.
a
nyugati
pares)
stb.
Az bizonyos,
hogy a régi városok fölélesztésében sok része volt az egyháznak, mely a régi római városokban otthonosan érezte magát.
A püspökök
és apátok szavára s példájára
romokban lev
helyreállították a
épületeket, megtisztogatták a római utakat és a vásárokat
tereket, fölujították
városfalakat.
és
castellumoknál a falakon kivül újult
föl
Az egykori
a vásártér s a körü-
támadt községet idvel szintén körülkerítették. így keletkezett a vár mellett a város a telepes község megersítése, lötte
védfallal való körülkerítése
által. Ily
erdítések építése, valamint
az országutak fönntartása tulajdonképen királyi jog és kötelesség volt.
Csak a
király
gondoskodhatott az
utak biztonságáról s
adhatott igazi vásárjogot a szabad jövés-menés biztosításával,
a minek a király
tisztjei
grófságokban. Az utazás szekér naponta
A nagy
nem
folyókon
ket fölfelé, a
10
lassú volt, s a lovaktól vont terhes
igen tehetett
is szállítottak
víz folyásával
vontattak kötélen. voltak,
szereztek érvényt az egyes gaukban,.
meg
többet öt mérföldnél.
terheket dereglyékkel, a melye-
szemközt emberek vagy állatok
A normannok
bátor,
—40 evezvel dolgoztak
áruk többnyire tengeren érkeztek
ügyes tengeri hajósok
A
keleti
Itálián keresztül. Azért a
Karo-
kis vitorlás hajóikon.
lingok osztozkodásánál mindegyik iparkodott sítani alpesi
szorost (Chur, Aosta, Susa).
A
magának
keleti
bizto-
áruk másik'
Mainz felé Oroszországon át vezetett, mert a Duna-melléki utat évszázadokon át bizonytalanná tették az avarok és magyarok. Az utak s hidak fönntartása és biztonsága címén az illet hatóságok vagy birtokosok királyi engedéllyel vámokat szedtek, amelyek idvel megszaporodtak és sokféle néven terhelték az utasokat s kereskedket. A királyi vámokon felül voltak magánútja
vámok
hidaknál, réveknél, amelyeket esetleg ott
tak, ahol
semmi szükség sem
dön. Károly ket
nem
eltiltotta
is
szaporítot-
volt rájuk, pl. hidat építettek sík föl-
az oly termékektl való vámszedést, amelye-
szántak piacra,
hanem csak
a
termel
fogyasztott eL
188
mentesek a zarándokok, katonák, udvari emberek, s akik az udvarba vagy harctérre utaznak. Monostorok is kap-
Vámtól
vámmentességet vagy megkapták a királyi vám egy-két harmadát, mig ennek egyharmada a grófé maradt. Ugyanakkor megkapták a vásárjogot is a pénzver joggal. Már a római nyugati császárság idején felügyeletet gyako-
tak a királyoktól
püspökök
roltak a
a súlyokra s
egyéb
mértékekre,
A vásárok legalkalmasabb
a pénzverésre.
ünnepeket használták
amikor sok nép
fel,
valamint
idejéül az egyházi
össze az egyhá-
jött
zakba. Az ünnep elmultával a vásáros hely visszazökkent köznapi, elhagyatott, épen
gos vásár nem
nem
is tette
városias állapotába.
Maga
az orszá-
várossá a helységet, hanem csak több
országos vásár és a rendes hetivásár, ha ezek állandó letelepedésre késztették a kereskedket és az ügyesebb szabad iparosokat.
.A
vásár
heti
els nyoma
I.
Lothár király 841. évi ok-
meg (fórum venalium rerum tam anniversarium quamque hebdomadarium). A kereskedk állandó letelepedését levelében van
korán elmozdították az
itáliai
városurak azzal, hogy állandó
amibl jövedelmet húztak. Idegen kereskedk, friesek és zsidók, Wormsban már 829-ben kaptak telket a letelepedésre. A letelepedés sokszor az óvároboltokat építettek a vásártéren,
son
s a földesúri
autonómiát
élvezett, ját a
késbbi
kezddött és kiváltságos jogot egyéb kedvezményeket. Ezek teszik alap-
curtison kivül s
városi szabadságoknak.
vezményeket, de
vallási
okokból
tilos
A
zsidók
is
nyertek ked-
volt egyházi
kereskedíiiök, valamint gabonával és borral.
szerekkel
Más kereskedk
jövedelmük tizenegyed-, a zsidók tizedrészével adóztak a földesúrnak. mellett,
A kereskedi
haszon legnagyobb volt a cserekereskedés
mely a biztosabb értékmér, a pénz, és a vásártér kikerü-
kereskedt az áruk értékét kevésbbé ismer termelvel vagy vevvel szemben. A pénz szke miatt lenyomhatta a keresked a nyerstermékek és iparcikkek árát és sok ily terményért adta cserébe a megkívánt fries és szíriai árukat. Nagy Károly uzsorámk minsítette az árunak vételáron lésével fölénybe juttatta a
felül való eladását,^
de ez a felfogás szigorúan véve tönkre
tette
volna a kereskedelmet. Végül úgy találták jónak, hogy az egész'
Usura
capitulare
c.
est,
ii.
ubi plus requiritur quani datur. 806. évi nimwegeni
189
séges árak
piacon alakuljanak
nyilt
nem
vásár, mely
a vásártéren s
gabonauzsorának rossz
ki,
s tilos
nem tanuk
legyen a titkos
eltt
jött
létre.
termés idején azzar iparkodtak
A
elejét
mének
és
fegyverek kivitelét pedig, mint már a római birodalomban
is,
venni, hogy eltiltották a gabonakivitelt ; a szolgák,
mindenkor
forgalmat
széli
Evégbl szorgosan
tiltották.
s
a
kereskedket
ellenrizték a határ-
királyi
emberek
kisérték
a határerdökig.
Az áru uzsorával szemben a kamatuzsora még csekély jelentség. Vele behatóbban csak két-három századdal Nagy Károly után foglalkoznak, mikor már nagyobb tkék gylnek össze. Két századdal
még nem
ajánlott a hiteleznek,
A
tiltja
Nagy Szent Gergely
igazságtalannak a kamatot,
tartotta
tudott fizetni.
Na'gy Károly eltt
csak kíméletet
mikor aciósa szerencsétlenül
járt s
nem
789. évi aacheni és a 829. évi párisi zsinat
legkorábban a kamatszedést, hivatkozva Mózes V. köny-
(Deuteronom. 15, 8—8., 23, 19—20), mely megengedi ugyan a kamatszedést idegennel szemben, de a párisi zsinat
vére
ezt a tökéletlenséget
(Lukács Ev.
6, 35).
az
evangéliummal
megszntnek
Ez a tilalom nem sokat
ártott a
tekinti
kereske-
mig a tke kevéssé szerepelt a gazdálkodásban. A korai Meroving-idkben még roppant összegeket emlegettek: a reimsi egyház a 6. század elején 5000 font ezüstért vett jószágot kevéssel utóbb egy helytartó Vigilius esperest 4000 solidus pénzbüntetésre Ítélte, mert emberei hetven hordó oladésnek,
;
jat
és zsirt
gyott s
hajókról, s a király feloldva ez Ítéletet, a
elbbi összeg négyszeresében marasztalta el. ily összegekrl már nincs szó. A pénzkészlet megfovele a pénzüzlet is nagyon visszafejldött és zsidó-
helytartót
Késbb
loptak
kezekbe
az
került.
A Talmud
szerint ötven
mint kétszáz dologtalan ezüstdarab
;
dolgozó ezüst annyi,
száz pénzdarab kereske-
mindennap húst és bort ád s ugyanannyi pénz mezgazdaságba fektetve csak sót és zöldséget juttat. Pénz szke miatt az állatok szerepeltek értékmér egydéssel
ségekül
A
:
a tehén 1, a bika 3, a ló és szolga 12 solidust
ért.
germán törzsjogok tehenekben vagy solídusokban állapították meg. A nemes fémek megfvérdíjakat,
büntetéseket a
190
gyatkozása
miatt a JDénz
még nagyobb solidus
azt a Karolingok
ért,
harmadrészén,
soliduson
is
meg
a
Karoling-idkben
mint a Meroving-korszakban,
lett,
egy arany solidust
vevképessége
az arany
lehetett venni.
s
ami elbb
korában már az arany-
megfelel ezüst A pénz vevképessége tehát triensnek
háromakkora volt, mint elbb és legalább tizakkora mint ma, csakhogy a gabona régente aránylag drágább volt, mint a hús, az
Nagyon drágák
állat.'
vas annyiba
voltak az iparcikkek: egy eke-
mint egy malac (4 dénár), mint egy métermázsa búza; egy szekér 16 20, egy ház 12—50, egy udvar került,
—
épületekkel és tartozékaikkal 130 solidust vagy tehenet
vödör sör ára
egy dénár, a
ugyanennyi a napszám
(1—5
boré kétszer-négyszer d.).
A rabszolgamunka
ért.
Egy
annyi, s
miatt olcsó
a nyers munka, de drága a szabad
ember ügyessége, leleményessége s a szellemi munka sokkal inkább, mint késbb.A németség megersödése az Ottók alatt a mveldés minden ágában érezhet volt, kivált pedig a gazdasági életben. Már Nagy Károly alatt megkezddött, de utódai alatt alábbhagyott, s az Ottók alatt új erre kapott a németek terjeszkedése kelet felé. A telepítésben legbuzgóbbak voltak a brémeni érsek és magdeburgi püspök északon, s a passaui püspök és salzburgi érsek a keleti széleken. Ez utóbbi kett már Nagy Károlytól kapott birtokokat Pannoniában, de térít, telepít és gazdasági tevékenységök itt a magyarok honfoglalásával megakadt. A lechfeldi csata (955) után újra megkezddött a kivándorlás az Ostmarkba, Karinthiába, Krajnába.
A
település általában
Egy
igen
mér
kedvez
föltételek mellett történt:
=
=
búza (modius dénár, egy tyúk 52 liter V-. mm.) 2 fél d., malac 4, juh 6, nagy sertés 8—12 d., tehén v. ökör 3—6, ló 10—30 solidus. Minthogy / dénár 27 fillér s / solii'S gr. ez.X18 fillér dus 12 dénár 27 fill.Xl2 324 korona; ennélfogva egy mér búza ára 54 fillér, egy métermázsa búzáé kb. i korona, ma rendes átlagárban 22 korona; a tehén ára akkor kb. lO korona, ma 300 korona. Akkor ^
=
=
=
=
=
ma 13 métermázsa búza felel meg egy tehénnek, vagyis a tehénhez képest a búza a Karoling-korszakban kissé drágább, mint ma. Grupp id. m. I. 211—225, H. 131—162. 1. Az idevágó újabb tudotehát 10,
'^
mányos irodalomnak ez az egyik legjobb összefoglalása négy kötetben, második átdolgozásban. (1907—1914.) Egy vödört kb. 34 literre tesz. 161. 1.
191
mentesek a katonai szolgálattól
a telepesek
földbért tartoztak fizetni a
egy dénárt
s
csupán csekély
földesúrnak. Pl. a
bremeni érsek
egy
évente
fizettetett
telekért a
szaporulat egyházi tizedén felül/ Az 'bérlök
get
szabadon
:
bérleti
tettek
elküldhette ket, ha
hogy
szabadon
jöttek,
nem
tettek eleget
colonusok kisbérlök, szabad
e
ha
távozhattak,
is
kötelezettségüknek,
állat-
colonusok valóságos
ily
el
termés és
s
a
földesúr
ele-
szintén
bértartozásuknak. Csak-
úrbéreseknek
nevez-
is
hetk s meg kell ket különböztetni azon nagybérlktl, kik nem egy telket, hanem egész birtokokat, szlket, erdket vettek bérbe,
hogy
városban
mezgazdaság
ket a
s
másutt gyjtött fölös tkéjü-
terén kamatoztassák.
A
nagybérlet-rend-
szer az Ottók kora után kétszáz évvel jelentkezett
német
föl-
dön, míg a kisbérlk colonisatiója már Szent István idejében utat talált
Az
Magyarországba
is.
kivonatosan, de mégis egész rendszerében vázolt
itt
germán, jiank, német gazdálkodás XI. századi
törvényeibl
állapítható
—
minden
régibb
magyar
lására.
A
túli
mint a magyar királyok
további forrásokból nyilván meg-
részében
ers
hatást gyakorolt a leg-
keresztény társadalom és gazdálkodás kialaku-
föntebbi viszonyok
szolgáltattak
színen
s a
—
a Szent
nem csupán
István-féle
pannóniai
s a
birtokainak
megmaradtak
s
analógiákat
hanem
szervezéshez,
alapját tették e szervezkedésnek,
frank telepítések,
mintát
amennyiben
a
való-
dunán-
passaui püspök, salzburgi érsek
gazdasági
állapotai
és csak urat cseréltek a
stb.
legalább részben
magyar honfoglaláskor.
Pannoniában, Privina mosaburgi hercegségében és Bezp-
rem vidékén, a frank birtokosok szlovén szolgákkal és telepesekkel is gazdálkodtak. Magyarország egyéb területein pedig nagyrészt szláv gazdasági viszonyok uralkodtak, noha Nagy Károly pannóniai hódításai után a frank szokások bizonyára hatást gyakoroltak.
A
szlávoknál legtovább maradt fönn Európá-
ban a legöregebb családf patriarchális uralma a és állami életben.
Itt
a család tovább együtt maradt, mint a
germánoknál. Több család, melyek egy közös
^
Grupp
id.
m.
II.
családi, törzsi
369-
1.
stl
származ-
192
magukat, egyzsiípdí vagy zadmgát alkottak, együtt vadász10-nél nagyobbra ntt a ns családtatak és legeltettek. Ha 8 tatták
—
gok száma
s
a
rokonság a harmadik nemzedéket
is
túlhaladta,
akkor bekövetkezett a válás, a társak külön házakba húzódtak.
De
azért a törzsház központ maradt. Veszély idején a falutársak
az
ers
törzsházba,
törzsházat
illette
mészárszék
gyr-
joga,
vagy
meg
urilakba
menekültek.
Még késbb
is
a
malom, süt- és serfz-mühely s a valamint a birói joghatóság. Az új telepek a
patkóalakban
vették
körül
fudvart.
a
A
falu
házai mögött legyezszerüen húzódtak a zöldséges és gyümöl-
csös kertek
s
távolabb a szántóföldek.
A
földeket
nem egyenl-
jogú társakként osztják meg, hanem a zsupán vagy szfaroszt, ^a
nemzetség öregje osztja
ki,
de csak a földek egy
részét.
Mivel ez a kiválás rendszerint a harmadik nemzedékben ment végbe, azért
a-
számára
kihasított földrészt,
melyen külön
falu
nagyapa földnek dedina-mk nevezték. A közelebbi örökségnek neve otcsina, atyaföld, ketts jelentésben, mint atyai jószág és otthon. A határ többi része közös maradt s ez volt az obcsina. A dedinákon és otcsinákon, vagyis a törzsalakult,
és atyai jószágon belül osztozás
nem
történt.
Oroszországban
a házközösségek
máig fönnmaradtak s közösbirtokú községekké (mir) bvültek, melyekben a családi osztályrészek föloszthatlanok. Az obcsinából a törzsfnökök juttattak földet leteleped idegeneknek, vendégeknek és szolgáknak. A szolgáktól és vendégektl megkülönböztették magukat a nemzetségek tagjai (originarii, indigenae, haeredes, dedinicii). Ez a különbség idvel elmosódott s az összes parasztokat ép úgy, mint Németországban a középkor végén, paaperes néven nevezték. Az opole vagyis szomszédság és a zsupa, mely megfelel a frank gaunak, több falut foglaltak magukban. A zsupa, késbb comitatus, castellanatus, több órajárárásnyi terület volt, melynek megfelelje a magyar megye (= határ), s közepén lev erssége a grad vagy hrad, 2 300 lépésnyi átmérj kerítéssel. A régibb
—
ily
várak vizenys sikon, a késbbiek dombtetkön, földnyelve-
ken folyók közt, folyótorkolatokban épültek, a hozzáférhetbb oldalról több sánccal, palánkkal, cölöpökkel, fallal, vizárokkal
védve. Várépítésben a szlávok felülmúlták a germánokat. Vár-
193
ban gylt össze
istentiszteletre
betöréskor védekezésre. Eredetileg a grad kevéssé
s ellenséges
idegenek ell
lakott,
nép tanácskozásokra,
a szláv
el
Sok zsupa egy-
volt zárva és jól rizve.
mástól teljesen független. Egyes nagyobb, hatalmasabb zsupá-
nok iparkodtak a többieket alávetni s fölvették a vojvod, hospodar vagy herceg nevet. A szlávok a városi életet sokáig még kevésbbé szerették mint a germánok, s a kezdetleges ipart házilag zték.
Építkezésükben a faragás, fedés, fonás
zései seredetiek, valamint a sztolica), pad.
készítették
edényeiket
Az stermelés tés, amelynek kezdetben
A famunkában is,
kemence,
asztal,
kifeje-
kisasztal
mindig mesterek voltak
(szék,
s fából
a vedret, hordót, tálat, kanalat stb.
terén legsajátabb ügyességök volt a méhtenyészkifejezései eredeti szláv szavak.
csak kapával zték,
s
ebbl
A földmvelést
önállóan fejlesztették
a kapaalakü ekét, mely könnyebben végezte
el
ugyanazt a
munkát, mint a nehezebb, szélesebb német eke.
A
szláv keres-
ki
br, prém
kedés ftárgyai a méz, viasz,
és rabszolgák, akiket
fleg zsidók közvetítettek heréitekül a bizánci és arab kereskedknek. De a benszülöttek is belejöttek a kereskedésbe s egy késbbi arab utazó megjegyezte, hogy az oroszok harcos és keresked nép.^ A keresztény magyar társadalom kialakulásában jelents részt tulajdoníthatnánk
közelségök
korai összeköttetéseik
és
miatt a bizánci gazdasági viszonyokxidik
állapotokat
fejlett
amink
tüntetnek
a magyaroknál
(úrbéresek szabad
föl
csak
is.
Ezek azonban oly
már Nagy Károly kora
az
Anjou-korban
költözése, földesúri
dézsma).
eltt,
jelentkeznek
Már
a pan-
nóniai római provinciában megvolt a kölcsönös felelsség elve
az adózásban, amelyért fleg a gazdag decuriók kezeskedtek.
Ez a rendszer elsegítette a szláv
föld- és
házközösség (mir)
terjedését, s a parasztok közt általában eltüntette a
szolga, polgár és barbár külömbségét.
ket nem
szabad és
Egyforma adó
terhelte
a íizenötéves adóindictiók alatt, akár termett a föld, akár s
terményeik árát az adófizetés
miatt kényszereladással
lenyomták a nagyok, hogy olcsó gabonával megnyerjék a népet
'
Grupp
id.
m.
II.
196—206-
1.
13
194
a fvárosban, ahová tódult a proletár elem, hogy koldulásból éljen.
A
parasztok javára szolgált azonban, hogy, mivel a föld-
gazdagok kereskedésre vagy állami szolgálatra törekedtek. Az Isauriak (718—' 802) politikája feloldotta a röghözkötöttséget, megengedte a müvelés kevés
hasznot
szabad költözési
a nagyok,
igért,
megtiltotta az örökbérletet.
s
vozhatott, ha eleget
tett
úrbéri
A
paraszt eltá-
tartozásának a múltra
nézve,
csak megtérítette
viszont a földesúr visszavehette a bérletet,
az elbocsájtott kisbérlönek a javításokat és a tlük emelt épü-
Ha a paraszt a szlmvelésnél,
letek anyagát.
gozott,
pl.
bérletet,
a
ki
az Isauriak megengedték a feles
máskülönben lehetleg korlátozták
A termésbl lett,
földesúr tkéivel, ellegeivel dol-
a tizediket rendelték a földesúr részére s átkozott
De
többet kívánt.
birtoknak
s
is
itt
ez a törvény
noha
élet,
sem
állta
útját a
nagy-
meghonosodott a Imbériség, mely a paraszSokkal virágzóbb volt az
tokat ismét függésbe juttatta.
a városi
a földesúr jogait.
is
itt
ipar,
sok volt az akadály. Az állam min-
minden apróságra szabályt alkotott, megállapította a munkabért, a munkaszerzdést, a vállalkozói hasznot, megszabta az árakat. Az idegeneket, mint gyanúsa-
denbe
beleavatkozott,
kat ellenrizte, meghatározott szállásokra szorította, korlátozta ott
idzésöket, vásárlásukat, hogy csak bizonyos mennyiség
árukat vihessenek magukkal. Mégis virágzott a szövés, hímzés, arany-ezüsttel
kelmék
átsztt
mipar, mozaik
a fémipar,
készítése,
és zománcozás, s kivált a rekeszes
a miniatureök hatottak nyugatra, Velencén
kereskedelme keletrl kapta Ázsia kincseit
:
át.
egyházi
zománc
és
Viszont Bizánc
a fszereket, orvos-
ságokat, elefántcsontokat, drágaköveket, gyöngyöket a Vörös-
tengeren vagy Szírián
át
vagy a Kaukázusnál Cherson fell.
Ez a kereskedelem volt f közvetítje az emberárúnak, a germán, szláv stb. rabszolgának, herélteknek a mohammedánok számára.^
A Duna
pannóniai
— Tisza
szonyai közé
•
U.
o.
frank
telepesek,
mellékén szétszórtan törtek
422—424.
be és
1.
uradalmak
él
s
az
egész
szlávok gazdasági vi-
helyezkedtek
el
sátraikkal,
sze-
195
kereikkel, szolgáikkal, méneikkel
zsek nemzetségei. s
A
magyar
gulyáikkal a
s
tör-
curtisokat, gradokat, általában a fejedelmi
egyházi uradalmakat szabad telepeseikkel és szolganépeik-
kel,
valamint az uratlan,
magyarok örökös fejedelme
területeket a
fejedelmi örökséget; a szabad s lakóit pedig a
között.
magyar
módon sok
Ily
erds, mocsaras
lakatlan
határszéli
vette birtokába
közbees
birtokosok
mint
területeit
osztották szét nemzetségeik
törzsek
frank-szlovén gazdasági szokás, hagyo-
mány megmaradt, folytatódott az új birtokosok hatalma alatt, kik még a XI. század végén is sátoroztak a ritka népesség mezkön, félig-meddig nomád életet éltek, csupán a gazdagabb
urak, fejedelmi
tisztek
rendezkedtek be frank-tót eldeik
példájára a curtisokban.
A
magyarok természetesen
szerszámokat találtak tanultak
Az
el.
ily
gazdasági
alattvalóik közt,
uj
szokásokat,
kiktl sok
Jövevényszavak azonban
hiányzó neveket pótoltak, hanem tottak.
uj
Mindazonáltal a finnugor, ugor,
árja,
nemcsak
olykor
meglevket
rég
is
kiszorí-
ótörök és ószláv
eredet, kereszténység eltti magyar szórétegek érdekes got veinek az
smagyar
életszükségleteit.
ideg és nyíl
si
A
vagy
a vész
halászattal és vadászattal szerezte
hal
a
s
vadászáshoz szükséges
A
finnijgor szavak.
lapp megfelelje az ág. vejsze,
vilá-
gazdasági ismeretek fejldésére.
Minden nép kezdetben
meg
szót
uj
A
mely
íjj,
horog finn
halfogó
és
hal útját álló rekesztékek a fal és
mint
nádfal
a
vízfenékhez
van
nem helyezhet úgy, mint a varsa, ez a fonálból vagy vesszbl készült és a halak betévedésére számító rekesztek. A vadász kísérje és segítje a kutya már az s finnugoroknak is háziállatjuk volt, a melynek nevébl maradt ránk a fene szó, s késbbi neve az eb, agár, kopó. Másik ersítve
s
át
háziállata a finnugornak a Juh.
Az eme, melynek származéka
az emse, továbbá az ünö a finnugor
megvolt, de
amaz csak nstényt,
talában, különféle állatokra volt a
vaj,
mint
bármin állatét.
meg
szintén
borjút jelentett ál-
kiterjeden. Ugyancsak általános zsiradék
a finnugoroknál a szr, mely
talában minden
ez
már
nyelvben
Megvolt már
használata.
a juh szrét
is
Ismerték a finnugorok
jelentette s ál-
a
méhet és a 13*
196
mézet, de talán csak
zték még vörösrezet
erdei
A
a méhtenyésztést.
ólom vagy
ezüst,
az
vas
s a
ón,
vadméhet és mely
nevét,
végezték, ok /Jztek,
azonban
utóbbi
nk
részét bizonyára
Fözöedényök a fazék.
varrtak.
/o/ztak,
nerm
s
föld ásványaiból ismerték az
A házimunka nagy
jelentett.
mézet
Az állatbörök összevarrásához a csonttü és áWdiiideg mellett használták az ári, mely már szintén megvolt a finnugor alapnyelvben.
A
finnek, lappok, stb.
után tovább
elválása
is
együtt-
maradtak a jugorok vagy ugorok (= vogulok és osztjákok). Csak az ö nyelvükben közös a magyarral néhány gazdasági szó.
E rokonság már
is
halászott, s e
közben
hasznát
jó
hajónak (= csónak). Régibb vadászkészletöket kiegé-
vette a
szítette ez ott
hálóvdX
idben
a tegez.
két-hároméves korában
vették át kalandozásaik
Közösen ismert két-fü,
közben az
állatjuk a
három-f
volt
s
;
iráni árjáktól
ló,
e
mely
korban
a telién szót
„eme" mellé általában különféle nstény állatok Ugyancsak árja eredet a sör, a föld kincseibl
a régibb zésére.
jel-
az
arany és a késbbi vas, s a mit e névvel régebben jeleztek, annak is e korban valamely kaukázusi néptl vehették át a nevét Az
réz
ismerték
meg
a
munka körébl
idben, árják révén
ez
a
nemezt, kardot, vértet
haddal
A
mikor megjelentek az árják vásárain. jugorokból kivált nagy nép, mely alapját
a
késbbi magyarságnak,
együtt,
tette
ipari
a fels
Irtis
és
s
lakott
—
szomszédságában már századokon át (90 457) azzal az ótörök (onugur?) néppel, mely sok
kulturszóval gazdagította a retekkel.
ftömegét
mellékén, a vogu-
lok és osztjákok
együtt
víirral
Török eredet
közepén zsákkal
ellátott,
magyar
nyelvet, párosítva uj isme-
gyalom, melyet mint
a halászatban a
száz méterre
is
elnyúló kerít öreg-
fleg állóvizekben használtak. Török eredet a vadászó tr. Törököktl tanulta el az egész magyarság a szélesebbhálót
kör ökör lye)
;
állattenyésztést ;
disznó,
ártány
tyúk, csibe.
zású, de
már
köpülni, mely
A
s ;
e
kos,
szavakat: toklyó, ürü
bika, ;
n,
borjú,
kecske, olló
tinó,
(= gödö-
tejbl, melynek neve ismeretlen szárma-
a honfoglalás eltt a török
hatás
megvolt, megtanultak vajat
korában
kezdte jelenteni a
tej
197
Ugyancsak török
zsiradékát.
eredetek
köpü,
a
túró és
iró,
szre gyapjú. A földmüvelés török szavai a magyar nyelvben a búza, árpa, tarló (= szántóföld), eke, sarló, aratni, kepe, szér, szórni, ocsú örni (= rölni), dara, szapu (rmérték) boglya, kender, csep, tiló, hatás idején
sajt, s e
lett
a juh
:
;
;
orsó
szrni, bor, sepr, csiger
szölö,
;
Az
körte, borsó.
komló, gyümölcs, alma,
eredet
terén török
ipar
;
esben
(selyem), a köpönyeg,
melyet
rökök, és
szcs. Famunkára
varrójuk
a
a vászon, bársony
és télen viselnek a tö-
mesterembereik az
kereskedik a török szatócsod, kik már fényzcikkeket is árusítottak, gyrket, gyöngyöket és tükröket. Az arab-perzsa földrajzírók szerint a magyarok a Fekete
ácsfdk és
tenger északi vidékein szerették a halászatot földjük. Gurdézi azt
Leo
is
szüli,
a
írja,
hogy
s volt
pompakedvelk,
sok szántóBölcs
mit
hogy ruházatuk színes selyemszövetekbl kéfegyverzetk ezüsttel volt kiverve. Ibn Roszteh szerint említ, s
szomszédos
népekre,
szláv
foglyokat ejtettek s eladták bizánci
adófizetikre,
ket Karch
kereskedknek, cserébe
rá-rárontottak,
keletrómai kikötben
aranyos
pedig
szöveteket,
gyapjúsznyegeket és más árukat kaptak.^ Lebediában, Etelközben és Pannoniában tót szolgáikkal együtt ezeknek szókincse is részben beleolvad a magyarságba. színes
Tót-szláv jövevényszavak: a medve, vidra,
a
bárány
;
továbbá
a
bükk (buku),
macska (macs) és
=
rekettye (rakita
fz);
széna, kasza, petrence; szántó, iga, járom, borona; rozs, gabona, kalász, asztag, szalmei; gereben, mák, répa. tették lovukat,
sok
új szót
pitvar, ajtó,
A
hanem abrakot
legel-
adtak neki. Az ácsok szintén
tanultak a szlávoktól, amilyen az eszterhaj, oszlop, ablak, konyha, kémény, garádics, plnce.^
frank-német hatás leginkább állami és társadalmi intéz-
ményekben
s
ezek deák neveinek
kereszténység befogadásától
kez
is
Már nemcsak
korszakban fogjuk
látni
átvételében
kezdve.
E
hatást
gazdasági téren
mutatkozott a
majd
a követ-
is.
Szinnyei József a Csánki-féle „Árpád és az Árpádok" c. diszm 34—38. 1. A török hatás Szinnyei szerint „valószinüleg bolgár-török" volt. '
Borovszky Samu A honfoglalás története. 1894. 74— TQ. ler Gyula: A magy. nemz. tört. Sz. Istvánig. 1900- 95—96- 1. '^
:
I.
Pau-
198
A
nyelvi és irott emlékeken kivül figyelmet érdemelnek még^
a régészeti technikai források
minket
a honfoglalók sírjaiban talált
és ékszerek nyújtanak.^ bir,
gazdaságtörténeti
azon
A
a
szerszámok
fegyverek,
ízlése.
Ruhástul, fegyverestül,
A
ékszerestül adták át az elhunytat a földnek.
bennük
is,
hamisítatlan kortanuság erejével
sir
van a kortársak
rajta
adatai
sírok korát jel-
dirhemek vagy német, francia, olaszországi kalandozásokból származó pénzek. Saját si szál-
zik a
talált
lásán temették
el
a
sassanida
magyart
egy-egy birtokát jelzi
minden lovas
s
ma
ahol
ott,
Beregtl Nógrádig, Pesttl
is
sir
si
az
legsrbb
a
foglalás
magyarság
Moson-Sopronig, Zala- Fejér- és
Tolnában, Bács-Torontál-Csongrádban, Szabolcs-Hajdu-Bíhar-
ban és Erdélyben. Sírok igen csekély számmal voltak A magyar vitéz halálakor lovát föáldozták, ennek húsos megették,
fejét,
tot
A
St ni
is.
sírban
is.
kengyelvasakat két helyen Pilinben, de lócson-
nem. Jobban jellemzik a
az ékszerek.
részeit
patáit s lábszárcsontjait a vitéz lábához rakták.
Betették a sírba a zablát és kengyelvasakat találtak kisebb
együtt.
ni
lovas vitézek
sírokat lovas sírok közelében
sírjában talált
Á:w/}^acsontokból
következtetni lehet, hogy a vitéz elhunytakor kedvenc kutyáját is
megölték és melléje
tették.
Bögre csak
ritkán akad,
min-
dig ételmaradvány nélkül. Öltözetül vásznat és nemezt találtak,
selymet
nem
lehetett biztosan
megállapítani.
Egy bezdédi
sír-
ban ál lat br maradvány volt ezüstkorongos pítykékkel. Br volt különösen a csízmájuk s a prémes ruhájuk. Másutt szíjjdarabok maradtak ékszerekkel és csontlemezkék, melyek kardhüvelyt,
nem
puzdrát és nyerget díszítettek. Az arany
változott
el,
az
ezüst rendesen szürkés a kéntl. Bronzhó\ és sárgarézbl való
tárgyak ritkák. Sárgarézbl kerültek
néha a kardok ellenzi. Aránylag sok nyílhegy, kard, gerely, csákány vagy fokos, kenpl.
Drágakövek csak ritkán akadnak a sírokban, gyakoribbak az üveggyöngyök, s néha fordulnak el kauri kagylók, melyek lószerszámról csüngtek le. gyel és zabla vasanyaga túlélte a pusztulást.
Paizsnk bizonyára ezé
elpusztult a
is
'
volt,
sírban.
Hampel József az „Árpád
de mint az íjjnak anyaga, úgy
A késbbi, és az
külföldön
Árpádok"
c.
emlékm
„magyar"105—124. L
199
nak nevezett paizs vászonnal borított falemez. Sodronyingneky vassisakmík szintén nincs nyoma. Kardjuk könny, egyél, keskeny pengéje kemény
ruganyos
s
gén görbül, melynek tengelyére
nem nagyon
ellenzje
könny
rek szerint
cm. Szolyván görbe tokként
kard
közelíti
vagy
meg
80 cmt, széles-
a
14 cm., markolata alig 10
mellett volt
egyenes
kard
is
avar
egyirányú markolattal. Ez régi bir-
a tengellyel
s
áll.
lovasság számára a legtökéletesebb fegy-
sége a 4 cmt, ellenzje legfölebb
ellenzvel,
Rövid Ez a kard szakembe-
markolat ferdén
a
védte a kézfejet.
Pengéjének hossza ritkán
ver.
legtöbbször gyön-
acél,
régi avar kard
utánzata
gyanánt
szállhatott a
honfoglaló magyarra. Olykor a kard hegye kétél, szúrásra
hoszában vércsatorna
alkalmas. Háta
Ez
végig hornyolással.
forma átment a királyság
a tökéletesbített
díszesebb
fut
honfoglaló
kard a
íarcali.
is
Elkel
korába. vitézé
Leg-
lehetett.
Markolatát, ellenzjét és hüvelyét kidomborított növényidomokkal
ékes fényl ezüstlemezek borították. Aranyozása a mélye-
désekben némileg ma is látható. Ennél díszesebb kard csak egy ismeretes Európában, az u. n. Nagy Károly kardja. Európa nyugatán akkor ciak és
lovas
még nem
ismerték a görbe kardot
normannok egyenes kardot legjellemzbb
sírokra
használtak.
másik fegyver
a
A
s
a bizán-
honfoglaló
nyílhegy, mely
egy harcos sírjából sem hiányzik. Rendesen több van a csíp iáján,
hogy
es bus,
ahogy
a
tegezben
a vaspántos
együtt
tegeznek
és a kiszóródás ellen.
nyelét
fonállal
és
A
voltak csúccsal
felül
fölfelé,
úgy
bizonyára volt takarója az
nyílhegy jellemz alakja a rhom-
gyantával
ersítették a
nyílvesszre.
Az avar nyílhegy három él, a germánoké bajszos és köpüs volt. A rhombus alak mellett nagy a változatosság a magyar nyílhegy nagyságában és formájában is. A kovácsoknak sok dolgot adott a tömérdek nyíl készítése szabadkézzel. Készítjük si nevét idvel a szlávos kovács név szorította ki. A honfoglaló vitéz fölszerelésébl nagyon jellemz még a kengyel. A vaskengyel az avarságnak már nagy fölényt adott a kengyel nélkül harcoló nyugati lovasokhoz képest. A magyarok fölénye az avarok fölött csak kardjukban volt, míg a
magyar kengyel kezdetlegesebb, vasban utánozza
a^szijkengyelt
:
200
tojásdad alakjával,
lehajló
nem nagyon ügyeltek egyenlk legyenek. A
A magyar kovácsok
talpszéleivel.
hogy a páros kengyelek teljesen zabla srégi formákban használatos a honfoglalóknál. Egyik forma a csikózabla két középrúd, mely karikákban végzdik. Másik az oldalrudas v. száras zabla, melyen a szárak hajlott vagy gömbös végek. Ez utóbbi sajátosan magyar készítmény, mig a hajlott szárú zabla avar mintát rá,
:
utánzott.
A nyereg
fája,
A
börözése elkorhadt.
Zichy-expeditio
kaukázusi gyjtésében megvan az alföldi magyar nyereg mása.
sök
Legegyszerbb formája a betyárnyereg, melynek nincs vánkosa, mig a pusztázó nyereg puhán van brözve, olykor szrös fekete báránybrrel van borítva a faszerkezet. A kapák nyelvszeren kihajló, Ez
lehetett
vízszintesen nél
álló
s
nincs a honfoglalók nál
nyerge.
vége és a talpfák végei a borozott nyereg-
kilátszanak
is
honfoglaló
tehát a
faragással sírjában,
díszesek.
noha
az
Sarkantyú, lópatkó
elbbi már
kezddik. Az utóbbira hegyilakóknak
kellett
a kelták-
rájönniök.
Szerszámok, háztartás cikkei ritkán akadnak a lovas
sí-
rokban. Leggyakoribb a tüzel szerszám, acél és kova a lovas
melynek
tarsolyában, s
megmaradt
helyén
a
díszít fémlemez
ennek rozsdájához hozzátapadt a bezdédi leletben
szilánk.
Elég gyakori a
edény
volt a sírban
is
kés, úr,
iü,
köszörk.
a kova-
Eltvétve cserép-
éíelmaradványok nélkül. Már az avarok-
hogy övükhöz csatolták fülénél fogva ivócsészéjöket. A magyar edények durva készítmények, csak egyszer akadt ezüstcsésze, mely a vele talált ékszerekbl ítélve magyar vitézé lehetett. Ennek a csészének nem volt füle, a nál
szokás
is
volt,
vitéz tehát csak tarsolyában
hordozhatta.
vaspántjaira akadtak a sirban, ami
már
Néha
víztartó veder
a hallstatti kortól fogva
elfordul. Ékszer legtöbb volt ezüstbl, elvétve akad aranyból
egy-egy aranygyr, aranylemezes pityke (Besztercén), aranynyal
kard (Tarcalon),
díszes
aranyozott
ezüstlemezbl
kúp
(süvegcsúcs ? Beregszászon), aranyozott pitykék és boglárok,
melyek
szíjra,
szerszámra valók.
Ni
ékszerek
:
a fülönfüggök,
melyek nagy változatosságot mutatnak (hosszú vízcsepp kúak,
stb.),
nyakékek,
min
a
ala-
négy ezüst sodronyból font és
keskeny lemezekké kalapált, egymásba aggatott galgóci nyakék^
201
.a
nyakgyürü
tokaji
aranykarikákból
kis
karperecek, karika és fejes gyürük
alakított nyaklánc,
alig
érmekkel,
bizánci
stb.
Az avarkorból ezerszámra men alattvalók sirjai közt húsz lovas sirt ismerünk, magyar lovas sirt ellenben töb-
meg
bet kilencvennél, a melyeket pontosan
nem
a szláv sirokt]. Ezekben fegyver
lehet külömböztetni
hanem
található,
balta,
ásó, sarló, római ékszerek, római obulus s különösen jellemz
A
a halántékgyür.
germán
jellegzetes
sirok Meroving-izlésre
valló ékszerekkel, szétdarabolt állatok tagjaiból alakított díszí-
paizsdudorokkal, német
tésekkel,
Szentes) a
a növényi
pelnek benne
A magyar ornamenformák ritkán szere-
század végéig terjednek.
IX.
tika fölérne
rúnás fíbulákkal (Bezenye,
motívum.
Állati
akkor sem vagdalják
s
szét,
mint az északné-
magyar ornamentikáról a mvészet tárgyalásakor mondottunk, Hampel nyomán kiegészíthetjük s helyesbithetjük azzal, hogy ezen ornamentikát a magyarság fképen a Fekete-tenger északi partvidékén vehette át, mert benne összekeveredik a keletrómai és sassanidamet állatornamentikában.
Azt, amit e
perzsa ízlés a szkítáktól kezdett ötvösséggel,
müveket Posta Béla
meglep számmal
rokon ötvös-
s a
és formákkal látta a
muzeumokban és leletekben. találnak görbe egyél kardokat
déloroszországi
Itt,
területen
s
is
a régi kazár
a magyaréval
rokon fegyvereket és lovaglószerszámokat, valamint aranyozott
kiemelked dombormveket,
alapból
a
mink
foglalók ékszereinek rendes diszítésmódjára
Családi, társadalmi
a
is
magyar hon-
jellemzk.
fleg a
szokások.
Ezeken
lakásokra, ruházatra, étkezésre,
mulatozásra,
nk
egészségügyre
vonatkozó szokásokat
11.
.
és temetkezésre
helyzetére, értjük.
E részben honfoglaló reinkrl nagyon kevés adatunk van e
keveset
frank és
legjobban
kidomborítjuk,
szláv környezetbe,
kedtek és
üi
közvetlen
amelyben
Ennek
mint
rejtettebb a
a
beleillesztjük
magyarok
hatásoknak voltak kitéve.
pillantást vethetünk a korábbi
A legsibb
ha
emberi
rokon viszonyokra
lakás
utánzata a
a
azon
elhelyez-
St
vissza-
is.
természetalkotta
földbevájt,
s
barlang.
méhkas-alakú lakás,
neolith-kori lengyelí telepen találtak,
lít
volt lakóhelyi-
ség és kisebb, rzsével befont helyiség élelmi cikkek befoga-
202
dására, ininök
gabona
vadhús,
a
A fzésre
gyümölcs.
és
szolgáló konyhaüreg konyhahulladékokat,, hamut, csontot stb. tartalmazott.
tek
tzhely
konyhahulladékok
Ily
körül
ték a tüzelést. Ruházatot
nk
hánytak
akkor
is
sztt
vászonból.
éltek.
Ennek bizonyságai
s
vegyesen,
aztán fölötte újra kezd-
állatínnal,
slakói
neolith-kor
részint
teljes
gyermekek részére
a
keletkez-
részint állatbrökböl varrtak
vagy
csontárral, fonállal,
A
szabadban
edényekkel, szerszámokkal
tört
amelyekre idnkint földet a
a
fonálból
családi készített
életet
agyag-
állatkák s apró játékedények, másrészt a halottak iránt
meg-
Az anya nem ritkán egy sírba temetkezett gyermekével, vagy gyermeke sírjába teszi az agyaggyöngyökbl, csigákból, kagylókból s apró csiszolt kcsüngkbl álló nyilvánult kegyelet.
kezdetleges
szerszámait
vereit,
A családf
ékszereit.
és
köré
feje
kel
rakták
ki
tehetsebb
a
rakott
A
növény- és húsétel maradványait.
agyagedényekben a
veremsír széleit lapos kövek-
halott részére.
vázak zsugorított helyzetben
megtaláljuk fegy-
sírjában
Lengyelen a csont-
feküdtek, vagy
jobb oldalukon,
arccal kelet felé, vagy bal oldalukon arccal délnek fordítva s be-
takarva homokkal, földdel, kvel.
A bronzkor slakói
kezdd
cölöpépítkezést.
víz szélén
továbbfejlesztették
A kunyhók
cölöpökön, hol a
kiszórt
a neolithkorban
víz fölött épültek
vagy
konyhahulladékok egész
halmokká nttek. A bronzkori cölöplakók, nagyobb védelmül földhányásokkal
s
árkokkal
övezték
lakásukat, hol állataikat
ámbár ismerték már a földmvelést, mirl a százával elkerül bronzsarlók tanúskodnak. A bronzkor embere az állatbr, vászon és prémes ruha melvarr nemezruhát. A holtteslett szrbl is készít, bronztvel legkönnyebben
is
hallal
etették,
máglyán égeti el s hamvát a csontmaradványokkal együtt urnában temeti el, melléje rakva kedves tárgyait, szerszámait, háziállatjait, kutyát stb. Ersebb fedeles urnát klapra állítva
tet
hantoltak be, s
késbb négyszög
aztán takarták be földdel
felfordítva
vekkel
kkupac
vették
klappal, végül
körül
;
tetejére
és
földet
a
deszkarekesszel vették körül
gyengébb
helyezték,
ezt a
hánytak
és fedetlen urnákat
magasabb lapos kö-
rekeszt felül szintén befedték reá.
Elvétve csontvázsírok
is
203^
akadnak, fleg a bronzkor
elején,
az urnatemekezés-
ettl
s
az szolgált átmenetül, hogy a holttestet elégették és urna
liez
st halmot
nélkül földdel betakarták,
A
föléje.
somlyói leleteiben az urnasírok
vaskorszak
hallstatti
emeltek
váltakoznak csontvázsírokkal. E korszak urnasírjai az
elzk-
höz képest mellékleteikben feltn gazdagságot mutatnak. Az egyik somlyói urnasír
887 darab bronzékszert és gyöngy(egy bronztüt, három karperecet, 12
pl.
tartalmazott
mellékletet
285
bronzkarikát,
584 juraékgyöngyöt). A módja van ez idben a veremsír
bronzpitykét
csontváztemetkezésnek két
bennök
s
feküdtek. Az
ékszerek
fekv
félig
lábnál néhány
vagy
vaslándzsája, vagy
lapos bazaltkövel voltak
n-
a
dlve nyugat-
arccal jobbra
csontvázak
a
nak fordultak. Fejdél harcos
:
A somlyai veremsírok
és a halomsír.
kirakva
és
s
elkelbb
edénykén kívül a
gyermeksírokban bronz-
harcos holttestét
helyzetben kis magaslatra helyezték
s
ül,
félig
melléje tet-
másmegint
ték másvilági útravalóit, aztán földdel betakarták, majd
magas bazaltkréteget hánytak reá, erre egy-két méter magas földréteget. Egy nagy halomsír mindméter
fél
össze egy-két csontvázat
rejt
lócsontvázat
zablát, esetleg
s is,
néhány vaslándzsát, egy vasmelyen
feküdt a harcos. Egyéb mellékletek
vaskard a harcos
jelleg
statti
koponyája mellett szárnyas stb.
—
pedig
tokos
és
vésk
:
keletnek
arccal
több edénytöredék, hallbalkarjánál, a ló-
kinyújtott
bronzkúpos vas-zabla, esetleg még vasból, bronzcsésze, bronzpintyék
k La Téne vaskorszakból reánk maradt emlékek
mét szintén
sírleletek
temetkezésnél
szolgáltatják.
mindinkább
tért
Ezen
hódít
kelta
vagy faburkolattal veszik körül,
s
az
elkelbbek
A csontvázsírokban hegylábaknál temetkeznek. A harcos jelölik.
sírt
korszakban a
k-
Az urnákat sírjait
itt
is
nagy
soros rendben leginkább mellé kelta szokás szerint
összehajlítva vagy megcsonkítva helyezték
épen kerüljön a
zö-
a veremsírokban való
elföldelés és kisebbedik az urnasírok száma.
halmok
néz
el
vaskardját,
nehogy
feldúló ellenség kezébe. Ritkán hiányzik a
kardkötlánc, a paizs vasmaradványa, a lándzsa, kés stb., sírokból az ékgyöngy, a fibula, a nyak- és karperec/
ni
Darnay Kálmán: Magyarország skora, 24—29, 50—56, 89—95'' 125—127. 1. •
204
A
kelta és
római korszak átmeneti kultúráját legjobban
az Aquincumtól délnyugatra lakó araviscusok emlékei tüntetik
amelyek temetkezhelyeiken maradtak ránk. Ezekbl rekonstruálva az látszik, hogy az araviscus férfiak már rómaiasan
föl,
öltözködnek, mig a nök a vállukon két fibulával
ruhán kivül nyakdiszül torquest vagy csomós
összetzött kezü-
karikát,
kön bütykös karperecet, fejükön magas fátyolos fkött, lábukon kivágott cipt, derekukon övet és rojtos kötényt hordtak. Az elhunyt szájába érmet raktak, hogy legyen mivel megfizetni a révész díját a
Styx folyón.
A római
provicialisoknál a
halottégetés dívott s az agyag,
k
columbariumokban helyezték
vagy a gazdagok külön szen-
A
télyeiben.
el
üveg hamvvedreket
vagy
kereszténység a koporsóba, sirba való temetkezést
terjesztette.
Bséges
házakról
a katonai táborhelyeken épített amphitheatrumok-
fürdkrl. A pannóniai
és
ról
már
s
adatok szólnak a rómaias aquincumi lakó-
rómaiak felhasználták Aquincumban, Mediánál (Meha-
a
dia), stb.'
A
germán
dák, jazig.
jazig
védte
lovasok
s testüket
fejét
viseletnek érdekes szemléltet
Antoninus oszlop
forrásai a Traianus- és
A
és dáciai természetes hévizeket
vaspántokból
dombormv
képei.
kosárszerü sisak
készült
ép úgy, mint lovukat, teljesen pikkelyes ruhá-
zat födte.
A
népvándorláskori népek közül a hun nkrl
Ammianus
hogy családjuk szekereken, a férfiak szinte állandóan lóháton élnek. Ezek lovon tanácskoznak, gylésez-
Marcellinus azt
írja,
nek, alkudoznak, vásárolnak, esznek-isznak, s lovuk nyakára
hajolva alusznak
gyermekük
is.
Nik
szekéren fonnak, varrják a maguk,
és férfiaik vászon zubbonyát s
nyestbr köntösét,
mit a harcosoknál sisak vagy süveg és lábszárukra csavarodó
kecskebr tudtak
egészített
járni.
ki.
A hunn
Idomtalan lábbelíjök miatt fejedelem és
elkelk
nem
lakásai
igen
szépen
faragott gerendákból és deszkákból állottak, diszes fakerítéssel
körülvéve
s
tornyokkal
is
ékesítve.
A
gót Onegís a fátlan,
követlen vidéken épült hunn fvárosba pannóniai követ szál-
^
tört.
1.
Kuzsinszkv Bálint: Pannónia és Dácia. (Szilágyi: A magy. nemz. köt.
CXCVlil— CCXV, CCXXXVil— CCXL.
1.
stb.
205
ebbl építtette meg fürdjét. A avar kagánról is van késbb egy adatunk, mely fürdépítést említ. A hunn elkelk hímzett ruliákat viseltek, ilyeneket készítettek pl. Attila líttatott
és
—
egyik nejének
úrnjük
szolgálói
padlón.
mert több neje volt egyszerre
Maga
—
szolgái és
kerevete körül, gyapjusznyegekkel
Attila
egyszer, de
szinte tüntetett
bevont
tiszta
ruhá-
sem volt arannyal s drágakövekkel díszítve, mint a hunn elkelké. A hunn divat még Bizáncban is hódított s ezt a nagy Justinianus sem vetette
zatával, s kardkötje,
meg egy
saruszíja
A
bizánci divatos úrfiak
viselték hajukat,
hunn dolmányt, lobo-
századdal Attila kora után.
egyidben hunn módra
Ami
gós gatya-félét, csizmát és süveget hordtak. illeti,
leírta
az ünnepi lakomát, melyen Attilá-
Ebben római
és barbár szokások vegyesen érvé-
Priskos rhétor
nál résztvett.
Maga
nyesülnek.
vendégei
Attila
római módra kereveten
székeken
pedig
küszöbön
a
kapnak, hogy felköszöntsék a vendéglátó király veszi át pohárnokától a
külön
mindegyik
borral
boros kupát
fejedelmet.
Majd
a
boros kupát és ráköszönti
vendégére,
fölálló
foglalt helyet,
Gyakori a kupával,
ültek.
A vendégek már
való felköszöntés.
hunn
az étkezést,
ez
viszont a fejedelmi
házigazdára. Három-négyen ültek a vendégek egy-egy asztalnál a fejedelem
jobbra
asztalától
egyszer vendégeinek azonban
és balra.
Attila
hunn módjára
étkezett,
ezüst tálcákon
szolgáltatta föl a kenyeret és sokféle
húst
fatálról
;
ételt.
A
minden fogás után megismétldött. Estig tartott a lakoma. Ekkor fáklyavilágnál két dalnok énekelt Attila hstetteirl. Majd bohócok mulattatták a vendégeket. A hunn király neje is megvendégeltette a római követeket felköszöntés
borral való
ftisztjével, ki felköszöntés után megölelte,
megcsókolta ket.
Ugyanezen követek a hun falvakban ételül kölest kaptak, italul pedig „medos"-t (met, méhsör), mig szolgáik árpasört, „kamos"-t
ittak.
Blida özvegye
is
küldött eleséget a követeknek,
kik viszont ezüst poharakat, piros bröket, indiai borsot, pálma-
gyümölcsöt nek.
Mikor
s
egyéb csemegéket ajándékoztak a fejedelmi
Attila
egyik
útjáról
nagy
kísérettel
n-
hazatért, leá-
nyok asszonyoktól tartott fátyol alatt táncoltak eltte és daloltak, majd legelkelbb emberének neje szolgálóival bort és
206
fejedelemnek
a
ételeket kinált
ezüst
lóháton
tálon, s Attila
ment fatornyos palotájába. Ilyenek
megízlelte a bort, azután
hunn lakás, ruházkodás, étkezés Mikor a hunn fejedelem meghalt, a
voltak a
és mulatozás szo-
kásai.
férfiak felhasogat-
ták arcukat, „mert nem, asszonyi siránkozással,
vérével kell gyászolni tort tartottak
s
férfiak
nagy
holttest fölött
és kivül vas koporsóba
arany, ezüst
Attilát
A
hires vitézt."
ily
hanem
zárva az ellenségtl elvett fegyverekkel és királyi ékszerekkel éj
idején temették
a
sirt
mint
senki ki
késbb
el,
ne
hogy vagy
a sirásó szolgákat pedig leölték,
fossza, bosszúból föl
—
a kunoknál
hogy
ne dúlja,
—
a szolgák a másvilágon
is
rendelkezésére álljanak a hatalmas úrnak.
Az avaroknál nagyjában hasonlók a családi, társadalmi szokások, mint a hunnoknál, ami érthet rokonságukból, mert a Justinianus korabeli irók
megjegyzik, hogy
a császári ud-
hunn tolmácsok egészen jól megértették az avar követeket, s hogy e követek hunn fényes öltözetben jelentek meg. A fváros népe megbámulta ket, különösen szalagokkal díszített, vállukra ereszked hajfonatukat. Ez mongol eredet szokás. Mint a gót Onegís a hunn király székhelyén, úgy Baján kagán is, a legnagyobb avar fejedelem, építtetett római módra fürdt, s az utóbbi e végbl római varban alkalmazott
mesterembereket kért a keletrómai császártól. Végül van egy adat az avarok zenéjérl, mely
A
szlávok
lakása
agyagból
méhkasuk. Aztán faházakat ták a frankokat, németeket részeit s
fölszerelését
némi
lyeket aztán
még
si
csatába
is
szalmából
és
elkelik
átalakítással a
utánoz-
a kházépítésben.
szavakkal nevezték
szláv
magyar
is
mint
épült,
késbb
építettek és csak
ket.
elkísérte
A
el,
inget és a térdig
a
szlávoknál,
férfiak, fias.
A
st
ér
hogy
az istenképek
dísze a is
kétoldalt lelógó
nem
ismerték a nadrágot,
köntöst, sarut és sapkát. Keleti vonás
asszonyaik
a nadrágviselet
férfi
:
ame-
átvett (eszterhaj,
oszlop, pitvar, ajtó, ablak, pince, asztal stb.). Ruházatuk
különbözött lényegesen a germánokétól
ház
öltöztek,
inkább asszonyos
bajusz
bajszosak.
olyformán
s
volt,
mint
a
mint fér-
az idegeneknek feltnt, hogy
A normann
urakat halántékukon
hatalmas hajcsomójukról ismerték meg, ma-
207
guk
pedig
szlávok
a
halántékukon
szíjra
hordtak bronz-, ezüst- vagy ólomsodronyból. és vadat és bor
ettek s
Kedves
nevét. sör,
jesztett
pedig méhsört (met). Áldozati juk
nagy
körül
tort
Az
gyúrni.
közvetítéssel
gazdagok, a
a
ittak
is
szlávok lóhúst ecet
vették át a
egyszeren „ital"-nak (pivo) nevezett tejivás. Tehén- és juhtejen kívül er-
régibb a
lótejet
karikákat
kölcsönözték a retek és vöröshagyma
italuk az
de ennél
germán
nevét
latinból, s .germánoktól
A
mézzel szerették
a tésztát
(ocet, vino)
fzött
Halott-
szolgált a lóvér.
italul
csaptak
szegények és szolgák
az avar korszakból tudjuk,
s
hogy valahol a Temesközben a keletrómai hadvezér foglyul ejtette, rabszolgává tette egy egész szláv falu népét, mely királyostól együtt holtrészegre itta le magát halotti toron. Családi életökben a vagyonközösséggel együtt szokásos volt a nközösség is. A gazdagok itt tovább ragaszkodtak a többnejüséghez, mint a tengerparti XII.
dobták
szlávok vízbe
században
nejeinek és
germánoknál. A
a
is
kitették a
szolgáinak
nt,
asszony
a
kit
s
a
pommeránok még
leánykákat. Mikor a
követniök
mint a keltáknál és germánoknál. szintén kerestek
fölösleges gyermekeket
a halottal
kellett
férfi
a
meghalt,
öt a sírba
A ntlenül
ép úgy, elhunyt férfinak
összeadtak, hogy ne éljen
a szlávok nagyon gondolkozásnak a nkkel szemben. Egyrészt rabjai a nknek s csaknem matriarchátus uralkodik olykor a családokban a szokott patriarchátus helyett, úgyhogy egyes nk kiváló
nélkül
másvilágon. Általában
érzéki
még tágabb
szerepre jutnak
körben, népök életében
részt a szláv férfi ráhárított nejére
minden házi
kát és sokkal inkább dolgoztatta, mint a
ftényezje. A
háztartás
szláv
ki
s
is
kerti
;
más-
mun-
germán. Asszony a
nem ns,
az
nem
házas,
annak nincs háza, az szegény ember a szlávoknál.^ A germánok természete általában hajlik az önfegyelme-
De
zésre.
úgy náluk
a rabszolgákon való uralom, kifejlesztette az
is
embertelen
nemes '
nk
Grupp
fölött való
id.
m.
II.
rómaiaknál,
ggöt
és az érzéki
nkkel szemben. A szabad gyámkodás a germán jogban szin-
szabadosságot, kivált a rabszolga és
a
mint
199—203.
1.
208
A családf
tén alkalmat adott visszaélésekre.
nnek
kellett a alatt
élni,
sága alá
s
sokszor férjhez menni, aztán férjének hatalma
ennek halála után megint egy
került.
A nehéz földmunkát
nyaikkal végeztették. Miként a
hogy
azt merte állítani,
ember
A germán
csúfolását, bántását
45 tehén árával, keze, szal.
ügy a nt is femberhez nem méltó
keleti felfogások
:
évi zsinat határozot-
néptörvények, törzsjogok (leges büntetésekkel sújtják a
a boszorkány nevet 12, a Dirne szót
45 solidusz-
karja, stb. érintését 15, 30,
n megölését a védtelen
A
hatása
némber (= nember) nem
a
barbarorum) szigorú, súlyos vagyoni
n
rokon gyám-
az ösgermánok asszo-
a szó teljes értelmében, az 585.
tan rendreutasította.
férfi
rabszolgát,
képen az egyház igyekezett kiemelni helyzetébl, s mikor egy püspök^, talán alatt,
akarata szerint
meggyilkolásához hason-
férfi
lóan a szabad ember kétszeres vérdíjával fizettették meg, míg a
megölt rabszolgáért
félvérdij
vagy
gyességgel járó bizalmaskodás szinte
házassággá
még kevesebb
járt.
A
je-
már germán
a jegyes-állapotot
miatt
htlenségét
avatták s a jegyes
a
jog halállal fenyegette, vagy megfelel vérdíjjal sújtotta (el-
kel nnél 300
solid.).
A
leány szabad elhatározását az egy-
ház azon római jogelv alapján követelte, hogy a kierszakolt
szerzdés érvénytelen. Ezért a langobard jog oly
férfi
szerítette.
gyámságát,
A
ki a leányt
megszüntette
akarata ellen eljegyzésre kény-
leány gyámja akarata ellen
lemondott örökségi jogairól.
A
megvette a menyasszonya
fölött
férfi
is
eljegyezhette magát, ha
jegyes ajándékokkal mintegy való
gyámságot,
ki
hozo-
mánnyal és nászajándékokkal jelent meg férje házában. „A házasok egyformán gazdagok", ez volt a közmondás, a mi azt jelentette, hogy a vagyon közös. A germánok közt eredetileg a közeli rokonok házassága is szokásos volt, s ezt az egyház kezdetben kénytelen trni, legalább a sógorsági viszonyban levkét (sógor és ángya, és napa közt),
v
de aztán egyre jobban sógorságra
is
kiterjesztette
ket,
a
rokonsági
tilalmat
a
egész a hetedik fokig, mert a germán felfogás
hetedízig tartotta a rokonságot. segítette
a
falun,
Ily
határközösségen
rokoni összeköttetéseket és
módon túl
az
egyház el-
terjed
ismeretsége-
szaporította
még
a lelki ro-
209
Ezek mind akadályai lettek a házasságnak lelki és testi rokonság cimén, a zsidók- és pogányokkal való házasság pedig tilos lett a nagy lelki idegenség miatt. Egyházi fölmentés nem volt ezen akadályok alól, a melyek fölbontották a házasságot. Máskülönben a róm. kath. egyház a házasság felbonthatlanságát vallotta. Északon azonkonsággal, komaságokkal,
stb.
ban az egyház a germánokkal a válást házasságtörés esetén s
szemben kénytelen volt trni megengedni az uj házasság-
kötést az ártatlan félnek (vannesí zsinat, 465.), a mihez aztán
még
j
válóokok
járultak: az üldözés,
is
gyás, bélpoklosság, s a szabadnak
piégnei zsinat, 757.).
emelést
is
St
fölhasználtak elválásra s
vezeklések után a hibás sulásra.
utólagos
fél
vélt
rosszhiszem elhaszolgaállapot (com-
felszabadulást új
és
rang-
házasságra. Bizonyos
szintén nyert engedélyt új háza-
Bigamiák megakadályozása végett kivánta az egyház
a házasság bejelentését és megáldását,
ságok jogosultságát
is
ámbár a
titkos
elismerte, s a törvénytelen
törvényesítését elévül.és címén.
A
dacára a germán fejedelmeknél
házas-
házasságok
kereszténység szigorú elvei
sokáig
megmaradt
a
több-
nejség olyképen, hogy a törvényes feleség mellett tartottak más nket is. Ebbl sok viszálykodás és gyilkosságok származtak vagy erszakos válások. A fölösleges gyermekeket az az apa kitette vagy eladta, de ha a kitett gyermek enni kapott,
akkor életben
minsítette, ha a kivánta,
hogy a
kellett
Az egyház gyilkosságnak
hagyni.
gyermek meghalt, azért legalább azt gyermeket a templom ajtajához tegyék vagy kitett
a kitételt jelentsék be a papnak.
apák iparkodtak még életökben elnyösítésével s a lányok
A
gyermekeket
felntt
az
legidsebb fiú kisebb osztályrészével. Magtalan kielégíteni
a
elhalálozás esetén az elhunytnak testvérei osztoztak az örök-
ségen, az unokák nem. Az egyik frank király azonban elren-
hogy az unokáknak az jár, a mi atyjoknak járna, ha élne (595). Az ellenmondó törvények bizonytalansága miatt az egyház ajánlotta, hogy az örökhagyó már életében adja át vagyonát házastársának, gyermekeinek vagy az örökbefogadottnak, gondoskodva lelke üdvösségérl is alamizsnák által. Buzgó felfogás szerint a gazdagnak jobban kell szeretnie a delte,
14
210
szegényeket, mint a saját gyermekeit. Az alamannjog minden jogkövetelést elutasít az egyháznak
ben, de a bajor törvény csak a
meg
adományokkal szem-
tett
fiúk kielégítése
után engedi
az egyháznak szóló adományokat.
A mi
germán lakást illeti, erre nagy hatással volt a római építkezés. A gazdagok palatiumai, villái és a köznép a
A népes városokban
kunyhói, viskói közt nagy ür tátongott.
még északon közepén
a
is
germán
tzhely,
volt a
rómaiasan
lakóházak két-három emeletre ívek,
oszlopok díszítették és
A
ellátták.
halle-ból,
melynek
bazilikaszervé
fejldött
pajtaszerü
is
fölnyultak,
apsisszal
boltíves, oszlopos
volt eredetileg az a solarium,
épület
mely
ezeket
s
bolt-
meg védötoronnyal lapos
napsütötte
is
teteje
ráccsal körülvéve játszó,
mulatóhelyet és szabad kilátást nyújtott, utóbb pedig ablakos fallal
nyeregtetzettel, zsindelyes
és
ellátva lakásul,
fedéllel
monostorokban a közönséges utasok, zarándokok szállásául szolgált. Az ily solariumos házakat nevezték a germánok söller-nek, a mibl a magyar „zsöllér, zsellér" szó eredt jóval késbb.^ A germán zsöllér-építkezés a kés-római villából alakult
ki,
hol a földszinti helyiséget gazdasági célokra
használták, egyebek közt a
ceum).
A
széles,
hosszú
rabszolgank lakásául helyiségeket
(gyne-
is
vagy
függönyökkel
vékony deszkafalakkal különítették el egymástól. Nagy házakban a lakáson kivül volt fürd,, szoba" (stuba), mosóhelyiség, ló- és tehénistálló, juhakol, sertésól, asztagos
speicher)
csr
(spicarium
és magtár (granarium, granica, grangia).
Az építkezéshez már germánok a zsindelyt és a talaja letömött
ház ormára
istálló
csr
kissé hát-
a rómaiaktól átvették a
gazdagabb
sokszor a lakószoba mellett kapott rább.
Az
=
helyet, a
téglát (scindula, tegula).
agyag, deszkapalló vagy
si germán-módra
k, mozaik
A
lakás
volt.
A
Az ajtókat, gerendákat, kerítéseket faragásokkal díszítették, melyekben a szíjcsomózás, fonás, meg a madár- és sárkánymotivumok késztetik az ácsot utánzásra. A germán lakás nagyon szells,
*
állatfejet
tztek
ki.
Magyar Oklevélszótárban a legrégibb adat 1370-bl való „Ex:
ceptis inquilinis suis vulgariter seller dictis".
211
úgyhogy az ablakot a szél szemének mondták, (angolul window) s az ablakon, ajtón, falhasadékokon, füst-
huzatos
volt,
nyiláson
Alfréd angol király gyertyá-
elég utat a szél.
talált
mérte az idt, de úgy találta, hogy a lakás huzata miatt a gyertya sokszor gyorsabban égett le. A gazdag germánokval
nak
módjuk megismerkedni
volt
a
római kényelem párnáival,
ágyaival, bútoraival, sznyegeivel, mozaikjaival, fütcsöveivel,
kandelábereivel stb. Az
egyszerbb emberek sokáig megma-
radtak a káka, széna, szalma fekvhelyeknél, gyékény és állat-
br
takaróknál,
tzhely
a
s
fenyü-
faháncs-fáklyát,
kákát,
használtak.
A
tzhely, kandalló
melegénél.
Világitásra
nyárfaléceket
és
vállát
nádat,
gyertyát
s
bálványokkal
díszitet-
mi emlékeztetett az egykori tzlielyi áldozatokra, nekre, sökre.
ték, a
A germán meg:
rövid
iste-
niha a német pásztor, paraszt népen maradt
térdnadrág
a rövid újju mellény, övvel, haris-
s
brsaruval.
nyával,
szíjas
mezitláb
is jártak,
mint a
Egyszer emberek természetesen
déli és keleti
országokban,
s a szive-
megmosni. Kimenre fölvették a palástot (pallium, paenula) vállkapoccsal összetzve vagy kazula-módra a fejen átvetve úgy, hogy ell-hátul a lábfejig, oldalt térdig ért. E palást más változata a csuklyás kápa (cappa, sen
látott
vendég lábát
cum
cuculla
capitio).
módra
a római
A
siettek
frankok és szászok szolgainak tartották
már szakállukat a franlangobardok hegyesre nyirták, az alamannok rövidre nyirt hajat, de
kok rövidre, a teljesen meghagyták. A frankok felfogása miatt papjaik
is
hosz-
szúra eresztették hajukat, de a római egyház ezt niesnek bélyegezte. Szent Bonifác pedig följogosította az espereseket,
hogy
papok haját. A szkehaj germán nemesek bíborszegély zöld hadiköpenyük alatt vállukról lecsüngve hordták a kardot, jobbkezükben a lándzsát vagy hajitóbaltát, a franvágják
le
ciscat,
baljukban
a
a
díszes paizsot.
A
térdig
ér
tunika mellett
a római papság és a bizánci udvarbeliek hosszú ruházata hódí-
papok píros és ibolyaszín, selyem, prémes ruhákkal vonták magukra a figyelmet és a zsinati megrovásokat (895. concil. Tribur.). Ismerték már tott
a frank udvar elkelinél. Apácák,
a fést, tükröt.
A
hajfodoritás
még apácáknál
i^
elfordult. 14*
212
Leányok
asszonyok befont
kibontott,
homlokszalaggal,
tvel feltzött hajjal,, apácák bokáig ér
s
fökötövel,
fátyollal,
vannak ábrázolva. A sírokból sok nöi ékszer, függ, nyakék, karperec, diadém kerül elé kés- római formákkal. A férfiak már elszoktak az egykori láb- és karperecektl s csak
fátyollal
gyrket, pecsétgyrt dolgában
Étkezés
húsát,
háziállatok
Épen
pogány
a
pápa
germánok lóhúst
a
áldozatok emléke
áldozatok
szokása
az egyház
s
alkalmával.
miatt a római egyház el-
Bonifác
Szent
és
vadak és
a
szerették
javaslatára Zakariás
hód
tilossá tette a csóka, varjú, gólya, nyúl és
A rómaiak
is.
a
kivált
lóhúsevést
a
tiltotta
viseltek.
élvezetét
böjti rendeletei
folytán
germánoknál a fzelék, gyümölcs, sajt és hal evése. A rómaiaknál a fzelék külön fogásként került az asztalra,
terjedt a
germánok pedig disznóhússal szerették a káposztát és borsót. Az sszel levágott sok marhahús besózva igen unott a
étellé
Rómaiaktól tanulták
lett.
mustár,
bors,
jobban
kel
A
tej.
bort
is,
amelyek-
az ételek, mint az
si zabkása
és
élvezték,
föleresztve vizzel,
nak
kisembereknek
s
sziriai
a
borokat
hamar
ami
is,
a
használatát,
a latin
ezt
ételek fszerezését,
kömény
fahéj, ánizs
Ízlettek
az
el
és
italt,
a
mig a
hagyták. a
alud-
germán urak fszerezve sört és
St
az
koccingatás,
csigert
urak
szolgáik-
szerették
a
versenyivások mel-
Nagyivók a szászok és alamannok. Az egyház igyekezett tilalmakkal mérsékelni a borozást és bünlett
megártott.
tetésekkel sújtani a részegeskedést, a leitatást,
mert
még
annál inkább
püspökök és remeték közt is akadA germán uraknál a szakács olykor az
a hivatástalan
tak a bornak rabjai.
udvarmesterrel vetekedett tekintélyben s parancsolt az
egész
süt az úrral utaztak. A bséges étkegermán gyomor is megsínylette, amin káposztával,
udvarnak. Szakács és zést
a
salátával, tejjel, szilvával
rendes
étkezések
ideje:
órája, a vecsernye és
6
—9
Nagy
a
vagy a keser áloéval. A a nap els, harmadik és hatodik segítettek
kompletorium
körüli
id
(6,
9,
12,
második étkezés és nagy ebéd volt este, mig a szerzetesek, papok kis reggeli után délben végezték a fétkezést. Az si ételáldozat helyett meg3,
órakor).
reggeli volt a
213
szokták
az asztali áldásokat, az eulogiumokat,' épületes papi
amibl
felszólalásokkal,
germánoknál
is
formán
oly
A
s
Az étkezk a
mint ahogy Priskos
ültek,
leírá-
magasabb helyen ül asztajobbra-balra sorakoznak az elkelk, aztán az ifjak és
sából látjuk Attilánál. lánál
a felköszöntök eredtek.
fejedelem
leányok vagy egyenkint széken külön asztalkáknál, vagy ket-
ten-hárman egy asztalnál
s
egy padon, mely takarókkal, párnák-
Az asztalterít a
kal volt diszítve.
Lakomán
a földre, padlóra.-
századig
XI.
az asztal
A
melyek körülfonják a serlegeket.
van virágokkal,
tele
sznyegek, virág-
falakat
füzérek ékesítik. Arany, ezüst edényeken hordják ket.
ennek nak.
pótolják a
ujjai
A
hiist
a szolgák
már
kést
az étkeznek.
is
támogassa,
ha
ki
járta sorra a
lakomára
hogy
hazamenet.
kell,
isz-
éjjel
római fáklyá-
A valkürök
vagy maga a királyné, a
italt,
vendégeket
ajándékait a hódolók,
A
szolgáját,
is elvitte
példájára leányok nyújtották az
totta
a kezet s
Kanalazás helyett csészébl
villát.
szokás szerint a germán úr
háziasszony
az étele-
tálaláskor feldarabolják, de külön kívánatra
hoznak
val világítson és
fel
megmossák evés eltt
kanál nincs, de
Villa,
egészen
leért
üdvözölte ket, osz-
s
ünneplk
közt, kik
még
tiszte-
letbl sem érhettek hozzá.
A
lakomát kiegészítette az ének, tánc, játék és más mulaEredetileg az
tozás.
si
járták a fegyvertáncot.
istenekrl énekeltek
Majd
a
hsök
ségeken, lakodalmakon, torokon gyászt, szerelmet, stb.
tánccal
Az énekesek olykor maguk
is
s
diákok, clerícusok
is
zték
tiszteletökre
dicsitették ünnep-
alkalmi érzelmeket daloltak,
kisérve
hsök,
szerelmi dalokat s táncoltak. Szíria, cok, igricek (ioculatores),
tetteit
és
és zenével,
hárfával.
Leányok tudtak fell jöttek a bohó-
vitézek.
Itália
kiknek mesterségét szinészhajlamú a rómaiaktól
hozott
sípkisérettel.
Eulogium eredetileg az skeresztény „agape" szeretetlakomák ételmaradványainak kiosztása az otthon maradt hívek közt, késbb az otthoni lakomák ételeinek megáldása. ^
A
században a terít rövidebb s az étkezk lábát lehet látni, a következ században a terít megint nagyon hosszú, a XlV.-ben pedig alig takarja el az asztal szélét, hogy a mvészi faragású asztallábak 2
XIÍ.
érvényesüljenek.
214
Germán hangszerek
Az ártatlan játékot, zenét, éneket fpapi házakban s monostorokban is megengedték, de az illetlen bohóckodások, dalok és táncok miatt voltak a kürt és hárfa.
a zsinatok tiltották egyháziaknak a lakodalmakon, torokon való
megjelenést. Kezdetben a régi római területen római szinmü-
veket
de utóbb már igen
unalmasnak találták a germán Ízlésnek jobban tetszettek a szabadon
is játszottak,
Terentiust s
rögtönzött tréfák,
kergetödzések,
korbácsolások,
birkózások,
fegyverjátékok, állatviadalok kakasokkal, medvékkel, farkasokkal,
versenyfutások
ünnepélyes
stb.
Nagy látványosságokat
felvonulások
fejedelem
nyújtottak az
fogadásakor
zászlókkal,
sznyegektl, virágoktól diszes utcákon, tereken. A régi szinházak és közfürdk elpusztultak, de szerettek fürödni a germánok szabadon a folyókban, nk, férfiak vegyest, míg az egyház a fürdszobákat, stubakat és a kádfürdket ajánlotta
nk
fürdzésben, öltözködésben és a napi foglalkozások körében is. Természetesen kedves mulatság
s kivánta a
elkülönítését
volt a vadászat férfinak, féle idomított kutyával,
lóháton,
nnek
egyaránt a sok
sólyommal,
nyíllal,
erdben több-
lándzsával, karddal,
vagy hurokkal, hálóval, farkasveremmel,
önmköd
Vadásztak farkasra, medvére, vad bikára,
nyíllal, parittyával stb.
bölényre, a XVI. században kiveszett dámszarvasra, vaddisznóra, szarvasra,
nyúlra stb.
St
vadlovak
is
voltak,
Keletporosz-
országban a XV. századig. Ellenben fácánokat szelíden tenyészegyes udvarokban. Az egyház mérsékelni
tettek
iparkodott a
vadászó szenvedélyt legalább ünnepeken és az ünnepek eltti vigilía-bjtökön, hogy a rabszolgák, hajtók ne merüljenek ki a böjtöléstl s résztvehessenek az istentiszteleten.
A
temetkezés szokásaiban összevegyült az
keresztény
felfogás.
A
si pogány
másvilágtól való félelem élete végén
megtörte a legkönnyelmübb vagy legvadabb
vílágfít
szentségeket kívánt, vezeklruhába öltözött,
hamuba
miséztetett magáért,
makat
is ki
imádkozva.
s
Papot,
feküdt s
fehérbe
öltöztették és virrasz-
Ezzel az egyház a pogány
siral-
ámbár akadtak keresztények, kik megsebezték magukat. Az ördög ártalmai
akarta szorítani,
hajukat tépték
is.
közben megáldozott. Halálakor megkon-
dult a harangszó, a holttestet tottak mellette
és
215
ellen behintették a tetemet szenteltvízzel.
ne
vissza
lelke
Hogy
a megholtnak
az ablakot kinyitották és becsuKták,
térjen,
aztán siettek a temetéssel. Rossz embert a házbejárattal átellenes falon tört résen
hogy vissza ne
és a rést mögötte
vittek el
találjon.
Deszkán vagy ravatalon
szomszédai a sirhoz, ritkán
halottat
épen kkoporsóba, császárt, ülve. Ösi ételeket,
italt
adtak neki,
s
pogány szokás harisnyát
ki
a
fakoporsóba, vagy
szerint raktak a halott mellé
is
fölékesítették a férfi
húztak a lábára
vagy
si temetikhez. Nagy Károly
és pénzt
n ékszereivel.
A germánok
a sírokat többnyíre kifosztották.
kodtak
vitték
sarkophagba, mint Nagy Károly
régi, antik
cipt,
;
tették
befalazták,
Késbb
sokáig ragasz-
ráparancsolt a szászokra,
hogy keresztény halottjaikat az egyházak cintermébe (cimiterium), udvarába temessék s ne pogány sirok közé. Pogányok és keresztények halottjaikat úgy helyezték a sírba, hogy kelet felé nézzenek. A sírhalomra csipkerózsát ültettek, vagy kis oszlopot,
szentélyt
Az elkelnek sírhalmát dicsítve
átköltözésekor a földiek
lelkének
körüllovagolták
társai
A Walhallában mulatozás
tetteit.
ezt a szokást a
de em.Iékjel nélkül
állítottak,
is
megülték
hagyták.
is
énekelve
s
hsre, azért az egyház pedig
várt a
torát,
torajándékok átvételével az elhunyt keresztény
üdvösségére
fordította
:
gyászistentiszteletet
imádkozó papokat, Az egyház udvarán lev temetben
végzett
és megvendégelte az
szerzeteseket, szegénye-
ket.
volt az agape, a lakoma,
énekekkel, fegyver- és fáklyatánccal, tréfákkal
is.
emlékekkel sürün telerakták temetiket, addig a
Míg az olaszok germán temet
tágas, kertszer, beültetve sok fával, gyümölcsfával, stb.^
A finnugorok hattak, mint
az
félig volt a föld
E
lakás
olyféle földházakban, földüregekben
indogermánok. Késbbi alatt,
gerendákkal födve és földdel takarva.
nevét, a ház-ai az
árjáktól
vették át
a finnugorok.
A
sátor szót
noha a régibb „ház" sátrat is jelenthetett a rokon nyelvekben. Finnugor az ágy, mely amaz
a töröktl vették
át,
skorban még bizonyára csak '
már csak
lakásuk
Ibn Roszteh szerint a magyarok sátrakban laktak.
és jelent
lak-
Grupp
id.
m.
I.
226—262.
I.
földre,
padra teregetett
állati
216
brökbl is
Török eredet a bölcs és
Több
jelentett.
A
a szék,
—
m. atya
a.
mely padot
család sátrait együtt falunak nevezték.
családi viszonyokat jelz szavak, mint az
detileg
v
állott.
és meny, ip{a) és
s—
ere-
továbbá az atya és anya, férj és n, nap(a), ángy, árva
és atyval
(^ mos-
toha atya), a finnugor együttélés korában már használatosak.
A
kétszáznál több török jövevényszó közt csupán az iker tar-
tozik a
ban a
magyar
hét,
családi terminológia körébe,
a votjákban 161
rokonsági
név.
nagyobb
nem csupán
hiányt
is
kiszorítanak. Pl. a
mordvin-
a
török jövevényszó közt tizenkilenc
A feltn
terminológia
míg
különbség oka nem a magyar
fejlettsége.
Hiszen
a
jövevényszavak
hanem már meglev szavakat magyarnak volt már süve és rére, mikor
pótolnak,
helyettük elfogadta a német „sógor" és a tót „mostoha" szót.
Az egyetlen török jövevényszó a családi élet körében arra vall, hogy a nagy „ugor" tömeg és a jóval csekélyebb számú törökség a magyarrá való összeolvadás korában nem igen házasodott össze nagy társadalmi különbségök miatt. Szinnyei szerint a nagyobbszámú magyarság volt a hódító s tették
k
alattvalóikká
a
törököket.
De
megtörténhetett ez fordítva
hogy a kisebb számú török hódító elem (on-ugor beleolvadt a
lassankint
nagytömeg
=
is,
tíz-ugor)
vogul-fajta jugorságba,
magyer néven nevezi magát, talán a Kubánmelléki Muager „hunn" onugor fejedelem si vallás-mentése mely
aztán
Anonymus korában a Xll. hét-magyer). Hogy egynejüek
óta (528 kör.), mindenesetre pedig
század
végén
(hetu-moger
=
magyarok Szent István eltt, ennek eldöntésére a két századdal késbbi Anonymus csakugyan nem illetékes és sokkal többet mond az, hogy a XI. századi törvények a magyarok megtérése után egyáltalán nem látják szükségesnek a többnejség ellen való intézkedést. A többnej „Mén"Marótot és Ajtonyt egyaránt idegennek nézte a késbbi magyar hagyomány. Amennyiben Ajtony nemzetségének si mavoltak-e a
gyarságát
elfogadjuk, a
Szent István korában
levert,
Ajtony többnejsége vagy idegen példa követésére
megölt
vall,
vagy
hogy mint a germánoknál, szlávoknál, úgy a délkeletibb magyaroknál is legalább a gazdagabbak tartottak több felesé-
arra,
217
get.
A vlegény
(vevölegény) megbízottja a vöfél (vevfél) útján az „elacW
rokonától
megvette
dézi (Gardézi)
szerint
vagy
leányt,
elrabolta.'
eszegelek tartománya
„a bolgárok és
A magyar
van a magyarok határa.
közt, kik szintén bolgárok,
Gur-
török fajú nép ... Ez a tartomány a Feketetengerrel határos,
e
k
Dsaihun (Dnjeper) folyó ezen tengerbe folyik és folyam ármentében laknak. Tél idején ki a Dsaihuntól távo-
ahonnan
a
labb lakik, közelébe húzódik és az egész szattal foglalkozva
A
szlávok
felett
halá-
meg
élelmöket ilyeténképen szerzik
s
.
.
.
fennhatóságot gyakorolnak, reájok szüntelenül
terményadókat rónak
ket
s
ki
rabszolgáiknak
rumi birodalom területére hurcolják és rok bátrak, jókinézésüek
kedvelk, Gyakran
aztán a
A magya-
tekintélyesek. Ruházatjuk szines
és
rontanak
ezüsttel bevont, fényt
A magyaroktól
szlávokra.
a
szlávokig tiznapi járóföld van ... van, hogy
tartják,
ott eladják.
selyem szövetbl készült, fegyverzetük
sági szokásuk
ott tölti
telet
midn
A magyaroknak
a
oly házas-
házasodnak, nászajándékot
n
hoznak, (amellyel a vlegény a menyasszonyt eljegyzi). A minsége s marhákban álló vagyona szerint a nászajándék
majd több, majd hajlék
(sátor)
kevesebb
eltt
házába vezeti
atyját
lehet.
letelepednek. s
boly- és rókabörökben,
A
ajándékot elhozván, a
kamukaselyem
legény atyjának lovára^ köti
szövetben,
egy sznyegbe s
t
így
házába
ajándék marhából, pénzbl és bútorokból
1
evet-, co-
megmutatja,
göngyöli kiséri.
den nászajándékhoz tartozó tárgyat számba küldi a
vlegény
atyja a
leány
amije van nienyéí-, nyuszi-,
prémes ruha értékében
tiz
Az
kell áll.
s
a
v-
Ezután minvenni, amely
Mindezt neki
vlegény. Ezek befejezésével a leányt a házba hozzák."^ V. ö. Szinnyei
József
fejtegetését
az „Árpád és az Árpádok"
Gombocz Zoltán Die bulgarisch-türkischen Lehn1. der ungarischen Sprache. Helsinki 1912. 251 1. Société FinnoOugrienne kiadása. E nagybecs munka a magyar nyelv ó-török elemeit
c.
munka 38—39-
wörter
:
in
a volgai bolgár-csuvas tek.
Nyelvtud. XVll.
4.
nyelvbl származtatja. Melich János 1900. 45—46 stb. 1. a magy. nyelv
:
Akad. Érrégi
német
jövevényszavait csoportosítja és kimutatja középfrank eredetöket. Melich legszebb eredményeire, a szláv jövevény szavak kimutatására, már elbb hivatkoztunk. 2
A magy.
honfoglalás
kútfi 167—173.
1.
Itt
Darkó
Jen
Akad.
218
Ottó a
Freisingi
a
közepén úgy nádból van, ritkán
század
XII.
magyarok lakása többnyire
kal ritkábban köböl, s a nyarat és
Anonymus
századdal utóbb következtetve
kunyhókat
halmon guriis
.
azt
a
hogy
írta,
fából, soktöltik.
Fél-
kora szokásaiból vissza-
saját
Árpád
a honfoglalás
építettek
szt sátrakban
hogy
látta,
és
femberei,
nemesei
közben pihenül, Szí(n)-
a vezér számára leveles színt készítettek (paratis tu.
duci foliata fecerunt, nominevarunt Zenuholmu,
.
Még késbb
c.
hogy a magyarok sei vizek mellett szerettek lakni sátrakban. Ezek a kései magyar írók egészen jól következtettek a hagyományból és a koruk szegényebb néposztályainál meglev lakásviszonyokból a vándorló, honfoglaló, kalandozó sök lakásaira, melyek alig lehettek mások, mint fedett szekerek, sátrak, nádból vagy agyaggal tapasztott vesszbl készített kunyhók, mint a 32).
Kézai
tudta,
úgy
pásztorok és halászok használnak tanyáikon, szlávmódra épített
boronaházak és faházak, végül a frank, szláv uradalmak,
curtisok, várak egy-egy ritka
látott
Ily
vagy
palotát
a keletrómai
kapuval,
palotája,
függönyök vagy deszkafalak osztottak külön
lyet belül
ségekre.
kháza, palatiuma,
aminket
Attila
követ, .fapalotát oly faragású
kerítéssel,
székelykapun,
olyant,
amin
fejfákon,
me-
helyi-
székhelyén tornyokkal,
mindmáig megmaradt a szerszámfákon, már a kalandozások díszítés
korában építtethettek egyes fejedelmek, törzsfk, nemzetségfk, de errl emlék nem maradt reánk. A magyar türk sátort minta-
szernek
rok tábori fürdjét a táborozó császár számára
masnak
magyanagyon alkal-
tartották a keletrómai írók és Konstantinos a
találta.
„Tartozik
a
táborrendez
számára) türk fürdt, az az skytha csergát
Értekezésére (Nyelvtud.
oszt.
588 — 603.
hangsúlyozni
1.)
is tekintettel
Gardézi, Bölcs Leo,
XXI.
Konstantinos
6.
vinni
br
császár
(a
medencével."^
Akad. Értés. 1907, hogy az egykorú Ibn Roszteh,
1910. 76-
kell,
s a
is
1.
további emlékek,
még
1.
Gyécsa
koronájának zománcos felirata is a magyart következetesen tiirknak mondják. Ezeknél régibb és hitelesebb forrásokra senki sem hivatkozhatik. Ezen tört. adatokat az összehasonló nyelvészetnek figyelembe kell vennie.
Salamon Ferenc: Századok 1876. 798. 1. ^
A magy.
haditörténethez a vezérek
korában.
219
Az si magyaros lakás elemeit legjobban megtaláljuk
a
magyar-
si szokást megÁrpádkori határrök és erdóvók ivadéeredetileg tisztán fából épült, termésk
ságtól keletre szakadt s ott elszigetelten sok
rz
székelyeknél, az
A
kainál.
székelyház
derékszög négyszög, melynek
alapfalon. Alaprajza hosszúkás
keskeny
oldala az utca
faragott gerendákból födél,
vonalában
áll.
nem nyeregtet. Az
Teteje
Fala
fekszik.
nagyjában
konty- vagy csonka
konty-
utca fell kis elkert, az udvar keri-
tésén pedig a jellegzetes székelykapu csaknem kivétel nélkül
megvan. A háznak udvar felli hosszoldalán másfélméter tornác van a háztet eresze alatt szépen faragott faoszlopokkal, s legeli kivágott deszkaráccsai, mely a tornácot elzárt s mégis szells elcsarnokká teszi. Ide szolgálnak a szobák és kamra elrendezése csaknem az egész ajtói. A székelyház alaprajzi ország magyar házaiban fellelhet. Bels beosztás dolgában jellemz a székelyházra a hálófülke, melyet kétméteres, ajtónélküli nyilas köt össze a szobával. Vele szemközt van a kályha s
ennek tüzeljén a
korláífa,
melyre
tz
fölé
aggathatják az
üstöt vagy bográcsot. Asztalok, padok, pohárszékek egészitik ki
a bútorzatot. A' mestergerenda alatt
európai országban megvannak tett,
s talán svájci
méter magasan
meszelt
fal
festett
A
fes-
a
virágos faburkolattal látják
el
csak egy méternyire látszik
A magyarok si,
eredetek.
A csángó házakon
virágos fabútor ázsiai származású.
falat két s a
lev kancsófogasok több
ki.^
honfoglaláskori viselete dolgában egyet-
sem hivatkozhatunk, melyrl azt állíthatnók, hogy magyart ábrázol, amin volt Árpád korában. Az öltözetek igenis mulandó anyaga a sirokban csaknem nyomtalanul elenyészett. Mindazonáltal figyelembevéve, hogy
len oly képes emlékre
nagyon szivósan ragaszkodnak régi szokásaikhoz, kétségtelen, hogy a magyar népviseletnek a megmaradt emlékekben visszanyomozható formái és diszitései, összevetve a rokonviszonyok közt élt keleti népek viselettörténeti emlékeivel a népek
módot nyújtanak többé-kevésbbé valószinü rekonstrukciókra.
1
11. köt.
Huszka József: A székely 205—206. 1.
ház. Budapest. 1894. Pallas-Lexikon.
220
A
pécsi
dombormvek
s
a hainburgi Attila-szobor
gyarokról mintázva arra engednek következtetni, hogy a
gyarok csatázás közben
alul térdigér, ujjas fehér
mama-
vászon vagy
gyolcs ing-ié\e ruhát viseltek, efölött pedig ujjatlan, csupán a
nyaknál
b
készült
oszlopán álló,
ér, szines kelmébl mellényt, zubbonyt hordtak amint már a Traiánus ábrázolt jazigokon is látunk. Combig ér, testhez
nyitott,
könny
alul
csipkézett,
térdig
posztó, vászon, vagy selyem ujjas felölt lehetett
az a „kabadioiV, amelyben a turkok, magyar
elkelk
Kostan-
tinos császár egyenes kívánságára udvari ebédjén megjelentek.
Ez
késbbi
Ugyancsak a bizánci udvar feljegyzéseiben említik a „mandyae" nev ruhát, mxlyet a türköktl vettek át. Ez talán a mente se elül nyitott, rövid, csipig ér, testhez simuló, ersebb posztóból készült, a ruha
leghasonlóbb
a
atillához.
:
felölthet vagy félvállra vethet.
Csipig ér brujjas brujjas a bekecs, hez
álló
combig vagy térdig ér fordított birkabrbl, test-
a ködmön,
szrével befelé
vagy egyenes vágású, virágokkal kivarrva. Egyszerbb
ezeknél az ujjatlan kacagány,, melyet két
birkabrbl
öltöttek
össze a vállakon és nyakbavetettek, oldalt összekötöttek. befelé volt fordítva és az egész ruha térdig ért.^
ér,
térdig
nek szre
ujjatlan, ki
de ell
Szre
Ugyancsak
birkabr ruha a guba, melyEnnek nemez mása bevarrt ujjal,
nyitott
van fordítva.
szines vagy fekete virágokkal, négyszögletes gallérral a térdig
ér
szr.
— Ezektl meg
befordított
szr
kell
különböztetni a talán kun eredet,
bokáig ér, ujjatlan subát, melyet
birkabr,
fleg a fels Tiszánál és Szamosnál használnak, s a szrmével bélelt posztó bundát, mely ujjas, szintén bokáig ér és a Kunságban, Mátravidéken leghonosabb. Egyéb si ruhák még a b, térden alul ér, fehér vászon gatya, s a csizmába húzott,
szk
posztó nadrág, melyet érc-
pikkelyekkel díszítettek és védtek a lovas csaták kardvágásai
A
ellen.
pitykés, csattos
vagy kapcsos övre aggatták az ivó-
poharat, balról a szablyát, puzdrát és jobbról a tegezt. '
Konstantinos császár a
dig érnek és ingujjuk
is
rövidre
A
tur-
besenykrl mondja: „ruháik csak térvan vágva, hogy ily módon is mutassák
^tyafiaiktól való elszakadásukat."
Magy. honfogl.
kútf. 118.
1.
221
kok formás csizmd]áí, mint lovasnak nagyon alkalmas lábbelit, Bizáncban is meghonosították. E csizma orra hegyes, fölhajló, karima nélkül, sarka nem volt. Süveg háromféle ismeretes fekete báránybrbl, ell érclemezzel, fül- és nyakvéd nélkül, nyakszirtvéds a skytha s ez volt az igazi magyar süveg :
;
süveg,
végül a pörge kalaphoz hasonló nemez süveg,
s
min
a
oroszországi csészetartó kún szobrokon látható.
A ján,
mi a
meg
hajviseletet
Váta
az avar és kún analógia alap-
illeti,
pogányainak viselkedésébl arra következtet-
hetünk, hogy a honfoglaló magyarok
is
rövidre nyirták hajukat,
de hagytak három üstököt. Szakállukat valószínleg borotválták és csupán bajszot viseltek, mint a kunok. Szent István képe a
Gyécsáé a bizánci eredet magyar korona egyik zománcos lemezén szakállas királyarcot mutatnak koronázó
paláston
és
I.
ugyan, de ezt a keresztény viselet hatásának tulajdoníthatjuk.
A leány
befont haját leeresztve hordta, csokorba kötött sza-
ünnepen homloka
laggal, s
haja kontyba volt
A
turáni
nk
tzve
fölött
;
ábrázolásában jellemz a ketts ing
b
ujjú,
viseltek
étkezésre
az alsó fehér
szkebb,
suba vagy mente-féle
vonatkozólag már
vadászatokról, Gardézi említi
térdig
ujjas,
bélelt
a
az
smondák
szóltak
türk magyarokról a halászat
nagy csapat lovak és teherhordó barmok követték, részben hogy
kedvelését
és
Leo császár
szerint
a
turkokat
élelmet és italukra tejet szolgáltassanak. lenül
:
brbl.^
felöltt posztóból vagy
Az
Az asszony
csupán a nyaknál
s
a fels tunikaszerü, díszített, himzéses,
ér. Ezeken még
jószág,
pártával.
kendvel bekötve vagy fökötvel.
s
vászon vagy gyolcs, bokáig ér, nyitott
gyöngyös
si énekes hagyományokból
merít,
Anonymus
kétségte-
mikor azt mondja,
hogy a magyarok a Tarcal hegyen kövér lovat vágtak le dozatul s nagy „áldamást" tartottak. Még Váta fölkeli azzal tüntettek az
si
vallás
hogy visszatértek
ellen,
a
ális
mellett az idegen kereszténység
lóhusevéshez, amit a germánoknál
A
magy. viseletek története. FrankA magy. jelmez és lin Társ. Budapest. 1900. 1—53. 1. Nemes Mihály Szendrei 1. János A magy. 3—36. fejldése dióhéjban. Stampfel. 1903. viselet tört. fejldése. Akadémia. 1905. 3—12. 1. ^
Nemes Mihály—Nagy Géza
:
:
:
222
és szlávoknál
is
a pogány lóáldozatok
miatt
tiltott
a keresz-
ténység. Regino skytha analógiák közt, melyeket a magyarokra
alkalmaz,
mondja
hogy ezek vadak módjára nyers húst ellenségök szivét darabokra aprítva or-
el,
esznek, vért isznak
s
vosszerül veszik be. Liutprand szerint embervért isznak, hogy
félelmetesebbek
ránk maradt
st.
legyenek.
De
szemtanú
a
közvetlenségével
galleni elbeszélés az ott kalandozó
magyaro-
nem mutatja embervért ivó és emberszivet ev vadaknak, hanem jókedven mulatozó, dévajkodó, tréfáló, dalos, kat épen
jószív,
katonailag zöld
szerint
tzbl
(tehát
fegyelmezett
jól
szénára heveredve kiszedett) félnyers
nélkül, fogukkal
szedték szét
s
legényeknek.
Szokásuk
megmaradt húsdarabokat, combokat kés az áldozatokból
a lerágott
csontokat
játszva
egymáshoz dobálták. A bor tele kupákkal (cubbis) állt köztük és kiki annyit ivott, amennyi tetszett, mert hoztak magukkal elég bort a zsákmány között. Mikor a bortól nekihevültek, „iszonyúan kiabáltak isteneikhez" mondja a szerzetes iró a jókedven daloló magyarokról. Ez a st. galleni elbeszélés egyszersmind a legjobb közeiegykorú adat a magyarok mulaiozdsár\, ellenben Anonymus és a krónikák adatai e részben már legfölebb a koruk szokásaiból és az igric énekes hagyományok adataiból levont
—
következtetések. Mint Attilánál és
nyára
voltak
már énekek
elkelk lakomáin
a
voltak
s
a germánoknál,
honfoglaló valamiféle
gyászdalaik, fegyvertáncaik, játékaik stb. Attila
városában
—
Óbudán
—
tartott
úgy bizomagyaroknál is az
hangszereik,
víg és
Anonymus szerint az gyzelmi lakomákon
a fejedelemtl jobbról-balról, oldalvást ülve hallgatták a hon-
magyar hsök a mindenféle dallamokat (symphonias) s a kobzok és sípok édes hangjait (cythararum et fistularum) az igricek mindenféle énekeivel. Lehetett ebben valami igazság, s nem lehetetlen, hogy a magyarok tudtak egyhuzamban
foglaló
egy-két-három hétig
is
dóan együtt táborozott tartott,
de az
ifjak
mulatni, mikor a sok fegyveres állans a
gyzelmek
után hosszabb pihenket
tornajátékainak említésébe
már
belejátszik a
ismer késbbi krónikás képzeldése. Egészségügyre és temetkezésre alig van más adatunk.
nyugati lovagságot
223
Frankországban vérhas és más betegségek pusztították a kalandozó magyarokat (924), s hogy halottaikat St. Gallenben megégették (926), idehaza pedig a saját mint
hogy
déli
szállásán ügy temették
torán
tették a
a harcost,
el
és sülten
feláldozott
paripájára, de
kengyelvasakat,
lószerszámot,
vadász mellé kutyáját is
megevett
lovának
a vitézt
hiányoztak a
is
még
Rendesen betették a sírba
és hátgerince.
gyelvasát
ilyenkor
vagy lábához
föléje
Némelykor mintha
lábszárcsontjait és patáit. ték volna
hogy
kardot,
lova nélkül.
A
bordái
ló
zablát és
a
stb.
st
a növel eltemették ékszereit,
;
ráültet-
kopját,
nyilat,
fejét,
a
ken-
holtat testhez simuló kézzel, láb-
bal és arccal keletnek fordítva, hátán fekve helyezték a másfél
méter mély sírba, amelyet olykor agyaggal kitapasztottak. Csak két helyen
csontváz
a
volt
deszkán feküdt volna
;
alatt
korhadásos
réteg,
mintha
másutt mindenütt a puszta föld takarta
a testet, melyet ruhástul adtak át az enyészetnek. 12.
Bíráskodás és erkölcsi állapot. A magyarok si
bíráskodásukhoz
hazában belül, s a
is
természetesen
ragaszkodtak az elfoglalt
új
egymásközt, az egyes nemzetségeken és törzseken
különböz
törzsek hatóságainak és tagjaínak viszá-
lyaiban. Szolgáik fölött a
magyar birtokosok tetszésök
szerint
bíráskodtak; de a fejedelem, mikor régi várakat és curtisokat vett birtokába
zsupánokkal (comes),
frank-szláv
szolgákkal,
szabadosokkal, colonusokkal, fejlettebb gazdasági és rendri, bírói szervezettel,
ezt a szervezetet aligha
hanem
magának
fönntartva
szok meghallgatását
meg,
a beleszólást, ellenrzést, a pana-
eldöntését,
és
semmisítette
régi szervezetet a honfoglalás
máskülönben
megfogyatkozott
rázkódásaítól
szolganépek körében tovább mködni, míg
engedte a
tisztjei
rendet tar-
tottak uradalmaiban.
A
régibb bíráskodásban a római jog rettent büntetéseket
alkalmazott: a kövezést,
vizbefojtást,
megfojtást, megégetést,
kerékbetörést, meghurcolást és széttépést lóval, feldarabolást.
Ezen büntetések közül keresztrefeszítést,
Attila
még pedig
hunn fejedelem
rómaiak
szemeláttára
alkalmazta a
fejedelmi származású
kevényeken, kiket a rómaiak kiszolgáltattak és a
is
kivégeztetett.
Egyik
hunn szö-
Attila mindjárt
írnokát,
Con-
224
stantiust,
ki
Galliából
származott,
a rábizott arany
kelyhek
elsikkasztása, elzálogosítása miatt karóba húzatta. Attila
maga
népének s mindennapos volt, hogy kifemberével a ház eltt tolongó népsokaság
szolgáltatott igazságot lépett
házából
közé, meghallgatta az eléje járulók viszályait s Ítéletet
mon-
Egy viminaciumi keresked, ki városa pusztulásakor Onegis zsákmánya lett, aztán mint harcos zsákmánnyal kiváltotta magát, s elhunnosodott, hunn módra haját köröskörül lenyíratta, huim nt vett feleségül, kijelentette Priskos rhetor eltt, hogy a hunnoknál háborgatás nélkül él az ember, míg a rómaiaknál a törvény nem mindenkit sújt, csak a szegényt s a gazdag kikerüli a büntetést. Az avar khagánok történetében szintén elfordul a karóbahúzás: egy fiatal khagán büntette így a friauli langobard herceg özvegyét, mert hamar elfeledte férjét dott.
s
ö reá vetett szemet.
húzást, a
bnös
Késbb
a szlávoknál emlegetik a karóba-
testrészek levágását, a megkövezést, lefejezést,
felakasztást stb.
A frankoknál
a visszatorlás, vérboszú
si
bnténye-
lassankint a vérdíj-rendszer lépett, melynél fogva a ket,
helyébe
joga
az élet és vagyon minden megkárosítását pénzzel kellett
nem
megváltani, s ha ez
telt
a
bnöstl, akkor mint
az adóst,
Ezen büntetöelv mellett a halálbüntetést gazdag ember elkerülhette. Gyilkosság esetén szabad ember rabszolgául adták
megöléseért
200
szabadosért
(litus),
került
colonusért
meghódított
el.
solidus
v.
schilling v. tehén
a volt római területen elnyomott helyzetbe
vagy barbár laetus telepesért
frankoktól
s
római birtokosért 100 solidus, a többi rómaiért,
városiakért, mezei jószágokon királyi
a vérdíj,
volt
szolgálatban
élk
él munkásokért 45
solidus.
A
vérdíja rendes vérdíjuk háromszoro-
sára emelkedett, akár frankok voltak, akár rómaiak.
A Mero-
600 körül a frank és római származást már nem különböztették meg, mert az egybeolvadás egy század alatt Chlodovech hódítása után jól elrehaladt. Míg a római korban a város, civítas volt a bíráskodás központja ving korszak vége
s a vidéki villák
peltek, a frank
felé,
csak a legközelebbi város tartozékaiként szere-
uralom fölléptével a túlsúly
átszállott a vidékre,
hol több falu egy hundertschaftot (centena),
több
ily
század
225
pedig egy gaut
A gau
tak.
tett,
melybe a közbees városok
élén garafio
(=
szolga) volt a király
kormányzója, hadvezére
birája,
beletartoz-
is
tisztje,
a
gau
alárendeltjei a .centenariusok,
;
a hundertschaftok elöljárói. Igazságszolgáltatás céljából a nép
minden hat hétben összegylt
liundertschaftonkint, járásonkint
a malbergen a gróf elnöklete
való régi népjog szerint totta panaszát,
formák
közt,
nem
korából
törzsszervezet
a vádló vagy felperes bizonyí-
maga
a vádlott a
akadozás nélkül.
A
ártatlanságát,
bizonyítás
srégi
istenitélettel
tör-
ilyennek tekintették a tüzesvas-, forróviz- stb. próbán
s
tént,
hanem
A
alatt.
kivül az esküt, s az eskütársakkal és bajvívással való igazo-
k
tudják a Az eskütársak nem arra esküdtek, hogy tényállást, hanem hogy szavatolnak az felük szavahihetségeért. Az istenitélet úgy történt, hogy a vádlottat el kellett különös körülmények meg nem óvták kezét a ítélni, hacsak forró üsttl vagy tüzesvastól. Az Ítélethozatalra héttagú bizottlást
is.
ságot (rachinburgern, schöffen, scabini) választottak a hundertschaft szabad férfiai, s
közönség
ítéletöket a
ságot ingó vagyonban állapította
meg
korszakban már a gróf nevezte
ki
nemesekbl. Ahol bírák
mködtek
iudex néven, gatta
ket
s
a római
a birói testület.
e testület tagjait
még
jog
elvethette.
A
A
bír-
Karoling
többnyire
érvényesült, ott
egyes
római módra vicarius, vicecomes, praefectus, az
ily
s tanúikat,
bíró idézést küldött a felekhez és kihall-
míg
mintegy tanúi a felek
a
germán
jogi eljárásban a bírák csak
harcának, amelyre végül
ráolvassák a
jogszabályt és kimondják a büntetést, a bírságot vagy a vér-
bosszú
hogy
váltságát, a vérdíjat.
A
felek harca
a gyilkost, a tolvajt stb. az érdekeltek
azzal indul meg,
maguk
fogják
el s
— mint az egyház szentesítette — a bírák
vagy maguk gyakorolnak megtorlást, vagy és néptörvény
kívánta, a király
bnöst
vitték a
a bírság, vérdíj megállapítása
mán népjogokban pedig a
A
tolvajt,
A
ger-
lopás sokkal hitványabb dolog, mint
a rablás, mely nyíltan ragadja
A
végett.
gyilkosság az alattomos emberölés, rablás
nyílt kifosztás.
mölcsöt.
elé
szász népjog
el
a marhát, szerszámot, gyü-
halállal
bntette a marha- és méh-
betörést, gyujtogatást,
nem szabad embernek házassá-
gát szabad nvel, a házasságtörést, leánycsábitást, hamisesküt. 15
226
A
frankok alkalmazták az ószövetségi megtorló jogot, a „szemet
szemért, fogat fogért" elvet (ius talionis), mely
bnös kínzására, hacsak
meg nem magánboszutól, vagy egyházba nem mene-
testcsonkításra s az elfogott
magát a Az egyház vezekléssel büntette
váltotta kült.
s a composítíot, pénzegyességet el
nek
már kevésbbé
helyet a halálbüntetésnek, de sokszor adott alkalmat a
adott
tartotta elégtételül
Károly
is
azt, aki
nem
ez
boszut esküdött,
fogadta.
St
elegend-
a lelki büntetést, a vezeklést és
Nagy
meg
kellett
törvényesítette ezt a felfogást. Lassankint
sznnie a vérdij-rendszernek, mert kevesen
Akkor aztán felújult a római jog büntetrendszere, melyet a rómaiak nem szabadokra alkalmaztak, s mely a rablás, csalás, károsítás, bírták fizetni.
gyújtogatás esetén szintén helyt adott a compositionak, pénzbeli kárpótlásnak,
A
de nem a gyilkosság
s a testi sértések esetén.
bíráskodás frank földön már a Karoling-korban mesz-
szebb fejldött, mint Magyarországon a
Kálmán törvényeiben
jelentkezik
maga
XI. században.
eskütársakkal,
és
s
a párbaj-
melyek a frank jogban már a magyar
megvannak, a magyar bíráskodás csak a században ismerkedik meg. A Szent István-féle visszator-
honfoglalás XIII.
csak
az egyházi büntetés oly
formán, mint a frankoknál Nagy Károly korában, jal
Itt
eltt
lást (ius talionis)
kardrántás eseteiben és a Szent László-féle
magyar büntetbíráskodás vérdíjrendszert alkalmaz, mely a frankokénál sokkal egyszerbb. A tízenkétdénáros frank solidus a XI. századi magyar törvényekben csak egyszer fordul el, a gyujtogatásnál, máskülönben tolvajakasztást kivéve a
harmincdénáros arany solídusszal vagy pénzával számítják a vérdijt,
tehén helyett az ökör,
A magyar
nem ismerte bntetjog alkalmazott
vérdijrendszer
amelyet a frank
vény
tinó árát veszik pénzegységül.
Ebben
szerint.
a vérdíjat
azt
fokozatot,
a Meroving-kori tör-
négyszeresen számították, ha
szabad embert hadjáraton gyilkoltak meg díjat fizettek,
a sok
;
háromszoros vér-
akik szabad embert a saját házában vagy királyi
ótalom dacára
támadtak és
öltek
meg.
A
tízenkét éven alul
lev
fiúnak és szülésre képes asszonynak vérdija három annyi
volt,
mint a kis leánynak és korosabb asszonynak (200 solidus).
Minden testrésznek megvolt
a törvényes ára: a kéz, láb, fül,
4
227
szem 100
orr és
mellyel a
nyil
solidust
A
a hüvelykujj.
45 solidust solidusba
minden más
ujj
a fog, a fülcimpa pedig annyit, mint
ért
mig
fizetett,
A
került.
35-öt,
szabad embert igaz ok nélkül megkötözött,
ki
solidus büntetéssel
rómainak
a
róka csúfnév
járt.
A
3,
megkötözése csak 15 a nyúl 6, a hazug 15
lopás mindenféle körülményeit számba
így a sáli frank törvény tizenkilenc-féle esetet külön-
vették.
meg csupán
böztet
megfeszítették,
húrját
15-öt; ugyanannyit
a hüvelykujj 45-öt, a mutatóujj,
ért,
a
sertéslopásra s tizenhetet a lólopásra.
Egyéb állat, szerszám stb. ingóság lopásának a birságait már a gazdasági részben láttuk. Aki a vérdijat nem birta megfizetni,
s
akit
rokonai
ki
nem
váltottak, azt a vérdíjon, bir-
ságon osztozkodó károsultak és bírák eladhatták. Az értékes szolgát ura iparkodott kiváltani.
A
és után rövid ideig ellenségei-
vádlott az ítélet eltt
nek hatalmában
volt,
kik
tömlöcben
éheztethették,
gyötör-
nem törhették össze, nem ölhették meg, ha rabszolga. A király az özvegyeknek, árváknak, római-
hették, de tagjait
nem
volt
hogy kínzás, veszély nélkül valihassanak. A bíráskodásban érvényesül önjogú eljárással szemben az egyházi menedéken kívül ótalmat nyújtott a királyi ítélszék, hova nem a vádló vagy felperes vitte, hanem királyi
aknak, idegeneknek biztosította
követ idézte
meg
azt,
a vádlottat, s a palota grófjának volt a fela-
data megtenni mindent, amit az igazság megállapítására szük-
ségesnek
tartott.
Királyi ítélszék döntött mint rendes bíróság
a királyi tisztviselk ellen beadott panaszok, valamint a sza-
badok
élete és
egészsége ellen elkövetett sérelmek dolgában,
mint fölebbviteli fórum pedig felülbírálta
más bíróságok
ítéletét.
idktl fogva felelsek voltak a bennök elforduló vétségekért. A károsult zajt ütött s a szom-
A
hunderíschaftok régi
szédok tartoztak a nyomozásban segíteni. Nyílt rablás és betörés ellen
si
kötelesség volt a
népfölkelés,
amelyben még
nemszabadok és egyháziak is résztvettek. De mivel így alkalom nyílt lázadásokra a nagyok ellen, azért a királyok megszüntették a nemszabadok fegyverviselését s katonasággal tar-
a
tották fönn a közbiztonságot.
A
hívatásos vitézek (milítes) egy
része mint örcsapat, (scara equestris, pedestris és scara ín mari 15*
228
=
(schar
csapat) lovon, gyalog vezetett ökörfogattal vagy hajón
közvetítette a forgalmat a castellumok és curtisok, a várak és
uradalmak
a
közt, kivált
erdóvók
katonai osztály az
mokány kis lovaikon
osztálya (caballarii, förster), kik
nem
(caballi),
paripákon (paraveredi),
vitézi
erdvidékek közbiztonságát
rizték az
Velk rokon
határgyepük vidékén.
Ugy
vitték a kóborlókat, útonállókat/
tömlöcbe
elfogták,
s
a scara, mint a caballa-
rtanyáin laktak (contubernium). frank bíráskodásnak és közbiztonsági
rius stb. vitézek a castellumok
A
Karoling-kori
intézményeknek némi maradványa minden valószinüséggel
Pannoniában a Szent István
élte
ez a várak és curtisok
nem
el
századot, amennyire
eltti
pusztult,
át-
nem menekült
el
népei
magyar fejedelmi család és törzsurak türelme, nemtördése mellett lehetséges volt. Minden földesúr elnézhette, hogy uradalmaiban a tisztek, vitézek si frank szokások szerint
közt
a
intézhessék
vérdijakkal
viszályaikat
el
s
még
szolgák
a
is
megválthassák a lopásaikért járó testcsonkitásokat néhány tinó-
ha m.ár külön gazdálkodtak
val,
s voltak
tehessen érettök a gazdájuk, aki talán
szabados.
A
Pannoniában tak
ki,
id.
m.
1.
a hivatásos lovas vitéz
örök, erdöóvók
is
is
helyhezkötött
késn
széléhez
nem
katonai centurionatusok
span vezetése,
Grupp
keleti
maga
a szabad frank hundertschaftok
de alakulhattak
szlávosan
'
birodalom
frank
marháik, vagy eleget
263—282, osztályt,
centuriok,
a
s
csatolt
alakulhat-
a gráf vagy
indexek, villicusok
H- 20—33. 1. Az utolsó lapon a miiest, melyhez a nemszabad niinisterialisok,
tartoztak, szembeállítja a szabadokkal, cívisekké], kiket
régebben exercitalesnak, harcosoknak neveztek, de akik a Karoling-korban már föl voltak mentve a katonai szolgálattól. A hadmentességért vagy hadibirságként 60 solidust fizettek a szabadok, vagyis 3 fontot (194'40
ingóvagyonuk
felét.
Középbirtokú
szabadok
kor.),
szegényebbek
félennyit, a
negyedrészt adtak váltságul, vagy résztvettek a hadi szolgáltatásokban 10 harcosra
számítva
3
megrakott
szekeret. U. o. 31-
1-
A
:
hivatásos
vitézek hübért kaptak, hogy kellleg fölfegyverezhessék magukat.
A
va-
hogy loricatus lehessen, s legalább három-négy telek kellett ahhoz, hogy a szabad ember kellleg fölszerelve mint scutarius, clipeatus mehessen hadba. Ha egynek nem volt ennyi telke, akkor többen összeálltak, hogy sallus lovagi fegyverzete legalább tizenkét telek jövedelmét kivánta,
egyet
maguk közül kellleg
fölszereljenek. U. o. 45.
I.
-
229
bíráskodása
Ezek
alatt.
szk
körben megrizhettek egy keve-
si bíráskodó frank, bajor, szláv szokásokból. Az si magyar bíráskodás a család-, nemzetség- és
törzs-
természetes patriarchális hatalmából ered. Mindegyik
fnök
set az
fk
bírája a hatalma alatt álló
szabad magyaroknak és szolgáinak.
Legrégibb adatunk az
smagyar
tetéseknek vetik alá, ha
vétett, s
Leo császárnak a türk hadífegyelemrl szóló tudósítása, mely szerint „ezt a monarchától vezetett népet fnökei szigorú és súlyos büntetéssel tartják féken."
nemzetségébl sor fejedelmök
nem
is,
meg
Van még
uralkodó.
a gyla és
hanem
retteg-
az egész
— úgymond — az Árpád
fejedelmök,
szerint való
(archon)
szeretettel,
Aztán Konstantinos nevezi
„Els
türk nép fbiráit.
bíráskodásról
karcha (harka),
két
más
kik bírói
Van még fejedelme mindegyik törzsnek is... Termatzu (Termacs, Tormás? Árpád unokája) mostanában viselnek.
tisztet
eljve mint szövetségesünk Bultzuval, Turkia harmadik fejedelmével és karchájával együtt ... a karcha méltóság, valamint a gyla
is,
mely föllebvaló a karchánál."^ Megjegyzend, hogy
— a késbbi gyula
az egykorú Gardézi szerint a gyíla, „dsila"
—
egyszersmind
f
„minden magyar a
végrehajtó közege
az uralkodónak, mert
dsila szavára hallgat,
támadást és védel-
más ügyeket érdekl parancsaínak engedelmeskedik. Hogy a magyar krónikáknak a honfoglalás után negyedfélszáz évvel írásba foglalt hagyománya mennyire megbízható, nehéz eldönteni. Mégis valószín, hogy si visszaemlékezés rejlik Kézai adatában, midn elmondja, hogy az shaza száznyolc hunn-magyar nemzetségének els kivándorlói a Torda met
s
hogy elsimítsa a viszálykodók pereit, irtsa a tolvajokat, rablókat és gonosztevket, de ha túlzott ítéletet mondana, ezt a község megsemmisíthesse, a hibás bírót és fnököket tetszése szerint letehesse. Ez a törvényes szokás megmaradt Gyécsáig, Taksony fiáig. Aki a hadba hívó szóra nembeli Kádárt bíróvá
nem
jelent
meg
s
tették,
elmaradását
nem
scytha törvény kétséges, veszedelmes
»
''
Magy. honfogl. kútfi U.
o.
167—168.
1.
33, 127-
tudta
megokolni, azt a
helyzetbe küldte, más-
230
különben
szolgaságba
irgalmatlanul
vagy
taszította
késsel
kettévágatta/
A magyarok si E nép
erkölcseirl
kell
sokat mondanunk.
már többféle elembl vegyült, s hogy egyazon nép tagjai sem egyforma erkölcsüek.
története kezdetén
tudjuk,
nem
is
Inkább csak azon tulajdonságokat emeljük idegenek eltt leginkább felötlöttek. szabadságszeret,
vitéz és
min
harcos, vándornép,
Keleti,
halászni, vadászni
is szeret,
a turk-ugor magyarság,
harcban
a
amelyek az
ki,
kitartó,
fáradhatatlan,
de annál büszkébb, hogy a szolgai
munkára önként ráadja magát. Ha szükséget
érez,
ha valamit
megkiván, ha mulatni vágyik, ha szép fegyvert, ruhát, ékszereket, bort, szép rabot akar, a
harci kalandozásokon, mintha
csak vadászni menne, megszerzi bséggel. Elveszi ellenségé-
tl
nyiltan.
A
inkább csak
lopás
szabad
emberhez mindig
alattomos szolgától
csikó lopása tnhetik
fel
szabad
nak. Leo császár szerint
telik
férfiakban
nép és pompázása, gazdagsága
Legfölebb
ki.
harcos
méltatlan, ez
szemében
a szilaj
is
virtus-
bvelked, szabad
mellett
fgondja
ez a
a vitézség.
Szigorú katonai fegyelmezettsége folytán munkát, fáradalmat, hideget, meleget, nélkülözéseket bámulatosan elvisel. Idegennel
szemben
déskötéskor
e
turkok
nagyon óvatosak, titkolódzók, szerz-
bizalmatlanok
önmaguk
iránt
is,
alkudozásban
állhatatlanok, s a hol engedékenységet vesznek észre, ott köny-
nyen fölcsigázzák követeléseiket.^ Ismert szerzdéseiket megtartották. Az ellenség földje, népe bizony megsínylette a magyarok zsákmányoló portyázását;
de nehéz volna
megmondani,
hogy hasonló körülmények közt melyik si nép hadai voltak ki méletesebbek. A kedélyesség eleven példái a st. galleni magyar portyázok, kik a hóbortos fráter kérdésére
még
hordókat sem bántották, hanem megvendégelték
a borral tele a
frátert,
a
jókedven ettek, ittak, daloltak, táncoltak, míg elrseik ellenséget nem jeleztek a közelben. Akkor egy-
keresztény papot
s
szerre átváltoztak fegyelmezett vitézekké.
1
U. o. 494.
""
U,
o. 33,
1.
34
1.
231
A
^Összefoglalás.
nem kisebb
nemzetre
nivelödéstörténet
nézve
bölcseség, mint annak a klasszikus bölcs parancs-
nak a végrehajtása: „Ismerd meg
magadat!" Az igaz önismeret az igazi bölcseség kezdete. Önismeret minden bels és küls viszonyainkban, megismerése eredetünknek, meg-
mindenkor vagy bizonyos helyzetekben legalkalmasabb méltó eszközöknek, erinknek és gyöngéinknek a tudata, gyakorlati okulás és a minket érdekl ez legnagyobb igazságoknak szinte, ideális megbecsülése az a bölcseség és tudomány, mely egyént és nemzetet legtökéletesebben vezet boldogulása felé. A mai nemzet tanulkeresése céljainknak
s
a
:
mányozása nem elegend, sokban
nem
érthetetlen
terjesztjük ki a vizsgálódást és
inductiot
is
volna,
ha
a
nemzet
és
emberiség több ezeréves múltjából megmenthet adatokra. józan okosság követeli a
mentl
teljesebb inductiot, mikor a
legnehezebb önismeret megalkotásáról van mat, nemzetet
nem
lehet
megismerni a
megfigyelésébl és elemzésébl
;
A
A
szó.
ma
lehetleg
társadal-
látható viszonyok el
kell
kerülni azt
hogy államférfiak és társadalom-boldogítók ötletszeren kísérletezzenek a nemzet, társadalom nagy értékeivel. Az
is,
igazi
mveltség
és gyakorlati boldogulás követelik a nemzeti,
társadalmi múlt, történet lehetleg tökéletes
csak az állam hatalmi
életét,
és feladatait, a társadalom lelke
ismeretét;
hanem ennek társadalmi békés,
csendesebb
mindenkori megnyilvánulásait és fejldését
emel, hasznos
és bölcs dolog
a
nem-
gyökereit
munkásságát, is
igazán
föl-
tudomány megfelel mód-
szerével és rendszerében közkinccsé tenni.
A magyar társadalom nyúlik vissza. Szilárd
élete
hittel,
egy évezrednél régibb múltba
mit a józan anthropologia tudo-
mánya is megersít, valljuk az egész emberi nem közös eredetét. Egy helyrl kellett minden nép seinek szétköltözníök. Az ural-altáji népek egykori közös élete iránt szintén nem lehet kétség. E rokonságban legközelebb esik hozzánk a finn-ugor, messzebb vezet a török-tatár és
még messzebb
a
mongol csoport. E legtávolabbi népek közelében, az Orkhon folyó vidékén tnik fel Kr. e. 200 körül a hiungnu v. hungnu és a tukiu (türk) nép a sinai forrásokban.
Amaz sibb nevén
232
Mindkettnek még sibb neve az sokféle történet-földrajzi adat zrzava-
on-ujgur, ez a tokuz-ujgur.
Az ujgur név a rában nagy változatosságot mutat, de az ellenvéleményekkel szemben is valószinü marad, hogy ujgurból eredt az ugur, ogor, ugor, ogur, uger és hangtoldással a legkésbbi jugor név. Az ungrí, ungari, vengri az onugor névbl eredt. Ezen ugorok Kr. u. 100 450 közt a vogulok délkeleti szomszédságában laknak. Negyedfélszázados szomszédság után az ugor vezet elem, nevét a vogulok, osztjákok nevéül is hátrahagyva, nagyobb vogul-fajta tömeggel költözik a Kubanhoz s lassankint e tömegbe beleolvad Magyer fejedelem népe azon két század alatt, amelynek végén 670 körül ers török-bolgár ujgur.
—
kulturhatás
alá
Három
kerül.
Pannoniában a
az
ers
következik
hagyományok némi hatása
római-hun-gepid
avar közvetítéssel és
utóbb
századdal
frank-szláv
kulturhatás,
mely
megérlelte a kereszténység befogadását.
Befejezdött az els talan
nagy ez az
élet.
korszak.
Több mint
Idben
és térben arány-
ezeréves az ugor és ungar
magyaré meg félezeréves a nagy vallásváltoztatáskor és mintha e népnév kezdete épen a vallásváltoztatás els kísérletével függne össze. Tartalomban kevés e korszak történeti anyaga, s ez a kevés is legkevésbbé egységes. Tulajdonképen a korszakok egész sora ez, a melyeknek külön kultúráit a magyar nép és végleges hazájának egyesülése fzi össze szerves egésszé. Alaptömegében a magyar nép kétségtelenül finn-urali név
élete
már a honfoglalás
eltt, a
eredet és nyelv. Mveldésének legrégibb anyagát a ugor összehasonlító nyelvészet
nagy
kulturális
haladása
való megjelenés óta értesült
arab
és
szolgáltatja. Politikai jellege és
azonban a egykorú
mellékén
Feketetenger
határozottan török.
bizánci
finn-
E
tényt a legjobban
források
századokon
át
— 1100)
minden kétséget kizáróan hirdetik, s e tanúskodásnak egyetlen történeti forrás sem mond ellen, st az összehasonlító magyar nyelvészet is megersíti ótörök-bolgár jöve(900
vényszavaink
kimutatásával
és
legrokonabb magyar nyelv csak
csoportosításával. azt bizonyítja, a
bolgár nyelv, hogy a hódító nép századok
A
vogullal
mit a szláv
alatt teljesen
bele-
233
nagy tömegcbe,
olvadt alattvalóinak
bl
csak kevés kulturszót rzött meg.
értelmesség
legelször a
bolgárokéhoz nagyon
meg
s
hunn-kazár
Ennek
alapításában.
tudós
bizánci
A magyar
hadmvészet
hasonló
török nyelvé-
eredeti
turkokéhoz,
keleti
öntudatosság,
avarokéhoz terén
közvetlen és
császár,
a
nagyon
és
nyilvánult
hatás alatt az örökös fejedelemség
nyert, legilletékesebb hirek
nép vonzó,
s
meg-
közeli tanúi a két
magyar turkpk elkel követeitl és tapasztalatok alapján. A magyar a szlávoknál
beolvasztó hatása
mindjárt a hon-
szemünkbe ötlik, noha vádképen említik a bajor püspökök. A magyar népjellem kedélyvilágának eleven meg-
foglalás kezdetén
nyilatkozása a
st.
galleni kaland.
Vakmer
kodnak az Északi-tenger, Atlanti-óceán,
bátorságukról tanús-
a Pyrenaei hegység, az
otrantoi tengerpart és a velencei lagúnák. Államférfiúi bölcse-
ségök és erélyök magasan és nagy
fia,
álló
kik világosan és
helyzetek konzekvenciáit.
megszemélyesiti Árpád, Gyécsa határozottan vonták
le
a nagy
(?-^
--r
IV
I
eiNDlNG SECT.
PLEASE
CARDS OR
.5
E67 v.l
1979
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY OF
DB 920
DEC 7
FROM
THIS POCKET
TORONTO
LIBRARY
Erdélyi, Laszlo l^gyar mveldéstörténet
