No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2010/8

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2010. július 27.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2010. július 27. Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 2 Szlovákia új egészségügyi minisztere Ivan Uhliarik............................................................................. 2 Egészségügyi reformok............................................................................................................................ 3 A várakozási idő célkitűzéseinek eltörlése az NHS-ben ...................................................................... 3 Fehérkönyv az NHS reformjáról........................................................................................................... 3 Az egészségbiztosítási piacok szerepe az amerikai egészségügyi reformtörvényben ........................ 5 Betegjogi törvény az USA-ban............................................................................................................. 7 Új egészségügyi törvény lép életbe 2011-ben Finnországban............................................................. 7 Finanszírozás......................................................................................................................................... 10 A kiegészítő biztosítás megkötésének támogatása Franciaországban.............................................. 10 Intézkedések az egészségbiztosítási kiadások megtakarítására Franciaországban ......................... 10 Sokak számára túl költséges az egészségügyi ellátás Belgiumban .................................................. 11 Reformok nélkül a következő évtizedben duplájára nőhetnek Irország egészségügyi kiadásai ........ 12 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 13 Az amerikai egészségügyi rendszer teljesítménye nemzetközi összehasonlításban......................... 13 Verseny és integráció a svéd egészségügyben................................................................................. 14 Népegészségügy ................................................................................................................................... 18 Új közegészségügyi hatóságot állítottak fel Franciaországban.......................................................... 18 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 19 Elhalasztják az orvosok tevékenységének helyszínére vonatkozó megszorító intézkedéseket Franciaországban .............................................................................................................................. 19 A háziorvosok jövedelmére ható tényezők Angliában........................................................................ 19 Gyógyszerügy, patikapiac ...................................................................................................................... 23 A közösségi gyógyszertárak szabályozásának hatása a hatékonyságra, az elérhetőségre és a méltányosságra ................................................................................................................................. 23 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 26 OECD egészségügyi adatok 2010..................................................................................................... 26 Ország-információk................................................................................................................................ 27 Románia egészségügye .................................................................................................................... 27 EU egészségügy.................................................................................................................................... 28 A belga EU-elnökség egészségügyi prioritásai.................................................................................. 28 Eurobarométerek a véradásról és a szervadományozásról 2010 ...................................................... 29 HealthCompetence az európai egészségügyi kutatásért................................................................... 31 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .................................................................................................... 32 Egészségmegőrzés a gyorsan változó világban ................................................................................ 32 A WHO kezdeményezi az idősek érdekeit figyelembe vevő városok átfogó hálózatának kiépítését . 33

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből - 2010. július 27.

Egészségpolitika Szlovákia új egészségügyi minisztere Ivan Uhliarik Szlovákia 2010. július 9-én kinevezett új kormányának, az Iveta Radicová kormányfő által vezetett négypárti koalíciós kabinetnek az egészségügyi minisztere a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelöltje, Ivan Uhliarik. A miniszter prioritásként jelölte meg az igazságosság biztosítását az egészségügyi ellátásban. A megjelent sajtóhírek alapján egységes finanszírozást ígér a kórházi ellátásban (megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy pl. a járási és az egyetemi kórházak ugyanazon beavatkozásokért más-más finanszírozásban részesülnek). Annak ellenére, hogy az egyetemi kórházak pl. a legmagasabb összegű finanszírozást kapják az egészségbiztosítóktól és a legnagyobb támogatást az államtól, náluk halmozódott fel a legnagyobb adósság is. Augusztus folyamán a minisztérium felülvizsgálja a tárca alá tartozó intézmények működését. Az új egészségügyi miniszter a kórházak részvénytársasággá alakítását, a Rudolf Zajac miniszter által elkezdett (2002-06) tevékenységet akarja folytatni. Ez a folyamat Robert Fico kormánya alatt megállt. Általános a kórházak eladósodottsága, a korábban átalakult kórházak azonban sikeresebben birkóznak meg az adósságokkal is. 2010 végéig az erre legjobban felkészült kórházak átalakulása történhet meg. (BI) Forrás: http://spectator.sme.sk/articles/view/39566/10/slovakias_new_health_minister_plans_to_disclose_all_co ntracts.html http://www.panorama.sk/go/news/news.asp?lang=en&sv=2&id=39908 http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=22907&Itemid=111 http://ujszo.com/online/kozelet/2010/07/06/uhliarik-az-egeszsegugy-fo-feladatairol 2010-07-16 10:47:17

2


Egészségügyi reformok A várakozási idő célkitűzéseinek eltörlése az NHS-ben Andrew Lansley új brit egészségügyi miniszter megszüntetett két kulcsfontosságú, várakozási időre vonatkozó NHS célkitűzést és elrendelte, hogy majdnem a felére csökkentsék a menedzsment költségeket. A betegeknek megszűnik az a joga, hogy 48 órán belül kerülhessen háziorvoshoz és a kórházi beutalótól a kezelés megkezdéséig kitűzött maximum 18 hetes várakozást is eltörlik. Mindkét célkitűzés a korábbi munkáspárti kormány egészségpolitikájának fontos részét képezte, amely az NHS fejlesztése érdekében nagy pénzösszegeket és célkitűzéseket vett igénybe. A döntés jelzést ad az egészségügyi szolgálatban várhatóan beálló változásokról. Lansley meg szeretné szabadítani az NHS-t a bürokráciától és a klinikailag indokolatlan célkitűzésektől, és elmozdulni egy olyan egészségügyi szolgálat felé, amely a beteg kimenetelek szerint méri a teljesítményét. A koalíciós kormány szerint lehetővé kell tenni a betegek számára, hogy hozzáférjenek a kórház teljesítményét mutató információkhoz, mely révén jobban megítélhetik a szolgáltatások minőségét. A miniszter kijelentette, hogy könnyítenek, majd jövőre eltörölnek egy másik munkáspárti célkitűzést, a maximum 4 órás várakozási időt a kórház sürgősségi és baleseti osztályán. Véleménye szerint a betegeket sérülésük súlyossága és nem egy önkényes időhatár alapján kell ellátni. Az intézkedéseket több oldalról is ellenzik. A King's Fund nevű kutatóintézet vezetője úgy véli, hogy a célkitűzések hatásosnak bizonyultak a várakozási idők csökkentésében. A betegvédő csoportok aggodalmukat fejezték ki egy alternatív rendszer hiánya miatt. A The Patients Association szervezet szerint a célkitűzések összpontosításra késztették az NHS-t és ráeszméltették az embereket arra, hogy a szolgáltatásoknak javulniuk kell. Az NHS Confederation szakpolitikai vezetője szerint a változások a választás és a verseny új politikája felé mutatnak. Az NHS-ben megjelennek majd a piaci mechanizmusok - választási lehetőségekkel a betegek számára és versennyel az egészségügyi ellátók számára. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/politics/2010/jun/21/nhs-waiting-time-targets-scrapped 2010-07-01 15:08:52

Fehérkönyv az NHS reformjáról A brit kormány által július 12-én közzétett fehérkönyv (Equity and excellence: liberating the NHS) felvázolja az NHS jövőképét és hosszú távú céljait. A dokumentum az egészségügyi szolgálat eddigi legnagyobb átszervezését vetíti előre, amelyben nagy szerepet játszik a decentralizáció, vagyis az NHS felszabadítása a túlzott bürokratikus és politikai ellenőrzés alól. A háziorvosok feladatává válik az egészségügyi szolgáltatások vásárlása, a betegeknek nagyobb beleszólásuk lesz az ellátásba, és az egészségügyi szolgáltatásokban megjelennek a piaci erők. A reformintézkedések megszűntetnék az alapellátó trösztöket (PCT) és a stratégiai egészségügyi hatóságokat (SHA), és a PCT-k több millió fontos költségvetését a háziorvosoknak adnák át. Mindez több ezer menedzsmenthez tartozó és adminisztratív dolgozó állásának elvesztését jelentené. A betegek kerülnek az NHS középpontjába, akik nagyobb választási lehetőséggel rendelkeznek majd 3


ellátásuk módját és helyét illetően. A betegek nagyobb ellenőrzést gyakorolnak adataik felett és képesek lesznek online összehasonlítást végezni a kórházak és a klinikák teljesítményéről. A kormány megszűnteti a „felülről lefelé” irányuló célkitűzéseket és felváltja azokat egy klinikai eredményeken alapuló rendszerrel. Az új rendszert független NHS testület fogja ellenőrizni, ahol helyi tanácsok veszik át a PCT-k munkájának népegészségügyi elemeit. A fehérkönyv továbbra is átfogó, térítésmentes szolgálatként tekint az NHS-re, amely a klinikai szükséglet és nem a fizetőképesség szerint nyújt ellátást. Andrew Lansley egészségügyi miniszter javaslatai többek között a következőket tartalmazzák: ` A háziorvosi csoportok feladata lesz az NHS szolgáltatások rendelése/ vásárlása 500 GP konzorcium létrehozásával Angliában. ` A betegek bármelyik GP praxisnál jelentkezhetnek lakóhelytől függetlenül. ` A betegek szabadon választhatnak a tekintetben, hogy melyik kórházban lássák el őket és melyik szakorvos vezetésével. ` Az összes NHS tröszt önálló alapítványi trösztté alakítása. ` Egy független testület (NHS Commissioning Board) létrehozása, amely felügyeli a háziorvosok szolgáltatás vásárlását. ` A 150 alapellátó tröszt és a 10 stratégiai egészségügyi hatóság fokozatos megszűntetése. ` Az NHS menedzsment költségek több mint 45%-os csökkentése az elkövetkezendő négy év alatt. ` A látszólagos civil szervezetek számának csökkentése és az Egészségügyi Minisztérium áramvonalasítása. ` A tanácsok felelőssége lesz az egészségügyi és a szociális ellátás integrációjának támogatása. ` Az állami egészségügyi költségvetés megvédése. ` Az orvosok kötelezése arra, hogy teljesítményükről szóló adatokat vezessenek, és részletes adatokat közöljenek a kórházi halálozásról. A miniszter szerint a reformok megnövelnék az egészségügyi szolgáltatások minőségét és javítanák a különböző betegségek (rák, stroke) túlélési rátáit. Úgy véli, hogy az emberek a változásra szavaztak, a koalíciós megállapodás pedig merész és izgalmas jövőképet vázolt fel az NHS számára, amely a szabadság, az igazságosság és a felelősség elveire épül. A közszolgálati dolgozók szakszervezete, a Unison ezzel ellentétben bírálta a javaslatokat, mivel káoszba sodornák az NHS-t. A szakszervezet vezetője úgy véli, hogy a javaslatok ahelyett, hogy felszabadítanák az NHS-t, hosszú évekre gúzsba kötik, további privatizációt eredményeznek és alacsonyabb szintű stabilitáshoz vezetnek. A Brit Orvosszövetség (BMA) óvatosan üdvözölte a javaslatokat. A BMA Tanács elnöke szerint az orvosok a legalkalmasabbak a helyi lakosság egészségügyi szükségleteinek megállapítására. Az NHS bármilyen átszervezésének az orvosokkal való konzultáció szerint kell történnie, hogy ne okozzon fennakadásokat a szolgáltatásokban. Az NHS szervezetek 95%-át képviselő NHS Confederation vezetője úgy véli, hogy a reformok jelentős rátermettséget és vezetőkészséget követelnek meg, hogy működjenek. A GP-k szolgáltatás-rendelő

4


funkciója elővigyázatos menedzselést igényel az elkövetkezendő három évben, hogy a feladat átadása zökkenőmentesen történjen és a betegeket ne érintse kedvezőtlenül. A Civitas nevű szociálpolitikai kutatóintézet egészségügyi részlege üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek nyitottabbá tennék az NHS-t a verseny felé, azonban aggodalommal tekint a változás sebességére. A javaslatok hatalmas szerkezeti átalakítást képviselnek, az ehhez szükséges új szervezetek jelentős forrásokat igényelnek, a PCT-kben embereket kell elbocsátani, a GP konzorciumoknak új dolgozókat kell toborozni, új elszámoltatási kereteket kell létrehozni. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/society/2010/jul/12/ministers-give-gps-more-power Fehérkönyv: http://www.dh.gov.uk/prod_consum_dh/groups/dh_digitalassets/@dh/@en/@ps/documents/digitalasset/ dh_117352.pdf 2010-07-22 10:03:09

Az egészségbiztosítási piacok szerepe az amerikai egészségügyi reformtörvényben A 2010 márciusában jóváhagyott amerikai egészségügyi törvény 1 magánbiztosítási reformjának központi részét az egészségbiztosítási piacok (health insurance exchanges) képezik. Ha a tervek szerint működnek, az exchange-ek kiszélesítik az egészségbiztosítási fedezetet, javítják az egészségügyi ellátás minőségét és csökkentik a költségeket. Voltak már kísérletek ilyen piacok létrehozására, de azok vegyes eredményekkel jártak. A Commonwealth Fund nevű egészségpolitikai kutatóintézet tanulmánya megvizsgálja a korábbi kísérletekből adódó problémákat, felsorolja a főbb pontokat, melyek kritikusnak bizonyulnak a problémák leküzdésére, elemzi az egészségügyi törvény ezen pontokat érintő rendelkezéseit, és további szakpolitikai opciókat tárgyal. Az új exchange-ek sikeres megvalósításának részeként az amerikai egészségügyi minisztériumnak és az államoknak meg kell vizsgálniuk azokat a kérdésköröket, amelyek meghiúsították a korábbi kísérleteket. Ezek a következők: Kontraszelekció Elengedhetetlen, hogy az exchange-ek védve legyenek a kontraszelekcióval szemben, miszerint a legkevésbé egészséges emberek vásárolnak egészségbiztosítást. Erre főleg azért van szükség, mert az egészségügyi törvény (ACA) szerint a kiscsoportos és az egyéni biztosítási opció az exchange-eken kívül marad. Az ACA több rendelkezése azonban kiegyenlíti a játékteret az exchange-en belül és kívül, és gyengíti a kontraszelekcióra való ösztönzést.

1

Patient Protection and Affordable Care Act of 2010 (ACA)

http://www.eski.hu/new3/kiadv/healthonline-pdf/2010/2010-4-2010-03-30-USA-kulonszam.pdf 5


A résztvevők száma Azok az exchange-ek, melyekre sokan iratkoznak fel, nagyobb piaci erőt, skálagazdaságot, stabilabb kockázatközösséget és erősebb kontraszelekcióval szembeni védelmet nyújtanak. Az ACA lehetőséget nyújt a kockázatközösségek kiszélesítésére. Piaci lefedettség és szerkezet Az ACA lehetővé teszi a kiscsoportos és az egyéni kockázatközösségek kombinációját és szétválasztását, valamint a regionális vagy fiók exchange-ek működését. Ezen opciók előnyeit és hátrányait óvatosan kell mérlegelni. Komplexitás nélküli választás Az ACA által létrehozott exchange modell strukturált választást nyújt a fogyasztók számára. A megvalósítást érintő fontos döntés abban áll majd, hogy tovább strukturálják-e a választást, vagy maximális választási lehetőséget és rugalmasságot nyújtsanak. Átláthatóság és nyilvánosság Az ACA számos rendelkezést tartalmaz az átláthatóság és a nyilvánosság maximalizálására, ezek elindítása lesz a törvény megvalósításának egyik legfontosabb feladata. Verseny Az exchange-ek a biztosítók közötti verseny növelését szolgálják, amely az értékre és az árra összpontosít. Az ACA számos rendelkezésének elő kell segíteni ezt a célkitűzést. Adminisztrációs költségek Az exchange-eknek módot kell találni a biztosítók és a munkáltatók adminisztrációs költségeinek csökkentésére. Piac vagy szabályozás? Az ACA számos szabályozási funkciót az exchange-ekre hárít. Nekik kell hitelesíteni a piacon résztvevő biztosítókat, és ezáltal szabályozási hatalmat gyakorolhatnak. A támogatások és megbízatások adminisztrálása Az exchange-ek fontos szerepet játszanak majd a biztosítás megfizethetőségének megállapításában, a költségmegosztási támogatások adminisztrálásában és más közfinanszírozású programok közvetítésében (Medicaid, Children's Health Insurance Program). Állami, regionális vagy országos piacok? Bár az ACA előnyben részesíti az államokon belüli exchange-ek létrehozását, felhatalmazást nyújt szövetségi, regionális vagy államok közötti biztosítási programok létrehozására is. Irányítás Az ACA kevés útmutatóval szolgál az exchange-ek irányítását illetően. Az egészségügyi minisztériumnak és az államoknak fontolóra kell venniük, hogy az exchange-eket irányító hivatalok milyen struktúrával működjenek és hogyan viszonyuljanak más állami és szövetségi intézményekhez. Munkáltatókkal való viszony Bár a siker érdekében az exchange-eknek kedvező viszonyt kell ápolniuk a munkáltatókkal, az ACA kevés útmutatót nyújt ez irányban. Ennek ellenére az ilyen kapcsolatok a megvalósítás tevékenységének fontos részét képezik. 6


Költségellenőrzés Az exchange-ek létrehozásának célja az egészségbiztosítási költségek növekedésének megfékezése volt. Ezen célkitűzés megvalósítása csak úgy lehetséges, ha maximalizálják a versenyt, a választási lehetőségeket és a részvételt, és minimalizálják az adminisztrációs költségeket és a kontraszelekciót. (SZL) Forrás: http://www.commonwealthfund.org/Content/Publications/Fund-Reports/2010/Jul/Health-InsuranceExchanges-and-the-Affordable-Care-Act.aspx

Betegjogi törvény az USA-ban Az egészségügyi reformtörvény jóváhagyásának harmadik havi megemlékezésénél Obama elnök kibocsátotta az Egyesült Államok betegjogi törvényét (Patients' Bill of Rights). A betegek már hosszú ideje igényelték azt a biztonságot, amelyet a törvény biztosíthat, védelmezve őket az egészségbiztosítók visszaéléseivel szemben. A betegjogi törvény szerint a sürgősségi ellátásra szoruló betegek igénybe vehetik a legközelebbi kórház ellátását a biztosító térítésével. A szülők maguk választhatnak gyermekorvost gyermekük ellátására, a nők kiválaszthatják saját nőgyógyászukat és szülészüket anélkül, hogy beutalóra lenne szükségük egy másik orvostól. A betegek biztosítási fedezetét nem hatálytalaníthatják önkényesen betegség esetén. A betegek nem lesznek kitéve csődhelyzetnek, ha megbetegednek, mivel megszüntetik az egészségbiztosítási fedezet élethosszra kiszabott felső költséghatárát. A fedezet egy évre kiszabott költséghatárát is fokozatosan megszüntetik. A 19 éven aluli gyermekek védelemben részesülnek a fedezet betegség miatti megtagadásával szemben, ez a védelem pedig majd kiterjed az egész lakosságra. A védelem végül magába foglalja majd a betegek azon jogát, hogy megtámadhatják a biztosítójuk számukra káros döntéseit. A betegek objektív és kötelező érvényű felülvizsgálat révén képesek lesznek fellebbezni a biztosító döntése ellen, mely megtagadta bizonyos szolgáltatások térítését. Összességében az új betegjogi törvény szerint a betegek felhatalmazással bírnak, hogy megakadályozzák vagy orvosolják a biztosítók lehetséges visszaéléseit. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/192677.php 2010-06-29 14:41:54

Új egészségügyi törvény lép életbe 2011-ben Finnországban Az előkészítés alatt álló egészségügyi törvénytervezetről, mely az egészségügyi szolgáltatások jobb elérhetőségét, az ellátás helyszínének szabadabb megválasztását és az ellátás színvonalának és biztonságosságának szem előtt tartását tűzi ki célul, június 10-én döntött a finn kormány. Eszerint az ország új egészségügyi törvénye előreláthatólag 2011. május 1-jén fog életbe lépni. Az új rendelkezések értelmében, az állampolgárok szabadabban választhatják majd meg egészségügyi ellátásuk helyszínét, és egészségügyi szolgáltatójukat is, ahol erre lehetőség nyílik.

7


Az egészségügyi ellátás helyszínének szabad megválasztása fokozatosan kerül bevezetésre. Első fázisa az Egészségügyi Törvény életbe lépésekor, a második fázis 2014. január 1-jén veszi kezdetét. Az első fázis során, a beteg azok közül az egészségügyi intézmények közül választhat, melyek a lakóhelyén vagy az ehhez tartozó területen találhatóak. A szakellátás helyszíne ennél tágabb területről választható, de ehhez a betegnek célszerű a beutalásokat végző orvos vagy fogorvos tanácsát kikérnie. A beteg állandó lakóhelyén kívül egy másik településen is igénybe vehet egészségügyi szolgáltatásokat, amennyiben már hosszabb ideje tartózkodik ezen a területen. Az állandó lakóhelyen működő egészségügyi központ fenntarthatja magának azt a jogot, hogy tudomást szerezzen azokról a szolgáltatásokról, amelyekben a beteg más intézményeknél részesül. A második fázis során, a szabad választás lehetősége kiterjed a szakellátás minden központjára és részlegére Finnországban. A fokozatos kiterjesztés lehetővé teszi a települések közötti visszatérítés rendszerének szisztematikus kibővítését. Az egészségügyi intézmények számára ajánlott gyakorlat szolgáltatásaik minőségbiztosításának, illetve a betegek biztonságos ellátásának megtervezése. A települések alapellátásának feladatkörébe tartozik a beteg állapota által igényelt összes szolgáltatás összehangolása. Egy kórház vonzáskörzetében, ugyan úgy mint minden egészségügyi intézménynél, egységes betegnyilvántartás szolgál a beteg állapotával kapcsolatos információk rugalmas kezelésére, így a betegeknek nem kell magukkal vinniük egészségügyi irataikat, ha más intézményt választanak ellátásuk helyszínéül. A sürgősségi ellátás megszervezése önkormányzati hatáskörből átkerül a kórházak hatáskörébe, és ily módon jobban integrálódik az egészségügyi szolgáltatások közé. A betegek biztonságos ellátására és a szolgáltatások minőségének biztosítására vonatkozó tervek, a betegdokumentáció rugalmas kezelése és a sürgősségi ellátás kórházi körzetekben való összpontosítása a betegek biztonságának fokozásához járul hozzá. Fontos célkitűzés a sürgősségi és a baleseti ellátás országos hálózatának kiépítése is. A törvénytervezetből kitűnik, hogy intézkedéseket kívánnak hozni a szakorvosi ellátásra való várakozási idő maximálására, illetve a szakorvosi ellátás bizonyos időn belül való hozzáférhetővé tételére mindenki számára. Szakorvosi konzultációt, orvosi képalkotási technikákat, laboratóriumi vizsgálatot a beutaló dokumentum kórházba való beérkezésének időpontjától számított 3 hónapon belül kell elvégezni. A kezelések maximális várakozási ideje ezek elrendelésétől számított 6 hónap, és az ajánlások szerint a 23 év alattiak pszichiátriai ellátásának várakozási idejét maximum 3 hónapban kell meghatározni. A szakorvosi és az alapellátás közötti rehabilitációs szolgáltatások rugalmasabbá tétele érdekében, a kormány azt indítványozza, hogy az önkormányzatok tegyenek lépéseket azon betegek rehabilitációjának megszervezésére, akik esetében még nem tisztázott az ellátást biztosító intézmény és a költségek kérdése. Az egészségügyi törvénytervezet erősíteni kívánja az önkormányzatok és az alapellátás kapcsolatát, és elő akarja mozdítani az alapellátás és a szakellátás közötti együttműködést is. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ugyanazon kórház vonzáskörzetéhez tartoznak, előzetes tervet kell készíteniük az alapellátás megszervezése, a helyhatóságok közötti együttműködés, a sürgősségi ellátás, a rehabilitáció, az orvosi képalkotó eljárások, stb. vonatkozásában. Mindehhez több szakterületet átfogó alapellátó egységek felállítása válik szükségessé a kórházak vonzáskörzetén belül.

8


Az intézkedés célja a szociális és az egészségügyi együttműködés hatékonyabbá tétele, különösen az idősek, a mentálhigiénés ellátásban részesülők, a kábítószerfüggők és a fiatalkorúak esetében. A törvénytervezet értelmében az önkormányzatok stratégiai tervezésének és döntéshozatalának a helyi körülmények és igények szerint kell célokat kitűzniük, illetve meghatározniuk az egészség és a jólét előmozdításával kapcsolatos intézkedéseket. Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő igény és a szolgáltatásokkal kapcsolatos bővülő lehetőségek a kiadások növekedését idézik elő. Az Egészségügyi Törvény számos megoldást javasol az egészségügyi kiadások növekedésének csökkentésére az elkövetkező években. Így bár kezdetben a maximált várakozási idő túllépésének elkerüléséhez, a hatékonyabb tájékoztatáshoz és az egészségügyi szolgáltatók közötti választási lehetőség kiterjesztéséhez erőforrás-többlet szükséges, a jövőben az ellátás színvonalát emelő és a betegek biztonságát szem előtt tartó intézkedések, a különböző területek közötti szorosabb együttműködés, a színvonalas sürgősségi ellátás, valamint az egészségmegőrzés előmozdításának biztosítása révén a kiadások növekedésének lassulása várható. Az Egészségügyi Törvény meghozatala lesz a szociális és az egészségügyi ellátás teljes reformjához vezető első lépés, melynek első fázisa fogja ötvözni a két terület szolgáltatásaival kapcsolatos intézkedéseket, illetve a következő fázis fog összpontosítani a szociális és az egészségügyi szolgáltatások struktúráira, felügyeletére, alakulására és finanszírozására. (ZLL) Forrás: Health Care Act improves the status of clients http://www.stm.fi/en/pressreleases/pressrelease/view/1512997#en 2010-06-29 14:12:00

9


Finanszírozás A kiegészítő biztosítás megkötésének támogatása Franciaországban A jövő évben, Franciaországban előreláthatólag intézkedések születnek a kiegészítő egészségbiztosítás megkötéséhez nyújtott támogatás (ACS) növelésére. A segélyre való jogosultsághoz előírt jövedelemküszöb 5%-os emelése becslések szerint 45 millió EUR-os szubvenciót jelent. Az ACS-t 2005-ben vezették be az Átfogó Egészségügyi Támogatásban (CMU) nem részesülő, de viszonylag alacsony jövedelmű állampolgárok számára annak érdekében, hogy könnyebben köthessenek az állam által garantált fedezetet kiegészítő biztosítást. Jelenleg azok jogosultak ACS-re, akiknek a jövedelme mindössze 20%-kal haladja meg a CMU-re jogosító jövedelemküszöböt, ez az összeg havi 761 EUR egyedül élő állampolgár esetében. A Társadalombiztosítás Finanszírozására vonatkozó Törvénytervezet (LFSS) értelmében, a jövedelemküszöb túlhaladása a továbbiakban elérheti a 25%-ot is. Az intézkedés meghozatala annak figyelembe vételével történik, hogy a fogyatékossággal élők járadékainak és a minimális nyugdíjnak az utóbbi időben történt növelése meghaladhatja az ACS-re való jogosultság küszöbértékét. Az intézkedés révén az ACS-re jogosultak száma előreláthatólag növekedni fog. Jelenleg 493 419-en rendelkeznek a különböző kiegészítő biztosítási formák megkötéséhez segítséget nyújtó egészségügyi csekk-kel, bár ez alig 20%-át jelenti azoknak, akik erre igényt tarthatnának. A segély az igénylő életkorától függ, és a 16 évesnél fiatalabb gyermekek esetén nyújtott100 EUR-tól 500 EUR-ig terjed a 60 éven felüliek esetében. Még ha ez az összeg átlagosan a biztosítási szerződés költségének 50%-át teszi is ki, a kiegészítő biztosítás éves díja továbbra is komoly terhet ró ezekre a lakossági csoportokra. A kiegészítő biztosítás átlagos éves díja 764 EUR, ez a 16-24 évesek esetén 285 EUR, illetve 913 EUR a 80 évnél idősebbek számára. Az 50%-os támogatás mellett, 389 EUR továbbra is a háztartásokra hárul, ami éves jövedelmük átlag 4%-át teszi ki. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/L-actualite/Kiosque/Revues-de-presse/Vers-une-amelioration-de-l-aide-a-lacomplementaire 2010-07-08 15:53:29

Intézkedések az egészségbiztosítási kiadások megtakarítására Franciaországban A francia egészségbiztosítás 2,2 milliárd EUR-os megtakarítást irányoz elő 2011-re. Nicolas Sarkozy, köztársasági elnök 2011-ben 2,9%-on kívánja tartani a biztosítási visszatérítések összegének emelkedését, így felkérésére az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAM) 21 olyan intézkedést fogalmazott meg, melyek bevezetését szükségesnek tartja. A javaslatok közül két intézkedés különösen nagy visszhangot kelthet a lakosság körében. Az egyik indítvány bevezetése azokat a hosszú távú ellátást igénylő betegeket érintené érzékenyen, akik 100%-os támogatásban részesülnek, így például azok a magas vérnyomásban szenvedők, akiknek az állapotában más rizikófaktor nem játszik szerepet.

10


Az egészségbiztosítás másik javaslata a kórházon kívüli ellátás költségeinek ütemére vonatkozik, mivel azt tartaná célszerűnek, hogy ezek gyorsabban emelkedhessenek, mint a fekvőbeteg-ellátásé, jóllehet az Egészségügyi Minisztérium azonos növekedést tart megalapozottnak a két szektor vonatkozásában. Az intézkedés célja, hogy csökkentse a fekvőbeteg-ellátás kiadásokat generáló szerepét. Több indítvány is született arra, hogy a betegek - amennyiben lehetséges - más ellátási formát válasszanak, ne a kórházat. Így ösztönözni kívánják a kemoterápiás kezelések és a peritoneális dialízis otthon történő elvégzését. A CNAM a laboratóriumi vizsgálatok költségeinek csökkentését is célszerűnek tartaná, mivel ezek 4-5– ször drágábbak Franciaországban, mint Belgiumban vagy Németországban. Bizonyos gyógyszerek és a cukorbetegek által alkalmazott tesztcsíkok árának mérséklésére is született javaslat. Végezetül, bizonyos kezelések esetén az egészségbiztosítás a teljes helyett részleges munkaidőre kiterjedő tartó betegállományba vételt tartaná célszerűnek. (ZLL) Forrás : http://www.mutualite.fr/L-actualite/Kiosque/Revues-de-presse/Assurance-maladie-21-mesures-pourrealiser-2-2-milliards-d-euros-d-economies 2010-07-07 15:11:17

Sokak számára túl költséges az egészségügyi ellátás Belgiumban Egy 11 000 belga állampolgár bevonásával 2008-ban végzett felmérés szerint, az ország lakosságának 14%-a későbbre halasztja az egészségügyi szolgáltatások (általános orvosi ellátás, fogászati kezelések, gyógyszerek, szemüveg vagy mentálhigiénés ellátás) igénybevételét, ezek költséges volta miatt. 1997-ben ez az arány csak 9%-ot tett ki. A legújabb felmérés szerint a legmagasabb rátát (26%) Brüsszelben regisztrálták. Flandriában az arány 11%-os volt. Az esetek többségében a szolgáltatások igénybevételének nehezítettsége a hátrányos helyzetű fiatal családoknál jelentkezik. Az egészségügyi kiadások valamivel több mint minden harmadik család (35%) számára jelentenek gondot a rezsi költségek mellett. A vizsgálatból kitűnik, hogy a belga családok havonta átlagosan 125 EUR-t költenek egészségügyi szolgáltatásokra, ez az összeg nem tartalmazza az esetleges visszatérítéseket. Minthogy a családok átlagosan jövedelmük 7%-át fordítják egészségügyi kiadásokra, ez sokak számára megnehezítheti a hagyományosan mindenki számára elérhető ellátás igénybevételét. (ZLL) Forrás : http://www.lalibre.be/actu/belgique/article/596561/les-soins-medicaux-sont-trop-chers-pour-beaucoupde-belges.html 2010-07-15 10:22:57

11


Reformok nélkül a következő évtizedben duplájára nőhetnek Irország egészségügyi kiadásai Konferencián hangzott el az ír VHI (magán) egészségbiztosító figyelmeztetése arra vonatkozóan, hogy Írország egészségügyi kiadásai megduplázódhatnak, s így 37 md euróra nőhetnek 10 éven belül, ha nem hajtanak végre reformokat az egészségügyben. A becslés figyelembe vette Írország gyorsan öregedő lakosságát, a krónikus betegségek növekvő számát és az egészségtelen életmódot. A Gazdasági és Társadalomkutató Intézet szerint az idős lakosság száma 2010-ig jelentősen nő a mai 510 ezerről 792 ezerre. Ma a 65 év felettiek aránya az OECD tagországok között Írországban az egyik legalacsonyabb, 2010-ben ez az arány az OECD átlagát meghaladó lehet. Az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint a felnőtt krónikus betegek száma 40%-kal nő, ezen belül a stroke betegeké 48%-kal, a cukorbetegeké 62%-kal. Az Országos Rákregiszter az invazív daganatos megbetegedésekben nők körében 6, férfiak körében 8%-os növekedést jelez előre 2035-ig. A Fine Gael (Írország második legnagyobb pártja) szóvívője szerint a kormány nem tesz semmit az olyan megbetegedések megelőzésére, mint az elhízottság. Rendszeres, teljes kivizsgálásokra alapuló szűrésekre lenne szükség, amellyel megelőzhetővé válna a stroke és a cukorbetegség, elkerülhetővé válnának a veseelégtelenséget és szemproblémákat okozó komplikációk. A szívbetegek és az asztmában szenvedők negyedévente kellene, hogy felülvizsgálatban részesüljenek az alapellátó központokban a kórházi kezelések elkerülése érdekében. A VHI 5500 lakost szűrt a cukorbetegség és szívbetegség jeleinek felismerésére. 45%-uknak magas volt a vérnyomása, kétharmaduknak magas volt a vérzsír szintje, ötödük volt klinikailag kórosan elhízott. Írországban az egészségügyi rendszer költségeinek 80%-át az állam viseli. Az állami kiadások mértéke jelenleg évente 15 md euró, az összes egészségügyi kiadás 2009-ben 19 md euró volt. Összehasonlításként az idézett szóvívő hozzáteszi, hogy míg a 17 millió lakosú Hollandia 60 md eurót költ az egészségügyre, Írország a maga 4,4 millió lakosával közel 20 milliárdot, a rendszer nagy pazarlással működik. (BI) Forrás: Brian Carey and Gabrielle Monaghan: Shape up or face €37bn health bill, Reforms are necessary or Ireland's spending on health could double over the next decade, warns insurer The Times, May 30, 2010 http://www.timesonline.co.uk/tol/news/article7140358.ece 2010-06-28 15:49:57

12

Egészségügyi rendszerek működése Az amerikai egészségügyi rendszer teljesítménye nemzetközi összehasonlításban A Commonwealth Fund közzétett egy tanulmányt az Egyesült Államok egészségügyi rendszeréről más országokkal való összehasonlításban. Bár az amerikai egészségügyi rendszer a legköltségesebb a világon, más országokhoz viszonyítva mégis rosszabbul teljesít. A Commonwealth jelentés hat országgal veti össze az Egyesült Államok egészségügyét - Ausztrália, Kanada, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Egyesült Királyság – és rámutat, hogy mindegyikhez képest az utolsó vagy az utolsó előtti helyen szerepel valamennyi dimenzióban. Az egészségügyi rendszerek teljesítményét öt dimenzió szerint mérték: minőség, hozzáférés, hatékonyság, esélyegyenlőség és egészséges életmód. Az újonnan beiktatott egészségügyi reformtörvény megoldásokat javasol ezekre a problémákra a biztosítás nélküli lakosok lefedésével és a fedezetben fennálló szakadékok áthidalásával. A jelentés három Commonwealth Fund felmérésből nyert információkat is tartalmazza, mely felmérések a betegek és a háziorvosok véleményét kérték ki az orvosi praxisról és az ország egészségügyi rendszeréről. A jelentés tartalmaz egészségügyi kimeneti információkat is, melyeket a Commonwealth Fund Commission on a High Performance Health System nevű bizottság tett közzé rangsorolásában. A vizsgált hét ország közül az Egyesült Államok került az utolsó helyre az összesített osztályozásban és a következő dimenziókban: hozzáférés, betegbiztonság, koordináció, hatékonyság, esélyegyenlőség. A rangsorolásában Hollandia került az első helyre, ezt követte szorosan az Egyesült Királyság és Ausztrália. Az Egyesült Államok leginkább abban különbözik a többi országtól, hogy nem rendelkezik teljeskörű egészségbiztosítási fedezettel. Az Obama elnök által nemrég aláírt egészségügyi reformtörvény javítani kívánja a biztosítás megfizethetőségét és az ellátáshoz való hozzáférést egy teljes lefedettségű biztosítási rendszer révén, valamint a betegek és az orvosi praxisok közötti kapcsolat javításával ("medical homes"). Az USA a hozzáférés és az esélyegyenlőség mutatóit leszámítva is a többi ország mögé kerül. Az ország elmarad olyan szakpolitikák elfogadásában, amelyek előmozdítanák az alapellátást, a minőségfejlesztést és az információs technológiát. Az egészségügyi reformintézkedések már érintik ezeket a hiányosságokat. Egy 2009-es törvény (American Recovery and Reinvestment Act) 19 milliárd dollárt szánt az egészségügyi IT kibővítésére, míg a 2010-es egészségügyi törvény (Patient Protection and Affordable Care Act) kiigazítja az ellátók pénzügyi ösztönzőit, támogatja az egészségügyi ellátás hatékonyabb szervezését és szolgáltatását, és befektet a megelőzésbe és a népegészségügybe. A legtöbb vizsgált országban vannak javítanivalók. Azonban a többi hat országnak a GDP százalékában kifejezett egészségügyi kiadása jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikai egészségügyi rendszer sokkal többet tehetne annak érdekében, hogy értéket teremtsen az ország jelentős egészségügyi befektetéseiért. (SZL) Forrás: http://www.commonwealthfund.org/Content/Publications/Fund-Reports/2010/Jun/Mirror-MirrorUpdate.aspx Összehasonlító táblázatok: http://www.commonwealthfund.org/usr_doc/site_docs/slideshows/MirrorMirror/MirrorMirror.html 2010-06-24 14:33:05


Verseny és integráció a svéd egészségügyben Svédország Beveridge-típusú egészségügyi rendszerrel rendelkezik, 21 megyei/régió tanács és 290 önkormányzat adóból finanszírozza tevékenységét. A megyei tanácsok felelősek a teljes egészségügyi ellátásért, kivéve az ápolóotthonokat és a krónikus betegségben szenvedő idősek számára biztosított egyéb bentlakásos formákat, amelyek az önkormányzatok felelősségi körébe tartoznak. Az utóbbi évtizedekben a kormányzás és a szervezés új elvei jelentek meg a svéd egészségügyi rendszerben. Az 1980-as évek végén például bevezették a vásárló-szolgáltatói modellt, a szolgáltatások hatékonyabbá tétele céljából. A szolgáltatói szervezeteket depolitizálták, és sokkal szigorúbb szakmai elvek szerint szervezték át, beleértve azt is, hogy néhány kórház gazdasági társasággá alakult át, a megyei tanácsokkal, mint egyedüli részvényesekkel. Egyes helyeken belső piacokat hoztak létre, amely azt eredményezte, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak a laboratóriumoktól és más típusú szolgáltatatóktól kellett szolgáltatásokat vásárolni. Ezek a kvázi piaci modellek megerősödtek a ’90-es években. Akkoriban a 21 megyei tanácsból 13 alkalmazta a vásárló-szolgáltató felosztást az egészségügyi ellátásban. Mivel nem sikerült bebizonyítani, hogy a vásárló-szolgáltató megosztottság valóban növeli a hatékonyságot, ma már csak néhány megyei tanács menedzseli az egészségügyi ellátást a vásárló-ellátó megosztás alapján. Az utóbbi években új modellt vezettek be. Ebben az új rendszerben a polgárok lépnek föl vásárlókként, amikor kiválasztják, hogy melyik alapellátó központban akarják kezeltetni magukat, amely az ellátásért fejkvóta alapú díjazásban részesül. Ezeket az új modelleket gyakran nevezik az „ellátás szabad választásának”. A politikai döntéshozók szerint ezek a rendszerek „öngyógyítók”, azaz a versenyben az erősebb szolgáltatók fennmaradnak, míg a gyengébbek kiesnek. 2009. január 1-től az állami és magán szolgáltatók közötti versenyt a szolgáltatók szabad választásán alapuló törvény teszi lehetővé. Ezen felül, a svéd egészségügyi rendszer fejlődése a szerepek, feladatok és felelősségek megnövekedett differenciálódásához vezetett. A változás 3 fő mozgatórugója a decentralizáció, a specializáció és a professzionalizáció. A felelősségi körök alacsonyabb szintre való helyezése sikeresnek tekinthető a tevékenységek racionalizálása szempontjából. A klinikai specializáció kétségkívül elősegítette a lakosság egészségi állapotának javulását. A menedzsment szakmai alapokon való szervezése mára mélyen beépült az egészségügyi rendszerbe. Mindhárom hajtóerő, a decentralizáció, a specializáció és a professzionalizáció, egyenként vagy együttvéve hozzájárultak a differenciálódáshoz, amelynek olyan negatív következményei is vannak az egészségügyi rendszer egésze számára, mint például a fragmentáció (szervezeti, klinikai, kulturális fragmentáció). A fragmentáció miatt a politikai döntéshozók az integrált egészségügyi ellátás formáinak bevezetését javasolják. Ennek egyik példája a „helyi egészségügyi ellátás”. Kitalálói egy olyan integrált rendszer kialakítására törekednek, amely a helyi lakosság igényeihez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a helyi egészségügyi ellátás tartalma és szervezete területenként különböző lehet. Az ellátás szabad választása Halland megye tanácsa 2007-ben vezette be az ellátás szabad választásának rendszerét. A modell értelmében azoknak az ellátóknak, akik részt akarnak venni az alapellátásban, akkreditáltatniuk kell magukat. Ehhez többek között kompetencia, minőségi rendszerek, klinikai irányelvek, valamint pénzügyi stabilitás szükséges. Állami és magán szolgáltatók egyaránt akkreditáltathatják magukat. Minden kiválasztott egység fejkvóta és szolgáltatás szerinti finanszírozásban részesül.

14


Az alapellátó központ tehát fejkvótához kötődő célkitűzést kap, amely a hozzá tartozó egyének számától, valamint kormegoszlásától függ. A célkitűzést elsősorban a hozzáférhetőség és a lefedettség terén kell teljesíteni. A támogatásból akkor vonnak le, ha nem teljesítik az összes célkitűzést. Mindazonáltal az Egészségügyi és Orvosi Szolgáltatások Törvénye értelmében, az egységek jelentős szabadságot élveznek a szolgáltatások megszervezése terén, hogy a hozzájuk tartozó betegek igényeit a lehető legmegfelelőbb módon ki tudják elégíteni. 2009 végére 7 másik svéd megyei tanács is bevezette az ellátás szabad választásának modelljét, 2010ben pedig további 7 megye tervezi, hogy átülteti a gyakorlatba ezt a típusú rendszert. Ugyanakkor az ellátás szabad választásának modellje megyénként különbözik, tekintettel a szolgáltatói igényekre, feladatokra, valamint az egészségügyi támogatás mértékére. Így pl. Stockholmban relatíve kicsi a fejkvóta, az éves bevétel kb. 40%-a. A fennmaradó részt a betegvizitek számának arányában fizetett visszatérítések alkotják. A másik 7 megyében az éves bevétel 80-90%-a származik fejkvótából. A szabad ellátás választást biztosító önkormányzatok nem szocialista többségű irányítás alatt állnak. A szintén nem szocialista többségű parlament 2010-ben minden svéd számára lehetővé kívánja tenni a szabad alapellátó választást, ez a svéd egészségügyet ismét a verseny irányába mozdíthatja el. Helyi egészségügyi ellátás 2005-ben a svéd megyei tanácsok kétharmada vezette be a helyi egészségügyi ellátást, vagy fontolóra vette a bevezetését. A lakosságszám alapján történő kalkuláció azt mutatja, hogy a svédek 80%-át fedi le vagy fogja lefedni a helyi egészségügyi ellátás. A bevezetését követően, a helyi egészségügyi ellátás úgy írható le, mint az önkormányzatok egészségügyi szolgáltatóinak, az alapellátásnak, valamint kiválasztott kórházi szolgáltatásoknak az integrált rendszere, amelyet a helyi lakosság szükségletei szerint alakítottak ki. Épp ezért, nincs egy olyan modell sem, amely mindenhol alkalmazható lenne, továbbá egy közös definíció sincs erre a koncepcióra. Vannak azonban bizonyos közös jellemzők. A helyi egészségügyi ellátás elsősorban olyan betegségek felé orientálódik, amelyek gyakran fordulnak elő és a főbb lakossági csoportok szükségleteit elégítik ki, mint pl. gyermekes családok, idősek, krónikus betegek. A helyi egészségügyi ellátás a megyei egészségügyi rendszer alapja is egyben, az összes megyei ellátás 75%-át foglalja magában. A helyi egészségügyi ellátás fejlesztheti a kapcsolatot: ` a szervezetek és szakmák között, a helyi egészségügyi szolgáltatók között; térben és időben elérhető szolgáltatásokat nyújtva a betegek számára; ` a betegek és egészségügyi személyzet között. A helyi egészségügyi ellátásban nem jellemző a szervezeti integráció (csak pár megye szervezte az ellátást új szervezeti formákba), sokkal inkább jellemző a szolgáltatók (kórházak, alapellátók, önkormányzatok) együttműködő klinikai hálózatokba kapcsolása. A szervezeti integrációra nincs a svéd rendszerben különösebb ösztönzés. Nehézségek és lehetőségek a betegek szabad választása és az integráció kombinációjában A beteg választása a Beveridge-típusú modellben Általában véve a betegek szabad választása pozitívumot jelent, mivel úgy vélik, hogy elősegíti az egészségügyi ellátás betegek szükségleteinek és igényeinek való jobb megfelelését. Ugyanakkor számos nemzetközi tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Beveridge-típusú rendszerekben a betegek viszonylag passzívak az egészségügyi szolgáltatók közötti választásban, kivéve, ha nem kielégítőnek értékelik a szolgáltatásokat (pl. elfogadhatatlanul hosszú várakozási idő bizonyos kezelések esetében). Ugyanakkor más kérdések, így pl. a kezelési döntésekbe történő bevonás, sokkal 15


fontosabbak a betegek számára. A fiatal, mobil, jól kereső és jól képzett páciensek sokkal inkább élnek az orvosválasztás lehetőségével, miközben a többi csoport jóval konzervatívabb, jobban ragaszkodik a már meglévő kapcsolataihoz. Svédországban is hasonlóak a tapasztalatok. Stockholmban csak a betegek kis hányada élt a szabad ellátás-választással, és ritkán választottak olyan szolgáltatót, amely körzetükön vagy helyi térségükön kívül esik. A legtöbb, a betegek szabad választási jogával felruházott Beveridge-típusú rendszer ezért nem tekinthető tradicionális fogyasztói piacnak, melyet a szolgáltatók helyettesíthetőségének magas foka jellemez. A páciensek a földrajzi közelséget és az ellátás folytonosságát preferálják inkább. Közelség a szervezetek és szakmák között A Stockholm Megyei Tanács megközelítése szerint, az ellátás szabad megválasztása a helyi egészségügyi ellátást komplikálttá tenné. Amennyiben a betegek az integrált ellátás csupán egy részét, egy háziorvost választanak, fennáll a fragmentáció veszélye. Különösen a komplex problémákkal rendelkező betegek esetében, akik gyógyításában és ellátásában a helyi egészségügyi hálózatoknak együtt kellene működniük a külső egészségügyi szervezetekkel és szakmákkal a betegek legjobb ellátása érdekében, amely gátolná az allokációs hatékonyságot a helyi egészségügyi ellátásban. Legrosszabb esetben a népszerű háziorvosoknak számos helyi hálózattal kellene együttműködniük, amely megnövelné a tranzakciós költségeket, valamint gyakorlati akadályokat teremtene a szakmák közötti együttműködésben. A helyzet súlyosbodik, amennyiben a beteg évente többször is szolgáltatót vált. Amennyiben a polgárok helyi ellátási hálózatot választanak speciális háziorvos helyett, mint pl. Halland megyében, az ilyenfajta versenyeknek nincsenek kontraproduktív hatásai a szervezetek és szakmák együttműködésére a helyi egészségügyi ellátásban. „Közelség” térben és időben A magas mobilitással rendelkező emberek, azaz akiknek van autójuk, nincsenek mozgási problémáik, szélesebb körű választási lehetőséggel rendelkeznek a helyi egészségügyi ellátókat illetően. Az ellátás szabad választásának eredményeképpen, a helyi egészségügyi szolgáltatók száma megnövekedett, Halland megyében 15, Stockholmban 11%-kal, amely növeli a mobil páciensek kezelési lehetőségeit. Ezen felül az ellátás szabad választásának minden formája arra ösztönzi a helyi szolgáltatókat, hogy csökkentsék a várakozási időt. Ugyanakkor az idősebb betegek, akik a helyi egészségügyi ellátás fő célcsoportjai, általában kevésbé mobilak, számukra a legfontosabb követelmény az ellátás közelsége, így esetükben az ellátás szabad választása értelmét veszti. A mobil betegek választhatnak egy térben távolabbi szolgáltatót is, ahol hamarabb hozzá tudnak férni a kezeléshez, de a kevésbé mobil, idős vagy krónikus betegséggel küzdő egyének nem tudják ily módon csökkenteni a várakozási időt. Ez növeli az egyenlőtlenségeket az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. „Közelség” az interperszonális kapcsolatokban Azok a páciensek, akiknek rendszeresen fel kell keresniük háziorvosukat, így pl. az idősek és krónikus betegek, az ellátás folytonosságát preferálják. Ők nem fognak gyakran élni az ellátás választásának szabadságával. Ugyanakkor az ellátás szabad választása megengedi a betegeknek azt, hogy évente többször is szolgáltatót válthassanak, így lesznek olyan páciensek is, akik mindaddig újabb és újabb orvost keresnek, amíg valamelyik az általuk óhajtott gyógyszert felírja vagy táppénzbe veszi őket. A cikk összefoglalásként megállapítja, hogy az ellátás szabad választásának megjelenése Svédországban megerősítette a betegek pozícióját az egészségügyi ellátásban. Ugyanakkor az ellátás szabad választása akadályozhatja a helyi egészségügyi ellátás fejlődését bizonyos vonatkozásokban: a szervezetek és szakmák közelségét, a térbeli és időbeni közelséget, valamint az interperszonális kapcsolatok alakulását illetően. Először is, a kvázi-piaci modellek általában megnehezítik a különböző egészségügyi ellátások integrálását. Így az ellátás szabad választása nem igazán tud olyan helyzetet 16


teremteni, ami elősegíti a helyi egészségügyi ellátás fejlődését és fenntarthatóságát. Ha a polgárok olyan helyi egészségügyi ellátást választanak, amely kívül esik saját lakhelyükön, akkor kiszakítják őket saját egészségügyi kontextusukból, és ez gátolja a szektorközi együttműködést az egészségfejlesztés és megelőzés terén. Az ellátás szabad választásának minden típusa arra ösztönöz, hogy elegendő beteget toborozzanak, hogy a kiadások a fejkvótából és a tevékenység alapú finanszírozásból fedezhetők legyenek. A verseny ezen vonása arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy elérhető szolgáltatásokat nyújtsanak a betegek számára, amely többnyire a rövid és nem komplikált vizitek számának növelését indukálja. A helyi egészségügyi ellátás célcsoportjai, az idősek és krónikus betegek, pénzügyi szempontból kevésbé érdekesek, különösen azokban a rendszerekben, ahol magas a rugalmas visszatérítés aránya. Épp ezért az ellátás szabad választása ezen csoportok számára a hozzáférésben nehézségeket teremthet. A helyzetet tovább nehezíti ezen betegcsoportok alacsony mobilitása, ami miatt még hosszú várólisták esetében sem tudnak másik szolgáltatót választani. Az ellátás folytonossága a szoros interperszonális kapcsolatokról szól. Ha a beteg gyakran vált szolgáltatót, akkor megszakad a folytonosság. Ugyanakkor az idősek és krónikus betegek kevésbé hajlamosak szolgáltatót váltani alacsony mobilitásuk miatt, így amennyiben az adott helyi ellátó nem biztosít megfelelő ellátást a páciensek számára, akkor is fennmaradnak az interperszonális kapcsolatok az egészségügyi személyzet és a betegek között. Habár a svéd politikai döntéshozók mind az ellátás szabad választását, mind a helyi egészségügyi ellátást támogatják, úgy tűnik, jobban bíznak a versenyben, mint az integrációban. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a helyi egészségügyi ellátást integrált hálózatokká fejlesszék. Ezáltal egyenlőbb feltételeket teremthetnének a két egészségpolitikai kezdeményezés számára, és kialakulhatna egy kölcsönös viszony, amelyben mindkét koncepció előnyöket teremtene. (AZS) Forrás: Bengt Ahgren: Competition and integration in Swedish health care. In: Health Policy, 2010. július. 96. szám.

17


Népegészségügy Új közegészségügyi hatóságot állítottak fel Franciaországban Július 1-jén, Franciaországban az Élelmiszerbiztonságot Felügyelő Hatóság (AFSSA) és a Környezet egészségügyet és Munkahelyi Egészségbiztonságot Felügyelő Hatóság (AFSSET) fuzionálásával hivatalosan elkezdte működését egy új közegészségügyi intézet, az Élelmiszerbiztonságot és a Munkahelyi Egészségbiztonságot Felügyelő Hatóság (ANSÉS). Az ANSÉS, mindkét előd intézményének személyi állományával és anyagi erőforrásaival Európa legnagyobb közegészségügyi intézetévé válva, átfogó szakértő tevékenységet fog folytatni a környezetegészségügy, a munkaegészségügy és az élelmiszeregészségügy biztonságának koordinált ellátása érdekében. (ZLL) Forrás: http://www.afssa.fr/Documents/ANSES-Ft-CPministeres.pdf 2010-07-09 12:35:16

18


Humán erőforrás Elhalasztják az orvosok tevékenységének helyszínére vonatkozó megszorító intézkedéseket Franciaországban Roselyne Bachelot, francia egészségügyi miniszter június 25-én bejelentette, hogy lekerült a napirendről annak a pénzbírságnak a bevezetése, melyet az orvoshiánnyal küzdő területek ellátásában részt nem vállaló orvosok számára helyeztek kilátásba. Az orvosok rendeléstől való távollétére vonatkozó előzetes bejelentést, melyet az új kórháztörvény ezzel kapcsolatos rendelkezése kötelezően előírt, szintén elhalasztották. Az ellátás elérhetőségének és folyamatosságának biztosítása, az orvosokkal és a hatóságokkal való egyeztetés után, a jövőben az Orvosi Kamara feladata lesz. Az „egészség és szolidaritás” szerződések, melyek a Bachelot törvény előirányzatai között szerepeltek, az orvoshiánnyal nem küzdő területeken dolgozó orvosok számára írtak volna elő havonta néhány nap praktizálást a kevésbé ellátott területeken. Ez a tevékenység, melyet eleinte fakultatív módon lehetett volna vállalni, 2013-tól kötelező érvényűvé vált volna. A kötelezettség teljesítésének hiánya évente 3000 EUR összegű bírságot vont volna maga után. Az orvoshiánnyal küzdő területek ellátását illetően a miniszterasszony végezetül a legcélravezetőbbnek az orvosok által a Regionális Egészségügyi Hatóságokkal (ARS) kötött, önkéntességen alapuló szerződést találta, és ígéretet tett arra, hogy ellentételezést fognak felajánlani azoknak az orvosoknak a számára, akik hetente több napon keresztül vállalják az orvoshiánnyal küzdő területeken való rendelést. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/L-actualite/Kiosque/Revues-de-presse/Deserts-medicaux-ajournement-desdispositfs-contraignants-pour-les-medecins 2010-06-30 12:23:31

A háziorvosok jövedelmére ható tényezők Angliában 2008 szeptemberében az angliai NHS-ben 34 010 háziorvos dolgozott. Nagy többségük (80%) önálló vállalkozó volt, kisméretű társulásokban (4,04 háziorvos/praxis) dolgozott, gyakran a praxis helyiségnek is tulajdonosa volt. Országosan a háziorvosok között 2007-ben 42% volt a nők aránya. Minden praxis rendelkezett a regisztrált NHS betegek listájával. A háziorvosok finanszírozása kétféle szerződés típus alapján történt: GMS szerződés (general medical services – általános orvosi szolgáltatások) és PMS szerződés (personal medical services – személyes orvosi szolgáltatások). Míg a GMS szerződés feltételeit országosan határozzák meg, a PMS szerződés helyileg megállapodott feltételeken alapul. 2008-ban a háziorvosok 47%-a PMS praxis szerződéssel rendelkezett. A GMS szerződés szerint a háziorvos finanszírozása fejkvóta, átalány, szolgáltatás szerinti tételek és minőségi ösztönzők alapján történik. A fejkvóta a háziorvoshoz tartozó lakos életkora, neme, a terület morbiditási jellemzői és az ápolási otthonokban élő páciensek aránya alapján változik. A Quality and Outcomes Framework (QOF - Minőség és eredmény keretrendszer) alapján a praxisok 135 minőségi indikátor szerint részesülnek többletfinanszírozásban. A háziorvosok a praxis minden kiadását a bruttó jövedelmeikből finanszírozzák. A szerződés feltételeit évente országosan tárgyalják meg (az NHS, mint

19


munkáltató és a British Medical Association). A háziorvosok a bevételeiket a regisztrált betegek számán, a szolgáltatás szerinti díjazással nyújtott ellátások mennyiségén és a minőségi indikátorok teljesítésén keresztül befolyásolhatják. Ahol nincs helyi gyógyszertár, a háziorvos a felírt gyógyszereket is kiadhatja. Ez utóbbiból nyereséget is realizálhatnak, hiszen a kiadásért díjat kapnak, a gyógyszerárat pedig általában magasabb áron térítik számukra vissza, mint a beszerzési ár. A PMS szerződések szerint a praxis átalánydíjat kap azokért a szolgáltatásokért, amelyeket a GMS szerződés szerint is nyújtanának, az átalány tartalmazza még a meghatározott betegcsoportok számára kiegészítő szolgáltatás nyújtásáért járó ellenszolgáltatást is. A PMS szerződés feltételeit a praxis és a helyi Alapellátási Tröszt tárgyalja meg. A kapott összeg tipikusan megfelel annak az összegnek, amit a GMS szerződés alapján kapna a praxis, kiegészítve az extra szolgáltatások költségeinek fedezetével. A legtöbb PMS praxis is részt vesz a QOF-ben, de a nekik járó QOF díjazásból a PMS megállapodás szerint átalányt vonnak le. A GMS-hez hasonlóan a praxisok a PMS esetében is a bruttó bevételeikből fedezik a kiadásaikat. A háziorvosok azon 20%-a, akik nem önálló vállalkozók, a GMS vagy PMS praxisokban alkalmazottként foglalkoztatottak, s ennek alapján bért kapnak. Bár a háziorvosok jövedelme hosszú ideje széles körben vitatéma Angliában, keveset lehet arról tudni, melyek azok a meghatározók, amelyek hatnak a jövedelmek alakulására. (Bár az NHS évente közli a háziorvosok éves bruttó bevételeit, a kiadásokat és a nettó jövedelmeket, az NHS felmérések rétegvizsgálatai a tanulmányban szereplőkhöz képest szűkebbek.) A publikáció angol szerzői arra keresték a választ, mi határozza meg az angol háziorvosok éves nettó (adózás előtti, de a költségek levonása utáni) bevételeit. A kutatáshoz 2271 háziorvos adatait (személyes adatokra, praxisra, munkára, jövedelemre vonatkozó postai úton végzett országos felmérés 2008 őszén: Worklife Survey, összekapcsolva más, pl. a helyi lakosságra vonatkozó adatbázisokkal) használták fel. A mintában a háziorvosok 88%-a fehér, 39%-a nő, az egy háziorvoshoz tartozó betege átlagos száma 1656, a társulásokban átlagosan öten dolgoztak. A háziorvosok 82%-a városi területen dolgozott. A kutatók háromféle elemzéssel dolgoztak: Többszörös regresszió analízis segítségével vizsgálták, hogy a háziorvos, a praxis és a helyi lakosság jellemzői miként befolyásolják a háziorvosok nettó jövedelmeit és a ledolgozott munkaidőt. Majd kiszámították az egy órára jutó jövedelmeket és többszörös regresszióval azok kapcsolatát a háziorvosok, a praxisok és a helyi lakosság jellemzőivel. Ezek után részleteiben vizsgálták, hogy a különféle praxis-szerződés típusok hogyan befolyásolják a munkaórára jutó jövedelmeket. A használt (a kutatás céljára összeállított) adatbázis tartalmazta a háziorvosok nettó jövedelmét és a ledolgozott munkaórákat, a háziorvosok személyes jellemzőit, praxisaik jellemzőit és a területükön élő lakosság és maga a terület jellemzőit. A háziorvosok nettó jövedelmeit az alábbi jellemzőkkel kölcsönhatásban vizsgálták: ` A háziorvosok személyes jellemzői: nem, etnikai hovatartozás, gyakorlat (az NHS klinikai szolgáltatásaiban) ` Praxis jellemzők: lista mérete, társulás mérete, foglalkozik-e gyógyszer kiszolgálással, PMS szerződése van-e. ` A helyi lakosság jellemzői: etnikum (etnikai kisebbségbe tartozók aránya), jövedelmi depriváció (segélyből élő lakosság aránya) ` A terület típusa: városi; vidéki városi; falu vagy izolált lakóhely. 20


A kutatás korlátai közé tartozott, hogy a jövedelemre és a munkaidőre vonatkozó adatok önbevallásra alapultak, így mérési hibákat tartalmazhatnak. A kutatás eredményei: A kutatás eredményei szerint a háziorvosok átlagosan 97500 fontot keresnek évente (adózás előtti nettó jövedelem), hetente 43 órát dolgoznak. Egy órára 51 font jövedelem jut. A háziorvosok között a nők éves nettó jövedelme jelentősen alacsonyabb volt a férfiakénál, az egy munkaórára jutó jövedelem azonban csak 3,4%-kal volt alacsonyabb, mivel kevesebb volt körükben a ledolgozott munkaóra. Az etnikai kisebbséghez tartozó háziorvosok ugyanannyit dolgoztak, mint fehér társaik, az egy munkaórára jutó jövedelmük 6,9%-kal volt alacsonyabb. A diszkrimináció a fizetésekben tehát az etnikai kisebbség kárára jellemző inkább, mint a nő-férfi viszonylatban. Az éves nettó jövedelem a 20-30 éves gyakorlattal rendelkező háziorvosok esetében a legnagyobb, a 30 évnél nagyobb gyakorlattal rendelkezőknek pedig a legrövidebb a munkaidejük. Az egy órára jutó jövedelem ez utóbbi csoportban a legmagasabb. A bérből élő alkalmazott háziorvosok aránya 2001-ben még csak 3% volt, 2008-ra 20%-ra növekedett (országos statisztika). A kutatás szerint az alkalmazott háziorvosok a vállalkozókhoz képest hetente 25%-kal kevesebb munkaórát dolgoztak. Bérük egy órára vetítve 20%-kal volt a vállalkozókénál alacsonyabb. 1997 és 2007 között az egyszemélyes GP praxisok aránya 31-ről 26%-ra csökkent, a praxisokban dolgozó háziorvosok átlagos száma pedig 3,08-ról 4,04-re nőtt (országos statisztika). Az egyszemélyes praxisok számának csökkenése az országos egészségpolitikai szándékokkal is egybecseng. A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a nagyobb praxisméret hogyan viszonyul a jövedelmekhez. Bár a nettó éves jövedelmek az egyszemélyes praxisokban magasabbak, a ledolgozott munkaórák lényegesen alacsonyabbak, így az egyszemélyes és a több-személyes praxisokban dolgozó háziorvosok egy munkaórára jutó jövedelme között nincs lényeges eltérés. A kutatás hivatkozik olyan tanulmányokra, amelyek arról szólnak, hogy a betegelégedettség és a klinikai minőség csökken a praxismérettel. Így a kutatók megállapítása szerint a társulások méretének növelésére vonatkozó ösztönzések szembekerülhetnek szélesebb társadalmi érdekekkel. A fejkvóta finanszírozás egyik magyarázata a háziorvosok ösztönzése a betegek megnyerésére jobb minőségű ellátás nyújtásával. Az ösztönzés ereje függ attól is, hogy hogyan változik a nettó jövedelem a betegek számához viszonyítva. A kutatás úgy találta, hogy a háziorvosok nettó jövedelme és egy munkaórára jutó jövedelme egyaránt függ a hozzájuk bejelentkezett betegek számától, a háziorvosok számára tehát működik a pénzügyi ösztönzés a betegekért folyó versenyre. Bár aggodalom tapasztalható a politika részéről is a háziorvosok földrajzi megoszlásának egyenlőtlenségei miatt, az elmúlt 30 évben keveset változott ez a helyzet. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy a finanszírozás nem kompenzálja megfelelően a kevésbé vonzó terület választását. A kutatás szerint azok a háziorvosok, akik az etnikai kisebbséggel nagyobb arányban lakott területeken dolgoztak nagyobb éves és egy munkaórára jutó nettó jövedelemmel rendelkeztek. Azok viszont, akik a deprivációval erőteljesebben sújtott területen dolgoztak, kisebb jövedelmekről adtak számot. Az egy munkaórára jutó jövedelmek magasabbak voltak a falusi területen dolgozó háziorvosok esetében, ennek alapján a területei orvoshiányokat inkább a finanszírozás földrajzi különbségei befolyásolhatják. A háziorvosok 1998 óta választhatnak a hagyományos, országosan megtárgyalt GMS szerződések és a helyileg megállapodott PMS szerződések között. Az a tény, hogy 2008-ra a háziorvosok 47%-a csatlakozott a PMS rendszerhez, kapcsolatban lehet annak jobb finanszírozásával, hiszen a PMS szerződéssel rendelkező háziorvosok átlagosan 9000 fonttal több nettó jövedelemhez jutnak évente, az 21


egy munkaórára jutó jövedelmük 11%-kal nagyobb a GMS szerződéses orvosokénál. (A munkaidejük kb. azonos.) A PMS szerződések azt célozták, hogy növekedjenek a rosszul ellátott lakossági csoportok számára nyújtott szolgáltatások. A kutatás szerint PMS szerződéses orvosok magasabb egy munkaórára jutó nettó bevétele azonban nem magyarázható az egyén, a praxis, a helyi lakosság és a földrajzi terület sajátosságaival. Elképzelhető, hogy a magasabb jövedelműek önszelekciós folyamatának (PMS szerződés választásának) következménye a magasabb bevételük, a vállalkozóbb szellemű háziorvosok felismerve a magasabb jövedelem lehetőségét nagyobb hajlandóságot mutattak a csatlakozásra. Ennek a kapcsolatnak a hatása azonban még feltétlenül további vizsgálatokat igényel. (BI) Forrás: Stephen Morris, Rosalind Goudie, Matt Sutton, Hugh Gravelle, Robert Elliott, Arne Risa Hole, Ada Ma, Bonnie Sibbald and Diane Skatun: Determinants of general practitioners’wages in England. HEALTH ECONOMICS (2010) Published online in Wiley InterScience (www.interscience.wiley.com). DOI: 10.1002/hec.1573 http://www3.interscience.wiley.com/cgi-bin/fulltext/123268942/PDFSTART 2010-06-25 09:59:34

22


Gyógyszerügy, patikapiac A közösségi gyógyszertárak szabályozásának hatása a hatékonyságra, az elérhetőségre és a méltányosságra A közösségi (lakossági) gyógyszertárak a legtöbb EU tagországban erőteljesen szabályozott feltételek mellett működnek. A szabályozás területei lefedik a gyógyszertárak létesítésének szabályozását, a regisztrációs és engedélyezési kérdéseket, a tulajdonlásra vonatkozó témákat (csak gyógyszerész lehet-e a tulajdonos, lehet-e több gyógyszertára egy tulajdonosnak), a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásának kérdéseit, a nyitvatartási időkre, árakra, díjazásokra vonatkozó kérdéseket. A szabályozás vagy dereguláció közötti választás az EU és a tagországok szintjein is vitákat váltott ki. A dereguláció mellett érvelők (UK Versenyhivatal, az EU Belső piac és Szolgáltatási Főigazgatósága) szerint a dereguláció ösztönözheti a versenyt, javíthatja a hatékonyságot. Az ezzel szemben állók (pl. Consejo General de Colegios Oficiales de Farmacéuticos, Spanyolország és az EU Gyógyszerészeti csoportja, PGUE) szerint a liberalizáció káros hatással lehet a minőségi egészségügyi szolgáltatásokra. 1990-től kezdődően a legtöbb EU tagországban vagy erőteljes liberalizációs, vagy konzervatív politikai megközelítések érvényesültek a témában. A dereguláció kérdése az Európai Bíróság előtt is több jogeset kapcsán felvetődött. Döntései szerint pl. a tulajdonlás és a működtetés gyógyszerész végzettséghez kötése megállja a helyét. A tanulmány elsődleges és másodlagos adatforrások felhasználásával a hatékonyságot az allokatív hatékonyság oldaláról közelíti (allokatív hatékonyságról beszélhetünk, ha a termelés arra a szintre optimalizált, amelyen a gyártó – szolgáltató - és a fogyasztó együttes jóléte a maximumot éri el). Az elérhetőséget a földrajzi hozzáférés, nyitvatartás szempontjából vizsgálták, míg a méltányosságot (equity) egyrészt a vertikális equity (ugyanannak az OTC terméknek vannak-e árkülönbségei, amelyek az alacsony jövedelműek számára terhet jelenthetnek), másrészt az elérhetőségben jelentkező equity (horizontális equity, vagyis a gyógyszertárral sűrűbben ellátott területeken a betegek könnyebben férnek hozzá a gyógyszerekhez, mint a patikákkal kevésbé lefedett területek lakói) alapján értékelték. Mindezeket két ország példája alapján vizsgálták: Spanyolország a vizsgálatban a szabályozott patikapiac példáját testesíti meg, míg az Egyesült Királyság az erőteljesen liberalizált patikapiaci modellt képviseli. Spanyolországban 20 579 közösségi gyógyszertár található. Új patika létesítésénél földrajzi, demográfiai korlátok léteznek. Minimum 250 méterre lehet az új patika a meglévőktől (egyes területeken lehet ettől eltérés). Minimum 2800 lakos kell, hogy jusson egy gyógyszertárra (egyes területeken itt is lehet eltérés). A spanyol szabályozás érdekes sajátossága a „farmacia-botiquin” (patika outlet), amelyeket elsősorban izolált, alacsony lakosságszámú falusi területeken lehet létrehozni. A gyógyszerészeti szolgáltatásokat ott a közeli városban vagy faluban működő gyógyszertár outlet egysége biztosítja (általában hetente kétszer). Ezekkel a szabályokkal Spanyolországban a lakosság 99%-a számára biztosított a patika elérhetősége, 2149 olyan településen van patika, ahol a lakosságszám 1000 fő alatti. Patika csak gyógyszerész tulajdonában lehet, és egy tulajdonoshoz csak egy patika tartozhat. A vényköteles és az OTC termékeket csak a gyógyszertárakban lehet árusítani. Csak kozmetikai, fitoterápiás termékeket vagy táplálék kiegészítőket forgalmazhatnak mások, pl. a szupermarketek. Kötelező a regisztráció és az engedélyeztetés, és a nyitvatartási időben is jelen kell lennie a szakképzett gyógyszerésznek. A gyógyszerész nem írhat fel gyógyszert. A nyitvatartási idő standard módon 44,5 óra hetente hétfőtől szombatig, vagy a második esetben 24 órás a nyitvatartás az év minden napján. Ez utóbbi főként a központi, városi településeken jellemző, 2008-ban az összes 23


patika 15%-a volt 24 órán át nyitva tartó. A nem központi és falusi területeken az éjszakai ügyeletet a patikák felváltva biztosítják, ezt a Gyógyszerészek Kollégiuma koordinálja. Katalóniában léteznek ezen felül az év minden napján napi 13 órán keresztül nyitva tartó patikák. A vényköteles termékek ára szabályozott, az OTC termékeké 1981 óta liberalizált. Gyenge árverseny alakult ki annak következtében, hogy a gyártók ajánlott eladási árat határoznak meg, amelyet a legtöbb patika be is tart. A vényköteles gyógyszerek árát nettó alapáron (net ingredient cost, NIC) plusz egy olyan százalékon térítik vissza, amelyet az egészségügyi hatóságok és a gyógyszertárak képviselői kialkudnak, ez átlagosan 25% (gyógyszertári árrés). A forgalom mindössze 4%-át képezik az OTC termékek. A gyógyszerkiszolgáláson kívüli tevékenységet többnyire nem térítik (kivéve bizonyos teszteket, vizsgálatokat). Összességében a szabályozórendszer a földrajzi helyzetet és a tulajdonjogot illetően a meglévő patikáknak stabil helyzetet ad, az újak belépését számos feltételhez köti. Az Egyesült Királyságban, bár vannak területi különbségek a szabályozásban, összességében egyöntetű az országos helyzet. Az Egészségügyi Minisztérium 1987-ben vezette be azt a szabályozást, hogy helyi igényfelmérés alapján lehet NHS vényköteles gyógyszereket forgalmazó patikát nyitni. A helyi hatóságok a szükségesség és a kívánatosság elve alapján döntenek a patikák engedélyezéséről, jelenleg 10 462 közösségi gyógyszertár van az országban, egy patikára átlagosan 4800 lakos jut. Nincs tiltás a tulajdonlást illetően, a kiszolgálás helyén azonban kötelező a gyógyszerész jelenléte. Az üzleti tőke és az egészségügyi tevékenység kettéválik, lehetséges gyógyszertári láncok létrehozása (Lloyds Pharmacy, Boots and chemist, Moss Pharmacy stb.) és a nagy szupermarketek (Tesco, Safeway stb.) tulajdonában is lehet patika. 2003-ban a patikaláncok részesedése (a patikák körében) elérte az 53%ot. Az elmúl időszakban jellemző a piacra a vertikális integráció. A piaci struktúra jellemzőivel összefüggő kockázat a patikák városi területekre koncentrálódása. A vidéki területek ellátását különféle intézkedések segítik, ilyen pl. a területi elhelyezkedésük miatt gazdaságtalanul működő, de szükséges patikák anyagi támogatása (Essential Small Pharmacy Scheme - ESPS), a (házi)orvosi praxisoknak gyógyszerkiszolgáló lehetőség biztosítása (2008-ban 1170 praxis, 4300 orvosának volt forgalmazási joga), különféle termékek, eszközök (pl. inkontinencia, stoma eszközök) forgalmazására szerződések létrehozása. Mindezek hatására az ország lakosainak 99%-a 20 perces autóúton belül tud eljutni egy patikába, tömegközlekedéssel vagy gyalogos megközelítéssel pedig az arány 96%. Az Egyesült Királyság patikaszabályai Euróban a legliberálisabbak közé tartoznak. Az NHS receptek kiszolgálása nélkül viszonylag kevés jogi megkötöttség van a patika alapítására, valójában azonban fontos az NHS kapcsolat, a patikák bevételének átlagosan 80%-át adja az NHS receptekre történő gyógyszerforgalom. Bár nincs előre meghatározott kerete a patika nyitvatartási idejének, erre is létezik néhány korlát. A nyitvatartási időre a patika javaslatot tesz az Alapellátási Trösztnek (PCT), amely a környezetébe tartozó többi gyógyszertár gyakorlata alapján mérlegeli a javaslatot és dönt. Létezik az un. „heti 100 órás rendelkezés”, amely kivételes nyitvatartást jelent, és amelyet az egészségügyi hatóságok a szükségletek alapján engedélyeznek. A vényköteles gyógyszerek fix árasak, visszatérítésük nettó alapáron (NIC) történik, és azon felül egy fix díjat kapnak a patikák minden eladott egységért, a díj 2008-ban 90 penny volt. A patikák jelentik a beszerzési áraikat, ennek alapján állapítják meg a nettó alapárat. A patikák ebben a rendszerben ösztönzöttek arra, hogy minél alacsonyabb áron szerezzék be a gyógyszereket. Az OTC termékek két csoportba tartoznak annak alapján, hogy csak gyógyszertárakban forgalmazhatók vagy patikán kívül is (szupermarket stb.). A patikákban csak az első csoport termékei találhatók meg. Az OTC termékek árai nem szabályozottak, ez az árverseny a szupermarket patikáknál 30%-os árcsökkenést eredményezett a többi patikához képest. Az NHS szerződés a térített szolgáltatások három szintjét tartalmazza: alapvető szolgáltatások, minden szerződött patika nyújtja, ide tarozik a gyógyszerkiszolgálás, a fel nem használt gyógyszerek kezelése, egészséges életmód támogatása stb., a következő szint az akkreditáció alapján végzett „fejlett” szolgáltatások szintje, amely a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos vizsgálatokat és a felírással kapcsolatos beavatkozásokat tartalmazza. A harmadik szint a kiterjesztett szolgáltatásokat tartalmazza, 24


ezek specifikációja és értéke országosan kerül megállapításra. (Ide tartozik pl. a tűcsere, a dohányzásról való leszoktatás, a szezonális influenzaoltás stb.) A finanszírozás segíti a szolgáltatások fejlesztését, hozzájárul az egészségügy minőségének javulásához. A második és harmadik szint szolgáltatásainak nyújtásához a gyógyszerészeknek kiegészítő képzésen kell részt venni. 2003 óta létezik a patikusok számára kiegészítő gyógyszerfelírásra jogosító képzés, 2006 óta pedig független felírásra is lehetőségük van. Ez utóbbiak bármilyen engedélyezett gyógyszert felírhatnak azon betegek számára, amelyek betegségének kezelésére jogosultak. A kutatók szerint a spanyol patika rendszer monopolisztikus, helye lenne a piaci perspektívából történő deregulációnak. A tulajdonra, OTC engedélyezésre, nyitvatartásra vonatkozó korlátozások sem egészségügyi, sem piaci oldalról nem igazolhatók, a patikák kevésbé hatékony működéséhez vezethetnek. Az angol rendszer a tulajdon és az OTC liberalizáció tekintetében jobb. Érdemes lenne felülvizsgálni a spanyol rendszert az árazás és az ösztönzők tekintetében is, ami szintén a hatékonyság javítását szolgálhatná, ebben a tekintetben hasznos lehet az angol gyakorlat, a náluk alkalmazott ösztönző rendszer. Az elérhetőség Spanyolországban jobban garantált, ami a patikaalapítás földrajzi és demográfiai szabályozónak tudható be. Az elérhetőségben jellemző egyenlőség érdekében ezeket a szabályokat érdemes fenntartani. Az angol rendszer sem olyan liberális, amilyennek tartják. Az új patika alapításakor ott is értékelik a szükségleteket. A tulajdonlás liberalizálása általában véve kedvező, de társulhat a gyógyszertári láncok monopóliumával. Összességében az angol rendszer jóval hatékonyabb, mint a spanyol, és ezt leginkább a patikáknak biztosított ösztönzők és az OTC árverseny eredményezi. Az elérhetőség és az erre irányuló politikák megkérdőjelezhetők, e tekintetben az angoloknak a spanyol gyakorlatra lenne érdemes odafigyelni. A patikák pénzügyi fenntarthatóságának hiányosságait is érdemes lenne az Egyesült Királyságban felülvizsgálni, és az ESPS rendszer helyett választhatnák az általános fizetési és ösztönzési rendszereket, legfeljebb az ösztönzésükben lehetne bőkezűbben eljárni. Az Egyesült Királyság főként a vidéki területek jobb egészségügyi ellátása érdekében keveri az „orvos felír, a patikus kiszolgál” szerepkört. Ezt részben a monopólium kockázata, részben a szakmai „nyomulások” miatt is óvatosan kell kezelni. Összességében tehát a patikák helyére és számára, a regisztrációra és az engedélyezésre vonatkozó korlátozások pozitív hatással lehetnek az egyenlő elérhetőségre. A tulajdonlás korlátainak deregulációja javíthatja a hatékonyságot, de ki kell, hogy egészüljön az oligopóliumok kockázatának elkerülését biztosító szabályokkal. Ugyanez vonatkozik az OTC termékek forgalmazási helyeinek liberalizálására, az Egyesült Királyság bebizonyította, hogy ez növeli az árversenyt, és javítja a termékekhez való hozzáférést. A hatékonyság biztosításához megfelelő díjazási, térítési és megfelelő ösztönzési rendszerre van szükség. (BI) Forrás: Maria Lluch, Panos Kanavos: Impact of regulation of Community Pharmacies on efficiency, access and equity. Evidence from the UK and Spain Health Policy 95 (2010) 245–254 Az ESKI honlapjának „Az Európai Unió Bírósága; döntések és kérelmek” aloldalán a témához kapcsolódó jogesetek ismertetése található. http://www.eski.hu/new3/eucsat/jogesetek.php#10 2010-07-15 11:36:08

25


Egészségügyi statisztika OECD egészségügyi adatok 2010 Megjelent az OECD Health Data 2010, az OECD egészségügyi statisztikai adabázisának 2010. évi frissített verziója (utolsó adatai 2008-ra vonatkoznak). Az adatok szerint az egészségügyi kiadások növekedése az összes OECD országban magasabb, mint a gazdasági növekedés. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában a 2000. évi átlagosan 7,8%-ról 9%-ra nőttek 2008-ra. A kiadások növekedésében a technológiai fejlődés, a lakossági elvárások növekedése és a lakosság elöregedése játszott kiemelkedő szerepet és ez a jövőben sem lesz másképp. Néhány ország gazdasági visszaesése és egészségügyi kiadásnövekedése az egészségügyi kiadások GDP-n belüli arányát jelentősen megemelte. Pl. Írországban az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2007-es 7,5%-ról 2008-ra 8,7%-ra nőtt. Spanyolországban ez a folyamat 8,4%-ról 9%-ra emelte az arányt. Magyarországon az egészségügyi kiadások a GDP 7,3%-át tették ki 2008-ban (7,4%-át 2007-ben). Magyarországon az összes egészségügyi kiadás reál értéken 2007-ben 2006-hoz képest 7,1, 2008-ban 2007-hez képest 1,3%-kal csökkent. Az Amerikai Egyesült Államok költ a legtöbbet egy főre számítva az egészségügyre, 2008-ban az OECD átlag (3000 USD, vásárlóerő paritáson számolva) jóval több, mint dupláját, 7538 dollárt. A következő legmagasabb egy főre jutó kiadás Norvégiában és Svájcban található, ez a két ország is az OECD átlagot kb. 50%-ban meghaladó mértékű összeget fordít egy lakosra számítva az egészségügyre. Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadása 2008-ban 1437 USD volt. A legtöbb OECD országban az egészségügyi kiadások zömét az állam viseli. Az OECD átlagában ez 72%, a magánkiadások aránya 28%. Magyarországon az állami és magánkiadások aránya 71-29%, az egy főre jutó állami kiadások reál értéken 2006-ról 2007-re 9,9, 2007-ről 2008-ra 0,3%-kal csökkentek. Gyors növekedés figyelhető meg az olyan orvostechnikai berendezések terjedésében, mint a CT és az MRI. Az egy főre jutó MRI-k száma 2000 és 2008 között az OECD országok átlagában több, mint duplájára nőtt, 2008-ban elérte a millió főre jutó 13 berendezés számot. (Magyarországon egy millió főre 2,8 MRI jut, ezzel az OECD országok között Mexikó előtt az utolsó előtti helyen vagyunk.) A millió lakosra jutó CT-k száma 24 volt 2008-ban. (Magyarországon 7,1 az arány, a helyezés ugyanaz, mint az MRI esetében.) A legtöbb MRI és CT (lakosságszámra vetítve) Japánban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Görögországban (CT a felsoroltakon kívül még Ausztráliában és Koreában) található. Az MRI-k és CT-k megvásárlása és használata is sokba kerül. Az egy főre jutó vizsgálatok számában is nagyok a különbségek. MRI-vel és CT-vel a legtöbb vizsgálatot (1000 főre vetítve) Görögországban és az USA-ban végzik. A szükségtelen vizsgálatok csökkentésére és így a kiadások visszafogására számos OECD ország támogatja a költséges orvostechnológiák racionális felhasználását. (BI) Forrás: Growing health spending puts pressure on government budgets, according to OECD Health Data 2010 http://www.oecd.org/document/16/0,3343,en_2649_34631_2085200_1_1_1_1,00.html http://www.irdes.fr/EcoSante/DownLoad/OECDHealthData_FrequentlyRequestedData.xls 2010-06-29 17:31:55 26


Ország-információk Románia egészségügye Románia társadalmának minden szektora, így a román egészségügy is jelentős változásokon ment át 1989 óta. A lakosság száma folyamatosan csökken az elvándorlásnak, a csökkenő születésszámnak és a növekvő halálozásnak tulajdoníthatóan. A lakosság egészségi állapotának mutatója messze elmarad más országok hasonló statisztikáitól: a születéskor várható átlagos élettartam (73,47 év 2008-ban) 6 évvel rövidebb, mint az EU átlagos értéke, az anyai- és a csecsemőhalandóság a legmagasabb az EUban. Az 1989-ban indított reformok nyomán 1998-ra az előzőleg központosított, adó-alapú rendszer nagyobb részben kötelező társadalombiztosításból finanszírozott rendszerré alakult. Az egészségbiztosítás központi intézménye az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az egészségügyi szolgáltatókkal annak megyei kirendeltségei szerződnek. Az alapellátást elsősorban egyéni praxisokban dolgozó háziorvosok nyújtják. Járóbeteg szakellátás a kórházak járóbeteg részlegein, diagnosztikai központokban és rendelőkben folyik. A kórházak többsége állami intézmény, 2002-től többségüknél az ingatlan az önkormányzatok tulajdonába került, 2010 közepétől pedig ezen intézmények menedzsmentje is az önkormányzatok felügyelete alá tartozik. A szolgáltatások finanszírozása az alapellátás esetében súlyozott fejkvóta és szolgáltatás szerinti, az aktív kórházi ellátásban főként esetátalány szerinti, a krónikus ellátásban ápolási napok alapján történik. A jelenlegi egészségügyi miniszter Cseke Attila által elindított reformintézkedések a decentralizációs folyamatokra, az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának, transzparens működésének biztosítására irányulnak. Az állami egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságából származó problémák miatt a lakosság körében növekvő az érdeklődés a magánkórházak és klinikák iránt. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának országtanulmánya az alábbi linken olvasható. http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/romania_2010.pdf 2010-07-14 14:38:37

27


EU egészségügy A belga EU-elnökség egészségügyi prioritásai 2010. július 1-től 2010 december 31-ig Belgium tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. A Szociális Agenda, valamint a folyamatban lévő strukturális reformok részeként a belga elnökség ösztönözni kívánja a szociális konvergenciát a célok és teljesítménymutatók magasabb standardjainak kitűzése által. Ez a megközelítés átfogná a szociális védelem, a társadalmi befogadás, a nyugdíjak és az egészségügy kérdéseit. Az egészségügyre vonatkozó főbb prioritások az egyes területeken belül: Foglalkoztatási törvény A belga elnökség folytatni szeretné a spanyol elnökség idején megkezdett munkát arra a direktívajavaslatra vonatkozóan, amely a terhes, nemrég szült, illetve szoptató anyák egészségének és biztonságának munkahelyen való fejlesztésére irányul. A Tanács folytatni kívánja a megkezdett politikai vitát a munkaidő-irányelvről a szociális partnerekkel való konzultációk eredményei szerint. Szociális politika A szociális védelmi bizottság által végzett munka keretein belül a Tanács biztosítani fogja a válság társadalmi hatásának monitorozását, és a szociális ügyekért felelős miniszterek általi megvitatást, különösen az automatikus gazdasági stabilizátorokra vonatkozóan. A belga elnökség az Európai Bizottsággal együttműködve tovább kívánja fejleszteni az egészségügy, nyugdíjak, valamint a társadalmi befogadás nyílt koordinációs módszerét. A szegénység csökkentéséről szóló viták hozzájárulnak olyan kezdeményezések elfogadásához a szociális védelem és az aktív befogadás terén, amelyek túlmutatnak a szegénység elleni küzdelmen. A belga elnökség be kívánja fejezni a Szegénység és a Szociális Kirekesztés Leküzdésének Európai Évét, levonva a jövőre vonatkozó következtetéseket. Javasolni fogja, hogy a Tanács fogadjon el rendelkezéseket a gyermekszegénységre, a minőségi egészségügyi ellátáshoz történő univerzális hozzáférésre, a hontalanságra és a szegénység megelőzésére vonatkozóan. Egészségpolitika: szolidaritás és innováció A belga elnökség alatt a Tanács politikai vitákat fog kezdeményezni, hogy a tagállamok, ill. a Bizottság milyen módon kezeljék együttesen a népegészségügyi kockázatokat, különösen az influenzajárvány kérdését. A Bizottság közleményének alapján a Tanács következtetéseket fog elfogadni a nukleáris medicinára és radioizotópokra vonatkozóan. A Tanács folytatni kívánja a határon átnyúló ellátásra vonatkozó direktívával kapcsolatos tárgyalásokat is. Különleges figyelmet kíván szentelni az egészségügyi szektorban dolgozók kérdéseinek, az egészségi állapot szociális tényezőinek meghatározásának, a daganatos és krónikus megbetegedések elleni harcnak, a szolidaritásnak, valamint a szabadalmazott orvosi eszközök szektorában való innovációnak.

28


A Tanács folytatni kívánja a gyógyszercsomagot alkotó törvénykezési kezdeményezésekre irányuló munkát. Különös figyelmet kíván szentelni azoknak a javaslatoknak, amelyek a gyógyszerhamisítás leküzdésére, ill. a gyógyszerfelügyeletre irányulnak. Nemzetközi szinten a belga elnökség biztosítani fogja a Dohányzás ellenőrzésére vonatkozó Európai Pártok Konferenciájának előkészítését és koordinációját. Élelmiszerek A Tanács folytatni kívánja a fogyasztók élelmiszerekről történő tájékoztatásának szabályozására vonatkozó javaslat kidolgozását. Az elnökség szorosan együtt fog működni más intézményekkel, hogy megegyezést érjenek el az új élelmiszerek és piacra dobásuk szabályozásának terén. Növény- és állategészségügyi, ill. élelmiszerbiztonsági kérdések A belga elnökség ki fogja értékelni a Bizottság jelentését a növény-egészségügyi politika felülvizsgálatáról. Koordinálni fogja Európa pozícióját a harmadik országokkal való tárgyalásokon, hogy lehetővé tegye az egészségügyi és növény-egészségügyi feltételek alkalmazását az export és import esetében. Az állategészségügy, és elsősorban a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás ellenőrzésének vonatkozásában a Tanács megvitatja a Bizottság által felvázolt pozíciót. Ezzel egyidejűleg szándékában áll, hogy vitát nyisson az állatbetegségek prevenciójáról és kontrolljáról. Az állatok jólétére vonatkozóan meg fogják vizsgálni, hogy a Bizottság tegyen-e akciókat az EUSzerződés 13. cikke értelmében. A belga elnökség felül fogja vizsgálni a Tanács genetikailag módosított organizmusokra irányuló munkáját.(AZS) Forrás: http://www.eutrio.be/files/bveu/media/documents/Programme_EN.pdf 2010-07-16 13:37:05

Eurobarométerek a véradásról és a szervadományozásról 2010 A Véradásra vonatkozó Eurobarométer-felmérésből, amelyet 3 nappal a Véradás Világnapja (június 14.) előtt tettek közzé, az derül ki, hogy az európaiak 37%-a adott vért. Ez 6%-os növekedést mutat a legutóbbi felméréshez viszonyítva, amelyet 2002-ben készítettek az EU-15 országokban. A következő országokban volt a legmagasabb a véradók aránya: Ausztria 66%), Franciaország (52%), Görögország (51%) és Ciprus (51%). Az ugyancsak június 11-én közzétett Szervadományozásra vonatkozó Eurobarométer szerint az európaiak több mint fele hajlandó lenne szervadományozásra. Az említett két Eurobarométer felmérést 2009 októberében végezték az EU 27 tagállamában, valamint a 3 tagjelölt országban (Macedónia, Horvátország és Törökország). A Véradás Világnapját 2005 óta minden év június 14-én ünneplik meg, hogy felhívják a figyelmet a biztonságos vér és a rendszeres önkéntes véradás szükségességére. Ezt az eseményt a WHO, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság (ISBT), és a Nemzetközi Vérdonor Szervezetek Szövetsége (IFODS) együttesen koordinálja.

29


Az Eurobarométer felmérések főbb eredményei: Véradás és vértranszfúzió: magatartás és attitűdök ` Több férfi ad vért, mint nő (44% vs. 31%) ` A 40-54 éves korcsoportból adnak a legtöbben vért (46%) ` Az európaiak 57%-a véli, hogy a transzfúziók biztonsága sokat fejlődött az elmúlt 10 évben. Humán vértranszfúzió: az EU minőségi és biztonsági standardjai 2002-ben elfogadták a 2002/98/EC direktívát a vér és vérkomponensek minőségi és biztonsági standardjaira vonatkozóan, hogy biztosítsák a véradás útján terjedő betegségek megelőzését, valamint minden tagállamban garantálják a biztonságos és jó minőségű vérkomponensekhez történő hozzáférést. A Direktíva által bevezetett intézkedések magukban foglalják: ` szakértő hatóság létrehozását minden tagállamban a véradás, a vérbank és a vérelosztás felügyelete céljából, ` standard működési eljárásokat a donációra, a vizsgálatra, a transzformációra és a szállításra, ` a személyzet megfelelő képzését, ` a vérdonorok kiválasztásának kritériumait, ` a súlyosan káros esetek és reakciók felderítésének és jelentésének rendszerét. Szervadományozás és –transzplantáció: magatartás és attitűdök ` az európaiak 40%-a már felvetette a szervadományozás és -transzplantáció kérdését a családtagjaik körében, ` 55%-uk hajlandó lenne egy szervét adományozni halála után, 25%-uk azonban ellene van a szervadományozásnak (a 2006-os eredmények is hasonlóak voltak: 56% az adományozás mellett, 26% ellene), ` a szervadományozásra a legnagyobb hajlandóságot a svédek (83%), a máltaiak (77%), a finnek és a belgák (72-72%) mutatnak. EU minőségi és biztonsági standardok a szervadományozásra és –transzplantációra Az emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági standardokkal foglalkozó irányelvet májusban fogadta el az Európai Parlament. Az irányelvben megfogalmazott intézkedések magukban foglalják: ` a kompetens hatóság létrehozását minden tagországban, ` a szervadományozás és –transzplantáció engedélyezési rendszerét, ` a súlyosan káros esetek és reakciók felderítésének és jelentésének rendszerét. Ezek az intézkedések biztosítani fogják, hogy az Európai Unió minden országában ugyanazok az alapvető minőségi és biztonsági standardok legyenek érvényben a transzplantációra szánt szervekre vonatkozóan. Az irányelvet egy szervadományozásra és -transzplantációra vonatkozó Akcióterv kíséri. Az Akcióterv, amely a 2009 és 2015 közötti időtartamra vonatkozik, 10 prioritás-akciót jelöl ki, amelyek a szervekhez való jobb hozzáférést, a transzplantációs rendszerek hatékonyabbá és elérhetőbbé tételét, valamint a minőség és biztonság megerősítését célozzák.(AZS) Forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/724&aged=0&language=EN&format=H TML&guiLanguage=en 2010-07-02 13:38:00

30


HealthCompetence az európai egészségügyi kutatásért Az Európai Bizottság elindított egy új online platformot, amely tartalmazza az összes egészségüggyel és élettudománnyal kapcsolatos projektet 2004-től kezdődően. A HealthCompetence platform 3300 EU által finanszírozott projektet tartalmaz. Ellentétben más, statikus adatbázissal, a HealthCompetence megbízható és naprakész információt nyújt. A projektek eredményeit folyamatosan frissítik, így a platform elősegíti a közfinanszírozású kutatások hatásosabb terjesztését. A webhely lehetővé teszi a projektek eredményeihez való hozzáférést technológiák, szabadalmak és publikációk szerint. Az interaktív keresési eszközökkel együtt mindez alkalmat nyújt az egészségügyi kutatásban a potenciális partnerek megtalálására és kapcsolatok létesítésére az akadémia és az ipar között. Témakörök: ` Funkcionális genomika ` Rákbetegségek ` Rák elleni küzdelem ` Szív- és érrendszeri betegségek, diabetes és ritka betegségek elleni küzdelem ` Ígéretes védőoltások és terápiák fejlesztése ` Új megelőző és terápiás eszközök fejlesztése és tesztelése ` HIV/AIDS, malária és TBC ` Specifikus támogató cselekvések (SZL) Forrás: http://www.healthcompetence.eu 2010-06-28 15:45:15

31


Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészségmegőrzés a gyorsan változó világban „Az egészségmegőrzés hatékony és hiteles stratégiájának kidolgozásához az olyan átfogó változások és trendek - mint a klímaváltozás, az urbanizáció és az elöregedés - messzemenő figyelembevétele szükséges” - ez volt az alapgondolata a WHO Európai Irodájának Regionális Igazgatója, Jakab Zsuzsanna által tartott beszédnek az IUHPE (az Egészségmegőrzés és Egészségnevelés Nemzetközi Egyesülete) által szervezett 20. Világkonferencia megnyitóján. A kutatások is kimutatják, hogy általános felmelegedés tapasztalható a Földön. Amennyiben nem kerül sor óvintézkedésekre, a fejlődő országok fogják viselni a visszafordíthatatlannak tűnő trend számos terhét. Így az egészségmegőrző tevékenységben rendkívül fontos az alkalmazkodás elősegítése és a terhek enyhítése. 2008-ban, világszerte több volt a városi lakos, mint a vidéki. Az urbanizáció nemcsak előnyökkel jár, hanem számos problémát is felvet: szegénység a városokban, a környezetszennyezés és a fokozottan mozgásszegény életmód. Jakab Zsuzsanna felkérte a konferencia résztvevőit a városi illetékesekkel, önkormányzatokkal és az egészségügyi szektorral való együttműködésre a városlakók egészségének védelmében hozandó intézkedések áttekintése és kidolgozása vonatkozásában. A WHO/Europe Egészséges Városok akciója modellként szolgálhat ehhez a megközelítéshez. Az előrejelzések szerint a történelem során először, 2015-ben a 65 éven felüli lakosok száma meg fogja haladni az 5 éven aluliakét. Jakab Zsuzsanna kiemelte a színvonalas egészségügyi ellátás és az egész életet végig kísérő egészséges életmód jelentőségét, valamint az egészségmegőrző intézkedések korai életkorban való bevezetésének szükségességét. A csecsemőhalandóság és az anyai mortalitás, a tuberkulózis és a malária továbbra is sújtja a Föld lakosságát. Az alacsonyabb jövedelmű országokra – az erőforrások hiányos volta miatt - a betegségek nagyobb terhet rónak, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre. A problémák megoldásához nemcsak a szakemberek, kutatók tevékenysége, hanem az egészségmegőrzés illetékeseinek fellépése is szükséges: az egészség társadalmi meghatározóinak kezelésére hozott intézkedések, valamint konkrét stratégiák az ellátás hozzáférhetőségének, a gyógykezeléssel kapcsolatos ismereteknek és a lakosság intézkedésekbe való bevonásának a biztosítására A jövő nemzedék egészsége az egészségmegőrző stratégiák jelenlegi alkalmazásától függ. Az ötnapos IUHPE konferencián több mint 2000 egészségügyi szakember és döntéshozó vett részt a világ minden tájáról, és 15 előadó osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel az egészségmegőrzés és a fenntartható fejlődés kérdéskörében. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/health-determinants/socioeconomicdeterminants/news2/news3/2010/07/promoting-health-in-a-fast-changing-world 2010-07-16 09:45:27

32


A WHO kezdeményezi az idősek érdekeit figyelembe vevő városok átfogó hálózatának kiépítését A Föld lakosságának elöregedésére reagálva, a WHO 2010. június 29-én elindította az Idősek érdekeit figyelembe vevő Városok Átfogó Hálózatának kiépítésére vonatkozó programját. A lakosság – a Földnek szinte minden pontján – elöregedőben van. A legnagyobb változások a fejlődésben lévő országokban észlelhetőek. Becslések szerint a 2050-re előreláthatólag 2 milliárd főt kitevő 60 éven felüli állampolgárok 80%-a alacsony vagy közepes jövedelmű országban fog élni. A Városhálózat célja, hogy segítséget nyújtson a városoknak az idős emberek egészségét és aktivitását szolgáló környezet kialakításához. Az idősek rendkívül komoly humán erőforrást jelentenek a társadalom és a családok számára nyújtott segítő tevékenységük révén, de ezt csak egészségük megőrzésével tudják teljesíteni. 2006-ban indult el a WHO programja az idős emberek érdekeit figyelembe vevő városok összefogására, amikor is a Világszervezet az aktivitást és az egészségben való öregedést támogató városi környezeti tényezők kulcsfontosságú elemeinek meghatározására tett lépéseket. A programban részt vevő 33 városból beérkező kutatási eredmények alátámasztották a tömegközlekedés, illetve a szabadterületek és épületek elérhetőségének jelentőségét az idős emberek számára, valamint a megfelelő lakáskörülmények, a közösségi támogatás és az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének szükségességét. A kutatás rámutatott arra is, hogy több lehetőséget kell teremteni az idősek társadalmi folyamatokban való aktív részvételéhez. Az Átfogó Városhálózat programja ezekre az elvekre épül, de kezdeményezésében továbblépést is jelent a résztvevő városoktól elvárt értékelő tevékenység és megvalósítás. A programba bekapcsolódó tagok elkötelezettséget vállalnak arra, hogy aktívan támogatják a jobb környezeti feltételek megteremtését idősebb lakosaik számára. A múlt év decemberében megfogalmazott programfelhívás óta, a WHO-hoz számtalan város jelentkezett a hálózat tevékenységébe való bekapcsolódásra. A WHO már előzetes megállapodást kötött a francia kormánnyal, a Méltóságban való megöregedést célul kitűző Ír Hálózattal és az Idősek érdekeit figyelembe vevő Városok Szlovén Hálózatával országos programok kialakítására. Kína Országos Idősügyi Bizottsága is jelezte érdeklődését egy országos program felállítása iránt, és 5 kanadai tartomány szintén folytat hasonló kezdeményezéseket. A hálózathoz először kapcsolódó város New York volt, aktivitását a WHO a tagságot bizonyító oklevéllel ismerte el. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2010/age_friendly_cities_20100628/en/index.html 2010-07-01 15:22:46

33

No title

Recommend Documents