K é s z í t e t t ea z E M I N o n p r o f i t K f t ' N e m z e t i F e jI e s z t é s ié s G a z d a s á g i M i n i s z t é r i u m a támogatásáVaI A {
2009
B i o m a s s zaaI a p Úh o e n e r g ieal | á t á s Bevezetés
ECO-HOUSE FUZETEK 9.
Az ipari társadalom kialakulása, az elmr.ilt 150 év láwányos technikai fejlodese nagymértékrlr energiafelhasználással járt. A mai fejlett élet számára nélktilozheteden energiát - a nukleáris energia kivételével- tobbségébenfosszilis nizelóanyagok (szén, kőolaj származékok, gáz) elégetésévelállítjuk elo. Az égetésazonban a kcirnyezet számára káros tivegházhatás kialakulásához vezető ftistgáz kibocsátásával jar, Az tivegházhatás eredménye a globális felmelegedés,amely ma
a|apÚhóenergia e|látás Biomassza
már nem csak a tudÓsok jelzései,hanem saját apasztalat alapján is érzékelhető.A globális felmelegedés viszont olyan kornyezeti, idojaresi folyamatokat indíthat el, mely az emberiség számára kataszfrofális állapotokat ídézheteIó. Az tivegházhatásért elsősorban (de nem kizárÓlag) a szén alapu nizelóanyagok tokéletes égésesorán keletkező széndioxid (Coz) a felelős. A foldon lévő novények ugyan íotoszintézistik során elnyelik a CO2-t oxigénné alakíwa azt, de az energiatermelés során keletkező Coz
(ésegyéb tivegházhatásri gázok) joval meghaladja a novények
által elnyeltet. Nem beszélve arrol, hogy az emberi tevékenységkovetkeztében folyamatosan csokken a novényzet. Ha a technikai fejlődés titeme - a mai technologíák alkalmazásával - folytatÓdik' a udosok elórejelzései szerínt a klímakataszrrÓfa elkenilheteden. A veszélytfriszerezi a hagyományos fosszilis nizelőanyag készletek emberi léptékkel mérve kozeli kimenilésének lehetosége. Ha azt szeretnénk' hogy unokáink, dédunokáink számára is legyen normális éledehetőséga Foldon, figyelembe kell venntink a tudÓsok figyelmeztetéseit,és változtatnunk kell az eddigi élet-és technikai fejlódési modunkon.
Ezen gondolatok hatására erósodott fel az igény olyan
(egyébkéntmár régÓta ismert) ,,zold'' energiatermelő technologiák alkalmazása iránt, melyek vagy megljulÓk, vagy Co2 semlegesek. Csokkententink
kell az energiafelhasználásunkat is, hi.
szen a ,,legkornyezetbarátabb'' az el nem fogyasztott energia, így megnő a jelentósége az energiafelhasználás hatékonyságának is. A CoZ probléma megoldására lelretőségkéntmertilt még fel a hagyományos energiatermelés osszekotése a CO2 elnyeletésévelés geologiai uirolásával. E technolÓgia azonban nem tekínthető még kiforrotmak. A zold teclrnolÓgiák széleskorii elterjedésénekkét akadálya van. Egyrészt a mai gazdasági kdrtil-
Kiadia ÉMlNonprofitKft. 1 1 1 3B u d a p e sD t ,i ó s z e gui t 3 7 . Tiirdelés, e|6kész$ésés nyomtatás Kft. PharmaPress"' Nyomdaipari Vorosváriut 119-121. 1037Budapest,
mények mellett drágábbak, mint a hagyományos technologiák, másrészt felhasználhatÓságuk_ vagy elérhet ségr.ik,vagy rendelkezésre allasuk míatt _ korlátozott. Szintén nel'rézség, hogy a fogyasztás-vezérelt,a profft maximalizálásra torekvő, piaci verseny ala. pri világgazclasági rendszer mtikodése ellentmondásban van a hosszu cívu társadalmi érdeket szolgálo, a j()vore felelősséggel gondolo kcirnyezetvédelemmel. A polidkai dontéshozok feladata tehát olyar'r _ a piaci folyarnatokba beavatkozo - szabáIyozÓ rendszer alkalmazása (kutatás.fej. lesztési,beruházási támogatiis, Öko adorendszer, bírságok... stb.), mely a tiírsadalmi célc>k, érdekek érvényestilését szolgálja. A még a kornyezewédelem iránt elkotelezett fogyasztti is akkor
BiomasszaaIapuhóenergiael|átás
B i o m a s s zaal a p Úh c j e n e r gei a ||átás
választja a zold technologiekat, ha neki ez gazdaságilag megéri és azonos (de legalább hasonlÓ) kényelmi fokozatot biztosít. Az elmult évtizedekben hatalmas innováciÓ
Biomassza bázisti hótermelés
indult meg ezen a te-
rtlLleten,de láthatő, hogy a felhasználásuk azon országokban novekedett, ahol megfelelő oszton-
Mi a biomassza?
zéstalakitottak ki a fogyasztok számára is. Az innovácio kulcs.kérdésezen a tert-ileten,egyes gazclasági elemzések szerint a zold ípar fejlődése lehet az egyik motorja a mai világgazdasági recesz-
A biomassza definícíÓszerrien biologiai eredetri szervesanyag-tomeg, a szárazfoldon ésa vízben taleil.
sziobÓl valo kilábalásnak.
hatÓ é1őés nemrég elhalt szervezetek (ncivények, állatok, mikroorganizmusok) nolÓgiai iparok termékei és a hilonboző
A megujulő energia{orrásbo] származő energiatermelés1e1rerséges modjai: - a víz mozgási energiáját kihasználva víllamosenergia-termelés, _ a szél mozgási energiáját kihasználva villamosenergia-termelés, _ a Fold mélyének hójét (geotermia) kihasználva hó- ésvillamosenergia-termelés, - a Nap energiájának hasznosításával villamosenergia-termelés, - a Nap energiájának hasznosításával hőenergia-termelés, - a Foldbe rárolt napenergia hasznosícísa hőszivattyuvall'l hőenergiaként, - bíomasszal'l elégetésével hő- ésvillamosenergia-termelés, _ biogáz|.l elégetésével hő. ésvillamosenergia.termelés,
testtomege, biotech.
áalakítÓk (ember, állatok, feldolgozo ipar stb.) osszes bio-
logiai eredetri terméke' hulladeka, mellékterméke. Az ember testtomegét nem szokás a biomassza fogalmába érteni. A biomassza elsŐdleges íorrása a novények asszimilácios tevékenysége.A novényi biomassza a fitomassza,az állati a zoomassza.A termelesifelhasználási láncban elfoglalt he\lik alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos ésharmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetácio, szántÓfoldi novények, erdő' rét, legelŐ, kerteszeti novények, vízben é1őnovények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdaságihaszonállatok osszessége,az állattenyésztés fotermékei, mellékermékei, hulladekai. A harmadlagos bíomassza a biologiai eredeni anyagokat felhasználo iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi teleprilések szerves erede i szerves hulladékai. A biomassza hasznosírásának fo irányai az élelmiszertermelés,a takarmányozás, az energedkai hasznosítiis és az agráripari termékek alapanyaggyártása. lehetséges hasznosítás a komposzálás.
A Nap és a Fold hŐje sokszorosa az emberiség energiaigényének,a kérdéshogyan és milyen áron tudjuk kinyerni azokat. Probléma még, hogy az energiaforrás térben (geotermikus forrás) és időben (napenergia) nem esik egybe az igényekkel. A villamos energia térbeli távolsága a kiterjedt hálőzat miatt nem probléma, de például a geotermikus forrás nagy távolsága a hőpiac-
Ax energetikai h"asznosíttisjel,entósebb f ajttii: - direkt elnizelés, l _ pelletgyárrás es elnizelés, } _ briketálás és elnize|és' ,
szi|árd
tÓl már igen. Ugyanígy a Nap sem akkor stit igazán, amikor kéne, a hóenergia évszakos rárolása rendkívtil koltséges. A szél is akkor fuj, amikor ő akar, és nem akkor, amikor a villamos energiára pont sztikségvan. A biomasszánál szintén kérdésa rendelkezésre á11ás,valamint az
_ elgázosítás'pirolizálás|4és elnjzelés, } - biogáz eloallitris és elégetés, ,
gáz
- biotizemanyag
folyékony
energiahasznosírás kontra mezógazdaság kérdése.melyik hasznosíÍísravan célszer en az adott helyen nagyobb sztikség.Ugyanígy, ha kiitiuk
az erdóket, mert fával nizelni Co2 semleges, ak-
kor osszességébentobb kárt okozunk, mint hasznot. Az a helyzet is előállhat, hogy az egyik megujulÓ ,,titi'' a másikat, vagy ellene mond az energiahatékonyság kovetelményének.
A világ negyediklegelterjedtebbenergiaforrása(primer tr.izelőanyagként) a szén,kőolai, foldgez
országosan, de egyéni, kis kozosségi alkalmazásoknál is általánosságban elmondhatÓ, hogy a
után a biomassza.
megujulÓk alkaimazásánál rendszerszemléleni gondolkodás kell.
A biomasszaelégetése során keletkezikCoZ, de mivel a novénykorábban Co2-t nyelt el rend-
A hószivattytj egytechno|Ógia, me|yvi|lamosenergiáva| m kodik,Ígycsakakkortekinthetóte|jesen megÚju|Ónak, ha a vi|lamosenergiátis megriju|Ó mÓdon ál|ították e|ő.E|mé|eti|eg a hószivatttyri mr]kodhet hóenergiávaI is, erreis igaz aze|óbbl Novényieredettianyag(fásszárÚ,|ágyszárÚnovények, szerveshuIladék), me|yneke|égetése során keletkezikCo2, de mive|a novénykorábbanCo2-t nye|te| rendszerszerŰen tekinthetó. 4érÓCo2 kibocsátásrjnak (fermentáciÓ)származő gáz (metángáz)'me|ynekCo2 kibocsátásae|óbbiekokán szinSzervesanyageqesztésébó| t é n z é r ó n atke k i n t h e t óA' b i o g á z i s r é s z ea b i o m a s s z á n a k .
szerszenienzérÓCo7 kibocsáuís nak tekinthető. lényegesazonban,hogy a Co2 kíbocsáráskiszámítísánál,az égetésből származÓ Co2 zéroértékemellé,a biomasszaszállírísábÓl,aprításábÓl, valamint gyártásábol(pld. mzipellet)származÓ Co2-t is figyelembekell venni. A biomassza tehát megujulő, de kimeríthetőprimer energiaíorrás. oC során a szeryesanyagokaz e|égetéshez nem e|egendólevegójelen|étében, 4' A piro|ízis 450-600 -ra hevítve'az (hóbontás)'Va|Ójábanez is e|gázosítás, atomokgyorsmozgásánakkovetkeztében szétesnek csak kozbenfaszénés szervesgózok is keIetkeznek' meIynekkondenzáciÓjábÓlbio-oIajképzódik.
BiomasszaaIapuhóenergiae||átás
B i o m a s s zaaI a p Úh o e n e r s ieaI l á t á s korrÓziÓt okozÓ, káros anyag tartalma (klÓr, káliunr), mely ,,kimosássa1'', ,,áztatással'' csokkent-
A kifeje7ettenenergetikai céL alapan1ag-termes7tés teriil,etei:
hető. Egyszeru megoldás, ha kint hagyják a foldon, és az eső áztatja. - Fás szárr.i,kilonbozo vágásfordulÓjri tiltewények telepítése(akác, éger,frz, nemes nyár stb.) _ Lágy száru novények szántÓfoldi termesztése(energiaf|r, nád felék stb.) - Biodízel előállít:Ísához olajos magvu novények (etanol, repce stb.)
Ttizeléstechnikailag iényeges probléma szilárd biomassza tr.izelésesetén a ,,hamu bestilés'', vagyis salakképzódes (a hamu megolvad a triztérben és kihriléskor salakká á11ossze).
- Etanol előállítására alkalmas novények (árpa, buza, kukorica stb.) Szi|árd biomassza bázisu hótermelés csoportosítása alapanyagok szerint A kifejezetten energetikai célra létrehozott kulturákat energiatiltetvényeknek nevezzrik. Ezek lehetnek íás száru és lágy száru energianovények.
Fa, fás szárÚ
Ezen tr'rl természetesenvannak olyan novények, melyek elsodleges célja az élelmiszertermelés, Vagy takarmányozás, tle a teÍTnesztéS hulladeka felhasználhatÓ nizelésre: pld. szalma, kukorica-
Hagyományos kiskazános, kandallÓs, kályhás, kemencés nizelés családi házas kategoriában, ké-
szár, pelletgyártiís számos alapanyaga.
zi, szakaszos adagolással.
A biotizemanyag gépjármrivek hajtására szolgál, a biogázt ktilon ei1árással ellitjak elő, felhasználása a {aldgázhoz hasonlo.
Faaoríték
Szrikebb értelembe véve, energetikai célbol biomasszának a szilárd biomasszát tekintjtik és hív. juk (a biogáz ezértktilon jelenik meg, lásd bevezető).
Energetikai célra termesztett' vagy erdeí hulladék fa, Éásszárunovény aprítás utiíni égetésekazá-
Szilárd biomasszának tekinthető az elégethető, de nem termesztett' szefves hulladek is, mint
nokban.
peldaul a szennyvíziszap, melyet nagy.izemi kortilmények kozon égetnek el. Atmenet a szilárd
erómrlvi nizelést lehet alkalmazni fluid-ágyas szénttizelésselvegyesen (finom apríték).
Nagyr.izemi technolÓgia
(erőmri, frrtőmŰr), automatizált, folyamatos adagolás. Az
(kommunális hulladekégetés)kozon. biomassza nizelés és a szemétégetés Szalma A szi!árd biomassza
bázis(l hőterme!és fó kérdései A haszonnovények, elsősorban gabona (briza, árpa, rozs), de beleérthetó a repce és egyéb
A szilárd biomasszábÓl hőenergiát égetésselnyertink. Ezt lehet végezni erőmriben villamosener-
magtermeló novény szalmája is, termesztésekozben keletkező hulladek égetésekazánokban. A
gia.termeléssel kapcsoltan és/vagy fr.rtőmiiben a trívhőhálozatra csadakozatva, de lehet éptilet
nagy tárolási igény és egyéb logisztikai nehézségmiatt célszerÚrGlhasználása nagyr.izemi hóter.
kozponti frrtésÍikazánjában, vagy egyedi kazánokban. A biomassza hótermelés, lévén,hogy ha.
melés (erőmri, í|rtőmri), de alkalmazhatÓ kisebb méretben olyan az alapanyag keletkezési helyé.
gyományos eszkozokkel torténik, a fogyasztoi berendezések kialakíuísára nincs hatással, az
nek kozelében (farmok, agrártelepek).
ugyanolyan lehet, mint egy gáz, vagy olajnizelésií kazán esetén. A szilárd biomassza futőértéke 16_20 MJ/ke
kozcitt mozog száraz anyagra vonatkoztatva.
Csak osszehasonlításul' a foldgáz firtőértéke33-34 MI/mr, a kőszéné30 MJ/ke, a barnaszé-
né 20 MJ,zkg.
Forléh |íov czárr.| Íl
ll
tr
Energiafii, nadíelek,_ melyeketkifejezettenenergetikaicélbÓltermesztenek_ , égetése. Felhasz. nálásuk általában kozponti elláto rendszerekbencélszeru.
- ráadásul alapanyag A szilárd biomasszahótermeléskulcs kérdése azon tul, hogy nizeléséhez npustÓl fuggően _ speciális kazánok kellenek, az alapanyagellátás (termelés,szállíds, rárolás,
Tuzibrikett,biobrikett
szárítris)íolyamatosbiztosítása,valamint, foleg |isebb rendszereknél'az adagolásautomatizálá. sa. A biomasszahőtermelésbenlényegesaz alapanyagnedvességtaralma,mely dontóen befo-
Készírmény. lágyszárri energianovényekpréseléssel torténőbrikettálása.A készítmény kazán-
lyásolja a hőtermeléshatékonyságát. Szinténfontos kérdésa írissenvágott szilárd biomassza,
ban ésetése.
BiomasszaaIapuhóenergiae|látás
e|látás Biomassza alapÚhcienergia
pellet helyigénye mintegy harmada, a biomasszák kozrii io toltési fokkal rendelkező (fa)aprítéknak.Aclott térben így a szilárd nizelóanyagbÓl a legtobb energiát tudjuk tárolni, a
A
Tíjzioe||et Készítmény.Gyakorlatilag minden omlesztett, szemcsés anyagbÓl készíthető, mely nyomással
szállítzís,feltoltés kényelmesen is megoldhatÓ. Kényelmi szempontbÓl a pelletnizeléses rendsze-
trizipellet viszonylag kis (max. 30 mm) átmérőjil
rek alig térnek el a foldgáz tizemrj frrtéstől, ugyanakkor nem mertil fel biztonsági probléma
alaktartÓ préselvénnyé formálhatÓ.
A
tr.izelőanyag, amelyet speciális géppel készítenek(más, mint a t zibrikett). A készítménykazán-
(nem robban), sot a nizelés még esztétikaí,érzelmi élményt is ny.ijt.
ban égetése. A tíizipellet alap A felhasznalás tekintetében a faapríték,a szalma, az egyéblágyszáru biomassza nizelése a logiszdka (alapanyag szállíuÍsa,Íárolása, adagolása) és a kezelés (áztarÍs, szárítzís)okán elsósorban
hótermelésnélvin"1elönye: - az égésíolyamatosan fenntarthato, ongrilo, - a rendszer ontisztr.rlÓ,
kazánokban képzelhető el. A fogyasztÓ szemszogébÓl az erőm vi, fr.rtőmrivi biomassza hőter-
_ a begyujtás elekrronikus is lehet, _ a hőszabályozás megoldott,
melés nem ,,érzékelhetó'',hiszen az energia a uÍvhőhálÓzaton át érkezik, a fogyaszto nem is tudja/nem is kell tudnia milyen mÓdon allitottrik elÓ. Városokban (foleg nagyvárosokban) a 1o-
- automatíkus tiiltés (garatos tirolobol), _ kis karbantirrtási igény,
gisztika és a hőtermeló elhelyezkedése korlátot szab a méretnek és az alkalmazásnak. A nagy.
- nagy az energetikai hauÍsfok, - lehet omlesztett, de lehet csomagolt (ktilonb<;zo méretben) termék is
nagy és kozepes hőtermelokben (erőmri' frrtómri), valamint mezőgazdasági telepeken kozepes
tizemi alkalmazásnak viszont városon kívril is gátat szabhat az alapanyag mennyiségi rendelkeA hagyományos kiskazános, kályhás, kandallÓs, kemencés fa, frís száru háztartási nizelésnek
_ nagy a pellet energiasrirtisége,kedvező rárolás, _ garantált firtoertek,
tobb százéves hagyománya van, városi alkalmazása ma már, csak családi házas ovezetben
_ kedvezó szállítás.
zésreállása. Háztartási alkalmazása e három ípusnak nehezen képzelhető el.
képzelhető el. A rrizipellet készítményaz a szilárd biomassza nizelőanyag, amely mind háztarrísi (csaladi haz,
A biomassza eredetÍi, valamint a hulladék, melléktermék alaprl nizelóanyag nagy hátránya a jelentős minőségi krilonbseg. A mérete, strukturája, osszetétele(homogenitása) nedvességtartal-
kozponti firtesri eptilet) ellátásra, mind flrtőmirvi, erőmrivi felhasználásra alkalmas.
ma még egy halmazon belril is változÓ.
A tŰrzibriken (blobrikett) készítéskísérleti stádiumban van.
A pellet-készítés célja tehát az egalizálás, az egyenletes, meghatározott minőség létrehozása, ezért Tíizipe||et
fontos a minóség biztosíÍísa,a nizipellet osszetételének,fizikai és geometriai tulajdonságainak garancílása, szabványosíuísa.Ennek persze ára vanl
A trlzipellet (a nlzibrikettról nem beszélve)a legdtágább szilárd biomassza nizelóanyag. Az eIt5el10_15 70át kitevő energiát kell felhasználnunk, ez a lításához viszonylag sok, a fr-rtőértékének Co2 tobblet kibocsátás (mely nem tekinthetó zérÓnak, ha nerán fosszilis eredetri energiát hasz-
A7 alapanyag alapjdn az aLabbi ftbb kategÓritik kulanbaztethetók meg: - fapellet,
nálunk) mellett jelentős tobblet koltséget jelent.
- agripellet,
Miért érdemes akkor a trizipellettel íoglakozni?
- egyéb melléktermék.,hulladek-pellet (ez lehet iparí hulladék is, amely nem bio), - magvak (mezőgazdasági termények).
Ttizeléstechnikai szempontbÓl a biomassza kozveden égetésmég a folyamatos tizem , nagy hőmérsékletiíenergetikai rendszerekben (erőmri, firtómri stb.) is csak részben lehetséges,ott is sztikségesbizonyos előkészítés.A kisebb és nem folyamatosan rizemelő rendszereknél az optí-
A legkedvezőbb ráíordítással készíthetó pellet, a firrészporbol késztilt fapellet. Pelletkészítésre
malis miikodéshez szabályozásra van sztikség.Mjnél kisebb a berendezés, és minél inkább sza-
kemény. és puhafa firrészpora egyaránt felhasználhatÓ' a legkedvezóbb keverési arány 70olo pu-
kaszos tizemrj annál nehezebb a szabályozás. A nizipellet mérete,kialakírása kedvező a jÓ hatás-
ha 30% kemény. Az egyéb fahulladekbol készrilt ,,pellet'' drágább, mint a frlrészporbÓl gyár-
fokkal tizemelő kis és kozepes méretri, alapvetően háztart.Ísienergiatermelő berendezésekhez is.
tott. A íahulladekot (kereg, gally, nyesedék, holrfa, oregfa) előszor aprítani kell. Az energetikai
BiomasszaaIapuhóenergiae||átás célra tiltetett fás szárti novényeknél a teljes fát aprítani kell. A faaprítékis darabos termék, de
Biomasszaa|apÚhóenergia e||átás A szilárd biomassza hótermelés gazdaságossága
nem azonos részecskemére i, mint a pellet, ezértnem is tekintjtik nizipellernek (a faaprítékttizeléstlásd korábban). Magyarország adottságai, az alapanyag fellelhetősége miatt, inkább az agripellet alkalmazást te-
A szilárd biomassza hőtermelésról - ez az elóbbiekből kidenil _ általánosságban nem ki1elenthetó, hogy _ osszehasonlíwa, mondjuk a {őIdgáz alapu hőtermeléssel _ árban (fogyasztÓí kdlt
szik reálissá, kedvezővé. Azon belril is nagy mennyiségri, ipari pelletgyárlás alapanyag a gabo.
ségben) versenyképes, Vagy nem versenyképes. Minden
naszalma, a kukorica-, valamint a napraforgÓszár lehet. Kisr.izemi pelletgyárás alapanyaga vi
esetben gazdaságossági számírást kell végezni. lényeges, hogy az osszehasonlíráskor minden
szont lehet egyéb mezőgazdasági termék, melléktermék es hulladek is (lucerna, korpa, repce-
koltséget beszámoljunk. A szilárd biomasszánál meghatározo az alapanyag koltsége, amely a
mag, napraforgÓmag, kender stb.).
ktilonbozo ttpusoknál (biomassza fajta) és eseteknéljelentósen eltérhet eg1'rnástÓl (szárítás, szál-
konkrét eset más, minden konkrét
lítás,tárolás, gyírtísstb.)' Minden
szilárd biomassza alapanyagnál a nedvességtartalom lényeges kérdés,hiszen az égetés
A versenyképességszempontjábol a szilárcl biomassza hőtermelésnél, mint minden megujulÓ-
során a nedvesség elpárolgása hót von el. A pelletgyártásnál azonban a nedvességtartalomnak
nál, lényeges kérc]ésaz esetleges állami
ktilon jelentősége van, mivel ha tul nedves, akkor beragad a présbe, a tlll száraz, akkor utána
lehetőséseés mértéke.
támogatás (ár, vagy beruházás) megszerzésének
szétesik. A p elletgydrtds f olyamata : _ hulladekfurészelés, ágak levágása, - aprítás, órlés, - szárírás, - homogenizálás, - keverés, _ pellettrílás (nagynyomásu préselés), - hrités (a préseléssorán felmelegedett anyag szilárdítása), - rosuílás, - zsákolás, csomagolás. A pelletgyártás csak bizonyos termelési volumen eléréseesetén, folyamatos gyártás mellett lehet gazdaságos. A nagy volumenii gyártrísalapanyag elláuísát biztosítani kell. Igy kimondhatÓ, hogy a pelletgyárrís egyik sarkalatos kérdésea logisztika.
10
11
