No title

Kezdılap - Új Munkapiac

Page 1 of 6

Ezen a webhelyen: Új Munkapiac

Új Munkapiac > Cikkek > A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK ÁTTEKINTÉSE Értesítéskérés

A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A három szakmai igazgatóság bevonásával gyorsjelentést készítettek az új szervezet feladatkörébe tartozó nemzetközi kötelezettségekrıl. Az áttekintés kiterjedt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire és ajánlásaira az Európai Uniós tagságunkból kifolyólag keletkezett kötelezettségekre irányelvek, jelentési kötelmek), az Európai Szociális Charta teljesítésébıl keletkezı feladatokra, valamint az OECD foglalkoztatáspolitikai ajánlásaira.

Uniós kötelezettségek Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 1997-tıl létezik, amelynek keretében minden tagállamnak kötelezı volt éves foglalkoztatási jelentést készítenie. E jelentések adattartalmának és a benne foglalt feladatok ellátásának egyik meghatározó forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Magyarországra nézve 2004. május 1-jétıl kötelezıen vonatkozik a jelentéskészítés. A Lisszaboni Stratégiát felváltó jelenlegi Európa 2020 Stratégia hét zászlóshajót különböztet meg a részstratégiák szintjén és összesen 10 integrált iránymutatásra épül.

1.1. Magyarország Nemzeti Reformprogramját (NRP) a 10 Integrált Iránymutatás (angolul: IG) alapján szükséges elkészíteni. A jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fogja össze. Jelenleg a tíz iránymutatásból a 7–10 iránymutatások érintik az NMH feladatkörébe tartozó tevékenységeket. Kiemelten NFSZ feladat a 8. iránymutatás teljesítése. 7. a munkaerı-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése; 8. a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı, képzett munkaerı, a munkaminıség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése; 9. az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsıoktatásban részt vevık számának növelése; 10. a társadalmi összetartozás erısítése és a szegénység elleni küzdelem. 1.2 2012 évre vonatkozó Bizottsági Ajánlások szerint a tagállamok a sok munkahelyet létrehozó növekedés érdekében: −

Felül kell vizsgálják a bérszabályozó mechanizmusokat és a megállapodásokat a bérek ösztönzı hatásának növelése érdekében. További kiigazításokat kell, hogy alkalmazzanak a munkanélküli ellátások terén a munkába való visszatérés elısegítése érdekében, fokozzák a munkaerı mobilitását a jogi akadályok elhárításával, a szakmai képesítések és tapasztalatok elismerésének elısegítésével, az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti együttmőködéssel.

−

Hozzáigazítják a munkahelyeket a sokszínő alkalmazotti körhöz, és az idısebb munkavállalók elhelyezkedési lehetıségeinek kialakításával, többek között

http://intranet/sites/uj_munkapiac/Lists/Cikkek/Megtekintes.aspx?List=26e22152%2...

2012.03.12.


Page 2 of 6

ösztönzık által. −

Támogató-rendszerek minıségének javításával és a vállalkozói képességek elısegítésével ösztönzik vállalkozások (ideértve a szociális területen tevékenykedı) létrehozását és az önfoglalkoztatás mőködtetı vállalkozásokat is.

−

Olyan kezdeményezéseket kell, hogy kialakítsanak, amelyek a legmagasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkezı ágazatok (mint például az alacsony széndioxid-kibocsátású és erıforrás- hatékony gazdaság („zöldmunkahelyek”), az egészségügyi és szociális ágazat („fehér munkahelyek”), digitális gazdaság) fejlesztését elısegítı kezdeményezések kialakítása.

Az ajánlások teljesülésének monitorozása az NMH korábban említett feladatai mellé új feladatokat is kijelöl. Az egyéni bérfelvétel adatai mind a bérszerkezetben bekövetkezı változásokról, mind a foglalkoztatás kereseti osztályok szerinti összetétel-változásáról, mind pedig az alkalmazottak foglalkoztatási forma és szerzıdés típusonkénti összetételérıl informálnak. Elemzésük azon túl, hogy segítséget nyújt az adórendszer megváltozását követı jövedelmi és foglalkoztatási viszonyokról, kiindulópontja lehet a bérkompenzáció mőködésének megismeréséhez, és a támogatások hatásvizsgálatához. A Bizottsági igények szerint tagállami szinten az NFSZ feladatrendszerében biztosítani kell a) az egységes, országos állásadatbázist, amely támogatja az európai állásadatbázis feltöltését (EJVM) és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) mőködését, b) az egységes elvek mentén mőködı munkaerı-piaci szolgáltatások és aktív foglalkoztatás-politikai eszközök (ALMP) elérhetıségét az ország teljes területén, c) végezetül fenn kell tartani az NFSZ, vagy az NFSZ-t alkotó egyes szervezeti egységek közötti folyamatos információcserét és tudásmegosztást

1.3. A 2011-ben az Európa 2020 Stratégia implementációjának nyomon követésére kialakított Európai Szemeszter részeként már félévente kell jelentést tenni. Ennek feldolgozásaként a közösség egészére szóló és az adott tagállamnak szóló ajánlások kerülnek megfogalmazásra. Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál? Január Február Március Éves növekedési Európai Bizottság jelentés (AGS) bemutatása

Az Európai Unió Tanácsa Európai Parlament

Európai Tanács

Az AGS vitája

Április Május Június Ajánlások Egész évben: a A tagállamok NRPtagállamokajánlásokhoz k és nak az való CS P-k NRP-k és a igazodásának érté- SCP-k peer-re view-ja, alapján lehetséges ke intézkedések lése mérlegelése A (Túlzott tagállamokdeficiteljárás , nak szóló Túlzott ajánlások formális egyensúlyhiány eljárás ) elfogadása

Az AGS vitája Az EU tagállamok reformprioritásainak jóváhagyása

İsszel: A A kormányok tagállamoknemzeti nak szóló gyakorlatuknak ajánlások megfelelıen vitája benyújtják vitára a költségvetés-


2012.03.12.


Tagállamok

Page 3 of 6

NRP-k és SP-k elküldése a Bizottságnak

terveiket a nemzeti parlamenteknek

1.4. A 2011. évi nemzeti reformprogram értékelése után az Európai Tanács tagállam specifikus ajánlásokat is megfogalmazott 2012-re. A munkaügyi vonatkozású ajánlások alapjául nagyrészt az NFSZ által szolgáltatott és az NMH által összegyőjtött, és elemzett információk szolgáltak: „Fokozza a munkaerı-piaci részvételt az adóreform alacsony keresetőekre gyakorol hatásának költségvetési szempontból semleges enyhítésével. Erısítse a nık munkaerı piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és iskolára felkészítı létesítmények bıvítése révén.” Tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és más szolgáltatók kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyénre szabott szolgáltatások minıségének és hatékonyságának növelése érdekében. Erısítse meg az aktív munkaerıpiacra vonatkozó intézkedéseket pozitív, bizonyítékokon alapuló eredmények felmutatásával. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján vezessen be testre szabott programokat az alacsony képzettségőek és más, különösen hátrányos helyzetben lévı csoportok számára.”

1.5. Egyéb tagállami kötelezettségek, Ide sorolható az EUROSTAT adatszolgáltatás, amelyben a volt Foglalkoztatási Hivatal és az NSZFI is érintettek voltak.

Európai Szociális Charta A jelentés kormányzati felelıse a Nemzeti Erıforrás Minisztérium (NEFMI) de számos olyan pontot tartalmaz, amelyek megvalósítása a NMH-hoz tartoznak. Magyarország 1999-ben 12 cikkelyt ratifikált az Unió szociális norma-győjteményének tekintett Európai Szociális Kartából. A normák teljesítésérıl szóló kétévenkénti jelentések számos olyan információt kell hogy tartalmazzanak, amelynek vagy a forrása, illetve olyan tevékenységrıl számol be amelynek a gazdája az NMH valamelyik részlege. A hozzáférhetı jelentések szerint beszámoló készül például: −

a munkaerı-piaci keresletet és kínálatot alakító fıbb folyamatokról szabályzókról, a munkanélküliséget befolyásoló aktív és preventív intézkedésekrıl, a munkahelyek teremtésérıl, és a foglalkoztatás ösztönzésére tett intézkedésekrıl, a munkaerı-piaci mobilitás növelésére tett intézkedésekrıl,a humán tıke fejlesztésérıl;

−

a munkaidıre, a túlmunkára, a pihenıidıre vonatkozó (törvényi és kollektív szerzıdésbeli) szabályozásról, a veszélyes foglalkozások munkaidı munkavédelmi, munkabiztonsági szabályozásairól, a legális eltérésekrıl és a gyakorlatról;

−

a szakképzés rendszerérıl, szabályozási feltételeirıl, a felnıttképzésrıl, a munkaerıpiacra való kijutást segítı támogatásokról, programokról.

Nemzetközi szervezetek Magyarország az ILO-hoz történt 1922. évi csatlakozása óta összesen 72 egyezményt (és egy jegyzıkönyvet) erısített meg, amelyek közül jelenleg 57 hatályos. A ratifikál


2012.03.12.


egyezmények listáját és az egyes igazgatóságokra kötelezettségeket a mellékletek tartalmazzák.

Page 4 of 6

vonatkozó

részletes

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálatok tagállami kötelezettségei közül a 122/1964 egyezmény (Kihirdetı törvény: 2000. LXII.) kimondja, hogy minden tagállam a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatottságot kell, hogy megcélozza. Ennek érdekében biztosítania kell, hogy: a) minden munkára képes és állást keresı személy számára legyen munkaalkalom; b) ez a munka a lehetı legtermelékenyebb legyen; lehetıség nyíljon a munka szabad megválasztására, és minden c) munkavállalónak a lehetı legteljesebb lehetısége legyen az olyan munkára történı jelentkezésre, illetve az olyan munka során megvalósuló képzésre, képzettségének és adottságainak felhasználására, amely munka számára megfelelı, tekintet nélkül fajára, színére, nemére, vallására, politikai meggyızıdésére, nemzeti vagy társadalmi származására. Fenti célok megvalósítása során különös gondot kell fordítani a foglalkoztatási szolgálatról, a pályaválasztási tanácsadásról és a szakképzésrıl, és a hátrányos megkülönböztetésrıl szóló egyezmények, illetve ajánlások elıírásaira. Az 1928-ban született, a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló egyezmény (C26/1928, Kihirdetı törvény: 1932. XIX.) egyrészt – az uniós elveknek megfelelı – adórendszerbeli változás, másrészt a munkaügyi törvénykönyv változása miatt kerülhet az érdeklıdés középpontjába. Az NMH egyéni bértarifa felvétele adatokat szolgáltat a különbözı foglalkozási csoportok keresetszintjérıl és a kereseti különbségekrıl. Ez jó kiindulópontot jelenthet az állami kompenzációs intézkedések hatásának vizsgálatához, és segít a változások foglalkoztatási hatásainak felmérésében. A munkanélküliségrıl szóló 1919-es egyezmény (C 2/1919, Kihirdetı törvény: 1928. XV.) elıírásai kapcsolják össze az NFSZ szervezeti egységeit: „Minden tagállam, amely jelen Egyezményt ratifikálja, a munkaközvetítı hivatalok hálózatát köteles felállítani, amely hivatalok központi hatóság ellenırzése alatt állnak, és szolgáltatásaikat ügyfeleiknek ingyen nyújtják. E hivatalok tevékenységét érintı összes ügyekben véleménynyilvánítás végett bizottságokat kell alakítani, amelyekben a munkaadóknak és munkavállalóknak képviselve kell lenniük.”4 2000. évi LIII. Törvény a munkaerı-piaci szolgáltatás szervezetérıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 88. számú Egyezmény kihirdetésérıl Az állami foglalkoztatási szolgálatnak négy alapfunkciója van: − a munkaközvetítés, a munkaerı-piaci információs rendszer mőködtetése, − munkaerı-piaci programok adminisztrációja és a − − munkanélküliek ellátása. Ehhez egy ötödiket is fel lehet sorolni: a munkaerıpiac szabályozását, ami több területre is kiterjed pl. a külföldiek foglalkoztatására, a magánközvetítık mőködési feltételeinek meghatározására, a tömeges elbocsátások kezelésére stb. Ez a hatósági tevékenység ellentétes lehet szolgáltatói funkciójukkal, de kikerülhetetlen. Ezért negatív hatásait a lehetı legnagyobb gondossággal kell kiküszöbölni. 2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítı ügynökségekrıl szóló 181. számú Egyezmény kihirdetésérıl szerint az állami szolgálatot csak államilag szabályozott keretek között mőködı magán- munkaközvetítık tevékenysége egészítheti ki. Ugyanakkor ezen egyezmény felhívja a figyelmet a magán és állami munkaközvetítık komplementer mőködésének fontosságára.

A két beolvadt szervezet kötelezettségei


2012.03.12.


Page 5 of 6

A munkaügyi- és munkavédelmi igazgatóságra és a felnıtt- és szakképzési igazgatóságra vonatkozó tételes szabályozásokat a mellékelt táblázat tartalmazza.

Nemzetközi szervezeti tagságok

5.1. WAPES – Állami Munkaügyi Szolgálatok Világszövetsége A magyar munkaügyi Világszövetsége Igazgatótanácsának tagja.

szervezet

az

Állami

Munkaügyi

Szolgálatok

5.2. A munkaerıpiac mőködésének alapos elemzése után az OECD politikai ajánlásoka fogalmazott meg azért, hogy segítse a tagállamokat magas munkanélküliség leküzdésében és a munkaerıpiac hatékonyságának javításában. A Foglalkoztatási Stratégia 1995-ben tíz területet érintett: −

megfelelı makrogazdasági elısegítése

− −

munkaidı rugalmasságának növelése megfelelı vállalkozói megteremtése munkabér és munkaerıköltség rugalmasságának növelése

−

foglalkoztatás biztonságára vonatkozó szabályozás átalakítása

−

aktív munkaerı-piaci politikák kiterjesztése és növelése humánerıforrás fejlesztés

−

a munkanélküli és szociális ellátórendszerek reformja a termékpiaci verseny ösztönzése.

politikák

kidolgozása

technológiai

fejlıdés környeze

A tíz év tapasztalatát összegyőjtı, 2006. évi Foglalkoztatási Kitekintés címő kiadvány megállapításai szerint a stratégia sikeres volt a munkanélküliség csökkentésében ugyanakkor egyre nagyobb akadályok tornyosulnak a munkaerı-piaci részvétel elıtt. A felülvizsgált stratégia alapján a tagországok munkaerı-piaci teljesítménye négy pilléren kell, hogy nyugodjon: 1.

Megfelelı makrogazdasági politika kialakítása (a gazdaság (árstabilitás) - a fiskális és a monetáris politika szerepe).

stabilizálása

2.

A munkaerı-piaci részvétel és az álláskeresés elıtt álló akadályok elhárítása (jól megtervezett munkanélküli ellátási rendszer és aktív munkaerı-piaci politikák (ALMP) alkalmazása; családbarát rendelkezések; az adózás és egyéb transzfer programok összehangolása annak érdekében, hogy a munka egyre inkább kifizetıdıvé váljon).

3.

A munkaerı-kereslet elıtt álló munkaerı- és termékpiaci akadályok lebontása (annak biztosítása, hogy a munkabérek megfelelıen reagáljanak a munkaerı-piaci változásokra, valamint, hogy a munkavédelmi szabályozás ne fogja vissza a munkaerıpiac lendületét; fontos cél a munkaerıpiac kifehérítése).

4.

A munkaerı képzettsége és hozzáértése fejlesztésének elımozdítása (képzési programok támogatása, tanulmányi/gyakornoki szerzıdések hatályának kiterjesztése, a korai iskolaelhagyások megakadályozása, általános és önkéntes oktatási rendszerek, karrier-tanácsadás).

Busch Irén Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors Nemzeti Munkaügyi Hivatal


2012.03.12.


Page 6 of 6

Mellékletek: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatra vonatkozó ILO Egyezmények.docx Magyarország által ratifikált egyezmények összesítı táblázata.docx MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI IGAZGATÓSÁG.doc Szak- és Felnıttképzési Igazgatóság.doc

2012.02.23. 16:00 létrehozta: Bézi Sándor a következı idıpontban: 2012.02.23. 15:45 Utolsó módosítás: Bézi Sándor 2012.02.23. 16:14


2012.03.12.

No title

Recommend Documents